A Város Mindenkié javaslatai az Óbuda Békásmegyeri Önkormányzat számára a kerületi lakásszegénység csökkentésére május 28.

Átírás

1 A Város Mindenkié javaslatai az Óbuda Békásmegyeri Önkormányzat számára a kerületi lakásszegénység csökkentésére május 28. Tartalomjegyzék 1. A Város Mindenkié 2. Hajléktalanság és lakásszegénység Magyarországon 3. Hajléktalanság és lakásszegénység Óbuda Békásmegyeren 4. Javaslatok az Óbuda Békásmegyeri Önkormányzatnak 4.1. A hajléktalan emberek hatósági üldözése 4.2. Lakhatás a) Szociális bérlakások kezelése b) Üresen álló lakások c) Elsőként lakhatás program d) Kilakoltatás önkormányzati bérlakásból e) Gyermek családban tartása f) Lakásvesztés megakadályozása (pénzbeli ellátások) g) Fizikai akadálymentesítés 4.3 Szolgáltatások az ellátórendszerben, kunyhóban és utcán élő embereknek 4.4 Helyi demokrácia 4.5 Szemléletformálás 1

2 1. A Város Mindenkié A Város Mindenkié (AVM) olyan hajléktalan, hajléktalanságot megtapasztalt és lakásszegénységben élő aktivistákból és szövetségeseikből áll, akik tenni akarnak egy egyenlőségen alapuló és igazságos társadalomért. Célunk, hogy kiálljunk a hajléktalan emberek méltóságáért és küzdjünk a lakhatáshoz való jogért. A szervezet minden tevékenységében a döntéshozataltól az akciók szervezéséig az érintett emberek vezető szerepet játszanak. Az AVM nyomást gyakorol a döntéshozókra a megfelelő lakáspolitika kialakítása érdekében, megvédi a hajléktalan emberek jogait és érdekeit, és küzd a hajléktalan emberek negatív társadalmi megítélése ellen. Munkánkkal meg akarjuk mutatni, hogy összefogással a hajléktalan emberek is képesek kiállni jogaikért és méltóságukért. Küzdünk a megbélyegzés és megkülönböztetés minden formája ellen, ezért más kirekesztett csoportokkal is összefogunk. A Város Mindenkié Lakhatás munkacsoportjának célja, hogy felhívja a döntéshozók és az állampolgárok figyelmét a szociális lakáspolitika hiányának következményeire: arra, hogy az arra rászorulók többsége nem kap érdemi segítséget a lakásköltségei fedezésére és az ennek következtében felhalmozódott adósságok kezelésére, miközben a szociális bérlakások száma elenyésző, állapotuk rossz és éppen a leginkább rászorulók számára hozzáférhetetlenek, valamint azokra az üres ingatlanokra, amelyek hajléktalan emberek otthonai lehetnének. A munkacsoport küzd a lakhatáshoz való jog törvénybe foglalásáért és az elsőként lakhatás megközelítés népszerűsítéséért. Az Érdekvédelmi munkacsoport célja a szociális intézményekben és köztéren élő hajléktalan emberek érdek és jogvédelme. Azért dolgozunk, hogy az ellátásokat igénybe vevők aktívan részt vehessenek az őket érintő döntések meghozatalában, ezért képzéseket és egyéb rendezvényeket szervezünk hajléktalan embereknek és szociális munkásoknak, és közösségépítő tevékenységet végzünk hajléktalan ellátó intézményekben. A közterületen élő emberek jogvédelme érdekében jogi kisokost készítettünk, amit minden utcán élő hajléktalan emberhez szeretnénk eljuttatni, és küzdünk a saját építésű kunyhóban élő emberek jogszerűtlen kilakoltatása ellen is. A Hajléktalan Nők Egymásért (HaNEM) az AVM kizárólag nőkből álló csoportja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a hajléktalan nőket érintő problémákra és a hajléktalan nőket is bevonja az érdekvédelmi munkába. Az Utcajogász programban az AVM önkéntes jogászai hetente egyszer két órában ingyenes ügyfélfogadást tartanak a Blaha Lujza téren, ahol hajléktalan embereknek nyújtanak információkat és jogi tanácsokat. 2

3 2. Hajléktalanság és lakásszegénység Magyarországon Ma Magyarországon lakhatási válság van. Több ezer ember él az utcán és hajléktalanszállón, több százezren rettegnek a kilakoltatástól vagy húzzák meg magukat zsúfolt, egészségtelen lakásokban. A szociális bérlakások aránya európai szinten hazánkban az egyik legalacsonyabb (2%), és kb. félmillió lakás áll üresen, kihasználatlanul. Becslések szerint ma Budapest utcáin minimum 3000 ember él, és kb. ugyanennyien élnek közterületen a vidéki városokban. Az ún. effektív hajléktalanok száma, akik fedél nélküliek, hajléktalanszállókon, kórházakban és munkásszállókon élnek, országosan kb. 30 ezer fő. Azok száma, akik vagy hajléktalanok, vagy nincs önálló, biztonságos lakhatásuk, minimum 1,6 millió fő, míg azoknak a száma, akiknek nincs önálló, biztonságos lakhatásuk vagy rendelkeznek ugyan önálló lakással, de az fizikai színvonala, laksűrűsége miatt nem alkalmas az elemi szükségletek 1 kielégítésére, legalább 3 millió fő. Balog Zoltán miniszter szerint ma Magyarországon másfél 2 millió ember él méltatlan körülmények között, szegénységben. A Habitat for Humanity becslése 3 szerint hazánkban egymillió ember él lakásszegénységben. Szociológiai becslések szerint 4 minimum 750 ezer embernek okoz gondot a lakhatás megfizethetősége. Bármilyen adatot is nézünk tehát, egyértelmű, hogy azok a hajléktalan emberek, akiket az utcán, aluljárókban és tereken látunk, csupán a lakásszegénységben élő emberek töredékét, egy hatalmas jéghegy csúcsát képviselik. E csoport társadalmi utánpótlását jelentik a lakásszegények fent említett csoportjai. Ezért a hajléktalanság megszüntetése érdekében a hajléktalan emberek támogatásán túl a lakásvesztés megelőzésre és a lakhatás minőségének és megfizethetőségének javítására is ugyanakkora hangsúlyt kell fektetni. 3. Hajléktalanság és lakásszegénység Óbuda Békásmegyeren A közterületi hajléktalanság kerületi kiterjedése (nyilvánosan hozzáférhető adatokból) nem megállapítható, az azonban az Integrált Városfejlesztési Stratégiában ismertetett közvélemény kutatásból kiderül, hogy a kerület lakosai a közterületi hajléktalanság mértékét a 5 városrész egyik legsúlyosabb problémájának ítélik. Az AVM üdvözli az önkormányzat azon 6 célkitűzését, hogy a probléma megoldására civil szervezetek bevonásával törekednek. A lakhatási szegénységről a 2011 es népszámlálás beszámolóiban közölt (a problémák kiterjedését valószínűleg alulbecsülő) adatai szerint 1184 háztartás él félkomfortos, komfort 1 Győri Péter Maróthy Márta. Merre tovább? Egy nemzeti hajléktalanügyi stratégia lehetséges keretei Szakértői javaslat a Magyar Köztársaság Kormánya részére. Budapest, Forrás: 3 A Habitat for Humanity Magyarország állásfoglalása az Új Széchenyi Terv Otthonteremtési Programjáról (2011. március 9.) 4 Hegedüs József, Eszenyi Orsolya, Somogyi Eszter, Teller Nóra (2009): Lakhatási szükségletek Magyarországon. Városkutatás Kft. 5 Óbuda Békásmegyer Integrált Városfejlesztési Stratégia 102. o. Figyelemre méltó, hogy a hajléktalanság egyedül e kérdőíxv kapcsán kerül szóba a dokumentumban. 6 Óbuda Békásmegyer kerületfejlesztési koncepció 21. o. Budapest, május. 3

4 nélküli, illetve szükség és egyéb lakásban Óbuda Békásmegyeren, 266 háztartás lakik melegvízzel el nem látott lakásban, és 454 családnak nincsen vízöblítéses vécéje. A lakásfenntartási problémákkal kapcsolatban a kerület önkormányzati honlapjáról letölthető, 7 igencsak elavult Kerületfejlesztési és Lakásfejlesztési Koncepció még említést sem tesz az eladósodásról. Ez a probléma országszerte nagyon súlyos; ehhez képest az adósságkezelési szolgáltatásban részesülők száma Óbuda Békásmegyeren 2010 óta folyamatosan csökken, az akkori 82 háztartásról a 2013 as 32 re, ami nyilvánvalóan a támogatáshoz való hozzáférés szűkülését, nem pedig a helyzet javulását mutatja. Ez elmarad a fővárosi átlagtól, ami a második legnépesebb kerület esetében különösen elszomorító. A Városfejlesztési Stratégia szerint a bérlakásépítés nem jellemző a kerületre, és az ezt célzó 8 programok a dokumentum készítéséig gyakran meg is hiúsultak. Az azóta történtekről nem állnak rendelkezésre nyilvánosan elérhető információk. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint 2011 ben a kerületi lakott lakások mindösszesen 5,6 százaléka volt önkormányzati bérlakás, ami összesen 3157 lakást jelentett. Az AVM közérdekű adatigénylése szerint 2014 ben összesen 3284 lakása volt az önkormányzatnak, és ebből 82 állt üresen. A lakásállomány mintegy harmada alacsony komfortfokozatú, és 8 szükséglakásnak minősül. (A népszámlálási adatok szerint a kerületben 2011 ben összesen 358 szükséglakás volt, ebből 88 bérleti jogcímű.) Ezekből az adatokból látható, hogy a Kerületfejlesztési és a Lakásfejlesztési Koncepcióban 9 meghirdetett bérlakásprogram nem ért el áttörést. Szintén nincs nyoma a nyilvános adatokban annak, hogy a Városfejlesztési Stratégia,,Intézkedési terv'' fejezetében szereplő lakhatási 10 integrációs program elindult e. 4. Javaslatok az Óbuda Békásmegyeri Önkormányzatnak 4.1. A hajléktalan emberek hatósági üldözése A Fővárosi Közgyűlés november 14 én fogadta el azt a rendelet, amely Budapest jelentős részén szabálysértéssé nyilvánította az életvitelszerű közterületen tartózkodást. A Város Mindenkié csoport évek óta küzd azért, hogy a magyar állam ide értve az önkormányzatokat is ne rendészeti, hanem szociális és lakhatási eszközökkel kezelje a közterületi hajléktalanságot. A közterületi hajléktalanság kriminalizációja nem járul hozzá a lakhatási válság megoldásához, csupán további hatósági zaklatásnak, és a pénzbírság, illetve az elzárás veszélyének teszi ki a kiszolgáltatott helyzetben élő embereket. A közterületi hajléktalanság hatósági tiltását 2012 ben az Alkotmánybíróság is egyértelműen elítélte, amikor kimondta, hogy a hajléktalanság szociális probléma, amit az államnak a szociális igazgatás, a szociális ellátás eszközeivel és nem büntetéssel kell kezelnie. 7 Az előbbi 2005 ös, az utóbbi 2007 es o o., ill. 2.o. 10 II. kötet 31.o. 4

5 A fővárosban hatályos rendelet nem jelöl ki külön területeket Óbuda Békásmegyeren, amelyeken tiltott az életvitelszerű tartózkodás; az általános fővárosi szabályozás érvényes a 11 kerületre. Az AVM üdvözli kerület mérsékelt magatartását; és egyben felhívja a kerület polgármesterét arra, hogy kezdeményezze a fővárosi rendelet vonatkozó szakaszának hatályon kívül helyezését is a Fővárosi Közgyűlésben. Járjon élen Óbuda Békásmegyer abban, hogy a hajléktalan emberek hatósági üldözésére épülő politika véget érjen Budapesten! 4.2. Lakhatás a) Szociális bérlakások kezelése Ma Budapesten a teljes lakásállomány csupán 6% a van önkormányzati tulajdonban, Óbuda Békásmegyeren ez az arány körülbelül megfelel a fővárosi átlagnak. A lakás és 12 szociálpolitikai szakértők egyértelmű állásfoglalása szerint a magyarországi lakhatási válság csökkentésének egyik legfontosabb módja a szociális bérlakás állomány növelése, amely lehetővé tenné az alacsony jövedelmű családoknak, hogy megfizethető lakásban éljenek, és így a jövedelmükből létfenntartásukat is megfelelően tudják fedezni. Annak érdekében, hogy a kerületben biztosított legyen a szociális bérlakás állomány megőrzése, illetve hogy növekedjen a kerületi lakosság lakhatási biztonsága, javasoljuk, hogy Óbuda Békásmegyer Önkormányzata fogadjon el helyi rendeletet arról, hogy a kerület mindenkori teljes lakásállományának első lépésként min. 10% a mindig önkormányzati tulajdonú szociális bérlakás kell, hogy legyen. A kezdeti beruházás költségeire javasoljuk, hogy a kerület igényeljen a Versenyképes Közép Magyarország Operatív Program (VEKOP) szociális városrehabilitációt támogató intézkedésének keretében szociális városrehabilitációs program megvalósítására forrást; a megvalósítandó program keretében pedig kiemelt hangsúlyt fektessen a lakásállomány bővítésére (építéssel vagy üresen álló lakások felújításával). Javasoljuk továbbá, hogy Óbuda Békásmegyer önkormányzata helyi jogszabályban rögzítse a szociális bérlakás állomány csökkentésének tilalmát (vagyis eladás/bontás esetén a megszűnt lakásokat legalább ugyanannyi újjal kell pótolni), illetve hogy bármilyen önkormányzati ingatlanvagyon eladásából származó jövedelmet csak a kerületi szociális lakáspolitikára lehessen 13 fordítni (elsősorban a szociális bérlakás állomány megújítására, bővítésére). Az önkormányzati lakásállományát teljes egészében szociális alapon (tehát nem piaci alapon vagy költségelv alapján) kell kiutalni átlátható és méltányos szabályok alapján, a lakbéreket pedig a rászoruló háztartások számára megfizethető mértékben kell meghatározni, a jövedelmük 11 Az önkormányzati döntés a játszótereket jelölte meg; de ezeket már a fővárosi rendelet is tartalmazta. 12 Misetics Bálint: Javaslatok egy egalitariánus lakáspolitikai reform fő irányaira: Politikai és szakmai vázlat. Esély, (24. évf.) 1. sz old. Farkas Zsombor Kósa Eszter Mózer Péter Zolnay János: A szociálpolitika egyes területeire vonatkozó szakpolitikai javaslatok. Esély, (24. évf.) 6. sz old. Hegedüs József Horváth Vera Somogyi Eszter: A szociális lakásügynökségek egy innovatív lakáspolitikai megoldás. Városkutatás Kft, Reformjavaslatok egy korszerű szociális lakáspolitika kialakítására. Készítette: Hegedüs József, Somogyi Eszter, Teller Nóra. Közreműködött: Eszenyi Orsolya, Leiner Vera. Városkutatás Kft, Hegedüs József Horváth Vera Somogyi Eszter: A szociális lakásügynökségek egy innovatív lakáspolitikai megoldás. Városkutatás Kft,

