A testi és lelki egészségfejlesztés lehetőségeiről az iskolában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A testi és lelki egészségfejlesztés lehetőségeiről az iskolában"

Átírás

1 Brettner Zsuzsanna A testi és lelki egészségfejlesztés lehetőségeiről az iskolában Egészség társadalom Az egészség széles körben használt megnevezés bizonyos emberi tapasztalatok komplex dimenziójának kifejezésére. Az egészség nem egy abszolút vagy kézzel fogható dolog, hanem egy társadalmilag és kulturálisan létrehozott koncepció. Gyakran eltérő véleményt vallunk az egészségről, amely az idő múlásával új értelmezést is kap. Fogalmát a történelem folyamán a szakemberek különbözőképen próbálták meg leírni. A legismertebb definíció az Egészségügyi Világszervezet Alapszabályában olvasható, mely szerint Az egészség a teljes fizikai, szellemi és társadalmi jólét és nem csupán a betegség vagy a rokkantság hiánya. (EVSZ Alapszabályzata, 1948) Ez a meghatározás tükrözi a háború utáni kor idealizmusát. Az EVSZ Ottawai Egészség Megóvási Nyilatkozata szerint (Az egészség)...annak mértéke, ahogyan az egyén vagy a csoport képes megvalósítani törekvéseit és kielégíteni a szükségleteket, másrészt megvalósítani környezetét és idomulni ahhoz. (EVSZ, 1986) Az egészséget a mindennapi élet erőforrásának tekintjük. Az egészség holisztikus megközelítésében az EVSZ által megfogalmazottakon túl fontos meghatározó tényező a spirituális biztonság. Az egészség egy változásban lévő folyamat, mely a külső és a belső környezet közti egyensúlyi állapotra törekszik, befolyásolható mind pozitív, mind negatív irányba, nem egy statikus állapot. Az egészség az, ami alkalmassá tesz bennünket arra, hogy aktív szerepet játszunk a társadalomban, egyben képessé teszi a társadalmat arra, hogy kulturálisan és gazdaságilag is virágozzék. Az egészség össztársadalmi erőforrás, a nemzetgazdasági fejlődés szükséges feltétele, tehát nemzeti kincsnek kell tekinteni. Sok ország feláldozta az egészséget, amikor elsődleges céljává a gazdasági növekedést és az iparosítást tette. Egészségünkre számos összetett folyamat gyakorol hatást. Meghatározó a biológiai faktor (az egyén genetikai adottságai), a politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális és környezeti tényezők összessége. A pozitív egészségbefolyásolás nemcsak az egyén egészséges életmódjára kell, hogy kiterjedjen, hanem a társadalmi, gazdasági, ökológiai környezetre is. 1

2 Az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program célkitűzései között kiemelt helyen szerepel, hogy 2010-ig a lakosság meghatározó többsége számára az egyik legfőbb emberi érték az egészség legyen, s az egészség megőrzéséért kész is legyen tenni. (Egészségügyi Közlöny, 2001) Felmerül a kérdés, hogy mit tehet az egyén, miként ápolhatja egészségét, ha nincs, vagy alacsony a jövedelme, ha zárványtelepülésen, komfort nélküli lakásban él, ha szennyezett a környezete, ha a lakóhelyén csak hetente kétszer rendel a háziorvos, ha nincs elegendő információja? A XX. század végére a betegség-struktúra átalakult. A fertőző betegségek miatt bekövetkező halálozás szinte minimálisra csökkent. A civilizációs megbetegedésként is emlegetett betegségcsoportok (II. típusú cukorbetegség, szívinfarktus, daganatos megbetegedések, mentális betegségek) megelőzése, gyógyítása egy más típusú epidemiológiai gondolkodást kíván. Kialakulásukért a helytelenül kialakított életvitelt teszik felelőssé. A probléma megoldásában fontos szerepet kapott az emberi viselkedés átalakítása, az attitűdök módosítása. Az egészségi állapot legmeghatározóbb elemévé az életmód vált. Max Weber szerint életmódunkkal kapcsolatos döntéseinket magunk hozzuk meg, de döntésünket jelentős mértékben meghatározza társadalmi helyzetünk. (Pikó, 2003) Az egyén felelősségének hangsúlyozása mellett fontos szerepet játszik döntéseinkben társadalmi-gazdasági státuszunk, családi szocializációnk, valamint kulturális környezetünk. Egészségnevelés Az egészségi állapot felmérésével kapcsolatos statisztikák, különös tekintettel az iskolás korosztályra, rendkívül rossz jövőt prognosztizálnak hazánkban. A primer prevenció elengedhetetlen, amennyiben változtatni kívánunk ezen a helyzeten. A preventív szemlélet térhódítását segítette, hogy a tudományos kutatások felismerhetővé tették, a betegségek megelőzhetőek, valamint az időben felfedezett kórképek sokkal hatékonyabban kezelhetőek (a gyógyszerköltség alacsonyabb, a kórházi ápolási napok száma kevesebb). (Pikó, 2003) Az egészségtudatos magatartás kialakítását nagymértékben elősegíthetik az egészségnevelési programok. Céljuk, hogy a programban résztvevők megértsék az egészségvédelem jelentőségét, olyan információkhoz jussanak, olyan készségeket sajátítsanak el, amelyek segítségével képesek lesznek egészségi állapotukat megóvni, javítani. Feladatuk közérthető tudományos ismeretek átadása, alternatívák felajánlása, támogató tanácsadás, az 2

3 öntevékenység elősegítése. A tervszerű, rendszeres aktivitás a legszélesebb értelemben vett megelőzést szolgálja. A nevelési intézmények fontos színterei az egészséggel kapcsolatos ismeretek átadásának, fejlesztésének. Az iskolák pedagógiai programjaiban alapvető nevelési célként jelenik meg a testi-lelki egészségfejlesztés igénye. Az operatív megvalósítás már igen sokszínű. Ide kapcsolhatók azok a tanórákon kívüli tevékenységek, melyek a tanulók testi és mentális fejlődést segítik elő. (Osztálykirándulások csoportkohézió erősítése, színjátszó körök kapcsolatteremtési képesség segítése, tolerancia növelése, együttesen megélt élmények, sportprogramok, nyári táborok közösségformálás, testi erőnlét fejlesztése.) A testi és a lelki egészség megóvása nem választható el egymástól. A 2001/2002-es tanévtől bevezetésre került az egészségtan tantárgy/tantervi modul az oktatásban, mely szükséges, de nem elegendő feltétele az iskolai egészségnevelésnek. A tanterv elkészítését segítő módszertani útmutató az egyén felelősségét hangsúlyozza. A javasolt tanmenet igen körültekintően közelíti meg az egészség dimenzióit, és világosan kirajzolódik az egészség holisztikus felfogása. Egészségfejlesztés Füzesi Zsuzsanna és Tistyán László a következőképpen fogalmazza meg az egészségfejlesztés törekvését: Az egészség fejlesztés célja, hogy az egyének, közösségek képessé váljanak az egészség feletti kontroll megszerzésére annak érdekében, hogy javuljon az egészségi állapotuk és az életminőségük. (Füzesi Tistyán, 2004) Az egészségfejlesztést ma még gyakran egészségnevelésként értelmezzük. Az információ- és tudásátadásra épülő oktatási programok önmagukban nem lehetnek eredményesek. A rossz egészségi állapot számtalan hatását ismerjük: a várható életévek számának csökkenése, a hátrányos munkaerő-piaci megkülönböztetés, a társadalmi marginalizáció, a családi szerepek konfliktusa, a csökkent önértékelés, a kiszolgáltatottság és nem utolsósorban a tanulásban való akadályoztatás. Szoros kapcsolat mutatható ki az egészség, az osztályzatok, az órai teljesítmény, az iskolába járás, és a fegyelmezési kérdések között. Nutbeam modellje (1. ábra) kiváló elméleti keretet nyújt az egészséget és a társadalmi egyenlőtlenségeket jellemző mutatók analíziséhez. A modell az egészségfejlesztési beavatkozások három típusában (egészségnevelés, facilitálás, támogatás) négy indikátorszintet különböztet meg a közvetlen mutatóktól a távolabbi mutatókig terjedően. A 3

4 távolabbi szinten a beavatkozások végeredményei, a megbetegedési és a halálozási arányszámok láthatók. A megbetegedési mutatók a krónikus betegségek és fogyatékosságok. A második szinten a közbenső egészségi eredmények találhatók, melyek az egészséget meghatározó tényezőkre vonatkoznak. Ide sorolható az egészségügyi szolgáltatások minősége, számos környezeti változó és az életmód is. A következő szinten találhatók azok a mutatók, amelyek szorosabban kötődnek az egészségfejlesztő beavatkozások közvetlen eredményeihez. Az egészségmutatók kapcsolódhatnak a társadalmi-gazdasági helyzet mérőszámaihoz (foglalkozás, képzettség és jövedelmi színvonal), illetve az etnikai hovatartozás, a nemek és az életkor szerinti változóihoz. A Nutbeam-modell felső szintjén lévő mutatók segíthetnek azoknak a sérülékeny társadalmi csoportok felismerésében, amelyek között magas a halálozás aránya, illetve amelyek körében halmozottan fordulnak elő a betegségek. A középső szintek a problémákért felelős tényezőkről tájékoztatnak, így az egészségtelen életmódról, az egészséginformáció hiányáról, egészségügyi szolgáltatások nem adekvát és nem időben történő igénybevételéről. (Nutbeam, 1998) 1. ábra Nutbeam: Az egészségfejlesztés eredményeit szemléltető modell (Nutbeam, 1998) 4

5 Az iskolai egészségfejlesztési programok nem nélkülözhetik az életkori sajátosságoknak megfelelő tudás átadását, de a hangsúlyt a nevelési folyamatra kell helyezni, amely az egyén tudatos döntéshozatali mechanizmusát képes elősegíteni. Az egészségnevelésben létezik egy rejtett tanterv, amelyben az oktatási intézmény infrastruktúrája, kapcsolatrendszere, környezete, szellemisége közvetít információt a tanulók felé. Például a higiénés viszonyok, a fizikai környezet gondozottsága, a lakóközösséggel kialakított kapcsolat, az iskolai légkör. Az oktatási intézményeknek nem elég csak a tanulók egészségmegőrzésével, egészségfejlesztésével foglalkozniuk, hanem fel kell ismerniük, hogy önmaguknak is fontos szerepük van az egészség formálásában. Az iskolai programok akkor a leghatékonyabbak, ha: nem kampány jellegűek, több iskolai évet átfognak; holisztikus szemléletűek; együttműködnek a szülőkkel, egészségügyi intézményekkel, civil szervezetekkel; pedagógusok témakörhöz kapcsolódó képzésére/továbbképzésére megfelelő figyelmet fordítanak. Nem működik a program, ha: krízishelyzetek megoldására kívánják használni (pl. dohányzás vagy kábítószerfogyasztás az iskolában); külső előadókkal működtetettek a programok, alacsony saját részvétel; a tanárok képzésére nem fordítottak kellő hangsúlyt. Az iskolai beavatkozások lehetséges kiemelt területei A. Táplálkozás A táplálkozás közvetlenül befolyásolja egészségünket. A megfelelő minőségű és mennyiségű tápanyagok fogyasztása létfontosságú feltétele a harmonikus testi és szellemi fejlődésnek (Goenong, 1990), és természetesen az egészség megőrzésének is. Az egészséges táplálkozással számos betegség megelőzhető: magas vérnyomás betegség, szív és érrendszeri károsodás, elhízás, fogszuvasodás, vitaminhiányos állapot, daganatos megbetegedések. 5

6 Az iskolán kívüli környezet van a legnagyobb hatással a tanulók táplálkozási szokásainak kialakulására. A családi hagyományok is fontos szerepet játszanak ebben a folyamatban. A serdülőkorú gyermekeknél a családi kontroll már lazul, befolyásoló tényezővé válnak a kortársak, a közétkeztetés, a médiumok. Az iskolai élelmezés egyik alapvető problémája a hogyan főzzünk kevés pénzből egészségeset. Egyre gyakrabban merül fel kérdésként az iskolai büfék élelmiszer-választékának kérdése. Van-e joga, lehetősége az iskola vezetésének beleszólni abba, hogy mit áruljanak a diákok számára. A tanulók példaképek (divatos énekesek, zenészek), írott és elektronikus információk hatására követőivé válhatnak szélsőséges táplálkozási irányzatoknak, mint például a makrobiotikának. Kamaszkorban megjelenhetnek a táplálkozással kapcsolatos mennyiségi és minőségi alultápláltság zavarai, illetve a kóros elhízás. A lányok között tipikusan ebben a korban jelenik meg az anorexia nervosa (pszichés eredetű étvágytalanság), amely tünete lehet a patológiás családi működésnek, testképzavarnak, az elhízástól való félelemnek A bulimia nervosa (kóros falánkság) szintén pszichogén okokból eredő túlzott táplálékfogyasztás. A fiúk körében a testépítéshez kapcsolódó hormontartalmú táplálék-kiegészítők jelentenek veszélyt az egészségre. Magyarország 1985 óta vesz részt az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (Health Behaviour in School-aged Children HBSC) témájú EVSZ kutatásban. A 2002-es vizsgálat alapján elkészített Nemzeti Jelentésben olvashatók a következő, reggeli étkezéssel kapcsolatos adatok. Az ötödik osztályos tanulók 21%-a nem eszik hétköznap reggelit, a tizenegyedikesek közül a fiúk 32,2%-a, a lányok 39,6%-a megy iskolába üres gyomorral. A felmérés adatai szerint a hétvégi napokon csak a tanulók 8%-a nem fogyaszt reggelit. A napi rendszeres gyümölcs- és zöldségfogyasztás jelentősége szinte közhelynek számít. Zöldséget a diákok 13,9%-a, gyümölcsöt 28,8%-a eszik napi rendszerességgel, az elfogyasztott mennyiség az életkorral egyenes arányban csökken. Az édességfogyasztás hetedik osztályban éri el a csúcsot, a lányok több édességet esznek, mint a fiúk. A lányok minőségi szempontból kedvezőbben táplálkoznak, mint a fiúk. Fontos szemponttá vált az esztétikus megjelenés igénye, a testsúly folyamatos kontrollja és a testépítés, ennek érdekében már egészségesebben táplálkoznak a fiatalok, de sokszor kihagynak étkezéseket. A túlsúlyos tanulóknak nemcsak a jövőbeni egészségi problémákkal kell szembenézni, hanem a kortárscsoportokból, programokból való kirekesztettséggel is. A kutatásból egyértelműen látszik, hogy az életkor előrehaladtával kevesebb figyelmet fordítanak a tanulók az egészséges táplálkozásra. (Németh Szabó, 2003) 6

7 A táplálkozással kapcsolatban az információ-átadásra helyeződik a fő hangsúly. A magasabb elméleti képzettség segíti a vásárlási szokások megváltoztatását, a konyhatechnológia módosítását, így gyakorolhat pozitív hatást az egészségre. B. Fizikai tevékenység A rendszeres testmozgás fokozza a teljesítményt, formálja a személyiséget, alakítja az életmódot. A fiatalok számára a sport hozzájárul az egészséges személyiség fejlődéshez, a testi és mentális érési folyamathoz. Az ő korukban is természetesen fontos része a rekreációnak, az aktív pihenésnek. A gyakori testedzés előnyös befolyást gyakorol a felnőttkori egészségre és csökkenti az ifjúkori megbetegedések előfordulásának gyakoriságát. A vonatkozó statisztikai adatok azt mutatják, hogy a fiatalok keveset mozognak, és még kevesebben sportolnak rendszeresen. A HBSC 2002-es Nemzeti jelentése megerősíti ezt az állítást. A kutatás eredménye szerint a lányok kevesebbet mozognak, mint a fiúk. Az életkor előrehaladtával (vizsgált populáció az ötödik, a hetedik, a kilencedik és a tizenegyedik osztályos tanulók) a helyzet fokozatosan kedvezőtlenebbé válik mindkét nemben. Saját heti fizikai aktivitását a válaszadók 35,5%-a nem kellően aktívnak ítélte meg (hetente egyszerkétszer egy-egy órát sportolnak). 32,2% elfogadható kategóriába sorolta magát (hetente háromszor-négyszer egy órát sportol), 29,8% gondolta, hogy sokat sportol (hetente öt alkalommal egy-egy órát mozog aktívan). Az ötödik osztályos fiúk 81,9%-ban ítélték állóképességüket a legjobbnak. Saját állóképességüket a legrosszabbnak a középiskolás lányok gondolják, 40,9% átlagosnak, míg 7,1% szerint állóképességük nem kielégítő. Az iskolai sportegyesületekben való részvétel az ötödik osztályban még mindkét nemben közel azonos, 21,47% a fiúk és 20,77% a lányok esetében. A tizenegyedik osztályban a lányok már csak 5,36%-a, a fiúk 3,93%-a marad az iskolai sportkör tagja. Az iskolán kívüli sportolás arány is hasonlóképen csökken az évek folyamán. Megállapítható, hogy a nemek és az életkor szerinti eltérések jelentősek a testmozgás mennyiségében. A fizikailag passzív elfoglaltságok közül a tanulók a televízió-nézésre és a számítógép használatára fordítják a legtöbb időt. Tanítási napokon a diákok legnagyobb hányada 131 percet, hétvégén 208 percet tölt tévé- és videofilmek nézésével. (A pihenőnapokon mért adat megegyezik a felnőttekével!) A lányok közel fele nem használ napi rendszerességgel számítógépet. A fiúk 60%-a életkortól függetlenül legalább két órát tölt naponta a számítógép előtt, a hétvégen ez az idő jóval több. 7

8 A tanulásra fordított időt a nem, az életkor és a tanulmányi eredmény befolyásolja. Hét közben a diákok fele 1-2 órát tanul (fiúk 55,3%-a, lányok 46,5%-a), míg 3 órát vagy annál többet a fiúk 18,7%-a, a lányok 35%-a fordít a felkészülésre. Hétvégén a fiúk 45,3%-a, a lányok 38,4%-a tanul 1-2 órát, 3 órát vagy annál többet a fiúk 23,9%-a, a lányok 35%-a készül. A jobb tanulók fordítanak több időt a tanulásra. Tanítási napokon a három óránál többet tanulók között a legjobb eredményekkel rendelkezők aránya 50,5%. A kilencedik és a tizenegyedik osztályosok között hasonló arányról számolnak be a szerzők a hétvégi tanulás során is.(szabó, 2003). A mozgásszegény életmódot szintén civilizációs ártalomként tartjuk számon. Következménye lehet az elhízás, az izomzat, a vitálkapacitás csökkenése, a fizikai terheléshez való elégtelen alkalmazkodás. A keveset mozgók között gyakori a magas vérnyomás betegség, az elhízás, amely már az iskolás korban is megjelenhet. Megelőzésének egyetlen módja van a rendszeres mozgás. A heti rendszeres 2-3 órás aktív mozgás 2-2,5 évvel hosszabbítja meg a várható élettartamot. A pszichológiai tanulmányok egyre többször hívják fel a figyelmet a fizikai terhelés és stresszel való megküzdés összefüggéseire. (Tényi Sümegi, 1997) Az iskolai tantervben és a szabadidős programokban megfelelő időt kell biztosítani a fizikai tevékenységekre. Természetesen csak elégséges feltétel az ehhez szükséges infrastruktúra megléte. C. Szexualitás A tanulóknak ismerniük kell saját szexuális fejlődésüket, a nemek közti különbségeket és a helyes magatartási formákat. A kamaszok érzelmi és hangulati állapotát nagymértékben befolyásolják a szervezetükben zajló testi és hormonális változások. A másodlagos nemi jellegek, az emlők és szőrzet megjelenése is felhívja a figyelmet a változásra. Új késztetések jelennek meg, mégpedig parancsoló erővel. (Buda, 1995, 79. old.) A korai nemi érés maga után vonja, hogy a fiatalok első szexuális aktusa is korábbi életkorra tevődött át, amely fokozott rizikófaktora lehet a nem kívánt terhességnek, az abortusznak, a nemi úton terjedő betegségek kialakulásának. A nemi kapcsolatok fiatalkorban történő manifesztálódásához hozzájárultak a médiumok és az Internet is, ahol az információk széles skálájához férhetnek hozzá a fiatalok. Ezek a tájékozódások nem helyettesíthetik a szakszerű felvilágosítást. Sok esetben téves, vagy a serdülők számára nem értelmezhető információt tartalmaznak, gátolva az egészséges szexualitás értékrendjének kialakulását. 8

9 Nem minden családban képesek a szülők és a gyermekek nyíltan beszélni a szexualitásról. Az oktatási intézmények nagy többsége is külső szakember segítségét veszi igénybe, amikor ehhez a témakörhöz érnek. Az Iskolás Korú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) vizsgálatsorozatban a szexualitással kapcsolatos szokásokra is rákérdeztek. Az összegzésben a következő adatok szerepelnek: A kilencvenes években regisztrált szexuális aktivitás 40%-ról 23%-ra csökkent a 2002-es felmérés szerint. (A csökkenés egyik okaként azt jelölték meg az értékelők, hogy az utóbbi vizsgálatban résztvevők fiatalabb kohorszhoz tartoztak, mint a megelőző időszakban vizsgált csoport.) A szexuálisan aktív diákok első nemi aktusának időpontját 25%-ban 14 éves korra vagy annál korábbra regisztrálták. Ez az eredmény is megerősíti azt a tényt, hogy a nemi érés már fiatalabb korban következik be. A kilencedik osztályos tanulók között a fiúk 27,6%-ának, a lányok 18,5%-ának, a tizenegyedikes fiúk 48,7%-ának, a lányok 52,5%-ának volt már szexuális kapcsolata. A lányok nemi érése kezdődik el előbb, mégis a fiúk kezdenek korábban ismerkedni a nemi élettel. Örvendetes tény, hogy a közösülés során a tanulók igen nagy százaléka védekezett. A kilencedikes fiúk 82%-a, a lányok 78,8%-a, a tizenegyedikes fiúk 87,5%-a, a lányok 89,7%-a számolt be a védekezés valamelyik módjáról. A legnépszerűbb, a legtöbbször alkalmazott eljárás a kondom vagy a fogamzásgátló tabletta használata, illetve a megszakított közösülés volt. A fiatalabb korosztály részesítette előnyben az óvszer használatát, az idősebbek más módszert választottak. Vizsgálták, hogy a szexuális együttlét előtt illetve alatt fogyasztottak-e kábítószert vagy alkoholt a tanulók. A megkérdezettek 24,4%-a válaszolt igennel. (A kilencedik osztályos fiúk 33,3%-a, a lányok 27,7%-a, a tizenegyedikes fiúk 23,8%-a, a lányok 12,7%-a.) Az adatokból megállapítható, hogy a fiatalabbak gyakrabban használtak ajzószert. Valószínűsíthető, hogy az idősebbek megfontoltabban gondolkodnak a szexualitásról, illetve párkapcsolatuk viszonylag stabilnak mondható. A nemi aktivitást mutató fiatalok gyakrabban fogyasztanak alkoholt, és több közöttük a rendszeresen dohányzó. (Németh, 2003) Az egészséges szexualitás fontos része mindennapi életünknek. Fiatalkori élményeink meghatározó szerepet töltenek be felnőttkori párkapcsolatainkban. Nem várható el az iskoláktól, hogy csökkentsék a nem kívánt terhességek vagy a nemi úton terjedő betegségek számát. Azokban az iskolákban, ahol hatékony egészségfejlesztési program zajlik, mégis megfigyelhető egy ilyen hatás. Fontos, hogy a programban olyan oktató vegyen részt, aki jól képzett és érzékeny a probléma iránt, valamint képes az életkori sajátosságok figyelembevételével az információátadásra. (Leger, 2001) 9

10 D. Dohányzás, alkohol, drog Dohányzás A dohányzás mind az egyén, mind a népegészségügy szintjén komoly problémát jelent. A világon 2 millió ember, főleg a férfiak halálának okaként regisztrálták a dohányzást. Európában Magyarország élen jár az egy főre jutó cigarettafogyasztásban (Tényi Sümegi, 1997). A HBSC kutatás eredménye szerint az ötödik osztályos tanulók 18,8%-a, a legidősebbek 80%-a dohányzott már életében. A legfiatalabbak között még jelentős nemi különbség tapasztalható, az ötödik osztályban közel kétszer annyi fiú cigarettázik, mint lány. Az életkor előrehaladtával eltűnik ez a különbség, a tizenegyedik osztályos fiúk 77%-a, a lányok 76,7%-a dohányzik. A függőség a felsőbb évfolyamokban igen magas. Hetedik osztályban a tanulók 20%-a, tizenegyedik osztályban 30,3%-a tekinthető függőnek. A kutatás azt a tanulót tekintette függőnek, aki naponta dohányzik. Ebben a csoportban azt is vizsgálták, hogy a tanulók környezetében, az általuk meghatározónak tekintett személyek hány százaléka dohányzik. Az apák 24%-a, az anyák 26%-a, legjobb barátok 56,4%-a cigarettázott. A dohányzást elősegítő tényezőnek kell tekinteni, ha a szülők, a nagyobb testvér illetve a kortárs csoport tagjai dohányosok. (Csizmadia Várnai, 2003) A dohányzás következtében fellépő egészségkárosító hatások jelentős mértékben befolyásolják az életkilátásokat. A statisztikai adatok szerint dohányzók jóval rövidebb ideig élnek, mint a nemdohányzók A dohányzás visszaszorításában, a fiatalok elutasító magatartásának kialakításában nagy szerepe lehet egy hatékony, átgondolt egészségfejlesztési programnak össztársadalmi és helyi szinten is. Alkohol Az alkohol az egészséges életmódot leggyakrabban veszélyeztető tényező. Az alkoholfogyasztás hagyománya több ezer éves múltra tekint vissza ezzel párhuzamosan jelent meg az alkohol okozta problémák elleni küzdelem is. Az alkoholfogyasztás következményeit az okozott megbetegedéseken túl egy szélesebb társadalmi jelenségként kell értelmezni. Hazánkban az alkoholfogyasztás a XX. század elején és a rendszerváltás előtti évtizedekben jelentkezett a legerőteljesebben társadalmi problémaként. A kilencvenes években az egy főre jutó alkoholfogyasztás nem 10

11 emelkedett (KSH, 2003). Magyarország a 10. helyet foglalja el a 15 legnagyobb fogyasztású országok világrangsorában. (Elekes, 2004) A 14 évnél idősebb magyar lakosság 9%-a naponta, 18,7%-a legalább hetente egyszer, 13,8%-a havonta többször, 21,3%-a ennél ritkábban fogyasztott alkoholt, 37%-a pedig szinte sohasem. (Tárki, 1998). A középiskolások alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásainak vizsgálatát tűzte ki célul az ESPAD (European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs) kutatási program. Az életkor előrehaladtával a gyerekek nemi hovatartozásuktól függetlenül egyre nagyobb arányban próbálják ki az alkoholt. A vizsgálat során megkérdezett fiatalok többsége bizonyos rendszerességgel fogyasztott alkoholt. A fiúk és a lányok ivási szokási között lényeges különbséget nem mutattak ki. Az 1995 és 1999 évi adatok összehasonlítása szerint a lányok körében nagyobb mértékben növekedett az alkoholfogyasztás, mint az azonos korcsoporthoz tartozó fiúk körében. A vizsgálatok tanulsága szerint a fiatalok körében egyre növekvő tendenciát mutat a tömény szesz fogyasztása. A lerészegedés előfordulása és a nagyivás mértéke is növekedett. A fiúk kétszer olyan gyakran voltak részegek, mint a lányok. A vizsgálatban részt vevő középiskolások több mint a fele volt már részeg életében. (A nagyivás mérése az egyszerre elfogyasztott alkohol monitorozásával történt, ami az egy alkalommal öt vagy több ital elfogyasztását jelenti.) (Elekes, 2004) A fiatalokat az alkohol segítheti abban, hogy a koruknál idősebbnek mutassák magukat, hogy kortársaik felnézzenek rájuk, hogy könnyebben alakítsanak ki új kapcsolatokat. Az alkoholfogyasztás egészségkárosító hatásai már fiatal korban is jelentkezhetnek. Az túlzott fogyasztás sok betegség kialakulásában (máj-, szív-, daganatos-, és pszichiátriai betegségek), illetve baleset létrejöttében játszik szerepet. A tömény, rossz minőségű alkoholfajták fogyasztása kedvezőtlenül befolyásolja morbiditási és mortalitási mutatókat és serdülőkorban is a rizikómagatartások közé sorolható. (HBSC) Az ESPAD vizsgálatban a tanulók az alkoholfogyasztás pozitív következményeire többször gondolnak, mint a negatív hatásokra. 11

12 Az alkoholfogyasztás következményei Pozitív következmények Ellazulnék, feloldódnék 48,3 Boldognak érezném magam 36,4 Elfelejteném a problémákat 33,0 Barátságosabbnak és szókimondóbbnak érezném magamat 46,5 Nagyon jól szórakoznék 55,1 Negatív következmények Problémám lenne a rendőrséggel 9,3 Ártanék vele az egészségemnek 51,0 Nem tudnám abbahagyni az ivást 8,0 Másnapos lennék 40,9 Olyat tennék, amit később megbánnék 20,0 Betegnek érezném magam 19,2 1. táblázat ( Az alkoholfogyasztás különböző következményeinek megtörténését valószínűnek vagy nagyon valószínűnek tartók aránya (%) az évi ESPAD-kutatás adatai alapján.) (Elekes 2004) Drog Az EVSZ definíciója minden olyan szert drognak tekintünk, amely a központi idegrendszer funkcióját befolyásolja, és függőséget okoz. Magyarországon a kábítószer-használat az es években ugrásszerűen megemelkedett. Erre az időszakra tehető a techno-house-acid ifjúsági szubkultúra megjelenése, elterjedése. Összejöveteleiken gyakran használtak diszkódrogokat. A rendszerváltás után a határok nyitottabbá válásával könnyebben lehetett kábítószerekhez jutni. Kérdésként merül fel, hogy hány kábítószer-használó van ma Magyarországon. Csak becsülni lehet számukat a nyilvántartott drogbetegek számából, illetve a kábítószer-ügyekben indult eljárásokból. A nyilvántartott betegek száma négy év alatt mintegy háromszorosára nőtt, 1995-ben 3553, 1999-ben főt regisztrált az ellátórendszer. A bűncselekmények miatt 1990-ben 34 esetben, 1999-ben 2860 esetben indítottak eljárást, elsősorban kábítószer-fogyasztás és birtoklás miatt. (Rácz, 2000) 12

13 A droghasználat kialakulásában, fennmaradásában, és a gyógyulási folyamatban a családnak fontos szerepe van. Azokban a családokban, ahol a családi működés diszfunkcionális, ahol nincs meghatározott, explicit értékrend, ott gyakrabban fordul elő, hogy a gyermek kábítószer-használóvá válik. Elekes Zsuzsa és Paksi Borbála vizsgálta a családi háttér szerepét az alkalmi kábítószer fogyasztó középiskolások körében. A legmagasabb és a legalacsonyabb iskolai végzettségű szülők gyermekei között gyakoribb a drogokat kipróbálók aránya. Azokban a családokban, ahol a fiatal kielégítőnek ítéli meg szüleivel való kapcsolatát alacsonyabb a szerhasználók száma. Az illegális szerek kipróbálását segíti elő a deviancia jelenléte a családban (büntetett előélet, alkoholfogyasztás, öngyilkosság). (Elekes Paksi, 2000) A kábítószer-fogyasztás kezdete sok fiatal esetében a kamaszkorra esik. A saját identitás kialakításának problematikája, a labilis önértékelés, a szorongás, a hangulatingadozás mind szerepelhetnek a droghasználat okai között. A kamaszkort jellemzi a kortárs csoportok felértékelődése. A csoport viselkedése, szokásai, értékrendszere válik mérvadóvá a fiatal számára. Gyakran a csoportba való befogadás feltétele a kábítószer kipróbálása. (Komáromi, 2000) Az iskola is kockázati tényezővé válhat a kábítószer kipróbálásában, használatában, amennyiben kedvezőtlen az iskolai légkör, ha az oktatás nem nyújt sikerélményt, ha nem elégíti ki a fiatal sajátos érdeklődési körét, ha eltanácsolja a gyermeket, illetve gyakori iskolaváltásra kényszeríti.(csendes, 2001) A pedagógiai programokban külön hangsúlyt kap a drogprevenciós stratégia. A programokban kívánatos lenne, ha az adott iskola közössége definiálná, mit tekint drognak, különbséget tesz-e legális illetve az illegális drogok között, hogyan viszonyul a gyógyszerekhez. Fontosnak tartjuk, hogy a pedagógiai programokban, a drogstratégiában az adott tantestület véleménye, a felmerülő problémákra adandó válasza is megjelenjen, a fenntartó által elvárt követelményeken túl. Elengedhetetlen a szülők szakszerű tájékoztatása a kábítószerek hatásai, használata, a várható következmények, a megelőzés, a kezelés és a rehabilitáció kérdésével kapcsolatban. Fontos, hogy a gyermek a családban is megfelelő, őszinte választ kapjon felmerülő kérdéseire. A statisztikák tanúsága szerint az illegális drogokat a tanulók igen fiatalon kipróbálják. A megelőző program akkor válik sikeressé, ha a megfelelő életkori szintű elméleti ismeretek mellett kialakul a visszautasítás képessége. Ebben a kérdéskörben kiemelt szerepe lehet a kortárs segítőknek, és a felépülőben lévő vagy a józan szenvedélybetegeknek. (Andersen, 2001) 13

14 E. Mentálhigiéné A mentálhigiéné nem csupán a pszichés megbetegedések és magatartászavarok megelőzése, hanem a lelki egészségvédelem is, mégpedig pozitív értelemben, mindazoknak a folyamatoknak és intézkedéseknek, tevékenységeknek összessége, amelyek az emberi személyiséget és közösségi kapcsolatot erősebbé, fejlettebbé, magasabb szervezettségűvé teszik. (Buda, 2001) A mentálhigiéné egy komplex rendszer, amely a társadalom minden egyes területén megjelenhet. Célja, hogy az egyén legyen képes adekvát védekezési stratégiákat kidolgozni a károsító hatásokkal szemben, élete folyamán megfelelő társas kapcsolatokat tudjon kialakítani, és legyen képes harmonikus személyiséggé fejlődni. A társadalomban való eligazodáshoz szükséges normákat és értékeket először a családban sajátítjuk el. Évszázadokkal ezelőtt a család fogalma egy jóval szélesebb emberi közösséget takart, mint ma. A család jelentős változáson ment át a történelem folyamán, és a jelenkorban sincs két egyforma család, mindegyiknek megvannak a saját szabályai, történetei, rituáléi (Asen, 1997). A válások, az együttélések különböző módozatai, az újraházasodások, az egyszülős családok számtalan problémát rejtenek magukban. A családi élet változásai, ciklusai kihívást jelentenek tagjai számára. A kihívás elősegítheti a megfelelő megoldás kidolgozását, de krízishelyzetet is teremthet. A pozitív kimenetel a családot rezilienssé (ellenállóvá), rugalmassá teszi (Buda, 2001). A szülői modellhatások a legerősebben érvényesülő szocializációs erők, melyek létrejöttéhez fontos mindkét szülő jelenléte és az általuk kialakított érzelmi légkör is. A gyermek egy filmfelvevőhöz hasonlóan rögzíti a család és a környezet cselekvéseit, reakcióit, majd ebből szintetizálja saját viselkedési módozatait. Az iskolai mentálhigiéné fogalmába a testi-lelki egészségvédelem, egészségmegőrzés érdekében az iskolában végzett tevékenységek sorolhatók. (Gyenge, 1998) Az iskolai lelki egészségvédelem ma még nem társadalmi gyakorlat, csak egyes problémákhoz kapcsolódó tevékenység, illetve akció. Elengedhetetlen az elméleti ismeretetek megalapozása már a kisiskolás korban a személyiségfejlődéssel, az egyén és a család pszichés működésével, az önismerettel kapcsolatban. A tanulók megérthetik a bennük zajló pszichés folyamatokat. Különböző tréningek, csoportos foglalkozások (színkör, rajz szakkör) segíthetnek az indulatok levezetésében, a tolerancia kialakításában. Egy jól kivitelezett program csökkentheti a depresszió gyakoriságát, a stresszt, a szorongást, az öngyilkosságot. Rendkívül fontos tényező a pedagógus lelki egészsége, mert csak így válhat hiteles modellé. A tanárképzés korszerű ismeretek átadásával, készségek kialakításával, fejlesztésével nagymértékben hozzájárulhat az oktatók mentális egészségének megőrzéséhez. 14

15 Fontos, hogy a pedagógus-továbbképzések tematikájában is megjelenjen az empatikus és a kommunikációs készségek továbbfejlesztése, elmélyítése. Meleg Csilla egy olyan iskolai modell kialakításáról számolt be, amelyben a mentálhigiénés szemlélet kapott kiemelt szerepet, és egyaránt hatást kívánt gyakorolni a családra, a gyermekre és az oktatási intézményre. A tantestület a program végrehajtását szervezetfejlesztéssel párhuzamosan kívánta megvalósítani. A szervezetfejlesztésbe az iskola minden tanárát, tanulóját, sőt még a szülőket is bevonták. Első lépésben a program kialakítására került sor. A következő lépésben a pedagógusok továbbképzése, önismereti tréningje zajlott. A harmadik lépcsőfokot az elsajátított ismeretek alkalmazását jelentette. A pedagógusok egymás közötti viszonya és a tanulókkal való kapcsolata, valamint a diákok egymás közti kapcsolata is formálódott ezen időszak alatt. A szülők gyermekeiken keresztül kapcsolódtak a programhoz. (Meleg, 1997) A közösség szerepe az egészségfejlesztésben A 70-es évektől egyre több közlemény látott napvilágot olyan informális rendszerekkel kapcsolatban (család, barátok, kortársak, szomszédok), amelyek fontos szerepet tölthetnek be a stresszel és a betegségekkel való megküzdésben. Bizonyos szerzők egyenesen azt vetették fel, hogy az egészségmegőrzés terén nem elsősorban a stresszorokkal és a kórokozókkal való megküzdésben kellene segíteni az embereket, hanem a társas kapcsolatok erősítésében. A szociális hálóhoz való tartozás általában pozitívan befolyásolja a betegség megelőzést. (Csabai Molnár,1999) A társas támogatás olyan kapcsolatrendszert jelöl, amely pozitív hatással van az egyénre. (Pikó, 2002a) A társas támogatás elősegíti a közösséghez tartozás érzése, a biztonságérzet, a kölcsönös bizalom, a szereptanulás kialakulását. A támogatás kognitív, emocionális és instrumentális szinten nyilvánulhat meg. (Pikó, 2002b) Az iskolás korosztály egészség- és rizikómagatartását jelentős mértékben képes befolyásolni a társas támogatás. Pikó Bettina arra mutat rá, hogy a szülőkkel megfelelő kapcsolatot kialakító fiatalok körében kevesebb az alkoholt fogyasztók és a rendszeresen dohányzók aránya. A kortárs kapcsolatok fontossága különösen akkor értékelődnek fel, amikor a szülőkkel nem sikerült jó kapcsolatot kialakítani, és ez a rizikómagatartás kockázati tényezőjévé válik. (Pikó, 2002a) A közösség ereje segít abban, hogy az egyén (egyének) képes legyen változtatni életmódján. A csoportnormák lehetnek pozitívak, vagy negatívak, kívülről történő 15

16 befolyásolásuk igen nehéz feladat. Az egészségfejlesztés akkor lehet hatékony, ha a közösség tagjai is részt vesznek a program kidolgozásában, maguk is személyesen érintettek benne. A társadalmi támogatás hiánya ellehetetlenítheti a közösségi kezdeményeket. Az egészség prioritását a kormányzati döntéseknél szem előtt kell tartani, az egészségfejlesztés kérdése nem csak az egészségügyi tárca kizárólagos tevékenységi köre. Egyeztetések színtere lehet például a jogalkotás. Az egészségfejlesztési terv készítésének egyik lehetséges útja Az iskolák mindig is fontos faladatuknak tekintették az egészségnevelést. Az oktatásban azelőtt is rendszeresen jelen volt az egészséggel kapcsolatos ismeretek átadása, de nem koncentráltan és javarészt kampányszerűen. A hatékony és sikeres egészségfejlesztés elengedhetetlen feltétele a rendszeres tervezés, a szisztematikus ellenőrzés, nagyfokú jártasság a kommunikáció területén és az oktatási tapasztalatok. (Ewles Simnett, 1999) Az iskolai egészségfejlesztés célja az egyéni és a közösségi magatartásmód és életmód befolyásolása, lehetőség szerint megváltoztatása. 1. Mit tettük eddig Első lépésként javasoljuk, hogy az egészségfejlesztési terv készítése előtt tekintsék át az addigi egészségnevelési tevékenységüket, az oktatott tananyagot, az alkalmazott módszereket, az elért eredményeket. 2. Helyzetfelmérés A terv megalkotásának elengedhetetlen feltétele az aktuális helyzet ismerete, az iskola tanulóinak testi-lelki egészségének állapotfelmérése, a diákok egészségről alkotott képének ismerete, a rizikófaktorok feltárása. Ebben a folyamatban fontos szerep jut az iskolai egészségügyi szolgálatnak, az iskolapszichológusnak, a szociális munkásnak/ szociálpedagógusnak. Fontosnak tartjuk, hogy ne a pedagógusok végezzék el ezt a feladatot. Nem szerencsés, ha diákok az egészségfejlesztési tervet egy tantárggyal azonosítják. Az iskolavezetés feladata, hogy felmérje az épített és természeti környezetét. A széles körű állapot-meghatározás jó alkalmat kínál arra, hogy elkészüljön az iskola SWOT analízise, melyben körvonalazódnak az erősségek, a gyengeségek, a lehetőségek és a fenyegetettségek. A lehetőségek feltérképezésénél nem feledkezhetünk meg a civil szervezetek és a 16

17 professzionális segítők jelenlétéről. Az ÁNTSZ szakemberei segítséget tudnak nyújtani abban, hogy megismerjük az adott település, lakókörzet egészségi mutatóit. A mortalitási (halálozási) és a morbiditási (megbetegedési) adatok fontos információt szolgáltatnak a lakosság egészségi állapotáról, a lehetséges rizikófaktorok jelenlétéről. Nem hagyható figyelmen kívül a makro- és a mikrokörnyezet társadalmi-gazdasági helyzete sem. A szakirodalomból jól ismert a munkanélküliség és a lakáskörülmények hatása az egészségre. (Losonczi, 1989) Az eredmények birtokában képzelhető el egy, az adott iskolában valóban hatékonyan működő egészségfejlesztési program. A felmérés alapján megállapíthatók az adott iskola közösségben előforduló jellegzetes problémák. Az terv elkészítésében, a prioritások felállításában az oktatás minden szereplőjének egyenrangú partnerként kell részt vennie. (Szereplők alatt a pedagógusokat, a tanulókat és a szülőket értjük.) A tantestület elkötelezettsége nélkül a program ugyan megvalósul, de a kívánt hatást nem fogja elérni. A pedagógusok képzésének fontosságát kívánjuk ismét hangsúlyozni. A tanulók is határozott elképzelésekkel rendelkeznek a világ dolgairól. Miért ne tudnának érdemi javaslatokkal hozzájárulni egy egészségfejlesztési terv elkészítéséhez? A szülők gyermekeik érdekében szívesen részt vesznek az iskolai programok kialakításában. 3. A hosszú távú egészségfejlesztési terv közös kialakítása Valószínűleg az állapotfelmérés a testi-lelki egészség számos problémáját tárja elénk. A beavatkozási irányok kijelölésénél azokat a problémákat célszerű kiválasztani, amelyekkel az iskola közössége képes foglalkozni, amelyekhez egyaránt rendelkezésre állnak a humán és az anyagi erőforrások. A célok kitűzésében a lassú, megfontolt haladást tartjuk a célravezető megoldásnak. A kis eredmények elérését célzó stratégia valóra váltása sokkal ésszerűbb, mint egy grandiózus, de megvalósíthatatlan program megalkotása. 4. Az operatív programok megvalósítása A stratégiában foglaltak köré szerveződik a cselekvési program. Kialakításában egyaránt fontos szerepet töltenek be a tanórán belüli tevékenységek és a szabadidős programok. Az elméleti ismeretek átadása, a gyakorlati készségek kialakítása egyaránt meghatározó feladat. A közös elfoglaltságok, a közös gondolkodás erősíti a közösség kohézióját. A pedagógusok amúgy is túlterheltek, igen nagy terhet róna rájuk, ha minden egyes részfeladat kivitelezését önerőből szeretnék megoldani. A civil szervezetek, önsegítő csoportok, a szakemberek, a kortárssegítők, a szülők lényeges szerepet tölthetnek be a megvalósításban. A rekreációs 17

18 tevékenységekbe a szülők is jól bevonhatók. Például kerékpártúrára ők is elkísérhetik gyermekeiket. Az útvonal közös megválasztása, a közlekedési szabályok átismétlése, a védőfelszerelések szükségességének ismertetése a program szerves részét képezi. A túra megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatos szülői magatartás mintául szolgál a tanulók számára. 5. Értékelés Célszerű a stratégiában megfogalmazni, hogy mikor tekintjük az egészségfejlesztést eredményesnek. Természetesen ezt nagymértékben megszabják lehetőségeink és korlátaink. Stratégia esetében mindig hosszú távú megtérüléssel kell számolunk. Kérdés, jól mértük-e fel a problémákat, az idő múlásával milyen új gondok merültek fel, van- e olyan kérdéskör amit az idő túlhaladott, az esetleges fejlesztés megoldott. A cselekvési terv értékelésekor információt kapunk arról, hogy a programok a jövőben fenntarthatók-e. Hol, melyik részterületen, milyen szinten kell változtatni az eredeti elképzeléshez képest. Milyen új elemek beépítésére van szükség. A tanulók véleménye kell, hogy mérvadó legyen, számukra készült a programsorozat, nekik kell benne jól érezniük magukat. Az értékelés visszacsatolás, és egyben egy új tervezési folyamat elindítója is. Az egészségnevelés célja lehet az egészségmagatartás megváltoztatása az általunk kiválasztott részterületen. Azonban sokkal fontosabbnak tartjuk, hogy a fiatalok az általuk elsajátított elméleti ismeretek és gyakorlati készségek segítségével képesek legyenek egész életük folyamán az egészséget elősegítő döntések meghozatalára. René Dubos szerint Az egészség és betegség nem definiálható pusztán anatómiai, élettani vagy mentális jelenségként. A valódi fokmérőjük az a képesség, amelynek birtokában az egyén megfelelő módon alkalmazkodik önmaga lehetőségeihez és a csoporthoz, amelyhez tartozik. (Pikó, 2002a) * * * Dialógus Ezt a témát a komlói Leo Amici 2002 Alapítvány terápiás közösségének tagjai a következőképpen látták: 18

19 Márta: Itt a lelki dolgokkal való törődés, és testi dolgokkal való törődés is egyaránt fontos. Ezt el tudnátok nekem mondani? Tehát nagyon konkrétan, mi az, ami itt a terápiában fontos. Mi az, amit azért tesztek, hogy például egészségesebbek legyetek? Marcsi: Mindennap van sport, ami kötelező 2 óra legalább. Nyáron nagy focimeccsek voltak itt. Abban is most már mindenki részt vett, úgyhogy az Andor is egész megszerette a focit. Gyerekkora óta 40 évesen sikerült. Mivel be vagyunk ide zárva, elégé korlátozottak a lehetőségek: foci, pingpong, súlyzózás. Tornázni szoktunk, meg ilyen ház körüli munkák, fűnyírás, kaszálás, a kecskéket ellátni. Ezek is azért fizikai melók, és jobb így. Mindenki persze reggel magyaráz, hogy miért kell ezt csinálni, meg már megint ezt kell, de sokkal rosszabbak azok a napok, amikor beülünk ide, és akkor nem történik semmi. Azok sokkal lassabban mennek el. Márta: Nagyon szép, rendezett környezetben is éltek. Marcsi: És a testünkkel törődünk úgy is, ami nálam egyáltalán nem volt rendszeres, hogy itt naponta háromszor étkezünk, rendszeresen tisztálkodunk. Ez nekem az utóbbi években egyáltalán nem volt meg. Vagy fürödtem, vagy nem, vagy ettem, vagy nem ettem egy hétig. Tehát így is törődök a testemmel, meg rendszeresen sportolok. Amúgy ez egy eléggé spirituális program. Majdnem minden nap van nagycsoport terápia, ahol beszélünk magunkról, érzéseinkről, gondolatainkról. És ez nagyon fontos szerintem. Mert én mielőtt idejöttem, soha nem voltam ilyen programban. Bárhova befeküdtem kórházba, ott maximum így testileg próbáltak volna, ha én tudtam volna, akkor testileg próbáltak volna úgymond gyógyítani, segíteni rajtam, de lelkileg egyáltalán nem foglalkoztak velem, meg én sem magammal. Márta: Tehát, hogy itt van egy ilyen rendszeresség az életetekben. Bár a tiedben volt, hiszen te dolgoztál Marcsi: Az sem volt rendszeres, mert összevissza dolgoztam, tehát nem volt rendszeres az sem. Csaba: Én rendszeresen egy dolgot csináltam, mielőtt idejöttem, az az anyagozás volt. Azt meg kellett. Egyébként itt, ami nagyon fontos, én úgy gondolom, és ez is viccesnek hangzott, amikor újonnan érkeztünk ide, a tapasztalatátadás. Amikor láttam idősebb, felépülő itt lévő terápiásokat, olyan dolgokról beszélni, ami nekem problémát jelent. Olyan helyzeteket hogy oldanak meg. És ebből én ki tudom szűrni, és ezt komolyan gondolom, akkor meghallom, és oda tudok figyelni, ugyanígy van előttem egy példa, hogy megpróbálom azt a helyzetet legközelebb én is úgy megoldani. Nagyon fontos, hogy az érzéseimet el tudjam mondani, ami mindenkinek más, aki itt van: van, akinek előbb megy, van, akinek utóbb, van, akinek 19

20 nagyobb szája van, van, aki szeret visszahúzódni, és csendesebb. A fogalmazással nagyon sok problémám volt. Nem csak a csoport, hanem itt vannak színháztréningek, vannak zenés, indiános tréningnek hívjuk, ahol egy könyvből indiános verseket zenésít meg az egyik segítő, és akkor énekel. A tapasztalatok ezt mutatják, amit az alapítvány állít, hogy ez segít a gátlások feloldásában. Hiszen ha kiállok 14 ember elé, akármilyen szar hangom van, vagy nincs ütemérzékem, kiállok és megpróbálom, beleadom magam. És ebben is lehet fejlődni, mint mindenben. Nem kaptam úgy, hogy egyből jött. Azért valamennyit tennem kellett. Lehet, hogy rövidebb ideig, lehet hogy hosszabb ideig, de építgetni kell mindent. És ez így működik mindenhol, és így tudom fejleszteni magamat is. Belül. Irdalom: Andersen, P. (2001): Egészséggel kapcsolatos kihívások 2. In: Bizonyítékok az egészségfejlesztés hatékonyságára. A népegészségügy kialakítása az új Európában, Második rész. Országos Egészségügyi Információs Intézet és Könyvtár, MEDINFO, Budapest. Asen, E. (1997): A boldog család. Park Könyvkiadó, Budapest. Buda, B. (1994): Mentálhigiéné. Animula, Budapest. Buda, B. (1995): A személyiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Buda, B. (2001): A lélek közegészségtana. Animula, Budapest. Buda, B. (2002): Mentálhigiéné szemléleti és gyakorlati kérdései. Animula, Budapest. Buda, B. (2003): A lélek egészsége. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Csabai, M. Molnár, P. (1999): Egészség, betegség, gyógyítás. Springer Orvosi Kiadó Kft. Csendes, É. (2001): Drogmegelőzés az iskolában In: Jávor Éva (szerk.): Drogcsapda. Paginarum Kiadó Kft. 20

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

Egészséges (?) ifjúság Egészséges (?) nemzet. Prof. Dr. Oroszlán György Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ

Egészséges (?) ifjúság Egészséges (?) nemzet. Prof. Dr. Oroszlán György Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Egészséges (?) ifjúság Egészséges (?) nemzet Prof. Dr. Oroszlán György Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Felnttkori kóros állapotok megelzése gyermekkorban Elhízás Hypertonia Szív-

Részletesebben

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért CASTANEA Egyesület Középkorúak egészségéért CASTANEA 2007-ben alapított civil szervezet, melyet Vas megyei értelmiségiek alapítottak - felismerve azt a társadalmi kihívást, mely a lakónépesség egészségi

Részletesebben

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12.

