EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Levelező tagozat Külkereskedelmi vállalkozó szakirány EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN Készítette: Sas Laura Budapest 2011

2 3 TARTALOMJEGYZÉK TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE... 5 ÁBRÁK JEGYZÉKE... 6 BEVEZETÉS EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSI POLITIKÁJA EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJA A Kohéziós politika bemutatása kialakulásától mai napjainkig A regionális politika leírása a kohéziós politika tükrében A Strukturális és az előcsatlakozási alapok, valamint a Kohéziós Alap bemutatása Közösségi Programok AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRPOLITIKÁJA KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA (KAP) BEMUTATÁSA A Közös Agrárpolitika modelljei, reformjai Egységes Támogatási Rendszer (SPS) A vidékfejlesztés átfogó célkitűzései a as időszakban AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSPOLITIKÁJÁNAK MEGVALÓSÍTÁSA HAZÁNKBAN A KOHÉZIÓS POLITIKA MAGYARORSZÁGON Nemzeti Fejlesztési Terv I. (NFT) Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) AZ AGRÁRPOLITIKA MAGYARORSZÁGON Az Agrár és Vidékfejlesztési Program (AVOP) Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) Az agrártámogatások hazánkban a számok tükrében... 37

3 4 4. A KÖZÉPTISZAI MEZŐGAZDASÁGI ZRT A KÖZÉPTISZAI MG. ZRT. SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE A részvénytársaság bemutatása A KÖZÉPTISZAI MEZŐGAZDASÁGI ZRT. EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSAINAK BEMUTATÁSA SAPARD támogatások a cégen belül AVOP támogatások a cégen belül EMVA támogatások a cégen belül Az első jogcím A második jogcím: EMVA I A harmadik jogcím: EMVA II Megvalósítás alatt lévő és tervezett beruházások A KÖZÉPTISZAI MEZŐGAZDASÁGI ZRT. BERUHÁZÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE A vállalt kötelezettségek teljesítése A társaság dolgozói létszámának vizsgálata A tárgyi-és forgó eszközök vizsgálata Az társaság árbevételének vizsgálata A saját és jegyzett tőke vizsgálata INTERJÚ DR. DEME PÁLLAL, A KÖZÉPTISZAI MEZŐGAZDASÁGI ZRT. VEZÉRIGAZGATÓJÁVAL ÖSSZEFOGLALÁS IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLET... 70

4 5 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. TÁBLÁZAT AZ ÚJ MAGYARORSZÁGI VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM FORRÁSAI (EURÓBAN) TÁBLÁZAT A SAPARD ELSŐ PÁLYÁZAT FORRÁSAINAK MEGOSZLÁSAI (EZER FORINT) TÁBLÁZAT AZ ELSŐ PÁLYÁZAT ESETÉBEN A VÁLLALAT KÖTELEZETTSÉGEI TÁBLÁZAT A SAPARD MÁSODIK PÁLYÁZAT FORRÁSAINAK MEGOSZLÁSAI (EZER FORINT) TÁBLÁZAT A MÁSODIK PÁLYÁZAT ESETÉBEN A VÁLLALAT KÖTELEZETTSÉGEI TÁBLÁZAT AZ AVOP BERUHÁZÁSOK MŰSZAKI ÉS PÉNZÜGYI ÖSSZETÉTELE (EZER FORINT) TÁBLÁZAT AZ EMVA I. BERUHÁZÁS MŰSZAKI ÉS PÉNZÜGYI ÖSSZETÉTELE (EZER FORINT) TÁBLÁZAT AZ EMVA I. BERUHÁZÁS FINANSZÍROZÁSA (EZER FORINT) TÁBLÁZAT A CÉG ÁLTAL VÁLLALT KÖTELEZETTSÉGEK TÁBLÁZAT AZ EMVA II. BERUHÁZÁS MŰSZAKI ÉS PÉNZÜGYI ÖSSZETÉTELE (EZER FORINT) TÁBLÁZAT A CÉG ÁLTAL VÁLLALT KÖTELEZETTSÉGEK TÁBLÁZAT AZ ÖSSZES BERUHÁZÁS 2004 ÉS 2010 KÖZÖTT (EZER FORINT) TÁBLÁZAT EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL FINANSZÍROZOTT BERUHÁZÁSOK ÖSSZESÍTŐJE A KÖZÉPTISZAI MG. ZRT-BEN (EZER FORINT) TÁBLÁZAT A SAJÁT ERŐ FINANSZÍROZÁSÁNAK ÖSSZETÉTELE 2001 ÉS 2010 KÖZÖTT (EZER FORINT) TÁBLÁZAT A DOLGOZÓI LÉTSZÁM ALAKULÁSA 2001-TŐL 2009-IG (FŐ)... 53

5 6 ÁBRÁK JEGYZÉKE 1. ÁBRA A KOHÉZIÓS POLITIKA 2007 ÉS 2013 KÖZÖTT: MEGOSZLÁS CÉLKITŰZÉSENKÉNT MILLIÁRD EURÓBAN (ÖSSZESEN 336, 1 MILLIÁRD EURÓ) ÁBRA A STRUKTURÁLIS ALAPOK ELEMEI IDŐRENDI SORRENDEN ÁBRA AZ EURÓPAI UNIÓ 20 LEGSZEGÉNYEBB RÉGIÓJA ÁBRA EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK 1990 ÉS 2013 KÖZÖTT ÁBRA TÁMOGATOTT PROJEKTEK MEGOSZLÁSA RÉGIÓNKÉNT KÖZÖTT ÁBRA AZ ÚMFT EURÓPAI UNIÓS FINANSZÍROZÁSA (MILLIÁRD EURÓBAN HAZAI FINANSZÍROZÁSI ÖSSZEGEK NÉLKÜL) ÁBRA KIFIZETETT TÁMOGATÁSOK FORRÁSOK SZERINTI MEGOSZLÁSBAN (MILLIÁRD FORINT) ÁBRA KIFIZETETT TÁMOGATÁS CÉLOK SZERINTI MEGOSZLÁSA (MILLIÁRD FORINT) ÁBRA A VÁLLALAT MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNYÉNEK ALAKULÁSA 1995 ÉS 2010 KÖZÖTT (EZER FORINT) ÁBRA A VÁLLALAT TÁRGYI ÉS FORGÓ ESZKÖZEI 2001 ÉS 2010 KÖZÖTT (EZER FORINT) ÁBRA HOSSZÚ ÉS RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 2001 ÉS 2010 KÖZÖTT (EZER FORINT) ÁBRA A KÖZÉPTISZAI MEZŐGAZDASÁGI ZRT. ÁRBEVÉTELE 1996-TÓL 2010-IG (EZER FORINT) ÁBRA A VÁLLALAT JEGYZETT ÉS SAJÁT TŐKÉJE 2001-TŐL 2010-IG (EZER FORINT). 56

6 7 BEVEZETÉS A szakdolgozatomat azokról az Európai Uniós támogatásokról írtam, melyek a magyar mezőgazdaságban és vidékfejlesztésben jelennek meg. Azért választottam ezt a témát, mert úgy gondolom, hogy a magyar mezőgazdaság egy olyan terület, melyre érdemes odafigyelni és időt szánni. Hiszen Magyarország egyik legfontosabb természeti adottsága a termőföld, melyet minden minősítés során megfelelő, sőt kiváló jelzésekkel illetnek, tehát kedvezőek a mezőgazdasági termelés számára. Magyarország mezőgazdasági helyzete napjainkban viszont nem ezeket az értékeket tükrözik. Ebből a kedvezőtlen gazdasági helyzetből pedig csak úgy tudunk kitörni, ha kihasználjuk a lehetőségeinket. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk történelmi jelentőségű volt az agrárium számára is. Az Uniós támogatások talán kiutat jelenthetnek a magyar mezőgazdaság kedvezőtlen helyzetéből, természetesen akkor, ha ebben Magyarország is partner. Ez alatt azt értem, hogy nem feledkezünk meg érékeinkről, óvjuk és védelmezzük azokat és nem csak a saját érdekeinket tartjuk mindig szem előtt, hanem részt veszünk a Közösség életében. A mezőgazdaság a nemzetgazdaság egyik legmeghatározóbb ágazata, bár szerepe csökkenő tendenciát mutat. Ez betudható a gazdaság és társadalmi fejlődésnek, hiszen egy fejlett társadalomban a mezőgazdaság már sosem lehet húzó ágazat. A sikerágazat jelzőt viszont még ráilleszthetjük sok munka, figyelem és ésszerű intézkedések sorozataival. Erre kell törekedni és egy kiegyensúlyozott agrárpolitikát létrehozni, melynek célkitűzései elősegítik a támogatások helyes kihasználását, elősegítve ezzel a magyar mezőgazdaság fénykorának megidézést. Kutatási célom, tehát az, hogy megvizsgáljam egy magyarországi, vidéki mezőgazdasági vállalaton keresztül az európai uniós támogatások mibenlétét és felhasználásának folyamatát. Arra keresem a választ a vállalat adatain keresztül, hogy hogyan és mennyiben járultak hozzá ezek a támogatások a cég életéhez, mennyiben segítették elő annak fejlődését. Szeretnék egy olyan képet adni az Európai Unió mezőgazdaságban jelenlévő támogatási rendszeréről, mely hűen bemutatja egy valós példán keresztül annak negatív és pozitív oldalait egyaránt. Ütköztettem a vállalat mérlegében kimutatott adatokat és vizsgáltam annak a cégre gyakorolt hatásait. Felhasználtam a vállalat belső anyagait, mérlegeket, pályázatokat, kiegészítő dokumentumokat, hogy egy átfogó képet adjak arról, hogy egy mezőgazdasággal foglalkozó magyar középvállalatnak milyen előnyei és

7 8 hátrányai származnak az uniós csatlakozásból. Meginterjúvoltam az általam kiválasztott Zrt. vezérigazgatóját is, hogy a háta mögé lássak a számoknak. A szakdolgozatom összesen 5 fejezetből áll, melynek első két fejezete egy elméleti útmutatás az Európai Unió támogatási rendszeréről. Az első fejezetben részletesen bemutatom az Unió Kohéziós, Regionális politikáját és az azokat finanszírozó pénzügyi alapokat. Egy külön fejezetet szántam az Európai unió Agrárpolitikájának bemutatására, hiszen ez a lelke a Közösség mezőgazdaságában történő támogatásoknak. A harmadik fejezetben pedig az első két fejezetben leírt elméletet rávetítettem Magyarországra, és megvizsgáltam, hogy az Unió elképzeléseire hazánk milyen terveket és programokat készített és hogy ezeket milyen forrásokból finanszírozzák. Így foglalkoztam a magyar kohéziós politikára épülő tervekkel, a Nemzeti Fejlesztési Tervvel és az Új Magyar Fejlesztési Tervvel is. E fejezet második egységében pedig az Unió agrárpolitikájának magyar vonatkozásait vettem célkeresztbe, melynek legnagyobb programjai az Agrár és Vidékfejlesztési, valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Azért ezt a két programot vizsgáltam, mert a negyedik fejezetben, ahol az általam választott vállalat, a Középtiszai Mezőgazdasági Zrt. adataival dolgoztam, legfőképpen az AVOP, az EMVA I., és EMVA II. programokra benyújtott pályázatok eredményeit tartalmazza. Az ötödik fejezetbe, mintegy összegzésként, az általam készített interjú került, melyet Dr. Deme Pállal készítettem, a vállalt vezérigazgatójával. A hatodik fejezet a dolgozatom összegzését tartalmazza, melyben nemcsak az addig leírtak tanulságait vázolom, hanem a jövőre vonatkozó mezőgazdaságra vonatkozó terveket is előrevetítem. A szakdolgozatom belső konzulense, Káldyné Dr. Esze Magdolna, főiskolai tanár, aki nemcsak szakmai segítséget nyújtott, de számíthattam a dolgozat megírása folyamán támogatására is. Itt szeretném megköszönni munkáját és segítségét. A szakdolgozatom külső konzulensének Demeter Istvánt választottam, aki a Középtiszai Mezőgazdasági Zrt. gazdasági igazgatóhelyettese. Demeter Úr foglalkozik a vállalat pályázatainak pénzügyi feladataival, így teljesen belelát az Európai Uniós pályázatok rendszerébe. Kiváló szakember, aki nagyban hozzájárul a cég magas színvonalú működéséhez. Demeter Úrnak ugyancsak itt szeretném megköszönni segítségét. Számomra ez a téma azért is fontos, mert lakóhelyem egy mezőgazdasági érdekeltségű terület, így szívemen viselem az agrárium sorsát. Látva a fejlesztéseket és a beruházásokat, úgy gondolom, hogy érdemes foglalkozni ezzel a témával, hiszen a mezőgazdaság fejlődése egy gazdasági és társadalmi növekedést is előidéz, nem beszélve a

8 9 környezetvédelemről, melyet az EU-ban rendkívül támogatott biogáz és bioenergia üzemek segítenek elő.

9 10 1. EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSI POLITIKÁJA Az európai integráció hatékony működéséhez, a tagállamok közötti gazdasági, szociális és társadalmi egyenlőtlenség mérsékléséhez az Európai Unió támogatási politikája elengedhetetlen Európai Unió Kohéziós politikája A kohéziós politika fő célja, hogy az országok és a régió fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenséget csökkentse, és a különböző területek gazdasági és társadalmi kohézióját megteremtse. Eszközei a strukturális alapok, a Kohéziós Alap és az Európai Beruházási Bank hitelei. 1 Az Európai Unió kohéziós, közösségi politikájának alapvető célja a Közösség egészének harmonikus fejlődése, a gazdasági és szociális összetartás erősítése, a szolidaritás és az egyenlőség elvének megvalósítása, valamint a kevésbé előnyös helyzetű régiók felzárkóztatása. Az EU elfogadta az intervenció alkalmazását céljai érdekében. Ennek közösségi programját a kohéziós politika fejezi ki, ami lényegét tekintve a jövedelmek átcsoportosítása a gazdagabb országoktól a szegényebb országok és régiók javára A Kohéziós politika bemutatása kialakulásától mai napjainkig A Római Szerződés nem tett említést a közösségi politika szükségességéről, a kohéziós politika első jelentős állomása az 1970-ben létrejött Európai Regionális Fejlesztési Alap, az ERFA. Ez nem az első pénzügyi alapja az Uniónak, hiszen az ERFA-t megelőzte az ESZA (Európai Szociális Alap) és az EMOGA (Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap). A két utóbbi alap viszont strukturális problémák orvosolására jött létre és nem magának a kohéziós politikának a finanszírozására. A közösségi kohéziós politika jogi alapját az 1986-ban elfogadott Egységes Európai Okmányban fektették le. A politika gyakorlati megvalósítását a Tanács 1988-ban elfogadott rendelete biztosította. A felzárkózást segítő különböző forrásokat strukturális 1 Kruppa Éva: Kohéziós politika, In: Káldyné Esze Magdolna (szerk), Vida Krisztina, Kruppa Éva, Ferkelt Balázs: Integrálódó Európa I., Perfekt Kiadó, Budapest, 2009., 275. oldal

10 11 alapok keretei között koordinálták, meghatározva annak felhasználásának elveit és szabályait. Az 1993-ban hatályba lépő Maastrichti Szerződés csak erősítette a kohéziót, méghozzá olyan intézkedéseivel, melyek létrehoztak két új pénzügyi eszközt, a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközt (HOPE) és a Kohéziós Alapot. Ezt követte az AGENDA 2000 dokumentum, amely kiemelt feladatként jelölte meg a kelet-közép európai országok fogadására való felkészülést. E dokumentum alapján a os időszakra a tagjelölt országok számára előcsatlakozási alapokat biztosítottak, valamint számításba vették az új tagországokat megillető strukturális és kohéziós támogatást. A támogatásra jogosult országok a strukturális és kohéziós alapokból saját országuk GDPjére vetítve annak 4%-át kaphatják meg. A 2004-ben csatlakozó országok azonban ennél jóval kisebb mértékű támogatásban részesültek. A tagjelölt országok abszorpciós képességének fogalma ebben az eseten igen fontos jelenség. Ez azt fejezi ki, hogy az újonnan csatlakozó országok milyen mértékben képesek felhasználni a Közösség által adományozandó fejlesztési forrásokat. Ezt azért tartom fontosnak megemlíteni, mert sok ország még azt a csekély összeget sem volt képes felhasználni, amit támogatásként kaptak, így a nem teljes összegű támogatások megvétózása ebben az esetben értelmetlenné válik A regionális politika leírása a kohéziós politika tükrében Az EU-n belül mind az országok, mind a régiók fejlettségi szintje szignifikáns különbséget mutat. Az EU hosszú távon ezért tartja fontosnak a területek kohéziójának erősítését, melynek megvalósítását a közösségi regionális politika szolgálja. Az európai regionális politika segíti az Európai Közösség Szerződésében lefektetett egyik alapcélkitűzés elérését: a gazdasági és szociális kohézió megvalósítását azáltal, hogy mérsékli a régiók közötti egyenlőtlenségeket, és lehetővé teszi, hogy a közös piac előnyei egyenlőbb módon érződjenek az EU területén. 2 2 Laissy, A-P.:. Az Európai Unió regionális politikája , Publications.europa.eu kiadóhivatal, 2008., 4. oldal

11 12 Az Európai Unió regionális politikája igen fontos a tagállamok gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségének szempontjából, hiszen a 2004-ben és 2007-ben történő további bővítések a képzeletbeli mérleget igencsak a kelet-európai, a nyugattól fejletlenebb országok létszámának javára billentették. Különbségek láthatóak az országok földrajzi adottságában, történelmében, kultúrájukban, beszélt nyelveikben, melynek összehangolása igen nehéz feladat elé állítja az Unót. Nem beszélve az országok gazdaságának fejlettségbeli eltéréséről. Az iparosított világ, a multinacionális cégek egyre szélesebb körben való terjedése, teljesen elnyomják a mezőgazdasági szektor fontosságát, ami addig a kelet-európai országok megélhetésének elsőrendű forrása volt. A regionális politika alapelvei és célkitűzései Az Európai Unió 1998-as reformja után, kidolgozott négy közös elvet, melyek meghatározzák a Strukturális Alapok felhasználásának szabályait. E négy alapelv a következő: 1. Koncentráció: Ez azt jelenti, hogy az erőforrásokat nem szabad részekre bontani, a legfontosabb területeken együtt kell felhasználni a különböző alapok eszközeit. 2. Programközpontúság: Különálló projektek helyett, középtávú regionális fejlesztési programokat kell készíteni. 3. Partnerség: A felelősségnek meg kell oszlania az EU Bizottság, a nemzeti kormányok és a helyi szervek között, a programok előkészítésében, a döntésekben és azok megvalósításában. 4. Addicionalitás (társfinanszírozás, hozzájárulás): Az EU támogatások csak pótlólagos, kiegészítő jellegűek, tehát a programok finanszírozásához a nemzeti kormányoknak, a regionális, valamint helyi önkormányzatoknak és a magánszektoroknak is hozzá kell járulniuk. 5. Szubszidiaritás és transzparencia: Ezt a négy alapelvet ki lehet egészíteni e két elvvel, ugyanis ezek az unió egészére vonatkoznak. Szubszidiaritás: a döntéseket a legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol a legtöbb információ áll rendelkezésre, mert így lesz a döntéshozatal a leghatékonyabb. Transzparencia: A támogatások felhasználásának ellenőrizhetőségét jelenti. 3 3 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó KFt., Budapest, 2007.

12 ben az EU Bizottsága az AGENDA 2000-ben tette közzé a időszakra vonatkozó elképzeléseit. Ebben írták le a regionális politika átformálására vonatkozó terveket. A 2000-től 2006-ig terjedő időszak három célkitűzése a következő: 1. Azon elmaradt régiók támogatása, hol a jövedelem, a foglalkoztatottság, a termelési rendszer és infrastruktúra a legkomolyabb nehézségekkel néz szembe. 2. A rendszerváltozás miatt gazdasági és társadalmi átalakulást átélt országok strukturális problémáinak megoldása. Ide tartozik az ipar és szolgáltatások megváltoztatása, a halászati ágazat válságának megoldása, és a hanyatló vidéki területek fellendítése. 3. Az oktatási, képzési, és foglalkoztatási rendszerek korszerűsítése. A as programozási időszakra a kohéziós politikát két kiemelt feladatra építve alkották meg. A kohéziós politikának hozzá kell járulnia a Lisszaboni stratégia megvalósításához, és elő kell segítenie a 12 új tagország gazdasági felzárkózását. A 2007-től 2013-ig tartó időszakban három új célkitűzést határoztak meg, amelyek a következők: 1. Konvergencia célkitűzés: Célja a legkevésbé fejlett országok és régiók gazdasági felzárkóztatása. Ezekhez a célokhoz az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap egyaránt hozzájárul. A Strukturális Alapok forrásaiból a konvergencia prioritás elsősorban azokat a régiókat támogatja, amelyeknek az egy főre jutó bruttó hazai terméke a célkitűzéseket tartalmazó rendelet elfogadását megelőző három év alapján nem éri el a közösségi átlag 75%-át. Azok a régiók, amelyek a tagországbeli bővülés statisztikai hatásai miatt az Európai Unió átlagának 75%-át meghaladják, 2013-ig egy fokozatosan csökkenő, úgynevezett phasing out támogatásban részesülnek. A Kohéziós Alapból azok a régiók részesülnek, ahol az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem nem éri el a közösségi átlag 90%-át. A célkitűzés alá tartoznak még az Európai Unió legtávolabbi régiói is, mint például a Kanári szigetek. A konvergencia célkitűzés a források 81,54%-val rendelkezik.

13 14 2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés: Célja a konvergencia célkitűzés hatálya alá nem tartozó régiók versenyképességének, vonzerejének és foglalkoztatási mutatóinak támogatása a Strukturális Alapokon keresztül. A fejlesztéseken keresztül a régiókban az innováció, a tudás alapú társadalom és a környezetvédelem támogatását szeretnék elérni, mellyel a régiók gazdasági növekedése érhető el. A támogatott régiók között van néhány, amelyeknél a támogatást fokozatosan vezetik be, ezeket nevezzük phasing in területeknek. A források 15,95%-át használják fel a versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzésre. 3. Európai területi együttműködés célkitűzés: A célkitűzés az ITERREG közösségi kezdeményezésre építve erősíti a határokon átnyúló együttműködést, tapasztalatcserét. Támogatásban a NUTS III. belső és egyes külső szárazföldi határok, illetve tengeri határok mentén található régiói részesülnek. A célkitűzést ERFA forrásokból finanszírozzák, ami az összes kohéziós forrás 2,52%-át teszi ki ábra A kohéziós politika 2007 és 2013 között: megoszlás célkitűzésenként milliárd euróban (összesen 336, 1 milliárd euró) Forrás: Ténylap 2004, Az Európai Bizottság jogszabályi javaslatai a kohéziós politika reformjára vonatkozóan (2007 és 2013 közötti időszak), 3. o. Látni tehát, hogy a kohéziós politika legfőbb feladatának tekinti a konvergencia megvalósítását, tehát a különböző embercsoportok életszínvonalának egymáshoz történő 4 Ténylap 2004, Az Európai Bizottság jogszabályi javaslatai a kohéziós politika reformjára vonatkozóan (2007 és 2013 közötti időszak) 2-3. o.

14 15 felzárkóztatását. A regionális versenyképesség és foglalkoztatás 57,89 milliárd euró emésztene föl, az európai területi együttműködés pedig az egész összeg mindössze 3,97%- a A Strukturális és az előcsatlakozási alapok, valamint a Kohéziós Alap bemutatása A strukturális alapok különböző pénzügyi eszközök gyűjtőfogalma. 2. ábra A strukturális alapok elemei időrendi sorrenden Strukturális Alapok 1988 ESZA 1958 EMOGA 1962 ERFA 1975 HOPE 1993 EMGA 2007 EMVA 2007 EHA 2007 Forrás: Kruppa Éva: Kohéziós politika. In: Káldyné Esze Magdolna (szerk.), Vida Krisztina, Kruppa Éva, Ferkelt Balázs: Integrálódó Európa I., Perfekt Kiadó, Budapest, 2009., 281. oldal Európai Szociális Alap (ESZA) Az Európai Szociális Alap a legkorábban létrehozott alap, hiszen már 1960-ban megkezdte működését. Célja ekkor a foglalkoztatás fellendítése, valamint a munkavállalók számára a lehetőségek növelése volt. Az alap 1971-ben változásokon ment keresztül, addig ugyanis a projekteket közösségi szempontok alapján jelölték ki ban a figyelem középpontjába a fiatal munkavállalóknak nyújtott lehetőségek kerültek. Végül 1988-ban az ESZA a Strukturális Alapok részévé vált, tevékenységét a többi alaphoz alakították. Az ESZA célja azoknak a szakpolitikáknak a támogatása, amelyek foglalkoztatás, a munka minőségének, illetve a munkavállalás esélyeinek a javítását szolgálják. Az alap az ERFAhoz hasonlóan a három célkitűzés keretein belül támogatja a tagállamokat, a dolgozók és a

15 16 vállalkozók alkalmazkodóképességének erősítésében, az élethosszig tartó tanulási rendszerekben, a munkanélküliek, nők és bevándorlók munkavállalási lehetőségeinek javítását, a diszkrimináció csökkentését a munkaerőpiacon, valamint az oktatási rendszer reformját és a humán tőke fejlesztését. Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) 1962 Az agrárpolitika finanszírozására hozták létre a közös pénzügyi alapot 1962-ben. Az EMOGA két részből állt, melyeknek különböző funkcióik vannak. Az EMOGA garancia részlegéből biztosították a magas árakon való intervenciós felvásárlást és a piacról kivont árualap raktározását, így kerülve el az árak és ez által a termelői jövedelmek csökkentését. Ezzel szemben az orientációs alap a termelés szerkezetének átalakítását szolgálta, melynek forrásait az alábbi célok érdekében lehetett felhasználni: a gazdaságok modernizációja, a termelés racionalizálása, a mezőgazdasági termékek feldolgozása és értékesítésének javítása. A közös agrárpolitika valódi közös politikaként jött létre, amelyben a tagállamok a területtel kapcsolatos döntéshozatalt közösségi szintre utalták, a tagállami hatóságok feladata pedig inkább a végrehajtás lett. 5 Az EMOGA január 1-jétől két alapra tagolódott: az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapra (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapra (EMVA), melyek már nem részei a strukturális alapoknak. Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) 1972 Egy Európai Területfejlesztési Alap létrehozásának a terve először 1972-ben a párizsi csúcstalálkozón merült fel. E terv alapján alakult meg három évvel később 1975-ben az Európai Regionális Fejlesztési Alap, amely a közösségi költségvetésből előre meghatározott forrásokkal rendelkezik. Az ERFA a Strukturális Alapok legfontosabb eszköze, mivel a támogatásra szánt összegek legnagyobb hányada ezen keresztül jut el a tagállamokhoz. Célja a régiók közötti egyenlőtlenség csökkentése a gazdasági és társadalmi kohézió erősítésének érdekében. Az alap forrásait a kohéziós politika célkitűzésein keresztül használják fel. 5 Horváth Zoltán, Ódor Bálint: Az Európai Unió szerződéses reformja, Az Unió Lisszabon után, 2008, Budapest, A HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., 243. oldal

16 17 A konvergencia célkitűzés keretein belül a régiókban gazdasági szerkezet korszerűsítéséhez és a fenntartható munkahelyek megtartásához járul hozzá. Az ERFA által támogatott legfontosabb területek a kutatás és fejlesztés, innováció, információs társadalom, környezetvédelem, idegenforgalom, közlekedés, oktatás és egészségügy. A második célkitűzésen belül három kiemelt támogatási szempont érvényesül, az innováció és tudásalapú gazdaság, a környezetvédelem és a kockázatok megelőzése, valamint a szállítási és telekommunikációs szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetősége. Az európai területi együttműködés is három fő prioritásra irányul. Támogatja a határokon átnyúló szociális és gazdasági tevékenységek elősegítését, a transznacionális együttműködés és a regionális politika hatékonyságának erősödését. Az alapról szóló rendelet meghatároz speciális rendelkezéseket, melyek a természeti és földrajzi (szigetek, hegyek közötti régió) hátrányokkal küzdő területekre irányulnak, illetve a vidéki, a halászattól függő és a legkülső régiókat is támogatja. Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) 1993 A HOPE a Közös halászati politikát támogató alap től az ágazat új alapja az Európai Halászati Alap (EHA). Ezek közül az alapok közül már csak kettő része a Strukturális Alapoknak 2007 óta, mégpedig az ESZA és az ERFA. A strukturális alapokon kívül a Kohéziós Alap játszik fontos szerepet a támogatásokban, mely nem része a Strukturális Alapoknak. Kohéziós Alap 1993 Az alap megalapításának fő oka a tagállamok Gazdasági és Pénzügyi Unióhoz való csatlakozásának nehézségei voltak. A problémák abból adódtak, hogy a Monetáris Unióba belépni kívánó országoknak teljesíteniük kellett az előírt konvergencia kritériumokat, miszerint az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 3%-át, illetve a bruttó államadósság nem lehet több a GDP 60%-ánál. Emiatt az elmaradott országoknak a nagy infrastrukturális és más nagyberuházásokat el kellett volna halasztaniuk, annak ellenére, hogy ezek szükségesek az Uniós átlaghoz való felzárkózáshoz. A Kohéziós Alap ezt a bonyodalmat segített áthidalni, forrásaival a legszegényebb tagországoknak segítséget

17 18 nyújt, hogy a költségvetési deficit növekedése nélkül tudják a beruházásokat megvalósítani. Az alap támogatásait két fő területen, a környezetvédelmi és közlekedési projekteknél lehet felhasználni. Olyan országok részesülhetnek a támogatásban, ahol az egy főre eső bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el a közösségi átlag 90%-át. A Kohéziós Alap három alapelv szerint működik, miszerint hozzá kell járulnia fenntartható fejlődéshez, figyelembe kell vennie a szennyező fizet elvet valamint az infrastrukturális beruházásoknál a környezetbarát közlekedési rendszer kiépítését kell előtérbe helyeznie. Előcsatlakozási Alapok (PHARE, SAPARD) 1989, 2000 Néhány pénzügyi eszköz viszont még bemutatásra szorul, hiszen nem szabad elmennünk az előcsatlakozási alapok mellett. Az előcsatlakozási alapok a tagjelölt országok felzárkózását segítő vissza nem térítendő pénzügyi eszközök. A os költségevetési időszakban három alapot hoztak létre, melyek különböző területeken segítették a tagjelölt országok felkészülését a csatlakozásra. A PHARE segélyalapot még 1989.ben létesítették, de 2000-től különösen a közigazgatás és a jogharmonizáció területén segítette a csatlakozás elősegítését. A 2000-ben alapított SAPARD a mezőgazdaság, az ISPA pedig a környezetvédelem és a közlekedés fejlesztését a tagországokat megillető alapok bonyolult megismerését célozta. Az előcsatlakozási alapok helyére 2007-től az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) lépett Közösségi Programok Meg kell említenem természetesen a Közösségi Programokat, hiszen ezek alapján valósulnak meg támogatások a különböző országokban. A programok a Közösség kohéziós politikájának stratégiai tervei. Szinte minden uniós politikához lehet Közösségi Programot kapcsolni. Azt, hogy mennyi legyen annak költségvetése és időtartama, közösségi szinten döntik el, de általában időszakokban határozzák meg. Ezekre a programokra bármely tagállambeli, vagy tagjelölt állambeli jogi vagy magánszemély pályázhat. A tagállamok középtávú nemzeti fejlesztési tervei biztosítják azt, hogy a tagállamokban megvalósuljanak ezek a közösségi programok. A fejlesztési tervek operatív programokból állnak, melyek lehetnek ágazati jellegűek, és lehetnek régióra vonatkozóak. Az operatív programok keretében akcióterveket hirdetnek meg, melyek gyakorlatban projektek útján valósulnak meg. A projektek általában rövid távú fejlesztéseket tartalmaznak. A projektek

18 19 gazdái pályázat útján közösségi és nemzeti alapokból fejlesztési forrásokhoz juthatnak, abban az esetben, ha a tervük illeszkedik mind a közösségi és mind a nemzeti tervekhez. A as időszakra vonatkozó fejlesztési terv hivatalos neve: Nemzeti Stratégiai Referenciakeret. A tagállamok terveit csak úgy fogadják el, ha azok összhangban vannak a közösségi elvekkel és irányokkal. Ezen felül ki kell fejezniük a fejlesztési terveknek a tagországok stratégiáját és annak a megvalósítására szolgáló operatív programokat. Az EU meghatározza az egyes célkitűzésekhez kapcsolható társfinanszírozás mértékét is. Ennek a rendszernek az alapján minden tagország felépítheti a saját fejlesztési tervét és operatív programját, ezáltal minden területen lehetőséget kínálva pályázatokon keresztül az EU-s források egy részének elnyerésére. Természetesen hazánkban is ezt a rendszert követik, így az agrárpolitikára is készültek hazánkban operatív programok.

19 20 2. AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRPOLITIKÁJA 2.1. Közös Agrárpolitika (KAP) bemutatása A közös mezőgazdasági politika a mezőgazdasági termékek (a termőföld -, állattenyésztés - és halászat termékei) előállítására és kereskedelmére ható közösségi intézmények jogi szabályozása és gyakorlata. Az agrárpolitika a belső piac része, mely az ágazat sajátosságai miatt külön közös politikát alkot. 6 Az agrárágazat a nemzetgazdaság stratégiai területe gazdasági, politikai és kulturális szempontból egyaránt. Az agrárszektor rendszerezése és jogszabályozása minden országnak a saját szuverén joga volt, ezért a gazdasági érdekeiket féltve, az EGK országai nem akarták azt a közös piac részévé tenni. Amint a tagországok ráébredtek, hogy egy közös agrárpolitika létrejötte szolgálná a piac stabilitását, valamint a fogyasztói és termelői érdekeket, először célkitűzéseket fogalmaztak meg, majd kidolgozták működésének részleteit. A célkitűzések már a Római Szerződésben szerepeltek, de csak 1958-ban fogalmazták meg a KAP (Közös Agrárpolitika) alapelveit: 1. A mezőgazdasági termékek egységes piacának elve: Létre kell hozni a mezőgazdasági piacok közös szervezését, mely tartalmazza a mezőgazdasági termékek szabad mozgását, valamint egységesíti a versenyszabályok, a piaci rendtartások és az árszabályozás rendszereit. 2. A közösségi preferencia elve: E szerint az elv szerint a külső versennyel és világpiaci árak ingadozásaival szemben a közösségi áruknak előnyt és védelmet kell élveznie. 3. A pénzügyi szolidaritás elve: Ezzel az elvvel biztosítottak azoknak a pénzügyi alapoknak a létrehozását, melyek a közös agrárpolitika finanszírozását szolgálják. 7 A Római Szerződés az alábbiakban fogalmazta meg a KAP céljait: műszaki haladás fokozásával növelje a mezőgazdaság termelékenységét, biztosítsa a mezőgazdasági népesség méltányos életszínvonalát, 6 Kruppa Éva: Mezőgazdaság és halászat. In: Káldyné Esze Magdolna (szerk.), Vida Krisztina, Kruppa Éva, Ferkelt Balázs: Integrálódó Európa I., Perfekt Kiadó, Budapest, 2009., 231. oldal 7 Horváth Zoltán, Ódor Bálint: Az Európai Unió szerződéses reformja, Az Unió Lisszabon után, HVG- ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2009., 242. oldal

20 21 stabilizálja a piacokat, garantálja az ellátás biztonságát, és biztosítsa a fogyasztók ellátását ésszerű árakon. 8 Az európai agrártermelők nem voltak versenyképesek még a közös agrárpolitika elindulásakor. Az termelésre legfőképpen a kisgazdaságokba szerveződött. A közös politika a kisgazdaságok fejlődésképtelensége miatt, elsődleges feladatának azok modernizációját és a versenyképességük javítását tűzte ki célul, mivel ezek a termelők önerőből egy lépést nem tudtak volna a felzárkózás útján megtenni. Életszínvonaluk is jelentősen elmaradt a városban élő emberekéhez képest, ami a támogatás hiányában a vidék tömeges elhagyásával fenyegetett volna. Ezen felül a mezőgazdasági termékek piacát is az instabilitást jellemezte. Az elmúlt évtizedekben az agrárágazat hatalmas fejlődésen ment keresztül, melynek eredményeihez a közös politika nagymértékben hozzájárult. A közös agrárpolitika kezdetét 1962-től számítjuk. Az integráció első állomása a tagországok különböző agrárrendszerének megszüntetése volt, melyek helyébe a közös támogatás és a közös piacvédelem lépett. A piacegyesítés rendszerét a közös piaci szervezetek (CMO) létrehozásával alakították ki. Ezt nevezzük, a KAP első pillérének, ami termékcsoportonként magában foglalja a közösségi támogatás és piacvédelem szabályait és eszközeit. A közös politika finanszírozására 1962-ben létrehozták az EMOGA-t. A mezőgazdasági termékek döntő többsége közös szabályozás alá került. Ezek jogi eszköze a Tanács és a Bizottság rendelete, melyek a tagországokban közvetlenül hatályosak. Nemzeti szintű szabályozás csak olyan területen megengedett, ahol azt a közösségi szabályozás lehetővé teszi. A szabályozások lehetővé tették, hogy a tagországok lebonthassák vámjaikat és megszüntessék egymás között a mennyiségi korlátozásokat. Az intézkedések hatására megvalósult a mezőgazdasági termékek szabad áramlása A Közös Agrárpolitika modelljei, reformjai A KAP rendszerét 1992-ig egy sajátos támogatási és védelmi modellel lehet jellemezni, mely három részpolitikán alapul: 8 Kruppa Éva: Mezőgazdaság és halászat. In: Káldyné Esze Magdolna (szerk.), Vida Krisztina, Kruppa Éva, Ferkelt Balázs: Integrálódó Európa I., Perfekt Kiadó, Budapest, 2009., 232. oldal 9 Kruppa Éva: Mezőgazdaság és halászat. In: Káldyné Esze Magdolna (szerk.), Vida Krisztina, Kruppa Éva, Ferkelt Balázs: Integrálódó Európa I., Perfekt Kiadó, Budapest, 2009., 234. oldal

21 22 1. az agrárpiac belső szabályozásán, 2. az agrártermékek külkereskedelmi politikáján, 3. és az agrárszerkezet átalakítását szolgáló struktúrapolitikán. Ebben a rendszerben egyre több probléma lépett fel. Az árakba való beavatkozás túlkínálatot eredményezett, melyet intervenciós felvásárlás követett. A termelés korlátozására több intézkedést is elrendeltek, méghozzá mennyiségi szabályozásokat, termelési kvóták alkalmazását, de ezek sem tudták megoldani a felmerülő problémákat. Ezért mindenképp szükség volt egy agrárreformra, melyet az 1992-es McSharry-terv fémjelzett. A reform főbb pontjai a következők voltak: bevezették a jövedelemtámogatás rendszerét, mégpedig annak kompenzálására, hogy lecsökkentették a közösségi garantált árakat. Ez azt jelenti, hogy a gazdák közvetlen támogatásban részesülnek attól függetlenül, hogy mennyit termelnek, ezeket a közvetlen támogatási kifizetéseket az ugaroltatáshoz kötötték, tehát csak a termőföld pihentetése, a termelésből kivont földterületek után kapták meg a gazdák a támogatás, a környezet megóvása kiemelt szerepet kapott, a fiatal gazdálkodók támogatása egyre nagyobb jelentőséggel bírt, így az idősebb gazdálkodóknak felkínálták a korengedményes nyugdíj opcióját, a reformban nemcsak a mezőgazdaság fejlesztése szerepelt, de az ahhoz kapcsolódó ágazatok megóvása, modernizálása is, mint például a tájjelleg és kultúraarculatot megőrző feladatok ellátása és a hagyományos családbirtok rendszerek fenntartása. 10 A McSharry reform legfőbb feladata az agrártámogatási rendszer teljes átalakítása volt. Mivel a vidékfejlesztés egyre fontosabbá vált, ezért csökkentették az agrártámogatásokat és a termelők jövedelemveszteségének kompenzálására növelték a közvetlen támogatások összegét. A felvásárlást mennyiségi keretekhez kötötték és célul tűzték ki a felvásárlási 10 Horváth Zoltán, Ódor Bálint: Az Európai Unió szerződéses reformja, Az Unió Lisszabon után, HVG- ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest, oldal

22 23 árak csökkentését. Tehát a termelőknek való megfelelő jövedelem volt a reform fő célkitűzése. Az AGENDA 2000 agrárpolitikai programja a McSharry-féle reform, következő állomásának is tekinthető. Az AGENDA 2000, os időszakra vonatkozó programjának két lényeges feladata volt. Az egyik az agrárreform folytatása, a másik a kelet-közép-európai országok csatlakozásából adódó agrárkérdések. Az AGENDA 2000 reformértékű fordulata, ami a McSharry reform ötletének továbbgondolása, az integrált vidékfejlesztési politika volt. Az AGENDA 2000 szándéka volt, hogy a vidékfejlesztés eszközeit előtérbe helyezzék, hogy munkahelyeket teremtsenek, megelőzve az elvándorlást és az elszegényedést. A táj értékeinek, tájjellegének és szépségének védelmét ugyancsak a vidékfejlesztéshez csatolták. A vidékfejlesztés a Közös Agrárpolitika második pillére lett. A támogatás forrásait az EMOGA orientációs része, 2007 után pedig az Európai Mezőgazdaság és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) biztosítja Egységes Támogatási Rendszer (SPS) Az AGENDA 2000 program felülvizsgálata 2003-ban történt meg, mikor is létrehozták az ún. luxemburgi reformcsomagot, a termelők támogatási rendszerében óriási fordulatot hozva ezzel. Nemcsak az ártámogatások csökkentek jelentősen a jövedelemtámogatások javára, hanem a közvetlen kifizetések is szigorú szabályok betartásához lettek kötve, mely a környezetvédelem, állategészségügy, higiénia területén jelentkeznek. Az intézkedés legfőbb elemei: 1. egységes gazdaságtámogatási rendszer (SPS), mely a termelés és a támogatás elválasztására épül, 2. közösségi környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági, állat és növényegészségügyi, állatjóléti, és egyéb előírásoknak való megfelelés betartatása, 3. közvetlen kifizetések csökkentése, amibe a moduláció is bele tartozik, 4. a vidékfejlesztés jelentőségének további erősítése, 5. valamint a WTO-követelményeknek való megfelelés Horváth Zoltán, Ódor Bálint: Az Európai Unió szerződéses reformja, Az Unió Lisszabon után, HVG- ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2008., 244. oldal

23 24 Ezeknek az intézkedéseknek a leglényegesebb eleme a termelők közvetlen támogatásának átalakítása volt, melynek eredményeként létrehozták az SPS-t. A támogatási rendszer kialakítása azon alapult, hogy a korábban különböző jogcímen, például: szántóra, legelőre, állatlétszám alapján biztosított közvetlen támogatásokat egységesen, a gazdaság szántó-és legelőterületre vetítve fizessék ki, kiindulva egy adott bázisévben vagy bázisidőszakban a gazdaság által megszerzett jövedelemből. 12 Az egységes gazdasági rendszer középpontjában tehát nem a tulajdonos áll, hanem a mezőgazdasági termelő, a földet művelő, a mezőgazdasági üzem. Az SPS jellemző vonásai: Közvetlen jövedelemtámogatás, amire az a földhasználó pályázhat, aki minimum egy megadott területnagyságot elérő földterületet művel. A támogatás közvetlen termelési kötelezettsége nélkül jár, a termelő szabadon döntheti el, hogy mit szeretne termelni anélkül, hogy a támogatást elveszítené. A termelő azonban csak akkor kaphat támogatást, ha a földet kedvező állapotban tartja, és megfelel a különböző, például környezetvédelmi elvárásoknak (ez a keresztmegfelelés elve cross compliance). Az a gazdálkodó, aki nem teljesíti a követelményeket, elveszítheti a támogatás, vagy csökkentett kifizetésre számíthat. Az egységes támogatás a termelő részére éves átalány jellegű kifizetés, ami a jövedelmét kiegészítő támogatásnak minősül. A ben az új támogatási rendszerre áttérő országok esetében a gazdálkodó támogatását a es évek bázisán számított jövedelme alapján határozzák meg. 13 Létezik egy ún. Egyszerűsített Területalapú Támogatási Rendszer (SAPS), mely egy olyan opciót jelentett az újonnan csatlakozott tagországoknak, ami abban segített nekik, hogy ne kelljen rögtön az SPS rendszert bevezetniük. Ezt a lehetőséget természetesen 12 Kruppa Éva: Mezőgazdaság és halászat. In: Káldyné Esze Magdolna (szerk.), Vida Krisztina, Kruppa Éva, Ferkelt Balázs: Integrálódó Európa II., Perfekt Kiadó, Budapest, 2009., 205. oldal 13 Kruppa Éva: Mezőgazdaság és halászat. In: Káldyné Esze Magdolna (szerk.), Vida Krisztina, Kruppa Éva, Ferkelt Balázs: Integrálódó Európa II., Perfekt Kiadó, Budapest, 2009., 206. oldal

24 25 Magyarország is igénybe vette, hiszen az SPS rendszer túl radikális változást okozott volna A vidékfejlesztés átfogó célkitűzései a as időszakban A mezőgazdaság önmagában nem tudja garantálni a vidéken élők számára a fejlődést és a szükséges munkahelyeket. A vidékfejlesztési támogatások növelése indokolt, hiszen csak így tudják a vidéken élő népességet vidéken tartani. Az AGENDA 2000 vezette be a vidékfejlesztés átfogó programját elismerve a mezőgazdaság multifunkcionális jellegét, és a vidéken élők tevékenységének sokféleségére helyezte a támogatást. A vidékfejlesztés átfogó célkitűzései a as időszakban: I. tengely: A mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és erdészeti ágazat versenyképességének javítása II. tengely: A környezet és a vidék állapotának javítása III. tengely: Az életminőség javítása a vidéki területeken és a diverzifikáció ösztönzése IV. tengely: Leader-program 14 A mezőgazdaság 2008-as ún. Állapotfelmérése is a vidékfejlesztés felértékelődése irányába hatott, kiemelte azokat a fő problémákat, melyeket vidéken és komplex módon kell kezelni. Ezek a következőek: az éghajlatváltozás, a vízgazdálkodás, a megújuló energia termelése és hasznosítása, a biológiai sokszínűség megőrzése, Innováció támogatása. 14

25 26 3. AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSPOLITIKÁJÁNAK MEGVALÓSÍTÁSA HAZÁNKBAN Magyarország az Európai Unióba történő csatlakozásakor és mondhatjuk, hogy mai napjainkig, az Unió azon országaihoz sorolható, amelyek a nyugati országokhoz képest elmaradottabb gazdasággal és fejlettségi szinttel rendelkeznek. Ezt bizonyítja az az Eurostat táblázat is, mely az Európai unió régióit veszi sorba, a leggazdagabbaktól a legszegényebbekig. Nem meglepő módon a legszegényebb régiók Románia, Lengyelország, Bulgária és Magyarország térségéből kerültek ki. Magyarországról a következő négy régió került be a legszegényebbek közé: Észak Alföld Észak Magyarország Dél Alföld Dél Dunántúl A következő táblázat a 20 legelmaradottabb régióját mutatja, GDP-jük Uniós átlagának százalékában.

26 27 Az Európai Unió 20 legszegényebb régiója 3. ábra Forrás: Láthatjuk tehát, hogy az Unió 20 legszegényebb régióiban Magyarország négy helyet foglal el. Sajnos az alföldi régió súlyozottan jelenik meg a táblázatban. Itt szeretném megjegyezni, hogy a vállalt, melyről készítettem az elemzésem, az Alföldön gazdálkodik. Magyarország számára igen fontos minden egyes EU-s támogatásra odafigyelnie és megpályáznia, ha a következő években ki szeretne kerülni a hasonló adatokat összefoglaló táblázatok soraiból. Ezeket a regionális különbségeket igyekszik az Unió regionális, kohéziós és agrárpolitikája is egyre csökkenteni. A regionális különbségek leküzdésére az Európai Unió költségvetésének több mint harmadát használja fel, ami 2007 és 2013 között 347,4 milliárd eurót jelent.

27 A Kohéziós politika Magyarországon Az Európai Unióhoz történő magyarországi csatlakozás egyik legfőbb hozadéka, hogy tagként az Unió támogatási politikájának kedvezményezettjei lehetünk. Ez azonban természetesen csak abban az esetben lehetséges, ha a hazai támogatás politika is EUkonform módon alakul, és ha képes lesz hazai forrásokat is a területfejlesztésre, a regionális különbségek kiküszöbölése érdekében rendelkezésre bocsátani. Ezeket kiegészítve pedig képes lesz az Európai Uniós forrásokat hatékonyan kihasználni Nemzeti Fejlesztési Terv I. (NFT) A csatlakozás első három évében hazánk is jogosult volt arra, hogy támogatásokat kapjanak, mind a Strukturális Alapokból, mint pedig a Kohéziós Alapból. A kohéziós célokat, melyek összhangban álltak az Unió céljaival, az Első Nemzeti Fejlesztési Terv, azaz az NFT tartalmazta, mely operatív programok sorozatából állt. Hazánk ezekben az években az Európai Unió által adományozott források majdnem egészét fel tudta használni (94%-ot), így Magyarország jó abszorpciós képessége megkérdőjelezhetetlen. 15 A os időszakra készített Nemzeti Fejlesztési Terv nem egy átfogó, minden szektorra kiterjedő fejlesztési terv, hanem olyan egységes stratégia volt, mely a Magyarország számára megnyíló európai uniós fejlesztési források felhasználási irányait foglalta össze. Az NFT nek három célkitűzése volt: a gazdasági versenyképesség javítása, a humán erőforrások fejlesztése, valamint egy jobb minőségű környezet kialakítása. Ezekhez szorosan kapcsolódik egy sokkal kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés elérése. 16 Nemzeti Fejlesztési Tervbe foglalt célok megvalósítását 2004 és 2006 között öt operatív program segítette: a. Humánerőforrás - Fejlesztési Operatív Program (23,89%) b. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (23,33%) c. Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (16,48%) d. Agrár - és Vidékfejlesztési Operatív Program (18,16%) 15 Kruppa Éva: Gazdasági, társadalmi és területi kohézió. In: Káldyné Esze Magdolna (szerk.), Takács Gábor, Kruppa Éva, Ferkelt Balázs: Integrálódó Európa II., Perfekt Kiadó, Budapest, 2009., 194. oldal 16

28 29 e. Regionális Operatív Program (17,90%) 17 Az operatív programok mellett zárójelben az EU-s támogatások megoszlását jelöltem százalékos formában, hogy a 100%-ból az egyes programok milyen mértékben részesültek. 4. ábra Európai Uniós támogatások 1990 és 2013 között Forrás: Állami Számvevőszék, Tájékoztató az európai uniós támogatások évi felhasználásának ellenőrzéséről, 2009 A os időszakban a hazai költségvetési forrásokkal kiegészülve 670 milliárd Forint állt rendelkezésünkre a különböző fejlesztésekre. Ez az összeg a 2007-es magyar GDP 2,63 százaléka. 18 Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv céljainak megvalósításához kialakított öt operatív programjának összesen 74%-a volt uniós támogatás. A beruházások és fejlesztése értéke ennél viszont jóval nagyobb, hiszen a támogatások ezekben megsokszorozódva hasznosulnak. A NFT segítségével mondhatni fellendült hazánk gazdasága. Hazánkban ezekre a pályázatokra, mintegy 42 ezer projektet nyújtottak be. A Nemzeti Fejlesztési Terv a hazai vállalkozókat arra késztette, hogy minél átgondoltabban és átláthatóbban működtessék vállalataikat, és hogy hosszú távra tervezzenek. A

29 30 projektekre fordított saját tőke is a fejlesztés és munkahelyteremtés céljait szolgálta, ezzel egy gazdaságélénkítő hatást elérve. A következő ábra mutatja, hogy a os időszakban a magyarországi régiók közül a közép-magyarországi régió kapta a legtöbb támogatást (26%). Ezt a régiót követi az észak-alföldi terület 17%-kal. A harmadik legtámogatottabb terület a dél-alföldi régió volt beérkezett pályázat közül, majdnem a felét meg is támogatták ( pályázatot). 5. ábra Támogatott projektek megoszlása régiónként között Forrás: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) A os időszak végén Magyarországnak a as időszakra az EU kohéziós politikájának keretében egy újabb fejlesztési tervet kellett elkészíteni, hiszen a további fejlesztési forrásokra is jogosultak vagyunk. Az Európai Unió költségvetésének kohéziós politika fejezetéből erre az időszakra 33,4 milliárd euró uniós forrás áll a rendelkezésünkre. Ezt persze kiegészíti a magyar állami hozzájárulás, amely a teljes felhasználható keret 15%át teszi ki, amellyel együtt a fejlesztésekre fordítható összeg összesen 26, e milliárd euróra duzzad. Ezt kiegészíti az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap is, melyről az agrárpolitikai részben részletesen kifejtek.

30 31 A pénzösszegek lehívásához az Európai Unió számára egy tervet kellett készíteni. Ez a Második Nemzeti Fejlesztési Terv, amit Új Magyarország Fejlesztési Tervként is ismerhetünk. Ez a terv tartalmazza azokat a célokat, prioritásokat és javaslatokat melyek alapján pályázhatnak a hazai gazdasági szereplők. Az ÚMFT stratégiai célja az ország modernizációja, az EU átlagos fejlettségi szintjéhez való felzárkózás, a foglalkoztatás és a versenyképesség növelése, melyet hat alapvető fontosságú területre vetítettek ki: 1. gazdaságfejlesztés, 2. környezeti és energetikai fejlesztés, 3. közlekedésfejlesztés, 4. társadalmi megújulás, 5. területfejlesztés, 6. államreform. Ezek megvalósítását 8 ágazati és 7 regionális operatív program szolgálja, végrehajtásukat pedig két évre szóló akcióprogramok segítik, melyek a pályázati kiírások is képzik. Az ÚMFT megvalósítására szolgáló pénzügyi eszközöket és forrásokat úgy határozták meg, hogy figyelembe vették a 15%-os hazai társfinanszírozást. Így 26,3 milliárd eurót biztosítanak ennek a fejlesztési tervnek a végrehajtására. 19 Az ÚMFT keretein belül nagyon sok olyan beruházás valósult és valósul majd meg, mely nagyban hozzájárulhat hazánk gazdasági fejlődéséhez. 19 Kruppa Éva: Gazdasági, társadalmi és területi kohézió. In: Káldyné Esze Magdolna (szerk.), Takács Gábor, Kruppa Éva, Ferkelt Balázs: Integrálódó Európa II., Perfekt Kiadó, Budapest, 2009., 196. oldal

31 32 6. ábra Az ÚMFT Európai Uniós Finanszírozása (milliárd euróban hazai finanszírozási összegek nélkül) Forrás: Amint az, az ábrából is kitűnik az Európai Unió az ÚMFT programjainak megvalósítására az alábbi megosztásban adott támogatásokat. A közlekedés fejlesztésének finanszírozása realizálódik a legnagyobb összegben, ami 6,2 milliárd euró. Ez nem meglepő, hiszen Magyarország gazdasága csak abban az esetben fejlődhet tovább, amennyiben az ország infrastruktúrája megfelelő állapotba kerül. A második helyen a környezeti és energetikai fejlesztések állnak 4,2 milliárd euróval. Ez ugyancsak nem meglepő, hiszen a környezetvédelem és a hulladékok környezetbarát felhasználása az Európai Unió kiemelt fontosságú területe. A harmadik helyen álló oktatás, foglalkoztatás és K+F (3,4 milliárd) is ahhoz járul hozzá, hogy hazánk gazdasága növekedésnek induljon, hiszen ezek nélkül a beruházások nélkül csak egy helyben toporogna. A gazdaság fejlesztése címszó alatt kapott az ÚMFT 2,4 milliárd eurót, melyeket kis-és középvállalkozások támogatására költhet el és az üzleti infrastruktúra javítására. Ebbe a témakörbe sorolnám az általam vizsgált vállalat támogatásait is. Természetesen ezek a finanszírozások még kiegészülnek a hazai finanszírozási összegekkel, melyek nagyban befolyásolják a beruházások nagyságát és eredményességét.

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Az EU regionális politikája 2017. 12. 07. Mit értünk régió alatt? A régió alatt egyedi sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzőket magában foglaló s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti adjunktus

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

regionális politika Mi a régió?

regionális politika Mi a régió? Európai Uniós ismeretek Regionális politika Mi a régió? Régió alatt egy sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzıket magába foglaló, s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Projektalapozás Pályázatkészítés Üzleti tervezés II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Szabó Sándor András pályázati és innovációs tanácsadó regisztrált pályázati tréner egyetemi oktató 1 Mi a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1783/1999/EK RENDELETE (1999. július 12.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1783/1999/EK RENDELETE (1999. július 12.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1783/1999/EK RENDELETE (1999. július 12.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról AZ EURÓPAI PARLAMENT, AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7.

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005 IMPULZUS Program Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. Budapest Az uniós támogatások története TÁMOP 5.5.3. Előcsatlakozás Előcsatlakozási

Részletesebben

Szerkezeti változás a évben

Szerkezeti változás a évben 02/01/02/01 Versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban (249167) 02/01/02/02 Élelmiszergazdaság modernizálása (249178) 02/01/02/03 Vidéki térségek fejlesztése (249189) 02/01/03/01 Beruházás-ösztönzés

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita

Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes

A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes egyetemi tanársegéd varga.agi14@gmail.com Vidékföldrajz és vidékfejlesztés III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Az EU közös agrárpolitikája 2014-től

Az EU közös agrárpolitikája 2014-től Popp József Az EU közös agrárpolitikája 2014-től IMPRESSZUM Szerző: Dr. Popp József egyetemi tanár, Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar Lektor: Dr. Púpos Tibor egyetemi tanár,

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Válságkezelés Magyarországon

Válságkezelés Magyarországon Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés NUTS rendszer Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques NUTS kategóriák NUTS 1: Statisztikai Nagyrégiók NUTS 2: Tervezési-Statisztikai Régiók NUTS 3: Megye Local

Részletesebben

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a

Részletesebben

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében A területi tervezés megújításának szempontjai a 2014-2020 időszakra szóló kohéziós politika tükrében Kajdi Ákos XVII. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2011. október 27., Pécs Kohéziós politika területi

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

OPERATÍV PROGRAMOK

OPERATÍV PROGRAMOK OPERATÍV PROGRAMOK 2014-2020 Magyarország 2020-ig 12 000 milliárd forint fejlesztési forrást használhat fel az Európai Unió és a hazai költségvetés támogatásával. A Kormány által benyújtott és az Európai

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Az Európai Unió agrártámogatásainak átalakulása és annak várható hatásai

Az Európai Unió agrártámogatásainak átalakulása és annak várható hatásai Az Európai Unió agrártámogatásainak átalakulása és annak várható hatásai Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár Miniszterelnökség Lízing Szakmai Napok Mátraháza - 2017. november

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés EU agrárpolitika és vidékfejlesztés Székesfehérvár 2012. április 18. UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Közös agrárpolitika - KAP Már a Római szerződésben szerepelt (39. cikkely)

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

A magyar regionális intézményrendszer

A magyar regionális intézményrendszer Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A magyar regionális intézményrendszer Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti kollar.kitti@gtk.szie.hu

Részletesebben

A magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője

A magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője A magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője Együttműködési lehetőségek a magyar-horvát területfejlesztésben konferencia Eszék, 2018. február 5. A magyar regionális fejlesztés politika

Részletesebben

A Közös Agrárpolitika jelenlegi rendszerének értékei Magyarország számára

A Közös Agrárpolitika jelenlegi rendszerének értékei Magyarország számára A Közös Agrárpolitika jelenlegi rendszerének értékei Magyarország számára Dr. Feldman Zsolt helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Agrárakadémia Merre tovább Közös Agrárpolitika? Herman Ottó

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL. Pályázati információk, események, aktualitások Vállalkozóknak, gazdálkodóknak I. évfolyam 1. szám április 24.

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL. Pályázati információk, események, aktualitások Vállalkozóknak, gazdálkodóknak I. évfolyam 1. szám április 24. AGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL Pályázati információk, események, aktualitások Vállalkozóknak, gazdálkodóknak I. évfolyam 1. szám 2007. április 24. Tartalomjegyzék A 2007-2013-as

Részletesebben

Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források

Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források Energiahatékonyság finanszírozása műhelyfoglalkozás I. Miskolc, 2019. április 16. Tisza Orsolya vezető projektmenedzser BEVEZETÉS Uniós finanszírozás

Részletesebben

1.2. A 2oo7-2o13 közötti programozási időszak kohéziós politikája

1.2. A 2oo7-2o13 közötti programozási időszak kohéziós politikája 1.2. A 2oo7-2o13 közötti programozási időszak kohéziós politikája A programozási periódus általános jellemzői Amint azt látni fogjuk, 2oo7 és 2o13 között a kohéziós vagy regionális politika legfőbb célja

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei 2009-2010-ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza 2007-2008. évi AT TÁMOP 2-TIOP 3. TISZK TÁMOP 2.2.3 6 régió 31 pályázó,

Részletesebben

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei

Részletesebben

MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP

MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP 2014-2020 dr. Viski József Helyettes államtitkár Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Irányító Hatóság Európa

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU

Részletesebben

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek Szivi Orsolya 2009. április 20. Budapest Az előadás felépítése Fejlesztési programok, pályázati lehetőségek

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 9 XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK Fejezeti kezelésű előirányzatok 4 Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztés Operatív Program 0 90,0 0 938,7 0 938,7 Működési költségvetés

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

Regionális politika 2. gyakorlat

Regionális politika 2. gyakorlat 1 Regionális politika 2. gyakorlat Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT ÚMVP 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK, Lisszaboni

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22.

A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22. A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a 2014-2020 idıszakban Bardócz Tamás, Mihálffy Szilvia 2013. május 22. HOP támogatás 2007-2013 Európai Halászati Alap + nemzeti

Részletesebben

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4. OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív

Részletesebben

A 2016. évi európai uniós költségvetési kapcsolatok

A 2016. évi európai uniós költségvetési kapcsolatok A 2016. évi európai uniós költségvetési kapcsolatok Költségvetésben megjelenő EU támogatások Központi Bevétel költségvetési EU forrás Strukturális támogatások 1 220 957,8 749 828,7 471 129,1 Nemzeti Stratégiai

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Felkészülés a as EU-s tervezési időszakra

Felkészülés a as EU-s tervezési időszakra Felkészülés a 2014-2020-as EU-s tervezési időszakra Towards an Effective Regional Resource Allocation TERRA Nyitó konferencia Szeged, 2012. augusztus 9. Tóth Róbert, fejlesztési szakértő Tartalom A 2014-2020-as

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra Dr. Weisz Miklós társelnök Budapest, 2013. február 22-23.

Részletesebben

A REGIONÁLIS POLITIKA FŐBB IRÁNYVONALAI NAPJAINKBAN ÁLDORFIANÉ CZABADAI LILLA

A REGIONÁLIS POLITIKA FŐBB IRÁNYVONALAI NAPJAINKBAN ÁLDORFIANÉ CZABADAI LILLA A REGIONÁLIS POLITIKA FŐBB IRÁNYVONALAI NAPJAINKBAN ÁLDORFIANÉ CZABADAI LILLA TANÁRSEGÉD ALDORFAINE.CZABADAI.LILLA@GTK.SZIE.HU A REGIONÁLIS POLITIKÁRÓL Más néven gazdasági, társadalmi és területi Kohéziós

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

Tervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására

Tervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására Tervezett humán fejlesztések 2014-2020. között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására Horváth Viktor főosztályvezető Balatonföldvár, 2013. augusztus 29. FEJLESZTÉSEK 2014-2020. KÖZÖTT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL

Részletesebben

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár A vidékfejlesztés aktuális közpolitikai és szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár Paradigmaváltás Vidékfejlesztési Minisztérium: - Agrárium - Vidékfejlesztés - Környezetvédelem

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program és a Helyi Fejlesztési Stratégia (LEADER)

Vidékfejlesztési Program és a Helyi Fejlesztési Stratégia (LEADER) ZEMPLÉNI TÁJAK VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET Vidékfejlesztési Program és a Helyi Fejlesztési Stratégia (LEADER) 2015.12.15. Jogszabályi szint Kormányrendeleti szintű szabályozás (272/2014. (XI. 5.) Korm.

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 Zalaszentmárton 2015. augusztus 24. Dr. Csikós Andrea Dóra munkaszervezet vezető Előzmények folyamatok 2007. október 11. Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Önkormányzati és európai finanszírozás

Önkormányzati és európai finanszírozás Önkormányzati és európai finanszírozás BME Tsz. Az önkormányzat gazdálkodása Az önkormányzatok költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzati költségvetés

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai

Részletesebben

Regionális gazdaságtan. Tárgyfelelős: Dr. Káposzta József Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti

Regionális gazdaságtan. Tárgyfelelős: Dr. Káposzta József Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti Regionális gazdaságtan Tárgyfelelős: Dr. Káposzta József kaposzta.jozsef@gtk.szie.hu Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti kollar.kitti@gtk.szie.hu NUTS RENDSZER FEJLŐDÉSE Forrás: pestmegye.hu NUTS 0.: országok

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

Az önkormányzatok pályázati eredményei regionális dimenzióban

Az önkormányzatok pályázati eredményei regionális dimenzióban KÖZLEMÉNYEK HUTKAI ZSUZSANNA Bevezetés Az önkormányzatok pályázati eredményei regionális dimenzióban Az Európai Unió a regionális fejlesztési programokat többek között a strukturális alapokon, a Kohéziós

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában

A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában 2007-2013 A mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása A környezet és a vidék minőségének javítása a termőföld-hasznosítás támogatása

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

www.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP-1.2.2-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben