Hogyan adózunk 2015-ben?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hogyan adózunk 2015-ben?"

Átírás

1 Hogyan adózunk 2015-ben? Hasonlóan a tavalyi évhez, idén is megkímélte a jogalkotó az adózókat a nagyobb horderejű változásoktól, és nem kell elejétől a végéig újratanulni az adótörvényeket. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy egyes adózói köröket nem érintenének drámaian bizonyos változások (főleg a különadók), illetve, hogy nem maradnának hatályban most is olyan adójogszabályok, amelyeket inkább az adózók szeretnének megváltoztatni. Ha az irányokról kellene röviden nyilatkozni, akkor azt mondhatjuk, tovább nő a fogyasztási (forgalmi) alapú adók térnyerése, ismét gyarapodtunk egy-két unortodox különadóval, míg a jövedelemadók és a korábban bevezetett különadók érdemben nem változnak, tehát makrogazdasági szinten várhatóan nőni fog jövőre az adóterhelés. az áfa csalások érdemi visszaszorítása érdekében pedig egy sor eljárási és ellenőrzési (hatásköri) változás lép hatályba, amely lehet, hogy egyes adózók életét adminisztratív szempontból tovább nehezíti, de összességében fontos változások ezek. Fordított áfa szerint kell majd adózni néhány újabb ágazati termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás után, illetve jövőre sokkal könnyebbé válik színházakat, filmalkotásokat és látványcsapatsportokat támogatni társasági adóból, mind pénzügyi, mind adminisztratív szempontból. Az adórendszer egyszerűsítése iránti igény úgy tűnik végérvényesen lekerült a napirendről, idén már szólamok szintjén sem találkozunk ezzel a törekvéssel, a jövedelemadók ígért csökkentése pedig egyelőre még várat magára bár hozzátesszük, hogy ezen a téren egyáltalán nem állunk már most sem rosszul. Viszont hogy említsünk pozitívumokat is, visszakerült az adózás rendjéről szóló törvénybe alapelvi szinten, hogy az adóhatóság nem ítélheti meg ugyanazt a jogügyletet eltérően az egyes adózóknál, 1

2 TARTALOM: SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ... 2 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYOK... 7 TÁRSASÁGI ADÓ... 8 HELYI ADÓK ILLETÉK PÉNZÜGYI TRANZAKCIÓS ILLETÉK ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ REKLÁMADÓ A FORGALMAZÓK ÉS A BEFEKTETÉSI ALAPOK KÜLÖNADÓJA A ROBIN HOOD ADÓ A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ NEM MÓDOSUL A TÁVKÖZLÉSI ADÓ ENERGIAADÓ KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI DÍJ AZ ADÓZÁS RENDJÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZÁMVITEL SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Folytatódik a családalapítást, valamint a házasodási kedvet elősegítő adókedvezmények kiterjesztése. Az idén bevezetett családi járulékkedvezmény után, jövőre bevezetésre kerül egy teljesen új adóalap-kedvezmény, valamint 2016-tól fokozatosan növekedni fog a családi kedvezmény összege kétgyermekes családok esetén. Az eredeti javaslatokhoz képest mégsem emelkednek az egyes meghatározott juttatások adóterhei, azonban bonyolultabbá válik a maximálisan béren kívüli juttatásként adható összeg számítási módszere, és így lényegében csökken a béren kívüli juttatásként adható juttatások mértéke. Jön az új családi adókedvezmény, az első házasok kedvezménye január 1-jétől a házastársak már a családi kedvezmény érvényesítése előtt amely csak gyermek (illetve magzat) után vehető igénybe adóalap-kedvezményt vehetnek igénybe. A kedvezmény érvényesítésének feltétele lesz, hogy legalább az egyik fél első házasságát köti. A kedvezmény mértéke az adóalapból havi Ft lesz, mely Ft adómegtakarítást fog eredményezni jogosultsági hónaponként. Az új kedvezmény maximum 24 hónapig, vagy legkésőbb a gyermek/magzat után érvényesített családi adókedvezményt megelőző hónapig lesz igénybe vehető. A kedvezmény a családi adókedvezményhez hasonló tartalmú közös nyilatkozattal az adóelőlegből év közben is érvényesíthető lesz. 2

3 Családi kedvezmény Az elfogadott javaslat alapján 2016-tól fokozatosan emelkedik a két gyermek után igénybe vehető családi kedvezmény összege. Ennek megfelelően 2019-re duplájára nő (azaz Ft-ról Ft-ra) az adóalapkedvezmény, mely így havonta, gyermekenként akár Ft tényleges adócsökkenést is eredményezhet január 1-jétől a családi kedvezmény igénybevétel feltételeként tett nyilatkozatban a gyermekek adóazonosító jelét fel kell tüntetni, míg a jelenlegi szabályok alapján adóazonosító jel hiányában elegendő a természetes azonosító adatok kitöltése is. Tehát a gyermek adóazonosító jelének megigényléséről gondoskodni szükséges a családi adókedvezményre vonatkozó év eleji nyilatkozat leadása előtt. Béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások Az eredeti tervekkel ellentétben a SZÉP kártyán keresztül adott juttatások 450 ezer Ftig továbbra is a béren kívüli juttatásokra irányadó szabályok szerint fognak adózni, valamint az egyes meghatározott juttatások adóterhei sem növekednek. Azonban a béren kívüli juttatásként adható juttatások összesített értékhatára csökkenni fog, és a jövőben több értékhatár-korlátra is oda kell figyelni. A juttatások köre nem változik, a SZÉP kártyán keresztül adott, és az egyéb nevesített béren kívüli juttatásokat (mint például az Erzsébet utalványt havi Ft-ig, az iskolakezdési támogatást a minimálbér 30 %-áig, BKV bérletet) terhelő bruttó adóteher továbbra is 35,7% lesz, feltéve, hogy a törvényben meghatározott egyedi, illetve összesített korlátokon belül kerülnek juttatásra. Az alábbi négy esetben a juttatás egyes meghatározott juttatásként adózik, tehát az 1,19-cel beszorzott adóalapot 27% egészségügyi hozzájárulás, valamint 16% szja terheli (azaz összesen 51,17% közteher): A béren kívüli juttatások egyedi értékhatárt meghaladó része után; A SZÉP kártya formájában adható juttatás 450 ezer Ft-ot meghaladó része után (a SZÉP kártyára vonatkozó egyedi értékhatár jelenleg is 450 ezer Ft); Az egyéb SZÉP kártyán kívüli béren kívüli juttatások összesítetten 200 ezer Ftot meghaladó része (még akkor is, ha az egyedi értékhatárt egyébként nem haladják meg a juttatások), valamint A SZÉP kártyán keresztül adott és az egyéb béren kívüli juttatások együttes összege (ún. rekreációs keretösszeg) 450 ezer Ft-ot meghaladó része után. A fenti korlátértékek számításakor arányosítani szükséges a munkaviszonyban töltött napok számával, kivéve a munkavállaló halálát, amely esetben a teljes összeg figyelembe vehető. Továbbá, a keretösszegek számításánál a munkavállalót megillető béren kívüli juttatásnak kell tekinteni a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek biztosított béren kívüli juttatást is. A változásokat példával szemléltetve, amennyiben a munkáltató valamilyen oknál fogva egyáltalán nem ad munkavállalójának SZÉP kártya-juttatást, kedvezőbb adókulccsal összességében csak 200 ezer Ft összegben adhat béren kívüli juttatást, az eddigi 500 ezer Ft-os értékhatárral szemben. 3

4 Azonban, ha 350 ezer Ft-ot kihasznál a munkavállaló/munkáltató a SZÉP kártya keretösszegből, ezen felül még adhat 100 ezer Ft értékű egyéb béren kívüli juttatást a bruttó 35,7%-os adókulcsot alkalmazva. Juttatások minősítése Alapelvként kerül rögzítésre, hogy nem kerülhet kedvezményes adózás alá (pl. adómentes, vagy béren kívüli juttatáskén) az a bevétel, amely a magánszemélyt az általa vagy más személy által végzett önálló vagy nem önálló tevékenység ellenértékeként illeti meg. Bár ez eddig is így volt, de a törvény az új rendelkezés által explicite kizárja az olyan esetet, mikor egy munkáltató nem bér, hanem egyéb formában fizetné a munkavégzés ellenértékét, vagy például jutalmat. Nyugdíj-, és teljes életre szóló életbiztosítás 2014-től a nyugdíjcélú megtakarítások ösztönzése céljából bevezetésre került, hogy az üzleti biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítás esetén rendelkezni lehet a magánszemély által befizetett díj 20%-ának visszaforgatásáról (maximum 130 ezer forintig), hasonlóan az önkéntes kölcsönös pénztárakhoz. Azonban, hogy ez a kedvezmény valóban elérje a célját tehát, hogy arra a befizetésre tekintettel kapja a magánszemély, amely valóban nyugdíjcélú megtakarítás jellegű a nyugdíjbiztosítás fogalma pontosításra került. Ennek megfelelően a nyugdíjbiztosítás január 1-jétől csak a törvényben nevesített négy kockázatra (haláleset, nyugdíjba vonulás, 40%- os egészségkárosodás elérése, és nyugdíjkorhatár elérése) terjedhet ki. A törvénymódosítás értelmében csak maga a biztosított személy lehet a kedvezményezett, aki részére a biztosító fizet (teljesít), kivéve a biztosított halálának esetét. Az elfogadott javaslat továbbá definiálja azt is, hogy a nyugdíjbiztosításra vonatkozó rendelkezések alkalmazása során mi minősül kiegészítő biztosításnak (mely után nem lehet adókedvezmény érvényesíteni), illetve meghatározza, hogy ha a nyugdíjcélú megtakarítást szolgáló biztosítási díjrész nem éri el a kiegészítő biztosítások nélküli teljes biztosítási díj 90%-át, akkor csak a tényleges nyugdíjcélú megtakarítást szolgáló díjrész után érvényesíthető az adókedvezmény (azaz, ha az egyéb kockázati díjrész nem haladja meg a 10%-ot, akkor a teljes összeg után igénybe vehető az adókedvezmény). Változás, hogy a kedvezményt azzal a nyugdíjbiztosítási szerződéssel kapcsolatban lehet majd jóváírni, amelyre az adóévben kedvezményre jogosító díjfizetés történt, mégpedig a díjfizetéssel arányosan. Tekintettel arra, hogy a teljes életre szóló (WL), valamint a megtakarítás célú biztosítások jellemzően hasonló célt szolgálnak, a javaslat értelmében azonos adójogi kezelés alá fognak esni 2017 után (ugyanis bizonyos, a biztosításokat érintő 4

5 rendelkezések a tervek szerint csak 2018-tól lépnek hatályba, ezzel időt adva az érintetteknek, hogy felkészülhessenek a jelentősebb módosításokra). Ennek megfelelően az átvállalt rendszeresen fizetendő díj a teljes életre szóló biztosítások esetében is adóköteles lesz (az eddigi adómentességgel ellentétben). További változás, hogy az ilyen jellegű biztosításokból származó jövedelem kamatjövedelemként fog adózni a január 1-je után kötött biztosítások esetén (a korábban adómentes díjfizetéssel rendelkező szerződések szolgáltatási ágon pedig továbbra is egyéb jövedelemként adóznak). Felelősségbiztosítás díja Az elfogadott javaslat szerint a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó, valamint a díjat fizető tevékenységében közreműködő magánszemély a díjat fizető tevékenységét szolgáló feladata ellátásával kapcsolatos felelősségére kiterjedő felelősségbiztosítás díja (ideértve a sérelemdíjat is) révén nem keletkezik bevétel a magánszemélynél. Ennek a szabálynak a beiktatása valószínűleg az új Ptk. felelősségi szabályai következtében egyre elterjedtebb, a vezető tisztségviselőkre kötött felelősségbiztosítások miatt történik. bejelentési kötelezettség megszűnt, és idén nem is volt adatszolgáltatási kötelezettség ezekkel a programokkal kapcsolatban. A módosítás szerint a jövőben a program szervezőjének meg kell küldenie az adóhatóság részére a program meghirdetéséről a munkavállalóknak és vezető tisztségviselőknek kiadott tájékoztató másolati példányát a kötelező tartási időszak kezdő napját követő hónap 20. napjáig. Kiküldetési rendelvény A kiküldetési rendelvény fogalma kiegészül, és a jövőben a szükséges adatokat tartalmazó, zárt rendszerben előállított és kezelt elektronikus úton előállított bizonylat is kiküldetési rendelvénynek minősül. Átmeneti szabály biztosítja, hogy a módosító törvény hatálybalépését megelőző bármely korábbi adóévben is alkalmazható legyen a szabály. Munkavállalói értékpapír-juttatási programok december 29. előtt az ún. elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programokat be kellett jelenteni az adóhatóságnak, amely azokat nyilvántartásba vette. Ez a 5

6 Külföldi színészek adózása január 1-je óta a külföldi előadóművészeknek bizonyos feltételek teljesülése mellett lehetőségük van az Szja tv. szerinti egyszerűsített adózás választására. Ennek megfelelően önálló tevékenység végzése esetén összes bevételüknek ideértve a tevékenységgel összefüggésben fizetett költségtérítést és a biztosított szállás szokásos piaci értékét is 70%-a, míg nem önálló tevékenység esetén a tevékenységért kapott díjazás 100%-a minősül jövedelemnek, melyet 16% szja terhel. A módosítások értemében a bevétel számításakor nem a szállás szokásos piaci értékét, hanem a szállás ellenértékét kell majd figyelembe venni a jövőben. Jelenleg a külföldi előadóművészek jövedeleméből az adót az ország elhagyásáig kell megállapítani, bevallani és megfizetni. Az elfogadott módosítás alapján, amennyiben a külföldi előadóművész az adókötelezettségének képviselő, meghatalmazott útján tesz eleget, ez a határidő Magyarország elhagyásától számított 90 napra kitolódik. Tekintettel arra, hogy jelen esetben nem beszélhetünk kifizetőről (hiszen az Szja. törvény definíciója alapján a külföldi előadóművész csak kifizetőnek nem minősülő személytől származó jövedelmével kapcsolatban választhatja az egyszerűsített adózást), valamint a módosított Eho. törvény egyértelműen kimondja, hogy az előadóművésznek kell fizetnie az egészségügyi hozzájárulást, jelen pillanatban ellentmondás van az Eho. törvény szövegében. Reméljük, hogy ennek javítása a közeljövőben megtörténik. Megjegyezzük, hogy a fenti egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség alól bizonyos feltételek fennállása esetén továbbra is mentességet szerezhetnek azon magánszemélyek, akik igazolni tudják, hogy más EU tagállamban, vagy Magyarországgal társadalombiztosítási egyezményt kötött államban a társadalombiztosítási rendszer hatálya alá tartoznak és járulékot fizetnek. A társadalombiztosítási szabályokban kimondásra kerül továbbá, hogy az egyszerűsített adózást választó külföldi előadóművészekre a társadalombiztosítás nem terjed ki, és egyúttal az Eho. törvényben rögzítésre kerül, hogy ezen jövedelmük után 14%-os eho fizetésére kötelesek, melynek felső határa adóévenként 450 ezer Ft. Mivel az Eho. törvény hatálya általános szabály szerint csak a Tbj. szerinti belföldi magánszemélyekre terjed ki, beiktatásra került az a rendelkezés, miszerint a fent vázolt esetben eho-kötelezettség terheli a kifizetőt. 6

7 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYOK Az elfogadott módosító javaslat értelmében a társadalombiztosítás szabályozás tekintetében nem lesznek nagyobb horderejű változások. Az egészségügyi hozzájárulást érintő lényegesebb tervezett módosításokat tekintettel arra, hogy szorosan összefüggenek az szja változásokkal, a személyi jövedelemadó részben már összefoglaltuk. Ennek megfelelően a béren kívüli juttatásokat terhelő egészségügyi hozzájárulás változása átvezetésre került a releváns törvényhelyeken, illetve a külföldi színészek egészségügyi hozzájárulási kötelezettségével is kiegészítésre került az Eho. törvény (ahogy feljebb is részleteztük sajnos nem megfelelően). További változás, hogy a családosok elhelyezkedését, foglalkoztatását elősegítő szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesíthető összege növekedni fog részmunkaidős foglalkoztatás esetén. Egészségügyi szolgáltatási járulék január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege Ft-ról inflációkövető módon Ft-ra emelkedik, melynek napi összege így 231 Ft lesz. Szociális hozzájárulási adó A hatályos szabályok alapján a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő szülőket foglalkoztató munkáltató szociális hozzájárulás adó kedvezményt érvényesíthet a gyermekek számától, valamint az anyasági támogatás típusától függően három vagy öt éven keresztül. A kedvezmény az első kettő vagy három (az öt éven keresztül igénybe vehető kedvezmény esetén) évben a bruttó bér 27%-a, a követő év(ek)ben pedig 14.5%. Alapja havonta a munkavállaló bruttó bére, de maximum 100 ezer Ft. A módosításoknak megfelelően től nem kell arányosítani részmunkaidő esetén a bruttó bért, vagy a Ft-ot, a kedvezmény ekkor is a teljes összeg után lesz érvényesíthető. Harmadik állambeli kiküldött biztosítási helyzete, munkaerő-kölcsönzés A harmadik állambeli külföldi kiküldöttek, valamint munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottak két évnél hosszabb munkavégzés esetén is mentesülhetnek az egyéni járulékfizetés alól bizonyos feltételek teljesítése esetén (előre nem látható ok miatt, ami a munkavégzés kezdetétől számított egy éven túl következik be, bejelentés az adóhatóság felé). A jelenlegi szabályozás értelmében a két éves szabály január 1- jétől számítódott, azonban a módosítások értelmében ez az időpont július 1-jére változik, és ennek megfelelően a biztosítási kötelezettség a fent említett személyek esetén legkorábban július 1-jétől áll be. Külföldi kölcsönbeadó vállalkozás esetén a társadalombiztosítási kötelezettségek (bejelentés, nyilvántartás, bevallás stb.) a magyar kölcsönbevevőt terhelik. A jövőben lehetőség lesz rá (de nem kötelező), hogy a személyi jövedelemadóval kapcsolatos adókötelezettséget is a belföldi kölcsönvevő teljesítse. 7

8 TÁRSASÁGI ADÓ A társasági adó jelenleg hatályos előírásai az elfogadott törvénymódosítás alapján több ponton is változnak. A módosítások több esetben jelentős változásokat eredményeznek elsősorban a kapcsolt vállalkozások körét és a kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciókat, az elhatárolt veszteség felhasználását, valamint az előadó-művészeti tevékenység, a filmalkotás, illetve a látvány-csapatsportok támogatásának rendszerét érintően. Bővül a kapcsolt vállalkozások fogalma 2015-től bővül a kapcsolt vállalkozások fogalma. Az elfogadott törvénymódosítás szerint ugyanis kapcsolt vállalkozási viszony jön létre az adóalany és más személy között, ha a felek között az ügyvezetés egyezőségére (az ügyvezető vagy ügyvezetők személyének egyezőségére) tekintettel az üzleti és a pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. Elhatárolt veszteség felhasználásának korlátozása A korábban bevezetett korlátozásokat követően az elfogadott javaslat több ponton is tovább szigorítja az elhatárolt veszteség felhasználásának lehetőségét. A vonatkozó módosítások az alábbiak szerint foglalhatók össze: A évben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett és korábban fel nem használt elhatárolt veszteség a keletkezés évében hatályos (illetve eltérő üzleti éves adózók esetében a 2014-es adóévben keletkezett elhatárolt veszteség a december 31-én hatályos) szabályok szerint, de legfeljebb a december 31-ét magába foglaló adóév utolsó napjáig használható fel. A adóévtől kezdődően keletkező elhatárolt veszteséget a veszteség keletkezését követő 5 adóévben használhatják fel az adózók. A jogutód társaság az átalakulás (ideértve az egyesülést és szétválást is) útján átvett elhatárolt veszteséget adóévenként legfeljebb olyan arányban használhatja fel, amilyen arányt a jogutód társaság átalakulást követően tovább folytatott tevékenységéből származó bevétel a jogelőd által az átalakulást megelőző három adóévben azonos tevékenység keretében elért átlagos bevételben képvisel. E rendelkezések nem érintik azt az esetet, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult. Többségi befolyásszerzést követően a megszerzett társaság adóévenként legfeljebb olyan arányban használhatja fel a többségi befolyásszerzést megelőzően 8

9 keletkezett elhatárolt veszteségét, amilyen arányt a megszerzett társaság többségi befolyásszerzés megtörténtét követően tovább folytatott tevékenységéből származó bevétele a többségi befolyásszerzést megelőző három adóévben azonos tevékenysége keretében elért átlagos bevételében képvisel. nyújtottak ilyen támogatást, szintén részt vehessenek a támogatási rendszerben. Nem változnak a K+F tevékenységhez fűződő kedvezmények Az eredeti javaslattal ellentétben nem változik a saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység definíciója, így tehát nem szükséges a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal által végzett előzetes minősítés a K+F tevékenységhez kapcsolódó kedvezmények igénybevételéhez. Az előadó-művészeti tevékenység, a filmalkotás és a látvány-csapatsportok támogatási rendszerének átalakítását célzó változások Az elfogadott javaslat az előadó-művészeti tevékenység, illetve szervezetek, a filmalkotások és a látvány-csapatsportok jelenleg működő támogatási rendszerének fenntartása mellett ugyanazon célok támogatására egy új, átmenetileg biztosan párhuzamosan működő rendszert vezet be. A módosítás kimondott célja, hogy az ilyen jellegű támogatások ne az adózás előtti eredményt terheljék, hanem az adózás utáni eredményt befolyásolják, számviteli elszámolásuk a társasági adó elszámolásához igazodjon, ezáltal azon multinacionális vállalatok, amelyek eddig a számukra kedvezőtlen számviteli elszámolás miatt nem Az elfogadott javaslat alapján a társasági adó alanyai jogosultak az előadó-művészeti tevékenység, illetve szervezetek, a filmalkotások és a látvány-csapatsportok támogatásának céljából rendelkezni a társasági adóelőleg, társasági adóelőlegfeltöltés, illetve társasági adó formájában megfizetett adójuk kedvezményezett célra történő felhasználásáról. Az adózók legfeljebb a fizetendő adóelőlegük 50%-át, adóelőlegfeltöltési kötelezettségük, illetve társasági adójuk legfeljebb 80%-át ajánlhatják fel e formában a kedvezményezett célok támogatására. A felajánlott összegeket az állami adóhatóság az adózó által benyújtott támogatási igazolások és egyéb adminisztratív feltételek teljesülése esetén utalja át a támogatni kívánt szervezetek részére. Ez alól kivételt képez a Magyar Nemzeti Filmalap részére történő felajánlás, ebben az esetben nem szükséges beszerezni a támogatásról szóló igazolást. Abban az esetben, ha az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a kedvezményezett célra felajánlott összeg meghaladja a kiállított igazolásban szereplő összeget, az adóhatóság a különbözetet, de legfeljebb az igazolásban 9

10 szereplő összeg 2%-át a támogatott céltól függően a jóváhagyó szervezetnek utalja át. A látvány-csapatsport támogatása esetén a felajánlott adó összegének 12,5%-a kiegészítő támogatásnak fog minősülni, amelyet az adózó támogatási vagy szponzorációs szerződés keretében ajánlhat fel a támogatni kívánt szervezetek részére. Szponzorációs szerződés esetében a felajánlott adó kiegészítő támogatásnak minősülő része az ellenszolgáltatás általános forgalmi adó nélküli ellenértékét fogja képezni. A látvány-csapatsport támogatása esetén továbbá az adóhatóság a kedvezményezett célra felajánlott adó összege 1%-ának 1/3 részét a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium, 2/3 részét pedig az érintett országos sportági szakszövetség részére utalja át. A felajánlott adónak tehát e hatósági díjjal csökkentett összegét továbbítja az adóhatóság a támogatni kívánt szervezeteknek. Az adózó a jövő évtől kezdődően a kedvezményezett célra felajánlott adó összege, de legfeljebb az éves társaságiadófizetési kötelezettségének 80%-a után lesz jogosult adójóváírásra. Látvány-csapatsport támogatása esetén az adójóváírás alapját a kedvezményezett célra felajánlott összeg kiegészítő támogatással és az 1%-os hatósági díjjal csökkentett összege képezi. Látványcsapatsportok támogatása esetén az adójóváírás alapja tehát a felajánlott összeg 86,5%-ára csökken. Az adójóváírás mértéke 7,5% abban az esetben, ha az adózó a társasági adóelőlegfizetési, illetve társasági adóelőleg-feltöltési kötelezettsége terhére rendelkezik az adóról, míg az adófizetési kötelezettség terhére történő felajánlás esetén az adójóváírás mértéke 2,5%. Az adójóváírást az adóhatóság az adózó társaságiadó-folyószámláján kötelezettséget csökkentő tételként fogja jóváírni. Az adójóváírás összege mint egyéb bevétel az adózó adómentes bevételét fogja képezni. Az adójóváírásból származó túlfizetés esetében azonban az adózó nem kérheti a különbözet kiutalását, vagy más adónemre történő átvezetését. Az adózók az elfogadott javaslat átmeneti rendelkezései értelmében az adójuk, illetve adóelőlegük kedvezményezett célokra történő felajánlásáról már 2015 januárjától rendelkezhetnek. Ugyanazon adóév vonatkozásában az adózók nem élhetnek az előadó-művészeti tevékenység, illetve szervezetek, a filmalkotások és a látvány-csapatsportok jelenleg működő támogatási rendszeréből származó adókedvezmény, illetve a kedvezményezett célokra történő adófelajánláshoz kapcsolódó adójóváírás igénybevételével. Reklámköltségek elszámolhatósága A jelenlegi szabályozás alapján a reklám közzétételével kapcsolatban elszámolt költségek kizárólag abban az esetben minősülnek elismert költségnek társasági adó szempontból, ha a társasági adó alanya rendelkezik a reklám-közzétevő azon nyilatkozatával, miszerint a reklámadókötelezettségét teljesítette vagy reklámadókötelezettség nem terheli. 10

11 Az elfogadott törvénymódosítás január 1-jei hatállyal megváltoztatja (kibővíti) azon tényállások körét, amelyek megvalósulása esetén a reklámköltségekkel kapcsolatos adóalap-növelési kötelezettség elkerülhető. A módosítás értelmében egyrészt amennyiben a reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség összege az adóévben összesen a 30 millió forintot nem haladja meg, akkor a reklám-közzétevő nyilatkozatának meglététől, valamint az alábbi esetek fennállásától függetlenül az adott költségek elismert költségnek minősülnek társasági adó szempontból (ettől függetlenül természetesen az egyéb növelő jogcímeket is figyelembe kell venni az elszámolhatóság során). Másrészt a módosítás alapján az adóévben összesen a 30 millió forintot meghaladó reklámköltségek esetén nem csak a reklámközzétevő nyilatkozata alapján mentesülhet a társasági adó alanya az adóalap-növelési kötelezettségek alól, hanem (a Reklámadó törvény hasonló tárgyú módosításához hasonlóan) más tényállások esetében is. Az egyik ilyen esetnek minősül az, ha a társasági adó alanya igazolja, hogy a nyilatkozat kiadását ő vagy a reklámmegrendelő kérte a reklám-közzétevőtől. A másik tényállás pedig az, ha a reklámközzétevő a reklám közzététel megrendelésének időpontjában szerepelt a NAV honlapján közzétett, reklám-közzétevő adóalanyokkal kapcsolatos nyilvántartásban. Egyéb módosítások Bevezetésre kerül a felsőoktatási intézmények támogatásához kapcsolódó társaságiadó-alap kedvezmény. Az elfogadott konstrukció szerint a felsőoktatási támogatási megállapodás keretében biztosított támogatás elismert ráfordításnak minősül, továbbá az adózó a megállapodás alapján biztosított támogatás összegének 50%-áig a támogatás évében adóalap-kedvezményt is igénybe vehet. E rendelkezéseket az adózók már a 2014-es adóév vonatkozásában is alkalmazhatják. A jövőben a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményei szerint keletkezett üzleti vagy cégértékre az adózók évi 10%-os mértékű társasági adó szerinti értékcsökkenést számolhatnak el. A módosítás alapján a jövedelem- (nyereség-) minimum megállapítása során a jelenleg hatályos szabályozással ellentétben az összes bevételt csökkentő tételként nem lehet figyelembe venni az eladott áruk beszerzési értékét, valamint a közvetített szolgáltatások értékét. Az elfogadott javaslat a kapcsolt vállalkozások között folytatott ügyletek során alkalmazott elszámolóárak alátámasztását szolgáló adatbázisszűrések torzító hatásának csökkentése érdekében további statisztikai szűkítés elvégzését írja elő, amennyiben e szűkítés bizonyos szempontok (így például a funkcióelemzés, a minta elemszáma vagy a szélsőértékek) alapján indokolt. 11

12 Az elfogadott módosítási javaslat értelmében az adózó a korábbi korlátok érvényben tartása mellett bármely általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személy után érvényesítheti a vonatkozó adóalap-kedvezményt. A módosítások szerint nem keletkezik telephelye a külföldi ingatlanbefektetési alapoknak a tulajdonukban álló belföldi ingatlanok esetében sem. A módosítás külföldi és a hazai ingatlanbefektetési alapok közötti korábbi hátrányos megkülönböztetés megszüntetésére szolgál. HELYI ADÓK Települési adók A helyi adókról szóló törvény módosítása január 1-jétől lehetőséget biztosít a települési önkormányzatoknak, hogy az illetékességi területükön új típusú adókat, ún. települési adókat vezessenek be. A törvénymódosítás alapján a települési adó bármilyen adó lehet, ha annak működtetését törvény nem tiltja, illetve olyan adótárgyra vethető ki, amelyre törvényben szabályozott így akár központi, akár helyi közteher hatálya nem terjed ki. A módosítások értelmében a települési adók alanya kizárólag magánszemély lehet (vagyis maga az állam, önkormányzat, szervezet, valamint vállalkozó nem). Iparűzési adó alapja A jelenlegi szabályozás alapján a kapcsolt vállalkozásoknak a helyi iparűzési adóalapjuk megállapításakor a kapcsolt viszonyban lévő társaságok nettó árbevétel és eladott áruk beszerzési értéke ( ELÁBÉ ) adatainak teljes összegét figyelembe kell venniük, függetlenül attól, hogy az adott adóévben a kapcsoltsági viszony milyen időtartamra állt fenn. A törvénymódosítás (a Reklámadó törvény azonos tartalmú módosításához hasonlóan) ezt az aránytalan helyzetet azzal rendezi, hogy a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó nettó árbevétel és ELÁBÉ értékeket csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó napi időarányosítással megállapított összegben kell figyelembe venni. Az új rendelkezés január 1-jei hatállyal lép életbe. 12

13 ILLETÉK Bizalmi vagyonkezelés A hatályos előírások alapján speciális szabályozás hiányában a bizalmi vagyonkezelési jogviszony kedvezményezettjének illetékkötelezettsége a vagyonrendelő és a vagyonkezelő közötti szerződés megkötésének napján keletkezne. Ebben az időpontban azonban a ténylegesen megszerzett vagyonelemek és azok értéke nem ismert. meglévő lakástulajdon értékesítésének tényét a rendelkezésre álló időn belül nem igazolja, úgy a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke utáni illetéket, valamint pótlékilletéket lesz köteles fizetni. A törvénymódosítás január 1-jei hatállyal ezt a helyzetet azzal orvosolja, hogy a kedvezményezettet terhelő illetékkötelezettség a vagyon tényleges megszerzésének napjához kapcsolódik. Lakástulajdon adás-vétele A hatályos szabályozás alapján azok a magánszemélyek, akik a meglévő lakástulajdonuk értékesítése előtt vásárolják meg a másik lakástulajdonukat, a megszerzett lakás forgalmi értéke után kötelesek az adóhatóság által megállapított visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére. Így ezek a magánszemélyek a cserét pótló vétel kedvezményét csak utólag a meglévő lakástulajdon eladásáról szóló igazolás benyújtását követően érvényesíthetik. Az elfogadott törvénymódosítás a fenti esettel kapcsolatban január 1-jével kedvezőbb szabályt vezet be. Az adóhatóság ugyanis ezekben az esetekben a magánszemély nyilatkozata alapján az illeték-kiszabási eljárást a meglévő lakástulajdon értékesítéséig, de legkésőbb a másik lakástulajdon megvásárlásától számított egy évig felfüggeszti. Amennyiben a magánszemély a Illeték megfizetése Évtizedes elmaradást pótolva a törvénymódosítás a közigazgatási hatósági eljárások esetén az illeték illetékbélyeggel történő megfizetése mellett január 1- jétől főszabályként lehetővé teszi az illeték banki átutalással történő megfizetését is (kivéve a speciális közigazgatási eljárási illetékfizetési eseteket). A közigazgatási hatósági eljárások mellett egyes esetekben a bírósági eljárások során is lehetőség nyílik az illeték banki átutalással történő megfizetésére a következő év elejétől. A bírósági eljárások esetén a banki átutalás feltétele, hogy a keresetindítási határidőnek legalább 31 napnak kell lennie, valamint hogy a bírósági eljárás kezdeményezésekor a fizetendő illeték összege meghaladja az 500 ezer forintot. 13

14 Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság Az adókijátszásra irányuló gyakorlat visszaszorítása érdekében az elfogadott törvénymódosítás a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság definícióján is változtat január 1-jei hatállyal. A módosítás alapján annak megállapításakor, hogy egy társaság belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül-e, a társaság mérlegében kimutatott eszközök közül nem csak a hatályos szabályozás által meghatározott mérlegtételeket, azaz a pénzeszközöket és a pénzköveteléseket, hanem az aktív időbeli elhatárolások és az adott kölcsönök összegét is figyelmen kívül kell majd hagyni. Ügyvezetés egyezősége A kapcsolt vállalkozások fogalmának, körének módosításával összhangban az elfogadott törvényjavaslat január 1-jei hatállyal az ingatlanforgalmazási célú illetékkedvezmény, valamint az ingatlan és a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét kapcsolt vállalkozások közötti átruházásának illetékmentességi szabályait is módosítja. PÉNZÜGYI TRANZAKCIÓS ILLETÉK Illetékmentesség A törvénymódosítás alapján január 1- jétől a kincstár által vezetett valamennyi nemzetgazdasági számlákon és az azokhoz kapcsolódóan nyitható alszámlákon megvalósuló fizetési műveletek mentesülnek a pénzügyi tranzakciós illeték alól (a jelenleg hatályos szabályozás alapján a mentesség kizárólag az állami adóhatóság részére vezetett nemzetgazdasági számlákat és alszámlákat érinti). A következő év elejétől a pénzügyi tranzakciós illeték alóli mentességet élveznek továbbá egyes, a kincstár által vezetett lebonyolítási számlákon megvalósuló műveletek is (pl. a köznevelési, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi humánszolgáltatások után nem állami intézmény fenntartójának biztosított hozzájárulás folyósítására vezetett lebonyolítási számlán megvalósuló fizetési művelet). A módosítás megakadályozza, hogy egyfelől az ingatlanforgalmazási célú illetékkedvezmény, másfelől a kapcsolt vállalkozások részére biztosított illetékmentességi rendelkezés kijátszható legyen az ingatlan olyan kapcsolt vállalkozások közötti átruházásával, ahol az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. 14

15 Kártyás fizetések illetékkötelezettsége Az elfogadott törvénymódosítás a pénzügyi tranzakciós illeték kapcsán a kártyás (pl. bankkártya) fizetések illetékfizetési kötelezettségét is átalakítja január 1-jei hatállyal. A módosítás következtében a pénzügyi tranzakciós illeték alapjára vonatkozó felsorolásban külön pontban kerül megnevezésre, hogy a fizető fél (pl. magánszemély) által a kedvezményezett (pl. élelmiszerbolt) útján kezdeményezett fizetés esetén az illeték alapja az általános szabálytól eltérően a fizető fél ugyanazon készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (pl. bankkártya) lebonyolított előző naptári évi fizetési műveleteinek összességével egyezik meg. Az előbbiek szerint meghatározott egyetlen műveletnek tekintendő tranzakciók pénzügyi tranzakciós illetékének mértéke általános esetben éves szinten 800 forint lesz. Azonban ha a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz érintés nélküli fizetési funkcióval (PayPass) rendelkezik és ezt a funkciót a fizető fél legalább egyszer használja is, akkor az illeték mértéke 500 forint. Az elfogadott törvényjavaslat alapján a pénzforgalmi szolgáltatónak (mint az illetékfizetésre kötelezett személynek) a kártyás fizetési műveletre vonatkozó illetékkötelezettséget egy alkalommal a naptári év első hónapjának 20. napjáig kell megállapítania, bevallania és megfizetnie (első alkalommal január 20-ig). ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ Az általános forgalmi adó jelenleg hatályos előírásait az elfogadott adócsomag több ponton is érinti, melyek közül a legfontosabb az időszakos elszámolású ügyletekre vonatkozóan elfogadott változás. Időszakos elszámolású ügyletekhez kapcsolódó új szabályok A korábban nagy visszhangot kapott és végül teljesen visszavont jogszabály-módosítás után a évi adócsomag ismét megváltoztatta az időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontját megállapító szabályokat. A korábbi módosítási javaslattal és az EU Áfa Irányelvével összhangban az időszakos elszámolású ügyletek esetén főszabály szerint az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja lesz a teljesítés időpontja. A főszabálytól azonban két irányban is eltérést enged ezúttal az elfogadott adócsomag: Abban az esetben, ha a számla vagy nyugta kibocsátása és az ellenérték megtérítése is megelőzi az elszámolással érintett időszak utolsó napját, a teljesítés a számla vagy nyugta kibocsátásának az időpontja lesz. Amennyiben az ellenérték megtérítésének az esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik, az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének az esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő 30. nap lesz a teljesítés időpontja. 15

16 Az időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontjának megállapítására vonatkozó új rendelkezések általános érvénnyel elegendő felkészülési idő biztosítása érdekében csak január 1-jével (tehát egy évvel elcsúsztatva) lépnek hatályba, ugyanakkor a könyvviteli, könyvvizsgálói és adótanácsadói szolgáltatást nyújtóknak már július 1- jétől alkalmazniuk kell az új szabályokat. Az elfogadott adócsomag bővíti az adómentes tevékenységek körét, kiterjesztve azt a katonai, rendvédelmi, rendészeti célú termékek és szolgáltatások nemzetközi megállapodáson alapuló értékesítésére is. Adómentességhez kapcsolódóan elfogadott módosítások Az elfogadott adócsomag értelmében egyértelműen kimondásra kerül, hogy az egyéni ügyfelek részére végzett portfóliókezelés összhangban az Európai Bíróság Deutsche Bank-ügyben hozott ítéletével nem minősül adómentes tevékenységnek. A befektetési alap és a kockázati tőkealap kezelése, valamint a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére végzett portfólió-kezelés azonban továbbra is adómentes marad, azzal, hogy ez az adómentességi szabály kiegészül a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközök portfolió-kezelésével. A törvény jövő évtől lehetővé teszi a külföldi adóalany esetében a bejelentkezési kötelezettség mellőzését abban az esetben is, ha az adóalany belföldi tevékenysége kizárólag arra korlátozódik, hogy az áfa-raktárból Közösségen belüli adómentes értékesítést hajt végre. A mentesség feltétele, hogy a Közösségen belüli adómentes értékesítéshez kapcsolódó adókötelezettséget az adóraktár üzemeltetője teljesítse. Áfacsalások visszaszorítását célzó módosítások Az áfacsalások visszaszorítása érdekében a sertés ágazatban bevezetett intézkedés pozitív tapasztalatai alapján más nagytestű állatok (szarvasmarha, juh, kecske) esetében is 27%-ról 5%-ra csökken az alkalmazandó áfa-kulcs az élőállat, valamint a köztes terméknek minősülő hústermék (fél-, negyed áru) értékesítése esetén. Szintén az áfacsalások visszaszorítása érdekében egy évközben elfogadott törvénymódosítás alapján január 1- jétől bevezetésre kerül a fordított adózás egyes acélipari termékek esetében. Az elfogadott adócsomag az évközi módosításhoz kapcsolódóan a fordított adózással érintett acélipari termékek körét pontosítja. 16

17 Egyéb módosítások Kiterjesztésre kerülnek a kapott előleggel kapcsolatos adófizetési szabályok a csereügyletek tekintetében történő alkalmazhatóság érdekében. Az elfogadott adócsomag alapján ugyanis az előlegre vonatkozó rendelkezéseket ezentúl minden tehát nem csak a pénz és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában a teljesítést megelőzően adott, ellenértékbe beszámítható vagyoni előny esetében alkalmazni kell. A motorbenzin áfa-tartalma levonható lesz azokban az esetekben, ha azt az adóalany igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként más termékértékesítés adóalapjába épül be től valamennyi termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz azaz nem csak az építési-szerelési munkához kapcsolódó munkaerő kölcsönzés esetén a fordított adózás szabályait kell alkalmazni belföldi adóalanyok között. (Az eredeti javaslat szerint a fordított adózás alkalmazhatóságát csak annyiban terjesztették volna ki, hogy az ingatlan építési hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásvételi eljáráshoz nem kötött létesítéséhez, átalakításához, bontásához, valamint építési-szerelési munkával létrehozott ingatlan átadásához igénybe vett munkaerő kölcsönzés került volna új elemként a fordított adózásra vonatkozó szabályok hatálya alá.) Az elfogadott adócsomag alapján továbbá a jövőben nem csak a munkaerő kölcsönzés fog fordított adózás alá esni, hanem az iskolaszövetkezett által nyújtott szolgáltatások is. Az eredeti törvényjavaslattal ellentétben nem nyílik meg Norvégia tekintetében az áfa-visszatérítés lehetősége, mivel az erre vonatkozó viszonosság az elfogadott törvényben végül nem került kimondásra. Az átmeneti rendelkezések között került rögzítésre, hogy azon adóalanyok, akik az elfogadott adócsomag kihirdetését követő napig nyilatkoznak arról, hogy a beépített és be nem épített ingatlanra vonatkozó valamennyi termékértékesítésükre az adókötelessé tételt választják, a nyilatkozatukat február 28-áig megváltoztathatják a lakóingatlanok tekintetében. Szintén kimondásra kerül, hogy az így megtett adómentességre vonatkozó nyilatkozat január 1-jétől kezdődően lesz alkalmazható. REKLÁMADÓ A reklám-megrendelő adókötelezettsége A jelenleg hatályos szabályozás alapján a reklám-közzététel megrendelése kizárólag abban az esetben nem keletkeztet adókötelezettséget a reklám-megrendelő számára, ha a reklám-közzétevő nyilatkozatot állít ki arról, hogy adókötelezettségét teljesíti, vagy hogy adókötelezettség nem terheli. 17

18 Az elfogadott törvénymódosítás a reklámmegrendelő adóalany adókötelezettségének enyhítése érdekében január 1-jei hatállyal bővíti azon tényállásokat, melyek megvalósulása esetén a reklám-megrendelő adókötelezettsége nem áll elő. Az egyik ilyen esetnek minősül (a reklámközzétevő nyilatkozatának megszerzése mellett) az, ha a reklám-megrendelő kéri (és ezt a tényt hitelt érdemlő módon alá is tudja támasztani) a nyilatkozat kiadását a reklámközzétevőtől, valamint e tényt, a közzétevő személyét és a közzététel ellenértékét az állami adóhatósághoz bejelenti. A másik ilyen tényállás az, ha a reklámmegrendelő olyan személytől/szervezettől rendeli meg a reklám közzétételét, amely személy/szervezet szerepel a NAV honlapján közzétett, reklám-közzétevő adóalanyokkal kapcsolatos nyilvántartásban. A nyilvántartásba történő felvétel a reklámközzétevő erre irányuló kérelme alapján történik. A nyilvántartás bevezetésével összefüggésben további módosítás, hogy amennyiben a reklám-közzétevő adóalany az állami adóhatóság nyilvántartásában szerepel, akkor január 1-jétől nem köteles nyilatkozni a reklámadó-fizetési kötelezettségről, vagy arról, hogy őt adófizetési kötelezettség nem terheli. Adómentesség A törvénymódosítás értelmében január 1-jétől egyes sporttevékenységi formákkal összefüggésben végzett reklám-közzétételi tevékenységek nem esnek a reklámadó hatálya alá (pl. a reklám-közzétételt az országos sportági szakszövetség vagy az országos sportági szövetség a nemzeti válogatott keret működtetésével, vagy az amatőr versenyrendszer működtetésével összefüggésben végzi). Felső adókulcs emelkedése Az elfogadott módosítások következtében január 1-jétől a reklám-közzétevő adóalanyok esetében a 20 milliárd forintot meghaladó adóalaprész után fizetendő reklámadó mértéke 40%-ról 50%-ra emelkedik. Nyilvántartás a reklám-közzétevőkről Az előzőekben felvázolt módosításokkal összhangban december 1-jétől a NAV nyilvántartást vezet az adókötelezettségüket jogszerűen teljesítő, valamint az adófizetésre nem köteles reklám-közzétevő adóalanyokról. Tört adóév adókötelezettsége A Reklámadó törvény hatályos szabályozása nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, hogy mi a teendő akkor, ha a reklámközzétevő adóalany adóéve bármely okból 12 hónapnál rövidebb. 18

19 Ezt a hiányt pótolandó a törvénymódosítás erre az esetre előírja, hogy az adóalanynak a tört adóévi adóalapját évesítenie kell, majd erre az évesített összegre kell kiszámítania a sávos adózás alkalmazásával az érvényesített adóösszeget. A reklám-közzétevő adóalany által fizetendő adó az így kiszámított éves adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos részével egyezik meg. A reklám-közzététellel kapcsolatos adóalap A jelenlegi szabályozás alapján a kapcsolt vállalkozásoknak a reklám-közzététellel kapcsolatos adóalapjuk megállapításakor a kapcsolt viszonyban lévő társaságok adóalapjának teljes adóévi összegét figyelembe kell venniük, függetlenül attól, hogy az adott adóévben a kapcsoltsági viszony milyen időtartamra állt fenn. A törvénymódosítás (a Helyi adókról szóló törvény azonos tartalmú módosításához hasonlóan) ezt az aránytalan helyzetet azzal rendezi, hogy január 1-jétől a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adóalap megállapításánál csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó napi időarányosítással megállapított adóalap összegét kell majd figyelembe venni. Eltérő üzleti éves adózók adókötelezettsége A jelenleg hatályos előírások az átmeneti, speciális rendelkezések kapcsán rendezik a naptári évtől eltérő üzleti éves adózó naptári évi (azaz nem adóévi) adókötelezettségét is. Ugyanakkor abban az esetben, ha a naptári évtől eltérő üzleti éves adózó üzleti évben kezdődő üzleti éve a Reklámadó törvény hatálybalépését (2014. augusztus 15.) megelőzően kezdődött (pl április 1.), akkor az általános szabályoknak megfelelően (ami előírja, hogy ezen adózónak az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint kell eljárniuk az adókötelezettség teljesítése során) ezen adózó az adott üzleti év 2015-ös naptári évre eső része (a példánál maradva január 1. és március 31. közötti időszak) tekintetében nem esik a Reklámadó törvény hatálya alá, így őt adókötelezettség sem terheli (hiszen a üzleti évének első napján a törvény még nem volt hatályban). Az elfogadott adócsomag ezt a hiányt azzal a módosítással pótolja, miszerint a kérdéses időszakot (a példa esetében január 1. és március 31. közötti időszak) egy sajátos átmeneti adóévnek kell tekinteni a reklámközzétevő, naptári évtől eltérő üzleti éves adóalanyoknál. A módosítás erre az időszakra írja elő az adó és az adóelőleg összegét, továbbá az adóelőleg megfizetésének időpontját. A FORGALMAZÓK ÉS A BEFEKTETÉSI ALAPOK KÜLÖNADÓJA Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járulékról szóló évi LIX. törvény elfogadott módosítása január 1-jétől az eredeti tervekkel ellentétben a kollektív befektetési formákat terhelő különadó helyett bevezeti a külföldi kollektív befektetési formák magyarországi forgalmazói, valamint a Magyarországon bejegyzett befektetési alapok adókötelezettségét. Ezzel párhuzamosan megszűnik a befektetési alapkezelők korábbi különadó-kötelezettsége. 19

20 Az új különadó alanya a forgalmazó, illetve a befektetési alap. Az adó alapja a forgalmazó esetében az általa ügyfelei részére vezetett értékpapírszámlákon nyilvántartott külföldi kollektív befektetési értékpapír forintban kifejezett negyedévi átlagos nettó eszközértéke, a befektetési alapok esetében pedig az alapkezelők által kezelt befektetési alapok befektetési jegyeinek negyedévi átlagos nettó eszközértéke. Mind a forgalmazó, mind pedig a befektetési alap esetében az éves adó mértéke az adóalap 0,05%-a lesz. Az adót negyedévente, az éves adómérték egy negyedét figyelembe véve kell a negyedévet követő hónap 20. napjáig bevallani és megfizetni. Az adókötelezettségek teljesítésére a forgalmazó, valamint a befektetési alapkezelő kötelezett. kötelezettségekre és jövőbeni költségekre képzett céltartalékot. A módosítás értelmében adóalapot csökkentő tételként vehető figyelembe az adóévben térítés nélkül kapott szolgáltatás bekerülési értéke, a céltartalék felhasználása miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg, valamint a tulajdoni részesedére visszaírt értékvesztés feltéve, hogy ezt az összeget az adózó egyszer már a Robin Hood adó vonatkozásában növelő tételként figyelembe vette. Az adózók a tulajdoni részesedére visszaírt értékvesztéssel kapcsolatos adóalapot csökkentő tételt választásuk szerint már a évi adókötelezettség meghatározása során is alkalmazhatják. A ROBIN HOOD ADÓ A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló évi LXVII. törvény elfogadott módosítása alapján a legalább 50 millió forintos árbevétellel rendelkező adóalanyok a társasági adóra előírt határidőkkel összhangban az adóelőleget a évben még választásuk szerint, 2015-től azonban már kötelezően a korábbi 90%-os szint helyett a fizetendő adó teljes összegére egészítik ki január 1-jétől adóalapot növelő tételként kell figyelembe venni az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékét, az ingyenesen adott juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adót, az átalakulással kapcsolatban keletkező pozitív átértékelési különbözetet, valamint a várható Az elfogadott javaslat értelmében továbbá az adózó a 2014-ben kezdődő adóév adókötelezettségének megállapítása során választása szerint adóalapot csökkentő tételként veheti figyelembe az adóalanyiság létrejöttét megelőzően képzett céltartalék felhasználása miatt az adóévben elszámolt bevétel összegét. 20

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19.

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19. SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés Személyi jövedelemadó Szatmári László Főosztályvezető Családi kedvezmény Az első házasok kedvezménye Mértéke 2016-tól 4 év alatt a duplájára nő a két gyermekes

Részletesebben

Vállalkozásokat érintő változások

Vállalkozásokat érintő változások Vállalkozásokat érintő változások 1 Személyi jövedelemadó Egyéni vállalkozás: Veszteség elszámolási korlátozása: a veszteség csak a következő 5 adóévben határolható el. Átmeneti szabályok. A minimum jövedelemre

Részletesebben

própénz Adózási Hírlevél Iránytű a sikeres vállalkozáshoz

própénz Adózási Hírlevél Iránytű a sikeres vállalkozáshoz própénz Adózási Hírlevél Iránytű a sikeres vállalkozáshoz IX. évf. 9. szám 2014. november december A tartalomból: 2015. évi adóváltozások ÁFA-változások Változások a társasági adóban Személyi jövedelemadót

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés

Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés Direktíva változásához kapcsolódó, kihirdetett Áfa tv. módosítás 2014. évi XXXIII. tv. Magyar Közlöny 94. szám, kihirdetve 2014. 07. 14. Hatályba lép 2015. január 1. Az

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

AZONOSÍTÓ ADATOK. 2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetben x-szel jelölje)

AZONOSÍTÓ ADATOK. 2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetben x-szel jelölje) Helyi iparűzési adóbevallás 200. adóévről Albertirsa Város illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

Tájékoztató A Látvány-csapatsport felajánlás útján történő támogatásának szabályairól

Tájékoztató A Látvány-csapatsport felajánlás útján történő támogatásának szabályairól A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény az országgyűlés által elfogadott, az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adóés Vámhivatalról

Részletesebben

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA: 2014. FEBRUÁR 5. Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

HELYI ADÓ ÉS ILLETÉK VÁLTOZÁSOK. Dr. Gróf Gabriella

HELYI ADÓ ÉS ILLETÉK VÁLTOZÁSOK. Dr. Gróf Gabriella HELYI ADÓ ÉS ILLETÉK VÁLTOZÁSOK 2013 Dr. Gróf Gabriella HELYI ADÓ VÁLTOZÁSOK IPARŰZÉSI ADÓ 2012. Évi CLXXVIII. törvény Elábé és közvetített szolgáltatás (ksz) értékének együttes összege sávos progresszió

Részletesebben

2014. évi XXII. törvény a reklámadóról 1

2014. évi XXII. törvény a reklámadóról 1 OptiJUS Opten Kft. I 2014. évi XXII. törvény 2014. évi XXII. törvény a reklámadóról 1 2014.8.15. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék 1. Értelmező rendelkezések 1 2. Az adókötelezettség, az adóalany 1 3.

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról

Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról A 2013. április 18-án kihirdetett, az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól

Részletesebben

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt -

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 12/2004./XII. 18./ önkormányzati r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2005. adóévről... önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Benyújtás, postára adás napja:... év... hó...

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva! EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!) KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/2002 (XII.26.) ör. számú rendelete

Részletesebben

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ 11/2007.(XII.19.) sz. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL A helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben)

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben) ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/1995. (IV. 20.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetbe foglalva: 2010. január 28. 2 ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

2.7. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelő bevallása

2.7. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelő bevallása HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2008. adóévről Elek Város Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás,

Részletesebben

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya: Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1 I.Fejezet 1.. 2 A Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 2. -a, valamint a Helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai. dr. Horváth Gábor 2015. január

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai. dr. Horváth Gábor 2015. január Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai dr. Horváth Gábor 2015. január 2015. évi Art. módosítások I. A módosításokat a 2014. évi LXXIV. törvény tartalmazza! Alapelvek Az

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya VIZSOLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2007.(XI. 19.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Vizsoly község önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS a 2014. évi társasági adóról, a hitelintézeti járadékról, az energiaellátók jöv.adójáról, a hitelintézetek különadójáról, az inno. járulékról, ill. a szakképzési hozzájárulásról

Részletesebben

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL I.FEJEZET Az adómegállípatás joga 1. Nádasd Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete a helyi adókról

Részletesebben

A JELŰ BETÉTLAP. Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása. I. Adóalany. 1. Adóalany neve (cégneve): 2. Adóazonosító jele: Adószáma: - -

A JELŰ BETÉTLAP. Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása. I. Adóalany. 1. Adóalany neve (cégneve): 2. Adóazonosító jele: Adószáma: - - 59 A JELŰ BETÉTLAP I. Adóalany Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása 1. Adóalany neve (cégneve): 2. Adóazonosító jele: Adószáma: - - II. A nettó árbevétel () 1. Htv. szerinti - vállalkozási szintű

Részletesebben

Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú.

Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú. Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR 1-ÉTŐL. 2 GÉTYE

Részletesebben

.1 2 QOVG8. Módosító iavaslat. Dr. Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére. Helyben T/8750/ Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t

.1 2 QOVG8. Módosító iavaslat. Dr. Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére. Helyben T/8750/ Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t i s tlivaetal a SZÁMVEVŐSZÉKI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG Dr. Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére Helyben Z ).crfcc ( 4z9,(.1 2 QOVG8. Módosító iavaslat T/8750/ Tisztelt Elnök Úr! Az egyes adótörvények

Részletesebben

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról (Egységes szerkezetben) Csávoly Község Önkormányzatának Képviselőtestülete

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről ETYEK önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..

Részletesebben

Adóváltozások 2015 ALACSONYABB KÖZTEHEREMELÉS A CAFETERIÁNÁL... 3 ELSŐ HÁZASOK KEDVEZMÉNYE... 3 CSALÁDI KEDVEZMÉNY... 3 EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK...

Adóváltozások 2015 ALACSONYABB KÖZTEHEREMELÉS A CAFETERIÁNÁL... 3 ELSŐ HÁZASOK KEDVEZMÉNYE... 3 CSALÁDI KEDVEZMÉNY... 3 EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK... 1 ALACSONYABB KÖZTEHEREMELÉS A CAFETERIÁNÁL... 3 ELSŐ HÁZASOK KEDVEZMÉNYE... 3 CSALÁDI KEDVEZMÉNY... 3 EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK... 3 ELHATÁROLT VESZTESÉGEK FELHASZNÁLÁSA... 5 JÖVEDELEM-(NYERESÉG-) MINIMUM MEGHATÁROZÁSA...

Részletesebben

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:. év. hó. nap Az adóhatóság megnevezése:... Az adóhatóság azonosító száma:.. ...

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:. év. hó. nap Az adóhatóság megnevezése:... Az adóhatóság azonosító száma:.. ... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2005. adóévről Pásztó önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

Az adózó neve (cégneve): Születési helye: ideje: Anyja neve: Címe (lakóhelye, székhelye): Telephelye: Levelezési címe:

Az adózó neve (cégneve): Születési helye: ideje: Anyja neve: Címe (lakóhelye, székhelye): Telephelye: Levelezési címe: HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 20 adóévről Velence önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről A bevallás elektronikus úton nem kitölthető,

Részletesebben

Kapcsolt vállalkozások

Kapcsolt vállalkozások Kapcsolt vállalkozások Budapest, 2011. március 10. Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Art 1. (8) bekezdése: A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások

Részletesebben

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2004. évi 13., 2003. évi 16., 2002. évi 16. 2000.évi 18., 1999. évi 18. és 1998. évi 16. számu rendeletekkel módositott 1997. évi 18. /1997.december 23./ rendelete a helyi iparüzési

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

2015. ÉVI TÁJÉKOZTATÓ

2015. ÉVI TÁJÉKOZTATÓ 2015. ÉVI TÁJÉKOZTATÓ Személyi jövedelemadó törvény változásairól Első házasok kedvezménye: Minden olyan pár, ahol legalább az egyik fél az első házasságát köti, együttesen jogosultsági hónaponként 31

Részletesebben

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben )

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben ) Öregcsertő községi Önkormányzat Képviselő testületének 7/2010 ( XII.17.) számú önkormányzati rendelete a 14 /2009 ( XII.18.) számú önkormányzati rendeletének a módosításáról A helyi iparűzési adóról (

Részletesebben

Pánd község Önkormányzata képviselő-testületének

Pánd község Önkormányzata képviselő-testületének Pánd község Önkormányzata képviselő-testületének 13/1995./XII.18./ sz. önk. rendelete, és a 8/2001/XII.3. sz. önk. rendelet egységes szerkezetbe foglalása A kommunális helyi adóról Pánd község önkormányzati

Részletesebben

Az adó célja Az adóbevezetésének célja a költségvetés pénzeszközeinek a kiegészítése, működési feladatokhoz szükséges pénzügyi fedezet biztosítása.

Az adó célja Az adóbevezetésének célja a költségvetés pénzeszközeinek a kiegészítése, működési feladatokhoz szükséges pénzügyi fedezet biztosítása. TOKORCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVSELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2004. (Xll.1.) RENDELETE az iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 25/2009.(XII.22.), 1/2011.(II.03.) rendelettel) Tokorcs Község Önkormányzat Képviselő-testülete/

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú.

Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú. Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2004. JANUÁR 1-ÉTŐL. 2

Részletesebben

DTM Hungary Tax Intelligence

DTM Hungary Tax Intelligence VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓBAN 2012. Kedves Ügyfelünk! Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és azzal összefüggő, egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Részletesebben

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1. (1) és (6) bekezdésében (a

Részletesebben

és egyéb változások 2015

és egyéb változások 2015 és egyéb változások 2015 A béren kívüli juttatások köre: Erzsébet utalvány - 8.000 Ft/hó Munkahelyi étkeztetés 12.500 Ft/hó Helyi közlekedési bérlet bérlet árának összegéig Iskolakezdési támogatás min.

Részletesebben

T/2940. számú. törvényjavaslat

T/2940. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/2940. számú törvényjavaslat az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetésekhez kapcsolódó kedvezmények megalkotásáról és az Alap létrehozásával kapcsolatos

Részletesebben

Kübekházi Közös Önkormányzati Hivatal Adóiroda 6756 Tiszasziget, Szent Antal tér 10. Tel.: 62/254-022, Fax: 62/254-166 BEVALLÁS

Kübekházi Közös Önkormányzati Hivatal Adóiroda 6756 Tiszasziget, Szent Antal tér 10. Tel.: 62/254-022, Fax: 62/254-166 BEVALLÁS Kübekházi Közös Önkormányzati Hivatal Adóiroda 6756 Tiszasziget, Szent Antal tér 10. Tel.: 62/254-022, Fax: 62/254-166 Átvétel: Tiszasziget Polgármesteri Hivatal Adóiroda Érkeztető szám: Átvette: Érkezett:

Részletesebben

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003. (VIII. 28.) rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1). bekezdésében

Részletesebben

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Tájékoztató a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Csoportos Egészségbiztosításra és (Euró Alapú) Kiegészítő Egészségbiztosításra vonatkozó, 2012-ben hatályos adózási,

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS ... Az átvevő aláírása. címe (lakóhelye, székhelye)... ... telephelye:...

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS ... Az átvevő aláírása. címe (lakóhelye, székhelye)... ... telephelye:... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2008. adóévről Bakonyszentlászló önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás,

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság Benyújtás, postára adás napja: év hó nap Az adóhatóság megnevezése: Az adóhatóság azonosító száma:

Részletesebben

AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve (cégneve):... ... telephelye:... ... levelezési címe:...

AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve (cégneve):... ... telephelye:... ... levelezési címe:... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről MONOSZLÓ önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

Változások az adójogszabályokban 2015.

Változások az adójogszabályokban 2015. Változások az adójogszabályokban 2015. Az adózás rendjét érintő változások Képviselet, fokozott adóhatósági felügyelet Az Art. 7. (1)-(7) bekezdéseinek módosulásával a képviseletre jogosultak körébe a

Részletesebben

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap 2010. adóben a/az önkormányzat illetékességi területén folytatott tevékenység utáni adókötelezettségről (Benyújtandó

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről... önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Benyújtás, postára adás napja: év hó nap megnevezése:

Részletesebben

ADÓMEGTAKARÍTÁSI LEHETŐSÉGEK 2015

ADÓMEGTAKARÍTÁSI LEHETŐSÉGEK 2015 ADÓMEGTAKARÍTÁSI LEHETŐSÉGEK 2015 Kneitner Lea, okleveles és igazságügyi adószakértő előadása 2015.01.29 Tartalom: Adómegtakarítási lehetőségek a törvényváltozások tükrében - 2015 adókedvezmények a személyi

Részletesebben

Adónaptár 2006. 2006. január

Adónaptár 2006. 2006. január Adónaptár 2006 2006. január jan. 12. jan. 15. (jan. 16.) jan. 20. az igazoláson szereplő, a kifizető által le nem vont adó, adóelőleg megfizetése a magánszemély, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő

Részletesebben

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete A helyi iparűzési adóról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 16. számú melléklet a 13/1991. (V. 21.) PM rendelethez HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS utáni adókötelezettségről Benyújtás, postára adás napja:... év... hó... nap megnevezése: azonosító száma:...... Az átvevő

Részletesebben

Budapest, 2013. június

Budapest, 2013. június MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11563. számú törvényjavaslat egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2013. június 1 2013.

Részletesebben

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Nyugdíjbiztosítási szerződés utáni rendelkezési jogosultság A nyugdíjbiztosítási szerződés (fogalmát az Szja tv.

Részletesebben

2015. évi törvény. 1. (1) A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 5. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

2015. évi törvény. 1. (1) A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 5. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 2015. évi törvény a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról Az Országgyűlés az Európai Bizottság egyes

Részletesebben

Társasági adótörvény változása

Társasági adótörvény változása Dr. Gróf Gabriella 2012. évi CLXXVIII. törvény Hatály: 2013. 01. 01. Adóalanyok Nem Tao alany a Nemzeti Eszközkezelő Zrt (2012. 06. 20.) Nem Tao alany a kényszertörlési eljárás alatt álló adózó a kényszertörlési

Részletesebben

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására.

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására. Magyarszerdahely község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/1995. (XII.22.) önkormányzati rendelete A 14/2012.( XI. 29.)önkormányzati rendelettel módosított A helyi iparűzési adóról Az Országgyűlés az

Részletesebben

2014. évi XXII. törvény. a reklámadóról. 1. Értelmező rendelkezések

2014. évi XXII. törvény. a reklámadóról. 1. Értelmező rendelkezések 2014. évi XXII. törvény a reklámadóról Az Országgyűlés az arányos közteherviselés elvére figyelemmel a következő törvényt alkotja: 1. Értelmező rendelkezések 1. E törvény alkalmazásában: 1. médiaszolgáltatás:

Részletesebben

Kedvezményezett célok támogatása a társasági adó rendszerében új szabályok alapján

Kedvezményezett célok támogatása a társasági adó rendszerében új szabályok alapján Kedvezményezett célok támogatása a társasági adó rendszerében új szabályok alapján 2015 Közhasznú tevékenység, felsőoktatás támogatása esetén ADÓALAP-KEDVEZMÉNY(adózás előtti eredmény csökkentése) Filmalkotás,

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről Öreglak Községi Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve

Részletesebben

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény:

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény: Egykulcsos rendszer: Megszűnt az adóalap-kiegészítés: 2.424.000 Ft felett sem kell szuperbruttósítani. A 78 %-os szabály marad. Tényleges 16 %-os adókulcs. Egyszerűbb adóelőleg, adónyilatkozat. Családi

Részletesebben

a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény eltérő szöveggel való hatálybalépéséről é s azzal összefüggő egyes adótörvények módosításáról *

a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény eltérő szöveggel való hatálybalépéséről é s azzal összefüggő egyes adótörvények módosításáról * Országgyű lés Hivatal a lrománys7< I /~Z 6g p ( 2014. évi törvény Érkezett : 2014 J ul 0 9. a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény eltérő szöveggel való hatálybalépéséről é s azzal összefüggő egyes

Részletesebben

IZSÁK NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE

IZSÁK NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE IZSÁK NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 1/1994.(I.19.) számú rendelete és a módosításáról szóló 17/2003.(XII.24.) kt. sz.; 7/2004. (IV.28.) kt. sz. rendelete A vállalkozók kommunális adójáról. (Egységes szerkezetbe

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

A Személyi JövedelemadJ vedelemadó változásai 2013 Szatmári László Egykulcsos adórendszer Megszűnik az adóalap-kiegészítés Tényleges 16 %-os adókulcs Egyszerűbb adóelőleg, adónyilatkozat 2 Külföldiek ldiek

Részletesebben

Adóváltozások 2013 1. rész

Adóváltozások 2013 1. rész Adóváltozások 2013 1. rész Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna alelnök Adótanácsadók Egyesülete Törvényjavaslat A változások Törvény Magyar Közlöny Adónemek T/6842 2012. évi CIV. tv. MK. 93. cégeljárás T/7028

Részletesebben

BEVALLÁS. a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap

BEVALLÁS. a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi iparűzési adóról szóló önkormányzati rendelet 1. függeléke BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap

Részletesebben

2014. évi XXII. törvény a reklámadóról (a módosításokkal - piros színnel jelölve - egységes szerkezetben)

2014. évi XXII. törvény a reklámadóról (a módosításokkal - piros színnel jelölve - egységes szerkezetben) 2014. évi XXII. törvény a reklámadóról (a módosításokkal - piros színnel jelölve - egységes szerkezetben) Az Országgyűlés az arányos közteherviselés elvére figyelemmel a következő törvényt alkotja: 1.

Részletesebben