TAKARÉK INVEST LIKVIDITÁSI BEFEKTETÉSI ALAP TÁJÉKOZTATÓJA ÉS ALAPKEZELÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 A által kezelt, TAKARÉK INVEST LIKVIDITÁSI BEFEKTETÉSI ALAP elnevezésű nyíltvégű értékpapír befektetési alap határozatlan időre történő, nyilvános létrehozása és befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozatala érdekében készített, TÁJÉKOZTATÓJA ÉS ALAPKEZELÉSI SZABÁLYZATA Hatályos 1 : március 18. Befektetési Alapkezelő: Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) Vezető Forgalmazó: Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) Letétkezelő: Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott legutóbbi engedély száma, kelte: Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap (KE-III-111/2011.; ) Eredeti engedély száma és kelte: (E-III/ /2008, december 3.) 1 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által meghozott, március. 10. napján kelt EK-III-111/2011. számú határozata alapján engedélyezte a Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap tájékoztatójának, kezelési szabályzatának és a rövidített tájékoztatójának módosítását. A Takarék Alapkezelő Zrt. a Felügyeleti határozat szerinti módosításról szóló hirdetményét március hónap 10-én tette közzé, az engedélyezett módosítások március hónap 18. napjától hatályosak.

2 A által kezelt, TAKARÉK INVEST LIKVIDITÁSI BEFEKTETÉSI ALAP elnevezésű nyíltvégű értékpapír befektetési alap határozatlan időre történő, nyilvános létrehozása és befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozatala érdekében készített, TÁJÉKOZTATÓJA Hatályos 2 : mrácius 18. Befektetési Alapkezelő: Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) Vezető Forgalmazó: Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) Letétkezelő: Magyar Takarékszövetkezeti Bank zrt. (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott legutóbbi engedély száma, kelte: Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap (EN-III/TTE-324/2010.; augusztus 11.) Eredeti engedély száma és kelte: (E-III/ /2008, december 3.) 2 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által meghozott, március 10. napján kelt KE-III-111/2011. számú határozata alapján engedélyezte a Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap tájékoztatójának, kezelési szabályzatának és a rövidített tájékoztatójának módosítását. A Takarék Alapkezelő Zrt. a Felügyeleti határozat szerinti módosításról szóló hirdetményét március hónap 10-én tette közzé, az engedélyezett módosítások március hónap 18. napjától hatályosak.

3 TARTALOMJEGYZÉK DEFINÍCIÓK 9 (ALAPFOGALMAK, MEGHATÁROZÁSOK) 9 I. AZ ALAP BEMUTATÁSA. A FORGALOMBA HOZATAL FŐBB ADATAI Az Alap neve, az Alappal kapcsolatos határozat(ok): Az Alap típusa, fajtája, jellemzői Az Alap futamideje Az Alap saját tőkéjének meghatározása Az Alap célja, befektetési politikájának rövid összefoglalása Az Alap Vezető Forgalmazója Az Alap Forgalmazói Az Alap Alapkezelője Az Alap Letétkezelője A befektetések lehetséges piacainak bemutatása A Befektetési Jegyek A Befektetési Jegyek megszerzésére jogosultak A Befektetési Jegyek előállítása, sorozatszáma, kódja Értékpapírszámla-vezetés Nettó eszközérték A kibocsátás (jegyzés) Folyamatos forgalmazás A folyamatos forgalmazás során értékesített Befektetési Jegyek mennyisége Értékpapírszámla-vezetés A Befektetők tájékoztatása A Befektetési Jegyekhez fűződő jogok Hozamfizetés A befektetések lehetséges piacainak részletes bemutatása 16 II. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK 17 III. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK Az Alapkezelő Az Alapkezelő főbb adatai: Az Alapkezelő feladatai Az Alapkezelő felelőssége Összeférhetetlenségi szabályok Az Alapkezelő tulajdonosa Az Alapkezelő szervezeti felépítése A Társaság vezérigazgatója Személyi és tárgyi feltételek Az Alapkezelő üzleti tevékenysége, piaci helyzetének bemutatása Az Alapkezelő által kezelt befektetési alapok adatai Takarék Invest Hazai Kötvény Befektetési Alap Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Befektetési Alap Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Alapok Alapja Takarék Invest Származtatott Árupiaci Nyíltvégű Befektetési Alap Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap Az Alapkezelő hirdetményeinek közzétételi helyei A Letétkezelő A Letétkezelő főbb adatai A Letétkezelő feladatai 28 A Letétkezelő feladatai a Tpt. XXXI. fejezete szerint: A Letétkezelő rövid bemutatása A Letétkezelő munkaszervezete A Letétkezelő könyvvizsgálója, könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi adatai Az Alap könyvvizsgálója A Könyvvizsgáló neve és székhelye 32 3/66

4 3.2. A Könyvvizsgáló feladata A Forgalmazók, forgalmazási helyek A Vezető Forgalmazó A Vezető Forgalmazó rövid bemutatása A Forgalmazók A forgalmazás módjának rövid bemutatása A Forgalmazók feladatai Adózás Az Alap adózása A Befektetési Jeggyel rendelkezők adózása Joghatóság, háttérszabályok 35 FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT 36 IV. ALAPKEZELÉSI SZABÁLYZAT (A TOVÁBBIAKBAN: KEZELÉSI SZABÁLYZAT)38 1. Az Alap jellemzői (neve, típusa, fajtája, saját tőkéje, futamideje, üzleti éve) Az Alap neve Az Alap típusa, fajtája Az Alap saját tőkéjének meghatározása Az Alap futamideje Az Alap üzleti éve A Kezelési szabályzat jóváhagyásáról szóló felügyeleti és alapkezelői határozat(ok) száma, ideje Az Alapkezelő Az Alapkezelő főbb adatai: Az Alapkezelő által kezelt befektetési alapok adatai Takarék Invest Hazai Kötvény Befektetési Alap Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Befektetési Alap Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Alapok Alapja Takarék Invest Származtatott Árupiaci Nyíltvégű Befektetési Alap Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap 44 A Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap befektetési politikája A Letétkezelő A Befektetési Jegyek A Befektetési Jegyek típusa, névértéke, darabszáma, forgalomképessége A Befektetési Jegyek előállítása és átruházásának módja Értékpapírszámla vezetés A Befektetési Jegyek sorszámozása és kódja A Befektetési Jegyekhez fűződő jogok A Befektetési Jegyek megszerzésére jogosultak A Befektetési Jegyek forgalmazásának részletes szabályai Vezető Forgalmazó Az Alap további Forgalmazói Forgalmazási órák Folyamatos forgalmazás, a Befektetési Jegyek forgalmazási árfolyama, az eladási-, és a visszavásárlási ár számítási módszere Ügyfelet terhelő a forgalmazással összefüggő díjak és egyéb költségek Forgalmazási limitek A Befektetési Jegyek forgalmazásának felfüggesztése A Befektetési Jegyek kibocsátása által megszerzett tőke felhasználásának célja, a befektetési politika részletes meghatározása A tőke felhasználásának célja Az Alap befektetési politikája, valamint befektetési stratégiája Referenciaindex Az Alap portfóliójának lehetséges elemei, azok lehetséges arányai (befektetési 4/66

5 limitek) Az Alapra vonatkozó egyéb befektetési korlátozások A likvid eszközök aránya, hitelfelvétel A Befektetési politika megváltoztatása Az Alap befektetési politikájának különös kockázatai A tőkenövekmény és a hozam megállapításának és kifizetésének részletes szabályai, az Alap tőkenövekményének újra-befektetésére vonatkozó szabályok Az Alapot terhelő díjak és költségek tételes felsorolása Az Alap Tájékoztatójának és Kezelési szabályzatának módosításával kapcsolatos költségek Az Alap működésével kapcsolatos költségek A nettó eszközérték számítási módja, gyakorisága, közzétételének módja, helye, ideje, ideértve a hibás nettó eszközérték számítás miatt szükséges elszámolási kötelezettség részletes eljárási szabályait A piaci érték megállapításának szabályai A hibás nettó eszközérték számítás miatt szükséges elszámolási kötelezettség részletes eljárási szabályai A Befektetési Jegyek eladási és visszaváltási árszámítási módszere Az Alap portfólió-elemeinek értékelési szabályai Folyószámla, lekötött betét Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények, kincstárjegyek, jelzáloglevelek) Nyíltvégű befektetési alapok jegyei Repó ügyletek (fordított repó) Követelés, kötelezettség Költségek, jutalékok Hitelek A Befektetési Jegyek visszaváltási igényeinek teljesítése céljára elkülönített likvid eszközök és hitelkeret együttes legkisebb aránya A Befektetési Jegyek visszaváltási igényeinek teljesítése céljára felvett hitelre vonatkozó szabályok A Befektető tulajdonában lévő befektetési eszközök kölcsönzésének, az eszközök terhelhetőségének szabályai Befektetési eszközök terhelhetősége Befektetési eszközök kölcsönzése A Befektetők rendszeres és rendkívüli tájékoztatásának szabályai, annak módja, helye, ideje Az Alap megszűnése, beolvadása, átalakítása, új alapkezelő megbízása Alapkezelő megszűnése Az Alap átalakulása, határozott futamidejűvé való átalakítása Az Alap beolvadása Az Alap kezelésének átadása A Kezelési Szabályzat módosítása Az Alapkezelő felelőssége Joghatóság sz. melléklet sz. melléklet 66 5/66

6 ÖSSZEFOGLALÓ A jelen Tájékoztató a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény (Tőkepiaci törvény vagy Tpt.), (a Tpt. valamint valamennyi, jelen Tájékoztatóban foglalt tevékenységet szabályozó jogszabály együttesen Tőkepiaci Jogszabályok) értelmében a Befektetők számára nyújt információt a Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete alábbiakban megjelölt engedélye alapján, a Tőkepiaci Jogszabályok rendelkezései szerint kezelt Takarék Invest Likviditási Befektetési Alapról (PSZÁF által kiadott legutolsó engedély száma: KE-III-111/2011.; kelte: ) (eredeti felügyeleti engedély száma és kelte: E-III/ /2008 ; kelte: december 3.) (a továbbiakban: Alap), valamint az arra kibocsátott és forgalmazott Befektetési Jegyekről. Jelen Összefoglaló a Tájékoztató részét képezi. Az Alapkezelő a meghirdetett befektetési elveknek megfelelően a befektetési alapot létrehozta és a befektetési alap portfóliójában lévő egyes eszközelemeknek (befektetési eszközöknek) a befektetési alapkezelő döntése alapján, a befektetési alap meghirdetett befektetési elveihez igazodó adásvételét végzi. Az Alapkezelő befektetési alapkezelői tevékenység végzésére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete május 7. napján kelt, E-III/393/2007. számú engedélye alapján jogosult. Az Alap által igénybe vett Letétkezelő a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (1122 Budapest, Pethényi köz10.; Statisztikai számjele: ; Adószáma: ). A Letétkezelő befektetési alapok részére történő letétkezelési tevékenység végzésére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete március 5. napján kelt, III /2002. számú engedélye alapján jogosult. Az Alap által igénybe vett Vezető Forgalmazó a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (1122 Budapest, Pethényi köz 10.). A Vezető Forgalmazó az értékpapírok forgalmazására a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének december 13. napján kelt III/ /2002. számú határozata alapján jogosult. Az Alap Könyvvizsgálója az Ernst&Young Kft. (1132 Budapest, Váci út 20., kamarai nyilvántartási száma: ). A könyvvizsgálói feladatokat Virágh Gabriella (1032 Budapest, Kiscelli u. 74.; kamarai tagsági szám: ) látja el. A könyvvizsgálói társaság rendelkezik pénzügyi intézményi minősítéssel. A Könyvvizsgáló rendelkezik a Tőkepiaci Jogszabályok által előírt szakértelemmel és felelősségbiztosítással, valamint megfelel a Tőkepiaci Jogszabályok összeférhetetlenségi szabályainak. Az Alap létrehozatalakor a Befektetési Jegyek jegyzés útján történő nyilvános forgalomba hozatala (kibocsátása) sikeres volt. A jegyzést követően a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete december 19. napján kelt PSZÁF E-III/ /2008. számú határozatával a Takarék Invest Likviditási Befektetési Alapot, mint nyilvános forgalomba hozatal útján létrehozott, nyíltvégű befektetési alapot lajstromszámon vette nyilvántartásba. Az értékesítésre kerülő Befektetési Jegyek főbb kockázatai: Az Alap Befektetési Jegyeinek főbb kockázatai az alábbiak: 1. Politikai kockázat 2. A befektetések egyedi kockázata 3. Nemzetközi tőkepiaci kockázat 4. Származtatott termékekből eredő kockázat 5. Befektetési kockázat 6. Reálhozam kockázata 7. Társaságok kockázata 8. Devizaárfolyam-kockázat 9. Az Alap eszközeinek likviditási kockázata 10. A Befektetési Jegyek forgalmazása felfüggesztésének kockázata 11. Nettó eszközérték számításából eredő kockázat 12. Az Alap esetleges határozott futamidejűvé alakításának kockázata 6/66

7 13. Az Alap megszűnésének kockázata 14. A Letétkezelő kockázata 15. Partnerkockázat 16. Adószabályok változásának kockázata 17. A tranzakciós ár ismeretének hiányában történő megbízás kockázata A fenti kockázatok részletes ismertetését a Tájékoztató tartalmazza. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Tájékoztató jóváhagyása során a Tájékoztatóban szereplő adatok valódiságát nem vizsgálta, és azokért felelősséget nem vállal. A kibocsátó és a Vezető Forgalmazó felelősségével kapcsolatban a Tőkepiaci törvény rendelkezései az irányadók, különös tekintettel az alábbiakra: 26. (1) A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó, illetőleg az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítésére kezességet (garanciát) vállaló személy piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a Befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot. (2) A tájékoztatóban, illetőleg az arról és az értékpapírról közzétett hirdetményben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek, helytállónak, az (1) bekezdésben meghatározott cél elérésére alkalmasnak kell lennie. (3) A tájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely az (1) bekezdésben meghatározott cél elérését veszélyezteti. 29. (1) Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó, a forgalmazó (forgalmazási konzorcium esetében a vezető forgalmazó), az értékpapírban foglalt jogokért kezességet (garanciát) vállaló személy, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy felel. A tájékoztatóban pontosan, egyértelműen azonosítható módon meg kell jelölni annak a személynek a nevét/megnevezését, a forgalomba hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét/székhelyét, aki/amely a tájékoztató vagy annak valamely részének tartalmáért felel. A tájékoztatóban foglalt minden információra, illetőleg az információ hiányára is ki kell terjednie valamely személy felelősségvállalásának. (2) A tájékoztatót az (1) bekezdés szerint felelős valamennyi személy köteles külön aláírt felelősségvállaló nyilatkozattal ellátni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a kibocsátó és az értékpapírban foglalt kötelezettségért kezességet (garanciát) vállaló személy helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak. Az Alapkezelő kijelenti, hogy a Tájékoztatóban szereplő adatok a valóságnak megfelelnek és nem hallgatott el olyan tényeket, amelyek a Tájékoztatóban szereplő információkat lényegesen módosítanák. Az Összefoglaló a Tájékoztató bevezető része és elengedhetetlen, hogy a leendő Befektetők alaposan megvizsgálják a Tájékoztatóban foglalt adatokat, különös tekintettel a Kockázati tényezők című fejezetben foglaltakra, és a befektetési döntést a Tájékoztató egészének ismeretében hozzák meg. A folyamatos forgalmazás során senki sem jogosult a jelen Tájékoztatóban foglalt információkon kívül más információkat vagy adatokat továbbadni. A Tájékoztatóban nem szereplő adatok a kibocsátó megerősítése nélkül nem tekinthetők hitelesnek. A lehetséges Befektetőknek figyelembe kell venniük, hogy az Alapkezelő üzleti helyzetében és ügyeiben a Tájékoztató nyilvánosságra hozatalát követően változások történhetnek. A Tájékoztatót olyan természetes és jogi személyek, akiknek erre jogosítványuk nincsen, üzleti ajánlatként nem használhatják fel. Jelen magyar nyelvű Tájékoztató megfelel a Tőkepiaci Jogszabályok rendelkezéseinek és egyben ez tekintendő a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása során az egyetlen hivatalos és jogilag kötelező érvényű dokumentumnak. 7/66

8 Befektetési döntésük meghozatala során a Befektetőknek saját maguknak kell felmérniük a befektetéshez kapcsolódó kockázatokat és lehetőségeket. A leendő Befektetők a jelen Tájékoztató tartalmát nem értelmezhetik jogi, adózási, befektetési vagy számviteli tanácsként. Felhívjuk a leendő Befektetők figyelmét arra, hogy amennyiben a jelen Tájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatban keresetindításra kerülne sor, előfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a felperes Befektetőnek kell viselnie a bírósági eljárás megindítását megelőzően a Tájékoztató fordításának költségeit; valamint arra, hogy az Összefoglaló tartalmáért felelősséget vállaló személyt, illetve az Összefoglaló fordítását végző személyt kártérítési felelősség terheli a Befektetőknek okozott kárért abban az esetben, ha az Összefoglaló megszövegezése félrevezető, pontatlan, vagy nincs összhangban a Tájékoztató más elemeivel. 8/66

9 DEFINÍCIÓK (ALAPFOGALMAK, MEGHATÁROZÁSOK) Alap vagy Befektetési Alap a Takarék Alapkezelő Zrt. által létrehozott és kezelt, a jelen Tájékoztató hatálya alá vont nyilvános, nyíltvégű értékpapír befektetési alap, a jelen esetben Befektetési Jegyek nyilvános kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, melyet az Alapkezelő a Befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel. A Takarék Alapkezelő Zrt. által létrehozott és kezelt, nyilvános, nyíltvégű értékpapír befektetési alap: a Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap Alapkezelési Szabályzat a jelen Tájékoztató elválaszthatatlan részét képező, az Alap működése során követendő eljárásokat rögzítő szabályzat (rövidített hivatkozás esetén: Kezelési Szabályzat) Alapkezelő a Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1122 Budapest, Pethényi köz 10.), rövid nevén: Takarék Alapkezelő Zrt. ÁKK az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (székhelye: 1027 Budapest, Csalogány utca 9-11.) Államkötvény Állampapír BAMOSZ Banki munkanap Befektetési Jegy 1 (egy) évnél hosszabb kibocsátáskori futamidejű állampapír a magyar vagy külföldi állam, az MNB, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (székhelye: 1055 Budapest, Honvéd tér 10. III/2.) minden olyan munkanap, amely sem a Letétkezelő, sem a Forgalmazó szempontjából nem szünnap, illetve amely nem munkaszüneti nap az Alap portfóliójában az adott napon szereplő befektetési eszközök piacán az Alap nevében (javára és terhére) a Tőkepiaci törvényben meghatározott módon és alakszerűséggel sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír Befektető az a személy, aki a befektetési alapkezelővel vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, illetve a szabályozott piac, tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja BÉT a Budapesti Értéktőzsde Zrt. (székhely: 1062 Budapest, Andrássy út 93.) Bszt. Dematerializált értékpapír Devizabelföldi Devizakülföldi Felügyelet vagy PSZÁF Forgalmazási nap a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvény a Tőkepiaci törvényben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki a Tőkepiaci törvény szerint annak minősül az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki a Tőkepiaci törvény szerint annak minősül a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1021 Budapest, Krisztina krt. 39.) minden olyan nap, amely a Vezető Forgalmazónál nem szünnap, azaz amelyen az Alap Befektetési Jegyeinek tényleges forgalmazása folyik Forgalmazó(k) az Alap Befektetési Jegyeinek értékesítésével és visszaváltásával (forgalmazásával) megbízott személyek illetve szervezetek, a Vezető Forgalmazó, továbbá más, az Alapkezelő által a Befektetési Jegyek forgalmazásával megbízottak, illetve az ezek által a Befektetési Jegyek forgalmazása céljából igénybe vett közvetítők. A Forgalmazók felsorolása a Vezető Forgalmazó által igénybe vett közvetítők tekintetében a az Alapkezelő által igénybe vett Forgalmazók tekintetében pedig az Alapkezelő (/ internetes honlapján található Határidős ügylet értékpapírra, vagy más befektetési eszközre alapozott nem azonnali ügylet 9/66

10 Hosszú pozíció minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, áremelkedés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg Hpt. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény KELER a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt. (székhelye: 1075 Budapest, Asbóth utca 9-11.) Kincstárjegy 1 (egy) éves, vagy annál rövidebb kibocsátáskori futamidejű állampapír Könyvvizsgáló az Alap Könyvvizsgálója az Ernst&Young Kft. (1132 Budapest, Váci út 20., kamarai nyilvántartási száma: ), a könyvvizsgálói feladatokat Virágh Gabriella (1032 Budapest, Kiscelli u. 74.; kamarai tagsági szám: ) látja el. Közzétételi Hely(ek) a Felügyelet által üzemeltetett internetes honlap, valamint az Alapkezelő (/ internetes honlapja Letétkezelő az Alap letétkezelési tevékenységét az Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (székhely: 1122 Budapest, Pethényi köz 10.) végzi. MNB a Magyar Nemzeti Bank (székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 8-9.) Nettó eszközérték az Alap portfóliójában szereplő eszközök értéke - ideértve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is -, csökkentve a portfóliót terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is Ptk. a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény Részvény tagsági jogokat megtestesítő értékpapír Rövidített Tájékoztató a Tőkepiaci törvény 18. melléklete szerint összeállított dokumentum Rövid pozíció minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, árcsökkenés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg Származtatott ügylet olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ, és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva) Tájékoztató a Tőkepiaci törvény 17. melléklete szerint összeállított jelen dokumentum T nap az ügyletkötésre vonatkozó megbízás leadásának a napja és a nettó eszközérték meghatározása során a nettó eszközérték vonatkozási napja Tender vagy Betéti Tender az Alap befektetési politikájában szereplő betét eszközosztályba befektetett betét(ek)re az Alapkezelő által kiírt kamatverseny, amelynek feltételeit az Alapkezelő állapítja meg Tőkepiaci törvény vagy Tpt. a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény Tőkepiaci Jogszabályok a Tpt., valamint valamennyi, a jelen Tájékoztatóban foglalt tevékenységet szabályozó jogszabály együttesen Vezető Forgalmazó a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (1122 Budapest Pethényi köz 10.) 10/66

11 I. AZ ALAP BEMUTATÁSA. A FORGALOMBA HOZATAL FŐBB ADATAI 1. Az Alap neve, az Alappal kapcsolatos határozat(ok): Az Alap nyilvántartásba vétele: Az Alap létrehozataláról az Alapkezelő Felügyelő Bizottsága szeptember 8-án kelt Írásos/7/2008-as sz. döntésével határozott, amely alapján az Alapkezelő vezérigazgatója 32/2008-as sz. vezérigazgatói határozatával arról hozott döntést, hogy az Alapkezelő kezdeményezze a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél a Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap létrehozatalát és készítse el az engedélyeztetéshez szükséges okiratokat. Az Alap létrehozatalakor a Befektetési Jegyek jegyzés útján történő nyilvános forgalomba hozatala (kibocsátása) sikeres volt. Az Alapkezelő a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény 48. (4) bekezdésében foglalt kötelezettségére tekintettel december 19. napján kelt és közzétett közleményében tájékoztatta a Befektetőket, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete december 19. napján kelt PSZÁF E-III/ /2008. számú határozatával a Takarék Invest Likviditási Befektetési Alapot mint nyilvános forgalomba hozatal útján létrehozott, nyíltvégű befektetési alapot lajstromszámon nyilvántartásba vette. Az Alap Tájékoztatójának és Kezelési Szabályzatának módosítása: 1. sz. módosítás: Az Alapkezelő Felügyelő Bizottsága november 26-án kelt Írásos/10/ sz. határozata értelmében jóváhagyta, hogy a Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap alapkezelési és forgalmazási díjának együttes éves mértéke 50 (ötven) bázispontra emelkedjen. A díjemelés tekintetében a Felügyelő Bizottság felkérte az Alapkezelő vezérigazgatóját, hogy az Alap módosított Tájékoztató és Kezelési Szabályzat engedélyezése érdekében a Felügyelet felé eljárjon. Hivatkozva a Társaság Alapító Okiratában megnevezett döntési jogkörökre és hatáskörökre, az Alap Kezelési Szabályzatában és az Alap Rövidített Tájékoztatójában, valamint az Alapkezelő Felügyelő Bizottsága által november 26-án Írásos/10/ számon hozott határozatában foglaltakra az alábbi 19/2009. számú vezérigazgatói határozat született december 8-án: A Takarék Alapkezelő Zrt. által kezelt, a PSZÁF által lajstromszámon nyilvántartásba vett Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap esetében az alapkezelési és forgalmazási díj együttes éves mértéke 50 (ötven) bázispontra emelkedik. A Takarék Alapkezelő Zrt. kezdeményezze a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél a díjemelés tekintetében a módosított Tájékoztató és Kezelési Szabályzat, valamint Rövidített Tájékoztató engedélyezését. A díjemelés a PSZÁF határozatában megjelölt feltételek és időpont szerint léphetnek hatályba. Az Alap Tájékoztatójának és Kezelési Szabályzatának egyéb módosítását ezt megelőzően az Alapkezelő nem kezdeményezte. A Tájékoztatót és Kezelési Szabályzatot a Felügyelet március 2. napján kelt EN-III/TTE-48/2010. számú határozatával hagyta jóvá a korábban hatályban volt Tájékoztató és Kezelési Szabályzat módosításaként. A Felügyeleti határozat értelmében a közzétételi helyeket érintő változás a közzétételt követő 2. naptól, míg az egyéb, határozatban nevesített módosítások a közzététel napjától léphetnek hatályba. Az Alapkezelő a Felügyeleti határozat szerinti módosításról szóló hirdetményét március 4-én tette közzé, ezért az engedélyezett módosítások március 4. napjától, míg a közzétételi helyeket érintő változás március 6. napjától voltak hatályosak. 2. sz. módosítás: Az Alapkezelő Felügyelő Bizottsága június 15-én kelt Írásos/5/2010 sz. határozata értelmében jóváhagyta, hogy a Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap alapkezelési és forgalmazási díjának együttes éves mértéke 70 (hetven) bázispontra emelkedik. A díjemelés tekintetében a Felügyelő Bizottság felkérte az Alapkezelő vezérigazgatóját, hogy az Alap módosított Tájékoztató és Kezelési Szabályzat engedélyezése érdekében a Felügyelet felé eljárjon. Hivatkozva a Társaság Alapító Okiratában megnevezett döntési jogkörökre és hatáskörökre, az Alap Kezelési Szabályzatában és az Alap Rövidített Tájékoztatójában, valamint az Alapkezelő Felügyelő Bizottsága által június 15-én Írásos/5/2010 számon hozott határozatában foglaltakra az alábbi 7/2010. számú vezérigazgatói határozat született július 12-én: A Takarék Alapkezelő Zrt. által kezelt, a PSZÁF által lajstromszámon nyilvántartásba vett Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap esetében az alapkezelési és forgalmazási díj együttes éves mértéke 70 (hetven) bázispontra emelkedik. A Takarék Alapkezelő Zrt. kezdeményezze 11/66

12 a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél a díjemelés tekintetében a módosított Tájékoztató és Kezelési Szabályzat, valamint Rövidített Tájékoztató engedélyezését, továbbá ezzel összefüggésben módosítsa a vezető forgalmazói szerződést, és készítse el az engedélyeztetéshez szükséges egyéb dokumentációkat is. A díjemelés a PSZÁF határozatában megjelölt feltételek és időpont szerint léphetnek hatályba. A jelen Tájékoztatót és Kezelési Szabályzatot a Felügyelet augusztus hónap 11. napján kelt EN-III/TTE- 324/2010. számú határozatával hagyta jóvá a korábban hatályban volt Tájékoztató és Kezelési Szabályzat módosításaként. 3. sz. módosítás: Az Alapkezelő Felügyelő Bizottsága november 30-án kelt Írásos/8/2010 sz. határozata értelmében jóváhagyta, hogy a Takarék Alapkezelő Zrt. kezelésében lévő Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap letétkezelési szerződését az Alapkezelő az ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepénél felmondja, valamint az Alap új letétkezelési szerződését a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-vel megkösse. A korábbi letétkezelési szerződés felmondása, valamint az új letétkezelési szerződés megkötése tekintetében a Felügyelő Bizottság felkérte az Alapkezelő vezérigazgatóját, hogy a szükséges Felügyeleti eljárás (Tájékoztató és Kezelési Szabályzat, valamit Rövidített tájékoztató módosítása) és egyéb, a letétkezelő-váltással összefüggő adminisztrációs kötelmekben eljárjon. Hivatkozva a Társaság Alapító Okiratában megnevezett döntési jogkörökre és hatáskörökre, az Alap Kezelési Szabályzatában és az Alap Rövidített Tájékoztatójában, valamint az Alapkezelő Felügyelő Bizottsága által november 30-án Írásos/8/2010 számon hozott határozatában foglaltakra az alábbi 4/2011. számú vezérigazgatói határozat született február 09-én: "A Takarék Alapkezelő Zrt. által kezelt, a PSZÁF által lajstromszámon nyilvántartásba vett Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap letétkezelési feladataival megbízott új letétkezelő a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt., ezzel egyidejűleg a letétkezelési díj éves mértéke 10 (tíz) bázispont. A Takarék Alapkezelő Zrt. kezdeményezze a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél a letétkezelő-váltás és a díjmódosítás tekintetében a módosított Tájékoztató és Kezelési Szabályzat, valamint Rövidített Tájékoztató engedélyezését, továbbá ezzel összefüggésben készítse el az engedélyeztetéshez szükséges egyéb dokumentációkat is. A letétkezelő-váltás és az új letétkezelési díj a PSZÁF határozatában megjelölt feltételek és időpont szerint léphetnek hatályba. A Tájékoztató és Kezelési Szabályzat, valamint Rövidített Tájékoztató módosításánál aktualizálásra kerülnek a jogszabályi változások és a hivatkozott dokumentumokban szereplő adatok változása következtében módosult rendelkezések is. A jelen Tájékoztatót és Kezelési Szabályzatot a Felügyelet március 10. napján kelt KE-III-111/2011. számú határozatával hagyta jóvá a korábban hatályban volt Tájékoztató és Kezelési Szabályzat módosításaként. 2. Az Alap típusa, fajtája, jellemzői Az Alap névre szóló Befektetési Jegyeinek nyilvános forgalomba hozatala útján létrehozott, nyíltvégű értékpapír befektetési alap. 3. Az Alap futamideje Az Alap futamideje a nyilvántartásba vétel napjától határozatlan ideig tart. 4. Az Alap saját tőkéjének meghatározása Az Alap saját tőkéje induláskor a nyilvános forgalomba hozatal útján kibocsátott Befektetési Jegyek névértékének és darabszámának szorzata volt, míg az Alap működése során a saját tőke az összesített nettó eszközértékkel azonos. 5. Az Alap célja, befektetési politikájának rövid összefoglalása Az Alap célja, hogy a befektetési politikájában rögzítettek szerint egy rendkívül alacsony kamatláb- és árfolyamkockázat vállalása mellett már rövidtávon is versenyképes hozamot biztosítson a Befektetési Jegy tulajdonosok számára. Az Alap befektetési alternatíva lehet a betétekhez képest, a betéteknél lényegesen nem magasabb kockázatvállalása mellett, ugyanakkor a betéteket légyegesen meghaladó likviditás biztosítása által. Az Alapkezelő az Alap befektetési politikájában lévő legalább 70%-os (hetven százalékos) tőkerészt betétekbe köteles elhelyezni, amelyre előre meghatározott szigorú feltételek mentén részletes szabályok szerint Tenderkiírás (kamatlábra kiírt verseny) keretein belül kerül sor. A Betéti Tender biztosítja, hogy az Alap tőkerészének betét(ek)be elhelyezett része mindenkor versenyképes kamatokat/hozamokat adjon az Alapba befektető Befektetési Jegy tulajdonosoknak. Az Alap kizárólag a magyarországi pénz-, és tőkepiacon fektethet be forintban denominált eszközökbe, azaz direkt 12/66

13 nemzetközi kitettsége nincs. Az Alapkezelő a törvényi előírások mindenkori figyelembevétele mellett az Alap tőkéjének legalább 70%-át (hetven százalékát) három hónapot nem meghaladó betétekbe fekteti, míg a fennmaradó legfeljebb 30%-át (harminc százalékát) három hónapnál nem hosszabb hátralévő futamidejű magyar diszkont-kincstárjegyekbe vagy magyar államkötvényekbe (együttesen: magyar állampapírokba), továbbá MNB kötvényekbe, O/N (over-night, azaz egy napos) bankközi betétekbe vagy (szállításos) repóba helyezi el. Az Alap részletes befektetési politikáját a jelen Tájékoztató részét képező Kezelési Szabályzat 8. fejezete tartalmazza. 6. Az Alap Vezető Forgalmazója Az Alap Vezető Forgalmazója a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (székhely: 1122 Budapest Pethényi köz 10.). A Vezető Forgalmazó a Befektetési Jegyek értékesítésére megbízottat (közvetítőt) vehet igénybe. 7. Az Alap Forgalmazói Az Alap Befektetési Jegyeinek forgalmazását a Vezető Forgalmazó és megbízottjai (közvetítői) végzik, melyek felsorolása a 3. számú mellékletben szerepel. 8. Az Alap Alapkezelője Az Alap Alapkezelője a Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1122 Budapest, Pethényi köz 10.). 9. Az Alap Letétkezelője Az Alap letétkezelője a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (1122 Budapest, Pethényi köz 10.). 10. A befektetések lehetséges piacainak bemutatása Az Alap portfóliójában hazai kibocsátású értékpapírok és betétek találhatók. Az Alap kizárólag a magyarországi pénz-, és tőkepiacon fektethet be forintban denominált eszközökbe, azaz direkt nemzetközi kitettsége nincs. Az Alap a mögöttes befektetési eszközök segítségével a hazai döntően pénzpiaci kockázatú - termékek elérését teszi lehetővé a Befektetők számára. 11. A Befektetési Jegyek Az Alapkezelő az Alap nevében a Befektetők számára névre szóló, dematerializált, visszaváltható, egyenként 1,- Ft, azaz egy forint névértékű Befektetési Jegyet bocsátott ki és forgalmaz a Forgalmazók közreműködésével. Az Alapra kibocsátott és forgalmazott Befektetési Jegyek egy sorozatba tartoznak és határozatlan futamidejűek. Az Alap tőkenövekményének terhére nem fizet hozamot. Az Alap a befektetések hozamát (kamat, árfolyamnyereség stb.) folyamatosan újra befekteti. Ennek eredményeképpen a Befektetők a befektetések hozamához kizárólag a Befektetési Jegyek visszaváltásakor, illetve az Alap megszűnésekor juthatnak hozzá. 12. A Befektetési Jegyek megszerzésére jogosultak A Befektetési Jegyek megszerzésére bármely devizabelföldi, illetve devizakülföldi személy jogosult. Tekintettel arra, hogy a Befektetési Jegyek dematerializált formában kerülnek előállításra a Befektetési Jegyek folyamatos forgalomba hozatala során történő vásárlásának feltétele, hogy a Befektető a dematerializált Befektetési Jegyek nyilvántartására valamely Forgalmazónál vezetett értékpapírszámlával rendelkezzen. 13. A Befektetési Jegyek előállítása, sorozatszáma, kódja A Befektetési Jegyek névre szóló, 1,- Ft, azaz egy forint névértékű, dematerializált formájú értékpapírként kerülnek kibocsátásra. A dematerializált értékpapír elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapírszámlán nyilvántartott, az értékpapír valamennyi tartalmi kellékét azonosítható módon tartalmazó adatösszesség. Átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. Az értékpapír tulajdonosának ellenkező bizonyításig azt kell tekinteni, akinek a számláján az értékpapírt nyilvántartják. A dematerializált Befektetési Jegyek nyomdai úton történő előállítására és fizikai kiadására nincs lehetőség. 13/66

14 A Befektetési Jegy ISIN kódja: HU Értékpapírszámla-vezetés A Forgalmazók által folyamatosan forgalmazott dematerializált Befektetési Jegyeket az Alapkezelő (vagy megbízottja) kezdeményezésére és megbízása alapján a KELER naponta keletkezteti, illetve törli az Alapkezelő (vagy megbízottja) KELER-nél vezetett számláján. A Befektetési Jegyek eladása esetén az Alapkezelő (vagy megbízottja) a keletkeztetést követően az értékpapírszámla-vezető javára transzferálja a dematerializált értékpapírokat, aki ezt követően az általa vezetett értékpapírszámlán jóváírja az értékpapírt és erről a számlatulajdonost értesíti. A Befektetési Jegyek visszaváltása esetén az értékpapírszámla-vezető az Alapkezelő (vagy megbízottja) KELER-nél vezetett számlájára transzferálja a visszaváltott értékpapírt és a számla megterheléséről a számlatulajdonost értesíti. A KELER ezt követően az Alapkezelő (vagy megbízottja) kezdeményezésére törli az értékpapírt. A visszaváltási szerződés megkötésének előfeltétele, hogy a Befektető a visszaváltandó Befektetési Jegyeket valamely Forgalmazó által vezetett értékpapírszámlára helyezze. A Befektetők értékpapírszámláit az erre engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltatást végzők vezetik, és ezen értékpapírszámlákról a közöttük és az ügyfelek között fennálló értékpapírszámla-szerződés feltételeinek megfelelően a Befektetők kivonatot kapnak. Az értékpapírszámláról kiállított számlakivonat igazolja az értékpapír tulajdonjogát harmadik személyek felé a kiállítás időpontjára vonatkozóan. A számlakivonat nem ruházható át és nem lehet engedményezés tárgya. A Forgalmazók által az Alap tekintetében végzett értékpapírszámla-vezetéssel kapcsolatos szolgáltatások Befektetőt érintő díjtételeit amennyiben arról a Tájékoztató másképpen nem rendelkezik az adott Forgalmazó tekintetében a Forgalmazók mindenkor hatályos kondíciós listája tartalmazza. 15. Nettó eszközérték Az Alap nettó eszközértéke az Alap portfóliójában szereplő eszközök - ide értve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - értéke csökkentve a portfóliót terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is. Az Alap nettó eszközértéke a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása, az Alap tulajdonában lévő értékpapírok árfolyamának változása, és a kötelezettségek alakulása következtében változik. Az Alap nettó eszközértéke a jelen Tájékoztató részét képező Kezelési Szabályzatban foglalt részletes szabályoknak megfelelően naponta kerül megállapításra és közzétételre. 16. A kibocsátás (jegyzés) Az Alap létrehozatalakor a Befektetési Jegyek jegyzés útján történő nyilvános forgalomba hozatala (kibocsátása) sikeres volt. Az Alap ,- forint saját tőkével, és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete PSZÁF E- III/ /2008. számú határozatával lajstromszámon december 19. napján került lajstromozásra. A Felügyelet általi nyilvántartásba vételt követően megkezdődött, és azóta is tart az Alapra kibocsátott Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása. 17. Folyamatos forgalmazás Az Alap nyilvántartásba vétele óta folyik a Befektetési Jegyek folyamatos nyilvános forgalomba hozatala, illetve visszaváltása azzal, hogy az Alapkezelő a Befektetési Jegyek Befektetők felé való értékesítésével és visszaváltásával (együttesen: forgalmazás) a Forgalmazókat bízta meg. A Forgalmazók a Befektetési Jegyek értékesítésére megbízottakat (közvetítőket) vehetnek igénybe. A Forgalmazók az általuk igénybe vett megbízottak (közvetítők) tevékenységéért a Befektetők felé, mint sajátjukért felelnek. A Befektetési Jegyek eladása és visszaváltása a Forgalmazók feladata. Az értékesítésért kizárólag a Forgalmazók felelnek. A Befektetési Jegyek értékesítése során az Alapkezelőnek az ügylet értékének a Forgalmazónál vezetett számláján történő jóváírását követően keletkezik kötelezettsége. Az Alapkezelő folyamatos forgalmazással kapcsolatos felelőssége kizárólag ezt követően a Befektetési Jegyek keletkeztetésére és az adott Forgalmazóhoz történő transzferálásra terjed ki. 14/66

15 A Befektetési Jegyek visszaváltása során az Alapkezelőnek a Befektetési Jegyeknek az Alapkezelő (vagy megbízottja) KELER-nél vezetett számlájára történő megérkezését követően keletkezik kötelezettsége. Az Alapkezelő folyamatos forgalmazással kapcsolatos felelőssége kizárólag ezt követően a Befektetési Jegyek törlésére, valamint a visszaváltás ellenértékének az Alap számlájáról az adott Forgalmazóhoz történő átvezetésre terjed ki. Az Alap Befektetési Jegyeinek folyamatos forgalmazását a Forgalmazók végzik. A Forgalmazók a forgalmazás rendjét a jelen Tájékoztató, valamint az annak részét képező Kezelési Szabályzat keretein belül saját maguk határozzák meg. A forgalmazási rend, valamint a Forgalmazók által érvényesített forgalmazási jutalék és az esetleges kapcsolódó szolgáltatások díja eltérő lehet, és időről időre változhat, a Befektető kötelessége ezekről a Forgalmazónál tájékozódni. Az értékesítés és a visszaváltás szabályai (különösen a folyamatos forgalmazási árra, a forgalmazási jutalékokra és egyéb költségekre, illetve a forgalmazási limitekre vonatkozó rendelkezések) egyebekben a jelen Tájékoztató részét képező Kezelési Szabályzatban kerülnek részletesen szabályozásra. 18. A folyamatos forgalmazás során értékesített Befektetési Jegyek mennyisége A folyamatos forgalmazás során a Befektetési Jegyek mennyisége nincs korlátozva. 19. Értékpapírszámla-vezetés A Befektetőknek a folyamatos forgalmazáskor a vételi szerződés megkötésekor értékpapírszámlával kell rendelkezniük, tekintettel arra, hogy az Alap értékpapírszámla vezetésre jogosult Forgalmazói a Befektetési Jegyeket az általuk kezelt értékpapírszámlán írják jóvá. A visszaváltási szerződés megkötésének előfeltétele, hogy a Befektető a visszaváltandó Befektetési Jegyeket a Forgalmazó által vezetett értékpapírszámlára helyezze. A Forgalmazók által az Alap tekintetében végzett értékpapírszámla-vezetéssel kapcsolatos szolgáltatások Befektetőt érintő díjtételeit, amennyiben arról a Tájékoztató másképpen nem rendelkezik, a Forgalmazók tekintetében azok hatályos kondíciós listái tartalmazzák. 20. A Befektetők tájékoztatása Részletese leírása a Kezelési Szabályzat 17. fejezetében. 21. A Befektetési Jegyekhez fűződő jogok A Befektetési Jegyek valamennyi tulajdonosa jogosult arra, hogy (a) a Kezelési Szabályzatban meghatározottak szerint a Forgalmazók pénztári óráiban - visszaváltsa a Befektetési Jegyeket, vagy azok egy részét, a visszaváltási jutalékkal csökkentett egy jegyre jutó nettó eszközértéken; (b) az Alap megszűnése esetén az Alap felszámolását, végelszámolását követően fennmaradó vagyonából a tulajdonában lévő Befektetési Jegyek névértékének az összes kibocsátott Befektetési Jegy névértékéhez viszonyított arányának megfelelően részesedjen; (c) az Alap legutolsó havi portfólió jelentését, auditálatlan féléves és auditált éves jelentését kérje az Alapkezelőtől az Alap teljesítményéről és működéséről, ingyenesen. A jelentések a Befektetési Jegy tulajdonosok rendelkezésére állnak az Alapkezelő, a Forgalmazók, valamint a Letétkezelő irodáiban; (d) a Tőkepiaci törvényben meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatást kapjon; (e) az Alapkezelőtől az Alap Tájékoztatójának, valamint az annak részét képező Kezelési Szabályzatának, Rövidített Tájékoztatójának, illetve az Alapkezelő üzletszabályzatának mindenkor hatályos példányát ingyenesen átvegye; (f) a Tőkepiaci törvényben meghatározott egyéb jogait gyakorolja. A Tpt ának (4) bekezdése alapján a Befektetési Jegyek adott befektető számára első alkalommal történő értékesítésekor a befektető jogosult arra, hogy az adott, forgalmazásban résztvevő Forgalmazótól térítésmentesen megkapja az Alap Tájékoztatóját, Kezelési Szabályzatát és Rövidített Tájékoztatóját, illetve az Alap legutóbbi éves és féléves jelentését. A Befektető külön nyilatkozatot tesz (a) a fenti dokumentumok átvételére vonatkozóan, vagy (b) arról, hogy a fenti dokumentumok részére történő átadásáról lemond, vagy (c) arról, hogy a dokumentumok átadását elektronikus úton kéri. 15/66

16 22. Hozamfizetés Az Alap tőkenövekményének terhére nem fizet hozamot. A befektetések hozamait (árfolyamnyereségét) folyamatosan visszaforgatják, azokból újabb befektetéseket hajtanak végre az Alap befektetési politikájának (Kezelési Szabályzat 8. fejezete) megfelelően. A Befektetési Jeggyel rendelkezők kizárólag a Befektetési Jegyek visszaváltásával juthatnak hozzá a tőkenövekményhez. Az Alap működésére vonatkozó részletes szabályokat a Kezelési Szabályzat tartalmazza. 23. A befektetések lehetséges piacainak részletes bemutatása Az Alap az általa vásárolt befektetési eszközök segítségével a hazai túlnyomóan pénzpiaci típusú megtakarítási formába történő befektetést teszi elérhetővé a Befektetők számára. Az Alap kizárólag a magyarországi pénz-, és tőkepiacon fektethet be forintban denominált eszközökbe, azaz direkt nemzetközi kitettsége nincs, továbbá direkt deviza kockázattal sem rendelkezik. Az Alapkezelő a törvényi előírások mindenkori figyelembevétele mellett az Alap tőkéjének legalább 70%-át (hetven százalékát) három hónapot nem meghaladó betétekbe fekteti, míg a fennmaradó legfeljebb 30%-át (harminc százalékát) három hónapnál nem hosszabb hátralévő futamidejű magyar diszkont-kincstárjegyekbe, továbbá MNB kötvényekbe, O/N (over-night, azaz egy napos) bankközi betétekbe vagy (szállításos) repóba helyezi el. Az Alap mindenkori saját tőkéjét úgy fekteti be, hogy a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazásához és visszaváltásához szükséges likvid eszközöket biztosítsa még akkor is, ha az Alap befektetési profilja szinte teljes egészében likvid eszközök szerint határozható meg. Az Alap portfóliója lehetséges elemeinek részletes meghatározását és bemutatását az Alap Kezelési Szabályzat 8. pontja tartalmazza. 16/66

17 II. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK A Befektetési Jegyek vásárlása számos kockázatot hordoz magában, amelyek döntő többsége arra vezethető vissza, hogy az Alap portfóliójában szereplő eszközök értéke ingadozik, továbbá a hazain kívül, nem közvetlenül (indirekten) a globális (nemzetközi) makrogazdasági, illetve pénz-, és tőkepiaci folyamatok is befolyásolhatják az Alap Befektetési Jegyeinek árfolyamát. A Befektetési Jegybe történő befektetéshez kapcsolódó kockázatokat a Befektetőknek saját maguknak kell felmérniük. Az Alap Befektetési Jegyeibe történő befektetésből eredő kockázatokat, illetve az azokból eredő károkat kizárólag a Befektetők viselik. Az Alappal, az Alapra kibocsátott Befektetési Jegyekkel kapcsolatos főbb kockázatok az alábbiak: 1. Politikai kockázat 2. A befektetések egyedi kockázata 3. Nemzetközi tőkepiaci kockázat 4. Származtatott termékekből eredő kockázat 5. Befektetési kockázat 6. Reálhozam kockázata 7. Társaságok kockázata 8. Devizaárfolyam-kockázat 9. Az Alap eszközeinek likviditási kockázata 10. A Befektetési Jegyek forgalmazása felfüggesztésének kockázata 11. Nettó eszközérték számításából eredő kockázat 12. Az Alap esetleges határozott futamidejűvé alakításának kockázata 13. Az Alap megszűnésének kockázata 14. A Letétkezelő kockázata 15. Partnerkockázat 16. Adószabályok változásának kockázata 17. A tranzakciós ár ismeretének hiányában történő megbízás kockázata Az Alap Befektetési Jegyeibe történő befektetés részletesebben az alábbi kockázatokat hordozza magában: 1. Politikai kockázat A magyarországi és külföldi monetáris és gazdaságpolitikai szervek (kormány, jegybank) által követett monetáris, jövedelmi és költségvetési politika alapvetően befolyásolja a piacokat, különösen az állampapírpiacok hozamszintjét és a részvények, vállalatok értékelését, operatív működését. Ezért a Befektetési Jegyek hozamát is erősen befolyásolja a hatóságok által választott árfolyamrendszer, jövedelem-, és kamatpolitika stb. Mindemellett a befektetők kötvényektől, részvényektől és egyéb befektetési eszközöktől elvárt hozamra (kockázati prémiumra) is számottevő hatással van a mindenkori kormány és jegybank gazdaságpolitikája. Közvetlenül a magyarországi, közvetetten pedig a külföldi országok politikai helyzete befolyásolhatja az Alap Befektetési Jegyeinek árfolyamát. 2. A befektetések egyedi kockázata Az Alap befektetéseinek hozamait döntően befolyásolják az országban zajló makrogazdasági folyamatok. Az elérhető hozamokat alapvetően meghatározza, hogy a gazdaság a konjunktúraciklusnak éppen melyik szakaszában van. Ezért a Befektetetési Jegyek árfolyam-ingadozása is függ a magyarországi és a nemzetközi szuverének makrogazdasági helyzetétől. Ezen túlmenően az egyes vállalatok gazdálkodási tevékenysége is hordoz magában kockázatokat (pl. veszteséges gazdálkodás, csőd, felszámolás stb.), ami a részvények áralakulásában tükröződik és áttételesen hat az Alap eszközeinek árfolyamára, amely egyedi kockázatok közvetetten kedvezőtlenül is érinthetik a Befektetési Jegyek árfolyamát. 3. Nemzetközi tőkepiaci kockázat A külföldi tőkepiaci trendek közvetetten szintén befolyásolják az Alap eszközeinek hozamait. A külföldi befektetők 17/66

18 kereslete az általuk elvárt hozamfelár mellett függ a külföldi tőkepiacok kamatszintjétől is. Ezáltal a külföldi kamatok is befolyásolják közvetetten a Befektetési Jegyek árfolyamát. Hasonló hatás nevesíthető a nemzetközi részvénypiaci hangulat esetében is. A részvénypiaci tendenciák meghatározó eleme a nemzetközi tőzsdéken uralkodó befektetői hangulat. Ennek közvetett hatásai időnként erőteljesebbek lehetnek az egyes részvények árfolyamára - ezáltal a Befektetési Jegyek árfolyamára is -, mint az a fundamentumokból következne. 4. Származtatott termékekből eredő kockázat Az Alap nem fektet származtatott termékekbe, ezáltal a származtatott termékekből eredő közvetlen kockázattal nem, mindösszesen, és kizárólag áttételesen, a hazai-, és nemzetközi származtatott piacok esetleges működési rendellenességeiből, vagy árfolyam-változásai által lehet érintett. 5. Befektetési kockázat Az Alapkezelő az Alap portfólióját a törvényi szabályozás betartásával és az Alap befektetési politikáját (Kezelési Szabályzat 8. fejezet) követve saját belátása szerint állítja össze. Annak ellenére, hogy az Alapkezelő minden befektetést részletes elemzést követően hajt végre, nincs garancia arra, hogy az Alap nem szenved el árfolyamveszteséget, bár ennek mértéke az Alap befektetési politikája által meghatározott alacsony kockázat miatt csekélynek tekinthető. A Befektetési Jegy tulajdonosoknak tudomásul kell venniük, hogy valamennyi befektetés kockázattal jár és az Alapkezelőnek nem áll módjában garantálni az Alap teljesítményét, vagy jövőbeni hozamát. 6. Reálhozam kockázata A fogyasztói árindex (infláció) emelkedése mindig rejt magában némi bizonytalanságot, így előfordulhat, hogy az infláció bizonyos múltbeli időszakot tekintve meghaladja a hazai állampapír-piac hozamát. Tekintettel arra, hogy a Befektetési Jegyek nominális hozama alapvetően az állampapír-, és részvénypiaci hozamoktól, egységesen a kamat-,és hozam-környezettől függ, az Alap nominális teljesítménye egyes időszakokban az infláció alatt maradhat. Ez pedig a negatív reálhozam kockázatát hordozza magában. 7. Társaságok kockázata Az Alap portfóliójában nem szerepelnek sem közvetlenül, sem pedig közvetten vállalatok, társaságok, azok részvényei vagy egyéb formában tulajdonosi értékpapírok, ezért közvetlen kockázattal nem, kizárólag áttételes módon az azokat érintő események árhatásainak következményeiből eredő szokásosnak tekinthető kockázattal rendelkezik. 8. Devizaárfolyam-kockázat Az Alap kizárólag forintban denominált eszközöket tarthat, ezért közvetlen devizaárfolyam-kockázata nincs, ugyanakkor a hazai deviza más devizákkal szembeni árfolyam-alakulása közvetten érintheti az Alap eszközeinek beértékelési, eladási és beszerzési árait, a betéti kamatokat. 9. Az Alap eszközeinek likviditási kockázata Az Alapkezelő a befektetési döntések meghozatala előtt mérlegeli az eszközök likviditását. A portfólióban lévő eszközök likviditása ugyanakkor a befektetési időtáv alatt is változhat. Ez esetben elképzelhető, hogy ha jelentősen romlik egy eszköz likviditása, akkor azt a nyilvántartási értéke alatt tudja csak az Alapkezelő értékesíteni, ami kedvezőtlenül befolyásolja az Alap nettó eszközértékét, így a Befektetési Jegy árfolyamát. 10. A Befektetési Jegyek forgalmazása felfüggesztésének kockázata A Befektetési Jegyek eladását és visszaváltását a Tőkepiaci törvény alapján az Alapkezelő kizárólag elháríthatatlan külső ok miatt, a Befektetők érdekében, a PSZÁF haladéktalan tájékoztatása mellett felfüggesztheti, ha a) a Befektetési Jegy nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen, ha az Alap saját tőkéje több mint 10 (tíz) %-ára vonatkozóan az adott értékpapírok forgalmát felfüggesztik, vagy b) a forgalmazás technikai feltételei legalább a forgalmazási helyek felén nem adottak. A Felügyelet meghatározott időre, de legfeljebb 10 (tíz) napra felfüggesztheti az adott sorozatot alkotó Befektetési Jegy folyamatos forgalmazását, ha az Alapkezelő nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének. Az Alapkezelő kérelmére a Felügyelet meghatározott időre, de legfeljebb 180 (száznyolcvan) napra felfüggesztheti az Alap által forgalomba hozott Befektetési Jegyek folyamatos visszaváltását, ha azt a Befektetők érdekeinek védelme szükségessé teszi, így különösen, ha: 18/66

19 a) 10 (tíz) egymás követő forgalmazási nap alatt a visszaváltott és visszaváltani kért Befektetési Jegyek összértéke eléri az Alap - adott időszak első napján érvényes - nettó eszközértékének 10 (tíz) százalékát, mely számítás során a visszaváltani kért, és még vissza nem váltott Befektetési Jegyet a visszaváltásra szóló megbízás felvétele napján érvényes nettó eszközértéken kell figyelembe venni, b) 20 (húsz) egymást követő forgalmazási nap alatt a forgalomban levő Befektetési Jegyek darabszáma 10 (tíz) százalékkal csökkent, vagy c) a Befektetési Jegyek visszaváltását biztosító likvid eszközök aránya a visszaváltások következtében az Alap saját tőkéjének 15 (tizenöt) százaléka alá csökkent. Az Alapkezelő a Befektetési Jegy folyamatos visszaváltás felfüggesztésére vonatkozó kérelmet az utóbbi felsorolás a)-c) pontjaiban meghatározott valamelyik feltétel bekövetkeztét követő 5 (öt) forgalmazási napon belül kezdeményezheti. A Felügyelet a Befektetők érdekében a felfüggesztés 180 (száznyolcvan) napos határidején belül bármikor, erre irányuló kérelem nélkül is dönthet a visszaváltás felfüggesztésének megszüntetéséről, meghatározva a visszaváltás kezdőnapját. Ha az Alapkezelő a felfüggesztés megszüntetését a felfüggesztés 180 (száznyolcvan) napos határidején belül kéri, azt a Felügyelet elrendeli. A Felügyelet a felfüggesztésre irányuló kérelem elbírálásáról legkésőbb 2 (két) forgalmazási napon belül dönt. Ha a legutóbbi felsorolás a)-c) pontjaiban meghatározott felfüggesztési feltételek bármelyike alapján elhatározott felfüggesztés fennállásának időtartama eléri a 180 (száznyolcvan) napot, a Felügyelet határozatban elrendeli az Alap megszüntetését. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CLVIII. törvény (Psztv.) 117. (2) bekezdése alapján felhatalmazást kapott a Felügyelet elnöke, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer biztonságos működése érdekében az érintett tevékenység folytatására jogosult valamennyi, a Psztv. 4. -ban meghatározott szervezetre és személyre kiterjedően határozott időre, de legfeljebb 90 napra egyes, a Psztv. 4. -ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó tevékenységek végzését, e tevékenységek körébe tartozó szolgáltatások nyújtását, ügyletek kötését, termékek forgalmazását rendeletben tiltsa meg, korlátozza vagy feltételekhez kösse. A Felügyelet elnöke a fent hivatkozott rendeletet abban az esetben hozza meg, ha az érintett tevékenység végzése a pénzügyi közvetítőrendszer egészének működése szempontjából a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető jelentős kockázattal jár, azzal, hogy a tevékenység végzése megtiltásának további feltétele, hogy ez a kockázat más módon nem hárítható el. Jelentős kockázattal jár azon tevékenység végzése, amely alapján - az érintett tevékenységet végző személyek és szervezetek száma vagy az érintett tevékenységet végző szervezet vagy személy ügyfeleinek, hitelezőinek száma, illetve a tevékenységgel érintett ügyleti érték alapján - megalapozottan feltehető, hogy a) nagyszámú, a Psztv. 4. -ában meghatározott szervezet és személy ügyfelének, hitelezőjének érdeke sérül, vagy b) a pénzügyi közvetítőrendszer működésének átláthatósága csökken. Az egyes tevékenységek végzésének feltételeit a Felügyelet elnökének rendeletében úgy kell meghatározni, hogy az a jelentős kockázat elhárítására alkalmas legyen, és ne eredményezze a jelentős kockázat mérsékléséhez feltétlenül szükséges mértéknél jobban a szerződési szabadság korlátozását. 11. Nettó eszközérték számításából eredő kockázat Az Alapkezelő célja az volt az eszközök értékelési szabályainak kialakításakor, hogy a nettó eszközérték a lehető legpontosabban tükrözze a portfólió pillanatnyi értékét. Egyes, kevésbé likvid értékpapíroknál azonban előfordulhat, hogy azok utolsó piaci ára, amely az értékelés alapját képezi, nem friss, ezért nem tükrözi helyesen az adott eszköz piaci értékét. Ekkor - miután a nettó eszközérték enyhe felül-, vagy alulértékeltséget mutathat - a nettó eszközértéken való forgalmazás miatt a Befektetők által realizált hozam minimálisan eltérhet az Alap portfólióját alkotó piaci eszközök tényleges értékének változásától. 12. Az Alap esetleges határozott futamidejűvé alakításának kockázata Az Alap határozatlan időre jött létre. Az Alapkezelő a PSZÁF engedélyével az Alapot határozott futamidejűvé alakíthatja, ebben az esetben a Befektetőknek esetleg az általuk szándékolt idő lejárta előtt megszűnik a befektetési lehetősége, mivel az Alap a határozott futamidő végén megszűnik. 13. Az Alap megszűnésének kockázata Az Alap megszűnik abban az esetben, ha saját tőkéje 3 (három) hónapon keresztül átlagosan nem éri el ,- Ft-ot, azaz húszmillió forintot. 19/66

20 14. A Letétkezelő kockázata Az Alap portfóliójában szereplő befektetési eszközöket a Letétkezelő elkülönített számlán tartja nyilván. A Letétkezelő a meghatározott törvényi szabályoknak és tőkekövetelményeknek megfelel. 15. Partnerkockázat Amennyiben az Alapkezelő által az Alap nevében kötött ügyletekben közreműködő partnerek kötelezettségeiknek nem tesznek maradéktalanul eleget, ez hátrányosan befolyásolhatja az Alap nettó eszközértékét és a Befektetési Jegy árfolyamát. 16. Adószabályok változásának kockázata Az Alap ki van téve az adószabályok esetleges megváltozásának. A jogszabályi környezet kedvezőtlen változása hátrányos helyzetbe hozhatja a Befektetőket. 17. A tranzakciós ár ismeretének hiányában történő megbízás kockázata A Befektetési Jegyre adott vételi és visszaváltási megbízás megadásának időpontjában a Befektetők már ismerik a Befektetési Jegy pontos árfolyamát amelyen a megbízás teljesül, azaz az Alap árazása előretekintő és nem utólagos megállapítású, vagyis a megbízáskori árfolyam ismeretének birtokában ilyen típusú kockázat nincs. Az Alap különböző kockázattípusoknak való kitettségét a következő táblázat foglalja össze: Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap 1. Politikai kockázat * 2. A befektetések egyedi kockázata ** 3. Nemzetközi tőkepiaci kockázat ** 4. Származtatott termékekből eredő kockázat * 5. Befektetési kockázat * 6. Reálhozam kockázata ** 7. Társaságok kockázata * 8. Devizaárfolyam-kockázat * 9. Az Alap eszközeinek likviditási kockázata * 10. Befektetési Jegyek forgalmazása felfüggesztésének kockázata * 11. Nettó eszközérték számításából eredő kockázat * 12. Az Alap esetleges határozott futamidejűvé alakításának kockázata * 13. Az Alap megszűnésének kockázata * 14. Letétkezelő kockázata * 15. Partnerkockázat ** 16. Adójogszabályok változásának kockázata * 17. A tranzakciós ár ismeretének hiányában történő megbízás kockázata - Magyarázat: ****: jelentős ***: számottevő **: nem elhanyagolható *: nem jelentős, minimális 20/66