HÍRLEVÉL (Evából visszatérés, Egyesületi tagok kérdései)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HÍRLEVÉL (Evából visszatérés, Egyesületi tagok kérdései)"

Átírás

1 1 Tisztelt Egyesületi tag! HÍRLEVÉL (Evából visszatérés, Egyesületi tagok kérdései) Tájékoztatásul megküldjük hírlevelünk következő számát, amely általános tájékoztatást ad az eva adóalanyiságból visszatérés számviteli és adózási feladatairól, illetve az eddig beérkezett tagjaink által feltett kérdéseket és az ezekre adott szakmai véleményünket tartalmazza. Reméljük, hogy munkájuk során összeállításunkat hasznosítani tudják. Botka Erika főtitkár A) Eva adóalanyiságról társasági adó hatálya alá való visszatérés számviteli és adózási kérdései 1.Eva bevételi nyilvántartásból visszatérés A bevételi nyilvántartást vezető evás bt., kkt. és a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég nincs a számviteli törvény hatálya alatt [számviteli törvény 2/A. -ának (1) bekezdése]. Ha az eva adóalanyiságuk megszűnik, attól kezdve viszont a számviteli törvény hatálya alá visszakerülnek[számviteli törvény 2/A. -ának (2) bekezdése]. A számviteli törvény 2/A. -ának (3) bekezdésének előírása szerint az eva törvény hatálya alól a számviteli törvény hatálya alá átkerült (visszakerült) vállalkozásokra a jogelőd nélkül alapított vállalkozókra vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni. A számviteli törvény 2/A. -ának (4) bekezdésének előírása szerint a számviteli törvény hatálya alá visszakerült vállalkozásnak - tételes leltározással alátámasztott - leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie. A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni. A nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. Ezt a nyitó mérleget nem kell letétbe helyezni, közzétenni. Az első üzleti évben a számviteli törvény hatálya alá visszakerülő jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég beszámolójának kiegészítő mellékletében utalni kell arra, hogy a számviteli törvény hatálya alá - az eva törvény hatálya alól - visszatérve először készít beszámolót. Az első üzleti év beszámolója mérlegében előző év oszlopaként a nyitó mérleg adatait kell szerepeltetni, az eredménykimutatásnak az előző év oszlopa üresen marad. A leggyakrabban visszatérő gyakorlati probléma a nyitó mérleg összeállításához kapcsolódik. Nyitó mérleg Tárgyi eszközök A nyitómérlegbe- az előbb hivatkozott számviteli törvényi előírás alapján az eszközöket piaci értéken kell felvenni (a piaci értéket a könyvvizsgáló hitelesíti). A tárgyi eszközökre külön adózási szabályok vonatkoznak, ezért a nyitómérlegbe kerülő eszközök közül kiemelten kell foglalkozni a tárgyi eszközök kérdésével. A vállalkozás eva adóalanyiságra való áttérésekor a tárgyi eszközökre az eva tv. külön átmeneti szabályt tartalmaz. E szerint a társasági adóalanyos üzleti évet lezáró beszámoló mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, mérleg szerinti

2 2 eredmény és - a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló - kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti értékét az osztalék utáni adót kiváltó adót fizet. Ezeket a tárgyi eszközöket az eva tv. eva adóalanyiság alatt is figyeli. Az eva. tv a (6) bekezdése tartalmaz erre vonatkozóan előírást. E szerint, ha a vállalkozás olyan immateriális jószágot vagy tárgyi eszközt ad ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére, amely eszköz könyv szerinti értéke alapján az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentette, akkor az ezen juttatás könyv szerinti értékének megfelelő jövedelemre - a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek és az adózás rendjéről szóló törvénynek egyes, a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatásokra vonatkozó rendelkezései szerint - a személyi jövedelemadót megállapítja, megfizeti és bevallja. Az eva tv. ezen előírásából következően, ha volt olyan tárgyi eszköz, mellyel az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentették, akkor ezen tárgyi eszköznek piaci értéken szerepelnie kellene a nyitó mérlegben, mert különben az előbb említett személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség fog keletkezni (az eva tv. feltételezi, hogy ebben az esetben a magánszemély az eva adóalanyiság alatt ingyenesen megkapta a tárgyi eszközt). A vállalkozás az eva adóalanyiság megszűnésével társasági adóalany lesz. Ezért a nyitó mérlegben szereplő tárgyi eszközöket a társasági adó szempontjából is el kell bírálni. A társasági adó hatálya alá visszakerülő vállalkozásnak a nyitó mérlegben lehetnek olyan tárgyi eszközei amelyeket még a korábbi társasági adóalanyos időszakban szerzett be [ezen eszközök beszerzésének a bizonylatai (pl. számla) rendelkezésre állnak, mert a számviteli törvény hatálya alatt voltak, így a bizonylat megőrzési kötelezettség is vonatkozott rájuk]. Természetesen lehetnek a nyitómérlegben olyan eszközök is, amelyeket a vállalkozás az eva adóalanyiság alatt szerzett be. Ezen beszerzéseknek a bizonylatai vagy megvannak, vagy nincsenek (az eva tv. előírása szerint 2009-ig nem volt kötelező a beszerzésekről a bizonylatot megőrizni). A társasági adótörvény különbséget tesz a tárgyi eszközök között a tekintetben, hogy a nyitó mérlegben szereplő tárgyi eszközök beszerzéséről megvan-e, vagy sem a bizonylat. Az eva. tv a (4) bekezdésének előírása szerint az adóalanyiság időszaka alatt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján a vállalkozás az adóalanyiság megszűnése után a társasági adó alapjánál az értékcsökkenési leírást a más által kibocsátott bizonylaton feltüntetett bekerülési értékre vetítve állapítja meg. Ezen előírásból következően, ha a nyitó mérlegben szereplő tárgyi eszközről a vállalkozás nem rendelkezik bizonylattal (számlával), akkor a társasági adó alapnál mint adóalap csökkentő tétel - ezen eszköz után nem érvényesíthet értékcsökkenési leírást. Természetesen a számvitel szabályok szerint ezen tárgyi eszköz után a vállalkozás elszámolja költségként a terv szerinti értékcsökkenést, amelyet adóalap növelő tételként kell figyelembe vennie. Ha a tárgyi eszközről van bizonylat, akkor a társasági adóalapnál az eszköz bruttó értékét a bizonylaton szereplő értékkel kell meghatározni. A nyitó mérlegbe a tárgyi eszközt viszont piaci értékkel kell beállítani. Ez a pici érték lesz számvitelben az eszköz bruttó értéke. Szinte biztos, hogy a tárgyi eszköz beszerzéséről szóló számla szerinti értéke eltér a visszatérés időpontjában lévő piaci értéktől, ezért visszatéréskor a tárgyi eszközök nyilvántartása bonyolultabb lesz. A tárgyi eszköz analítikának két eltérő bruttó értéket kell kezelnie. A számvitelben elszámolt és az adótörvény szerint érvényesített értékcsökkenés is el fog térni. A nyitó mérlegben lehetnek ugyanis olyan tárgyi eszközök, amelyek a korábbi társasági adóalanyos időszakban kerültek beszerzésre. Mivel ezek az eszközök a nyitó mérlegben piaci értékkel kerülnek be, ezért ezen eszközöknél a korábbi beszerzési árhoz viszonyítva felértékelés történhet. Az eva. tv a (5) bekezdése b) pontjának előírása alapján az immateriális javaknak és tárgyi eszközöknek az adóalanyiság megszűnésekor a nyitó mérlegben kimutatott bekerülési értékének az adóalanyiság keletkezését megelőző adóév (üzleti év) beszámolójának mérlegében kimutatott bekerülési értékét meghaladó részét társasági adó szempontjából költségként elszámoltnak kell tekinteni (azaz ebben az esetben a felértékelést nem lehet a társasági adóalapnál érvényesíteni). Az eva tv a (5) bekezdésének c) pontja továbbá kimondja, hogy az immateriális javaknak és a tárgyi eszközöknek az eva adóalanyként lezárt adóévre a társasági adótörvény szerint időarányosan jutó értékcsökkenési leírását szintén elszámoltnak kell tekinteni (függetlenül megszerzésük időpontjától), a számvitelben viszont a nyitó mérlegben kimutatott tárgyi eszköz piaci értéke (bruttó értéke) alapján indul az üzembe helyezés napjától a terv szerinti értékcsökkenés.

3 3 Kötelezettségek/céltartalék A visszatérés napjára vonatkozóan fennálló kötelezettségeket és a számított céltartalék összegét kell beállítani. Saját tőke A nyitó mérlegbe a saját tőke különbözeti alapon kerül meghatározásra. A nyitó mérlegben szereplő eszközök összértékéből levonva a nyitó mérlegben szereplő kötelezettségek és céltartalék összegét megkapjuk a saját tőke összegét. A saját tőkét azonban további elemekre kell bontani. A megbontáshoz figyelembe kell venni a számviteli törvény és az eva. tv. ide vonatkozó szabályait. A jegyzett tőkét a társasági szerződésben szereplő jegyzett tőke összegében kell meghatározni. Tőketartalék akkor kerülhet kimutatásra, ha a társasági szerződés szerint ázsiós alapítás, vagy korábbi években ázsiós jegyzett tőkeemelés valósult meg. Értékelési tartalék, lekötött tartalék is lehet a nyitó mérlegben, de ebben a vállalkozói körben ez nem jellemző. A saját tőke ezek után fennmaradó összege jellemzően az eredménytartalékba kerül. Az eredménytartaléknál azonban figyelembe kell venni az eva tv. előírásait is. Erre vonatkozóan szabályt az eva. tv ának (10)- (11) bekezdése tartalmaz. Az eva tv a (10) bekezdésének előírása szerint, ha a vállalkozás eva adóalanyisága az adóévet követő üzleti évtől nem áll fenn, az adóév utolsó napján vele tagi jogviszonyban álló magánszemélynél az osztalékból származó jövedelem, a vállalkozásból kivont jövedelem, valamint az árfolyamnyereségből származó jövedelem meghatározásakor a (11) bekezdés szerint meghatározott összegből a magánszemélyre részesedése alapján arányosan jutó részt a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni. Az eva tv a (11) bekezdése b) pontjának előírása szerint a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni az adóalanyiság utolsó adóévét követő üzleti év nyitó mérlegében kimutatott saját tőkét - levonva belőle a nyitó mérlegben kimutatott értékelési tartalékot és az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentő tételként elszámolt értékének egyes, a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatásként ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére átadott immateriális jószág és tárgyi eszköz (6) bekezdés szerinti adóalapot képező könyv szerinti értékét meghaladó részét-, ha az adóalanyiság időszaka alatt az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit nem a számvitelről szóló törvény előírásai szerint teljesítette. Az eva tv. ezen előírása alapján a nyitó mérlegben szereplő eredménytartalékot meg kell bontani evás időszak és nem evás időszak eredménytartalékára. Ha voltak olyan tárgyi eszközök, amelyek értékével az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentették, akkor ez az összeg nem adózott befektetésnek minősül, így azt nem evás időszak eredménytartalékaként kell kimutatni (ha ebből az eredménytartalékból később osztalék kifizetés történik, akkor az után a magánszemélynek adófizetési kötelezettsége keletkezik). Az ezek után fennmaradó összeg lesz az evás időszak eredménytartaléka, amely a magánszemély adózott befektetésének minősül (ha ebből az eredménytartalékból később osztalék kifizetés történik, akkor az után a magánszemélynek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége). Az evás időszak eredménytartaléka negatív is lehet. A nyitó mérlegben szereplő eszközök és források alapján az első üzleti év társasági adóalap korrekciói Az eva. tv ának (9) bekezdése tartalmazza ezeket az adóalap korrekciókat. E szerint az eva adóalanyiság megszűnésének adóévét követő első adóévben a társaságiadó-alap megállapításakor az adózás előtti eredményt - növeli az eva adóalanyiság időszaka alatt a vállalkozás nyitó mérlegében kimutatott vásárolt készlet értékéből a kiegyenlített, nem beruházási célra beszerzett készlet értéke, valamint a saját termelésű készlet értéke, - növeli az eva adóalanyiság időszaka alatt a vállalkozás nyitó mérlegében a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartaléknak az adóalanyiság keletkezését megelőző adóév (üzleti év) beszámolójában kimutatott értéket meghaladó része,

4 4 - csökkenti az adóalanyiság időszaka alatt a vállalkozás esetében az az adóévi árbevétel, bevétel, amelyet az eva adóalanyiság időszakában megszerzett bevételként számolt el. 2.Kettős könyvvitelt vezető eva adóalany visszatérésének szabályai A kettő könyvvitelt vezető vállalkozás eva adóalanyként is a számviteli törvény hatálya alatt van, így eva adóalanyiság időszaka alatt is folyamatos az eszközök, kötelezettségek, saját tőke nyilvántartása. Ezért ezen vállalkozói körnél egyszerűbb a visszatérés társasági adóalanyiságra. Eva. tv a (3) bekezdésnek előírása szerint a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany az adóalanyiság megszűnésének napjával, mint mérlegfordulónappal köteles - a számvitelről szóló törvény szerinti - beszámolót a mérlegfordulónapot követő 150. napon belül elkészíteni, valamint - ha egyébként a számvitelről szóló törvény szerint erre kötelezett - letétbe helyezni. Ez esetben a naptári év első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszak a számvitelről szóló törvény alkalmazásában egy üzleti évnek minősül. Az eva adóalanyiságot lezáró beszámoló alapján történik a társasági adóalanyos üzleti év megnyitása. Az eva adóalanyiság alatt a saját tőke elemei közül az eredménytartalékot az eva. tv. előírása alapján folyamatosan meg kellett bontani evás időszak és nem evás időszak eredménytartalékára. Így visszatéréskor a nyitó adatok ezt tartalmazzák, külön számítást - az eva tv a (10)-(11) bekezdéséhez előírt feltételekhez kapcsolódóan - nem kell végezni. A tárgyi eszközök tekintetében nem kell kettős nyilvántartást vezetni, mert a számvitelben kimutatott bruttó érték megegyezik a társasági adótörvény szerinti bruttó értékkel. Eltérés csak a terv szerinti értékcsökkenésnél lehet, ha a korábbi társasági adóalanyos üzleti években is a társasági adótörvény szerinti értékcsökkenés eltért a számvitelben elszámolt értékcsökkenéstől. Eva adóalanyiság alatt is számvitelben a tárgyi eszközök, immateriális javak terv szerinti értékcsökkenését el kell számolni. [Az eva tv a (5) bekezdésének c) pontját ebben az esetben is alkalmazni kell, mely szerint az immateriális javaknak és a tárgyi eszközöknek az eva adóalanyként lezárt adóévre a társasági adótörvény szerint időarányosan jutó értékcsökkenési leírását szintén elszámoltnak kell tekinteni, függetlenül megszerzésük időpontjától. Visszatérés első üzleti évében a társasági adóalap korrekcióknál az 1. pont utolsó fejezetében leírtakat alkalmazni kell. Ebben az esetben még egy társaság adóalap korrekció van, amelyet az eva tv a (9) bekezdésének d) pontja tartalmaz. E szerint a társasági adóalapot csökkenti az eva adóalanyiság időszaka alatt az az adóévi árbevétel, bevétel, amelyet az eva tv. szerinti adóalanyiság időszakában az eva alapjának megállapításakor a kapott előlegre tekintettel bevételként oly módon számoltak el, hogy azzal összefüggésben az eva adóalapját még nem csökkentették (azaz az előleg az evás időszak alatt folyt be, viszont a szerződés szerinti teljesítés társasági adóalanyos időszakban következett be, így számvitelben is bevételként a társasági adóalanyos időszakban kerül elszámolásra). 3.Társasági adóelőleg fizetés új szabályai A Tao. tv a (12) bekezdésének január 1-jétől hatályos előírása szerint a társasági adó hatálya alá visszakerülő eva adóalanyoknak a társasági adóbevallást megelőző időszakra társasági adóelőleget kell bevallani, megfizetni. A társasági adóelőlegről az eva adóalanyiság megszűnését követő 60 napon belül kell bevallást tenni az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig terjedő időszakra. A negyedévente esedékes adóelőleg összege az eva adóalanyiság megszűnésének adóévében elszámolt összes bevétel egy százaléka (ha az adóév 12 hónap volt). Ha az adóév 12 hónapnál rövidebb volt, akkor az adóelőleg összege az elszámolt összes bevételnek a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének az egy százaléka (azaz az összes bevételt évesíteni kell).

5 5 B) Egyesületi tagok kérdései 75. kérdés: Egy végelszámolás alatti betéti társaság könyvelője vagyok. A bt. tevékenységét lezáró beszámolóját és bevallásait (V1 és V2) már elkészítettem és el is küldtem az IRM és NAV felé. Már a záró beszámolót és bevallásokat készíteném, de van egy tétel, amellyel nem tudom, hogy mit kezdjek. Nincs követelése, viszont maradt egy kötelezettsége. A 471-nek Követel egyenlege van, azaz a nettó bérfizetési kötelezettsége megmaradt, mivel az utolsó 6 hónapban már nem tudta kifizetni magának a bt. beltagja a tagi jogviszonya után a nettó bérét. Az szja és az összes tb járulék, szakképzési hozzájárulás, stb. természetesen meg van fizetve. Sajnos nincs fedezet a kifizetésre, pénztár, bank nulla, készlet, tárgyi eszköz nulla, saját tőke negatív. Tagi kölcsönt betenni ezért természetesen nem szeretne az illeték vonzata miatt. Ha jól értelmezem az illeték törvény ingókra vonatkozó részét, abban az esetben, ha elengedett kötelezettségként 98-al szemben kivezetem a 471-et, akkor ez is ajándékozási illetékfizetéssel (21 %-al) járna. Ennek elkerülésére, arra gondoltam, - mivel a bt beltagjára tagi jogviszonyában nem vonatkozik a munka törvénye, nem munkaviszonyos, nem egyéni vállalkozó, szerintem nem kötelezett a nettó bér felvételére -, hogy az 541-el szemben ellen könyvelem a 471-et, azaz visszakönyvelem a nettó bért, és így kivezetem. Megtehetem-e, hogy egy tétellel egy összegben a végelszámolás alatt ezt így könyveljem? Illetve mi lenne a helyes eljárás? Ha a beltag a bt-vel szembeni bérkövetelését elengedi, akkor azt valóban a bt-nél rendkívüli bevételként kell elszámolni és a bt-nek ezen kötelezettség elengedés után ajándékozási illetéket kell fizetnie (az ajándékozási illetékfizetési kötelezettségnél nincs különbség abban, hogy milyen jogcímen fennálló követelést enged el a beltag). A beltagnak választási lehetősége van abban, hogy felvesz-e bért, vagy sem. Ha nem kíván bért felvenni, akkor a bért nem szabad számfejteni, a bérszámfejtést sztornózni kell. A bérszámfejtés helyesbítésénél - azonban a kérdésben leírtakkal ellentétben nem a nettó bért, hanem a bruttó bért kell sztornózni. Ebben az esetben viszont a bevallásokat is helyesbíteni kell. 76. kérdés: 1. Az eset a következő: Egy X nevű társas vállalkozás végelszámolására készülünk. A vállalkozás 100%-ban tulajdonosa egy másik Y nevű vállalkozásnak, amely ingatlan tulajdonnal rendelkezik. Az X vállalkozás az Y vállalkozásban lévő üzletrészét a végelszámoláskor a vagyonfelosztás keretében kívánja kiadni az alapító tulajdonosának (aki egy 100%-ban külföldi vállalkozás), tehát ezzel az Y vállalkozás 100%-os tulajdonosává válik a külföldi vállalkozás. A kérdés az, hogy ebben az esetben felmerül-e illetékfizetési kötelezettség, mivel az ingatlan tulajdonnal rendelkező üzletrész cserél gazdát, de nem történik üzletrész értékesítés. Még az is a történethez tartozik, hogy Y vállalkozás ingatlanhasznosítással és forgalmazással foglalkozik. 2. A következő kérdésem: a fenti X kft. könyveiben vásárolt, kapott követelés szerepel a nyilvántartásban, 100%-ban az értékvesztés elszámolva. Ha a követelés behajtás teljesen lehetetlen és reménytelen, leírható-e a követelés behajthatatlanként? Az értékvesztés visszaírásra kerül és így a társasági adóalap 0. Abban az esetben, ha a követelés behajtás kísérlet során a kötelezett ingatlanára terheltek jelzálogjogot, de az árverezés eredménytelen mi a helyes eljárás? Egyáltalán érdemes-e végelszámolást elindítani? Ugyanez a kérdés a nyilvántartott céltartalék miatt, melyet munkaügyi per okán képeztek és még nincs végzés az ügyben. 3. Szeretném továbbá megkérdezni, hogy mezőgazdasági őstermelők esetén a helyi iparűzési adó alapjába be kell-e számítani a kapott támogatásokat? Ha igen, melyeket?

6 6 1.Az illetékekről szóló évi XCIII a (2) bekezdésének h) pontja szerint belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzése illetékköteles, ha a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság olyan gazdálkodó szervezet, amelynek a cégjegyzékben feltüntetett (ennek hiányában a létesítő okiratában megjelölt) főtevékenysége épületépítési projekt szervezése, lakó- és nem lakó épület építése, saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele. Ebből következően, ha a kérdésben szereplő Y társaság belföldi ingatlanvagyonnal rendelkezik és ingatlanértékesítéssel és bérbeadással foglalkozik, akkor ennek az üzletrésznek a megszerzése illetékfizetési kötelezettség alá esik. A hivatkozott törvényi hely nem tesz különbséget abban, hogy az üzletrész megszerzése milyen módon történik, pl. adásvétel útján vagy egyéb módon. A vagyonfelosztási javaslat alapján, ha a külföldi vállalkozás megszerzi ezt az üzletrészt és az előbb leírt feltételek fennállnak, a külföldi vállalkozást illetékfizetési kötelezettség terheli. 2. Ha a követeléshez kapcsolódóan jelzálogjogot jegyeztek be az adós ingatlanára és az ingatlan fedezetet ad a követelés értékére, akkor a követelést nem lehet behajthatatlan követelésként leírni és az értékvesztés elszámolása sem megalapozott. Behathatatlan követelésként a követelésnek csak azt a részét lehet leírni, amely részre az ingatlan értéke nem nyújt fedezetet. Így a követelés a könyvekben értékkel fog szerepelni és a vagyonfelosztási javaslat alapján azt a tulajdonos meg fogja kapni. Ha a társasággal szemben munkaügyi per van folyamatban, akkor arra a társaságnak valóban céltartalék képzéssel fedezetet kell teremtenie. A végelszámolás megindításánál azonban célszerű mérlegelni azt, hogy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. tv a (4) bekezdésének előírása szerint a társaság nem tud mindaddig végelszámolással megszűnni, míg vele szemben bírósági eljárás van. 3. A helyi adókról szóló évi C. törvény 52. -a 22. pontja i) pontja szerint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében az iparűzési adóalap tekintetében nettó árbevétel: a tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás, vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval, továbbá az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegével, feltéve, ha a regisztrációs adó összege a termék ellenértéke részeként bevételként került kimutatásra. Ezen törvényi előírás szerint az őstermelőnél a termékeladással, szolgáltatásnyújtással összefüggő bevétel képezi az iparűzési adó alapját hasonlóan a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokhoz. A kapott támogatás nem termékeladáshoz, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó bevétel, ezért az nem képezi alapját az iparűzési adónak. 77. kérdés: Egyházi személyekre milyen járulék és adózási kötelezettség vonatkozik. Van egy egyház, aki egy rabbit alkalmaz. Ugyan ennek az egyháznak a területi csoportjánál megbízási jogviszonyban van. Igaz-e az, hogy az egyházi személyeknek nem kell szja-at fizetni? Az Szja tv. 3. -ának 40. pontja szerint egyházi személy alatt olyan személyt kell érteni, akit az adott egyház saját belső törvényeiben és szabályzataiban annak minősít. Az Art ának 22. pontja rögzíti, hogy az egyházi személyt adójogi szempontból munkaviszonyban álló személynek kell tekinteni. Amennyiben az előbbiek szerinti egyházi személyről van szó, akkor az egyház által részére havonta, rendszeresen juttatott járandóság (egyházi fizetés) a munkaviszonyból származó jövedelemmel esik egy tekintett alá, így az adókötelezettség megállapítására az Szja tv. nem önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Előzőek mellett az Szja tv. 1. számú mellékletének 4.8. pontja alapján adómentes: az egyházi személynek egyházi szertartásért vagy egyházi szolgálatért magánszemély által közvetlenül vagy közvetve - így különösen perselypénz, egyházfenntartói járulék vagy adomány (ide nem értve az egyház számára közcélú adomány címén adott pénzösszeget) címén - adott vagyoni

7 7 érték, valamint a központi költségvetési forrásból egyházi személy részére jövedelempótlék vagy annak megfelelő jogcímen juttatott támogatás; az e jogcímen adómentesen juttatott jövedelmet és az egyébként adóköteles jövedelmet az egyházi személy vagy az egyház szervezeti egysége köteles elkülönítetten nyilvántartani; e rendelkezés alkalmazásában egyházi személy az is, aki az egyház részére végzett egyházi feladat ellátásáért az egyháztól rendszeres havi díjazásban részesül. Adómentesnek tehát az egyházi személyek részére magánszemélyek által jutatott vagyoni érték tekinthető (pl. temetésért, esketésért, keresztelőért stb. fizetett összegek), ide értve azt az esetet is, ha a tényleges kifizetés már az egyházközösségen keresztül közvetve történik ugyan, de a kifizetés forrásául egyébként magánszemélyek által juttatott bevételek szolgálnak (pl.: perselypénz, adomány). Az Szja tv. 1. számú mellékletének pontja előbbieken túl több más természetben megszerzett - jövedelmet is adómentesnek minősít, így az egyház belső törvényeiben és szabályaiban meghatározott tartási kötelezettségből adódó juttatást, ideértve az egyház által a kezelésében levő egyházi üdülőben egyházi személynek nyújtott ingyenes üdülést is, valamint a bejegyzett szerzetesrend közösségében élő magánszemély tagnak a rendtől - egyéni szükségleteinek fedezetére - kapott pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatást. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. -a (1) bekezdésének h) pontja értelmében az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja, - amennyiben nem saját jogú nyugdíjas biztosítottnak minősül. Az egyházi személy fogalmát a törvény nem határozza meg, de igazodva az Szja tv. rendelkezéseihez az mondható, hogy a társadalombiztosítás rendszerében is az tekinthető egyházi személynek, akit az adott egyház a belső törvényeiben, szabályzataiban annak minősít. A járulékalap és járulékfizetés tekintetében sajátos szabályok érvényesülnek a tekintetben, hogy az egyházi személyek jogviszonyára tekintettel havonta, rendszeresen juttatott járandóság a Tbj. 4. -a k) pontja alapján járulékalapot képező jövedelemnek minősül ugyan, de a járulékfizetési kötelezettséget ettől eltérően a minimálbér alapulvételével kell teljesíteni. Az egyház a biztosított egyházi személy után a minimálbér alapulvételével a Tbj a (1)- (3) bekezdéseiben meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot, természetbeni egészségbiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot fizet. Amennyiben az egyházi személy a Tbj. 5. -ában foglalt egyéb jogviszonyokból szerez járulékalapot képező jövedelmet, akkor azok járulékkötelezettségét az adott jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. Azon jövedelmek után, amelyeket magánszemélyek adómentesen juttatnak az egyházi személyek részére nincsen járulékfizetési kötelezettség. 78. kérdés: Cégünk követelései között szerepel egy adott kölcsön követelés már 2007-től ben - mivel az adott kölcsön megtérülését bizonytalannak ítélte meg a cég - 20% értékvesztés került elszámolásra, mind a kölcsön, mind az évente előírásra kerülő, elhatárolt járó kamatra vonatkozóan is (adóalap növelő tétel ). Kölcsön: T 45 m Ft Értékvesztés: K 9 m Ft Könyv szerinti értéke: T 36 m Ft Mivel a fenti követelés 365 napon túli volt és 20%-os értékvesztés lett rá elszámolva adóalap csökkentő tételként is szerepeltettük a követelés 20%-át. A kérdésem a következő lenne: A kölcsönre és kamataira 2011-ben is szándékozunk 20% értékvesztést elszámolni, ugyan úgy, mint 2010-ben ben az adott kölcsön kamatának számításánál mi lesz a számítás alapja? Az eredeti kölcsön összege a 45 m Ft vagy az értékvesztéssel csökkentett érték a 36 m Ft? Amennyiben a kamatszámítás alapja az eredeti kölcsön összeg kell, hogy

8 8 legyen, akkor ezt a kamat előírást még azután is kell végezni, ha a kölcsön könyv szerinti értéke "0" forint lesz (5 év x 20 % értékvesztés)? Mindaddig míg a kölcsönt nem fizetik vissza, a kölcsön után járó kamat összegét a fennálló kölcsön összege és a kölcsönszerződésben szereplő kamat mértéke alapján kell meghatározni. Ebből következően a kamat számítását nem befolyásolja, hogy a kölcsönkövetelést a vállalkozás hogyan értékeli, mekkora értékvesztést számol el rá. Így a kérdésben szereplő esetben, ha a vállalkozás pl. 100%-os értékvesztést számol el a követelésre és így a könyv szerinti értéke már nulla-, de a kölcsön vissza nem fizetett összege változatlanul 45 m Ft, akkor a 45 m Ft után kell a szerződés szerinti kamatot felszámolni. Természetesen az így elszámolt kamatkövetelést kell ezután értékvesztéssel leértékelni. 79. kérdés: A 2011 évre nem találtam az életbiztosításokkal kapcsolatban semmit. A kérdésem az, hogy ebben az évben milyen adó és járulékfizetési kötelezettsége van a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak ezzel kapcsolatban. A munkáltató a már létező életbiztosítás költségét átvállalta 2011-től. Helyesen járt el? A kérdésben leírtakból nem derül ki, hogy a munkáltató milyen formában vállalta át a munkavállaló életbiztosítását. A válasznál abból indulok ki, hogy a biztosítási szerződésben korábban a munkavállaló volt a szerződő és a biztosítási szerződés módosításával az új szerződő a munkáltató lett. Az Szja. tv. 1. számú mellékletének 6.3. pontja sorolja fel, hogy mely biztosítások adómentesek a magánszemély szempontjából. E szerint adómentes a kockázati (halál) esetére szóló életbiztosítás (azaz biztosítási szerződésben egyedüli biztosítási eseményként a biztosított halálát jelölték meg). Ebben az esetben a biztosítási szerződés az előbb hivatkozott Szja. tv. szerinti kockázati (halál) esetére szóló életbiztosítás, melynek a munkáltató által fizetett díja a díjfizetés időpontjában a biztosítási szerződésben biztosítottként szereplő munkavállaló adómentes jövedelme. Ha a biztosított halálakor a biztosító az életbiztosítási szerződésben megjelölt kedvezményezett magánszemély részére teljesít kifizetést, az Szja. tv. 1. számú melléklete 6.6. alpontjának b) pontja alapján adómentes. Az életbiztosításnak azonban lehet betegbiztosítási, egészségbiztosítási, stb. része is. A biztosítási díj ezen része adóköteles jövedelemnek minősül a magánszemélynél. Az adóköteles biztosítási díjat is a munkáltatónál biztosítási díjként kell a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni, azt nem terheli járulékfizetési kötelezettség, bevallani sem kell. Adó- és járulékfizetési kötelezettség a kedvezményezett magánszemélyt terheli akkor, amikor számára a biztosító betegbiztosítás, egészségbiztosítás, stb. alapján fizetett. A 201. évi szabályok szerint a fizetett összeg 78 százaléka után 27 százalék egészségügyi hozzájárulás, illetve a 78 százalék szuperbruttósított összege után 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni. 80. kérdés: A számviteli törvény szerint a beruházás bekerülési értékébe beletartozik a hitel kamata is. Ez kötelező texatíve szabály vagy választható? Múlt évben egy kft beruházott, melyhez hitelt is igénybe vett. Ennek kamatát nem a beruházáshoz (befejezetlen) kapcsoltam, hanem ráfordításként könyveltem, így szerepel a múlt évi eredményben. A beruházást még az idén sem aktiváljuk, befejezetlen. Kell-e emiatt önrevízióznom, ha igen az elmúlt évben kell könyvelnem vagy a tárgyévi eredményemben lesz benne? A számviteli törvény 47. -a (4) bekezdésnek ad) pontja szerint a beruházás bekerülési értékének részét képezi az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül igénybe vett hitel - az üzembe helyezésig

9 9 terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamata. Ha a kft által felvett hitel közvetlenül a beruházáshoz kapcsolódik, akkor a hitel üzembe helyezésig felmerült, azt az időszakot terhelő kamatát a beruházás értékében aktiválni kell. Ebből következően a kft-nek nincs választási lehetősége abban, hogy a kamatot aktiválja-e vagy sem, azt aktiválni kell. Ha a megelőző évben nem került a kamat aktiválásra, akkor ebben a tekintetben a megelőző évet ide értve a társasági adóbevallás isönellenőrzésssel javítani kell. A megelőző év javítását a tárgyévben kell elszámolni az alábbiak szerint: T 16. Beruházás (2010) K 87. Fizetett kamat (2010). T 89.Társasági adó (2010) K 46. Társasági adófizetési kötelezettség (2010) Ezek után meg kell nézni, hogy a hiba évi beszámoló tekintetében jelentősnek, vagy nem jelentősnek minősül. Ha nem jelentős, akkor további könyvelési lépés nincs. Az előbbiek szerint a 87- es számlán elszámolt összeggel a évi társasági adóalapot meg kell növelni. Ha jelentős a hiba, akkor a 2011-es üzleti év zárása keretében az eredményhatást az eredménytartalékba át kell vezetni (a 2011-es beszámolóban a jelentős hibát középső oszlopon kell bemutatni). Mivel a beruházás ebben az évben sem kerül aktiválásra, ezért a tárgyévben felmerült kamat teljes összegét is a beruházás bekerülési értékében aktiválni kell. 81. kérdés: Egyéni vállalkozónak baromfitelepe van, alapanyagot a vágóhíd cége meghitelezi, a takarmányt a takarmánykeverős cég (a vágóhíddal kötött engedményezési szerződés alapján) szállít. Hogyan kell lekönyvelni a kompenzálást és az engedményezést (árbevétel 100eFt+áfa, napos baromfi 20eFt+áfa, takarmány 50eFt+áfa, 30eFt+áfa összeget utal át)? A kérdésben szereplő ügyletet bruttó módon kell elszámolni, függetlenül attól, hogy a pénzügyi rendezés nettó módon történik. Az egyéni vállalkozónál a pénzügyi rendezés, illetve a kompenzálás időpontjában vállalkozói adóalap bevételeként el kell számolni a baromfiértékesítés bevételét (100eFtot), a baromfi- és a takarmányvásárlást (20eFt+50eFt) a vállalkozói adóalap költségeként, a fizetendő és a levonható áfát az általános szabályok szerint. Így az egyéni vállalkozó bankszámláján egyenlegében 30eFt+áfa összeg fog megjelenni. 82. kérdés: Cégünk főkönyvében szerepel egy nagy összegű kölcsön követelés, melynek kötelezettje az egyik tulajdonos magánszemély. A követelés visszafizetési határideje már 2007-ben lejárt. Mivel a kölcsön megtérülését a cég bizonytalannak ítélte meg a adóévben 20% értékvesztést számoltunk el a követelésre és a kapcsolódó elhatárolt járó kamatokra is. Az értékvesztés összegével a társasági adóalapot megnöveltük. Ugyanezen 20%-os összeggel viszont a TAO tv. 7. n) pontja, valamint 4. 4/a) pont alapján csökkentettük az adóalapot (365 napon túli követelés). A adóévben ismét elszámolunk 20% értékvesztést a követelésre és kamataira, mellyel az adóalapot növelni kell. A kérdésem az lenne, hogy a TAO tv. 4 4/A pontjában található "... azon követelés bekerülési értékének 20%-a, amelyet..." fogalomnál a 20% -ot hogyan kell értelmezni? Egyszer 20% ben ez alapján már csökkentettük az adóalapot, vagy évente lehet 20%, amíg a követelés el nem fogy (5 év) ben csökkenthetem a társasági adó alapját a TAO. 7. n) pontja alapján? A kérdésben hivatkozott Tao. szabálynál a következőkre kell tekintettel lenni. A Tao. tv. szempontjából behajthatatlan követelésnek minősül így adóalap csökkentő az olyan követelés bekerülési értékének a 20%-a is, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki (kivéve az elévül, illetve a bírósági úton nem érvényesíthető követelést), feltéve, hogy a társaságnak legalább ennyi számvitelben kimutatott értékvesztése van a követelésre, mely értékvesztést adóalap növelő tételként figyelembe vett. Ebből következően, ha az előbbi feltételek fennállnak, akkor minden évben a követelés bekerülési értéke erejéig - lehet a követelés 20%-át adóalap csökkentő tételként

10 10 figyelembe venni. Így a 365 napon túli követelés bekerülési értéke társasági adóalap tekintetében 5 év alatt írható le. A kérdésben leírt tényállás szerint a kölcsön időbeli elhatárolások között szereplő - kamatára is elszámoltak értékvesztést, és az adóalap csökkentés lehetőségével éltek. A két feltétel kizárja egymást. A kölcsön után járó kamatot csak akkor lehet az aktív időbeli elhatárolások között kimutatni, hogyha a kölcsön kamata a szerződés szerint még nem volt esedékes (azaz mérlegfordulónapig az adósnak nem kellett fizetnie). Ha a szerződés szerint még nem járt le a fizetési határidő, akkor a kamat tekintetében nem teljesül a Tao. tv. azon szabálya, hogy a fizetési határidőt követő 365 napon belül ki nem egyenlített követelésekre lehet az adóalap csökkentést érvényesíteni (természetesen az aktív időbeli elhatárolásra az értékvesztés számviteli elszámolása ettől még megalapozott lehet). Ha a járó kamatot mérlegfordulónapig szerződés szerint fizetni kellett volna, akkor viszont nem az aktív időbeli elhatárolások, hanem a követelések között kell szerepeltetni. Ha a követelések között kimutatandó járó kamatot a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítették ki, akkor lehet az első bekezdésben leírt feltételek mellett az adóalap csökkentés lehetőségével élni. Másképpen kifejezve az aktív időbeli elhatárolások között helyesen elszámolt járó kamatra nem lehet adóalap csökkentéssel élni, mert az a Tao. tv. feltételeket nem teljesíti. 83. kérdés: A cég euró pénznemben vezeti könyveit és a cégnél az adminisztrációt és a könyvelést komplett integrált ügyviteli programmal végzik. Ez azt jelenti, hogy a számla beérkezésekor a rendszerbe rögzítésre kerül a számviteli és az adótörvény szerint. Kérdésünk az árfolyamok használatára irányul. Költségként történő könyveléshez a számviteli törvény szerint melyik dátumra vonatkozó árfolyamot használjuk? Pl. biztosítási költségek elszámolásakor 1. az időszak, amelyre a biztosítás vonatkozik: teljesítés dátuma a számlán: fizetési határidő: számla kelte: (könyvelve ezen a napon érvényes MNB árfolyamon van.) 2. biztosítási időszak: számla kelte: (könyvelve ezen a napon érvényes MNB árfolyamon van.) számla teljesítése: fizetési határidő: Kérdésünk az lenne, hogy melyik árfolyam használata a helyes a költségek könyveléséhez az időszakos elszámolások esetében, ha előre kérik a díjat, vagy ha utólag kérik a díjat. Sok esetben a szerződésből nem derül ki a teljesítés. A számviteli törvény előírása szerint minden ügyletet a szerződés szerinti teljesítés időpontjára vonatkozó számviteli politikában választott árfolyamon kell átszámítani és elszámolni. Ezt a szabályt kell alkalmazni abban az esetben is, ha a vállalkozás devizában vezeti könyveit. Így a kérdésben leírtak alapján megállapítható, hogy a vállalkozás helytelenül jár el, amikor a számlákat a számla kelte napján érvényes árfolyamon számítja át. A biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell arra vonatkozóan információt, hogy a szerződés szerinti teljesítés mikor van. Az 1. és a 2. pontban leírt tényállás alapján feltételezhető, hogy a szerződés szerinti teljesítés a biztosítási időszak kezdő napja (a biztosítási díjat előre kell megfizetni ), így ezen a napon érvényes árfolyammal kellene az ügyleteket átszámítani.

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014 II. félév 1. feladat (lekötött tartalék meghatározása, osztalékkal kapcsolatos számítások, saját tőke mérlegrészlet

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:

Részletesebben

IV. KEDVEZMÉNYEZETT ÁTALAKULÁS ADÓZÁSI SZABÁLYAI

IV. KEDVEZMÉNYEZETT ÁTALAKULÁS ADÓZÁSI SZABÁLYAI Pénzügyi és Könyvszakértő Kft Székhely: 1026 Budapest, Bimbó út 182. Telefon+Fax: 209-9373, Fax: 466-8409 Web: http://www.correct.hu/ e-mail: correct@correct.hu IV. KEDVEZMÉNYEZETT ÁTALAKULÁS ADÓZÁSI SZABÁLYAI

Részletesebben

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! .

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! . Eredménykimutatás A FORRÁS Zrt. (továbbiakban: Társaság) 2009. december 31-i főkönyvi kivonatának forgalmi adatai (forintban). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül

Részletesebben

Adózási alapismeretek 4. konzultáció. Társasági adó

Adózási alapismeretek 4. konzultáció. Társasági adó Adózási alapismeretek 4. konzultáció Társasági adó A törvény 1996. évi LXXXI. törvény a társasági és osztalékadóról Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvező

Részletesebben

1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei:

1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei: 1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei: A/ bármely cég választhatja, ha két egymást követő üzleti évben, a fordulónapi adatok alapján három mutatóérték közül bármely kettő

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT.. ügyvezető Monor, 2014.02.28. 1/6 2013.ÉVI KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A cég neve: VIGADÓ KULTURLÁSI ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT

Részletesebben

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 71. Szolgáltatás költségei 1/231. 4. 81 82. Belföldi értékesítés közvetlen

Részletesebben

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Tájékoztató a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Csoportos Egészségbiztosításra és (Euró Alapú) Kiegészítő Egészségbiztosításra vonatkozó, 2012-ben hatályos adózási,

Részletesebben

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS a 2014. évi társasági adóról, a hitelintézeti járadékról, az energiaellátók jöv.adójáról, a hitelintézetek különadójáról, az inno. járulékról, ill. a szakképzési hozzájárulásról

Részletesebben

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére 1. Az egyszerűsített éves beszámoló készítése lehetőségének meghatározása: A vállalkozás 2006. október 1-jével kezdte meg előtársaságként működését, a társaságot a cégbíróság október 31.-vel jegyezte be,

Részletesebben

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

Elvárt adó - nyilatkozat

Elvárt adó - nyilatkozat Elvárt adó - nyilatkozat Megnevezés Az adóévben Az adóévet megelőző adóévben 2. adóévben Igen Nem Igen Nem Igen Nem Az adózás előtti eredmény nagyobb-e, mint a korrigált bevétel 2%-a? Igen esetén a további

Részletesebben

www.szamviteltanar.hu

www.szamviteltanar.hu ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG A változat Eszközök (aktívák) 200X. december 31. adatok E Ft-ban Sorszám A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 1 A. Befektetett eszközök 2 I. IMMATERIÁLIS

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához A Kft. rövid bemutatása : KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához A társaságot, mint egyszemélyes Kft.-t Érd Város

Részletesebben

Kapcsolt vállalkozások

Kapcsolt vállalkozások Kapcsolt vállalkozások Budapest, 2011. március 10. Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Art 1. (8) bekezdése: A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások

Részletesebben

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 2015. 07. 02. ELEKTRONIKUS BESZÁMOLÓ PORTÁL NYOMTATÓBARÁT VERZIÓ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 15EB 02 15EB 15EB/A 15EB/M/A1 15EB/M/A2 15EB/E

Részletesebben

Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz

Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÁS A kiegészítő melléklet az Óbudai Sport és Szabadidő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Füzesgyógy Vidékfejlesztési Centrum. korlátolt felelősségű társaság. 2013. december 31-i egyszerűsített éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Füzesgyógy Vidékfejlesztési Centrum. korlátolt felelősségű társaság. 2013. december 31-i egyszerűsített éves beszámolójához KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Füzesgyógy Vidékfejlesztési Centrum Korlátolt Felelősségű Társaság 2013. december 31-i egyszerűsített éves beszámolójához Általános rész: Név: FÜZESGYÓGY KFT. Képviseletre jogosult:

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 1 8 0 3 2 1 0 7 6 9 1 0 1 3 1 0 2 - - Statisztikai számjel Dr Szakály Ügyvédi Iroda a vállalkozás megnevezése 7630 Pécs, Zsolnay Vilmos út 45. a vállalkozás címe, telefonszáma Egyszerűsített éves beszámoló

Részletesebben

Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének 11/2003. /XII.31/ r e n d e l e t e. az iparűzési adóról

Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének 11/2003. /XII.31/ r e n d e l e t e. az iparűzési adóról Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének 11/2003. /XII.31/ r e n d e l e t e az iparűzési adóról Hegyesd Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban Ht.) 1. - ának

Részletesebben

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük.

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. ESZKÖZÖK (aktívák) Előző év Tárgyév A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 79 260 72 655 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 10

Részletesebben

EGYSZERŰSÍTETT. Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas)

EGYSZERŰSÍTETT. Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas) EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas) Az EVA alanya lehet Egyéni vállalkozó Kft. Bt. Szövetkezet Végrehajtói iroda

Részletesebben

ÓZDI VÁLLALKOZÓI KÖZPONT ÉS INKUBÁTOR ALAPÍTVÁNY Kiemelten Közhasznú Alapítvány 2009. évi egyszerűsített éves beszámolója

ÓZDI VÁLLALKOZÓI KÖZPONT ÉS INKUBÁTOR ALAPÍTVÁNY Kiemelten Közhasznú Alapítvány 2009. évi egyszerűsített éves beszámolója 1 8 4 0 0 6 5 6 Statisztikai számjel - - Cégjegyzék száma 1 1 ÓZDI VÁLLALKOZÓI KÖZPONT ÉS INKUBÁTOR ALAPÍTVÁNY Kiemelten Közhasznú Alapítvány 2009. évi egyszerűsített éves beszámolója 1 2 3 1 8 4 0 0 6

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA (összköltség eljárással) adatok E Ft-ban

Egyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA (összköltség eljárással) adatok E Ft-ban 2 4 7 3 4 1 9 0 4 7 5 9 1 1 3 1 0 Statisztikai számjel 1 0-0 9-0 3 4 2 7 4 3 1 Cégjegyzék száma Az üzleti év mérlegfordulónapja: 2013. 12. 31. (év, hó, nap ) Egyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

A Hollóné Dr Baranyi Zita Ügyvédi Iroda kiegészítő melléklete 2014. december 31. (adatok ezer forintban)

A Hollóné Dr Baranyi Zita Ügyvédi Iroda kiegészítő melléklete 2014. december 31. (adatok ezer forintban) 1. Általános magyarázatok 1.1 JOGI VISZONYOK Az alapító-tulajdonos Hollóné Dr Baranyi Zita ügyvéd kérelme alapján a BAZ Megyei Ügyvédi Kamara elnöksége 2005. július 01-i ülésén az alapító okirat jóváhagyásával

Részletesebben

ÓZDI VÁLLALKOZÓI KÖZPONT ÉS INKUBÁTOR ALAPÍTVÁNY Kiemelten Közhasznú Alapítvány 2010. évi egyszerűsített éves beszámolója

ÓZDI VÁLLALKOZÓI KÖZPONT ÉS INKUBÁTOR ALAPÍTVÁNY Kiemelten Közhasznú Alapítvány 2010. évi egyszerűsített éves beszámolója 1 8 4 0 0 6 5 6 Statisztikai számjel - - Cégjegyzék száma 1 1 ÓZDI VÁLLALKOZÓI KÖZPONT ÉS INKUBÁTOR ALAPÍTVÁNY Kiemelten Közhasznú Alapítvány 2010. évi egyszerűsített éves beszámolója 1 8 4 0 0 6 5 6 Statisztikai

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

EVA. EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÁSI ADÓ 2002/XLIII tv.

EVA. EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÁSI ADÓ 2002/XLIII tv. EVA EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÁSI ADÓ 2002/XLIII tv. AZ EVA FŐ JELLEMZŐI keverék törvény több törvényt vált ki (SZJA, ÁFA, számviteli törvény) komplex törvény mindent egy helyen szabályoz (befizetés, bevallás,

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához A Műegyetemi Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. (továbbiakban:

Részletesebben

A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM FELTÉTELES ADÓMEGÁLLAPÍTÁSI HATÁROZATÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA

A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM FELTÉTELES ADÓMEGÁLLAPÍTÁSI HATÁROZATÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM FELTÉTELES ADÓMEGÁLLAPÍTÁSI HATÁROZATÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA Frissített verzió, 2011. július A Nemzetgazdasági Minisztérium feltételes adómegállapítási határozatának összefoglalója

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2015. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

Éves beszámoló 2013. december 31.

Éves beszámoló 2013. december 31. 2465481-1412-113-3 Statisztikai számjel 3-9- 126499 Cégjegyzék száma Adorján-Tex Kft. 63 Kalocsa Szent István király út 26. Éves beszámoló Keltezés: 214. április 25. 2465481-1412-113-3 1/6. oldal "A" MÉRLEG

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: 18458776-2-06 Szentesi Vízilabda Klub 6600 Szentes, Csallány Gábor part 4. Telefon: 63/400-146 Kiegészítő melléklet 2013. január 1. 2013. december 31. Dátum: Szentes, 2014. május 29. 2 I. Általános

Részletesebben

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2004. évi 13., 2003. évi 16., 2002. évi 16. 2000.évi 18., 1999. évi 18. és 1998. évi 16. számu rendeletekkel módositott 1997. évi 18. /1997.december 23./ rendelete a helyi iparüzési

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

Éves beszámoló. 2012. üzleti évről. 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel. 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma

Éves beszámoló. 2012. üzleti évről. 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel. 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma a vállalkozás megnevezése Érd és Térsége Csatorna-szolgáltató Kft a vállalkozás címe, telefonszáma 2030 Érd,

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 13620275-4941-113-01 Statisztikai számjel 01-09-864697 Cégjegyzék száma Drayman Team Kft. 1196 Budapest, Kisfaludy utca 181. Egyszerűsített éves beszámoló 2008. december 31. A közzétett adatokat könyvvizsgáló

Részletesebben

Statisztikai számjel: 23024216-6420-114-01 Cégjegyzék szám: 01-10-046833. BVK Holding Zrt. MÉRLEG Eszközök (aktívák)

Statisztikai számjel: 23024216-6420-114-01 Cégjegyzék szám: 01-10-046833. BVK Holding Zrt. MÉRLEG Eszközök (aktívák) MÉRLEG Eszközök (aktívák) 01. A. Befektetett eszközök (02.+10.+18. sorok) 55 999 937-103 742 764 02. I. IMMATERIÁLIS JAVAK (03. - 09. sorok) 2 029-3 942 03. Alapítás- átszervezés aktivált értéke - - 04.

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

DTM Hungary Accounting Intelligence

DTM Hungary Accounting Intelligence AZ OSZTALÉKFIZETÉSSEL KAPCSOLATOS SZÁMVITELI TUDNIVALÓK Kedves Ügyfelünk! Noha a nem magánszemélyek részére kifizetett osztalék 2006. január 1-jétől adómentesség alá tartozik, a magánszemély tulajdonosok

Részletesebben

Sasadi és Farkasréti Öregdiákok Egyesülete

Sasadi és Farkasréti Öregdiákok Egyesülete 1. Általános kiegészítések 1.1.A gazdálkodó bemutatása 1.1.1. A gazdálkodó főbb adatai - Székhely: - Internetes honlap címe: (ha a beszámolót a honlapon is közzéteszi) - Működési forma: Társasdalmi Rgyesület

Részletesebben

Egyszerűsített beszámoló

Egyszerűsített beszámoló Statisztikai számjel: 2 1 1 9 4 9 7 3 9 3 1 1 3 2 Cégjegyzék száma: 2-9 - 6 9 7 9 1 1 A vállakozás megnevezése: ZALAI NYÁRI SZINHÁZAK NONPROFIT KFT A vállakozás címe, telefonszáma: 89 Zalaegerszeg Madách

Részletesebben

Kiegészítő Melléklet a Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2012. évi Egyszerűsített éves beszámolójához ÁLTALÁNOS RÉSZ Vállalkozás elnevezése: Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt

Részletesebben

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma Cash flow-kimutatás Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell legalább a számviteli törvény által előírt, a 7. számú melléklet szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is. Az egyszerűsített

Részletesebben

MAKÓ TÉRSÉGI VÍZIKÖZMŰ KFT 0 6 0 9 0 0 3 0 5 5. 8/a hsz. em. ajtó 1 1 0 9 2 6 9 8 2 0 6. Medgyesi Pál. ország település. utca

MAKÓ TÉRSÉGI VÍZIKÖZMŰ KFT 0 6 0 9 0 0 3 0 5 5. 8/a hsz. em. ajtó 1 1 0 9 2 6 9 8 2 0 6. Medgyesi Pál. ország település. utca KIM KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 12EB-01 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet ELEKTRONIKUS ŰRLAP a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Nextent Informatika Zrt.

Nextent Informatika Zrt. 1 3 5 2 2 2 2 5 6 2 2 1 1 4 1 1-1 - 4 5 2 6 a vállalkozás megnevezése 1112 Budapest, Facsemete u. 1/5 a vállalkozás címe 27. évi ÉVES BESZÁMOLÓ Budapest, 28. május 6. 1 3 5 2 2 2 2 5 6 2 2 1 1 4 1 1-1

Részletesebben

A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2011/2012

A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2011/2012 A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2011/2012 Hatálya Vállalkozási tevékenységet folytató Magyarországi illetőségű vállalkozások: Kft, Nyrt, Zrt, Bt, KKt, szövetkezetek, Egyesületek, Alapítványok,

Részletesebben

2. Eredménykimutatás egyéb bevétel, egyéb ráfordítás

2. Eredménykimutatás egyéb bevétel, egyéb ráfordítás 4.. Eredménytartalék 4.. Lekötött tartalék 40.000.000 1 Beruházás 4.. Kötelezettség 40.000.000 A költségnemek, egyéb bevételek és ráfordítások 2015. évi gyakorlati kérdései 2. Eredménykimutatás egyéb bevétel,

Részletesebben

2009. évi Közhasznúsági jelentése

2009. évi Közhasznúsági jelentése MÁKVIRÁG VIRÁGAI Gyermekellátási és Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Székesfehérvár, Nefelejcs u. 79-1. 8000 2009. évi Közhasznúsági jelentése Székesfehérvár, 2010. május 22.. Pintérné

Részletesebben

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Egy vállalkozásnál az önellenőrzés keretében hibát tártak fel 2008. március 12-én (a 2007. évi mérlegkészítés napját megelőzően).

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Törvényszék: Bejegyző határozat száma: Nyilvántartási szám: 18191705-1-42 01 Fővárosi Törvényszék PK 60540 /2006/ 01/ / Barankovics István Alapítvány 1078 Budapest, István utca 44 2012 Fordulónap:

Részletesebben

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK Kisadózó vállalkozások tételes adója választása 2013.04.21-től Csak akkor nem választható a alanyiság, ha az adóalanyiság választásának évében a TEÁOR 2008 szerinti 68.20 számú Saját

Részletesebben

Hungarian Interim Management Kft. 1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ. 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31.

Hungarian Interim Management Kft. 1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ. 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31. 1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31. "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) Sor- A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) Tárgyév 01.

Részletesebben

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek Egyszerűsített éves beszámolója Kelt: Budapest 2012.április 21. egyéb szervezet vezetője Statisztikai

Részletesebben

XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1 2 0 5 2 5 8 5-6 8 1 0-1 1 4-0 1 Statisztikai szám 0 1-1 0-0 4 2 8 5 0 cégjegyzékszám XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Mérleg : - Eszközök - Források Eredmény-kimutatás

Részletesebben

RENDSZERVÍZ PLUSZ KFT 1031 BUDAPEST, VÁCI MIHÁLY TÉR 1. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2012. ÉVI BESZÁMOLÓHOZ

RENDSZERVÍZ PLUSZ KFT 1031 BUDAPEST, VÁCI MIHÁLY TÉR 1. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2012. ÉVI BESZÁMOLÓHOZ RENDSZERVÍZ PLUSZ KFT 1031 BUDAPEST, VÁCI MIHÁLY TÉR 1. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2012. ÉVI BESZÁMOLÓHOZ I. Általános rész 1. A társaság bemutatása A cég neve: (rövidített) RENDSZERVÍZ PLUSZ KFT A cég neve:

Részletesebben

Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest

Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest Mérlegzárás éve 2005 o 1 - o 9-6 9 4 4 4 2 Cégjegyzék szám Mérlegzárás dátuma

Részletesebben

Személyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük

Személyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük Személyes e és adóterhei. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük után nem munkabért, hanem személyes at, tagi jövedelmet vesznek fel.. január 1-jétől megváltoztak

Részletesebben

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29.

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29. DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 2013 EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Dél-balatoni Idegenforgalmi

Részletesebben

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez I. Magánszemély által kötött ChinaMAX szerződés Szja*: A magánszemély által kötött életbiztosítás díját a szerződő magánszemély adózott

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Statisztikai számjele: 13920410-4741-113-15 Cégjegyzék száma: 15-09-071364 Vállalkozás megnevezése: MasterMind Interactive Kft Vállalkozás címe: 4400 Nyíregyháza Korányi F. utca 29/A Kiegészítő melléklet

Részletesebben

MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG 2014.12.31.

MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG 2014.12.31. MÉRLEG ESZKÖZÖK (aktívák) adatok millió forintban 2013 2014 1. Pénzeszközök 39,870 459,330 2. Állampapírok 153,646 70,686 a) forgatási célú 92,910 16,462 b) befektetési célú 60,736 54,224 2/A. Állampapírok

Részletesebben

Közhasznú beszámoló kiegészítő melléklet

Közhasznú beszámoló kiegészítő melléklet Csákvár Jövőjéért Közalapítvány 8083 Csákvár, Széchenyi u. 8. Adószám: 18490073-1-07 Pk.62.843/1999/2 2011 Közhasznú beszámoló kiegészítő melléklet Csákvár, 2012. május 02. Készítette: Kántorné Szarka

Részletesebben

2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete

2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete Alapítvány a cukorbetegekért 8200. Veszprém Ádám Iván u. 1. 2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete Veszprém, 2013. április 26. Reichardt Béláné alapítvány képviselője I.

Részletesebben

Számviteli törvény módosítása

Számviteli törvény módosítása Dr. Gróf Gabriella Évközi módosítás: 2012. évi CXLVI. törvény 2012. évi CLXXVIII. törvény Szabályok hatályba lépése 2013. 01, 01., de a rendelkezések jelentős része 2012-re is alkalmazható Mikrogazdálkodói

Részletesebben

KIEGÉSZÍT MELLÉKLET. Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 2014.01.01-2014.12.31. egyszer sített éves beszámolójához. 2015. május 18.

KIEGÉSZÍT MELLÉKLET. Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 2014.01.01-2014.12.31. egyszer sített éves beszámolójához. 2015. május 18. KIEGÉSZÍT MELLÉKLET a Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 214.1.1-214.12.31 egyszer sített éves beszámolójához 215. május 18. a vállalkozás vezet je (képvisel je) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület. Éves beszámolójához. 2013 május 09. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület. Éves beszámolójához. 2013 május 09. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület 2012 Éves beszámolójához 2013 május 09 a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló. Reáltax Gazdasági Tanácsadó Kft. 2045 Törökbálint, Ady Endre utca 5.

Egyszerűsített éves beszámoló. Reáltax Gazdasági Tanácsadó Kft. 2045 Törökbálint, Ady Endre utca 5. Statisztikai számjel: 10802827-6920-113-13 Cégjegyzék száma: 13-09-094656 Reáltax Gazdasági Tanácsadó Kft 2045 Törökbálint, Ady Endre utca 5. 2014. december 31. Törökbálint, 2015. január 30. 1 Reáltax

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. 2015.06.30-i tevékenységet záró egyszerűsített éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. 2015.06.30-i tevékenységet záró egyszerűsített éves beszámolójához KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. 2015.06.30-i tevékenységet záró egyszerűsített éves beszámolójához A Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. (továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

II. évfolyam BA. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Számvitel 1 2013/2014. I. félév

II. évfolyam BA. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Számvitel 1 2013/2014. I. félév II. évfolyam BA Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Számvitel 1 2013/2014 I. félév 1. Feladat (40 pont) Könyvelés Főkönyvi számlavázakon Eszközök Nyitó mérleg Források A. Befektetett

Részletesebben

2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE SVÁBHEGYI ORSZÁGOS ALLERGOLÓGIAI, IMMUNOLÓGIAI ÉS PULMONOLÓGIAI NONPROFIT KÖZHASZNÚ KFT 1037 BUDAPEST, BOKOR U. 17-21. 2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Budapest, 2015-05-27

Részletesebben

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK. KATA választása 04.21-től. Főállású kisadózó fogalma KATA 2013.12.16.

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK. KATA választása 04.21-től. Főállású kisadózó fogalma KATA 2013.12.16. ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK Kisadózó vállalkozások tételes adója választása 04.21-től Csak akkor nem választható a alanyiság, ha az adóalanyiság választásának évében a TEÁOR 2008 szerinti 68.20 számú Saját tulajdonú,

Részletesebben

EGYÉB BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK

EGYÉB BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK FŐKÖNYVI KIVONAT 2013.01.01-2013.12.31 Psalmus Humanus Egyesület - 2013 Forgalom Fők.szám Megnevezés Tartozik Követel 1 14 3 31 36 38 381 384 39 392 4 41 45 454 463 464 471 474 49 5 51 143 145 149 1491

Részletesebben

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások Szombathely, 2013. május 6. Készítette: Berényiné Bosch Cecília 1 Alapítási, bejegyzési eljárás jogi szabályai

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Kiegészítő melléklet 1. Általános összefoglalás A kiegészítő melléklet a BJB-Sysem Kereskedelmi és Szolgáltató KFT 2013. január 1-től 2013. december 31-ig terjedő időszak üzleti tevékenységéről készült.

Részletesebben

EREDMÉNYKIMUTATÁS ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL A változat

EREDMÉNYKIMUTATÁS ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL A változat I. Feladatcsoport Saját részvények, saját üzletrészek névértéke: 19.360.000 / 0,88 = 22.000.000 Állományváltozás = Zárókészlet Nyitókészlet 91.576.000 38.365.000 = + 53.211.000 Az állományváltozás Követel

Részletesebben

10. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez

10. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez 10. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez A független biztosításközvetítő éves felügyeleti jelentése Éves jelentés ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA Táblakód Megnevezés Adatszolgáltató Gyakoriság Beküldési határidő

Részletesebben

1116 Budapest, Kalotaszeg utca 31. Éves beszámoló. Az adatok könyvvizsgálattal alátámasztva

1116 Budapest, Kalotaszeg utca 31. Éves beszámoló. Az adatok könyvvizsgálattal alátámasztva Csepeli Hőszolgáltató Kft Éves beszámoló 2013 Az adatok könyvvizsgálattal alátámasztva "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) módosí- év tásai 1 A. Befektetett eszközök 268 396 255 285 2 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 1

Részletesebben

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Vállalkozási forma A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Bejelentés köteles telepengedély köteles tevékenységek 57/2013 (II.27.) Korm. rendelet

Részletesebben

KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET TÁMASZ IDŐSEK OTTHONA BALATONFŰZFŐ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 2012. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ

KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET TÁMASZ IDŐSEK OTTHONA BALATONFŰZFŐ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 2012. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET TÁMASZ IDŐSEK OTTHONA BALATONFŰZFŐ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 2012. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ Általános rész: A vállalkozás megnevezése: TÁMASZ Idősek Otthona

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Mecsekerdő Zrt 0 2 1 0 0 6 0 0 9 3. ország. 24 hsz. em. ajtó 5. Adóazonosító jele: Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat

Mecsekerdő Zrt 0 2 1 0 0 6 0 0 9 3. ország. 24 hsz. em. ajtó 5. Adóazonosító jele: Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat KIM KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 14EB-01 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet Kizárólag elektronikus úton nyújtható be. ELEKTRONIKUS ŰRLAP a számviteli törvény szerinti beszámoló

Részletesebben

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák)

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák) ESZKÖZÖK (aktívák) 1. Pénzeszközök 251 412 559 074 2. Állampapírok 6 846 664 0 4 900 163 a) forgatási célú 6 846 664 4 900 163 b) befektetési célú 0 0 2/A. Állampapírok értékelési különbözete 3. Hitelintézetekkel

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára összehasonlítva

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

A/ A tulajdonos változást az utolsó közzétett beszámoló adatai alapján kell könyvelni a Kft-nél.

A/ A tulajdonos változást az utolsó közzétett beszámoló adatai alapján kell könyvelni a Kft-nél. 11/ "A" társaság (anya), melynek tagjai 25-25%-ban 2 magánszemély és 25-25%-ban két társaság. Az "A" társaság 100%-os tulajdonosa "B" társaságnak (leány). Mindkét társaság ingatlan tulajdonnal rendelkezik.

Részletesebben

Szegedi Vadaspark és Programszervező Közhasznú Nonprofit Kft. 2013. évi Egyszerűsített éves beszámolójának KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

Szegedi Vadaspark és Programszervező Közhasznú Nonprofit Kft. 2013. évi Egyszerűsített éves beszámolójának KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Szegedi Vadaspark és Programszervező Közhasznú Nonprofit Kft. 2013. évi Egyszerűsített éves beszámolójának KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE 1. Általános kiegészítések 1.1. A vállalkozás bemutatása 1.1.1. A gazdálkodó

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a 2011. április 30-i fordulónapra elkészített, a tevékenységet lezáró egyszerűsített éves beszámolóhoz

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a 2011. április 30-i fordulónapra elkészített, a tevékenységet lezáró egyszerűsített éves beszámolóhoz Balassagyarmat Foglalkoztatási Nonprofit Közhasznú Kft 2660 Balassagyarmat Cégjegyzékszám: 1209006301 Óváros tér 15. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a 2011. április 30i fordulónapra elkészített,

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2012.01.01 2012.12.31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2012.01.01 2012.12.31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2012.01.01 2012.12.31. Az EQUILOR FINE ART Műkincs-Kereskedelmi és Tanácsadó Korlátolt felelősségű társaság 2006. június 26-án kelt Társasági Szerződéssel, határozatlan időtartamra

Részletesebben

2012. ÉVI VEVŐKINTLÉVŐSÉG. 2012.12.31. csökkentve a 2013.01.31.-ig befolyt befizetésekkel

2012. ÉVI VEVŐKINTLÉVŐSÉG. 2012.12.31. csökkentve a 2013.01.31.-ig befolyt befizetésekkel NAGYKOVÁCSI VIZIKÖZMŰ KFT 1.sz.melléklet 2012. ÉVI VEVŐKINTLÉVŐSÉG 2012.12.31. csökkentve a 2013.01.31.-ig befolyt befizetésekkel Adatok eft-ban 0-30 31-60 61-90 91-180 181-360 360 NAPON 100% HATÁRIDŐN

Részletesebben