A Földet nem elődeinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Földet nem elődeinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön."

Átírás

1 A Földet nem elődeinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. Ez a mottó vezérli a Katica Tanya üzemeltetését, illetve minden fejlesztését. Célunk, hogy élhető bolygót hagyjunk a gyermekeinkre. A következő néhány ismeretterjesztő tábla segítségével szeretnénk minél több emberben tudatosítani, hogy ahogy most élünk, az nem fenntartható és ha így folytatjuk, unokáinkra egy kifosztott bolygót hagyunk, amely közel sem lesz képes utódainknak azt az életszínvonalat biztosítani, amiben mi napjainkban élünk. Értékendet kell váltanunk és megérteni olyan fogalmakat, mint az ökológiai lábnyom, a környezetterhelés vagy a fenntartható fejlődés. Gondolatébresztőként egy régi, az Észak-amerikai Cree indián törzstől származó mondás: Amikor az ember kivágta az utolsó fát, amikor kihalászta az utolsó halat, és amikor beszennyezte az utolsó folyót, akkor fog rádöbbeni, hogy a pénzt nem lehet megenni. A következő 10 ismeretterjesztő táblán szeretnénk közérthető módon bemutatni azokat a tényeket, amelyek arra sarkallnak bennünket, hogy komolyan gondolkodjunk el azon, vajon milyen lesz a bolygónk, amikor unokáink lesznek annyi idősek, mint mi vagyunk ma Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani a Global Footprint Network szervezetnek, hogy adatait és grafikonjait a rendelkezésünkre bocsátotta: 1

2 Fenntartható fejlődés Ez a három összetevő azonban gyakran egymás ellen hat: ha a gazdaság fejlődik, a környezeti hatás is nő, azaz az Élhető rész kerül veszélybe. Ha a társadalmak jóléte és a népesség nő, az ismét a környezet terhét növeli és az Elviselhető rész csökkenhet. A gazdasági fejlődés minden társadalom célja, hiszen ki ne szeretne jobban élni, de a gazdasági fejlődés sok esetben a társadalmi egyensúly Társadalmi fejlődés Elviselhető Az emberiség folyamatosan fejlődik, folyamatosan jobban, gyorsabban, okosabban, újabban vagy egyszerűen másképp csinálja azt, amit addig tett. Ez az emberi természet sajátossága. Elég, ha az autókra gondolunk: először volt kézi vontatású kétkerekű, aztán jött a lovaskocsi, a hintó, majd a gőz hajtotta autó. A XIX. század végén megjelent a benzinmotor hajtású autó, majd a dieselmotor. Az eddigi fejlődés azonban nagyon sok esetben nem vette figyelembe a környezeti hatást; azt, hogy a fejlődés milyen hatással van a környezetünkre: a levegőre, a vízre, a klímánkra vagy például az általunk termelt szemét sorsára. Az 1980-as évek elején kezdtek el beszélni a fenntartható fejlődésről, a fenntarthatóságról. Az ENSZ ben hozta létre a Környezet és Fejlődés Világbizottsága nevű, független szakértőkből és politikusokból álló szervezetet. Ez a bizottság határozta meg a fenntartható fejlődés fogalmát és ez a definíció egészült ki a későbbiekben a következő megfogalmazásban: A fenntartható fejlődés (sustainable development) olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, üzleteké, társadalmaké), amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét saját szükségleteik kielégítésére (ENSZ, 1987-es Brundtland-jelentés) a környezet elhasználódását úgy tudja kezelni, hogy közben ne mondjon le sem a gazdasági fejlődés, sem a társadalmi egyenlőség és igazságosság igényeiről. A fenntartható fejlődés a következő 3 nagy terület közös halmazának eredménye: Környezetvédelem Fenntartható Élhető Méltányos Gazdasági fejlődés és a méltányos emberiesség ellen hat, azaz a Méltányos rész kerülhet veszélybe. Nem könnyű a feladat 2

3 Ökológiai lábnyom Egy ember, vagy egy adott terület népességének a természetre gyakorolt hatását egy hektárban kifejezett mutatószámmal, az úgynevezett ökológiai lábnyommal lehet leírni. Az ökológiai lábnyom az a terület, ami károsodás nélkül meg tudja termelni az aktuális életvitelünkhöz szükséges javakat (élelem, energia, ruházat, használati tárgyak) és fel tudja dolgozni az általunk termelt széndioxidot, szennyvizet és szemetet. A hangsúly a károsodás nélkül szavakon van! A kifejezés William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusoktól származik. A Föld akkor van biztonságban, ha az általa feldolgozni képes káros anyag és újratermelt erőforrás gyűjtőnevén biokapacitás nagyobb, mint az ember által elfogyasztott erőforrások és termelt káros anyagok mennyisége gyűjtőnevén ökológiai lábnyom. A cél tehát, hogy a következő viszony álljon fenn: Biokapacitás >= Ökológiai lábnyom. Az alábbi ábra tényadatok alapján szemlélteti a biokapacitás és az ökológiai lábnyom viszonyát 1961 és 2008 között. A biokapacitás csökkenésének elsődleges oka a Föld népességének folyamatos növekedése (lásd: 7. tabló). 10 ember kétszer annyit fogyaszt, mint 5 ember, illetve az életszínvonal folyamatos növekedésével még többet fogyasztunk évről évre és ezt a növekvő szükségletet a termelékenység növekedése sem tudja ellensúlyozni. 3

4 Mi lesz, ha semmi sem változik? A Föld lakossága továbbra is nő, évente majdnem 8 magyarországnyi emberrel (190 ezer fő/nap). Az alábbi ábra mutatja Földgolyónk népességi becslését a századfordulóig. Eszerint várhatóan közel 10 milliárd lakosa lesz a Földnek, majdnem 3-szor annyi, mint 1961-ben. a föld lakossága (ezer fő) Óceánia Észak-Amerika latin-amerika és karibi térség európa ázsia afrika Az alábbi ábra pedig azt mutatja, hogy mekkora lesz a várható ökológiai lábnyom átszámítva a szükséges Földgolyók számára. Ez a becslés csak 2050-ig készült, de már addigra is majdnem 3 Földgolyóra lenne szükség ahhoz, hogy az addigra várható 9,5 milliárd embert eltartsa. De csak egy van! a szükséges földgolyók száma beépített terület halászat erdőhasználat legelőterület termőterület fosszilis tüzelő 7

5 Mit tehetünk, hogy csökkentsük ökológiai lábnyomunkat? Először is meg kell értenünk, hogy csak rajtunk múlik. Ugyanis az emberiség alapegysége az ember, azaz az egyéni viselkedésünk összessége adja a társadalmi viselkedést. A tudatos vásárlás az első lépés. A fogyasztói társadalom alapelve a fogyasztás ösztönzése. Ez sok esetben pazarlást is eredményez (gondoljunk csak a mobiltelefonjaink gyakori cseréjére). Egy magyar átlagember 25%-kal több élelmet fogyaszt, mint amennyire szüksége van. Ez 25%-kal több szemetet is jelent. A tudatos vásárlás lényege, hogy azt és annyit vásároljunk, amire ténylegesen szükségünk van. A Katica Tanyán tudatosan nem árulunk sem cukros üdítőt, sem chips-et, sem dohányterméket. A tudatos erőforrás-gazdálkodás a következő lépés: egy csöpögő csap, egy égve hagyott lámpa, vagy nem szelektíven gyűjtött hulladék mind az ökológiai lábnyomot növelik. A megújuló energiaforrások használata egyértelműen csökkenti az ökológiai lábnyomot: a napkollektorok, napelemek, szélgenerátorok mind-mind a fosszilis energiaforrások káros anyag kibocsátását csökkentik. A tudatos hulladékgazdálkodás a harmadik elem. Hajlamosak vagyunk nem foglalkozni az általunk termelt szennyvíz és szemét sorsával. Különbséget kell tenni hulladék és szemét között, a hulladékot újra lehet hasznosítani, ezért szelektíven kell gyűjteni. A Katica Tanyán törekszünk a szelektív hulladékgyűjtésre, vendégeinken is sok múlik, hogy ezt betartják-e. Nálunk a szemét tényleg csak az, amit már nem lehet a hagyományos módon újrahasznosítani. Ez csak a kezdet. Természetesen a fenti három lépés véleményünk szerint a legfontosabb, ezekkel kell kezdenünk. Ezeket a lépéseket mindannyian meg is tudjuk tenni, tehát csak rajtunk múlik... Olyan apró dolgok, hogy nem kérünk szatyrot, gyalog megyünk a sarki boltba vagy csak azért nem veszünk kétszer annyit, mert egy kicsit olcsóbb, ezek mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a világunk élhető legyen unokáink számára is. 8

6 Megújuló energiák Energiaigényünknek ma 95%-át fosszilis energiákból kőolaj, földgáz, kőszén illetve nukleáris energiából nyerjük. Ugyan léteznek különböző számítások arra vonatkozóan, hogy vajon hány évre elegendő kőolaj, földgáz, kőszén vagy urán tartalékokat rejt a Föld mélye, de a felmérések egyben egyetértenek: előbb-utóbb el fog fogyni mind a négy energiaforrás, azaz előbb-utóbb alternatív energiaforrásokra lesz szükség. A fennmaradó 5%-ot nyerjük a következő 5 megújuló energiaforrások egyikéből: 1. Napenergia, 2. Szélenergia, 3. Geotermikus energia, 4. Biomassza, 5. Vízenergia Napenergia: Földünket egy óra alatt éri annyi napsugárzás, amit ha hasznosítanánk, egész évre elegendő energiát biztosítana. Ennek azonban csak töredékét hasznosítjuk. A legelterjedtebb módszer a Nap energiájának hasznosítására a napkollektor, amellyel használati melegvizet lehet előállítani és a fűtést is segíti, illetve a napelemek, amelyekkel elektromos áramot lehet előállítani. Szélenergia: különböző méretű szélkerekek léteznek, amelyekkel elektromos áramot lehet előállítani. Geotermikus energia: a föld felszínén 5 m mélységig erős a napsugárzás, illetve a külső hőmérséklet befolyása. Az m mélységig közel állandó a hőmérséklet (9-11 C). Ezt a közel állandó hőmérsékletet, általában minimum 100 méter mélyre fúrt, úgynevezett földszondák létesítésével, télen fűtésre, nyáron hűtésre lehet hasznosítani, a hűtőszekrény elvét alkalmazó, úgynevezett hőszivattyúkkal. Biomassza: a megújulók ezen körébe tartozik a biogáz ezt természetes anyagok: trágya, zöldhulladék komposztálásából nyerik, fa és faapríték, illetve a fahulladékból készített termékek, mint például a pellet, vagy a fabrikett és az energia növények. Vízenergia: szintén elektromos áramot fejlesztenek a vízi erőművek, ehhez szükség van szintkülönbségre, hogy a lefelé eső víz meg tudja hajtani az áramfejlesztő turbinákat. 9

7 Mit teszünk a Katica Tanyán a fenntartható fejlődésért? A Katica Tanyán az egyik legfontosabb célunk a környezettel összhangban való életmód kialakítása és fenntartása. Valljuk, hogy bolygónkat nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön. Azaz meg kell tennünk mindent, hogy amikor ők is felnőnek, a Föld még mindig élhető bolygó legyen. Vesszőparipánk a fenntartható fejlődés és ennek eredményeként célunk a fenntartható turizmus kialakítása. Mit is jelent a fenntartható turizmus? Az ember természetes igénye az újdonságok felfedezése. Utazás, kirándulás, a szabadidő hasznos és aktívan történő eltöltése. Ez azt is jelenti, hogy egyre nagyobb számú ember akarja felfedezni a világot. Több ember, több utazás, több fogyasztás, nagyobb környezeti terhelés. A környezeti terhelés csökkentésének 2 lehetősége van: 1. korlátozzuk az utazók számát vagy 2. csökkentjük az utazók környezeti terhelését. Mi az utóbbit tartjuk hosszútávon kivitelezhetőnek: azaz arra törekszünk, hogy a hozzánk látogató vendég kisebb környezeti terhelést tegyen, mint ha nem jönne el hozzánk! Azaz a látogatás ökológiai lábnyoma kisebb, mintha a látogatónk otthon maradt volna, vagy mást csinált volna szabadidejében. Hogyan tudjuk ezt elérni? Négy terület összehangolásával: 1. Fogyasszunk kevesebb energiát és természeti erőforrást. 2. Azt, amit elfogyasztunk, próbáljuk meg minél nagyobb mértékben megújuló energiával vagy újrahasznosított anyagból fedezni. 3. A szolgáltatásaink nulla energia szükségletre törekednek, vagy ha energiát vagy természeti erőforrást igényelnek, akkor azok forrása a lehető legtöbb esetben megújuló forrás legyen. 4. Száműzzük az egészségtelennek tartott termékeket és a felesleges csomagolóanyagokat. 10

8 Mit tettünk eddig a Katica Tanyán az ökológiai lábnyom csökkentéséért? 2002: a Turistaház melegvíz ellátása és fűtése fatüzeléssel 2005: a mozgásérzékelős villanykapcsolók beépítése 2007: a Katica Porta melegvíz ellátása és fűtése fatüzeléssel 2008: gyökérmezős szennyvízkezelő az Élményközpont számára 2009: napkollektorok telepítése az Élményközpont melegvíz előállítására 2010: bevezettük a szelektív hulladékgyűjtést és hulladékgazdálkodást 2011: a csúszdaház tetőszigetelését az akkor elérhető legmodernebb hőszigetelő anyaggal oldottuk meg, így nyáron sem igényel klimatizálást és a téli fűtésigénye is lényegesen kevesebb, mint a hagyományosan szigetelt épületé 2012: az erdei kötélpályánkon lévő kiszolgáló épület vízellátását esővíz gyűjtésével biztosítottuk 2012: beszereztünk egy nagyteljesítményű faaprítékoló gépet, amellyel elő tudjuk állítani a szükséges aprítékot a járófelületek biztosításához és fűtéshez, így az eddig veszendőbe ment faágakat is hasznosítani tudjuk. 2013: 3 kw teljesítményű napelem telepítése, amely a Katica Tanya Élményközpontja által elhasznált villamos energia 8%-át állítja elő 2013: egy 300 W teljesítményű szélkereket telepítettünk, amely elegendő áramot termel ennek az épületnek 2013: elektromos autót vettünk, hogy a rövidtávú szállításokat optimalizáljuk, így amellett, hogy a km költsége 80%-al csökkent, a káros anyag kibocsátása figyelembe véve az elektromos áram előállítása során keletkező káros anyagokat is csökkent. 2013: 20 m 3 -es esővízgyűjtőt telepítettünk, így a nem ivóvíz minőségű vizet igénylő vízfogyasztásunkat (pl. állatok ellátása, mosatás, öntözés) ebből fedezzük, ezáltal csökkentve a vízfogyasztásunkat 2013: átadtuk a Fenntartható Élet nevű házunkat, amely a fenntartható fejlődést, az ökológiai lábnyomot és a megújuló energiák gyakorlati megvalósítását mutatja be. 2013: az év során 27 kw teljesítményű napelemet telepítünk, amellyel a Katica Tanya Élményközpont által elhasznált villamosenergiát teljes mértékben biztosítani tudjuk. Minden fejlesztésünket alárendeljük a fenntartható fejlődés alapelveinek és az ökológiai lábnyom minimalizálásának. Csak olyan fejlesztést valósítunk meg, amely nem használ energiát, vagy ha használ, azt mi megújuló forrásból fedezzük. 11

Miért hal ki naponta több* állatfaj? Miért fenyeget bennünket

Miért hal ki naponta több* állatfaj? Miért fenyeget bennünket . FEJEZET Zelenák Adrián és Krassován Krisztina A környezettudatos ember Bevezetô, avagy miért kell odafigyelnünk környezetünkre? Miért hal ki naponta több* állatfaj? Miért fenyeget bennünket globális

Részletesebben

VILÁGVÁROS VAGY VILÁGFALU. -avagy fenntartható építés és településfejlesztés Budapesten és az agglomerációban

VILÁGVÁROS VAGY VILÁGFALU. -avagy fenntartható építés és településfejlesztés Budapesten és az agglomerációban VILÁGVÁROS VAGY VILÁGFALU -avagy fenntartható építés és településfejlesztés Budapesten és az agglomerációban ÉPÍTÉSZ SZEMINÁRIUM 2004 Megjelent a Phare Access (2001 HU 0104-03-01-0017) támogatásával Program

Részletesebben

Kvóták egy jobb világért

Kvóták egy jobb világért Budapest Corvinus Egyetem Gazdálkodás Tudományi Kar Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék Kvóták egy jobb világért Megoldást tud nyújtani a fosszilis energia-kvótarendszer az ökológiai közgazdaságtan

Részletesebben

2013-2014 1. szám. Hatékony Ház Napok. Nyisson Ön is! www.hatekonyhaz.hu

2013-2014 1. szám. Hatékony Ház Napok. Nyisson Ön is! www.hatekonyhaz.hu 2013-2014 1. szám Hatékony Ház Napok Nyisson Ön is! www.hatekonyhaz.hu Szakmai partnereink Passzív és energiatakarékos házak Építtetőktől építtetőknek médiatámogatóink Projekt gazda A Hatékony Ház Napok

Részletesebben

Még nagyobbak lehetünk!!!

Még nagyobbak lehetünk!!! A fenntartható fejlõdés és a környezettudatos, környezetkímélõ építés néhány építészeti lehetõsége. Nagyok lettünk!!! - Az elmúlt 50 a Föld lakósága megkétszerezõdött. [1] - Az elmúlt 25 év alatt megkétszerezõdõtt

Részletesebben

A korlátos rendszer okozta problémák. Összefoglaló. Túllövés

A korlátos rendszer okozta problémák. Összefoglaló. Túllövés A korlátos rendszer okozta problémák Összefoglaló Jelenlegi gazdasági-társadalmi rendszerünk nem része a természetes rendszernek, hanem vetélytársa. Az elmúlt több száz évet a folytonos növekedés jellemezte,

Részletesebben

Villamos energiatermelés nap - és szélenergiával

Villamos energiatermelés nap - és szélenergiával Villamos energiatermelés nap - és szélenergiával Szemlélet és technológiai-alap formáló TANANYAG Magyarország- Szlovákia a Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében Megújuló Szakképzés-

Részletesebben

A fosszilis energiaforrások rohamosan fogynak és egyre drágábbak. Hogyan csökkenthetném az energia számláimat?

A fosszilis energiaforrások rohamosan fogynak és egyre drágábbak. Hogyan csökkenthetném az energia számláimat? A fosszilis energiaforrások rohamosan fogynak és egyre drágábbak. Hogyan csökkenthetném az energia számláimat? Hogyan függetleníthetném háztartásom az energiaszolgáltatóktól? Mit tehetnék én és a családom

Részletesebben

TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT. A környezeti adók hatása és a környezeti számvitel kiemelt kérdései

TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT. A környezeti adók hatása és a környezeti számvitel kiemelt kérdései Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Pénzügyek Tanszék Műszaki menedzsment PhD Program TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT A környezeti adók hatása és a környezeti

Részletesebben

A FELÉLT JÖVŐ. 1. A jövő amely tulajdonképpen nincs is

A FELÉLT JÖVŐ. 1. A jövő amely tulajdonképpen nincs is A FELÉLT JÖVŐ (A Fenntartható Fejlődés Egyetemközi Kutatócsoport FFEK helyzetértékelője) Ebben az írásban megvizsgálunk egy olyan jövőképet, melyet ellenségünknek sem kívántunk volna, mégis ránk vár. Ilyen

Részletesebben

A fenntartható energiagazdálkodás felé vezető út Erre van előre! Vision 2040 Hungary 2.0

A fenntartható energiagazdálkodás felé vezető út Erre van előre! Vision 2040 Hungary 2.0 A fenntartható energiagazdálkodás felé vezető út Erre van előre! Vision 2040 Hungary 2.0 dr. Munkácsy Béla (szerk.) ELTE TTK, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület

Részletesebben

Ké mia é s a végyipar szérépé a ma é s a jö vö ta rsadalma nak alakí ta sa ban

Ké mia é s a végyipar szérépé a ma é s a jö vö ta rsadalma nak alakí ta sa ban Ké mia é s a végyipar szérépé a ma é s a jö vö ta rsadalma nak alakí ta sa ban Készítette: Tanács Diána Ipari Szakközépiskola és Gimnázium 8200 Veszprém, Iskola utca 4. Osztály: 12/A Tartalomjegyzék: Bevezetés

Részletesebben

NAP ROBI ENERGIA KALANDJAI TARTALOM

NAP ROBI ENERGIA KALANDJAI TARTALOM NAP ROBI ENERGIA KALANDJAI TARTALOM I. Bevezetés Mi az energia? Mire használjuk? (fűtés, hűtés, közlekedés, termelés/gyártás) Miből állíthatjuk elő? II. Energia fajták, típusok 1. fosszilis 2. megújuló

Részletesebben

HU 2014. Az uniós intézmények és szervek hogyan számítják ki, csökkentik és ellentételezik u vegházhatásúgáz kibocsátásaikat?

HU 2014. Az uniós intézmények és szervek hogyan számítják ki, csökkentik és ellentételezik u vegházhatásúgáz kibocsátásaikat? HU 2014 14 SZ. Ku lönjelentés Az uniós intézmények és szervek hogyan számítják ki, csökkentik és ellentételezik u vegházhatásúgáz kibocsátásaikat? EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 12, rue Alcide

Részletesebben

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR DOI: 10.14750/ME.2013.035 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SEBESTYÉNNÉ SZÉP TEKLA AZ ENERGIA GAZDASÁGI SZEREPÉNEK VIZSGÁLATA KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN, 1990 ÉS 2009 KÖZÖTT Doktori (PhD) értekezés Témavezető:

Részletesebben

Az én pénzem Pénzügyi Oktatási Program. Törzsanyag

Az én pénzem Pénzügyi Oktatási Program. Törzsanyag Az én pénzem Pénzügyi Oktatási Program Törzsanyag 1 Második, átdolgozott kiadás Készült az Öngondoskodás A Pénzügyi Kultúra Fejlesztéséért Alapítvány és a Tudatos Pénzügyekért Alapítvány támogatásával

Részletesebben

MENNYIRE TERHELI A KÖRNYEZETET A HAZAI HÁZTARTÁSOK FOGYASZTÁSA? - A FOGYASZTÁSI SZERKEZET VIZSGÁLATA ÁKM-EGYÜTTHATÓKKAL

MENNYIRE TERHELI A KÖRNYEZETET A HAZAI HÁZTARTÁSOK FOGYASZTÁSA? - A FOGYASZTÁSI SZERKEZET VIZSGÁLATA ÁKM-EGYÜTTHATÓKKAL MENNYIRE TERHELI A KÖRNYEZETET A HAZAI HÁZTARTÁSOK FOGYASZTÁSA? - A FOGYASZTÁSI SZERKEZET VIZSGÁLATA ÁKM-EGYÜTTHATÓKKAL Kiss Károly Bevezetés A tanulmány témája a fenntartható fogyasztás 1. A fenntartható

Részletesebben

A GREENDEPENDENT EGYESÜLET KLÍMA-HÍRLEVELE 2010. JANUÁR 20. 3. SZÁM

A GREENDEPENDENT EGYESÜLET KLÍMA-HÍRLEVELE 2010. JANUÁR 20. 3. SZÁM A GREENDEPENDENT EGYESÜLET KLÍMA-HÍRLEVELE 2010. JANUÁR 20. 3. SZÁM Kedves Érdeklődők! Örömmel postázzuk havonta megjelenő klíma-hírlevelünk harmadik számát. Most is sok érdekes hírrel, információval,

Részletesebben

Az egészséges környezethez való jog érvényesülése a modern nagyvárosban. Különös tekintettel Budapest, valamint a közlekedés problémájára

Az egészséges környezethez való jog érvényesülése a modern nagyvárosban. Különös tekintettel Budapest, valamint a közlekedés problémájára Az egészséges környezethez való jog érvényesülése a modern nagyvárosban Különös tekintettel Budapest, valamint a közlekedés problémájára Készítette: Győri Viktor 2008 2 Tartalomjegyzék: Bevezetés 3 A modern

Részletesebben

Erre van előre! Egy fenntartható energiarendszer keretei Magyarországon. Vision 2040 Hungary 1.2. Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület

Erre van előre! Egy fenntartható energiarendszer keretei Magyarországon. Vision 2040 Hungary 1.2. Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület Erre van előre! Egy fenntartható energiarendszer keretei Magyarországon Vision 2040 Hungary 1.2 Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület 2011 dr. Munkácsy Béla (szerk.) Erre van előre! Egy fenntartható

Részletesebben

Környezeti kontrolling, mint egy szükséges vállalatirányítási eszköz

Környezeti kontrolling, mint egy szükséges vállalatirányítási eszköz Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Közgazdász-gazdálkodási Szak Környezeti kontrolling, mint egy szükséges vállalatirányítási eszköz Kontrolling a környezettudatosság

Részletesebben

Merre tart az elektromos autók piaca?

Merre tart az elektromos autók piaca? www.pwc.com/hu Merre tart az elektromos autók piaca? A plug-in elektromos hibrid és a tisztán elektromos gépjárművek jövője Magyarországon 1. Összefoglaló Tartalom 1.1. A tanulmány célja és fókusza 1.

Részletesebben

Vállalati Társadalmi Felelőségvállalás: Jó Gyakorlatok és Ajánlások

Vállalati Társadalmi Felelőségvállalás: Jó Gyakorlatok és Ajánlások Vállalati Társadalmi Felelőségvállalás: Jó Gyakorlatok és Ajánlások A DESUR projekt az INTERREG IVC program keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozásával valósul meg. ÍNDICE

Részletesebben

Hogyan készítsünk környezeti jelentést? Skwarek Kristóf Éri Vilma Steve Brookes

Hogyan készítsünk környezeti jelentést? Skwarek Kristóf Éri Vilma Steve Brookes Skwarek Kristóf Éri Vilma Steve Brookes Budapest, 2002. június Készült a Tetra Alapítvány támogatásával. Tetra Alapítvány Budapest, 2002. június TARTALOM 1. BEVEZETŐ...1 1.1. A környezeti jelentésről...1

Részletesebben

Magazin LAFARGE. Egészség és Biztonság Hónap a Királyegyházi Cementgyárban 12. oldal CEMENT

Magazin LAFARGE. Egészség és Biztonság Hónap a Királyegyházi Cementgyárban 12. oldal CEMENT LAFARGE Magazin CEMENT A LAFARGE CEMENT MAGYARORSZÁG KFT. MAGAZINJA I. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM, 2012. JÚNIUS Egy csapat vagyunk interjú Aubet Frédéric ügyvezetővel 4. oldal Több mint környezetvédelem másodlagos

Részletesebben

A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója

A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója 1. melléklet a /2012. (..) OGY határozathoz A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2012-2024 Elfogadta és az Országgyűlés elé terjesztését

Részletesebben

Ökoiskolai jó gyakorlatok gyűjteménye

Ökoiskolai jó gyakorlatok gyűjteménye Ökoiskolai jó gyakorlatok gyűjteménye Ez a gyűjtemény iskolák, magánszemélyek által rendelkezésre bocsátott és az Internetről összegyűjtött, iskolai keretek között működőképes, az ökoiskola szellemiség

Részletesebben

Forradalom a Föld megmentéséért

Forradalom a Föld megmentéséért TERUO HIGA Forradalom a Föld megmentéséért Effektív mikroorganizmusokkal (EM) oldjuk meg Földünk problémáit TERUO HIGA Forradalom a Föld megmentéséért Effektív mikroorganizmusokkal (EM) oldjuk meg Földünk

Részletesebben

Vízgazdaságtan, avagy a vízlábnyom mérése és gazdasági összefüggései

Vízgazdaságtan, avagy a vízlábnyom mérése és gazdasági összefüggései Vízgazdaságtan, avagy a vízlábnyom mérése és gazdasági összefüggései FOGARASSY CSABA, NEUBAUER ÉVA BEVEZETÉS Európának olyan megközelítésre van szüksége a vízkészlet-gazdálkodásban, ami fenntartható és

Részletesebben

Ahol élni jó Budapest

Ahol élni jó Budapest Ahol élni jó Budapest Intelligens helyi megoldások egy feltörekvő európai nagyvárosért A kiadvány a Studio Metropolitana és az MTA Regionális Kutatások Központja KÉTI közreműködésével készült www.siemens.hu

Részletesebben