Női terek II. [2013] Nőket segítő vidéki civil hálózat kiépítésének lehetőségei Magyarországon. Készítette: Milánkovics Kinga és Kövesdi Zsuzsa

Átírás

1 Női terek II. Nőket segítő vidéki civil hálózat kiépítésének lehetőségei Magyarországon Készítette: a REGINA Alapítvány megbízásából Milánkovics Kinga és Kövesdi Zsuzsa

2 A kiadvány a Svájci Magyar Együttműködési Program társfinanszírozásával valósult meg Együttműködő partnerek REGINA Alapítvány Frauen_oase 2 REGINA Alapítvány (

3 Tartalom Háttér A kutatás célja... 7 A kutatás módszertana és a beérkezett minta... 8 Az eredmények értékelése... 8 A számszerű adatok bemutatása... 8 A másodelemzés tapasztalatainak bemutatása Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) Védőnői hálózat Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ, korábbi közismert nevén: Munkaügyi Központ) REGNET: Régiók Nőhálózata Egyesület Anyaközpontok Magyarországi Hálózata Női érdekvédelmi szövetségek új shelter Magyarországon a prostitúció áldozatai számára A kutatási folyamatból és a minta egészének vizsgálatából levonható tanulságok A kutatás eredményeiből és a terepi tapasztalatokból levezethető fejlesztési koncepció A vázolt fejlesztési koncepció költségterve Összegzés A kérdőíves felmérés során a következő vidéki szervezetek jelezték, hogy részt kívánnának venni egy további hálózatépítő munkában Békés Megyei Nők Egyesülete Boldog Terézia Katolikus Egyetemi Feminine Studies Szakkollégium E NÍVÓ Együttműködő Női Vállalkozók Dél Alföldi Regionális Közhasznú Egyesülete Érték Nőknek Egyesület Fészek Kör Háztűz őrző Nők és Anyák Egyesülete REGINA Alapítvány (

4 Holdam Egyesület KANGA Egyesület Kecskeméti Baba Mama Klub Lea Otthon Családok Átmeneti Otthona (anyaotthon) Lorántffy Zs. Református Kismamaház Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége Magyar Vöröskerszt Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Szervezetének Anya Gyermek Segítőotthona és Krízisközpontja Nők Közéleti Szerepvállalását Segítő Kelet Magyarországi Alapítvány Ölelés Babahordozó Egyesület (röviden: Ölbebaba) REGINA Alapítvány Régiók Nőhálózata Egyesület Szarvasi Fiatalok a Holnapért Szentgotthárdi Életfa Baráti Kör Színes Gyöngyök Délvidéki Roma Nőkért Egyesület Szív Lelkiségi Központ a Nőkért Alapítvány Tápióbicskei Művelődési Ház Kikelet Gyöngyfűző klub Ürömi Teleház Közhasznú Egyesület Várpalotai Írisz Nőegyesület Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület Mellékletek számú melléklet: Miniszteri találkozó Balog Zoltánnal egyeztetett a Baptista Szeretetszolgálat elnöke számú melléklet: A felmérésben azonosított szervezetek listája számú melléklet: Családok Átmeneti Otthonai számú melléklet: Az OKIT szolgáltatásának leírása számú melléklet: Segélytelefonszámok és információ források bántalmazottaknak Segélytelefonszámok, információk bántalmazottaknak: Segélytelefonszámok: számú melléklet: Sorsunk és Jövőnk Szeretetszolgálat shelter információk számú melléklet: A Szociális és Munkaügyi Minisztérium közleménye az OKIT telefonszolgálatának létrejöttéről REGINA Alapítvány (

5 8. sz melléklet: A MINE Mother Centers International Network for Empowerment anyaközpont koncepciója REGINA Alapítvány (

6 Háttér tavaszán Oborni Katalin és Dezső Dóra önkéntes tevékenységének köszönhetően a REGINA Alapítvány egy online kutatás keretében vizsgálta a magyarországi női tereket, női közösségeket, nők számára szolgáltató civil szervezeteket, csoportokat. Mivel akkor arra a munkára semmilyen anyagi erőforrás nem állt rendelkezésre, így nem volt lehetőség részletesen és költségesen felkutatni az akkori szervezeteket. Az online módon szétküldött felhívásokra akkor mindössze 26 kitöltött kérdőív érkezett vissza. Ennek a kutatásnak az összefoglalója itt érhető el: A REGINA Alapítvány számára fontos és folyamatos cél, hogy a hazai női tereket láthatóvá tegye, a közöttük lévő együttműködéseket elősegítse és ennek a munkának az eredményeként hozzájáruljon ahhoz, hogy az elsősorban vidéki térségekben a nők, anyák önsegítő csoportjai erősödjenek, lehetőségeik növekedjenek. Az alapítványnak szintén fontos célja, hogy legyenek, alakuljanak és erősödjenek azok terek, ahova a nők speciális nehézségeikkel fordulhatnak, ahol szakszerű információkat és segítséget kérhetnek és kaphatnak. Ennek érdekében működteti a REGINA NőHázat is Gödöllőn, ami egy nők által fenntartott közösségi ház ( A svájci frauen_oase (a szervezet hivatalosan kis betűkkel írja a nevét) szintén egy nőház Bázelben. Fő szolgáltatásaik között anonim segítséget nyújtanak a helyi hátrányos helyzetű nőknek, élelmiszert, ruhát, óvszert biztosítanak, mosási, mosakodási lehetőséget kínálnak és számos egyéb adminisztratív, egészségügyi és mentális segítséget nyújtanak az arra rászorulóknak. Pár éve a frauen_oase nőházában egyre több magyar nő kezdett megjelenni. Ezek a nők döntően szegény magyar roma és nem roma nők, akik jellemzően nem beszélnek idegen nyelvet és a szervezet feltételezése alapján közülük sokan prostituáltak és/vagy emberkereskedelem áldozatai. A svájci szervezet emiatt kapcsolatba lépett a REGINA Alapítvánnyal, és együttműködést kezdeményezett. A közös munka finanszírozása egy a Svájci Magyar Együttműködési Program társfinanszírozásával megvalósuló projekt keretében folytatódik 2012 és 2013 között. Jelen kiadvány egy gyakorlat orientált gyűjteménye és értelmezése a Magyarországi vidéki nőket segítő elsősorban állami és civil rendszernek. A kiadvány a terepen dolgozó szervezetek és szakemberek szempontjából készült, az értelmezések a terepen dolgozók munkáját kívánják segíteni. 6 REGINA Alapítvány (

7 A kutatás célja A projekt előkészítő munkálatai során a kutatás pontos tartalmának meghatározásakor a REGINA Alapítvány célja a magyarországi női terek a korábbinál átfogóbb feltérképezése volt, míg a frauen_oase célja az volt, hogy információkat kapjon a magyarországi nőket támogató intézményrendszer szereplőiről, az általuk kínált szolgáltatásokról annak érdekében, hogy a hozzájuk forduló magyar nőket segíteni tudják hazai információkkal. Az már a projekt előkészítésének idején egyértelművé vált, hogy a svájci partnerek által keresett megfelelő és hatékony intézményrendszer Magyarországon egyáltalán nem létezik, sem állami, sem civil ellátó rendszer nincs, és az elkövetkező időszakban nem is nagyon valószínű, hogy egy ilyen rendszer kialakításra kerülne. Mivel azonban Svájcban egyre növekszik a magyar prostituáltak és más hátrányos helyzetű nők száma, így az együttműködés fókusza átalakult. Az alapvető fókusz a kutatás elindításakor az lett, hogy megvizsgáljuk, melyek azok a női terek, női szervezetek, nők számára szolgáltató közösségek Magyarországon, amelyek valamilyen szolgáltatást kínálnak nőknek általában. A svájciak érteni szeretnék azt társadalmi és gazdasági hátteret és környezetet, ahonnan a náluk felbukkanó nők érkeznek, tájékozódni kívánnak a magyar viszonyokról. Sajnos azonban olyan kutatás sem létezik Magyarországon, ami naprakészen és a felhasználók számára jól elérhetően tükrözné a szolgáltatások és szervezetek rendszerét. Magyarországon nincs a bántalmazott nőket, az emberkereskedelem áldozatait, a prostitúcióba kényszerített kiskorú és nagykorú nőket, az egyedülálló kisgyerekes nőket, a szegénységben élő nőket és gyerekeket védő és támogató megfelelő törvényi háttér, sem pedig hatékony ellátó rendszer, sőt jól láthatóan még a törvényhozói szándék is hiányzik. A vizsgálódás fókusza ezért inkább arra irányul, hogy feltérképezze az ország különböző pontjain működő szerveződéseket, felmérje, hogy mi a jelenlegi magyar helyzet a nők számára kínált segítő szolgáltatások tekintetében. Szintén célja felmérni azt, hogy az elsősorban vidéken működő szervezetekben és közösségekben milyen a szándék és a hajlandóság egy összehangoltabb munkára, a nőknek terepen szolgáltató szervezetek közötti együttműködésre, illetve az is, hogy az eziránt nyitott csoportokkal további hálózatépítési munkát folytasson. A kiadvány elsősorban a következő célcsoportok számára készül magyar és angol nyelven: 7 REGINA Alapítvány (

8 olyan külföldi terepi szervezetek számára, melyek munkájuk során Magyarországról származó prostituáltak és/vagy emberkereskedelem áldozatok segítését végzik, olyan magyar civil szervezetek számára, akik elsősorban vidéki nők helyzetének javításáért dolgoznak, olyan szakemberek, laikusok és kutatók számára, akik érdeklődnek a gender érzékeny vidékfejlesztés iránt. A kutatás módszertana és a beérkezett minta A korábbi kutatáshoz hasonlóan most is a kérdőívekre alapozott kutatási módszert választottuk, kiegészítve telefonos interjúkkal és másodelemzéssel az internetes honlapokkal rendelkező, interneten elérhető szervezetek, közösségek, klubok felkutatása érdekében. A kutatás nem reprezentatív és nem célja, hogy statisztikai jellegű állításokat tegyen. Sokkal fontosabbnak tartottuk, hogy lehetőleg minél több szerveződéshez eljussunk. A korábbi kutatáshoz képest igyekeztünk elsősorban a telefonos interjúk adta tágabb lehetőségek segítségével elérni azt, hogy a felmért szervezetek bemutatásán túl megtudjuk, hogy érdekli e őket egy olyan országos hálózatban való részvétel, melynek keretében ezek az elsősorban vidéki szervezetek és szerveződések egymással hatékonyabban tudnak információkat cserélni, segíteni és képezni egymást, együtt fellépve erősíteni egymást illetve az együttműködések és információ csere eredményeként javítani a nők számára kínált szolgáltatásaik színvonalát, spektrumát. A vizsgálat során 41 szervezettel sikerült telefonos interjút készíteni és további 41 szervezetet sikerült honlapjukon keresztül azonosítani. További 6 olyan szervezetet sikerült azonosítani, amelyek korábban női témákban aktívak voltak, de mostanra megszűntek. Így összességében 88 szervezetet, szerveződést, csoportot sikerült azonosítani. Az eredmények értékelése A számszerű adatok bemutatása A felmérés során tehát fontos cél volt azoknak a vidéki (nem budapesti) szervezeteknek az azonosítása, melyeknek szándékában áll egy a projekt kapcsán kialakuló hálózatban részt venni. 26 ilyen vidéki szervezetet azonosítottunk, és őket tekintjük a 8 REGINA Alapítvány (

9 későbbi együttműködések fejlesztésében elsődleges partnereknek. További 10 budapesti szervezet fejezte ki együttműködési szándékát, a fennmaradó 46 működő szervezet vagy nem kíván kapcsolódni, vagy velük nem készült telefonos interjú (csak a másodelemzés során lehetett őket megtalálni, de telefonon nem voltak elérhetők). Az eredmények elemzésekor a már megszűnt szervezeteket nem vettük figyelembe. A szervezetek megyénkénti eloszlása egyenetlen, Budapesten és Pest megyében található az 57 százalékuk, szám szerint 47 szervezet. Borsod Abaúj Zemplén megye az egyetlen ahol 5 szervezetet találtunk, míg az összes többi megyében számuk 5 alatti, gyakorta 1 vagy táblázat: Azonosított szervezetek megyék szerint Megye Szervezet Megye Szervezet Bács Kiskun 1 Heves 2 Baranya 3 Komárom Esztergom 1 Békés 4 Pest 10 Borsod Abaúj Zemplén 5 Somogy 1 Budapest 37 Szabolcs Szatmár 2 Bereg Csongrád 2 Tolna 1 Fejér 2 Vas 2 Győr Moson Sopron 1 Veszprém 2 Hajdú Bihar 4 Zala 2 1. ábra: Magyarország megyéi 9 REGINA Alapítvány (

10 2. táblázat: Szervezetek eloszlása települések szerint A szervezet címe (település) Összesen A szervezet címe Összesen (település) Békéscsaba 3 Nyíregyháza Sóstóhegy, 1 Budapest 37 Páty 1 Debrecen 4 Pécs 3 Eger 1 Sárszentmihály 1 Gödöllő 2 Szarvas 1 Gyöngyös 1 Százhalombatta 2 Hódmezővásárhely 2 Szekszárd 1 Kaposvár 1 Szentgotthárd 1 Kecskemét 1 Tahitótfalu 1 Keszthely 1 Tápióbicske 1 Körmend 1 Üröm 1 Miskolc 5 Várpalota 1 Mór 1 Veszprém 1 Mosonmagyaróvár 1 Zalaegerszeg 1 Nagykovácsi 1 Tata 1 Nyíregyháza 1 Pest megye (titkos) 1 A felmérésben vizsgáltuk a szervezetek munkavállalóinak és önkénteseinek számát. 3. táblázat: A szervezetek alkalmazottainak száma Alkalmazottak száma Szervezetek száma nem releváns 1 nincs adat 41 5% 5% 3% 5% 3% 2% 5% 2% 7% Alkalmazottak száma 17% 46% nem releváns 10 REGINA Alapítvány (

11 4. táblázat: A szervezetek önkénteseinek száma (éves szinten) Önkéntesek száma (éves szinten) Szervezetek száma alatt fölött 6 nincs adat 41 Önkéntesek száma szervezetenként (éves szinten) 15% 15% 7% 40% 23% 0 10 alatt fölött Látható, hogy a telefonon megkérdezett szervezetek közel felének, 46% nak nincs alkalmazottja, a tevékenységeket kizárólag önkéntes alapon végzik. A szervezetek közel kétharmadának, 66% nak kettő vagy kevesebb alkalmazottja van. Ezen adatok alapján azt feltételezzük, hogy a még működő szervezetek is kicsik, alul finanszírozottak így szolgáltatásaikat többnyire esetlegesen végzik. Ezeket a feltételezéseket alátámasztják az ügyfélszolgálati időkre, a saját térre és a finanszírozás módjaira adott válaszok is. 5. táblázat: saját tér, közösségi tér, személyes ügyfélszolgálat megléte Saját kommunikált Összesen közösségi tér, személyes ügyfélszolgálat n.a. 5 nincs 55 van 22 Saját, kifelé is kommunikált közösségi tér, személyes ügyfélszolgálat 27% 6% 67% n.a. nincs van A szervezetek működésük finanszírozásának forrásaként elsősorban a tagdíjakat, az 1% ot, pályázati forrásokat, adományokat jelöltek meg. Kizárólag egyházi fenntartású szervezetek jelölték meg az állami normatívát, mint bevételi forrást. Az interjúk során a megkérdezettek alátámasztották azt az általános civil tapasztalatot, hogy az 1% 1 bevételek kiszámíthatatlanok és jellemzően nem nagy összegek, az adományok úgyszintén. A nagyobb 1 1%: magánszemélyek az adójuk 1% t felajánlhatják civil szervezetek számára minden évben az adóbevallásaikban 11 REGINA Alapítvány (

12 szervezetek működésüket sokkal inkább pályázati forrásokból finanszírozzák. A pályázati rendszernek lényeges strukturális hátránya, hogy projekt alapú működést tesznek lehetővé, és ennek eredményeként az egyes projektek lezárultakor nincs garancia arra, hogy az adott tevékenységet a szervezet folyatatni tudja. A nőket vagy bármilyen más hátrányos helyzetű csoportokat segítő munka jellemzője, hogy egy egy új szolgáltatás bevezetése, elfogadtatása és beágyazása a helyi közösség életébe gyakorta 1 2 évet is igénybe vesz. Szintén gyakori, hogy egy új szolgáltatás éppen addigra lesz rendszer szinten beágyazva egy helyi közösség életébe, amikor az azt finanszírozó projekt lezárul. Összességében ezért elmondható, hogy a vizsgált szervezetek finanszírozási struktúrája nem alkalmas a nőket hatékonyan segítő országos ellátó és intézmény rendszer anyagi hátterét biztosítani. Nincs megfelelő programfinanszírozás és nincs olyan minősítő rendszer, ami alapját képezheti egy egységes ellátó rendszer kialakításának, akár állami szinten. Szintén részben a pályázati rendszer elégtelenségére vezethető vissza az, hogy mivel a források nagyon korlátozottak és a szervezetek alulfinanszírozottak, ezért a kifejezetten pályázatokból működtetett szervezetek között gyakorta bizalmatlanság és konkurens viselkedés tapasztalható, ami méginkább hátráltatja az amúgy is gyenge rendszer együttes hatékonyságát. Ugyanakkor pozitívumnak tekinthető, hogy az egymástól térben távol működő vidéki szervezetek között alkalmanként mégis jó és hatékony együttműködések tudnak kialakulni, ami egyrészt köszönhető annak, hogy a terepen elszigetelten dolgozó szervezetek számára megerősítő és szakmailag támogató a hasonló szervezetekkel információkat cserélni, másrészt bizonyos pályázatokban (pl. TÁMOP) előny, ha több szervezet együtt pályázik konzorciumi felállásban. 6. táblázat: a szervezetek jogi, működési formái jogi forma Összesen alapítvány 20 csáo 2 2 egyesület 41 egyházi intézmény 4 klub, közösség 8 szövetség 7 Jogi, működési forma 10% 9% alapítvány csáo 5% 24% egyesület 50% 2% egyházi intézmény klub, közösség szövetség Az azonosított szervezetek fele egyesületi formában működik, negyede alapítványiban. 2 Családok átmeneti otthona 12 REGINA Alapítvány (

13 A másodelemzés tapasztalatainak bemutatása A másodelemzés során kétirányú volt az adatgyűjtés. Egyrészt igyekeztünk felkutatni a honlappal rendelkező, elsősorban vidéki szervezeteket. Az így azonosított szervezetekkel kapcsolatos információk bekerültek a szervezetek adatbázisába, és a számszerű adatok elemzésébe. A másik kutatási irány a szervezetek fölötti szerveződési szinteket igyekezett láthatóvá tenni, szintén elsősorban vidéki fókusszal, de itt vizsgáltuk a budapesti székhelyű, országos hatáskörrel működő női civil szervezeteket is. A vizsgálatban azokat a rendszereket próbáltuk felmérni, amelyek nők számára kínálnak szolgáltatásokat, segítséget, információt, elsősorban a következő területeken: bántalmazás, prostitúció, munkaerő piac, szociális szolgáltatások, helyi információk. Az információk elemzésekor a jelenlegi helyzeten túlmenően azt is próbáltuk megbecsülni, hogy az adott rendszer milyen potenciált képvisel egy későbbi hálózatépítési munkában. Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) Az OKIT egy állami fenntartású rendszer, honlapja a Ez tulajdonképpen a hivatalos állami struktúra, erről lehet hallani akkor, mikor a mindenkori kormányzat valamiért beszámolni kényszerül arról, hogy milyen intézményrendszer van Magyarországon a bántalmazott nők, a prostituáltak és az emberkereskedelem áldozatainak (pl. CEDAW jelentés). Honlapja szerint az OKIT a hozzátartozók közötti erőszak (párkapcsolati erőszak, a gyermekbántalmazás, illetve a háztartáson belül a rokonok, családtagok által elkövetett erőszak), a prostitúció és emberkereskedelem áldozatainak megsegítésével foglalkozik. Az OKIT szolgáltatási rendszerének bemutatása a 4. számú mellékletben olvasható. Ezt az anyagot az OKIT honlapjáról vettük át. Részletes, számszerű információkat tartalmazó hivatalos forrást azonban nem találtunk arra vonatkozóan, hogy pontosan hány shelter, hány férőhely van az országban. Informális szakmai beszélgetésekben elhangzott és nem ellenőrzött adatok szerint 40 körüli az OKITon keresztül elérhető férőhelyek száma, ami messze elmarad az elégségestől. Az OKIT szolgáltatásának jellemzői: nincs elég férőhely, a telefonon segítséget kérő nőket jellemzően helyhiány miatt azonnal elutasítják, a krízishelyzetben lévő nők 30 napig maradhatnak a shelterben, ami indokolt esetben további 30 nappal meghosszabbítható, a shelterek titkos házak az ország különböző távoli pontjain, ahova a bántalmazottaknak saját költségen kell eljutniuk, az utazásban az OKIT nem segít. Az OKIT a bántalmazottak számára nem látható intézmény, nincsenek hirdetéseik, feltételezhető, hogy a bántalmazottak jelentős része nem is tud a létezéséről. A REGINA Alapítvány saját munkája és terepi tapasztalata alapján elmondható, hogy a vidéken élő bántalmazott nők nem tudják, hogy hova fordulhatnak és ott milyen segítséget kaphatnak. A hozzánk 13 REGINA Alapítvány (

14 forduló áldozatokra, bántalmazott nőkre általában jellemző, hogy korábban még nem hallottak az OKIT rendszeréről. Védőnői hálózat A védőnői hálózat ami a mai napig egyedülálló rendszer Európában szintén állami fenntartású rendszer, jogelődje eredetileg 1927 ben alapult ben készült egy tanulmány A védőnői rendszer működésének bemutatása, a fejlesztésre irányuló javaslatok összefoglalása címmel, a tanulmány magyar nyelven letölthető az internetről: A tanulmány szerint 2006 ban 5270 szervezett védőnői állásból 4985 volt betöltve. A védőnők státusza és munkája igen speciális. Segítő, tanácsadó és ellenőrző munkát egyaránt végeznek. A gyerekvédelmi rendszer részeként elvileg kötelesek jelenteni, ha egy családban veszélyeztetett gyereket találnak. A veszélyeztetettség több forrásból eredhet, pl. elhanyagolásból, alultápláltságból, egészségügyi veszélyekből, és bántalmazásból is. Védőnőkkel folytatott beszélgetésekből azonban tudni lehet, hogy a törvényekben előírtakat a gyakorlatban nagyon különböző módon van lehetőségük értelmezni, és igen nagy hatalmuk van abból a szempontból, hogy a segítségre szorulóknak milyen módokon segítenek. Egy elhivatott és valóban segíteni akaró védőnő fontos segítője tud lenni egy krízis helyzetben lévő nőnek. Részlet a tanulmányból: A védőnői szakma olyan női foglalkozás, mely az empátiára, gondoskodásra, szolidaritásra, a teljes személyiség mások érdekében történő önfeláldozó átadására, a hagyományos családi tapasztalatok foglalkozási szintre történő átsugárzására épül, azaz elválaszthatatlanul megtalálható benne a magánélet és a közfeladat. A védőnői szerep sajátos peremszerep. Egészségügyi főiskolai végzettséghez kötött, úgynevezett értelmiségi szakma, ugyanakkor az egészségügyi hierarchián belül alacsony szinten helyezkedik el. A gondozottak számára a védőnő az egészségügyi intézményrendszert képviseli, ami az iskolázottságban, a társadalmi hierarchiában elfoglalt hely szerint alacsonyabb szinten lévő családok számára a szakértői tekintély fölényével bírhat. A védőnők egyéni, női életútja és pályaválasztása, karrierútja e két szerepkör sajátos interferenciáját hordozza magában. Diplomát szereznek, de sajátos női diplomát, olyan pályát választanak, amelyben a saját családi tapasztalatok (párkapcsolat, családtervezés, gyermeknevelés, stb.) a foglalkozási szerep immanens részét képezi. E tényeknek a mindennapi tevékenység során mind a foglalkozási szervezeti hierarchiában, mind a családokkal való kapcsolattartásban megvan a maguk jelentősége. Kérdés, hogy az intézményesen szerzett tudás és a női tapasztalatokból származó tudás ötvözete milyen módon befolyásolja a védőnők gondozottaival folytatott munkáját, különös tekintettel a konkrét egészségügyi szolgáltatáson túli életvezetésre, életmódra, családi munkamegosztásra és feladatokra vonatkozó tanácsadásra. A védőnő etnikai hovatartozása révén is határszerepben van. Magyarországon csak elenyésző számban vannak roma védőnők, így elmondható, hogy a védőnői szakma a többségi magyar társadalom képviseletében tevékenykedik, egyszerre közvetítve a korszerű egészségügyi ellátás szakmai normáit és egy speciális társadalmi csoport családra vonatkozó értékeit. Kérdés, hogy a társadalmi hierarchia legaljára 14 REGINA Alapítvány (

15 szorult, ezen belül etnikai mássága miatt előítélettel sújtott, diszkriminált társadalmi csoport, a magyarországi romák körében végzett védőnői munka hogyan birkózik meg azokkal a konfliktusokkal, amelyek adandó alkalommal a cigány közösségek többségitől eltérő hagyományaiból, életmódjából, családfelfogásából, értékrendszeréből fakadnak. A védőnők a következő területeken tevékenykednek: 1. Védőnők az egészségügyi alapellátásban területi védőnők, iskola védőnők 2. Védőnők az egészségügyi szakellátásban kórházi védőnők 3. Védőnők a Családvédelmi Szolgálatban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatban (az ÁNTSZ ben) 4. Védőnők a szakmai felügyeletben az ÁNTSZ ben Az ÁNTSZ ben dolgozó vezető védőnők végzik a védőnői munka Terepi szempontból a vidéki nőket segítő, elérhetőségük szempontjából az egészségügyi alapellátásban dolgozó területi és iskolai védőnők munkája érdemel kiemelt figyelmet. A területi védőnők például egy új gyermek születésekor kijárnak a családokhoz, tanácsaikkal segítik a nőket. Bár a körzetek gyakran nagyok, a védőnők túlterheltek és alulfizetettek, mégis elmondhatjuk, hogy ez az a rendszer, ami a leginkább ismert, közismert, elismert és elérhető a vidéki nők számára. Egy nőket segítő hálózat építése során, a védőnők fontos szereplői lehetnek egy professzionális rendszernek. Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ, korábbi közismert nevén: Munkaügyi Központ) honlapja: A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szintén egy állami rendszer, hivatalos anyagainak bemutatása helyett jelen kiadvány keretei között azt mutatjuk be, ami a Munkaügyi Központok ról kialakult lakossági vélemény. A REGINA Alapítványban 2005 óta működtetjük az un. Munka helyben programunkat, melynek célja, hogy a gödöllői régióban az állás információkat terjessze, összekapcsolja munkaadókat és munkavállalókat, illetve ingyenes tanácsadások keretében segítse a térségben élő nők és férfiak munkaerőpiaci reintegrációját. A programnak 2013 elején 2500 fölötti regisztrált tagja van. A Munkaügyi Központok kal kapcsolatos lakossági véleményt a Munka helyben program tapasztalataiból gyűjtöttük össze. A lakosság tehát az új nevén Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatot Munkaügyi Központ néven említi és ismeri. Elsősorban a következő okokból keresik fel: elveszítették az állásukat és regisztrálni akarnak munkanélküli ellátásra, szeretnének a Munkaügyi Központ által szervezett ingyenes képzésekre járni, 15 REGINA Alapítvány (

16 A köznyelvben a munkanélküli segély az, amire egy állását elvesztett személy jogosult. Ennek hivatalos neve 2013 elején álláskeresési járulék és maximum 90 napig folyósítják. A rendszer részletes ismertetését nem tartjuk jelen kiadvány keretei között indokoltnak, mert a segélyezés rendszere gyakorta változik, bonyolult, összege kevés és rövid ideig kapják az arra jogosultak. Ráadásul az egész intézményrendszer nagy, lomha és bürokratikus, jellegében sokkal inkább hivatali mint szolgáltatói szellemű. Az ingyenes továbbképzési lehetőségek rendszere átláthatatlan, és nem egyértelmű hogy milyen mechanizmusok alapján dől el, hogy melyik álláskereső járhat ilyen képzésre és melyik nem. A lakosság elégedetlen az NFSZ szolgáltatásaival, ügyfélkezelési hozzáállásával, és nem úgy tekint rá, mint egy használható szolgáltatásra. Civil segítői tapasztalataink alapján jelenleg úgy gondoljuk, hogy a hálózatépítő munkában az NFSZ nek nincs reálisan elvárható aktív szerepköre. REGNET: Régiók Nőhálózata Egyesület honlap: nohalozat.hu/ Az egyesület 2009 ben alakult, és a nőkérdéssel foglalkozó vidéki társadalmi szervezeteket összefogó ernyőszervezetként működik. Célja a nők esélyegyenlőségéért és érdekérvényesítéséért tevékenykedő vidéki egyesületek, alapítványok összefogása, segítése, érdekvédelmük ellátása. Kiemelten fontos számukra a nők közéleti szerepvállalásának segítése, ennek érdekében a vidéki településeken hivatalban lévő női polgármestereket segítik képzésekkel, hálózat építéssel. Tagszervezetek (a REGNET honlapja alapján, letöltve ): Alapítvány a Bölcsődei Dolgozókért 1051 Budapest, Nádor utca 32. Baráti Kéz Egyesület 6000 Kecskemét, Katona J. u. 18. Békés Megyei Nők Egyesülete 5800 Békéscsaba, Derkovits fasor 1. Bedekovics Lőrinc Népfőiskolai Társaság 5125 Jászfényszaru, Fürst Sándor u. 1. Kézfogás Veszprémért Egyesület 8200 Veszprém, Halle u. 5/F Miskolci Nőknek is Esélyt MINŐIES Alapítvány 3525 Miskolc, Körmöci u. 15. "Nő az erő" Közhasznú Egyesület 3300 Eger, Bajcsy Zsilinszky u. 9. Nők a Holnapért Alapítvány 1068 Budapest, Városligeti fasor Nők a Jobb Jövőért Egyesület 4400 Nyíregyháza, Állomás tér 2. Nők a Közéletben Alapítvány 7622 Pécs, Liszt F. u. 19. Nők a XXI. Századért Egyesület 8360 Keszthely, Kossuth u. 40. Nők Szatmárért Egyesület 4700 Mátészalka, Szokolay Ö. út 7. 3/10 Uniós Tanoda Egyesület 1224 Budapest, Dukát utca 69. Utak a Munka Világába Közhasznú Egyesülete 5600 Békéscsaba, Békési út Várpalotai Írisz Nőegyesület 8100 Várpalota, Tési út 6. Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület (VENŐKE) 8200 Veszprém, Szigety J. u REGINA Alapítvány (

17 Már jelen projekttel egy időben, de attól függetlenül elkezdődött egy tárgyalás sorozat a REGNET, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség és a REGINA között, melynek fókuszában az együttműködési lehetőségek keresése áll, kifejezetten a vidéki nők helyzetének javítása érdekében. Anyaközpontok Magyarországi Hálózata Az Anyaközpontok Magyarországi Hálózata a Magyarországon működő vagy kialakítás alatt lévő anyaközpontjainak informális hálózata, szövetsége, illetve információ és szakmai tapasztalatcsere és egyeztető fóruma. Szakmai előzménye a REGINA Nő és Anyaközpont Hálózat, melynek létrehozását a REGINA kezdte el 2006 ban. Akkor még csak pár olyan női közösséget sikerült azonosítani, amelyek részt kívántak vagy tudtak venni egy a helyi/szervezeti szintű munka fölötti országos hálózati munkában. Az anyaközpont hálózat fejlődésének új lendületet adott a 2010 ben Miskolcon megnyílt új anyaközpont, melyet a Holdam Egyesület hozott létre. Neve: Holdam Udvar ( A Holdam Egyesület is tagja az Anyaközpontok Nemzetközi Hálózatának (MINE Az anyaközpontok olyan női közösségi terek, melyek alulról szerveződnek, a helyi női közösség építi, határozza meg a benne folyó tevékenységeket és döntési kompetenciája van a terek működtetéséről, a helyi igényeknek és lehetőségeknek figyelembevételével. Az anyaközpontok bizonyos nyitvatartási renddel működnek (jellemzően a fenntartáshoz rendelkezésre álló erőforrások fényében. Ezek a helyek rendszerint nyitottak, oda a nyitvatartási időben bárki betérhet. Az anyaközpontok mindenféle háttérrel érkező nők számára potenciális segítő helyek. Jelenleg Magyarországon az anyaközpontok a következő szolgáltatásokat kínálják: képzések, tanácsadások, közösségi események, szoptatásra, pelenka cserére alkalmas helyek, önsegítő csoportok, klubok, számára közösségi tér, közösségi élelmiszer beszerzések átvételi pontja, munkaerőpiaci reintegrációt segítő szolgáltató és ügyfélszolgáló pontok. Előfordul, hogy az anyaközpontok adományokat is gyűjtenek és adnak a rászorulóknak. A már régebben működő anyaközpontoknál rendszerint megjelennek a nagyon hátrányos helyzetű, és/vagy krízisben lévő és/vagy családon belüli erőszak elől menekülő nők is, nem ritkán gyerekekkel. Az anyaközpontokra jellemző, hogy szállást nem tudnak adni a hozzájuk érkező krízisben érkező nőknek. Szintén jellemző az anyaközpontokra, hogy finanszírozásuk nagyon kiszámíthatatlan és esetleges. Lehetőségek, melyeket az anyaközpontok rejtenek magukban Egy nőket, családokat segítő professzionális hálózat kialakításában az anyaközpontoknak a következő szempontok mentén van kulcs jelentősége: helyben, terepen működnek, a helyi közösség által működtetve, ismerik a helyi viszonyokat és a közösség tagjai bizalommal vannak irántuk, 17 REGINA Alapítvány (

18 az anyaközpontokat működtető nők jellemzően tagjai azoknak a hátrányos helyzetű csoportoknak akiket szolgálnak, így tisztában vannak a nehézségekkel, a megoldandó problémákkal, döntési kompetenciájuk van abban, hogy milyen szolgáltatásokat és milyen rendszerben nyújtanak, így a lehető leghatékonyabb rendszert tudják kialakítani a lehető legkisebb költségen, az anyaközpontok jó példái annak, hogy a szubszidiaritás elve hogyan tud jól működni a gyakorlatban. Nehézségek, melyek a folyamatos professzionális működtetést hátráltatják Az anyaközpontok épületeit jó esetben a helyi önkormányzatok biztosítják a működtető civilek számára, így bérleti díja nincs, vagy minimális. A működtetés erőforrás igénye két fő tételből adódik, a rezsi költségek és a nyitvatartást biztosító személyzet idejéből. A szakmai szolgáltatást gyakorta (erre megfelelő erőforrások híján) önkéntes szakmai segítők kínálják (pl. pszichológusok, jogászok, fejlesztők, stb.) A rezsi költség és a nyitva tartás, a szervezés logisztikai része, a takarítás, karbantartás azonban hosszútávon nem megoldható tényleges pénzügyi források nélkül. Feltételek melyek megvalósulása szükséges ahhoz, hogy az anyaközpontok professzionális szolgáltató hálózattá fejlődjenek 1. A rezsi költségek és két félállású adminisztratív munkatárs bérének anyagi fedezete. Ez havi szinten kb Ft ból kigazdálkodható. 2. Szakmai képzés a következő területeken: vidékfejlesztés, közösség fejlesztés, gender, bántalmazás, családon belüli erőszak áldozatai számára nyújtott segítségnyújtás módjai és gyakorlata, fundraising vidéki környezetben, önkéntes menedzsment, társadalmi vállalkozás fejlesztés, közösségi marketing, PR és kommunikáció. Női érdekvédelmi szövetségek Magyarországon jelenleg 3 szövetségi formában működő ernyőszervezet van, ezek a következők: Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség ( Magyar Asszonyok Érdekszövetsége ( Magyar Nők Szövetsége ( 18 REGINA Alapítvány (

19 A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség az Európai Női Lobbi (European Women s Lobby) magyar tagszervezete, így szervesen kapcsolódik az EU női érdekérvényesítő folyamataiba. A REGINA Alapítvány a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség tagja. A hálózatépítő munkában úgy gondoljuk, hogy mindhárom szövetség fontos partner lehet. Jelen pályázat keretében a Női Érdekérvényesítő Szövetséggel kezdődtek meg a tárgyalások a hálózat fejlesztésével kapcsolatos lehetséges együttműködés kidolgozásával kapcsolatosan. 2 új shelter Magyarországon a prostitúció áldozatai számára A projekttel és a kutatással egy időben 2013 tavaszán nyílik Magyarországon két olyan új shelter, ami prostituáltak számára kínál segítséget. Fenntartóik a Baptista Szeretetszolgálat és a Névtelen Utak Alapítvány. A kiadvány elkészültekor még nincsenek olyan publikus információk amik a szolgáltatások igénybevételével kapcsolatosan bemutathatók a jelen tanulmány keretei között. Tárgyalások zajlanak a svájci partner, a két shelter és a REGINA Alapítvány között a lehetséges együttműködések fejlesztéséről. 19 REGINA Alapítvány (

20 A kutatási folyamatból és a minta egészének vizsgálatából levonható tanulságok Nincs Magyarországon olyan célzott és naprakészen tartott adatbázis és szolgáltatási jegyzék, ami pontos és elérhető információkat tartalmazna a nők számára elérhető női terekről, civil szervezetekről, szolgáltatásokról. Különösen igaz ez a vidéki terekre. A szervezetek elszórtan és viszonylag elszigetelten működnek. A szervezetek, közösségek jellemzően kicsik, gyengék és alulfinanszírozottak. A számos területen és gyakran halmozottan hátrányos helyzetű nők számára egyáltalán nem létezik támogató rendszer, infrastruktúra és szolgáltatási háttér. A kutatásban nem vizsgáltuk a piaci alapon nyújtott szolgáltatásokat, amelyek a vidéki hátrányos helyzetű nők számára nem kínálnak elérhető megoldásokat. A meglévő állami infrastruktúra szinte láthatatlan és elérhetetlen. Az OKIT napi 24 órában hívható ingyenes telefonszámán a krízishelyzetben lévő nőket gyakorta elutasítják helyhiány miatt. Továbbá ebben a rendszerben a nők nem elégséges segítséget kapnak. Ha van is szabad férőhely, a shelterekben akkor is csak mindössze kétszer 30 napig tartózkodhatnak az áldozatok, és az odajutásunkat saját maguknak kell finanszírozni. Ez a két tény együtt azt jelenti, hogy a menekülő áldozatok egy részének ez a lehetőség nem elérhető. (Az OKIT on keresztül elérhető, a bántalmazott nőket segítő szolgáltatások leírása a mellékletben olvasható.) A kutatás eredményeiből és a terepi tapasztalatokból levezethető fejlesztési koncepció Magyarországon jelenleg nem létezik olyan terepi, a nőket segítő professzionális szolgáltató hálózat, mely átfogó szolgáltatásokat kínálna és elérhető lenne a vidéki nők számára. Léteznek ugyanakkor olyan rendszerek és szolgáltató helyek, melyek potenciális alapját képezhetik egy hatékony rendszernek. Ezek a potenciális egységek: védőnői hálózat, a kutatás során azonosított és a kialakuló hálózatban részt venni kívánó 26 vidéki terepi szervezet, a REGNET tagszervezetei, 20 REGINA Alapítvány (