RÓZSA[KERT]VÁROS HILD GYÖRGY - DOKTORI ÉRTEKEZÉS! BUDAPEST 2003.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "RÓZSA[KERT]VÁROS HILD GYÖRGY - DOKTORI ÉRTEKEZÉS! BUDAPEST 2003."

Átírás

1 RÓZSA[KERT]VÁROS HILD GYÖRGY - DOKTORI ÉRTEKEZÉS! BUDAPEST

2 TARTALOMJEGYZÉK I. AZ ÉRTEKEZÉS TÉMÁJA, CÉLJA...! 3 II. A TERÜLET FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE A KEZDETEKTŐL AZ 1980-AS ÉVEK VÉGÉIG!... 5 III. AZ ÉPÜLETEK VÁLTOZÁSAI 1989 UTÁN! IV. A RÓZSAKERT ÉS A KERTVÁROS JELENE ÉS JÖVŐJE...! 67 V. ÖSSZEFOGLALÁS! VI. TÉZISEK! THESIS! THESEN! VII. RAJZOK ÉS FOTÓK! VIII. RÉSZTVEVŐK! IX. IRODALOMJEGYZÉ K!

3 I. AZ ÉRTEKEZÉS TÉMÁJA, CÉLJA között valósult meg az első olyan tervezési munkám, melyet igazán sikeresnek érzek: a budatétényi Kertészeti Kutatóintézet főépületének átalakítása, bővítése. Személyes kötődésem vezetett oda, hogy ezzel a munkával pályázzak a DLA fokozat elnyerésére. A Lázár Antal építészirodájában és a Mesteriskolán eltöltött időszak alatt végzett építészhallgatóból kezdő építésszé váltam. Barátaimmal saját építészirodát alapítottunk, nagy lelkesedéssel állva a kihívások elé. Két éve működött az iroda, amikor egy biztonságtechnikával foglalkozó magáncég azzal keresett meg bennünket, hogy vásárolt egy épületet, amelyet cégük saját irodaházává szeretne alakítani. Amikor először kimentem megnézni az épületet, megdöbbenve álltam előtte: hallatlan erejű épülettömeggel álltam szemben, mely virágzó rózsamező díszhelyén emelkedett. Azonnal éreztem, hogy ez a munka - ha sikerrel elvégzem - örökre emlékezetes marad számomra. A megbízó igényeinek megismerése után egymás közt belső pályázatot hirdettünk. Az építtető az én koncepciómat választotta! Az engedélyezési, majd a kiviteli tervdokumentáció elkészült, az épületbővítés-átalakítás (majdnem) a tervek szerint megvalósult. A kész mű azon kevés általam tervezett épület egyike lett, mely előtt ma is büszkén járok el, s a számos elrontott, kihagyott részletmegoldás, utólag hozzátett elem ellenére is megőrizte eredetileg elképzelt koncepcióm erejét. A pályázat és a tervezés időszakában, de később a művezetések során is sokat jártam az épület közvetlen és távolabbi környezetében, megfigyeltem a jelenlévő heterogén városszerkezetet és épületállományt. A telek mérete és sajátos funkciója, a környező útrendszer, az izgalmas domborzati viszonyok és arra indítottak, hogy a szűkebb és tágabb környezet elemzése, a történeti és térbeli kondíciók lényegesen befolyásolják a tervem koncepcióját. A dolgozat tárgyát képező épület egy kertváros része, s úgy érzem, hogy ezen a kertváros állapot elemzése is hozzásegített a sikeres koncepció 3

4 megalkotásához. Az épület változásaira mindenképpen hatott a környezet. Vajon a megváltozott épület érvényesít-e viszont-hatást a környező kertvárosra, s annak fejlődési irányára? Az Építészkari Mesterképzés előadásai, pályázatai, szelleme formálta gondolkodásmódomat, nyitottabbá, elemzőbbé tette. Izgalmas erőpróbának éreztem a rózsakerti épület történetének mai szemmel való újragondolását, az alkotási folyamat elemzését, az akkor ösztönösnek tűnt gondolatok mögötti esetleges tudatosság felfedezését. A dolgozatban elsősorban a DLA mestermunkámat mutatom be, emellett megpróbálom elemezni azt az utat, amit a település e területe a legkorábbi időktől napjainkig bejárt. Részletesebben kitérek a terület fejlődéstörténetére, az itt megvalósult településszerkezet kialakulásának okaira, folyamatára. Az értekezésben megvizsgálom, hogy lehet-e, kell-e kapcsolatról beszélni egy saját fejlődési útját bejárt telek-intézmény-épület és a környező, más minőségű, funkciójú, korú településrész között. Budapest területén rendszeresen találkozunk ehhez látszólag hasonló helyzettel, hogy egy közel egyenletes léptékű és sűrűségű lakóterületen beékelődik egy-egy hatalmas ingatlan, valamifajta ipari-, közlekedési- vagy intézményfunkciót betöltő épületegyüttessel. Ezek a zárványok általában úgy alakultak ki, hogy a század elején létesített intézményeket később fokozatosan körülnőtte a város. Közben a nagy telkeken az épületek funkciói cserélődtek, vagy változatlan tevékenységre egyre korszerűbb épületeket emeltek, kihasználva a telek méreteit. DLA mestermunkám alapja - a Kertészeti Kutatóintézet egykori központi épülete - is ilyen telekre épült. Eredetileg változatos (klasszicista, századfordulós és 1950-es évekbeli) épületállománnyal és hatalmas kerttel rendelkezett, amikor 1971-ben, Pázmándi Margit tervei alapján megépült az új központi épület. A létesítmény tömege nem tért vissza a kertvárosi léptékhez és igyekezett kívül maradni a körülötte lévő lakóterületi zónából. Minden tekintetben a nagyszabású rózsakiállítás és a domboldal szolgálatában áll, azzal harmóniát talál. 4

5 Néhány éven belül a telek északi szomszédságában 5 emeletes egységekből álló panel-lakótelep épült. A Kutatóintézet épülete és a panelházak sajátos, korra jellemző intézmény-lakóterület találkozást hoztak létre. A kutatóintézet a rendszerváltást követően nyolcéves válságot élt át. Ezután következett a terveim szerinti átalakítás. Azóta az épületnek ismét újabb tulajdonosa van. Napjainkban a lakótelep és az épület közötti igen keskeny területre további társasházak épülnek. Hová vezethet mindez? II. A TERÜLET FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE A KEZDETEKTŐL AZ 1980-AS ÉVEK VÉGÉIG 1. TELEPÜLÉSTÖRTÉNET "Tétény, német falu, Pest-Pilis megyében a Duna jobb partján, Budához délre 2 mfd, saját postahivatallal. Lakja 2426 kath., 326 héber. Van még szép kastélya és kertje, paroch. temploma, vendégfogadója. Ide tartozik Kis-Tétény puszta is. Mind a kettőnek fő kincse roppant szőlőhegyében áll, melly hires vörös és fejér bort terem, s a budapesti polgárok számosan tartanak itt szőlőket. Van itt egy kősziklába vágott igen nevezetes pincze is, melly 30 ezer akó bort is befogadhat. Bírják a helységet a Paksy család leány ágon leszármazó utódai." 1 Az előbbi idézet ugyan egy pillanatnyi állapotot írt le, mégis Tétény mindenkori helyzetét jellemzi: önálló település, de szorosan kapcsolódik Budához. A mestermunkám Budatétény területén található. Az 1950-ben Budapest részévé vált település központi részén fekvő, 6 hektáros kertben álló Kertészeti 1 FÉNYES ELEK: Magyarország Geográfiai Szótára. Pest.,

6 Kutatóintézet sajátos, látszólag a településszövetbe nem illeszkedő helyzetének megismeréséhez érdemes röviden áttekinteni Tétény fekvését, történetét. A XXII. kerület Budapest legdélebbi kerülete, a Duna jobb partján fekszik a 314 km 2 -es Budapestből 34,3 km 2 -t foglal el. A mintegy es lélekszámú kerületet északról a XI. kerület, keletről a XXI. kerület és Csepel határolja. Délen Érdhez csatlakozik, nyugaton pedig Diósdhoz és Törökbálinthoz. A nyugati, magasabban fekvő terület a Tétényi-fennsík, ahonnan a Duna felé lankás lejtők és völgyek vezetnek. AZ ŐSKORTÓL A HONFOGLALÁSIG 2 A terület morfológiai jellemzői, a fennsík és környezete, a Duna árterülete, a folyó maga, az áradásaival mind letelepedésre csábítottak. A legkorábbi nyomok a közép-paleolit korból származnak egy Érd melletti területről. A neolit korból származó leleteket találtak a Duna Tétény menti partszakaszánál, s ezek megerősítik azt az álláspontot, hogy a területen folyamatos emberi jelenlét lehetett. A Bronzkorból (i.e. második évezred) származó budafoki magaslati telepmaradványok igazolják, hogy már akkor is tisztában voltak a tétényi terület agyaglelőhelyekben való gazdagságával (harangedény-kultúra). A korszak érdekes jellemzője a hamvasztásos temetkezés (urnakultúra). A korai Vaskorban a terület népessége nem nőtt, köszönhetően a preszkíták megjelenésének (i.e. VI. század, Duna bal partja). A i.e. IV. században a kelta invázió elérte a területüket is. A leletek szerint a helyi népességet nem űzték el, hanem beolvasztották őket saját kultúrájukba. Az ugyancsak kelta eraviszkusz törzs megjelenésével (i.e. I. század eleje) a jobb parton a kelta városrendszerbe illeszkedő hatalmi, közigazgatási és vallási központ alakult ki (Gellérthegy környezete). Ez a korszak zárta le az őskort és nyitott utat a római hódoltság korának. 2 KŐSZEGI FRIGYES: Őskortól a honfoglalásig. In: Tétény-Promontor Szerk.: Joó Ernő és Tóth Gábor. Bp.,

7 A római hódítás fokozatosan az egész Dunántúlt bekebelezte. Megalakították Pannónia provinciát, melynek a Barbaricum felőli határát több mint harminc erődítmény védte. Fővárosunk területét az Aquincum légiós tábor katonái védték, valamint három, külső táborban elszállásolt segédcsapat. A külső táborok mindegyike mintegy tízezer főt számlált. A legdélebbre fekvő tárbor "Campona", a mai Nagytétény területén feküdt. Valószínűleg az I. század 80-as éveiben alapították. Ekkor még egyszerű palánktábor volt egy kislétszámú lovasalakulat számára. A tábort később árokrendszerrel övezték, földsáncokkal erősítették meg. A sánc mentén egyszerű kőtornyok álltak. Valószínűleg Hadrianus erődépítkezéseinek keretében a camponai földsáncokat is kőfalak és erősítő bástyák váltották fel. Ugyancsak tornyok védelmezték a 187x199m nagyságú tábor négy kapuját s a castrum lekerekített sarkait. A camponai tábor a Limes pannóniai szakaszának stratégiailag az egyik legfontosabb erődítménye volt. Az V. század harmincas éveiben a római uralmat a hun birodalom váltotta fel. A rómaiak által elhagyott camponai táborban erre utaló nyomok kerültek napvilágra. A longobárd és avar leletek, valamint a frank uralom maradványai bizonyítják, hogy a terület folyamatosan lakott volt a népvándorlás korában is. Az évszázados frank uralomnak a IX. század végén a magyar honfoglalás vetett véget. A kelet felől fokozatosan előrenyomuló "hódítók" Tétény területére valószínűleg a X. század első felében értek el. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK URALOM VÉGÉIG 3 "Árpád vezér elindult arról a vidékről, ahol most Bodrog vára áll, és a Duna mentén a nagy szigetig haladt. Tábort ütöttek a nagy sziget mellett, majd Árpád vezér meg a nemesei bevonultak arra. Mikor látták a helynek termékenységét és gazdagságát továbbá, hogy a Duna vize milyen erőssége neki, kimondhatatlanul megszerették. Egyszersmind elhatározták, hogy ez lesz a 3 IRÁSNÉ MELIS KATALIN: Településünk a honfoglalástól 1686-ig. In: Tétény-Promontor Szerk.: Joó Ernő és Tóth Gábor. Bp.,

8 vezéri sziget, s a nemes személyek mindegyike ott udvart meg majort kap. Árpád vezér azonnal mesterembereket fogadott, és velük pompás vezéri házakat építtetett. Aztán meghagyta, hogy a napok hosszú során át elcsigázott minden lovát vigyék oda, és ott legeltessék. Lovászai fölé mesterül egy igen okos kun embert tett, név szerint Csepelt. Minthogy Csepel lovászmester ott lakott, ezért nevezték el azt a szigetet Csepelnek egészen a mai napig. Árpád vezér és nemesei pedig férfi- meg nőcselédeikkel együtt békésen és hatalomban ott maradtak április havától október haváig. Ekkor közös tanácsba elhatározták, hogy feleségüket otthagyva távoznak a szigetről, átmennek a Dunán túlra, meghódítják Pannonia földjét" 4 A mai Budapest területén a fejedelmi családok birtoklásán kívül más hatalmasságok birtokosként való jelenléte is kimutatható. A területünk szempontjából érdekes megemlíteni a Tétény törzs ősét, az Anonymus által a hét vezér közé sorolt Tuhutum-ot, akinek Nagytétény területén volt a téli szállása. A nevet a kutatások mai állása szerint Tühütüm-nek kell olvasni, s a Tétény név a török-mongol nyelvből a "hercegem" szóból származhat. Az utódjai birtokolták a régiót egészen a XI. század közepéig, ez is igazolja, hogy Árpád rokonságába tartoztak. A XI. és XII. században két falu is keletkezett itt: Tétény és Csőt. Tétényről írott adatokat az Árpád-kor végétől találunk. IV. Béla Premontrei monostort alapított Csőt szigetén (ma Háros sziget). A monostort idővel elhagyták lakói, s később Mátyás a pálosoknak ajándékozta. Csőt mindig is egyházi birtokos kezén volt, míg Tétény világi tulajdonban volt. A kezdetben állattenyésztő nép már az Árpád-korban átszokott a földművelésre. A szőlőművelés fokozatosan a legelterjedtebb termelési ág lett a környéken. A szőlőművelés, borkészítés azonban nem kizárólagosan a falusi lakosság feladata, munkája volt. A városi, budai és pesti polgárok társadalmi rétegződésének, gazdagodásának jelentős állomása volt a szőlőművelésre alkalmas területek megszerzése. A budai polgárok szabadságlevele 1276-os kibővítéséből kiderül, hogy házhely, szőlő, mezőgazdasági ingatlan, és piachely minden budai polgárnak egyformán jutott. A tehetősebbek ezen felül is igyekeztek minél nagyobb szőlőterületeket megszerezni, vagy legalább bérelni, 4 PAIS DEZSŐ: Magyar Anonymus. Béla király jegyzőjének könyve a magyarok csel. Bp

9 esetleg a várostól távolabb fekvő területeken is, így esett meg, hogy Tétényben a helyi birtokosok mellett budai polgárok is kezdtek szőlőket vásárolni. Tétény földrajzi elhelyezkedése nemcsak szőlőtermelésre volt kiváló, de az átkelőhely és a Budára vezető országút jelenléte is elősegítette a kereskedelem és az ipar helyi fellendülését. Tétény egyidejűleg több földbirtokos tulajdonában volt. A település fénykorát a XV. században élte, amikor a régió mezővárosi jogokkal rendelkező gazdasági központja volt. Tétény városa és Csőt a török idők alatt is életben maradt, azonban kiűzésükkel kapcsolatos harcokban a terület elnéptelenedett, az üresen hagyott kastélyok és házak rommá égtek. A KÉSŐI FEUDALIZMUS ÉS A REFORMKOR 5 A törökök kiűzése után, től újraépült Tétény - ismét faluként indulva. A földtulajdonosok a szőlőhegyek lábainál betelepítéseket indítottak el, előkészítve Promontor 1739-es megalapítását. Ettől az időszaktól kezdve egészen a XIX. század közepéig Tétény legnagyobb része és a teljes Promontor etnikailag homogén volt: katolikus németajkúak lakták. A két település lakosainak száma a század végére 1800 főre nőtt ban Száraz György váltotta meg a birtokot és kezdett el a középkori épületmaradványok felhasználásával új kastélyt építeni. Végleges formáját Rudnyánszky József tulajdonlása alatt érte el 1751-re. A tervezője-építője vélhetőleg a Grassalkovich által foglalkoztatott Mayerhofer építészek közül került ki. A szőlőtermelés méreteit jelzi, hogy Promontor területének négyötödén szőlőtőkék álltak és a föld alatt egész pincerendszer alakult ki. A török uralom után az első "ipari épület" az 1716-os alapítású promontori sörfőzde volt, s a 5 JOÓ ERNŐ: A település fejlődése a késői feudalizmusban és a reformkorban. In: Tétény- Promontor Szerk.: Joó Ernő és Tóth Gábor. Bp.,

10 malomipar is lendületes fejlődésnek indult től úszómalmokat is telepítettek. A molnárok céhalapításáról 1817-es oklevél tanúskodik. A területen a kőfejtés a legkorábban megjelenő iparág. A kézművességnek a lakosság napi szükségleteit kellett kielégítenie as feljegyzések szerint a promontori lakosok 17 féle iparágat űztek. A török uralom után a betelepülésekkel együtt a vallási élet is fejlődésnek indult. Tétény földesura kápolnát emelt a katolikus hívők számára. A Promontorban élő hívek eleinte a kastély egyik szobáját használták kápolna gyanánt. A Péter-Pál templomot között építették. Tétény templomát a régi romokon építették újjá között barokk stílusban. A születési, házassági és halálozási anyakönyveket Tétényben 1771-től vezetik. A zsidó közösség a XVIII. század közepén alakult meg. Az egyházi iskolák alapítására 1770 körül került sor. A KAPITALIZMUS 6 A kapitalizmus feltételei fokozatosan teremtődtek meg az abszolutista dualista rendszer időszakában. A jobbágyfelszabadítás és a tized megválthatósága a szőlőművelők előtt új lehetőséget nyitott. A szőlősgazdák szervezetet alakítottak a jogok és kötelességek megfogalmazására és betartatására. Az ígéretes fellendülést porig sújtotta az 1885-ös filoxéra-járvány. A szőlőtőkék kilenctizede elpusztult. A lakosság kényszerűen a gyümölcstermesztésre állt át. Szerencsére már korábban is kiderült, hogy a terület kiválóan alkalmas a csonthéjas gyümölcskultúrák termesztésére. Különösen a barack és a dió hozott remek minőségű termést. A manufaktúrák a XIX. század második felétől jelentek meg. A Haggenmacher sörfőzde (1873), a Törley pezsgőgyár (1882), a Francois pezsgőgyár (1886), a nagytétényi gőzmalom (1895), a gyufagyár (1885) és a Hizlalda (1915) alakult ebben az időszakban. Ezeknek köszönhetően a lakosság nem függött többé a mezőgazdaságtól. A céhrendszer eltörlése után a kisipar is fejlődésnek indult. 6 JOÓ ERNŐ: Az abszolutizmus és a dualizmus kora. In: Tétény-Promontor Szerk.: Joó Ernő és Tóth Gábor. Bp.,

11 Magán-kiskereskedések, éttermek nyíltak ben Tétényben bankot nyitottak. A borkereskedelem húzóágazat lett. Kedvező földrajzi helyzete (a Főváros közelsége, meglévő pinceállomány, út, vasút, víziút) folytán a régió a magyar borkereskedelem központjává vált. A települések rendre nevet változtattak: 1886-ban Promontorból Budafok lett, Kistétény 1873-ban önállósult, majd 1915-ben felvette a Budatétény nevet, Tétény pedig 1900 óta Nagytétény. A három település lakossága 60 év alatt megháromszorozódott, eközben a németajkúak aránya 80% körüliről 20% ra esett vissza. Óvodát nyitottak, Tétényben 1896-ban három egyházi általános iskola működött. Aktív sportélet folyt. Az I. Világháború megállította a dinamikus fejlődést, mely csak a 20-as évek elején talált ismét magára. A Világválság mélypontja utáni fellendülés a munkásrétegek nehéz sorsán nem segített ban 500 lakott barlanglakást regisztráltak. A gyermekek száma 1920 és 1945 között emelkedett, ezt elemi iskolák rendszerének bővítésével követték. Mégis, a térség legnagyobb kulturális problémája az írástudatlanság volt, mely 1941-ben Budatétényben 6,7%. A II. VILÁGHÁBORÚ VÉGÉTŐL AZ 1989-IG A II. Világháború után az újjáépítés kemény időszaka következett. A helyi gyárak nagy részében szinte azonnal megindult a termelés. A forint bevezetése (1946) stabilizálta a gazdaságot, ismét megindult a lassú fejlődés tól azonban megindult a kerületi üzemek államosítása és1949-ben ez sikerrel be is fejeződött. Az összes üzem irányítását munkás igazgatók és munkás vezetők vették át ben Nagytétény, Budatétény és Budafok egyesítve a Főváros XXII. kerületeként kezdett új életet. Nyilvánvalóvá vált, hogy koncepciózus, átgondolt városrendezésre van szükség. A kerület egyre súlyosabb lakásproblémákkal küzdött, az állami lakásépítés 1965-ig nem volt számottevő. A leromlott állapotú lakásokat a bentlakók elhelyezésének problémája miatt nem lehetett elbontani. A 60-as években végleg felszámolták a barlanglakásokat, valamint a 100 évesnél is öregebb uradalmi cselédházakat (zsellérházak). 11

12 A 60-asévekben elfogadott városfejlesztési koncepció a lakótelepek útján megvalósuló tömeges lakásépítést tekintette legfontosabb feladatának. E feladatot példásan el is végezte, így a lakótelep-építés 80-as évek végére bekövetkező leállása nem járt kellemetlen mellékhatással. 12

13 2. TELEPÜLÉSSZERKEZET Kistétény területe egészen a XVIII. század végéin nem volt lakott, néhány, a szőlőművelést kiszolgáló apró épület állt. A településszerkezet ezért Tétény (Nagytétény) és Promontor (Budafok) településekből kiindulva értelmezhető. A két település szerkezete gyökeresen eltérő. Promontor viszonylag fiatal település, a török kiűzése utáni betelepítésekkel jött létre 1739-ben, kifejezetten a szőlőművelés érdekében. Egyértelműen a szőlőhegy lábaihoz települt, pontosan követve a terep alakulását. Az egyetlen utca mindkét oldala egyenletes sűrűséggel épült be. A kastély körül orsó formájú bővület keletkezett, de az 1782-es I. katonai felmérésen (1. ábra) érdekes módon maga a kastély nem 13

14 szerepel. Tétény igazi nagymúltú település, a XI. században keletkezett, sőt a helyét még a Római Birodalom jelölte ki. Az 1782-es I. katonai felmérésen (1. ábra) látható a Buda felől érkező főút, mely Promontorig a Dunaparton, onnan pedig a fennsík lábainál az ártér peremén halad Tétény felé. A főút mindkét település esetében kettéosztó szerepű: Promontornál a sörfőzde vízparti épületeit, Téténynél a kastélyt választja le a települések többi részétől. Tétény városszerkezete központból kiindulva szerveződik. A központot eredetileg az egykori római tábor (Campona) jelölte ki, innen kezdett bővülni a település. A tatárjárás és a török uralom is teljes pusztulással zárult, azonban az 1720-ban elindult kastélyépítés újból kijelölte a település központját, közel azonos helyen. Kistétény helyén ekkor (1782) a térkép még csak egy komoly épületet jelez, valamint a hegyoldalban a szőlősgazdák elszórtan telepített házait. 14

