30. fejezet. Fertôzô betegségek. Szalka András Kerekes János

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "30. fejezet. Fertôzô betegségek. Szalka András Kerekes János"

Átírás

1 30. fejezet Fertôzô betegségek Szalka András Kerekes János

2

3 A fertôzô betegségek kórokozói. Néhány, a fertôzô betegségekkel kapcsolatos fogalom A fertôzô betegségek kórokozói Vírusok. A jelenleg ismert legkisebb fertôzô ágensek, mely csak élô, fogékony sejtekben szaporodnak. A vírusok hasonló megbetegedéseket okozó víruscsaládokat alkotnak. A vírusfertôzés a tünetmentes fertôzéstôl kezdve a különbözô súlyosságú kórképeken át a halálos megbetegedésekig terjedhet. A vírusfertôzések kimutathatók vírusszerológiai módszerekkel (komplementkötés, hemagglutinációgátlás, ELISA, RIA stb.) a vírusantigén izolálásával, nukleinsavpróbákkal. Baktériumok. Staphylococcusok, streptococcusok, anaerob baktériumok, egyéb baktériumok (Listeria, Anthrax, Actinomyces, Bordetella, Neisseria, Enterobacteriumok, Escherichia stb.) tartoznak e kórokozók közé. Kimutatatásuk a kórokozó direkt azonosításával (mikroszkópos vizsgálat, antigének kimutatása), tenyésztéssel és identifikálással, valamint szerológiai vizsgálatokkal történik. Gombák. Heterotróf szervezetek, melyek lehetnek az egészséges szervezetben primeren patogének, a csökkent védekezô képességûekben opportunista patogének (Aspergillus stb.). Protozoonok. Az állatvilág legalacsonyabb rendû egysejtû élôlényei. Az emberi megbetegedést okozó leggyakoribb fajták: ostorosok (Giardia, Trichomonas), szabadon élô fajok (sporozoák, toxoplasmák); ide tartoznak a merev sejtfal nélküli, állábakkal mozgó szervezetek, az amoebák (Entamoeba histolytica) is. Férgek hengeresférgek (Nematoda): orsóféreg, cérnagiliszta, galandférgek (Taenia solium, Echinococcus granulomatosus), mételyek (Trematoda); legismertebb a májmétely (Fasciola hepatica) Néhány, a fertôzô betegségekkel kapcsolatos fogalom A fertôzô betegségekben a betegség jellegét, súlyosságát, kimenetelét a szervezetbe jutott kórokozók mennyisége, virulenciája és a szervezet védekezô képességének állapota határozza meg. A szervezet természetes védekezésének eszközei felszíni barrierek (bôr, nyálkahártya, kötôhártya, ezek vegyhatása, különleges váladéka, stb.); nem specifikus védekezô rendszer (komplementrendszer, phagocyták, killersejtek); specifikus védekezô rendszer (antigén antitest

4 FEJEZET Fertôzô betegségek reakció, humorális immunitás, celluláris immunitás). A fertôzés forrása lehet ember és állat. A fertôzés terjedésének módjai közvetlen terjedés (testi érintkezés); közvetett terjedés (testváladék, levegô, por, víz, élelmiszer, szennyezett tárgyak, állati termékek útján). Lappangási idô. A fertôzéstôl a betegség tüneteinek megjelenéséig eltelt idô, mely néhány órától akár évekig terjedô idôtartam lehet. A kórokozók útja a szervezetben A fertôzés kapui (behatolási kapu) a sérült vagy az ép bôr, a légutak, a tápcsatorna, az urogenitális szervek, a szem, a száj, az orr. A fertôzés terjedése a szervezetben. A fertôzés a szervezetben a nyirokerek útján (limfogén terjedés) vagy a vérárammal (hematogén terjedés) terjed. A fertôzô ágens szaporodása. A baktériumok elszaporodása a vérben általános fertôzést (szepszist) eredményezhet. A fertôzô ágens az egyes szervekben áttételeket (gócokat) képezhet. A kórokozók kiürítése a szervezetbôl. A szervezetbe jutott kórokozó elhagyhatja a szervezetet a kilélegzett levegôvel, illetve a testváladékokkal (vizelet, széklet, nyál, köpet, egyéb váladékok). A fertôzô betegségek csoportosítása. Az infekciós megbetegedéseket általában a kórokozó ágensek, illetve a túlnyomóan károsodott szerv, szervrendszer alapján szokás csoportosítani. Mivel a munkaképességet elsôsorban egy meghatározott szervi károsodás, vagy általános tünet, jelenség befolyásolja, a fertôzô betegséget szervrendszerek szerint csoportosításban tárgyaljuk. A hazánkban bejelentett leggyakoribb fertôzô betegségeket és az ezekbôl eredô halálozások adatait mutatja be a táblázat. A bôr fertôzô betegségei A bôr fertôzô betegségeinek egy részénél elsôdleges a bôrkárosodás, s ezen esetekben lehet fertôzô bôrbetegségekrôl beszélni. Más esetekben egyéb szervek betegségei vagy szisztémás megbetegedések járnak bôrtünetekkel. Pyodermák A bôr gennykeltô baktériumok okozta megbetegedései. A folyamat mélysége, kiterjedtsége, s az érintett struktúra alapján a pyodermák alábbi alapformáit különböztetjük meg: az epidermiszre korlátozódik az ótvar (impetigo); a szôrtüszôk gyulladása (folliculitis); a dermis felületes, nyirokerek útján terjedô nem gennyedô gyulladása az orbánc (erysipelas); a verejtékmirigyek gyulladása (hydradenitis); a bôr alatti kötôszövet gyulladása (phlegmone, cellulitis); a felszíni bônyék gyulladása (fasciitis) és szövetelhalással járó formája (nekrotizáló fasciitis); az izmok gyulladása (myositis). Ótvar (impetigo) A Staplylococcus aureus, Streptococcus pyogenes okozza. Különösen fertôzôek a streptoccus által okozott elváltozások, melyek (nefritogén törzsek esetén) ritkán bár, de akut diffúz glomerulonephritist is okozhatnak. Az impetigo felületes vagy intradermális maculák, vesiculák, bullák, pustulák formájában jelenik meg. Helyi kezelést igényel.

5 30. FEJEZET Fertôzô betegségek táblázat. A bejelentett heveny fertôzô megbetegedések és halálozások évi statisztikai adatai Magyarországon (Epinfo) Betegségek Megbetegedések Halálozások száma 100 ezer száma 100 ezer lakosra lakosra Salmonellosis ,9 4 0,04 Dysenteria 508 5,1 Shigellosis 409 4,1 Amoebiasis 92 0,9 Egyéb, E. coli által okozott megbetegedések 105 Campylobacteriosis ,4 1 0,01 Enteritis infectiosa ,0 3 0,03 Hepatitis infectiosa 651 6,5 3 0,03 Hepatitis A 337 3,4 Hepatitis B 159 1,6 2 0,02 Hepatitis C 43 0,4 Hepatitis infectiosa k.m.n ,1 1 0,01 Scarlatina ,8 Parotitis epidemica 183 1,8 Varicella ,0 Mononucleosis infectiosa ,7 Meningitis purulenta 258 2,6 65 0,6 Meningitis epidemica 53 0,5 13 0,1 Pneumococcus-meningitis 70 0,7 23 0,2 Meningitis purulenta k.m.n ,3 29 0,3 Meningitis serosa 170 1,7 Encephalitis infectiosa k.m.n. 53 0,5 6 0,06 Kullancsencephalitis 55 0,5 Creutzfeldt Jakob-kór 15 0,1 14 0,1 Lyme-kór ,8 Leptospirosis 60 0,6 3 0,03 Tularaemia 86 0,9 Tetanus 8 0,08 5 0,05 Toxoplasmosis 178 1,8 Echinococcosis 12 0,1 Taeniasis 4 0,04 Trichinellosis 7 0,07 Orbánc (erysipelas) Streptococcus pyogenes, ritkábban Staphylococcus aureus vagy egyéb gennykeltôk okozzák. Jellemzô bôrtünetekkel fényes, élénkvörös, lángnyelvszerû, éles szélû, meleg tapintású elváltozásokkal, vesiculákkal, bullákkal, a környéki nyirokcsomók megnagyobbodásával, lymphangitisszel és általános szimptómákkal (magas láz, hidegrázás, hányás, szeptikus tünetek) járó

6 FEJEZET Fertôzô betegségek megbetegedés. Az erysipelasra jellemzô, hogy a folyamat nem gennyed el. Leggyakrabban az alsó végtagon fordul elô (a behatolási kapu általában a lábujjak közötti, gombabetegség okozta bôrhiány). Az arc érintettsége vagy nagy kiterjedésû lábszárelváltozás esetén kórházi kezelésre is szükség lehet. A nyirokerek és a nyirokcsomók érintettsége miatt viszonylag gyakori szövôdmény a krónikus lymphoedema, mely tartós károsodást is eredményezhet. Gyógyítása antibiotikumok szisztémás adásával (a kórokozó penicillinérzékeny), a károsodott testrész kímélésével, helyi (borogatás, felpolcolás, szuperinfekció elleni védelem) és általános (lázcsillapítás, vitaminok stb.) kezeléssel történik. Az orbánctól megkülönböztetendô az állatokról, állati termékekrôl terjedô sertésorbánc (erysipeloid), mely az állattenyésztésben, a húsiparban dolgozókon fordul elô, az ujjak és a kézhát hiperémiás gyulladásának formájában. Helyi szükség esetén antibiotikus kezelésre 2 3 hét alatt gyógyul. A szôrtüszôk piogén fertôzései Kórokozója általában a Staphylococcus aureus, de elôidézhetik különbözô Pseudomonas-törzsek is. A szôrtüszô körülírt gyulladását folliculitisnek, a mélyre terjedô és a szomszédos területeket is érintô, tályogjellegû gyulladást furunculusnak (többszörös formája a furunculosis), a több egymás mellett lévô szôrtüszô gennyes gyulladását carbunculusnak nevezzük. Phlegmone (cellulitis) A bôr és a bôr alatti kötôszövet Gram-pozitív coccusok és Gram-negatív pálcák által okozott betegsége, melyet a gyulladás helyi (calor, rubor, tumor, dolor, funkciókárosodás) és különbözô fokú általános tünetei kísérhetnek. A súlyos, nagy kiterjedésû phlegmonék sebészeti feltárást, kórházi kezelést igényelhetnek. A kéz piogén fertôzései Részletezésükre a mozgásszervi károsodásokat tárgyaló fejezetben kerül sor. Gázgangraena Anaerob mikroorganizmusok (clostridiumok és egyéb anaerobok) okozta, gázképzôdéssel, szövetnecrosissal, súlyos általános toxikus tünetekkel járó fertôzés. Anaerob fertôzésre hajlamosak a lebenyes, zegzugos, nagy szövetkárosodással járó vagy a levegôtôl elzárt, mély (pl. szúrt) sebek. Jellemzô helyi tünetei: duzzadt, szürkés-barnás bôr, fôtt hús színû (színevesztett) szövetek, bûzös szag, lószôrpárna-tapintat (crepitatio). Ijesztôek az intoxikációt jelzô általános tünetek: magas láz, tachycardia, a súlyos mérgezés egyéb jelei. Kezelése fekvôbeteg-gyógyintézetben történik. Igen fontos az aerob viszonyok megteremtése a sebben (széles feltárás, a nekrotikus szövetek eltávolítása, a seb oxigénizációjának biztosítása, penicillin adása). Gennyes fekélyek Körülírtabb formája az ecthyma, amely trauma, higiénés hiányosságok esetén általában leromlott egészségû egyéneken alakul ki. A felfekvéses fekély (decubitus) a test tartós nyomásnak kitett, rossz vérellátású helyein (keresztcsont, tomportáj, tarkó, könyök, sarok stb.) idôs, legyengült, ágyhoz kötött betegeken jön létre. A bôr vírusfertôzései Herpes simplex A leggyakoribb vírusos eredetû bôrfertôzés, mely a száj körül (herpes labialis) ritkábban a genitális területen (herpes genitalis), gyakran a szer-

