VÍZGAZDÁLKODÁS TANULÁSI SEGÉDLET KÖRNYEZETVÉDELMI TECHNIKUS JELÖLTEKNEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VÍZGAZDÁLKODÁS TANULÁSI SEGÉDLET KÖRNYEZETVÉDELMI TECHNIKUS JELÖLTEKNEK"

Átírás

1 VÍZGAZDÁLKODÁS TANULÁSI SEGÉDLET KÖRNYEZETVÉDELMI TECHNIKUS JELÖLTEKNEK

2 VÍZGAZDÁLKODÁS A VÍZGAZDÁLKODÁS TÁRGYA A vízgazdálkodás feladata HIDROLÓGIA A hidrológia tudományterületei: A természetes vizek megjelenési formái Légköri vizek Felszín alatti vizeknek Talajvíz Rétegvíz Karsztvíz Termálvíz Gyógyvíz Parti szűrésű víz Felszín feletti vizek Folyók Tavak Kisvizek (tömpölyök, pocsolyák, dagonyák, tocsogók, telmák) Vízmérleg. A vízháztartási mérleg elemei csapadék, párolgás, beszivárgás, lefolyás Vízháztartási egyenlet A vízmérleg egyensúlyának megbomlása Vízviszonyokat meghatározó tényezők ÁLLÓVIZEK HIDROLÓGIÁJA. TAVAK, TÁROZÓK Tavak morfológiája Tavak típusai Tógazdálkodás Vízfolyások osztályozása, alaktana helyszínrajz, keresztszelvény, hosszszelvény Vízfolyások kialakulása

3 Folyók szakaszjellege - Folyóvölgy típusok A vízfolyások alaktana A meder ábrázolásának módjai Folyószabályozás célja Vízrajzi adatok mérése Hidrometria Vízállás észlelése A folyók vízjárásának jellemzői Vízállás mérése - Vízállásészlelés Vízhozammérési módok Közvetett vízhozam mérés sebesség területmérés alapján Az átfolyási keresztszelvény területének meghatározása Mederfelvételi módok Közvetlen vízhozammérési módok Köbözés Kifolyónyílással ellátott mérőedény (Danaidás mérés) Hígulásos vízhozammérés Közvetlen vízhozammérés mérőbukókkal Mérőcsatornák Venturi-csatorna VÍZBESZERZÉSI MÓDOK Forrás foglalás (szűrőréteg, kavics) Felszín közeli vízbeszerzés (süllyesztett kutak) Mélységi vízbeszerzés Vízbeszerzés felszíni vizekből...70 GYAKORLÓ FELADATOK HIDRAULIKA Hidrosztatika A hidrosztatika alapegyenlete Euler - törvény Az úszás vizsgálata HIDRODINAMIKA

4 6.1. Folyadékok mozgások osztályozása Permanens folyadékmozgás Nem permanens folyadékmozgás: Lamináris és turbulens áramlás. Reynolds-szám Szabadfelszínű folyadékmozgás Folyadékmozgás nyomás alatti csővezetékben A Bernoulli-egyenlet Csatornaméretezés VÍZKÁRELHÁRÍTÁS Síkvidéki vízrendezés Síkvidéki vízrendezés feladatai Hegy- és dombvidéki vízrendezés Hegy- és dombvidéki vízrendezés feladatai Belterületi vízrendezés létesítményei Vízkárok megelőzése GYAKORLÓ FELADATOK IRODALOMJEGYZÉK

5 1. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÁRGYA 1.1. A vízgazdálkodás feladata A vízgazdálkodás feladata a természet vízháztartásának és a társadalom vízszükségleteinek a lehető legoptimálisabb összehangolása. Ezen belül meg kell valósítani az alábbi feladatokat: vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodás, vízigények hosszú távú kielégítése, vízzel való gazdálkodás céltudatos megszervezése, víz feltárása, termelése, felhasználás helyére történő vezetése, szükségleteknek megfelelő elosztása. védekezés vízkárokkal szemben (károsan sok és kevés víz), védekezés a vízszennyezésekkel szemben (vízminőség megőrzése), vizek hasznosítása, A feladatok ellátása során a terület szakemberei tudományos, műszaki, gazdasági és igazgatási eszközöket alkalmaznak. Vizsgálják a víz természetben és a társadalomban végbemenő körforgását. A vízgazdálkodás legfontosabb feladatait szemlélteti az 1. ábra. 5

6 1. ábra A vízgazdálkodás szakágazatai 1 2. HIDROLÓGIA A hidrológia a víz földi körforgásával és annak törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány A hidrológia tudományterületei: 2 Hidrometeorológia (légköri vizek tudománya) Potamológia (felszíni vízfolyások tudománya) Limnológia (álló édesvizek tudománya) Hidrogeológia (felszínalatti vizek tudománya) 1 Dr. Pásztó Péter: Vízminőségvédelem, vízminőségszabályozás, Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém október 30. 6

7 Kriológia (a hó- és jég tudománya) - glaciológia (gleccserek tudománya) Óceanológia (tengerek, óceánok tudománya) - óceanográfia Hidrokémia, hidrobiológia (vízkémia, vízbiológia, vízminőség tudománya) Balneológia (gyógy- és hévizek tudománya) - balneotechnika (fürdők) A természetes vizek megjelenési formái A Föld felszínének közel 70%-át, átlagosan 1 km mélységben víz borítja. Ehhez adódnak a légkörben és a földkéreg alatt előforduló vízkészletek. Sajnálatos módon az élet fenntartásához nélkülözhetetlen édesvíz készletek egyre több helyen nem elegendőek és minőségüket egyre több káros folyamat veszélyezteti. A Föld édesvíz készletét leginkább veszélyeztető emberi tevékenységből eredő hatások: a vízbázisok túlhasználata, a vizek elszennyeződése. Tudósok szerint, míg a XX. század legfontosabb nyersanyaga a kőolaj volt, addig a XXI. században valószínűleg a víz lesz a legkeresettebb természeti kincs. Évszázadunk végére az ivóvíz drágább lehet az aranynál. 7

8 2. ábra A Föld vízkészlete 3 3. ábra A Föld édesvízei 4 A földi vízkészlet 97 százaléka emberi, állati fogyasztásra, növénytermelésre alkalmatlan sósvíz. A mindössze 3 százaléknyi édesvíz kétharmada viszont jégben található. A vízkészlet egy adott területhez köthető (pl. vízgyűjtő területhez), időben dinamikusan változó vízgazdálkodási sajátosság, ami az adott helyen és az adott időben rendelkezésre álló vízmennyiséggel jellemezhető. A vízkészletet a felszíni és a felszín alatti vizek alkotják. 3 A Föld vízkészlete, október A Föld édesvizei, október 30. 8

9 A víz előfordulása a természetben: légköri (csapadékvíz vagy vízgőz) felszíni vizek (folyóvizek, álló vizek, tározók) felszín alatt vizek (talajvíz, mélységi, karszt vizek) Légköri vizek A víz három halmazállapotban lehet jelen a légkörben. A különböző halmazállapotok között halmazállapot-változások zajlanak le. olvadás - fagyás, párolgás - lecsapódás, szublimáció depozíció (depozíció:gáz szilárd átmenet, szublimáció: szilárd gáz átmenet) A légköri vízmennyiség mindössze százezred része a Föld felszíni vízkészletének. A légkörből kihullott víz a felszínről pótlódik, vagyis a légkör és a felszín között állandó körforgás megy végbe (párolgás - kicsapódás - csapadék), és eközben a víz halmazállapot-változásokon megy keresztül. Minél magasabb egy levegő hőmérséklete, annál több vízgőzt képes magában tartani. Ha egy telítetlen levegőtérfogatot elkezdünk lehűteni, egy idő után elérjük a harmatpontot, azt a hőmérsékleti értéket, amelyre lehűtve a levegő telítetté válik, további hűtéskor a felesleges nedvesség folyékony víz formájában kicsapódik. Telítési abszolút nedvességnek nevezzük azt a maximális vízgőzmennyiséget, amelyet 1 m 3 levegő adott hőmérsékleten befogadni képes, mértékegysége g/m 3. Az abszolút nedvesség a magassággal rohamosan csökken, 8 km-en már csak negyede a talajon mérhetőnek. A relatív nedvesség azt fejezi ki, hogy az aktuálisan jelenlevő vízgőzmennyiség hány százaléka az adott hőmérsékleten maximálisan lehetséges vízgőzmennyiségnek A légköri vizekkel a hidrometeorológia foglalkozik. 9

10 Felszín alatti vizeknek Felszín alatti vizeknek nevezzük a felszín alatt a kőzetek hézagaiban, repedéseiben, üregeiben található, az onnan természetes úton vagy mesterséges beavatkozás segítségével kifolyó vagy kitermelt vizeket. Csoportosításuk: Talajvíz Rétegvíz Karsztvíz Parti szűrésű víz Magyarország nagy földalatti vízkészlettel rendelkezik, rendkívül gazdag ásvány- és gyógyvizekben. A természetes ásványvizet szolgáltató kutak és források közül vizét palackozzák. Felmérések alapján palackozott ásványvízből folyamatosan növekszik a hazai átlagos fogyasztás. Ennek a folyamatnak számos káros környezeti hatása van. Számolni kell azzal, hogy a mélyfúrású kutak vízszintje lecsökken. Más szempontból érdemes elgondolkozni az ásványvizek forgalmazása során keletkező csomagolási hulladék mennyiségén és a szállításkor keletkező környezetszennyezésen. 4. ábra Felszín alatti vizek elhelyezkedése

11 Talajvíz Talajvíznek nevezzük a felszín alatti összefüggő víztömeg első vízzáró réteg feletti (max. 20 m mélységű) részét, amelyre nagymértékben hatnak a meteorológiai viszonyok, valamint a felszíni szennyeződések. Gyakran nyílt tükrű, ritkábban enyhe nyomás alatt álló rendszer. Elsősorban szemcsés, üledékes kőzetekben (iszap, iszapos homok, lösz, homokos kavics, apró kavics) fordul elő. Élővilágát főleg mikroorganizmusok alkotják, amelyek nagy része fertőző (patogén) baktérium. A talajvizek minőségét részben regionális, nagyobb részben helyi adottságok befolyásolják. Kémiai összetételét a csapadékvíz, a talajrétegekből kioldott komponensek és a talajvíztartó rétegben lezajló kémiai átalakulások alakítják. Legelterjedtebbek a Ca(HCO 3 ) 2 -os és a Mg(HCO 3 ) 2 -os talajvizek, de melegebb, lefolyástalan területeken gyakoriak a szódás talajvizek. Más, mocsaras helyeken szulfátos talajvizek is találhatók. Talajvizekre jellemző: általában erősen szennyezett, patogén biológiai szennyezők NH + 4, NO 2, NO 3 ionok, szerves anyagok (KOI, BOI 5 ), szerves és szervetlen mikroszennyezők, alacsony oldott oxigén szint, agresszív széndioxid, H 2 S (kénhidrogén) megjelenése, víz utánpótlódás közvetlen, 11

12 fokozott antropogén szennyezési veszély Talajvízháztartás elemei: beszivárgó csapadék (mennyiségét csökkenti - az evaporáció - a felületi párolgás és a felületi elfolyás), párolgás (a ténylegesen beszivárgó csapadék egy részének növények általi - transzspirációja - párologtatása), oldalirányú vízforgalom, függőleges irányú vízforgalom (talajvízkészlet táplálása), Talajvízjárás mértéke függ: a szabad hézagtérfogattól, a talajvízszint közepes mélységétől, Éves járására a téli hullámhegy és a nyári hullámvölgy jellemző. A talajvízfelszín párolgása függ: a talajvízszint mélységétől, a fedő rétegek minőségétől, a felszín közeli rétegek víztelítettségétől. Rétegvíz Rétegvíznek általában az olyan, szemcsés, üledékes kőzetben (kavics, homok stb.) található vizet nevezünk, ahol a vízadó réteg nyomás alatt áll. Általában a talajvízzel nem érintkezik, mivel víztartó kőzetét alulról is, felülről is vízzáró rétegek határolják, mélységi elhelyezkedése 20 m alatti. Az előbbiekből következik, hogy védettsége kedvezőbb a talajvíznél. Utánpótlódása a leglassúbb a felszín alatti vizek között. 12

13 Rétegvizekre jellemző: kevesebb mikroorganizmus, humin, fulvin és lignin anyagok, illékony szerves gázok (metán, szénhidrogének), NH + 4 ion, Fe, Mn, SO 2-4, Cl - ion, H 2 S (kénhidrogén), magasabb vízhőmérséklet, nagy sótartalom, geológiai eredetű As (arzén), nagy széndioxid tartalom, víz utánpótlódás közvetett vagy nincs, minimális antropogén szennyezési veszély, Karsztvíz Hasadékvíz a nem vízvezető repedezett kőzet (pl.. mészkő, dolomit, homokkő, vulkáni kőzetek,) összetöredezése során kialakult hasadékaiban, illetve járatrendszerében tárolódó felszínalatti vizet jelenti. A karsztvíz a legjelentősebb hasadékvíz, amely a karsztosodásra hajlamos (elsősorban karbonátos) kőzetek hézagaiban, járataiban és üregeiben gyűlik össze. Karsztvízre jellemző: patogén mikroorganizmusok, kemény víz (kb nk ), magas karbonát-keménys ég (Mg-, és Ca-sók) 13

14 NH + 4, NO 3 ionok, mg/dm 3 kloridion tartalom, mg/dm 3 szulfátion tartalom, zavarosság (lebegőanyagok)- üledékanyagok, szerves és szervetlen mikroszennyezők, víz után pótlódás közvetlen nagy érzékenységűek, fokozott antropogén szennyezési veszély A karszt kifejezés olyan sajátos morfológiai jelenségeket takar, amelyek a tökéletesen oldódó kőzetek (pl. mészkő, dolomit, gipsz, kősó) sajátosságai. A karsztosodó kőzeteket az különbözteti meg a többitől, hogy nem mállanak, hanem oldódnak és így pusztulásuk során alig marad oldódási maradék. A karsztosodás a kőzetekben kémiai mállás és mechanikai hatásokra alakul ki. A vízben oldott szabad CO 2 és a víz hőmérsékletének függvényében válik ki, vagy oldódik a karbonát. A karszt fogalom egyszerre jelöl kőzettestet és az ahhoz szorosan kötődő formaegyüttest. A szerint, hogy felette van vagy nincs vízzáró képződmény a karsztnak két típusát különböztetjük meg: nyílt karszt (A kőzetek mállásának hatására alakul ki. A karsztos kőzet kibukkan a felszínre a karsztvíz nyílttükrű, közvetlenül a ráhulló csapadékból táplálkozik) 14

15 fedett karszt (karbonátos kőzetekre más, nem karsztosodó rétegek települnek, a karsztosodott kőzetet vízzáró fedi). A víz munkájának jellege szerint megkülönböztetjük a rombolt (eróziós és oldott) formaelemeket az épített elemektől (a vízből kicsapódott anyag formakincsétől). A nyílt karszt felszíni formáit jelentős részben emberi tevékenység alakította ki. A egykor erdőkkel fedett karsztfennsíkokról az erdők kiirtása után a víz lehordta a talajt. A kopár felszíneken alakultak ki az ún. karrmezők. Felszíni karsztformák: karrmező vagy ördögszántás, víznyelő, töbör (csésze, vagy tál alakú bemélyedés), dolina (vakvölgy) kialakulhat oldódással vagy üregek beszakadásával (szakadékdolina), polje (gyakran több négyzetkilométer kiterjedésű beszakadás, amelynek nincsen felszíni lefolyása), uvala (többszörösen egymásba ágyazott töbör), Felszín alatti karsztformák: barlang, zsomboly (aknabarlang), cseppkő, mésztufagát. A legtöbb barlangot, függőleges aknabarlangot zsombolyokat - a mészkőterület peremén fekvő víznyelőkön át mélybe jutó vízfolyások oldó és koptató hatása alakította ki. Gyakran a mélyből feltörő meleg és langyos vizek is barlangokat hoznak létre. 15

16 5. ábra Karsztformák 6 T- töbör, U- uvala, R- rogyás, Sz- szurdokvölgy, P- patak, V- víznyelő, Kf- karsztforrás, Bp- búvópatak Termálvíz A hévíz (termálvíz) hőmérsékleti határértéke nemzetközi szinten sem egységes óta az európai államok többségének előírásaihoz alkalmazkodva - a 30 C feletti kifolyóvíz-hőmérsékletű víz minősül termálvíznek. Két fő hévíztároló képződményt különböztetünk meg: medencebeli törmelékes, porózus hévíztárolók alaphegységbeli hasadékos hévíztárolók Gyógyvíz A gyógyvíz olyan felszín alatti víz, amelynek (kémiai összetételétől és hőmérsékletétől függetlenül) bizonyított gyógyhatása van. A gyógyvíz minősítés az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóságának vezetőjének a feladata

17 Parti szűrésű víz Parti szűrésű víz, amelyet a felszíni vízfolyások mellett található, azzal közvetlen kapcsolatban lévő vízvezető, víztároló kőzetekből termelünk ki. Ezeknek a rétegeknek a vize elsősorban a folyókból, kisebb mértékben a környező talajvizekből származik. A parti szűrésű víz termelése esetén tehát elsősorban a felszíni vizeket használjuk, csak a velük érintkező vízvezető kőzetek, pl. kavics, kavicsos homok által megszűrve. Országos szinten a közüzemi vízellátás kb. 40 %-át nyerik parti szűrésű kutakból. Parti szűrésű vízre jellemző: Mikrorganizmusok Fe, Mn, NH + 4 ion, szerves anyagok, szerves és szervetlen mikroszennyezők, szénhidrogének (olaj) és szénhidrogén származékok, víz utánpótlódás közvetlen, mérsékelt antropogén szennyezési veszély, Felszín feletti vizek 7 Folyók folyam nagy folyó 7 Vízgazdálkodás, víztan. Felszíni vízformák, árvízvédelem HEFOP felhasználásával 17

18 közepes folyó kis folyó mesterséges vízfolyás Kisvíz - folyások patak csermely ér Tavak Sekélytavak 8 Nagy vízfelületű, m-nél nem mélyebb, általában 3-6 m mély állóvizek. Profundális (mélységi) régió vagy nincs, vagy csak egy csekély hányada a medernek - Balaton Kopolyák Kis, néhány ha vízfelület, ehhez viszonyítva mély, meredek lejtésű medencék, a medernek csak kis része tartozik a mélységi vagy a partalji zónához. Kistavak (tócsák) Közepes vagy kis - max. néhány km 2 - vízfelületű, teljes terjedelmében litorális (parti) jellegű sekélytavak. Területük több mint 1/3-át nyílt víztükör vagy hínaras borítja. Vízforgalmuk általában labilis, ki is száradhatnak. Fertők Nagy vagy közepes kiterjedésű, sekély (átalában 1-2 m), területének több mint egyharmadán lápi és mocsári növényzettel borított, hinaras és nyíltvizes, mozaikos állóvíz. Szemisztatikus (időnként a víz több mint 50 %-a hiányzik) vízforgalom, de esetenként ki is száradhat. Rendszerint sekély tavak feltöltődésével keletkeznek. 8 A szárazföldi (kontinentális) vizek jellemzése (Dévai és mtsai. 1993, 1998 nyomán), Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas honlapja,

19 Lápok Kis kiterjedésű, állandó vízborítású, eusztatikus- vagy szemisztatikus vízforgalmú, kopolyák feltöltődésével keletkező sekély (1,5-5 m) vízterek. Nyílt víztükör csak a szegélyzónában és a lápszemekben található. Felületük több mint 2/3-át dús, moha és sás dominanciájú lápi növényzet borítja. Tőzegesedés. Mocsarak Változó kiterjedésű, sekély (0,5-3 m) litorális jellegű, labilis, szemi- vagy asztatikus jellegű, rendszeresen átöblítődő, kistavak feltöltődésével keletkező vízterek. Legalább 2/3-os nád, káka, gyékény dominanciájú, dús mocsári növényzettel való borítottság. Gazdag hínárállományú nyíltvizes foltok, mozaikos elrendeződésben Kisvizek (tömpölyök, pocsolyák, dagonyák, tocsogók, telmák) Tömpölyök Évelő (perennis) kisvizek. Kis területű, egymással gyakran összeköttetésben levő mélyedésekben. Csak szélsőségesen száraz években száradnak ki. 0,5-1 m mélység. Nyíltvizes foltok, mocsári és hínárnövényzet Pocsolyák Kis kiterjedésű, időszakos vizek. Sem igazi tócsavegetáció, sem mocsári növényzet nem alakulhat ki. Max. 0,5 m. Dagonyák (dágványok) 0,1-0,3 m mély, időszakos, ugyanazon a helyen újrakeletkező kisvíz, hínár- ill. gyökerező mocsári növényzet nélkül. 0,2-0,5 m-es iszapréteg a fenéken, a vízzáró réteg fölött. Tocsogók (libbányok) Apró, efemer (rövidebb ideig van benne víz) vízgyülemlések, rétek, legelők, erdők talajmélyedéseiben, mohapárnákban, sűrű növényzet vagy növényi törmelék között. Telmák (néhány dl-es vízterek) 19

20 - Fitotelma (növényi termésben, pl.: tökhéj) - Dendrotelma (faágak tövében vagy faodúban) - Malakotelma (kagyló vagy csigahéj) - Litotelma (kő mélyedésekben) - Technotelma (amit az ember előállít pl.szeméttelep, elzáródott ereszcsatorna, konzervdoboz stb.) 6. ábra Zónák a tavakban 9 Litorális zóna: sekély, tápanyagokban gazdag, parttal érintkező rész. A parti táj két övre (zóna) osztható: felső része a száraz parti öv (paralimnolitorális zóna), az alsó, amely magas vízálláskor teljes egészében víz alá kerül, a parti öv (litorális zóna). Limnetikus zóna: nyílt víz felszíni napos vízrétege, mely függőlegesen rétegződik. Felső, átvilágított rész a fotikus vagy trofogénikus réteg, a szervesanyag-termelés folyik, amely a tó felszínétől tart lefelé addig, míg a fényerősség a felszínhez képest kb. 1%-ra csökken. 9 Vízgazdálkodás, víztan. Felszíni vízformák, árvízvédelem HEFOP felhasználásával 20

21 Profundális (afótikus) zóna: a fótikus zóna aljától a tó fenekéig terjed. Ebben a zónában a fényerősség szintje túl alacsony a fotoszintézishez. A légzés miatt az afótikus zóna mindig oxigént fogyaszt. A fótikus zóna alsó határvonala a fényintenzitás és a víz átlátszóságának változásával együtt napszakonként és évszakonként változik. Bentikus zóna: a tavak legalsó rétege, mely nagyszámú baktérium és lebontó szervezet élőhelye A víz természetes és mesterséges körforgása. A vízháztartási mérleg A hidrológiai körfolyamat (hydrologic cycle) a víz különböző formában történő körforgalma az atmoszféra, litoszféra és a hidroszféra között. A hidroszféra magában foglalja a földfelszín vízzel, jéggel vagy hóval kitöltött mélyedéseit (óceánok, tengerek, sarkvidéki jégpáncélok, tavak, folyók, gleccserek). A hidrológiai körfolyamat hajtóereje a Nap hő és sugárzó energiája. A Föld felszínének nagy víztömegei a Nap energiája által felmelegednek, magas energiaszintre kerülnek, ami elindítja a körfolyamatot. A folyamatok mindig a csökkenő energia irányában játszódnak le. A vízmolekulák folyamatosan veszítenek visszakerülnek az óceánba. A víztömegek mozgása egyirányú és ciklikusan ismétlődő. A hidrológiai ciklusban öt főfolyamat különíthető el: 1. párolgás és transzspiráció (Az evaporáció a párolgás, a transzspiráció a növények párologtatása, mely során a növényi test a felvett víz legnagyobb részét vízgőz formájában bocsátja ki a légkörbe.) 2. kondenzáció és csapadékképződés; 3. interszepció vagy felszíni visszatartás, 4. beszivárgás, 5. lefolyás 21

22 7. ábra A hidrológiai ciklus A tavak, tengerek és óceánok vize párolgás evaporáció - során a Nap energiájának hatására vízgőzzé alakul. A nyílt vízfelületek párolgása mellett a transzspiráció folyamatában a növények is vizet juttatnak az atmoszférába. A párolgással ellentétes folyamatok a kondenzáció és a csapadékképződés, amely során az atmoszférából a víz a hidroszférába, illetve a litoszférába kerül. Kondenzáció akkor történik, ha a vízzel telített levegő a harmatpont alá hűl és a vízgőzből folyadék halmazállapotú víz képződik. A csapadék eléri a felszínt, majd a beszivárgás és a lefolyás hatására folytatja útját, illetve visszatartódik - interszepció - a növényeken, épületeken. A visszatartott víz egy idő után újra bekapcsolódik a körfolyamatba. A beszivárgás a földfelszín alá jutva a telített felszín alatti víztartó rendszert táplálja. A lefolyás a felszín alatt vagy felett folyadék állapotban cirkuláló vizet jelenti, melynek formái: a szárazföldi lefolyás, a folyóvízi lefolyás és a köztes lefolyás. Vízkészleteink szennyezettsége folyamatosan növekszik. Ennek elsődleges okai: növekvő termelés, szolgáltatások bővülése, 22

23 tisztítatlan emissziók, illegális kibocsátások, szennyvíztisztítók nem megfelelő hatékonysága, vízbázisok nem megfelelő védelme, Vízmérleg. A vízháztartási mérleg elemei csapadék, párolgás, beszivárgás, lefolyás. A hidrológiai rendszerek elemzésének alapja a tömegmegmaradás törvényén nyugvó vízmérleg. A vízmérleg elemei a különböző be- és kilépő, valamint tárózódó vízmennyiségek. Vízmérleg = Vízigények Hasznosítható vízkészlet Vízháztartási egyenlet S = tározódás C P = L + B ± S Vízkészletet növeli C = csapadék H = hozzáfolyás Vízkészletet csökkenti P = párolgás L = lefolyás Vk = mesterséges vízkivétel 23

24 Vízkészlet-gazdálkodás alapegyenlete dk = (C + H) (P + L + Vk) A vízkészlet-gazdálkodási mérleg valamely vízgazdálkodási egység meghatározott időszakban hasznosítható vízkészlete, továbbá az emberi tevékenységek ezt terhelő mennyiségi és minőségi vízigényei. A vízmérleg egyensúlya alapvetően a vízigények csökkentésével, a vízkészletek növelésével vagy ezekkel együttesen teremthető meg A vízmérleg egyensúlyának megbomlása Vízhiány keletkezhet a területen (pl. megnövekszik a fogyasztás,) Aszályos években kevesebb a csapadék, mint a párolgás, ilyenkor a tározott vízkészlet (S) is csökken. C < P Víztöbblet keletkezhet a területen (pl. csapadékosabbra fordult az időjárás) Csapadékos években több csapadék hullik, mint amennyi elpárolog, ilyenkor vízkészlet növekedés figyelhető meg. C > P A vízkészlet felszíni és felszín alatti vizek összessége. Megkülönböztetjük a statikus és a dinamikus vízkészletet. Sztatikus vízkészlet egy vízgyűjtő terület felszíni állóvizeinek és felszín alatti vizeinek szinte teljes része. Természetes körülmények között nem pótlódik vagy csak hosszú idő múlva. Kitermelése megbontja a vízháztartás tartós egyensúlyát. Dinamikus vízkészlet a vízkészletek nagyon kicsi része, amely részt vesz a hidrológiai körfolyamatban és természetes körülmények között hamar pótlódik. Kitermelése nem bontja meg a vízháztartás egyensúlyát. Vízigény 24

25 Az a szükséglet, amely az ember közvetlen és közvetett vízhasználatában mennyiségi és minőségi követelményeket állítva jelentkezik (ivóvíz, ipari vízigények, mezőgazdasági vízhasználatok, jóléti hasznosítás, stb). Ökológiai vízigény Az a meghatározott vízmennyiség és vízminőség, amely egy földrajzi térség valamennyi adottságához alkalmazkodott élővilág alapvető létfeltételeit korlátozás nélkül biztosítja Vízviszonyokat meghatározó tényezők Egy terület vízhálózatának kialakulását számos természeti, földrajzi és társadalmi tényező határozza meg, melyek egymással kölcsönhatásban működnek. 8. ábra A vízviszonyokat meghatározó tényezők Természeti és földrajzi tényezők fekvés éghajlat, csapadékviszonyok, folyók vízbősége, stb. 10 Dr. Pásztó Péter: Vízminőségvédelem, vízminőségszabályozás, Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém

26 domborzat folyók pályája, alaktana, domborzat, éghajlat növénytakaró, Társadalmi tényezők erdőirtás vizes területek lecsapolása árvízvédelmi töltések építése tározók építése, stb. vízszennyezés (ipari, mezőgazdasági, lakossági eredetű szennyezések) 3. ÁLLÓVIZEK HIDROLÓGIÁJA. TAVAK, TÁROZÓK A Föld felszínének természetes módon kialakult vagy mesterségesen kialakított mélyedéseiben lévő vízfelületeket állóvizeknek nevezzük. A kontinentális állóvizek a felszíni lefolyást biztosító völgyekben levő lefolyástalan teknőszerű mélyedésekben alakulnak ki, amelyekben a lefolyó víz tartósan megreked és vízfolyás is beömölhet vagy átfolyhat rajtuk. Az állóvíz a maga egészében haladó mozgást nem végez csak időszakos vagy állandó áramlások ill. különféle hullámzó mozgások alakulhatnak ki benne. Természetes állóvizek: tengerek tavak mocsarak A természetes állóvizek morfometriai sajátosságaik alapján lehetnek vízterek (mély- és sekély vízterek) 26

27 vizes élőhelyek (wetlands) Mesterséges állóvizek víztározók, melyeket meghatározott célra hoztak létre ( vízkészletek biztosítása, öntözés, árvízi szükségtározók, halastó, stb.) rendeltetésük gyakran többcélú, egyre gyakoribb, hogy jóléti igényeket is kielégítenek (üdülés, sport). Az állóvizek felszíne két részre osztható a parti tájék (litorális régió; L), a nyíltvízi tájék (pelagiális régió, pelágium; P) vagy limnetikus zóna Holtágak Létrejöhetnek természetes lefűződés útján vagy folyószabályozás során mesterséges úton Tavak Tónak azokat a nagyobb felületű és nagyobb mélységű állóvizeket nevezzük, melyek fenékforrásokból vagy saját vízgyűjtőterületükről táplálkoznak. Némelyik túlfolyóval rendelkezik, ami a nagyvizekkel (tengerek, nagy vízrendszerek) köti össze azokat. A mély tavak jellemzője a nagy vízmélység (m> 6 m), és nagy vízfelület ( A > 500 km 2 ) jellemző. A sekély tavakat kisebb vízmélység (3-6 m) és a nagy vízfelület jellemzi. 27

28 9. ábra A Balaton vízgyűjtő területe 11 Tavak jellemzői Morfológia Vízháztartás Vízmozgás, áramlások Hőmérséklet és fényviszonyok, Tápanyag ellátottság Kémiai jellemzők, sótartalom Tavak morfológiája A tavak morfológiai (alaktani) vizsgálata a helyszínrajzi jellemzők - vízfelszín alakja (a partvonal határozza meg), - a tó hossza

29 - a tó szélessége - jellemző tengelyek a parti tagozódás elemzésére terjed ki. A tó főtengelye (x) ill. a tó hossza a két legtávolabbi pontot összekötő egyenes, amely kanyargós partok esetében többször is metszheti a víztükör szélét. A tó hossztengelye a szemközti partok közötti felezőpontokat összekötő vonal. A tó mellék vagy kistengelye a főtengellyel párhuzamos érintők érintési pontjait összekötő vonal. 10. ábra Tavak morfológiája A víztükörfelület V víztérfogat 3 3 V( m ) V( m ) H vízmélység τ =, τ = 3 3 Q ( m / d) Q ( m / d) L partvonal hosszúság be ki l hosszúság d - szélesség 1 Hígulás = = τ 3 ( / d) 3 ( ) Q m V m τ a víz átlagos tartózkodási ideje Hígulás/megújulás sebessége a tartózkodási idő reciproka A tóvíz térfogatából és a be- és kifolyás gyorsaságából számítható a víz átlagos tartózkodási/kicserélődési ideje vagyis az az idő, amíg annyi víz folyik át a tavon, 29

30 amennyi a tóban van. A tartózkodási idő a medencékre tagolható tavak egyes részeiben igen eltérő lehet Tavak típusai A tavakat osztályozhatjuk tápanyag ellátottságuk szerint, így megkülönböztetünk eutróf és oligotróf tavak. Az eutrof tavak növényi tápanyagokban gazdag állóvizek, amelyek sekélyvizűek, sekélyek, zavarosak, viszonylag magasabb hőmérsékletűek, amelyekben a fito- illetve a zooplankton és egyéb élőlények (változatos hal populáció) mennyisége jelentős. Jellemzője az enyhe lejtésű part, a széles litorális zóna, fenékanyagára jellemző az iszap, homok és az agyag. Az oligotrof tavak növényi tápanyagokban szegények, mélyek, hidegek, kristálytiszták és kevés az élőlények száma. Partjuk meredek, litorális zónájuk keskeny, a fenékanyaguk homokos, kavicsos, sziklás. Tavak jellemzése 12 Kistavak (tócsák) Közepes v. kis (max. néhány km 2 ) vízfelületű, teljes terjedelmében litorális (parti) jellegű sekélytavak. Területük több mint 1/3-át nyílt víztükör vagy hinaras borítja. Vízforgalmuk általában labilis, ki is száradhatnak Van közöttük természetes állóvíz (nyíregyházi Sóstó), holtág, tározó (hortobágyi Borsósi-tározó), halastó, mesterséges állóvíz (nagyobb anyag- és vályogvetőgödrök). Sekélytavak Nagy vízfelületű, m-nél nem mélyebb, általában 3-6 m mély állóvizek (Balaton). Profundális (mélységi) régió vagy nincs, vagy csak egy csekély hányada a medernek. 12 A szárazföldi (kontinentális) vizek jellemzése (Dévai és mtsai. 1993, 1998 nyomán), Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas honlapja,

31 Kopolyák Kis, csak néhány ha vízfelületek, ehhez viszonyítva mélységük nagy, meredek lejtésű medencék, a medernek csak kis része tartozik a mélységi vagy a partalji zónához (Kopolya típusú természetes tó a lágymányosi Feneketlen-tó, tározó a Lázbércitározó, egyéb mesterséges állóvízek a kavicsbánya-tavak, téglagyári tavak). Fertők Nagy vagy közepes kiterjedésű, sekély (átl. 1-2 m mély), területének több, mint egyharmadán lápi és mocsári növényzettel borított, hinaras és nyíltvizes, mozaikos állóvíz. Rendszerint sekély tavak feltöltődésével keletkeznek. Szemisztatikus (időnként a víz több mint 50 %-a hiányzik) vízforgalom jellemzi, de esetenként ki is szárad (Kis- Balaton). Lápok Kis kiterjedés, állandó vízborítás, eusztatikus- vagy szemisztatikus vízforgalom. Kopolyák feltöltődésével keletkező sekély (1,5-5 m) vízterek. Nyílt víztükör csak a szegélyzónában és a lápszemekben található. Felületük több mint 2/3-át dús, moha és sás dominanciájú lápi növényzet borítja. Tőzegesedés. Átmeneti láp (síkláp) lombos- és tőzegmohák, ritka sásfajok szemisztatikus felé hajló vízforgalom Bátorliget Dagadóláp (felláp) tőzegmoha-lápok eusztatikus vízforgalom a Nyíres-tó a Beregi-síkon, a keleméri Mohosok. Láperdő szerves feltöltődésű, lefolyástalan területek vízterei szemisztatikus jelleg - égerfák cserje- és lágyszárú-, hínár- és mocsári növényzet Tógazdálkodás Az elmúlt időszakban a hazai tógazdálkodás legfontosabb feladata a tószabályozás volt. A tószabályozás feladatai: vízszintszabályozás, 31

32 mederszabályozás, partszabályozás, vízi közlekedés biztosítása, vízminőség-védelem. Napjainkban egyre növekszik a vízminőség-védelem szerepe, mivel felgyorsult a tavak eutrofizációja. Az eutrofizáció a tavak elmocsarasodása mellett veszélyezteti azok jóléti hasznosítását is. A hazai tavakat sekély vízmélység jellemzi, ami kedvez a víztest káros mértékű felmelegedésének. A jelenlegi tószabályozást a komplex vízgyűjtő szemléleten alapuló integrált tógazdálkodás jellemzi. Az integrált tógazdálkodás a természetes és mesterséges tavak (tározók) újszerű kezelése, melynek lényeges eleme a tavak és azok közvetlen környezetének, - mint a tavak menti élővilág életterének a védelme. Állóvizek szabályozása Állóvizek partvonalának változása Állóvizek partvédelme Természetes partvédelem Művi partvédelem Állóvizek fenntartása Iszapeltávolítás, mederfenntartás, vízinövényzet eltávolítása 3.3. Vízfolyások osztályozása, alaktana helyszínrajz, keresztszelvény, hossz-szelvény A vízfolyások olyan mederben mozgó folyóvizek, amelyeknek közös jellemzője, hogy a magasabb térszínekről az alacsonyabbak felé haladnak, vizüket források, csapadékvíz és olvadékvizek biztosíthatják. Csoportosításuk hosszúságuk, vízgyűjtő területük és vízhozamuk alapján történik. A terület vízhálózata egy adott terület felszíni vízfolyásainak együttese. 32

33 Fő vízfolyás, amely az összes lefolyó vizet elvezeti. Egy adott (fő) vízfolyás vízgyűjtő területe a földfelszínnek az a része, amelyről a vízfolyás az összes lefolyó vizet összegyűjti. A vízgyűjtő területet rendszerint kiemelkedéseken húzódó vízválasztó (általában magasan emelkedő hegységek) vonal határolja. Vízgyűjtőterület A vízgyűjtőterület alatt azt a körülhatárolható területet értjük, amely az összegyülekező, és lefolyó vizekkel az adott vízfolyást táplálja. A vízgyűjtő terület alakja lehet hosszan elnyúlt (az összegyülekezés gyorsabb) és legyező alakú. A domborzati adottságok szerint domb- és hegyvidéki valamint síkvidéki vízgyűjtőterületeket különböztetünk meg. Összegyülekezési idő Az az időtartam, amely alatt a vízgyűjtő terület legtávolabbi pontjából is a vizsgált szelvénybe jut a lefolyó vize. Az összegyülekezési idő (t) a következő képlet segítségével becsülhető: t = L 2 A l L a leghosszabb lefolyási út hossza A a vízgyűjtő terület kiterjedése (négyzetkilométer) l a leghosszabb lefolyási út lejtése Vízfolyások kialakulása 1. Csapadékvíz lefolyik a terep esésvonalán a felszínen, ilyenkor még nincs medre. 2. Barázdák összegyülemlésével erecskék képződnek. 3. A víz magával ragadja a talajszemcséket hordalékképződés és vízmosás kialakulása 33

34 Vízmosás: hegy- és dombvidéken a lefolyó víz energiája által kialakított bevágódás, melyben a víz a völgyben lévő patak felé folyik. Hordalékkúp: a lejtős területen lerakott hordalék. Vízmosás torok: a vízmosás hordaléktermelő és hordalék-lerakó szakaszai közötti átmeneti rész. A folyó hordalékszállítása kétféle: görgetve szállítás a meder fenekén (hordalék aprózódás- kavics- homok- iszap) lebegtetve szállítás Mesterséges földmedrű csatornák különböző mederanyagokra alsó és felső határsebesség meghatározása szükséges a mederkimosódás, mederelfajulás elkerülése érdekében Folyók szakaszjellege - Folyóvölgy típusok A patak mederében összegyülekező víz sebességtől és a meder anyagától függően többféleképpen viselkedik. A folyó a forrásvidéktől a torkolatig általában 3 szakaszra osztható. A felső, nagy esésű szakaszán hordalékot termel, a középső szakaszon továbbszállítja a felülről hozott hordalékát, az alsó kis esésű szakaszon szigeteket, zátonyokat képezve lerakja. Felső szakasz jelleg / Hordaléktermelő szakasz V vagy U alakú völgy, amit kihajló lejtők határolnak. A nagy energiájú víz először a meder alját támadja meg, vájja ki, és csak kis mértékben szélesíti. Fölös munkavégző képességével megtámadja a medrét és mélyítő, lineáris eróziót fejt ki, a görgetett hordalék szakaszosan mozog a fenéken. 34

35 11. ábra Felsőszakasz jellegű vízfolyás 13 Középső szakasz jelleg / Egyensúlyban lévő szakasz Széles, ellapuló völgyfenék, a görgetett és lebegtetett hordalék egyensúlyban van. A víznek csak annyi energiája van, hogy a hozott hordalékot tovább vigye, de ezen a szakaszon nincs hordaléktermelése. A folyó munkavégző tevékenysége és a hordalék elszállításához szükséges munka a folyó bármely szakaszán egyenlő egymással, vagyis egyensúlyi állapotban van. A folyó medre kanyargós és a kanyargó, oldalazó erózióval szélesíti a völgyét, a kanyarok nem maradnak helyben, hanem az oldalazás és a folyás irányában lefelé is vándorolnak. Magyarország folyói zömmel középszakasz jellegűek. 12. ábra Középszakasz jellegű vízfolyás Tájrendezés és tájvédelem 2., A tájak rendszertani (természeti földrajzi) alapismeretei, Dr. Dömsödi János (2010) Nyugat-magyarországi Egyetem

36 Meander (M): Hurokkanyar a folyókon, amelyet a folyó partjaira ható oldalazó erózió hoz létre Morotva (m): holtág, holt víz Malágy (mgy): árvizek során felhalmozódott homok- vagy lefűződött meandert elrekeszti az új medertől. iszapzátony, mely a Övzátony (öz): a folyókanyarulatok belső oldalán, egymással párhuzamos, íves elrendeződésű, gerincek formájában felhalmozódó, keresztrétegzett üledék, homokzátony. Völgytalp (völgylapály) (V): völgylejtőkkel határolt hosszanti sík felszín, amelybe rendszerint folyómeder vágódik be. Közvetlenül az alapkőzeten fekszik, vagy a folyó által szállított és felhalmozott alluviumon (iszaplerakodás). Üst (vagy martoldal)(ü), Zug (vagy szeg)(z), Alsó szakasz jelleg / Feltöltő mederszakasz a felsőbb szakaszról hozott hordalékot lerakja, nem tudja tovább szállítani. Lassú folyás, hordaléklerakás, elkezdődik a meder feltöltődése. 13. ábra Alsószakasz jellegű vízfolyás Tájrendezés és tájvédelem 2., A tájak rendszertani (természeti földrajzi) alapismeretei, Dr. Dömsödi János (2010) Nyugat-magyarországi Egyetem Tájrendezés és tájvédelem 2., A tájak rendszertani (természeti földrajzi) alapismeretei, Dr. Dömsödi János (2010) Nyugat-magyarországi Egyetem

37 1 - főágak, 2 - holtág, 3 - völgysík (völgytalp), 4 -feltöltődés. Erózióbázis A legalacsonyabb szintű terület, ahol az eróziós energiák lecsökkennek és a szedimentáció az uralkodó. Lefolyástalan tavakba, vagy más folyókba ömlő vízfolyásoknál helyi erózióbázis alakul ki. 14. ábra Folyó esésgörbéje A vízfolyások alaktana A meder a közepes vizek által elfoglalt mélyedés, melynek legmélyebb része a kisebb nagyobb szélességű, megközelítőleg vízszintes mederfenék ahonnan kétoldalt oldalrézsűk emelkednek a terepszintig. A folyómeder vízhozamtól függően lehet: kis-, közép- és nagyvízi. Nagyvízi meder: töltésezett folyónál a nagyvizeket levezető, összetett szelvény, azaz a hullámtér és a középvízi meder együttesen. 16 Dr. Pásztó Péter: Vízminőségvédelem, vízminőségszabályozás, Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém

38 Középvízi meder: a meder környezetében lévő természetes terepszint magasságig terjedő terepmélyedés. Kisvízi meder: a közepes kisvizekhez tartozó vízhozam, nem az előforduló legkisebb víz medre A meder ábrázolásának módjai Meder helyszínrajz Térképszerűen, helyszínrajzon ábrázoljuk a meder vízszintes méreteit és elhelyezkedését. Az áttekintő helyszínrajz 1:200000, 1:100000, 1:25000, 1:10000 méretarányú. Az 50m-nél szélesebb meder kettős vonallal, a keskenyebb egy vonallal jelölve. 15. ábra A folyó helyszínrajza 17 Kisvízi meder: amit a folyóvíz kis vízálláskor is megtölt, a közepes kisvizekhez tartozó vízhozam, nem az előforduló legkisebb víz medre. Középvízi meder: a meder környezetében lévő természetes terepszint magasságig terjedő terepmélyedés. Közepes vízálláskor a víz eléri a partéleket. A partél a mederrézsűk és a part metszéspontja. A partéleket meghaladva a víz kilép az ártérre. 17 Urbanovszky István, Hidrológia és hidraulika,környezetvédelmi Minisztérium, Környezetgazdálkodási Intézet Budapest

39 Nagyvízi meder: töltésezett folyónál a nagyvizeket levezető, összetett szelvény, azaz a hullámtér és a középvízi meder együttesen. Helyszínrajzi jellemzők: távolság a torkolattól: (fkm), jobbpart, balpart, a folyó középvonala, sodorvonal, inflexiós szakasz, szurflexiós szakasz, gázlóviszonyok: jó gázló, rossz gázló, kanyarulatok, meanderek, holtág vagy morotva, az üst. Sodorvonal: azon pontok által kijelölt vonal, ahol a víz folyásának sebessége a legnagyobb. Gázló: az a pont, ahol a sodorvonal az egyik partról a másikra csap át. Ezeken a helyeken kis víz idején át is lehet gázolni, mivel az átmeneti szakaszokon a vízmélység kisebb. Ha a víz folyása irányába nézünk, akkor jobb kéz felé eső part a jobb-part, a bal kéz felé eső pedig a bal-part. A homorú partnál nagyobb a vízmélység, meredekebb a rézsű, míg a domború parton a víz mélység sekélyebb és a part lankásabb. Keresztszelvény: a vízfolyás kiválasztott szelvényében a sodorvonalra merőleges metszet. 39

40 16. ábra Völgyszelvény Ártérhatár: töltésezett folyónál az a terepvonal, amelyen belül a mértékadó árvíz egy gátszakadás esetén elöntené a területet. Töltésezetlen folyónál a mértékadó árvíz által elért magasparti terepvonal. Ártér: a folyó és az ártérhatár (magasparti terepvonalig) által határolt terület. Nyílt ártér: az a terület, amelyet az árvíztől töltés nem véd. Hullámtér: az ártér folyó menti sávja az árvízvédelmi töltésekig. Függély: a meder-keresztszelvénynek az a függőlegese, amelynek meghatározott pontjaiban a mérést vagy mintavételt végzik. Hossz-szelvény: a vízfolyás sodorvonalán képzett hosszirányú metszet. 17. ábra Vízfolyás hossz-szelvénye Urbanovszky István, Hidrológia és hidraulika,környezetvédelmi Minisztérium, Környezetgazdálkodási Intézet Budapest

41 Folyószabályozás célja A folyó lefolyási és áramlási viszonyainak a befolyásolása, a meder alakítása. A szabályozási művek (gátak, töltések, víztározók, stb.) hatására a folyó energiája alakítja az akadálymentes lefolyást biztosító folyómedret. Megvalósítandó feladatok: hajózás és az árvízvédelem biztosítása, mezőgazdasági területek nyerése, energiatermelés. 18. ábra Folyószabályozás Mentesített ártér: az ártérnek a kiöntéstől árvízvédelmi gáttal mentesített része. Kisvíz: a vízfolyás valamely megadott időszakon belül észlelt legalacsonyabb vízállása. Nagyvíz: a vízfolyás valamely megadott időszakon belül észlelt legmagasabb vízállása. Középvíz: a vízfolyás valamely megadott időszakon belül észlelt vízállásainak számtani közepe. 41

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszíni vízformák 11.lecke Folyók A felszín feletti vizek csoportosítása I. Vízgyűjtő

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Csengeri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH033 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

Vízminőségvédelem km18

Vízminőségvédelem km18 Vízminőségvédelem km18 2004/2005-es tanév I. félév 4. rész Dr. Zseni Anikó egyetemi adjunktus, SZE, MTK, ÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Vízkészlet-gazdálkodás ~ a természetes és felhasználható vízkészletek

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Sóskúti halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH023 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Kengyeli halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG979 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Telekhalmi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH031 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

A vízgazdálkodás helyzete VÍZGAZDÁLKODÁS. A vízgazdálkodás állami feladatai VÍZGAZDÁLKODÁS VÍZKÉSZLETGAZDÁLKODÁS

A vízgazdálkodás helyzete VÍZGAZDÁLKODÁS. A vízgazdálkodás állami feladatai VÍZGAZDÁLKODÁS VÍZKÉSZLETGAZDÁLKODÁS VÍZGAZDÁLKODÁS A vízgazdálkodás helyzete Magyarország jelenlegi vízügyi politikáját alapvetõen a vízgazdálkodásról szóló, többször módosított 1995. évi LVII. törvény határozza meg. Tartalmában tükrözi

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 201. október 1. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

A folyóvíz felszínformáló munkája

A folyóvíz felszínformáló munkája Geomorfológia 7. előadás A folyóvíz felszínformáló munkája Csapadék (légköri csapadék) a légkörből szilárd vagy folyékony halmazállapotban a felszínre kerülő víz ( 1 mm = 1 l víz/m2) A csapadék mérése

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszín alatti vízformák 12.lecke Mint azt a környezet védelmének általános szabályairól

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM T /1 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 0921 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 14. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe

A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe Fogalmak vízgyűjtő terület (vízgyűjtő kerület!): egy vízfolyás vízgyűjtőjének nevezzük azt a területet, ahonnan

Részletesebben

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaszentimrei halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG998 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem

Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: György-éri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH080 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 10 meszes kis területű sekély benőtt vízfelületű időszakos

Részletesebben

1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát!

1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát! 1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát! 2. A. Foglalja össze hidrometriai (vízméréstani) ismereteit!

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaugi Holt-Tisza 1.2. A víztest VOR kódja: AIH 134 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 3 Szerves kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: 1.2. A víztest VOR kódja: AIG949 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű időszakos

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Jászkiséri halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG972 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű időszakos

Részletesebben

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv; 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett

Részletesebben

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26.

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Meteorológia a vízügyi ágazatban Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Az időjárás figyelése mérési adatok, távmérés, intenzív megfigyelések Az

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 1. E rendelet hatálya kiterjed

Részletesebben

VÍZÜGYI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Olvasott szakmai szöveg megértése

VÍZÜGYI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Olvasott szakmai szöveg megértése VÍZÜGYI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK A vízügyi ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga részletes érettségi vizsgakövetelményei a XLI. Vízügy

Részletesebben

Alapfogalmak Vízmérce: vízállás mérésére alkalmas pontos helye mederszelvény, folyamkilométer vízgyűjtőterület mérete 0 pont tengerszint feletti magas

Alapfogalmak Vízmérce: vízállás mérésére alkalmas pontos helye mederszelvény, folyamkilométer vízgyűjtőterület mérete 0 pont tengerszint feletti magas Vízfolyások jellemzése: vízállás és vízhozam Alapfogalmak Vízmérce: vízállás mérésére alkalmas pontos helye mederszelvény, folyamkilométer vízgyűjtőterület mérete 0 pont tengerszint feletti magassága Jellemző

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK 2007. május 25. 8:00 EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Hegyi Árpád Szent István Egyetem MKK, KTI Halgazdálkodási Tanszék 1. óra Alapfogalmak, vizeink jellemzése és csoportosítása Vizeink csoportosítása

Részletesebben

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Karsztosodás Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik. A karsztosodás

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Kecskeri-tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG977 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

mérete függ: medermélységtől vízhőmérséklettől szélsebességtől lökésperiódusoktól tavi szél parti szél

mérete függ: medermélységtől vízhőmérséklettől szélsebességtől lökésperiódusoktól tavi szél parti szél TAVI HAJÓZÁS Hajózási jellemzői: kis vízjáték állandó vízmélység szabad mozgás hullámképződés mérete függ: medermélységtől vízhőmérséklettől szélsebességtől lökésperiódusoktól hajózási eljárás: negyedszeles

Részletesebben

Hajózás a Maros folyón

Hajózás a Maros folyón BORZA TIBOR osztályvezető Magyar Hidrológiai Társaság, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen, 2016. július 6-8. Történeti áttekintés A meglévő állapot ismertetése Jogszabályi környezet Hidrológiai számítások

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György 1 Miért fontosak a felszín alatti vizek? Felszín alatti vizek áramlási rendszere kondenzáció csapadék Párolgás Párolgás Beszivárgási terület

Részletesebben

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről GONDOLATOK A DINAMIKUS KARSZTVÍZKÉSZLET TÉMAKÖRÉHEZ A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER (BKÉR) 1992-2012 KÖZÖTTI ADATAI ALAPJÁN Lénárt László Szegediné Darabos Enikő Sűrű Péter Miskolci Egyetem XIX.

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Tározótavak (állóvizek) tervezési elvei Dr. Madarassy László Bedő Csaba BME Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

Tározótavak (állóvizek) tervezési elvei Dr. Madarassy László Bedő Csaba BME Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Tározótavak (állóvizek) tervezési elvei Dr. Madarassy László Bedő Csaba BME Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Fertő-tó, Dóri Béla Természeti katasztrófák útján kialakuló tavak Ilyen

Részletesebben

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés FOGALMAK Hidroszféra óceán: tenger: hatalmas kiterjedésű, nagy mélységű, önálló medencével és áramlási rendszerrel rendelkező állóvíz, mely kontinenseket választ el egymástól. Közepes mélységük 3900 m,

Részletesebben

4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens

4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens 4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens A LERAKÓBAN KELETKEZETT GÁZ EMISSZIÓS TÉNYEZŐJE [1 = alacsony kockázat, 5 = magas kockázat] Lerakóban keletkezett A1 B1 C1 *1 A hulladék vastagsága a talajvízben

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Közös - csatorna 1.2. A víztest VOR kódja: AEP728 1.3. A víztestet alkotó vízfolyás (ok) neve: Közös - csatorna 1.4. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírás:

Részletesebben

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Vízkárelhárítás Kisvízfolyások rendezése www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Kisvízfolyások rendezésének lehetséges indokai Intenzív hordalékterhelés miatt függımeder alakult ki, nem megfelelı a vízelvezetés

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 214. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagtól kevesebb csapadékmennyiségű,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 17. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. október 17. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Csatornaméretezés 32.lecke A csatorna keresztszelvény méretének meghatározása A hidraulikai

Részletesebben

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Vízlépcsők építése attraktív beruházások Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

A nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén

A nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén A nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén Maller Márton projekt felelős ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII.

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén Győr, 2015. február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A nagyvízi meder kezelésének céljai Elkészülése, kihirdetése

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Gondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról

Gondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról Gondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról Varga György varga.gyorgy@ovf.hu monitoring referens Országos Vízügyi Főigazgatóság Jakus Ádám jakus.adam2@ovf.hu kiemelt

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Kanyari Holt-Tisza 1.2. A víztest VOR kódja: AIH083 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 7 Síkvidéki-szikes-kis területű-sekély-nyílt vízfelületű-állandó

Részletesebben

1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3.

1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3. 1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3. Ismertesse a települési vízgazdálkodás rendszerét, nyílt rendszerként (ábra)!

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: - 1.2. A víztest VOR kódja: AIQ958 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 15 Meszes közepes területű sekély nyílt vízfelületű állandó típushoz hasonló

Részletesebben

Féléves hidrometeorológiai értékelés

Féléves hidrometeorológiai értékelés Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le

Részletesebben

FOGALMAK II. témakör

FOGALMAK II. témakör FOGALMAK II. témakör Magyarország elhelyezkedése a Földön: Magyarország országrészei: Magyarország az északi félgömb keleti felén, Közép-Európában, a Kárpát-medencében, más néven a Közép-Duna medencében

Részletesebben

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest : NK-III-2. öntözőcsatorna 1.2. A víztest VOR kódja: AEP844 1.3. A víztestet alkotó vízfolyás (ok) : NK-III-2. öntözőcsatorna 1.4. A víztest VKI szerinti típusa, a

Részletesebben

Vízszállító rendszerek a földkéregben

Vízszállító rendszerek a földkéregben Vízszállító rendszerek a földkéregben Módszertani gyakorlat földrajz tanárjelölteknek Mádlné Szőnyi Judit szjudit@ludens.elte.hu Csondor Katalin Szikszay László Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszasülyi Tiszahalker halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH034 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Borbás Edit Kovács József Vid Gábor Fehér Katalin 2011.04.5-6. Siófok Vázlat Bevezetés Elhelyezkedés Geológia és hidrogeológia Kutatástörténet Célkitűzés Vízmintavétel

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Június hónap időjárását kevesebb csapadék, hőmérsékletben a sokéves átlagnál melegebb

Részletesebben

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)

Részletesebben

G o e mo mo oló o g ló i g a 9. előadás

G o e mo mo oló o g ló i g a 9. előadás Geomorfológia 9. előadás Folyóvízi eróziós és akkumlációs formák Akkumuláció - (lat. accumulatio = felhalmozódás) törmelékes, üledékes kőzetek felhalmozódása a szárazföldön, óceánokban, tengerekben, folyókban,

Részletesebben

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók

Részletesebben

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

2014. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

2014. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 214. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: December hónap időjárását a sokévi átlaggal szinte megegyező

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

, Budapest. stakeholder workshop TAKING COOPERATION FORWARD 1. Kiss Veronika- KSzI Kft.

, Budapest. stakeholder workshop TAKING COOPERATION FORWARD 1. Kiss Veronika- KSzI Kft. 2019.06.18., Budapest stakeholder workshop Kiss Veronika- KSzI Kft. TAKING COOPERATION FORWARD 1 Akcióterv és megvalósítási lehetőségek a hazai mintaterületeken TAKING COOPERATION FORWARD 2 . A PROJEKT

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Városi hidrológia, éghajlatváltozás

Városi hidrológia, éghajlatváltozás Városi hidrológia, éghajlatváltozás Városi környezetvédelem Előadó: Varga Laura Városi hidrológiai ciklus Városiasodás Növekvő lakosszám Növekvő burkolt felület Növekvő szennyezőanyag kibocsátás Csökkenő

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarország vízgazdálkodása. 5.lecke 1. Magyarország a legek országa: a Föld egyik

Részletesebben

Talajvízszintek változása Debrecenben - különös tekintettel a Nagyerdőre

Talajvízszintek változása Debrecenben - különös tekintettel a Nagyerdőre Talajvízszintek változása Debrecenben - különös tekintettel a Nagyerdőre XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2010. március 24-25. Újlaki Péter Debreceni Vízmű Zrt. 2010.04.23. 1 A talajvízszint

Részletesebben

2011. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

2011. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 2011. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Július hónap időjárását a sokéves átlagnál jóval több csapadék, hőmérsékletben a sokéves

Részletesebben

2014. május havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

2014. május havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 2014. május havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Május hónap időjárását a sokévi átlagot meghaladó csapadék

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

Készítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus

Készítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus Készítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus Budapest 2013. Célkitűzés Ózd és térsége vízellátásának fejlesztése

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése

A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS-SZOMBATHELY Készítette: Belovai Tamás Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Öntözési Osztály (vízrendezési

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Gyova-Mámai Holt- 1.2. A víztest VOR kódja: AIH 076 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 13 Meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó

Részletesebben