Tantárgyi rendszer és óraszámok szakközépiskola

Átírás

1 Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola HELYI TANTERV A szakközépiskolai óratervek Tantárgyi rendszer és óraszámok szakközépiskola Tantárgy heti heti heti heti Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalom ismeret és etika 1 Idegen nyelv (csoportbontás) Matematika Ének-zene 1 Rajz és vizuális kultúra 1 1 Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk 1 1 Biológia 1 1 Kémia 1 1 Informatika ( csoportbontás) 2 2 Szakmacsoportos alapozó oktatás Kötelező 27,5 27, Nem kötelező 12,375 12, Tehetséggondozás, felzárkóztatás 3,3 3,3 3,6 3,6 Összes finanszírozott 43,175 43,175 51,6 51,6 A kötelező érettségi tantárgyak: magyar nyelv és irodalom történelem matematika idegen nyelv (angol vagy német ) Választható érettségi tantárgyak: 100/1997.(VI.13.) Korm. rendelet 6. szerint Emelt szintű érettségi vizsgára felkészítést mindegyik tárgyból (igény szerint) vállalunk.

2 Emelt szintű felkészítést 8 fő jelentkezése esetén biztosítunk. A 10. osztályos tanulók a második félévben, írásban jelzik azt, hogy a 11. osztálytól melyik tantárgyból milyen felkészítést igényelnek. A jelentkezési lapot a szülő is aláírásával látja el. A természettudományos tárgyak közül hagyományaink, képzési struktúránk miatt a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon a fizika tantárgyat oktatjuk kötelező tárgyként. A nem kötelező órakeret terhére biztosítjuk: a csoportbontást idegen nyelvből és informatikából informatikából a évfolyamon egy plusz órát a versenyfelkészítést, tehetséggondozást a tömegsport foglalkozásokat az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést a gyengébb képességű tanulók számára a felzárkóztatást. Az egyes tárgyak követelményei és az előírt tananyag az egyes tantervekben találhatók meg. Cél: Minden tantárgyat oktató kolléga tudatosítsa a tanulókban, hogy az információk megszerzéséhez használják a jól ellátott könyvtárat, a helyi hálózatot illetve az Internetet.

3 A szakiskolai óratervek Szakiskola osztályaink tantárgyi rendszere és óraszámai ( B változatú óraterv) Tantárgy heti heti Magyar nyelv és irodalom 3 3 Történelem és társadalom ismeret 2 2 Idegen nyelv (bontás) 3 3 Matematika 3 3 Informatika (bontás) 2 2 Fizika 2 2 Biológia, egészségtan 2 Kémia 1 1 Földünk és környezetünk 2 Rajz és vizuális kultúra 1 Ember és környezet (110.modul) 1 Testnevelés és sport 2 3 Szakmai előkészítés/alapozás 6 7 Osztályfőnöki 1 1 Kötelező 27,5 27,5 Nem kötelező 12,375 12,375 Egyéni felkészítésre 3,3 3,3 Összesen finanszírozott óraszám: 43,175 43,175 A nem kötelező órakeret terhére biztosítjuk: a csoportbontást idegen nyelvből és informatikából a évfolyamon a versenyfelkészítést, szakkörök szervezését a tömegsport foglalkozásokat a gyengébb képességű tanulók számára a felzárkóztatást.

4 Az a tapasztalatunk, hogy a hozzánk érkező tanulók alapvető hiányosságokkal küzdenek. Nagyon nagy a lemorzsolódás, az eddig felalmozott kudarcaik csak nőnek. Kiemelt feladatunk a felzárkóztatás. ISKOLARENDSZERŰ FELNŐTTKÉPZÉS Az iskolarendszerű felnőttképzés iskolánkban, kétféle formában működik - a két éves nappali, intenzív tagozat - a három éves esti tagozat Belépés feltételei Az esti tagozaton megkezdhetik tanulmányaikat azok a tanulók, akik 2000 után szerzett érvényes tizedik évfolyamos bizonyítvánnyal vagy nappali képzésben szerzett szakmai bizonyítvánnyal rendelkeznek.(kt 42. (1)) Felvételi vizsga nincs, a lehetőségek szerint minden jelentkezőt felveszünk. A jelentkezési létszámnak megfelelően indítunk osztályt vagy osztályokat, melyeknek maximált osztálylétszáma 50 fő, minimum osztálylétszám 35 fő. A kétéves nappali tagozaton egy osztály indítható, kb fővel. A felvétel elbírálásánál figyelembe vett tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, fizika, kémia, földrajz, biológia tantárgyak évfolyamos átlaga. A felnőttképzés működésének formai jellege: A felnőttképzés esti tagozaton négy éves, de az iskola vezetőségének döntése (KT 27 (15)) alapján a évfolyam beszámítható. Az a jelentkező vehető fel, aki rendelkezik a belépés feltételeivel. Ezt a tényt megfelelő záradék alkalmazásával az általunk kiállított bizonyítványban rögzíteni kell a bizonyítvány törzslapján a Megjegyzés (változások): rovatba. Ennek értelmében az iskolánk csak a évfolyamokkal működik. A felnőttképzés nappali tagozaton (intenzív) két éves, az iskola vezetőségének döntése (KT 27 (15)) alapján a évfolyamon folyik. A felnőttképzés tanítási rendje

5 A tanév rendje a nappali és esti tagozatra is vonatkozik. Esti tagozaton a tanítás keddtől csütörtökig kor kezdődik. A felnőttképzés nappali tagozat tanítási rendje megegyezik a nappali tanítási renddel, mely kor kezdődik. A tanítási órákon való részvétel A nappali és esti tagozaton az órák látogatása kötelező, a hiányzások elbírálásánál a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet előírásai érvényesek. Esti tagozaton a tanórákon nem mindenki tud minden alkalommal részt venni, de elfoglaltságának megfelelően (a több műszakban dolgozók, a vidékről bejáró utazási nehézségei miatt) lehetőség szerint látogassa az órákat (11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 34 (1)). A mulasztott órákat igazolni kell (11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 34 (4)). A térítési díj fizetés Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) (21) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a 39/1995. (XI. 23.) sz. rendelet a nevelési-oktatási intézményekben fizetendő tandíjak és térítési díjak rendszerének szabályairól, melyet a 34/1996. (VIII. 29.) sz., a 46/1999. (XII. 16.) sz., a 17/2004.(IV.28.) sz., 12/2005.(III.31.) sz. és a 8/2006 (II.23.) sz. rendeletek módosítottak a nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó tandíjak, térítési díjak rendszeréről alkotott rendelet alapján a 11. évfolyamtól kezdődően térítési díjat kell fizetni a felnőttképzésben részt vevő esti tagozatos hallgatóknak a közoktatási törvény (1).d. pontja alapján. A díj fizetése félévente történik, melynek időpontját a tanulókkal előre közölni kell. A díjat a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell, melynek mértéke: a./ 5,00 tanulmányi eredmény esetén 60 %, b./ 4,71-4,99 tanulmányi eredmény esetén 50 %, c./ 4,01-4,70 tanulmányi eredmény esetén 40 %, d./ 3,71-4,00 tanulmányi eredmény esetén 30 %. A Közgyűlés Oktatási és Ifjúsági Bizottsága az intézmény vezetőjének javaslatára különös méltánylást érdemlő esetben 3,50-3,70 közötti tanulmányi eredmény esetén engedélyezheti a díj legfeljebb 20 %-os csökkentését. A díjat a tanuló családjának szociális helyzete alapján kérelemre vagy javaslatra csökkenteni lehet.

6 A csökkentés mértéke legfeljebb a./ 20 %, ha a családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj minimális összegének kétszeresénél kevesebb, b./ 30 %, ha a családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj minimális összegének másfélszeresénél kevesebb. A kérelemhez jövedelemigazolásokat kell mellékelni. A díj csökkentésének elbírálása az iskolavezetés hatáskörébe tartozik. A díj különböző jogcímeken történő csökkentése esetén a csökkentés mértékét a százalékszámok összeadásával a díj eredeti összegéből kiindulva kell megállapítani. Továbbhaladás rendje A tanév során értékelni kell a pedagógusnak a tanulók tudását. Ismertetni kell a tanulókkal, hogy a megszerzett osztályzatok milyen módon befolyásolják az év végi érdemjegyeket. A pedagógusnak törekednie kell arra, hogy a tanulók az év során megfelelő mennyiségű osztályzatot kapjanak, ami alapján félévi és év végi osztályzatot tud adni. Abban az esetben, ha a tanuló év közben szerzett érdemjeggyel nem zárható le, osztályozó vizsgát kell tennie, abban az esetben is ha 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 34. (4)-ben foglaltak miatt nem osztályozható. Az érettségire való felkészítés érdekében szóbeli vizsgák lebonyolításával is értékeljük a tanulókat. A vizsgák időpontját az igazgatóhelyettes állapítja meg. A szóbeli vizsgákon a megjelenés kötelező. Annak, aki két héten belül nem tudja igazolni távolmaradását a vizsgáról, annak tanulói jogviszonya megszűnik. Az elmulasztott vizsgák pótlása későbbi időpontban történhet. A vizsgáztatásért a vizsgáztatást végző pedagógus részére díjazás jár, írásbeli 110 Ft/fő, szóbeli 70 Ft/fő. Az évközi értékelésért vizsgadíjat nem számolunk el. Vizsgadíjakat minden gazdasági év kezdetekor a gazdasági vezetővel történő egyeztetés alapján állapítunk meg. Tantárgyfelosztás esti tagozaton 10.évfolyam 11.évfolyam 12.évfolyam Irodalom Anyanyelv Matematika Történelem Angol/Német Társ.ism. 1 Fizika 1 1 *

7 Kémia 1 1 * Földrajz 1 1 * Biológia 1 1 * Informatika 1 1 1* heti össz óraszám * Tantárgyfelosztás nappali tagozaton 11.évfolyam 12.évfolyam Irodalom 5 6 Anyanyelv 1 1 Matematika 6 5 Történelem 3 4 Angol/Német 5 5 Társ.ism. 1 - Fizika 2 * Kémia 2 * Földrajz 2 * Biológia 1 * Informatika 2 2* Osztályfőnöki 1 1 heti össz óraszám * * A 12. évfolyamon választható érettségi előkészítő tantárgyak esti tagozaton: fizika, kémia, földrajz, informatika melyek heti óraszáma 2. Az intenzív tagozaton: fizika, kémia, földrajz, informatika, melyek heti óraszáma 4. Feladatok -a tagozat vezetését közvetlenül az igazgatóhelyettes ellenőrzi, felügyeli -augusztus utolsó hetében a jelentkezési lapok alapján elkészíti az osztálynévsorokat és átadja őket az osztályfőnököknek (KT 66. (5) -ellenőrzi a jelentkezett tanulók legfontosabb adatait a beírási naplóban -elkészíti a tantárgyfelosztást (lehetőleg az előző tanév végén), megszerkeszti az órarendet, felveszi a raktárostól a szükséges adminisztratív iratokat -a tanév során kiadja a tanulók által igényelt igazolásokat, lebonyolítja a diákigazolvánnyal kapcsolatos teendőket

8 -kiszámítja a 11. és 12. évfolyamosok térítésidíját -megszervezi a vizsgákat (féléves, év végi, érettségi), elkészíti a vizsgadíj elszámolást, személyenként részletezve -ellenőrzi az osztályfőnökök adminisztratív tevékenységét, figyelemmel követi a kollégák munkáját, hiányzások esetén a helyettesített, összevont órákat, s azokat a helyettesítési naplóba bevezeti.

9 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Szakiskolai képzés, évfolyam Célok és feladatok A szakiskolában a magyartanítás elsődleges célja a tág értelem vett olvasás-, írás- és beszédtanítás s mindezeken keresztül a gondolkodástanítás. Ez a feladat elválaszthatatlan az önbizalom-erősítéstől és a sikerélmény nyújtásától. E célok elérése érdekében a diákok saját, mindennapi és jobbára az elektronikus tömegkultúrából táplálkozó kultúráját is méltányolni kell, illetve kiindulási alapként szükséges bevonni az anyanyelvi és az irodalmi nevelésbe. Lehetőségként figyelembe kell venni az audiovizuális-elektronikus, digitális tömegkultúrát is, s ezt a forrást fel kell használni a személyes kifejezőképesség fejlesztésében, illetve a magaskultúra, a szépirodalom s ezen belül a nemzeti irodalom befogadása iránti készség erősítésében. Az irodalom, a művészet önismereti, önmegértési és önmeghatározást elősegítő lehetőségeit kell tudatosítani. Az olvasmányok kiválasztása az olvasási kedv erősítését és a kommunikációs nevelést szolgálja. Az aktív (s ezáltal is motivált) befogadás elősegítése érdekében nagy súlyt kell kapniuk a kreatív szövegértési-szövegalkotási gyakorlatoknak. A leíró nyelvtan tanítása nem különülhet el a szövegértéstől és szövegalkotástól, annak funkcionális részeként kap helyet. A szakiskolai magyartanításnak különösen szorosan kell együttműködnie a társadalom- és emberismerettel, illetve az ezzel szervesen összekapcsolódó etikai neveléssel. Kapcsolatot kell keresnie a diákok valóságos életproblémáival és kielégítetlen társadalmi szükségleteivel. Fejlesztési követelmények A beszédkészség, szóbeli szövegek alkotásához és megértéséhez szükséges készségek fejlesztése, a kulturált nyelvi magatartás kialakítása nélkülözhetetlen a sikeres társas-társadalmi beilleszkedéshez és együttműködéshez, az eredményes problémamegoldáshoz, a konfliktusok kezeléséhez. Szükség van mind az ösztönös kommunikációs ismeretek tudatossá tételére, mind a nyelvi alapképességek szintre hozására és továbbfejlesztésére. Fejlesztendő a beszédpartnerekkel való nyelvi együttműködés képessége, a különféle szóbeli és írásos műfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása, a kommunikációs zavarok felismerésének, feloldásának képessége. Szükséges gyakoroltatni a kétszemélyes, a kiscsoportos és a hivatalos-nyilvános kommunikáció módozatait: a körülményekhez, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodást; az együttműködés képességét mind a kortárs, mind a felnőtt partnerekkel, az odafigyelést mások gondolataira és érzelmeire, az udvariasság és a nyelvi illemszabályok megtartását. A szövegértés fejlesztése a többi anyanyelvi terület fejlesztésének az alapja, ezért erre különös gondot kell fordítani. Elengedhetetlenül szükséges a beszédértés tudatos fejlesztése, ennek fontos mozzanatai a közvetlen kommunikációban és az elektronikus, digitális

10 tömegkommunikációban szereplő beszédműfajok, szövegfajták szerkezeti sajátosságainak tudatosítása, illetve a figyelem edzése és irányítása. Az olvasás képessége erősen összetett, beleértjük az olvasástechnikát, a szó szerinti, az értelmező, a kritikai és a kreatív olvasás képességét, a pontos és kifejező felolvasást s a szövegbe kódolt üzenet megfejtését, megértését. Az olvasási képességhez hozzátartozik a szöveghez kapcsolódó kérdések föltevése, valamint az olvasói válaszadás is. A szóbeli és írásos szövegalkotás képességét egyaránt fejlesztenünk kell. Önbizalom-erősítő célzattal fel kell tárni a diákokban szunnyadó, illetve az iskola falain gyakran kívül maradó történetmondási és meggyőző képességet. Erre lehet azután építeni az irodalmi elbeszélések mélyülő megértését és az írásbeli fogalmazások fejlesztését. Ehhez kapcsolódik az igényes és a helyzethez illő szóhasználat, mondat- és szövegalkotás gyakoroltatása, a mondat- és szövegfonetikai eszközök, valamint a nem verbális, pragmatikai szintű nyelvi elemek összehangolt és célszerű használatának kialakítása. Erősíteni kell az alapvető fogalmazási típusok megalkotásának képességét szóban (felszólalás, hozzászólás, köszöntő stb.) és írásban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél). Különös gondolt kell fordítani a közéleti szövegek megalkotásának képességére szóban (állásinterjú) és írásban (önéletrajz, kérvény, pályázat stb.). A fejlesztés meghatározó területe a rendszeres szövegtömörítés, -kiegészítés és -bővítés. A tanulási képesség fejlesztése mindenekelőtt az ismeretfeldolgozási technikák megismertetését és gyakoroltatását jelenti. Ez az egész iskola együttes feladata, de természetesen kiemelt szerepet kap az anyanyelvi-irodalmi-kommunikációs nevelésben is. Idetartoznak a jegyzetelés, a könyvtári anyaggyűjtés, illetve az olyan szövegfeldolgozási technikák, mint a vázlatkészítés és a lényegkiemelés. Mindez a számítógép korában természetesen kapcsolódik össze a számítógépes szövegszerkesztés gyakoroltatásával. Külön figyelmet kell szentelni a vizuális információ értelmezésének fejlesztésére. Az alapvető könyvtárhasználati ismeretek elsajátíttatása mellett a szakiskolás diákoknak is személyes gyakorlati tapasztalatot kell szerezniük a számítógépes információforrások kezeléséről. Az anyanyelvi ismeretek nem külön, hanem integráltan szerepelnek a tananyagban. A nyelvi tudatosság nem elvont fogalmak ismeretét jelenti, hanem a nyelv megfigyelését, analizálásának képességét. Ezt az analizáló képességet azonban fejleszteni kell, elsősorban az alá-, fölé-, mellérendeltségi és a rész-egész viszonyok felismertetésével. A nyelvtani ismereteket a többi fejlesztési feladathoz és a szövegekhez, a hangtant az olvasás-írás és kiejtés fejlesztéséhez, a szófajtant és az alaktant a szóelemzési elven alapuló helyesírási esetek tanításához, a mondattant pedig a szövegértő olvasás, illetve a szövegalkotás fejlesztéséhez célszerű kapcsolni. Az irodalom és az olvasó kapcsolatáról, az irodalom jelentésközvetítő szerepéről szerzett tapasztalatoknak alapvető feladata, hogy felismertessék a tanulókkal, hogy az irodalmi mű nem a valóság közvetlen lenyomata, hanem világértelmezés és teremtett világ, illetve sajátos kommunikációs forma. Epikai, lírai és drámai művek, illetve műrészletek olvasása és elemzése során a diákok ismereteket és élményeket szereznek arról, hogy az egyes műnemek, illetve műfajok sajátos kifejezésmódjának eszközeit alkalmazó alkotások hogyan járulnak hozzá az olvasó önismeretének, világértelmezésének gyarapodásához, illetve egy nemzeti kultúra közös utalásrendszerének kialakulásához. Kiemelt fejlesztési feladat az irodalomolvasás motivációjának megerősítése. Tudatosítani kell, hogy a művet mindig ketten alkotják: a szöveg és olvasója, és hogy az olvasónak mindig van bizonyos értelmezési szabadsága, de az értelemadásnak a szöveg és kontextusa által kijelölt határai vannak. A szakiskolai irodalomtanítás nemcsak műveltségközvetítésre törekszik, hanem betekintést nyújt a magyar irodalom és kisebb mértékben a világirodalom néhány jelentős alkotásának

11 világába is. Kialakítja, illetve megerősíti az igényt, hogy a diák a műben érzékelje az idő (a keletkezés korának) sajátosságait, illetve fölkészíti bizonyos alapvető műfaji és stiláris vonások fölismerésére. A szövegértési és szövegalkotási képesség fejlesztésétől nem választható el az ítélőképesség, az esztétikai és erkölcsi érzékenység növelése. A tömegkultúra és a szépirodalom rendszeresen ismétlődő együttes, illetve párhuzamos tárgyalása különösen jó alkalmat teremt minderre. A szórakoztatóipari termékekben megmutatkozó leegyszerűsített értékszerkezetek és az igényes szépirodalom árnyaltabb értékvilága közötti különbségtétel egyszerre fejleszti az erkölcsi és az esztétikai érzékenységet. A szereplők tetteiben megnyilvánuló értékrendszer vizsgálata, az indítékok, körülmények és következmények mérlegelése, miképpen a különböző értékek közötti választások elemzése, kiemelt szerepet kap a szakiskolai tanulók irodalmi nevelésében. 9. évfolyam Belépő tevékenységformák 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartás A beszélő és a hallgató szerepének megfigyelése és gyakorlása. Az órai eszmecserékben, a vizsgált televíziós műsortípusokban és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, az eltérő vélemények saját szavakkal való újrafogalmazása, a megértés visszaigazolása. A nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) megfigyelése és tudatos alkalmazása. A beszédhelyzet és a felhasznált nyelvi eszközök, megszólítási és kapcsolattartási formák viszonyának tanulmányozása, a helyzetnek megfelelő eszközök alkalmazásának gyakorlása. 2. Olvasás, írott szöveg megértése A szó szerinti, az értelmező (interpretáló), a kritikai és a kreatív olvasás fejlesztése. Szövegek, szövegrészek globális témájának megállapítása (pl. fiktív újság fiktív cikkeinek téma és műfaj szerinti azonosítása alapján rovatokba rendezés). Kép és szövegrész összekapcsolása témaazonosítás alapján. Szövegrészek (bekezdések) időrendi és/vagy logikai kapcsolatának felismerése. Jelölt és jelöletlen ok-okozati kapcsolatok felismerése, következtetések keresése, megfogalmazása. Összegző általánosításokhoz alátámasztó részletek, részletekhez összegző általánosítások (tételmondatok) keresése, azonosítása. Elbeszélő, leíró és érvelő szövegtípusok megkülönböztetése. 3. Írás, szövegalkotás Rendezett, tagolt, olvasható írásmód. Köznapi izgalmas történetek (forró helyzetek), illetve sikeres közönségfilmek, népszerű

12 televíziós műfajok (pl. egy népszerű tévésorozat egy epizódja) cselekményének elbeszélése. A kívülállók számára homályos utalások fokozatos kibontásának, a mondatok teljesebbé tételének gyakorlása. Szöveg-kiegészítési, szövegtömörítési és szövegbővítési gyakorlatok. Elbeszélés, leírás, magánlevél fogalmazása. Kreatív gyakorlatok az alkotótárs helyzetéből, például a művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából, jelenetek előadása hangnemváltással, befejezés-változatok alkotása, más nézőpontból való történetátírás, hiányzó szövegrészek beírása, szövegrészek rendjének újraalkotása, szereplők szituációhoz kötődő, ki nem mondott gondolatainak megfogalmazása. Szerzői utasítás megfogalmazása jelenethez; színpadkép, jelmez legjellemzőbb vonásainak vázlatos leírása. 4. A tanulási képesség fejlesztése Lényegkiemelés mintakövetés alapján ismeretterjesztő, illetve tankönyvi szövegekből. Meghatározott elemzési szempontok alapján adatgyűjtés a mű szövegéből az értelmezés előkészítésére vagy alátámasztására. Az összegyűjtött szövegadatok szembesítése felkínált értelmezési változatokkal. Vázlatkészítés minta alapján. Vázlat szöveggé bővítése. Tételmondat kiegészítése érvekkel, példákkal, alátámasztó részletekkel. Szövegtömörítés minta követésével, majd önállóan. Alapismeretek a könyvtárak számítógépes nyilvántartásáról, illetve a számítógépes keresőprogramokról. 5. Ismeretek az anyanyelvről Élőszóban kellő figyelem a mondatfonetikai eszközök helyes a beszélő szándékának és az alkalomnak megfelelő használatára. Törekvés a szöveghű és kifejező felolvasásra, szövegmondásra, versmondásra. Mások beszédében a hangzó eszközök szerepének, jelentésének megfigyelése, értelmezése. Irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásában a szavak jelentéséről, szófajáról szerzett ismeretek felhasználása. Minden írásbeli feladatban a tanult szabályok ismeretében a helyesírási hibák kijavítása, a helyesírási szótár önálló, rendszeres használata az önellenőrzésben. A nehezebb helyesírási kérdésekben a szóelemző módszer alkalmazása az alaktani ismeretek felhasználásával. 6. Az irodalom és az olvasó kapcsolata; ismeretek az irodalomról Az irodalmi mű mint valóságmodell és teremtett világ a fogalmak értelmezése példákkal. Az irodalomolvasás motivációjának megerősítése a diákok aktuális életproblémáival rokon kérdéseket felvető irodalmi művek közös értelmezésével. Annak tudatosítása, hogy a művet mindig ketten alkotják: a szöveg és olvasója.

13 A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, az elbeszélői nézőpont és a beszédhelyzet (látókör) felismerése. Az előreutalások és késleltetések felismerése, funkciójuk megfogalmazása. A leírások funkciójának értelmezése, a jellemzés eszközeinek azonosítása. A tanult epikai műfajok (regény, novella) megkülönböztetése, illetve azonosítása. Az elbeszélő általi és a párbeszédes-színpadi történetmegjelenítés közötti különbségtétel gyakorlása. A több szálon futó cselekmény szálainak szétválasztása és kapcsolódási pontjaik bemutatása (pl. népszerű közönségfilmben). Jelképes tárgyak és visszatérő motívumok felismerése. Az olvasott művek elhelyezése az időben, a megírás és a cselekmény idejének megkülönböztetése a tanult művek esetében. Néhány fontos részlet felidézése az alkotók életrajzából. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Tapasztalat szerzése az irodalom önmegértést, önértelmezést elősegítő funkciójáról. A művekben megjelenő emberi szerepek, csoportnormák és értékek felismerése és azonosítása. Az eltérő és egymással szembesülő igazságok, egyazon kérdésre adott eltérő magatartásválaszok felismerése és jellemzése. Szöveg a szöveg ellen állásfoglalás írása a mű egy szereplőjének vagy egészének értékrendje ellen. Értelmezések tételmondatainak kiemelése, alátámasztása vagy cáfolata saját érvekkel. Megjegyzés: a tantárgy integrált jellegének megfelelően az irodalmi és anyanyelvi témakörök nem válnak el egymástól, az anyanyelvi-kommunikációs fejlesztés terepe a témák és tevékenységek mentén szervezett magyaróra. Az anyanyelvi fejlesztés elsősorban az egyes irodalmi témakörök megbeszélése és a hozzájuk kapcsolódó szövegértési és szövegalkotási tevékenységek közben folyik, a nyelvi témákat tehát nem egymás után következő fejezetekként, hanem folyamatosan fejlesztendő képességterületként kell felfogni. Irodalom Témakörök Tartalmak Csináljunk újságot hozott anyagból! Szövegek témájának és műfajának azonosítása szövegértési gyakorlatok. Kép és szöveg, illetve szövegrész tematikus összekapcsolása. Indítékok és következmények Okok és okozatok ismeretterjesztő szövegekben, 19. és 20. századi novellákban, a diák által hozott történetekben, televíziós fikciókban.

14 Sikerek, kudarcok, életutak történetek a képernyőn, az életben és az irodalomban A népszerű tévésorozatok, lektűrök és a valóságos élethelyzetek. Emberek és szereplőtípusok. Hétköznapi konfliktusok a tévéfilmekben és az irodalomban. Regény és teleregény. Mitől lesz érdekes a történetmondás? Kedvencek, különcök és kedvtelések Kedvenc hírességek, állatkedvencek, sportok, hobbi, zene, film, színház, sztárok. Hősök és különcök, régi és mai időtöltések a bulvársajtóban, az irodalomban és a digitális kultúrában. Beilleszkedés és kívülmaradás Iskolai történetek novellában, filmben és regényben (regényrészletekben). Versek a magányról. Nevetés és irodalom Humoros, szatirikus, ironikus prózai és verses szövegek, drámai jelenetek. Klasszikusok filmen Rész és egész, film és irodalom a történetmondás hasonló és eltérő elemei. Egy-egy részlet kinagyítása. Melyik miben ad többet? MAGYAR NYELV Témakörök Tartalmak Kétszemélyes és kisközösségi kommunikáció Kommunikációs helyzetek; a beszélő és a hallgató szerepe. A nyelvi és a nem nyelvi kifejezőeszközök (pl. testbeszéd). Nyelvi viselkedés: Ki, mikor, mit, hol, miért, hogyan s mely eszközök által? Mindennapi szövegek: a bemutatkozás és a bemutatás, a névjegy, a meghívó és a meghívás, a köszönés és a megszólítás, a köszöntés. A beszélgetés illemtana. Beszéd és beszédértés A beszéd dallama, a hangsúlyozás, a beszédtempó, a hangerő, a beszédszünet. A kifejező beszéd és a felolvasás. A kiejtési hibák és a beszédhibák javítása. Beszédművek meghallgatása, beszámolás a hallottakról.

15 Írás A beszéd és az írás. Érdekességek az írás történetéről és a különféle írásrendszerekről. A magyar írásrendszer főbb sajátosságai (hangjelölő és betűíró), kialakulása, a helyesírás szabályozása. Az íráskép mint nem verbális kommunikáció: a tagolt és rendezett íráskép. A helyesírási szabályzat (AkH.), a helyesírási szótárak. Az alapvető helyesírási szabályok megtartása (a mondatkezdés és -zárás, a szavak különírása, a szavakban a betűk pontos és helyes sorrendű leírása). A kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány és az egyszerűsítés elve szerinti írás alapesetei. A szótani ismeretek rendszerezése és bővítése. Szövegelemzés és szövegalkotás A megbeszélés és a vita. Az elbeszélés, a leírás, a jellemzés és a magánlevél. Szövegszerkesztési ismeretek: a téma megjelölése, anyaggyűjtés, az elrendezés, a kidolgozás, a címadás. A memorizálás és az előadás; a vázlatkészítés. A szövegértésben és a szövegelemzésben meghatározó jelentőségű szófaji, alaktani és mondattani ismeretek ismétlése, kibővítése. Olvasás Olvasástechnikai gyakorlatok (a pontos és a szintagmákat egyben tartó olvasás kialakítása, szintre hozás). A szó szerinti, az értelmező (interpretáló), a kritikai és a kreatív olvasás fejlesztése. Fogalmak Fikció, az irodalom mint teremtett világ és sajátos kommunikáció, társadalmi szerepek és hőstípusok, novella, regény, elbeszélői nézőpont, elbeszélői látókör (elbeszélői beszédhelyzet); dráma, konfliktus, helyzet- és jellemkomikum, monológ, dialógus, előreutalás és késleltetés, feszültségkeltés; megszólító-megszólított viszony a versben, ritmus, szóképek és alakzatok, komikum, irónia, szatíra, groteszk; hír, kommentár, interjú, riport. Memoriter Egy vers, egy soros próza- vagy drámarészlet.

16 A továbbhaladás feltételei A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat, a nyelvi, valamint mondatfonetikai eszközök és a nem verbális eszközök (testbeszéd) összehangolása. Az anyanyelvi képességeket megalapozó beszédértés, közepes nehézségű és hosszúságú (mintegy ötszáz szavas) szövegek elolvasása és elemi szintű megértése meghatározott időn (kb. 20 percen) belül: a globális téma azonosítása, a szövegben szereplő ok-okozati viszonyok felismerése; mindennapi szövegek alkotása, egyoldalas, elfogadható külalakú és helyesírású fogalmazás (az élménybeszámoló jellegű elbeszélés és a magánlevél műfajában), vázlatkészítés. Sikeres szöveg-kiegészítés, lényegkiemelés, szövegtömörítés. Az elbeszélés, illetve a vizsgált dramatikus műfajok legalapvetőbb feszültségkeltő eszközeinek megragadása, a tanult drámai és epikus művek történetmegjelenítése közötti különbségtétel; alapvető ismeretek a tanult irodalmi művek műfaji besorolásáról. 10. évfolyam IRODALOM Témakörök Tartalmak A meggyőzés művészete Meggyőzés, rábeszélés reklámokban, publicisztikában és szépirodalomban. Szerelem Szerelmes versek a klasszikus és a modern magyar költészetből. Vágy és valóság, harmónia és diszharmónia. A versben mondás többlete avagy amit a formák fejeznek ki. Konfliktusok Köznapi és drámai konfliktusok megjelenítése és elemzése. Örökségünk Nemzeti identitásunk, a magyar irodalom néhány alapszövege. Az emberek titkai Versek és elbeszélő művek a személyiség összetettségéről, szerepek és személyiség, személyiség és élettörténet összefüggéseiről.

17 Erőszak és kiszolgáltatottság Bűnügyi történetek a médiában és a szépirodalomban (pl. egy bűnügyi hír, egy krimi és az Édes Anna összevetése). Mire jó az irodalom? Értekező és szépirodalmi művek az irodalom hatásáról, hasznáról. MAGYAR NYELV Témakörök Tartalmak Kisközösségi és tömegkommunikáció Kommunikációs helyzetek (állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezések, társalgási fordulatok, körülírások, képes kifejezések, szakkifejezések, szólások megfigyelése, gyűjtése és beépítése a szövegekbe). A tömegkommunikáció összetevői, folyamata és eszközei. A sajtó; a rádió és a televízió. Nyelvi, nem nyelvi és képi üzenethordozók és hatásuk. Beszéd és beszédértés A nem nyelvi elemek a szóbeli közlésben: a tekintet, az arckifejezés, a mozdulat, a megjelenés, a testtartás, a hangjelek. Az írásos (saját és szépirodalmi) szöveg kifejező előadása. Hosszabb és igényesebb művek hallás utáni követése, beszámolás a hallottakról. Írás Nem nyelvi jelek az írásbeli közlésben: a margók, a tagolás, a bekezdés, a sorok, a szavak és a betűk, a kiemelések, a javítások. Helyesírás: a tulajdonnevek és az összetett szavak fontosabb tanult esetei, gyakoribb rövidítések; a számok és a keltezés írása; a központozás alapesetei; a párbeszéd és az idézés módja. Szövegelemzés és szövegalkotás Mindennapi szövegek. A vita, a megbeszélés, a felszólalás, a hozzászólás, az alkalmi beszéd (pl. köszöntő). Az elbeszélés, a leírás, a jellemzés és a magánlevél írásának finomítása, például a leírás és az elbeszélés kombinálása, a párbeszédek beépítése, az idézetek alkalmazása. Közéleti szövegek: hivatalos levél, önéletrajz, kérvény,

18 Témakörök Tartalmak hirdetés, válasz a hirdetésre, pályázat. Tájékoztató műfajok: a hír, a tudósítás, a riport, az interjú, a reklám. Véleményt közlő műfajok: a cikk, a kommentár, a kritika, az olvasói levél. Szöveg, mondat, mondatfajták, szófaj, szóelem (tő és toldalék), mondat- és szövegfonetikai eszközök. A szöveg nyelvtani és jelentésbeli kapcsolóelemeinek szerepe és a szöveg értelmezése. A beszédhelyzet hatása a szöveg jelentésére. Olvasás A mondatelemzés és a szövegértő olvasás összekapcsolása (a mondatrészek és a köztük lévő viszonyok felismerése, a főmondat megkeresése, a beékelt mondatok elemzése és felolvasása stb.). A szórend és a hangsúly összefüggése. Olvasás a sorok között, a manipuláció felismerése. Fogalmak Szólás, szakkifejezés, állandósult szókapcsolat; központozás, párbeszéd, idézés írásmódja; a szöveg, a mondat, mondatfajta, főmondat, mellékmondat, mondatrész, szintagma, tételmondat, bekezdés, utalószavak; szófajok, toldalékok. Az irodalom mint sajátos kommunikáció, a vers zenei eszközei (rím, ritmus, szöveghangzás), áthajlás, a versmondat, a vers szóláshelyzete, dal, óda, elégia, ballada; értekezés; a szóképek, alakzatok; reklámklip, híradó, hír, kommentár, riport, interjú, hozzászólás, felszólalás, hirdetés, kérvény, kritika, olvasói levél; a szöveg jelentésbeli kapcsolatai, stílusrétegek. Memoriter 2 vers, egy soros próza- vagy drámarészlet. Idézetek alkalmazása szóban és írásban a célnak és a szövegkörnyezetnek megfelelően. Szerzők és művek a évfolyamra A Célok és feladatok részben megfogalmazottaknak megfelelően a szövegválasztásban elsőbbséget élveznek a rövid, prózai alkotások, elsősorban 20. századi magyar szerzők, a humoros írások, illetve a diákok élethelyzeteihez közel álló szituációkat megjelenítő művek. A 19. századi klasszikusoktól, például Jókaitól vagy Mikszáthtól a regények mellett, illetve helyett több rövidebb novella és karcolat szerepelhet. A magyartanításban megszokottnál jóval többször dolgozhatunk fel műegész helyett műrészletet. Kitüntetett helyük van a nem szépirodalmi szövegeknek is. Mindezt az alábbi műlista nem tükrözheti hűen, viszont a később elkészülő ajánlólisták kibonthatják majd.

19 Évente hat-nyolc rövidebb elbeszélés főképp a 20. század irodalmából (pl. Kosztolányi, Karinthy, Móra, Móricz, Örkény, Szabó István, Galgóczi Erzsébet, Hajnóczy Péter, Kafka, Hemingway novelláiból, illetve kortárs hazai és külföldi szerzőktől); évente egy, a tanulócsoport érdeklődésének figyelembevételével kiválasztott regény és film. Egy-két részlet a témakörökbe vágó prózai műből (pl. A boldog emberből vagy a Puszták népéből vagy Kassák Egy ember élete című önéletrajzi regényéből vagy Tersánszky Józsi Jenő Kakukk Marcijából, az Iskola a határon című regényből, A helység kalapácsából, Rejtő Jenő valamelyik regényéből). Néhány, a témakörökbe illő 20. századi magyar vers (pl. Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének; József Attila: Tiszta szívvel; Juhász Gyula, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Pilinszky János, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes egy-egy verse). Egy-két bibliai és mitológiai történet; Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Vörösmarty Mihály (pl. Ábránd), Petőfi Sándor és Arany János egy-egy verse; egy-két részlet Katona József Bánk bánjából; Jókai Mór egy novellája vagy egy regénye, illetve regényrészlete; Mikszáth Kálmán egy novellája vagy egy regénye, illetve annak részlete; Shakespeare és/vagy Moliere egy drámájának megtekintése színházban, filmen, videón vagy részletek olvasása. Művek, műrészletek a kortárs (1980 utáni) hazai és határon túli magyar irodalomból, legalább két szerzőtől (két-három vers, egy esszé vagy más prózarészlet). Legalább két alkotás az irodalom határterületeihez tartozó, írott, filmes, audiovizuális, hangzó, digitális megjelenítésű műfajok közül (pl. útirajz, detektívtörténet, ellenutópia, kalandregény, és -film, televíziós sorozat, rádiójáték, akciófilm, képregény, sci-fi, humoros és erotikus alkotások, dal és dalszöveg, sanzon, vicc, reklámvers, parafrázis, fantasy, szerepjáték stb.). Legalább egy mű az irodalom megjelenésének bemutatására más közegekben (pl. filmen, rajzfilmen, televízióban, képregényben, hangzó közegben pl. versmondás, hangoskönyv, rádiójáték, dal, megzenésített vers, daljáték, digitális közegben pl. internetes költészet, digitális, multimédiás kiadás, animáció). Legalább egy irodalmi átirat, adaptáció a posztmodern, kortárs magas művészeti és/ vagy szórakoztató művek közül. A továbbhaladás feltételei A kommunikációs helyzetek és a tömegkommunikáció műfajainak ismerete. Értelmes felolvasás és előadás (felelet, egy megírt szöveg előadása); a szöveg tagolása. A gyakorlat megkívánta helyesírási esetek ismerete: tulajdonnevek, rövidítések, számok leírása stb. Néhány mű ismerete a magyar irodalom legjelentősebb alkotóitól, gondolatok megfogalmazása a tanult művek jelentéséről és hatásának eszközeiről. A két feldolgozott regény, egy dráma, nyolc-tíz novella és hat-nyolc lírai vers közül bármelyiknek a bemutatása rövid felkészüléssel, kézbe vehető szöveg alapján.

20 Szakközépiskolai helyi tanterv MAGYAR NYELV 9. évfolyam Belépő tevékenységformák: A kommunikáció tényezőiről és funkcióiról tanult ismeretek felhasználása a tömegkommunikációs műfajok értő és kritikus befogadásában. Tapasztalatok szerzése a manipulatív szándék felismerésében; kritikus magatartás a téves ítéletekkel szemben. Kreatív gyakorlatok tömegkommunikációs és audiovizuális műfajok alkotására szóban és írásban, a szöveg, a képanyag, a grafikai, tipográfiai eszközök megfelelő elrendezésével (diákújság vagy más szerkesztése). Az irodalmi művekben, illetve az órai megbeszélésben észlelt kommunikációs zavaroknak, majd ezek okainak felismerése és törekvés a feloldásukra. Szöveg-átalakítás hangnem- és szempontváltással, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések, szempontok alapján. A szöveg makro- és mikroszerkezetének, az egész és rész viszonyának vizsgálata szakmai-tudományos, publicisztikai és szépirodalmi művekben. A kommunikációs helyzetnek (ki, kinek, milyen céllal, milyen formában) megfelelő szabatos szövegalkotás a felépítés, tagoltság, kifejtettség, tartalmasság, koherencia, kifejezésmód és a műfaj figyelembevételével különféle témákban. A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő szóbeli megnyilatkozás a személyes érintettség kifejezésével. Különböző nézőpontú értékelések érveinek összevetése alapján önálló állásfoglalás különféle műfajokban, például glossza, recenzió, könyvajánlás, kiselőadás formájába A nyelvi szintek szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmi szintű megnevezése, az ismeretek önálló felhasználása elemzési és fogalmazási feladatokban. Szövegek mikro- és makroszerkezetének feltárása: bekezdések, utalások, kapcsolatok, egyeztetések szerepének vizsgálata, értékelése. Különféle tartalmú publicisztikai, szakmai-tudományos, közéleti, gyakorlati szövegek önálló elemzése szerkezetük, témahálózatuk, jelentésrétegeik és szövegegységeik logikai kapcsolatainak bemutatásával. A szórend, az aktuális tagolás és a jelentés összefüggésének figyelembevétele. A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében készség az önálló hibajavításra, önkontrollra.

21 Célok, feladatok A magyar nyelv tanításának a 9. évfolyamban az a célja, hogy a tanulók megismerjék a kommunikációs folyamat működését, a tömegkommunikáció eszközeit, gyakori műfajait, felismerjék a médiumok hatáskeltő eszközeit, módszereit, befogadásuk során tudjanak kritikus magatartást tanúsítani, elegendő ismerethez jussanak ahhoz, hogy rendszerezni tudják a nyelvi szintekről tanultakat, tudjanak a különböző kommunikációs helyzeteknek megfelelő szövegeket alkotni szóban és írásban, szerezzenek jártasságot szövegelemzésben, helyesírási készsége javuljon, legyenek képesek önálló anyaggyűjtésre, cédulázásra. Óraszámok Heti 1 óra - összesen 36 óra Javasolt óraterv Összes óra A kommunikáció 5 tömegkommunikáció A nyelvtani szintek 13 A szöveg grammatikája szerkezete, 10 szintaktikai szintje, jelentése Helyesírás 4 Könyv-és könyvtárhasználat 2 Év végi összefoglalás 2 Összesen: 36

22 Tananyag A kommunikáció (5 óra) A kommunikáció, a kommunikációs folyamat tényezői és funkciói. A tömegkommunikáció. Média, médiumok, tömegtájékoztatás. A tájékoztató és véleményközlő médiaműfajok. A nyelvtani szintek grammatikája (13 óra) Hangtani ismeretek: hangállományunk, hangtörvények. Alaktan: szóelemek, szótő, képző, jel, rag kapcsolódásuk és változataik. Szófajtan: a szófaj fogalma és a szófaji rendszer. Mondattan: a mondatok osztályozása (modalitás, szerkezet) a szintagmák, mondatrészek, egyszerű és összetett mondat. A szöveg szerkezete, szintaktikai szintje, jelentése (10 óra) A szöveg és a mondat. A szöveg felépítése, a szövegegységek. A szöveg szintaktikai szintje, a szövegösszefüggés grammatikai kapcsolóelemei. A logikai kapcsolat, a hiány összetartó szerepe. A mondat szórendjének összefüggése a szövegbe ágyazottsággal, aktuális tagolása. A szemantikai és a pragmatikai szint, a szöveg és a kommunikációs folyamat összefüggése. Szótári és lexikális jelentés. Témahálózat, tételmondat, kulcsszavak. A szövegfonetikai eszközök szerepe a szöveg jelentésében. Helyesírás (4 óra) A magyar helyesírás alapelvei. A szöveg központozása. Könyv- és könyvtárhasználat (2 óra) Az anyaggyűjtés. A jegyzetelés, cédulázás. Fejlesztési feladatok A kommunikációs folyamat összetevőinek felismerése. Árnyalt, rugalmas alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben. A médiatermékek értő befogadása, a manipulációs szándék felismerése A nyelvi szintek szabályainak és elemeinek megnevezése. Meg- és felismertetni a nyelvi szintek egymásra épülését. Megértetni a nyelv rendszerszerűségét. Az elméleti ismeretek alkalmazása gyakorlati feladatokban (pl. szóelemekre bontás, mondatelemzés stb.). A grammatikai ismeretek tudatos alkalmazása a helyesírásban. Képesség a különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének és jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére. A művek műfaji természetének megfelelő szöveg feldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása (pl. a kontextus, a téma, a műfaj megállapítása, új és ismert közléselem elkülönítése, logikai összefüggések felismerése, jelentésrétegek feltárása). A szövegértési technikák ismeretének bővítése, gyakorlása, alkalmazása. A szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése a szöveg alapján, megértésük, értelmezésük (explicit és implicit tartalom). Jelentéstani és pragmatikai alapfogalmak önálló használata. A helyesírási biztonság fejlesztése, gyakorlása az írásbeli szövegalkotásban. A helyesírás értelemtükröző szerepének megértése és tudatos alkalmazása. Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésének, rendszerezésének és felhasználásának gyakorlása. Az információ-felhasználás néhány normájának megismerése, alkalmazása (pl. a források megjelölése, az idézés formai és etikai szabályai, jegyzetek készítése).

23 Év végi összefoglalás (2 óra) Összefoglalni, a tanultakat, értékelni a teljesítményeket. Év végi követelmények Kellő tempójú, olvasható írás, a szöveg megértését biztosító olvasás, felolvasás. A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat. A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő fogalmazás. A tömegkommunikáció gyakori műfajairól, eszközeikről és hatásukról szerzett alapvető ismeretek birtokában véleményalkotás, kritikus magatartás befogadásukban. Jártasság szövegelemző eljárásokban: a tételmondat kiemelése, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések alapján. A szöveg szerkezetének, témahálózatának fölismerése. A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése a szövegek értelmezésében. Szabatos, világos fogalmazás: a kommunikációs helyzetnek megfelelő szövegfelépítés A nyelvi szintek (hang, szó, mondat) szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmi megnevezése, rendszerezése. A magyar helyesírás alapelveinek ismerete, alapvető helyesírási készség. Jegyzet és vázlat készítése írott szövegről, előadásról. Könyvtárhasználati tájékozottság.

24 Belépő tevékenységformák: MAGYAR IRODALOM 9. évfolyam Egy mű elemző bemutatása során különböző műértelmezések összevetése egymással és az értelmezett művel; önálló állásfoglalás. Művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából. Egy-egy versszak írása kötött formában, befejezés változatok alkotása, sorok rendjének újraalkotása. Szereplők drámai szituációhoz kötődő feltételezhető gondolatainak megfogalmazása. Bizonyos toposzok, archetípusok, vándormotívumok fölismerése, a tanult művek elhelyezése motivikus kontextusban (például évszakok, sziget, hegy, kert, tűz, utazás). Tapasztalatszerzés az európai és a magyar irodalom két nagy forrása, a görög-római antikvitás és a Biblia utóéletéről, hatásáról, a közös hagyományban utalási rendszerként való továbbéléséről. Epikai művekben az idő- és eseményszerkezet fölismerése; a cselekményszálak szétválasztása több szálon futó cselekmény esetében; eseményszerkezet és szövegszerkezet (fabula és szüzsé) viszonyának vizsgálata. A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, a nézőpontok érzékelése, az elbeszélő nézőpont, a beszédhelyzet (látókör) azonosítása és funkciójának értelmezése az olvasott művekben. A dráma és a színház kapcsolatának, kölcsönhatásának jellemzése. Irodalmi és művelődéstörténeti ismeretek alapján tájékozódás az irodalom kronológiájában és földrajzában. A művekben megjelenő emberi szerepek, csoportnormák és értékek fölismerése és azonosítása. Állásfoglalás írása a mű egy szereplőjének vagy egészének értékrendjéről. Értelmezések tételmondatainak kiemelése, alátámasztása vagy cáfolata

25 Célok, feladatok Az irodalom tanításának a 9. évfolyamban az a célja, hogy a tanulók érdeklődő és értő befogadóvá váljanak, értsék az irodalom viszonyát a valósághoz, tapasztalják meg az irodalom élményt nyújtó, megrendítő hatását, fedezzék fel az irodalom értékközvetítő szerepét, igazodjanak el az irodalmi műnemek, műfajok rendszerében, lássák a kapcsolatot az európai irodalom kezdetei és a későbbi korok irodalma között, ismerjék fel az irodalom önmegértést és önértelmezést elősegítő funkcióját, képesek legyenek lírai művekben a költő és a lírai én megkülönböztetésére, tudják megnevezni egy költemény műfaját, verselését, hangnemét, ismerjék fel az idő-, tér- és cselekménykezelést a drámában, legyenek képesek a drámai konfliktus bemutatására, elemzésére. Óraszámok: Heti 3 óra - összesen 108 óra Javasolt óraterv: Összes óra Művészetről, irodalomról 8 Mítosz és irodalom, a Biblia 21 Az antikvitás irodalma 22 A középkor irodalma 16 Az európai és a magyar reneszánsz 22 irodalom A barokk korszak irodalma 11 A francia klasszicizmus 5 Év végi összefoglalás 3 Összesen: 108

26 Tananyag Művészetről, irodalomról (8 óra) Művészet és irodalom. Művész műalkotás befogadó. Művészi érték, művészi hatás. Az irodalmi műnemek és műfajok. Fejlesztési feladatok A téma feldolgozására alkalmas művek tetszés szerint (pl. Karinthy, Örkény, Weöres, Tandori stb.). Ajánlott felhasználni a tanulók korábbi olvasmányélményeit, napjaink könyv- és filmsikereit. Fogalmak: műalkotás, befogadó, olvasat, értelmezés, tömegkultúra, képzettársítás fikció, katarzis, műnemek, műfajok. Mítosz és irodalom (21 óra) Mítosz, mitológia. Teremtésmítoszok. Az antik mitológia. A Biblia. A mítoszok továbbélése a későbbi korok irodalmában, művészetében Példák teremtésmítoszokra. A görög mitológia néhány története (tanulói ismertetések). Szemelvények a Bibliából (pl. József története, A tékozló fiú). Fogalmak: mítosz, testamentum, próféta, példázat, zsoltár, gondolatritmus, evangélium, passió. Az antikvitás irodalma (22 óra) A görög kultúra. A homéroszi eposzok. Az időmértékes verselés. A görög líra. A görög dráma és színjátszás. Szophoklész egy drámája. A római költészet. Catullus, Vergilius, Horatius. Részletek az Iliászból és az Odüsszeiából. Szapphó, Anakreón egy-egy verse. Szophoklész egy drámája (pl. Antigoné). Catullus, Vergilius, Horatius néhány verse. Fogalmak: antikvitás, eposz, eposzi kellékek, epizód, időmértékes verselés, verslábak, hexameter, pentameter, disztichon, tragikum, dialógus, kardal, szituáció, késleltetés, ekloga. A középkor irodalma (16 óra) A középkori világkép. Az ókeresztény irodalom. Himnuszok, legendák. A lovagi irodalom. Vágánsköltészet. Dante. Villon. Halotti Beszéd és Könyörgés, Ómagyar Máriasiralom, Carmina Burana (részletek), Dante: Isteni színjáték (részlet), néhány Villon-ballada. Fogalmak: himnusz, legenda, trubadúrlíra, rím, allegorikus ábrázolás, ballada.

27 Az európai és a magyar reneszánsz irodalom (22 óra) Reneszánsz és humanizmus. Petrarca, Boccaccio. Janus Pannonius költői portréja. Irodalmi életünk a 16. században (reneszánsz és reformáció). Balassi Bálint (szerelmi líra, istenes versek, vitézi énekek). Az ütemhangsúlyos verselés. Az angol reneszánsz dráma és színjátszás. Shakespeare drámái egy mű feldolgozása. Petrarca egy szonettje, Boccaccio egy novellája, Janus Pannonius néhány verse (pl. Egy dunántúli mandulafáról, Búcsú Váradtól, Saját lelkéhez), Balassi Bálinttól egy-egy vers a 3 témakörhöz, Shakespeare egy drámája (ajánlott: Rómeó és Júlia v. Hamlet). Fogalmak: reneszánsz, humanizmus, szonett, novella, reformáció, ütemhangsúlyos verselés, Balassi-strófa, hármas egység. A barokk korszak irodalma (11 óra) A barokk stílus. Pázmány Péter. Zrínyi Miklós és a barokk eposz. A kuruc kor költészete. Mikes Kelemen. A francia klasszicizmus A francia színház. Moliere Év végi összefoglalás (2 óra) Részletek Pázmány és Mikes írásaiból; Zrínyi: Szigeti veszedelem (részletek). Fogalmak: barokk, körmondat, jeremiádok, fiktív levél. A francia színház hagyományainak megismerése. Helyzetkomikum, jellemkomikum. Moliere egy művének elemzése ( Tartuffe ) Összefoglalni a tanultakat, értékelni a teljesítményeket. Év végi követelmények Epikai, drámai, lírai műfajok felismerése, jellemzése. Az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselés megkülönböztetése, néhány alapvető versforma ismerete. Az antikvitás, középkor, reneszánsz és barokk jellemzőinek és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása. Drámai művekben az idő-, tér- és cselekményszerkezet bemutatása, a drámai szituáció értelmezése. Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Balassi Bálint költői portréja (az életmű jellemzői, témák, kompozíció, verselés). Memoriterek: egy drámarészlet (pl. Antigoné, Hamlet), legalább három vers (pl. Janus Pannonius, Balassi Bálint).

28 MAGYAR NYELV 10. évfolyam Belépő tevékenységformák: A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. A nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálata, ennek megfelelően döntés nyelvhelyességi kérdésekben, a köznyelv, a tájnyelv, a szaknyelv, a szleng eszközkészletének használatában, a saját nyelvhasználat kontrollja. Közéleti írásbeli és szóbeli kommunikáció irodalmi értékű mintáinak tanulmányozása, értékelése. A szövegelemzés módszereinek gazdagítása szövegtani, retorikai és irodalomtörténeti ismeretek bevonásával. Különböző korstílusokat reprezentáló szövegek megértése, stílussajátságaik fölismerése. Hivatalos írásművek (meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz) jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotás e műfajokban. Szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozása: bevezetés (jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés). A retorikai eszközök megnevezése és hatásának értelmezése, értékelése szépirodalmi művekben, értekező prózában, publicisztikai írásokban, szóbeli megnyilatkozásokban. Az érvelés technikájának ismerete és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív vagy induktív érvelés, a cáfolat módszerei. A helyesírási ismeretek kibővítése: a tanulmányokban előforduló nem latin betűs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen szavak helyesírása. Célok, feladatok A magyar nyelv tanításának a 10. évfolyamban az a célja, hogy a tanulók ismerjék és kövessék a nyelvi normát, megismerjék az egyes nyelvváltozatok eltérő kifejezési formáit, alakuljon ki bennük a nyelvhasználatnak társadalmi jelenségként való szemlélete,