József Károly Főherceg Terv Fehér János Zoltán. Polgármester Program Tarnabodért

Átírás

1 József Károly Főherceg Terv Fehér János Zoltán Polgármester Program Tarnabodért

2 Tartalom Előszó... 2 Bemutatkozás Helyzetkép Zöldítő termelés Szolidáris ellátórendszer Falukép Kulturális felfrissülés Kapcsolat a szeretetszolgálattal Végszó

3 Előszó Habsburg Lotaringiai József Károly főherceg számtalan tisztséget betöltött a monarchiában, mint osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, lovassági tábornok, a Magyar Királyi Honvédség főparancsnoka, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági, majd tiszteleti tagja. Egészen fiatalon szolgált a Wasa gyalogezredben, ahol megismerte a cigány nyelvet és kultúrát. Birtokára cigány családokat fogadott, őket beiskolázta, magyarra taníttatta és letelepítette alcsúti birtokán 1891-ben, munkát adott számukra. Nevéhez fűződik az első cigány-magyar szótár, mely 1881-ben jelent meg a Magyar Tudományos Akadémia gondozásában. A főherceg egyszerre tanított és óvott, 1905-ben bekövetkezett haláláig a birtokán élőknek külön engedélyhez kötötte az elvándorlást, ezért cserébe viszont birtokán olcsó boltot nyitott, megszervezte az akkor színvonalnak megfelelő oktatást és egészségügyi ellátást, külön jutalmazta azokat, akik a földművelést különös szorgalommal végezték. Kiváló példája okán választottam programom névadójának a főherceget, aki azon kevesek közé tartozik történelmünkből, akik valóban tenni is akartak a romák sorsának jobbra fordulásáért. 2

4 Bemutatkozás én születtem Budapesten a VIII. kerületben, de életem javát Dunavecse nagyközségen (majd 2004-től város) töltöttem. Iskoláimat a Petőfi Sándor Általános Iskolában, majd a dunaföldvári Magyar László Gimnáziumban végeztem, az érettségit követően a Szegedi Tudomány Egyetemen szociális munka alapszakot, majd levelezőn kisebbségpolitika mesterszakot végeztem. Mielőtt Tarnabodon július 1.-jén családgondozónak kineveztek, Solton a Harmónia Integrált Szociális Intézményben fogyatékossággal élők otthonában gondozóként, Dunavecse Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalánál közmunka szervezőként, valamint Dunaújvárosban a Magyar Mentőszolgálat Alapítványnál az éjjeli menedékhelyen hajléktalan emberek gondozójaként dolgoztam. Munkámat a segítségre szoruló, bajba jutott emberek érdeke szerint végeztem. Tarnabodon a helyi lakosokkal vállvetve alapítottuk meg a Polgárőr Egyesület Tarnabodért szervezetet, mely egy évig tartó szívós küzdelem után, melyet a bürokráciával vívtunk kezdte meg munkáját. Ezen felül a lakosságot lehetőségeim szerint igyekeztem adománygyűjtéssel, valamint pályázatok megírásával (ösztöndíj, krízistámogatás, gyülekezeti ház felszerelése) segíteni, sajnos több alkalommal a pályázatot kiíró akadályoztatottsága vagy aktuálpolitika történések (a magyar kormány konfliktusa a Norvég Civil Alappal) ellehetetlenítették ezek teljesülését. Jómagam négy éve vagyok tagja a Lehet Más a Politika pártnak és támogatom annak törekvéseit a magyar vidék, különös tekintettel az aprófalvak megmentése érdekében, mivel szentül hiszem, hogy a felgyorsult, fogyasztásra építő világban ezek a kis közösségek lehetnek megmaradásunk oázisai, hiszen ahol föld és élet van, ott a dolgos ember nem veszik el. Kérem, ismerje meg programomat részletesebben az elkövetkezendő oldalakon és amennyiben azokat szimpatikusnak találja, támogasson, hogy megkezdhessük a közös munkát Tarnabod fellendítéséért. 3

5 I. Helyzetkép Tarnabod ma egy olyan település, mely a legkiválóbban írja le azt a folyamatot, mely során magyar vidék korábban gazdag kistelepülései elzárt, nehéz sorsú mélyszegény kisfalvakká váltak. A rendszerváltozást követő elhibázott privatizáció, mely a képzelten munkaerőnek megélhetést biztosító téeszeket magánkézbe juttatta és emberi erőt nem igénylő termelésre állította, valamint a fiatalság tömeges városokba vándorlása elnéptelenedéshez és elszegényedéshez, a szolgáltatások (pl. orvosi ellátás, helyi kulturális élet, tömegközlekedés) elsorvadásához vezetett. Tarnabod a népszámláláskor 724 főt számlált, de az elmúlt 3 évben történt sajnálatos halálesetek és a jobb lehetőségekkel rendelkezők elköltözésével jelenleg a település 700 fő alatti lakosságszámú. A településen jellemző a nagycsaládos életforma, 2,52 élveszületett gyermek jut minden 15 év feletti nőre (a hazai átlag 0,35). Az álláskeresők aránya 88% (országosan 60%), a lakosság zöme, 84% 8 osztályt végzett legfeljebb (országos átlag: 50%). A település korfája az országosan jellemző lassan emelkedő, erősen csökkenő alakzat helyett a lejtőszerűen zuhanó alakot írja le, vagyis a településen magas az élveszületések és a halálozások száma, az idei első félévben utóbbiak száma különösen magas volt. A településen az önkormányzatiság marginális szerepbe került, funkcióinak javát (pl. intézmények fenntartásra) átadta a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak, jelenleg a helyi adminisztráció (elsősorban lakossági nyilvántartás, szociális transzferek megállapítása, helyi adók beszedése) és a közfoglalkoztatás tartozik feladatai közé, kultúramegtartó funkciót egyáltalán nem tölt be. Az elmúlt négy évben jelentősen csökkentették a települési önkormányzatok szerepköreit és lehetőségeit, ősztől ez mind a juttatásokon, mind a testület szerepkörén érezhető lesz, vagyis csak folyamatos jelenléttel, körültekintéssel, a pályázatok monitorozásával és megnyerésével, valamint lobbitevékenységgel lesz biztosítható a kistelepülések megmaradása. 4

6 II. Zöldítő termelés Mi a Lehet Más a Politika pártban úgy gondoljuk, hogy a kistelepülési lét nem akadály, hanem érték és egyben lehetőség, az utóbbi öt évben több alkalommal kíséreltük meg a magyar földek védelmét, működtünk együtt Ángyán József mozgalmával és álltunk ki Kishantosért, kapcsolataink vannak Gyűrűfűvel és más ökofalvakkal. Tarnabodon a lakosság jelenlegi értékrendje elvárosiasodott, különösen a fiatalabb korosztályé, elsősorban a szórakozás és a gondtalan élet az elérhető célok, de ez kistelepüléseken nem fenntartható, mivel hiányoznak az ehhez szükséges elérhető munkahelyek, közlekedés, valamint otthoni termelés hiányában a lakosság a kereskedelmi láncokra szorul. Ezért az itt élők számára elengedhetetlen, hogy a helyi erőforrásokat mind háztáji, mind közösségi szinten használjuk. A település körüli kiváló minőségű földek többségét messzi vállalkozó műveli, elsősorban emberi erőforrásokat nem igénylő terményeket termesztve, a településen belül viszont számos régi lepusztult házhely található, melyek tulajdonjogának rendezésével és művelésbe vonásával a településen élők gyümölcs- és zöldségigényét fedezné. A helyiek nagyobb tömegének foglalkoztatására elsősorban olyan termékek előállításával lehetséges, melyek több emberi munkát igényelnek, igénytelenek és közvetlenül nem értékesíthetőek, vagy őrzésük megoldható, mint fűszerek (pl. kakukkfű, rozmaring), kerti növények, bodza. A településen már megvalósult mezőgazdasági munkás képzésen szerzett tapasztalatok ezzel hasznosíthatóak volnának. Azok számára, akik erre alkalmasnak és kitartónak bizonyulnak, szakemberek segítenének a méhészet (akácos település széli telepítése, valamint a település határában már meglévő mellett) kialakításában. A későbbiekben (további ciklusokban) megfontolandó egy esetleges gyümölcsös telepítés és pálinkafőzde megépítése, mivel ez kistermelésben is jövedelmező, valamint savanyítóüzem a javak késztermékké alakítására. Mindkét esetben hungarikumról beszélünk, melyeket közösségi oltalom védelmez, így ezzel Hazánk hírnevét is öregbítenénk. A településen ezen felül fontolóra kell venni a megújuló energiaforrások becsatornázását, Erkhez hasonlóan a szélerőművet, illetve a közvilágítás biztosításához napelemeket, ezeket folyamatosan bővítve. Ezek megtérülése éveket, évtizedeket jelent, de a bizonytalan kimenetelű Kárpát-medencei energiapolitika ismeretében minden kisegítő beruházás növeli a biztonságot. 5

7 III. Szolidáris ellátórendszer A településen különösen magas a segélyezettek aránya, a településen élők egyharmada álláskereső vagy inaktív (pl. rokkantnyugdíj, rehabilitációs ellátás), szintén egyharmadában nincsen bekötve a víz (komfortfokozat megjelölése alapján) a mas népszámlálás szerint. A településen élők jelentős része él az ellátórendszerből és havi költségvetését is ez szerint állítja össze (hónap elején családtámogatások, hónap közepén lakásfenntartási támogatás, szociális transzferek és nyugdíjszerű ellátások, hónap végén közmunkabér), ezek hatékonysága és célhoz rendeltsége rendkívül alacsony, az önkormányzati segély megállapításának módja átláthatatlan. A XXI. században minden háztartásban elengedhetetlen a vezetékes áram (a víz szélsőséges esetekben megoldható közkútról), ezért a település önkormányzatának szükséges az adósságkezelési szolgáltatás bevezetése és az előre fizetős mérőhöz feltöltőkód árusítása, lobbitevékenység árusítók (bolt, posta, dohánybolt) meggyőzésére. Ehhez célzott támogatást nyújtása központi keretből (adósság felének megfizetése részletfizetés mellett). A kommunális adót szintén beépítenénk ebbe a körbe, hogy a lakosság köztartozásának felhalmozódását csökkentsük. Az önkormányzati segély helyett az önkormányzat kamatmentes kölcsönt nyújtana és azok megfizetésére részletfizetést biztosítana. A motiváció növelése érdekében a jó adósok számára kedvezmények kerülnének megállapítása, addig viszont nem állapítható meg új kölcsön, amíg az előző törlesztése nem történt meg. Az úgynevezett önkormányzati segély pedig megmaradna a váratlan krízishelyzet (pl. haláleset, baleset, betegség, lakhatás ellehetetlenülése) kezelésére. A lakásfenntartási- és óvodáztatási támogatás jelenleg kötetlen formában kerül kifizetésre, így funkcióját veszti. Az LFT nem járul hozzá a lakásköltségek fedezésére, ezért ez elsősorban a szolgáltatók felé célszerű automatikusan utalni a megállapított összeget. Aki adósságkezelési szolgáltatásban vesz részt, annak ez az összeg alanyi jogon jár. Az óvodáztatási támogatás első ízben szintén természetben kerülne megítélésre. 6

8 IV. Falukép A település egyik legszembetűnőbb problémája és állapotának jelzője maga a megjelenése. Mióta Tarnabodon dolgozom, bátran állíthatom, hogy ház vált a tetőszerkezet és más fa elemek eltávolításával lakhatatlanná. Ez egy olyan tendencia, mely minden téren a település ellen hat, hiszen a lakhatatlan ingatlanokba már család nem költözhet, így sokan saját lakáskörülményeiket kezdik majd felélni, illetve a közérzetet is jelentősen rombolják a minden utcában megtalálható, nyomasztó elpusztult épületek. A településre betévedők, újságírók is mind azt a képet közvetítik a településről, hogy itt a nyomor az egyetlen úr és már alig-alig lelhetőek fel értékek, ami egy leegyszerűsítő kép a településről. Már a ciklus elején szükséges a bontott, szocpol alatt nem álló lakások tulajdonosainak felderítése, a telkek kedvezményes áron való megvásárlása és a megrongált házak elbontása. Az így nyert telkeken megindulhat a termelés. A településnek nincsen parkja, a játszótér is elhanyagolt állapotban van. Minden településen szükség van olyan helyre, ahol az ott élők megpihenhetnek, ahol települési szintű megemlékezéseket lehet tartani nemzeti ünnepeinken. A település zöld területeit gondozni kell. Több ponton évek óta lekaszálatlan a fű, az önkormányzat épületében sokszor áll a szemét, amint a közmunkások gyűjtöttek. Egy önkormányzatnak a legjobb formáját kell nyújtania a legszegényebb helyzetben is, miként a település legszegényebb parasztemberei is rendben tartották portájukat hajdanán. A rend nem anyagi kérdés. Minden tavasszal egy faluszépítő rendezvény megtartása, melynek során rendbe tesszük településünk utcáit és a fő utat virágokkal díszítjük. A Magyar Katolikus Egyházzal megegyezés megújítása a templomkert rendben tartásáról. Apróságnak tűnhet, de a évi CCII. Törvény 7 g) pontját sérti, hogy a település önkormányzatának épületén nem található meg nemzeti lobogónk állandó jelleggel kitűzve. Ez mellett a roma nemzetiségi zászló is kihelyezésre kerülne, jelezve, hogy az önkormányzat sajátjaként kezeli a romák ügyét és jó példával kíván szolgálni más települések számára. A csíksomlyói búcsú napján, ill. a Székelyek Nagy Menetelése és a Székely Szabadság Napja ünnepeken a település szolidaritásból kihelyezné a már megemlítettek mellé a székely nemzeti lobogót is. 7

9 V. Kulturális felfrissülés Klebelsberg Kuno nevét az elmúlt négy évben kellően megtépázták, ellenben tagadhatatlan bölcsessége a tekintetben, hogy vidéken be kell ruházni a kultúrába. Tarnabod településen sem nemzeti-, sem közösségi tekintetben nem kielégítő a helyi közösségi élet. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a konzorciumi partnerek tartottak klubfoglalkozásokat a településen, valamint a Madarak és Fák napja és a gyermeknap minden évben megrendezésre került, nyaranta pedig egy alkalommal falunapon élvezhették a nyári időt a településen élők. Vagyis az önkormányzat e tekintetben is háttérbe szorult. A kistelepülések számára az egyik legreálisabb kitörési lehetőség, ha megtalálja azt a rendszeresen megrendezett települési szintű programot, mely a környékbeli lakosságot is a településre vonzza és időszakosan az országos médiában is jelen lehet. Ehhez a hagyományos falunap nem elegendő, egy jól megcélzott témával érhető el siker, javaslatom a fent felvázolt települési tervekre építve az akác, ami Heves megye ezen területén rendkívül elterjedt. Mivel a Népház Gyermekházzá alakításával annak funkciója jelentősen átalakult, a településnek szüksége van állandó, a helyi, elsősorban felnőtt lakosság kikapcsolódását és közművelődését lehetővé tevő Faluház felépítésére. A hevesi járás kistelepülésein visszaszorulóban van legfontosabb nemzeti ünnepeink ( és ) megünneplése, az új hagyományokat (pl. Nemzeti Együttműködés Napja június 4.-én) rendkívül szerencsétlen módon a Jobbik sajátította ki. Szerény módon, de Tarnabodon is szükség van hagyományaink ápolására, az iskolával, óvodával együttműködve. A településen fontos szerepet tölt be a kereszténység mind a mai napig, az idősebbek körében elsősorban a katolicizmus, a romák egy jelentős részénél pedig a pünkösdi közösség. Ezért az önkormányzat mindkét közösséggel szorosabb kapcsolatot alakítana ki, lehetőséget biztosítana számukra saját vagy ökumenikus rendezvény megtartására. A politikai kultúrának is komoly fejlesztésre van szüksége. A helyi döntéshozatal centralizált és nehezen követhetőek, mind a döntések, mind a település gazdálkodása átláthatatlan a helyi lakosok számára. A testület kellően meghirdetett ülése mellett a lakosság számára kihirdetendőek annak döntései, valamint rendszeresen megtartanánk a Bölcsek Tanácsát, melyben a falu 45 év feletti lakosaival megvitatva tanácskoznának a helyi élet jobbá tételéről. 8

10 VI. Kapcsolat a szeretetszolgálattal A település lakóit érezhetően megosztja a Magyar Máltai Szeretetszolgálat jelenléte, mely gyakorlatilag 2004 óta egybeforrt a település nevével az országos médiában. Egyik oldalról elismerik, hogy komoly segítséget nyújtanak a településen élőknek, másik oldalról a javak elosztása miatt állandó viták vannak a lakosságon belül. Tény, hogy a település iskolája rendkívül rossz állapotban volt az átvétel előtt és az onnan kikerülő gyermekek sem szerezték meg a továbbtanuláshoz szükséges készségeket. Az anyagi- és humán erőforrásokban sem bővelkedő önkormányzat így jelentős tehertől mentesült, amikor a szolgálat 2011-ben átvette az iskola és óvoda működtetését. Az idősebbek számára viszont fájó pont, hogy a korábban közművelődés számára, közös erővel épített népházat gyermekházzá alakították, így az ő közösségi terük megszűnt. A településen a legjelentősebb munkaadó a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és tevékenysége pótolhatatlan, így nem a szolgálat szerepének csökkentése, hanem az önkormányzaténak növelése a racionális döntés. A település első emberének részt kell vennie minden fontosabb team- és szakmai ülésen, amire meghívást kap, egyeztetnie kell a helyi ügyekről, közös rendezvények szervezni, egymást segíteni a problémák megoldásában. Ahogyan egy településen foglalkoztató nagyvállalat vagy önálló kulturális intézmény sem riválisa vagy ellenfele a települési önkormányzatnak, úgy a szeretetszolgálatra is mint helyi partnerre kell tekinteni. Viszont a települési önkormányzatnak további súlyvesztése beláthatatlan következményekkel járna, hiszen az nem csak helyi adminisztratív testület, hanem politikai képviseletet is ellátó szerv, meg kell erősítenünk a helyi önkormányzatiságot. 9

11 VI. Végszó Tarnabodnak van jövője. A kezdeti fellendülés ellenére jelenleg az írott és íratlan médiában mint a nyomor és kiszolgáltatottság szimbóluma jelenik meg a település, ebben közrejátszott az önkormányzat átgondoltnak és kiszámíthatónak nem nevezhető gazdálkodása, valamint némely esetekben a település lakosságának saját meggondolatlan nyilatkozatai. Ennek ellenére a folyamat megfordítható, ehhez viszont a település összefogására van szükség, a családoknak az egymással való szembenállás és irigykedés helyett az építésbe kell energiát fektetniük Erősségek, lehetőségek Rendkívül jó minőségű földek Művelhető házhelyek Átlaghoz képest fiatal lakosság Idősebbek, középkorúak mezőgazdasági tapasztalatai Háborítatlan környezet Gyengeségek Nehéz megközelíthetőség Alacsonyan iskolázott lakosság Lakosság évtizedeken át húzódó foglalkoztatás nélkülisége Apatikus állapot, kultúravesztettség. Rontott településkép Mire van Tarnabodnak szüksége, hogy ismét élhető település legyen? Jól szervezett helyi közösségre Az aktív korú lakosság foglalkoztatására Igazságos, fenntartható helyi szociális ellátórendszerre A közérzetet javító, megnyugtató településképre Átfogó kulturális reformra Erős, funkciókkal rendelkező önkormányzatra És az Önök segítségére! Amennyiben egyetért az általam leírtakkal, kérem, támogasson engem és programomat az önkormányzati választásokon! Fehér János Zoltán polgármester jelölt 10