7 30. FEJEZET Fertôzô betegségek 1313 vezetben lappangó vírus aktiválódása következtében alakul ki. A kiterjedt, szövôdményes (gingivostomatitis aphtosa, lymphadenitis) száj körüli, és a genitális formák okozhatnak keresôképtelenséget. A bôr gombás fertôzései Trichophytosis Felületes gombás fertôzések, melyet a trichophytonok különbözô csoportjai hoznak létre. Leggyakoribb formái a lábmycosis és a körömlemezek gombás károsodása. A munkaképességet általában nem befolyásolják. Actinomycosis Az Actinomyces israelii okozta krónikus, a belsô szerveket és a bôrt érintô, emberrôl emberre terjedô fertôzô betegség. Ritka, Magyarországon évente csak néhány eset fordul elô, halálos kimenetelüt évek óta nem regisztráltak. A folyamat általában a különbözô testüregekben (mellüreg, tüdô, hasüreg, szájüreg stb.) alakul ki krónikus gyulladás formájában, s ezután terjed másodlagosan a bôrre. A bôrelváltozás képe jellegzetes: a bôr kékesvörös, deszkakemény; a sipolyokból kénsárga granulumokat tartalmazó genny ürül. A viszonylag gyakori orofaciális forma esetén torzító hegek alakulhatnak ki. A betegség diagnózisa a sugárgomba azonosítására, a kenet mikroszkóppal történô vizsgálatra épül. Actinomycosis esetén a beteg keresôképtelensége hetekig-hónapokig elhúzódhat. Tartós munkaképesség-csökkenés ritkán elsôsorban közszereplést igénylô munkakörökben, a torzító hegesedéssel járó orális-faciális actinomycosis eseteiben fordul elô. Ez esetben új foglalkozásra való átképzés javasolható. A bôr parazitás fertôzései Kiütéssel járó fertôzô betegségek A fertôzô betegségek jelentôs része bôrjelenségekkel, kiütésekkel jár. Ezek általában a jellemzô bôrelváltozások (maculák, papulák, vesiculák, göbök, göbcsék, fekélyek stb.), melyek kombinációja, megjelenése egy-egy fertôzô betegségre jellemzô lehet. A Magyarországon elôforduló leggyakoribb kiütéses fertôzô betegségeket a táblázat mutatja be. A nyirokcsomók érintettségével járó fertôzô betegségek A fertôzések limfogén megjelenésének a klinikai tünete a nyirokerek gyulladása (lymphangitis), a nyirokcsomók megnagyobbodása, gyulladása (lymphadenitis), s a lymphoedema formájában jelentkezô, akár tartós károsodást okozó, nyirokér-obstrukciók. A nyirokcsomó-érintettség lehet helyi, a fertôzött területekhez tartozó regionális nyirokcsomókban észlelhetô elváltozás), illetve lehet generalizált (30.3. táblázat). A nyirokcsomó-megnagyobbodás lehet heveny vagy krónikus. A felnôttkorban jelentkezô nyirokcsomó-megnagyobbodás esetén feltétlen gondolni kell a rosszindulatú folyamatra. A differenciáldiagnózist a biopsziás minta vizsgálata segíti. Mononucleosis infectiosa Okozója az Epstein Barr-vírus. Generalizált nyirokcsomó-megnagyobbodással, lázzal járó fertôzô betegség. A fertôzés nyállal történik, lap-

8 FEJEZET Fertôzô betegségek táblázat. A Magyarországon leggyakrabban elôforduló kiütéses fertôzô betegségek Kórkép Lappangási idô Prodromális Prodromális A kiütés jellege Kísérô tünetek idô tünet Scarlatina 2 6 nap 1 2 nap láz, torokfájás hányás erythema, glossitis, makulopapulózus lymphadenitis Varicella nap 1 nap hurut, láz vezikulopusztulózus viszketés Herpes zoster? 2 3 nap fájdalom vezikulopusztulózus fájdalom Erythema infectiosum 6 14 nap 0 hurut, láz makulopapulózus Exanthema subitum nap 3 nap magas láz makulopapulózus a kiütéssel a láz megszûnik Herpes simplex? 1 nap égô érzés vezikulopusztulózus Morbilli 10 nap 4 nap hurut, láz makulopapulózus, általános tünetek conjunctivitis, konfluáló Koplik-folt Rubeola nap 1 nap láz makulopapulózus, lymphadenitis izolált Non-polioenterovírus szindróma? 1 2 nap láz makulopapulózus, hurut, láz vérzéses központi idegrendszeri gyulladás táblázat. Nyirokcsomó-érintettséget okozó gyakoribb fertôzô betegségek Magyarországon Akut fertôzések Krónikus fertôzések Helyi nyirokcsomó- Bakteriális fertôzések syphilis megnagyobbodással piogén fertôzések brucellosis járó megbetegedések anaerob fertôzések tuberculosis anthrax actinomycosis diphteria Vírusok okozta fertôzések mumps, herpes Gombák okozta fertôzések toxoplasmosis, candidiasis Generalizált nyirokcsomó- Scarlatina krónikus granulomatosis megnagyobbodással járó megbetegedések typhus abdominalis rubeola adenovírusok okozta fertôzések mononucleosis infectiosa HIV (AIDS) syphilis tuberculosis brucellosis

9 30. FEJEZET Fertôzô betegségek 1315 pangási ideje 5 15 nap. A tünetek változatosak: láz, torokfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, izomfájdalom. Gyakran kimutathatók az egyéb nyirokszervek elváltozásai is (tonsillitis, hepatosplenomegalia). Jelentkezhetnek bôrtünetek (petechiák, urticariák, maculák, papulák stb.) is. A szövôdmények (fejfájás, meningitis, encephalitis, anaemia, granulocytopenia, myocarditis, pneumonia stb.) ritkák. A betegség általában spontán gyógyul, csupán tüneti kezelést igényel. A szubfebrilitás, s a nyirokcsomó-megnagyobbodás hoszszabb ideig fennállhat, ez a munkaképességet (keresôképességet) azonban általában nem befolyásolja. Enterális fertôzések Az enterális fertôzések kórokozói az elfogyasztott étellel kerülnek a szervezetbe; leggyakoribb tünetük a hasmenés. A fertôzések jelentkezhetnek heveny ételmérgezés formájában. Ezekben az esetekben a hasmenéshez hányás is társul, s az intoxikációrta jellemzô általános tünetek jelentkeznek. Az ételmérgezéseket staphylococcusok (fagylalt, tojás, krémek), clostridiumok (fôtt húsok, bab), egyéb kórokozók toxinjai okozhatják. Fertôzô gastroenteritis A fertôzô ágens (Salmonella, Campylobacter, Escherichia coli, Shigella, Yersinia stb.) a fertôzött táplálékkal, vagy emberrôl emberre való (fekális-orális) terjedés útján az alapvetô higiénés szabályok elmulasztása miatt kerül a szervezetbe. Salmonella-fertôzések Heveny, emberrôl emberre, illetve állatról emberre közvetlenül vagy közvetve (élelmiszer) terjedô lázas, enterális esetenként azonban sepsist és fokális infekciót okozó fertôzô betegség. Ide sorolható a salmonella-bélhurut (salmonellosis gastroenteritica), salmonella-sepsis, helyi salmonella-fertôzések (arthritis, meningitis, osteomyelitis, pneumonia, tubulointersticiális vesebetegség) egyéb, meghatározott salmonella-fertôzések. A salmonella-fertôzések kórokozói a Salmonella genus különféle szerotípusai (ún. non-typhoid salmonellák). A fertôzés forrásai a beteg vagy a tünetmenetesen fertôzött állat elsôsorban a fertôzött háziállatok sertés, szarvasmarha, házi, illetve vadon élô szárnyasok, rágcsálók, továbbá a baromfitojás, a beteg vagy a kórokozó-hordozó ember. A terjedés módja: a fertôzés forrásai fertôzött, állati eredetû élelmiszerek (tojás, tojáskészítmények, baromfihús, sertés-, marhahús, egyéb húskészítmények stb.) fogyasztása, ha az élelmiszert elôzetesen nem sütötték, fôzték meg alaposan, ha nem megfelelôen pasztôrözték, vagy ha az élelmiszerek utólag szennyezôdtek szállítás, feldolgozás, tárolás közben. A betegség emberrôl emberre közvetlen érintkezés, piszkos kéz, fertôzött tárgyak útján terjed, fôleg csecsemôk, kisgyermekek, idôsek közösségeiben, intézeti járványok formájában. A fertôzést az ivóvíz is terjesztheti. Lappangási idô. Salmonella okozta ételfertôzés esetén: 6 48 óra (ritkán 1 3 nap) kontakt fertôzés esetén ennél hosszabb. Tünetek. A nem adaptálódott salmonellák emberben enterális megbetegedést (salmonellosis gastroenteritica), sepsist, fokális infekciót és enterális lázat (a typhus abdominalishoz hasonló kórképet) okozhatnak. A salmonellosis gastroenteritica, (fertôzött étel vagy víz fogyasztását követôen) hányingerrel, hányással, fejfájással, izomfájdalmakkal kezdôdik, majd hasmenéssel (vizes, zöldes-nyálkás, esetleg véres-nyálkás széklet) folytatódik. Hidegrázás, C-os láz, köldök körüli érzékenység, hasfájás lép fel. Ha a salmonellák, tartósan vagy intermittáló-

10 FEJEZET Fertôzô betegségek an nagy mennyiségben keringenek a véráramban, sepsist okozhatnak. A véráramban való tartós keringés olyan alapbetegség esetén alakul ki, amikor a szervezet immunrendszere sérül (pl. hematológiai betegség, immunológiai kórképek, AIDS stb.). Bármely nem adaptálódott salmonella bekerülhet a véráramba és a szervezetben bárhol megtelepedhet (agyburok, tüdô, endocardium, aorta, csontok, máj, lép stb.) és fokális salmonellainfekciót okoz. A salmonellák okozta enterális láz tünetei hasonlók a typhus abdominalis tüneteihez. A fertôzôképesség addig áll fenn, amíg a kórokozó ürül a széklettel. A kórokozó-ürítés a klinikai gyógyulás után néha hónapokig, évekig is eltarthat (Az antibiotikumok adása az ürítést meghosszabbíthatja.) Diagnózis. A diagnosztikus járványügyi laboratóriumi vizsgálat kötelezô. A diagnózis felállítását az elôzôn kívül az anamnézis, a hajlamosító tényezôk ismerete, a lappangási idô, a fizikális vizsgálat, a tünetek, a székletben található leukocyták (salmonella eredetû hasmenés esetén) segítik elô. Az ellenôrzô (felszabadító) járványügyi laboratóriumi (széklet-) vizsgálat csak a veszélyeztetô munkakörben dolgozók esetében kötelezô. Közegészségügyi járványügyi teendôk: be- és kijelentés, elkülönítés, kötelezô laboratóriumi vizsgálat (a diagnosztikus vizsgálat teljes körben, az ellenôrzô, felszabadító vizsgálat csak meghatározott körben kötelezô), fertôtlenítés (folyamatos és záró), járványügyi ellenôrzés (a kórokozó-hordozás idôtartamára), eltiltás a veszélyeztetô munkakör ellátásától (a ki-, illetve eltiltás addig tart, amíg a klinikai gyógyulás után egy székletminta bakteriológiai vizsgálata negatív eredményt nem ad). Megelôzés: az állati eredetû élelmiszerek (hús, tojás és készítményeik) megfelelô hôkezelése, tárolása, szállítása, higiénikus kezelése, az élelmiszer-kezelôk oktatása, a beteggel való kontaktus elkerülése, az egészségmegôrzô ismeretek oktatása, általános, jó személyi higiéné (a salmonellosis ellen nincs védôoltás). Terápia. Salmonellosis gastroenteritica esetén legfontosabb a folyadék- és az elektrolitpótlás, illetve a tüneti kezelés. Nem szabad adni a szövôdménymentes kórforma esetén antibiotikumot, mert az megnöveli a kórokozó-ürítés idejét. A nem adaptálódott salmonellaürítôt nem érdemes antibiotikummal kezelni akár átmeneti, akár tartós az ürítés. A salmonellosis gastroenteriticában szenvedôk keresôképtelenégének megítélése Keresôképtelennek minôsíthetô a salmonellosisban szenvedô beteg (gyógyulásáig), a veszélyeztetô foglalkozású, betegségbôl gyógyult személy, a kórokozó ürítésének idôtartamáig, a salmonellosisban szenvedô beteg családi vagy intézményi környezetében élô személy, a járványügyi hatóság (ÁNTSZ) határozatában megszabott idôre. Veszélyeztetô munkakörök (tevékenységek): a 0 3 éves gyermekközösségekben, egészségügyi vagy szociális intézményben folytatott munka (ételkiosztás, gyógyszerkiosztás); a közvetlenül közfogyasztásra kerülô élelmiszerek, ételek, italok kezelése; közétkeztetési tevékenység; vízmûvekben folytatott tevékenység; anyatej adása, kezelése; közfogyasztásra kerülô élelmiszerek, italok kivitele (a beteg vagy a kórokozóürítô lakásából, háztartásából).