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra EGÉSZSÉGNAP 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 EGÉSZSÉGNAP

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Szakiskola 10. évfolyam 2013/2014 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2013. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. igazgatóhelyettes 1. Szervezési

Részletesebben

CIVIL-EGÉSZSÉG-HÍD HELYZETFELMÉRÉS 2012 FÖLDES

CIVIL-EGÉSZSÉG-HÍD HELYZETFELMÉRÉS 2012 FÖLDES CIVIL-EGÉSZSÉG-HÍD HELYZETFELMÉRÉS 2012 FÖLDES Készítette: dr. Tamás Gábor, a projekt szakmai vezetője EGÉSZSÉG (WHO DEFINÍCIÓ) Az ember testi, lelki és szociális jólétét jelenti és nem csupán a betegség

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben

Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében

Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében Örkényi Ágota, Aszmann Anna, Balogh Ágnes, Koszonits Rita, Kökönyei Gyöngyi, Németh Ágnes, Páll Gabriella, Várnai Dóra Országos

Részletesebben

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg

Részletesebben

Négy évente ismétlődő kutatás a 16 éves fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól 1995-2011

Négy évente ismétlődő kutatás a 16 éves fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól 1995-2011 Négy évente ismétlődő kutatás a 16 éves fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól 1995-2011 2011: 36 európai ország, több mint 100 ezer diák CAN (The Swedish Council for Information on Alcohol

Részletesebben

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó

Részletesebben

Versenyképesség és egészségnyereség

Versenyképesség és egészségnyereség Versenyképesség és egészségnyereség A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai HR-megoldások a XXI. században - fókuszban a közszféra és a magánszféra nemzetközi tudományos konferencia

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Egészségtudatosság, egészséges életmód felmérés Készült a Médiaunió számára A Szonda Ipsos 2008-ban elnyerte a Business Superbrand címet. HÁTTÉR ÉS KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉS A Médiaunió

Részletesebben

Bevezetés. Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös

Bevezetés. Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös Bevezetés Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös Az egészségfejlesztés egy olyan magatartásformáló tevékenység, amely képessé teszi az embereket arra, hogy megértsék az egészségüket befolyásoló tényezőket,

Részletesebben

Dr. Erős Erika- Dr. Timmermann Gábor: SZEXUÁLIS FELVILÁGOSÍTÁS: ELEGET TESZÜNK-E E A KAMASZOKÉRT?

Dr. Erős Erika- Dr. Timmermann Gábor: SZEXUÁLIS FELVILÁGOSÍTÁS: ELEGET TESZÜNK-E E A KAMASZOKÉRT? Dr. Erős Erika- Dr. Timmermann Gábor: SZEXUÁLIS FELVILÁGOSÍTÁS: ELEGET TESZÜNK-E E A KAMASZOKÉRT? Idézet "A homár, amikor páncélt vált, előbb elhullatja az eredetit; amíg kialakul az új páncél, védtelenné

Részletesebben

MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK

MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK Németh Ágnes 1, Költő András 1, Örkényi Ágota 1, Zsiros Emese 1, Halmai Réka 2, Zakariás Ildikó 1 1 Országos Gyermekegészségügyi

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás Az elhízás, a bulimia, az anorexia Az elhízás Elhízás vagy túlsúlyosság elhízás a testsúly a kívánatosnál 20%-kal nagyobb túlsúlyosság a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP Programmodul részletes bemutatása 3. SZ. MELLÉKLET Valamennyi programmodulra különkülön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben 3. komponens Fiatalok prevenciós és tanácsadó programja Moravcsik-Kornyicki Ágota Szakmai

Részletesebben

ÉLETMÓD-TANÁCSADÓ ÉS TERAPEUTA Szóbeli tételsor

ÉLETMÓD-TANÁCSADÓ ÉS TERAPEUTA Szóbeli tételsor ÉLETMÓD-TANÁCSADÓ ÉS TERAPEUTA Szóbeli tételsor I. Az életmód-tanácsadás általános kérdésköre 1. Ismertesse az életmód-tanácsadó és terapeuta működési területeit! 2. Ismertesse az életmód-tanácsadó és

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Egészségfejlesztési Terve. 5. sz. melléklete

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Egészségfejlesztési Terve. 5. sz. melléklete Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Egészségfejlesztési Terve. sz. melléklete . diagram Leggyakrabban említett probléma: rossz minőségű utak és járdák,% 9,% 8,% 7,% 6,%,%,%,%,%,%,% 9,% 6,%

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben 2. komponens Szenvedélybetegségek leküzdésére irányuló kezdeményezések Moravcsik-Kornyicki

Részletesebben

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola A program megvalósításának helyszíne: Than Károly Ökoiskola Nyelvi előkészítő gimnázium

Részletesebben

AZ ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN RÉSZTVEVŐ, KÖZÉTKEZTETÉSBEN ÉTKEZŐK ÉS CSALÁDJUK KÖRÉBEN VÉGZETT REPREZENTATÍV FELMÉRÉS EREDMÉNYEI

AZ ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN RÉSZTVEVŐ, KÖZÉTKEZTETÉSBEN ÉTKEZŐK ÉS CSALÁDJUK KÖRÉBEN VÉGZETT REPREZENTATÍV FELMÉRÉS EREDMÉNYEI AZ ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN RÉSZTVEVŐ, KÖZÉTKEZTETÉSBEN ÉTKEZŐK ÉS CSALÁDJUK KÖRÉBEN VÉGZETT REPREZENTATÍV FELMÉRÉS EREDMÉNYEI Dr. Polereczki Zsolt Prof. Dr. Szakály Zoltán Jasák Helga Debreceni

Részletesebben

Z GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31.

Z GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31. Z GENERÁCIÓ: Magyar serdülők életmódja és jellemző trendek az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 1997-2010 közötti adatai alapján Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

érkezés a Balatonszepezdi Népfőiskolára: 8252 Balatonszepezd, Árpád u. 10. Résztvevők száma minimum Balatonszepezdi Népfőiskola

érkezés a Balatonszepezdi Népfőiskolára: 8252 Balatonszepezd, Árpád u. 10. Résztvevők száma minimum Balatonszepezdi Népfőiskola Kedvezményezett : Projektazonosító: Projektidőszak: Program típus TÁMOP-6.2-11/1-2012-1253 2013.09.01-2014.06.30 Bibó István i Alapítvány Program neve/címe: 8252 Balatonszepezd, Szegfű köz A rendszeres

Részletesebben

A kerékpározás népszerűsítése a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban (KEOP-6.2.0/A/09-2009-0032)

A kerékpározás népszerűsítése a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban (KEOP-6.2.0/A/09-2009-0032) A kerékpározás népszerűsítése a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban (KEOP-6.2.0/A/09-2009-0032) Kedvezményezett: Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium A projekt

Részletesebben

A serdülőkorú fiatalok alkoholfogyasztása

A serdülőkorú fiatalok alkoholfogyasztása A serdülőkorú fiatalok alkoholfogyasztása Várkonyi Erika 2011 Fejlődéslélektanilag a serdűlőkor kritikus időszaknak tekinthető. A biológiai, hormonális és pszichoszociális változások mellett ez a káros

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 EFI kialakítása a Rétsági Kistérségben a Előzmények A magyar lakosság egészségi állapota nem tükrözi az egészségügy fejlettségét A magyar gazdaság fejlettsége nem indokolja a

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

Egyesületünk sikeres pályázatot nyert, a KAB-PR-07-B-0155 által kiírt pályázatán. A program részletes ismertetése Egészséges Test - Egészséges Gyermek

Egyesületünk sikeres pályázatot nyert, a KAB-PR-07-B-0155 által kiírt pályázatán. A program részletes ismertetése Egészséges Test - Egészséges Gyermek ünk sikeres pályázatot nyert, a KAB-PR-07-B-0155 által kiírt pályázatán A program részletes ismertetése Egészséges Test - Egészséges Gyermek gyermekeinknek átadjuk kromoszómáinkat és génjeinket, személyes

Részletesebben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András

Részletesebben

.comtárs. Program címe: Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18.

.comtárs. Program címe: Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18. Program címe:.comtárs Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18. Kérelmező neve: Tiszta Jövőért Közhasznú Alapítvány Program rövid leírása Célunk a segítésre motivált

Részletesebben

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)

Részletesebben

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

A mentálhigiénés szervezetek szerepe a kábítószer-probléma kezelésében

A mentálhigiénés szervezetek szerepe a kábítószer-probléma kezelésében A mentálhigiénés szervezetek szerepe a kábítószer-probléma kezelésében Dr. Felvinczi Katalin Ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztérium Mi is a mentálhigiéne? Nem csupán a pszichés

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei 1. A népegészségügyi ciklus A 2. A természeti és társadalmi környezet szerepe a populáció egészségi állapotának alakulásában 3. Primer, szekunder

Részletesebben

Zsiros Emese. Jármi Éva. ELTE- PPK oktatója. Országos Gyermekegészségügyi Intézet 2011.03.08.

Zsiros Emese. Jármi Éva. ELTE- PPK oktatója. Országos Gyermekegészségügyi Intézet 2011.03.08. Zsiros Emese Országos Gyermekegészségügyi Intézet Jármi Éva ELTE- PPK oktatója 2011.03.08. Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet OGYEI - a magyar gyermekek egészségével, egészség-védelmével és egészségügyi

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03.

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Egészségfejlesztés és egészség coaching Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Bevezetés Kulcsfogalmak Egészségfejlesztés Egészség coaching A változás szakaszai

Részletesebben

Az ÁNTSZ intézményrendszere, országos intézetek Egészségügyi alap- és szakellátás Szakterület oktató és tudományos kutató intézményei (pl.

Az ÁNTSZ intézményrendszere, országos intézetek Egészségügyi alap- és szakellátás Szakterület oktató és tudományos kutató intézményei (pl. Solymosy József Bonifácz Az egészségfejlesztés és a TÁMOP 6.1.2. lehetőségei Székesfehérvár, 2009. november 4. ladataink: Intézetünkről Korszerű tudásbázis kialakítása a szakterület számára Szakmai és

Részletesebben

A magyar tanulóifjúság egészségi állapota. Jávor András dr.

A magyar tanulóifjúság egészségi állapota. Jávor András dr. A magyar tanulóifjúság egészségi állapota Jávor András dr. A gyökerek. Anyai egészség Dohányzás, alkoholizmus, elégtelen táplálkozás, stb. Koraszülés (korán, kis súllyal) Intenzív kezelések következményei,

Részletesebben

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben 2011. január 27. Kommunikációs és csoportépítő tréning 3x6 óra Célok: - a csoporttagok beilleszkedésének csoportba és

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Miskolci Magister Gimnázium OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 2013/2014-es tanév 11. osztály Készítette : Berecz Mária OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKATERV Az osztályfőnöki órák tematikája illeszkedik iskolánk nevelési koncepciójába

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

CSAT projekt az egészségesebb párkapcsolatokért

CSAT projekt az egészségesebb párkapcsolatokért Program címe: CSAT projekt az egészségesebb párkapcsolatokért Tanúsítvány száma: 2/2015 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. február 4. Kérelmező neve: Drogprevenciós Munkacsoport Program rövid leírása

Részletesebben

Diák Mentálhigiénés Tanácsadás

Diák Mentálhigiénés Tanácsadás Diák Mentálhigiénés Tanácsadás a HUMAN-SERVICE tapasztalatai tükrében Felkészítés a felnőtté válásra, a tanult és hozott értékek kibontása Helyzetkép a human-service tapasztalatai tükrében Az érettségit

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

Tisztelt Bizottság! Vizsgálatunk 4 fő területre oszlik:

Tisztelt Bizottság! Vizsgálatunk 4 fő területre oszlik: Tisztelt Bizottság! A Hétszínvilág Egyesület szerződéséhez híven elkészítette a kortárssegítő képzésre jelentkezők fiatalok körében felmérését. A kérdőív az Ifjúság Kutatás 2000 Dunaújváros felhasználásával

Részletesebben

EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009)

EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) ÓRAMENET Krónikus epidemiológiai válság A felmérés 4 modulja: 1. Egészség-magatartás összetevői egészség-magatartás típusok 2. Munkakörülmények 3. Egészségi

Részletesebben

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B M1854 FELADATOK Értelmezi az idősek társadalmi helyzetét, szociális 4 problémáit, a modern életforma hatásait életmódjukra Megtervezi a gondozási folyamatot, közreműködik az ápolási, rehabilitációs és

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára. Célok. A képzés moduljai. Első modul. Önbecslés, önbizalom fejlesztése

Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára. Célok. A képzés moduljai. Első modul. Önbecslés, önbizalom fejlesztése Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára Célok Segíteni a megváltozott munkaképességű személyeket abban, hogy hatékonyan kezeljék a munkahelyi stresszt, változásokat, negatív

Részletesebben

DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 10. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT

DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 10. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 1. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT készítette: Elekes Zsuzsanna Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézet készült:

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna.

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás Dr. Majoros Anna igazgatóhelyettes Erősségek Az intézet hírneve Nyitottság innovációra Vezetői

Részletesebben

MIT JELENT A MODELL ALKALMAZÁSA A SZERVEZET, A MENEDZSMENT, A VEZETŐ SZAKEMBEREK, A TEAM, A SEGÍTŐK ÉS A TÁMOGATÁST IGÉNYBE VEVŐK SZINTJÉN

MIT JELENT A MODELL ALKALMAZÁSA A SZERVEZET, A MENEDZSMENT, A VEZETŐ SZAKEMBEREK, A TEAM, A SEGÍTŐK ÉS A TÁMOGATÁST IGÉNYBE VEVŐK SZINTJÉN MIT JELENT A MODELL ALKALMAZÁSA A SZERVEZET, A MENEDZSMENT, A VEZETŐ SZAKEMBEREK, A TEAM, A SEGÍTŐK ÉS A TÁMOGATÁST IGÉNYBE VEVŐK SZINTJÉN MIT JELENT A PROGRAM A SZERVEZET OLDALÁRÓL? SZASZÁK TIBOR Mit

Részletesebben

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési

Részletesebben

Mit tehet a pedagógus a gyermek egészsége érdekében? Jogszabályi keretek, intézményi pedagógiai lehetőségek.

Mit tehet a pedagógus a gyermek egészsége érdekében? Jogszabályi keretek, intézményi pedagógiai lehetőségek. Mit tehet a pedagógus a gyermek egészsége érdekében? Jogszabályi keretek, intézményi pedagógiai lehetőségek. Brassói Sándor főosztályvezető 2014. október 3. Az iskola és a jóllét, az iskolához való kötődés

Részletesebben

Kockázatvállalás, élménykeresés és rizikómagatartások kapcsolata

Kockázatvállalás, élménykeresés és rizikómagatartások kapcsolata Kockázatvállalás, élménykeresés és rizikómagatartások kapcsolata Kökönyei Gyöngyi Fiatalok baleseteinek megelőzése c. szeminárium 2008. November 24. Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (HBSC) Németh

Részletesebben

Előterjesztés. Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. november 30-án tartandó testületi ülésére

Előterjesztés. Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. november 30-án tartandó testületi ülésére Lengyeltóti Városi Önkormányzat 8693 Lengyeltóti, Zrínyi u. 2 Ügyiratszám: 7652-4/2011 Előterjesztés Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. november 30-án tartandó testületi ülésére Napirend:

Részletesebben

ISKOLAI DROGSTRATÉGIA

ISKOLAI DROGSTRATÉGIA ISKOLAI DROGSTRATÉGIA A drogstratégia a következő dokumentumokat veszi alapul: - Nemzeti Stratégia a Kábítószer visszaszorítására (Ifjúsági és Sportminisztérium 2000. június) - Pedagógiai program - Az

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Az egészség (R)éve prevenciós program

Az egészség (R)éve prevenciós program Program címe: Az egészség (R)éve prevenciós program Tanúsítvány száma: 1/2015 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. február 4. Kérelmező neve: Katolikus Karitász Caritas Hungarica Program rövid leírása

Részletesebben

Program címe: TEGYÜNK EGYÜTT A GYERMEKEKÉRT EDUKÁCIÓS PROGRAM

Program címe: TEGYÜNK EGYÜTT A GYERMEKEKÉRT EDUKÁCIÓS PROGRAM Program címe: TEGYÜNK EGYÜTT A GYERMEKEKÉRT EDUKÁCIÓS PROGRAM Tanúsítvány száma: 1/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. január 30. Kérelmező neve: Danone Tejtermék Gyártó és Forgalmazó Korlátolt

Részletesebben

Fókuszban a tejtermékek!

Fókuszban a tejtermékek! Fókuszban a tejtermékek! Fogyasztói igények és szokások változása napjainkban V. Tejágazati Konferencia 2015. november 26 Csillag-Vella Rita GfK 1 Magyarország vásárlóerejének Európa átlagához viszonyított,

Részletesebben

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15.

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. Szakmai beszámoló a kerületi kortárssegítő képzésről 1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. 2. A képzés további időpontjai és helyszíne:

Részletesebben

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:

Részletesebben

EGÉSZSÉG MAGATARTÁSTAN Egészség - alapismeretek

EGÉSZSÉG MAGATARTÁSTAN Egészség - alapismeretek EGÉSZSÉG MAGATARTÁSTAN Egészség - alapismeretek Dr. Gritz Arnoldné egeszseg@t-online.hu Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar 2009/2010 FEJEZETEK Az egészség-magatartástan interdisciplináris

Részletesebben

Család, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jól-lét kapcsolata városi fiatal felnőttek körében

Család, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jól-lét kapcsolata városi fiatal felnőttek körében Család, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jól-lét kapcsolata városi fiatal felnőttek körében Busa Csilla*, Tistyán László*, Kesztyüs Márk*, Füzesi Zsuzsanna** *Fact Alkalmazott Társadalomtudományi

Részletesebben

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása.

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. Árgyelán Anikó-Kriston Pálma SZTE-BTK Pszichológia a.ancsa27@gmail.com 2012 Összefoglalás Serdülők és egyetemisták:

Részletesebben

Farkas-Transz Szállítási Kft.

Farkas-Transz Szállítási Kft. Farkas-Transz Szállítási Kft. CSOPORTFOGLALKOZÁS DIETETIKUS BEVONÁSÁVAL A SZÍV- ÉS ÉRREND- SZERI BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSÉRE Szív- és érrendszeri betegségek megelőzése Csoportfoglalkozás dietetikus bevonásával

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Szív- és érrendszeri megbetegedések. megelőzésének egészségpolitikai. Dr. Kökény Mihály

Szív- és érrendszeri megbetegedések. megelőzésének egészségpolitikai. Dr. Kökény Mihály Szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésének é hazai és nemzetközi megelőzésének egészségpolitikai lehetőségei Dr. Kökény Mihály az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának elnöke A szív- és érbetegség

Részletesebben

Hit és prevenció harc a drogok ellen

Hit és prevenció harc a drogok ellen Program címe: Hit és prevenció harc a drogok ellen Tanúsítvány száma: 5/2015 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. május 7. Kérelmező neve: Alfamedicus Egészségügyi és Humán Szolgáltató Bt. Program rövid

Részletesebben