6 függvényében, és csak előre lefektetett, átlátható és kiszámítható szabályozás alapján szabad módosítani. Ami a lakásállomány minőségét és elérhetőségét illeti, az Önkormányzat vállaljon kötelezettséget arra, hogy a felújítási kötelezettséggel kiadott lakások esetében a lakás megfeleljen az alapvető egészségügyi követelményeknek (pl. penészedő falak szigetelése), illetve az önkormányzat vagyonkezelője számítsa be a lakás lakbérébe a lakó által vállalt felújítás minden igazolható költségét. Ezeknek az intézkedéseknek a bevezetésével elősegítheti a kerület azt, hogy lakosai ne éljenek egészségkárosító körülmények között, és hogy a valóban rászoruló emberek számára is elérhetővé váljanak az önkormányzati bérlakások. Annak ellenére, hogy a lakások felújítási kötelezettséggel való bérbeadása természetesen jobb gyakorlat, mint azokat üresen hagyni, javasoljuk, hogy az önkormányzat törekedjen arra, hogy lakásait már felújított állapotban adja bérbe. Erre potenciálisan forrást biztosíthat a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) vonatkozó intézkedése is. A magántulajdonú lakások felújítására pedig kedvezményes hitelkeret áll rendelkezésre a VEKOP ban. Fentiek alapján javasoljuk, hogy Óbuda Békásmegyer az EU s források lakhatási célú felhasználásának lehetőségeit maximálisan használja ki. A III. kerületi szociális bérlakások számának növelésére és az állomány átfogó kezelésére javasoljuk, hogy az önkormányzat vezesse be a Városkutatás Kft. és a Habitat for Humanity által kidolgozott ún. szociális lakásügynökség modellt. A szociális lakásügynökségeket cégek, civil szervezetek vagy önkormányzatok is működtethetik, és a lakásügynökség feladata a szociális bérlakások fenntartása, amelybe beletartozik az üresen álló, magántulajdonú lakások hasznosítása is. Miközben a magántulajdonú lakás tulajdonos vállalja, hogy a piacinál alacsonyabb bérleti díjat szab meg, a lakásügynökség garantálja neki, hogy megkapja a bérleti díjat, és a bérleti időszak lejáratkor ugyanolyan állapotban kapja vissza a lakást. A szociális lakásügynökség modelljét Szombathelyen már be is vezette az önkormányzat, amely ott 14 működőképes modellnek bizonyult. b) Üresen álló lakások Az Óbuda Békásmegyeri Önkormányzatnak A Város Mindenkié közérdekű adatigénylésére adott válasza alapján ma a kerületben összesen 58 db üresen álló szociális bérlakás, és 3 db üresen álló szükséglakás található, amely a teljes önkormányzati lakásállomány mintegy 7% a. A Város Mindenkié csoport évek óta küzd azért, hogy az önkormányzatok felismerjék az üresen álló lakásokban rejlő lehetőségeket és hasznosítsák ezeket a rászoruló emberek lakhatásának megteremtésére. Az üresen álló lakások felújítása és hasznosítása jelentősen növelné a kerületben elérhető megfizethető lakásállományt, amely így jelentősen javítaná a kerületi lakosok életminőségét is. Azt javasoljuk az Óbuda Békásmegyeri Önkormányzatnak, hogy átfogóan mérje fel az önkormányzati lakásállományt annak mennyisége és minősége szempontjából, és ezeket az 14 Dr. Károlyi Ákos, Mester Ágnes, Dr. Bognár Vera, Szentkirályi Bernadett, Vinczéné Dr. Menyhárt Mária: Szociális lakásügynökségek bevezetése Magyarországon (A szombathelyi önkormányzati modell), 2013 szeptember. 6

7 információkat tegye nyilvánosan elérhetővé. A folyamatosan frissített adatbázis legyen elérhető mindenki számára, hogy a kerület lakosai tájékozódhassanak a lakásgazdálkodás helyzetéről. A nyilvános adatbázisban tüntessék fel azt is, hogy az egyes lakásokkal pontosan mik az önkormányzat tervei. Budapesten összesen kb. 50 ezer ingatlan áll üresen, amelynek csak elenyésző része van önkormányzati tulajdonban. Óbuda Békásmegyeren ma hat és fél ezer magántulajdonú ingatlan áll üresen, ami jelentősen meghaladja az üresen álló önkormányzat ingatlanok számát. Mivel ezek a lakások hatalmas lehetőséget jelentenek a lakásszegénység csökkentésére, azt javasoljuk, hogy a hosszú ideig üresen álló magántulajdonú ingatlanokra az Önkormányzat vessen ki helyi adót, és az így keletkező adóbevételekből hozzon létre egy csak lakhatási célokra igénybe vehető pénzügyi alapot. Ez egyrészt ösztönözné a magántulajdonosokat a lakásuk hasznosítására. Másrészt, ebből az alapból lehetne finanszírozni az üresen álló lakások lakhatóvá tételét, illetve a nagyon rossz minőségű önkormányzati lakóingatlanok felújítását. A lakások felújításába, hasznosításába érdemes más civil, karitatív, illetve üzleti szereplőket is bevonni támogatóként és önkéntes segítőként; illetve érdemes megvizsgálni az energiahatékonysági felújításokra fordítható uniós források lehívásának lehetőségét. c) Elsőként lakhatás program A fővárosban található hajléktalanellátó rendszer kb. 6 ezer embernek tud szállást nyújtani, miközben azoknak az embereknek a száma, akiknek átmeneti szállásra lenne szüksége, ennél sokkal magasabb (kb. 10 ezer fő). Azok, akik számára nincs hely az ellátórendszerben az utcán kénytelenek élni, kunyhót vagy sátrat építenek vagy nem lakáscélú helyen húzzák meg magukat. A hajléktalanságból való kilépés komoly korlátja, hogy a rendkívül szűk szociális bérlakás állományon kívül (mely ráadásul sokszor nem hozzáférhető a hajléktalan emberek számára) gyakorlatilag nincsen olyan köztes lakhatási forma, ami elérhető lenne azoknak az embereknek, akik nem tudnak piaci alapon lakást bérelni. Ezt a köztes szektort, illetve a hajléktalanságból való kilépés csatornáit kell bővíteni és intézményesíteni. Ennek a szociális bérlakás állomány szükségszerű bővítésén túl többféle eszköze is lehet. Egyike a fent már leírt szociális lakásügynökség modellje, mely a magántulajdonú lakások piacán hozna létre szociális alapon hozzáférhető bérlakásokat. További eszközökkel mint például lakbér támogatási vagy kaució átvállalási programokkal a bérlők fizetőképességét lehet megtámogatni. A hajléktalan emberek lakáshoz jutásának kiemelt eszközei lehetnek az Elsőként lakhatás típusú programok, melyek (részben az AVM közreműködésével) már több budapesti kerületben is megvalósultak. A továbbiakban ezt a programot fejtjük ki részletesebben. 15 Az Elsőként lakhatás megközelítés a tartós hajléktalanság megoldását nem az átmeneti szállás, hanem elsősorban a lakhatás biztosításban látja. Ebben a megközelítésben a tartós és 15 Fehér Boróka et al. (2011): Támogatott lakhatási programok kiterjesztésének és más lakástámogatásokkal való összehangolásának lehetőségei. Budapest: Összefogás Közalapítvány, FOGLAK projektiroda. Fehér Boróka: Közterületen élők lakhatási programjai. Esély, (23. évf.) 4. sz old. Bakos Péter: Lakhatás, mindenekelőtt. Esély, (22. évf.) 3. sz old. Deborah K. Padgett Leyla Gulcur Sam Tsemberis: Housing first szolgáltatások hajléktalan emberek számára, akik mentális zavarokkal és együttesen jelentkező szerabúzus problémával küzdenek. 7

8 önálló lakhatás nem egy cél, amit hosszas felkészülés során kell elérni a különböző hajléktalanszállókón, hanem a segítő munka és a továbblépés kiindulópontja. Az Elsőként lakhatás programban a szociális munkások feladata, hogy a lakhatás megtartásában és az ügyfél egyéb szociális és egészségügyi problémáinak megoldásában segítsenek. Az elsőként lakhatás módszert elsőként az 1990 es években az USA ban próbálták ki, ahol ez azóta államilag támogatott programmá vált, és már több európai országban is alkalmazzák. Az elsőként lakhatás bevezetését Magyarországon A Város Mindenkié kezdeményezte, amely a Kőbányai Önkormányzattal együttműködésben 2012 óta már 8 hajléktalan embert jutatott 16 szociális bérlakásba. A kőbányai program lényege, hogy a hajléktalan emberek korábban üresen álló lakásokat kapnak meg, amelyeket civil szervezetek és az önkormányzat támogatásával felújítanak és lakhatóvá tesznek. Így az önkormányzat kifejezetten jól jár, mert üresen álló lakásai külső források bevonásával újra lakhatóak lesznek, miközben korábban utcán élő emberek biztonságos és megfizethető otthonhoz jutnak. Ma már ennek a programnak a megvalósításában gyakorlatot szerzett a Habitat for Humanity és a Twist Olivér Alapítvány is, valamint megalakult az Utcáról Lakásba Egyesület, amely elsődleges céljának az elsőként lakhatás programok széles körű terjesztését tűzte ki. Egyetértve a kerület Integrált Városfejlesztési Stratégiájával, az AVM is úgy látja, hogy a közterületi hajléktalanság Óbuda Békásmegyer egyik legégetőbb problémája. A fedél nélkül élő emberek az elhelyezésére a hajléktalanellátó rendszerben található férőhelyek bővítése helyett azt javasoljuk, hogy Óbuda Békásmegyeren is vezessenek be elsőként lakhatás programot, amelynek keretében évente 10 fedél nélkül élő ember kerülhetne önkormányzati bérlakásba. d) Kilakoltatás önkormányzati bérlakásból A megfelelő elhelyezés nélküli kilakoltatás olyan embertelen és jogsértő gyakorlat, amely hatalmas károkat okoz az egész társadalomnak. Ha egy család az utcára kerül, a szülők nagy eséllyel hajléktalanszállón, a gyermekek pedig állami gondozásban végzik. Azon kívül, hogy ez a gyakorlat embertelen, gazdaságilag is értelmetlen, hiszen az átmeneti elhelyezés amely gyakran tartóssá válik összességében sokkal többe kerül az államnak, mintha a családoknak megfelelő lakhatást biztosítanának. Annak érdekében, hogy Óbuda Békásmegyer legyen az első olyan kerület Budapesten, amely 17 hivatalosan is megfelel a Magyarország által is elfogadott nemzetközi emberi jogi elvárásokna k, azt javasoljuk, hogy az önkormányzat hozzon rendeletet az elhelyezés nélküli kilakoltatások tilalmáról. Álláspontunk szerint ennek a tilalomnak hosszútávon minden 16 Kovács Vera: A Város Mindenkié csoport Utcáról lakásba kísérlete Kőbányán. Esély, (25. évf.) 1. sz old 17 ENSZ (1991): Gazdasági, Szociális és Kulturális jogok Bizottsága, Általános megjegyzések 4, Ensz dokumentum E/1992/23, III as függelék 114. Európa Tanács (2009): Recommendation of the Commissioner for Human Righs on the Implementation of the Right to Housing. CommDH (2009) 5. Strasbourg. 8

9 tulajdonosi státuszú lakásra vonatkoznia kell, középtávon (tehát a következő években) viszont feltétlenül javasoljuk bevezetését az önkormányzati tulajdonú lakások esetében. Az elhelyezés nélküli kilakoltatások elkerülése érdekében az önkormányzatnak bővítenie kell szociális bérlakás állományát, bővítenie kell az átmeneti intézményi elhelyezés (családok átmeneti otthona vagy szobabérlők háza) férőhelyeit, a tartozások felhalmozását megakadályozó és a felhalmozott adósságok hathatós kezelését biztosító mechanizmusokat kell bevezetnie, szorosan együtt kell működnie a veszélyeztetett családokkal és a kerületben működő végrehajtókkal. A Város Mindenkié álláspontja szerint az elhelyezés nélküli kilakoltatás minden esetben elfogadhatatlan és indokolatlan. Amennyiben a lakásban tartás minden lehetőségét kimerítette az önkormányzat, és minden olyan lehetőség megvalósíthatatlannak bizonyul, melynek eredményeképp a kilakoltatás elkerülhető lenne, akkor az AVM a következő megoldásokat tartja elfogadhatónak: gyermekes családok esetében a családok átmeneti otthonában, vagy hasonló lakhatási feltételeket biztosító intézményben való elhelyezést; gyermektelen háztartások esetében pedig az ún. szobabérlők házát tekintjük olyan minimumnak, mely autonóm életlehetőséget és időbeosztást tesz lehetővé. Az intézményi elhelyezés azonban kizárólag átmeneti krízismegoldásnak tekinthető, nem pedig valódi, tartós megoldásnak. e) Gyermek családban tartása Sok családból emeli ki a gyámhatóság a gyerekeket azért, mert a gyermekek számára nem megfelelőnek ítélik a család lakásviszonyait. Javasoljuk, hogy a Óbuda Békásmegyeri Önkormányzat vállaljon garanciát arra, hogy lakhatási nehézségek miatt egyetlen gyereket sem emelnek ki a családjából. Ilyen esetekben az önkormányzat nyújtson a családnak célzott szociális támogatást (anyagi erőforrást, szolgáltatásokat, tanácsadást) ahhoz, hogy a lakásproblémáikat orvosolni tudják, illetve a fenti módokon segítse megfelelő lakáshoz jutásukat. Ez már akár rövid távon is sokkal költséghatékonyabb megoldás a gyermekek elválasztásánál, nem beszélve az érintett szülőknek és gyerekeknek okozott felmérhetetlen károk elkerüléséről. Elkerülhetetlen lakásvesztés esetén az önkormányzat minden esetben biztosítson helyet a család összes tagja számára egy budapesti családok átmeneti otthonában, egészen addig, ameddig nem tud számukra önálló lakhatási lehetőséget biztosítani. Ennek érdekében, ha szükséges, az önkormányzat bővítse a családok átmeneti otthonában fenntartott helyeket, de kizárólag olyan formában, amely nem termeli újra a tömegszállások nyújtotta körülményeket, hanem lakóotthonszerűen, minden családnak privát teret biztosítva nyújt szállást. f) Lakásvesztés megakadályozása (pénzbeli ellátások) A hajléktalanság megelőzése az önkormányzat törvényben rögzített kötelezettsége. A lakásvesztés egyik legfontosabb oka ma Magyarországon a tartozások felhalmozódása, amelyet az önkormányzat mindenekelőtt a helyi pénzbeli ellátásokkal akadályozhat meg. Ennek érdekében azt javasoljuk, hogy az az önkormányzat 9

10 a helyi minimumjövedelem rendszer bevezetésével biztosítsa a minimálisan elfogadható jövedelemhez való hozzáférést minden a kerületben élő lakó rászoruló 18 számára ; működtessen minden a kerületben élő ember számára hozzáférhető lakásfenntartási támogatási rendszert, amely biztosítja, hogy a rászoruló háztartások nem kényszerülnek arra, hogy a jövedelmük elfogadhatatlanul magas hányadát lakhatásra költsék. Ez a jelenlegi lakásfenntartási támogatáshoz képest radikálisan magasabb támogatást kell, hogy jelentsen; működtessen minden a kerületben élő ember számára hozzáférhető adósságkezelő szolgáltatást, amely nem rekeszti ki a rászoruló háztartások jelentős részét különböző megszorító feltételekkel, és amely hathatós védelmet nyújt minden együttműködő háztartás számára a lakhatása megőrzéséhez, a legsérülékenyebb csoportok számára (idősek, betegek, fogyatékkal élők, várandós nők, gyermekes szülők, volt állami gondozottak) pedig lényegében garanciát jelent az elhelyezés nélküli kilakoltatások 19 megelőzésére; külön adósság konszolidációs program keretében engedje el a rászoruló háztartások önkormányzat felé fennálló adósságának jelentős részét; az illetékességi körébe tartozó közfoglalkoztatási programok esetében biztosítson megfelelő munkakörülményeket és jövedelmet is a közfoglalkoztatottak számára akár a minimumjövedelem programon keresztül, akár az egyenlő munkáért egyenlő bért alapelv országos megsértésének helyi korrekciójával; biztosítsa (akár önkéntes munkalehetőségek biztosításán keresztül is), hogy egyetlen hosszútávú munkanélküli sem veszti el a segélyekre való jogosultságát azért, mert nem jut munkához vagy közfoglalkoztatáshoz; 18 Ezzel összefüggésben javasoljuk, hogy az önkormányzat döntéshozói tanulmányozzák a pénzbeli ellátások új rendszeréről szóló zuglói rendeletet (Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő testületének 7/2015. ( II. 27.) önkormányzati rendelete), amely az azt megalapozó szakmai koncepcióval (Misetics Bálint, Samu Flóra, Scharle Ágota, Váradi Balázs: Koncepció a zuglói pénzbeli szociális ellátások átalakítására átalakítására. Budapest Intézet, február 26.) és az AVM Zuglói Önkormányzat számára készített javaslataival összhangban bevezette mint új támogatási formát a minimumjövedelem juttatást. Fontosnak tartjuk megjegyezni azonban, hogy a minimumjövedelem rendszerek célja a megélhetéshez szükséges minimális jövedelem biztosítása minden arra rászoruló háztartásnak, amihez a zuglói rendeletben egyelőre szereplő (fogyasztási egységre jutó) forint nyilvánvalóan nem elégséges. 19 Ezzel kapcsolatban szintén szeretnénk felhívni az önkormányzati döntéshozók figyelmét a hivatkozott zuglói rendelet 40. ában szereplő azon szabályozásra, amely szerint különösen indokolt esetben, a rászoruló háztartások egy szűkebb köre számára az önkormányzat (alsó határ megjelölése nélkül) alacsonyabb önrészt, és (felső határ megjelölése nélkül) magasabb támogatást is megállapíthat, amennyiben a háztartás jövedelme nagyon alacsony, a háztartás legalább egyik tagja várandós nő, tartósan beteg, kiskorú, fogyatékkal élő személy, egyedülálló 60 év feletti kérelmező, illetve amennyiben a háztartás kiskorú tagja(i), anyagi vagy lakhatási problémák miatt veszélyeztetett(ek). Ha az Újbudai Önkormányzat hasonló szabályozást alkotna és azt a hajléktalanság megelőzése, és a gyermekek anyagi okokból történő állami gondozásba vételének jogsértő, embertelen gyakorlatának visszaszorítása érdekében megfelelően alkalmazná, az nagyon jelentős védelmet jelentene a kerület leginkább rászoruló lakosai számára, és jelentős mértékben hozzájárulna az elhelyezés nélküli kilakoltatások elkerüléséhez. 10

11 alakítson ki egy olyan átlátható, méltányos, és az érintettek bevonásával kialakított rendszert, amelyben a közfoglalkoztatáshoz való hozzáférést alapvetően a háztartások rászorultsága határozza meg. g) Fizikai akadálymentesítés A fogyatékosügyi törvény 5. a kimondja, hogy minden fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, érzékelhető és biztonságos épített környezetre. Ennek ellenére az önkormányzati ingatlanok, ide értve a lakásokat is, többnyire nem felelnek meg a fogyatékos emberek alapvető szükségleteinek. Budapesten az emeletes házak nagy részében nincs lift, ami nemcsak mozgássérülteknek, hanem a várandós nőknek, babakocsival közlekedő szülőknek, asztmásoknak, időseknek is nagy nehézségeket okoz. A legtöbb önkormányzati lakás nem akadálymentes és fizikailag nehezen megközelíthető. A hozzáférhető lakhatást biztosító eszközök nagyon drágák (pl. ajtócsengő villogó, gáz, vízjelző villogó), és az ezekre elérhető támogatás nem mindig fedezi a költségeket. Mivel a törvény által meghatározott határidők az önkormányzati tulajdonú ingatlanok akadálymentesítésére régen lejárt anélkül, hogy érdemi fejlődést történt volna, azt javasoljuk Óbuda Békásmegyer Önkormányzatának, hogy tűzzenek ki egy saját, kerületi határidők ezen kötelezettségek teljesítésére, amely maximum 5 éven belül minden törvényi kötelezettségnek eleget tesz. Annak érdekében, hogy a Óbuda Békásmegyeren élő fogyatékos emberek is egyenlő eséllyel juthassanak megfelelő lakhatáshoz, javasoljuk, hogy az önkormányzat vezessen be minimum kvótát a fogyatékkal élők számára az önkormányzati lakások bérbeadásánál. Ezen kívül, a lakások kiadásánál az önkormányzat fordítson kiemelt figyelmet a lakó speciális szükségleteire (pl. lift, földszinti lakás, vezető csík felfestése), illetve fogyatékos ember esetében, ha ezt igényli, az önkormányzat vállaljon kötelezettséget a minimálisan szükséges technikai felszerelések biztosítására. 4.3 Szolgáltatások az ellátórendszerben, kunyhóban és utcán élő embereknek Noha a szociális ellátórendszer önmagában nem számolja fel a hajléktalanságot, a különböző szociális szolgáltatások elengedhetetlenek a krízishelyzetek kezeléséhez és ahhoz, hogy a rászo ruló emberek is hozzáférjenek alapvető ellátásokhoz. Óbuda Békásmegyeren egyetlen szervezet tart fenn intézményt hajléktalan emberek számára: a Máltai Szeretetszolgálat. Nappali melegedőjük 100 embert tud ellátni, éjjeli menedékhelyük 19 nőknek és 50 férfiaknak fenntartott férőhellyel működik. A nyilvános illemhelyek hiánya egész Budapesten hatalmas probléma, ami mindenkit érint, nem csak a hajléktalan embereket. Az utcán élő embereknek azonban ez különösen nagy probléma, és az illemhelyek hiánya sok feszültséget is okoz többek között a fedél nélkül élő emberek és a többi lakó között. Ennek a helyzetnek a megoldása érdekében azt javasoljuk az önkormányzatnak, hogy alakítson ki Óbuda Békásmegyer főbb csomópontjaiban nyilvános illemhelyeket, amelyek közül néhány zuhanyzóval is el van látva. Ezeknek az illemhelyeknek az üzemeltetése munkahelyet is teremthet például a közmunkaprogramban résztvevő emberek számára. Az illemhelyeket ingyenesen lehessen igénybe venni, hétvégén és ünnepnapokon is, 11

12 egy részüket pedig éjjel nappal. Az ingyenesség biztosítására léteznek gazdasági konstrukciók, melyek nem is feltétlenül igényelnek plusz forrásbevonást az önkormányzat részéről. A kerületben számos helyen élnek emberek sátorban vagy saját építésű kunyhóban. Esetükben, ha az érintettek igénylik, azt javasoljuk, hogy az önkormányzat biztosítson olyan alapvető szolgáltatásokat, mint a szemétszállítás, akár alacsony díj fejében is. Ez nagyban segítené az érintettek és a helyi lakosság közötti feszültségek megoldását, illetve lényegesen javítja az érintettek életszínvonalát és a kerület közterületeinek állapotát is. Mind a hajléktalan embereknek, mind a lakásban élő, de mosógéppel nem rendelkező szegény embereknek fontos szolgáltatást jelentene egy (alacsony díj fejében használható) nyilvános mosoda létrehozása. Végül, azt javasoljuk, hogy az önkormányzat fogadjon el egy protokollt a kunyhóban élő emberekkel kapcsolatos eljárásokról, amely biztosítja, hogy senkit ne lehessen önkényesen, megfelelő elhelyezés nélkül kilakoltatni saját építésű otthonából. Ezzel biztosítható lenne, hogy soha többé ne történhessen olyan önkényes kunyhórombolás, mint 2011 őszén, amellyel kapcsolatban a bíróság a Óbuda Békásmegyeri Önkormányzatot jogerősen el is marasztalta 2014 ben. 4.4 Helyi demokrácia A kerületi önigazgatás lényege, hogy a helyi lakosok képesek legyenek érdemben beleszólni a helyi ügyek intézésébe. Az alacsony jövedelmű, hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő emberek számára különösen nehéz, hogy tudomást szerezzenek arról, hol és hogyan tudják érdekeiket érvényesíteni, ezért A Város Mindenkié évek óta azért küzd, hogy a kirekesztett emberek jól informáltak legyenek a közügyekkel kapcsolatban, ismerjék az érdekérvényesítés fórumait, és képesek legyenek megfogalmazni véleményüket az őket érintő kérdésekben. Ahhoz, hogy Óbuda Békásmegyeren a gyakorlatban is érvényesülni tudjon a helyi szintű demokrácia eszméje fontos, hogy a kerületi önkormányzat honlapjának felépítése és kivitele felhasználóbarát legyen, és minden gyakorlati információt könnyen meg lehessen rajta találni. Kerüljön fel a megválasztott polgármester programja is az önkormányzat honlapjára, hogy a választópolgárok nyomon tudják követni annak megvalósítását. A kerületi médiumokat, amelyek eddig elsősorban kampánycélokat szolgáltak, át kell alakítani olyan felületekké, amelyek minden lakos számára hasznos információkat közvetítenek, és a helyi ügyek megvitatásának érdemi terepévé válnak. A helyi médiumok esetében is vezessék be az akadálymentesítést (pl. automatikus feliratozás). Javasoljuk, hogy az önkormányzat tegye lehetővé, hogy a lakosok időben tudomást szerezzenek minden, a képviselőtestület elé kerülő rendeletről és véleményezni is tudják azokat. A lakosság intenzívebb bevonáshoz több lakossági fórumra és közmeghallgatásra van szükség, akár konkrét témákra külön lebontva. 12

13 Azoknál az önkormányzati egyeztetéseknél, ahol egy sérülékeny csoportról van szó (pl. hajléktalan, fogyatékos emberek), alapvetés legyen, hogy az érintettek képviselői és nem csak az ellátásukat végző szervezet is jelen vannak a megbeszélésen. Végül felhívjuk az önkormányzat figyelmét, hogy Óbuda Békásmegyeren mind a mai napig nem teljesültek azok a feltételek, amelyeket az 1998 as fogyatékosügyi és 2009 es jelnyelvi törvények, valamint a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény írnak elő. Követeljük, hogy a fogyatékos emberek egyenlő hozzáférése érdekében az Óbuda Békásmegyeri Önkormányzat maradéktalanul hajtsa végre a törvény minden rendelkezését, amely többek között minden önkormányzati ügyintézésnél előírja az akadálymentesítést (pl. jelnyelvi tolmács). Ahhoz, hogy a különböző képességekkel rendelkező ügyfelek hatékonyan tudják ügyeiket intézni, az önkormányzat vezessen be piktogramos és könnyen értelmezhető szövegeket az önkormányzat ügyintézés során. 4.5 Szemléletformálás A lakáspolitikai intézkedéseken túl az önkormányzat ahhoz is jelentősen hozzájárulhat, hogy a kerület lakói a hajléktalan és lakásszegénységben élő embereket egyenrangú állampolgárként fogadják el. Javasoljuk, hogy az önkormányzat indítson kampányt a kerületi médiafelületek, könyvtárak, óriásplakátok, iskolák és művelődési házak segítségével, amelyben a hajléktalansággal és lakáshelyzettel kapcsolatos tényeket és tévhiteket mutatják be, illetve azt is, hogy a kerület mit tesz és mit tervez tenni a lakásszegénység csökkentése érdekében és ez hogyan szolgálja az egész közösség jólétét. Tapasztalataink szerint az előítéletek leküzdésének leghatékonyabb eszköze, ha a lakással rendelkező embereknek van lehetőségük személyes találkozásra, beszélgetésre, tapasztalatcserére a hajléktalan, szegénységben emberekkel. A fiatalok szemléletének formálása elengedhetetlen ahhoz, hogy szolidáris, felelős és öntudatos felnőttként nőjenek fel, ezért javasoljuk, hogy a kerület vezesse be a Menhely Alapítvány és A Város Mindenkié által közösen kidolgozott Első kézből a hajléktalanságról című programot minden kerületi általános és középiskolában. Ezen túl javasoljuk, hogy az önkormányzat szervezzen vagy támogasson hajléktalan emberek által vezetett városnéző túrákat, élőkönyvtárat, továbbá sportmérkőzéseket hajléktalan emberek bevonásával. Ha a kerületi lakosság elfogadóbb lesz a hajléktalan emberekkel szemben, a helyzetüket segítő önkormányzati intézkedéseket is sokkal inkább el fogják fogadni, illetve támogatni. 13

14 A Város Mindenkié Udvarhelyi Tessza ( ) 14