AZ INNOVÁCIÓS JÁRULÉK SZEREPE A MOL NYRT. KTD KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGÉBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ INNOVÁCIÓS JÁRULÉK SZEREPE A MOL NYRT. KTD KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGÉBEN"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Levelező tagozat Nemzetközi menedzsment szakirány AZ INNOVÁCIÓS JÁRULÉK SZEREPE A MOL NYRT. KTD KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGÉBEN Készítette: Tóth Judit Budapest, 2008

2 Tartalomjegyzék Bevezetés 3 Irodalmi összefoglalás 4 Célkitűzések 6 A K+F tevékenységek típusai 7 Alapkutatás 7 Alkalmazott kutatás 8 Kísérleti fejlesztés 8 A kutatás-fejlesztés helyzete az Európai Unió tagállamaiban 9 Az EU K+F stratégiájának lehetséges irányvonalai 15 Az EU K+F finanszírozásának várható alakulása 16 Magyarország és az EU közös K+F stratégiai céljai 17 A K+F jogszabályi környezete Magyarországon 22 A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 23 Az innovációs járulék 24 Az innováció járulék-kötelezettséget csökkentő tételek 26 A hazai K+F+I középtávú stratégiai céljai 27 A hazai kutatás-fejlesztés alakulása az utóbbi évtizedben 29 Magyarország K+F+I tevékenységének legfontosabb mutatói 32 A K+F+I személyi feltételei 32 Alapvető ráfordítás adatok 35 A tevékenységek szakterületi megoszlása 39 A tudományos munkák eredményessége (kapcsolódó publikációk, stb.) 42 A régiók K+F kapacitásainak értékelése 45 A MOL Nyrt stratégiájának elemzése a K+F szempontjából 49 A MOL Nyrt. K+F tevékenységének bemutatása 58 A MOL Nyrt. K+F+I tevékenységben résztvevő külső intézmények 61 A megelőző célkitűzésekből megvalósult programok 64 Várható tendenciák a hazai nagyvállalatok K+F+I stratégiáiban, irányvonalaiban 66 Az eredmények összefoglalása 71 Köszönetnyilvánítás 75 Irodalomjegyzék 76 Ábrák jegyzéke 82 Függelék 83 2

3 Bevezetés Monszpart Zs., a Magyar Innovációs Szövetség általános elnökhelyettese szerint hazánkban a K+F rövidítést sokan jelenleg is kutatás-fejlesztésnek írják és mondják, holott nem a kutatás fejlesztéséről van döntően szó, hanem a kutatás eredményének hasznosításáról a termelésig, szolgáltatásig, értékesítésig tartó folyamatban (VARGA M. 2007). Sajnálattal tapasztaltam a témában való elmélyedésem folyamán, hogy valóban rendkívül kevesen használják a teljes folyamatot magába foglaló K+F+I (azaz kutatás, fejlesztés, innováció) kifejezést, még szakmai körökben is, pedig az utóbbi években jelentős változások voltak tapasztalhatók hazánkban a K+F terén. A hatályba léptetett törvények, az innovációs járulék 2004-es bevezetése a vonatkozó publikációk számának növekedésével együtt a kutatás-fejlesztési tevékenységek előtérbe kerülését jelzik. Diplomamunkámban a hazai K+F helyzetének elemzésével foglalkozom, különös tekintettel az innovációs járulék kérdésével. Mindezt Közép-Európa vezető integrált olaj- és gázipari csoportja egyik divíziójának kutatás-fejlesztési tevékenységének, mint ipari példának az értékelésével egészítem ki. A témaválasztást elsősorban a kutatás-fejlesztések iránti elkötelezettségem indokolta. Már kutató szakos egyetemista koromban korán érdeklődni kezdtem a menedzsment tudománya iránt, de akkor még nem volt módon közgazdaságtan tanulni. PhD-hallgatóként egyre inkább foglalkoztatni kezdtek a tudományos kutatások anyagi háttereinek finanszírozási kérdései és a lehetséges hasznosítások témakörei. Örömmel fogadtam ezért az NKTH lehetőségét, melynek köszönhetően 2005-ben a Mi fiatalok a magyar kutatás-fejlesztésért konferenciáján szekciótitkárként tevékenykedve széles körű ismereteket szerezhettem a K+F aktualitásairól és a jövő fejlesztési elképzeléseiről. Ez hozta számomra a végső elhatározást, melynek köszönhetően jelen szakot, azon belül is a nemzetközi menedzsment szakirányt választottam másoddiplomás képzésként. A témaválasztáson belüli további szűkítést az is motiválta, hogy azon kevesek közé tartozok, akik ipari területen készíthették disszertációjukat, ezáltal mind felsőoktatási, mind vállalati tapasztalattal gazdagodhattak tanulmányaik folyamán. Esetemben a MOL Csoport volt, annak is egykori Upstream Laboratóriuma (jelenlegi nevén Alkalmazott Technológiák és Fejlesztés) amely biztosította e nagyszerű lehetőséget. Többek között ezért is választottam nagyvállalati példának e céget. 3

4 Irodalmi összefoglalás A kutatás-fejlesztés fontosságáról napjainkban sokat lehet hallani, de ennek ellenére rendkívül szegényes a vonatkozó szakirodalom. Az 1990-es években már több, a hazai kutatás-fejlesztés helyzetével foglalkozó tanulmány is megjelent, de folyamatos összehasonlításokat lehetővé tévő adatokat nem tartalmaztak. Ennek okát DŐRY T. (1996) a statisztikai adatszolgáltatás hiányosságaiban látja. Ez némi ellentmondásban van azzal, hogy Magyarországon 1953 óta gyűjtik éves rendszerességgel a kutatóhelyek adatait től a KSH feladata lett az adatfelvétel végrehajtása is, így a kutatási statisztika koordinátorává vált. Az 1990-es években jelentős szervezeti változások következtek be, aminek megfelelően 1993-tól a K+F tevékenységet folytató kft-kre, 2000-től a bt-kre és a nonprofit szervezetekre is kiterjedt a K+F adatgyűjtés. A létszámra és ráfordításra vonatkozó korlátozások megszűntek, így nagyságtól függetlenül minden kutatást végző szervezet adatszolgáltatásra kötelezett. A hazai adatfelvételek a K+F statisztika alapjának számító Frascati-kézikönyv definícióin alapulnak, a KSH továbbá az OECD és EUROSTAT témával kapcsolatos módszertani eredményeit is beépítette az adatfelvételekbe. A 2004-es kutatási kérdőívek pedig már tartalmazták az EU bizottsági szintű jogi szabályozásának megfelelő kiegészítő kérdéseket is, melyek a részletesebb adatszolgáltatáshoz kellenek (SZUNYOGH ZS. VARGA A.-NÉ 2004). Az Európai Unió 2004-es rendelete (1450/2004/EK sz. bizottsági rendelet) a tagállamoknak kötelezően előírta a K+F terület felmérésének gyakoriságát és módszereit (SZUNYOGH ZS. 2004). Kétévente szükséges adatokat gyűjteni, melyek közül minden második részletesebb felmérés. Magyarországon a legutóbbi részletes felmérés 2007-ben készült, de annak eredményei sajnos még nem voltak elérhetőek a diplomamunka készítésénél, így döntően a 2005-ös részletes felmérés adatait tudtam hasznosítani. DŐRY T. (1996) tett kísérletet arra, hogy a K+F fellelhető területi forrásit (a K+F szervezetek számát, a felsőoktatási kutatóhelyek számát, a kutatása folyamán érvényben lévő KMÜFA támogatások mértékét, a K+F eredményeit, szabadalmi tevékenységeket) számba vegye és megjelenítse az egyes térségek között fennálló különbségeket, eltéréseket. Az ipari kutatás-fejlesztés, innováció, nemzetközi technológia és tudás-csere témaköreit felölelő, véleményem szerint hiánypótló felmérés legfontosabb eredményeit Molnár Gy. 4

5 (2001) foglalta össze. Tanulmányában különös figyelmet fordított az EU országaival és intézményeivel fennálló, a tudáscsere elemeit is magukba foglaló kapcsolatokra, valamint az EU pályázati rendszeréhez való kapcsolódás lehetőségeire és legfontosabb nehézségeire. Az adatfelvételt 1998 folyamán 604, legalább 10 főt foglalkoztató ipari vállalaton végezték el (MOLNÁR GY. 2001). E tanulmányt azért is tartom fontosnak kiemelni, mivel a KSH éves Tudományos kutatás és kísérleti fejlesztés című kiadványa csak az olyan vállalatokról tartalmaz adatokat, ahol 5-nél többen K+F foglalkoztatottak egy szervezeti egységen belül. E munkában viszont nem tettek ilyen létszámbeli korlátot, vagyis szélesebb az adatot szolgáltató cégek száma ben a Kopint-Tárki Zrt. szintén végzett saját adatgyűjtésen alapuló felmérést (BARTHA A. ET AL. 2007), melynek célja döntően az innovációt segítő, illetve gátló tényezők feltárása volt, vállalati nézőpontból. A vizsgálatban résztvevők a potenciálisan innovatív vállalatok körére, azon belül a hazai tulajdonú KKV-ra (kis- és közepes méretű vállalkozásokra) fókuszáltak, összesen 304 vállalat töltötte ki a kérdőíveiket. Regionális szempontból törekedtek a reprezentativitásra, ugyanakkor ágazati szempontból a feldolgozóiparra és az üzleti szolgáltatásokra helyezték a hangsúlyt a megkérdezendő vállalatok kiválasztásakor. Szintén fontos alapirodalomnak értékelem a Magyar Tudományos Akadémia magyar tudomány helyzetéről szóló jelentéseit (pl. PLÉH ET AL. 2008), melyet az MTA kétévente köteles elkészíteni az országgyűlés számára az MTA-ról szóló évi XL. törvény alapján. Hasonlóan nagy jelentőségű az MTA 2007-es évi kezdeményezése, miszerint éves rendszerességgel fog a kutatóintézeteinek alkalmazáshoz közeli kutatásairól összefoglaló kiadványt kiadni, melynek első kötete 2007-ben már megjelent. A nemzetközi K+F adatforrások alapkiadványának az European Innovation Scoreboard sorozat tekinthető, mely a MERIT (Maastricht Economic Research Institute on Innovation and Technology) és a JRC (Joint Research Centre of the European Commission) közös kiadványa. Legutóbbi, 6. kiadásában (MERIT-JRC 2006) az akkori 25 EU tagállamon kívül a két új tagjelölt (Románia és Bulgária), valamint Horvátország, Törökország, Izland, Norvégia, Svájc, USA és Japán adatait is értékelték. Ez szintén hasznos forrás volt számomra az adatgyűjtéskor. Számos további szakirodalmat is felhasználtam továbbá, melyek részletezésétől azonban terjedelmi okok miatt itt, a legfontosabb szakirodalmi források ismertetésénél eltekintek. 5

6 Célkitűzések Munkám célja, hogy áttekintést nyújtsak a hazai K+F+I helyzetéről, különös tekintettel az innovációs járulék szerepére, egy hazai nagyvállalat kutatás-fejlesztési irányvonalainak példáját felhasználva ipari jelentőségét is bemutatva. A szakdolgozat készítése folyamán a vonatkozó szakirodalmi publikációk összehasonlítását, értékelését és a már meglévő ismeretek, jogszabályok rendszerezését követően végeztem el a rendelkezésre álló statisztikai adatok feldolgozását és értelmezését. Diplomamunkámban először a K+F legfontosabb alapismereteit tekintem át, majd foglalkozom az Európai Unió kutatás-fejlesztési helyzetével, stratégiájával és annak várható irányvonalával. Az Európai Unió és Magyarország közös K+F stratégiai céljainak ismertetést követően bemutatom a vonatkozó hazai jogszabályi környezetet és a K+F+I tevékenységek értékeléséhez szükséges mutatók értelmezésével a hazai K+F+I közelmúltbeli, valamint jelenlegi helyzetét. Végezetül az irodalmi adatok és a kutatómunka folyamán feldolgozott mutatók együttes felhasználásával értékelem egy hazai nagyvállalat K+F+I tevékenységét, a MOL Nyrt KTD példáján. 6

7 A K+F tevékenységek típusai A következő alfejezetekben a KSH definíciói (SZUNYOGH ZS. VARGA A. 2007) alapján mutatom be a kutatás-fejlesztés típusait. Ennek indoka az, hogy elsősorban a KSH adatait dolgoztam fel, ezért kívánatos, hogy az adatok megfelelő értelmezése érdekében az olvasók számára teljes pontossággal, összhangban mutassam be az elméletet és a gyakorlati elemzéseket. Ismertetem továbbá a hatályos jogszabályok értelmezéseit is, melyek közül a évi CXXXIV. törvény értelmezései állnak nagyon közel a KSH definícióihoz. Alapkutatás A KSH K+F statisztika módszertana szerint az alapkutatás olyan kísérleti és/vagy elméleti tevékenység, melynek elsődleges célja a jelenségek és a megfigyelhető tények lényegi alapjáról tudományos ismeretek szerzése, azok bővítése, anélkül, hogy az elért eredmények bármilyen konkrét gyakorlati alkalmazására vagy hasznosítására törekednének (SZUNYOGH ZS. VARGA A. 2007). Az alapkutatáson belül tiszta és célzott alapkutatásokat szoktak megkülönböztetni. A kettő közötti különbség abban rejlik, hogy törekednek-e végzői az általános eredményeik esetleges későbbi hasznosíthatósági lehetőségének biztosítására. A ÉVI XC. TÖRVÉNY alkalmazásában az alapkutatás az általános tudományos és technikai tudásanyag bővítése, amely nem kapcsolódik ipari vagy kereskedelmi célkitűzéshez. A hazai jogforrásokban elsőként a ÉVI CXXXIV. TÖRVÉNY különböztette meg a tiszta és célzott alapkutatást. E törvény értelmében az alapkutatás elsődlegesen a jelenségek lényegére és a megfigyelhető tényekre vonatkozó tudományos ismeretek bővítését célzó kísérleti, tapasztalati, rendszerező vagy elméleti munka. Lehet tiszta alapkutatás, amely a tudományos ismeretek bővítésére irányuló kutatás, amelynek nem célja a közvetlen társadalmi vagy gazdasági haszon elérése vagy az eredmények gyakorlati problémák megoldására történő alkalmazása. Valamint lehet célzott alapkutatás, ami tudományos ismeretek bővítésére irányuló olyan kutatás, amelyről valószínűsíthető, hogy a felismert vagy várható, jelenlegi vagy jövőbeli problémák megoldására szolgál. 7

8 Alkalmazott kutatás A KSH K+F statisztika módszertana szerint az alkalmazott kutatás ugyancsak eredeti kutatást jelent, amelyet új ismeretanyag szerzése érdekében végeznek. Ez azonban elsődlegesen már egy gyakorlati cél elérésére vagy a célkitűzés megvalósítására törekszik (SZUNYOGH ZS. VARGA A. 2007). Az alkalmazott kutatás általában új módszerek, eljárások kifejlesztését, megvalósítását is magába foglalja. A ÉVI XC. TÖRVÉNY alkalmazásában az alkalmazott kutatás új tudásanyag megszerzésére irányuló kutatás, amelynek célja, hogy az így megszerzett tudásanyag felhasználható legyen új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, illetve jelentős javulást eredményezzen a már meglévő termékekben, eljárásokban vagy szolgáltatásokban. A ÉVI CXXXIV. TÖRVÉNY szerint az alkalmazott (vagy ipari) kutatás új ismeret szerzésére elsődlegesen meghatározott gyakorlati cél érdekében végzett eredeti vizsgálat. Meg kell jegyezni, hogy az MTA állásfoglalása szerint a hatékony és versenyképes termékeket előállító innovációorientált tevékenységben már nem lehet sem időben, sem működésben szétválasztani, még kevésbé szembeállítani egymással az alapkutatást és az alkalmazást. A fejlesztés ugyanis igényli az alapkutatást, az pedig a fejlesztés ösztönző erejét (PLÉH ET AL. 2008). Az NKTH évi veszprémi konferenciáján szintén külön szekció témája volt az, hogy szétválasztható-e egymástól az alapkutatás és alkalmazott kutatás. A kutatók e kérdéskört illetően eltérő nézőpontokat vallanak. Kísérleti fejlesztés A KSH K+F statisztika módszertana szerint a kísérleti fejlesztés módszeresen végzett tevékenység, amely a kutatásból és/vagy a gyakorlati tapasztalatból szerzett ismereteket felhasználva új anyagok, termékek vagy eszközök előállítására, új eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetésére, valamint a már előállított vagy bevezetett ilyen termékek, eszközök lényeges továbbfejlesztésére törekszik (SZUNYOGH ZS. VARGA A. 2007). 8

9 A ÉVI XC. TÖRVÉNY alkalmazásában a kísérleti (pre-kompetitív) fejlesztés az alkalmazott kutatás eredményének tervekbe foglalása, azaz új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások, szolgáltatások tervezése. A ÉVI CXXXIV. TÖRVÉNY szerint a kísérleti (vagy pre-kompetitív) a kutatásból és/vagy a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó tevékenység, amelynek célja új anyagok, termékek, eljárások, rendszerek, szolgáltatások létrehozása, vagy a már meglévők lényeges továbbfejlesztése. A kutatás-fejlesztés helyzete az Európai Unió tagállamaiban Állami támogatással már a 19. század vége felé is működtek kutatóintézetek Európában, de nagy számban csak a II. világháborút követő években jöttek létre. Jelentős szerepet kaptak az orvosi és az egészségügyi, a nukleáris energia hasznosításával kapcsolatos kutatásokban, az űrkutatásban, a mikroelektronika, a távközlés és az ipari technológiák fejlesztésében, az infrastruktúra fejlesztésében, a szabványok kialakításában (MOSONINÉ FRIED J. SZUNYOGH ZS. 2008) A közösségi kutatás-fejlesztés lényegében már fél évszázada létezik, hiszen az Európai Unió alapító szerződései közül a Montánuniót és az Euratomot létrehozók már tartalmaztak kutatásfejlesztésre vonatkozó rendelkezéseket. Az Euratom keretében Közös Kutatóközpontot (Joint Research Centert) hoztak létre. Az 1970-es évektől a közös kutatásokat további területekre is kiterjesztették, például a biotechnológiára, környezeti kérdésekre, információs technológiára (HORVÁTH Z ) Az 1980-as évekre vált érzékelhetővé az amerikaiaktól és japánoktól való elmaradottság, különösen a csúcstechnológiák területén. Ekkor jelent meg a szorosabb együttműködést igénylő kutatás-fejlesztés elképzelése, aminek érdekében a Római Szerződést (az Egységes Okmány által) kiegészítették és beleillesztették a kutatás-fejlesztést. Az új fejezetnek megfelelően a közösségi K+F politikát keretprogramok segítségével valósítják meg. Jelenleg a 7. keretprogram tart, mellyel részletesebben az EU K+F finanszírozásának várható alakulásának elemzésekor foglalkozok részletesebben a későbbiekben. 9

10 A keretprogramokat a Bizottság javaslata alapján a Tanács minősített többséggel a Parlamenttel közösen, együttdöntési eljárás keretében fogadja el. A keretprogramokon belül részprogramokat indítanak (pl. az ESPIRIT, RACE, BRITE vagy BRIDGE), amelyekről a Bizottság javaslata és a Parlamenttel való konzultáció után a Tanács dönt minősített többséggel. A végrehajtásért a Bizottság a felelős (HORVÁTH Z ). Az első keretprogramra között (még az Egységes Okmányt megelőzően), a másodikra az , a harmadikra az , a negyedikre , az ötödikre , a hatodikra között került sor. A jelenleg futó 7. keretprogram 2007-től egy hétéves időtartamra szól. Az eddigi keretprogramok során a fő tevékenységi területek a következők voltak: információs és kommunikációs technológiák, biotechnológia, ipari technológiák, környezettel kapcsolatos kutatások, energia és a közlekedés. Továbbá figyelmet fordítottak a szellemi erőforrások menedzselésére, kutatók képzésére, mobilitására és együttműködéseire is. Az utóbbi években jelentős támogatást kaptak a kis- és középvállalkozások is (HORVÁTH Z ) ben az EU tagországainak kormányai összesen közel 67,5 milliárd eurót biztosítottak a kutatás-fejlesztésre. Az adatok szerint az átlagos 1,5%-os növekedés között a kutatás-fejlesztési ráfordításokban elsősorban Spanyolországnak (10,2%), Portugáliának (9,6%), Írországnak (8,4%) volt köszönhető. A többi országban a ráfordítás stagnált, vagy csökkent (SZENDRŐDI L. 2003). Az EU fejlett országainak hátránya az innováció területén az USÁ-val szemben annak köszönhető, hogy bár az EU-s tudományok kutatói tevékenység teljesítménye hasonló az amerikaihoz, az EU-ban sokkal kevésbé következik be az eredmények gazdasági életben való hasznosítása. Ennek okát a gyengébb egyetemi-vállalati együttműködésekben feltételezik, ezért az EU programjai célként tekintik ezek fejlesztését (MERIT-JRC 2006). Ezek mellett az amerikaitól elmaradó általános vállalkozási készséget és az európai vállalatok halványabb innováció-orientáltságát szokták az európai versenyhátrányok közé sorolni (BARTHA A. ET AL. 2007). SZANYI M. (2007) szerint is az USA innovációs rendszerének egyik legnagyobb erőssége a vállalkozói háttér, a vállalkozó személyének kiemelt fontossága és presztízse az amerikai társadalomban. Érdemes viszont megjegyezni, hogy az EU 25-ök és Japán, valamint főként az USA között 2006-ban az innovációs rés csökkenni látszódott (MERIT-JRC 2006). 10

11 Az EU jelentése szerint (MERIT-JRC 2006) az országokat négy csoportba lehet sorolni, összesített innovációs mutatóik (SII) és az indikátorok változásának átlagai alapján. A mutató 26 indikátor eredményeit tartalmazza, melyek ötféle indikátorcsoportba tartoznak (pl. vállakozási készségek, gazdasági hasznosítás). Az SII alapján az első csoport az innovációt vezetők, ahová Svédország, Svájc, Finnország, Dánia, Németország és Japán tartozik. A második helyezettek az innovációt követők, ahová az USÁ-t, Nagy-Britanniát, Izlandot, Franciaországot, Hollandiát, Belgiumot, Ausztriát és Irországot sorolták. A harmadik csoportot Szlovénia, Csehország, Litvánia, Portugália, Lengyelország, Lettország, Görögország és Bulgária alkotja, ők az utolérő országok. Az utolsó helyen állók csoportja a nyomkövetők, ahová Észtországot, Spanyolországot, Olaszországot, Máltát, Magyarországot, Horvátországot és Szlovákiát sorolták. Ciprus és Románia külön csoportot képezett a négyen kívül, mivel ők nyomkövetők, de gyorsan növekednek. Luxemburgot, Norvégiát és Törökországot nem tudták ezekbe a csoportokba besorolni. Az összesített innovációs mutató (ISS) értékei 2006-ban SII érték 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 SE CH FI DK JP DE LU US UK EU 15 NL IS BE FR IE AT EU 25 NO SI CZ IT EL CY ES MT LT HU HR EE PT SK LV PL BG RO TR 1. ábra Az összesített innovációs mutató (SII) értékei az EU 27 országa és néhány egyéb ország esetében, 2006-ban az EU adatai (MERIT-JRC 2006) alapján saját szerk. Magyarország összesített innovációs mutatója (SII) 2005-ben 0,31, az EU átlagának 72%-a volt. Ezzel az EU 25 tagországa között a 15. helyen állt (TTI STRATÉGIA 2007) ban viszont ugyanezen mutatónk 0,26 volt, míg az EU 25-ök átlaga 0,45. Míg rosszabb a helyzet, ha az EU 15-ök átlagához viszonyítjuk, azoké ugyanis 0,50 (MERIT-JRC 2006). Másképpen fogalmazva 2006-ban hazánk összesített innovációs mutatója az EU 25-ök átlagának 57%-a, míg az EU 15-ökének csak az 52%-a volt. 11

12 Az EU kutatás-fejlesztése helyzetének az egyes tagállamokon belüli bemutatásához néhány kisebb területű országot választottam ki, melyek részben Magyarországhoz hasonló fejlettségűek. A kiválasztott országok kutatás-fejlesztésének legfőbb jellemzőit a teljesség igénye nélkül és terjedelmi okok miatt röviden ismertetem. Az egyes országok SII értékeit a 1. ábrán lehet megtekinteni. Finnország az EU egyik vezető országa a K+F tekintetében. A 2000-es években a finn innovációs folyamatok harmonizáltak az EU-t általában jellemző trendekkel, kivéve az átlagot meghaladó mutatókat (ARTNER A. 2007A) t követően a K+F kiadások GDP arányos mértéke végig jóval meghaladta a 3%-ot, időnként elérte a 3,55%-ot is. Ez messze az EU (2003-ban 1,8%) és az OECD (2003-ban 2,2%) átlaga fölötti érték (SZANYI M. 2007) ben Finnországban fő dolgozott a kutatás-fejlesztésben, ami az ország lakosságának 3%-át jelentette (GROSSCHMID P. 2003a) ban a tudományosnak számító (felsőfokú oklevéllel rendelkező) foglalkoztatottak arány megközelítette az 50%-ot, miközben az EU 25- ök átlaga még a 40%-ot sem érte el (ARTNER A. 2007A). A Finn Akadémia 2002-ben 177 millió euróval támogatta a kutatásokat. A támogatások 84%-át az egyetemi kutatóhelyek és klinikák, 6%-át a kutatóintézetek kapták, a külföldi szervezeteknek 8%-ot juttattak (GROSSCHMID P. 2003b). Érdekes azt is megjegyezni, hogy Finnországban a Nokia egyedül adja a vállalati szektor kiadásainak 40-50%-át és ezzel az ország K+F kiadásainak közel harmadát (SZANYI M. 2007). Szlovéniában a K+F ráfordítások GDP-hez viszonyított nagysága évek óta 1,5% körül mozog. Az EU átlagával összehasonlítva Szlovénia bizonyos területeken relatíve jó eredményeket mutat fel, ilyen pl. a kutatók száma, a közösségi forrásokból K+F re fordított összeg, az üzleti K+F kiadások növekvő trendje és a szlovén kutatók nemzetközi projektekben való részvétele. Szlovénia sikeres gazdasági teljesítménye ellenére a K+F+I terén viszonylag sikertelen volt az utóbbi másfél évtizedben. Ennek okai a választott gazdaságpolitika, az állami szektor lassú átalakulása, az üzleti és az állami kutatási szféra közötti együttműködés alacsony hatásfoka, az innovációs intézményrendszer átláthatóságának hiánya, valamint az egyértelmű fejlesztési prioritások elmaradása. Problémák az innovatív vállalkozások, újonnan bejelentett szabadalmak számában, valamint a finanszírozási struktúrában láthatók, meghatározó probléma az állami kutatóintézetek, az egyetemek és az ipari szféra közötti koordináció hiánya. Az üzleti szektor beruházásai a K+F ráfordítások több, mint 60%-át adják. A foglalkoztatott népesség átlagos képzettségi szintje fokozatosan emelkedik, a 12

13 felsőfokú oktatásban résztvevők aránya folyamatosan nő, azonban a természettudományi (és technológiai) jellegű képzésben résztvevők aránya az igényektől elmarad. A kedvező változások 2004-től kezdődően indultak meg (NOVÁK T. 2007). Jelenleg az ország összesített innovációs mutatórendszer (SSI) alapján az új tagállamok sorában Észtország után a második (lásd az 1. ábrát). Ausztria azért van szerencsés helyzetben a K+F-et illetően, mivel a multinacionális cégek regionális központjai közül sok ott telepedett meg (SZANYI M. 2007). Gazdasági növekedése az EU 15-ök átlagát meghaladja, de nem tartozik a gyorsan növekvő országok közé. Szolid nemzetközi gazdasági pozíciója, tartós jóléte az emberi erőforrások jó hasznosításán, értékelésén és megfelelő elismerésén alapul. Ausztriában rendkívül nagy jelentőségű a felsőoktatási szektor szerepe. A K+F finanszírozásában az osztrák állam 33,0%-kal vesz részt, a vállalati szektor 47,1%-kal, viszont a megvalósításban 67,8%-kal szerepelnek a vállalatok. A K+F-ben dolgozók összes létszáma fő, melyből 9879 fő dolgozik az egyetemeken, az állam 2060 főt, magán non-profit szervezetek 227 főt foglalkoztatnak. A legtöbben a vállalatoknál dolgoznak, ott fő végez K+F tevékenységet (KŐRÖSI I. 2007). Az utóbbi évtizedben Ausztria a legtöbb K+F mutató szerint javuló eredményeket mutat, az SII szerint a 9. helyen található az EU 25-ök között, 0,45-ös értékével azok átlagát meghaladja (MERIT- JRC 2006). A görög technológiafejlesztés nemzetközi összehasonlításban nem áll jól. Az SII alapján (lásd az 1. ábrán) 2006-ban az EU tagállamok egyik sereghajtó országa volt. A K+F kiadások alig haladják meg a GDP 0,5%-át, ennek is nagyobb részét az állam, illetve az EU biztosítja. Az EU átlagnak felel meg a fiatalok beiskolázási aránya, az innováció állami finanszírozása és a szervezeti innováció is. Nagyon alacsonyak viszont a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó értékek és a szélessávú internet hozzáférés (ami gyakorlatilag nulla), rosszak az élethosszig tanulás, az üzleti K+F kiadások, a kockázati tőke mutatói is. Az agyelszívás egész Európában jelen van, de Görögországot érinti talán leginkább. Az innovációs rendszerük egyik jelentős gyengesége a felsőoktatás és az ipar közötti szakadék (ARTNER A. 2007B). Az alkalmazott kutatásokat főként a magánvállalati szféra végzi. Görögországban a gazdasági átalakulás és az egyetemek erősödése miatt az 1990-ben még 40%-os K+F ráfordítást felmutató kormányzati szektor sokat veszített súlyából (MOSONINÉ FRIED J. SZUNYOGH ZS. 2008). A görög innovációs politika fő gyengeségei, hogy sok szakpolitikai területről hiányzik az innováció szempontja, az innovációnak nincs lobbyja, a folyamatos képzés nem megoldott, a szellemi 13

14 tulajdonjogok és szabadalmak védelmének nem tulajdonítanak kellő jelentőséget. Erőssége viszont, hogy nő a globális versenyképesség és innováció, valamint az állami és magán K+F fontosságának felismerése, erősödik a vállalkozó szellem és kreativitás elismertsége, a kutatók kellően ambiciózusak és a szolgáltatási szektor viszonylag innovatív (ARTNER A. 2007B). Jelenleg az innovációs és K+F politikájuk fő céljai, hogy a K+F helyeken megszületett know-how eljusson a termelőszférába, ahol piacképes termékké válhat, az innováció személyi feltételeinek fejlesztése, valamint az emberek életminőségének javítása (SZANYI M. 2007). Portugália gazdasága a 2000-es években az EU utolsói közé tartozott. A portugál K+F+I politika előtt álló kihívás az ország romló versenyképessége, amit a működőtőke-befektetések beáramlásának lassulása, a beruházások visszaesése, az exportpiacok egy részének elvesztése és néhány működtőke-befektető kivonulása is jelez (SZALAVETZ A. 2007). Portugália EU csatlakozása után jelentős feldolgozóipari tőkebefektetéseket volt képes magához vonzani, melyek az EU bővítéssel fokozatosan bezártak, továbbtelepültek (SZANYI M. 2007). A K+F összes ráfordításainak a GDP arányában mért értéke (GERD) az 1990-es 0,51% óta lassan nő, 2007-ben 0,78% volt. A K+F-re szánt kormányzati ráfordítások a GDP százalékában mutatója tekintetében az ország teljesítménye 2005-ben megközelítette az EU régi tagállamainak átlagát, ugyanakkor a teljes K+F ráfordításból viszonylag alacsony részarányt képviselnek a vállalati ráfordítások. Portugáliában a vállalati K+F ráfordításoknak a magyarországinál viszonylag kisebb részét adják a nemzetközi vállalatok, 2001-ben az összes vállalati beruházás 30,9%-át kezdeményezték a külföldi leányvállalatok (hazánk adata ugyanekkor 62,5% volt). Ráadásul, a kormányzati ráfordítások gyorsabban növekedtek a 2000-es években, mint a teljes ráfordítás. Az oktatás problémáit jelzi, hogy 2005-ben még a középiskolások 38%-ának nem sikerült befejeznie tanulmányait, a diplomások arányát pedig 11%-ról 2010-re akarják 15%-ra emelni. Az elemzések az oktatási rendszert és az alacsony humán erőforrás-ellátottságot, valamint a nemzeti innovációs rendszer elemei közötti együttműködés hiányát jelölik meg fő gyengeségekként (SZALAVETZ A. 2007). Csehország a K+F ráfordítások terén nemcsak az újonnan csatlakozott országok közül emelkedik ki (lásd az 1. ábrán), hanem az EU 25-ök átlagához képest is jók az adatai. Az ország az ipari hagyományokat és a globalizáció tendenciáit kihasználó innovációs politikát folytat. Egyaránt nagy hangsúlyt helyeznek az oktatás-képzésre és a kutatás-fejlesztésre, azaz az innovációs folyamat mindkét oldalára ben a bruttó K+F ráfordításuk 52,8%-át az 14

15 ipar, 41,9%-át pedig az állam finanszírozta (TÚRY G. 2007). Az ország 1994-hez viszonyítva több mint 10 százalékponttal csökkentette a kormányzati szektor arányát. Ebben jelentős szerepet játszott a korábbi akadémiai intézetek egy részének megszüntetése, illetve integrálása a felsőoktatási szektorba (MOSONINÉ FRIED J. SZUNYOGH ZS. 2008) elején Csehországban 15 külföldi érdekeltségű vállalat rendelkezett kutatás-fejlesztési központtal. Ezek mindegyike a feldolgozóiparban végzi tevékenységét, azon belül is a járműgyártás emelkedik ki. Csehország képes volt megőrizni az egyik legdiverzifikáltabb és ezáltal legtöbb termelési ágazatot magába foglaló járműgyártását, továbbá kiaknázta a külföldi befektetési lehetőségekben rejlő kihívásokat (TÚRY G. 2007). Az elmúlt években folyamatosan emelkedett a külföldi vállalatok által megvalósított kutatás-fejlesztési tevékenységek arány (SZANYI M. 2007). A fenti országok vizsgálatainak összehasonlító értelmezéséből számos hasznos tanulság vonható le Magyarország számára, mellyel részletesen foglalkoznak az MTA Világgazdasági Kutatóintézetében. Az EU K+F stratégiájának lehetséges irányvonalai Az EU főbb fejlesztési dokumentumai a versenyképességi célokra, az együttműködésre, a források koncentrálására, a tudomány és a technológia eredményeinek hasznosítására, valamint a tudomány- és technológiapolitika koordinálására helyezik a hangsúlyt (TTI STRATÉGIA 2007). Az Európai Unió kutatás-fejlesztés iránti elkötelezettségét mutatja és egyúttal kezdeményezése stratégiai jellegét, hogy az Európai Kutatási térség megvalósításának tervét 2000-ben a lisszaboni csúcson jelentette be. A lisszaboni stratégiai cél szerint az Európai Unió váljon a legversenyképesebb, legdinamikusabb tudásalapú gazdasággá, legyen képes a fenntartható gazdasági növekedésre, a foglalkoztatottság emelésére és a társadalmi kohézió fokozására (DARÁNYI S. 2002). Az EU tervei szerint a GERD/GDP (összes K+F ráfordítás a bruttó hazai termék arányában) mutató értékét az EU átlagában 3%-ra kívánják növelni, miközben a K+F ráfordításokból az ipar részaránya a mai 55%-ról 66%-ra nőne (SIEGLER A. 2002), ez az Európai Tanács

16 ben Barcelonában tartott ülésének kitűzött célja. A barcelonai nyilatkozat kulcsszavai az oktatás, a foglalkoztatás és a bővítés, a göteborgi cél pedig a fenntarthatósági követelményt határozta meg (MOKRY J. F.-NÉ, 2002). A 2006 októberében tartott lahti csúcs szerint 2010-re Európa ráfordításai a GDP 2,6%-át érik el (TTI STRATÉGIA 2007). Az EU K+F+I melletti elkötelezettségét jelzi az is, hogy 2000-ben az EU Kutatási Tanácsa felkérte az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy készítsenek teljesítményértékelést a nemzeti kutatási politikákról. Erre négy szakértői munkacsoportot állítottak fel. A szakértői munkacsoportok a következők: K+F emberi erőforrásai, köz- és magánberuházások a K+F-be, tudományos és technológiai termelékenység, a K+F hatása a gazdasági versenyképességre és a foglalkoztatottságra ben egy ötödik témát is felvettek ebbe a programba, a kutatási és technológiafejlesztési kultúra előmozdítását (ROMÁN Z. 2002). A 7. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjának (melynek finanszírozási jelentőségét a következő fejezetben mutatom be) elsődleges célja, hogy hozzájáruljon az EU kutatás területen való világelsőségéhez. Különösen kiemelik a transznacionális együttműködések támogatását, az európai kutatás dinamizmusának, kreativitásának és kiválóságának erősítését, valamint az emberi tényező megbecsülését. Ez utóbbi esetében minőségileg és mennyiségileg egyaránt növelve a kutatás és technológia területén az oktatást, kutatási képzést, kutatási lehetőségeket, a kutatói szakma elismerését és a női kutatók részvételi arányát, melyek a cél elérésének fő eszközei (EP-CEU 2006). Az EU K+F finanszírozásának várható alakulása Az ázsiai régió 2005-re már megelőzte az Európai Uniót a K+F összráfordítások tekintetében. Ha Kína gyors növekedése a jelenlegi ütemben folytatódik, re már önmagában is el fogja érni az uniós K+F ráfordítási intenzitást (PLÉH ET AL. 2008). A K+F szektor finanszírozása terén az állami források relatív súlya sok országban csökken. Az USÁ-ban 1990-ben 48% volt az állami finanszírozás aránya, 2001-ben viszont már csak 26%. Az EU esetében ugyanezen adatok 41% és 34% voltak (BŐGEL GY. 2007). Az EU K+F finanszírozásában meghatározó szerepet töltenek be a Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramok ( a továbbiakban keretprogramok). 16

17 Jelenleg a 7. ilyen keretprogram van érvényben, melyet év végén fogadtak el és hétéves időtartamra szól. A keretprogramok költségvetésének nagyságrendekkel való növekedése is jelzi a kutatás-fejlesztés egyre inkább előtérbe kerülését. A keretprogramok megvalósítása (melyért az EU Bizottsága felelős), háromféle eszközön keresztül történhet. Egyrészt a keretprogramok költségvetésének körülbelül 70%-át megosztott költségű kutatásokra fordítják, ahol a Bizottság a kiadások 50%-áig kész társfinanszírozni bizonyos kutatási projekteket a tagállamok vállalataival, intézeteivel, egyetemeivel. Előfordul, hogy a Bizottság nem vesz részt a kutatás finanszírozásában, csak különböző kutatások koordinációját, illetve a koordináció teljes költségét vállalja fel. Másrészt az EU saját kutatásokat is folytat a Közös Kutatóközpontban és annak kihelyezett intézményeiben (HORVÁTH Z ). A 7. keretprogram hétéves költségvetése M euró, melyet az Euratom következő ötévi költségvetése M euróval egészít ki. Legfontosabb fejleménye az alapkutatások, a tudományos tudás jelenlegi határait kiterjeszteni igyekvő kutatások finanszírozása, amely koncepcióváltást jelez az EU tudománypolitikájában. Ez az első olyan uniós program, amely a versenyképességet megalapozó tudományos tevékenységet támogatja (PLÉH ET AL. 2008). A versenyképességi célok elérése érdekében az EU 2007-től a 7. keretprogram mellett egy új programot, a Versenyképességi és Innovációs Keretprogramot (a továbbiakban CIP) is indít. A jövőben a CIP foglalja koherens keretbe a Közösség versenyképességi és innovációs tevékenységét és egészíti ki versenyképességi oldalról a 7. keretprogram kutatás-orientált programjait (TTI STRATÉGIA 2007). Magyarország és az EU közös K+F stratégiai céljai Magyarország és az EU közös stratégiai céljait jól jellemzi, hogy hazánk már lassan tíz éve teljes körű résztvevője az európai kutatásoknak. Bár között az EU akkor futó 4. keretprogramjában még csak egyes kutatási projektekben vehettünk részt együttműködőkként, már 1999-ben, az 5. keretprogrammal integrálódhattunk az európai kutatáshoz teljes körű részvétellel. Magyarország

18 november 29-én társult az EU 6. keretprogramjához, ami már az EU tagországaival pontosan azonos jogokat kínált a tagjelölteknek is (MAGYAR B. 2002). Ez utóbbi program 2006-ban fejeződött be. Az EU 6. keretprogramon belül magyar kutatók által elnyert támogatás összegét M euró közé becsülik, ezen belül az információs- és kommunikációs technológiai kutatásokban volt hazánk a legeredményesebb (PLÉH ET AL. 2008). A 7. keretprogramot (melyet a megelőző fejezetben ismertettem) 2006 végén fogadták el. Magyarország és az Európai Unió, valamint az Európai Bizottság közötti tudomány- és technológiapolitikai (TéT-politikai) együttműködésnek az integráció szintű kormányzati együttműködés ad keretet (KLEINHEINCZ F. 2002). Az EU-n belüli regionális különbségek csökkentését szolgálják a Strukturális Alapok forrásai. A források felhasználásának tervezése az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében történik. A K+F+I a Gazdaságfejlesztési Operatív Program egyik prioritása, de a K+F és az innováció fontos szerephez jut több más operatív programban is (TTI STRATÉGIA 2007). A GVOP-n (Gazdasági Versenyképesség Operatív Program) kívül számos jelentősebb K+F pályázati program lett az utóbbi években elérhető. Ilyenek például a Baross Gábor, Jedlik Ányos, Pázmány Péter programok, valamint még újabban az Asbóth Oszkár, Irinyi János programok a nemzetközi nagyprojektekhez kapcsolódó Déri Miksa, Teller Ede programokkal. Ezeket a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból finanszírozzák. Jelenleg a hazai K+F szférának jutó támogatásoknak három főbb forrása van. Ezek közül legfontosabb a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, ami az NKTH adatai szerint milliárd Ft-tal járul hozzá a K+F forrásokhoz. A GOP K+F prioritás Új Magyarország Fejlesztési Terv évente 35,5 milliárd Ft-tal, az EU 7. keretprogramja milliárd Ft-tal járul hozzá, ez utóbbi a teljes költségvetés közel 1%-a (VASS I. 2007). A Kormány célja, hogy a hazai kutatóhálózat harmonikusan illeszkedjen az európai kutatási infrastruktúrába és egyben az EU közös kutatáspolitikájába (TTI STRATÉGIA 2007), ezért fontos a teljesítmények nemzetközi normáihoz való csatlakozás, az együttműködési lehetőségek optimális kihasználása, a szellemi tulajdon védelme, úgy, hogy az állam a nemzetközi K+F+I-ben való részvételt hosszú távú stratégiai célnak tekintse. 18

19 Évek óta élénk vita tárgya, hogy a külföldi tőke hogyan befolyásolja a magyar K+F alakulását. Általános nézet szerint a külföldi tőke egy része csak az olcsó munkaerőt kívánja a low-tech ágazatokban hasznosítani, a high-tech iparágak része pedig elsorvasztó hatással lehet a hazai kutatás-fejlesztésre. MOLNÁR GY. (2001) tanulmánya alapján az állítás második fele nem igazolható. BARTHA A. ET AL. (2007) ugyanakkor nem tapasztalták annak jelét a feldolgozóipari és üzleti szolgáltatási területek kis- és középvállalkozásaira vonatkozó vizsgálataikban, hogy a külföldi tulajdon szignifikáns előnyt jelentene a vállalat innovációs tevékenysége szempontjából. Az exportáló cégek között a külföldi tulajdonúak közel negyedével többen folytatnak K+F aktivitást, mint a hazai tulajdonúak. A csak az EU-n kívülre exportáló cégek között sokkal magasabb a K+F aktivitás aránya (49%), mint az EU-ba is exportálók között (29%). A csak az EU-n kívülre exportáló vállalatok közé szinte kizárólag vegy- és gépipari vállalatok tartoznak, míg az EU-ba is exportálók között az átlagnál magasabb a textil- és bőripari cégek aránya (MOLNÁR GY. 2001). A kutatás-fejlesztéssel foglalkozó cégek 38%-a vett részt 1998-ban valamilyen K+F együttműködésben (MOLNÁR GY. 2001). A K+F ráfordítások relatív nagysága határozta meg a K+F együttműködések intenzitását. Ha megtekintjük az 1998-as helyzetet mutató 2. ábrát, jól látszik, hogy elsősorban az itthoni, főként az egyetemekkel és kutatóintézményekkel kötött együttműködések jellemzők, de a vállalati szférában jellemzők az EU-s kapcsolatok is. Ugyanakkor a kis- és középvállalkozások esetében, a feldolgozóipari és az üzleti szolgáltatási területekre vonatkozó eredmények szerint a más vállalatokkal való innovációs együttműködés jelenti a legelterjedtebb kooperációs formát és csak a második legfontosabb partnernek mutatkoztak a felsőoktatási intézmények (BARTHA A. ET AL. 2007). 19

20 K+F együttműködések 1998-ban a partnerek szerint válaszadó cégek százaléka Magyarország Európai Unió 5 0 vállalati partner egyéb cég K+F intézmény felsőoktatási int. egyéb Közép- és Kelet-Európa Egyéb ország 2. ábra A K+F együttműködések 1998-ban a partnerek szerint (MOLNÁR GY. 2001) adatainak módosítása alapján, saját szerk. A vállalati partnerek esetében legkisebb együttműködés az Európán kívüli országok esetében figyelhető meg, de jelentős a hazai partnerekkel való kapcsolatok is. A vállalati partnereken kívüli összes együttműködés esetében egyforma tendencia látható az országoknál az alábbi sorrendet mutatva a kapcsolatok mennyiségében: hazai>eu-s>közép-kelet-európiai>egyéb országbeli. A K+F intézmények és különösen a felsőoktatási intézményeknél feltűnően dominánsak a hazai szereplők az együttműködésekben. A K+F tevékenységeket végző vállalataink 40%-ának volt 1998-ban EU-kapcsolata, míg a K+F-et nem végzők 9%-ának. Az EU-kapcsolattal rendelkező cégek 75%-ának van kapcsolata Németországgal, közel 40%-ának Ausztriával és 22%-ának Olaszországgal. Ez a 3 ország teszi ki az összes kapcsolat közel kétharmadát. A vállalatok méretének növekedésével arányban nő a kapcsolatokkal rendelkezők száma (MOLNÁR GY. 2001). Ezen adatok mutatják, hogy Magyarország EU-n belüli gazdasági szerepét növelhetik az EU-s partnerrel végzett kutatás-fejlesztési tevékenységek együttműködései. MOLNÁR GY. (2001) tanulmányában ismerteti azokat a fő okokat, melyeket az EU-s kapcsolatépítés kudarcai okának talált a vonatkozó kérdésekre válaszoló 55 cég. A kudarcok okait a tanulmány adatai alapján kördiagramon ábrázoltam (3. ábra). Az ábrán látható a kiemelkedő kapcsolatépítési ok, a pénzügyi problémák. Jelentősnek minősíthető az állami szabályozásból és a nyelvi problémákból adódó okok is. 20

2003. évi XC. törvény. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

2003. évi XC. törvény. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2003. évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról Az Országgyűlés, annak érdekében, hogy biztosítsa az ország versenyképességének és fenntartható fejlődésének az új ismereteken és azok

Részletesebben

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvény hatálya alá tartoznak:

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvény hatálya alá tartoznak: Innovációs járulék A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény a hatálya alá tartozó gazdasági társaságok számára írja elő az elkülönített állami alap javára teljesítendő

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

2003. évi XC. törvény. a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

2003. évi XC. törvény. a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2003. évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról Az Országgyűlés, annak érdekében, hogy biztosítsa az ország versenyképességének és fenntartható fejlődésének az új ismereteken és azok

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár Biztos alapok az innovációhoz DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár EU Innovációs Eredménytábla (2013) Az innováció dimenziói Potenciálok Piaci tevékenység Eredmények Humánerőforrás

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

a vállalkozások kutatási-fejlesztési tevékenységének

a vállalkozások kutatási-fejlesztési tevékenységének ÚTMUTATÓ a vállalkozások kutatási-fejlesztési tevékenységének számviteli elszámolásához Budapest, 2004. Készítette: dr. Nagy Gábor a Pénzügyminisztérium ny. főosztályvezetője 2 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 13

Részletesebben

Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra. Háttéranyag

Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra. Háttéranyag Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra Háttéranyag EUREKA Programban való magyar részvétel támogatása Cél: a vállalkozói szféra, különösen a kis- és középvállalkozások

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap I. A célok meghatározása, felsorolása Az Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító, az államháztartásról

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Tudás, alkotás, érték

Tudás, alkotás, érték Tudás, alkotás, érték A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2007. évi programjai valamint az EU 7. K+F Keretprogramja Vass Ilona, általános alelnök Nemzeti Innovációs Rendszer, NKTH-GKM szakmai konferencia

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Technológiai Előretekintési Program (TEP): célok Gazdasági, kutató-fejlesztő és államigazgatási szakemberek együttműködésén

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

A Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) feladatai a hazai kutatás-fejlesztés-innováció folyamatában

A Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) feladatai a hazai kutatás-fejlesztés-innováció folyamatában A Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) feladatai a hazai kutatás-fejlesztés-innováció folyamatában www.kutatas.hu Dr. Vadász István pályázati főigazgató-helyettes Jogszabályi

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A nemzeti innovációs rendszer állapota és fejlesztésének irányai

A nemzeti innovációs rendszer állapota és fejlesztésének irányai A nemzeti innovációs rendszer állapota és fejlesztésének irányai Innováció: esély a felzárkózásra Heti Válasz konferencia 2008. május 22. Nyiri Lajos lahoska@gmail.com OECD vizsgálat a magyar nemzeti innovációs

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

versenyképess Vértes András 2007. május 10.

versenyképess Vértes András 2007. május 10. Magyarország g hosszú távú versenyképess pessége: kihívások és s lehetőségek Vértes András 2007. május 10. Az elmúlt 10-15 év egészében Magyarország versenyképesnek bizonyult! az áruk és szolgáltatások

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

Külföldi példák az Innováció finanszírozására

Külföldi példák az Innováció finanszírozására Külföldi példák az Innováció finanszírozására Dr. Csíkos Péter András Projektfejlesztési Igazgató ValDeal Innovációs Zrt NKTH Közgazdasági Kutatások Innovációs Járulék Tartalom Innovációs Járulék Az innovációs

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások 11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi

Részletesebben

Adócsalás elleni küzdelem: az Európai Bizottság tanulmányt adott ki az uniós szintű áfa-hiányról 2009 november 01., vasárnap 22:22

Adócsalás elleni küzdelem: az Európai Bizottság tanulmányt adott ki az uniós szintű áfa-hiányról 2009 november 01., vasárnap 22:22 Az adókijátszás és adócsalás elleni stratégiája keretében az Európai Bizottság a mai napon tett közzé egy külső tanácsadó cég által készített, 25 tagállamra kiterjedő tanulmányt a fizetendő és ténylegesen

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap

LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap Alap fejezet száma és megnevezése: LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap Alap felett rendelkező megnevezése: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Szervezeti innovációk és tudás felhasználási minták összehasonlító vizsgálata: szektor- és ország különbségek (Elızetes kutatási eredmények)

Szervezeti innovációk és tudás felhasználási minták összehasonlító vizsgálata: szektor- és ország különbségek (Elızetes kutatási eredmények) Szervezeti innovációk és tudás felhasználási minták összehasonlító vizsgálata: szektor- és ország különbségek (Elızetes kutatási eredmények) Makó Csaba Szociológiai Kutatóintézet Magyar Tudományos Akadémia,

Részletesebben

Innovációs pályázati lehetőségek Mogyorósi Péter Laser Consult Kft.

Innovációs pályázati lehetőségek Mogyorósi Péter Laser Consult Kft. Innovációs pályázati lehetőségek Mogyorósi Péter Laser Consult Kft. Laser Consult Kft 1 Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal innovációt támogató pályázatai Asbóth Oszkár program Baross Gábor program

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A mobilitás jelentősége az Európai Unióban

A mobilitás jelentősége az Európai Unióban A mobilitás jelentősége az Európai Unióban Bokodi Szabolcs felsőoktatási csoportvezető Tempus Közalapítvány Balatonszárszó, 2013. augusztus 10. A Tempus Közalapítvány tevékenységi köre A mobilitás előzményei

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

A hazai szállítmányozók és logisztikai szolgáltatók szerepe a gazdaságban

A hazai szállítmányozók és logisztikai szolgáltatók szerepe a gazdaságban Karmazin György Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) regionalitásért és rendezvényekért felelős alelnök BI-KA Logisztika Kft. tulajdonos A hazai szállítmányozók és logisztikai

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Működőtőke-befektetések Adatok és tények

Működőtőke-befektetések Adatok és tények Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 1. Konjunktúrafórum 13. november. Működőtőke-befektetések Adatok és tények Működőtőke-befektetések állománya Magyarországon 1.1.31., származási ország szerint,

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Alap fejezet száma és megnevezése: LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Alap fejezet száma és megnevezése: LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap ELKA 1. számú melléklet Alap fejezet száma és megnevezése: LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Alap felett rendelkező megnevezése: Kutatásfejlesztésért- és technológiai innovációért felelős

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana 2015. július TARTALOM Bevezetés Az IKT és digitális gazdaság kapcsolata A digitális gazdaság mérete A digitális gazdaság

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

A 2004. elején kiírásra kerülő, EU társfinanszírozással megvalósuló, GVOP K+F pályázatok rövid ismertetése

A 2004. elején kiírásra kerülő, EU társfinanszírozással megvalósuló, GVOP K+F pályázatok rövid ismertetése 2004. elején kiírásra kerülő, EU társfinanszírozással megvalósuló, GVOP K+F ok rövid ismertetése 3.1. Intézkedés: lkalmazás-orientált kooperatív kutatási és technológia fejlesztési tevékenységek támogatása

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben