Gyógy- és termálturizmus a Nyugat-Dunántúlon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gyógy- és termálturizmus a Nyugat-Dunántúlon"

Átírás

1 2007/94 Összeállította: KSH Gyõri Igazgatósága Zalaegerszegi Képviselet I. évfolyam 94. szám december 13. Gyógy- és termálturizmus a Nyugat-Dunántúlon A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Termál- és gyógyvizek kialakulása és jellemzõi 2 A fürdõhelyek általános jellemzõi 3 Gazdasági szervezetek az idegenforgalomban 4 Kereskedelmi szálláshelyek jellemzõi 5 Szállodák, gyógyszállók Bevezetõ Nyugat-Dunántúl a földtani adottságainál fogva jelentõs termálvíz készlettel rendelkezik. E természeti kincs feltárásához jelentõsen hozzájárultak a zalai olajkutató fúrások is, majd a feltárt kutak eredményes hasznosítása megalapozta a mai gyógy- és termálturizmus prosperáló mûködését ban a gyógyulni és üdülni vágyók 24 településen élvezhették az ásványi anyagokban gazdag vizek jótékony hatását. A termálprogram eredményeként kiemelkedõ fejlesztések történtek különösen a szállodaépítések, a többcélú szolgáltatások kialakítása, valamint a gyógyászati tevékenység területén. Hévíz a világhírû gyógyvize által nemcsak Magyarország legjelentõsebb idegenforgalmi gyógycentruma, de határaikon túlmutató kisugárzása miatt a külföldi vendégek pénzköltése eredményeként jelentõs bevételi forrás is. A hatékony marketing munka következtében az 1990-es évtizedben lecsökkent vendégszámot napjainkra sikerült jelentõsen növelni a vizsgált településeken. A régió üdülési és kikapcsolódási lehetõségei 2007-ben is tovább bõvültek, a nyár során új élményfürdõ nyitotta meg kapuit a három ország határán fekvõ Szentgotthárdon, õsztõl pedig Pusztaszentlászlón várja a vendégeket a termálfürdõ. lehetõség. A neocén korú tározók aljzatát képezõ és az általános elterjedésû ún. mezozoós tárolók gyakorlatilag bõséges utánpótlásúak. Ásvány- és gyógyvizeinket elsõsorban összetételük és gyógyászati alkalmazhatóságuk szerint csoportosíthatjuk. A hévíz 35 C-nál magasabb hõmérsékletû rétegvíz, mely nagy mennyiségû ásványi anyagot és kémiai elemet is magában foglal. Gyógyvíz hõmérsékleti értéktõl függetlenül minden olyan természetes rétegvíz, amelyben a gyógyhatású elem eléri az elfogadott határértéket, és az arra illetékes hatóságok azt gyógyvízzé minõsítik. Ásványvíz pedig olyan rétegvíz, mely oldott állapotban sok ásványi anyagot és kémiai elemet tartalmaz. Õsidõk óta ismert a víz azon kedvezõ tulajdonsága, hogy a benne oldott anyagok miatt jótékony hatást képes kifejteni szervezetünkre, elõsegítve az egészség megõrzését. A 2006-ban a Nyugat-Dunántúlon mûködõ 24 fürdõ közül 11 minõsült gyógyfürdõnek, köztük olyan nevezetes és kiemelkedõen nagy forgalmú, mint Hévíz, Bük, Sárvár vagy Zalakaros. A régióban szinte valamennyi Magyarországon elõforduló külsõ vagy belsõ gyógyászati célokra szolgáló víztípus megtalálható. Ezek összetett hatása eredményeként a víz fizikai tulajdonságain (mint pl. a hõmérséklet, áramlás, felhajtóerõ stb.) kívül érvényesül az oldott anyagok kémiai hatása is. A teljesség igénye nélkül megemlítjük, hogy mozgásszervi betegségek kezelésére valamennyi termálvíz alkalmas, de a hévízi gyógyfürdõ kénes, enyhén radon tartalmú alkáli hidrogén-karbonátos összetételénél fogva nagyon sokrétû betegség gyógyításra szolgál. Csakúgy, mint a büki gyógyfürdõ, ahol földes, meszes víz található, vagy Zalakaros, ahol a hévíz nátriumkloridos és hidrogénkarbonátos, mely szintén a kénes vizek csoportjába tartozik. A szénsavas vizek között nevezetes a balfi és büki víz, a kloridos tartalmúak közül pedig Zalakaros emelhetõ ki. 1. ábra Nyugat-Dunántúl gyógy-és termálvízzel rendelkezõ települései, 2006 Termál- és gyógyvizek kialakulása és jellemzõi Magyarország, s ezen belül a nyugat-dunántúli régió nemzetközi összehasonlításban is jelentõs termálvízkészlettel és rendkívül kedvezõ geotermikus adottságokkal rendelkezik. A világranglistán e téren csak Japán, Izland, Olaszország és Franciaország elõzi meg. Az ország területének mintegy négyötödén található hévíz, s a geotermikus gradiens a világátlag másfélszerese, azaz hazánkban a felszíntõl a mélybe haladva száz méterenként átlagosan 5 C-kal növekszik a hõmérséklet. Felszín alatti tározók a régióban változó terepszint alatti mélységben és nagy kiterjedésben fordulnak elõ, ezáltal jelentõs geotermikus energia kinyerésére van Gyógyfürdõ Termálfürdõ

2 2 Gyógy- és termálturizmus a Nyugat-Dunántúlon Statisztikai tükör 2007/94 A gyógyvizek hasznosítása tehát igen széles skálán mozog a régió fürdõiben. Ivókúra során a gyógyvizet közvetlenül fogyasztja a beteg, a fürdõkezelés alatt pedig a felhalmozott tudományos tapasztalatok, több évtizedes megfigyelések alapján javasolják a gyógyító hatású fürdõzést. Nem elhanyagolható a víz felületén párolgó gõzök és a belõle felszabaduló gázok belégzése sem, illetve az iszappakolás jótékony hatása. Az elõbbiekben felsorolt széleskörû lehetõségek koncentrált hasznosítására a nyugat-dunántúli régió és a balatoni régió 28, a fejlesztésben és turisztikai szolgáltatásban meghatározó gyógy- és termálturisztikai vállalkozása és szervezete 2001-ben megalapította a Pannon Termál Klasztert, Kelet-Közép-Európa elsõ turisztikai klaszterét. A szervezõdés céljai, tevékenysége és feladatai között olyan kezdeményezések kerültek megfogalmazásra, mely például szolgál a szervezett, összehangolt, regionálisan integrált turizmus hatékony mûködésére. A klasztert alapító vállalkozások az egészségturizmus meghatározó piaci szereplõi, melyek a megalakulás óta számos eredményt értek el a gyógy- és termálturizmus fejlesztésében. A fürdõhelyek általános jellemzõi Az elmúlt másfél évtizedben a klasszikus múlttal rendelkezõ fürdõhelyek mellett a megyeszékhelyeken, illetve kisebb, de jelentõs idegenforgalmi stratégiával rendelkezõ településeken is létesítettek termálfürdõket, melyek egy részét gyógyfürdõvé is nyilvánítottak. A lakónépesség száma és változása Csorna Győr Hegykő Kapuvár Lipót Mosonmagyaróvár Petőháza Sopron (Balf) Borgáta Bük Celldömölk Mesteri Sárvár Szeleste Szombathely Vasvár Bázakerettye Hévíz Kehidakustány Lenti Letenye Zalaegerszeg Zalakaros Zalaszentgrót Ezer fõ ábra % Lakónépesség 2006 év végén Lakónépesség az évi százalékában A termál- és gyógyturizmus fejlõdése a települések többségében kedvezõ hatással volt a lakosságszám változására is ban összességében mintegy 440 ezer ember életét érintette a településén található fürdõ léte közvetlen, vagy közvetett módon a régióban, mely a helyi munkaerõ foglalkoztatásán, a kikapcsolódási lehetõségeken túl számos módon nyilvánult meg. Az országosan jellemzõ demográfiai folyamatok hatása ezeken a településeken is érvényesült, hiszen az itt élõk lélekszáma 1990 és 2006 között 1,6%-kal csökkent. Ezzel szemben Zalakaroson 65%-kal nõtt, de Petõházán, Bükön és Kehidakustányban is jelentõsen emelkedett a lakosságszám. Nagyobb lélekszám vesztés az egyébként is kis népességû, jelentõsebb idegenforgalmi komplexummal nem rendelkezõ Mesteriben, Bázakerettyén és Borgátán volt. A települések lakásállományának változását a népesség kevésbé, az idegenforgalom erõsödése, a kereskedelmi szálláshelyek bõvülése, a fürdõkomplexumok fejlesztése, a vendégforgalom erõsödése viszont erõteljesen befolyásolta ban a vizsgált 24 település lakásállománya megközelítette a 187 ezret, mely 1990 óta közel 23 ezerrel, 14,1%-kal emelkedett. A növekedés jelentõs része az elmúlt 5 évre tehetõ, hiszen a lakáspiac változása, az új hitelezési formák igénybevétele, a külföldiek belföldi ingatlanvásárlása olyan húzóerõt jelentett ezeken a településeken is, ami szembetûnõ gyarapodást eredményezett. A lakások számának ilyen mértékû emelkedése az itt élõk életminõségét is jelentõsen javította, a szálláskiadási lehetõségek bõvülése pedig a foglalkoztatási és megélhetési gondokat enyhítette és 2006 között Vasvár és Csorna kivételével valamennyi fürdõvel rendelkezõ településen nõtt a lakásállomány, de 2001 és 2006 között már e két településen is bõvülés volt a jellemzõ. Az elmúlt másfél évtizedben a Zala megyei fürdõhelyeken volt dinamikusabb a lakásállomány növekedése, hiszen Zalakaroson közel duplájára, de Hévízen is háromnegyedével emelkedett a számuk. A kehidakustányi fürdõkomplexum elmúlt években történt igen intenzív fejlesztése szintén másfélszeres növekedést eredményezett. Vas megyében Bükön volt erõteljes, 63%-os gyarapodás, mely egyik tényezõként hozzájárult ahhoz, hogy 2007-ben városi rangot kapott. Gyõr-Moson-Sopronban a balfi (Sopron) fürdõ népszerûsége s a város potenciális helyzete miatt mintegy 23%-kal nõtt a lakások száma, jelentõsebb bõvülést a kisebb lélekszámú Hegykõ és Petõháza községek tudhatnak még magukénak. A lakónépesség lakáshelyzetének kedvezõ változásán túl az idegenforgalomra is koncentráló egyéb kiszolgáló egységek száma és színvonala is sokat javult az elmúlt idõszakban. A kereskedelemben az áruházláncok megjelenése a nagyobb lélekszámú települések életében is áttörõ változást hozott, de nem szûnt meg a kisebb üzletek létjogosultsága sem. A helyi igények kielégítésén túl az üdülõvendégek ellátása, vásárlási szándékainak elõsegítése, a bevételek fokozása nem elhanyagolható szempont. A gyógy- és termálturizmus számos elõnye, hogy nem érvényesül a szezonalitás negatív hatása, a vendégek fajlagos költése átlagosan egyharmadával magasabb, mint a turizmus más területén, s a nagyszámú külföldi vendég miatt az uniós fizetõeszköz országba való beérkezése is segíti a gazdaság élénkülését végén a vizsgált településeken mintegy kiskereskedelmi üzlet mûködött, de számuk a megyeszékhelyek adatain kívül is meghaladta a 4800-at. Összességében 2000-hez képest mintegy 9%-os növekedés jelentkezett. Ezen belül az élelmiszer üzletek és áruházak száma az áruház láncokkal szembeni versenyhátrány miatt majd egytizeddel csökkent, s a kiskereskedelmi üzleteken belüli részesedésük is 14,4%-ra esett vissza. A számszerû növekedés mellett az elmúlt 5 évben az egyéni vállalkozások által üzemeltetett üzletek hányada 10 százalékponttal, 36%-ra csökkent. Ez a tendencia fõként a nagyobb lélekszámú települések esetében volt jellemzõ, a kisebb üdülõhelyeken még ma is jelentõsebb a magánkezdeményezések szerepe.

3 Statisztikai tükör 2007/94 Gyógy- és termálturizmus a Nyugat-Dunántúlon 3 Sopronban, Celldömölkön, Sárváron átlagosan 25 30% közötti mértékben csökkent az élelmiszer üzletek száma. Kapuváron kis emelkedés, míg Zalakaroson a szintentartás volt jellemzõ. A legnagyobb vendégforgalmú Hévízen is 6-tal kevesebb, 33 élelmiszerbolt mûködött az év végén. A megyeszékhelyek közül mindössze Gyõrben emelkedett az üzletszám, míg Szombathelyen 2000 és 2006 között 17, Zalaegerszegen 14%-os csökkenés következett be, a többnyire kis forgalmú, magas rezsivel mûködõ élelmiszer boltok bezárása következtében. Fõként az idegenforgalmi lehetõségek kihasználása, az ellátás magasabb szintû biztosítása érdekében az iparcikk jellegû üzletek száma igen erõteljesen, 2,5-szeresére emelkedett 2000 és 2006 között. A növekedés iránti igény mind a belföldiek, mind a külföldiek vásárlási szokásainak átalakulását is tükrözik. A hosszabb ideig gyógykezelésen tartózkodók, de a napi üdülõvendégek is szívesebben vásárolnak szabad-, vagy pihenõ idejükben, számukra a napi idõtöltést tartalmasabbá tevõ cikkeket. Egyes üdülõtelepülésen található üzletek száma annak nagyságával összefüggésben eltérõ ugyan, de Vasváron 8-szor, Sárváron 3,7-szer, Kapuváron 3,5-szer, Mosonmagyaróváron, Lentiben 2,7-szer több volt az iparcikk üzlet ban, mint az évezred elején. A kiskereskedelmi üzletekkel ellentétben a vendéglátóhelyek, cukrászdák, éttermek, bárok vagy borozók száma az elmúlt 6 évben dinamikusan növekedett, mely többnyire minõségi átalakulással járt együtt. Összességében a vendéglátóhelyek több mint egyötödös növekedése a vizsgált települések körében döntõen a nagyvárosokra jellemzõ emelkedésbõl adódott. Számszerû csökkenés csak a kis lélekszámú, a szezonális hatást kiszûrni nem tudó, kedvezõtlenebb adottságú fürdõhelyeken volt jellemzõ. Hasonló folyamat figyelhetõ meg a többi ellátási formánál is, de Kapuvár esetében minden területen csökkenés volt jellemzõ. Az elmúlt idõszakban a profilok tisztulása magával hozta a kiszolgáló egységek átalakítását, szolgáltatásainak bõvítését, s a tulajdonosok igyekeztek a vendégek által legkedveltebb formát választani. A vendégek száma alapjaiban határozza meg az egységek rentábilis mûködését, s a számok is jelzik az adott településeken megforduló fizetõképes kereslet visszahatását. Gazdasági szervezetek az idegenforgalomban 2006-ban a gyógy- vagy termálvízzel rendelkezõ településeken bejegyzett gazdasági szervezetek száma megközelítette a 66,6 ezret, mely a három megyeszékhely adatai nélkül is igen számottevõ, több mint 23 ezer volt. A regisztrált szervezetek száma óta 7%-kal növekedett, mely szinte valamennyi vizsgált települést érintett. A vállalkozási aktivitás a fürdõvel rendelkezõ településeken kiemelkedõ, 2006-ban ezer lakosra 149 regisztrált vállalkozás jutott, 33-mal több, mint a régió átlaga. Tavaly a jogi személyiségû vállalkozások aránya meghaladta a 18%-ot, melynek 3 százalékpontos növekedése az arányok kedvezõ változását jelzi. Az ezredforduló óta kissé megváltozott a gazdálkodási forma szerinti összetételük, mivel az egyéni vállalkozások száma a vizsgált idõszakban szinte valamennyi településen fogyott, eközben fokozódott a társas vállalkozások térnyerése. Az említett településeken, a megyeszékhelyek sajátos helyzetét figyelembe véve, a szervezeti struktúrában a szolgáltatási szektor szerepe a meghatározó, a különleges idegenforgalmi adottságnak megfelelõen. A cégek között multinacionális és mikrovállalkozások egyaránt megtalálhatók, a kisebb településeken zömmel a kisvállalkozások vannak túlsúlyban. 3. ábra A szálláshely szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban bejegyzett vállalkozások aránya, 2006 A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban tevékenykedõ vállalkozások meghatározó volta attól is függ, hogy a település gazdasága milyen mértékben alapul a gyógy- vagy termálfürdõ által adott lehetõségeken, illetve más nagyobb létszámot foglalkoztató cég jelen van-e még. A kisebb településeken a fürdõ közvetve vagy közvetlenül a fõ megélhetési forma, különösen ott, ahol a népességhez viszonyítva kiemelkedõen magas az idegenforgalom szerepe. Így megfigyelhetõ, hogy Borgátán e nemzetgazdasági ágból kerül ki a vállalkozások kétharmada, Zalakaroson 64%-a, Kehidakustányban közel fele, de Hévízen is az összes vállalkozás kétötöde volt bejegyezve e tevékenységi körbe. Hasonlóan jelentõs szerepe van a kereskedelem, javítás területén mûködõ vállalkozásoknak is a települések életében ban az összes regisztrált gazdasági szervezet 16,5%-a tevékenykedett ebben a nemzetgazdasági ágban, s az elõbbihez hasonlóan településenként jelentõs volt a differenciáltság. Nem elhanyagolható ugyanakkor a lakosság és a civil szervezetek szerepe sem az idegenforgalmi lehetõségeket népszerûsítõ turisztikai menedzselés területén. Az idegenforgalom kiteljesedése a lakosság részérõl újabb kulturális, közösségi, hagyományõrzõ, vagy más, de mindenképpen értékes programot és látványosságot biztosító szolgáltatásokkal járul hozzá a pihenni, vagy gyógyulni vágyók idõtöltéséhez. Szinte minden településen mûködik érdekérvényesítõ civil szervezet, de a kistérségek településmarketing, idegenforgalmi reklámtevékenysége, információszolgálata is a turizmus erõsítését szolgálja. Az említetteken kívül, a jelentõs idegenforgalommal rendelkezõ településeken hatékonyan képes mûködni az egy-egy területet átfogó érdekképviseleti szervezetek összehangoló munkája is. Regisztrált vállalkozások számának megoszlása Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Többi gazdasági ág

4 4 Gyógy- és termálturizmus a Nyugat-Dunántúlon Statisztikai tükör 2007/94 Kereskedelmi szálláshelyek jellemzõi A minõségi turizmus tudatos, hosszú távra szóló fejlesztésének egyik legfontosabb feladata a kedvezõ természeti adottságok még sokrétûbb kihasználása, bevételszerzõ erejének növelése. Az elmúlt idõszakban az országosan indított termálvíz program keretében a klasszikusnak nevezett gyógy- és termálturizmus hagyományos szolgáltatásain túl elõtérbe kerültek a több generációt megcélzó, komplex fejlesztések, melyek a nyugatdunántúli régió fürdõhelyein is tetten érhetõk (a családi nyaralásoknál a felnõttek és a gyermekek kényelmét szolgáló medencék korszerû eszközökkel való továbbfejlesztése, az ifjúsági igények kielégítésére aqua parkok vagy élmény fürdõk létesítése). A szolgáltatási lehetõségek bõvülésének háttere a települések kereskedelmi szállásférõhelyeinek növelése. E téren az 1990-es évtizedben a megfigyelt településeken a több mint egyötödös bõvülés mellett jelentõs átrendezõdés is megfigyelhetõ volt. Az alacsonyabb kategóriájú létesítmények helyett, több és korszerûbb szálláshely került átadásra. A vizsgált 24 településen 2000-ben már több mint 28 ezer kereskedelmi szálláshely állt a vendégek rendelkezésére, ahol a növekedés a megyeszékhelyeken túl Zalakaros kivételével - valamennyi klasszikus fürdõhelyet érintett és 2006 között részben a termálprogram élénkítõ hatása, részben a gyógy- és termálturizmus hazai rangjának emelésére kiírt projektek megvalósulása következtében, közel egyötöddel nõtt a kereskedelmi szálláshelyek száma. A megváltozott igények kielégítése érdekében különösen a szállodai férõhelyek bõvültek. A vendégkör mind a szolgáltatások igénybevételében, mind a szállások felszereltsége iránti igényekben változott. Ebben az idõszakban a legtöbb férõhellyel rendelkezõ Hévízen 12, Bükön 37, Zalakaroson 45%-kal növekedett a kapacitás, de a további funkciókat is kiszolgáló balfi(sopron) fürdõhelyen is 11%-os emelkedés realizálódott. Az 1990-es évtizedben a korábbi kelet-német vendégkör elmaradását a hazai látogatók nem tudták pótolni tõl viszont megélénkült a forgalom, az elmúlt hat évben 41%-kal többen keresték fel a vizsgált településeket. A növekedés a külföldiek visszatérése mellett többnyire a belföldi vendégek számának gyarapodásából adódott. Ez utóbbiban a kizárólag belföldön felhasználható üdülési csekk elterjedése és az elfogadó helyek körének kiszélesedése, a fizetõképes kereslet növekedése is szerepet játszott ban összesen 913,2 ezren keresték fel a 24 település szálláshelyeit. A legnagyobb forgalmat Hévízen, Bükön és Zalakaroson regisztrálták és 2006 között a legnagyobb forgalmú Hévízen a vendégek száma meghaladta a 189 ezret, mely 41%-kal nõtt 2000-hez képest, Bükön 122 ezer vendég volt, a növekedés 2-szeres, Zalakaroson pedig 107 ezer, mely mintegy 3-szoros vendégszám emelkedés eredménye. Az utóbbi években fejlõdõ Hegykõn 23-szorosára (20 ezerre), Kehidakustányban 17-szeresére (19 ezerre) nõtt a vendégek száma. Csornán, Petõházán, Letenyén és Celldömölkön viszont számottevõen visszaesett a kereskedelmi szálláshelyek forgalma ban a megfigyelt településeken a mintegy 900 ezer vendég 3 milliónál több éjszakát töltött el, mely 2000 óta közel ötödével nõtt. A gyógykezelésekre beutaltak átlagosnál hosszabb idõtartamú turnusai mellett az utóbbi 5-6 évben jelentõsen megnõtt a wellness üdülések száma, a meghirdetett akciók többsége hétvégi, ünnepi, vagy más rövidebb idõtartamú kedvezményes lehetõséget kínált. Az összes vendégéjszaka háromtizedét realizáló Hévízen 16%-kal, az együttesen ugyanekkora hányadot képviselõ Bükön és Zalakaroson közel másfélszeresére, illetve 1,9 szeresére nõtt a forgalom az ezredfordulót követõen. A balfi(sopron) mutató egytizedével csökkent, de ez nemcsak a fürdõrész szálláshelyeinek adatait tartalmazza. Kiugró növekedés a vendégek számához hasonlóan Hegykõn volt, 18-szoros, illetve Kehidakustányban, ahol tavaly 10-szer több vendégéjszakát töltöttek el, mint hat évvel korábban. Egy vendégre jutó vendégéjszaka a kereskedelmi szálláshelyeken, ábra Nincs kereskedelmi szálláshely 0,0-2,0 2,1-3,0 3,1-4,0 4,1 - Az említettek következtében folyamatosan változott, módosult az egy vendégre jutó vendégéjszakák száma, mely a kisebb helyek kiemelkedõ adatain túl jelzi, hogy a megfigyelt településeken 2006-ban átlagosan 3,3 vendégéjszakát töltöttek a vendégek. Ezen belül a meghatározó jelentõségû Hévízen 4,9, Bükön 4,4 és Zalakaroson 3,7 éjszaka volt a mutató értéke. A külföldi vendégek száma döntõ tényezõ a kereskedelmi szálláshelyek forgalmában. A Nyugat-Dunántúl kedvelt fürdõ településeire a határon túlról érkezõk általában hosszabb idõt töltenek el, mint a belföldiek, több szolgáltatást vesznek igénybe és magasabb a költési hajlandóságuk is. A külföldi vendégek száma az összes kereskedelmi szálláshelyen az 1990-es évtizedben 7,8%-kal csökkent, 2000 és 2006 között viszont mintegy 10%- kal nõtt. Így sikerült a 90-es évek eleji vendégszámot kissé felülmúlni. Az utóbbi 10 évben érkezõ vendégek összetétele azonban már nem hasonlítható a korábbi idõszakéhoz, a hazájukban meglévõ színvonalnál többet, jobbat és olcsóbban szeretnének kapni, melyre kiválóan alkalmasak a hazai, s különösen a Nyugat-Dunántúlon található kisebb, s a kiemelkedõen nagy üdülõkomplexumok egyaránt ban mintegy 334 ezer külföldi vendég szállt meg valamilyen kereskedelmi szálláshelyen, közülük minden negyedik Hévízen. Számuk itt hez képest 2,8-szeresére emelkedett, melyen belül 2000 és 2006 között 16%-os volt a növekedés, de a magas vendégszám folyamatosan tartható volt. A vizsgált településekre látogató külföldiek 18%-a Bükön fogalt szállást, számuk 2000-hez képest másfélszeresére emelkedett. Az összes kereskedelmi szálláshely vendégkörét figyelembe véve az tapasztalható, hogy 2000-rõl 2006-ra az esetleges számszerû növekedés ellenére a külföldiek aránya rendre csökkent. Hévízen a 47%-os külföldi vendég arány 15 százalékpontos csökkenés következménye, Bükön a mutató 49%, mely azonos mértékû visszaesést jelez. A megyeszékhelyek közül csak Szombathelyen volt aránynövekedés, mely összefügg az egyéb turisztikai és bevásárlási, vagy más szolgáltatás igénybevételi lehetõségekkel is. A külföldi vendégéjszakák száma viszont emelkedett, az 1990-es évtizedben 37,1, 2000 és 2006 között pedig további 2,4%-kal. Tavaly az általuk

5 Statisztikai tükör 2007/94 Gyógy- és termálturizmus a Nyugat-Dunántúlon 5 eltöltött több mint másfél millió vendégéjszaka 39%-a Hévízen, további 22% pedig Bükön realizálódott. A vizsgált idõszakban a hévízi mutató szinten maradt, a büki 17%-kal emelkedett. A növekedés intenzitása a kisebb helyeken számottevõbb volt, Hegykõn, Borgátán, Kehidakustányban, de arányaiban nem volt jelentõs. A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák visszafogott növekedésével egyidejûleg csökkent az egy külföldi vendégre jutó vendégéjszakák száma is ben a megfigyelt településeken még 4,9 volt a mutató értéke, mely az elmúlt évben 4,5-re csökkent. Ezen belül Hévízen idõztek a legtovább, 6,7 napig, Bükön 5,0, Sárváron pedig 5,3 napot töltöttek a vendégek. A külföldi vendégforgalom aránya, 2006 Csorna Győr Hegykő Kapuvár Lipót Mosonmagyaróvár Petőháza Sopron (Balf) Borgáta Bük Celldömölk Mesteri Sárvár Szeleste Szombathely Vasvár Bázakerettye Hévíz Kehidakustány Lenti Letenye Zalaegerszeg Zalakaros Zalaszentgrót 5. ábra % Külföldi vendégek aránya, % Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák aránya,% Az egyéb kereskedelmi szálláshelyek közül a fizetõvendéglátásban és a panziókban eltöltött vendégéjszakák száma volt még jelentõs, mely nagyságrendben ugyan lényegesen kevesebb a szállodák forgalmánál ban mintegy 400 ezer vendégéjszakát töltöttek a vendégek a fizetõvendéglátó-helyeken, mely 6,1%-kal kevesebb volt, mint 2000-ben. Ennél az igénybe vételi formánál igen nagy szerepe van a személyes bizalomnak, hiszen ebben a körben terjedt el leginkább az évek, évtizedek óta tartó családokhoz való rendszeres visszatérés. A termál-, vagy gyógyvízzel rendelkezõ települések közül azokon a helyeken, ahol nagy férõhelyszámú, korszerû szállodák épültek, jelentõsen visszaszorult ezen szállástípus forgalma. Hévízen ötödével, Zalakaroson negyedével kevesebben éltek ezzel a lehetõséggel, éppen az említett okok miatt, miközben ez a két település adta az összes fizetõ-vendéglátó éjszaka 40%-át. A panziókban eltöltött vendégéjszakák száma mintegy tizedével emelkedett a vizsgált idõszakban, így számuk az elmúlt évben meghaladta a 244 ezret. E forma igénybe vétele a vizsgált települések körében igen hektikusan változott, Bükön ötödére csökkent, Lentiben viszont 7,8-szeresére nõtt, de a hasonló nagyságrenddel bíró Sárváron is 1,7-szeres emelkedés volt jellemzõ. A szálláshely szolgáltatási palettában még az üdülõházak és a falusi szálláshelyek is megtalálhatók, de számuk és az egészen belüli arányuk minimális. A falusi vendéglátás szerepe a más szálláshellyel nem, vagy csak kis számban rendelkezõ termálvizes helyeken jellemzõ, így Hegykõn, Borgátán, vagy Kehidakustányban, ahol a fürdõkomplexum fejlesztése kedvezõen hatott (4-szeresére nõtt) a helyi lakosság bevételi lehetõségeire is. Szállodák, gyógyszállók Az 1990-es évtizedtõl látványosan, de az ezredforduló óta is számottevõen nõtt a szállodák száma. Az Európában bekövetkezett politikai és gazdasági változások az idegenforgalom területén is új lehetõségeket, a vendégkör átalakulásával új igényeket is támasztottak a hazai szálláshelyekkel kapcsolatban. Az olcsó, alacsony komforttal rendelkezõk helyett az igényesebb, magasabb minõségû ellátást a szállodai hálózat bõvítése tudta kielégíteni és 2000 között 92-re nõtt, azaz megduplázódott a szállodák száma, az ezredforduló után pedig további 12 épült a vizsgált településeken. Gyõrben, Balfon(Sopron), Hévízen az 1990-es évtizedben történtek a legnagyobb fejlesztések, míg Sárváron és Zalakaroson inkább az ezredforduló után. Az üdülõ-települések egy részén ezzel szemben csökkent a szállodák száma, mely fõként a kisebb komfortfokozatúak megszûnését jelzi. A férõhelyek száma is számottevõen nõtt, a 90-es évtizedben 1,9-szeresére, 2000 után pedig további egyötöddel, így tavaly már meghaladta a 15 ezret. Ekkor a szállodai kapacitás 31%-a Hévízen, 16%-a Zalakaroson, 15%-a pedig Bükön volt. Számottevõ férõhellyel még Balf(Sopron) és Gyõr rendelkezett. Az üdülõhelyeken minden igényt kielégítõ gyógyfürdõk és vellness központok várják a vendégeket, a gyógyulni és kikapcsolódni vágyókat, melyhez jelentõsen hozzájárulnak a szállodák komplex szolgáltatásaikkal. A Nyugat-Dunántúlon található fürdõvel rendelkezõ települések közül Bükön található az egyetlen 5 csillagos szálloda 443 férõhellyel. A szállodai férõhelyek közel fele a 4 csillagos, mintegy kétötöde a 3 csillagos kategóriába tartozik. A prémium kategóriás 4 csillagos szállodai férõhelyek 36%-a Hévízen, 21%-a pedig Zalakaroson található. Az elmúlt évek új fejlesztései révén szinte kizárólag a legmagasabb kategóriájú szállodai kapacitás bõvült a régióban. Kehidakustányban és Lipóton egy-egy 4 csillagos szálloda épült, jelentõs számú férõhellyel. Az 1990-es évtizedben a kiemelkedõ szállodai férõhely bõvítést nem követte a vendégforgalom jelentõs növekedése. A külföldi vendégek száma jelentõsen visszaesett, a belföldi turizmus pedig lanyha volt tõl napjainkig viszont áttörés tapasztalható e téren, hiszen a vendégszám másfélszeresére nõtt a hazai gyógyturizmus erõsödésének köszönhetõen ban a kereskedelmi szállásférõhelyeket igénybe vevõ vendégek 77%-a szállodákban szállt meg, míg ez az arány 1990-ben még 60%-os volt. Az elmúlt években épült szállodák már saját gyógy- vagy termálvizes medencékkel rendelkeznek, de az élmény és masszázs medencék is egyaránt

6 6 Gyógy- és termálturizmus a Nyugat-Dunántúlon Statisztikai tükör 2007/94 megtalálhatók az épületen belül. A hazai termálvizek, a terápiák, a gasztronómia egyaránt világhírû, de különösen a szomszédos országok által kedveltek, a hazainál olcsóbb gyógyulási, vagy üdülési lehetõségek miatt ban a szállodát igénybe vevõ vendégek több mint negyede Hévízen, 15 15%-a pedig Zalakaroson és Bükön szállt meg. Az átlagosnál is nagyobb élénkülés figyelhetõ meg Zalakaroson és Hévízen ahol tavaly már 7,9-szer és 5,1-szer többen szálltak meg, mint másfél évtizeddel korábban. Nyugat-Dunántúl fürdõvízzel rendelkezõ üdülõhelyein a szállodákban összességében több mint 2,4 millió éjszakát töltöttek el a vendégek, mely 1990-hez képest 2,4-szeres növekedést jelent. Ugyanakkor a 90-es évtizedet, majd az azt követõ éveket ellentétes tendencia jellemezte. Elõbbi idõszakban a szálláshelyeken több idõt töltöttek el a vendégek, míg az elmúlt hat évben viszont a tartózkodási idõ rövidülése figyelhetõ meg ban az összes szállodai vendégéjszaka 37%-át, 894 ezret Hévízen töltöttek a vendégek, az átlagos tartózkodási idõ (4,9 éjszaka) is itt volt a legmagasabb. Bükön és Zalakaroson együttesen további 781 ezer éjszakát regisztráltak, mely a hévízihez hasonlóan jelentõs 1,8, illetve 2,4-szeres - növekedést mutatott. A megyeszékhelyek közül csak Szombathelyen volt növekedés, közel kétharmados, Gyõrben és Zalaegerszegen viszont közel ötödével csökkent a vendégéjszakák száma. 6. ábra Egy vendégre jutó vendégéjszakák száma a szállodákban, 2006 Gyõr Lipót Mosonmagyaróvár Sopron (Balf) Bük Celldömölk Sárvár Szeleste Szombathely Hévíz Kehidakustány Zalaegerszeg Zalakaros Zalaszentgrót A gyógyturizmus alapvetõ célja az egészségmegõrzés, valamint a rehabilitáció. A fürdõknek a gyógyításban betöltött szerepe az idõk során ugyan folyamatosan változott, de a római kortól napjainkig egész Európában, így a Nyugat-Dunántúlon is megtalálhatóak a kiemelkedõ gyógyhelyek, melyek a betegségek kezelése mellett pihenést és felüdülést egyaránt kínálnak. A régióban mûködõ gyógyfürdõk többféle megbetegedés gyógyítására is szolgálnak, melyek között legfontosabb cél a szervezet reakciós, regulációs készségének javítása, a kóros funkciók megszüntetése és az egészséges életmûködés erõsítése. Fontos annak a terápiának a megkeresése, beállítása, amelynek rendszeres folytatása esetén a beteg munkaképessé válik, illetve jobb egészségi állapotban élhet. A Nyugat-Dunántúlon 2006-ban 24 gyógyszálló mûködött, több mint 5700 férõhellyel. Számuk a már meglévõ szállodák feltételekhez kötött átminõsítésével, illetve az újonnan épültek erre a célra való kialakításával gyarapodott. A gyógyszállodák férõhelyei az összes szállodai férõhely 37%-át tették ki 2006-ban. Hévíz világhírû gyógyvize egyaránt a térség idegenforgalmi látványossága és gyógyászati centruma. Összesen 13 gyógyszállóban közel négyezer férõhely áll a gyógyulni vágyók rendelkezésére. Ez arányaiban az összes gyógyszállodai férõhely mintegy 70%-át jelenti. A férõhelyek további közel egy-egy tizede Bükön és Zalakaroson található. Az öszszes szállodai szállásférõhely között szintén Hévízen található legnagyobb arányban gyógyszállodai férõhely, a mutató az összesnek 84%-a. Ez az arány Bükön egynegyed, míg Zalakaroson egyötöd volt. Az egészségturizmus a régió egyik legjövedelmezõbb idegenforgalmi bevétele, a hozzánk látogatók rendszerint meghatározott céllal, meghatározott településre jönnek gyógyulni, vagy regenerálódni. Az extra igényeket is kielégítõ, újabb és újabb szolgáltatásokat nyújtó szállodák nyitása, illetve a hozzá tartozó marketing, a vendégek számának erõteljes növekedését eredményezte ban már a vendégek közel háromtizede, több mint 246 ezer személy szállt meg a gyógyszállókban, mely hat év alatt 2,4-szeresére nõtt. Nyugat-Dunántúl gyógyszállói közül a hévíziek a legnépszerûbbek, kedveltségüket a 6,3-szeresére növekvõ vendégszám is jelzi. A szintén kiemelkedõ vendégforgalmat bonyolító Bükön ezzel szemben kevesebben fordultak meg a gyógyszállókban, Zalakaroson pedig az elmúlt öt évben épültek ezek a szálláshelyek. A régió gyógyszállóiba közel minden második vendég külföldrõl érkezett. A külföldi vendégek zömében a már korábban is jól ismert hévízi szálláshelyeket keresték fel, itt a megszálló vendégek fele is külföldi volt. Az elmúlt hat évben kis növekedés történt Mosonmagyaróváron, illetve megerõsödött Zalakaros gyógyidegenforgalmi szerepe is. Tavaly a gyógyszállókban a vendégek összesen 1136 ezer éjszakát töltöttek el, mely öt év alatt 2,4-szeresére nõtt. Itt is a hévízi vendégéjszakák száma volt a meghatározó, az összesnek a 72%-át ezen a településen lévõ gyógyszállókban vették igénybe. A vendégek itt átlagosan 5,1 éjszakát töltöttek el, míg Zalakaroson 3,2, Bükön pedig 4,5 éjszakán át idõztek. A gyógyszállókban a belföldiek átlagosan 3,1 éjszakát töltöttek el, a külföldiek ennél 3,3-del többet. Ezen belül a külföldiek vendégéjszakái 2,1-szeresre nõttek a vizsgált idõszakban, de ez a növekedés szinte kizárólag a hévízi 6,2-szeres emelkedésnek volt köszönhetõ ban Zalakaroson is mintegy 30 ezer vendégéjszakát töltöttek el a külföldiek az újonnan megnyílt gyógyszállókban, de Bükön felére, Sárváron 72%-ra csökkent a vendégéjszakák száma 2001-hez viszonyítva éjszaka Összes vendég Külföldi vendég

7 Statisztikai tükör 2007/94 Gyógy- és termálturizmus a Nyugat-Dunántúlon 7 A nyugat-dunántúli gyógyszállók fontosabb adatai, 2006 Települések Vendégek Vendégéjszakák Külföldi vendégek száma 2001 = 100,0 aránya, % száma 2001 = 100,0 Külföldi vendégéjszakák aránya, % Gyõr , ,0 Mosonmagyaróvár ,5 74, ,4 85,6 Sopron(Balf) ,0 23, ,0 26,3 Bük ,2 43, ,7 64,7 Sárvár ,1 65, ,0 72,1 Hévíz ,0 49, ,3 66,0 Zalakaros , ,8 Összesen ,8 45, ,0 63,0 Összességében megállapíthatjuk, hogy a gyógy- és termálturizmus, élve a kedvezõ geológiai adottságokból fakadó lehetõségekkel, az évezred eleje óta kiemelkedõ fejlõdést produkált. A fejlesztéseket elõsegítõ termál program, s az idegenforgalom valamennyi szegmensét tömörítõ termál klaszter megalakulása jelentõsen inspirálta e hihetetlenül gazdag természetes gyógyvizek kikapcsolódási és gyógyászati célra való hasznosításának elõsegítését. Hatására az évezred eleje óta megsokszorozódott a vendégszám. Az 1990-es években a külföldi vendégek esetében bekövetkezett csökkenést a jelenlegi évezredben sikerült visszahódítani, mely különösen a magas ellátási szintet biztosító, többnyire prémium szolgáltatásokat is nyújtó gyógyszállók férõhelyszám gyarapodásának is köszönhetõ. Az üdülési csekk bevezetése a belföldi vendégek igénybevételi lehetõségét is elõsegítette, így a vendégszám jelentõsen emelkedett az elmúlt években. A gyógy- és termálturizmus jó hatással volt a települések lakosságának életkörülményeire is, mely egyrészt a foglalkoztatásban, az ellátás színvonalában, az általános jövedelmi viszonyok javulásában egyaránt közrejátszott. A gyógyvizek jótékony hatásának kiaknázását további fejlesztések szolgálják, melyek napjainkban is intenzíven folynak. Információk: Táblázatok Elérhetõségek: janosne.szekeres@ksh.hu Telefon: Ügyfélszolgálat-zalaegerszeg Információszolgálat Telefon: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni.

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Magyar Turizmus Zrt. 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1)488-87 Fax: (6-1)488-86 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu www.itthon.hu Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Az észak-európai

Részletesebben

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma 2016. június 1. 1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján Budapest, 2017. március 10. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2016-ban 1 A magyar lakosság

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A szálláshelyek forgalma

Részletesebben

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK A Balaton turizmusának alakulása a statisztikák tükrében Szerzők: Mester Tünde 1 Polgár Judit 2 Kiss Kornélia 3 Jelen tanulmány célja a Balaton turizmusának statisztikák alapján történő vizsgálata. Az

Részletesebben

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1 2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2013 júniusában a kereskedelmi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január február 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2014 februárjában a kereskedelmi

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Egészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel

Egészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel Egészségturizmus Egészségturizmus orvosi szemmel Dr.Mándó Zsuzsanna Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Az egészségi állapot fenntartása, illetve annak javítása érdekében történő utazás. Részei:

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal végleges

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A kereskedelmi szálláshelyek forgalma Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

BALATONI IDEGENFORGALOM SZEPTEMBER VÉGÉN

BALATONI IDEGENFORGALOM SZEPTEMBER VÉGÉN Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága BALATONI IDEGENFORGALOM 2007. SZEPTEMBER VÉGÉN Veszprém, 2007. december Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság, 2007 ISBN 978-963-235-147-6

Részletesebben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Készítette a Magyar Turizmus Rt. a A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Budapest, 2003. február hó A világ turizmusának forgalma 2002-ben Magyar Turizmus Rt. A Turisztikai Világszervezet

Részletesebben

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma MAGYAR TURIZMUS ZRT. Kutatási Csoport 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1) 488-871 Fax: (6-1) 488-8711 E-mail: kutatas@itthon.hu www.itthon.hu A TISZA-TÓ RÉGIÓ KÜLDŐPIACAI ÉSZAK-EURÓPA Az

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint 2011-ben világviszonylatban Ausztrália & Óceánia, Délkelet- Ázsia és Dél-Amerika szállodái

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Turizmus Magyarországon ( )

Turizmus Magyarországon ( ) 2010 március 24. Flag Szöveg méret 90 Mentés 100 110 120 130 140 150 0 Értékelés kiválasztása Még értékelve Givenincs Turizmus Magyarországon Mérték 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 A turizmus fontos bevételi forrásunk,

Részletesebben

A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT

A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA A BALATONI RÉGIÓBAN 2008 2012 2013 2017 Szobaszám (db) 12 550 12 311 12 760 12 810 13 463 12 646 100,8%

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon 2010/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 77. szám 2010. július 6. Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon A tartalomból 1 Bevezető 1 Bűnügyi helyzetkép

Részletesebben

A BUDAPESTI SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT

A BUDAPESTI SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT A BUDAPESTI SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA BUDAPESTEN 2008 2012 2013 2017 Szobaszám (db) 16 122 18 005 18 816 19 101 19 594 19 823 123,0% 105,4% 103,8%

Részletesebben

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2005. november 30. KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2005 ISBN 963 215 895

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE KÖZÖTT

A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE KÖZÖTT A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA ORSZÁGOSAN 2008 2010 2012 2013 2017 2018 2018/2008 2018/2012 2018/2013 2018/2017 Szobaszám (db) 50 669 54

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január augusztus. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január augusztus. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január augusztus 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 1 1. Környezet és szállodavezetés Vezetés és környezet Makró környezet Gazdasági környezet 2. Turizmus globális környezete Szálloda és Turizmus Turizmus lokális

Részletesebben

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19% 1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

Fókuszban a megyék I. negyedév Térségi összehasonlítás

Fókuszban a megyék I. negyedév Térségi összehasonlítás Fókuszban a megyék 2017. I. negyedév Térségi összehasonlítás 2017 I. negyedévében Magyarországon 22 072 gyermek született, és 38 589 személy hunyt el. Az élveszületések száma 1,7%-kal csökkent, a halálozásoké

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban) 199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS MAGYARORSZÁGON EREDMÉNYEK ÉS ÉRDEKESSÉGEK

AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS MAGYARORSZÁGON EREDMÉNYEK ÉS ÉRDEKESSÉGEK AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS MAGYARORSZÁGON EREDMÉNYEK ÉS ÉRDEKESSÉGEK Dr. Ruszinkó Ádám elnök, Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület Reggeli sajtóbeszélgetés a Szamosban, 2018. VII. 3. 1 Az egészségturizmus

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4. STATISZTIKAI TÜKÖR 1 negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) 1/5 1. június. EMBARGÓ! Közölhető: 1. június -én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal...

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Száma: 5/ 2007 Pécs, 2008. január 1 Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság, 2008 ISBN 978-963-235-160-5 Igazgató:

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 4 Építőipar, lakásépítés... 5 Turizmus...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Veszprém, 2007. június 10. Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2007 Igazgató:

Részletesebben

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI A MAGYAR LAKOSSÁG 2006. ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI dr. Galla Gábor, vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2006. június 7. STABILAN NÖVEKVŐ BELFÖLDI KERESLET 2005-BEN MINDEN KORÁBBINÁL TÖBB BELFÖLDI

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében Szerző: Dr. Behringer Zsuzsanna 1 Kiss Kornélia 2 Magyarországon kilenc turisztikai régió található, régiónként egységes és egymástól jól megkülönböztethető

Részletesebben

Köszöntõ. Felújított fürdõnkben megtalálhat minden olyan szolgáltatást, mely az Ön és családja kikapcsolódását, szórakozását szolgálja.

Köszöntõ. Felújított fürdõnkben megtalálhat minden olyan szolgáltatást, mely az Ön és családja kikapcsolódását, szórakozását szolgálja. Gyógyfürdõ 2013. Köszöntõ Köszöntjük Önt városunk kiemelkedõ turisztikai szerepet játszó fürdõjében abból az alkalomból, hogy egészségét fürdõkezeléseinkkel kívánja javítani. Köszöntjük Önt is, aki szabadsága

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2014/30 2014. március 21. Tartalom Bevezetés...1 A regisztrált vállalkozások...1 Új regisztrációk...3...3 Végelszámolások...4 Csődeljárások...4

Részletesebben

2014/38 STATISZTIKAI TÜKÖR április 18.

2014/38 STATISZTIKAI TÜKÖR április 18. 14/38 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. április 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 13. IV. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág...1 J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 2013/26 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 26. szám 2013. március 28. A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 Tartalom 1 Bevezetés 1 A regisztrált vállalkozások

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2003. II. 1 A II. ben az értékpapírpiac általunk vizsgált egyetlen szegmensében sem történt lényeges arányeltolódás az egyes tulajdonosi szektorok között. Az

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2010/1 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...3 Idegenforgalom...3 Gazdasági szervezetek...4

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3. STATISZTIKAI TÜKÖR 1 I ében 3,-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 1 I, második becslés 1/18 1. december 3. EMBARGÓ! Közölhető: 1. december 3-án reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1

Részletesebben

A KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2006

A KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2006 Miskolc 2008, szeptember Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-195-7

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

A balatoni turizmusgazdaság és vendégforgalom elemzése ill. a turisztikai területi tervezés kapcsolata

A balatoni turizmusgazdaság és vendégforgalom elemzése ill. a turisztikai területi tervezés kapcsolata A balatoni turizmusgazdaság és vendégforgalom elemzése ill. a turisztikai területi tervezés kapcsolata Tóth Zoltán PhD,docens BGE KVIK Turizmus Tanszék, Közgazdász, PhD: 2003 (PTE, Regionális politika

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Összefoglaló - 2012 január decembere között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt a korábbi hónapokhoz

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL

Részletesebben

2014/108 STATISZTIKAI TÜKÖR október 17.

2014/108 STATISZTIKAI TÜKÖR október 17. 14/18 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. október 17. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. II. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág...1 J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági

Részletesebben

TRENDRIPORT 2019/1 A HAZAI FÜRDŐÁGAZAT TELJESÍTMÉNYÉNEK VIZSGÁLATA ÉS ÉVEK VONATKOZÁSÁBAN BUDAPEST ÁPRILIS 23.

TRENDRIPORT 2019/1 A HAZAI FÜRDŐÁGAZAT TELJESÍTMÉNYÉNEK VIZSGÁLATA ÉS ÉVEK VONATKOZÁSÁBAN BUDAPEST ÁPRILIS 23. TRENDRIPORT 2019/1 A HAZAI FÜRDŐÁGAZAT TELJESÍTMÉNYÉNEK VIZSGÁLATA 2017. ÉS 2018. ÉVEK VONATKOZÁSÁBAN BUDAPEST 2019. ÁPRILIS 23. Tartalom Összefoglaló... 2 A turizmus, a fürdő- és gyógyszolgáltatás főbb

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11. STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. július 11. A gazdasági teljesítmény bővülésével párhuzamosan hazánkban nem csak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január novemberi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január novemberi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január novemberi teljesítményéről Összefoglaló - 2012 január november között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt a korábbi hónapokhoz hasonlóan

Részletesebben

A GDP területi különbségei Magyarországon, 2007

A GDP területi különbségei Magyarországon, 2007 2009/99 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 99. szám 2009. július 06. A GDP területi különbségei Magyarországon, 2007 A tartalomból 1 Egy főre jutó GDP 2 Bruttó hozzáadott

Részletesebben

Itthon Végleges adatokkal. Turizmus. otthon van. Magyarországon.

Itthon Végleges adatokkal. Turizmus. otthon van. Magyarországon. Itthon otthon van Turizmus Magyarországon 2007 Végleges adatokkal www.itthon.hu Turizmus Összefoglaló adatok 1 A magyarországi turizmus főbb mutatói *Zárójelben a szállodák vendégforgalmi adatai. 2006

Részletesebben

A gyógyturizmusban érintett települések Magyarországon

A gyógyturizmusban érintett települések Magyarországon A gyógyturizmusban érintett települések Magyarországon Központi Statisztikai Hivatal 2013. augusztus Tartalom Bevezetés...2 Összefoglalás...3 Gyógyvizek, gyógyhelyek Magyarországon...4 A gyógyturizmus

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Magyarországi szálláshelyek nemzetiségi éves adatainak áttekintése.

Magyarországi szálláshelyek nemzetiségi éves adatainak áttekintése. Magyarországi szálláshelyek nemzetiségi 2010-2015 éves adatainak áttekintése Szerző hipotézise: A megbízható küldő országok vendégéjszaka növekedését felerősítik és eltorzítják a rövidtávú nem megalapozott

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében Összeállította a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatósága 36 TURIZMUS BULLETIN 1. Bevezetés A turisztikai régiók vendégforgalmára vonatkozóan 1998 óta

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Központi Statisztikai Hivatal 2011. december Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 3 Építőipar, lakásépítés... 4 Turizmus...

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK 2010. ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL 1. 2010. első félévében az ajánlatkérők összesen 4356 eredményes közbeszerzési t folytattak le, ami közel 145-os növekedést

Részletesebben

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a 1. Bevezetés A 4/2000. (II.2.) GM rendeletben foglaltak szerint Magyarországon 2000. február 2. óta hivatalosan

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

2015/02 STATISZTIKAI TÜKÖR január 16.

2015/02 STATISZTIKAI TÜKÖR január 16. 2015/02 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015. január 16. Szolgáltatási kibocsátási árak, 2014. III. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág...1 J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4 Ipar...

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 14. Budapest idegenforgalma, 2006 2010

területi Budapesti Mozaik 14. Budapest idegenforgalma, 2006 2010 területi V. évfolyam 5. szám 211. július 26. 211/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu Budapesti Mozaik 14. Budapest idegenforgalma, 26 21 A tartalomból 1 A nemzetközi turisztikai

Részletesebben

Tóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata

Tóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata Tóth Ákos Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata Az elemzésben arra vállalkozunk, hogy a rendszerváltás első éveitől kezdődően bemutassuk, hogyan alakult át Bács-Kiskun megye gazdasága.

Részletesebben

2013.02.02. Master of Art. Spa Management. Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei

2013.02.02. Master of Art. Spa Management. Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei Master of Art Spa Management Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei (Spa, health, wellness, spring, thermal, medical, clinic, health care) Sun, Sea, Sand, Surgery Termál az ige termel,

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Budapesti Mozaik 15. Budapest bűnügyi helyzetének főbb jellemzői, Ország. Budapest. 100 ezer lakosra jutó regisztrált

Budapesti Mozaik 15. Budapest bűnügyi helyzetének főbb jellemzői, Ország. Budapest. 100 ezer lakosra jutó regisztrált területi V. évfolyam 56. szám 2011. augusztus 19. 2011/56 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 15. bűnügyi helyzetének főbb jellemzői, 2005 2010 A tartalomból 1 Bevezető 1

Részletesebben

A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében

A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Az ágazatról általánosságban A turizmus a világ egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. Sajátossága ugyanakkor, hogy nem csak a kereslet

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. június 20. Adatforrásaink UN WORLD TOURISM ORGANIZATION IMF, CIA World FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL COMMISSON

Részletesebben

AZ IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON

AZ IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA AZ IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON MISKOLC, 2005. december 21. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2005 ISBN 963 215 906

Részletesebben