A MAGYAR KERESKEDELMI ENGEDÉLYEZÉSI HIVATAL ELJÁRÁSI KÖVETELMÉNYEI

Átírás

1 1. számú melléklet A MAGYAR KERESKEDELMI ENGEDÉLYEZÉSI HIVATAL ELJÁRÁSI KÖVETELMÉNYEI a 63/2004. (IV. 27.) GKM rendelet és a Nyomástartó Berendezések Műszaki-Biztonsági Szabályzata végrehajtásához Lezárva: február 27.

2 TARTALOMJEGYZÉK A Szabályzat alkalmazási köre... 3 Nem terjed ki a Szabályzat alkalmazási köre fejezet... 5 Bejelentés, besorolás, nyilvántartás Bejelentés Javítás, átalakítás bejelentése Változások bejelentése Rendkívüli esemény bejelentése Besorolás Nyilvántartás... 6 Nyomástartó berendezés nyilvántartásának adatai fejezet... 8 Hatósági eljárások Létesítési engedélyezési eljárás Nyomástartó berendezések áttelepítése Használatbavételi engedélyezési eljárás Használatbavételi engedély visszavonásának feltételei Javítás, átalakítás jóváhagyási eljárás Megszüntetési eljárás fejezet Hatósági ellenőrzések Általános előírások Hatósági nyomáspróba Biztonsági szelep ellenőrzése, hitelesítése Elrendelt különleges ellenőrző vizsgálatok Hatósági szemle Rendkívüli hatósági ellenőrzés fejezet Egyéb hatósági eljárások A kazánok vegyi kezelését végző szervezetek alkalmasságának tanúsítása Az üzemben tartói ellenőrző szervezet tevékenységének jóváhagyása Hegesztett szerkezet gyártójának hatósági nyilvántartásba vétele sz. segédlet Nyomástartó berendezések besorolása Gáz töltetű nyomástartó edény veszélyes töltetű (1. ábra) nem veszélyes töltetű (2. ábra) Folyadék töltetű nyomástartó edény veszélyes töltetű (3. ábra) nem veszélyes töltetű (4. ábra) Kazán (5. ábra) Gáz töltetű csővezeték veszélyes töltetű (6. ábra) nem veszélyes töltetű (7. ábra) Folyadék töltetű csővezeték veszélyes töltetű (8. ábra) nem veszélyes töltetű (9. ábra) sz. segédlet Bejelentőlap minták Nyomástartó berendezés bejelentő- és nyilvántartó lap Töltőberendezés bejelentő- és nyilvántartó lap Nyomástartó és töltőberendezés változás bejelentőlap Adatlap rendkívüli esemény előzetes bejelentéséről rendkívüli esemény bejelentése

3 A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal eljárási követelményei A Szabályzat alkalmazási köre E szabályzat alkalmazási köre azokra a nyomástartó berendezésekre, rendszerekre, létesítményekre, helyhezkötött acetilén-gázfejlesztő készülékekre, egyszerű nyomástartó edényekre, mobil nyomástartó berendezésekre, szállítható nyomástartó berendezésekre és töltőlétesítményekre terjed ki, amelyekben a legnagyobb megengedhető nyomás több mint 0,5 bar acetilén-gázfejlesztő készülékek esetén 0,1 bar (a továbbiakban együtt: nyomástartó berendezés). a) A vonatkozó rendelet 1 (továbbiakban: Rendelet) hatálya alá tartozó, de május 27-e előtt létesített és használatba vett hatósági felügyelet alá nem tartozó nyomástartó berendezés adott célra való alkalmasságát az üzemben tartónak 5 éven belül igazoltatnia kell. b) Nem terjed ki a Szabályzat alkalmazási köre: a nyomástartó berendezéshez csatlakozó töltet vagy egyéb anyag szállítására tervezett külön jogszabályok 2 hatálya alá tartozó távvezetékre, a nyomástartó berendezés határain belül lévő utolsó zárószerelvénytől számítva. Ez a kivétel nem vonatkozik az olyan szabványos nyomástartó berendezésre, amely például nyomáscsökkentő vagy kompresszor állomásokon található, a vízellátás, -elosztás és -elvezetés hálózatára és kapcsolódó berendezéseire, valamint a vízerőműi üzemvíz-létesítményre (pl. szivattyúkamrára, nyomással igénybe vett csatornára és kamrára, továbbá ezek speciális tartozékaira), a termékek aeroszol csomagolásáról szóló jogszabály 3 hatálya alá tartozó termékre, a járművek működéséhez készült berendezésre, amelyek a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló jogszabály 4 hatálya alá tartoznak, a berendezésre, ha az legfeljebb a R. 17. szerinti I. kategóriába tartozik és a következő jogszabályok egyike vonatkozik rá: = a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló jogszabály 5, = a felvonók és mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről szóló jogszabály 6, A nyomástartó és töltőlétesítmények műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről szóló többször módosított 63/2004.(IV. 27.) GKM rendelet. A szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági követelményeiről és a Szénhidrogén Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről szóló 79/2005. (X. 11.) GKM rendelet, és A gázelosztó vezetékek biztonsági követelményeiről és a Gázelosztó Vezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről szóló 80/2005. (X. 11.) GKM rendelet, és A gáz csatlakozó vezetékekre és fogyasztói berendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokról szóló11/2004. (II. 13.) GKM rendelet, és A Propán-Bután Töltőtelepek Biztonsági Szabályzatának közzétételéről szóló 5/1975. (NIM. É. 29.) OBF utasítás, és A Gáz- és Olajipari Műszaki Biztonsági Szabályzat Kőolaj- és Földgázbányászat című II. fejezetének kiadásáról szóló 4/1980 (Ip. K. 1981/4.) OBF utasítás, és A Kőolaj- és Földgázbányászati Biztonsági Szabályzat Fúrás című fejezetének kiadásáról szóló 1/1978.(NIM. É. 23.) OBF utasítás. A termékek aeroszol csomagolásának műszaki követelményeiről szóló 52/2000. (XII. 27.) GM rendelet. A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló, többször módosított 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet. A gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet A felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről szóló 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet. 3

4 = az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és azoknak való megfelelőség-értékeléséről szóló jogszabály 7, = az orvostechnikai eszközökről szóló jogszabály 8, = az egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról szóló jogszabály 9, = a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatáról és tanúsításáról szóló jogszabály 10, a kizárólag haditechnikai célú berendezésre, a nukleáris berendezésre, amelynek meghibásodása esetén radioaktív anyag szabadulhat ki, az olaj, gáz vagy geotermikus kutató és kitermelő iparban vagy föld alatti tárolásban használatos kútellenőrző berendezésre, amelynek rendeltetése a kút nyomásának tartása, vagy a kút nyomásának tartása és szabályozása. Ehhez tartozik a kútfej, a kitörésgátló, a csővezeték, az elosztócső-rendszer és minden kapcsolódó berendezés a kút körzetében, a gépi berendezés olyan házára és részére, amelynek méretezési, anyagkiválasztási és gyártási előírásai elsősorban a statikus vagy dinamikus üzemi igénybevétel követelményeit kielégítő szilárdsági, merevségi, stabilitási és egyéb működési kritériumokon alapulnak, és amelyeknél nem a nyomás a meghatározó tervezési tényező. Ilyen berendezés: = a motor, beleértve a turbinát és a belső égésű motort, = a gőzgép, gáz- vagy gőzturbina, turbógenerátor, kompresszor, szivattyú és hajtómű, a nagyolvasztóra, beleértve a kemence hűtést, a forrólevegő rekuperátort, a porleválasztót és a gázmosót, valamint a kupolókemencére, beleértve a kemencehűtést, továbbá a gázkonverterre és az acél és nemvas fémek olvasztó, újraolvasztó, gáztalanító és öntő üstjére, a nagyfeszültségű berendezés (pl. fokozatkapcsoló, fokozatszabályozó, transzformátor és forgó gép) nyomással igénybe vett házára, a villamos vezeték és telefonkábel nyomással igénybe vett burkolatára, a hajó, rakéta, légi jármű és mozgó tengeri bázis speciálisan fedélzeti beszerelésre vagy meghajtásra tervezett nyomástartó berendezésére, a hajlékony burkolatú nyomástartó berendezésre (ilyen pl. a pneumatikus kerék, légpárna, játéklabda, felfújható vízi jármű és más hasonló eszköz), a kiáramló és beszívó jellegű hangtompítóra, a szénsavas italok palackjára és dobozára, az ital szállítására és árusítására használatos edényre, amelynek PS x V szorzata legfeljebb 500 bar x liter, és legnagyobb megengedhető nyomása legfeljebb 7 bar; az ADR Megállapodás, a RID Szabályzat, az IMDG-kódex és az ICAO Műszaki Utasítások hatálya alá tartozó berendezésre, a melegvíz fűtőrendszerhez tartozó fűtőtestre és csővezetékre, a folyadék töltetű edényre, ha gázterének nyomása legfeljebb 0,5 bar, a gázt szállítható nyomástartó berendezésből a nyomástartó berendezésbe töltő berendezésre, ha töltési képessége legfeljebb 1000 kg/h, a gázt a szállítható nyomástartó berendezésbe töltő berendezésre, ha töltési képessége legfeljebb 10 kg/h, azon berendezésekre, amelyek a R (3) bekezdésének hatálya alá tartoznak (a gyártó nem mellékel műszaki dokumentációt) Az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről szóló 79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet. Az orvostechnikai eszközökről szóló 47/1999. (X. 6.) EüM rendelet. Az egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról szóló 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet. A potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 8/2002. (II. 16.) GM rendelet. 4

5 1. fejezet Bejelentés, besorolás, nyilvántartás Ez a fejezet vonatkozik a Szabályzat alkalmazási körébe tartozó nyomástartó berendezések létesítésének, használatbavételének, javításának, átalakításának, megszüntetésének, valamint azokkal kapcsolatos rendkívüli események bejelentésére, továbbá a vonatkozó rendelet 11 hatályba lépése előtt használatba vett nyomástartó berendezések átsorolására Bejelentés Az üzemben tartó a nyomástartó és töltőberendezést a 2. sz. segédletben található nyomástartó berendezés bejelentő- és nyilvántartó lap és töltőberendezés bejelentő- és nyilvántartó lap formanyomtatvány felhasználásával, kettő példányban, a nyomástartó berendezés jogszabályban 12 előírt megfelelőségtanúsítványai (és a gyártó által a berendezéshez adott műszaki dokumentáció) alapján, berendezésenként jelentheti be az illetékes területi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság (továbbiakban: hatóság) felé. A hatósági eljárásokra kötelezett berendezés bejelentő lapját a használatbavételi engedélyezési eljárás megkezdéséig el kell juttatni a hatósághoz Az olyan nyomástartó berendezést, mely több nyomástartó edényből áll, edényenként kell bejelenteni. Ez vonatkozik a besorolás szempontjából csővezetéknek minősülő, de funkcionálisan technológiai berendezésként használt tételekre is A Rendelet hatálya alá tartozó csővezetéket a nyomástartó edénnyel együtt kell bejelenteni, nyilvántartása a nyomástartó berendezés bejelentő- és nyilvántartó lap pótlapjának felhasználásával történik A hatósági eljárásokra nem kötelezett nyomástartó berendezés létesítési körülményeit a hatóság, e szabályzat előírásainak figyelembe vételével ellenőrizheti, azok betartására kötelezheti az üzemben tartót A Rendelet hatályba lépése előtt használatba vett a korábbi jogszabályok 13 alapján hatósági felügyelet alá tartozó nyomástartó berendezést az előző pontokban foglaltaknak megfelelően kell bejelenteni. Létesítési engedélyezési eljárást nem kell lefolytatni. A hatóság, a Rendelet hatályba lépése előtt érvényes jogszabályok előírásainak figyelembe vételével, a létesítés körülményeit ellenőrizheti, azok betartására kötelezheti az üzemben tartót A Rendelet hatályba lépése előtt használatba vett az akkor érvényes jogszabályok előírásai szerint hatósági felügyelet alá nem tartozó, de a Rendelet szerint hatósági felügyelet alá tartozó nyomástartó berendezést a Rendelet hatályba lépését követő 60 napon belül be kell bejelenteni, és adott célra való alkalmasságát 5 éven belül igazolni kell Javítás, átalakítás bejelentése Rendelet hatálya alá tartozó nyomástartó berendezések javítását, átalakítását az üzemben tartó előzetesen, a 2. sz. segédletben található változás bejelentőlap formanyomtatványon köteles bejelenteni a hatóságnak. Egyúttal a Rendeletben előírt rendkívüli ellenőrzést is kérelmeznie kell az üzemben tartónak a hatóságtól Az üzemben tartó, a rendkívüli ellenőrzést megelőzően a Szabályzat IV. részében foglaltaknak megfelelő javítási, átalakítási dokumentációt kettő példányban nyújtja be a hatósághoz, a tervezett változtatások alkalmasságának ellenőrzése céljából A nyomástartó és töltőlétesítmények műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről szóló többször módosított 63/2004.(IV. 27.) GKM rendelet. A nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet. A Kazánbiztonsági Szabályzat hatálybaléptetéséről szóló 8/1978. (XI. 29.) NIM rendelet, és A Nyomástartó Edények Biztonsági Szabályzata hatálybaléptetéséről szóló 4/1979. (III. 7.) NIM rendelet. 5

6 1.3. Változások bejelentése Az üzemben tartó, a 2. sz. segédletben található változás bejelentőlap formanyomtatványon köteles bejelenteni a hatóságnak, a nyomástartó berendezés üzemeltetésének tartós (kettő évet meghaladó) szüneteltetését, továbbá az üzemeltető vagy a tulajdonos megváltozását Az üzemben tartó, a 2. sz. segédletben található változás bejelentőlap formanyomtatványon köteles bejelenteni a hatóságnak a nyomástartó berendezések létesítési körülményeinek megváltoztatását, a berendezések áttelepítését, valamint megszüntetését (leszerelés, eladás, selejtezés). A hatósági eljárásokra kötelezett berendezések esetében, a körülmények megítélhetősége érdekében az üzemben tartónak előzetesen kérelmeznie kell a hatóságtól, kettő példány műszaki dokumentáció benyújtásával, a Rendeletben előírt létesítési engedély módosítását, illetve veszélyes töltetű nyomástartó berendezés esetében a megszüntetési engedélyt Rendkívüli esemény bejelentése Az üzemben tartó a Rendelet hatálya alá tartozó nyomástartó berendezésekkel kapcsolatos rendkívüli eseményeket a V. rész 5. fejezetében foglaltak szerint a 2. sz. segédletben található rendkívüli esemény előzetes bejelentőlap tartalma szerinti adatait telefonon vagy faxon azonnal, majd a rendkívüli esemény bejelentőlap formanyomtatványon 24 órán belül köteles bejelenteni a hatóságnak Besorolás A nyomástartó berendezések besorolását az 1. sz. segédletben ismertetett táblázat és diagramok alapján kell elvégezni Nyilvántartás Az üzemben tartó a használatában lévő nyomástartó berendezésekről berendezésfajtánként (egyszerű nyomástartó edény, nyomástartó edény, gázpalack, kazán, csővezeték, biztonsági szerelvény, nyomástartó tartozék) naprakész nyilvántartást kell vezetnie Az üzemben tartó a nyilvántartását minden év december 31-ig az évközi változásoknak megfelelően kiegészíti, módosítja és egy példányát 15 napon belül a hatóság rendelkezésére bocsátja. Az adatszolgáltatás elektronikus formában is teljesíthető Az üzemben tartó a nyilvántartásának legalább a 2. sz. segédletben található nyomástartó berendezés bejelentő- és nyilvántartó lap és töltőberendezés bejelentő- és nyilvántartó lap adatait kell tartalmaznia. Nyomástartó berendezés nyilvántartásának adatai: a) Az üzemben tartó adatai: A létesítmény helye: = név = irányítószám, = település, = utca, házszám, = helyrajzi szám, = postacím (irányítószám, település, utca, házszám, postafiók szám). Az üzemeltető: = neve, = címe (irányítószám, település, utca, házszám, postafiók szám). A tulajdonos: = neve, = címe (irányítószám, település, utca, házszám, postafiók szám). b) A nyomástartó berendezés adatai: gyári száma, gyártási éve, gyártó neve, 6

7 tanúsító (engedélyező) neve, tanúsítás (gyártási engedély) száma, berendezés típusa, megnevezése, besorolási (engedélyezési) nyomása (bar), besorolási (legveszélyesebb tér) térfogata (liter). Nyomástartó edény sajátos adatai: = terek száma, = legnagyobb megengedhető nyomása (bar), = térfogata (liter), = töltetek megnevezése, besorolása (halmazállapota), veszélyessége. Kazán és fűtött nyomástartó edény sajátos adatai: = töltet (gőz, forróvíz), = teljesítmény (t/h, kw), = kiegészítő fűtött felület (tápvíz előmelegítő, gőztúlhevítő, levegő előmelegítő) (m 2 ), = tüzelő berendezés adatai (típusa, megnevezése; tüzelő-, fűtőanyaga; együttes üzem tanúsítójának neve). Biztonsági szerelvény adatai: = száma, = megnevezése, = típusa, azonosítója, műbizonylat száma, = beállítási (nyitó) nyomása (bar). Csővezeték adatai: = azonosítója, = névleges átmérője (mm), = besorolási (engedélyezési) nyomása (bar), = hossza (m), = töltet megnevezése, = besorolása (bejelentésre vagy hatósági eljárásokra kötelezett). c) A nyomástartó berendezés engedélyezési adatai: veszélyességi osztálya, besorolása (bejelentésre vagy hatósági eljárásokra kötelezett), ellenőrzési ciklusidő (külső, belső és szilárdsági ellenőrzés), létesítési engedély száma, kelte, használatbavételt megelőző ellenőrzés időpontja, használatbavételi engedély száma, kelte, használaton kívül helyezés időpontja, áthelyezés időpontja, selejtezés időpontja, nyilvántartásból törlés időpontja. d) A nyomástartó berendezés időszakos ellenőrzésének adatai: időszakos ellenőrzés típusa (külső, belső és szilárdsági ellenőrzés), időpontja, időszakos ellenőrzést végző szerv vagy személy megnevezése, a következő időszakos ellenőrzés típusa (külső, belső és szilárdsági ellenőrzés), időpontja. 7

8 2. fejezet Hatósági eljárások 2.1. Létesítési engedélyezési eljárás Az eljárás lefolytatása a) Az eljárást a hatósági eljárásokra kötelezett nyomástartó berendezés esetében kell lefolytatni. b) A létesítési engedélyt az üzemben tartó vagy megbízottja köteles kérni. A kérelmet a hatóság területileg illetékes szervéhez kell benyújtani, és mellékelni kell a létesítési dokumentációt 2 példányban, a Szabályzat II. rész 2. fejezetében meghatározott tartalommal Általános előírások a) A hatósági eljárásokra kötelezett nyomástartó berendezést létesítési engedély alapján szabad az üzembevétel helyén felállítani, áthelyezni; elhelyezését, környezetét megváltoztatni. b) Kivételt képez a felépítése szerint mobil nyomástartó berendezés, ha nincsen huzamosabb ideig telepítetten használva. c) A sorozatban gyártott 500 liternél kisebb űrtartalmú egyszerű nyomástartó edény, és PS V 1000 (bar liter) gyorsgőzfejlesztő típus létesítési engedély alapján telepíthető. c) A típus létesítési engedélyt a forgalmazónak a hatóság területileg illetékes szervénél kell kérelmeznie A létesítési engedély iránti kérelem és mellékletei a) A kérelem tartalma: a kérelmező neve, címe és aláírása, a kérelemmel érintett ingatlan címe és helyrajzi száma, a létesítmény megnevezése, annak rövid leírása, a mellékletek felsorolása, az adott kérelemmel összefüggő megelőző engedélyezési eljárásokra (engedély száma, kelte) való hivatkozás, építészeti-műszaki tervdokumentáció benyújtásának kötelezettsége esetén a készítésében közreműködő tervező(k) neve, tervezői jogosultsága megjelölése, a külön jogszabályban 14 meghatározott eljárási díj megfizetését igazoló bizonylat. b) A kérelem melléklete a létesítési dokumentáció Létesítési dokumentáció a) A hatósági eljáráshoz szükséges példányszám: legalább 2 pld papír formátumban (esetlegesen: + 1 pld elektronikus adathordozón), továbbá 1-1 pld az illetékes szakhatóságok számára papír formátumban vagy elektronikus adathordozón. b) A létesítési dokumentációt a Szabályzat II. rész 2. fejezetében meghatározott tartalommal kell összeállítani. Tartalmaznia kell: a rajzdokumentációt és a műszaki leírást, a tulajdoni lapot, (tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatot), közmű egyeztetések dokumentumait, A létesítési eljárás során még nem benyújtható dokumentumokat a berendezések jogszabályban előírt megfelelőségi tanúsítványait, a berendezések gyártói által átadott használati útmutatókat, a létesítmény nyomástartó berendezéseinek bejelentő adatlapját legkésőbb a használatbavételi eljárás során kell a hatóságnak átadni. 14 A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal egyes műszaki biztonsági közigazgatási eljárásainak és igazgatási jellegű szolgáltatásainak díjairól szóló 129/2005. (XII. 29.) GKM rendelet. 8

9 c) Indokolt esetben el kell végezni a tartószerkezet, állványzat, támaszok statikai számítását és ezt, valamint az erről szóló tervezői nyilatkozatot szintén csatolni kell a műszaki leíráshoz. d) Kazán esetében mellékelni kell a vízelőkészítő berendezés leírását. Ez tartalmazza az alkalmazott vízelőkészítés típusát, fő méreteket, a töltetek minőségét, mennyiségét és rétegmagasságát, a névleges teljesítőképességet, a vegyszer felhasználását, valamint a feldolgozásra kerülő nyersvíz eredetét és annak a nemzeti szabványok szerinti egy évnél nem régebbi analízisét. Előzőek megfelelőségét szakértői vélemény benyújtásával kell igazolni Nyomástartó berendezések áttelepítése Használt nyomástartó berendezés áttelepítés miatti engedélyezési eljárásánál, a létesítési engedélyezési eljárásnál leírtak mellett az alábbiakat is figyelembe kell venni: a) A Magyarországon üzemeltetett, a hatóság felügyelete alá tartozó nyomástartó berendezések áttelepítése esetén a berendezésre vonatkozó részletes műszaki dokumentációt nem kell benyújtani, ha a berendezés érvényes használati vagy használatba vételi engedéllyel rendelkezik. b) Használt nyomástartó berendezés létesítésénél mellékelni kell: a nyomástartó berendezés biztonságos állapotának igazolására vonatkozó kiegészítő ellenőrzések jegyzőkönyveit, szakvéleményeket, a nyomástartó berendezés eredeti dokumentációjának részleges vagy teljes hiánya esetén pótlólag beszerzett dokumentumokat A nem Magyarországon üzemeltetetett, hatósági felügyelet alá tartozó használt, hatósági eljárásokra kötelezett nyomástartó berendezés esetében a hatóság ellenőrzés keretében győződik meg arról, hogy a berendezés milyen külön feltételekkel létesíthető. a) Az ellenőrzést a létesítési engedély beadása előtt külföldön vagy belföldön kell lefolytatni. b) Az ellenőrzés idején a hatóság részére be kell mutatni az alábbi adatokat és dokumentumokat: a gyártó vagy adott esetben, az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője nevét és címét vagy egyéb azonosító adatait, a gyártó tanúsítványát, a nyomástartó berendezés jellegének megfelelő azonosító adatait (pl. a típus, sorozat vagy tétel jelölését, a gyári számát és a gyártás évét), az alapvető legnagyobb/legkisebb megengedhető határértékeket; a nyomástartó berendezés jellegétől függően a szerelés, üzemeltetés, használat, valamint adott esetben a karbantartás és időszakos vizsgálat biztonságához szükséges adatokat. c) A hatóság az ellenőrzés alapján: külön előírásokat tehet, további szakértői vizsgálatot, anyagvizsgálatot rendelhet el, amennyiben az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a nyomástartó berendezés szerkezeti anyaga, méretezése, kialakítása, működésmódja nem felel meg a létesítmény feladatának, a normál üzemre jellemző mechanikai, kémiai és hőmérsékleti igénybevételeknek, a biztonságos üzemeltetés követelményeinek, akkor a hatóság megtilthatja a berendezés Magyarországon történő üzemeltetését Használatbavételi engedélyezési eljárás Általános előírások a) A hatósági eljárásokra kötelezett nyomástartó berendezés használatbavételi engedélyét az üzemben tartónak a hatóságtól a létesítmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor - a használatbavétel előtt írásban kell kérnie. 9

10 b) A hatóság az előírt kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetében az üzemben tartót a használatbavételi engedély iránti kérelem és mellékleteinek benyújtására kötelezheti. c) Egy telephelyen egyidejűleg megvalósított több nyomástartó berendezésre, illetőleg egy rendszeren belül elvégzett többfajta technológiai berendezésre a használatbavételi engedélyt együttesen kell kérni. Több megvalósulási szakaszra bontott kivitelezés esetében az egyes szakaszokban megépített nyomástartó berendezésre illetőleg rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban alkalmas berendezésekre szakaszonként külön-külön is lehet használatbavételi engedélyt kérni. d) A hatóság a nyomástartó berendezés engedély nélküli használatát köteles megtiltani. e) A hatóság összevont, egyszerűsített engedélyezési eljárás keretében engedélyezi hatósági szemle megtartásával a sorozatban gyártott, típus létesítési engedély alapján telepíthetett 500 liternél kisebb űrtartalmú egyszerű nyomástartó edény, és PS V 1000 (bar liter) gyorsgőzfejlesztő, továbbá a mobil nyomástartó berendezés használatbavételét A használatbavételi engedély iránti kérelem és mellékletei a) A kérelem tartalma: a kérelmező neve, címe és aláírása, a kérelemmel érintett ingatlan címe és helyrajzi száma, a létesítmény megnevezése, annak rövid leírása, a mellékletek felsorolása, az adott kérelemmel összefüggő megelőző engedélyezési (pl.: létesítési engedély száma, kelte) eljárásokra való hivatkozás, építészeti-műszaki tervdokumentáció benyújtásának kötelezettsége esetén a készítésében közreműködő tervező(k) neve, tervezői jogosultságának megjelölésével, a külön jogszabályban 15 meghatározott eljárási díj megfizetését igazoló bizonylat. b) A kérelem mellékletei: a kivitelező(k) nyilatkozata(i) arról, hogy a munkát a létesítési engedélyben foglaltaknak megfelelően, a tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték és a létesítmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas, az engedélyezett és kivitelezett állapot közötti eltérést feltüntető műszaki tervek, továbbá azok indokai, ha az eltérésre egyébként nem kellett engedélyt kérni, a létesítési engedélyben előírt vizsgálatok bizonylatai, jegyzőkönyvei, szükség szerint, a létesítmény rendeltetésszerű használatra alkalmasságát és biztonságos használhatóságát bizonyító szakvélemények, a közműveknek az üzemeltetéssel kapcsolatos nyilatkozatai, meghatározott esetben a szolgalom alapítására vonatkozó szerződés, okirat, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének igazolása, helyszíni szemle időpontja Használatbavételi dokumentáció a) A használatbavételi eljárás megkezdését a hatóságtól kell kérelmezni, írásban. b) A használatbavételi eljárás során végzett ellenőrzések eredményeit bizonylatokon kell rögzíteni. c) A létesítési engedély határozatában, továbbá e szabályzat III. rész 3. fejezetében előírt dokumentumokat, ellenőrzések elvégzéséhez szükséges körülményeket a kérelmezőnek kell biztosítani az eljárás során, a hatósággal együttműködve. 15 A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal egyes műszaki biztonsági közigazgatási eljárásainak és igazgatási jellegű szolgáltatásainak díjairól szóló 129/2005. (XII. 29.) GKM rendelet. 10

11 d) A használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatásával ezek a bizonylatok és egyéb dokumentumok ún. használatbavételi dokumentációvá állnak össze, melynek alapján a hatóság kiadja a használatbavételi engedélyt. e) A használatbavételi dokumentáció állandó elemei: kivitelezői nyilatkozat a szakszerű, létesítési dokumentációnak megfelelő telepítésről, külső-belső, szilárdsági ellenőrzések bizonylatai (esetleges nyomáspróbát helyettesítő vizsgálat(ok) jegyzőkönyve(i), az érintésvédelem bizonylata, kezelőszemélyzet végzettségét igazoló bizonyítvány, az egyedi adattáblával rendelkező nyomástartó berendezések műszaki dokumentációja (gépkönyve), biztonsági szerelvények bizonylatai, a létesítményhez tartozó egyéb nyomástartó berendezések bizonylatai. f) A használatbavételi dokumentáció esetleges elemei: létesítést engedélyező határozatban előírt dokumentumok, üzembehelyezési tevékenységek jegyzőkönyvei: = hidegüzemi beállítás jegyzőkönyve, = melegüzemi beállítás jegyzőkönyve, = pácolásról készült jegyzőkönyv, = kazántápvíz vizsgálati jegyzőkönyv, villamos biztonságtechnikai ellenőrzés bizonylata, gáz- és folyékony tüzelőanyag fogyasztói vezetékének tömörségi és szilárdsági nyomáspróbának jegyzőkönyve, érintés- és villámvédelem bizonylata, folyékony tüzelőanyag tárolótartály bizonylatai, tűzvédelmi berendezések bizonylatai, az érintett közüzemek és a kéményseprő-ipari közszolgáltató írásbeli hozzájáruló nyilatkozata. h) A hatósági eljárásokhoz szükséges példányszám: legalább 2 pld papír formátumban (esetlegesen: + 1 pld elektronikus adathordozón), továbbá 1-1 pld az érintett szakhatóságok száma szerint, papír formátumban vagy elektronikus adathordozón A használatbavételi engedély a) A használatbavételi engedély megadásának feltételei: a használatbavételi dokumentáció formai, valamint tartalmi megfelelősége, a használatbavételi engedélyezési eljárás keretében megtartott sikeres eredményű helyszíni ellenőrzés, a használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során az engedélyező hatóság a helyszínen meggyőződött arról, hogy = a kivitelezés a létesítési engedélynek, az ahhoz tartozó építészetiműszaki terv-dokumentációnak, továbbá az esetleg engedélyezett eltérésnek megfelelően van elvégezve, = a nyomástartó berendezés a létesítési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van, = az engedély megadásához a hatósági előírások megtartásának ellenőrzésére, szükséges esetben az érintett szakhatóságok, az érintett közüzemek és a kéményseprő-ipari közszolgáltató kikötésekkel vagy ezek nélkül hozzájárultak. b) A használatbavétel engedélyezhető olyan eltérések vagy kisebb hibák, hiányosságok esetén is, amelyek a nyomástartó berendezés rendeltetésszerű és biztonságos használatát nem befolyásolják. b) Az engedélyező hatóság az üzembe helyezéssel kapcsolatos helyszíni szemle során jegyzőkönyvben előzetes használatbavételi hozzájárulást adhat. c) Az engedélyező hatóság a használatbavétel engedélyezése előtt, sikeres eredményű helyszíni létesítési ellenőrzés és az egyes részegységek (beleértve 11

12 a biztonsági szerelvények beállítását is) üzemi próbája alapján, a létesítmény egészének, vagy egyes egymással összefüggő részeinek (technológiai egységének) előre meghatározott program szerinti üzemi működésének ellenőrzése érdekében próbaüzemet rendelhet el. d) Az engedélyező hatóság használatbavétel engedélyezése vagy megtagadása felől határozatban dönt. A döntést akkor is határozatba kell foglalni, ha a helyszíni szemle során a használatbavétel ügyében már nyilatkozott és azt helyszíni szemle jegyzőkönyvében rögzítették Használat a) A nyomástartó berendezést csak a létesítési, illetőleg használatbavételi engedélyben meghatározott célra és műszaki feltételekkel szabad használni úgy, hogy a használat az egészséget és az élet- vagy közbiztonságot ne veszélyeztesse. b) A nyomástartó berendezés a létesítési, illetőleg a használatbavételi engedélyben meghatározott céltól tartósan vagy véglegesen eltérő használatára új használatbavételi engedélyt kell kérni. c) A kérelemre, annak elbírálására és megadására vonatkozó rendelkezések érvényesek azzal, ha az eltérő használat más szakhatóságot nem érint, hozzájárulásuk beszerzése, továbbá a határozat kiadása előtt helyszíni szemle megtartása mellőzhető. d) A nyomástartó berendezés rendeltetésszerű és biztonságos használatáért az üzemben tartó felelős Ellenőrzési terv a) Az ellenőrzési terv tartalmazza az időszakos ellenőrzések, továbbá az egyéb ellenőrzések részleteit, illetve az ezekkel kapcsolatos tevékenységeket, amelyeknek célja a nyomástartó berendezés várható vagy feltételezhető, üzemmenetére jellemző, meghibásodási jelenségnek még olyan korai időpontban történő megállapítása, amikor az a nyomástartó berendezés biztonságát (illetve épségét) még nem veszélyezteti. b) Az ellenőrzési tervet a hatóság együttműködve az üzemben tartóval az első üzembe helyezést megelőző ellenőrzés során készíti el, figyelembe véve az azonos vagy hasonló berendezésekkel szerzett tapasztalatokat. Az ellenőrzési terv a Szabályzat III. rész 4. fejezetének figyelembe vételével készül. c) A hatóság az ellenőrzési tervet köteles módosítani, illetve kiegészíteni, ha az üzemeltetés során a nyomástartó berendezés szerkezeti adottságainak változása, vagy az időközben módosított biztonsági értékelés ezt indokolja A ciklusidő meghatározása a) Az ellenőrzési tervben az időszakos ellenőrzések közötti időszakot (ciklusidő) a Rendelet 12. (2) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével kell meghatározni. b) Az a ciklusidők kérelemre növelhetők, indokolt esetben csökkenthetők. Az eltérő ciklusidők vonatkozásában a hatóság dönt. c) Az üzemben tartó kérheti a hatóságtól a ciklusidő növelését, ha a nyomástartó berendezés töltete és lerakódásai a lemezekben és a kötésekben repedést vagy számottevő korróziót igazoltan nem okoz (például pébé kistartály, vákuumszigetelt cseppfolyós ipari gáz tároló tartály, egyszerű nyomástartó edény, hűtőberendezés nyomástartó edénye stb.), az üzemben tartó a nyomástartó berendezésben bizonyítottan, csak a nemzeti szabvány által előírt minőségű, szennyezőanyagtól mentes töltetet alkalmaz, az üzemben tartó vállalja a többletinformációkat nyújtó, üzemszünettel nem járó ellenőrzések elvégzését, illetve diagnosztikai megfigyelés biztosítását. d) A hatóság az ellenőrzések megállapításai, és az üzemeltetés körülményeinek figyelembevételével a ciklusidőt csökkentheti, ha a nyomástartó berendezés töltete és lerakódásai a lemezekben és a kötésekben repedést vagy számottevő korróziót illetve kopást okoz, az üzemeltetési körülmények azt indokolttá teszik, 12

13 a hatóság, az adott nyomástartó berendezés típusnál (például gyorsgőzfejlesztő, desinfektor, homokfúvó berendezés, keverőlapátos vegyipari nyomástartó berendezés stb.) fokozott igénybevételt, nagyszámú, sorozatos meghibásodást tapasztal Használatbavételi engedély visszavonásának feltételei Általános előírások a) A nyomástartó berendezést üzemeltetni csak hatályos használatbavételi engedély birtokában lehet. b) Amennyiben a hatóság az időszakos vagy rendkívüli ellenőrzés során személyeket vagy a környezetet veszélyeztető hiányosságot állapít meg, elrendelheti a nyomástartó berendezés üzemeltetésének felfüggesztését, javítások, különleges vizsgálatok elvégzését, a hiányosságok megszüntetését, vagy a használatbavételi engedély visszavonja A hatóság külön intézkedése nélkül megszűnik a használatbavételi engedély érvényessége, ha a létesítési és használatbavételi engedélyben meghatározott feltételek nem teljesülnek, a nyomástartó berendezést a létesítési és használatbavételi engedélyben meghatározott helyről áttelepítik, vagy más célra használják, ha az esedékes időszakos hatósági ellenőrzés az üzemben tartó magatartására visszavezethetően nem történik meg, a nyomástartó berendezést hegesztéssel átalakítják, vagy javítják, a nyomástartó berendezést sérülés éri, a nyomástartó berendezés két évet meghaladó ideig folyamatosan üzemen kívül állt A használatbavételi engedélyt az engedélyező hatóság határozatban vonja vissza. A használatbavételi engedély visszavonásáról szóló határozatnak tartalmaznia kell: az üzemben tartó, továbbá ha nem azonos a tulajdonossal a nyomástartó berendezéssel rendelkezni jogosultak nevét, címét, a nyomástartó berendezés megváltoztatásával érintett ingatlan címét és helyrajzi számát, a későbbi használatbavételi engedély megadásának esetleges feltételeit és minden olyan eseti hatósági előírást, amelyet a nyomástartó berendezés megváltoztatásával kapcsolatban az általános érvényű hatósági előírásokon és határozatokon felül vagy azoktól eltérően alkalmazni kell Amennyiben az engedélyező hatóság a nyomástartó berendezés rendeltetésének engedély nélküli tartós megváltoztatását állapítja meg, úgy annak elkövetőjét a rendeltetéstől eltérő használat megszüntetésére, illetve a rendeltetéstől eltérő használat engedélyezése iránti kérelem benyújtására kötelezheti Javítás, átalakítás jóváhagyási eljárás Javítás szükségességének és okának megállapítása a) Javítás jóváhagyási eljárást a hatósági felügyelet alá tartozó nyomástartó berendezés esetében kell lefolytatni, ha a nyomástartó berendezésnek olyan eleme, illetve szerkezeti része hibásodik meg, vagy használódik el, amely a további biztonságos üzemben tartást nem teszi lehetővé, illetőleg amelynek cseréje a használatbavételi engedély megadásánál figyelembe vett biztonsági szintet kérdésessé teszi. b) Az üzemben tartónak a nyomástartó berendezés meghibásodási okának megállapítása céljából a hatóságtól rendkívüli ellenőrzést kell kérelmeznie, a Szabályzat IV. rész 1. fejezetében előírtak figyelembevételével. c) Az üzemben tartónak rendkívüli ellenőrzést kell kérelmeznie a hatóságtól a hőszigetelés, bevonatok, burkolatok, bélések cseréje, az eltakart felületek vizuális, és más, kiegészítő vizsgálattal történő elvégzésének érdekében. d) A rendkívüli ellenőrzési kérelem tartalmazza: a nyomástartó berendezés azonosító adatait, 13

14 a káros elváltozás leírását, káros elváltozás üzemben tartó szerinti okát, az esetleges vizsgálatok dokumentumait, üzemi naplók, feljegyzések csatolását a káros elváltozással kapcsolatban, ha az üzemben tartó a javítást a gyártási dokumentáció szerint akarja elvégeztetni, akkor a dokumentáció vonatkozó részének másolatát, és a dokumentációt jóváhagyó nyilatkozat, tanúsítvány engedély másolatát. A gyártás során előírt vizsgálatok, hőkezelések, felületi megmunkálásra vonatkozó, és egyéb, a berendezés megfelelőségét biztosító előírások a csatolt dokumentációból nem hagyhatóak ki. Az üzemben tartó döntését arról, hogy a javítás átvételi eljárásába, és az esetleges tervjóváhagyásba a területileg illetékes hatóságot, vagy bejelentett szervezetet kíván-e bevonni Javítás, átalakítás jóváhagyási kérelem a) A javítás, átalakítás jóváhagyás iránti kérelmet az üzemben tartónak kell benyújtania a hatóság területileg illetékes szervéhez. b) A kérelemhez mellékelni kell a javítási átalakítási dokumentációt két példányban. A javítási, átalakítási dokumentációnak tartalmaznia kell a javításra, átalakításra vonatkozó összes adatot, amely igazolja a javítás, átalakítás utáni állapotnak az eredeti biztonsági szinttel való egyezőségét és értelemszerűen meg kell felelnie a Szabályzat IV. rész 2. fejezetében és a vonatkozó jogszabályban 16 foglalt követelményeknek is Javítás, átalakítás jóváhagyása a) A hatóság a dokumentáció átvizsgálása alapján külön előírásokat tehet a javítás, átalakítás módjára vonatkozólag, szakértői vizsgálatokat rendelhet el a javíthatóság, átalakíthatóság megállapítása céljából vagy jóváhagyja a dokumentáció szerinti javítást, átalakítást. b) A javítási, átalakítási jóváhagyásban a hatóság előírja azokat a hatósági ellenőrzéseket, amelyeket a javítás, átalakítás eredményének ellenőrzése céljából el kell végezni. Ezeknek a vizsgálatoknak (szerkezeti ellenőrzés, nyomáspróba, különleges ellenőrző vizsgálatok) kielégítő eredményű elvégzése előfeltétele a használatbavételi engedély megadásának. c) Nem kell javítási dokumentációt benyújtani abban az esetben, ha a javítás az eredetileg fennálló biztonsági körülményekben hátrányos változást nem okozhat. Ilyen például: 25%-ot meg nem haladó csőcserék, kitámasztások, merevítések stb. azonos elemekkel történő cseréje, szigetelés vagy falazat változatlan formában történő felújítása, hatósági eljárásokra nem kötelezett csövek hegesztése, toldása stb Javítás, átalakítás utáni használatbavétel a) A hatósági felügyelet alá tartozó nyomástartó berendezést javítás, átalakítás után a hatóság engedélyével lehet újból használatba venni. b) A javítási, átalakítási munkálatok befejezéséről az üzemben tartónak írásban kell értesíteni a hatóságot. c) Az üzemben tartó döntése alapján, a javítás, átalakítás átvételi eljárásba, és az esetleges tervjóváhagyásba bejelentett szervet is bevonható. Ebben az esetben, ha az átvételi eljárás nem tár fel hiányosságot, a bejelentett szervezet megfelelőségi nyilatkozatot állít ki, melyet az üzemben tartónak a használatbavételi dokumentáció részeként el kell juttatnia a hatóságnak. d) A nyomástartó berendezés használatbavételi engedély ismételt kiadásának feltételei: a Szabályzat IV. rész 4. fejezetében előírt javítás, átalakítás utáni használatbavételi dokumentáció maradéktalan megléte, 16 A nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet. 14

15 a javítás, átalakítás utáni sikeres eredményű ellenőrzések (külső-belső ellenőrzés, nyomáspróba) megtartása, Az alábbi bizonylatok megléte: = a hatóság által az eljárás folyamán esetlegesen előírt különleges ellenőrző vizsgálatok sikeres eredményű bizonylatai, jegyzőkönyvei, = beépített anyagok bizonylatai, hegesztők, vizsgálók minősítése, = a kivitelező szervezet minősítése, = a kivitelező szervezet nyilatkozata a javítás, átalakítás megfelelőségéről, = ha az üzemben tartó a javítást a gyártási dokumentáció szerint végeztette el, a gyártás során előírt vizsgálatok, hőkezelések, felületi megmunkálásra vonatkozó, és egyéb, a berendezés megfelelőségét biztosító előírások betartását tanúsító bizonylatok, = ha az átalakítás során a berendezés üzemi paramétereinek esetleges változása szükségessé teszi, a nyomástartó berendezés Rendelet szerinti átsorolási javaslata, = bejelentett szervezet bevonása esetén a kiállított megfelelőségi nyilatkozat megléte. e) Ha a rendkívüli hatósági ellenőrzés tartalma megfelel az időszakos hatósági ellenőrzés műszaki terjedelmének, akkor a következő időszakos hatósági ellenőrzés ciklusideje újra kezdődik. A további hatósági ellenőrzés ciklusideje a használatba vételt megelőző helyszíni ellenőrzés napján kezdődik Megszüntetési eljárás A nyomástartó létesítmény megszüntetését (felhagyását) az üzemben tartónak a hatósághoz be kell jelentenie. A bejelentés tartalmazza: a nyomástartó létesítmény azonosító adatait, a 2. sz. segédlet szerinti változás bejelentőlapot, a nyomástartó berendezés(ek) bejelentő és nyilvántartó lapját, a töltet veszélyességétől függően, a környezet és az egészség megvédésére tett, a kapcsolódó jogszabályok előírásai szerinti intézkedéseket, annak igazolását, hogy a megszüntetett (felhagyott) létesítmény területén és környezetében veszélyes töltet (káros anyag) nem maradt, a létesítmény nyomástartó berendezéseinek sorsát, például: = üzemen kívül helyezés, = leszerelés, = javítóműbe szállítás, = áttelepítés (új üzemben tartó és létesítési hely megadásával), = értékesítés (új tulajdonos megadásával), = szétvágás, selejtezés, stb. 15

16 3. fejezet Hatósági ellenőrzések 3.1. Általános előírások A hatósági ellenőrzés iránti kérelem a) Az időszakos hatósági ellenőrzést legalább 30 nappal a ciklusidő lejárta előtt kell kérelmezni. b) A hatósági ellenőrzést meghatározott nap vagy meghatározott 3 napos időköz megjelölésével lehet írásban a hatóságtól kérni. A kérelemnek meghatározott nap megjelölése esetén legalább 30 nappal, meghatározott 3 napos időköz megjelölése esetén legalább 15 nappal korábban kell a hatósághoz megérkeznie. c) A kérelem alapján a hatóság az ellenőrzést kitűzi és arról a kérelmezőt írásban értesíti. d) A kérelem tartalma: a kérelmező neve, címe, aláírása, ügyintézőjének neve és telefonszáma, a díjfizető neve, címe, a kérelemmel érintett ingatlan címe és helyrajzi száma, a kért ellenőrzésfajta megjelölése, a nyomástartó berendezés(ek) megnevezése, azonosító adatai (gyári szám, gyártási év, gyártó), a hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos előzőleg megadott engedélyek megnevezése, kelte, száma, tájékoztatást a nyomástartó berendezéssel kapcsolatos körülményekről (állapota, elvégzett lényegesebb javítások, üzem közben vagy előkészítésnél észlelt hiányosságok stb.), a hatósági ellenőrzés megtartásának kért időpontja, a sürgősségi eljárás (2 vagy 10 napon belüli, illetve szabadnapon végzett eljárás) miatti többletdíj vállalása, a külön jogszabályban 17 meghatározott eljárási díj megfizetését igazoló bizonylat Általános követelmények a) Az egyes hatósági ellenőrzések megtartásának körülményeit a Szabályzat V. része tartalmazza. b) A hatósági ellenőrzés csak akkor szolgálhat az engedély érvényességének alapjául, ha sikeres eredményű és igazolja a szükséges biztonsági követelmények meglétét. c) A hatóság műszakilag indokolt egyedi esetekben, azonos biztonsági követelmények betartása mellett, külön kérelemre, hozzájárulhat az előírt ellenőrzésfajtáknak más ellenőrzésfajtával való helyettesítéséhez. d) A hatóság az ellenőrzés megtartását megtagadhatja (sikertelen ellenőrzést jelent), ha annak műszaki, személyi, tárgyi, adminisztratív feltételeit nem, vagy nem kielégítően biztosítják. Ugyancsak sikertelen ellenőrzést jelent, ha az ellenőrzés folyamatos elvégzését különböző hiányosságok több mint egy órán át akadályozzák. e) Az ellenőrzések, zavartalan, biztonságos, szakszerű, helyes elvégzésének összes személyi, tárgyi, munkavédelmi és műszaki feltételeit az üzemben tartó vagy felelős megbízottja köteles biztosítani, akinek a hatósági ellenőrzéseken jelen kell lennie. f) Elő kell készíteni és mellékelni (vagy a hatósági ellenőrzés helyszínén rendelkezésre bocsátani) valamennyi - a gyártásra, a berendezés anyagára, szakértői vizsgálatra stb. vonatkozó bizonylatot. 17 A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal egyes műszaki biztonsági közigazgatási eljárásainak és igazgatási jellegű szolgáltatásainak díjairól szóló 129/2005. (XII. 29.) GKM rendelet. 16

17 3.2. Hatósági nyomáspróba a) A hatósági nyomáspróba megtartásának előfeltétele: 3 hónapnál nem régebbi sikeres eredményű hatósági belső (szerkezeti) ellenőrzés, a nyomáspróbát közvetlen megelőző sikeres eredményű és megfelelően bizonylatolt házi nyomáspróba elvégzése. b) Többnyomásterű nyomástartó berendezés egymástól független nyomástereit külön-külön kell nyomáspróbának alávetni Biztonsági szelep ellenőrzése, hitelesítése a) A hatósági eljárásokra kötelezett nyomástartó berendezésre csak a hatóság által hitelesített biztonsági szelep szerelhető fel. b) Biztonsági szelep hitelesítést kell kérelmeznie az üzemben tartónak a használatbavételi engedélyezés, a hatósági belső (szerkezeti) ellenőrzés, a hatósági nyomáspróba, a biztonsági szelep cseréje vagy javítása, valamint a hatóság előírása esetén. c) A hatósági ellenőrzés során be kell mutatni: a biztonsági szelep bizonylatát, új biztonsági szelep esetén az alkalmasságát igazoló számítást, javított biztonsági szelep esetén a szakszervíz tanúsítványát Elrendelt különleges ellenőrző vizsgálatok a) A különleges ellenőrző vizsgálatokra a hatóság rendelkezése alapján más ellenőrzések kiegészítése, alátámasztása céljából kerülhet sor, laboratóriumi, műszeres, méréstechnikai vagy más szakirányú módszerekkel. Sérülések, robbanások esetében azok együttesen alkalmazandók. Ilyenek lehetnek: anyagvizsgálatok, hegesztésvizsgálat, hőtechnikai, tüzelés- vagy áramlástechnikai vizsgálatok, különféle méréstechnikai vizsgálatok, víz- és vízelőkészítési vizsgálatok, különféle üzemi, működési vizsgálatok, műszeres készülékes berendezés vizsgálatok, vegyi kezelési vizsgálatok, automatika-vizsgálatok stb. b) A vizsgálatok adatait, lefolyását, a vizsgált berendezés adatait, a vizsgálat módszereit, eredményeit a jellegüknek megfelelő, vagy előírt bizonylattal kell igazolni. c) Az alkalmazás területei: belső (szerkezeti) ellenőrzések és nyomáspróbák alkalmával észlelt hiányosságok tisztázása, biztonságot veszélyeztető üzemviszonyok kivizsgálása, javítások, átalakítások ellenőrzése, robbanások, sérülések kivizsgálása, egyéb ellenőrzések, megfelelő alátámasztása Hatósági szemle A szemle tárgya olyan kérdés, illetőleg ennek tisztázására irányuló tevékenység, amely nem tartozik a vizsgálatoknak, ellenőrzéseknek e szabályzatban meghatározott körébe. A szemle általános jellegű, előzetes állásfoglalás, tájékozódás célját szolgálja. 17

18 3.6. Rendkívüli hatósági ellenőrzés a) Rendkívüli hatósági ellenőrzést kell kérelmezni, ha: a nyomástartó berendezés javítása válik szükségessé eredeti állapotának visszaállítására, a nyomástartó berendezés átalakításával az eredeti állapotot az üzemben tartó meg kívánja változtatni, az üzemben tartó a nyomástartó berendezés használatbavételi engedélye hatályának kiterjesztését kéri, az esedékes hatósági ellenőrzés a helyszínen az ügyfél hibájából hiúsult meg, az üzemben tartó kétségesnek ítéli a berendezés vagy annak valamely része biztonsági állapotát, az üzemben tartó a nyomástartó berendezés vagy annak valamely része állapotának részleges, soron kívüli ellenőrzését kéri, a létesítményben anyagi kárral, esetleg személyi sérüléssel járó rendkívüli esemény, baleset, robbanás stb. történt, a nyomástartó berendezés biztonsági szelepe vagy más fontos biztonsági szerelvénye működésképtelen állapotba került b) Ha a nyomástartó berendezés az esedékes időszakos ellenőrzés időpontjában használaton kívül van, csak az üzemben tartó által kért hatósági ellenőrzés sikeres elvégzése után vehető ismét üzembe. c) A hatóság a létesítményben bekövetkezett rendkívüli eseményt követően, valamint, ha egyéb, a tudomására jutott tény indokolja, váratlanul, saját kezdeményezésére rendkívüli ellenőrzést tarthat. d) A hatóság a rendkívüli ellenőrzés során tapasztaltakról feljegyzést vagy jegyzőkönyvet készít, a kérelemnek helyt adhat, javaslatot tehet, követelményeket fogalmazhat meg a szükséges tennivalókat illetően, indokolt esetben megvonhatja a használatbavételi engedélyt, vagy kiterjesztheti annak hatályát, továbbá a hibás biztonsági szerelvény(ek) javításáról vagy cseréjéről dönt. 18

19 4. fejezet Egyéb hatósági eljárások 4.1. A kazánok vegyi kezelését végző szervezetek alkalmasságának tanúsítása A tevékenység folytatására vonatkozó hatósági jóváhagyás céljából benyújtott kérelem tartalmazza: a kérelmező azonosító adatait, végezni kívánt vegyi kezelések megnevezését, kezelni kívánt berendezéstípusok megnevezését, a vegyi kezelést irányító személy (személyek) nevét, szakképzettségének, szakmai gyakorlati idejének igazolását, az alkalmazni kívánt technológiák leírását és az alkalmazásukhoz szükséges személyi, tárgyi, technológiai, tűzvédelmi és munkavédelmi felkészültség meglétének igazolását, a veszélyes anyagokkal végzett tevékenység bejelentésének igazolását, a tevékenységre kidolgozott minőségügyi rendszer dokumentációját, a külön jogszabályban 18 meghatározott eljárási díj megfizetését igazoló bizonylatot Az üzemben tartói ellenőrző szervezet tevékenységének jóváhagyása A tevékenység folytatására vonatkozó hatósági jóváhagyás céljából benyújtott kérelem tartalmazza: a kérelmező azonosító adatait, végezni kívánt ellenőrzések megnevezését, az ellenőrizni kívánt berendezéstípusok megnevezését, az ellenőrzést irányító személy (személyek) nevét, szakképzettségének, szakmai gyakorlati idejének igazolását, az ellenőrzést végző személyek nevét, szakképzettségének, szakmai gyakorlati idejének igazolását, az alkalmazni kívánt technológiák leírását és az alkalmazásukhoz szükséges személyi, tárgyi, technológiai, tűzvédelmi és munkavédelmi felkészültség meglétének igazolását, a tevékenységre kidolgozott minőségügyi rendszer dokumentációját, a külön jogszabályban 19 meghatározott eljárási díj megfizetését igazoló bizonylatot Hegesztett szerkezet gyártójának hatósági nyilvántartásba vétele A tevékenység folytatására vonatkozó hatósági bizonyítvány kiállítása céljából benyújtott kérelem tartalmazza: a kérelmező azonosító adatait, a gyakorolni kívánt tevékenység telephelyének adatait, végezni kívánt tevékenység (gyártás, szerelés, javítás, átalakítás) megnevezését, a gyártani, szerelni, javítani, átalakítani kívánt berendezéstípusok megnevezését, a vonatkozó jogszabály 20 által előírt tanúsítványokat: = minőségirányítási rendszer tanúsítása (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN 723), = hegesztéstechnológiák megfelelőségének tanúsítása (WPAR), a megfelelőségértékelési eljárás R. szerinti tanúsítványát, A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal egyes műszaki biztonsági közigazgatási eljárásainak és igazgatási jellegű szolgáltatásainak díjairól szóló 129/2005. (XII. 29.) GKM rendelet. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal egyes műszaki biztonsági közigazgatási eljárásainak és igazgatási jellegű szolgáltatásainak díjairól szóló 129/2005. (XII. 29.) GKM rendelet. Az egyes hegesztett szerkezetek gyártását végző gazdálkodó szervezetek alkalmasságának igazolásáról szóló 3/1998. (I. 12.) IKIM rendelet. 19

20 a hegesztési felelős nevét, szakképzettségének, szakmai gyakorlati idejének igazolását, a hegesztést végző személyek nevét, minősítését, az üzemleírást, a külön jogszabályban 21 meghatározott eljárási díj megfizetését igazoló bizonylatot. Lezárva: A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal egyes műszaki biztonsági közigazgatási eljárásainak és igazgatási jellegű szolgáltatásainak díjairól szóló 129/2005. (XII. 29.) GKM rendelet. 20