VÍZ, VÍZVÉDELEM című távképzési anyag

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VÍZ, VÍZVÉDELEM című távképzési anyag"

Átírás

1 VÍZ, VÍZVÉDELEM című távképzési anyag Készítette: Székely Erzsébet és Piliszky Zsuzsanna, Nők a Balatonért Egyesület 9. Felhasználás: Kizárólag a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózatának belső továbbképzése számára!

2 Tartalom Bevezetés Definíciók. A víz kémiai, fizikai és biológiai jellemzői.. A víz jelentősége az élőlények számára. Ivóvíz.. A víz körforgása. Felszíni és felszínalatti vízformák..a szárazföldi vizek.... Felszín alatti vizek.források.....folyóvizek.állóvizek...6különleges hőmérsékleti és vegyi sajátosságokkal rendelkező vizek. 6. Víz Keretirányelv.. 7. A felszíni vizek minősítése Felszíni vizek minősítése MSZ 79:99 szerint A Víz Keretirányelv elvárása szerint a felszíni vizek ökológiai minősít hazánkban 6 7. A feszíni vizek biológiai minősítésének továbbfejlesztése A fitoplankton alapján történő ökológiai állapot értékelése A fitobentosz alapján történő vízminősítés. 7.. Makroszkópikus vízi gerinctelenek (MZB) A makrovegetáció alapú ökológiai vízminősítés Halegyüttes alapú ökológiai vízminősítés.... Felszíni víztestek jó állapotához tartozó fiziko-kémiai és kémiai határértékek és minősítő rendszer.. 9. Magyarországi vízi és vízparti növénytársulásai..9.vízszennyezések.vízvédelem.. Szennyvíztisztítás... Vízkímélő praktikák.6. Hazai szabályozás...intézményrendszer.6.a téma jövőképe 6.Megvalósult projektek..6 Összefoglalás...66 Vizuális mellékletek, ábrák.66 Ellenőrző kérdések..7 Internetes linkek, adatbázis.7 Pályázati lehetőségek..7 Irodalom..7

3 Ahol víz van, ott élet is van. Sebestyén Olga Bevezetés A víz a Földön az egyik leggyakrabban előforduló anyag és az egyetlen, amelyet a természetben mindhárom halmazállapotában megfigyelhetünk. A Föld felületének 7%-át víz borítja, de ennek kb.,%-a édesvíz, a többi sósvíz. A gleccsereket és az állandó hótakarót leszámítva az édesvíz 9 %-a feszín alatti víz. Védelme kiemelten fontos mindenhol, de különösen igaz ez Magyarországra, ahol az ivóvíz 9 %-át a felszín alatti vizek adják. A víz élet szempontjából nélkülözhetetlen, mondhatnánk úgy is, hogy a legfontosabb tápláléka az élőlényeknek, köztük az embernek is, de egyben a legveszélyeztetebb is. Sajnos a mindennapokban, amikor megnyitjuk a vízcsapot nem gondolunk arra, hogy ez az éltető kincs elapadhat és az emberiség fele ma sem jut megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvízhez naponta. Az ENSZ előrejelzése szerint -re az emberiség kétharmadának nem jut majd elegendő és megfelelő minőségű víz. A következő oldalakon igyekeztünk összefoglalni a vízzel kapcsolatos alapismereteket, röviden bemutatni a hozzákapcsolódó témaköröket, valamint egyénenként hogyan járulhatunk hozzá a vizeink tisztaságának a megőrzéséhez. Definíciók Állapot: A természetes vízgyűjtő adottságok és emberi tevékenységek által meghatározott víztest állapot (fizikai, kémiai, biológiai jellemzők összessége). Állapotértékelés: Az a folyamat, mely magában foglalja egy felszíni víztest vízminőségi elemeinek jellemzését, a referencia feltételekhez viszonyított értékelését, e rendelet a VKI. sz. melléklete szerinti osztályba sorolását és a kockázatos víztest esetleges tényének megállapítását. Állóvíz: A szárazföld mélyedéseiben elhelyezkedő, minden oldalról zárt álló víztömeg, medre egész élete folyamán töltődik és nincs közvetlen kapcsolatban a tengerrel. Antropogén terhelés: Az emberi tevékenység okozta változások a természetben, mint pl. folyók mederszabályozásának, víztározók létesítésének, szennyvizek bevezetésének következményei, ami fajok eltűnését és élőlénytársulások átalakulását idézi elő. AQUEM rendszer: Makroszkópikus gerinctelen faunára kidolgozott minősítő rendszer, melynek alkalmazását az EU ajánlja folyók minősítésére. Bentikus (vagy bevonatlakó) algák: Olyan algák, melyek elsősorban az alzatokon élnek, nem pedig a víztestben szuszpendálva. Aszerint, hogy milyen az alzat típusa beszélünk epilitonról (kő felületén kialakult bevonat), epifitonról (növények felületén), epidendironról (faág darabon, fatörmeléken kialakuló), epipszammonról (homokos felületen élő), epipelonról (puha alzaton, pl. iszapon élő), epizoonról (állatok testén élő). A bevonatot számos esetben perifiton néven is jelölik, ami szó szerinti fordításban növények körülit jelent, így a szó jelentése félrevezető lehet. Biokémiai oxigénigény: Oxigénmennyiség, amely a vízben lévő szervesanyagok mikroorganizmusokkal való lebontásához szükséges. A szervesanyag biológiai lebonthatóságának mértékéül szolgál. A vízminták esetében (szennyvíz, felszíni és

4 felszín alatti víz) az öt napos BOI-t szokás mérni, amely az öt nap alatt lebontható szervesanyaghoz szükséges oxigént méri (BOI). Diffúz szennyezőforrás: Nagy kiterjedésben szétszórtan jelentkeznek, nem meghatározható helyen kerülnek a vízbe. Ellentétük a pontszerű szennyezőforrás, amikor a szennyezés pontosan behatárolható. Dominancia: Az adott faj gyakorisága az összes fajéhoz képest a társulásban. EQR: = Environmental Quality Ratio. Környezetminőségi arány. A referencia jellemző nulla és közé normált értéke, mely a minősítés alapja az adott jellemzőre. EQS: = Environmental Quality Standard. Környezetminőségi határérték. Veszélyes anyagokra vonatkozó határértéket adja meg. FAME rendszer: A halfaunára kidolgozott minősítő rendszer, mely mintegy féle jellemzőt tartalmaz, és a halállomány minősítésére szolgál. Feszíni vizek: A földkéreg mélyedéseiben található vizek összefoglaló neve. Lehetnek állóvizek és áramló vizek folyók, patakok stb. Lehetnek természetesek és mesterségesek. halastó, tározó, csatorna. A felszíni víz kémiai és biológiai összetevőket tartalmazó élettér a növényi és állati szervezetek számára. Felszíni víz állapota: A felszíni víztest állapotának általános kifejezése, amely állapotot a víz ökológiai és kémiai állapota közül a rosszabbik határozza meg. Felszíni víz jó állapota: A felszíni víztestnek azt az állapotát jelenti, amikor annak ökológiai és kémiai állapota is legalább jó minősítésű. A jó minősítés tartalmát a VKI-ban nem határozták meg precízen, csak általánosságban. Tartalommal kitöltése a tagországok feladata. A különböző rendszerek összehangolása az interkalibráció során történik meg. Felszíni víz jó kémiai állapota: A VKI-ban a felszíni vizekre meghatározott környezeti célkitűzéseket kielégítő kémiai állapotot jelenti, vagyis egy olyan kémiai állapotot, amelyben a szennyező anyagok koncentrációja nem haladja meg a VKIban meghatározott, valamint más európai közösségi joganyagba foglalt környezetminőségi határértékeket. Felszíni vizek jellemzőinek megfigyelése, ellenőrzése (monitoringja): A felszíni víz minőségi elemeinek állapotára nézve indikatív paraméterek (biológiai, hidrológiai, morfológiai, fizikai-kémiai és kémiai paraméterek) meghatározott gyakoriságú megfigyelésére, ellenőrzésére kialakított hálózati rendszer előírásszerű működtetése, a mennyiségi és minőségi jellemzők (adatok) rögzítéséről és megőrzéséről való gondoskodás. Felszíni víztest: A felszíni víznek olyan különálló és jelentős elemét jelenti, amilyen egy tó, egy tározó, egy vízfolyás, folyó vagy csatorna, ezeknek egy része, átmeneti víz, vagy a tengerparti víz egy szakasza. Az utolsó két kategória nálunk nem releváns. Fertő: sekély tó, és területének több mint /-a kiemelkedő mocsári növényzettel borított, kisebb-nagyobb, nyíltvízi tisztásokkal. Fitobenton: A vízben az aljzaton a víz-szilárd fázis határán élő növények és növényi együttesek összessége.

5 Fitoplankton: A vízben lebegő életmódot folytató növényi szervezetek életközössége. A fitoplankton mikroszkópikus algák (kék-, zöld-, kova- ostoros moszatok), amelyek a vizek elsődleges szervesanyag termelésének legfontosabb résztvevői. Fitoplankton index: Dr. Padisák Judit által felszíni vizekre kidolgozott minőségi index, mely a fitoplankton ökológiai állapotának minősítésére alkalmas. 7 funkcionális algacsoporton, illetve azok indikátor értékein alapul. Folyóvizek: a vízfolyások minden lehetséges formái. A vízfolyások víztömege állandóan lejtő, többé-kevésbé kanyargós, kialakult mederben mozog, a legkisebb ellenállás irányába a magasabbról az alacsonyabb pont felé a vízhozam kisebbnagyabb mérvű ingadozása mellett. Interkalibráció: Az a folyamat, melyben az EU tagállamai összehangolják a különböző tipizáló, valamint referencia, jó és mérsékelt állapotot definiáló rendszereiket. Jó ökológiai állapot: A felszíni víztestnek a VKI-ban foglalt osztályozás szerint ilyennek minősített állapota. Jó ökológiai potenciál: Az erősen módosított vagy mesterséges víztestnek előírásai szerint ilyennek minősített állapota. Kibocsátási határérték: A kibocsátásnak a bizonyos paraméterekkel, koncentrációval és/vagy kibocsátási szinttel kifejezett azon tömegét jelenti, amely egyáltalán nem vagy meghatározott időszakban nem léphető túl. Kibocsátási határértéket az anyagok bizonyos csoportjaira, családjaira vagy kategóriáira lehet megállapítani. A kibocsátási határértéket - a kibocsátás utáni hígulást figyelmen kívül hagyva a kibocsátás meghatározása során - általában arra a pontra kell alkalmazni, ahol a kibocsátott anyagok elhagyják a berendezéseket. A vízbe történő közvetett bevezetések esetén a szennyvíztisztító telep hatása figyelembe vehető az érintett berendezések kibocsátási határértékeinek meghatározásakor, feltéve, hogy a környezetvédelem egészét tekintve egy egyenértékű szint biztosítható, és feltéve, hogy ez a megoldás nem vezet a szennyeződés magasabb szintjeire a környezetben. Kockázatos víztest: Olyan víztestet jelent, amelyet lényeges emberi hatások értek, amelyek miatt a jó állapot elérése a megadott határideig valószínűleg nem teljesül. Kockázatos hidromorfológiai, kémiai és biológiai szempontból egyaránt lehet a víztest. Az erősen módosított víztestek egyben kockázatosak is. KOI, kémiai oxigénigény: A víz szervesanyag tartalmára utaló minőségi jellemző amely megmutatja, hogy mennyi oxigénre van szükség a vízben lévő szervesanyag lebontásához adott szabványos mérési módszert használva. Kétféle módszert használnak, a kálium-dikromátos és a kálium-permanganátos, savas közegben végzett oxidációt (KOIcr, KOIsp). Makrozoobenton-makrogerinctelenek-makroszkópos vizi gerinctelenek: A vízben az aljzaton élő, szabad szemmel látható gerinctelen állatok és állati együttesek összessége. Ezen élőlények szerves szennyezéssel és hidromorfológiai változásokkal szembeni érzékenysége a biológiai vízminősítés egyi lehetséges módszere.

6 Mennyiségi állapot: Annak a mértéknek a kifejezése, amennyire egy felszín alatti víztestet a közvetlen és közvetett vízkitermelések befolyásolnak. Mesterséges víztest: Emberi tevékenységgel létrehozott felszíni víztestet jelent. Vagyis a bányatavak, az ásott csatornák tartoznak ide, ha a helyükön korábban nem volt víz. Metrikák: A paramétereket számszerűsítő formulák, illetve a számértékek. Modellezés: A VKI-ban matematikai modellezést jelent. Olyan módszer, mellyel a zavartalan állapotot (referencia állapotot) lehet becsülni, ha nem állnak rendelkezésre referencia helyekről származó adatok. Növényfedettségi-index = Fi %.: A vízfelület növényfedettségének arányát mutatja meg alacsony (LKV) vízállásnál Ökológiai állapot: A felszíni vizekkel kapcsolatban levő vízi ökoszisztémák szerkezetének és működésének minőségét a VKI-ban foglalt osztályozással összhangban leíró kifejezés. ph: a hidroxónium ionok koncentrációjának negatív logaritmusa. ph < 7 : savas ph = 7 : semleges ph > 7 : lúgos Referencia feltételek: A kiváló ökológiai állapothoz, illetve erősen módosított- és mesterséges víztest esetén a maximális ökológiai potenciálhoz tartozó jellemzői annak a zavartalan (ahol az emberi tevékenység hatásai nem jellemzőek) víztestnek, melyhez az értékelni kívánt víztest állapotot hasonlítjuk. Részvízgyűjtő: Olyan földterületet jelent, amelyről minden felszíni lefolyás vízfolyások, folyók, esetleg tavak sorozatán keresztül egy vízfolyás egy bizonyos pontjához folyik (ami általában egy tó vagy folyók összefolyása). Szárazföldi víz: A szárazföldi víz a szárazulatok álló és folyóvizei, szemben az óceánnal és a tengerekkel. A legtöbb szárazföldi víznek felszíni összeköttetése van a világtengerrel. Szaprobitás: A biológiai vízminősítés egyik tulajdonságcsoportja, amely a víz szervesanyag-bontó képességét mutatja. Szennyezés: Olyan, emberi tevékenységből származó anyagok, és hő közvetlen vagy közvetett bevezetését jelenti a levegőbe, a vízbe vagy a talajba, amelyek károsak lehetnek az emberi egészségre, a vízi ökoszisztémákra vagy a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémákra, amelyek az anyagi tulajdon károsodását eredményezik, vagy amelyek rontják, illetve zavarják a környezet élvezetét vagy más, jogszerű használatát. Szennyezőanyag: Minden olyan anyag, amely szennyeződést okozhat. Terhelés: Hajtóerő, a hatótényezőkként megnyilvánuló, felszíni vagy felszín alatti víztestre irányuló, közvetlen hatásai. Természetes index: Azt adott víztest összesített fajlistájában és/vagy az A-D értékkel súlyozott fajlistájában milyen arányban szerepelnek a TVK és/vagy SZMT(P) szerint a természetes állapotokra utaló lágyszárú fajok a degradációra, antropogén 6

7 hatásra utaló fajokhoz képest. Alapvetően jellemzi a víztest (v. mintaterület) zavartalanságának/természetközeliségének fokát Természetes vizek: Olyan vizek, melyek zavartalan állapotukban természetes vízfolyást vagy állóvizet alkottak vagy annak részei voltak. Tó: Nyílt vízfelületű állóvíz keskeny part menti növényzettel ill. hinaras állománnyal. Szennyvíz Az ipari vagy háztartási vízfogyasztás végterméke. Védett terület: Valamilyen ok miatt különleges védettséget élvező terület. Ez az ok lehet természetvédelmi, vízbázis-védelmi, vagy gazdasági szempontból jelentős fajok élőhelye, stb.. A védettség tehát a VKI-ban nem csak a természetvédelem szempontjából értendő. Veszélyes anyagok: Olyan anyagok vagy az anyagoknak olyan csoportjai, amelyek mérgezőek, állandóak és képesek a bioakkumulációra, továbbá az olyan anyagok vagy az anyagok olyan csoportjai, amelyek az előbbiekkel egyenértékű problémákat okoznak. VGT, vízgyűjtő-gazdálkodási terv: A VGT tartalmazza a vízgyűjtők jellemzőinek és a környezeti célkitűzések összefoglalását, valamint a vizek jó állapotának elérése érdekében a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban megvalósítandó intézkedéseket. A VGT elsősorban azoknak a szabályozásoknak és intézkedési programoknak az összefoglalása, amelyek együttesen biztosítják, hogy az ennek alapján végrehajtott beavatkozások hatására a környezeti célkitűzések elérhetők legyenek. A VGT egy sajátos terv, mely a környezeti célkitűzések és a társadalmi igények összehangolása mellett tartalmazza a megvalósíthatóság (költségek, finanszírozhatóság, társadalmi támogatottság stb.) elemzését is, de nem jelenti a beavatkozások konkrét kiviteli terv szintű részletes kimunkálását. A VKI szerint a vízgyűjtőkerület képezi a tervezés alapját. Magyarország teljes területe a Duna-medencébe esik, így csak egy vízgyűjtőkerület gazdálkodási tervezésében érdekelt. A Duna esetében a vízgyűjtő-gazdálkodási terv két részben készül el. Az A rész a vízgyűjtőkerület egészére vonatkozó átfogó jellegű információkat tartalmazza, míg a B rész (a többi országhoz hasonlóan) Magyarország részletes terve. Vízgyűjtő: Olyan földterületet jelent, amelyről minden felszíni lefolyás vízfolyások, folyók, esetleg tavak sorozatán keresztül egyszerű, tölcsér vagy deltatorkolatnál a tengerbe folyik. A vízgyűjtő fogalma tehát a VKI-ban teljesen más, mint a korábban volt: csak a tengerbe ömlő folyóknak van vízgyűjtőjük. A többi valamely folyó részvízgyűjtője. Magyarország például teljes egészében a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik, a Dunába folyó vizeknek már csak részvízgyűjtőjük lehet. Vízgyűjtő kerület: A szárazföldnek vagy tengernek olyan területrészét jelenti, amelyet egy vagy több szomszédos vízgyűjtőből alakítanak ki a hozzá kapcsolódó felszín alatti vizekkel és tengerparti vizekkel együtt, és amelyet a vízgyűjtő gazdálkodás fő egységeként határoz meg. Magyarország például a Dunának vízgyűjtő kerülete. Vízszennyezés: Vízszennyezés alatt az emberi tevékenység hatására kialakuló olyan körülményeket értjük, amelyek közvetlenül befolyásolják a felszíni, illetve a felszín alatti vizek minőségét. 7

8 Víztest: A VKI szerinti vízgazdálkodási tervezés alapegysége, ezért a VKI alapegysége is. Olyan különálló és jelentős elem, mely tulajdonságaiban bizonyos mértékig homogén. Víztípus: Robosztus hidromorfológiai jellemzők alapján meghatározott tipológiai egység. Hasonló jellegű víztestek csoportosításának és jellemzésének eszköze. Vizsgálati monitoring: Célja nem ismert folyamatok és összefüggések feltárása, ill. a váratlan események (katasztrófák, haváriák) hatásának észlelése és vizsgálata. VKI, Víz Keretirányelv: Az EU vízgazdálkodási politikája, amelyben azt a célt tűzték ki, hogy jó állapotba hoznak minden felszíni és felszín alatti vizet az EU egész területén. A VKI az Európai Parlament és a Tanács /6EK számú irányelve, mely. december -én lépett hatályba. Wetland: A vizenyős területeket melyek átmenetet (ökoton) képeznek a szárazföldi és a vízi élőhelyek között. W-ÉRTÉK (NEDVESSÉGIGÉNY): A víztest lágyszárú növényzete miként oszlik meg a nedvességigény alapján, mekkora hányada valódi vízi-, mocsári- mocsárréti növény, ill. a szárazföld irányába mutató üde- és szárazabb termőhelyeket jelző növényzet. ZONÁCIÓ-INDEX: Egy adott víztér zonációszerkezete mennyiben egyezik meg az elméleti (referencia-hely és/vagy referencia-állapot) zonációszerkezettel. A víz kémiai, fizikai és biológiai jellemzői A víz (HO) színtelen, vastagabb rétegben kékes színű, ízetlen, szagtalan folyadék. Olvadáspontja, valamint az atm nyomáson mért forráspontja a Celsius hőmérsékleti skála két alappontja:, C és C. A víz mindhárom halmazállapotában szilárd-jég, folyékony-víz és légnemű-vízgőz jól megfigyelhető a természetben és laboratóriumi között is. Remekül használható iskolai kísérletekhez különféle tulajdonságainak a megfigyeléséhez. A vízmolekulában az oxigénatom és a hidrogénatomok kovalens kötéssel kapcsolódnak egymáshoz. Ez azonban nem egy egyenes mentén történik, hanem a két O-H kötés fokos szöget zár be egymással, ezért a vízmolekula dipólust alkot, azaz pozitív és negatív elektromos töltése van. Mivel az oxigénmolekulának nagy az elektronegativítása az O-H kötések kötő elektronpárjait magához vonzza, így a hidrogénatom atommagja (proton) körül az elektronsűrűség kicsi lesz. A pozitív töltésű proton viszont egy másik vízmolekula oxigénatomjának a nemkötő elektronpárjait vonzza magához, így a hidrogénatom két oxigénatomhoz kapcsolódik. Az egyikhez kovalens kötéssel, a másikhoz egy sokkal gyengébb másodrendű kötéssel. Ezt a másodrendű kötést hidrogénkötésnek nevezzük, amelynek köszönhető a víz azon különleges tulajdonságai, amelyek az élővilág szempontjából óriási jelentőségűek. A vízben kialakuló hidrogénkötések az oka annak, hogy a víz szobahőmérsékleten folyékony, hogy nagy az olvadás- és forráshője, hogy + C-on a legnagyobb a sűrűsége, valamint a víz felületi feszültsége és a belső súrlódása is. A víz az elektromosságot igen rosszul vezeti, mivel csak kevéssé disszociál hidroxidés hidroxóniumionokra. Más anyagokhoz viszonyítva a fajhője nagy, ezért jó fűtő- és hűtőanyag. Nagy a párolgáshője is, ezért kondenzáló gőze fűtésre jól használható.

9 Az elemek egy része vízzel nem reagál, vagy csak fizikailag, ebben az esetben azonban rendszerint rosszul oldódik benne. Az elemek nagy része viszont megfelelő hőmérsékleten reakcióba lép a vízzel. A vízmolekula a körülményektől függően lehet: Protondonor (sav) Protonakceptor (bázis) Elektronpárdonor (ligandum) Elektrondonor (redukálószer) Elektronakceptor (oxidálószer) A víz nagy dielektromos állandója a molekulaszerkezetével magyarázható, ennek a tulajdonságának tulajdonítható, hogy a benne oldott elektrolitok nagymértékben ionjaikra disszociálnak (esnek szét). A víz disszociációja során oxóniumionokra és hidroxidionokra esik szét: H O HO+ + oxóniumion OHhidroxidion A tiszta vízben és híg vizes oldatban az oxóniumionok és hidroxidionok egyensúlyi koncentrációinak szorzata állandó, ha a hőmérséklet állandó. Kvíz = C-on [HO+ ]e [ OH- ]e Kvíz = - (mol/dm) Ez a szorzat a víz ionszorzata (Kvíz). Az oxóniumionok és a hidroxidionok koncentrációjának a mértéke határozza meg a vizes oldatok kémhatását, amely az egyik legfontosabb tulajdonságuk. Ha egy vizes oldatban az oxóniumionok koncentrációja nagyobb, mint a hidroxidionoké, savas, ha a hidroxidionoké a nagyobb, akkor lúgos kémhatásról beszélünk. Semleges oldatokban és a tiszta vízben a víz ionjainak koncentrációja egyenlő. Értékét ph-nak nevezzük, amely az oxóniumion-koncentráció -es alapú hatványként felírva a kitevő --szerese. A semleges oldatok ph-ja 7. A savas oldatoké 7-nél kisebb, a lúgos oldatokat pedig 7-nél nagyobb ph jellemzi. A víz igen sok anyagnak jó oldószere. Molekulaszerkezetével magyarázható a hidratálás jelensége is, amikor a víz mint oldószer az oldódó anyag részecskéit hidrátburokkal veszi körül. A természetes vizek, amelyek a levegővel érintkezve abból valamennyi széndioxidot vesznek fel, olyan anyagokat is képesek oldani, ami egyébként a vízben oldhatatlan, mint pl. a kalcium- és magnézium-karbonát. A vízben oldódó kalciumés magnézium sók a vizet keménnyé teszik. Az ilyen vízben nem habzik a szappan, a vízkő kicsapódás miatt kazánok üzemeltetésére sem alkalmas, de gondot okoz a háztartásokban is (mosógép, gőzölős vasaló, kávéfőző, stb.) A vízben oldott kalcium- és magnéziumsók okozzák a víz keménységét, amelynek mértékét keménységi fokban fejezzük ki. Leggyakrabban a német keménységi fokot használjuk, amelynél német keménységi fokú az a víz, amelynek literjében mg kalcium-oxiddal egyenértékű kalcium- és magnéziumsó van oldva. Megkülönböztetünk változó keménységet, amelyet a hidrogén-karbonátok okoznak. Ezek forralással eltávolíthatóak. A többi, vízben oldott kalcium- és magnéziumsó adja az állandó keménységet. A kettőnek az összege adja az összes keménységet. A nagyon kemény vizek sem emberi, sem ipari felhasználásra nem alkalmasak. Ezek keménysége meghaladja a német keménységi fokot. Ezeket a vizeket felhasználás előtt lágyítják, azaz olyan vegyületeket adnak hozzá, amik a kalciumés magnéziumsókkal oldhatatlan vegyületeket képeznek, amelyeket ezután 9

10 szűréssel vagy ülepítéssel el tudnak távolítani a vízből. Ilyen vegyület pl. a trinátrium-foszfát. A víz biológiai jellemzőit a benne található mikroszkopikus élőlények adják. Ezek lehetnek a vízben természetesen élőforduló élőlények, de lehetnek a szennyvízzel bejutó kórokozó baktériumok, vírusok, bélférgek, stb is. A természetesen előforduló, aljzat nélküli, lebegő vagy úszó mikroszkopikus élőlények alkotta társulást planktonnak nevezzük. Megkülönböztetünk bakterioplanktont, fitoplanktont és zooplanktont. A fitoplantonnak további társulás sorozatai (Oligotrofikus Desmidiacea plankton Eutrofikus Chlorococcales plankton) vannak, de ezekre itt nem térünk ki bővebben. A zooplanktont a kontinentális vizekben három nagy rendszertaniegység fajai alkotják: véglények (Protozoa), villásférgek (Aschelminthes: Rotatoria és Gastrotricha) és az ízeltlábúak (Arthropoda: Crustacea). A szennyvízzel vagy utólag a vízbe került kórokozó mikroszkopikus élőlények közül a legjelentősebbek, azaz legveszélyesebbek: a koleravibriók, Salmonella sp. (Salmonella typhi tifusz), Shigella sp. (vérhas, dizentéria), leptospirák (a májat, vesét, központi idegrendszert támadják meg, Coliforms (hasmenés), vírusok (hepatitis, hányás-hasmenés okozói), paraziták (különféle bélférgek).. A víz jelentősége az élőlények számára A víz kémiailag egy roppant egyszerű vegyület, amely két hidrogén atomból és egy oxigénatomból áll. A hasonló típusú és nagyságú vegyületektől tulajdonságai lényegesen eltérnek, mondhatnánk azt, hogy kicsit abnormálisan viselkedik a többiekhez képest. De éppen ez az eltérő viselkedés az, ami lehetővé tette az élet kialakulását és megmaradását a Földön. Ezeket a különleges tulajdonságokat a vízmolekula dipólus jellege és a vízmolekulák között létrejövő hidrogénkötések okozzák. A víz mint környezet (Dr. Felföldy Lajos): Valamely élőlény vagy élőlénytársulás környezete a rá ható külső hatások összesége: a szükséges és káros tényezők összhatása. A léthez szükséges feltételeket a környezet nyújtja. A vízi környezetben élő szervezetre ható legfontosabb tényezők az oldott gázok, a szervetlen és szerves oldott és oldhatatlan anyagok, ezek minősége, mennyisége, aránya egymáshoz, a hőmérséklet, a fény, a dinamikus viszonyok (a víz mozgása), a mesterséges eredetű, nem természetes hatások és a többi élőlények. Az élet a vízben alakult ki és a mai napig számtalan élőlénynek nyújt élőhelyet. Ezek a természetes vizek alkotják a Föld vízburkát, azaz a hidroszférát. A víz átlátszósága, azaz hogy a fényt átengedi teszi lehetővé a vízben való életet. Az, hogy a téli, hideg időszakban nem fagynak meg, nem pusztulnak el a vízi élőlények ez a víz anomáliájának köszönhető. Ez azt jelenti, hogy a vízmolekulák C-on érik el a lehető legnagyobb stabilitást és a legsűrűbb elrendeződést. Ennek következtében a víz ilyenkor a legnehezebb. Ha a víz tovább hűl, akkor elindul a vízmolekuláknak egy másik fajta elrendeződése, a kristályképződés, ahol kristályokban a vízmolekulák távolabb helyezkednek el egymástól, így a jég fajsúlya könnyebb a C-os vízénél. Ennek következtében a jég úszik a vízen, a C-os víz pedig felgyülemlik a mélyben. Ez a C-os víz biztosítja a vízi élőlények számára a túlélést a téli, hideg időszakban. A víz anomáliájának köszönhetően alakulnak ki a nagyobb víztömegek termikus rétegződése, amely szintén hatással van a vízi élővilágra. Az élőlények szervezetének fő alkotóeleme, testük -9 %-a víz. A fák víztartalma % körüli, míg egy felnőtt emberé 6-7 %, az újszülöttek szervezete 7- %-ban tartalmaz vizet, a tengeri uborkák és medúzák víztartalma 9 %-os. A víz az élő szervezetek tápanyaga, a növények fotoszintézisének nélkülözhetetlen eleme.

11 6 CO + 6 HO + fény C6HO6 + 6 O A víz jó oldószere az ionrácsos és poláris molekularácsos anyagoknak. A vízben oldott ásványi anyagok az élő szervezetek számára nélkülözhetetlenek. A növények a tápanyagokat vizes oldat formájában tudják felvenni. Valójában magát a sejtet egy kolloid vizes oldatnak tekinthetjük. Az állatok testfolyadéka, vére is egy vizes oldat. Reakció közege és reakciópartnere a sejtekben végbemenő folyamatoknak. Kicsi a belső súrlódása, benne a részecskék könnyen diffundálnak, ezért jó reakció és jó szállító közeg. A nagy felületi feszültsége által határhártyákat képez, valamint ezért lehet a víz felszíne is élőhely. A nagy fajhője által védelmet nyújt a hőingadozásokkal szemben, így az éghajlat alakításában nagy szerepet játszik. Nagy párolgáshője biztosítja a növények és állatok szervezetének a hűtését párologtatás illetve izzadás által, mivel a víz párologtatása jelentős hőelvonással, azaz hűtéssel jár. Rossz hővezetőképessége miatt jó hőszigetelő, így pl. a hótakaró megakadályozza a talaj mélyebb rétegeinek az átfagyását. A különféle ásványvizeknek, termálvizeknek az egészségre való jótékony hatása is jelentős.. Ivóvíz Az előző fejezetben említettük, hogy a víz az élőlények és köztük az emberi szervezet fő alkotó eleme, valamint az életfontosságú biológiai folyamatok résztvevője, reakcióközege és a létrejött anyagok szállító közege is. Víz nélkül nincs élet! Ha a szervezet nem jut elegendő mennyiségű és minőségű vízhez, akkor kiszárad, majd elpusztul. Víz nélkül kb. napig bírjuk ki. Egy egészséges felnőtt embernek naponta kb. - liter vízre van szüksége ahhoz, hogy szervezete jól működjön. Az a tiszta víz nagy kincs, jelenleg kb., milliárd embernek nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz a világon. Ivóvíznek nevezzük az emberi fogyasztásra alkalmas vizet. Földünk édesvízkészletének kb. kétharmada fagyott állapotba található. A legnagyobb tartalékok Kanadában, Alaszkában és Grönlandon találhatóak. Az édesvíz 9 %-a felszín alatti víz. Magyarország ivóvízét 9%-ban a felszínalatti vizek adják. Ezek elsősorban forrásvizek, karsztvizek és rétegvizek lehetnek. Felszíni ivóvízforrásaink nagyobb folyóink, valamint a Balaton. Ezekből vízkivételi művekkel veszik ki a vizet, a parti szűrésű vizek is a felszíni vizekből táplálkoznak. A rétegvizek a talaj felszínétől legalább m mélységben találhatók, a felszíni szennyeződésektől vízzáró rétegekkel védett víztömegek. Vízminőségük alapvetően jó, de sokszor vasat és mangánt oldanak ki a kőzetekből. A rétegvizeket kutakkal csapoljuk meg, ezek mélysége akár több száz méter is lehet. A búvárszivattyúkkal felszínre termelt nyersvizet esetenként gáztalanításnak kell alávetni, majd vas- és mangántalanításra, bizonyos területeken ammóniamentesítésre van szükség ahhoz, hogy kiváló ivóvíz váljon belőle. Az ivóvíz %-át nyerjük karsztvizekből. A mészkő és a dolomit kőzetek hasadékokkal átjárt rendszerében tárolódó felszín alatti vizet nevezzük

12 karsztvíznek. A karsztvizek rendszerint jó minőségűek, általában csak a keménységük magas, amit a víztartó rétegből kioldott kalcium- és magnéziumionok okoznak. Mindhárom típusú víznyerő helyről kitermelt vizet általában fertőtleníteni kell azért, hogy a tisztítása után a jó minőséget a fogyasztásig megőrizze. Forrás: A következő ábra a vízellátás folyamatát ábrázolja: Forrás: Az ivóvíz minőségére vonatkozó előírásokat a /. (X..) Kormányrendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és ellenőrzés rendjéről határozza meg. A közegészségügyi előírások a főzésre, mosogatásra, testi tisztálkodásra szolgáló víztől ugyanazokat a tulajdonságokat követelik, meg mint az ivóvíztől. Az ivóvíz érzékszervi ellenőrzés tekintetében: színtelen, átlátszó, szagtalan, kellemes ízű kell, hogy legyen. Kémiailag ne tartalmazzon az egészségre ártalmas anyagokat, valamint ne legyen sem túl kemény, sem túl lágy víz. Mikrobiológiai és biológia szempontból ne tartalmazzon kórokozókat, valamint parazitákat. A közfogyasztású ivóvizek vizsgálatát és ellenőrzését az Országos Közegészségügyi Intézet és az Állami Népegyészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) végzi.. A víz körforgása Hogyan lehet az, hogy a tengerek, óceánok vize sós, a szárazföldi vizeké viszont édes? Ennek oka a víz körforgásában rejlik. Minden szárazföldi víz eredendően a tengerekből, óceánokból származik. A napsugárzás hatására az óceánok, tengerek vize párolog, hátrahagyva a benne oldott sókat. Az elpárolgott víz a légkörben

13 felhőkké áll össze, majd a felhőkből a víz eső vagy hó formájában a szárazföldre jut. Ez a csapadék a szárazföld vízellátásának a forrása. A szárazföldre jutott csapadék vagy beszivárog a talajba, vagy lefolyik a föld felszínén. Az esővíz a talajjal, földdel érintkezve újra feltöltődik ásványi anyagokkal, mivel a víz oldó hatása jó. A lejtőkön lefolyó csapadék vizet a kisebb vízfolyások, majd a nagyobb folyók összegyűjtik, amelyek végül visszaszállítják a vizet a tengerekben és az óceánokba. Ezt a ciklikus folyamatot a víz nagy körforgásának nevezzük. Amikor a csapadék olyan területre hullik, ahol vegetáció van, a növények a csapadék egy részét a felületükön egyből felszívják, a talajba beszivárgott vizet pedig a gyökérzetükön keresztül veszik fel. Azonban a növények a felvett víz egy részét elpárologtatják, ezzel hűtve magukat. Az elpárologtatott víz újra felhőkké sűrűsödhet, amelyből csapadék formájában a víz újra visszahullhat a talajra, ahonnan a növények újra felszívhatják. Ezt a folyamatot a víz kis körforgásának nevezzük. Felszíni és felszínalatti vízformák.. A szárazföldi vizek A szárazföldi víz a szárazulatok álló és folyóvizei, szemben az óceánnal és a tengerekkel. A legtöbb szárazföldi víznek felszíni összeköttetése van a világtengerrel. Az óceánok és a szárazföldi vizek egymástól leginkább a bennük oldott sók mennyiségében és minőségében különböznek. A szárazföldi vizeket belvíz kifejezéssel is illetjük. A szárazföldi- vagy belvizek között vannak felszíni és felszínalatti vizek, lefolyásos és lefolyástalan vizek, édesvizek és sósvizek, természetes és mesterséges vizek. A szárazföldi vizek (belvizek) tovább csoportosíthatók: Felszín alatti vizek: Források Folyóvizek (patak, folyó, folyam)

14 Állóvizek - tó - kisebb tavak - mocsár, láp - időszakos vizek és kisvizek (tócsa, pocsolya telmák, stb.) Különleges hőmérsékleti és vegyi sajátosságokkal rendelkező vizek - hévíz, hó és jég - brakvizek, sósvizek, szikesek, kénes vizek, stb. - szennyvizek (Forrás: Padisák J. ).. Felszín alatti vizek A feszín alatti vizek jelentős mértékben a csapadékvízből származnak a talajba, vagy kőzetek repedéseibe való beszivárgása folytán. Kisebb mértékben közvetve is a mélybe juthatnak pl. a folyókból, tavakból, a mederaljzaton lévő repedéseken, illetve víznyelőkön keresztül. A feszín alatti vizek közt a talajvíz a legjelentősebb. A talajvíz a vízzáró kőzetrétegek és a felszíni talajréteg között található. A talajvíz szintje nem állandó, az éghajlati elemek ingadozásával változik. A felszín alatti vizek másik csoportja a rétegvizek vagy artézi vizek. A rétegvizet alulról és felülről is vízzáró réteg veszi körül. Az artézi vizek Magyarországon fontos ivóvízbázist képeznek. A kőzetek belsejében mozgó vizeket melyek barlangokban, földalatti tavakban gyűlnek össze résvizeknek nevezzük. A karbonátos karsztosodó kőzetekben karsztvízként emlegetjük. Hazánk karsztvizekben is bővelkedik, amelynek szintén fontos szerepe van az ivóvízellátásban. A víz a felszín alatt ásványi anyagokat oldhat ki a kőzetekből. A z oldott ásványanyag tartalmától függően nevezhetjük ásványvíznek, és ha gyógyászati célra is alkalmas, akkor gyógyvíz a neve... Források A feszíni és a felszín alatti vizek közötti kapcsolatot a források teremtik meg. A források vize természetes úton vagy mesterségesen, mint az ásott kutak a felszínre kerülő felszín alatti víz. Megkülönböztetünk felszálló és leszálló forrásokat. Ha a víz a nagyobb mélységből a víz hidrosztatikai nyomásának vagy a gázok felhajtó erejének hatásra tör fel, akkor felszálló forrásról beszélünk. A leszálló forrásoknál a víztartó rétegek a forrás felé lejtenek és a csapadék mennyiségének függvényében szélsőségesen változó a hozamúk... Folyóvizek A folyóvizek alatt a vízfolyások minden lehetséges formáit értjük. A vízfolyások víztömege állandóan lejtő, többé-kevésbé kanyargós, kialakult mederben mozog, a legkisebb ellenállás irányába a magasabbról az alacsonyabb pont felé a vízhozam kisebb-nagyabb mérvű ingadozása mellett. A folyóvizek jellegét meghatározhatják a klimatikus viszonyok, a geológiai tényezők, a vízjárások vagy a vízválasztók jellege.

15 A folyóvizek lehetnek: Folyamok: km-nél nagyobb vízgyűjtő területű, átlagos vízhozamuk m/s feletti, hosszúságuk legalább km, közepes vagy kis esésű de mély medrű vízfolyások, melyek a világtengerbe ömlenek. Folyók: nagy vízgyűjtő-területű, nagy vízhozamú, különböző esésű, közepes mederméretű vízfolyások. A folyók lehetnek vízgyűjtőterületük nagysága, átlagos vízhozama és hosszúsága szerint nagy folyó,vagy közepes nagyságú folyó, vagy kis folyó. Kisvízfolyások: a patak túlnyomórészt hegyvidéki gyorsfolyású kisvízfolyás, a csermely kis vízhozamú, dombvidéki, az ér az alföldi területek szélsőséges vízjárású vízfolyás... Állóvizek Az állóvíz a szárazföld mélyedéseiben elhelyezkedő, minden oldalról zárt álló víztömeg, medre egész élete folyamán töltődik és nincs közvetlen kapcsolatban a tengerrel. Típusai: tó, kopolya fertő, láp mocsár, tömpöly, pocsolya, dagonya, tocsogó, telma. A föld minden állóvize időszakosnak tekinthető, mert a feltöltési folyamatok miatt a születése pillanatában pusztulásra ítélt (Forrás Padisák ). A tó nyílt vízfelületű állóvíz keskeny part menti növényzettel ill. hinaras állománnyal. A fertő sekély tó, és területének több mint /-a kiemelkedő mocsári növényzettel borított, kisebbnagyobb, nyíltvízi tisztásokkal. Ha a nyíltvíz csak foltokban van jelen, akkor mocsárról, ha a vízi növényzet elszaporodása miatt csak tocsogók vannak, akkor lápról beszélünk. Gyakran nehezen állapítható meg, hogy a víztér mocsár vagy láp ilyenkor átmeneti lápnak nevezhetjük a vízteret..6. Különleges hőmérsékleti és vegyi sajátosságokkal rendelkező vizek Ide tartoznak, a különleges hőmérsékleti sajátságokkal rendelkező termálvizek, illetve a hó és a jég, a tengervíz és az édesvíz összefolyásának határán kialakuló brakvizek, valamint a szárazföldi sós vizek, amelyek lehetnek világóceánból lefűződő tavak, vagy feltöltődött tengeröblök, mint pl. a szikes vizek. A szennyvizek eredetüket és összetételüket tekintve igen különbözőek lehetnek, a poliszapróbia különböző fokozataival jellemezhetők. (Forrás: Padisak ) A vizenyős területeket melyek átmenetet (ökoton) képeznek a szárazföldi és a vízi élőhelyek között, Wetland-nak nevezi a modern limnológia. Lehetnek állandóan (tőzeges mocsarak) és időszakosan nedvesek. 6. Víz Keretirányelv Az Európai Unió új Víz Politikáját, a Víz Keretirányelvet. december -én hatályba léptették, ami azt a célt tűzte ki, hogy -ig jó állapotba kell hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetén ez egyáltalán lehetséges és fenntarthatóvá kell tenni a jó állapotot. A Keretirányelv hatálya minden olyan emberi tevékenységre kiterjed, amely jelentős mértékben kedvezőtlenül befolyásolhatja a vizek állapotát és így akadályozhatja a vizek jó állapotának elérését, illetve megőrzését.

16 A Keretirányelv egyes esetekben lehetőséget ad kevésbé szigorú környezeti célkitűzések megfogalmazására és későbbi határidők kijelölésére. Kevésbé szigorú környezeti célkitűzések is megállapíthatók akkor, ha egy víztestet olyan mértékben befolyásol az emberi tevékenység, vagy annak természetes viszonyai olyanok, hogy jó állapotát lehetetlen vagy csak ésszerűtlenül költséges módon lehet elérni. A kevésbé szigorú környezeti célkitűzéseket alaposan indokolni kell és minden gyakorlati lépést meg kell tenni a vizek állapota további romlásának megelőzésére. Az EU Víz Keretirányelv a vízgazdálkodást nem határon belül, hanem azon túlnyúlva a vízgyűjtő területenkénti megvalósulását segíti elő hozzájárulva a vízvédelem harmonizálásához és a vizek terhelésének csökkentéséhez. A jogszabály a vizek védelmének egységes - elsősorban ökológiai - szempontok szerinti, végrehajtását írja elő. A Víz Keretirányelvet át kell venni a nemzeti jogrendszerbe, és évvel a hatálybalépése után el kell érni a vizek és a hozzájuk kapcsolódó vizes élőhelyek jó állapotát Európában. A VKI célkitűzései A Víz Keretirányelv megteremti a jogi kereteket a szárazföldi felszíni vizek, az átmeneti vizek, a parti vizek és a felszín alatti vizek védelmének megvalósításához. Az általános célokat az. cikk határozza meg: A vízi ökoszisztémák, és - tekintettel azok vízszükségletére - a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes élőhelyek állapotának javítása és védelme. A vízkészletek fenntartható használatának elősegítése. A különösen veszélyes anyagok vizekbe való bevezetésének fokozatos csökkentése és megszüntetése. A felszín alatti vizek szennyezésének csökkentése. Az áradások és aszályok hatásainak mérséklése. A környezeti célkitűzéseket a. cikk határozza meg. A legfontosabb előírások a felszíni vizekkel kapcsolatban: El kell érni a víztestek jó ökológiai állapotát év alatt. El kell érni az erősen módosított és mesterséges víztestek jó potenciálját és jó kémiai állapotát év alatt. Meg kell akadályozni a felszíni vizek állapotának romlását. A legfontosabb előírások a felszín alatti vizekre vonatkozóan: El kell érni a jó mennyiségi és minőségi állapotot év alatt. Vissza kell fordítani a jelentős terhelési trendeket. Meg kell akadályozni, illetve korlátozni kell a káros anyagok vizekbe történő bejutását. Meg kell akadályozni a felszín alatti vizek állapotának romlását. 6

17 Az Európai Parlament és a Tanács - tekintettel a felszín alatti vizek védelmére speciális intézkedéseket írt elő a vízszennyezés korlátozására és csökkentésére vonatkozóan. A mesterséges és erősen módosított víztestek külön kategóriát képeznek, kijelölésük minden esetben csak az adott állapot javítási lehetőségeinek alapos vizsgálatát követően történhet meg. Ezeknél a víztesteknél, illetve víztestrészeknél, amelyek esetében a jó ökológiai állapot egyáltalán nem, illetve elviselhető mértékű ráfordításokkal nem állítható helyre, valamint a helyreállítás bizonyos vízhasználatokat (mint a vízerőművek, hajózás, árvízvédelem) döntően akadályozhat, a jó ökológiai potenciál elérése a cél. Az erősen módosított víztestek kijelöléséhez elvégzett vizsgálatok során nem csak a már meglévő vízállapotokra, hanem az emberi beavatkozások következtében fellépő változásokra is tekintettel kell lenni. Ezekben az esetekben a döntési folyamat során alternatív környezeti lehetőségeket is vizsgálni kell. VKI által előírt feladatok A Víz Keretirányelv által meghatározott feladatok a következők: állapotfelvétel (jelenlegi állapot), a célok meghatározása (az elérendő állapot), intézkedések meghatározása a célok eléréséhez. Fontos részfeladatok a következők: Vízgyűjtő egységek meghatározása Nemzetközi vízgyűjtő egységekhez való besorolás A vizek jellemzőinek elemzése a vízgyűjtőkön: A felszíni víztípusok megállapítása Referencia-feltételek és mérőhelyek megállapítása A felszín alatti vizek leírása Az emberi tevékenységek hatásainak vizsgálata Jellemzési kritériumok kidolgozása Felügyeleti módok megállapítása A vizek állapotának értékelése Gazdasági elemzések elvégzése A költség-visszatérülés elvének átültetése 7

18 Jogharmonizáció A Víz Keretirányelv. cikke szerint a nemzeti jogba való átültetésnek éven belül kell megtörténnie. A Víz Keretirányelv harmonizációjának legfontosabb, várhatóan törvényi szabályozást is igénylő részei és előírásai: Fogalom-meghatározások. A vízgyűjtőkön való vízgazdálkodás alapelvei. A határokon átnyúló vízgazdálkodás koordinálására vonatkozó kötelezettségek. A Keretirányelv jó vízállapotra vonatkozó célkitűzései. A határidők meghosszabbításának és egyes előírások könnyítésének lehetőségei. Intézkedési programok és vízgyűjtő-gazdálkodási tervek eszközei. A Víz Keretirányelv összetettsége nem teszi lehetővé valamennyi szakmai előírás, mint például az intézkedési programok és vízgyűjtő-gazdálkodási tervek összeállításához, valamint a társadalom bevonásának megvalósításához szükséges eljárások, vagy az állapotfelmérés, az értékelés, a monitoring, vagy a jelentések készítése szabályainak törvényi meghatározását. Ez az alacsonyabb szintű jogszabályok feladata, amelyeknek azonban illeszkedniük kell a törvényi szabályozáshoz. Vízgazdálkodás és koordináció a vízgyűjtőkön A Víz Keretirányelv. cikkében meghatározott vízgyűjtőkön koordinált vízgazdálkodás a Keretirányelv fontos eleme, amelyre fel kell készülnie a magyar vízgazdálkodásnak. Ahhoz, hogy a Víz Keretirányelv célkitűzései megvalósuljanak, az EU tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a Víz Keretirányelv - különösen az intézkedési programokra vonatkozó - előírásai, valamennyi vízgyűjtő egységen koordinált módon megvalósuljanak. A nemzetközi vízgyűjtők esetében az érintett országoknak közösen kell a koordináció megvalósításán fáradozniuk. A nemzeti és nemzetközi vízgyűjtő egységeken egyetlen vízgyűjtő-gazdálkodási tervet kell készíteni. Nemzeti vízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítése csak abban az esetben jöhet szóba, ha a koordináció végrehajtása nem járt sikerrel. Mindemellett a nemzetközi vízgyűjtőn érintett tagállamoknak amennyire lehetséges, együtt kell működniük a nem tagállamokkal a közös vízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítésében. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek elkészítése és végrehajtása során az adatgyűjtéstől az értékeléseken és a célkitűzések megállapításán át, az intézkedések végrehajtásáig nagyon sokrétű munkára van szükség. A Víz Keretirányelv VII. Melléklete szerint a vízgyűjtő-gazdálkodási terveknek tartalmazniuk kell többek között a vízgyűjtő általános leírását, beleértve a felszín alatti vizeket is, minden jelentősebb terhelés és emberi tevékenység vizekre való hatásainak összefoglalását, a védett területek és a megfigyelési hálózat leírását, a vizekre vonatkozó környezeti célkitűzések listáját,

19 a gazdasági elemzés, valamint minden intézkedés és intézkedési program összefoglalását, az illetékes hatóságok felsorolását, továbbá a tájékoztatásra tett intézkedések és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítése során végzett társadalom bevonási tevékenység összefoglalását. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervet hatévenként meg kell újítani. A megújított tervekben rendszeresen dokumentálni kell az elvárt és elért eredményeket, illetve az egyes intézkedések kudarcait, valamint a könnyítések igénybevételének indoklását. Magyarország érdekében áll, hogy a Keretirányelvből adódó kötelezettségek teljesítése, mind Duna-vízgyűjtő szinten, mind nemzeti szinten egységes és összehasonlítható módon történjen. Ezért kötelező - elsősorban Magyarországon belül - az olyan előírások, mint például a vizek tipológiája, a terhelésekre vonatkozó legfontosabb kritériumok, az ökológiai értékelés illetve az adatok előkészítésének egyeztetése. Mindezek mellett annak az alapelvnek kell érvényesülnie, hogy a kritériumokat és elveket nemzeti és részben EU szinten kell meghatározni és kidolgozni, akkor is, ha a konkrét végrehajtás vízgyűjtő szinten fog történni. Kombinált módszer A kombinált módszer alkalmazását a Víz Keretirányelv. cikke írja elő. A felszíni vizekbe pontszerű, illetve diffúz forrásokból történő bevezetésekre vonatkozóan egyrészről - a technika jelenlegi állása szerint elérhető - emissziós értékek megállapítását, másrészt a bevezetésektől függő vízminőségi célkitűzések meghatározását írja elő. Amennyiben a vizek minőségére vonatkozó célkitűzéseket nem sikerül elérni, szigorúbb emissziós értékeket kell meghatározni. Különösen veszélyes anyagok A különösen veszélyes anyagok listája azokat az elemeket tartalmazza, amelyekben az Európai Parlament és az Európai Tanács megegyezett. A én tartott ülésén az Európai Parlament megegyezésre jutott a különösen veszélyes anyagok listájára vonatkozó javaslat kérdésében. Elfogadtak egy anyagból, illetve anyagcsoportból álló listát, amelyet "különösen veszélyes anyagok", "megvizsgálandó veszélyes anyagok" és "nem különösen veszélyes anyagok" alcsoportokra osztottak, és a Víz Keretirányelv X. Mellékletébe felvettek. Leginkább a "különösen veszélyes anyagok" csoportja (pl. higany és higanyvegyületek, stb.) figyelemre méltó. A Víz Keretirányelv 6. cikkének 6. bekezdése szerint a Bizottságnak a lista elfogadásától számítva hónap áll rendelkezésére, hogy javaslatot készítsen a listában érintett anyagok bevezetéseinek, kibocsátásainak és veszteségeinek megszűntetésére, vagy fokozatos csökkentésére, valamint az ehhez kapcsolódó ütemterv elkészítésére. A társadalom tájékoztatása és bevonása a VKI végrehajtásába A Keretirányelv. cikke a tagállamoktól megköveteli minden érdekelt aktív bevonását a Víz Keretirányelv által előírt tervezési folyamatba és az intézkedések végrehajtásába. A társadalom aktív bevonása elősegíti a tervezők és a társadalom közti bizalom kiépítését, és ezt a vizekkel kapcsolatos tervezett intézkedések során intenzíven fel kell használni. Forrás: 9

20 7. A felszíni vizek minősítése A magyar biológiai vízminőség alapját a Felföldy-féle minősítési rendszer (97) és a 9-es évek elejére tovább fejlesztő magyar hidrobiológusok (Dévai et. al, 99) munkái alkotják. A minőség a követelményeknek való megfelelés. Felföldy szerint a vízminőség a víz tulajdonságainak összessége. Dévai a vízminőséget ökológiai állapotként értelmezi. Nem jó vagy rossz víztestről beszél, hanem állapotteres reprezentáció alapján állapotokat különböztet meg, és a különbözőségek mértékét állapítja meg. Szerinte nem elegendő önmagában ismerni a víz minőségét, tudni kell, azt is, hogy a vizsgált paraméterek alapján mire használhatjuk. A víz fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak ismeretében eldönthetjük, hogy az adott víztest mennyire felel meg azoknak az emberi funkcióknak, melyre használni akarjuk. 7.. Felszíni vizek minősítése MSZ 79:99 szerint 99. január -től a felszíni vizek minősítése a MSZ 79 szabvány szerint történik hazánkban. A szabvány vízfolyásonként az országos törzshálózat keretében írja elő a mintavételek helyét, és annak gyakoriságát, és meghatározza felszíni víz minősítésének szempontjait. Nem foglalkozik a szabvány a vízhasználatok szerinti és a biológiai vízminősítéssel. Magyarország -es Európai Unióhoz történő csatlakozása azonban jelentős változást hozott a minősítésben, de a MSZ 79:99 a mai napig érvényben van. Az EU Víz Keretirányelv előírja, hogy a felszíni vizeket ökológiai állapotuk szerint is minősíteni kell, továbbá a kémiai állapot minősítésének kritériumaiban is változást hozott. Lásd: /. (XII..) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól. A minősítés a következő mutatók szerint történik:. Az oxigénháztartás jellemzői: - Oldott oxigén - Oxigén telítettség - Kémiai oxigénigény (KOIk és KOIps) - Biokémiai oxigénigény (BOI) - Összes szerves szén (TOC), oldott szerves szén (DOC. A nitrogén- és foszforháztartás jellemzői: - Összes nitrogén - Ammónium ion - Nitrit- és nitrát ion - Összes foszfor és oldott orto-foszfát ion - a-klorofill. Mikrobiológiai jellemzők - Coliformszám ml-ben - Fekális (termotoleráns) coliformszám ml-ben - Fekális streptococcus ml-ben - Salmonella ml-ben - Összes telepszám 7 oc-on - Összes telepszám oc-on.mikroszennyezők Szervetlenek:

21 Al, As, B, CN-, Zn, Hg, Cd, Cr, Cr(VI), Ni, Pb, Cu, Szervesek: Fenolok és homológjai Detergensek Kőolaj származékok Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) Illékony klórozott szénhidrogének Triazinszármazékok Peszticidek. Toxicitás és radioaktív anyagok - Daphnia teszt - Csíranövény teszt - Halteszt - Összes béta aktivitás - H - 9Sr -7Cs 6. Egyéb jellemzők: - Anionok: klorid, szulfát, karbonát, hidrokarbonát, fluorid, - Kationok: kálium, nátrium, kalcium, magnézium, vas, mangán - ph - Vezetőképesség - Összes lebegőanyag - Zavarosság Vegyük sorra az egyes mutatókat, hogy ezek a fogalmak a valóságban mit is takarnak: Az oxigénháztartás elemei: Oldott oxigén. A vízben oldott oxigén az élő szervezetek számára nélkülözhetetlen. A vizekben az oxigéntartalom fordítottan arányos a hőmérséklettel. C-on, normál légköri nyomáson mg/l körüli érték. Azonban pl. túlzott fotoszintetikus aktivitásnál az érték jóval magasabb is lehet. Ha a vizsgált víztestben szerves szennyeződés van az érték az átlagosnál alacsonyabb. Oxigén telítettség. A felszíni vizek oxigén telítettségét %-ban fejezik ki. Az előbbi példához visszatérve az oldott oxigén tartalom C-on, normál légköri nyomáson mg/l körüli érték, ez %-os telítettséget jelent. Kémiai oxigén igény. A vízben lévő oxidálható anyagok (szerves anyagok) mennyiségével arányos. Minél több a szerves anyag annál több oxidálószer kálium-permanganát vagy kálium-dikromát szükséges. Biokémiai oxigénigény. Az az oxigén menyiség, mely a vizsgálandó minta adott térfogatában lévő szerves anyagok aerob biológiai lebontásához szükséges. Nitrogén- és foszforháztartás elemei: A nitrogén megjelenése a felszíni vizekben öt csoportra osztható. Elemi nitrogén gáz, szerves nitrogén vegyületek, melyek élőlények testében, holt szerves anyagokban, és azok bomlástermékeiben találhatók, továbbá ammónia ill. ammónium ion, nitrit- és nitrát ion szervetlen nitrogén

22 formában. Az egyik legfontosabb növényi tápanyag lévén az előforduló nitrogén formák pontos képet adnak a felszíni vizek állapotáról. A foszfor a növényi plankton növekedését limitáló egyik leggyakoribb elem. Lehet oldott, (szervetlen és szerves) formában, ebben az esetben oldott ortofoszfátként definiáljuk. Továbbá előfordulhat részecske: bakteriális, növényi és állati forma, szuszpendált szervetlen részecskék, ásványok formájában. Ezeket az összetevőket összes foszforként határozzuk meg, mely természetesen magában foglalja az oldott orto-foszfát mennyiségét is. a-klorofill a fotoszintetizáló zöld növények festékanyaga. Hidrobiológiában az egységnyi víztömegben lévő mennyisége alapján következtetünk a fitoplankton mennyiségére és a fotoszintetikus aktivitásra. Mikrobiológiai jellemzők A víz minősítése szempontjából alapvető információval szolgál a felszíni vizekben eredetileg található és alkalomszerűen megjelenő mikroba közösség. A kiemelten veszélyes vagy fekális szennyeződésre utaló mikrobákat fajspecifikusan vizsgáljuk. Alkalmazunk gyűjtőparaméteres meghatározást is az egyes csoportok nagyságrendjének megállapítása érdekében. Mikroszennyezők: Az elnevezés abból adódik, hogy mikronnyi mennyiségben is veszélyesek az élőlényekre, különös tekintettel az emberre. A legtöbb mikroszennyező mutagén (DNS szerkezetben bekövetkező változás) és karcinogén (daganatos megbetegedést előidéző) hatásokat eredményez. Toxicitás és radioaktív anyagok: A toxicitás a biológiai vízminősítés egyik mutatója. Mérgezőképesség, melyet a vízbe került vagy az ott megtermelt mérgek okoznak. Mérése biológiai teszt módszerekkel történik. A mérgezőképesség kifejezésére az LD letalis dosis mérőszámot használjuk, mely az a méreg mennyiség, mely a kísérleti egyedek %-át elpusztítja. Ismeretes még az LC mutatószám letalis concentratio, az a méreg koncentráció, mely a kísérleti egyedek %-át elpusztítja. Az összes béta aktivitás egy gyűjtő paraméter. Ha az értéke meghalad egy határértéket, izotóp specifikus keresést kell alkalmazni. A trícium a nyomott vizes atomreaktoroknál képződik, és a vízzel együtt mozog. A felszíni vízben megjelenve, szivárgásra utal. Az egyéb izotóp nukleáris tevékenység miatt vizsgálandó. Egyéb jellemzők: Ebben a mutatócsoportban meghatározzuk a vízben előforduló fő kationokat és anionokat, valamint a víz kémhatását (ph), a vezetőképességet, lebegőanyagot és zavarosságot. Kationok. A víz keménységét elsősorban vízben oldott kalcium és magnézium ionok okozzák, melyek mennyiségét geológiai jellemzők határozzák meg. Mennyiségük ismerete a vízkövesedési hajlam miatt nagyon fontos. A nátrium-és káliumionok szintén geológiai eredetűek azonban emberi szennyezésre is utalnak. A nátrium a háztartások, míg a kálium a mezőgazdaságban alkalmazott műtrágyák egyik domináns ionja. A vas és mangánionok jelentősen befolyásolják a felszíni víz használhatóságát. Bár nincs egészségügyi vonatkozásuk, de az ivóvíznek

23 kellemetlen ízt kölcsönöznek. Ivóvíz célú felhasználás esetén nem szabad szem elöl téveszteni a vas- és mangántalanítás jelentős költségeit. Az anionok közül jelentős a hidrogén-karbonát, mely a víz savsemlegesítő képességét mutatja. Hazai vizeinkben szerencsére előfordul, ez az egykomponensű puffer rendszer. Természetesen a klorid- és a szulfátion is gyakori a felszíni vizekben. Azonban, ha mennyiségük egy meghatározott koncentráció felett jelenik meg, az antropogén beavatkozásra utal. A ph a vízben lévő hidrogén ionok (hidroxónium ion) koncentrációjának tizes alapú negatív logaritmusa. Egy dimenzió nélküli szám, mely a kémhatásra utal, azaz a savas, lúgos vagy semleges jellegre. Vezetőképesség A vezetőket az áram vezetésének módja szerint fémes és ionos vezetőkre lehet felosztani. A felszíni vizek szempontjából az ionos vezetők a fontos mutató paraméterek. A vízben az elektromos töltésű anyagok (ionok), elektrolit oldatként jellemezhetők. A felszíni vizek gyenge elektrolit oldatok, a vezetőképességükből az oldott só tartalomra következtethetünk. Zavarosság és lebegőanyag tartalom A víz zavarosságát a vízben lévő nem oldott, finoman diszpergált anyagok jelenléte okozza. A zavarosság mértéke meghatározható a folyadékon áthaladó fényáram gyengülésének mérésével. A lebegőanyag meghatározása esetében szintén a vízben lévő nem oldott anyagokat határozzuk meg, meghatározott körülmények közötti szűréssel. Biológiai jellemzők:. Szaprobiológia: A szaprobitás jellege tükröződik a plankton faji összetételében. A szaprobitás fokozatát (szaprobiológiai zónát) számszerűen szaprobia-indexszel fejezzük ki. Pantle és Buck (9) a vízi szervezetek mennyiségi értékelésére azok viszonylagos gyakoriságát (h) és az öt szaprobiológiai zónának megfelelő szaprobiológiai indikátor értéküket (s) veszik figyelembe.

24 A S index értéke a neki megfelelő szaprobiológiai zóna feltüntetésével. (v.ö. MSZ 76:99): Szaprobiológiai zónák S index xenoszaprób (x) <,,,,,,,,,,,,,,, oligoszaprób (o) oligo-béta-mezoszaprób (o-p-m) béta-mezoszaprób (b-m) béta-alfa-mezoszaprób (b-a-m) alfa-mezoszaprób (a-m) alfa-mezoszaprób-poliszaprób (am-p) poliszaprób (p) Minősítés Kiváló Jó Tűrhető Szennyezett Erősen szennyezett. Algaszám és biomassza meghatározása: Az algaszám meghatározásával mennyiségi adatot nyerünk, az egyes fajok számát adjuk meg ismert térfogatú vízben. Ez mennyiségi adat az alapja a biomassza számításának. A fitoplankton mennyiségi vizsgálata a planktonikus alga-együttes és az azt alkotó populációk nagyságának meghatározását jelenti. A víz egységnyi térfogatában élő algák számának leggyakrabban használt mértékegysége az egyed (= individum) per liter. Folyó és állóvizek vizsgálatára alkalmas módszer. A felület- vagy térfogategységre eső egyedek száma az állománysűrűség (= algaszám). Egy-egy alga egyedeinek számát megszorozva annak térfogatával megkapjuk az algafaj összes térfogatát egységnyi térfogatú vízben. Ezeket az értékeket fajonként összegezve megkapjuk a fitoplankton össz-térfogatát, az algák fajsúlyát -nek véve kiszámítjuk a biomasszát (6 µm = µg). Egy-egy faj kiterjedési méreteit több egyeden meghatározzuk és mértani idomhoz közel álló (gömb, henger, kúp, stb.) formára vagy formákra bontjuk le. A mértani test(ek) méreteiből lehet kiszámítani a faj térfogatát. Egy faj méretmeghatározásánál a térfogati adatok átlagával, és nem a kiterjedési méretek átlagával dolgozunk. Az elfogadott nemzetközi konvenciók szerint kocsonyaburkot és a tüskéket nem számítjuk bele az algák térfogatába.. Zooplankton-szám és biomassza: Ismert térfogatú vizet planktonhálón szűrünk át. Állóvizeken a zooplankton állományok általában nem egyenletes eloszlásúak. Ezért a - a tó méretétől, és a part megközelíthetőségétől függően - több helyen történik mintavétel vödörrel, lehetőleg úgy, hogy a minta reprezentálja a főbb élőhely típusokat (nyíltvíz- hínár állományok). Így átlagmintát kapunk. A víz termőképességétől függően - l víz kerül szűrésre. Sok kerekesféreg faj csak élő állapotban határozható meg, ezért az élő minta átvizsgálásának célja a fajlista elkészítése.

25 A tartósított mintából a kerekesféreg, valamint a Crustacea taxonok egyedszámát plankton mikroszkóppal és megmérjük az okulárháló segítségével a talált taxonok egyedeinek testhosszát. Az átszűrt víz, és a mérőhengerbe átmosott minta, valamint a kamra térfogatának ismeretében kiszámítjuk az egyes taxonok literenkénti egyedszámát. A biomassza kiszámítása az egyes taxonok literenkénti egyedszámának és a testhossz adataik átlagának megfelelő irodalmi száraz testtömeg értékek szorzatából történik A fajonkénti biomassza értékek összege a literenkénti zooplankton biomassza. Az egyes fajok biomasszáját, és az össz biomasszát ekkor µg-ban adjuk Az eredmény értékelésekor átszámítjuk mg mértékegységbe. A következő táblázat néhány határértéket mutat be a különböző mutatókra vonatkozóan, amelyek a vízkémia gyakorlatának keretében meghatározásra kerültek. A teljes anyagot a MSZ 79:99 szabvány tartalmazza. Vízminőség i jellemzők Határértékek az egyes vízminőségi osztályokban Mértékegys I. II. III. IV. V. égek kivál jó tűrh szennye erősen ó ető zett szennye zett Oxigénházt artás jellemzői: Oldott oxigén Oxigén telítettség mg/l 7 6 < % < > MSZ 7-,,,, >,,, >, MSZ ISO 7- MSZ 7-7,, 6,-6,,-6, <,,-9, 9,-9, >9, > Kémiai mg/l oxigénigény KOIps Nitrogén és foszforházt artás jellemzői: Ammónium mg/l (NH-N) Orto-foszfát mg/l (PO-P) Egyéb jellemzők: ph Fajlagos vezetés Vízhőmérsékl A vizsgálat i szabván yok µs/cm,, 6,-, 7 oc MSZ ISO 96 MSZ - MSZ -

26 et Lúgosság Keménység (CaO) Hidrogénkarbonát mmól/l MSZ - MSZ - MSZ - mg/l mg/l A vízminőségi osztályok MSZ 79:99 szerint 6

27 I. osztály: kiváló víz Mesterséges szennyező anyagoktól mentes, tiszta, természetes állapotú víz, amelyben az oldottanyag-tartalom kevés, közel teljes az oxigéntelítettség, a tápanyagterhelés csekély és szennyvízbaktérium gyakorlatilag nincs. II. osztály: jó víz Külső szennyezőanyagokkal és biológiailag kismértékben terhelt, mezotróf jellegű víz. hasznosítható tápanyagokkal A vízben oldott és lebegő, szerves és szervetlen anyagok mennyisége, valamint az oxigénháztartás jellemzőinek évszakos és napszakos változása az életfeltételeket nem rontja. A vízi szervezetek fajgazdasága nagy, egyedszámuk kicsi, beleértve a mikroorganizmusokat. A víz természetes szagú és színű. Szennyvízbaktérium igen kevés. III. osztály: tűrhető víz Mérsékelten szennyezetett (pl. tisztított szennyvizekkel már terhelt) víz, amelyben a szerves és szervetlen anyagok, valamint a biológiailag hasznosítható tápanyagterhelés eutrofizálódást eredményezhet. Szennyvízbaktériumok következetesen kimutathatók. Az oxigénháztartás jellemzőinek évszakos és napszakos ingadozása, továbbá, az esetenként előforduló káros vegyületek átmenetileg kedvezőtlen életfeltételeket teremthetnek. Az életközösségben a fajok számának csökkenése és egyes fajok tömeges elszaporodása vízszíneződést is előidézhet. Esetenként szennyezésre utaló szag és szín is előfordul. IV. osztály: szennyezett víz Külső eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, illetve szennyvizekkel terhelt, biológiailag hozzáférhető tápanyagokban gazdag víz. Az oxigénháztartás jellemzői tág határok között változnak, előfordul az anaerob állapot is. A nagy mennyiségű szerves anyag biológiai lebontása, a baktériumok száma (ezen belül a szennyvízbaktériumok uralkodóvá válnak), valamint az egysejtűek tömeges előfordulása jellemző. A víz zavaros, esetenként színe változó, előfordulhat vízvirágzás is. A biológiailag káros anyagok koncentrációja esetenként a krónikus toxicitásnak megfelelő értéket is elérheti. Ez a vízminőség kedvezőtlenül hat a magasabb rendű vízi növényekre és a soksejtű állatokra. V. osztály: erősen szennyezett víz Különféle eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, szennyvizekkel erősen terhelt, esetenként toxikus víz. Szennyvízbaktérium-tartalma közelít a nyers szennyvizekéhez. A biológiailag káros anyagok és az oxigénhiány korlátozzák az életfeltételeket. A víz átlátszósága általában kicsi; zavaros. Bűzös, színe jellemző és változó. A bomlástermékek és a káros anyagok koncentrációja igen nagy, a vízi élet számára krónikus, esetenként akut toxikus szintet jelent. 7

28 Az 99. január -től érvényes minősítési rendszer alapján a vízfolyás szelvény mellett négy számjeggyel tünteti fel a minőségi osztályt. Az első számjegy az oxigénháztartást, a második a nitrogén- és foszforháztartást, a harmadik a szerves mikroszennyezők, a negyedik a ph és az egyéb jellemzők szerinti minőségi osztályt jelenti. 7.. A Víz Keretirányelv elvárása szerint a felszíni vizek ökológiai minősítése hazánkban: Az előzőek alapján láthatjuk, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt Magyarországon az évtizedek óta folyó vízminőségi állapot-meghatározás alapvetően a fizikai és kémiai változók alapján történt, annak ellenére, hogy a monitoring rendszeren belül a biológiai jellemzőket is vizsgáltak a laboratóriumok. Víz Keretirányelv a magyar gyakorlattól eltérően közelíti meg a vizek állapotának minősítését. A fizikai és kémiai paraméterek mérése mellett a biológiai vizsgálatokra helyezi a hangsúlyt. Célul tűzi ki a felszíni vizek ökológiai szemléletű tipizálását, minősítését és a jó ökológiai állapot illetve potenciál elérését. Az ökológiai állapot értékelését az adott víztípus háborítatlan állapotban levő képviselőivel (referencia helyek) való összehasonlítás alapján végezteti el. A biológiai elemekre vonatkozóan a jó állapot és az annál rosszabb állapotok besorolása a tényleges és a kiváló állapotot jellemző értékek arányai (ún. EQRértékek ) alapján történik. Az EQR érték (Environmental Quality Ratio) = Környezetminőségi Arány. A VKI a szennyezőanyagokra külön is értelmezi a kiváló és jó állapotot. A VKI által előírt biológiai paraméterek kidolgozása -ben elkezdődött és folytatódott az ökológiai alapfelmérésre irányuló ECOSURV projekt (AEC ), és a VKI szerint átdolgozott hazai biológiai monitoring rendszer (6) alapján. Első feladat a feszíni vizek tipológiájának meghatározása volt. A meghatározott tipológia alapján a víztestek kijelölésére és besorolására kerültek.

29 Vízfolyások tipológiája Felszíni víz tájak Típus száma al-ökorégió[i] hegyvidék mederjelleg[ii] anyag[iii] szilikátos durva meszes durva Vízgyűjtő mérete kicsi kicsi közepes kicsi közepes Hazai elnevezés patak patak kis folyó patak kis folyó dombvidék meszes nagy nagyon nagy közepes folyó nagy folyó kicsi közepes csermely kis folyó nagy közepes folyó kicsi közepes kis folyó nagy nagyon nagy közepes folyó nagy folyó csermely 7 kicsi kicsi, kisesésű Közepes, kisesésű közepes 9 nagy nagyon nagy kicsi közepes durva 6 7 közepes finom 9 síkvidék meszes durva közepesfinom 6 szerves - de ér de kis folyó közepes folyó nagy folyó Duna, Gönyű felett Duna, Gönyű és Baja között Duna, Baja alatt A tavak kezdeti tipológiai besorolása szerint tíz típust különböztettek meg. A. Melléklet az új tipológiai besorolást mutatja be, ahol 6 tótípust különítettek el. A VKI által javasolt felszíni víztestek minősítésének jellemző csoportjai, azaz a minősítésre használt indikátor paraméterek: Biológiai jellemzők Folyók Makrofitonok Fitobenton 9 Tavak Fitoplankton Fitobenton

30 Makrofitonok Makroszkópikus gerinctelenek Halak Hidro-morfológiai Vízállásjellemzők jellemzők Kapcsolat a vízadókkal Tartózkodási idő Mélység Tómeder jellemzők Vízparti zóna Fizikai-kémiai és kémiai Hőmérsékleti viszonyok Átlátszóság jellemzők Oxigénháztartás Hőmérsékleti viszonyok Sótartalom Oxigén háztartás Savasodási állapot Sótartalom Tápanyagok Savasodási állapot Jelentős mennyiségben Tápanyagok bevezetett Jelentős mennyiségben szennyezőanyagok bevezetett Kiemelten veszélyes szennyezőanyagok anyagok Kiemelten veszélyes anyagok Makroszkópikus gerinctelenek Halak Vízhozam jellemzők Kapcsolat a vízadókkal Mélység, szélesség Mederjellemzők Vízparti zóna Összeállításunkban a VKI szerinti biológiai jellemzők ismertetését a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítése II. fázis című megvalósult projekt keretén belül, A feszíni vizek biológiai minősítésének továbbfejlesztése című összefoglaló alapján mutatjuk be. Az összefoglalót a tanulmány bevezetőjében felsorolt biológus szakértők háttéranyagai alapján készítette: Dr. Szilágyi Ferenc 7. A feszíni vizek biológiai minősítésének továbbfejlesztése A felszíni vizek biológiai minősítésének továbbfejlesztése - Háttéranyag Készítette: Szilágyi Ferenc a tanulmány bevezetőjében felsorolt biológus szakértők háttéranyagai alapján. Háttér: K Az elvégzett munka előzménye a Környezetvédelmi Minisztérium által -ben finanszírozott projekt volt, amely a VKI szerinti biológiai minősítés alapjait rakta le (BME VKKT ). Ezt követően a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) a Magyar Tudományos Akadémia révén egy hároméves kutatási programot indított, amelynek elsődleges célja az ökológiai (ezen belül az élőlény együttesekre vonatkozó) minősítési eljárás megalapozása volt. Ehhez számos feladatot kellett megoldani (biológiai referenciajellemzők kiválasztása, típus specifikus referenciaértékek becslése, a minősítés matematikai megalapozása, stb.). Ebben a projektben elkészült a hazai felszíni vizek biológiai minősítésének első változata (Szilágyi et al. 6). E projekt befejezését követően készült el a magyar VKI monitoring rendszer, amely 6.-ban próba jelleggel, 7.-ben és.-ban pedig üzemszerűen működött, és szolgáltatott további adatokat a víztestekről. Közben.-ban módosult a hazai tótipológia, amely kihatott a típus specifikus tóminősítésre is. Az újabb adatok és egyéb változások miatt szükségessé vált a hazai biológiai minősítő rendszer továbbfejlesztése. Ezt a munkát a VKKI által összeállított biológus

31 munkacsoport végezte el, amely Dr. Borics Gábor vezetésével működött, az egyes élőlény együttesek vezető szakértőiből, és a mögöttük működő néhány fős szakértői csoportokból állt. A munka célja a biológiai minősítő rendszer továbbfejlesztése a felszíni vizek esetében az összes VKI szerinti élőlény együttesre. Ennek részeként olyan részcélkitűzések jelentek meg, mint: A területi laborok által gyűjtött biológiai adatok felülvizsgálata. Az adatok adatbázisba feltöltése. Az élőlény együttesek meglévő minősítő rendszerének újragondolása, és fejlesztése. A minősítő rendszerek igazolása. A minősítés dokumentálása. A felszíni víztestek minősítése (folyó, tó, erősen módosított és mesterséges) A feladat megoldásához a szakértői saját adatbázison kívül az ökológiai alapfelmérésre irányuló ECOSURV projekt (AEC ), és a VKI szerint átdolgozott hazai biológiai monitoring eredményei is segítséget nyújtottak A fitoplankton alapján történő ökológiai állapot értékelése A fitoplankton alapján történő ökológiai állapot értékelés a VKI ajánlása szerint a fitoplankton taxonómiai összetételén, a fitoplankton mennyiségén (klorofill-a tartalom alapján becsülve), valamint a vízvirágzások gyakoriságán kell, hogy alapuljon. A paramétereket számszerűsítő formulákat, illetve a számértéket metrikának nevezzük. Mindhárom metrika véglegesítésével foglalkoztak, de az elemzési szakaszban kiderült, hogy a vízvirágzásokra nem lehet megfelelő metrikát alkalmazni, ezt a paramétert a minősítésből kihagyták. A fitoplankton mennyisége megadható az egységnyi térfogatban előforduló algaegyedek számával, azok biomasszájával, ill. a vizek klorofill-a tartalmával. Ez utóbbi könnyen mérhető paraméter, ezért ajánlott, hogy a fitoplankton mennyiségét jellemző metrika típus specifikus klorofill-a határérték rendszer alapú legyen. Ilyen határértékrendszer jelenleg egyetlen állóvíztípusra sincs kidolgozva, a folyóvizekre kidolgozott határértékek pedig elméleti határértékek. A fitoplankton minőségi viszony alatt a fitoplankton taxonómiai összetételét értjük. Számszerű formában történő megjelenítésekor az egyes taxonok relatív gyakoriságát adjuk meg. A fitoplankton taxonómiai összetételét jellemző hazai metrika a Q index, mely mind tavakra, mind pedig folyóvizekre kidolgozták (Padisák et al. 6, Borics et al. 7). A tavas index azonban még csupán típus esetén ad javaslatot a referenciális algaegyüttesekre, s ezt is szakértői becslés alapján teszi. A folyóvízi Q index esetén a tipológiákra megadott határértékek szakértői becslésen alapulnak. Állóvizek fitoplankton alapú minősítése A klorofill-a tartalom alapján való minősítés A jelenleg hivatalos magyar tótipológia 6 tótípust tartalmaz (. Melléklet) A munka során a korábban említett asztatikus típusok kivételével valamennyi típusra igyekeztek kidolgozni a-klorofill határértéket. A típusok megadásakor elsődleges szempont volt a méret, a karakter és a makrofitonokkal történő

32 fedettség. Az egyes tótípusok azonban nem feltétlenül különböznek a trofitás tekintetében is. Azok a típusok melyek szignifikánsan nem különböznek egymástól összevonhatók. A vizsgálatok során kapott klorofill-a határértékek szerint minősítjük. értékeket egyes tótípusokra javasolt Javaslat a határértékekre az egyes típusokban (a Tisza-tó és a Balaton egyesített medencéire): Típusok,,,,, Kiváló 9 Közepes 66 Gyenge 6 Rossz > >6 Jó 6,, 7, 6 > > 6 9 > > > A határértékek megadásakor a -ös, 7-ös, 9-es és 9-ös percentilisek értékeit vették figyelembe. A kapott határértékek a,;,;,6;,; osztálytartományokat jelölnek ki. A fitoplankton taxonómiai összetételén alapuló minősítés A tavak taxonómiai alapú értékelését Padisák és mtsi. (6) végezték el. A módszer lényege az, hogy ismerve a fitoplankton funkcionális csoportjainak környezeti igényét, és ismerve egy adott tótípusra jellemző fizikai, kémiai és biológiai változók mintázatát, becsülhető, hogy egy adott funkcionális csoport jelenléte a természetes állapotú tóban milyen mértékben kívánatos A határértékek megadásához mintegy tó adatait használták (. Melléklet). A tavak új tipológiája miatt az egyes kodonok típusonkénti értékelését újból elvégezték.

33 A fitoplankton funkcionális csoportjainak értékelése (F --ig) a hazai tótípusokban (-6). A B C D N P T S S SN Z X X X XPh Y E F G J K H H U LO LM M R V W W WS Q MP

34 A tavak állapotát jellemző Qk társulásindexet az alábbi formula szerint számolták: Qki = pf i i = i p F *F i = i i wi pi= i Faktorértékű kodonok relatív gyakorisága Fwi: az adott i Faktorhoz tartozó súlyozási érték A Q index javasolt osztályhatárai: Osztál y Kiváló Jó Közepe s Gyenge Rossz Qk,<,6,, <, Javaslat a metrikák egyesítésére A fitoplankton alapján történő ökológiai állapot a fitoplankton taxonómiai összetételén, a fitoplankton mennyiségén (klorofill-a tartalom alapján becsülve), valamint a vízvirágzások gyakoriságán kell, hogy alapuljon. Ez utóbbi fontos információ, de korrekt definíciója nincs, és így olyan metrika sem alkotható, amit a minősítéskor figyelembe vehetnénk. A tavak ökológiai állapotának értékelésekor egyetlen kategóriát kell megadni. A tavi fitoplankton esetén, amennyiben a vegetáció periódus minden hónapjában történik mintavétel, adott a fitoplankton összetételének és mennyiségének metrikája. Multimetrikus indexben ezek átlagát képezték. HLPI = Norm.Chl-a + Qki Ahol HLPI : magyar tavi fitoplankton index, Norm.Chl-a: a klorofill-a tartalom metrikája, Qki : a fitoplankton taxonómiai összetételén alapuló metrika..

35 Folyóvizek fitoplankton alapú minősítése A klorofill-a tartalom alapján való minősítés A VKI elvárásainak megfelelően a klorofill-a tartalomra vonatkozó határértékeknek folyóvizek esetében is típus specifikusnak kell lenniük. A típus specifikus határértékrendszer kidolgozásához a folyóvizekre vonatkozó hazai adatbázis adatait használták fel Borics és társai. X. táblázat A típuscsoportokba tartozó típusok és a javasolt osztályhatárok a klorofill-a értékek alapján (A számok az adott osztály alsó értékeit jelentik) kiváló. Típuscsoport,7 //////9///7. Típuscsoport, //6//9//. Típuscsoport 6/7///,9,6 közep es,,7,,,, 7,6. Típuscsoport /,,, 6,. Típuscsoport, 6,, 6. Típuscsoport 6 6,,6, 7, jó gyen ge, ross z >, >, >7, 6 >6, >, >7, A fitoplankton taxonómiai összetételén alapuló minősítés A folyóvízi fitoplankton taxonómiai összetételen alapuló minősítését Borics és mtsai. (7) végezték el. A fitoplankton egyes funkcionális csoportjai kerültek értékelésre, mégpedig aszerint, hogy az adott típusú fitoplankton a környezeti feltételek milyen mintázata mellett alakul ki, s e mintázatok mennyire esnek közel ahhoz, amit a folyóvízi rendszer tud biztosítani. Az egyes asszociációkat (kodonok) és azokhoz tartozó F értékeket az. Melléklet tartalmazza. A fitoplankton állapotát jellemző Qk társulás indexet a korábbi formula szerint számolták: s Qk = ( pi Fi ), i = ahol s az adott mintában található fajszám, pi az egyes társulások (kodonok) relatív abundanciája (biomassza alapon), és Fi az adott kodon és közti faktorértéke. Borics és mtsi határértékeket alakítottak ki valamennyi folyóvíz típusra. A határértékek megadásakor a hidromorfológiai sajátságok és különösen a becsült tartózkodási idő voltak a meghatározó szempontok.

36 Javasolt Q határértékek az egyes típuscsoportokban: Qk-index. Típus: Hegyvidéki, szilikátos jellegű, durva mederanyagú, kicsi vízgyűjtőjű patak. Típus: Hegyvidéki, meszes, jellegű, durva mederanyagú, kicsi vízgyűjtőjű patak. Típus: Hegyvidéki, meszes jellegű, durva mederanyagú, közepes vízgyűjtőjű kis folyó. Típus: Dombvidéki, meszes jellegű, durva mederanyagú, kicsi vízgyűjtőjű patak. Típus: Dombvidéki, meszes jellegű, durva mederanyagú, közepes vízgyűjtőjű kis folyó. Típus: Dombvidéki, meszes jellegű, közepes-finom mederanyagú, kicsi vízgyűjtőjű csermely 9. Típus: Dombvidéki, meszes jellegű, közepes-finom mederanyagú, közepes vízgyűjtőjű kis folyó. Típus: Síkvidéki, meszes jellegű, durva mederanyagú, kicsi vízgyűjtőjű patak. Típus: Síkvidéki, meszes jellegű, durva mederanyagú, közepes vízgyűjtőjű kis folyó. Típus: Síkvidéki, meszes jellegű, durva mederanyagú, nagy vízgyűjtőjű, közepes folyó. Típus: Síkvidéki, meszes jellegű, közepes-finom mederanyagú, kicsi vízgyűjtőjű csermely 6. Típus: Síkvidéki, meszes jellegű, közepes-finom mederanyagú, kicsi vízgyűjtőjű és kis esésű ér 7. Típus: Síkvidéki, meszes jellegű, közepes-finom mederanyagú, közepes vízgyűjtőjű és kis esésű patak. Típus: Síkvidéki, szerves jellegű, kicsi Típuscsoport kiváló jó közepe s gyeng e,9,,7,6 <,6,9,,7,6 <,6,9,,7,6 <,6,9,,7,6 <,6,9,,7,6 <,6,9,,7,6 <,6,9,,7,6 <,6,9,,7,6 <,6,9,,7,6 <,6,9,,7,6 <,6,9,,7,6 <,6,9,,7,6 <,6,9,9,,,7,7,6,6 <,6 <,6 6 rossz

37 vízgyűjtőjű patak 6. Típus: Dombvidéki, meszes jellegű, durva mederanyagú, nagy vízgyűjtőjű közepes folyó 7. Típus: Dombvidéki, meszes jellegű, durva mederanyagú, nagyon nagy vízgyűjtőjű nagy folyó. Típus: Dombvidéki, meszes jellegű, közepes-finom mederanyagú, nagy vízgyűjtőjű közepes folyó. Típus: Síkvidéki, meszes jellegű, durva mederanyagú, nagyon nagy vízgyűjtőjű nagy folyó. Típus: Síkvidéki, meszes jellegű, közepes-finom mederanyagú, közepes vízgyűjtőjű kis folyó 9. Típus: Síkvidéki, meszes jellegű, közepes-finom mederanyagú, nagy vízgyűjtőjű közepes folyó. Típus: Síkvidéki, meszes jellegű, közepes-finom mederanyagú, nagyon nagy vízgyűjtőjű nagy folyó. Típus: Síkvidéki, szerves jellegű, közepes vízgyűjtőjű kis folyó. Duna, magyarországi felső szakasz. Duna, magyarországi középső szakasz. Duna, magyarországi alsó szakasz 6. Csatorna,9,7,6, <,,9,7,6, <,,9,7,6, <,,9,7,6, <,,9,7,6, <,,9,7,6, <,,9,7,6, <,,9,,7,7,6,6,, <, <,,,,,7,7,7,6,6,6,,, <, <, <, Az alga együttes faji összetétele alapján relatív gyakoriság és társulási index (Qk) számolható. A folyók ökológiai állapotát azonban egy adott időszakra, gyakorlatilag az adott évre is meg kell adni. Az adott év vegetáció periódusbeli mintáit külön minősítették, majd azok értékeinek átlagát képezték. Ahol AnnHRPI = Átlag HRPI Ann.HRPI: a folyóvízi index éves értéke Átlag HRPI: folyóvízi index éves átlag értéke A határértékek valamennyi típusra az alábbiak szerint adhatók meg: Ölológiai állapot Kiváló Osztályhatár, 7

38 Jó Közepes Gyenge Rossz,6,, <, Javaslat a metrikák egyesítésére A metrikák alapján történő minősítés során a szerzők vizsgálták, hogy van-e szignifikán összefüggés a két metrika és a terheléssel kapcsolatos kémiai paraméterek között. A legszorosabb összefüggést az alábbi kombináció mutatta: HRPI = Ahol NChla + NQr HRPI : magyar folyóvízi fitoplankton index NChla: normalizált klorofill-a metrika NQr: normalizált folyóvízi fitoplankton metrika Az így előállított index már elemszintű értékelést jelent, amivel a folyók aktuális állapota értékelhető. Az erősen módosított és mesterséges víztestek A mesterséges és erősen módosított vizek esetén a természetes vizekre kialakított határértékek szerint minősítették a mesterséges és erősen módosított vízfolyásokat. Tavak esetében az erősen módosított és a mesterséges víztestek ökológiai potenciál meghatározása adathiány miatt nem készült el. Az erősen módosított és a mesterséges folyó víztestek ökológiai potenciáljának meghatározására az eddig megállapított Q index határértékek reálisak, ezért a Q metrikára vonatkozó határértékek vltozatlanok. Az a-klorofill metrika esetén azonban szükségesnek tartják az osztályhatárok eltolását, ami hozzávetőleg egy osztálykülönbséget eredményez. A metrikára vonatkozó határértékek így az alábbiak lesznek: kiváló-jó:,7 Q, jó-közepes:, Q; közepes-gyenge, Q; gyenge-rossz, Q lesznek. A javasolt változtatások egybeesnek a területi szakértők véleményével. Tavak esetében a szakértői becslés az erősen módosított tavak ökológiai potenciáljának meghatározása a természetes tavakra vonatkozó EQR határértékek egy osztállyal történő enyhítését tartják indokoltnak. A mesterséges tavakat védettség, használat, vagy hasonlóság alapján javasolják minősíteni.

39 7... A fitobentosz alapján történő vízminősítés Folyóvizek fitobenton alapú vízminősítése: Háttér: A kovaalga vízminősítéshez az OMNIDIA. szoftvert alkalmazzuk, mely kovaalga indexet tartalmaz. Az indexek alkalmazásánál elsődleges fontosságú, hogy az adott index hány faj indikátor értékeit tartalmazza, azaz mennyi az esélye annak, hogy hazai vizeinkben megtalálható fajokat felhasználja az index a számolásban. A vízfolyások minősítésére ennek értelemben az IPS a legmegfelelőbb, mivel faj adatait tartalmazza, szemben más folyóvízi indexekkel. Az IPS mutatja a legtöbb fizikai-kémiai paraméterrel a legszorosabb összefüggést. Értéke és között változik. A minősítési rendszer továbbfejlesztése: Első lépésben minden típus esetében Pearson korrelációt számoltak a kémiai változók és az egyes kovaalga indexek között és helyenként a kevés adat miatt a folyóvizek típusösszevonásokra került sor. Megállapították, hogy az IPS, SID és TID indexek mutatnak a legtöbb változóval szignifikáns korrelációt a hegyvidéki típusok kivételével. A három indexből egy új multimetrikus indexet (IPSITI) képeztek és elvégezték a határérték elemzéseket a.,., 6., 7.,., 9.,.,.,.,.,.,., 6., 7.,., 9.,.,.,., 6. típusok esetében. Kiváló Jó IPS >=7 6,9- Közepes,9-9 SID >=,9-,,-9, Tűrhető Rossz,9- < 9,-6, <6, TID >=,9,-, -,,-, <, SHE >=6, 6,7-, 7,6-,,-7, <7, IPSITI >=6,9-,,7-,9,-, <, A hegyvidéki típusoknál a szakértői becslés útján az IPS indexet választották. A Duna esetében ugyancsak összevonás után (.,. és. típus) számolták ki a korrelációkat. Itt az IPS indexszel mutattak a kémiai változók a leginkább korrelációkat, tehát a Duna esetében is az IPS index alkalmazását javasolják. Az indexhatárokat figyelembe véve kiválasztották minden típusban azokat a mintavételi helyeket, amelyek a kémia és az indexek alapján is jó értéket mutattak. Az így kiválasztott vizek indexértékei. percentilisét tekintették az index kiváló/jó határának Ezután a fennmaradó részt egyenlő részre osztva képezték a további határokat. Nem volt elegendő adat a határok megbízható kidolgozására, illetve a síkvidéki vízfolyások esetében nincs referencia hely. Így ismételten szükség volt a szakértői becslésre, mely alapján az IPS határértékekre javaslatot tettek. Javasolt IPS határértékek: 9

40 Típu s Leírás HvSDki HvMDki HVMDko DvMDki DvMDko DvMDna DvMDnn DvMKki DvMKko DvMKna SvMDki SvMDko SvMDna SvMDnn SvMKki SvMKkike SvMKkoke SvMKko SvMKna SvMKnn SvSzki SvSzko Duna Szob felett Duna Szob és Baja között Duna Baja alatt Mesterséges Kiváló/jó Jó/közepes Közepes/gyeng e Gyenge/rossz Az EQR határokat normalizálás útján határozták meg úgy, hogy azok értékei és közé essenek, azonos osztályközökkel. Az így képzett értékek típusonként: (EQR Kiváló/jó =,; Jó/közepes =,6; Közepes/gyenge=,; Gyenge/rossz=,) típusonként Tavak fitobenton alapú vízminősítése: Háttér: A hazai feldolgozásban kialakításra került a tavi kovaalga vízminősítésre a TDIL index (Trophic Diatom Index for Lakes).

41 Az index kiszámításának módja: TDIL = a s v a s k k k k k ahol: a= a relatív gyakorisága, s= az érzékenysége, v= a trofitás indikátor értéke k fajnak. Az index értéke és között változik. A minősítési rendszer továbbfejlesztése: A -7-es monitoring adatok elégtelennek bizonyultak a tavi minősítés tesztelésére és továbbfejlesztésére. Gyakorlatilag Magyarországon csak a Balaton és a Velencei-tó esetében van elegendő mennyiségű adat, ez viszont elégtelen a megbízhatóan működő indexek kifejlesztéséhez. A kovaalga indexek és a kémiai jellemzők értékei közötti korrelációs vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a TDIL (Trophic Diatome Index for Lakes) hazai tavi index igen szoros korrelációt mutat mindegyik tápanyagformával. De mivel az index még fejlesztésre szorul (fajkészletének bővítésére) így még két indexet választottak ki. Ez a két index: az IBD és EPI-D indexek. A három index segítségével multimetrikus indexet hoztak létre: MIL (Multimetric Index for Lakes = (TDIL+IBD+EPI)/. Az így kiszámolt index jobb korrelációkat mutat az egyes tápanyagformákkal (lásd háttéranyag. táblázata). A MIL használatával jelen pillanatban biztosabb hazai tavaink ökológiai állapotának becslése. A multimetrikus index kiszámolásához a három indexet azonos skálára (-) kell hozni, ahol jelzi a legrosszabb a legjobb állapotot. Ehhez a következő egyenletek szükségesek: EPI-D (-): IBD (-): TDIL(-): a = * b -,7 a =,7 * b -, a =, * b + Ahol b a kiszámolt indexek eredeti értéke az eredeti skálán. A Balaton (6-os típus) esetében a három éves intenzív vizsgáklataik alapján MIB (Multimetric Index for Balaton) index-et hoztak létre, melyet a TDIL és az IBD átlagából képeztek. Értékei ugyanazok, mint a MIL-nek és az EQR is ugyanúgy számolódik. A Velencei-tó szikes területe (. típus) esetében a több évtizedes vizsgálataink eredménye alapján az ökológiai állapotának megítélésére az IBD és a SCIL index együtt javasolható, mivel az IBD index a tavat érő tápanyagterhelésre, a SCIL pedig a szikes jellegre érzékeny. Az IBD és a SCIL indexek közül azt az index értéket kell figyelembe venni, amelyik jobb értéket ad. Az EQR-t itt is úgy határozzuk meg, ahogy a MIL esetében. A MIL index értékeinek felhasználásával az EQR alapú minősítés a következőképpen adható meg: EQR = MIL/MIL max A tótípusokhoz tartozó index és EQR értékeket:

42 Az állóvizek típusspecifikus osztályhatárai (Mr = a minősítő rendszer megbízhatósága)

43 6 m EQR M/P EQR P/B MIL,, 6,6,,7,,,9 MIL,, 6,6,,7,,,9 IBD 6,,,6,,,6,,9 MIL,, 7,6,,76,7,,9 IBD SCIL 6,,,6,,,6,,9 MIL 6,,,6,,,6,, MIL, 9,,6,,66,7,,9 MIL,, 7,6,,76,7,,9 MIB 6,,,6,,,6,,9 6,6,,7,,,9 low medium low low Mr EQR G/M medium EQR H/G low 7 inde x P/B low 6 inde x M/P low Szerves kis területű sekély benőtt vízfelületű időszakos Szerves kis területű sekély benőtt vízfelületű állandó Szikes kis területű sekély benőtt vízfelületű állandó Szikes kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó Szikes közepes területű sekély nyílt vízfelületű állandó Meszes kis területű sekély benőtt vízfelületű állandó Meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó Meszes kis területű közepes mélységű nyílt vízfelületű állandó Meszes nagy területű közepes mélységű nyílt vízfelületű állandó mestersége s Index inde x G/ M high leírás inde x H/ G low Tó típus a MIL,,

44 Erősen módosított és mesterséges víztestek ökológiai potenciálja A mesterséges és erősen módosított folyóvizeket a természetes vizekre kialakított határértékek alapján minősítették. Ezek a vízfolyások hasonló típusba tartozó természetes víztestektől nem különböznek jelentősen, ami érthető, mivel a a fitobenton közösség összetételét elsősorban a tápanyaggal összefüggő terhelések határozzák meg. Vizsgálták, hogy a hidromorfológiai kockázatosság okoz-e kimutatható változást az indexek értékeiben, és megállapították, hogy a kovaalga élőlényegyüttest a hidromorfológiai módosítások nem befolyásolják jelentős mértékben. 7.. Makroszkópikus vízi gerinctelenek (MZB) Makroszkópikus gerinctelenek esetében csak folyókra van minősítési rendszer. A tavak esetében, az elegendő adatmennyiség hiánya, és a minősítési rendszerek nemzetközi kidolgozatlansága az oka a minősítő rendszer hiányának. A VKI elvárásainak megfelelő makroszkópikus vízi gerinctelenekre vonatkozó EQR alapú ökológiai állapotminősítési index (QBAP) kidolgozása során a karakterértékeket egységes elvek szerint állapították meg. Az eltérő víztest típusok esetében másmás karakterfaj csoportok adatait és értékeit vették figyelembe. Az ilyen módon kialakított indexben megjelenik a víztest típusok sokszínűsége, minden víztest típus esetében a specifikusan rájuk, ill. a velük közös hasonlósági csoportban található víztest típusokra együttesen jellemző karakterfajokl, mint referenciajellemzők és ezek előfordulása vagy konkrét egyedsűrűsége, mint referenciaértékek. A folyóvizek ökológiai állapotának makroszkópikus vízi gerinctelen fajegyüttes alapján történő minősítése Magyarországon egy kifejezetten magyarországi víztesttípusokra kidolgozott index az un. QBAP index alapján történik. Az index kidolgozásának alapját a hazai víztestek makroszkópikus vízi gerinctelen mintavételi eredmények alapján történő klaszteranalízise és a kapott klaszterre vonatkozóan IndVal módszerrel elvégzett karakterfajelemzés jelentette. (A metrika határértékeit és közötti értékekké normalizálták.) A folyóvízi MZB metrika QBAP számításának módja: K = az egyes karakterfajok karakterértéke S = az egyes karakterfajok szignifikancia szorzója M = az egyes karakterfajok mennyiségi szorzója Pmax = az adott víztípus esetében reálisan elérhető maximális összpontszám, melyet a karakterfajok szignifikancia és mennyiségi szorzóval módosított karakterértékeinek összege ad.

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Víz az élet gondozzuk közösen

Víz az élet gondozzuk közösen Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv Vízvédelem KM011_1 2015/2016-os tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék in Fehér, 2009 1 Víz Keretirányelv

Részletesebben

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer A felszíni vizek rendszeres vízminőség ellenőrzése 1968-ban kezdődött Az MSZ 12749:1993 számú nemzeti szabvány definiálta a felszíni vizek

Részletesebben

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1 Életünk és a víz Kiss Miklós www.vizinform.hu Kiss Miklós 1 Víz,ha csak életünkhöz lenne szükséges rádde magad vagy az élet! Nincs arra szó, mily fenséges enyhülést ad csodás üdeséged. Hajdan volt erőnk,

Részletesebben

Vízvédelem KM011_1. 2014/2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Vízvédelem KM011_1. 2014/2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv in Fehér, 2009 Vízvédelem KM011_1 2014/2015-es tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Víz Keretirányelv 2000/60/EK

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás Víztisztítási technológiák Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem. RKK. 2010. Vízfelhasználások Közműolló VÍZFORRÁSOK Felszíni és felszín alatti vizek

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 ) Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK TÉTEL

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK TÉTEL FŐVÁROSI SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENY SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK Rendelkezésre álló idő: 30 perc Elérhető pontszám: 20 pont 2007-2008. FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI ÉS PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÓ INTÉZET

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

Laboratóriumi vizsgálati díjak vizsgálattípusonként. Vizsgálat típus. membránszűréses módszer. membránszűréses módszer. membránszűréses módszer

Laboratóriumi vizsgálati díjak vizsgálattípusonként. Vizsgálat típus. membránszűréses módszer. membránszűréses módszer. membránszűréses módszer I-4 2-02 F07 v4 Laboratóriumi vizsgálati díjak vizsgálattípusonként MIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK Coccus szám coliformszám coliformszám szennyvíz többcsöves 2 700 3 429 Endo szám Escherichia coli szám Escherichia

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

jéggé szilárdult víz (krioszféra) az Antarktisz és Grönland jegében sokszorosan több víz van, mint a szárazföldek, összes tavában és folyójában

jéggé szilárdult víz (krioszféra) az Antarktisz és Grönland jegében sokszorosan több víz van, mint a szárazföldek, összes tavában és folyójában VÍZ ÉS A KÖRNYEZET - természeti erőforrás, a bioszféra egyik eleme - az élő szervezetek 70-80 %-át adják (az ember testében átlagosan 67 % víz van) - egyedülálló fizikai tulajdonságokkal rendelkezik magas

Részletesebben

a NAT-1-1020/2010 számú akkreditált státuszhoz

a NAT-1-1020/2010 számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1020/2010 számú akkreditált státuszhoz Az ÉRV. Északmagyarországi Regionális Vízmûvek Zrt. Központi Laboratórium (3700 Kazincbarcika, Tardonai út

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. Környezet- és Vízminőségvédelmi Osztály

Részletesebben

1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus

1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus Vízminőség-védelem 1.Gyakorlat Vízminősítés, s, vízminv zminőség Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus BMF-RKK KörnyezetmK rnyezetmérnöki Intézet Vízminőség: A víz v z fizikai, kémiai, k biológiai

Részletesebben

SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1)

SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) Nemzeti Akkreditáló Testület SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) a NAT11397/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nyugatdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság KisBalaton Üzemmérnökség

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból * Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2)

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2) Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2) a NAT11397 számú akkreditált státuszhoz A Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság KisBalaton Üzemmérnökség Laboratórium 3 (8360 Keszthely, Csík

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre 11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet

Részletesebben

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez A 2. (3) bekezdésében hivatkozott szabványok listája Tartalom 1. Talajvizsgálatok... 2 2. Felszíni, felszín alatti és öntözővizek vizsgálata...

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK

Részletesebben

FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEINK ÁLLAPOTA

FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEINK ÁLLAPOTA FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEINK ÁLLAPOTA CSEGÉNY JÓZSEF Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 1. Bevezetés A VKI az EU vízgazdálkodásra vonatkozó legfontosabb jogszabálya, amelynek

Részletesebben

Szakmai ismeret A V Í Z

Szakmai ismeret A V Í Z A V Í Z A hidrogén oxidja (H 2 O). A Földön 1 az egyik legelterjedtebb vegyület, molekula (2H 2 O). Színtelen, szagtalan folyadék, légköri (1013 mbar ~ 1013 hpa) nyomáson 0 o C-on megfagy, 100 o C-on forr,

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS Területi vízgazdálkodás, Szabályozások, Vízbázisok és szennyezőanyagok SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar KLING ZOLTÁN Gödöllő, 2012.02.08. 2011/2012. tanév 2. félév

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények Mohácsi Csilla A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A követelménymodul száma: 1223-06 A tartalomelem

Részletesebben

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN VÍZKO 2010 SZÉKELYUDVARHELY 2010.12. 10. Dr.Fekete Endre főtanácsos szaktanácsadó Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszíni vízformák 11.lecke Folyók A felszín feletti vizek csoportosítása I. Vízgyűjtő

Részletesebben

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Dr. Fehér János c. egyetemi docens FAMIFE Consulting Kutató, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Gödöllő,

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Hegyi Árpád Szent István Egyetem MKK, KTI Halgazdálkodási Tanszék 1. óra Alapfogalmak, vizeink jellemzése és csoportosítása Vizeink csoportosítása

Részletesebben

2015. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)

2015. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Szín (látszólagos) MSZ EN ISO 7887:2012 4. Szag Íz MSZ EN 1622:2007 M:C MSZ EN 1622:2007 M:C Ammónium MSZ

Részletesebben

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális

Részletesebben

a NAT-1-1031/2008 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT-1-1031/2008 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1031/2008 számú akkreditálási ügyirathoz A Nitrogénmûvek Vegyipari Zrt. Minõségellenõrzõ és minõségbiztosítási osztály Környezetvédelmi laboratórium

Részletesebben

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Dr. Czégény Ildikó, TRV (HAJDÚVÍZ) Sonia Al Heboos, BME VKKT Dr. Laky Dóra, BME VKKT Dr. Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők Mikroszennyezőknek

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége

4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége 4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége Az emberiség a fejlődése során a természeti környezetbe, a benne lejátszódó folyamatokba egyre nagyobb mértékben avatkozott be. Az emberi tevékenység következtében

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

Humán használatú vizek egészségkockázatának előrejelzése

Humán használatú vizek egészségkockázatának előrejelzése Humán használatú vizek egészségkockázatának előrejelzése Vargha Márta Országos Könyezetegészségügyi Intézet Vízhigiénés és Vízbiztonsági főosztály Vízzel kapcsolatos betegségek Vízben lévő mikroorganizmusok

Részletesebben

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

J ustice & En v ironme n t K ö r n yezeti felelő sség 2 013

J ustice & En v ironme n t K ö r n yezeti felelő sség 2 013 A környezeti kár jelentős mértékének szabályozása a magyar jogban Az Association Justice and Environment (J&E) évek óta nyomon követi és értékeli a környezeti felelősségi irányelv (ELD/Irányelv) 1 tagállamok

Részletesebben

Vízkezelések hatása a baktériumközösségek összetételére tiszta vizű rendszerekben- az ivóvíz

Vízkezelések hatása a baktériumközösségek összetételére tiszta vizű rendszerekben- az ivóvíz Vízkezelések hatása a baktériumközösségek összetételére tiszta vizű rendszerekben- az ivóvíz Készítette: Korányi Erika Környezettan Alapszakos Hallgató Témavezető: Majorosné Dr. Tóth Erika Mikrobiológia

Részletesebben

a NAT-1-1380/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT-1-1380/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1380/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Hungarospa Hajdúszoboszlói Gyógyfürdõ és Egészségturisztikai Zrt. Laboratórium (4200 Hajdúszoboszló,

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Az AsH 3 hevítés hatására arzénre és hidrogénre bomlik. Hány dm 3 18 ºC hőmérsékletű és 1,01 10 5 Pa nyomású AsH 3 -ből nyerhetünk 10 dm 3 40 ºC hőmérsékletű és 2,02 10 5 Pa

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 1 oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I A VÍZ - A víz molekulája V-alakú, kötésszöge 109,5 fok, poláris kovalens kötések; - a jég molekularácsos, tetraéderes elrendeződés,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o ) Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

VKI szempontú monitorozás Magyarországon. Zagyva Andrea andrea.zagyva@vm.gov.hu Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály

VKI szempontú monitorozás Magyarországon. Zagyva Andrea andrea.zagyva@vm.gov.hu Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály VKI szempontú monitorozás Magyarországon Zagyva Andrea andrea.zagyva@vm.gov.hu Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály Felszíni vizes monitoring-rendszer 1960-as évek-2005: a monitoring-hálózat

Részletesebben

2003. ÉVI ADATOK 2009. ÉVI ADATOK 6/2009. h

2003. ÉVI ADATOK 2009. ÉVI ADATOK 6/2009. h Tiszanána " Minta beazonositó száma Minta beazonositó száma 2003 ÉV ADATOK 2009 ÉV ADATOK 6/2009 h Jelen táblázat mellékletét képezi a (v 14 )rendelet L sz, minta felszín 2 sz minta felszín Határérték

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek

Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek Az akkreditálás műszaki területéhez tartozó vizsgálati módszerek A vizsgált termék/anyag Szennyvíz (csatorna, előtisztító, szabadkiömlő, szippantó

Részletesebben

Energetikai célra használt termálvizek felszíni kezelése és elhelyezése, mint a visszasajtolás szükséges és lehetséges alternatívája

Energetikai célra használt termálvizek felszíni kezelése és elhelyezése, mint a visszasajtolás szükséges és lehetséges alternatívája Energetikai célra használt termálvizek felszíni kezelése és elhelyezése, mint a visszasajtolás szükséges és lehetséges alternatívája Dr. Pekár Ferenc ny. főigazgató-helyettes vízökológus Halászati és Öntözési

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. 3. előadás Kémiai-fizikai alapok II.

Vízminőség, vízvédelem. 3. előadás Kémiai-fizikai alapok II. Vízminőség, vízvédelem 3. előadás Kémiai-fizikai alapok II. Kation Kation Természetes vizek Mg K Ca Na HCO 3 Anion SO 4 NO 3 Cl Kisebb koncentrációban: Fe, Mn NH 4, NO 2, PO 4 Maucha 1932. Szivárgó - csepegő

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

AZ RO (fordított ozmózis) víztisztítóinkról általánosságban

AZ RO (fordított ozmózis) víztisztítóinkról általánosságban AZ RO (fordított ozmózis) víztisztítóinkról általánosságban A fordított ozmózis technológiával működő VÍZTISZTÍTÓK, a mosogatópultba könnyen beépíthetőek, használatuk kényelmes, mert a normál ivóvízhálózatra

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése 1. A környezet védelemében: Hatékony oltóanyagok biztosítása a környezeti károk helyreállítása érdekében Szennyezett talajok mentesítési

Részletesebben

A VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re

A VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) A VÍZ km3 5000 1000 1950 ma 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 1 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 2 Évenként és fejenként elfogyasztott víz (köbméter)

Részletesebben

1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben

1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben 1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben t/ 0 C 0 20 30 60 O 2 0,006945 0,004339 0,003588 0,002274 H 2S 0,7066 0,3846 0,2983 0,148 HCl 82,3 72 67,3 56,1 CO 2 0,3346 0,1688 0,1257

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI Dr. Kling István államtitkár, KvVM A felszíni és a felszín alatti vizek,

Részletesebben

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Gruber Tamás, vizesélőhely-védelmi program WWF Magyarország 2014. június 23. Vízgyűjtő-gazdálkodás, Víz Keretirányelv (VKI)

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1002/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1002/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1002/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A KÖR-KER Környezetvédelmi, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 201. október 1. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Szennyvíz Minden olyan víz, ami valamilyen módon felhasználásra került. Hulladéktörvény szerint:

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1391/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1391/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1391/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az Országos Környezetegészségügyi Intézet Környezetegészségügyi főosztály 2 (1097

Részletesebben

Fordított ozmózis. Az ozmózis. A fordított ozmózis. Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból:

Fordított ozmózis. Az ozmózis. A fordított ozmózis. Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból: Fordított ozmózis Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból: A fordított ozmózis során ha egy hígabb oldattól féligáteresztő és mechanikailag szilárd membránnal elválasztott tömény vizes oldatra az ozmózisnyomásnál

Részletesebben

RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL

RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL A laboratóriumi szolgáltatások rövid bemutatása A Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszékéhez

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1)

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) a NAT-1-1636/2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A DINAX Vízkezelési és Szervezetfejlesztési Kft. Vízvizsgáló laboratórium (2160

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA

3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA 3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA Területi környezet-érzékenységi információk: a) A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek b) Befogadó érzékenysége

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

Az elemek általános jellemzése

Az elemek általános jellemzése Az elemek általános jellemzése A periódusos rendszer nemcsak az elemek, hanem az atomok rendszere is. Az atomok tulajdonságait, kémiai reakciókban való viselkedését nagymértékben befolyásolja a vegyértékelektronok

Részletesebben