Útravaló Ösztöndíjprogram

Átírás

1 Útravaló Ösztöndíjprogram ÚT A TUDOMÁNYHOZ ALPROGRAM 2013/2014. tanév P-UT-2013/ Új programnyelvek elsajátíthatóságának és korszerű oktatási módszerek alkalmazhatóságának vizsgálata a középiskolai informatika oktatásában

2 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés Tanulási stílus kérdőív Tanulási stílusok A tanulási stílus kérdőív leírása (1. melléklet) Kitöltött kérdőívek értékelése Tanulási orientáció kérdőív Tanulási orientáció Tanulási orientáció kérdőív leírása (2. melléklet) Kitöltött kérdőívek értékelése Tanulási szokások kérdőív 3. melléklet Tanulási szokások Kitöltött kérdőívek értékelése Összegzés Felhasznált irodalom Mellékletek melléklet Tanulási stílus kérdőív melléklet Tanulási orientáció kérdőív melléklet Tanulási szokások

3 1 Bevezetés A pályázathoz kapcsolódó kutatásunk konkrét célja, hogy egy megújult programozási környezet (RAD Studio (Delphi, C++Builder) FireMonkey platform) elsajátítatása után megvizsgálni, hogy a mai középiskolai fiatalok (Y/Z generáció), milyen oktatási módszerekkel, milyen eszközök, programok segítségével tudnak egy adott tananyagot megtanulni tanórán és tanórán kívül, milyen feladattípusokat tekintenek kellőképpen motiválónak, hogy a programkészítés lépéseit szívesebben elsajátítsák. A kutatócsoportunk tagjainak egyik feladata, hogy felmérjék a tanulók tanulási szokásait és a hozzájuk kapcsolódó eszközöket kérdőívek segítségével. A pályázat címében foglaltakhoz kapcsolódóan kvantitatív módszerekkel, elsődleges adatforrás használatával vizsgálják a kutatócsoport tagjai a kiválasztott diákok tanulási szokásait Egy kutatás során többféle technikát használhatunk: kérdőív, megfigyelés, kísérlet, interjú. A mi esetünkben a legjobban használható a kérdőíves felmérés. A kutatás témája meghatározza a diákpopuláció kiválasztását, 10. évfolyamos tanulókat kértük fel a vizsgálatban való részvételre, míg a 11. évfolyamos tanulók közül azokat, akik emelt szintű érettségire felkészítő csoportba járnak. 10.a és 10.b osztály tanulói gimnáziumunk nyolc évfolyamos képzésében, míg a 10.c osztályos diákok a négy évfolyamos képzésben vesznek részt. Így összesen a 10. évfolyamról 63 tanuló töltötte ki a teszteket, míg a 11. évfolyamosok közül 21 fő. Az 10.a osztályba jelenleg 22 tanuló jár, 15 lány és 7 fiú. A 2013/2014. tanév első félévének tanulmányi átlaga 4,6, amely az iskolai átlag fölött van. A 22 diákból négyen kitűnő, tízen jeles és nyolcan jó bizonyítványt vihetett haza. Négyes tanulmányi átlag alatt egyikük sem teljesített. Nemek szerinti összetételük 7 fiú és 15 lány. A 10.b osztályba jelenleg 16 tanuló jár. A 2013/2014. tanév első félévének tanulmányi átlaga 3,88, amely az gimnáziumi átlag alatt van. A tanulmányi eredményük szerint 4 tanuló jeles, 6 tanuló jó, 5 tanuló közepes és egy tanuló közepes alatti teljesítmény mutatott az előző félévben. Az osztályba 9 lány és 7 fiú jár. A 10. c tanulói összlétszáma 25 fő. A 2013/2014. tanév első félévében az osztály tanulmányi átlaga 3,82, amely szintén a iskolai átlag alatt van, ami 4,3. A tanulók közül egy kitűnő, egy jeles, kilenc jó és 14-en közepes tanulmányi eredménnyel zárták a félévet. 15 lány és 10 fiú 2

4 Az informatika érettségire felkészítő emelt szintű csoportba a 11. évfolyam mind a négy osztályából járnak diákok. A csoportból huszonegyen töltötték ki a kérdőíveket. Őket kontrollcsoportként vizsgáltuk a 10. évfolyamos tanulókhoz. Náluk arra voltunk kíváncsiak, hogy informatika iránt elkötelezett tanulókként milyen eredményt mutatnak a tesztek. A kérdőívünk segítségével adatokat szeretnénk gyűjteni arról, hogy a diákoknak milyen a tanulási stílusuk, tanulási orientációjuk, mikor és hogyan tanulnak, milyen IKT eszközökkel rendelkeznek és melyeket használják fel ezek közül a tanulásuk során, valamint hogy mely feladattípusokat tekintenek motiválónak a programozás tanulásuk során. A stílus és az orientáció meghatározásához felhasználunk jól bemért, iskolánkban az osztályfőnöki órákon rendszeresen alkalmazott pszichológiai teszteket (pl. Dr. Tóth László, Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez), míg a többi adat meghatározásához a kutató diákok állítják össze a kérdéseket mentoruk és mérés metodikus tanár segítségével. 3

5 2 Tanulási stílus kérdőív 2.1 Tanulási stílusok Balogh (1993) szerint tanulási stílusnak nevezzük a tanuló önálló tanulásában megmutatkozó stílusjegyeit. Mező (2002) megfogalmazásában a tanulási stílus az egyén által előnyben részesített külső és belső tanulási feltételeket jelenti. A hatékony tanulási technikák kidolgozásához figyelembe kell venni azt is, hogy milyen stílus felel meg leginkább a tanulónak az önálló tanulásban. A tanulási stílusban az érzékleti modilitások, a társas környezet, valamint az egyén reagálás-típusa fejeződnek ki. E szempontok alapján a következő főbb tanulási stílusok különíthetők el: auditív, vizuális, mozgásos, társas, egyéni, impulzív mechanikus. 1 A tanulási stílusok jellemzői Auditív: A tanuló a verbális ingerekre figyel fel leginkább, számára fontos, hogy szóban hangozzon el a tananyag. A tananyag elsajátítása során is szeret hangosan tanulni. Vizuális: Fontos, hogy a tananyaghoz jó vázlat, ábra, kép (infografika) kapcsolódjon a tanulás során. Az ilyen stílusú tanulók számára nem csak a rögzítés, hanem a felelevenítés is sokszor vizuális alapú. Ha a tananyag nem rendelkezik jó ábrával, akkor ezt a tanuló hozza létre az eredményes tanuláshoz. Mozgásos: A bevésődést cselekvéssel támasztja alá a tanuló (pl. jegyzetelés), tanulási folyamat során hevesen gesztikulálnak, esetleg mozognak. Az anyag rögzítése ilyenkor ezekhez a mozdulatokhoz társul, amelyek sokszor reprodukálódnak az ismeret felelevenítésekor is (ugyanolyan heves gesztikulációt létrehozva). 1 Dr. Balogh László: Tanulási stratégiák és stílusok, a fejlesztés pszichológiai alapjai. Kossuth Lajos Tudományegyetem 4

6 Társas: Az ilyen stílusú tanuló közösségi ember, sokat kérdez, a problémákat megosztja a többiekkel, közösen keresnek megoldásokat. A leghatékonyabban a társaival együtt tud tanulni. Egyéni: Vannak, akiket zavar mások jelenléte a tanulás során. Az ilyen típusú tanulók szeretnek elvonulni egy nyugodt, csendes helyre, ahol egyedül lehetnek és megfelelően tudunk koncentrálni az elsajátítandó anyagra. Impulzív: Az impulzív tanulók hirtelen reagáló emberek, szívesen vitáznak, tanulnak, oldanak meg problémákat csoportban. Az ötleteket gyorsan, mérlegelés nélkül mondják el, a megoldásra inkább ráéreznek, mintsem végiggondolva megkeresnék. Első eszébe jutó ötletet mondja, nem gondolja át válaszait, így lehet jó eredménye, de nem tudja megmagyarázni. Mechanikus: Az ilyen tanulási stílussal rendelkező tanulók válasza mindig reprodukáló, és megértésmentes, általában magolnak. A tanulás a tananyag megjegyzésére épül, az összefüggések feltárása alig kap szerepet. Csak az a rövidtávú, minél pontosabb ismeretfelidézés a tanulás célja A tanulási stílus kérdőív leírása (1. melléklet) A kérdőív abba nyújt segítséget, hogy megismerjük a diákok milyen tanulási stílust részesítik előnyben, hogyan tudnak legeredményesebben tanulni. A teszt 34 állításból épül fel. A tanulóknak a mondatokat olvasva el kell dönteniük, hogy mennyire jellemző rájuk az adott állítás a következők szerint: 1 = azt jelenti, hogy nem jellemző rád 2 = azt jelenti, hogy inkább nem jellemző rád, mint igen 3 = nem tudod eldönteni, talán igen is, nem is 4 = inkább jellemző rád, mint nem 5 = igen, jellemző rád A kitöltött kérdőíveket a következő szempontok szerint kell értékelni: A kérdőív skálái: Auditív: 2, 6n, 8, 14, 23, 32n Vizuális: 4, 5, 19, 22, 29 Mozgásos: 7n, 9, 12, 16, 33, 34 Társas: 3, 18, 20, 24n Csend: 11n, 21, 25, 26n 2 Fergéné Mészáros Éva, Törökné Beke Ida prezentációja ( 5

7 Impulzív: 1n, 13, 17, 28, 31n Mechanikus. 10, 15, 27, 30 Az n betűvel jelzett item (pont) értékét úgy kapjuk meg, hogy 6-ból kivonjuk az item (pont) jelölt skálaértékét. A 11. sorszámú kérdésnél tehát, ha pl. az 5-öst karikázta be valaki, akkor 6 5=1 értéket kell nekünk a skálaérték számításánál figyelembe venni. Az egyes skálaértékeket akkor tudjuk megfelelően összehasonlítani, ha átlagokkal számolunk. Az auditív skála esetén ez azt jelenti, hogy a kapott összeget hattal osztjuk, a mechanikus esetén 4-gyel stb Kitöltött kérdőívek értékelése mutatja: 10. évfolyam értékelése A tanulási stílus kérdőív kiértékelésének eredményét a következő táblázat és diagram Összes diák 10.a 10.b 10.c 11. emelt létszám Auditív Vizuális Mozgásos Társas Csendes Impulzív Mechanikus Dr. Tóth László: Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez, Pedellus Tankönyvkiadó 6

8 Jól láthatóak az eltérések az egyes osztályok tanulási stílusai között. A 10.a és 10.c osztályokban a tanulók hat féle stílust használnak az önálló tanulásuk során, a 10.b osztály diákjai négy féle, míg az emelt informatika felkészítő csoport tagjai öt féle stílust. Társas stílus csak a 10.a-ban fordul elő, míg az impulzív stílus a 10.b-ben és a 10.c-ben fordul csak elő, mindkét esetben egy-egy fiúhoz kapcsolódóan. A következő diagramok jól szemléltetik az osztályok közötti különbségeket. Mindhárom osztálynál meghatározó az auditív, a vizuális és a csendes stílus. Összesítve a tanulási stílus kérdőív kiértékelése után láthatjuk, hogy a tízedik évfolyamos tanulók közül tizenhat-tizenhat tanuló auditív és vizuális stílust alkalmazva szeret tanulni, huszonkét tanuló csendes, két-két tanuló társas, mozgásos és impulzív stílussal tanul, míg három fő esetében a mechanikus tanulási stílus a meghatározó. 7

9 Az eredményt egy kicsit árnyaltabbá teszi, hogy három tanuló (1 fiú és két lány) esetében nincs egyértelműen kialakult tanulási stílus. Az első esetben a mechanikus stílus mellett a mozgásos stílus szerepel ugyanakkora értékkel a tesz kiértékelése során, a második esetben a vizuálissal a csendes stílus párosul, míg a harmadik eset a legérdekesebb, egy diáklány esetében három stílus (auditív, csendes, mechanikus) kapott az értékelés során azonos értéket. A tanulmányi eredményeiket összevetve a tanulási stílusukkal nem találtunk lényeges összefüggés. Az egyik legszembetűnőbb adat, hogy az impulzív és a mechanikus tanulási stílust használó diákok tanulmányi eredménye egy lányt kivéve elmarad a várttól, az osztályaik kevésbé jól teljesítő diákjai közé tartoznak. 11. emelt informatika csoport értékelése A kontroll csoportként használt 11. évfolyamos emelt szintű érettségire felkészítő csoportba járó tanulók esetében az auditív és a csendes tanulási stílus a meghatározó. Összességében a tanulók 81 %-a tartozik a két stílusba. Az auditív stílus, amely a 10. évfolyamos diákoknál az egyik meghatározó stílus az önálló tanulásuk során háttérbe szorul. Nincs impulzív és társas stílussal tanuló diák sem közöttük. A tanulmányi eredményeiket és az önálló tanulási módszerüket vizsgálva itt is elmondható, hogy a mechanikus stílussal tanuló lány nem tartozik a legjobban teljesítő diákok közé, teljesítménye elmarad a várttól. 8

10 3 Tanulási orientáció kérdőív 3.1 Tanulási orientáció A tanulási stratégia (tanulási orientáció) a tanulási tevékenységre vonatkozó tervek öszszessége, amelyek az információ gyűjtésére, feldolgozására, előhívására irányulnak (Tóth 2000). Sokféle csoportosítása található a szakirodalomban a tanulási stratégiáknak. A gyakorlati fejlesztésben jól használható az, amelyiket Kozéki és Entwist közöl (1986). Ez három alaptípust különböztet meg: A mélyrehatolót, a szervezettet, és a mechanikust (reprodukálót). A mélyrehatoló tanulási stratégiára jellemző, hogy a dolgok megértésére törekszik, ebben elsősorban a nagyösszefüggések megragadása, az új ismeretek régiekhez való kapcsolása, széles áttekintés, következtetések levonása, rendszerszemlélet játszik domináns szerepet. A szervezett tanulás a rendszeresség, jó munkaszervezés alapkövetelményeire épül. A mechanikus (reprodukáló) tanulás a részletek megjegyzésére épül, az összefüggések feltárása e módszerben alig kap szerepet, a rövidtávú minél pontosabb ismeretfelidézés e tanulás elsődleges célja 4 E három nagy orientáció mindegyikéhez motivációs elemek is csatlakoznak, amelyek a következők. Mélyrehatoló orientáció mélyrehatoló: megértésre való törekvés, új tananyag hozzákapcsolása a régiekhez, saját tapasztalatok alapján önálló kritikai véleményalkotás, holista: nagy összefüggések átlátása, széles áttekintés, gyors következtetés, intrinsic: a tantárgy iránti érdeklődés, lelkesedés a tanulás iránt. Reprodukáló orientáció reprodukáló: mechanikus tanulás, részletek megjegyzése, gyors következtetés, szerialista: tényekre, részletekre, logikus kapcsolódásra koncentrálás, a tiszta rendszer, a formális tanítás kedvelése, kudarckerülő: állandó félelem a lemaradástól, a másiknál rosszabb teljesítménytől. 4 Dr. Balogh László: Tanulási stratégiák és stílusok, a fejlesztés pszichológiai alapjai. Kossuth Lajos Tudományegyetem 9

11 Szervezett orientáció szervezett: jó munkaszervezéssel a legjobb eredmény elérése, sikerorientált: törekvés a legjobb teljesítményre az önértékelés fenntartása érdekében, lelkiismeretes: törekvés a megkövetelt tökéletes teljesítményre az élvezetről való lemondás árán is. Instrumentális: tízedik, kiegészítő orientáció, csak a bizonyítványért, a kvalifikáció előnyeiért vagy külső nyomásra tanulás Tanulási orientáció kérdőív leírása (2. melléklet) Ezzel a kérdőíves eljárással a tanulás-megközelítés stílusát lehet feltárni a diákokkal. A tanulóknak a feltett állításokat olvasva el kell dönteniük, hogy mennyire jellemző rájuk. A kérdőív hatvan állításból tevődik össze, amelyekre öt lehetőséggel lehet válaszolni. A tételek elé a megfelelő betűjelet kell írniuk a diákoknak a következő szerint: a = teljesen egyetértek b= részben egyetértek c = félig-meddig értek vele egyet d = többnyire nem értek vele egyet e = egyáltalán nem értek vele egyet A kitöltött kérdőívek értékelése a következők szerint történik: az a választása 5 pontot jelent, a b 4-et, a c 3-at, a d d 2-t, az e 1-et. Pontozás után összetevőnként, illetve stílusonként összesítjük a pontokat. Minden azonos számjegyre végződő tétel (pl. 1, 11, 21, 31, 41, 51) adott skálába tartozik. 5 Dr. Tóth László: Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez, Pedellus Tankönyvkiadó 10

12 3.3 Kitöltött kérdőívek értékelése A tanulási orientáció kérdőív kiértékelésének eredményét a következő táblázatok és diagramok mutatják Összes diák 10.a 10.b 10.c 11. emelt létszám Mélyrehatoló átl Reprodukáló átl Szervezett átl Instrumentális Tanulási orientáció Összes diák 10.a 10.b 10.c 11. emelt létszám Mélyrehatoló Holista Instrinsic Reprodukáló Szerialista Kudarckerülő Szervezett Sikerorientált Lelkiismeretes Motivációs elemek A tanulási orientáció kérdőív eredményeinek vizsgálatakor egyértelműen látszódik, hogy a vizsgált diákok közül 40 fő (47 %-a) mélyrehatoló tanulási stratégiát használ, melyben szeretnének a dolgok mélyére látni, a nagy összefüggéseket szeretnék megérteni. Emellett nagykamaszként fontos szempont számukra a szülők, az iskola elvárásainak megfelelni, emiatt lehet a második tanulási orientáció az instrumentális, amely 22 tanulónál (26 %) jellemző stratégia. Szervezett orientáció 14 diáknál jelent meg fő tanulási stratégiaként, míg a reprodukáló mindössze 8 tanulónál. Ha az összes diák által kitöltött kérdőíveket nézzük az orientációkon belüli motivációs elemek közül kimagaslóan sok tanuló (31 fő) a holista csoportba tartozik, míg az instrinsic, reprodukáló és a sikerorientált motivációhoz csak két-két tanuló. 11

13 Külön vizsgálva a 10. évfolyamos tanulók teszteredményeit közel hasonló eredményekhez jutottunk, amelyeket a következő diagramok szemléltetnek. A 63 kérdőívet kitöltő 10. évfolyamos diák közül 26 fő mélyrehatoló orientációjú, 16 fő instrumentális stratégiájú. Ezzel az eredménnyel majdnem megegyező értéket mutat a szervezett stratégiával tanuló diákok száma (14 fő). A 63 diákból mindösszesen csak hét fő, aki reprodukáló orientációjú. A különböző orientációk motivációs elemeinek vizsgálatakor láthatóvá vált, hogy diákjaink több mint 70 %-a mélyrehatoló, holista illetve a lelkiismeretes csoportba tartozik. Szervezett tanulási stratégiával 7 tanuló, kudarckerülő orientációval pedig 5 diák rendelkezik. A többi motivációs stratégiával két-két tanuló rendelkezik. A 11. évfolyam emelt szintű informatika csoportja által kitöltött kérdőív értékelésekor még erősebben jelenik a mélyrehatoló orientáció. A 10. évfolyamosoktól eltérően a tanulási orientációk közül egyértelműen a mélyrehatoló a domináns az informatika csoportba járó diákoknál (14 fő 67 %), emellett még az instrumentális stratégia (6 fő) és az instrumentális stratégia jelenik meg (2 fő). a diákok közül senkire nem jellemző a szervezett orientáció ellenben a 10. évfolyamosokkal, ahol a diákok 22 %-ára ez az orientáció a jellemző. 12

14 A tanulási orientációkhoz kapcsolódó motivációs elemekre is a fentebb leírt megállapítások jellemzők. A kilenc motivációs elemből csak öt jellemző a csoport diákjaira. Az instrinsic, a reprodukáló, a kudarckerülő és a sikerorientált motivációs stratégia nem jellemező a diákokra. A tanulók 67 %-a mélyrehatoló illetve holista orientációjú, amely szerint jellemző a diákokra a megértésre törekvés, az új ismeret hozzákapcsolása a régiekhez és a nagy összefüggések megértése és átlátása. Természetesen ez nem meglepő, hiszen a diákok érdeklődési köre az informatika, ami folyamatosan új ismeretekkel bővül. Öt tanulóra a szerialista stratégia a jellemező, míg egy-egy tanulónál megjelenik a szervezett és a lelkiismeretes orientáció. Összefoglalva a tanulási stílusoktól eltérően a tanulási orientációnál sokkal nagyobb az eltérés a 10. évfolyamos tanulók és a 11. évfolyamos emelt szintű informatika csoport tagjai között. A különbség valószínű abból adódik, hogy a tízedikesek még nem specializálódtak, ellenben a tizenegyedikesekkel, akik már az érdeklődési körüknek és felvételi tantárgyuknak megfelelő csoportba járnak. 4 Tanulási szokások kérdőív 3. melléklet 4.1 Tanulási szokások A pályázat kapcsán kíváncsiak voltunk, hogy a évfolyamos diákok hogyan tanulnak, általában mikor, milyen eszközöket használnak a tanulásukhoz. A kérdőívet a kutatásban résztvevő diákok készítették kortársaik számára. (3. melléklet) A tanulók a megfelelő válaszokat a kérdőív kitöltése során alá kell húzniuk. Esetenként több válasz is lehetséges volt (1., 4., feladatok) 4.2 Kitöltött kérdőívek értékelése A diákok tanulási szokásait elemezve a következő megállapításokra jutottunk. Rendszeren használnak számítógépet a tanulásuk során (84 diák), emellett megjelenik a telefon, mint oktatási célra használható eszköz 39 tanulónál és mindösszesen nyolc tanuló használ tabletet a felkészüléséhez. Ezeket a számítástechnikai eszközöket 50 tanuló minden nap, míg 33 tanuló csak akkor használja, ha szüksége van rá. Nagyon hasznosnak gondolják a diákok ezeket az informatika eszközöket (59 tanuló), számukra sokat segítenek a tanulásban, bár húsz tanuló (közülük 12 fő 10.c osztályos) szerint jó, hogy vannak, de menne nélkülük is a tanulás. A felkészülésük során 46 diák csak fordításra, míg a többiek más tevékenységekre (szakkifejezések értelmezése, zenehallgatás, e-tananyag olvasása) is használják. Egy diáklányt kivéve, aki 13

15 egyáltalán nem használ internetet a tananyag feldolgozásához, a többiek rendszeren használják. Érdekes eredménye a tesztnek, hogy a diákok rendszeresen használják a számítógépet a tanulásban, mégis a konkrét tananyagot nagytöbbségük (65 fő) papíralapú tankönyvből szeret továbbra is megtanulni. Otthon kényelmesen elhelyezkedve, ágyon fekve vagy ülve 60 fő, a többi asztalnál szeret tanulni. 55 tanuló egyértelműen délután, hét tanuló este kezdi el a másnapi felkészülést. tíz-tíz tanuló éjszaka illetve reggel szeret tanulni, de sok diák több lehetőséget is bejelölt a válaszok közül. A teszteket kitöltő tanulók közül 48-an teljesen csendben, míg a többiek zenét hallgatva dolgozzák fel az aktuális tananyagot. A többségük a tanulás megkezdésekor első lépésként aláhúzza/kiemeli a fontos kifejezéseket, tételmondatokat, tizenhárman vázlatot is írnak. Iskolai tanulmányaik során a leggyakrabban szövegszerkesztő és prezentációkészítő programokat használnak, ami nem meglepő, mert már ötödikes koruktól kezdve folyamatosan tartanak kiselőadásokat a különböző tantárgyakhoz kapcsolódóan. Programozási ismereteikre rákérdezve 14 tanuló írt már saját programot, közülük 7 fő 10. évfolyamos diák, de a többieket is érdekli az informatikának e területe, mert a kérdőív szerint 16-an a 10. évfolyamos diákok közül megpróbálkoznának a programozással. E diákok többsége a következő tanévtől emelt szintű érettségi felkészítő csoportba fognak járni informatikából. Természetesen az informatika csoport tagja szeretnének önállóan programot fejleszteni. Az érdeklődő diákok legszívesebben játék és szórakoztató programokat fejlesztenének (44 fő), de más alkalmazásokat is fejlesztenének. A tanulói között megoszlanak a vélemények, hogy egyszerű alkalmazások fejlesztéséhez milyen szintű programozói tudás kell. 14

16 5 Összegzés A kérdőívek értékeléséből láthatjuk, hogy a vizsgált tanulók nagytöbbsége csend (egyéni) es illetve vizuális tanulási stílusú csoportba tartozik. A tanulási orientációjuk szerint mélyrehatoló a diákok nagytöbbsége, ami pályaválasztásukon is megmutatkozik. Inkább a műszaki, természettudományos pályák iránt érdeklődnek. Tanulási szokásaikat elemezve egyértelműen látszódik a számítógép, internet használata. Pályázatunk egyik célja a tananyagfejlesztés volt, amelyhez szorosan kapcsolódott a diákok tanulási módszereinek vizsgálata. E eredmények alapján olyan a vizualitásra és a csendes, egyéni tanulásra alapozó tananyagot készítettünk, amelyek segítségével a tanulók könynyen elsajátíthatják az új ismereteket. 15

17 6 Felhasznált irodalom Dr. Balogh László: Tanulási stratégiák és stílusok, a fejlesztés pszichológiai alapjai. Kossuth Lajos Tudományegyetem Dr. Tóth László: Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez, Pedellus Tankönyvkiadó Fergéné Mészáros Éva, Törökné Beke Ida prezentációja ( Gömöry Kornélia: Az iskolai tehetségfejlesztés pszichológiai háttértényezőinek vizsgálata felső tagozatos korban (doktori értekezés), Debreceni Egyetem 2010 Kathyné Mogyoróssy Anita Tanulási stílus (Műhely) 16

18 7 Mellékletek melléklet Tanulási stílus kérdőív 1. Ha látom is és hallom is a megtanulandó szöveget, nagyon könynyen megjegyzem. 2. Hangosan szoktam elolvasni a tananyag szövegét, amikor felkészülök. 3. Szívesebben tanulok az osztálytársammal vagy a barátommal, barátnőmmel, mint egyedül. 4. Nagyon hasznos számomra, amikor a tanár ábrákat mutat be a táblán vagy az írásvetítőn, amikor magyaráz. 5. Ha ábrát készítek, jobban megértem a leckét, mintha csak olvasom. 6. Jól tudok úgy tanulni, ha csupán némán olvasva átveszem a leckét. 7. Szívesebben töltöm az időmet rajzolással, festéssel, mint sportolással vagy testmozgást igénylő játékkal. 8. Gyakran előfordul, hogy szóban elismétlem, felmondom magamnak a leckét. 9. Ha leírom magamnak azt a szöveget, amit meg kell tanulnom, akkor könnyebben megjegyzem, mintha csak látom vagy hallom. 10. Nem szeretem azokat a feladatokat, amelyeken törnöm kell a fejem. 11. Nyugtalanít, ha tanulás közben csend van körülöttem. 12. Jobban kedvelem azokat a feladatokat, ahol kézzelfogható dolgokkal, tárgyakkal kell foglalkozni, mint ahol csak rajzok, ábrák vagy szövegek vannak. 13. Jobban megy nekem az olyan feladat, ahol valamilyen mozdulatot kell megtanulnom, mint ahol szövegeket kell megérteni. 14. Jobb, ha a tanár magyarázatát meghallgatom, mintha a könyvből kell megtanulni az anyagot. 15. A szabályokat szóról szóra bevágom. 16. Ha ábrát készítek magamnak, jobban megértem a leckét, mintha más által készített rajzot nézegetnék. 17. Amikor a tanár felszólít és kérdez tőlem valamit, gyakran előbb válaszolok, minthogy át tudnám gondolni, mit is mondok. 18. Szeretem, ha kikérdezik tőlem, amit megtanultam. 19. Ha vannak képek, ábrák a könyvben, könnyebb a tanulás. 20. Ha megbeszélem valakivel a tananyagot, akkor hamarabb megtanulom. 21. Teljes csendben tudok csak tanulni. 22. Amikor új dolgokat tanulok, jobban szeretem, ha bemutatják mit kell csinálnom, mintha szóban elmondják, mit kell tennem. 23. Ha valaki szóban elmondja nekem a leckét, sokkal könnyebben megértem, mintha egyszerűen csak elolvasom. 24. Egyedül szeretek tanulni. 25. Tanulás közben nagyon zavaró, ha beszélgetnek körülöttem. 26. Akkor tanulok könnyen, ha közben szól a rádió vagy a magnó. 17

19 27. Akkor vagyok biztos magamban, ha szóról szóra megtanulom a leckét. 28. Gyakran előfordul, hogy megtalálom a matekpélda megoldását, de nem tudom elmagyarázni és bebizonyítani, hogyan jutottam el a megoldáshoz. 29. Szívesebben bemutatom, hogyan kell valamit csinálni, minthogy elmagyarázzam. 30. Gyakran előfordul, hogy olyan dolgokat is megtanulok, amiket nem nagyon értek. 31. Amikor egy matekpéldát megoldok, szinte minden lépést meg tudok indokolni, hogy miért tettem. 32. A tanári magyarázat nem sokat jelent nekem, a könyvből mindent meg tudok tanulni. 33. Több olyan dolgot tudok csinálni, amit nehéz lenne szavakkal elmagyarázni. (Pl.: játékok és szerkezetek javítása, makramé stb.). 34. Mozdulatokat könnyebben megjegyzek, mint képeket vagy ábrákat melléklet Tanulási orientáció kérdőív 1. Amit tanulok, mindig igyekszem összefüggésbe hozni azzal, amit más tantárgyban tanulunk. 2. Olvasás közben gyakran megelevenedik előttem, s szinte látom azt, amiről olvasok. 3. Egyes tantárgyak annyira érdekelnek, hogy az iskola elvégzése után is foglalkozni akarok vele. 4. Ha jól akarok felkészülni, sok mindent szóról szóra kell megtanulnom. 5. Mindent úgy szeretek tanulni, hogy kis részekre osztom, s a részeket külön-külön tanulom meg. 6. Azt hiszem, jobban érdekel az, hogy az iskolát sikeresen elvégezzem, mint az, hogy mint tanulunk. 7. Feleléskor nagyon izgulok. 8. Nagyon jól be tudom osztani a tanulásra szánt időmet. 9. Nem tudom beismerni a vereséget, még apró dolgokban sem. 10. Ha valamit el kell végeznem, úgy érzem, csak nagyon jól szabad végeznem a dolgomat. 11. Mindig igyekszem megérteni a dolgokat, még ha először ez nagyon nehéznek látszik is. 12. Szeretek eljátszani a saját gondolataimmal, még ha nem vezetnek is kézzelfogható eredményhez. 13. Egyes iskolai tevékenységek valóban nagyon érdekesek, izgalmasak. 14. Ha olvasok egy könyvet, arra már nem tudok időt fordítani, hogy elgondolkozzam, mi mindenről szól. 15. A problémák megoldása során szívesebben követem a kipróbált utat, mint az ismeretlen újakat. 16. Elsősorban azért tanulok, hogy majd jó foglalkozást választhassak magamnak. 17. Nagyon izgulok, mikor a tanárok a munkámat értékelik. 18. Az írásbeli feladatok végzésekkor nem szoktam kifutni az időből. 19. Nagyon élvezem a többi tanulóval való versengést az iskolában. 18

20 20. Úgy érzem, kötelességem, hogy keményen dolgozzam az iskolában. 21. Gyakran teszek fel magamban kérdéseket azzal kapcsolatban, amit olvastam, vagy az órán hallottam. 22. Azt szeretem csinálni, amiben a saját ötleteimet, fantáziámat használhatom. 23. Elsősorban azért tanulok, hogy többet tudjak meg azokból a tantárgyakból, amelyek igazán érdekelnek. 24. Legjobban akkor értem a szakkifejezések jelentését, ha a tankönyv meghatározását idézem fel szóról szóra. 25. Szerintem a problémákat mindig gondosan, logikusan kell elemezni, anélkül, hogy ösztönös belátásunkra támaszkodnánk. 26. Ha keményen dolgozom, az csak azért van, hogy tovább tanulhassak. 27. Mindig aggódom, hogy lemaradok a munkában. 28. Mindig gondosan megszervezem a munkámat. 29. Nagyon fontos nekem, hogy amikor csak képes vagyok rá, mindent jobban csináljak, mint a többiek. 30. Nem bánom, ha nagyon sokáig kell dolgoznom, hogy rendesen elvégezhessem a feladataimat. 31. Amit olvasok, azt igyekszem kapcsolatba hozni a saját tapasztalataimmal. 32. Azt szeretem, ha a tanárok sok szemléltető példát, saját tapasztalatot említenek, hogy megértessék velünk a dolgokat. 33. Szabadidőm nagy részét azzal töltöm, hogy olyan érdekes témákkal foglalkozzam, amelyekről tanultunk. 34. Szeretem, ha írásbeli munkáknál pontosan elmagyarázzák, mit kell csinálnom. 35. Mindig kitartok egy megoldási mód mellet mindaddig, amíg végleg be nem bizonyosodik, hogy nem jó. 36. Ha keményen dolgozom, az csak azért van, hogy szüleimet ne hagyjam cserben. 37. Valahogy sohasem tudom olyan jól megcsinálni a dolgokat, ahogy szerintem képes lettem volna. 38. Ha rosszul csináltam valamit, mindig megpróbálok rájönni az okára, hogy legközelebb jobban csináljam. 39. Ha valamit nagyon kívánok, nagyon rámenős tudok lenni. 40. Ha valamibe belefogtam, kitartok, még ha nagyon nehéznek találom is. 41. Ha csak lehet, magam szeretek jegyzeteket készíteni. 42. Azt hiszem, hajlamos vagyok az elhamarkodott következtetésekre. 43. Az iskolában olyan témákkal is találkozom, amelyek csodálatosan érdekesek, izgalmasak. 44. Csak akkor írok le valamit az órán, ha a tanár mondja. 45. Azt szeretem, ha a tanár a témánál marad, s nem tesz kitérőket. 46. Azt hiszem, azért járok iskolába, mert nem volt más választási lehetőségem. 47. Mások valahogy mindig jobban tudják csinálni a dolgokat, mint én. 48. Ha a körülmények nem megfelelőek a tanuláshoz, mindig próbálok segíteni rajta. 49. Vizsga, felelés előtt mindig izgulok, de ettől mintha még jobban tudnék aztán szerepelni. 50. Én mindig komolyan veszem a munkám, bármi legyen is az. 51. Hogy jobban megértsem, amiről tanulok, a mindennapi tapasztalataimmal igyekszem kapcsolatba hozni. 52. Az írásbeli feladatokban mindig az én saját véleményemet igyekszem kifejteni. 53. Sok mindent nagyon szeretek, élvezek az iskolai munkában. 54. Általában csak azt olvasom el, ami kötelező. 19

21 55. Ha valamit magyarázok, igyekszem minél több részletre kitérni. 56. Csak akkor dolgozom keményen, ha kénytelen vagyok, mert a tanár kifejezetten megköveteli. 57. Sokszor nem tudok elaludni, mert az iskolai dolgok miatt aggódom. 58. Gondosan megtervezem a tanulási időmet, hogy minél jobban hasznosíthassam. 59. Minden játékban azért veszek részt, hogy győzzek, nem csak a szórakozás kedvéért. 60. Ha fáradt vagyok, akkor is rendesen végigcsinálom a feladatomat melléklet Tanulási szokások 1. Milyen IKT eszközöket használsz a tanuláshoz? - telefon - számítógép - tablet - egyéb - nem használok 2. Milyen gyakran használod ezeket az eszközöket? - naponta - ha szükségem van rá - havonta 3. Mennyire bizonyulnak hasznosnak - nagyon - nem nagyon - jó hogy van, de menne nélküle is 4. Mire használod ezeket az eszközöket? - fordításra - szakkifejezések megkereséséhez - e-tananyagok olvasására - csak zenehallgatásra, filmnézésre 5. Milyen gyakran használsz google vagy egyéb keresőt a tananyag megértéséhez? - soha - gyakran - ritkán - mindig 6. Tananyagot honnan sajátítanád el szívesebben? - csak könyvből - e-book 7. Hol szeretsz tanulni? - asztalnál ülve, mint az iskolában - ágyon ülve vagy fekve 8. Mikor szeretsz tanulni? - délután - reggel - este - éjszaka 9. Hogyan szeretsz tanulni? - teljes csendben, minden zaj zavar - zenét hallgatva - társaimmal együtt közösen - szüleid segítenek 10. Hogyan kezded el a tanulást? - Aláhúzom a könyvben a lényeges dolgokat - Megkeresem a tananyag legfontosabb kifejezéseit 20

22 - rövid vázlatot írok - ismeretlen kifejezések, idegen szavak jelentésének utána nézek 11. Mely programokat használod a legtöbbet tanulmányaid során? - szövegszerkesztő - táblázatkezelő - képszerkesztő - prezentációkészítő 12. Írtál már saját programot - igen - nem 13. Ha nem, szeretnél saját programot fejleszteni? - igen - nem 14. Milyen programot készítenél elsőként? - játék - oktató - szórakoztató - egyéb 15. Szerinted egyszerű alkalmazás fejlesztéséhez milyen programozói tudás kell? - profi programozónak kell lenni - kevés programozói tudás kell - nem kell hozzá tudni programozni 16. Szeretnél egyszerű alkalmazásokat fejleszteni? - igen - nem 21