A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T ot.

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ Ikt.sz.:D.954/ 8/2011. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T ot. A Döntőbizottság a Közbeszerzési Döntőbizottság Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: a Döntőbizottság Elnöke) által Alsópáhok Község Önkormányzata (8394 Alsópáhok, Kossuth Lajos u. 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) Vállalkozási Szerződés Alsópáhok - Hévíz közti kerékpárút építés kiviteli munkáira NYDOP-4.3.1/B számú projekt keretében tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 252. (1) bekezdés c) pontját és a Kbt (1) bekezdés e) pontja alapján alkalmazott Kbt (2) bekezdés b) pontját és a Kbt (3) bekezdés a) pontját. A Döntőbizottság megsemmisíti ajánlatkérő ajánlattételi felhívását és a közbeszerzési eljárásban azt követően meghozott valamennyi döntését. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/fővárosi Törvényszéktől lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a közbeszerzési és jogorvoslati eljárás során keletkezett iratok és az ajánlatkérő nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg.

2 2 Ajánlatkérő január 21. napján feladott és a Közbeszerzési Értesítőben KÉ- 1325/2011. iktatószámon közzé tett ajánlattételi felhívásával a Kbt. VI. fejezete szerinti, tárgyalás nélküli általános egyszerű közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott tárgyban. Ajánlatkérő a felhívásban az alábbiak szerint határozta meg a teljes mennyiséget: Vállalkozási Szerződés Alsópáhok - Hévíz közti kerékpárút építés kiviteli munkáira NYDOP-4.3.1/B számú projekt keretében. A kivitelezéssel érintett szakasz hossza: 2.045,25 m. Alsópáhok - Hévíz közötti szakasz: ,35 km sz. Alsópáhok - Hévíz közötti szakasz: 0+968, km sz. -burkolatszélesség: 2,60 m (csak kerékpárút) -koronaszélesség: 3,60 m Hévíz átkelési szakasz: ,03 km sz. -burkolatszélesség: 3,60 m (kerékpárút 2,6 m és gyalogjárda 1 m széles) -koronaszélesség: 4,60 m Páhoki - Övcsatorna feletti meglévő híd átalakítása, átépítése. Közvilágítás kialakítása 0,4 kv-os közvilágítás létesítése Részletezve a műszaki dokumentációban A közbeszerzési eljárás nyertese a Magyar Aszfalt Kft. lett, a felek a vállalkozási szerződést március 21-én kötötték meg nettó Ft ellenszolgáltatással. A szerződés egyebek mellett az alábbiakat tartalmazta: 1.3. A Vállalkozó a jelen Szerződés aláírásával akként nyilatkozik, hogy a Szerződés elválaszthatatlan részét képező dokumentumokat és a Megrendelő által a közbeszerzési eljárás során, illetve a Szerződés megkötésével kapcsolatosan rendelkezésére bocsátott egyéb dokumentumokat, mint szakvállalat saját felelősségére ellenőrizte, az azokban foglalt tényeket, előírásokat ismeri. A Vállalkozó a III. fejezet szerinti vállalkozói díjat ezen információk figyelembevételével, kellően nagy szakmai tapasztalatára alapozva és az építési helyszín alapos ismeretében állapította meg. A Vállalkozó a szükséges kivitelezési munkákat kalkulálni tudta, és a műszaki és igényszintbeli bizonytalanságokat is figyelembe vette, az ezekkel kapcsolatos pénzügyi kockázatokat kifejezetten vállalja A Vállalkozó az építési, felújítási munkák vonatkozásában köteles a használatbavételi engedély beszerzésében a Megrendelő érdekében közreműködni, és egyéb, a jelen pontban meghatározott építési munkák vonatkozásában szükséges valamennyi további hatósági engedélyt és hozzájárulást beszerezni.

3 A vállalkozói díj átalányösszeg, amelyet a Vállalkozó a Megrendelő igényei alapján állapított meg. A Vállalkozó kijelenti, hogy a vállalkozói díjat a létesítményeknek, a kivitelezési helyeknek, az igénybeveendő alvállalkozók díjazásának, a beépítendő anyagoknak és minden egyéb releváns körülménynek az ismeretében határozta meg. A Vállalkozó a vállalkozói díjba megfelelő tartalékkeretet kalkulált az esetleg előre nem látható pótmunkákra, ráfordításokra és körülményekre, illetve az esetleges műszaki és igényszintbeli bizonytalanságokra. A vállalkozói díj így a legnagyobb gondosság mellett felbecsülhető összes bizonytalanság kockázatának árfedezetét tartalmazza A vállalkozó díjért a Vállalkozó teljes körűen és hiánytalanul vállalkozik a Szerződés tárgyának a megvalósítására A Vállalkozó köteles minden esetben elvégezni a többletmunkát. A Vállalkozó az elvégzett többletmunka után sem a teljesítési határidő módosítására nem jogosult, sem a vállalkozói díj módosítását nem követelheti, a többletmunka után semmilyen más ellenértéket nem követelhet. Pótmunkának minősül minden olyan munka, mely sem a tervekben, sem a jelen Szerződés tárgykörében, sem pedig a vállalkozói díjban, illetve annak részletezésében nem szerepel, és amelyeket a Megrendelő külön rendel el. A pótmunka (191/2009. Korm. Rendelet): a szerződés alapján képező dokumentációban nem szereplő külön megrendelt munkatétel (munkatöbblet). A Vállalkozó pótmunkát csak a Megrendelő előzetes, írásbeli megrendelése alapján jogosult végezni a Kbt (3) bekezdés a) pontja figyelembevételével (a Kbt (1) bekezdés e) pontja alapján). A Vállalkozó kifejezetten kijelenti, hogy a Szerződés megkötését követően esetlegesen bekövetkező piaci anyag-, illetve díjváltozások esetén sem jogosult a pótmunkák fent meghatározott ellenértékének növelésére. Amennyiben az adott pótmunka ellenértéke nem számítható ki az Ajánlati Ár Részletezése alapján a vonatkozó adatok hiányában, a pótmunka díját a műszaki ellenőr jogosult felülvizsgálni A szerződésben foglalt építési (kivitelezési) munkák végteljesítési határideje: október 31. Az építési (kivitelezési) munkák tekintetében a mérföldkövek teljesítésének időpontja minden esetben a sikeres hiba és hiánymentes műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásának időpontja. A felek a szerződést két alkalommal módosították. A október 25. napján kelt 1. számú szerződésmódosításban a felek a végteljesítési határidőt november 15. napjában határozták meg.

4 4 A november 15. napján kelt szerződésmódosítás a számlák kiállítására vonatkozott és a megvalósítandó műszaki tartalomra vonatkozott, a szerződéses összeget és a módosított végteljesítési határidőt nem érintette. A műszaki átadás-átvételre november 15. napján került sor, a jegyzőkönyv melléklete 17 pontban tartalmazta a hiba- és hiányjegyzéket. A Zala Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége a november 16. napján megküldött észrevételeiben - egyebek mellett - a kerékpárút mindkét szélén felfestendő folyamatos sárga vonal felfestését és egyes helyszíneken közlekedési jelzőtáblák elhelyezését írta el elő, közölte azt is, hogy észrevételei a forgalomba helyezés és a biztonságos kerékpáros, közlekedés feltételei, a műszaki átadás-átvételhez hozzájárult. A Zala Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége mindezeket hivatalosan is közölte ajánlatkérővel a december 6. napján kelt ÚO /2011. számú állásfoglalásában. Ajánlatkérő november 30. napján tájékoztatta a Döntőbizottságot, hogy a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított, melynek jogalapjaként a Kbt (1) bekezdés c) pontja alapján, a Kbt (2) bekezdés b), c) pontjait és Kbt (3) bekezdés a) pontját jelölte meg. Ajánlatkérő az alábbi indokokat adta meg tájékoztatásában: A műszaki átadás-átvételi eljárás megkezdésének és befejezésének időpontja november 15. A Zala Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége képviselője a műszaki átadás-átvétel keretében megtartott forgalomba helyezési helyszíni szemle során a biztonságos kerékpáros közlekedés és a forgalomba helyezés feltételeként a korábban megkötött szerződésben nem szereplő munkák megvalósítását írta elő: - a kerékpárút mindkét szélén felfestendő a folyamatos sárga vonal, - közúti jelzőtáblák elhelyezése tartószerkezet nélkül - közúti jelzőtáblák tartóoszlopainak elhelyezése. A műszaki szükségességből, Vállalkozó részére elrendelt munkák becsült értéke nettó 2,1 millió forint. A Kbt (1) bekezdés c) pontja szerint a Kbt (2) bekezdés c) pontjának fennállása miatt az építési beruházás vállalkozásba adását hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges lefolytatni. Indokolás: A Kbt (2) bekezdés c) pont szerint az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.

5 5 A projekt pénzügyi elszámolásának határideje: december 31. A műszaki átadás-átvétel keretében megtartott forgalomba helyezési helyszíni szemle során a Zala Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség által előírt, a korábbi szerződésben nem szereplő munkákat a Kbt (2) bekezdés b) pont szerinti fennálló műszaki-technikai sajátosságok miatt csak egy meghatározott szervezet képes teljesíteni a beruházás generálkivitelezője a Magyar Aszfalt Kft. (1135 Budapest, Szegedi u ) a kivitelezésben végzett munkákért jótállási szavatossági kötelezettségek terhelik, de ennek csak abban az esetben felel meg, ha az építési beruházás munkáit azonos Kivitelező végzi. Ellenkező esetben a fennálló szavatossági és jótállási jogok nem érvényesíthetők. Az ajánlattételre felhívott Magyar Aszfalt Kft. ajánlatát benyújtotta, a tárgyalás megtörténte és a végleges ajánlat benyújtása és értékelése után, december 9. napján ajánlatkérő a Magyar Aszfalt Kft.-t hirdette ki az eljárás nyerteseként. A felek a szerződést nem kötötték meg. A Döntőbizottság Elnöke a DT.1224/5/2011. számú iratában december 15. napján jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Kbt (1) bekezdése alapján ajánlatkérő rendelkező részben meghatározott tárgyú közbeszerzési eljárása ellen, mivel a rendelkezésére bocsátott iratok vizsgálata alapján megalapozottan feltételezhető volt a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megsértése. Indítványozta, hogy az eljáró tanács vizsgálja meg a közbeszerzési eljárás jogalapját. Ajánlatkérő észrevételében a jogsértés hiányának megállapítását kérte. Ajánlatkérő előadta, hogy jelen beruházása részben európai uniós támogatásból valósul meg, amely a támogatási szerződés alapján 85%-os támogatásban részesül. A megelőző közbeszerzési eljárásban a gesztori megállapodás alapján Alsópáhok Község Önkormányzata járt el ajánlatkérőként, Hévíz Város Önkormányzata nevében is ellátta ezt a feladatot, mint gesztor önkormányzat. A felek úgy kötöttek szerződést, hogy a vállalkozó az első részszámlát 80%-os készültség, míg a második részszámlát a beruházás 100%-os készültsége után bocsátja ki, mégpedig abban a megosztásban, hogy külön-külön számlázza mind a részszámla, mind a végszámla vonatkozásában Alsópáhok Község, illetve Hévíz Város Önkormányzata felé, mégpedig abban a bontásban, hogy a támogatásból megvalósuló részt, illetve a saját erős részt kell teljesíteniük ez alapján a feleknek.

6 6 A Magyar Aszfalt Kft. mind az első részszámlát, mind a végszámlát a november 15-i műszaki átadás-átvételi eljárás után benyújtotta, tehát a számlázás teljes körűen megtörtént a vállalkozó részéről, azonban az önkormányzatok teljesítése a sajátos finanszírozási helyzet miatt még nem történt meg 100%-os mértékben. Ajánlatkérő a Kbt (1) bekezdés c) pontja szerinti jogalap első feltétele, a rendkívüli sürgősség tekintetében arra hivatkozott, hogy az ajánlatkérő, mint kedvezményezett szervezet, a támogatóval a támogatási szerződést március 5. napján kötötte meg. A támogatási szerződés szerint a végső pénzügyi elszámolásnak 2 éven belül, azaz március 5. napjáig kell ez alapján megtörténnie. Becsatolta az erre vonatkozó okiratokat. Hivatkozott arra, hogy elvileg ugyan van lehetőség a támogatási szerződés szerint a határidő módosításra, de arra is figyelemmel kellett lennie az ajánlatkérőnek, hogy jelen építési beruházás országos közutat érintő beruházás. Az építési engedély szerint november 15. és március 31. közötti időszakban nem lehet jelen munkaterületen építési beruházási, illetve kivitelezési tevékenységet végezni. Ismertette, hogy november 15. napján sor került a műszaki átadás-átvételre. A közlekedési hatóság a műszaki átadás-átvételhez hozzájárult, a forgalomba helyezés tekintetében szabott meg további feltételeket, az erről szóló okiratot december 6-án küldte meg az ajánlatkérő számára. Az ajánlatkérő ez után került abba a helyzetbe, hogy jelen hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásának a műszaki feltételeit meghatározza, tehát mindezen körülményekre alapította a rendkívüli sürgősséget. Álláspontja az, hogy jelen esetben az egyszerű eljárásra előírt határidők nem lettek volna betarthatóak. A közlekedési hatóság előírása miatt került sor november 15. napjában meghatározásra a szerződés végteljesítésének a határideje, tekintettel arra, hogy ezt követően a téli időszakban építési-kivitelezési tevékenység nem volt folytatható. A Kbt (1) bekezdés c) pont szerinti jogalap második fordulata tekintetében az ajánlatkérő arra hivatkozott, hogy az építési engedély kiadásakor, amely alapját képezte az alap közbeszerzési eljárás műszaki dokumentációja meghatározásának, még nem kellett a kerékpárúton a jelen közbeszerzési eljárás tárgyának egy részét képező sárga csíkokat felfesteni. Ajánlatkérő a kivitelezés kezdetekor bejelentette a közlekedési hatóság felé a munkálatok megkezdését, azonban akkor sem tett sem a közlekedési hatóság további előírást e vonatkozásban. A legelső alkalommal a műszaki átadásátvételt követően, a december 6-án kelt okiratban írta elő a közlekedési hatóság a forgalomba helyezés feltételeként a kerékpárút mindkét szélén felfestendő a folyamatos sárga vonalat, a közúti jelzőtáblák elhelyezését tartószerkezet nélkül és a közúti jelzőtáblák tartóoszlopainak elhelyezését, melyeket a áprilisában hatályba lépett ÚT Kerékpárforgalmi létesítmények tervezése (KTSZ kiegészítése) útügyi műszaki előírásra alapított a

7 7 kerékpáros közlekedés biztonsága érdekében, tehát az ajánlatkérőt mulasztás nem terheli a rendkívüli sürgősség kialakulásában. Hangsúlyozta az ajánlatkérő, hogy a támogatás összegének teljes mértékében történő folyósításának feltétele, hogy jelen kiegészítő építési beruházásra is sor kerüljön, az ajánlatkérő megkapja a használatbavételhez, illetve a forgalomba helyezéshez szükséges valamennyi hatósági engedélyt. A Kbt (2) bekezdés b) pont szerinti jogalap vonatkozásában az ajánlatkérő előadta, hogy a műszaki-technikai sajátosság miatti, az egy szervezet által történő teljesítési képességet a korábbi eljárás nyertesével kötött szerződésre alapította, mégpedig arra, hogy a nyertes kifejezetten többletgaranciát vállalt az útépítésre, a kötelezőn felül 24 hónap időtartamban, így álláspontja szerint, amiatt, hogy a műszaki átadás-átvétel ugyan megtörtént, de a forgalomba helyezésre még nem került sor, kizárólag jelen kiegészítő beruházással érintett munkákat is csak a korábbi kivitelező tudja elvégezni anélkül, hogy az általa megépített úton bármiféle károsodás történjék és az befolyásolja esetlegesen az érvényesítendő garanciákat. A Kbt (3) bekezdés a) pontja szerinti jogalap vonatkozásában az ajánlatkérő előadta, hogy a Magyar Aszfalt Kft. a korábbi szerződését szerződésszerűen teljesítette. A teljesítést az ajánlatkérő elfogadta, azonban e jogalap vonatkozásában is arra hivatkozott, hogy az építési beruházás megvalósítása után a forgalomba helyezéshez szükséges további munkáknak az elvégzése, amelyeket a közlekedési hatóság írt elő a műszaki átadás-átvételt követően december 6. napján kelt okiratban. A műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv mellékletét képezi egyrészt az a hiba- és hiányjegyzék, amely 17 pontban sorolja fel mindazon munkálatokat, amelyeket a kivitelezőnek pótolnia kellett. E hibák és hiányok mellett írta elő új építési beruházásként a közlekedési hatóság a forgalomba helyezés feltételeként szabva a sárga csíkkal történő felfestést, illetve további közlekedési táblák elhelyezését. Az ajánlatkérő hivatkozik a vállalkozási szerződés II.2.2. pontjában foglaltakra, amely azt rögzíti, hogy a vállalkozó az építési, felújítási munkák vonatkozásában köteles a használatbavételi engedély beszerzésében a megrendelő érdekében közreműködni, és egyéb, a jelen pontban meghatározott építési munkák vonatkozásában szükséges valamennyi további hatósági engedélyt és hozzájárulást beszerezni. Hangsúlyozta azt is az ajánlatkérő, hogy komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy jelen közbeszerzési eljárásával érintett kiegészítő építési beruházás is megvalósuljon, tekintettel arra, hogy a támogató felé történő elszámolásnak a véghatáridejét március 5. napjában határozták meg a felek, amelyre csak akkor kerülhet sor, ha a beruházás akként valósul meg, hogy már a kerékpárút rendelkezik a használatbavételi, illetve a forgalomba helyezési engedéllyel, akkor tekinthető a projekt sikeresen eredményesen befejezettnek, illetve lezártnak.

8 8 A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárását a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (Kbt.) rendelkezései alapján indította, így a Kbt (1) bekezdése szerint e jogorvoslati eljárásra is a Kbt. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 112. (3) bekezdésével megállapított, a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (új Kbt.) 180. (4) bekezdése szerint a Közbeszerzések Tanácsa, mint költségvetési szerv elnevezése január 1. napjával Közbeszerzési Hatóságra változott, e névváltozásra a költségvetési szerv folyamatos működése mellett került sor, így a Döntőbizottság jelen döntését ennek megfelelően a Kbt (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, mint a Közbeszerzési Hatóság mellett működő Közbeszerzési Döntőbizottság hozta meg. A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján megállapította, hogy ajánlatkérő jogsértően határozta meg közbeszerzési eljárásának jogalapját. A Kbt. 3. (1) bekezdése szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt (1) bekezdése szerint e fejezet szerint kell eljárni a ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem a IV. fejezet szerint kell eljárni. A Kbt a) pontja szerint e fejezet alkalmazásában ajánlatkérők a 22. (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők, a 22. (4) bekezdése szerinti kivétellel. A Kbt (1) bekezdése szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján köteles közzétenni. A Kbt (1) bekezdés c) pontja szerint a 250. (1) bekezdésétől eltérően az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt az egyszerű eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából. A Kbt (1) bekezdés e) pontja szerint a a 250. (1) bekezdésétől eltérően az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha 125. (2) bekezdésének b) pontja, vagy (3)-(5) bekezdése szerinti eset áll fenn.

9 9 A Kbt (2) bekezdés b) pontja szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni. A Kbt (3) bekezdés a) pontja szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházást, illetőleg szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől vagy ha a kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásteljesítéshez, az ilyen kiegészítő építési beruházásra, illetőleg szolgáltatásra irányuló - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás, illetőleg szolgáltatás értékének felét. A Kbt. kógens szabályozása szerint az ajánlatkérőknek a Kbt. VI. fejezete szerinti közbeszerzési eljárásaikat is fő szabályként a verseny nyilvánosságát biztosító hirdetményes eljárás szabályai szerint kell lefolytatniuk. A kivételesként alkalmazható hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás nem választható szabadon az ajánlatkérők részéről, kizárólag a törvényben tételesen meghatározott törvényi feltételek fennállása esetén alkalmazható. Erre tekintettel az ajánlatkérőknek különös gondossággal kell megítélniük, hogy valamennyi törvényi alkalmazási feltétel fennáll-e, ajánlatkérőt terheli annak bizonyítása, hogy jogszerűen választotta az adott hirdetmény nélküli eljárásfajtát. Amennyiben az ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy adott esetben törvényi feltétele is fennáll, jogosult mindegyik jogalap, tehát több jogalap megjelölésére, azonban az általa választott valamennyi jogalap valamennyi feltételének teljesülnie kell, egyetlen feltétel fennállásának hiánya már nem teszi jogszerűen alkalmazhatóvá a megjelölt jogalapot. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárásnak jogalapjaként három jogalapot tüntetett fel tájékoztatójában, megjelölte a Kbt (1) bekezdés c) pontját, a Kbt (1) bekezdés e) pontja alapján alkalmazható Kbt (2) bekezdés b) pontját és a Kbt (3) bekezdés a) pontját. Az ajánlatkérő által elsőként megjelölt jogalap, a Kbt (1) bekezdés c) pontja szerinti jogalap törvényi feltételei lényegében megegyeznek a Kbt., 125.

10 10 (2) bekezdés c) pontja szerinti jogalap feltételeivel. Ezen, rendkívüli sürgősségre alapított eljárásfajta tekintetében szükséges annak kiemelése, hogy a jogalkotó nem a sürgős, hanem a rendkívül sürgős, azaz kivételes helyzet fennállása és a további törvényi feltételek teljesülése esetén teszi lehetővé a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását, abban az esetben alkalmazható, ha az egyszerű eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő e jogalap alkalmazását arra alapította, hogy a támogatási szerződésben meghatározott időpontig, március 5. napjáig el kell számolnia az európai uniós támogatás felhasználásával. Az állandósult joggyakorlat szerint önmagában nem alapozza meg az eljárásfajta jogszerűségét az sem, ha a támogatásban részesült ajánlatkérő a támogatási szerződésben szereplő projekt elszámolási, teljesítési határidőhöz közeli időpontra tekintettel indít rendkívüli sürgősségre hivatkozással hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást annak érdekében, hogy a támogatási összeget jogszerűen felhasználja, ne veszítse el esetlegesen a számára megítélt támogatási összeget. Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy azt egyébként az ajánlatkérő sem vitatta, hogy a támogatási szerződés módosítása lehetséges. Az ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy az építési engedély szerint november 15. és március 31. közötti időszakban nem lehet jelen munkaterületen építési beruházási, illetve kivitelezési tevékenységet végezni. Ezzel az előírással teljességgel ellentmondásban van az a tény, hogy ajánlatkérő a rendkívüli sürgősségre alapítottan éppen ebben az időszakban kívánta megvalósítani a kerékpárút forgalomba helyezéséhez szükséges, a közlekedési hatóság által előírt kiegészítő beruházást. A Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt (1) bekezdés c) pontja szerinti jogalap törvényi feltételei nem teljesültek. A Döntőbizottság ezt követőn vizsgálta az ajánlatkérő által másodikként megjelölt jogalap, a Kbt (1) bekezdés e) pontja alapján alkalmazható Kbt (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek meglétét. E jogalap alkalmazására jogszerűen akkor kerülhet sor, ha csak és kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes a szerződés teljesítésére és ezt a kizárólagosságot a beszerzés tárgyához kapcsolódó műszaki-technikai sajátosság teremti meg.

11 11 A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a műszaki-technikai sajátosság miatti, az egy szervezet által történő teljesítési képességet a korábbi eljárás nyertesével kötött szerződésre alapította, melyben a nyertes többletgaranciát vállalt az útépítésre, így jelen kiegészítő beruházással érintett munkákat is csak a korábbi kivitelező tudja elvégezni anélkül, hogy az általa megépített út károsodjék. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a jogalapként ugyan a műszaki-technikai sajátosságot jelölte meg, azonban ténylegesen nem is műszaki-technikai sajátosságra, hanem az alap közbeszerzési eljárás nyertesével kötött szerződésben foglalt garanciára tekintettel kívánta alkalmazni e jogalapot, így a törvényi feltétel eleve nem teljesült. A műszaki-technikai sajátosság miatti egyetlen szervezet teljesítőképessége sem állapítható meg, mivel jelen közbeszerzési eljárás tárgyát képező munkák semmilyen olyan különös jellemzőt nem foglalnak magukban, ezen építőipari munkák teljesítésére számos építőipari szakcég képes. A Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt (1) bekezdés e) pontja alapján alkalmazott Kbt (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek nem teljesültek. A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta az ajánlatkérő által megjelölt harmadik jogalap, a Kbt (1) bekezdés e) pontja alapján alkalmazott Kbt (3) bekezdés a) pontja szerinti jogalap feltételeinek meglétét. A Kbt (3) bekezdés a) pontja szerinti jogalap a kiegészítő építési beruházás megvalósítására irányuló hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának feltételeit határozza meg, melynek alkalmazásához több feltétel együttes, illetve további két feltétel valamelyikének fennállása szükséges. E jogalap szerinti eljárásfajta alkalmazására csak a szerződés teljesítésének időpontja előtt áll fenn törvényes lehetőség, amennyiben a felek kölcsönösen teljesítették a szerződést, az azt követően keletkezett beszerzési igények kielégítésére az ajánlatkérőnek új közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia. A Döntőbizottság megállapította, hogy az alap közbeszerzési eljárást lezáró szerződés teljesítésének véghatáridejét a felek az 1. számú szerződésmódosban november 15. napjában határozták meg. Az is tényként volt megállapítható, hogy a műszaki átadás-átvétel e napon megtörtént, az ajánlatkérő a Magyar Aszfalt Kft. teljesítését elfogadta és a közlekedési hatóság is hozzájárulását adta a műszaki átadás-átvételhez. A korábbi szerződés így november 15. napjával teljesítettnek tekinthető.

12 12 A közlekedési hatóság nem a műszaki átadás-átvételhez, hanem a forgalomba helyezéshez támasztott további feltételeket, amelyek az ajánlatkérő új beszerzési igényét alapozhatják meg, nem minősíthetők a Kbt (3) bekezdés a) pontja szerinti kiegészítő építési beruházásnak, melyet alátámaszt az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet 20. (3) bekezdésében szereplő azon jogszabályi rendelkezés, mely szerint a hatóság a forgalomba helyezési engedély megadása előtt, a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezését követően helyszíni szemlét tart, amelyről mindazokat értesítenie kell, akikkel az építési engedélyről szóló határozatot közölte. A Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt (1) bekezdés e) pontja alapján alkalmazott Kbt (3) bekezdés a) pontjában meghatározott alapvető feltétel nem teljesült, így a Döntőbizottság a további feltételek meglétét már nem vizsgálta. A fentiek indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította a jogsértés megtörténtét és alkalmazta a Kbt (3) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt, megsemmisítette ajánlatkérő ajánlattételi felhívását és a közbeszerzési eljárásban azt követően meghozott valamennyi döntését. A Kbt (3) bekezdés e) pontja szerint amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg, bírságot szabhat ki - kivéve a 306/A. (2) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén - az e törvény szabályait megszegő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt (2) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Döntőbizottság jelen esetben további jogkövetkezményként a bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak, e döntése meghozatalanál figyelembe vette a beszerzés értékét, azt, hogy a megállapított jogsértés reparálható és tekintettel volt arra is, hogy ajánlatkérő terhére korábban még nem állapított meg jogsértést.

13 13 A Döntőbizottság a Kbt (2) bekezdés g) pontja, illetve a 341. (4) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp (12) bekezdés r) pontja és a Pp (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/fővárosi Törvényszék illetékes. A Pp (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Törvényszék illetékes. A Pp (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, január 13. Dr. Puskás Sándor sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Dóra Simon sk. közbeszerzési biztos Tóth Zoltánné Dr. Kádár Attila sk. közbeszerzési biztos Kapják: 1. Alsópáhok Község Önkormányzata (8394 Alsópáhok, Fő u. 65.) 2. Hévíz Város Önkormányzata (8380 Hévíz, Kossuth Lajos u. 1.) 3. Kanizsaber Kft. (8800 Nagykanizsa, Ady E. u. 50.) 4. Magyar Aszfalt Kft. (1135 Budapest, Szegedi út ) 5. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u ) 6. Közbeszerzési Hatóság Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 7. Irattár