15 15

16 1.ábra Az 1850-es Matkowitz féle felmérésen (2. ábra) és az es II. katonai felmérés (3. ábra) szerint az előző felmérés óta eltelt 70 év alatt rengeteget fejlődtek a települések. A legnagyobb változás a térképen az új út (1843) és a Déli vasút (1861) megjelenése a mai 6-os út nyomvonalán. Töltésen haladnak, s a Duna felől kerülik el Promontort és Tétényt. Promontor, rendszerét megtartva újabb párhuzamos utcával bővült, a Főtér karakteresen kiépült, a templom és a kastély körül tágas térség marad. A templom mellett a szőlőhegyre vezető - a településtengelyre merőleges - út két oldala is beépült - többnyire barlanglakásokkal. Tétényben is láthatóak a kapitalizmus fellendítő hatásai. Az utcarendszer jelentősen bővül, a városközpont kialakul, gyakorlatilag elnyeri ma is érzékelhető formáját. A centrális rendszer szépen nyomon követhető. Kistétény ezen a térképen jelenik meg először Kis-Tétény Puszta néven. A terület a XIX. század elején (ekkor még Tétényhez tartozik) a pesti polgárság nyaralóhelye. Itt szétszórtan présházakat és nyaralókat (villákat) építenek. A mai lakott terület a XIX. század elején szinte néptelen volt. Ebben az időben nagyobb birtoka volt itt a pesti Városház utca sarkán álló híres Zenélő óra" vendéglő tulajdonosának, a Wolf családnak. Villájuk a mai Jókai út és a Baucsek utca sarkán lévő épület, a későbbi Juhász villa (ma a Tétényi úti Kórház egyik osztálya működik benne). A környékén lakóépület abban az időben nem volt. A mai Baucsek utcában lévő pincék igen régi eredetűek. Itt valamikor uradalmi dézsmaház is volt, erről kapta a korábban használt Dézsmaház utca elnevezést. A volt községháza épülete klasszicista stílusban épült, fő homlokzatán 9, jobb oldalán 5 oszlopos tornáccal. Horler Miklós közlése szerint 1830 körül épült, Josipovich horvát bán kúriája volt. Később több család birtokolta. Hosszú időn át községháza volt. A XIX. század elején épült nevezetesebb villák és nyaralók, amelyek többsége még ma is megvan: A Piroska közben lévő Voinovich ház (a köz nevét az itt lakó Voinovich Piroskától kapta), átalakítva ma a Huszár villa. A Kápolna u. 3. sz. alatt lévő jelenlegi gyermekotthon a múlt században földszintes épület (ebben volt a Taub féle vendéglő). Ugyancsak a Kápolna utcában épült a Popiel villa. A Klauzál utcában áll még a Schuszter villa és 16

17 Klauzál Gábor villája. A mai Budatétény települése 1849-ig főleg villákból, nyaralókból állt. Az itt lakó kőbányászok és szőlőművelők barlanglakásokban laktak, elvétve akadt néhány kisebb lakóépület. Kiépült az őrházrendszer. 17

18 2. ábra 18

19 19

20 3. ábra Az 1882-es III. katonai felmérés (4. ábra) további fejlődés mutat. A kiskereskedelem és a gyárak alapítása beindult. Kistétény önállósodott. Promontort átkeresztelték Budafokra. Elkészült a területen futó második, Pécsi vasútvonal (1882). Budafokon, Kistétényben és Tétényben is állomás létesült, s a vonal Érden is áthaladt. A Háros sziget felső részét összekötötték a parttal. A települések terjeszkedésének következtében Budafok és Kistétény kezd egymáshoz nőni. Budafok (Promontor) településrendszere nem változik. További szőlőhegyre vezető utak épülnek ki. Ezen utakat helyenként újabb utcákkal össze is kötik. Tétény mérete szinte változatlan. Megindul az ÉNY felé való terjeszkedés (vasút) Kistétény tovább fejlődik. Az állandó lakosság létszáma nő. A nyaralók hatalmas telkei által meghatározott viszonylag szabályos, hálószerű utcarendszer tovább fejlődik. A nagy telkek peremein apró házhelyeket szabnak ki. Elindul a telektömbök kialakulásának folyamata. Érdekes megfigyelni, hogy míg Promontor és Tétény eleinte sík területen, a Dunával párhuzamosan bővült, Kistétény kezdettől fogva a dombokra húzódott. A középületek és a teresedések is legalább egy utcányira a főúttól kezdődnek a mai Művelődés útja és Rákóczi út mentén 20

21 21

22 4. ábra Míg Budafok és Budatétény a XX. század elején lassú ütemben terjeszkedett a dombok felé, Nagytétény központi része a XIX. század végére nagyrészt beépült. A község terjeszkedésének határt szabott egyik oldalon a Duna, a másik részen pedig az alacsonyan fekvő, mocsaras, talajvizes terület. Emiatt a község újabb települései részben a magasabban fekvő, vagy beépítésre alkalmas, de az anyaközségtől távolabb eső területeken jöttek létre. Így keletkezett a Baross Gábor telep, a Danatelep és a Szabó telep. A Baross Gábor telep, 1900 előtt Grosse Haidde név alatt kietlen puszta, nagy kőbányákkal. A mai MÁV vonala mellett kavicsbányák sorakoztak. A mögöttük rejtőző, sűrű náddal szegélyezett Stefánia tó az 1930-as évek vége felé kiszáradt. Később a Köztisztasági Hivatal szemétlerakó helye lett, rövid idő alatt megtelt és nyoma sem maradt. A Dózsa György út bal oldalán a Stefánia tó felett hatalmas szőlőtábla terült el. A mostani általános iskola mögötti területen agyag és homokbányák voltak ban kezdődött meg Baross Gábor telepen a parcellázás. A parcellázást Weisz Gyula hajtotta végre a Magyar Járadék és Hitel Bank megbízásával és finanszírozásával. A mai Baross Gábor telepi részt, mint nemesi birtokból lejegyzett tételt" megvásárolta, felmérette, mintaházakat épített és megfelelő szervezés után megkezdte a parcellák és mintaházak árusítását. Először az alsótelepet az I. utcától az V. utcáig. A mintaházak déli fekvésűek voltak, vízvezetékkel ellátva. Az érdeklődőket kocsival vezették körbe a helyszínen ben már 100-nál több ház volt itt ben történt meg a felső telep parcellázása, de az értékesítés csak 1908-ban indult meg, s nagyobb lendületet a HÉV vonal megépülése után vett. Az első világháború miatt a település fejlődése megakadt és csak a 20-as években indult meg lassú ütemben. A parcellázás és a házhelyek tömeges kialakítása Budatétényben is az 1900-as évek első évtizedére esik. Itt voltak viszonylag legolcsóbbak a telkek és a vásárlók hosszabb részletfizetési kedvezményt kaptak. Nagytétényben ezzel akaratlanul is megvalósult egy kisléptékű kertváros. 22

23 Az 1928-ban készült térképen (5. ábra) körvonalazódik először az a - Nagytétény és Budatétény közötti - szabad terület, ami a későbbi Rózsakutatónak és a fölötte megvalósuló lakótelepnek otthont ad. A Duna partján látható az Állami Kertgazdaság, mely a későbbi Kutatóintézet intézményi alapjául szolgál. A települések infrastruktúrája nagy léptekben fejlődik. Lekövezték a főbb utcákat. A térképen már látható a HÉV nyomvonala, mely 1899-ben Budafokig, 1909-ben már Nagytétényig járt. 23

24 5. ábra Az 1. Építési Törvény [1937. évi VI. tv. 2. (3)] az alábbiakról rendelkezik: "A városias kialakításra szánt területeken Budapest székesfővárosára és környékére vonatkozóan a Fővárosi Közmunkák Tanácsa állapíthatja meg az általános és részletes rendezési tervet" 24

25 Eszerint a Budapest környéki településeken az építési övezetek meghatározása és a tervezett telekosztások kijelölése a Közmunkatanács joga és kötelezettsége. 25

26 Az előző oldalon látható as - térképen (6. ábra) már látható a Közmunkatanács tevékenysége. A szaggatott vonalak jelzik az újonnan kialakítandó telkeket. Logikusan követik azt a századvégén elkezdődött folyamatot, mely szerint az egykori nagy nyaralótelkeket telektömbnek tekintve parcelláznak. A telekosztási folyamat nem érintette az Állami Kertgazdaság által használt Nagytétény és Budatétény közti földrészt. A II. Világháborúig egyéb szabályozás nem történt, ezért 1945 után is ez az állapot indította a lassan magára találó településrészt. Az amúgy is állami Állami Kertgazdaság főút mellett fekvő hegy felőli területének alsó részén elindulhatott a Kertészeti Kutatóintézet megalapítása. A felső rész zömmel épület nélküli kertjeinek további 35 évet kellett várniuk a Rózsakert lakótelep megépüléséig, a főút Duna felőli szakaszán lévő kertészeti területnek pedig 55 évet a Campona bevásárlóközpont létrejöttéig ben Nagytétényt, Budatétényt és Budafokot Budapesthez csatolták a Főváros XXII. kerületeként. Az 1940-es építési szabályzat változatlanul érvényben volt mindaddig, amíg az 1960-as évektől a mindenkori Országos Építési Szabályzat megjelenésével a Főváros már csak az OÉSZ kiegészítéséül szolgáló Budapesti Városrendezési Szabályzatot, a "BVSz"-t adta ki.a kormányzat 1960-ban meghirdeti az első 15 éves lakásépítési tervet, amely az építés iparosítását és a tömeges lakásépítés, mint módszer bevezetését jelenti, 1 millió lakás építése érdekében. Az Országos Építési Szabályzat más szemléletet, a területek funkcionális besorolásán alapuló övezeti rendszert vezetett be. A városkarakter formálására irányuló építési övezetek rendszere Budapesten csak az 1960-as évekig volt érvényben, akkor, a karakter formálására irányuló övezeti szabályozás a budapesti általános rendezési tervekben is funkcionális elvűre változik, de megtartja a korábbi rendszer számos elemét. Az 1997-es Építési Törvény és az ennek kapcsán megalkotott OTÉK már csak az alapvető - épületszerkezeti, épületfizikai, használati biztonságot érintő, tűzvédelmi, stb. - szabályokat rögzíti, minden konkrét építésügyi, városszerkezeti döntést a települések, illetve a kerületek döntési jogkörébe utal. 26

27 A vizsgált területen érvényes KSZT a következőket jelzi: A Rózsakert tömbje - Városias, telkes, jelentős zöldfelületű intézményterület. A lakótelep tömbjei - Nagyvárosias, jellemzően F+5 szintestől magasabb épületeket tartalmazó lakótelep. A környező lakóövezetek - Telkes, kialakult beépítésű lakóterület. 27

28 3. A KERTÉSZETI KUTATÓINTÉZET KÖZPONTI ÉPÜLETE ELŐZMÉNYEK A tétényi, promontori szőlőművelést és borkezelést a XIX. század derekán, de később is a régi elavult módszerek jellemezték. Az országos helyzet sem volt különb. A kormány különböző fórumain és a publikációban gyakori téma a szőlészet és borászat, a magyar borok exportképességének javítása. Jól jellemzi a korabeli helyzetet 1872-ben Keleti Károly közgazdasági szakíró,...hogy a tömeges kivitel léphessen életbe, arra általános, a termelést gyökeresen megváltoztató módszerén kívül, értelmesebb pincekezelésnek is kell lábrakapni, mire természetesen idő, pénz... jobb iskolák szükségesek." A fellelhető források szerint az 1860-as években a szakszerű szőlőművelés meghonosítói és terjesztői között találjuk Klauzál Gábort ( ) az 1848-as kormány volt miniszterét. Klauzál az 1850-es években vásárolt magának szőlőbirtokot Kistétényben, ahol nyaralót és présházat építtetett az akkori Rövid dűlőben (a mai Klauzál u.) Gyakori vendég volt itt Deák Ferenc, Lónyay Gábor, s a magyar közélet több, nevezetes egyénisége. A nyaraló épülete átalakítva ugyan, de még ma is megvan. Klauzál Gábor a szőlőtermesztésen kívül nagy híve volt a gyümölcstermesztésnek. A területünkön a csonthéjasok elterjesztésében jelentős szerepet töltött be. Faiskolát létesített, amely a Kertészeti Kutató Intézet budatétényi területén állott. A gyümölcsfacsemetéken kívül számos rózsafajtát is nevelt, amelyeket több-nyelvű katalógushirdetett. Az 1858/59. évi katalógusa 36 őszibarackfajtát, 17 kajszit és több mint 300 rózsát kínált. A KUTATÓINTÉZET MEGALAPÍTÁSA A II. Világháború utáni időszakban, az újjáépítés lendületében alakult ki a hazai kutatóintézet-hálózat. Az alapkutatásokat végző intézetek mellett megalapították az alkalmazott (fejlesztési) kutatásokkal foglalkozó intézeteket. 28

29 1949-ben Budatétényben hozták létre a Kertészeti Kutatóintézetet. Korszerű izotóp-, biokémiai, virológiai kémiai laboratóriumok és megfelelően felszerelt kutatóhelyek létesültek. A gyümölcstermesztési és nemesítési osztályon új fajták nemesítése és a meglévők értékelése folyt. A zöldségtermesztési és nemesítési osztály eredményei alapján terjedt el többek között a tőzegkockás korai paprikanevelés. A dísznövény-termesztési és nemesítési osztály az egynyári virágok, a rózsák nemesítésével, évelők és üvegházi dísznövények fajtabírálatával, nagyértékű gyógynövénytermesztéssel foglalkozott. 29

30 Az alapítás helyszínének kiválasztását indokolta, hogy a közelben, a főút Duna felőli oldalán már a század eleje óta működött az Állami Kertgazdaság, mely az intézmény szellemi alapját szolgáltatta. A telek pedig készen rendelkezésre állt. A Kertészeti Kutatóintézet két épületben kezdte meg tevékenységét. A telek északkeleti sarkán lévő klasszicizáló udvarházban volt az adminisztráció és a gyümölcs valamint a zöldség osztály. 30

31 A kert nyugati végén található György-villa épülete fogadta be a rózsa és dísznövény osztályt. A kúria domboldalba épített, szabadonálló egyemeletes épület, klasszicista homlokzattal ben épült, de Dőry György nevű borkereskedő 1867 karácsonyára - ajándékul barátnőjének - építette át a mai formájára. Az épületek előtt, egészen a Nagytétényi útig mintegy "6 hektáron csaknem tő, 2500 különböző rózsafajta virult. A rosariumot kísérleti és bemutató céllal létesítették Márk Gergely kezdeményezésére, Ormos Imre tervei alapján" 7. A kert végső geometriája 1964-re készült el. Az új nemesítések fajtái mellett az összes fellelhető régi rózsafajta is képviseltette magát. A Rózsakiállítás kertészeti terve 8 7 ÁCS EMŐKE: 88 színes oldal a rózsákról. Bp., p88. 8 ORMOS IMRE: A kerttervezés története és gyakorlata. Bp., p

32 A KÖZPONTI ÉPÜLET A régi épületeket hamar kinőtte az intézet. A politikai rendszer sajátosságai az új központi épület tervezési programját jelentősen befolyásolták: konferencia- és előadótermeket kellett létesíteni, s szakmai munka mellett az adminisztratív munkaerő korszakra jellemző felduzzasztása is megindult. A meglévő épületállomány ezt már nem tudta kielégíteni. A kert területére új, korszerű létesítmény megvalósítását határozták el. A kiváló épület terveit Pázmándi Margit készített 1968-ban. Az építkezés 1971-ben fejeződött be. A kutatóintézet budatétényi központjának génbank funkciója megerősödött. A régi épületekben megmaradt a szakmai munka, a kutatás és fejlesztés, az új központ főként adminisztratív és reprezentációs feladatot töltött be. 32

33 Az új központi épület kiegészítette a kutatóintézet funkcióit. Az épület lelátószerűen öleli körül a rózsák arénáját. Teraszos rendszer szerint az alsó két szinten a kutatóhelyek és irodák fűződtek fel a talajban lévő hátsó fal mentén húzódó közlekedőkre. A harmadik szinten nagyvonalú tömegalakítással 33

34 formálódik a nagy- és a kiselőadó emelkedő mennyezetű geometriája. A bejárat az épület hegy felőli oldalán, jellegzetes, lebegő kocka alatt érhető el. 34

35 35

36 A teraszos alsó szintek követik a terep mozgását, szinte átvezeti a rózsasíkságot a dombhát (akkor még) érintetlen világába. A felső, előadótermeket tartalmazó szint parancsnoki hídként felügyel az épültre és az előtte elterülő rózsatövekre. A tömegformálás a végletekig absztrakt, a figyelmes szemlélő által mégis könnyen megfejthető. Különös, hogy a Magyar Építőművészet 1972/5 számában megjelent ismertetés meglehetősen száraz hangon méltatja a házat. A recenzens, Dr. Kiss Tibor nem érezte meg a közölt fotókon is azonnal átsütő absztrakt kompozíció erejét. Virág Csaba sorai annál inkább lényeglátóak: "Ezen a házon is látszik Pázmándi Margit funkciótisztelete és - számomra ma is félelmetes - leegyszerűsítő és absztraháló képessége. A rózsakutatók szobái a rózsakert, a rózsatövek közvetlen közelében az alsó két terepbe simuló szinten, a főszint az előadókkal az előbbiek által létrehozott krepidóma tetején ül, uralva az egész rozáreumot... Bár ő maga végül is nem lett szobrász, a legtöbb házában igyekezett képzőművészeti hatásokkal élni: itt is az egész komplexum térplasztika voltán túl az előcsarnok hangsúlyos falán Paizs László mozaikja és a tagolt belső faburkolatok adják meg az interieur humánus tagoltságát. Margó Nagyapja évtizedekig budatétényi bíró volt: és ő maga is ott született..." 9 4. A LAKÓTELEP LAKÓTELEPEK A KERÜLETBEN A tanács az 1960-as években - hosszabb távra szólóan - a városfejlesztés legfontosabb feladatául határozta meg a lakásépítést, mégpedig új lakótelepek kialakításával. Ennek első jelentősebb eredményét a kerületben a kísérleti lakótelep építése jelentette. A lakótelep építése 1964-ben kezdődött VIRÁG CSABA: In memoriam Pázmándi Margit. In: MÉ 1995/5 36

37 négyszögöl területen, amelyet a Vöröskereszt, Dévényi és József Attila utcák, valamint a Nagytétényi út határol. A lakótelep kísérleti jellegét részben az építés technológiája, részben a lakáskultúra és üzemeltetési kísérletek adták. Itt kísérletezték ki az Óbudai Házgyárban készült panelelemek összeállítását is ban kezdődött meg a Nagytétényi út, Bartók Béla út, Érdi vasút által határolt 11,43 hektár területen a Bartók Béla úti lakótelep építése. A lakótelep önálló lakóterületi egységet képez, ami azt jelenti, hogy az alapfokú közintézményi ellátásról a területen belül kellett gondoskodni. A lakásépítési program keretében a legtöbb lakás a Leányka utcai lakótelepen épült. A lakótelep szervesen kapcsolódik a kerület budafoki központjához. A lakótelep kialakításával felszámolásra kerületek az ezen a területen levő, városképet rontó, a múlt tervszerűtlen településével épült, elavult lakóépületek. A beépítési területen levő lakóépületek szanálása 1969-ben kezdődött, s ben már folyt az építkezés. Közben készült a terv a budatétényi, a volt Suppán kert Rózsakert utca és környékének beépítésére. A nagyobb társasház építkezés is megkezdődött az Ady Endre úton, ahol a program szerint 80 lakás épült meg. A Pécsi úti lakótelepen 1969/70-ben emeletráépítéssel 72 lakást alakítottak ki. Az állami lakásépítés mellett a magántulajdonú családi házak építését is lehetővé tette a tanács telekmegosztással, állami tulajdonú telkek értékesítésével, közművesítéssel, szociális kedvezményekkel. Az 1960-as évek második felében a lakásépítés felgyorsult, s az 1980-as évek közepéig a tervezett lakótelepek kialakultak. Befejeződött a Rózsakert utcai lakótelep építése, elkészültek a kerületközpont még hátralevő lakóépületei, az OTP által finanszírozott társasházak, a Háros utca alsó és felső végén szintén kis lakótelepeket képezve. Előrehaladt a kerületi vállalatok által támogatott lakásépítés, a Sörház utca, Csap utca környezetében 156, az Arany János utcában közel kétszáz lakás készült el. 37

38 A 60-as évektől kezdődően ugrásszerű növekedésnek indult a kerület lakásállománya végén kerekítve lakás volt a kerületben, 1960-ban , 1964 végén Tizenöt év alatt mindössze 181 a növekedés végén a lakások száma a növekedés az év végi állapothoz képest 7796, s ebből mintegy 6000 van lakótelepen, a többi legnagyobb részben családi ház. Amint azt a Nagy Budapest fejlesztési koncepcióiban elképzelték, valóra vált, s a kerület ezzel is lépést tett a városiasodás sajátosan elképzelt útján. A RÓZSAKERT LAKÓTELEP... 38

39 Rózsakert lakónegyed (XXII. ker., Budatétény): között épült fel a Rózsakert u. - Rákóczi út - Gyula vezér út által határolt területen P. Ürmössy Teréz beépítési terve szerint 1o7o (602 szövetkezeti 468 tanácsi) távfűtéses lakás a Győri Házgyár termékeiből tantermes isk., 15o férőhelyes óvoda, 6o férőhelyes bölcsőde, ABC áruház és eszpresszó épült még. A lakótelep kialakítása, az épületek által formált intim terek újszerű felfogást tükröztek a lakótelepi építkezésben." Budapest Lexikon. Főszerk.: Berza László. Bp., p377 39

40 40

41 6. ábra A lakótelep helykijelölése egyszerű volt. A Rózsakert feletti viszonylag lankás, könnyen kiüríthető terület ideálisnak bizonyult. Érdekes összehasonlítást tenni a szomszédos - 20-as években épült - Baross Gábor teleppel. Bár a két lakóterület - felületesen vizsgálva - szinte minden szempontból különbözik, a viszonyukat mégis érdemes megvizsgálni, hiszen közvetlenül egymás mellett épültek. A Baross Gábor telep mára hangulatos utcákkal, kifejlett növényzettel, viszonylag sűrűn, de alacsony (max 4,5 m homlokzatmagasság) épületekkel beépített családi házas kertváros. A szabályos utcarendszert feltáró Dózsa György út nyílegyenesen halad északnyugat felé, s mivel szerencsére elég meredek, ez nem eredményez száguldó autóforgalmat. Az északkeleti oldal mellékutcái - sajátos módon erősítve a telep összetartozását - I.-XV.-ig római számmal vannak megjelölve, míg a délnyugati oldal utcái uralkodóink neveit viselik. Sajnos az épületállomány a 70-es 80-as években jórészt kicserélődött, mégis az utcák léptéke és a még megmaradt eredeti épületek segítenek a hangulat megtartásában. A helyi szabályozás is geometriai korlátokkal áll ki a jelenlegi arányok mellett. 41

42 A lakótelepi térélmények természetesen teljesen mások. A Rózsakerti lakótelep viszonylag kisebb léptékű: 14 hektáros területen épült, s egy kivételével ötszintes épületekből áll. A földszinten garázsok vannak. Az egyes lakóházak telepítésénél némi pozitív irány is látszik: a tervező csoportokba (szinte már fürtökbe) rendezte az épületeket, kialakultak játszó-, lakóudvarok. A házcsoportok belsejében nem volt gépkocsiforgalom. Kertépítészeti eszközök is megjelennek. Mindezek ellenére mégis hordozza a lakótelepek és sajnálatos módon a mai "lakóparkok" többségének negatív vonását: széles úttal körülvett, elszigetelt házcsoport, a környező utcarendszerre szándékosan nem reflektáló belső úthálózattal, zöldterületekkel. 42

43 A gépkocsik egyre növekvő számának köszönhetően a földszinti parkolóhelyek már messze nem elegendőek, így az előbb említett széles aszfaltgyűrű gépkocsikkal zsúfolt, fokozva lakótelep elszigeteltségét. 43

44 "A lakások kiutalása során a rászorultság elvének érvényesítése indokolta azt a feltételezést, hogy a "kispénzű" jogosultak nem rendelkeznek gépkocsival. A feltételezés ugyan hibás volt, de a fővárosi döntésekben a parkolók építése emiatt háttérbe szorult. A gépkocsik ma a parkosított felületeket is igénybe 44

45 veszik parkolás céljára. Az úszótelkes beépítés következményeinek rendezése és a parkolók hiányának pótlása városrendezési megfontolásokat igényel. A nagy lakótelepek többsége valójában a peremkerületek központjának átépítésére irányuló városrekonstrukciós tevékenység eredménye. Azért vált idegen testté a környező, hajdan önálló település testébe ékelődve, mert megvalósítása következetesen egy központi elhatározás részleteiben is egységes programját hajtotta végre, nem volt tekintettel a helyi adottságokra." 11 III. AZ ÉPÜLETEK VÁLTOZÁSAI 1989 UTÁN 1. A KUTATÓINTÉZET ÁTALAKÍTÁSA AZ ÉRTÉKESÍTÉST MEGELŐZŐ IDŐSZAK A 80-as években egyre több ponton "ésszerűsített" a magyar gazdaság. Az Intézetet eddig jellemző bővülési folyamat ellenkezőjére fordult. A Kertészeti Kutatóintézetet 1983-ban költségvetési gazdálkodásról vállalati gazdálkodásra állították át. Az intézmény neve is megváltozott: Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-fejlesztő Vállalat néven folytatta működését. A névváltoztatás profilszűkítéssel járt együtt: csak a gyümölcs és a dísznövény osztály maradt meg. A 6 önálló egységből álló vállalat budatétényi telepén a kutatás visszaszorult és előtérbe került a kereskedelmi célra történő mag- és virágtermesztés valamint örökzöld növények előállítása. A rendszerváltás után a leépülés folytatódott ben a dolgozói állomány drámai csökkenése az irodaház kiürüléséhez vezetett. Bérlőváltásokkal kitöltött hét szűk esztendő következett. Az épületet a 11 DR CSORBA ZOLTÁN: A budapesti lakóépület-vagyon és épületállomány rehabilitációjának időszerű kérdéseiről. Bp., p67 45

46 legváltozatosabb módon próbálták hasznosítani. Többnyire csak a nagyterem működött, az egykori kutatószobák üresen álltak, vagy raktárként hasznosították őket től 1992-ig az irodaház szórakozóhelyként üzemelt. A felső szinten DISCO működött. 46

47 Közben a régi épületekbe szorult vissza a kertészettel foglalkozók köre, az állami támogatás megszűnése és a bejáratott tudományos és kereskedelmi 47

48 kapcsolatrendszer felbomlása után tevékenységük leginkább az adminisztrációra és a rózsakert alapszintű kezelésére korlátozódott. A Györgyvilla levált a kutatóintézetről, a között Lázár Antal tervei alapján a HUNGAROVIN felújította ma bor- és pezsgőmúzeumnak és vendégszobáknak ad otthont. (MÉ 1994/3-4.) A központi épületen a rendszeres fejújítás hiánya egyre erősebben éreztette hatását. A teraszok burkolatai összetöredeztek, a mellvédek lefagytak, a nyílászárók korhadásnak indultak. Szerencsére a tetőszigetelés - egy korábbi felújításnak köszönhetően - még javítható állapotban volt, a talajban lévő szigetelések pedig nem károsodtak. Az épület vakolata azonban részben levált. A falszerkezet - kialakításánál fogva - az új épületfizikai szabványok határértékeit nem teljesítette. A kihasználatlan épület a tulajdonosnak és üzemeltetőnek egyaránt komoly anyagi terhet jelentett. A kutatóintézet a rendszerváltás utáni drámai visszaesést követően nem remélhette, hogy valaha is élhet az épület adta építészeti-funkcionális lehetőséggel. Az értékesítésre irányuló próbálkozások sokáig sikertelenek maradtak. 48

49 Végre 1994-ban jelentkezett egy vevő: a RASS (Radio Alarm Security Service) Kft. Irodaházat kerestek dinamikusan bővülő cégük számára. Lendületes tulajdonosi köre meglátta az épületben és környezetében rejlő értékeket. Az adásvétel sokáig elhúzódott, végül 1996-ban kezdődhetett a tervezés. Ekkorra már megtörtént a telekmegosztás, az épület közül minimális telekrész maradt. Az új tulajdonos biztonságtechnikai berendezésekkel és azok üzemeltetésével foglalkozott. Azért választották ezt az épületet, mert úgy vélték, hogy cégük alkalmazotti létszámának megfelelő méretű, valamint alkalmas a sokrétű funkció befogadására. A cégen belül más-más csoport foglalkozott a rendszerek értékesítésével, a szoftverek fejlesztésével, az üzemeltetéssel, a bemutatók és oktatási rendezvények szervezésével, a titkos ügyiratkezeléssel. A megbízói igények az alábbi irányok mentén fogalmazódtak meg: 1. A teraszok területét valamilyen módon ki kell használni. 2. A funkciók megfelelő elkülöníthetőséggel, de egységes, átlátható belső térrel legyenek betölthetők. 3. A rózsakert és az északi domboldal látványát még a jelenleginél is közvetlenebb módon lehessen élvezni. 4. A cég szakmai vezetésének a munkaterek lehető legnagyobb területre vizuális kontrolja legyen, s az érkező fontosabb ügyfelek is (kellő távolságból) rálássanak az irodatérre Az épület műszaki állapotát a tervezés megkezdésekor körültekintően megvizsgáltuk. Az 1995-ben elvégzett diagnosztikai vizsgálat az alábbi megállapításokat tette: 49

50 Az építés éve : 1971 Felújí tás, karba Súlyo zott Funk ntartákároshasz hasznszerk ciós Szerk Amors odás nálha álhat ezet résza Életta ezet tizált mérté mértétóság ósági avult rány rtam kora érték ke ke foka fok sága Szerkezet % év év % % % % % % Tartószerkezet alapozás függ. teherhordó szerk vízsz. teherhordó szerk. födémek lépcsõk ,2 20 Épületszerkezet szigetelés hőszigetelés ,1 48 szigetelés nedvesség ,1 73 válaszfalak ,2 57 nyílászárók külső ,4 93 nyílászárók belső ,1 58 homlokzat ,6 73 burkolat, felületképzés ,2 63 Épületgépészet Vízellátás ,3 74 Csatornázás ,3 74 Elektromos ,1 79 Fűtés ,6 69 Az épület súlyozott használhatósági foka (%) 52,2 A teljes épület súlyozott avultsági foka (%) 47,8 50

51 A táblázatból látható, hogy szigorúan a műszaki számadatok figyelembevételével akár az épület lebontása mellett is dönthetett volna a tulajdonos! A megbízói igények rögzítése után tervezőirodánkon belül "belső pályázat"- ként kezeltük a feladatot. Két változat született. Az általam készített koncepcióval sikerült a megbízót jobban meggyőzni. 51

52 52

53 A vázlatokat ezután megmutattam Virág Csabának. Úgy éreztem, hogy az ő jóváhagyása nélkül nem kezdhetek tiszta lelkiismerettel a feladathoz. Támogatta a koncepciót. A KONCEPCIÓ A belső átalakítás összetett problémája mellett legnagyobb kihívásnak a tömegformálás feladatát éreztem. Az épület eredeti tömegében leginkább a kerttel való arénaszerű kapcsolata fogott meg: a teraszos geometria, az egyes szintek karéjszerű megfogalmazása. Olyan új kompozíciót szerettem volna alkotni, ami megtartja ezeket a jellemzőket. Lendületes eszközt kerestem, amely az épület geometriai rendjéből ered. Fontosnak éreztem továbbá azon hatások figyelembevételét, amelyeket a tágabb környezet és a Rózsakert együttes fejlődéséből következnek. A funkcióváltás okozta finom átmenetet elemezve olyan megállapításokat tehettem, melyek a tervezési koncepciót különösen érintették. Bár irodaház volt s lett az épület, a különbség szembeszökő, hiszen míg a korábbi irodaépület a közvetlen, többhektáros környezettel elválaszthatatlanul szoros tulajdoni, 53

54 funkcionális, tartalmi, építészeti kapcsolatban volt, az új irodaház tulajdonjogilag kivált az együttesből, s az általános irodaház funkció is korlátot vont a környezet és az épület közé. A kert felőli külső teraszok szerkezeti és funkcionális szerepe megkérdőjeleződött, emiatt úgy döntöttem, hogy megvizsgálom a belső térbe vonásuk lehetőségeit. Csak akkor lehet erre mód, ha megoldom az irodaház környezetbe való visszakapcsolását és az átvezető, átengedő szerepet megtartom. Hatalmas, ívesen hajló ferde üveghártyát terveztem, melynek geometriája pontosan leköveti mind a teraszok lépéseit, mind az alaprajz karéjszerű formáját. Az aréna-hangulat erősítésére, s a teraszok délnyugati irány felé való ellendülését kiegyenlítendő, a hártya északkelet felé túllendül az eredeti épületkontúron. Az üveg alsó pereme beleolvad a kert zöldfelületébe, a felső pedig egy olyan íves acél peremtartón nyugszik, mely szintén északkelet felé továbblendülve egy oszlopra támaszkodva áll meg. Az oszlop és az épület közötti "kapun" vezet át a felső, bejárati szintről a kertbe vezető egyenes lépcsősor. A hártya, szándékom szerint, a szemlélő számára a kert részeként jelenik meg, abból emelkedik a ház elé. Az épület - mint egy áramvonalas autó a szélcsatornában - a lehető legkisebb ellenállással engedi maga körül és fölött átáramlani a kertet, a rózsaszőnyeget. Az épületet (tulajdonjogi okok miatt) csak a hátsó oldalról, a legfelső szintről lehet megközelíteni, ez is erősíti az ékszerű képet. A belső tér részévé vált teraszok mögötti irodacellákat egymással és a teraszokkal egybe lehetett nyitni, s így az üvegtetővel együtt egy háromszintes, oszlopos-teraszos munkatérré tágult az eddigi irodarendszer. Az üvegtető északkeleti, túllendülő felülete alatti változó magasságú terek a cég egyik divíziójának vezetői irodáját és tárgyalóját fogadja. A felső szinten a bejárat a helye nem változott, s az előcsarnokból nyíló kiselőadó is változatlanul megmaradt, szolgálván a cég prezentációs és oktatási feladatait, de a nagyelőadót egybenyitottam az eddigi előcsarnok-közlekedővel. Az eredeti alaprajzi rendszerből következő északnyugati, hegy felőli sávban alakultak ki a vizesblokkok és egyéb kiszolgálóhelyiségek. A kiszolgálósáv vonalában a 54

RÓZSA[KERT]VÁROS HILD GYÖRGY DOKTORI ÉRTEKEZÉS BUDAPEST 2003.

RÓZSA[KERT]VÁROS HILD GYÖRGY DOKTORI ÉRTEKEZÉS BUDAPEST 2003. RÓZSA[KERT]VÁROS HILD GYÖRGY DOKTORI ÉRTEKEZÉS BUDAPEST 2003. TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...2 I. AZ ÉRTEKEZÉS TÉMÁJA, CÉLJA...3 II. A TERÜLET FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE A KEZDETEKTŐL AZ 1980 AS ÉVEK VÉGÉIG...6

Részletesebben

város_2 2013 Budapest, Zugló, Nagy Lajos király útja Odry Szilvia, Takács Gyula konzulens: Benkő Melinda, Szendrei Zsolt

város_2 2013 Budapest, Zugló, Nagy Lajos király útja Odry Szilvia, Takács Gyula konzulens: Benkő Melinda, Szendrei Zsolt 1 topográfia Budapest, Zugló Nagy Lajos király útja Bosnyák tér, Egressy tér közötti tervezési terület 2 a hely szelleme nagyvárosi lépték, kontraszt, tér és tömeg, transzparencia, transzcendencia történelmiség,

Részletesebben

Fiatalabbra cserélnéd a meglévőt? - Ezekben a kerületekben esélytelen!

Fiatalabbra cserélnéd a meglévőt? - Ezekben a kerületekben esélytelen! Fiatalabbra cserélnéd a meglévőt? - Ezekben a kerületekben esélytelen! 2016. május 31. 06:00 portfolio.hu A lakáspiac fellendülésével ismét egyre több új lakás épül, ennek ellenére az állomány megújulása

Részletesebben

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT ARCHEOSZTRÁDA KFT. 2004. JÚNIUS Taszár Kaposvár határától 5 km-re keletre, a 61.sz.Nagykanizsa-Dombóvár főút közvetlen közelében terül el.

Részletesebben

Budapest XII., Széchenyi emlék út 4 (hrsz. 9237/2), Lakóépület. Dokumentáció helyi védelem törléséhez

Budapest XII., Széchenyi emlék út 4 (hrsz. 9237/2), Lakóépület. Dokumentáció helyi védelem törléséhez Budapest XII., Széchenyi emlék út 4 (hrsz. 9237/2), Lakóépület Dokumentáció helyi védelem törléséhez Az épület a Széchenyi hegy északi, meredek lejtőjén helyezkedik el, a Svábhegyről a Széchenyi hegyi

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11

Részletesebben

Hidroplánleszálló is volt egykor a Duna újbudai szakaszán

Hidroplánleszálló is volt egykor a Duna újbudai szakaszán Hidroplánleszálló is volt egykor a Duna újbudai szakaszán 2016. július 3. 10:55 portfolio.hu A XI. kerület Budapest fiatalabb kerületei közé tartozik. A terület szentimrevárosi és lágymányosi részei a

Részletesebben

P É C S - I R G A L M A S O K U

P É C S - I R G A L M A S O K U T E R A S Z K I T E L E P Ü L É S P É C S - I R G A L M A S O K U. 2. - 2 0 1 6 KÜLZETLAP TERASZ-KITELEPÜLÉS PÉCS - IRGALMASOK U. 2.- 2016 Építtető. Pivnice Kft. 1158 Bp., Drégelyvár u. 31. Tervező Borza

Részletesebben

A régi és új Kolozsvár fényképekben

A régi és új Kolozsvár fényképekben HAZAI TÜKÖR A régi és új Kolozsvár fényképekben Fényképek fekszenek előttem. Kolozsvár első fényképészének, a nagytudású Veress Ferencnek néhány, városképet ábrázoló felvétele. 1850-től több mint hatvan

Részletesebben

Pályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u. 11. szuroim@gmail.com 06-20-336-95-91

Pályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u. 11. szuroim@gmail.com 06-20-336-95-91 Wéber Antal Díj 2015 Szuromi Imre Pályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u. 11. szuroim@gmail.com 06-20-336-95-91 1973-ban szereztem diplomát a BME Építész karán. Ezt követően

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

TÁRSASHÁZ. Budapest, VIII. Tolnai Lajos u. 26., Hrsz.: TERVDOKUMENTÁCIÓ. tervtanácsi tervdokumentációhoz. Megrendelő:

TÁRSASHÁZ. Budapest, VIII. Tolnai Lajos u. 26., Hrsz.: TERVDOKUMENTÁCIÓ. tervtanácsi tervdokumentációhoz. Megrendelő: TÁRSASHÁZ Budapest, VIII. Tolnai Lajos u. 26., Hrsz.: 34961 TERVDOKUMENTÁCIÓ tervtanácsi tervdokumentációhoz Megrendelő: Octodomus Ingatlanfejlesztő Kft. 1097 Budapest, Illatos út 9. Tervező: Invenio Studio

Részletesebben

AZ EGYES MÓDOSÍTÁSOK CÉLJA ÉS HATÁSA

AZ EGYES MÓDOSÍTÁSOK CÉLJA ÉS HATÁSA BUGYI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁS 1 AZ EGYES MÓDOSÍTÁSOK CÉLJA ÉS HATÁSA Bugyi község önkormányzata a hatályos Településrendezési eszközök módosítását tervezi.

Részletesebben

BUDAPEST VÁROSSZERKEZETE

BUDAPEST VÁROSSZERKEZETE 7. BUDAPEST VÁROSSZERKEZETE A TSZT SZERINTI KÖZPONTRENDSZER VIZSGÁLATA Budapest még jelenleg is túlzottan centralizált városszerkezetének tehermentesítését új központok kialakulásának elősegítése révén

Részletesebben

POLGÁRMESTERE. Készült a Képviselő-testület 2012. december 5-i ülésére. Készítette: Tóth Miklós főépítész

POLGÁRMESTERE. Készült a Képviselő-testület 2012. december 5-i ülésére. Készítette: Tóth Miklós főépítész BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI POLGÁRMESTERE ÖNKORMÁNYZAT Készült a Képviselő-testület 2012. december 5-i ülésére. Készítette: Tóth Miklós főépítész Tárgy: Budapest, XVII. kerület, Bocskai u. - Baross

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat. Tata, Diófa utca 18. szám alatt található. ingatlanáról. Készült: 2006.

TÁJÉKOZTATÓ. a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat. Tata, Diófa utca 18. szám alatt található. ingatlanáról. Készült: 2006. TÁJÉKOZTATÓ a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Tata, Diófa utca 18. szám alatt található ingatlanáról Készült: 2006. márciusában A terület elhelyezkedése, határai A jelenleg meglévı kerítések az ingatlan

Részletesebben

A veszprémi Dubniczay-palota rekonstrukciója

A veszprémi Dubniczay-palota rekonstrukciója A veszprémi Dubniczay-palota rekonstrukciója Az épület a Piráni Építészeti Napokon a Piranesi díj dicséret fokozatát nyerte el 2007-ben. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 1997-ben országos, nyilvános

Részletesebben

HÜBNER TERVEZŐ, SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT 7621 PÉCS, JÁNOS U. 8. PÉCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK 41. SZ. MÓDOSÍTÁSA

HÜBNER TERVEZŐ, SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT 7621 PÉCS, JÁNOS U. 8. PÉCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK 41. SZ. MÓDOSÍTÁSA HÜBNER TERVEZŐ, SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT 7621 PÉCS, JÁNOS U. 8. PÉCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK 41. SZ. MÓDOSÍTÁSA 41. SZ. MÓDOSÍTÁSI INDÍTVÁNY ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ Pécs,

Részletesebben

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT.

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május Megbízó: ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Tervező: PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. Ügyvezető igazgató: Felelős tervező:

Részletesebben

FEHÉRVÁR ÁRUHÁZ CSOPORTOS ALKOTÁS BME DLA. Bedecs-Varga Éva Kovács Dávid Beke András

FEHÉRVÁR ÁRUHÁZ CSOPORTOS ALKOTÁS BME DLA. Bedecs-Varga Éva Kovács Dávid Beke András FEHÉRVÁR ÁRUHÁZ CSOPORTOS ALKOTÁS BME DLA BedecsVarga Éva Kovács Dávid Beke András a feladat Székesfehérvár, a Budapesttől 60 kmre elhelyezkedő megyeszékhely, nagy arányú pusztítást szenvedett el a második

Részletesebben

A beavatkozási pontok bemutatása: 1. beavatkozási pont:

A beavatkozási pontok bemutatása: 1. beavatkozási pont: A beavatkozási pontok bemutatása: 1. beavatkozási pont: Mátészalka város belterületén több szám szerint 19 db telektömbben a hatályos településrendezési eszközök építménymagasság növekedést/növelést terveztek.

Részletesebben

Törzsszám: P1/2014. Felelős tervező

Törzsszám: P1/2014. Felelős tervező PALOTÁS Számítástechnikai és Területrendezési Betéti Társaság 4026. Debrecen Bethlen u. 36-38 Telefon: (52) 427-329, Mobil: (30) 9833-022 E-mail: cpalotas@mail.datanet.hu TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV ÉS BEÉPÍTÉSI

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

ÍRÁSOS MUNKARÉSZ BUDAPEST, VIII., BLÁTHY U. 30. HRSZ.: 38645 LAKÓÉPÜLET KÜLSÖ HOMLOKZAT FELÚJÍTÁSA

ÍRÁSOS MUNKARÉSZ BUDAPEST, VIII., BLÁTHY U. 30. HRSZ.: 38645 LAKÓÉPÜLET KÜLSÖ HOMLOKZAT FELÚJÍTÁSA ÍRÁSOS MUNKARÉSZ BUDAPEST, VIII., BLÁTHY U. 30. HRSZ.: 38645 LAKÓÉPÜLET KÜLSÖ HOMLOKZAT FELÚJÍTÁSA 1. ÉS 2. SZ.LAKÁSHOZ ELŐ TETŐ FELÚJÍTÁSA ÉS BŐ VÍTÉSE TERVDOKUMENTÁCIÓJÁHOZ TARTALOMJEGYZÉK 1. ÉPÍTÉSZETI

Részletesebben

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon

Részletesebben

BAKONYOSZLOP TERVPÁLYÁZAT

BAKONYOSZLOP TERVPÁLYÁZAT Szerzõ: Domiporta Építész Stúdió Kft. Farkas Mária okl. építészmérnök, mûemlékvédelmi szakmérnök Józsa Ágota okl. építészmérnök Józsa Dávid okl. építészmérnök BAKONYOSZLOP TERVPÁLYÁZAT MÛLEÍRÁS Az elbûvölõ

Részletesebben

NÉMETKÉR KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE februári adatok alapján frissítve

NÉMETKÉR KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE februári adatok alapján frissítve NÉMETKÉR KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE 2018. februári adatok alapján frissítve Németkér, Ady Endre u. 19. 254, 255, 256 H1 lakóépület (tájház) és utcai kerítés A zsúpfedeles kis lakóház a zsellérházak

Részletesebben

Előszállás. 1. melléklet a /2017. ( ) önkormányzati rendelet. A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke

Előszállás. 1. melléklet a /2017. ( ) önkormányzati rendelet. A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke Előszállás 1. melléklet a /2017. ( ) önkormányzati rendelet A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke 1. fejezet Helyi területi védelem alatt álló területek elnevezése és lehatárolása

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM Hajdúnánás, Dorogi utca 19. Hrsz.: 3398 4080 HAJDÚNÁNÁS MAGYARORSZÁG 2015.07.13. Oldal 1 / 11 LOKÁCIÓ ANALÍZIS MAKRO KÖRNYEZET Megye Hajdú-Bihar Régió Észak-Kelet Magyarország Lakosság

Részletesebben

6. MELLÉKLET: A XXII. KERÜLET ÁLTAL NYILVÁNTARTOTT LEVEGŐTISZTASÁG- ÉS ZAJVÉDELMI SZEMPONTBÓL ÉRZÉKENY OBJEKTUMOK, TERÜLETEK, ÖVEZETEK

6. MELLÉKLET: A XXII. KERÜLET ÁLTAL NYILVÁNTARTOTT LEVEGŐTISZTASÁG- ÉS ZAJVÉDELMI SZEMPONTBÓL ÉRZÉKENY OBJEKTUMOK, TERÜLETEK, ÖVEZETEK 6. MELLÉKLET: A XXII. KERÜLET ÁLTAL NYILVÁNTARTOTT LEVEGŐTISZTASÁG- ÉS ZAJVÉDELMI SZEMPONTBÓL ÉRZÉKENY OBJEKTUMOK, TERÜLETEK, ÖVEZETEK GYERMEK INTÉZMÉNYEK Egyesített Bölcsőde 1221 Budapest Leányka u. 40/a.

Részletesebben

r é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY ADATOK

r é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY ADATOK r é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY IHRIG Dénes 2007. január 31. ADATOK Szlovákia legnagyobb városa és fővárosa. terület (Nagy-Pozsony): 367,5 km2 Népesség: 450.000 fő Legrégebbi

Részletesebben

Szekszárd, 4635 hrsz-ú ingatlan bemutatása

Szekszárd, 4635 hrsz-ú ingatlan bemutatása Szekszárd, 4635 hrsz-ú ingatlan bemutatása Ingatlan-nyilvántartás adatai: Ingatlan címe: Szekszárd, Alkotmány u. 23. Helyrajzi száma: szekszárdi 4635 hrsz.; Fekvése: belterület; Területe: 242 m 2 ; Megnevezése:

Részletesebben

HELYI ÉRTÉKVÉDELEM. Katolikus templom. Rendeltetési mód: Építés éve: Beépítési mód: Beépítési százalék: Építmény magasság: Védendő értékek:

HELYI ÉRTÉKVÉDELEM. Katolikus templom. Rendeltetési mód: Építés éve: Beépítési mód: Beépítési százalék: Építmény magasság: Védendő értékek: HRSZ.: 2270 CÍM: Ady Endre utca 1. Katolikus templom szabadonálló 15% A templom és parókia minden eleme, az I. világháborús emlékmű, az udvari kegyeleti kereszt HRSZ.: 1207 CÍM: Arany János u. 10. lakóház

Részletesebben

A POLGÁRI ÁTALAKULÁS KORA. Találmányok és feltalálók a XVIII XIX. században

A POLGÁRI ÁTALAKULÁS KORA. Találmányok és feltalálók a XVIII XIX. században A POLGÁRI ÁTALAKULÁS KORA Találmányok és feltalálók a XVIII XIX. században Párosítsd a századot a megfelelô évszámokkal! XVIII. század XIX. század 1801 1900-ig 1701 1800-ig Jelezd csíkozással a térképvázlatban

Részletesebben

Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata

Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 207/2018. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2018. november 22-i ülésére Tárgy: Dél-pesti Centrum Kórház beruházásával összefüggésben

Részletesebben

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány

Részletesebben

LaBouff Mérnökiroda 2071 Páty, Hunyadi János utca Mobil: /

LaBouff Mérnökiroda 2071 Páty, Hunyadi János utca Mobil: / LaBouff Mérnökiroda Hunyadi János utca 27 www.labouff.hu, E-mail: info@labouff.hu Mobil: +36-20/421-1677 TÁRSASHÁZ ÉPÍTÉSE TÁRSASHÁZ TERVE ELŐZETES VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSHOZ Ing. Fejl. Kft. Kiss János altábornagy

Részletesebben

Verő ce TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. (TSZT 174/2010 Önk.Hat, SZT 9/2010 Önk.rend.) karbantartása

Verő ce TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. (TSZT 174/2010 Önk.Hat, SZT 9/2010 Önk.rend.) karbantartása Verő ce TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV (TSZT 174/2010 Önk.Hat, SZT 9/2010 Önk.rend.) karbantartása Pro Arch.Építész Stúdió 2011 Megbízó: VERŐCE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2621 Verőce, Árpád út 40. Tervező PRO ARCH.

Részletesebben

LaBouff Mérnökiroda 2071 Páty, Hunyadi János utca Mobil: /

LaBouff Mérnökiroda 2071 Páty, Hunyadi János utca Mobil: / LaBouff Mérnökiroda Hunyadi János utca 27 www.labouff.hu, E-mail: info@labouff.com Mobil: +36-20/421-1677 TÁRSASHÁZ ÉPÍTÉSE TÁRSASHÁZ ELŐZETES TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSHOZ Ing. Fejl. Kft. Kiss

Részletesebben

SZOMÓD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA. Alátámasztó leírás

SZOMÓD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA. Alátámasztó leírás SZOMÓD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Alátámasztó leírás Szomód község hatályos, 2006-ban elfogadott településrendezési tervét jelen megbízással egyezően a Fülöp Építésziroda készítette,

Részletesebben

Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata

Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Budapest Főváros I. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 61/2016. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. március 24-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Budapest, I. ker. KÖZÉPSŐ-FERENCVÁROS

Részletesebben

Javaslat parkoló céljára tett felajánlás elfogadására

Javaslat parkoló céljára tett felajánlás elfogadására Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának P O L G Á R M E S T E R E 1239 Budapest, Grassalkovich út 162. KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Javaslat parkoló céljára tett felajánlás elfogadására

Részletesebben

Még egy dolog, amiben Buda legyőzheti Pestet

Még egy dolog, amiben Buda legyőzheti Pestet Még egy dolog, amiben Buda legyőzheti Pestet 2016. június 28. 09:17 portfolio.hu A budapesti irodapiac, összterületét nézve egyik jelentős központja a kelet-közép európai régiónak. Az utóbbi időben a bérlők

Részletesebben

Győrújfalu településképi rendeletének módosítása

Győrújfalu településképi rendeletének módosítása Győrújfalu településképi rendeletének módosítása Győrújfalu közigazgatási területén a Győrújfalui csatorna Győr felőli oldalán a falusias beépítéstől eltérő, többszintes lakópark épül. A településképi

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30/2005. (VI.29.) Ö.K. SZÁMÚ RENDELETE KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30/2005. (VI.29.) Ö.K. SZÁMÚ RENDELETE KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK JÓVÁHAGYÁSÁRÓL ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30/2005. (VI.29.) Ö.K. SZÁMÚ RENDELETE a Budapest III. kerület Harsány lejtő 20039/2 út EV övezet nyugati határa 20 067/2 telek déli határa Domoszló

Részletesebben

33/1995 (VI.27.) sz. önkormányzati rendelete

33/1995 (VI.27.) sz. önkormányzati rendelete ' ' BUDAPEST KŐBÁNYAI... )_..) --- - ------... - dt> EkSd Jó: ~nt~ i>:)~ :J st ÖNKORMÁNYZAT.. 33/1995 (VI.27.) sz. önkormányzati rendelete a Budapest, X.kerül.et Fehér út - Albertirsai köz - Fehér köz

Részletesebben

Előzetes tájékoztató. Nagymaros Város Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosításához

Előzetes tájékoztató. Nagymaros Város Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosításához Előzetes tájékoztató Nagymaros Város Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosításához (készült: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról

Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Molnár István Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról 2014

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Budapest, XIV. kerület, Angol utca 32. (hrsz.: 31788/7) Telepítési tanulmányterv

Budapest, XIV. kerület, Angol utca 32. (hrsz.: 31788/7) Telepítési tanulmányterv Budapest, XIV. kerület, Angol utca 32. (hrsz.: 31788/7) Telepítési tanulmányterv mely a Megalit Kft. 2017. december 12-ei keltezésű Angol utca 32. társasház Beépítési Koncepcióterv D változatához készült

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyaga történelemből

Osztályozó vizsga anyaga történelemből Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.

Részletesebben

HAJDÚNÁNÁS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MEGHATÁROZOTT TERÜLETRE VONATKOZÓ ÉVI 3. SZ. MÓDOSÍTÁSA

HAJDÚNÁNÁS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MEGHATÁROZOTT TERÜLETRE VONATKOZÓ ÉVI 3. SZ. MÓDOSÍTÁSA Partnerségi egyeztetés dokumentációja 2018.11. Készült: a 314/2012.(XI.8.) Kr. szerinti- tárgyalásos eljáráshoz HAJDÚNÁNÁS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MEGHATÁROZOTT TERÜLETRE VONATKOZÓ 2018. ÉVI 3. SZ.

Részletesebben

Törzsszám: P6/2015. Felelős tervező

Törzsszám: P6/2015. Felelős tervező PALOTÁS Számítástechnikai és Területrendezési Betéti Társaság 4026. Debrecen Bethlen u. 36-38 Telefon: (52) 427-329, Mobil: (30) 9833-022 E-mail: cpalotas@mail.datanet.hu TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV Debrecen

Részletesebben

HÉ-1. malomépület építmény (egyedi védelem) jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes

HÉ-1. malomépület építmény (egyedi védelem) jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes HÉ-1 RENDELTETÉS, HSZNÁLT VÉDETTSÉGI KTEGÓRI VÉDETTSÉG INDOKLÁS ÍM Nemesdömölk, Nemesdömölki u. 15. HRSZ. 2 malomépület jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes

Részletesebben

Készítette a Főépítészi Iroda * 2008. november

Készítette a Főépítészi Iroda * 2008. november BELSŐ FERENCVÁROS REHABILITÁCIÓ 2008. ÉVI ÉRTÉKELÉS 2009. ÉVI PROGRAM Készítette a Főépítészi Iroda * 2008. november TARTALOMJEGYZÉK 2008. ÉVI ÉRTÉKELÉS Változások a városrészben Önkormányzati feladatok

Részletesebben

Keleti kikötő negyed, Amszterdam

Keleti kikötő negyed, Amszterdam Amszterdam Keleti kikötő negyede néhány mesterséges félszigeten helyezkedik el, melyeket 1900 körül létesítettek az intenzív hajó- és áruforgalom kiszolgálására. A kikötői funkció jellege azóta megváltozott,

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

ÉRTÉKESÍTÉSI AJÁNLAT

ÉRTÉKESÍTÉSI AJÁNLAT ÉRTÉKESÍTÉSI AJÁNLAT Orvosi rendelő komplexum vagy Egészségház kialakítására Budapest, XX. Szent Imre herceg u. 15. Belterületi lakóingatlan Ingatlan leírása Az ingatlan egyedi beosztása révén kiváló lehetőséget

Részletesebben

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás Előzetes tájékoztatási szakasz dokumentációja 2015. május TH-15-02-09 RÁBASZENTMIHÁLY rendezési

Részletesebben

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft., 7621 Pécs, Rákóczi út 1. 2016 januárjában. 2 3 Aláírólap Madocsa örökségvédelmi

Részletesebben

43. (1) BEKEZDÉSÉNEK MÓDOSÍTÁSA ALÁTÁMASZTÓ ÉS JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK

43. (1) BEKEZDÉSÉNEK MÓDOSÍTÁSA ALÁTÁMASZTÓ ÉS JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK A 10/2018 (V.03.) RENDELETTEL JÓVÁHAGYOTT BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLET KERÜLETI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (30-AS SZÁMÚ VASÚTVONAL ÉSZAKI HATÁRA, ÉRD, DIÓSD, TÖRÖKBÁLINT, BUDAÖRS ÉS A XI. KERÜLET KÖZIGAZGATÁSI

Részletesebben

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás Referencia Album WARD MÁRIA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉLETÖRÖM IDoSEK OTTHONA ÉS GIMNÁZIUM Veszprém, Sólyi utca 20. Budapest, V. ker., Molnár utca 4. 2005-ben Dinamikusan nyitotta fejlődő meg iskola, kapuit melyet

Részletesebben

Képek a Jászságból 161

Képek a Jászságból 161 Képek a Jászságból 161 Farkas Kristóf Vince Képes tudósítás a jászfényszarui Főtérről A most bemutatott fotók az ÉAOP-5.1.1/D-09-2f-2011-0003 jelű Jászfényszaru Városközpontjának értékmegőrző megújítása

Részletesebben

SZOCIÁLIS LAKÁSÉPÍTÉS KEZDETE MAGYARORSZÁGON FŐVÁROSI KISLAKÁS-ÉPÍTÉSI AKCIÓ 1909-1913

SZOCIÁLIS LAKÁSÉPÍTÉS KEZDETE MAGYARORSZÁGON FŐVÁROSI KISLAKÁS-ÉPÍTÉSI AKCIÓ 1909-1913 SZOCIÁLIS LAKÁSÉPÍTÉS KEZDETE MAGYARORSZÁGON FŐVÁROSI KISLAKÁS-ÉPÍTÉSI AKCIÓ 1909-1913 kutatás célja: - a magyar szociális lakásépítés kezdetének és kialakulásának bemutatása, ezáltal jobban megismerni

Részletesebben

BELSŐ FERENCVÁROS REHABILITÁCIÓ

BELSŐ FERENCVÁROS REHABILITÁCIÓ BELSŐ FERENCVÁROS REHABILITÁCIÓ 2004. ÉVI ÉRTÉKELÉS 2005. ÉVI PROGRAM 2004. december hó Készítette: Főépítészi Iroda 1 TARTALOMJEGYZÉK ÖSSZEFOGLALÁS 2004. ÉVI ÉRTÉKELÉS A városrészt érintő változások,

Részletesebben

TÁRSASHÁZ. BUDAPEST, VIII. KŐRIS UTCA 1-3A., Hrsz: Műszaki leírás. településképi konzultációhoz. Megrendelő:

TÁRSASHÁZ. BUDAPEST, VIII. KŐRIS UTCA 1-3A., Hrsz: Műszaki leírás. településképi konzultációhoz. Megrendelő: TÁRSASHÁZ BUDAPEST, VIII. KŐRIS UTCA 1-3A., Hrsz:36079 Műszaki leírás településképi konzultációhoz Megrendelő: Corvin Corner Kft. 1086 Budapest, Lujza u. 26. 2/1 Tervező: Invenio Studio 1114 Bp., Eszék

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA

BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA Ferencváros-Kelenföld vasútvonal Budaörsi út Kőérberki út Egér út Andor utca Galvani út Duna folyam által határolt területen KORAI FEJLESZTŐ KÖZPONT (3533/20 hrsz telek)

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

FEHÉRVÁR ÁRUHÁZ CSOPORTOS ALKOTÁS BME DLA. Bedecs-Varga Éva Kovács Dávid Beke András

FEHÉRVÁR ÁRUHÁZ CSOPORTOS ALKOTÁS BME DLA. Bedecs-Varga Éva Kovács Dávid Beke András FEHÉRVÁR ÁRUHÁZ CSOPORTOS ALKOTÁS BME DLA Bedecs-Varga Éva Kovács Dávid Beke András A KUTATÁS-TERVEZÉS FOLYAMATA Digitális helyszínrajz ok Eredeti tervek - Lechner Tudásközpontból ok 2000-es átalakítás

Részletesebben

C Í M L A P Balatonalmádi, Mogyoró úti Óvoda tanulmánytervéhez

C Í M L A P Balatonalmádi, Mogyoró úti Óvoda tanulmánytervéhez Delta Mérnöki Iroda 8200 Veszprém, Pajta u. 1. delta.mernokiiroda@chello.hu C Í M L A P Tervező: Albóciné Ábrahám Gabriella vezető tervező É-1-19-0071 Tervező munkatársa: Szabó András építészmérnök Építtető:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

MISKOLC DÉLI IPARI PARK

MISKOLC DÉLI IPARI PARK MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése MISKOLC Miskolc Déli Ipari Park (MIDIP) elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as

Részletesebben

Az ásatás és a feldolgozás eredményei

Az ásatás és a feldolgozás eredményei Beszámoló A római provinciális régészetünk egyik nagy adóssága volt és van is a tartomány védelmi rendszerének, a limes-vonalnak a rendszeres és szisztematikus kutatása, valamint a korábbi ásatások eredményeinek

Részletesebben

JÁSZAPÁTI VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉVI I. MÓDOSÍTÁSA

JÁSZAPÁTI VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉVI I. MÓDOSÍTÁSA JÁSZAPÁTI VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK 2018. ÉVI I. MÓDOSÍTÁSA alátámasztó munkarészek az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos követelményeinek megfelelő tartalommal (314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet

Részletesebben

Átnézeti térkép Kivonat az érvényben lévő szabályozási tervből Kivonat az érvényben lévő szerkezeti tervből

Átnézeti térkép Kivonat az érvényben lévő szabályozási tervből Kivonat az érvényben lévő szerkezeti tervből 18. 2d-2 Páfrány úti URÁN Társasgarázs A Páfrány út 543/1 hrsz-ú ingatlan beépítési %-nak növelése 70%-ra (Páfrány úti garázstelep). nem nem igen A kérést méltányolandó, az övezetben a beépítési lehetőséget

Részletesebben

Komplex 2. pótzh. / május

Komplex 2. pótzh. / május Komplex 2. pótzh. / 2013. május 03-06. Fedett lovarda és kültéri lovaglópálya lelátókkal A tervezési feladat helyszíne Alcsútdoboz külterület. A tervezési területet a jelenleg részben beépített telek jelenti,

Részletesebben

T P. T P TALENT-PLAN Kft. 9023 Győr, Richter J.u.11. Tel: 96/418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: talent_plan@arrabonet.hu - 2 -

T P. T P TALENT-PLAN Kft. 9023 Győr, Richter J.u.11. Tel: 96/418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: talent_plan@arrabonet.hu - 2 - T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Gyõr, Richter János u. 11. Tel: 96/418 373; Fax: 96/418 699; E mail: talent_plan@arrabonet.hu VÉRTESKETHELY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK, TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK

Részletesebben

Budafok-Tétény belváros megújításának egy lehetséges koncepciója

Budafok-Tétény belváros megújításának egy lehetséges koncepciója A jelenlegi belváros nem méltó hozzánk! Közösségi tervezéssel Budafok-Tétény belvárosának megújulásáért! Budafok-Tétény belváros megújításának egy lehetséges koncepciója Döbrönte Katalin a közösségi tervezési

Részletesebben

Niczki Tamás: Korszerű többlakásos épületek tervezési kérdései A hazai modern lakóházak tanulsága

Niczki Tamás: Korszerű többlakásos épületek tervezési kérdései A hazai modern lakóházak tanulsága Niczki Tamás: Korszerű többlakásos épületek tervezési kérdései 1. Korszerű többlakásos épületek tervezési problémái 1.1. tervezéskor felmerülő kérdések: mit építünk? a feladat meghatározása kinek? hogyan?

Részletesebben

Budapest, XV. kerület Hubay Jenő tér 8. ingatlanfejlesztési koncepció

Budapest, XV. kerület Hubay Jenő tér 8. ingatlanfejlesztési koncepció Budapest, XV. kerület Hubay Jenő tér 8. LOKÁCIÓ Budapest, XV. kerület Hubay Jenő tér 8. A pályázati ingatlan Budapest XV. Kerület, Rákospalota városrészében helyezkedik el, a Hubay Jenő tér 8. szám alatt.

Részletesebben

VÁZLAT TERV Műszaki leírás A tárgyi vázlatterv a két intézmény közötti átrium zárt udvar lefedésének és a városi könyvtár művelődési ház felőli feltárásának kialakításával foglalkozik. A tervben javasolt

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. év november 28-i ülésére Tárgy: Lakótelkek kialakítása, értékesítésre kijelölése a Szeptember 6. utcában Előadó: Horváth László

Részletesebben

Budapest Főváros IV. kerület ÚJPEST ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület részére

Budapest Főváros IV. kerület ÚJPEST ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület részére 1041 Budapest, István út 14. 231-3131, Fax.: 231-3133 wintermantel.zsolt@ujpest.hu Hivatali ügyfélkapu elérhetőség: BP04ONKO, KRID: 358468376 Budapest Főváros IV. kerület ÚJPEST ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE

Részletesebben

Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat

Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat 38/2007. (XII. 21.) rendelettel módosított 32/2004. (IX. 27.) rendelete a Budapest, XVI. kerület Biztató út - Árpádföldi sor - HÉV vonal - (117579) hrsz. közterület

Részletesebben

ÓBVSZ 9/39b. számú melléklete. I. fejezet A Szabályozási Tervlap szabályozási elemei

ÓBVSZ 9/39b. számú melléklete. I. fejezet A Szabályozási Tervlap szabályozási elemei 69/2007. (2008.I.14.) RENDELET 2. számú melléklete ÓBVSZ 9/39b. számú melléklete Kiegészítő előírások a Budapest III. kerület Békásmegyer, Királyok útja, Hadrianus utca, Hatvany Lajos utca és Sarkadi utca

Részletesebben

Helyi Építési Szabályzat: BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI

Helyi Építési Szabályzat: BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI LAKÓTERÜLETEK Helyi Építési Szabályzat: BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI 30. Általános előírások a lakóterületekre 43. (1) Lakóterületen az építési helyen belül a tűzvédelmi távolságok

Részletesebben

Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben

Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben 2013 július 16-án több mint százan vettek részt a Gyümölcstermesztési

Részletesebben

INGATLAN LEÍRÁSA PÉCS DIÓSI ÚT 51. SZÁM ALATTI BEÉPÍTETLEN INGATLAN HRSZ.: 35333/2

INGATLAN LEÍRÁSA PÉCS DIÓSI ÚT 51. SZÁM ALATTI BEÉPÍTETLEN INGATLAN HRSZ.: 35333/2 INGATLAN LEÍRÁSA PÉCS DIÓSI ÚT 51. SZÁM ALATTI BEÉPÍTETLEN INGATLAN HRSZ.: 35333/2 JELENTŐSEBB ADATOK ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS VÉGKÖVETKEZTETÉS Az értékelt vagyontárgy Az értékelt vagyontárgy tulajdonjoga Beépítetlen

Részletesebben

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i Nagyecsed Város Településrendezési Tervének módosításához O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i övezetek területi lehatárolása Intézményi területek 2017. Tervező: A r t Vi t al T e

Részletesebben

REGIOPLAN FERTŐD VÁROS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA

REGIOPLAN FERTŐD VÁROS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, ÚJKAPU U. 13. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu FERTŐD VÁROS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA

Részletesebben

INGATLAN LEÍRÁSA #21 BUDAPEST, III. KER. HUSZTI ÚT 32. Hrsz.: 18900/8

INGATLAN LEÍRÁSA #21 BUDAPEST, III. KER. HUSZTI ÚT 32. Hrsz.: 18900/8 INGATLAN LEÍRÁSA #21 BUDAPEST, III. KER. HUSZTI ÚT 32. Hrsz.: 18900/8 Az értékelt vagyontárgy Az ingatlan környezete A vizsgált ingatlan Budapest III. kerületében, Óbuda-Filatorigát elnevezésű városrészben

Részletesebben