Szociológiai alapismeretek. Társadalmi szerkezet és mobilitás Társadalmi devianciák Család és ifjúság szociológia

Átírás

1 Szociológiai alapismeretek Társadalmi szerkezet és mobilitás Társadalmi devianciák Család és ifjúság szociológia

2 Források: Andorka Rudolf:Bevezetés a szociológiába Cseh-Szombathy László - Ferge Zsuzsa (szerk):a szociológiai felvétel módszerei Hankiss Elemér: Diagnózisok - Társadalmi csapdák Léwi Strauss:Szomorú trópusok Karl Popper : A társadalomtudományok logikájáról Ajánlott olvasni való: Csepeli Gy- Papp Zs- Pokol B: Modern polgári társadalomelméletek (Gondolat,1987) Szczepanski J:A szociológia története (Kossuth, 1973)

3 Szociológia: A társadalmi élet törvényszerűségeit kutató tudomány, amely a valóságból nyerhető információk alapján igazolódik, vagy megcáfolódik /Karl Popper: sohasem tudjuk az elméleti hipotézisünket végérvényesen igazolni, legfeljebb cáfolni/ Szociológia tudománya: az elméletek és a valóság összevetése A valósággal való tudományos módszerekkel végzet- összevetés Szociológia : A társadalom egészét vizsgáló tudomány mely módszer tekintetében: a tömegesen előforduló jelenségekre vonatkozó empirikus adatgyűjtést, és ezen adatok elemzését használja

4 Alapvető szemlélete mely megkülönbözteti a többi társadalomtudománytól- 1/Az ember életének minden jellemzőjét- életesélyét-meghatározza a társadalmi szerkezetben elfoglalt helyzete /társadalmi helyzetet befolyásolják (de nem determinánsak), jövedelem, lakhatás, iskvégzettség, várható élettartam, / Sztochasztikus összefüggések: 1980 ban: 40 éves ff-i orvosnak 12% esélye, hogy 60 éves kora előtt meghal elektroműszerész 16% mezőgazdasági fizikai dolgozó 27% 2010-ben: 40 éves ff-i orvosnak 18%

5 2/ Különbözik emberképe tekintetében is más társtud-tól Közgazdemberkép: Homo oeconomicus Az ember haszna maximalizálására törekszik Pszichológia több emberkép: Homo psychologicus az egyént a tudatalatti motívumok irányítják Politikatudomány- Homo politicus az embert a hatalomvágy vezérli Szociológiai emberkép: Homo sociologicus Az ember tevékenységében a társadalmi normákhoz igyekszik alkalmazkodni

6 Mire jó a szociológia? -Társadalom megértésére -Konkrét társadalmi problémák megoldásának elősegítésére (szegénység szociológiai kutatása szociálpolitikai kialakítása) -Előrejelzésben tervezésben (80-s évek TBZ figyelmeztet a az alkoholizmus, bűnözés erősödésére)

7 A szociológiai vizsgálat célja : -valamely társadalom vagy társadalmi csoport megismerése, -alapvető jellemzőinek feltárása -A szociológiai vizsgálatok, nemcsak egyszerűen leírásra törekszenek, hanem valamely probléma megértésére, valamilyen összefüggések magyarázatára, a jelenségek okainak felderítésére Az ilyen típusú szociológiai vizsgálat lépéseit Karl Popper tudománymódszertani felfogását követve, a következőképpen lehet összefoglalni

8 A probléma megfogalmazása Felmerül valamilyen társadalmi jelenség, amely megismerése és magyarázata szükségesnek látszik Például a kormányzat, a tudományos akadémia, vagy társadalomtudósok, kutatók egy csoportja felismeri, hogy az adott társadalomban az alkoholizmus egy súlyos probléma, ezért ismerni kellene az elterjedését és okait

9 Elméleti hipotézisek Elméleti hipotéziseket fogalmaznak meg a vizsgálni kívánt jelenségről Ehhez fel lehet használni a szociológiai irodalomban található elméleteket, és újabb elméleteket is ki lehet dolgozni

10 Operacionalizálás (mérhetővé tétel) Operacionalizálják, vagyis mérhető formában fogalmazzák meg az elméleti hipotéziseket Például, ha fiatalok dohányzási szokásának elterjedését vizsgáljuk, pontosan mérhetővé kell tennünk a hipotéziseinket (dohányzás - éve, doboz; korosztály év stb)

11 Adatgyűjtési módszerek: Publikált statisztikai adatok másodelemzése - Több kutatás adataiból (Központi statisztikai Hivatal, Eurostadt,TÁRKI), csak a mi kérdéseinkre adott válaszokat szűrjük) Tartalomelemzés (dokumentumelemzés) - Sajtóközlemények, naplók, levelek elemzése/ könyvtár, levéltár Google időszakos szűréssel sztorik számszerűsítése, legyűjtése-/ nem tudományos, de hasznos módszer

12 Megfigyelés a külső megfigyelést, amikor a kutató nem vesz részt a megfigyelt jelenségben, pl egy kocsmában tartózkodik, de nem iszik, és nem elegyedik szóba a társasággal, -részt vevő (belső) megfigyelést, amikor a kutató maga is részt vesz a jelenségben, csoportban, pl együtt iszik, beszélget a kocsma vendégeivel Esettanulmány (ilyenkor egyetlen esetet, személyt, intézményt vizsgálnak igen alaposan, és abból próbálnak következtetéseket levonni a vizsgált jelenség társadalmi méretű előfordulásáról, annak okairól)

13 Kísérlet a kutató maga szabályozza a megfigyelt jelenség bizonyos feltételeit, mindig kell egy fókuszcsoportot (akit vizsgálunk) és egy kontroll csoportot (bárki lehet szűrés nélkül) felállítani A kísérlet az élő lekérdezés reakcióinak elemzése A lekérdezés lehet interjú (szabadabb) vagy kérdőív (fix kérdések), ami lehet nyitott (választ a kérdezett adja meg), vagy zárt (a megadott válaszok közül lehet választani) vagy kombinált A nyitott és kombinált kérdőíveket nagyon nehéz elemezni

14 Mintavétel A szociológia leggyakrabban használt módszere a kérdőíves adatfelvétel (survey-módszer) A legtöbb esetben nincs arra lehetőség, hogy a vizsgált személyek teljes körét, a teljes sokaságot (populációt) kérdőívvel megkérdezzük A statisztikai mintavétel elmélete szerint megfelelően kiválasztott minta esetén elég a teljes sokaságnak csak egy kis részét megkérdezni ahhoz, hogy pontos adatokat kapjunk a teljes sokaságról A megfelelő mintavétel azt jelenti, hogy a vizsgálni kívánt sokaság minden tagjának egyenlő esélye legyen a mintába kerülni(véletlenszerű kiválasztás) Ezt nevezzük reprezentatív mintának Előfordulnak olyan társadalmi jelenségek, amelyeket nem vagy csak nagyon nehezen lehet lakossági listákból választott mintákból elérni (prostitúció, drogfogyasztás) másrészt az úgynevezett rejtett populáció Ilyenkor alkalmazzuk a hólabda módszert, megkeresünk egy embert és ő ajánl egy másikat, és így tovább, amíg elegendő adatot nem gyűjtöttünk

15 Kutatási eredmények közzététele A pontos és részletes publikálás elengedhetetlenül fontos része a kutatásnak -Ki kell fejteni az alkalmazott hipotéziseket, -le kell írni az alkalmazott módszereket, a mintavételt, - -definiálni kell a használt fogalmakat, -be kell mutatni a használt módszereket, és végül -hozzáférhetővé kell tenni az eredményeket

16 A szociológia főbb tudományterületei Családszociológia Demográfia Deviancia Egészségszociológia Feminista szociológia Gazdaságszociológia Ifjúságszociológia Szervezetszociológia Szociálpolitika Szociometria Jogszociológia Művészetszociológia Nevelésszociológia Oktatásszociológia Orvosi szociológia Sportszociológia Társadalmi egyenlőtlenség Társadalmi változások Tudásszociológia Településszociológia Vallásszociológia Zeneszociológia

17 Társadalmi szerkezet- mobilitás Források: Ferge Zsuzsa :Társadalmunk rétegződése Kemény István : A magyar munkásosztály rétegződése Kolosi Tamás: Tagolt társadalom Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába Páthy Ádám:Társadalmi rétegződés,egyenlőtlenségek, mobilitás Max Weber:Gazdaság és társadalom Ajánlott olvasnivaló: Tárki kiadásában Rétegződésvizsgálatok Szelényi Iván:Új osztály, állam, politika (1990,Európa)

18 Társadalmi szerkezet: különböző pozíciókat betöltő egyének és csoportok közötti viszonyokat jelenti /státuszok szerepek/ Társadalmi rétegződés: különböző ismérvek alapján /foglalkozás, iskvégz, lakhely/ alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése, sorrendje az életkörülmények, életmód különböző dimenzióiban Társadalmi szerkezettel kapcsolatos elméletek: Mi jellemzi inkább az emberi társadalmat? Harmónia és együttműködés - Konfliktus és kényszer

19 Társadalmi réteg: olyan emberek csoportja, akik hasonló jellemzőkkel bírnak a jövedelem, a vagyon,a hatalom, a presztízs, a kulturális szint/iskolázottság, a foglalkozás, az életesélyek szempontjából Társadalmi osztály: olyan nagyobb társadalmi csoport, amely nem tekinthető csak társadalmi rétegnek Többnyire vagyoni tulajdoni különbségek alapján különítik el őket önállóak: az aktív keresők azon csoportja, akik saját kistulajdonuk keretén belül dolgoznak (pl parasztok, kisiparosok, kiskereskedők) alkalmazottak: nem saját tulajdonukban álló cégen belül dolgoznak fehérgallérosok: az alkalmazotti csoporton belüli szellemi foglalkozásúak, nem kétkezi munkát végzők neve (gazdasági vezetők, irodai alkalmazottak, mérnökök stb) kékgallérosok: az alkalmazotti csoporton belül a munkásrétegekre utaló elnevezés, amely a munkaruhák gyakori színére utal Középosztály

20 A társadalmi struktúra alapelemei A társadalmi szerkezeten belül mutatkozik meg a rétegződés, amely többdimenziós lehet vagyoni, jövedelmi, foglalkozási, iskolázottsági, stb Különféle kategóriarendszerek használhatóak, a legegyszerűbb a hármas tagolás (felső, közép- és alsó osztály); a besorolás lehet külső vagy szubjektív jellegű Arányeltolódások: fizikai és nem fizikai foglalkoztatottak, aktívak és inaktívak között

21 A szegénységi mutatók viszonylag stabilak, de új típusok jelennek meg A szegénység elsődleges forrása a jövedelmi viszonyokban keresendő, de a megnyilvánulási formák változatosak lehetnek Abszolút szegénység: egy meghatározott létminimum-értékhez köti a szegények csoportjába való tartozást Relatív szegénység: egy adott társadalomban elvárható átlagos életszínvonal mértékéhez viszonyít

22 A szegénység alaptípusainak átalakulása: Hagyományos szegénység: alacsony iskolai végzettség, szakképzetlenség, lakóhely Generációs szegénység: speciális demográfiai csoportok esetén pl:nyugdíjasok Etnikai szegénység: kisebbségi csoporthoz való tartozás, változatos okok Depriváció: a társadalomban megszokott javaktól és lehetőségektől való megfosztottság Sok esetben a szegénységgel összefüggő gazdasági hátrányokból is fakadhat, de vannak egyéb forrásai is A szegénység felfogásában jelentős eltérés található a fejlett és fejletlen társadalmak között Míg a fejlett országokban a szegénység egy átmeneti, vagy életciklushoz köthető jelenségről van szó, addig a fejletlenek esetében stabil dolog

23 Társadalmi mobilitás A társadalmi mobilitás az egyén társadalmi pozíciók közötti mozgása Intragenerációs mobilitás: az egyén saját életében megtapasztalható pozícióváltozások Intergenerációs mobilitás: társadalmi pozícióváltozás a szülőkhöz képest A mobilitás lehet vertikális: a társadalmi státuszcsoportok közötti mozgást jelenti, horizontális: olyan pozícióváltásokat, amelyek a társadalmi státusz azonos szintjén történnek Ha egy adott társadalomban a mobilitási esélyek között nincs nagy különbség társadalmi rétegek között, akkor a társadalom nyitottnak tekinthető

24 Földrajzi mobilitás, vándorlás Olyan időszakos vagy állandó lakóhely-változtatási folyamat amely az eredeti lakóhely települési határainak az átlépésével jár Típusai:Ideiglenes (ingázás),állandó (átköltözés) Társadalmi mobilitás Egyén vagy a család társadalmi helyzete megváltozik Általánosan a foglalkozási vagy a más alapon definiált társadalmi kategóriák közötti elmozdulásra vonatkozik Intragenerációs, nemzedéken belüli, karrier mobilitás Azonos évjáratokon (kohorszokon belüli) mobilitási pályák Az egyéni élet során bekövetkezett pozicióváltások folyamata Intergenerációs, nemzedékek közti A gyermekeknek a szülőkhöz viszonyított mobilitási pályájának az alakulása

25 Társadalmi devianciák Források: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába Kopp Mária-Skrabski Árpád Magyar lelkiállapot Pecze Mariann: Deviancia-szociológia Magyarország a számok tükrében Ajánlott olvasnivaló: Andorka R-Buda B- Cseh-Szombathy L:A deviáns viselkedés szociológiája (1974, Gondolat)

26 Deviate=eltérés deviatio (latin: de=-ról/-ről, via,-ae (f)=út; "az útról való letérés") az adott társadalom normáitól való eltérés deviáns viselkedés=normaszegő magatartás Társadalom, kultúra, kor függvénye Nemcsak egyének; csoportok, szubkultúrák jelzője is lehet A deviancia okai: -egyéni, -társadalmi probléma Az egyén felelőssége nem kizárólagos a deviáns magatartásformákkal Ez azt jelenti, hogy sem az alkoholista, sem az öngyilkos, sem a bűnöző nem egymaga oka saját magatartásának, hanem a társadalmi működés számtalan módon hozzájárul a normaszegő viselkedéshez

27 A deviánssá minősítés kritériumai Normatív kritérium az elfogadott normáktól való eltérés (szocio-kulturális kontextus) Statisztikai kritérium az adott társ kisebb részét érinti, amely bizonyos arányszám alatt marad (ha elterjed, megszűnik deviánsnak lenni pl: válás) Diszfunkcionalitás kritériuma a társ többségében elítélő reagálást vált ki, mert fenyegetve érzik a társ egészséges működését

28 A deviancia típusai Bűnözés Öngyilkosság Alkohollal összefüggő problémák Kábítószer-fogyasztás Mentális zavarok Egyéb viselkedési addikciók (játékszenvedély, szexuális zavarok, evési zavarok, munkamánia ) A devianciák kialakulásának okai: rossz szocializáció társadalmi kontroll hiánya (anómia) deviáns szubkultúra társadalmi esélyegyenlőtlenség környezeti hatások

29 A deviánsnak minősített viselkedések relatívak Történelmileg Társadalmanként Szituációnként A résztvevő aktorok státusától függően

30 AZ OKOK FUNKCIÓ TIPIKUS MÓDSZER Személyiségzavar Feszültségcsökkentés alkoholizálás Viselkedészavar drog, öngyilstressz, neurózis, kosság depresszió, önértékelési problémák, kudarcélmény, stb) Személyközi kapcsolatok problémái és rossz társ-i helyzet Probléma megoldási mód állandósuló konfliktusok magány, periférikus helyzet, alávetettség, Kiszolgáltatottság Ellehetetlenülő létviszonyok, Anyagi javak megszerzése bűnözés, prostitúció

31 A devianciák kialakulását elősegítő okok csökkentése vagy megszüntetése ez a társadalmi bűnmegelőzés egyik iránya Makro-környezeti hatások esetében esélyegyenlőség növelése munkahelyteremtés alkoholizmus és kábítószer-fogyasztás elleni harc a gettósodott terület megszüntetése Mikrokörnyezeti hatások esetében iskolai kontroll erősítése családsegítő szolgálat igénybevétele alkohol és drogprobléma kezelése mentálhigiénés tanácsadás szabadidős lehetőségek biztosítása

32 DEVIANCIAELMÉLETEK Biológiai - genetikai elméletek Lombroso /1870/ - koponya, arc fülforma alapján Sheldon /1940/ fizikai adottságok alapján erős-gyenge Pszichológiai- frusztráció-agresszió elmélet, pszichoanalitikus elm(családi nevelés), szocializációs elm(kapcsolatteremtési zavar), kríziselmélet Közgazdaságtani - racionális választás elmélete (1986) Bűnözés szándékos, költség-haszon, kockázat) Szociológiai -anómia elméletek, minősítési elmélet, kulturális elméletek a deviancia okairól

33 Szociológiai elméletek jellemzői - -Nem az egyén deviáns viselkedésének jellemzőit kutatja, hanem a deviáns viselkedés társadalmi gyakoriságának magyarázatát kutatja -Nem az egyénben, hanem a társadalomban gyökerező okokat tárja fel Azaz: Nemcsak az egyént kell meggyógyítani, hanem a társadalomban kell a túlzott devianciát csökkenteni Anómia elméletek Anómia (Durkheim, 1967) a társadalmi viselkedést szabályozó normák meggyengülése következmény: deviáns viselkedés terjedése Anómia (Merton, 1980) a társadalmilag elfogadott célok /meggazdagodás/ és a társadalmilag megengedett viselkedés közöti ellentmondás (tanulás, munka = meggazdagodás?)

34 Durkheim: A bűn mindenekelőtt azért normális, mert bizonyosan nincs olyan társadalom, amelyben ne léteznék minden társadalomban, bizonyos viselkedések deviánsnak minősülnek a deviancia megléte a normák szabályozó szerepének szükséges eleme a deviancia: a normatív rendszer működésének sajátos vonzata Deviancia típusok: A fő ismérv: a normatörés szándékosságának mértéke, formái Szubkulturális deviancia Tudatos, de nem ideológikus normatörők Szociopaták Fogyatékosok

35 Szubkulturális deviancia: - Ideologikusan, elvi alapon nem akarják betartani a normákat - Nyíltan vitatják, bizonyos érvényben levő normák érvényességét - R K Merton non-konformisták

36 Tudatos,de nem ideologikus normatörők Ismerik a normákat, elfogadják általában érvényességüket, de érdekük fűződik azok áthágásához Pl a tolvajok nem a tulajdon intézménye ellen lázadnak, azt, legalábbis ami őket illeti, elfogadják Egyértelmű a szándékosság

37 Szociopaták Személyiségi zavarban szenvedők Nem egyértelmű, a cselekvésűk tudatosságának mértéke Pl drogfüggőség Az ösztönös jellegű indíttatások meghatározóbbak, mint az akarati döntés

38 Öngyilkosságok alakulása M a g y a

39

40

41

42 Család és ifjúságszociológia Források: Neményi Mária: A család Cseh-Szombathy László:A változó család Utasi Ágnes: Társas kapcsolatok Horváth-Szabó Katalin: Családi szerepek Bauer Béla: Az ifjúság viszonya az értékek világához Ajánlott olvasnivalók: Cseh-Szombathy L:A társadalmi normák változása és a családi élet alakulása

43 Mivel foglalkozik a családszociológia? Különböző családtípusok Különböző kultúrák, országok jellegzetes családtípusai Gyermekvállalás Családpolitika, gyermekvédelem Párválasztás Erőszak, válás Családon belüli szerepek Családon belüli döntéshozatal Ki az úr a háznál?

44 Család: Olyan együtt élő kiscsoport amelynek tagjait, vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás (vérségi, örökbefogadási )kapcsolat köti össze Háztartástípusok: (Peter Laslett,1972) -Nukleáris családi háztartások -1 család tagjai élnek együtt -Kiterjesztett családi háztartás nukleáris család és egy rokon pl:tetsvér -Több családmagból álló háztartások szülők, házas gyerekük családjával -Senki nem tartozik ugyanazon családmaghoz-unokatestvérek együttélése -Egyszemélyes háztartás

45 A család funkciói: -Termelési funkció parasztgazdaság, kisipari műhely - Fogyasztási funkció mára kikerült pl munkahelyi étkezés miatt - Reprodukciós funkció - Felnőttek pszichés védelme (részben a mentalhigiénés intézmények átvették) -- gyermekek szocializációja (részben átvette az iskola) Szocializáció (társadalmiasulás) Ahogy az egyén egy elkülönült gyermekből a társadalom tagjává válik Társadalom olyan tagjává válik, amiből sok van (pl anya szerep) Nem csak társadalmi egyénné válik, hanem egyéniséggé is

46 Szocializációs közeg: Amilyen területeken a gyerekek elsajátítják, hogy hogyan kell társadalmi egyénekké válni Rájönnek, hogy különböző szituációban különbözően kell viselkedni Mi tanulható a szocializációs közegben? hierarchiai viszonyok társadalmi motívumok

47 Szocializációs közegek: - Család - Kortárs csoport - Iskola - Tömegkommunikációs eszközök - Munka világa - Helyi közösség

48 Tekintse át az alábbi definíciókat Melyik milyen pontossággal alkalmazható a családra? Olyan emberek közössége, akik egy fedél alatt élnek és érzelmi kapcsolat van közöttük Olyan, felnőtt-, és gyerekkorúak közössége, akik között érzelmi és gazdasági kapcsolat van Olyan felnőtt, és gyerekkorúak csoportja, akik között a legfontosabb kapocs a szocializáció Olyan személyek közössége, akik között interakció van, közös háztartásban élnek és közösen gazdálkodnak a megtermelt javakból

49 Ifjúságszociológia irányzatai Szocializációs irányzat: as években jelent meg, a gyermekkor utáni állomás kiépültek az intézmények alapkategóriája az ifjúsági probléma az ifjúság valamiért nem tud vagy nem akar a normál úton haladni (gyermek suli munka ) 2 út jelenik meg: az egyik a lázadó ifjúság, akik tiltakoznak; a másik a beilleszkedők a normális a kettő között van, kicsit lázadó, de beilleszkedő

50 Csoportképződési megközelítés: es évek pl iskola, baráti kör új jelenség lett, ahol az ifjak magukban voltak, csoportokat alkottak Hogyan alakítottak autonóm csoportokat? /zene/ Vannak-e eltérő szabályaik? /ruhaviselet/ ha a csoportképzési elvekben érvényesül valamely dolog (pl tolerancia), ha bekerül a felnőtt társadalmi csoportba, oda is átviszi az elveket Szubkultúra: Generáció Generációs kategóriák 60-as év Nagygeneráció 70-es év Kis generáció 90-es év Y generáció 2000 Hüvelykujj generáció

51 Következmény alapú megközelítés: úgy tekint az ifjúságra, mint társadalmi termékre - a társadalmi folyamatok félresiklását lehet vizsgálni a fiatalokon - a munkalehetőségek folyamatosan szűkülnek abból indul ki, hogy a fiatalok úgy tekintenek a munka világára, hogyha nagyon muszáj,akkor mennek el dolgozni IFJÚSÁGI KORSZAKVÁLTÁS!!! A munkaerőpiaci prognózisok szakmunkásképzés átalakulása a felsőoktatás expanziója - parkolópálya meghosszabbodott az ifjúsági korszak önálló családalapítás kitolódása időben

52

53 Az ifjúság fő rétegei 43% 18% 39% nyertes túlélők vesztes