11 30. FEJEZET Fertôzô betegségek 1317 Amennyiben a salmonellosisból gyógyult beteg veszélyeztetô foglalkozásban dolgozik keresôképtelenségét a klinikai gyógyulás után addig kell fenntartani, amíg a gyógyulást követô 1 székletminta bakteriológiai vizsgálata negatív eredménnyel nem jár. Ha azonban e személyeknél a székletvizsgálat pozitív eredményt ad, a keresôképtelenség addig áll fenn, amíg széklet bakteriológiai vizsgálata (a járványügyi ellenôrzés keretében) 1 negatív eredményt ad. A keresôképtelenség idôtartamát befolyásoló (meghosszabbító) tényezôk: Hajlamosító tényezôk (más betegségek) fennállása (hematológiai betegség, szolid tumor, vitium cordis, diabetes mellitus, alkoholizmus, HIV-fertôzés, kortikoszteroidkezelés, lymphogranulomatosis), állathoz adaptálódott salmonellosisok esetén (legfontosabb okozói: S. cholerae suis, S. dublin), A salmonellák megtelepedésének helye az emberi szervezetben (vö.: salmonella okozta sepsis, illetve fokális infekció). A (nem adaptálódott) salmonellák szokványos megtelepedési helyei:a szívbillentyûk (mûbillentyûk is), a hasi aorta, a nagy hasi artéria fala, az arteriosclerosis miatt károsodott érfal, illetve aneurysma. Az ilyen esetekben a keresôképesség idôtartamának meghatározására a megfelelô címszónál (pl. meningitis, endocarditis, stb.) megadottak az irányadók. Klinikai prognózis, munkaköri korlátozás, rehabilitáció. A salmonella gastoenteritica rendszerint kezelés nélkül is gyógyul. A gyógyulás utáni munkaköri korlátozás szükségességét csak az esetleges baktériumhordozás, továbbá a foglalkozás, illetve a munkakör veszélyeztetô jellege befolyásolja. Sepsis, fokális infekció esetén a prognózist elsôsorban a góc helye és nagysága determinálja. A munkaköri korlátozás is ezek függvénye. Tartós baktériumürítés és veszélyeztetô foglalkozás egyidejû fennállása esetén indokolt az érintett személy nem veszélyeztetô munkakörbe való ideiglenes áthelyezése, esetleg átképzése más, nem veszélyeztetô munkakör ellátására. A fokális salmonella-infekciót követô rehabilitáció a góc helyétôl, a betegség következményeitôl függ, mind az orvosi, mind pedig a foglalkozási rehabilitációt illetôen. A rehabilitáció kezdeményezésében a háziorvos is vállaljon szerepet, annak lefolyását pedig kövesse, ellenôrizze az OEP ellenôrzô fôorvosa. A munkaképesség-változás prognózisa. Idôközi újravéleményezés. A munkaképesség változására, esetenként fogyatékosságra fokális infekciót követôen lehet számolni. Ilyenkor szükségessé válhat az OEP-OOSZI orvosi bizottságának közremûködése a munkaképesség-csökkenés mértékének és a rehabilitálhatóságának megítélésében. Újravéleményezés évente vagy ennél ritkábban lehet szükséges. Campylobacter-fajok által okozott enteritis A fertôzés forrása beteg vagy tünetmentes fertôzött házi- vagy vadon élô állat, ritkábban a beteg ember. A kórokozók legfontosabb rezervoárjai a szárnyasok. A terjedés módja: a beteg vagy tünetmentes állatok gondozása, húsának, illetve termékeiknek feldolgozása, kezelése, elégtelenül hôkezelt állati eredetû élelmiszerek fogyasztása, fertôzött állatokkal való közvetlen kontaktus. A bejelentett megbetegedések száma ben Magyarországon 8775, azaz lakosra 87,4 eset jutott. A bakteriális eredetû enterális fertôzô betegségek közül ez a második leggyakoribb. Lappangási idô: 1 10 nap. Fontosabb tünetei: láz, gyengeség, fejfájás, izomfájdalom, hasmenés

12 FEJEZET Fertôzô betegségek (véres széklet), gyermekeknél néha appendicitis vagy peritonitis gyanúját keltô hasi tünetek, exsiccosis. A klinikai tünetek rendszerint nem állnak fenn tovább 5 10 napnál. A betegek zöme spontán gyógyul. Fôleg a felnôttek körében tapasztalhatók idônként visszaesések. Terápia: szükség esetén folyadékpótlás, ritkán antibiotikum (makrolid) adása. A fertôzôképesség addig áll fenn, amíg a kórokozó a széklettel ürül. Ez lehet a gyógyulást követôen néhány hét vagy néhány nap. Krónikus kórokozó-hordozás nincs! A kórokozóürítés általában 1 hónap alatt megszûnik. A keresôképtelenség idôtartamát befolyásolja: a betegség klinikai lefolyása, visszaesés fellépte vagy annak hiánya, veszélyeztetô munkakörülmények, a széklet bakteriológiai vizsgálatának negatívvá válása, a hatósági (ÁNTSZ) intézkedések idôtartama Ha a keresôképtelenség idôtartama a 4 hetet meghaladja, az eset célvizsgálata indokolt. Vérhas, dysenteria bacterialis (shigellosis) Baktérium által okozott, heveny, emberrôl emberre közvetlenül vagy közvetve terjedô, lázas, hasmenéses, fertôzô betegség, amely a vastagbél helyi fertôzésének tekinthetô. Morbiditás. Magyarországon évente átlagosan megbetegedést regisztrálnak. Kórokozói a Shigella genus tagjai: pálcika alakú, tok nélküli, Gram-negatív, nem mozgó, spórát nem képezô baktériumok. (Magyarországon Shigella sonnei-dominancia tapasztalható.) A kórokozó folyóvízben hónapokig, jégben 1 2 hónapig élet- és fertôzôképes marad. A dezinficiensekre közepesen érzékeny, pasztôrözés során elpusztul. A shigellák valamennyi típusa humán patogén. A fertôzés forrása a beteg és a hordozó ember. A kórokozó emberrôl emberre közvetlen érintkezés, élelmiszerek, ivó- és fürdôvíz, fertôzött tárgyak útján terjed. A betegség lappangási ideje: 1 7 nap. Patogenezis. Az emberbe per os bejutó baktérimok fô megtelepedési helye a vastagbél, a sigmabél és a rectum, ahol a baktériumok elárasztják a bélnyálkahártya hámsejtjeit, majd a vastagbél falában mikrotályogok, nyálkahártya-necrosisok, kifekélyesedések és vérzések keletkeznek. A shigellák gyorsan elszaporodnak a lamina propriában, és a nyirokutakon keresztül a vastagbél egész hosszában elterjednek. Ezt követôen a szétesô baktériumokból endotoxin szabadul fel, ennek következtében alakulnak ki a vérhasra jellemzô elváltozások: a vastagbél nyálkahártyájának vérzései, fibrines izzadmánnyal, necrosissal, kifekélyesedéssel járó gyulladás; ezek következménye a gyakori székletürítés és a tenesmus. A betegség ritkán idültté válik, ilyenkor hosszabb remisszió után periodikus hasmenés jelentkezik, állandó baktériumürítéssel. A típusos tünetekért az endotoxin felelôs. A shigella ezen kívül egy labilis toxint is termel, amely súlyos állapotot (meningismust, comát) okozhat. Tünetek és panaszok. A betegség rendszerint hirtelen kezdôdik hasmenéssel, alhasi görcsökkel és tenesmussal. A gyakran ürített hasmenéses széklet sokszor vérrel és nyákkal keveredik. Általános tünetek: láz, borzongás, étvágytalanság, rossz közérzet, fejfájás és letargia, valamint a legsúlyosabb gyermekkori esetekben, Shigella dysenteriae 1-fertôzés esetén meningismus, coma és görcsrohamok. A beteg gyengesége és dehidratációja egyre fokozódik. A has a bal alsó kvadránsban nyomásra érzékeny.

13 30. FEJEZET Fertôzô betegségek 1319 Diagnózis. A szigmoidoszkópiás vizsgálat során gyulladt, vérbô nyálkahártya látható pontszerû bevérzésekkel, néha nagy kiterjedésû fekélyekkel. A kórisme az anamnézis, a panaszok, a tünetek és a széklet vizsgálata alapján állítható fel. A széklet bakteriológiai tenyésztésével a kórokozó kimutatható. Szövôdmények. Dehidráció, acidosis, elektrolitháztartás-zavarok csecsemôkorban fordulnak elô. A hasmenést átmeneti diszacharidázhiány követheti. Ritka szövôdmény az arthritis (Reiter-szindróma). Amíg a kórokozó a széklettel ürül, gyakran még a klinikai gyógyulás után is fennáll a fertôzôképesség. A legtöbb beteg a lábadozás szakában, székletével üríti a baktériumokat. Különösen a krónikus betegek válnak tartós kórokozó-ürítôkké. Terápia. Súlyos esetekben életmentô a shock kezelése, a keringô vérmennyiség helyreállítása, valamint a renális perfúzió biztosítása. Az antimikrobás kezelés lehetôségei: ciprofloxacin, (gyermekeknek és terhes nôknek kontraindikált!); ceftriaxon. A parenterális folyadékbevitel és az acidosis, valamint az elektrolitháztartás-zavar korrekciója minden középsúlyos vagy súlyos esetben igen lényeges. Az enyhe esetek orális folyadékadással kezelhetôk. Közegészségügyi járványügyi teendôk. A betegség be- és kijelentés-köteles, a beteg otthon vagy kórházi fertôzôosztályon elkülönítendô. Az elkülönítés a klinikai gyógyulás után, az antibiotikus kezelés befejezését követôen, 48 órával elkezdett bakteriológiai székletvizsgálat 2 (egymást követô napon kapott) negatív eredményéig tart. A járványügyi ellenôrzés alá vont személyt el kell tiltani: a 0 6 éves gyermekek közösségeiben/ intézményeiben ellátott munkaköröktôl, a közfogyasztásra kerülô élelmiszerek és italok kezelésétôl, a közétkeztetésben végzett munkától, a vízmûvekben folytatott tevékenységtôl, az anyatejadástól, az anyatejgyûjtô állomáson való foglalkozástól, a közvetlen betegellátás során a betegélelmezésben való közremûködéstôl és a szájon át adott gyógyszerek kezelésétôl. A beteg, illetve a kórokozó-ürítô lakásából, háztartásából közfogyasztásra kerülô élelmiszerek, italok kivitelét meg kell tiltani. A járványügyi laboratóriumi vizsgálat (diagnosztikus és felszabadító vizsgálat egyaránt) kötelezô. A székletmintákat az ÁNTSZ illetékes megyei intézete bakteriológiai laboratóriumába kell küldeni. A diagnosztikus székletvizsgálatot a betegség kezdetén, az antibiotikus kezelés megkezdése elôtt kell elvégezni. A fertôtlenítés (folyamatos és zárófertôtlenítés formájában) kötelezô. A beteg elkülönítését követôen a beteggel közvetlenül érintkezett (kontakt) személyeket 7 napos idôtartamra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. Az eltiltást addig kell fenntartani amíg a megfigyelési idô 4. napja után egy alkalommal vett székletminta bakteriológiai vizsgálata negatív eredményt nem ad. A szûrôvizsgálat során pozitívnak bizonyult személyeket a kórokozóhordozás idôtartamára járványügyi ellenôrzés alá kell helyezni, s egyidejûleg el kell tiltani a veszélyeztetô tevékenységtôl. (Ezen eltiltás is a székletvizsgálat negatívvá válásáig tart.) Prognózis. A shigellák okozta dysenteria Magyarországon nem túl gyakori, általában spontán gyógyuló és enyhe megbetegedés, olykor azonban súlyos lefolyású is lehet, különösen az elsô 3 életévben. Hazánkban mind a morbiditása, mind a letalitása igen alacsony. A betegség kórjóslata jó, a szövôdmények nem gyakoriak, illetve eredményesen leküzdhetôek. Megelôzés. Az általános higiénés rendszabályok, élelmezés- és vízhigiénés elôírások, a fürdôk higiénés elôírásainak, a bentlakásos gyermekintézmények higiénés szabályainak betartása.

14 FEJEZET Fertôzô betegségek A beteg keresôképtelenségének várható idôtartama szövôdménymentes lefolyás és nem veszélyeztetô munkakör esetén mintegy napra becsülhetô. Szövôdmény fellépését követôen a keresôképtelenség idôtartamát a szövôdmény jellege határozza meg. Veszélyeztetô foglalkozás és baktériumürítés esetén a táppénzes állomány idôtartama az ÁNTSZ határozatában megjelölt idôtartam. Hastífusz (typhus abdominalis) Heveny, emberrôl emberre közvetlenül vagy közvetve terjedô, lázzal járó, enterális fertôzô betegség. Kórokozója, a Salmonella typhi csak emberre patogén. A salmonellák közé patogenetikai, epidemiológiai és klinikai tünettani szempontból egymástól igen különbözô baktériumok tartoznak. Vannak kizárólag az embert (pl.: S. typhi), embert és állatot egyaránt (S. typhimurium) és csak állatokat (S. choleraesuis) megbetegítô speciesek. A salmonellák okozta emberi megbetegedéseket (patogenetikai szempontból) két csoportba osztják: septikaemiával járó generalizált fertôzések (typhus abdominalis, paratyphus), lokális fertôzések (gastroenteritis). A S. typhi (és a többi salmonella) vízben hoszszabb ideig életképes, a tenyészet akár hónapokig is életben marad. A fertôzés forrása a beteg vagy a kórokozóhordozó ember, az infekció terjedése orális-fekális úton, közvetlen érintkezéssel, ivóvízzel, tejjel, élelmiszerrel, tárgyak közvetítésével történik. Lappangási ideje: 3 30 nap. Tünetek. Lépcsôzetesen emelkedô, majd állandósuló magas láz, azután fokozatos láztalanodás. Fejfájás, ködös tudat. A nyelv középen bevont, a szélén piros. A törzsön halvány kiütések (roseolák). Máj- és lépmegnagyobbodás. Relatív bradycardia. Leukopenia, relatív lymphocytosissal. Diffúzan érzékeny has, ritkán hasmenés. Szövôdmények. A 3. héten bélvérzés, bélperforáció, peritonitis, a kezeletlen esetekben hepatitis, meningitis, nephritis, myocarditis, bronchitis, pneumonia, arthritis, osteomyelitis, parotitis, orchitis alakulhat ki. A kórismézést nehezíti és a betegség lefolyását módosíthatja az elôzetes védôoltás, a diagnózis felállítása elôtt adott antibiotikum és a beteg életkora. Terápia. Chloramphenicol, ciprofloxacin, ofloxacin, szulfamethoxazol és trimethoprimum hatóanyag-tartalmú készítmények adása. A kersôképtelenség megítélése A hastífuszos beteg bármilyen foglalkozásban és munkakörben keresôképtelennek minôsítendô. A keresôképtelenség a betegség gyanújának felmerülésétôl a klinikai gyógyulást követôen is tarthat. A klinikai gyógyulás szövôdménymentes esetben a betegség 3 4. hete után várható, veszélyeztetô foglalkozásokban 1 évig is fennállhat, amennyiben a beteg széklete és vizelete nem válik negatívvá. Veszélyeztetô foglalkozások, munkakörök, ténykedések, amelyeket a járványügyi ellenôrzés alatt álló, kórokozó-hordozó nem folytathat: közvetlen betegellátás során étel és gyógyszer kiosztás, 0 6 éves gyermekek közösségeinek látogatása, ellátása, vízmûben történô foglalkozás, hôkezelés nélkül, közvetlen közfogyasztásra kerülô élelmiszerek, italok kezelése, közétkeztetésben való foglalkozás, anyatej adása, kezelése, étel vagy ital kivitele közfogyasztási céllal a beteg, kórokozó hordozó, vagy ürítô lakásából (háztartásából).

15 30. FEJEZET Fertôzô betegségek 1321 A kórokozó-ürítôk és a kórokozógazdák felszabadító vizsgálatait akkor lehet megindítani, ha a laboratóriumi ellenôrzô vizsgálatok 6 hónapon át folyamatosan negatívak. A felszabadító vizsgálat 6 hónapon át havonta 2 alkalommal, személyes ellenôrzés mellett vett széklet- és vizeletminta bakteriológiai vizsgálatából áll. Ha ezek, továbbá a duodenális váladék vizsgálata is negatív eredményt adnak, a kórokozógazdát fel kell szabadítani, de még további 1 évig havonta egyszer ellenôrizni kell. Nemcsak a betegek és a veszélyeztetô foglalkozású kórokozó-ürítôk, kórokozógazdák minôsítendôk keresôképtelennek, hanem a beteggel érintkezett (kontakt), veszélyeztetô foglalkozású személyek is. A keresôképtelenség idôtartama ilyenkor két részbôl áll: 21 napos járványügyi megfigyelés és kitiltás a munkahelyrôl; két egymást követô napon vett széklet és vizeletminta negatív vizsgálati eredményének megérkezése a háziorvoshoz. Mivel a második minta a megfigyelés 2. vagy 3. hetében levehetô, így a keresôképtelenség teljes idôtartama még kedvezôtlen esetben sem lehet több 26 napnál. (Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes intézetének fôorvosa speciális körülmények fennállása esetén ettôl eltérôen is határozhat.) Munkaképesség-változás. A betegségbôl gyógyult, Salmonella typhit nem ürítô, nem hordozó, illetve nem kórokozógazda személy 100%-osan munkaképes, eredeti foglalkozását, munkakörét elláthatja. A betegségbôl gyógyult Salmonella typhibaktériumgazda veszélyeztetô foglalkozásban tartósan munkaképtelen. Képzettségének megfelelô, nem veszélyeztetô, más munkakörben foglalkoztatható; az ilyen dolgozó rehabilitálhatónak minôsítendô. A typhus abdominalis akkor minôsíthetô baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási eredetû fertôzô betegségnek, ha idült egészségkárosodást okozott, és ha a foglalkozással kapcsolatban keletkezett. [217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet]. Ide sorolható minden olyan munka, amely. a fertôzôkórházakban vagy általános kórházak fertôzôbetegosztályain a heveny fertôzô betegek (itt értelemszerûen: a heveny hastífuszban szenvedô beteg) egészségügyi ellátására irányuló, illetve az ott dolgozók és az ápolás alatt álló betegek kiszolgálására létesült állandó alkalmazást jelent. Paratífusz (paratyphus) Kórokozói: Salmonella paratyphi A, S. paratyphi B, S. paratyphi C. Morbiditás. Magyarországon a paratífusz lakosra jutó morbiditása 0,0 0,02 között ingadozik, tehát alacsony. A paratífuszra vonatkozó további megállapítások megegyeznek a hastífusz kapcsán leírtakkal. Amoebiasis (amôbás dysenteria) Az állatvilág legalacsonyabb rendû egysejtû élôlényei, a protozoonok egyik válfaja által okozott, rendszerint heveny és/vagy krónikus formában lezajló, de a mérsékelt égövön tünetmentesen is elôforduló, a vastagbelet, a szövôdményes esetekben az extraintesztinális szerveket is megtámadó fertôzô betegség. Morbiditás. A bejelentett heveny amoebiasismegbetegedések száma az 1996 és 2000 között Magyarországon, évenként között ingadozott. Az 1 évi átlag ezen idôszakban: 106. Ugyanezen idôszakban a 100 ezer lakosra jutó megbetegedések száma évente: 0,8 1,4 között változott.

16 FEJEZET Fertôzô betegségek Kórokozója az Entamoeba histolytica nevû protozoon, mely világszerte elôfordul; a trópusokon gyakori. A mérsékelt égövön, így Magyarországon is okoz ritkábban és kevésbé súlyos lefolyású megbetegedéseket. A fertôzés forrása a fertôzött ember, akinek a székletével, közvetlen érintkezés, élelmiszerek, ivóvíz, használati tárgyak útján terjed a kórokozó. Lappangási idô: 2 naptól több hónapig terjed. Patogenezis. A szájon át bekerült cysták sértetlenül jutnak el a vastagbél kezdeti szakaszába. Az ileum coecum tájon a cysta burka megreped, és 4 8 vegetatív alak (trophozoita) bújik ki belôle. Az amoebák részben a bél lumenében élôsködnek, és proteolitikus enzimjeik segítségével a bélfalba hatolnak. A bélfalon fekélyeket okozhatnak, arrodálhatják a vérereket és a keringéssel különbözô szervekbe juthatnak. A tünetekkel járó amoebiasis intesztinális és extraintesztinális alakban jelentkezhet. Mindkettô lehet heveny vagy idült lefolyású, illetve jellemezheti a kórlefolyást az akut és a krónikus szakok váltakozása. A heveny amôbás dysenteria a dysenteriához hasonló béltünetekkel zajlik: tenesmus, gyakori, nyálkás, véres széklet, ritkán láz. A krónikus amôbás dysenteria tünetei: hasi fájdalom (gasztrointesztinális panaszok, colitis), elesettség, fogyás, meteorismus, székrekedés, gennyes hasmenés, pszichés zavarok, amoeboma (a bélfal körülírt megvastagodása). Az extraintesztinális amoebiasis különbözô szerveket támadhat meg. A kórokozók bélbôl hematogén szórással vagy a nyirokutakon át terjednek. Érintett lehet a máj (májtályog), a tüdô (pneumonia, tüdôtályog), a agyhártya (meningitis), az agy (agytályog), a bôr (bôramoebias). A tályogok perforálhatnak, de idült formában hónapokig is perzisztálhatnak. A betegség lehet halálos kimenetelû, de spontán gyógyulás, illetve tünetmentesség is elôfordulhat. Terápia. Amôbás dysenteria, az amoebiasis egyéb formái, amôbás májtályog, tünetmentes Entamoeba histolytica cysta-ürítés esetén, illetve metronidazol, tinidazole tabletta. Megelôzés. A fertôzöttek felderítése (szûrés), kezelése, a járványügyi (hatósági) elôírások betartása, a fertôzés veszélyeinek (óvodai, iskolai) oktatása. Védôoltás nincs a betegség ellen. Prognózis. Adekvát kezelés esetén jó. Késôi kórismés, késôn kezdett gyógykezelés esetén súlyos szövôdményekkel, elvétve fatális kimenetellel is számolni kell. Közegészségügyi járványügyi teendôk Az amoebiasis be- és kijelentésre kötelezett. Ha a beteg trópusi országból érkezett, ezt a bejelentôlap orvosi megjegyzései rovatában közölni kell. Csak a heveny bélamoebiasisban szenvedô beteget kell elkülöníteni kórházban vagy otthon, a klinikai gyógyulásig. Az eltiltás, járványügyi ellenôrzés alá vont személyt el kell tiltani: a közösségekben ellátott veszélyeztetô munkaköröktôl, a közfogyasztásra kerülô élelmiszerek, italok kezelésébôl, a közétkeztetési, vízmûvekbeli tevékenységtôl, az anyatej adásától, anyatejgyûjtôbeli foglalkozástól, a betegélelmezésben végzett tevékenységtôl, az orális gyógyszerek kezelésétôl. A keresôképtelenséget és annak idôtartamát befolyásolják a betegség tünetei (manifeszt, illetve tünetmentes) lokalizációja (intesztinális, extraintesztinális), lefolyása (heveny, krónikus, váltakozó), a szervi tályogok helye és viselkedése (perforálnak vagy hosszan perzisztálnak), a gyógykezelés (hiánya vagy megléte, illetve adekvát, vagy inadekvát módja),

17 30. FEJEZET Fertôzô betegségek 1323 a fertôzôképesség idôtartama, a közegészségügyi járványügyi (hatósági) intézkedések (elkülönítés, járványügyi ellenôrzés, eltiltás, megtiltás, kitiltás, járványügyi megfigyelés, diagnosztikus és szûrôvizsgálatok) határozzák meg, ezért az elbírálás és annak ellenôrzése során elsôsorban ezeket a tényezôket kell figyelembe venni. A foglalkozási korlátozás a klinikai állapot, a hatósági intézkedések és a táppénzre jogosult dolgozó munkakörének, munkahelyének függvénye. Májkárosodást okozó fertôzô betegségek A májkárosodás legnyilvánvalóbb klinikai tünete a bôr és a sclerák sárgás elszínezôdése (icterus, sárgaság), mely a bilirubin vérben történô felszaporodása esetén jelentkezik. A vér bilirubintartalmának megnövekedését okozhatja haemolysis (prehepatikus icterus), az epefesték májbeli metabolizmusának károsodása (intrahepatikus icterus), az epeelfolyás mechanikai akadályozottsága, (mechanikus icterus). Bizonyos esetekben a bilirubinmetabolizmus komplex zavarai is elôfordulhatnak. A bilirubinmetabolizmus különbözô mechanizmusai az egyes fertôzô betegségekben más és más módon, az adott betegségre jellemzôen károsodhatnak, s ez az elkülönítô diagnózis fontos szempontja lehet. A sárgasággal járó fertôzô betegségeket a táblázat mutatja be. A különbözô hepatitisvírusok (A, B, C, D, E, G) által okozott fertôzô májgyulladásokat A máj és az epeutak károsodásai c. fejezet tárgyalja. Légúti fertôzô betegségek A leggyakoribb fertôzô betegségek. Két nagy csoportra oszthatók: felsô légúti és alsó légúti fertôzô betegségek táblázat. Sárgasággal járó, hepatotrop vírusok okozta fertôzô betegségek Vírus HAV (RNS) HBV (DNS) HCV (RNS) HDV (RNS) HEV (RNS) Lappangás (nap) Átvitel fekális-orális parenterális, parenterális, mint a HBV enterális szexuális, vertikális, vertikális szexuális Klinikum kezdet heveny fokozatos fokozatos fokozatos heveny májelégtelenség ritka ritka ritka van terhesekben krónikus forma nincs gyakori gyakori gyakori nincs Hordozó állapot nincs van van van nincs Megelôzés passzív gamma-globulin HBV- nincs nincs nincs immunglobulin aktív vakcina vakcina nincs nincs nincs specifikus higiénia vérszûrés vérszûrés HBV-keresés nincs Szerológiai vizsgálat anti-hav antigének, anti-hcv anti-hdv anti-hev anti-hbs, (IgM, IgG) anti-hbc PCR

18 FEJEZET Fertôzô betegségek Pharyngitis acuta, tonsillitis acuta A kórokozók cseppfertôzés, ritkábban kontaminált tárgyak közvetítésével kerülnek a garatba. Az esetek több mint két harmadát vírusfertôzés okozza. Járványügyi és klinikai szempontból legnagyobb jelentôsége a Streptococcus pyogenes által okozott anginának van. A betegség magas lázzal, súlyos garatgyulladással, a tonsillák elváltozásával, a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodásával jár. Súlyos esetekben bacteriaemia alakul ki, s mivel a baktérium pirogén exotoxint termel, kiütéseket is okozhat (scarlatina). Az angina streptococcica diagnosztikájában szükség van a torokváladék-tenyésztésre, illetve az antigén-gyorstesztvizsgálatokra. A pharyngitis tüneti kezelést igényel, Streptococcus pyogenes-fertôzés esetén célzott antibiotikumkezelést (penicillin, makrolid) kell alkalmazni. Fertôzô középfül-gyulladás A betegséget többségében bakteriális fertôzés okozza, de gyakran társul felsô légúti vírusbetegségekhez is ez esetben a vírusfertôzést bakteriális felülfertôzés követi. A leggyakoribb kórokozó baktériumok: S. pneumoniae, Haemophilus influenzae, ritkábban S. pyogenes vagy S. aureus. Otitis, fülfájás, fülfolyás és általános tünetek (láz, hányás, rossz közérzet) formájában jelentkezik. Influenza Magyarországon 2 3 évente járványosan fellépô, heveny, lázas, fertôzô légúti betegség, gyakran szövôdményes. Rendszerint rövid keresôképtelenséggel jár, tartós munkaképesség-csökkenést gyakorlatilag nem okoz. Magyarországon a bejelentett megbetegedések száma között a járványos években és között változott; a 100 lakosra jutó megbetegedések száma Az említett 20 év alatt a járványos években az influenzában elhunyt személyek száma évente fô között változott. A megbetegedettek között a keresôképtelenek aránya: 25% 30% közötti, a szövôdményes esetek aránya: 10%, a kórházi elhelyezési arány: 0,4% körüli, a letalitás (100 betegre jutó halálozás) 0,01 0,02% közötti ben az influenza miatti keresôképtelenségi napok (országos összes) száma: , az átlagos keresôképtelenségi idôtartam 11,2 nap. Kórokozója az Orthomyxovirus influenzae, melynek három szerotípusa (A, B, C) van. Ezeket a vírus felszíni fehérjéinek hemagglutinin (H) és neuraminidáz (N) antigénszerkezete alapján altípusokra osztják. Eddig a H1N1, a H2N2 és a H3N2 altípus okozott humán pandémiás, illetve epidémiás megbetegedéseket. Az influenza A- vírusok periodikusan ismétlôdô, országos, esetleg világjárványokat okoznak. A B típus antigénszerkezetét tekintve stabilabb, rendszerint közösségekben (pl. iskola, óvoda stb.) okoz elszigetelt megbetegedés-halmozódásokat, de területi járványok is elôfordulhatnak. A C típus gyermekkori megbetegedéseket okoz. A fertôzés forrása a beteg vagy a kórokozót hordozó ember. Az influenza A vírusokat emlôsökbôl (sertés, ló, bálna, fóka) és madarakból is izolálták. Lappangási ideje 1 3 nap; cseppfertôzéssel terjed. Tünetek. Hirtelen kezdet, magas láz, vörös torok, elesettség, izom- és ízületi fájdalom, fejfájás, improduktív köhögés, esetleg bronchitis. Súlyos esetben csecsemôknél eclampsia, idôseknél akut keringési elégtelenség alakulhat ki. Szövôdmények. Víruspneumonia (fiatalok, terhesek), bakteriális társfertôzések (sinusitis, otitis, pneumonia, az idült bronchitis exacerbatiója).

19 30. FEJEZET Fertôzô betegségek 1325 Fertôzôképesség a klinikai tünetek elsô 3 napján áll fenn, de az immunhiányos beteg akár hónapokig ürítheti a vírust. Terápia. Ágynyugalom, lázcsillapítás, vitaminok (fôleg C-vitamin), szövôdmény esetén megfelelô antibiotikum, újabban neuraminidázbénítók (zanamivir, oseltamivir) alkalmazása a betegség elsô 36 órájában. Prognózis. A szövôdménymentes esetekben igen jó, a szövôdményes esetekben általában jó. (10 ezer beteg közül csak 1-2 beteg hal meg.) Foglalkozási korlátozás. A klinikai gyógyulás után 1 hét kímélô munka javasolható a szövôdménymentes esetekben, szövôdmény esetén 2 hétre könnyebb fizikai munka ajánlható. Orvosi és foglalkozási rehabilitációra nincs szükség. Közegészségügyi járványügyi teendôk 1. Jelentés. Az influenzára vonatkozóan külön jelentési rendszer van érvényben. A szokásos járványos idôszakban (okt.1.-márc.1.) az ÁNTSZ figyelôszolgálatot mûködtet. A kijelölt háziorvosok hetenként jelentik az influenzaszerû betegséggel jelentkezôk számát. 2. Elkülönítés. A beteget a heveny szak lezajlásáig ajánlatos elkülöníteni a csecsemôktôl, az idôsektôl, az immunszupprimált betegektôl. Kórházi elkülönítés csak súlyos esetekben indokolt. Bentlakásos otthonokban az elkülönítésre külön helyiséget kell kijelölni. 3. Diagnózis. Járványügyi laboratóriumi vizsgálat igénybe vehetô. A betegtôl a megbetegedés 1 2. napján érdemes toroköblítô folyadékkal vagy orr-garat tamponnal vizsgálati anyagot venni, vírusizolálás és direkt antigénkimutatás céljára. A mintákat az OEK Virológiai Fôosztályának Influenza Laboratóriumába vagy az ÁNTSZ területileg illetékes víruslaboratóriumába kell küldeni. Szerológiai vizsgálat céljából a betegség kezdeti szakában és a lábadozási idôszakban kell vért venni. Diagnosztikus értéke a négyszeres titeremelkedésnek van. 4. Fertôtlenítés. Folyamatos fertôtlenítés szükséges. A fertôzô beteg, valamint a fertôzô megbetegedésre gyanús személy környezetében szükséges fertôtlenítési teendôk a kéz folyamatos fertôtlenítésén kívül elsôsorban az orr- és torokváladék, a köpet és az ezekkel a váladékokkal fertôzött eszközök (evôeszközök, ivóedények stb.) textíliák (zsebkendô, ágynemû, törölközô, hálóruha stb.) folyamatos fertôtlenítésbôl áll, virocid hatású dezinficiensekkel. Igen fontos a betegszoba, illetve a több személy tartózkodására szolgáló helyiségek gyakori szellôztetése, a betegek és a betegségre gyanús személyek azonnali izolációja. 5. Megelôzés. A legfontosabb az általános higiénés rendszabályok betartása. Járvány idején az ÁNTSZ korlátozhatja az összejöveteleket, kórházi látogatási tilalmat rendelhet el. Javasolt a kórházakban külön influenzaosztály létesítése, a betegfelvétel sürgôs esetekre való korlátozása. 6. Védôoltás. A kockázati csoportokba tartozókat (a 60 évesnél idôsebbek, továbbá krónikus szív-, érrendszeri, légzôszervi betegségben szenvedôk, cukorbetegek, tartósan szalicilátkezelésben részesülô gyermekek), illetve a veszélyeztetetteket ellátó egészségügyi dolgozókat a várható járvány elôtti hónapokban kell oltani. Heveny légcsô- és hörghurut A heveny hörghurutot legtöbbször vírusfertôzések, ritkábban a hörgôk nyálkahártyáját izgató fizikai-kémiai hatások idézik elô. Tünetei köhögés, köpetürítés, retroszternális fájdalom 1 2 hét alatt megszûnnek.

20 FEJEZET Fertôzô betegségek Az általános állapot jelentôsebb és tartósabb károsodását és keresôképtelenségét okozhatja a heveny hörghurut a már eleve légzéskárosodott egyéneknél. Ez esetekben aktívabb kezelés antibiotikum, hörgtágítók, esetleg hormon adása is indokolt lehet. Idült hörghurut Az idült alsó légúti betegségek esetében a fertôzô ágens szerepe háttérbe szorul a betegség fennállásában a külsô tényezôknek (por, dohányzás), s a légutak kóros elváltozásainak (dyskinesis, fibrosis, a nyákoldás zavarai) van. A bakteriális (H. influenzae) fertôzéseknek az exacerbatiók kialakulásában van jelentôsége. A krónikus bronchitis terápiája többoldalú; mindenekelôtt a közrejátszó tényezôk kiiktatása, légzôtorna, bronchodilatátorok, nyákoldók, szükség esetén antibiotikumok képezik a kezelési lehetôségek arzenálját. A bronchitisben szenvedô beteg munkaképessége exacerbatiók, általános tünetek esetén korlátozott, egyébként pedig a pulmonális kapacitás állapota határozza meg a munkaképességet (lásd a Légzôszervi károsodások c. fejezetet). Pneumoniák A fertôzô ágens belégzése, aspiratio, hematogén vagy a környezetbôl való közvetlen terjedés, mûtéti beavatkozás vagy sérülés révén kerül a tüdô szöveteibe. A tüdôgyulladás leggyakoribb kórokozóit a táblázat mutatja be. A tüdôgyulladás kialakulásában nagy jelentôsége van a hajlamosító tényezôknek a szervezet legyengülése (alkoholizmus, idôs kor, súlyos alapbetegség stb.) nyelési nehezítettség, tudatzavar, a légzôszervek krónikus betegségei (krónikus obstruktív légzôszervi betegségek, cisztikus fibrosis), vírusfertôzések (influenza). Klinikailag a pneumoniák lefolyása lehet típusos és atípusos (30.6. táblázat) táblázat. A tüdôgyulladás leggyakoribb kórokozói Típusos bakteriális tüdôgyulladás Streptococcus pneumoniae Haemophilus influenzae Staphylococcus aureus Moraxella catarrhalis Aspirációs pneumonia Csak anaerob kórokozók Bacteroides melaninogenicus Fusobacterium nucleatum Peptostreptococcus-sp. Aerob + anaerob kórokozók Atípusos pneumonia Legionellák, Mycoplasma pneumoniae, Chlamydia pneumoniae, Ch. psittaci, Coxiella burneti, Influenza A, B, EBV, CMV, RSV, adenovírusok, VZV, HSV, parainfluenzavírusok A pneumoniák sajátos formája a legionellák okozta heveny purulens tüdôgyulladás (legionellapneumonia). A légzôszervi tünetek mellett influenzához hasonló klinikai jelek (láz, izomfájdalom, fejfájás, hasmenés) jellemzik. Intersticiális pneumoniát okoz a madarak által terjesztett Chlamydia psittaci (lásd: ornithosisok). Diagnózis. A klinikai kép és a fizikális lelet mellett a kórkép kórismézésben alapvetô szerepe van a mellkasi röntgenfelvételeknek, melyek a betegség súlyosságának és a gyógyulás eredményességének megítélésében egyaránt fontosak. Elvileg a célzott antibiotikus kezelés szempontjából is fontos diagnosztikai eljárás a baktérium azonosítása a köpetbôl. Valójában azonban nehéz a kórokozó egyértelmû kimutatása. A típusos bakteriális pneumoniák diagnosztikájában a hemokultúrának kiemelt jelentôsége van (különösen a S. pneumoniae-tüdôgyulladásban). Szövôdmények. A tüdôgyulladások leggyakoribb pulmonális szövôdménye a pleuritis, a tüdôtályog és a krónikus pneumonia.

Gastrointestinális fertőzések/1 V. évf. I. félév - 2013.12.13.

Gastrointestinális fertőzések/1 V. évf. I. félév - 2013.12.13. Gastrointestinális fertőzések/1 V. évf. I. félév - 2013.12.13. Gastroenterocolitis acuta infectiosa Definíció: 3 laza széklet/ 24 h ± láz, hányás, hasi fájdalom + infekciós eredet Acut:

Részletesebben

-pl. baktériumok és gombák toxinjai, mérgező növények, mérgező állati termékek, növényvédő szerek, különböző szennyező anyagok

-pl. baktériumok és gombák toxinjai, mérgező növények, mérgező állati termékek, növényvédő szerek, különböző szennyező anyagok ÉLELEM ÚTJÁN TERJEDŐ MEGBETEGEDÉSEK = elfogyasztott ételben, italban levő mérgező hatású anyag (mikroorganizmus, mérgező növény, vegyi anyag) okoz Jellemzői: rövid lappangási idő heveny, robbanásszerű

Részletesebben

GERIÁTRIA. Fertőző betegségek SEMSEI IMRE. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar

GERIÁTRIA. Fertőző betegségek SEMSEI IMRE. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar GERIÁTRIA Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük VI Fertőző betegségek SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar FERTŐZÉSEK IDŐSKORBAN Régen vezető halálok

Részletesebben

Légzőszervi megbetegedések

Légzőszervi megbetegedések Orrmelléküreg-gyulladás (sinusitis) Légzőszervi megbetegedések Az orr melléküregeinek gyulladása, melyet leggyakrabban baktériumok okoznak. Orrnyálkahártya-gyulladás (rhinitis) Különböző típusú gyulladások

Részletesebben

Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra

Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére július 28-án tartják a fertőző májgyulladás elleni küzdelem világnapját, melynek idei mottója: Gondolja át újra!

Részletesebben

Dengue-láz. Dr. Szabó György Pócsmegyer

Dengue-láz. Dr. Szabó György Pócsmegyer Dengue-láz Dr. Szabó György Pócsmegyer Történelem Az ókori Kínában leírták. 1906-ban igazolták, hogy szúnyog terjeszti a betegséget. 1907-ben igazolták, hogy vírus. A II. világháború után kezdett megvadulni

Részletesebben

Intrauterin magzati infectiók. Dr. Timmermann Gábor

Intrauterin magzati infectiók. Dr. Timmermann Gábor Intrauterin magzati infectiók Dr. Timmermann Gábor Definíció Az amnionűr fertőzése a magzat és/vagy az endometrium érintettségével Iu. infectiók jelentősége Vetéléshez, koraszüléshez vezethetnek Fejlődési

Részletesebben

A szepszis antibiotikum-terápiája

A szepszis antibiotikum-terápiája Szepszis A gondot okozó ellenség! A szepszis antibiotikum-terápiája Dr. Székely Éva Szent László Kórház AITSZME Tudományos Napok, Budapest 2008. október 29. A szepszis kezelésének összetevői A fertőzésforrás

Részletesebben

NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER NOSOCOMIALIS JÁRVÁNYOK, 2006 EPINFO 2007; 35:349-359.

NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER NOSOCOMIALIS JÁRVÁNYOK, 2006 EPINFO 2007; 35:349-359. NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER NOSOCOMIALIS JÁRVÁNYOK, 2006 EPINFO 2007; 35:349-359. Az ÁNTSZ Fővárosi és Megyei Intézetei az OEK Kórházi járványügyi osztályára a 2006. évben 143 nosocomialis

Részletesebben

18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről

18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről Dr. Bíró Zoltán állatorvos MH EK KJSZ ALAPFOGALMAK 1. egészségügyi ellátással

Részletesebben

A fasciitis necrotisansról négy eset kapcsán

A fasciitis necrotisansról négy eset kapcsán SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Patológiai Intézet A fasciitis necrotisansról négy eset kapcsán Vasas Béla Fasciitis necrotisans (FN) Ritka, életet veszélyeztető lágyrészfertőzés

Részletesebben

A malacok fontosabb felnevelési betegségei

A malacok fontosabb felnevelési betegségei A malacok fontosabb felnevelési betegségei Varga János egyetemi tanár az MTA tagja Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Mikrobiológia és Járványtan Tanszék 1581 Budapest, 146 Pf. 22. A szopós

Részletesebben

Anaerob fertőzések Anaerob baktériumok előfordulása: 1. Orális flóra: 2. Gastrointestinalis flóra: 3. Női genitális flóra:

Anaerob fertőzések Anaerob baktériumok előfordulása: 1. Orális flóra: 2. Gastrointestinalis flóra: 3. Női genitális flóra: Anaerob fertőzések Anaerob baktériumok előfordulása: 1. Orális flóra: aerob : anaerob = 1 : 10 Gram-negatívak: Bacteroides, Prevotella, Porphyromonas, Fusobacterium, Veillonella speciesek Gram-pozitívak:

Részletesebben

Fertőző betegségek felosztása járványtani szempontból

Fertőző betegségek felosztása járványtani szempontból Fertőző betegségek felosztása járványtani szempontból 1) Emberről-emberre terjedő betegségek a) gyomor-bélcsatornán át terjedő b) légutakon keresztül terjedő c) vérpálya útján terjedő d) kültakarón át

Részletesebben

REGIONÁLIS BAKTERIOLÓGIAI LABORATÓRIUM. Klinikai bakteriológiai és kórházhigénés részleg

REGIONÁLIS BAKTERIOLÓGIAI LABORATÓRIUM. Klinikai bakteriológiai és kórházhigénés részleg REGIONÁLIS BAKTERIOLÓGIAI LABORATÓRIUM Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) által akkreditált vizsgálólaboratórium (NAT1 1458/2006) Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) által akkreditált vizsgálólaboratórium

Részletesebben

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz Verzió 2016 1. MI A REUMÁS LÁZ 1.1 Mi ez? A reumás láz nevű betegséget a sztreptokokkusz baktérium

Részletesebben

21. évfolyam 21. szám 2014. május 30. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

21. évfolyam 21. szám 2014. május 30. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 21. évfolyam 21. szám 2014. május 30. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo Az OEK jelentése a 2014. április hónapban bejelentett fertőző betegségekről 237 Fertőző betegségek adatai 245 E p i d e m i

Részletesebben

A kiválasztó szervrendszer és betegségei

A kiválasztó szervrendszer és betegségei A kiválasztó szervrendszer és betegségei A szervezetben az anyagcsere során számtalan káros és felesleges anyag képződik. A sejtek bomlástermékei, a bekerült mérgezőanyagok, mind-mind eltávolításra várnak.

Részletesebben

Mintavételi útmutató

Mintavételi útmutató ÁNTSZ LABORATÓRIUM KFT. FŐVÁROSI ÉS PEST MEGYEI MIKROBIOLÓGIAI LABORATÓRIUMA Mintavételi útmutató ELÉRHETŐSÉGEINK: Telephely: 1044 Budapest, Megyeri út 53. Levelezési cím: 1325 Budapest, Pf.: 56. Telefon:

Részletesebben

A 2005. ÉVI NOSOCOMIALIS JÁRVÁNYOK ÉRTÉKELÉSE EPINFO 2006; 26:333-337.

A 2005. ÉVI NOSOCOMIALIS JÁRVÁNYOK ÉRTÉKELÉSE EPINFO 2006; 26:333-337. A 2005. ÉVI NOSOCOMIALIS JÁRVÁNYOK ÉRTÉKELÉSE EPINFO 2006; 26:333-337. 2005. évben az ÁNTSZ fővárosi és megyei intézetei az OEK Kórházi járványügyi osztályára 20 nosocomialis járványt és egy pseudojárványt

Részletesebben

Az influenza klinikuma,terápiája,megelızése. Dr. Papp Erzsébet Háziorvosi továbbképzés Kaposvár, 2014. január 15.

Az influenza klinikuma,terápiája,megelızése. Dr. Papp Erzsébet Háziorvosi továbbképzés Kaposvár, 2014. január 15. Az influenza klinikuma,terápiája,megelızése Dr. Papp Erzsébet Háziorvosi továbbképzés Kaposvár, 2014. január 15. Az influenza napjainkban is az egyik legjelentısebb légúti vírusfertızés. A kiterjedt prevenciós

Részletesebben

Utazás közben fellépő megbetegedések Acut megbetegedések az utazás célhelyén I. Fertőző megbetegedések

Utazás közben fellépő megbetegedések Acut megbetegedések az utazás célhelyén I. Fertőző megbetegedések Utazás közben fellépő megbetegedések Acut megbetegedések az utazás célhelyén I. Fertőző megbetegedések Dr. Molnár Károly belgyógyász- infektológus főorvos 2.sz. Plazmaferesis Állomás Debrecen Bevezetés

Részletesebben

A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE

A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE VII. Praxismenedzsment Konferencia Budapest, 2013. november 23. A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE Fodor László Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék

Részletesebben

FELVILÁGOSÍTÁS A FERTŐZÉSVÉDELMI TÖRVÉNY (IFSG) 43. 1. BEK. 1. SZERINT. Egészségügyi tájékoztató az élelmiszerek kezeléséről

FELVILÁGOSÍTÁS A FERTŐZÉSVÉDELMI TÖRVÉNY (IFSG) 43. 1. BEK. 1. SZERINT. Egészségügyi tájékoztató az élelmiszerek kezeléséről FELVILÁGOSÍTÁS A FERTŐZÉSVÉDELMI TÖRVÉNY (IFSG) 43. 1. BEK. 1. SZERINT Egészségügyi tájékoztató az élelmiszerek kezeléséről Azon személyeknek, akik foglalkozásuk kőrében az alább felsorolt élelmiszereket

Részletesebben

39/2007. (OT 29. ) ORFK utasítás. a fertőző betegségek jelentésének rendjéről

39/2007. (OT 29. ) ORFK utasítás. a fertőző betegségek jelentésének rendjéről 39/2007. (OT 29. ) ORFK utasítás a fertőző betegségek jelentésének rendjéről Szám: 5-1/39/2007. TÜK A fertőző betegségek jelentésének rendjéről szóló 63/1997. (XII. 21.) NM rendeletben meghatározottak

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL. Amit az AIDS-ről tudni kell

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL. Amit az AIDS-ről tudni kell BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Amit az AIDS-ről tudni kell A HIV fertőzés terjedése Testnedvekben, váladékokban (ondó, vér, hüvelyváladék, anyatej) lévő vírustartalmú sejtek, szabad virionok révén.

Részletesebben

Chlamydiaceae család 2014.12.02. Obligát intracelluláris baktérium. Replikációs ciklus: Antigenitás. Humán patogén chlamydiák

Chlamydiaceae család 2014.12.02. Obligát intracelluláris baktérium. Replikációs ciklus: Antigenitás. Humán patogén chlamydiák Chlamydiaceae család Obligát intracelluláris baktérium Replikáció: élő szövetekben, élőlényekben Replikációs ciklus: Elemi test, reticularis test Antigenitás Csoportspecifikus LPS antigen Faj- és típusspecifikus

Részletesebben

Járványügy hazai helyzete, nemzetközi együttmőködések. Dr. Tombácz Zsuzsanna regionális tisztiorvos

Járványügy hazai helyzete, nemzetközi együttmőködések. Dr. Tombácz Zsuzsanna regionális tisztiorvos Járványügy hazai helyzete, nemzetközi együttmőködések Dr Tombácz Zsuzsanna regionális tisztiorvos Az ÁNTSZ szervezete Az ÁNTSZ szervezeti átalakítása befejezıdött 2007 január én Az ÁNTSZ szervezet DélAlföldi

Részletesebben

17. évfolyam 30. szám 2010. augusztus 6. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

17. évfolyam 30. szám 2010. augusztus 6. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 17. évfolyam 30. szám 2010. augusztus 6. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo Az OEK tájékoztatója a 2010. június havi fertőző megbetegedésekről 381 Fertőző betegségek adatai 389 Epidemiológiai Információs

Részletesebben

21. évfolyam 6. szám 2014. február 14. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

21. évfolyam 6. szám 2014. február 14. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 21. évfolyam 6. szám 2014. február 14. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo Q láz járvány Baranya megyében, 2013 57 Fertőző betegségek adatai 64 E p i d e m i o l ó g i a i I n f o r m á c i ó s H e

Részletesebben

ÉLELMISZERBIZTONSÁG 4.

ÉLELMISZERBIZTONSÁG 4. ÉLELMISZERBIZTONSÁG 4. Élelmiszerrel terjedő vírusok Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Élelmiszerekkel terjedő vírusok A vírusok sejtparaziták, csak élő sejtekben képesek szaporodni.

Részletesebben

Tüdőszűrés CT-vel, ha hatékony szűrővizsgálatot szeretnél! Online bejelentkezés CT vizsgálatra. Kattintson ide!

Tüdőszűrés CT-vel, ha hatékony szűrővizsgálatot szeretnél! Online bejelentkezés CT vizsgálatra. Kattintson ide! Tüdőszűrés CT-vel, ha hatékony szűrővizsgálatot szeretnél! Nap mint nap, emberek millió szenvednek valamilyen tüdőbetegség következtében, ráadásul a halálokok között is vezető szerepet betöltő COPD előfordulása

Részletesebben

LABORATÓRIUMI ÁLLATOK OKOZTA ZOONOSISOK

LABORATÓRIUMI ÁLLATOK OKOZTA ZOONOSISOK LABORATÓRIUMI ÁLLATOK OKOZTA ZOONOSISOK Prof. Dr. László Fodor Head of the department Dean A laboratóriumi állatok fertőző betegségei indukált betegségek fogékonyság spontán betegségek terjedés az állományon

Részletesebben

A BRDC KÓROKTANA ÉS TÜNETTANA AETIOLOGY AND CLINICAL SIGNS OF BRDC

A BRDC KÓROKTANA ÉS TÜNETTANA AETIOLOGY AND CLINICAL SIGNS OF BRDC Nemzetközi Szarvasmarha Akadémia Szarvasmarha telepi BRDC menedzsment a gyakorlatban Budapest, 2012. november 30. A BRDC KÓROKTANA ÉS TÜNETTANA AETIOLOGY AND CLINICAL SIGNS OF BRDC Fodor László Szent István

Részletesebben

Trópusi övezet meleg mérsékelt öv Legforróbb kontinens : Trópusi övezet mindhárom öve megtalálható:

Trópusi övezet meleg mérsékelt öv Legforróbb kontinens : Trópusi övezet mindhárom öve megtalálható: Trópusi övezet meleg mérsékelt öv Legforróbb kontinens : Területének 95%-a trópusi övezetben Magas napállás miatt legtöbb melegmennyiség Trópusi övezet mindhárom öve megtalálható: Egyenlítıi,átmeneti,

Részletesebben

HA SZERENCSÉD VAN, A NYARALÁS SZÉP EMLÉKKÉ VÁLIK Tévhitek a hepatitis A és B vírusról

HA SZERENCSÉD VAN, A NYARALÁS SZÉP EMLÉKKÉ VÁLIK Tévhitek a hepatitis A és B vírusról LEBARNULSZ VAGY BESÁRGULSZ? HA SZERENCSÉD VAN, A NYARALÁS SZÉP EMLÉKKÉ VÁLIK Tévhitek a hepatitis A és B vírusról Utazás előtt kérj Twinrix kombinált hepatitis A és B vírus elleni védőoltást, mert... Az

Részletesebben

A VAS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE

A VAS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLYA A VAS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE Készült: 2015. június 01. készítette: Dr. Stánitz Éva megyei tisztifőorvos 1 A VAS MEGYEI LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA I. DEMOGRÁFIA Népesség

Részletesebben

Dr. Béres Emese - Szemánné Vincze Erzsébet ÁNTSZ BAZ Megyei Intézete Egészségfejlesztési Osztály 2008. január 18.

Dr. Béres Emese - Szemánné Vincze Erzsébet ÁNTSZ BAZ Megyei Intézete Egészségfejlesztési Osztály 2008. január 18. HIV/AIDS Dr. Béres Emese - Szemánné Vincze Erzsébet ÁNTSZ BAZ Megyei Intézete Egészségfejlesztési Osztály 2008. január 18. Hogyan vált a piros szalag az AIDS elleni küzdelem jelképévé? 1991. Patrick O

Részletesebben

A széklet nagy úr. Gayerhosz Katalin. Szent László Kórház - Gyermekinfektológiai Osztály Központi Mikrobiológiai Laboratórium.

A széklet nagy úr. Gayerhosz Katalin. Szent László Kórház - Gyermekinfektológiai Osztály Központi Mikrobiológiai Laboratórium. A széklet nagy úr (Liptai Zoltán) Gayerhosz Katalin Szent László Kórház - Gyermekinfektológiai Osztály Központi Mikrobiológiai Laboratórium 4 éves fiúgyermek 1. nap Anamnézisben komoly megbetegedés nem

Részletesebben

17. évfolyam 37. szám 2010. szeptember 24. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

17. évfolyam 37. szám 2010. szeptember 24. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 7. évfolyam 37. szám 00. szeptember. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Az OEK tájékoztatója a 00. július havi megbetegedésekről 57 Epinfo Szakmai kiadvány megjelenése 65 Fertőző betegségek adatai 66 Epidemiológiai

Részletesebben

2367-06 Vizsgálatok-terápiás eljárások követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2367-06 Vizsgálatok-terápiás eljárások követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Betegének vércukorszint ellenőrzést rendeltek el. Tájékoztassa a beteget a vércukorteszt elvégzéséről! - a vércukorszint mérésének módja, menete - az ápolásetika fontossága az eljárásban tájékozott

Részletesebben

A védőoltásokról és az influenza járványról

A védőoltásokról és az influenza járványról A védőoltásokról és az influenza járványról Dr NemesZsuzsanna 10/09/09 2006. január 1-jétől hatályos oltási rend Életkor Oltás 0-6 hét BCG 2 hónap DTPa+Hib+IPV 3 hónap DTPa+Hib+IPV 4 hónap DTPa+Hib+IPV

Részletesebben

22. évfolyam 26. szám 2015. július 3. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

22. évfolyam 26. szám 2015. július 3. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 22. évfolyam 26. szám 2015. július 3. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo Halálos kimenetelű diftéria megbetegedés Spanyolországban 291 Tájékoztatás engedélyezett ferőtlenítőszerekről 296 Fertőző betegségek

Részletesebben

Epinfo Epidemiológiai Információs Hetilap

Epinfo Epidemiológiai Információs Hetilap 7. évfolyam 9. szám 00. július 30. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo Epidemiológiai Információs Hetilap NEMZETKÖZI INFORMÁCIÓ KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A KANYARÓRÓL AZ EURÓPÁBAN ZAJLÓ KANYARÓJÁRVÁNY KAPCSÁN

Részletesebben

14. évfolyam 28. szám 2007. július 20. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

14. évfolyam 28. szám 2007. július 20. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 14. évfolyam 28. szám 2007. július 20. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo surveillance rendszere, 265 Fertőző betegségek adatai 273 Epidemiológiai Információs Hetilap HAZAI INFORMÁCIÓ NEMZETI NOSOCOMIALIS

Részletesebben

17. évfolyam 7. szám 2010. február 26. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

17. évfolyam 7. szám 2010. február 26. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 7. évfolyam 7. szám 00. február 6. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo Anyatej útján közvetített sárgaláz megbetegedés Brazíliában 8 Tájékoztatás szakmai rendezvényről 8 Szerkesztőségi tájékoztatás

Részletesebben

Pulyka légzőszervi betegségek

Pulyka légzőszervi betegségek Pulyka A kórokozók Légzőszervi Gyakorlati helyzet Betegségek Alacsony patogenitású madárinfluenza XXIII. DERZSY NAPOK 2015. június 4-5. Zalakaros A jelenlegi megoldások Merial Avian Technical Services

Részletesebben

Útmutató a varicella kezeléséhez

Útmutató a varicella kezeléséhez ÚJ Útmutató a varicella kezeléséhez Szerkesztõségi irányelv Bevezetés A bárányhimlõ az esetek többségében a klinikai kép alapján kórismézhetõ, nagy contagiositasú, kizárólag humán herpeszvírus okozta fertõzés.

Részletesebben

14. évfolyam 14. szám 2007. április 13. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

14. évfolyam 14. szám 2007. április 13. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 14. évfolyam 14. szám 2007. április 13. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo Szerbiai kanyarójárvány 125 Mumpsz járvány Bulgáriában, 2007-ben 127 Fertőző betegségek adatai 128 Epidemiológiai Információs

Részletesebben

A vizsgálatok árai tartalmazzák a mintavevőt és a szakmai konzultáció lehetőségét. Az egészségügyi szolgáltatás tárgyi adómentes.

A vizsgálatok árai tartalmazzák a mintavevőt és a szakmai konzultáció lehetőségét. Az egészségügyi szolgáltatás tárgyi adómentes. Bakteriológiai vizsgálatok (tenyésztés, szerológia) Felső légúti váladék (orr-, torok-, külsőfül-, középfülváladék, nasopharyngealis váladék) aerob kórokozó baktérium és gomba tenyésztése, identifikálás,

Részletesebben

Az előadás, mint módszer az egészségpedagógiában. Előadó: Bátorfi Ágnes Ápolás és Betegellátás Szak Bsc. Részidős képzés

Az előadás, mint módszer az egészségpedagógiában. Előadó: Bátorfi Ágnes Ápolás és Betegellátás Szak Bsc. Részidős képzés Az előadás, mint módszer az egészségpedagógiában Előadó: Bátorfi Ágnes Ápolás és Betegellátás Szak Bsc. Részidős képzés HIV megelőzési stratégiák, tanácsadás Tartalomjegyzék: 1. Mivel állunk szemben 2.

Részletesebben

2. Melyik virulenciafaktor felelős a Listeria monocytogenes intracelluláris terjedéséért? A ActA B CagA C Yop D pertactin

2. Melyik virulenciafaktor felelős a Listeria monocytogenes intracelluláris terjedéséért? A ActA B CagA C Yop D pertactin Név: soportszám: H kód: GYSZRŰ VÁLSZTÁS 1. rucella átvitelében szerepet játszik, KIVÉV: aerosol transzmisszió nem pasztőrözött tej fogyasztása emberről emberre való terjedés szarvasmarha abortummal való

Részletesebben

18. évfolyam 17. szám 2011. május 6. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

18. évfolyam 17. szám 2011. május 6. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 8. évfolyam 7. szám 0. május 6. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo Az OEK tájékoztatója a 0. március havi fertőző megbetegedésekről 77 Fertőző betegségek adatai 84 E p i d e m i o l ó g i a i I n f

Részletesebben

Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára

Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára Boostrix Polio szuszpenziós injekció diftéria, tetanusz, pertusszisz (acelluláris összetevő) és inaktivált poliomielitisz vakcina (adszorbeált, csökkentett

Részletesebben

Salmonella genus. A szerovariancia molekuláris háttere. más SP-1 effektor fehérjék. Virulencia faktorok

Salmonella genus. A szerovariancia molekuláris háttere. más SP-1 effektor fehérjék. Virulencia faktorok Enterobacteriaceae családba tartozó baktériumok okozzák a kezelést igénylő bakteriális fertőzések közel felét genus Escherichia Salmonella Shigella Klebsiella Enterobacter Proteus Serratia Yersinia stb.

Részletesebben

A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk.

A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk. A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk. Az eseteink túlnyomó részét neuro-, immunológiai eredetű kórképek adják.

Részletesebben

RÉSZLETES BAKTERIOLÓGIA - I. Gennykeltő coccusok

RÉSZLETES BAKTERIOLÓGIA - I. Gennykeltő coccusok RÉSZLETES BAKTERIOLÓGIA - I Gennykeltő coccusok Baktériumok csoportosítása Gram pozitív / Gram negatív * Alak szerint: coccus, pálca (hajlott vagy egyenes), coccobacillus, spirocheta Spóraképző / nem spóraképző

Részletesebben

LÉGZŐRENDSZER. Meixner Katalin

LÉGZŐRENDSZER. Meixner Katalin LÉGZŐRENDSZER Meixner Katalin Légzőrendszer részei - cavum nasi, orrmelléküregek - larynx - trachea - bronchi - pulmo Anatómiai áttekintés A légzés élettana Külső légzés: - O2- CO2 transzport - alveolusokban

Részletesebben

Anamnézis, fizikális vizsgálat májbetegségekben

Anamnézis, fizikális vizsgálat májbetegségekben Anamnézis, fizikális vizsgálat májbetegségekben Dr. Vincze Áron egyetemi docens PTE KK I.sz. BelgyógyászaA Klinika Hepatológia szakvizsga- előkészítő tanfolyam, Balatonfüred 2011. március 8-10. Májbetegségek

Részletesebben

21. évfolyam 40. szám 2014. október 10. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

21. évfolyam 40. szám 2014. október 10. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 21. évfolyam 40. szám 2014. október 10. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo Lyssa-fertőzésre gyanús sérülések surveillance-a, 2013 497 Tájékoztatás - szakmai rendezvényről 501 - engedélyezett fertőtlenítőszerekről

Részletesebben

17. évfolyam 14. szám 2010. április 16. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

17. évfolyam 14. szám 2010. április 16. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 7. évfolyam. szám 00. április 6. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT WHO ajánlás az influenza elleni vakcina összetételére 65 Epinfo Várandós nők pandémiás influenza A(HN)v vírusfertőzéssel összefüggésbe hozható

Részletesebben

AFP-surveillance 2003, MagyarorszÅg Fertőző betegsägek adatai AerobiolÑgiai jelentäs (låsd: www.antsz.hu/oki/oki14.htm )

AFP-surveillance 2003, MagyarorszÅg Fertőző betegsägek adatai AerobiolÑgiai jelentäs (låsd: www.antsz.hu/oki/oki14.htm ) . Ävfolyam. szåm 00. jçnius 8. AFPsurveillance 00, MagyarorszÅg Fertőző betegsägek adatai AerobiolÑgiai jelentäs (låsd: www.antsz.hu/oki/oki.htm ) Impresszum HAZAI INFORMÄCIÅ ACUT FLACCID PARALYSIS SURVEILLANCE

Részletesebben

22. évfolyam 8. szám 2015. február 27. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

22. évfolyam 8. szám 2015. február 27. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 22. évfolyam 8. szám 2015. február 27. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo Kanyarójárvány az Egyesült Államokban, 2014-2015 77 Tájékoztatás engedélyezett fertőtlenítőszerekről 83 Fertőző betegségek

Részletesebben

17. évfolyam 10. szám 2010. március 19. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

17. évfolyam 10. szám 2010. március 19. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 7. évfolyam 0. szám 00. március 9. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Sterilizáló berendezések időszakos műszaki felülvizsgálata 09 Epinfo Tájékoztatás szakmai rendezvényről Helyesbítés Fertőző betegségek

Részletesebben

KÖZPONTI IDEGRENDSZERI INFEKCIÓK

KÖZPONTI IDEGRENDSZERI INFEKCIÓK KÖZPONTI IDEGRENDSZERI INFEKCIÓK dr. Hollódy Katalin AKUT BAKTERIÁLIS MENINGITIS LEGGYAKORIBB KÓROKOZÓI AZ ÉLETKOR SZERINT KOR 0-4 hét 1-3 hónap 3 hó-18 év Kórokozó Streptococcus agalactiae B csoportú

Részletesebben

9. Ävfolyam 15. szåm 2002. Åprilis 19.

9. Ävfolyam 15. szåm 2002. Åprilis 19. 9. Ävfolyam 5. szåm 2002. Åprilis 9. A NÄpegÄszsÄgÇgyi TudomÅnyos TÅrsasÅg felhévåsa Candidasis: napjaink problämåja? TÅjÄkoztatÅs a szakmai rendezvänyekről Fertőző betegsägek adatai AerobiolÖgiai jelentäs

Részletesebben

Légzőszervi betegségek nagyüzemi telepeken

Légzőszervi betegségek nagyüzemi telepeken Légzőszervi betegségek nagyüzemi telepeken Dr Horváth-Papp Imre Pannon Poultry Services A legfontosabb légzőszervi betegségek Fertőző Bronchitis ORT TRT / APV Mycoplasmosis Aspergillosis ILT ND ** Slide

Részletesebben

E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat.

E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat. Tisztelt Látogató! E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat. Kérjük, hogy a dokumentumra való hivatkozást megelőzően az ÁNTSZ központi (www.antsz.hu),

Részletesebben

21. évfolyam 23. szám 2014. június 13. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

21. évfolyam 23. szám 2014. június 13. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 21. évfolyam 23. szám 2014. június 13. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo Az aktív fekvőbeteg-ellátó pont-prevanlencia vizsgálatának (PPV) eredményei, 2013 261 Tájékoztatás szakmai rendezvényről 267

Részletesebben

**** Főcsoport: 04 Légzőrendszeri betegségek

**** Főcsoport: 04 Légzőrendszeri betegségek **** Főcsoport: 04 Légzőrendszeri betegségek **** 04 1390 KÓDÚ HBCS TÖRÖLVE!!! **** 04 1391 Haemodinamikai instabilitással járó akut, masszív tüdőembolia kezelése rtpa kezeléssel I2601 BETEGSÉGEK Masszív

Részletesebben

Biológiai kóroki tényezők a mezőgazdaságban

Biológiai kóroki tényezők a mezőgazdaságban Biológiai kóroki tényezők a mezőgazdaságban Dr.Kővágó István 1.sz.Üzemegészségügyi Kft Budapest 2014 Mezőgazdaság igen széles terület: Állattenyésztés (nagyüzemi és háztáji) Növénytermesztés (szántóföld,

Részletesebben

TESZTKÉRDÉSEK: FERTŐZŐ BETEGSÉGEK

TESZTKÉRDÉSEK: FERTŐZŐ BETEGSÉGEK TESZTKÉRDÉSEK: FERTŐZŐ BETEGSÉGEK Melyik a helyes állítás? a., a gombák prokarióták b., a gombák sejtfalának anyaga kitin c., a gombák egy része képes fotoszintézisre d., a gombák sejtjei valódi szövetet

Részletesebben

Epinfo EURÓPAI VÉDŐOLTÁSI HÉT 2013. ÁPRILIS 22-27. MEGELŐZÉS, VÉDELEM, VÉDŐOLTÁS ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

Epinfo EURÓPAI VÉDŐOLTÁSI HÉT 2013. ÁPRILIS 22-27. MEGELŐZÉS, VÉDELEM, VÉDŐOLTÁS ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 0. évfolyam 5. szám 0. április 9. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo Európai Védőoltási Hét 0 57 Tájékoztatás szakmai munkaértekezletről 6 Fertőző betegségek adatai 6 E p i d e m i o l ó g i a i I

Részletesebben

MEGOLDÓLAP VÁLADÉKOK MEGFIGYELÉSE

MEGOLDÓLAP VÁLADÉKOK MEGFIGYELÉSE MEGOLDÓLAP VÁLADÉKOK MEGFIGYELÉSE Készítette: Dr. Orbán Lászlóné Értékelés: 100 88 jeles 87 75 jó 74 62 közepes 61 51 elégséges 50-0 elégtelen 1. Sorolja fel a gyakori székletürítési zavarokat! 5 pont

Részletesebben

Derzsy betegség. Kacsapestis. Kacsapestis. Vízi szárnyasok fontosabb kórképeinek áttekintése korosztályok szerint. Elıfordulás 1-4 hetes ludak

Derzsy betegség. Kacsapestis. Kacsapestis. Vízi szárnyasok fontosabb kórképeinek áttekintése korosztályok szerint. Elıfordulás 1-4 hetes ludak Vízi szárnyasok fontosabb kórképeinek áttekintése korosztályok szerint Derzsy betegség Madárinfluenza Anatipestifer betegség Sertésorbánc Vesekokcidiosis Angolkór Tüdımycosis Baromfi kolera Borreliosis

Részletesebben

S I Z E I AO A T O K NÁ N K

S I Z E I AO A T O K NÁ N K A sebfertőzés Dr Izing Simon SZIE AOTK NÁK Üllő A A sebfertőzés mértékétől függően elhúzódhat a seb gyógyulása Mechanikai okok (vérellátás csökkenése révén) Bakteriális kollagenolízis A sebfertőzés tünetei

Részletesebben

Pseudomonas csoport és egyéb nem fermentáló Gramnegatív

Pseudomonas csoport és egyéb nem fermentáló Gramnegatív Pseudomonas csoport és egyéb nem fermentáló Gramnegatív baktériumok Szabó Judit Gram pálca, csillós aerob PSEUDOMONAS ubiquiter, vízben, talajban általánosan előfordul bélcsatornában, bőrön normál flóra

Részletesebben

19. évfolyam 22. szám 2012. június 8. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

19. évfolyam 22. szám 2012. június 8. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 9. évfolyam. szám 0. június 8. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo Védőoltások, 0 57 Fertőző betegségek adatai 69 E p i d e m i o l ó g i a i I n f o r m á c i ó s H e t i l a p HAZAI INFORMÁCIÓ VÉDŐOLTÁSOK,

Részletesebben

22. évfolyam 16. szám 2015.április 24. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT KÉZHIGIÉNÉS VILÁGNAP 2015. MÁJUS 5.

22. évfolyam 16. szám 2015.április 24. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT KÉZHIGIÉNÉS VILÁGNAP 2015. MÁJUS 5. 22. évfolyam 16. szám 2015.április 24. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo A kézhigiéne jelentősége Semmelweis hazájában 165 Tájékoztatás - szakmai rendezvényről 168 - engedélyezett fertőtlenítőszerekről

Részletesebben

Suprax 200 mg filmtabletta: 200 mg cefixim (223,84 mg cefixim-trihidrát formában) filmtablettánként.

Suprax 200 mg filmtabletta: 200 mg cefixim (223,84 mg cefixim-trihidrát formában) filmtablettánként. 1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE Suprax 200 mg filmtabletta Suprax 100 mg/5 ml por belsőleges szuszpenzióhoz 2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL Suprax 200 mg filmtabletta: 200 mg cefixim (223,84 mg cefixim-trihidrát

Részletesebben

Listeriosis. Dr. Maszárovics Zoltán Eger

Listeriosis. Dr. Maszárovics Zoltán Eger Listeriosis Dr. Maszárovics Zoltán Eger Listeria monocytogenes G+pálcákvagycoccobacillusokcsillóvaltokésspóranélkül.Egyszerűagaronisteny észikvéresagaronβhemolízistmutatfélfolyékonytáptalajban:37 Connemmozogs

Részletesebben

13/2008. (IV. 8.) EüM rendelet

13/2008. (IV. 8.) EüM rendelet 13/2008. (IV. 8.) EüM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet módosításáról Az egészségügyről szóló 1997.

Részletesebben

Irányelv A heveny tonsillopharyngitis antimikróbás kezeléséhez

Irányelv A heveny tonsillopharyngitis antimikróbás kezeléséhez Irányelv A heveny tonsillopharyngitis antimikróbás kezeléséhez Szerkesztette: Mészner Zsófia, Ludwig Endre Készítette: Infektológiai, Gyermekgyógyászati és a Fül-Orr-Gégészeti Szakmai Kollégium Bevezetés

Részletesebben

22. évfolyam 37. szám 2015. szeptember 18. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

22. évfolyam 37. szám 2015. szeptember 18. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 22. évfolyam 37. szám 2015. szeptember 18. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo Az OEK jelentése a 2015. augusztus hónapban bejelentett fertőző megbetegedésekről 447 Fertőző betegségek adatai 454 E p

Részletesebben

GYERMEKGYÓGYÁSZAT Gyermekkori nem reumás eredetû arthritisek

GYERMEKGYÓGYÁSZAT Gyermekkori nem reumás eredetû arthritisek Gyermekkori nem reumás eredetû arthritisek Csecsemõ- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium Az irányelvet összeállította: dr. Szõnyi László A gyermekkorban jelentkezõ ízületi fájdalmak jelentõs differenciáldiagnosztikai

Részletesebben

22. évfolyam 39. szám 2015. október 2. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

22. évfolyam 39. szám 2015. október 2. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 22. évfolyam 39. szám 2015. október 2. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo Az influenza surveillance 2014/15. évi eredményei 471 WHO ajánlása az influenza elleni vakcina összetételére, 2015/2016. 477

Részletesebben

HOMEOPÁTIÁVAL ELÉRT EREDMÉNY PSORIASISBAN DR. DÉRER CECILIA HOMEOPATA BAJA II.INTERDISZCIPLINÁRIS KOMPLEMENTER MEDICINA KONGRESSZUS A PSORIASIS GYAKRAN ELŐFORDULÓ BŐRBETEGSÉG. A BETEGEK 5-8 %-A SZENVED

Részletesebben

Kórházi járványügyi osztály

Kórházi járványügyi osztály Dr Böröcz ö Karolina Kórházi járványügyi osztály OEK módszertani levél 2003 febr 07 EPINFO különszám Összefoglalja f l lj azon ismereteket, t amelyekkel l a kockázatok megbecsülhetők Ismerteti a hatékony

Részletesebben

Vírusok Szerk.: Vizkievicz András

Vírusok Szerk.: Vizkievicz András Vírusok Szerk.: Vizkievicz András A vírusok az élő- és az élettelen világ határán állnak. Önmagukban semmilyen életjelenséget nem mutatnak, nincs anyagcseréjük, önálló szaporodásra képtelenek. Paraziták.

Részletesebben

19. évfolyam 46. szám 2012. november 23. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT AIDS VILÁGNAP, 2012. DECEMBER 1.

19. évfolyam 46. szám 2012. november 23. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT AIDS VILÁGNAP, 2012. DECEMBER 1. 9. évfolyam 46. szám 0. november 3. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo AIDS Világnap, 0. december. 533 Nemzetközi kitekintés 534 Fertőző betegségek adatai 540 E p i d e m i o l ó g i a i I n f o r

Részletesebben

ANGIOLÓGIA. Elõfordulási gyakoriság. Patofiziológia. Jermendy György: A DIABÉTESZES LÁB

ANGIOLÓGIA. Elõfordulási gyakoriság. Patofiziológia. Jermendy György: A DIABÉTESZES LÁB KÖZLEMÉNYEK KÖZLEMÉNYEK KÖZLEMÉNYEK KÖZLEMÉNYEK KÖZLEMÉNYEK ANGIOLÓGIA Jermendy György: A DIABÉTESZES LÁB Diabéteszes láb néven a cukorbetegség olyan idült lábszövõdményét értjük, amelynek kialakulásában

Részletesebben

16. évfolyam 25. szám 2009. június 26. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT JÚLIUS 1. SEMMELWEIS-NAPI MEGEMLÉKEZÉS

16. évfolyam 25. szám 2009. június 26. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT JÚLIUS 1. SEMMELWEIS-NAPI MEGEMLÉKEZÉS 6. évfolyam. szám 009. június 6. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo Semmelweisnapi megemlékezés 99 Fertőző betegségek adatai 0 Epidemiológiai Információs Hetilap JÚLIUS. SEMMELWEISNAPI MEGEMLÉKEZÉS

Részletesebben

GYERMEKGYÓGYÁSZAT Laryngitis subglottica

GYERMEKGYÓGYÁSZAT Laryngitis subglottica Laryngitis subglottica Csecsemõ- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium Definíció A laryngitis subglottica a gége és a subglotticus nyálkahártya ödémájával járó, gyakran súlyos inspiratorikus dyspnoét

Részletesebben

Gastrointestinális fertőzések/2 V. évfolyam, I. félév, 2013.12.13.

Gastrointestinális fertőzések/2 V. évfolyam, I. félév, 2013.12.13. Gastrointestinális fertőzések/2 V. évfolyam, I. félév, 2013.12.13. Clostridium difficile Gram +, spóraképző, toxintermelő, anaerob Antibiotikum asszociált hasmenés Nosocomialis járványok (kórházhigiéne!)

Részletesebben

Egészségnevelés. Budapest, Sümeginé Hamvas Enikő

Egészségnevelés. Budapest, Sümeginé Hamvas Enikő Egészségnevelés Budapest, Sümeginé Hamvas Enikő A kisgyermek fejlődésének adatai Súlyfejlődés: - Születési súly: átlagosan 2500-3500g - 1. hó: 300g/hó - 2-6. hó: 600g/hó - 7-12. hó: 500g/hó - Ideális súly

Részletesebben

Általános tudnivalók külföldi utazással kapcsolatban

Általános tudnivalók külföldi utazással kapcsolatban BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE Általános tudnivalók külföldi utazással kapcsolatban Külföldre utazók védőoltása (nemzetközi utazással kapcsolatos tanácsadást, valamint

Részletesebben

63/1997. (XII. 21.) NM rendelet. a fertőző betegségek jelentésének rendjéről. Jelentési kötelezettség

63/1997. (XII. 21.) NM rendelet. a fertőző betegségek jelentésének rendjéről. Jelentési kötelezettség 63/1997. (XII. 21.) NM rendelet a fertőző betegségek jelentésének rendjéről Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben