CSILLIK PÉTER: A MAGYAR GAZDASÁG TELJESÍTMÉNYE III. NEGYEDÉVBEN ON THE PERFORMANCE OF THE HUNGARIAN ECONOMY IN 2012 Q3.

Átírás

1 CSILLIK PÉTER: A MAGYAR GAZDASÁG TELJESÍTMÉNYE III. NEGYEDÉVBEN ON THE PERFORMANCE OF THE HUNGARIAN ECONOMY IN 2012 Q3 Executive Summary GDP in Hungary continued to fall in Q3 2012, however, some encouraging signs can be seen: a) out of those EU member states, where GDP fell in all three quarters of the year, Hungary saw the lowest decrease in Q3, b) the contribution of industry (including manufacturing) to GDP stopped dropping, the share of the construction and the information technology and communications industries in GDP rose by 0.1% and 0.2%, respectively, c) in the use of GDP, exports as well as public consumption grew and d) the number of new private cars licensed rose in all three quarters year on year. 1. GDP in Hungary fell in each of the first three quarters of 2012, as was the case in seven other EU countries (the Czech Republic, Greece, Cyprus, Italy, Netherlands, Slovenia and Spain). The lowest declines were recorded in Q3 in Hungary and Spain (1.5% each). 2. In terms of crisis management, these eight countries can be categorised in four groups: The Czech Republic and the Netherlands, increasing exports and investment, paying a relatively low interest and restraining consumption to a less extent. [Active crisis management] Spain and Italy, increasing exports, reducing investment and either slightly reducing consumption or paying a relatively low interest. [Partly active crisis management] Greece and Cyprus, increasing exports, reducing investment, paying a relatively high interest and significantly restraining consumption. [More passive crisis management] Hungary and Slovenia, reducing investment, not increasing exports, paying high interests, and Hungary more, Slovenia less significantly, reducing consumption. [Passive crisis management] 3. Compared to 2007, investment in Hungary fell by 10% in the private sector, 23.1% in the public sector and 18.6% overall in the economy. 4. The rate of employment rose by 1.1 percentage point to 51.4%, while the rate of unemployment decreased by 0.3 percentage points to 10.4% year on year in Q The number of those employed rose by 113,000 to 3,935,000. Family tax benefit adjusted real earnings fell by 3.6% in Q1-Q year on year. 1

2 5. Consumption in Q3 fell by 3.9% year on year, a rate not lower than that in the PIIGS countries. 6. Exports in euro terms rose by an annual 2.3% in 2011 and 2012, exactly the same rate as the rise in consumer and industrial producer price indices in the euro area as of October Hungarian exports in real terms have been stagnant for the second consecutive year, the increase in revenues mainly comes from price increases. 7. Industrial production in October 2012 was at the level of October Seasonally and calendar adjusted industrial production in October 2012 dropped by 3.8% year on year. Total sales fell by 2.5% (domestic sales by 5.7%, export sales by 0.7%). 8. Construction production fell by 3.8% year on year between January and October 2012, although the second half of the year saw some increase. Seasonally and calendar adjusted construction production was up 7% in July, down 4.3% in August and up 5.3% in September. 2

3 Vezetői összefoglaló III. negyedévében tovább csökkent a magyar GDP, de emellett biztató jelek is tapasztalhatóak: a) azon EU-s országok között, ahol mindhárom negyedévében mérséklődött a GDP, Magyarország esetén volt az egyik legkisebb III. negyedévi csökkenés, b) a III. negyedévben az ipar (ezen belül a feldolgozóipar) GDP hozzájárulása már nem csökkent, az építőiparé 0,1%-kal, az információ és kommunikáció 0,2%-kal nőtt, c) felhasználási oldalról az exporton túl a közösségi fogyasztás is emelkedett, d) végül az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma mindhárom negyedévben nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában. 1. A magyar gazdaság GDP-je év első három negyedévének mindegyikében csökkent. További 7 európai országban esett vissza a GDP mindhárom negyedévében (Görögország, Spanyolország, Olaszország, Ciprus, Szlovénia, Csehország, Hollandia), köztük a magyar és a spanyol GDP III. negyedéves 1,5%-os csökkenése volt a legkisebb. 2. A fenti országok válságkezelésük szerint négy csoportba oszthatóak: Csehország és Hollandia növeli exportját és beruházását, relatíve kevés kamatot fizet, és kevésbé fogja vissza fogyasztását. [Aktív válságkezelés] Spanyolország és Olaszország növeli exportját, csökkenti beruházását, és vagy kevéssel csökkenti fogyasztását vagy relatíve kevés kamatot fizet. [Félig aktív válságkezelés] Görögország, Ciprus, növeli exportját, csökkenti beruházását, relatíve sok kamatot fizet, erősen visszafogja fogyasztását. [Inkább passzív válságkezelés] Magyarország és Szlovénia, csökkenti beruházását, nem növeli exportját, sok kamatot fizet és Magyarország erőteljesen (Szlovénia kevésbé) csökkenti fogyasztását. [Passzív válságkezelés] 3. A magyar beruházás 2007-hez képest III. negyedévben a versenyszférában 10%-kal, a költségvetési szférában 23,1%-kal, a nemzetgazdaságban 18,6%-kal csökkent. 4. A foglalkoztatottsági ráta 1,1%-ponttal 51,4%-ra emelkedett, míg a munkanélküliségi ráta ugyanekkor 0,3%-ponttal 10,4%-ra csökkent Július-szeptemberben szeptemberhez képest, így 113 ezer fővel nőtt (3935,5 ezer főre) a foglalkoztatottak száma. A (családi kedvezményekkel korrigált) reálkereset 3,6%-kal csökkent I-III. negyedévben az előző év azonos időszakához képest. 3

4 szeptemberben a fogyasztás 3,9%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest, ez nem kisebb, mint a PIIGS országok fogyasztáscsökkenésének átlaga ben az euróban számolt export évente átlagosan 2,3%-kal nőtt, épp annyival, mint -zóna fogyasztói illetve ipari termelői árindexének növekedése. A magyar kivitel reálértékben második éve stagnál, a bevétel növekedése az áremelkedésből származik. 7. A októberi ipari termelés a októberi szinten áll októberhez képest októberben a szezonálisan és naptárhatással kiigazított ipari termelés -3,8%-kal csökkent. Az összes értékesítés 2,6%-kal (ezen belül a belföldi célú értékesítés 5,7%-kal, az exportcélú értékesítés 0,7%-kal) csökkent. 8. A január-októberi építőipari termelés január októberéhez képest -3,8%-kal csökkent, de második felét egyfajta élénkülés jellemezte, az előző év azonos időszakához képest ban +7%-kal, augusztusban -4,3%-kal, szeptemberben +5,3%-kal változott a (szezonálisan és munkanappal kiigazított) építőipari termelés. 4

5 CSILLIK PÉTER: A MAGYAR GAZDASÁG TELJESÍTMÉNYE III. NEGYEDÉVBEN 1. GDP. A magyar gazdaság III. negyedévében sem növekedett, a GDP az I. és a II. negyedév után folytatta a csökkenést. Az I-III. negyedévi GDP visszaesés -1,3% volt az előző év azonos időszakához képest, ebből a mezőgazdaság: -0,6%, ipar: -0,1%, építőipar: - 0,2%, szolgáltatások: -0,2%, termékadók:-0,2%. Felhasználási oldalról a végső fogyasztás: - 1,3%, a bruttó felhalmozás: -2,3%, export-import: 2,4%. 1. táblázat A GDP-hez való hozzájárulás termelési és felhasználási oldalról, %-ban I. II. III. TERMELÉS negyedév IV. Összesen Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat -0,2-0,6-1,1-0,6 Ipar -0,2-0,1 0,0-0,1 Ebből: Feldolgozóipar 0,0 0,0 0,0 0,0 Építőipar -0,3-0,4 0,1-0,2 Szolgáltatások összesen, ebből: -0,2-0,2-0,3-0,2 Keresk., gépjármű jav., szállás, vendéglátás 0,0-0,1-0,1-0,1 Szállítás, raktározás -0,1-0,1-0,1-0,1 Információ, kommunikáció 0,1 0,2 0,2 0,2 Pénzügyi, biztosítási tevékenység -0,1-0,1-0,1-0,1 Ingatlanügyletek -0,1-0,2-0,1-0,1 Szakmai, tud., műsz., admin. Tev. 0,0-0,1 0,0 0,0 Közig., véd., köt. Tb-, okt. eü. szoc. 0,0 0,1 0,0 0,0 Művészet, szórakoztatás, szabad idő, egyéb szolgáltatás 0,0 0,0-0,1 0,0 Termékadók egyenlege 0,0-0,2-0,1-0,1 GDP összesen (piaci beszerzési áron) -0,7-1,5-1,5-1,3 FELHASZNÁLÁS Háztartások fogyasztási kiadása -0,1-0,3-2,0-0,8 Természetbeni társadalmi juttatás a kormányzattól -0,3-0,8-0,4-0,5 Term. Társ. Jut. a háztartásokat s. n-p int-től 0,0 0,0-0,1 0,0 Háztartások tényleges fogyasztása -0,5-1,0-2,5-1,4 Közösségi fogyasztás -0,1 0,1 0,1 0,1 Végső fogyasztás összesen -0,5-1,0-2,4-1,3 Bruttó állóeszköz-felhalmozás -0,9-0,7-0,6-0,8 Készletváltozás -1,4-2,4-0,9-1,6 Bruttó felhalmozás -2,3-3,2-1,5-2,3 Belföldi felhasználás -2,8-4,1-3,9-3,6 Export 1,9 3,8 1,7 2,5 Import -0,2 1,2-0,6 0,1 Egyenleg 2,1 2,6 2,3 2,4 Bruttó hazai termék (GDP) összesen -0,7-1,5-1,5-1,

6 2. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS 2/A GDP. A magyar gazdaság jövedelemtermelését nemzetközi összefüggésben is megvizsgáljuk. A III. negyedéves GDP 27 vizsgált ország (KSH adatbázisában Írországra, Portugáliára még nem volt adat december 27-én) felében a GDP csökkent. Azoknak az országoknak a neve mellett * található, ahol a II. negyedévben is 100 alatt volt a teljesítés, és ** ahol az első és a második negyedévben is csökkent a jövedelemtermelés. A Baltikum országai, az USA, az UK, Japán mellett Lengyelországban, Bulgáriában, Szlovákiában, Máltán, Ausztriában, Németországban, Svédországban és Franciaországban nőtt a GDP, nem volt recesszióban Románia, de második negyedéve visszaesett a jövedelemtermelés Belgiumban, Dániában, Finnországban, Szlovéniában. Három negyedéven keresztül csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban, valamint Hollandiában, Csehországban, Cipruson és Magyarországon. 3. táblázat Néhány ország III. negyedéves GDP-je, előző év azonos időszak=100 Görögország** 93,1 Románia 99,4 UK 100,8 Szlovénia* 96,7 Dánia* 99,5 Bulgária 100,9 Olaszország** 97,5 EU 27* 99,5 Lengyelország 101,6 Ciprus** 98,0 Belgium* 99,6 Málta 101,9 Csehország** 98,4 Franciaország 100,0 Szlovákia 102,1 Hollandia** 98,4 Svédország 100,3 USA 102,3 Magyarország** 98,5 Németország 100,4 Észtország 103,5 Spanyolország** 98,5 Japán 100,5 Litvánia 104,4 Finnország* 98,8 Ausztria 100,7 Lettország 105,2 Ennek alapján Magyarország GDP-je a legkevésbé mély (1,4-1,5%-os csökkenés), de a leghosszabb ideje (3 negyedéven át) tartó visszaeséssel bíró ország (Spanyolországgal, Hollandiával, Csehországgal együtt) közé tartozott. 2/B BERUHÁZÁS. Megvizsgáljuk a beruházások alakulását is. Növekvő (7 negyedévben átlagos) állóeszköz felhalmozással bíró országok legtöbbjének a III. negyedéves GDPje növekedett, (Baltikum, USA, Japán, Szlovákia, Svédország, Lengyelország, Ausztria, Németország, Franciaország), a csökkenő felhalmozás és három időszakos GDP csökkenés jellemezte Görögországot, Ciprust, Spanyolországot, Olaszországot, Magyarországot, Csehországot. Volt néhány csökkenő felhalmozással, de nem 3 negyedéven keresztül csökkenő GDP-vel bíró ország is (Szlovénia, Málta, Bulgária, UK). Ennek alapján 6

7 Magyarország az erősen felhalmozást mérséklő és hosszabban nem növekvő országok csoportjába tartozik. Az erősen (7 negyedéves átlagban 4%-ot meghaladóan) beruházást csökkentő ország-csoport minden tagja dél-európai ország volt, és Románián kívül mindegyik dél-európai ország felhalmozást csökkentő ország is volt. 4. táblázat A bruttó állóeszköz felhalmozás utolsó 7 negyedéves átlaga (előző év azonos időszaka = 100) Görögország 80,0 UK 99,7 USA 104,7 Ciprus 83,1 EU 27 99,9 Ausztria 104,7 Szlovénia 91,5 Hollandia 101,2 Lengyelország 105,6 Spanyolország 93,1 Belgium 102,4 Svédország 105,9 Málta 93,3 Franciaország 102,4 Szlovákia 106,6 Olaszország 95,2 Dánia 102,8 Románia 108,0 Bulgária 95,3 Japán 103,1 Litvánia 113,1 Magyarország 95,9 Németország 103,2 Lettország 125,0 Csehország 99,5 Finnország 103,5 Észtország 126,0 2/C EXPORT. Az EURÓ-ban számolt exportnövekedés január-október és január október között hoz némi meglepetést. Minden ország (Románia kivételével) növelte kivételét. Legerősebb exportdinamikát az USA mutatott fel, de magas volt az ütem Japánban is, és ismét magasnak mondható a Baltikum országainak átlaga is. Németország, Franciaország, Ausztria, Lengyelország és Szlovákia is a felhalmoz, exportál és GDP-t növelő országok közé tartozik. Az ellenpont Szlovénia, ahol kevés exportdinamika és csökkenő állóeszköz felhalmozás mellett zsugorodik a GDP-je. Az erősen lehalmozó de átlag feletti exportdinamikát mutató, 3 negyedéven át csökkenő GDP-jű országok közé tartozik: Görögország, Ciprus. Ezzel szemben Olaszország, Szlovénia és Spanyolország kisebb exportdinamikája kevésbé tompítja a beruházás- és a GDP visszaesést. Magyarország (MNB és KSH termékcsoportos adatok) a folyóáras -kivitel szempontjából a második legrosszabbul teljesítő ország volt, reálértéken az export kb. 2%-ponttal lenne kisebb bármely országnál, így a magyar GDP visszaesést jól magyarázza a beruházás, az export (és később látjuk, a fogyasztás visszaesés). 5. táblázat Export -ban január-októberben (előző év azonos időszaka=100) Románia 99,5 Spanyolország 102,9 Lengyelország 105,1 Magyarország 101,1 Ausztria 103,0 Ciprus 106,6 Finnország 101,1 Dánia 103,4 Hollandia 106,9 Málta 101,2 EU ,2 Japán* 109,0 Svédország 101,2 Olaszország 104,3 Szlovákia 110,6 Szlovénia 101,3 Franciaország 104,5 Litvánia 112,9 Belgium 101,9 Németország 104,8 Görögország 113,0 Bulgária 102,3 Csehország 105,0 Lettország 115,1 UK 102,4 Észtország 105,0 USA* 115,8 A * jel: január-szeptember 7

8 2/D ÁLLAMADÓSSÁG ÉS KAMATLÁB A nemzetközi környezetben a GDP növekedést és a beruházási és exportaktivitást magyarázó összefüggések nem lennének teljes körűen bemutatva, ha a GDP arányos bruttó államadósság hatását nem érzékeltetnénk. A KSH az EU-ra vonatkozóan közli a GDP arányos bruttó államadósság, az egy főre eső GDP, és a hosszú kamatláb értékét 2011-re vonatkozóan. 6. táblázat A bruttó államadósság/gdp, az egy főre eső GDP, és a hosszú kamatláb ben Ország F=szabad tőke/fő= =(227-D)%*Y r=hosszú kamatláb D= Államadósság/GDP Y=GDP/fő (PPP, USD) Ausztria ,32% 72, Belgium ,23% 97, Bulgária ,36% 16, Ciprus ,79% 71, Csehország ,71% 40, Dánia ,73% 46, Egyesült Király ,05% 85, Finnország ,01% 49, Franciaország ,32% 86, Görögország ,75% 170, Hollandia ,99% 65, Írország ,60% 106, Lengyelország ,96% 56, Lettország ,91% 42, Litvánia ,16% 38, Magyarország ,64% 81, Málta ,49% 70, Németország ,61% 80, Olaszország ,42% 120, r-r* 0,12% 0,07% -1,82% 0,93% -0,53% -0,08% -1,07% -0,10% -0,89% 1,50% -0,03% 5,50% 0,22% -0,80% -0,62% 0,94% -0,73% -0,99% -0,55% D*r 2,40% 4,14% 0,87% 4,12% 1,51% 1,27% 2,59% 1,47% 2,86% 26,87% 1,96% 10,21% 3,36% 2,49% 1,99% 6,22% 3,18% 2,10% 6,54% 8

9 Portugália ,24% 108, Románia ,24% 33, Spanyolország ,44% 69, Svédország ,61% 38, Szlovákia ,45% 43, Szlovénia ,97% 46, Európai Unió ,32% 82, Eurózóna ,41% 87, ,07% 3,31% 2,42% -1,39% 3,77% 1,33% 1,00% -0,06% 1,93% -0,28% 2,33% 0,81% 3,56% -0,08% 3,85% 0,19% Az egy főre eső GDP és a bruttó államadósság/gdp felhasználásával megbecsüljük az ország egy főre eső tőkeállományának azt a részét, ami meghaladja az államadósság állományt, vagyis az egy főre eső szabad tőkeállományt. Feltételezzük, hogy a tőke/gdp arány minden országban azonos (számításunkban ezt 2,27-nek vettük.) A táblázat második oszlopa tartalmazza a szabad tőkeállományt, a harmadik oszlop a hosszú kamatlábat. A hosszú kamatláb a szabad tőkeállomány csökkenő függvénye volt 2011-ben. {r*=2080/f} A kapcsolat szorossága közepesnek mondható (0,71). A számított kamatláb r* és a tényleges kamatláb r különbségét mutatja a táblázat utolsó előtti oszlopa. Ennek értelmében a magyar tényleges hosszú kamatláb 0,94%-kal volt magasabb, mint ami az eladósodottságból és az ország fejlettségéből következett volna. Ez azt jelenti, hogy a GDP kb. 0,8%-át haladta meg a többletteher, vagyis kb. 220 Mrd HUF-fal került többe az adósság kamatterhe, mint ha az EUs trenden lett volna a magyar kamatláb. Néhány ország esetén (Portugália, Írország, Görögország, Spanyolország) nagyobb volt az eltérés a trend és a tényleges kamatláb között. A táblázat tartalmát nem könnyű egyetlen mondatban összefoglalni. Ha egy ország kamatlába a trendvonalon volt, akkor D*r={D/(2,27-D)}*{2080/Y} nagyságú kamatterhet kell az államadósság után kifizetni. Magyarország egy főre eső GDP-je durván EU-27 átlagának 2/3-a (21403 USD vs USD), míg az államadósság rátája nagyjából azonos (81,4% vs. 82,5%), így a többlet kamatteher az EU-s átlaghoz képest 50%-os lenne, ha a kamatláb a trenden feküdne. A táblázat utolsó oszlopa azt mutatja, hogy mekkora jövedelem kivonást jelentene az, ha minden államadósság hosszú kamatlábon lenne finanszírozva. Az EU-27-ből 8 országnál jelent ez a GDP 3,75%-ánál nagyobb kamatterhet, még pedig a PIIGS országok Belgium, Ciprus és Magyarország esetén. A kamatteher miatti további eladósodást akkor lehet elkerülni, ha magas exportdinamikát kombinálják az alacsony import szinttel, ami vagy a fogyasztás mérséklődését vagy a beruházások (és így a nemzeti tőke) csökkenését okozzák, ami hosszabb távon a GDP további csökkenését okozhatja. 9

10 r=hosszú kamatláb 1. ábra A hosszú kamatláb a szabad tőkeállomány függvényében 2011-ben 18% 16% 14% 12% 10% 8% r = 2 080/F R² = 0,71 6% 4% 2% 0% F= szabad tőkeállomány 3. ÁLLAMADÓSSÁG A magyar gazdaságpolitika egyik célja a GDP arányos bruttó adósság csökkentése. A GDP arányos bruttó államadósság I. negyedévéhez képest 6%-ponttal ( 83,1%-ról 77,1%-ra) csökkent, a nettó államadósság 3,5%-ponttal (53,2%-ról 56,7%-ra) emelkedett, a bruttó és a nettó különbözete 9,5%-ponttal (29,9%-ról 20,4%-ra) csökkent. 6. táblázat A GDP arányos bruttó, nettó és bruttó-nettó államadósság 6/a Államháztartás "maastrichti" adóssága, nettó tartozása a GDP %-ban I. II. III. IV I. II. III. bruttó adósság / GDP 83,1 77,9 82,9 80,8 79,0 77,7 77,1 nettó tartozás/gdp 53,2 54,5 54,8 52,3 53,6 55,2 56,7 (bruttó-nettó)/gdp 29,9 23,4 28,1 28,5 25,4 22,5 20,4 6/b. Az államháztartás "maastrichti"adóssága és nettó tartozása a GDP %-ban I. II. III. IV I. II. III. Adósság/GDP 83,6 78,5 83,4 81,4 80,0 78,9 78,6 Nettó tartozás/gdp 53,5 54,9 55,2 52,7 54,2 56,1 57,7 Forrás: MNB 10

11 A frissebb adatot (6/b) január 3-án közölte az MNB a Portfólió szerint, míg 6/a az MNB honlapján január 3-án volt olvasható. (2012. január 8-án is az a) változat volt elérhető). Nemcsak az a meglepő, hogy III. negyedévben 1,5%-ponttal nagyobb a bruttó adósság 6/b szerint, mint 6/a-ban, a meglepő 6/a és 6/b eltérésében, hogy I. negyedévben a rés 0,5%-pont volt, ami I. negyedévre 1,0%-pontra nőtt, végül III. negyedévre 1,5% pontra nőtt. A 6/b-ben közölt végi adósságráta (81,4%) megegyezik a KSH által adott nemzetközi adatsorral, ezt használtuk az 1. ábra elkészítésekor is. 7. táblázat Az államháztartás pénzügyi eszközei és összetevői, Mrd HUF-ban Államháztartás (S.13) 2011Q1 2011Q2 2011Q3 2011Q4 2012Q1 2012Q2 2012Q3 Pénzügyi eszközök 9 914, , , , , , ,0 Készpénz és betétek 2 331, , , , , , ,8 Nem részvény értékp. 209,3 344,2 651,2 711,9 588,0 829,3 713,6 Hitelek 756,4 704,5 802,4 465,0 352,4 350,1 334,4 Részvény, részesedés 2 729, , , , , , ,3 Biztosítástech. tartalékok 2,1 2,0 1,9 1,9 2,0 1,9 2,1 Egyéb követelések 3 886, , , , , , ,9 Forrás: MNB Az államháztartás pénzügyi eszközei több mint 1100 Mrd HUF-fal csökkentek 2012 Q3 és 2011Q1 között, hogy pontosan mi csökkent, az nem derül ki a táblázat egyéb követelések sorából. A kormányzat gazdaságpolitikájában a GDP arányos bruttó adósság csökkentése elsődlegesnek tekinthető. Ennek érdekében a GDP mintegy 10%-át kitevő magánnyugdíjkasszát is felhasználták. Ha I. negyedévi 83,0-84,0% körüli összeget 10%- ponttal csökkentenénk, akkor 73,0-74,0% körüli eladósodottság lenne várható passzív gazdaságpolitika mellett is. Ezzel szemben a GDP arányos bruttó adósság 77,1-78,6 % -os, ha a különböző MNB anyagokat nézzük. (Nettó adósság magyarázata ennél csak nehezebb lenne.) A magán-nyugdíjkassza fele tehát az adósságállományt csökkentette, de mi történt a másik felével? A gazdaság nem gyorsult, hanem visszaesett. A jövőt megalapozó beruházások helyett a tőkeállomány gyorsan pusztul. A háztartások nem többet, hanem kevesebbet fogyasztanak. Az ország export részesedése versenytársaihoz képest nem nő, hanem csökken. A hiányzó 5%-pont egy része elmehetett a drágább államadósság kamatok megfizetésére, a kasszában lévő értékpapírok árcsökkenésére, stb A magán-nyugdíjkassza felhasználásával kapcsolatos részletes elszámolás a jelen anyagnak nem képezi feladatát. 11

12 4. BERUHÁZÁS A nemzetgazdasági beruházások között minden évben csökkentek, 2008-ban 3,0%-kal, 2009-ben 8,6%-kal, 2010-ben 5,1%-kal, 2011-ben 4,5%-kal, 2012 I-III. negyedévben kb. 4,5%-kal, így a jelenlegi beruházás nagyjából a ¾-ét teszi ki a évi értéknek. A versenyszféra beruházásai nem sokban különböznek a nemzetgazdaságétól, a versenyszféra beruházási üteme a nemzetgazdaságéhoz képest, az egyes évek ütemkülönbsége: 2008: -0,4%-pont, 2009: - 3,8%-pont, 2010: +4,00%-pont, 2011: +8,2%-pont, 2012: kb.+2,0%-pont, így 2007-hez képest a versenyszféra beruházásának elmaradása kb. 15%. A költségvetési beruházások elmaradása 2007-hez képest ennél nagyobb. 8. táblázat A beruházások reálalakulása, előző év azonos időszaka=100 összes verseny költségvetés J M 95,2 89,9 78 Á Jú 97, ,2 Jl Sz 97,7 97,6 84,2 O D 96,8 96,4 79,6 J D 97 96,6 78, J M 92,3 90,6 80,5 Á Jú 95,3 89,6 103,2 Jl Sz 91,1 90,7 100,9 O D 89 83,3 99,3 J D 91,4 87,6 97, J M 94 95,3 125 Á Jú 95,4 100,8 128 Jl Sz 98,7 99,1 142,1 O D 92,6 99,4 108 J D 94,9 98,9 123, J M 99,3 102,5 111,6 Á Jú 93,5 96,7 97,1 Jl Sz 94,6 103,7 77,5 O D 95, ,2 J D 95,5 103,7 91, J M 91,4 89,9 80 Á Jú 94,1 98,4 72,8 Jl Sz 97,9 98,9 82,2 Zsugorodó tőkeállomány mellett nem képes növekedni a gazdaság. Ha szeptemberi beruházást 100-nak vesszük, akkor szeptemberi beruházás a nemzetgazdaság egészében -18,6%-os csökkenést mutatott, de a versenyszférában is -10,0%- os volt a beruházás csökkenés, míg a költségvetési szférában -23,1%. 12

13 J M Á Jú Jl Sz O D J M Á Jú Jl Sz O D J M Á Jú Jl Sz O D J M Á Jú Jl Sz O D J M Á Jú Jl Sz 5. FOGLALKOZTATÁS. A foglalkoztatási ráta (foglalkoztatott/15-47 éves népesség) valamelyest nőtt, a munkanélküliségi ráta [munkanélküli/(munkanélküli+foglalkoztatott)] valamelyest csökkent az elmúlt negyedévben. A foglalkoztatottsági ráta 1,1%-ponttal 51,4%-ra emelkedett Július-szeptemberben, míg a munkanélküliségi ráta ugyanekkor 0,3%-ponttal 10,4%-ra csökkent. 113 ezer fővel több (3935,5 ezer fő) foglalkoztatott volt 2012 szeptemberben, mint szeptemberben. (A közmunkások, közcélú foglalkoztatottak számára vonatkozó adatot a KSH honlapján nem találtam január 9- én.) A családi kedvezményekkel korrigált reálkereset I-III. negyedévben az előző év azonos időszakához képest 3,6%-kal csökkent. 2. ábra Foglalkoztatottsági és munkanélküliségi ráta alakulása 52,0 51,5 51,0 50,5 50,0 49,5 49,0 48,5 48,0 12,0 11,5 11,0 10,5 10,0 9,5 9,0 8,5 8,0 7,5 7,0 Foglalkoztatási ráta (bal t.) Munkanélküliségi ráta (jobb t.) RÖVIDEN: 2012 I-III. negyedévben 2011 I-III. negyedévéhez képest részben a közmunkások számának emelkedése mellett - többen dolgoznak (+1,1%-kal), de az évek óta csökkenő beruházás miatt kevesebb eszközzel termelnek, mint látni fogjuk, stagnált vagy csökkent a nemzetgazdasági reálexport is, zsugorodnak a reálkeresetek (-3,6%) és a fogyasztás is, mindez magyarázza, hogy milyen tényezők miatt kisebb GDP -1,3%-kal, mint az előző év azonos időszakában. 13

14 6. FOGYASZTÁS. A világ néhány fejlett országának 2012 évi fogyasztásváltozását mutatja az 5. táblázat. A legnagyobb fogyasztáscsökkenést a PIIGS országok szenvedték el, Görögország fogyasztása 2012 szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest -8,4%- kal csökkent, Olaszországban -4,8% volt a fogyasztáscsökkenés, Spanyolországban -2,8%. Nincs adat Írországra és Portugáliára vonatkozólag. Az április-szeptemberi portugál adatok - 5,9%-os fogyasztáscsökkenésről szólnak, míg az utolsó elérhető ír adat -1,4% volt október-decemberben. Meglepő, hogy a magyar adat nem jobb, mint a PIIGS átlag, a szeptemberi fogyasztáscsökkenés -3,9%-os volt az előző év azonos időszakához képest. Csökkent, kisebb mértékben Szlovénia, Csehország, és Románia lakosainak fogyasztása, nem nőtt Szlovákiában és Lengyelországban. Stagnálás közeli volt Németországban, Ausztriában és Franciaországban, nőtt az USA-ban, UK-ban, Japánban, Baltikumban és a Skandinávoknál. 9. táblázat Háztartások végső fogyasztása, (vol. index) előző év azonos időszaka= J M Á Jú Jl Sz Görögország 90,5 91,4 91,6 Olaszország 96,6 95,7 95,2 Magyarország 99,7 99,5 96,1 Ciprus 100,0 98,4 96,2 Szlovénia 100,8 97,5 97,0 Csehország 97,2 96,8 97,5 Spanyolország 99,1 97,7 97,7 Hollandia 99,3 98,6 98,2 Málta 97,5 95,8 98,2 Románia 100,6 102,1 98,6 Eurózóna 17a 99,0 99,0 98,7 EU 27a 99,4 99,4 99,3 Belgium 99,6 99,1 99,4 Szlovákia 99,9 99,7 99,4 Franciaország 100,0 99,6 99,8 Lengyelország 101,7 101,1 99,8 Németország 101,6 100,4 99,8 Ausztria 102,0 100,1 100,1 Finnország 106,0 100,0 100,8 Svédország 102,2 100,8 101,3 Japán 103,8 103,1 101,3 Dánia 100,9 100,9 101,6 Egyesült Államok 101,8 101,9 102,0 Egyesült Királyság 100,1 100,4 102,1 Litvánia 107,9 104,9 103,1 Bulgária 102,0 106,2 103,7 Lettország 105,5 107,3 105,1 Észtország 104,1 101,9 106,5 Portugália 94,5 94,1-14

15 1996. január január január január január január január január január január január január január január január január január 7. KIVITEL. Az -ban számolt exportnövekedés nem vált zéróvá, 2009 havi átlagát 100%- nak véve ben a havi növekedési ütem 0,19% volt, ami éves szinten a nominális 2,3%-nak felelhet meg. (A 2,3% éppen az -zóna fogyasztói áremelkedése, illetve meglepő módon az ipari termelői árindex, 2012 októberében egyaránt.) Ennek alapján a magyar kivitel reálértékben második éve stagnál, a bevétel növekedése az áremelkedésből származik. 3. ábra Az összes export és összetevői, valamint a behozatal havonta m -ban élelmiszer nyersanyag Energiafeldolgozott Gépek, összesen behozatal 10 15

16 10. táblázat Az összes export és összetevői, valamint a behozatal havonta,2009 átlag=100% élelmiszer nyersanyag energia feldolgozott gépek kivitel összesen behozatal január 86,1% 91,6% 105,9% 99,9% 97,0% 97,1% 94,4% február 95,3% 112,3% 111,9% 106,5% 106,4% 105,9% 104,9% március 123,9% 144,7% 135,7% 126,7% 122,1% 124,3% 120,4% április 109,3% 130,3% 123,5% 118,3% 109,4% 112,6% 110,9% május 103,9% 127,3% 146,7% 119,3% 113,0% 115,3% 115,0% június 106,7% 132,6% 121,2% 130,9% 130,6% 128,7% 123,8% 113,0% 143,6% 127,6% 127,9% 112,8% 118,0% 122,5% augusztus 113,4% 130,3% 132,3% 118,7% 112,7% 115,3% 113,5% szeptember 127,4% 137,6% 153,0% 135,4% 133,3% 134,1% 132,2% október 130,5% 153,8% 140,3% 134,4% 131,2% 132,8% 133,2% november 140,8% 163,0% 139,2% 138,3% 146,5% 144,0% 137,3% december 132,2% 123,0% 121,6% 117,5% 120,6% 120,7% 120,0% január 118,7% 145,1% 129,6% 129,1% 121,6% 124,2% 123,5% február 132,5% 162,3% 136,8% 136,8% 134,2% 135,5% 124,6% március 149,7% 183,6% 191,9% 158,2% 140,6% 148,4% 140,7% április 133,3% 161,2% 164,7% 144,6% 117,8% 128,4% 127,8% május 127,8% 169,7% 208,2% 153,7% 130,4% 139,5% 134,0% június 128,8% 163,5% 189,9% 151,4% 120,4% 132,2% 129,6% 133,0% 199,7% 169,4% 142,9% 111,3% 125,0% 124,9% augusztus 140,4% 205,9% 181,5% 140,5% 120,4% 130,9% 130,1% szeptember 135,8% 210,2% 180,7% 153,4% 138,6% 145,1% 138,9% október 136,7% 207,1% 186,7% 151,2% 131,1% 140,1% 137,0% november 146,0% 196,4% 208,1% 156,7% 144,9% 151,0% 146,2% december 132,1% 146,0% 212,5% 126,5% 111,5% 120,6% 122,2% január 135,5% 192,3% 170,6% 143,8% 113,0% 126,3% 126,2% február 136,4% 187,3% 193,0% 149,6% 123,7% 134,9% 127,9% március 159,9% 223,6% 218,0% 166,3% 125,2% 143,5% 140,6% április 147,4% 196,6% 183,4% 147,6% 107,0% 125,0% 124,0% május 160,8% 208,7% 199,1% 164,0% 125,9% 142,5% 137,2% június 149,2% 223,0% 172,7% 162,3% 124,5% 140,0% 132,9% 155,4% 220,8% 169,5% 155,2% 111,6% 130,5% 130,2% augusztus 172,5% 182,9% 214,6% 152,1% 115,8% 133,9% 130,4% szeptember 151,5% 213,4% 219,6% 161,9% 121,1% 139,1% 132,4% október 148,9% 144,9% 16

17 2011. január február március április május június augusztus szeptember október november december január február március április május június augusztus szeptember október 4. ábra A magyar kivitel havi alakulása 2009 átlagához képest, -ban. 155,0% 150,0% y = 132,44%e 0,19%x R² = 3,75% 145,0% 140,0% 135,0% 130,0% 125,0% 120,0% A beruházás és a tőkeállomány évek óta zsugorodik és az export reálértéken két éve stagnál. Nem az a gondunk, hogy a magyar GDP harmadik negyedéve recesszióban van, hanem az, hogy a végét nem látjuk ennek. Ha termékcsoportok szerint vizsgálódunk, akkor hónapjaiban a gépipari kivitel átlagos elmaradása 7,5%-pont volt havi kiviteli értékekhez képest, bár a többi termék kivitele növekedést mutatott, de a géptermékek a teljes kivitel több, mint felét kiteszik. Az elmúlt bő másfél évtizedben (1996 óta) a géptermék kivitele havonta 1%-os növekedést mutatott -ban számítva. Az EU ben 4,4%- kal növelte évesített átlagos kivitelét -ban számolva, ez közel duplája a magyar exportütemnek. Ebből következően nem egyszerűen arról van szó, hogy az importkereslet alacsony, hanem arról, hogy a magyar export részarányát csökkenti az EU exportálók között. A magyar gazdaság III. negyedévi helyzetét a GDP felhasználási oldala felől közelítve: erősen zsugorodó fogyasztás és beruházás jellemzi, stagnáló exporttal, (ezen belül zsugorodó géptermék kivitellel), a termelési oldal esetén az ipar, építőipar, szállítás ágazatait vizsgáljuk. 8. IPAR. A októberi termelés a októberi termelési szinten található októberéhez képest októberében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított ipari termelés -3,8%-kal csökkent, a belföldi célú értékesítés -5,7%-kal, az exportcélú termelés - 0,7%-kal, az összes értékesítés -2,6%-kal csökkent. A legnagyobb gondot talán az jelenti, hogy az exportértékesítés is megdermedt 2010 utolsó negyedéve óta. 17

18 11. táblázat Az ipar termelése, értékesítése, (szezonálisan, munkanappal kiigazítva), 2006=100 értékesítés termelés belföldre exportra összesen J 123,6 103,8 140,3 120,8 F 126,3 107,4 140,9 122,7 M 122,3 106,1 135,2 120,5 Á 126,1 109,2 141,6 123,8 Mj 122,4 107,2 136,5 120,9 Jú ,1 133,5 117,9 Jl 120, ,8 118,3 Au 119,8 103,5 131,8 117,3 Sz 117,1 104,6 130,1 116,8 O 114,6 101, ,8 N 109,8 98,1 122,3 110,4 D 97,3 98,8 107,6 103, J 97,6 101,2 101,3 102,9 F 93,9 95,9 101,3 99,8 M 98, ,8 101,1 Á 94,1 89,4 101,2 93,5 Mj 95,1 87,9 103,5 94,1 Jú 97, ,5 97,2 Jl 97,2 87,5 108,2 97,1 Au 96,1 88,2 108,1 97,2 Sz 99,7 86,4 112,6 98,9 O 101,7 91,4 114,3 102,4 N 99,7 88,3 112,2 100,3 D 96,9 87,6 112,9 100, J 103,2 91,3 117,5 103,9 F 101,6 88, ,7 M 102,5 87,5 117,2 102,1 Á 103,9 87,1 122,5 102,5 Mj 108,8 89,8 124,4 105,1 Jú 110,3 87, ,7 Jl 109,2 90,4 125,4 106,6 Au 111,1 89,8 129,6 108 Sz 110,6 89, ,2 O 110,6 85,5 131,8 106,9 N 114,2 84,4 134,5 107,3 D 102,3 84,2 126, J 114,6 82,2 136,2 106,4 F 116,7 85,7 138,6 108,7 M 112, ,7 Á 113,8 84,8 136,3 107,6 18

19 Mj 111,9 84,1 132,2 106 Jú 111,3 83,3 130,2 104,7 Jl ,4 134,8 106,6 Au 111,9 82,6 135,5 106,8 Sz ,9 134,1 106,2 O 114,4 81,1 134,5 105,8 N ,3 139,4 108,6 D 109,7 82,4 137,5 107, J 112,8 80,8 134,4 105,2 F 112,6 88,9 133,9 106,9 M 113,2 80,6 137,4 106,4 Á 110,5 83,1 132,1 105,2 Mj 114,5 82, ,1 Jú 111,8 81,1 137,6 106,8 Jl 110,8 80, ,8 Au 113,8 79,9 135,6 105 Sz 114,4 79,9 135,4 105,1 O 110,1 76,5 133,5 103,1 5. ábra Az ipar termelése, értékesítése szezonálisan és munkanappal kiigazítottan, 2006= termelés belföldre exportra értékesítés összesen J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz

20 9. ÉPÍTŐIPAR. Az építőipar hosszú évek óta tartó csökkenése III. negyedévben nem folytatódott ban 7%-kal, augusztusban -4,3%-kal, szeptemberben +5,3%-kal haladta meg a (szezonálisan és munkanappal kiigazított) építőipari termelés az egy évvel korábbi szintet. A január-októberi átlag január októberéhez képest -3,8%os csökkenést mutatott, az építőipari élénkülés az év második felét jellemezte 6. ábra Az építőipari termelés alakulása, 2005= =100 J M Mj Jl Sz N J M Mj Jl Sz N J M Mj Jl Sz N J M Mj Jl Sz N J M Mj Jl Sz SZÁLLÍTÁS. Az árúszállítás csökkent, az árútokm január-szeptemberben január-szeptemberhez képest -1,6%-kal volt kisebb. A helyközi személyszállításban január-szeptemberben -10,3%-os csökkenés következett be utaskilométerben mérve az előző év azonos időszakához képest. A helyi személyszállításban -2,6%-kal csökkent az utaskilométer ugyanekkor. Az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma tovább emelkedett, megközelítve a 2008-as érték 60%-át. 7. ábra Az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma Első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV