Határon Túli Magyarok Hivatala. kívül élõ magyarság T a r t a l o m: Előszó Nyugat-Európa Észak-Amerika

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Határon Túli Magyarok Hivatala. kívül élõ magyarság 2004. T a r t a l o m: Előszó. 2. 1. Nyugat-Európa.. 4. 2. Észak-Amerika 19. 3."

Átírás

1 Jelentések a határon túli magyarság helyzetérõl Határon Túli Magyarok Hivatala A Kárpát-medencén kívül élõ magyarság T a r t a l o m: Oldal Előszó Nyugat-Európa Észak-Amerika Dél-Amerika Egyéb térségek. 29

2 Jelentés a Kárpát-medencén kívül élő magyarság helyzetéről 2 / 30 HTMH Kedves Olvasónk! A 2003-as év legfontosabb történéseivel és adataival kiegészített, aktualizált füzetekkel ötödik kiadásához érkezett a határon túli magyar közösségek helyzetét ismertető régiójelentéseket tartalmazó, 2000 nyarán elindított, megújult sorozatunk. A megelőző esztendőhöz hasonlóan az elmúlt év is az integrációs folyamat felgyorsulása s ennek részeként Magyarország május 1-jén bekövetkezett EU-taggá válásának előkészületei jegyében zajlott, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény 2003 júliusában hatályba lépett módosítását követően pedig új lendületet vett a kedvezménytörvény gyakorlati megvalósítása. A magyar EU-csatlakozásról szóló szerződés április 16-án, Athénban történt aláírása óta eltelt év alatt valamennyi EU-tagállam jóváhagyta a csatlakozási szerződést és idén május 1-jétől Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja. Ez a körülmény természetesen alapvetően meghatározza mind szomszédságpolitikánkat, mind a szomszédos államokban élő magyar kisebbséghez való viszonyunkat. Míg korábban az egyes országok helyi sajátosságait tekintetbe véve többé kevésbé hasonló megközelítést alkalmazhattunk a Kárpátmedencében élő magyar közösségeket illetően, Magyarország EU-csatlakozásával ez a helyzet megváltozott. Alapvetően más megközelítést igényelnek a Magyarországgal egy időben csatlakozó országokban (vagyis a Szlovákiában és a Szlovéniában) élő magyarok, más lehetőségekkel szembesülnek azok, akik a közeljövőben csatlakozó szomszédos országokban (Romániában és Horvátországban) élnek, és megint más kihívások elé néznek azok, akik olyan országokban (Szerbia és Montenegró, valamint Ukrajna) élnek, amelyek csak hoszszabb idő múlva kapcsolódhatnak be az európai vérkeringésbe. A magyar magyar kapcsolatok terén a magyar kormánynak kettős törekvése van. Fontosnak tartjuk egyrészt a rendszerváltozás óta elért eredmények, értékek és a kiépült magyar magyar kapcsolatrendszer megőrzését, fenntartását és átemelését az Európai Unióba. Folytatódni fog a Magyar Állandó Értekezlet és a magyar magyar parlamenti képviselők találkozójának munkája, európai keretek között megőrizzük a kedvezménytörvény által biztosított kedvezményeket és támogatásokat. Másrészt az EU-csatlakozásban rejlő lehetőségeket igyekszünk a magyar magyar kapcsolatok ápolása szempontjából minél jobban kihasználni, beépítve mindazokat a pozitívumokat és újdonságokat a magyar magyar kapcsolatrendszerbe, amelyeket a tagság számunkra nyújt. Az EU-tagállamokban élő magyarokkal az EU-tagság hatására intenzívebbé válnak a kapcsolatok, egyre több közös ügyünk van, újabb szálakkal kapcsolódunk egymáshoz, egyre több nemzetközi testület munkájában fogunk együtt részt venni, megszaporodnak a véleménycsere, a találkozás lehetőségei. Az EU-tagság közelebb hoz minket a velünk együtt csatakozó országok magyarságához, ugyanakkor nem szabad, hogy eltávolítson azoktól, akik most még nem jöhettek velünk. Közös felelősségünk, hogy az EU-ba bekerülő és az egyelőre kívül maradó nemzetrészek között ne emelkedjenek szellemi, lelki falak. Ezért Magyarország a csatlakozás után megkülönböztetett figyelmet fog fordítani az EU-tagság előnyeiből még nem részesedő magyarokra. Nem engedhetjük meg, hogy ők bármilyen szempontból is az EU-bővítés veszteseiként éljék meg azt a folyamatot, amely éppen a kapcsolatok szorosabbá válásáról szól. Az Unióhoz való csatlakozás egyúttal vízválasztó Magyarország európai identitását illetően is. Ez az az időszak, amikor az újonnan érkező országok elfoglalják helyüket a tagállamok szövevényes érdekrendszerében, kijelölik azokat a prioritásokat és kapcsolódási pontokat, amelyek mentén az Unión belül a jövőben politizálni fognak. Az új tagok első megnyilvánulásai, bemutatkozásai az Unió fórumain ezért nagyon fontosak.

3 HTMH / 30 Jelentés a Kárpát-medencén kívül élő magyarság helyzetéről október 4-én Rómában az EU Kormányközi Konferenciájának nyitó ülésén a magyar miniszterelnök négy lényeges kérdést emelt ki, amelyek Magyarország számára fontosak az EU alkotmányos szerződésének véglegesítése során. Ezek közül első helyen szerepelt, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását és védelmét a Kormányközi Konferencia tűzze napirendre és ezt az alapelvet megfelelő formában foglalja az Alkotmányos Szerződésbe. A kormány kisebbségi ügy iránti elkötelezettségét jelzi természetesen a magyarországi nemzetiségekre is tekintettel, hogy szilárdan kiállt amellett, hogy az Európai Unió alkotmánytervezetében utalás történjék a kisebbségek kollektív jogaira. A Magyar Országgyűlés Európai Uniós Bizottságának október 8-ai ülésén a parlamenti pártok képviselőinek egyetértésével született meg az Európai Unió Alkotmányának Szerződéséhez a kisebbségek jogainak kérdésében beterjesztett javaslat, amely így fogalmazott: Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok beleértve a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait is tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás és a megkülönböztetésmentesség társadalmában. Nem a magyar kormányon múlott, hogy az Európai Tanács december ei brüsszeli ülésén ez a javaslat néhány ország ellenállása miatt csak némileg legyengített formában a kollektív jogokként értelmezhető kisebbségi jogok helyett a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak megjelölésével és a magyar javaslatban szereplő nemzeti és etnikai jelző elhagyása révén a javaslatnak kizárólag a kisebbségi jogok formulájára szűkítetésével kerülhetett be a dokumentumba. Lényeges körülmény, hogy EU-taggá válásunk nem igényli a kedvezménytörvény módosítását. A huszonötök Európájában, a sokféle érdek és ellenérdek erőterében a kormány arra törekszik, hogy megvesse azokat az alapokat, amelyekre az elkövetkezendő években, évtizedekben a magyarok építhetnek az Unió keretein belül. A kormány ezeknek az elveknek megfelelően alakítja a szomszédos országokkal való kapcsolatait is, ehhez igazítja politikai lépéseit. Megegyezésre és megállapodásokra törekszik, s ha szükséges, olykor komoly gesztusokra is képes a szomszédságpolitika eredményessége érdekében. Éppen ezért a határon túli magyarok számára fontos kedvezményeket biztosító törvény módosításáról a kormány hosszú hónapokon át egyeztetett a szomszédainkkal. Ennek köszönhetően végül is olyan EU-konform jogszabály született, amelynek alapján hosszú távon és akadályok nélkül biztosíthatók a törvényben rögzített kedvezmények a határon túli magyarok számára. A magyar kormány és a határon túli magyarsággal kapcsolatos kormányzati tevékenység koordinálásáért felelős Határon Túli Magyarok Hivatala az új, megnövekedett lehetőségekkel is élni kíván annak érdekében, hogy minél hathatósabban tudja segíteni a határon túli magyar közösségek szülőföldjükön történő boldogulását. Bálint Pataki József

4 Jelentés a Kárpát-medencén kívül élő magyarság helyzetéről 4 / 30 HTMH Jelentés a Kárpát-medencén kívül élő magyarság helyzetéről I. NYUGAT-EURÓPA A Nyugat-Európában élő magyarság létszáma (Ausztria kivételével) mintegy ezer fő. Az összesített, illetve az egyes országokra vonatkozó létszámadatok részben népszámlálási adatokra épülnek, részben pedig becslés jellegűek. A becslésekre azért van szükség, mert a hivatalos adatok nem fedik le teljes mértékben az egyes országok magyar népességének létszámát. A vasfüggöny lebontása óta ugyanis nem követhető pontosan nyomon a különböző céllal és jogcímen Nyugat-Európa országaiban élő magyar származású, illetve magyar állampolgárságú személyek száma. További bizonytalansági tényezőt jelent, hogy a szomszédos országokból az utóbbi mintegy két három évtizedben kivándorolt, magyar nemzetiségű személyeket a befogadó országok hatóságai eredeti állampolgárságuk és nem etnikai eredetük alapján regisztrálták. Az Ausztriai Magyar Szervezetek és Egyesületek Központi Szövetsége, a Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége (BUOD), a Svájci Magyar Egyesületek Szövetsége, a Hollandiai Magyar Szövetség, valamint a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége vezetőinek június 5 6-án, a németországi Langenben tartott konferenciáján a résztvevők kinyilvánították azt a szándékukat, hogy a hatékonyabb érdekképviselet és az egységbontó törekvések elleni fellépés érdekében szorosabb együttműködést és kölcsönös tájékoztatást alakítanak ki az országos csúcsszervezetek között. Az ezt követően évente tartott langeni találkozókon érlelődött meg az elhatározás, amelynek eredményeként, a 2001 novemberében Stockholmban rendezett konferencián, tizenhárom szervezet részvételével (Angliai Magyarok Országos Szövetsége, Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége, Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége, Dániai Magyarok Országos Szövetsége, Észtországi Magyarok Munkácsy Mihály Kulturális Egyesülete, Finnországi Magyarok Egyesülete, Hollandiai Magyarok Szövetsége, Lengyelországi Magyarok Szövetsége, Lettországi Magyarok Szövetsége, Litvániai Magyarok Báthory István Szövetsége, Norvégiai Magyarok Baráti Köre, Svédországi Magyarok Országos Szövetsége) megalakult a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ). A szövetség legutóbbi rendes évi közgyűlését december 7 8-án tartotta Budapesten. A jelentés az érintett magyar szervezetek által Hivatalunk rendelkezésére bocsátott adatok alapján készült. Sajnos, a megszólított szervezetek egy része nem válaszolt adatkérő levelünkre, ezért esetenként kifogás érheti a jelentés egyes részeinek pontosságát, illetve naprakész voltát. Miközben köszönetet mondunk a szervezetektől és magánszemélyektől érkezett észrevételekért és kiegészítésekért, őszintén reméljük, hogy jobb együttműködési és adatszolgáltatási készség esetén a jövőben pontosabb és tartalmasabb jelentés elkészítésére nyílik lehetőségünk.

5 HTMH / 30 Jelentés a Kárpát-medencén kívül élő magyarság helyzetéről A nyugat-európai magyarság megközelítőleg fele (mintegy ezer fő) a Német Szövetségi Köztársaság területén él. Németország a II. világháború előtt magyar szempontból nem minősült befogadó országnak, jóllehet az egykori önálló német államokban éppúgy mindig éltek magyarok, mint az 1870 utáni egységes Németországban. Az es forradalmak utáni baloldali emigráció zöme is a weimari német államba menekült. Ez a már nagyobb létszámú emigráció 1933 előtt művészekkel, tudósokkal, műszaki diplomás szakemberekkel, 1933 után pedig szakmunkásokkal és mezőgazdasági idénymunkásokkal is kiegészült. A baloldali emigránsok és a náci törvények által fenyegetett művészek, tudósok 1933-ban elhagyták az országot. A nagyobb lélekszámú bevándorlási hullámokra a II. világháború utolsó hónapjaiban és a háború után került sor. Így ben a világháború és az összeomlás következményeként Nyugatra távozott, közel egymillió magyar katonai és polgári személy közül kb. 30 ezren telepedtek le végleg Németországban. A hozzájuk csatlakozó as emigráció létszáma ehhez képest elenyésző. Az 1956-os forradalom eseményei közben és leverése után a magyar közösség létszáma újabb 25 ezer fővel nőtt, s ettől kezdve a Német Szövetségi Köztársaság a politikai és gazdasági emigráció kifejezett célországává vált. A 60-as évek elejétől jelentek meg itt a Kárpát-medencei utódállamok területéről érkező magyarok: 25 ezer vendégmunkás Jugoszláviából, az 1968-as események után 5 ezer fő Csehszlovákiából, 1975 után 30 ezer fő Erdélyből, 1989-ig pedig további 15 ezer fő Magyarországról, s 1991 után mintegy 5 ezer háborús menekült Horvátországból és Szerbiából. Külön csoportot képeznek a korábbi NDK-ban élő, egykori vendégmunkások és bevándorlók (pl. házasságkötés révén), valamint az 1991-től növekvő számú legális vagy illegális magyar munkavállalók, vállalkozók, stb. E réteg pontos felmérése már amiatt is megoldhatatlannak látszó feladat, mert egy részük nem regisztráltatja magát a hivatalos német szerveknél, illetve rendezetlen jogi helyzete folytán kevés kivételtől eltekintve nem keresi a kapcsolatot a magyar szervezetekkel sem. A németországi magyarok mintegy 75 %-a Dél-Németországban (Bajorország, Baden Württemberg, Hessen), 17 %-a az újraegyesítés előtti régi, 8 %-a pedig az új tartományokban él, s a magyar népcsoport kb. 80 %-a rendelkezik német állampolgársággal. A magyar szervezeti élet kialakulása gyakorlatilag a kezdetektől nem ütközik akadályba. A legjelentősebb 24 szervezet tagja a Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége (Bund Ungarischer Organisationen in Deutschland BUOD) elnevezésű csúcsszervezetnek. Ezen kívül a németországi magyar élet alapját képezik még: a Katolikus Magyar Egyházközségek és Missziók, amelynek 13 papja 61 helységben tart havonta legalább egy alkalommal magyar nyelvű misét; a Protestáns Magyar Gyülekezetek 7 lelkésze tart 23 helységben havonta legalább egy alkalommal istentiszteletet; a Külföldi Magyar Cserkészszövetség tagjaként 9 városban 11 cserkészcsapat működik;

6 Jelentés a Kárpát-medencén kívül élő magyarság helyzetéről 6 / 30 HTMH a Kastl/Opf. Melletti Mennersbegben 10 hektárnyi területen húzódó Hárshegy- Cserkészpark ; a Kastl-i Magyar Gimnázium (Kastl b. Amberg), amelyet 1948-ban alapítottak magyar emigrációs csoportok; a magyar nyelv és kultúra ápolását szolgálja a magyarság települési súlypontjaiban működő, több mint 40 különféle egyesület, amelyekhez hétvégi iskolák, valamint 4 városban 5 táncház-egyesület és színjátszó csoportok kapcsolódnak; kapcsolatok fenntartása magyarországi városokkal (pl. Budapest Frankfurt); német magyar társaságok működése; a jótékonysági jellegű vagy vallásos feladatokat ellátó szervezetek (Magyar Máltai Szeretetszolgálat Németországban, Pax Romana, Magyar Protestáns Szabadegyetem stb.) segélyakciói és kongresszusai. A BUOD célja, hogy a magyar nyelv és kultúra ápolása végett létrejöjjön valamennyi magyar közösség és szervezet összefogása. Összehangolja a szervezetek szociális és kulturális tevékenységét, és ellátja ezek képviseletét az állami szervezetek és intézmények előtt. Feladatának tartja egy információs központ működtetését, amely tájékoztatja a közvéleményt a magyar érdekeket érintő kérdésekről. Ápolja a magyar közösség tudományos és kulturális jellegű tradícióit, és rendszeresen németországi körutakat szervez a magyar politikai, kulturális és egyházi élet kiemelkedő személyiségei számára. Hagyományosan erős a magyar szervezetek jótékonysági tevékenysége is, amelyek nem csak a német segélyszervezetek akcióit támogatják (Caritas, Innere Mission, Rotes Kreuz stb.), hanem maguk is rendszeresen szerveznek a Kárpát-medence szükséget szenvedő lakosai számára jelentős segélyakciókat. E vonatkozásban alapelvnek tekintik, hogy csak konkrét projekteket támogatnak, ha ezek száma és terjedelme áttekinthető, valamint ha az ajándékozó egyén vagy közösség számára elviselhető tehertételt jelentenek. A BUOD e vonatkozásban célkitűzéseket dolgoz ki, kapcsolatokat teremt, vagyis az információs központ szerepét tölti be. Az ajándékozók ennek alapján, közvetlenül juttatják el küldeményeiket a címzettekhez. A németországi magyar szervezetek, a BUOD közvetítésével intenzív kapcsolatot tartanak a világ más országaiban élő magyarsággal. A kapcsolattartás fontos szakmai fórumát jelenti még a magyar vállalkozók nemzetközi szervezete, s a Független Baross Gábor Egyesület (BGE), amely egyebek mellett marketing- és informatikai tanfolyamokat rendez az egész Kárpát-medence térségében. A magyar nép németországi megbecsülését több emlékhely is jelzi: Szent István király feleségének, Boldog Gizellának kolostora és sírja Passauban; az aacheni dóm Szent László kápolnája; magyar gyalogos- és huszárezredek emléktáblája Limburgerhofban;

7 HTMH / 30 Jelentés a Kárpát-medencén kívül élő magyarság helyzetéről Kossuth-emléktábla Drezdában az es szabadságharc emlékére; emléktábla Ilbenstadtban az aradi vértanú Leiningen Westerburg Károly tábornok szülőházán; Liszt Ferenc zeneszerző sírja Bayreuthban; II. világháborús magyar katonasírok Celle és Pocking városokban; a berlini Reichstag homlokzatán az 1989-es rendszerváltásra emlékeztető magyar és német nyelvű emléktábla. A magyar közösségek tagjait négy egyházi és világi jellegű havilap tájékoztatja a németországi, illetve magyarországi aktualitásokról. Mindezek mellett a DUNA TV műholdas adása is fogható Németországban. A magyar francia migrációs kapcsolatok rendkívül sokrétűek és sok évszázadra tekinthetnek vissza. Franciaország a II. világháborúig első helyen állott a magyar politikai emigráció célországai körében. Már a középkortól számos forrás bizonyítja, hogy magyar diákok és oktatók sokasága fordult meg Párizs híres egyetemén, a Sorbonne-on, s ezek egy része a hazai belpolitikai bonyodalmak idején hosszabb ideig nem tért vissza hazájába, vagy végleg Franciaországban maradt. A korábbi egyéni meneküléseket követően, a Rákóczi-szabadságharc befejezése után, 1711-től több száz, esetleg több ezer kuruc harcos lépett a francia király szolgálatába. Belőlük alapította Bercsényi László gróf, Franciaország későbbi marsallja, a francia könnyűlovasság első alakulatait. Legközelebb ben érkezett nagyobb számú magyar menekült Franciaországba. Ennek a politikai emigrációnak az 1850-es évek végéig Párizs volt a központja, s tevékenységét a francia társadalom részéről erős rokonszenv kísérte. Itt élt ezekben az években gróf Teleki László, gróf Andrássy Gyula, gróf Batthyány Kázmér, Klapka György, valamint a szabadságharc több más politikai és katonai szereplője. A politikai emigráció mellett a múlt század közepétől jelentős számú művész, irodalmár és mesterember (szabó, szűcs, műbútorasztalos stb.) telepedett le, egzisztenciális boldogulást keresve elsősorban Párizsban, de más francia nagyvárosokban is. Az első világháború után Franciaország a magyar politikai emigráció számára elveszítette korábbi vonzerejét, a gazdasági kivándorlás azonban ha méretei csökkentek is a húszas évektől folytatódott. Franciaország csak a második világháború és az 1956-os forradalom után vált ismét a magyar politikai emigráció egyik központjává. Az antifasiszta magyarokat tömörítő Magyar Függetlenségi Mozgalom (lapja a Magyar Szemle ) évi kongresszusán a Franciaországi Magyarok Demokratikus Egyesülete nevet vette fel. Az egyesület a háború után egy ideig a hazai demokratikus koalíciót, majd a baloldali fordulatot támogatta, végül áramlatokra szakadt és felbomlott. Az 1945-ös menekültekkel szemben az közötti emigránsok jelentős része letelepedett Franciaországban. Peyer Károly a Francia Szociáldemokrata Párt támogatásával 1948-ben megalakította az

8 Jelentés a Kárpát-medencén kívül élő magyarság helyzetéről 8 / 30 HTMH Emigrációs Magyar Szociáldemokrata Pártot. A párt Szabad Világ című lapja 1950 februárjától jelent meg. Az 1950-es évek elejétől a 70-es évekig Párizs vált a polgári demokratikus és a szocialista indíttatású magyar politikai emigráció központjává. A 80-as évektől az emigrációs szervezeteket a politikától való fokozatos elfordulás jellemezte, s ezt követően az emigráns tevékenység egyre inkább kulturális téren valósult meg. Az 1956-os forradalom után Franciaországba mintegy 13 ezer magyar érkezett. Az évi népszámlálás olyan francia állampolgárt regisztrált az országban, aki eredetileg magyar állampolgár volt. A tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek közül magyar állampolgárt tartottak számon. A magyar szervezetek becslése szerint mintegy 15 ezer magyar származású személy élhet Franciaországban. A statisztikailag utolérhetetlenekkel (okmánynélküliek, turistának álcázottak stb.) ez a szám még 3 4 ezer fővel növekedhet; ennél magasabb magyar lélekszámra hivatkozni ez idő szerint irreális. Napjaink franciaországi magyarsága más országokhoz hasonlóan a kivándorlás indítéka, időpontja és hagyományrendszere szerint csoportosítható. A működő szervezetek száma csökkent, s jelenleg a Párizsi Kölcsönösen Segélyező Magyar Egylet, a Magyar Katolikus Misszió és a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége (MHBK) rendelkezik számottevőbb támogatottsággal. A legrégibb franciaországi magyar szervezet az 1847-ben Táncsics Mihály által alapított Párizsi Kölcsönösen Segélyező Magyar Egylet, amelynek vezetői között volt Zichy Mihály és Munkácsy Mihály is. Hosszú ideig ez az egyesület szervezte évente a Párizshoz közeli Yerres-ben a Rákóczi-emlékünnepségeket. A Magyar Katolikus Miszszió rendeltetésszerű egyházi feladatainak ellátása mellett a Párizsban és agglomerációs övezetében élő magyar közösség egyik kulturális feladatokat is ellátó szellemi központjának tekinthető. A Párizsi Magyar Intézet Baráti Egyesülete egyike azoknak az újabb keletű kezdeményezéseknek, amelyek a magyar francia kulturális kapcsolatok támogatását és fejlesztését tekintik feladatuknak. Ugyancsak a magyar francia társadalmi közeledést szorgalmazza a Párizsban működő Club Féminin Hongrois, valamint a Côte d Azur-ön szervezett Azuria Francia Magyar Kulturális Egyesület. Ismertebb szervezet még az Alcyon Club des Femmes Hongroises á l Étranger, valamint a strasbourgi székhelyű Francia Magyar Egyesület. Franciaországban nem működik önálló magyar oktatási intézmény, de hétvégi iskolát működtet a Magyar Katolikus Misszió, magyar nyelvtanfolyamokat szervez a párizsi Magyar Intézet, illetve egy egy francia egyetem. Külön tanulói igény szerint rendkívüli választott nyelvként érettségi vizsgát lehet tenni magyar nyelvből, felkészüléséről azonban a vizsgázónak kell gondoskodnia. Angliába az es szabadságharc leverését követően érkezett az első magyar politikai emigrációs hullám. Legismertebb személyiségei Kossuth Lajos, Pulszky Ferenc és Mészáros Lázár tábornok voltak. Ezt követően említésre méltó magyar bevándorlás nem történt, csupán az I. világháború után érkezett csekély számú politikai emigráns a

9 HTMH / 30 Jelentés a Kárpát-medencén kívül élő magyarság helyzetéről szigetországba. Változás csak az as világgazdasági válság, a nácizmus németországi hatalomra kerülése, s ennek magyarországi hatásai miatt következett be. A liberális és baloldali személyiségek által 1944-ben alapított Angliai Magyar Tanács elnöke Károlyi Mihály lett. A II. világháború után a szovjet megszállás és a hazai politikai fordulat következtében mintegy 5 6 ezer, 1956-ban 21 ezer magyar menekült érkezett Angliába. Az Egyesült Királyság területén jelenleg ezer magyar él: Londonban és közvetlen vonzáskörzetében hozzávetőlegesen 5 ezer fő, ezen kívül úgyszólván minden fontosabb településen laknak magyarok. Az angliai magyar emigráció mindenkor élénk figyelemmel kísérte az anyaország sorsának alakulását. Társadalmi és kulturális életüket, politikai megnyilvánulásaikat évtizedeken keresztül a magyarországi politikai rendszer bírálatának igénye határozta meg. Ezzel egyidejűleg figyelmük kiterjedt a Kárpát-medencei magyar kisebbségek sorsproblémáira is. Az emigráció gondolkodásmódjában a 80-as évek végétől jórészt már a rendszerváltozást bevezető, új hazai politikai folyamatokkal összefüggésben fordulat kezdődött, a hangsúlyok az etnikai összetartozásra, a magyar kultúra ápolására, az identitás újrafogalmazására helyeződtek át. A magyarországi változások ösztönzőleg hatottak az angliai magyarság szervezeti életére. Az évtizedek óta működő, de egymással csak laza kapcsolatban álló társadalmi, kulturális és egyházi szervezetek július 11-én, Londonban Magyarok Angliai Országos Szövetsége (MAOSZ) néven megalakították közös képviseleti szervüket. A csúcsszervezet, amelyhez megalakulásakor közel kétezer fős taglétszámmal 14 tagszervezet csatlakozott, integráló és érdekképviseleti feladatain kívül alaptevékenységének tekintette és tekinti az anyaországgal való kapcsolatok ápolását és építését. Létrejöttét követően a csúcsszervezet megjelentette a Hírek a Magyarok Angliai Országos Szövetsége életéből című nyomtatott közlönyét, amelynek szerepét 1994-től a negyedévenként megjelenő Angliai Magyar Tükör című folyóirat vette át. A kiadvány közérdekű tájékoztatást nyújt a szervezet életéről, valamint az angliai magyarságot érintő hazai döntésekről, eseményekről. Az angliai magyar szervezetek tevékenységének mindmáig meghatározó, sajátos vonása a magyar egyházközségek aktív szerepvállalása, lelkigondozói, valamint a magyar önazonosság-tudatot építő tevékenysége. Jelentős azoknak a magyar származású személyeknek a száma, akik a XX. század elejétől világhírű eredményeket értek el Angliában a tudomány és a kultúra területén, s ezáltal magas állami, társadalmi elismertségre tettek szert. A Svéd Királyságban jelenleg mintegy ezer magyar vagy magyar származású személy él (1999. évi adat). Az 1956-os magyar menekülteket követően többségük a Kárpát-medencei utódállamokból vándorolt ki az észak-európai országba. Utóbbiak ál-

10 Jelentés a Kárpát-medencén kívül élő magyarság helyzetéről 10 / 30 HTMH talában nem voltak magyar állampolgárok, kivéve az 1938., illetve az évi bécsi döntések következtében Magyarországhoz visszacsatolt területeken születetteket. Svédországban 17 körzetben 32 magyar világi szervezet működik. Ezek ernyő- és érdekképviseleti szervezete az 1974-ben alapított Svédországi Magyarok Országos Szövetsége (SMOSZ, Ungerska Riksförbundet, UR), amelyet a svéd állam támogatásban részesít. Taglétszáma az elmúlt években fő között alakult (2002 decemberében: fő). Az 1999-ben megújított alapszabály szerint a szövetség a svédországi magyarság pártpolitikailag független egyesületeinek összmagyarságban gondolkodó országos szervezete. Célja a magyar bevándorlók svéd társadalomba való beilleszkedésének megkönynyítése, a magyar nyelv, hagyományok és kultúra ápolása, jó kapcsolat fenntartása mind a svéd, mind a magyar társadalommal és hivatalos szervekkel, a tagegyesületek munkájának összehangolása, működésük elősegítése (anyagi vonatkozásban is). A három évente megújított vezetőség tizenhárom tagja és három póttagja ellenszolgáltatás nélkül végzi feladatát. A működés anyagi alapját a tagdíj-bevétel, valamint a fizető tagok számával arányos állami támogatás biztosítja. A SMOSZ és a Magyar Ház Híradója évente négy alkalommal jelenik meg, és minden fizető taghoz eljut. A SMOSZ a legutóbbi években hatékony lépéseket tett az északi régió vagyis a skandináv és a balti országok magyar szervezetei tevékenységének összehangolására. Aktív szerepet vállal a NYEOMSZSZ-t megalakító nyugat-európai magyar szervezetek együttműködésében. A SMOSZ tagszervezetei közül 24 hagyományos egyesületi tevékenységet folytat. Ezek rendezvényeikkel és programjaikkal a körzetükben élő magyarság igényeit szolgálják. További fontos szerepüknek tekintik a magyar hagyományok és kultúra népszerűsítését, valamint a svéd hivatalos szervekkel való kapcsolattartást. Az elmúlt másfél évtizedben a hagyományos egyesületek mellett, speciális tevékenységet folytató szakmai szervezetek is alakultak. Az Erdélyi Könyvegylet, erdélyi és Kárpát-medencei írók műveiből ad ki évente egy könyvet, a Svéd Magyar Segélyszervezet pedig a Svédországból a Kárpátmedencébe küldendő segélyszállítmányok megszervezését és összehangolását tűzte ki feladatául. A nyugati magyar szervezeti életben egyedülálló Északi Magyar Archívum az utókor számára gyűjti és archiválja Észak-Európa magyar vonatkozású írott és elektronikusan rögzített anyagát. A negyven éve alakult 61. számú Gizella királyné cserkészcsapat Nyugat-Európa egyik legrégibb magyar cserkészcsapata. A Magyar Ökumenikus Önképzőkör a svédországi magyarság szellemi fóruma. Az orvosok és mérnökök egyesületei azonos szakmai érdeklődésű tagokat tömörítenek. A Lencse Tibor Társaság a Kárpát-medencei árvák megsegítésére alakult, az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület célja a magyar képzőművészet svédországi és észak-európai népszerűsítése. A SMOSZ 1994-ben az egész országra kiterjedő ifjúsági szervezetként megalakította a Svédországi Magyar Ifjak Társaságát, majd 1999-ben a Svédországi Magyar Vállalkozói Kamarát. A svédországi iskolarendszer biztosítja a bevándoroltak gyermekeinek heti 1 2 órás anyanyelvi oktatását. Az évente mintegy anyanyelvi oktatásra jogosult magyar gyermek kétharmada részesül magyar nyelvoktatásban. Az oktatást 50 nyelvtanár folytatja, köztük a lundi és az uppsalai egyetem magyar tanszékén végzettek is. A ma-

11 HTMH / 30 Jelentés a Kárpát-medencén kívül élő magyarság helyzetéről gyar nyelv oktatására akkor van lehetőség, ha legalább öt tanuló választja ezt a nyelvet. Amennyiben egy iskolában nem biztosítható ez a létszám, a kurzusokra több helyről vonják össze az érdeklődőket. A magyar nyelvtanárok legnagyobb gondja a korszerű tananyagok és a megfelelő oktatási módszerek ismeretének hiánya. A SMOSZ programot dolgozott ki az anyanyelvi oktatás elősegítése céljából, amely keretül szolgál az ifjúság oktatásához, a tanárok továbbképzéséhez, új oktatási módszerek megismertetéséhez, s a program támogatására alapítványt létesített. Jelenleg 14 helységben működik hétvégi magyar iskola, egyes helyeken magyar óvoda is. Az oktatási programot a magyarországi oktatási kormányzat is támogatja (pl. tankönyvekkel) Az évközi oktatást nyári anyanyelvi tábor egészíti ki. A kezdeményezés sikerét jelzi, hogy 2000 után a tábor túljelentkezés miatt már nem tudott minden jelentkezőt fogadni. Ezért a SMOSZ további tervei között szerepel az anyanyelvi táborok bővítése, végső célként pedig az egész nyáron nyitva tartó nyári anyanyelvi iskola beindítása. Az anyanyelvi program előirányozza továbbá az anyanyelvi oktatók szakmai továbbképzésének megszervezését, az egységes tanterv kidolgozását, a magyar zenei anyanyelv oktatását, valamint az elektronikus távoktatást. A Svédországi Magyar Protestáns Gyülekezetekkel karöltve évek óta megrendezik a tanulók immár hagyományossá vált országos szavaló és bibliaolvasó versenyét. Svédországban két felsőoktatási intézményben az uppsalai és a lundi egyetemen folyik magyar nyelvoktatás. A magyar tanszékek hagyományosan nem csupán nyelvoktatási központok, hanem kulturális műhelyek is, amelyek jelentőségét növeli, hogy Svédországban nem működik magyar kulturális intézet. Az uppsalai egyetem Finnugor Intézete Finnugor Nyelvek Osztályának keretében folyik a magyar nyelv tanítása. Az itt működő magyar anyanyelvű oktató heti órában hallgatót tanít magyar nyelvre. Munkájához segítséget kap a budapesti Balassi Bálint Intézettől és a stockholmi magyar külképviselettől is. Az elmúlt években az egyetem valamennyi nyelvi részlegét átformáltak, amelynek az oktatás minőségére gyakorolt hatása még mérhető le. Az azonban máris látható, hogy az eredményes munkához újabb nyelvtanárok alkalmazására, vagyis a korábban megszűnt két nyelvtanári állás visszaállítására, illetve betöltésére lenne szükség. A lundi egyetemen két doktorandus oktatja a magyar nyelv iránt érdeklődő 5 10 hallgatót. A magyar nyelvet itt a szláv tanszék keretein belül oktatják. A svéd kormány által e célra folyósított támogatás 2004 végével lejár. A kis nyelvek köztük a magyar oktatása azonban csak abban az esetben tartható fenn, ha a kurzusra legalább 5 8 érdeklődő jelentkezik. Svédországban az ötvenes évek végétől működik magyar katolikus és protestáns igehirdetés. Jelenleg a Svédországi Magyar Protestáns Gyülekezet keretében két lelkész látja el az egész országra kiterjedő szolgálatot, míg a Katolikus Misszióban lelkészhiány miatt évi öt alkalommal vendég-papok szolgálnak. A svédországi magyar szervezetek szerteágazó tevékenységének köszönhetően évente több mint rendezvényre kerül sor.

12 Jelentés a Kárpát-medencén kívül élő magyarság helyzetéről 12 / 30 HTMH A SMOSZ a kilencvenes évek közepére megvásárolta a Stockholm közelében lévő Bromma helységben azt az ingatlant, amelyben átépítés után berendezte a kulturális, oktatási és egyéb tevékenységeknek otthont adó Magyar Házat. Más skandináv államokhoz hasonlóan a II. világháborúig Norvégia sem számított magyar vonatkozású emigrációs célországnak: az első emigráns csoportok ben érték el. A következő létszámát tekintve legnagyobb magyar emigrációs hullám ban jelent meg. Később, a 70-es, 80-as években is érkeztek ide magyarok, de többnyire nem Magyarországról, hanem Romániából és Jugoszláviából. Jelenleg megközelítőleg magyar származású személy él az országban. A magyar szervezetek kialakulása már az első emigráns csoportok megérkezésekor elkezdődött. A Norvégiai Magyar Egyesület 1930-ban alakult, és hét évig működött Oslóban. Ezt tekinti előképének a Norvégiai Magyarok Baráti Köre (Ungarsk Venneforening), amely március 15-én jött létre Oslóban (www.mbk-norvegia.no). A szervezet a magyar kultúra, hagyományok és az anyanyelv megőrzését tekinti céljának. Működésének feltételeit a mintegy regisztrált tag anyagi hozzájárulásából és pályázati támogatásokból biztosítja. A rendezvényeket látogatók száma ennek többszörösét is elérheti. Az egyesület saját közlönye az 1992 óta oldal terjedelemben és 250 példányban megjelenő MBK Híradó, amely az egyesületi hírek mellett a magyar közösség és a magyar norvég kapcsolatok aktualitásairól ad tájékoztatást. Állandó rovata a prominens magyarokat bemutató portrécsarnok. Az egyesület 2000-ben adta ki a Magyarok Norvégiában című kötetet. Az újabb generációk nyelvi, magyarságismereti nevelését óvodás kortól szervezik. E célra alakították meg a Csincsele gyermekcsoportot, amely óvodás és kisiskolás gyermekeknek kínál szakképzett pedagógus vezetésével havonta három alkalommal ének zenei foglalkoztatást. A norvégiai magyar közösség megemlékezik a magyar nemzeti ünnepekről, és rendszeresen szervez színházi előadásokat (2003 szeptemberében a Pesti Magyar Színház produkcióját látták vendégül), filmbemutatókat, egyéb kulturális eseményeket, valamint társas összejöveteleket. A szervezet nem rendelkezik saját magyar házzal, de rendezvényeihez minden esetben sikerül megfelelő helyiséget bérelnie. Svájcba a II. világháborút követően, három hullámban (1945, , 1956) érkezett nagyobb létszámú magyar politikai emigráció. Az itt élő magyarok száma a későbbiekben érkezett 2 3 ezer főnyi vajdasági vendégmunkással és menekülttel, valamint az egykori Csehszlovákiából menekült fővel együtt mintegy ezerre tehető. Az 56-os menekültek fős csoportjából hazatértek létszáma eléri az ezer főt. Az emigránsok kb. 80 %-a időközben felvette a svájci állampolgárságot. A 80-as években érkezettek egy része nem kapott svájci menedékjogot; emiatt nem rendelkeznek letelepedési engedéllyel, de humanitárius okokból nem utasítják ki őket az országból. Akinek menedékjoga van, az jelenleg a svájciakkal egyenlő jogokat élvez.

13 HTMH / 30 Jelentés a Kárpát-medencén kívül élő magyarság helyzetéről Svájc 1956-ig nem volt befogadó országnak tekinthető. Magas szinten gondoskodott ugyan a menekültek szociális ellátásáról, de letelepedésüket szigorú intézkedésekkel korlátozta, és arra törekedett, hogy a lehető legrövidebb időn belül harmadik országba távozzanak. Az átmenetileg területén tartózkodó menekültek szakképzettségüktől függetlenül csak segédmunkát vállalhattak, a svájci munkavállalóknál lényegesen alacsonyabb munkabért kaphattak, és nem folytathattak politikai tevékenységet. Mindazonáltal, 1945-ben és ban a magyar politikai élet, a köztisztviselői és katonai réteg számos tagja menekült Svájcba, és tett kísérletet társadalmi, politikai szervezetek létrehozására. Az ismertebb személyiségek közül Kovács Imre parasztpárti vezető 1947-ben Zürichben telepedett le, és előkészületeket tett a Magyar Paraszt Párt megalakítására. Nagy Ferenc volt miniszterelnök ezzel szemben egy más jellegű parasztszövetség létrehozását javasolta, és az 1949 márciusában megtartott tanácskozáson az ő álláspontja érvényesült. Végül Svájcban nem jött létre magyar parasztpárti központ, Kovács Imre és Nagy Ferenc pedig Amerikába távozott. A magyarországi forradalmi események hatására a menekültekkel kapcsolatos svájci magatartás 1956 után jelentősen módosult. Svájc Ausztria mellett azon európai országok közé tartozott, amelyek messze lehetőségeiken felül adtak otthont a magyar menekülteknek, és a korábbi korlátozásokat is jórészt feloldotta. Ennek következtében 1958 decemberében megalakulhatott az itteni magyarság egyik legerősebb szervezete, a zürichi székhelyű Svájci Keresztény Magyar Munkások Szövetsége (SKMMSZ), amely jelenleg Keresztény Magyar Munkavállalók Szövetsége néven működik. Karitatív és segélyezési tevékenységét (Erdély, Kárpátalja és a Délvidék magyarságának támogatására) a svájci állam és az ENSZ menekültügyi szervezete is elismerésben részesítette. Az 1956-os magyar emigráció tagjai alakították a Zürichi Magyar Ifjúsági Klubot, amely az 1977-ben létrehozott Svájci Magyar Irodalom- és Könyvbarátok Köre (SMIKK) szervezeti előzményének tekinthető. A SMIKK 1977-től évente színvonalas tanulmányi napokat szervezett. Leggyakoribb előadói Bogyay Tamás, Dénes Tibor, Ferdinándy Mihály, Gosztony Péter, Hanák Tibor, Juhász László, Saáry Éva és Csernohorszky Vilmos voltak. A szervezet a későbbiekben magyar nyelvű könyvkiadással és képzőművészeti tárlatok szervezésével is foglalkozott. Nevét 1983-ban Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Körre változtatta. Meghívott előadói között ettől kezdve egyre több hazai személyiség is szerepelt. Jelentős könyvkiadói tevékenységet folytatott még az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, amelyet Szöllősy Pál irányított. Ugyancsak kulturális vonatkozásai miatt érdemel említést a Genfi Magyar Egyesület, amely íróknak, tudósoknak, művészeknek biztosított szereplési lehetőséget. Az 1957-ben Kanadában alapított Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetsége Svájcban erős tagszervezetet hozott létre. A svájci szövetségi kormány által alapított és fenntartott berni Kelet-Európa Könyvtár (Stiftung Schweitzerische Osteuropa-Bibliothek) gazdag magyar vonatkozású könyv- és sajtógyűjteménnyel rendelkezett. Önálló jellege dr. Gosztony Péter igazgató nyugállo-

14 Jelentés a Kárpát-medencén kívül élő magyarság helyzetéről 14 / 30 HTMH mányba vonulása és halála után megszűnt. Ma is működik azonban a Genfi Magyar Könyvtár, amelyet Szabó Zoltán alapított és tart fenn a saját házában. A könyvtár állománya mintegy 30 ezer kötetből áll. A Svájci Magyar Egyesületek Szövetsége (SMESZ), amely mint csúcsszervezet az összes számottevő magyar szervezetet magába foglalja, 1957-ben alakult. A tizennégy működő svájci magyar szervezet közül jelenleg tizenkettő tagja a SMESZ-nek. A tagszervezetek négy kivételével regionális jellegűek. Országos hatáskörű a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségének Svájci Csoportja, a Keresztény Magyar Munkavállalók Szövetsége, valamint a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör. Magyar egyesületek működnek Zürichben, Bernben, Baselben, Badenben, Genfben, Lausanne-ban, Luzernben, St.Gallenben, Luganóban. A magyar nyelvű lelkigondozást római katolikus lelkész végzi Zürichben, Baselben, Bernben, Fribourgban, Genfben és Lausanne-ban. Református lelkészek szolgálnak Zürichben, Bernben, Genfben, Badenben, Baselben, Bielben, Luzernben, St.Gallenben és Lausanne-ban. A közelmúltban nyílt egy magyar óvoda Zürichben, valamint ugyanitt és Baselben magyar iskola működik. Az előbbi átlag tanulóval Zürich Kanton oktatási rendszerébe integrált és támogatott intézmény. A magyarok által is lakott, jelentősebb svájci városokban és ezek vonzási körzetében a nem első generációs magyar fiatalok nevelése, nyelvi kultúrája és identitása fenntartásában a cserkészcsapatok is hagyományosan részt vesznek. Svájcban országos magyar nyelvű napi- vagy hetilap nem jelenik meg, de több mint 40 éve évente öt hat alkalommal napvilágot lát a néhai Gilde Barna által alapított Duna című folyóirat. A regionális szervezeti közlönyök közül legjelentősebb a Genfi Magyar Értesítő. A holland magyar kapcsolatok kezdetei a XVI. századra nyúlnak vissza. A reformációt követően szoros kapcsolat alakult ki a holland és a magyar kálvinizmus között. Ekkor indult el a magyar diákok peregrinációja a leideni, utrechti, groningeni, franekeri, harderwijki holland egyetemekre. A hagyomány azóta sem szakadt meg, mert mindmáig tanulnak magyar diákok a hollandiai egyetemeken. A református teológiai tanulmányok céljára alapított ösztöndíjak közismertek, amelyek közül leghíresebb a XVIII. századból az utrechti Stipendium Bernardinum. Itt tanult többek között Apáczai Csere János és Misztótfalusi Kis Miklós is. Utóbbi itt metszette azóta is használt nyomdabetűit, amelyeket később Jansonius betűknek neveztek. Ruyter admirális 1676-ban a holland parlament megbízásából kiszabadította a gályarabságra ítélt magyar protestáns lelkészeket a nápolyi alkirály fogságából. Svájc mellett jórészt Hollandiában adták ki évszázadokon keresztül a Károli Bibliát. Az első világháború után a gyermekvonatok sok rosszul táplált magyar gyermeket szállítottak Hollandiába, hogy ott felerősítsék őket. Ugyanez történt a második világhá-

15 HTMH / 30 Jelentés a Kárpát-medencén kívül élő magyarság helyzetéről ború után is, amíg a holland segélyakciókat 1948-ban magyar részről be nem tiltották. Ezekből az akciókból gyakran egész életre szóló kapcsolatok, barátságok születtek. A két világháború közötti években munkát kereső magyarok vándoroltak ki Hollandiába és Holland-Kelet-Indiába. Az első hollandiai magyar szervezet a húszas évek elején létrejött Szent Borbála Egyesület volt, amelyet a limburgi magyar bányászok alapítottak. Az egyesület a hatvanas években szűnt meg. Időrendben a második magyar szervezet az Amszterdami Hungária Klub 1929 volt, amely azóta is megszakítás nélkül tevékenykedik. Ez a szervezet már a háború előtt közismerté vált a nem magyarok körében is. A 30-as években alakult Első Hágai Magyar Női Klub a Hágában és környékén élő magyar nőket egyesítette, de a 70-es években beszüntette működését. A német megszállás alatt a hollandiai magyarok közül többen részt vettek az ellenállási mozgalomban. Az egyházi munka a háborút követően 1948-ban indult, s mind a római katolikus, mind pedig a Szórványban Élő Magyar Református Egyház gondoskodott lelkészek kinevezéséről. A pasztorációs munka katolikus részről a Római Katolikus Egyházközségi Tanács, protestáns részről a Hollandiai Magyar Protestáns Keresztyén Lelkigondozó Szolgálat (a Nyugat-Európai Magyarnyelvű Református Lelkigondozó Szolgálat és a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának tagja, s a Jőjjetek című értesítő kiadója) keretében folyik. A vianeni Magyar Otthon amely az ország középső részén fekszik, és különböző magyar tevékenységeknek ad helyet az utóbbi szervezet tulajdonát képezi ben magyar fiatalok jórészt egyetemi hallgatók alapították a Hollandiai Mikes Kelemen Kört. A körnek jelenleg 200 aktív és mintegy 300 pártoló tagja van. Havonta rendez előadásokat, rendszerint Vianenben, és 1959 óta évente megszervezi a Tanulmányi Napokat, amelyekre a világ legkülönbözőbb részeiből hív meg előadókat. Az előadások egy része időközben nyomtatott formában is megjelent. A szervezetben számos fiatal is tevékenykedik. Ugyancsak 1951-ben indult a Magyar Katolikus Diákszövetség, amelyből később kibontakozott a Pax Romana. Az 1956-os forradalom után jelentős számban érkeztek magyar menekültek Hollandiába. A menekültek jól beépültek a holland társadalomba, anélkül, hogy identitásukat feladták volna. A Mikes Kelemen Kör és az Amszterdami Hungária Klub, 1929 közösen alapította 1957-ben a Hollandiai Magyar Szövetséget, mint a hollandiai magyarság alapítványi formában működő központi csúcsszervezetét. (Tagszervezetei: Amszterdami Hungária Klub, 1929, Hollandiai Mikes Kelemen Kör, Mikes International, Pax Romana, Kölcsey Ferenc Magyar Egyesület Alkmaar és környéke, Limburgi Magyar Rákóczi Klub, Hollandiai Duna TV Baráti Kör, Utrechti Magyar Klub, Külföldi Magyar Cserkész Szövetség, Tekergő Gyerektábor, Hollandiai Magyar Katolikus Egyházközségi Tanács, Hollandiai Magyar Protestáns Lelkigondozó Szolgálat. A szövetség elnöke: dr. Kibédi Varga Sándor Áron egyetemi tanár, főtitkára dr. Tóth Miklós teológus, jogász.) A szövetség évente kiadja a Hollandiai Magyar Hírek című közlönyét, amely magyar és holland nyelven a hollandiai magyar tevékenységekről nyújt áttekintő tájékoztatást. Az ban érkezettek az ország különböző helységeiben helyi egyesületeket alapítottak. Figyelmet érdemlő tevékenységet folytat az Alkmaari Kölcsey Egyesület, a Limburgi Rá-

16 Jelentés a Kárpát-medencén kívül élő magyarság helyzetéről 16 / 30 HTMH kóczi Ferenc Egyesület, a Magyar Asszonyok Egyesülete és az Edei Klub. Megalakult az Attila Cserkészcsapat is. A Szent István Alapítvány komoly holland forrásokat mozdít meg magyarországi jótékonysági akciókra. A 90-es évek elején a Hollandiai Magyar Szövetség hozta létre a második generációs fiatalok részére a Hollandiai Magyar Fiatalok Egyesületét, amely jelenleg Széchenyi Egyesület néven ismert. A Hollandiában ideiglenesen tartózkodó fiatalok összefogására 1994-ben alakult meg a Magyar Fiatalok Baráti Köre (MAFI). A gyermekek számára a vianeni otthonban növekvő érdeklődés mellett működik a Tekergő elnevezésű tábor. Kiadványa a gyermekeket és felnőtteket egyaránt megszólító azonos című lap. Magánvállalkozásként, nagy sikerrel jelenik meg a Most magyarul! című kétnyelvű folyóirat. A hollandiai felsőoktatásban a groningeni és az amszterdami egyetemen folyik magyar oktatás. Groningenben a finn-ugor-tanszék keretében magyar nyelvet és irodalmat, míg Amszterdamban magyar nyelvet és magyar tanulmányokat lehet hallgatni. Az amszterdami intézet adja ki a holland nyelvű Ablak című folyóiratot, amelyben Magyarországra vonatkozó információk olvashatók. Hollandiában jelenleg mintegy 8 10 ezer magyar él. A Benelux-államok közül Belgiumban a becslések szerint 5 6 ezer magyar származású személy él, akik a 20-as évektől kezdve különböző időpontokban és indítékokkal érkeztek az országba, és Brüsszelben, Antwerpenben, Liège-ben, Genkben tartanak fenn egyesületeket. A Luxemburgban élő magyar csoport lélekszáma néhány száz főre tehető, a Munkácsy Egyesület elsősorban kulturális feladatokat lát el. Liechtensteinben is élnek magyarok, létszámuk, működésük azonban nem követhető nyomon. Az eddigiekben említetteknél csekélyebb lélekszámú, de figyelmet érdemlő aktivitást mutató magyar közösségek élnek még Dánia, Finnország és a balti államok Észtország, Lettország, Litvánia, valamint Csehország és Lengyelország területén. Dániába néhány kivételtől eltekintve 1956 után Magyarországról, valamint a 80-as évektől a Kárpát-medencei utódállamokból kerültek magyarok. A balti köztársaságokban élő magyar csoportok tagjait még a szovjet időkben, mint speciális szakembereket, népgazdasági megfontolásból, többnyire Kárpátaljáról helyezték erre a területre, esetleg itt végezték az egyetemet és ezt követően itt nyertek alkalmazást, vagy házasságkötés következtében telepedtek le a Baltikumban. Lettországban él a legtöbb önmagát magyarnak valló személy: közel 300 fő. Ebből 78 fő lett állampolgár, 10 fő más állam polgára, 205 fő pedig a Lett Köztársaság állandó lakosa státust viseli, ezért Magyarország vonatkozásában sem élhet a vízummentességgel. Rigai külképviselet hiányában a magyar vízumot az észtországi Tallinban kell beszerezniük. A magyar szervezet Lettországi Magyarok Balaton Társasága néven 1997 júniusában kapott társasági bejegyzést. Tagjainak száma fő, valamennyien Rigában

17 HTMH / 30 Jelentés a Kárpát-medencén kívül élő magyarság helyzetéről élnek. A vidéken élőkkel a kapcsolat eseti jellegű ban tíz újabb vidéki magyarral vették fel a kapcsolatot, de többen távoztak is az országból. A lettországi kis nemzetiségi társaságok felügyeletét 2004-ben a kultuszminisztérium vette át az emigrációs hivataltól. A szervezet sem önálló közösségi helyiséggel, sem iskolával, sem pedig parlamenti képviselettel nem rendelkezik. Évente megemlékeznek a magyar ünnepekről, magyarságismereti vetélkedőket (pl.: Ismeritek-e Magyarországot? ), előadásokat szerveznek. Júniusban két lettországi fiatal részt vett a Vendégségben Budapesten rendezvényen, ahol nemzeti eledeles asztalt terítettek, bemutatták Lettország kézműiparát és népviseletét, továbbá Lettország útja az Európai Unióba címmel kisebb kiállítást rendeztek. A rigai magyarok augusztus 30-án Magyar Nap keretében látták vendégül más kisebbségi szervezetek vezetőit, és a magyar konyha mellett a magyarság népművészetéből, zenéjéből is ízelítőt adtak. Litvániában a évi népszámlálás adatai szerint mintegy 120 magyar él. Többségük a világháborúk eseményei révén került az országba. Az 1990-ben megalakult Litvániai Magyarok Báthory István Kulturális Szövetsége (Lietuvos Stepono Batoro Vengru Kulturos Draugija) fennállása óta a helyi magyarság nemzeti öntudatának megőrzésén, az anyanyelv ápolásán, valamint a magyar kultúra és tudomány népszerűsítésén fáradozik. A szövetség a Litvániai Nemzeti Kisebbségek Hivatalának védnöksége alatt alakult meg, és tagja a Litvániai Nemzeti Kisebbségek Tanácsának is. A szövetség rendezvényeinek a vilniusi egyetem 2001 októberében felavatott Litvániai Magyar Központja ad állandó helyet. Itt található a szövetség könyvtára, és a Báthory-emlékanyag is itt került állandó kiállításra. A központ a két nép egymás iránti kölcsönös tisztelet ápolásán és a közös hagyományok, kulturális értékek megőrzésén munkálkodik. A szövetség lapja a Litvániai Hírek, amelynek megjelenése nagymértékben függ a szervezet anyagi helyzetétől. A magyar rendezvényekről a litván televízió is rendszeresen beszámol. A közösség helyzetét erősítik Magyarország és Litvánia élénken fejlődő kapcsolatai, amelynek fontos állomása volt a vilniusi magyar kereskedelmi szolgálat irodája (2001), valamint a magyar nagykövetség megnyitása (2003). Az észtországi magyarokat a Munkácsy Mihály Kulturális Egyesülete (Eesti Mihály Munkácsy nimeline Ungari Kultuurriselts) fogja össze. A Cseh Köztársaság magyarjai zömmel a csehszlovák időszakban, munkavállalóként telepedtek le a korábbi közös állam iparosodottabb cseh és morva területein, majd ennek felbomlása után, megteremtett egzisztenciájuk helyén maradtak. Évente öt alkalommal megjelenő színvonalas folyóiratuk a Prágai Tükör. Lengyelország a hagyományos történelmi rokonszenv alapján, mindig vonzotta a vegyes házasságot kötött, a másként gondolkodó, vagy a sajátos lengyel szellemiség iránt vonzódó magyarokat. A kolónia mintegy 500 főt számláló csoport, és tagjai az utóbbi

18 Jelentés a Kárpát-medencén kívül élő magyarság helyzetéről 18 / 30 HTMH év során telepedtek le Lengyelországban. A helyi magyarságot Közép- és Észak-Lengyelországban az 1994-ben alapított Lengyelországi Magyar Egyesület (Wspólnota Węgierska w Polsce) képviseli. Bejegyzett székhelye a varsói Magyar Kulturális Intézet. Az egyesület sem hivatali helyiséggel, sem alkalmazottakkal nem rendelkezik, de díjmentesen használhatja az intézet klubhelyiségeit és mozitermét. Minden tag társadalmi munkában járul hozzá a programok szervezéséhez és lebonyolításához. Az egyesület célja a magyar közösség önazonosság-tudatának fenntartása, magyar nyelvismeretének megőrzése, a hagyományosan szívélyes magyar lengyel viszony ápolása, valamint tagjainak érdekképviselete, a magyar hagyományok ápolása és az ünnepekről való megemlékezés. A rendezvényeken gyakran részt vesznek a Lengyel Magyar Baráti Társaság tagjai és más meghívott lengyelek is. Mindez jelzi, hogy a kis magyar közösség a lengyel társadalom figyelmét és megbecsülését élvezi. A Krakkó, Katowice és Wrocław környékén élő magyarok 1999 és 2000 fordulóján Dél- Lengyelországi Magyarok Egyesülete elnevezéssel külön szervezetet hoztak létre. A Lengyelországban élő magyar kolónia nem bejegyzett kisebbség, ezért az egyesületek a lengyel kormányzati szervektől sem kaphatnak anyagi segítséget. Mivel a lengyelországi magyarok többsége vegyes házasságban él, gyermekeik magyar nyelvismerete a szülők szándékán múlik. Varsóban 1999 óta működik a Divéky Adorján Hétvégi Magyar Iskola. Az iskolát valamennyi itt tartózkodó, illetve letelepedett magyar származású gyermek látogathatja, de nyitott a hosszabb időt Magyarországon töltött lengyel származású gyermekek számára is ban a lengyelországi magyar gyerekek kéthetes nyelvi üdülő táborban vehettek részt Magyarországon. Finnország a nyolcvanas évek csekély számú menekültjétől eltekintve soha nem volt az emigráció igazi célországa. A hatvanas, hetvenes évek során itt megtelepedett zenei szakemberek után a kilencvenes évektől egyre nagyobb számban érkeztek a Kárpát-medencei magyar kisebbségek köréből is fiatal munkavállalók, ösztöndíjasok, kutatók és családtagjaik. A magyar közösség lélekszáma mintegy 1000 fő (2003. évi adat), egy részük finn állampolgársággal rendelkezik, és zömmel Dél-Finnországban, Helsinki vonzáskörzetében élnek. A zeneművészek, képzőművészek, orvos, kutatók jelentős elismerést vívtak ki a finn közvélemény előtt. A Finnországi Magyarok Egyesülete (Suomen unkarilaisten yhdistys ry) amely március 13-án alakult és 1997-ben hivatalosan is bejegyezték országos színten működik, tagegyesületei nincsenek. A finn fővároson kívül jól működő közösségei vannak Tampere és Turku városában. Az országban letelepedett, vagy hosszabb rövidebb ideig itt tartózkodó magyarok nyitott szervezete. Közvetlenül nem, de pályázatok révén állami támogatásban is részesül. Közösségi épülettel nem rendelkezik, de rendezvényeit a helsinki Magyar Kulturális Központban akadálytalanul megrendezheti. Feladatának a magyar nyelv, kultúra, hagyományok ápolását, a közösségi kapcsolatok erősítését, az újonnan jövők támogatását, valamint a nemzeti ünnepekről és egyéb jeles évfordulókról történő megemlékezést tekinti. Kapcsolatot tart a magyarországi kormányzati szervekkel, a ma-

19 HTMH / 30 Jelentés a Kárpát-medencén kívül élő magyarság helyzetéről gyar külképviseletekkel, a finn társadalmi szervezetekkel és a más országokban működő magyar egyesületekkel. A skandináv és a balti országok magyar szervezeteivel szoros kulturális és anyanyelvi oktatási kapcsolatokat alakított ki. Támogatja továbbá a Finnországi Magyar Gyülekezetet, a magyar katolikus közösséget, a magyar nyelvű óvodai és iskolai oktatást. Külön említést érdemel az óvodáskorú gyermekek szüleit összefogó, 1998-ban alapított, s foglalkozásait kéthetenként tartó Bóbita Klub. A finnországi magyar gyermekek számára állami önkormányzati támogatással rendszeres (délutáni, esti) oktatás folyik Helsinkiben, Espooban, Vantaa-ban, több tanulócsoportban. Turkuban 2003 őszén egyesületi támogatással sikerült beindítani a magyar nyelvoktatást. Ugyancsak az FME támogatja a helsinki Bóbita Klubot, valamint a Turkuban és Tamperében ez évtől induló Ovi Klubot. Az ország több gimnáziumában, szabadon választott idegen nyelvként több éve folyik a magyar nyelv oktatása. A finn oktatási törvény lehetővé teszi, hogy a magyar gyermekek az általános iskolai oktatás keretében heti rendszerességgel anyanyelvi és a nemzeti kultúrájukat ismertető foglalkozásokon vehessenek részt. A tanulócsoportok megszervezése a szülők aktivitásától függ. A tanügyi szervek általában szakképzett tanár működéséhez kötik az oktatás engedélyezését. A közösség hírlevelet ad ki, és élénk elektronikus levelezés folyik a tagok között. Az FME mellett honlapja van a helsinkii, tamperei és saloi magyaroknak. Jól működő partneri kapcsolatot tart fenn a Magyar Kulturális és Tudományos Központtal, a magyar külképviselettel, a Finn Magyar Társasággal (Suom Unkari Seura), a finn evangélikus egyházzal, a Finn Világszövetséggel (Suomi Seura) és a tudományegyetemekkel. A szervezett magyar nyelvű lelkigondozás szintén megoldott. A Finnországi Magyar Gyülekezet keretében évi négy hat alkalommal Svédországból átjáró protestáns lelkész tart istentiszteletet. Ugyancsak meghívott pappal, évi két három alkalommal katolikus istentiszteletre is sor kerül. 2. ÉSZAK-AMERIKA A kontinens két legnagyobb állama az Egyesült Államok és Kanada közel száz éven keresztül a gazdasági és politikai indíttatású magyar kivándorlás hagyományos célországa volt. A két országban jelenleg összesen mintegy 1,5 millió, önmagát magyar származásúnak, illetve magyar anyanyelvűnek és identitásúnak valló személy él. A évi népszámlálás adatai szerint az Amerikai Egyesült Államokban személy vallotta magát magyar származásúnak (ez a szám az évi népszámláláskor volt). Ebből 1990-ben fő, 9,35 % (1980-ban még fő, a megkérdezettek 10,1 %-a) állította azt, hogy otthonában magyarul beszél. (E tekintetben nem rendelkezünk újabb adattal.) Különböző becslések alapján jelenleg mintegy 730 ezer főre tehető azoknak a száma, akikről elmondható, hogy a nyelvismerettől függetlenül is, több kevesebb következetességgel őrzik magyar önazonosságukat. A fennmaradó

20 Jelentés a Kárpát-medencén kívül élő magyarság helyzetéről 20 / 30 HTMH rész zömmel nem első generációs amerikai állampolgár még számon tartja valamikori magyar eredetét, de e téren már nem, vagy csupán alkalmilag aktivizálható. Hány magyar él az USA-ban a XXI. század elején? teszi fel a kérdést a Nyelvünk és Kultúránk 2003.évi 4. számában megjelent cikkében Nagy Károly egyetemi tanár, az Anyanyelvi Konferencia társelnöke, majd így folytatja: A kérdésre tudományosan tárgyszerű válasz nem adható. További bizonyításában azzal érvel, hogy a fogyás mértéke az egyes amerikai népszámlálások között %. A gyakran emlegetett másfél millió amerikai magyar már akkor sem lenne igaz (lásd évi adat), ha komolyan vennénk, hogy a magyar származású amerikaiak mindannyian valóban magyarok. Az amerikai népszámlálás a személy származására és etnikai eredetére vonatkozóan több népcsoport megjelölését is megengedi. Statisztikailag tehát joggal nevezheti magát magyarnak, akinek csak egy nagyszülője, vagy korábbi felmenője volt magyar. Utal a cikk szerzője arra is, hogy vannak, akiknek a másfél millió sem elegendő, miközben arra hivatkoznak, hogy az elmúlt száz évben kivándoroltak természetes szaporulata napjainkra elérheti a húsz millió főt. Eltekintve attól, hogy a magyar állampolgárságú kivándoroltak jelentős része etnikailag eleve nem volt magyar, a hovatartozást nem a vér szerinti leszármazás, hanem a tudati kötődés határozza meg. Az amerikai magyar közösség kialakulása történetileg mintegy másfélszáz évre vezethető vissza. Egyedi esetektől eltekintve nagyobb létszámú magyar politikai emigráció az es szabadságharc leverését követően jelent meg az Egyesült Államokban. A múlt század 70-es éveitől egyre nagyobb méreteket öltött az emigrációs népmozgás, és 1871-től 1900-ig , 1900-tól 1914-ig pedig , a vizsgált időszakban tehát összesen ember vándorolt ki az USA-ba a történelmi Magyarország területéről. A kivándorlók száma először 1903-ban haladta meg a százezer főt ( ), s ig csak két ízben 1908-ban és 1911-ben esett a százezres nagyságrend alá. A hullám 1907-ben érte el a csúcspontját, amikor a távozók száma fő volt, ami egy keletközép-európai nagyváros lélekszámához volt hasonlítható. E tekintetben az Egyesült Államokban és Magyarországon található adatok eltérnek egymástól. Ez valószínűleg abból következik, hogy az amerikai forrásokban az 1861 és 1910 közötti bevándorlók kibocsátó országaként az Austria Hungary megjelölés szerepel, de ha valaki nem magyar nemzetiségűnek vallotta magát, akkor esetleg nem a Monarchiából kivándoroltak, hanem más népek köréből származók között tartották nyilván. A kivándoroltak jelentős része a nemzetiségek által lakott, gazdaságilag elmaradottabb, túlnépesedett peremvidékekről indult útnak. Elhatározásukat az amerikai gazdasági konjunktúra és a szervezett munkaerő-kivitel motiválta. Ez a legnagyobb kivándorlási hullám nem volt közvetlenül politikai indíttatású. Közvetve azonban Magyarország iparpolitikáját tette kritika tárgyává, amely a hangsúlyt elsősorban a központi területek fejlesztésére helyezte, jóllehet az ipari fejlődés a nagy kivándorlás időszakában már az észak-nyugati és dél-keleti peremvidékeken (pl. Zsil-völgye) is megindult, de így sem enyhítette a mezőgazdaságból is kiszoruló peremterületi lakosság megélhetési nehézségeit. A távozók közül sokan nem végleges kivándorlási szándékkal hagyták el az

Határon Túli Magyarok Hivatala. A Kárpát-medencén kívül élõ magyarság. T a r t a l o m: Előszó.. 2. 1. Nyugat-Európa 5. 2. Észak-Amerika.

Határon Túli Magyarok Hivatala. A Kárpát-medencén kívül élõ magyarság. T a r t a l o m: Előszó.. 2. 1. Nyugat-Európa 5. 2. Észak-Amerika. Jelentések a határon túli magyarság helyzetérõl Határon Túli Magyarok Hivatala A Kárpát-medencén kívül élõ magyarság 2005 T a r t a l o m: Oldal Előszó.. 2 1. Nyugat-Európa 5 2. Észak-Amerika. 24 3. Dél-Amerika.

Részletesebben

Határon Túli Magyarok Hivatala. kívül élõ magyarság 2003. T a r t a l o m: Előszó. 2. 1. Nyugat-Európa.. 4. 2. Észak-Amerika 17. 3.

Határon Túli Magyarok Hivatala. kívül élõ magyarság 2003. T a r t a l o m: Előszó. 2. 1. Nyugat-Európa.. 4. 2. Észak-Amerika 17. 3. Jelentések a határon túli magyarság helyzetérõl Határon Túli Magyarok Hivatala A Kárpát-medencén kívül élõ magyarság 2003. T a r t a l o m: Oldal Előszó. 2 1. Nyugat-Európa.. 4 2. Észak-Amerika 17 3. Dél-Amerika

Részletesebben

működési költségek, közgyűlés 6,000,000 35. Regős Tábor 900,000 LAMOSZSZ II. Küldöttgyűlése költségeinek finanszírozása

működési költségek, közgyűlés 6,000,000 35. Regős Tábor 900,000 LAMOSZSZ II. Küldöttgyűlése költségeinek finanszírozása Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek működési költségek, közgyűlés 6,000,000 Külföldi Magyar Cserkészszövetség utazási költség 1,200,000 Külföldi Magyar Cserkészszövetség tetőcsere 3,000,000 dr.

Részletesebben

Határon Túli Magyarok Hivatala. kívül élõ magyarság 2001. T a r t a l o m: Előszó. 2. 1. Nyugat-Európa 4. 2. Észak-Amerika 13. 3.

Határon Túli Magyarok Hivatala. kívül élõ magyarság 2001. T a r t a l o m: Előszó. 2. 1. Nyugat-Európa 4. 2. Észak-Amerika 13. 3. Jelentések a határon túli magyarság helyzetérõl Határon Túli Magyarok Hivatala A Kárpát-medencén kívül élõ magyarság 2001. T a r t a l o m: Oldal Előszó. 2 1. Nyugat-Európa 4 2. Észak-Amerika 13 3. Dél-Amerika

Részletesebben

Határon Túli Magyarok Hivatala. kívül élõ magyarság 2002. T a r t a l o m: Előszó. 2. 1. Nyugat-Európa.. 4. 2. Észak-Amerika 13. 3.

Határon Túli Magyarok Hivatala. kívül élõ magyarság 2002. T a r t a l o m: Előszó. 2. 1. Nyugat-Európa.. 4. 2. Észak-Amerika 13. 3. Jelentések a határon túli magyarság helyzetérõl Határon Túli Magyarok Hivatala A Kárpát-medencén kívül élõ magyarság 2002. T a r t a l o m: Oldal Előszó. 2 1. Nyugat-Európa.. 4 2. Észak-Amerika 13 3. Dél-Amerika

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu

Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu Az Egyetem rövid története Az Andrássy Egyetem a Magyar Köztársaság, Ausztria, Németország, Svájc, a Bajor és Baden Württemberg Szövetségi Tartományok közös projektje

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A lakosság etnikai összetétele 30000 25000 20000 15000 Románok Magyarok Szászok 10000 5000 0 1910 1930 1948 2002 2011

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője 1980-as évek: a tömegoktatás következménye a tehetségvédelem újraéledése (nemzetközi, hazai) Megalakul a Tehetség Világtanács (1975), majd az Európai

Részletesebben

MAGYAR DIASZPÓRA TANÁCS 2011. NOVEMBER 17.

MAGYAR DIASZPÓRA TANÁCS 2011. NOVEMBER 17. EURÓPAI REGIONÁLIS ÜLÉS Levezető elnök: Brendus Réka Titkár: Tóth László Helyszín: Gobelin terem 1. Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége Deák Ernő elnök 2. Magyarok Angliai Országos Szövetsége

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye. Szám: 14/349-3/2011. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Képek a megemlékezésről

Képek a megemlékezésről 2012 Közgyűlések Felderítő Napi megemlékezés 2012. november 11.: az immár hagyományosan a családtagok részvételével tartott ünnepi megemlékezésünkre rendkívül kulturált környezetben, a Művészetek Palotájában

Részletesebben

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1. HIVATALI HÍREK - Kisebbségi önkormányzati választások 2010 - Kérje felvételét a német névjegyzékbe! 2. OKTATÁS - Továbbképzés óvodapedagógusok számára Deggendorfban

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Elnökségi beszámoló. A BUOD 3. ciklusának második két évéről. 2005. november 5.-6., Ulm (Baden-Württemberg) 8. BUOD-közgyűlés

Elnökségi beszámoló. A BUOD 3. ciklusának második két évéről. 2005. november 5.-6., Ulm (Baden-Württemberg) 8. BUOD-közgyűlés Elnökségi beszámoló A BUOD 3. ciklusának második két évéről 2005. november 5.-6., Ulm (Baden-Württemberg) 8. BUOD-közgyűlés 2005. november. 5.-6. 1 Tartalomjegyzék 1. Tagegyesületek 2. Közgyűlések 3. Elnökségi

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

12-13. ábra Az 1848-as honvédsíroknál Ünnepeltek a XVII. kerületi lengyelek is - cikk a POLONIA WĘGIERSKA számában

12-13. ábra Az 1848-as honvédsíroknál Ünnepeltek a XVII. kerületi lengyelek is - cikk a POLONIA WĘGIERSKA számában 2003. Január 18.: részvétel a Lengyel Bálon (Bal Polonii) Hűvösvölgyi Vigadóban. Január 29. Új tagok köszöntése a Magyar-Lengyel Baráti Körben. Február 15. Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat választása

Részletesebben

LdU Aktuell. 2010. február. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

LdU Aktuell. 2010. február. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1. HIVATALI HÍREK - MNOÖ által fenntartott iskolák igazgatói állásainak kiírása - Magyarországi Német Pedagógiai Intézet igazgatói állásának kiírása 2. PARTNERINTÉZMÉNYEK

Részletesebben

MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1 I. A Magyar Vámügyi Szövetség (továbbiakban: Szövetség) adatai Elnevezése: Magyar: Angol: Német: Francia: Magyar Vámügyi Szövetség Hungarian

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi részképzés

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat. Bányászat, 67 kötet, (2004) p. 99-103 S E L M E C I Asz

Részletesebben

Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei. 2015. április 1. Amway

Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei. 2015. április 1. Amway Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei 2015. április 1. Amway Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei Ez a irányelv minden olyan európai piacra vonatkozik, ahol az Amway 2015. április 1-én saját leányvállalatai

Részletesebben

Fejezet száma, megnevezése. Kitöltő személy neve, telefonszáma. 1. sz. táblázat

Fejezet száma, megnevezése. Kitöltő személy neve, telefonszáma. 1. sz. táblázat . sz. táblázat Állami vezetők és más munkavállalók külföldi kiküldetéseinek költsége és témája Tárca neve: Vidékfejlesztési Minisztérium 4. január. - 4. június. Ország Miniszter és ok (név szerint) Más

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

A civil közösségfejlesztés A CIVIL szektor definíciója: Tágabb értelemben ide tartozik minden olyan szervezet, jogi személy, amely nem tartozik a tágabb értelembe vett államszervezetbe, és nem céljuk a

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG Lásd az Útmutatót a 3. oldalon E 405 ( 1 ) A BIZTOSÍTÁSI, FOGLALKOZTATOTTSÁGI VAGY MUNKANÉLKÜLISÉGI IDŐSZAKOK ÖSSZESÍTÉSÉRE,

Részletesebben

Balassi Bálint Intézet költségvetési alapokmánya

Balassi Bálint Intézet költségvetési alapokmánya Balassi Bálint Intézet költségvetési alapokmánya 1. Fejezet száma, megnevezése: XX. Oktatási Minisztérium 2. Költségvetési szerv a.) azonosító adatai: - törzskönyvi nyilvántartási szám: 597023 - megnevezése:

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja Javaslat együttműködési megállapodás elfogadására a Magyar Vöröskereszt Tolna Megyei Szervezetével

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben

Szlovák állampolgárok a magyar oktatási rendszerben. Reisinger Adrienn Széchenyi István Egyetem radrienn@rkk.hu SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM

Szlovák állampolgárok a magyar oktatási rendszerben. Reisinger Adrienn Széchenyi István Egyetem radrienn@rkk.hu SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában (AGGLONET) WS 5 OKTATÁS ÉS EGÉSZSÉGÜGY 2010. április

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

Reformáció Emlékbizottság az előkészület. Dr. Birkás Antal E-mail: antal.birkas@emmi.gov.hu www.reformacio2017.hu

Reformáció Emlékbizottság az előkészület. Dr. Birkás Antal E-mail: antal.birkas@emmi.gov.hu www.reformacio2017.hu Reformáció Emlékbizottság az előkészület Dr. Birkás Antal E-mail: antal.birkas@emmi.gov.hu www.reformacio2017.hu Megemlékezés vagy ünneplés? Az Emlékbizottság létrejötte; tagjai; működése, szervezeti felépítése.

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2014. december 31.) Tapolca Város Önkormányzatának

Részletesebben

Magyar nyelvoktatás és nyelvápolás a kárpát-medencei szórványvidékeken

Magyar nyelvoktatás és nyelvápolás a kárpát-medencei szórványvidékeken Magyar nyelvoktatás és nyelvápolás a kárpát-medencei szórványvidékeken Nemzetközi konferencia, Budapest, Magyarság Háza Szentháromság tér 6, 2012. április 13 Magyarul Szlovéniában doc. dr. Kovács Attila

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

Helyszín: Főemelet 11.

Helyszín: Főemelet 11. NYUGAT-EURÓPAI SZERVEZETEK REGIONÁLIS ÜLÉSE Elnök: Bihari Szabolcs KIM Nemzetpolitikai Államtitkárság munkatársai: Brendus Réka, Tóth László Helyszín: Főemelet 11. 1. Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS

ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL SZÓLÓ 2011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY erkölcstan illetve hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó rendelkezései

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY AA2003/AF/TR/hu 1 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Részletesebben

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A Társaság tagjai lehetnek: rendes tagok, tiszteletbeli tagok, pártoló tagok, ifjúsági tagok. 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG 2. SZAKASZ A

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről * 1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet a közművelődésről * Darnózseli község Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról

Részletesebben

A K ÁRPÁTIKUM KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY MUNK ÁI A K ÁRPÁT-MEDENCÉBEN

A K ÁRPÁTIKUM KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY MUNK ÁI A K ÁRPÁT-MEDENCÉBEN A K ÁRPÁTIKUM KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY MUNK ÁI A K ÁRPÁT-MEDENCÉBEN A KÁRPÁTIKUM ALAPÍTVÁNY FONTOSABB CÉLJAI: 1. A kárpát-medencei magyar kulturális és természeti örökségek népszerűsítése. 2. Globalizálódó

Részletesebben

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka I. EBESZ Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos intézménye 1992 Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos (NKI) intézményének

Részletesebben

Sik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

A «Tíz év egy csónakban, Nr.2013-5154/001-001» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében

A «Tíz év egy csónakban, Nr.2013-5154/001-001» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében EURÓPA A POLGÁROKÉRT A «Tíz év egy csónakban, Nr.2013-5154/001-001» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében Az 1. alprogram, 1.1. pályázati típusra vonatkozóan

Részletesebben

Az életet visszafelé tekintve lehet lemérni, de előre tekintve kell élni. ( Kierkegaard)

Az életet visszafelé tekintve lehet lemérni, de előre tekintve kell élni. ( Kierkegaard) Az életet visszafelé tekintve lehet lemérni, de előre tekintve kell élni. ( Kierkegaard) A MISKOLCI INDIÁN NYÁR ÉRTELMISÉGI KÖR PROGRAMTERVE 2014. Az egyesület kultúraközvetítő, befogadó szervezet. Célja:

Részletesebben

ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FÕISKOLA ÁVF-NAPOK. 1114 Budapest Villányi út 11-13. www. avf.hu

ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FÕISKOLA ÁVF-NAPOK. 1114 Budapest Villányi út 11-13. www. avf.hu ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FÕISKOLA ÁVF-NAPOK 1114 Budapest Villányi út 11-13. www. avf.hu Kiadja az Általános Vállalkozási Fõiskola Felelõs kiadó: Antal János fõigazgató Szerkesztette: Karcsics Éva Tördelõ

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ Külföldi és ezen belül román - állampolgárok a magyar munkaerőpiacon Uniós munkavállalók szabad mozgása magyar és román tapasztalatok Szeminárium Szeged, 2011.04.27-04.28. 04.28. Dr. Horesnyi Julianna

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3 ÉS AZ 56/2012. (XI. 30.) 4 RENDELETTEL

Részletesebben

Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére

Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére 6. napirend: Az Egyesület 2011-es tervei Tisztelt Közgyűlés! 2011-es tervezett

Részletesebben

Erasmus+ Erasmus tanulmányi mobilitás 2015/2016

Erasmus+ Erasmus tanulmányi mobilitás 2015/2016 Erasmus+ Erasmus tanulmányi mobilitás 2015/2016 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Pázmány Péter Katolikus Egyetem pályázatot hirdet hallgatói részére a 2015/2016-os tanév őszi és tavaszi félévére egyaránt. I. Általános

Részletesebben

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY * ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Teleki László Alapítvány 2002 A kötet a Teleki László Intézetben

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Budapest Főváros X. kerület Kobzai önkormányzat Képviselő-testület ulese

Budapest Főváros X. kerület Kobzai önkormányzat Képviselő-testület ulese Budapest Főváros X. kerület Kobzai önkormányzat Képviselő-testület ulese Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Kabinet Tárgy: Javaslat a Hagar országa" című

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

HÁROM HATÁR ÖLELÉSÉBEN

HÁROM HATÁR ÖLELÉSÉBEN HÁROM HATÁR ÖLELÉSÉBEN A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár és Kárpátaljai Magyar Iskolai Könyvtárakért Alapítvány határon túlra irányuló tevékenysége HÁROM HATÁR ÖLELÉSÉBEN I. KEUR 1. KEUR 2.

Részletesebben