TÁVÉRZÉKELÉS ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI a környezetszennyezés hatásvizsgálatánál

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TÁVÉRZÉKELÉS ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI a környezetszennyezés hatásvizsgálatánál"

Átírás

1 TÁVÉRZÉKELÉS ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI a környezetszennyezés hatásvizsgálatánál Készítette: KOZMA-BOGNÁR VERONIKA

2 TARTALOM I. Távérzékelés fogalma, folyamata II. Távérzékelt felvételek és szenzorok III. Távérzékelt felvételek feldolgozás IV. Gyakorlati példák

3 TÁVÉRZÉKELÉS FOGALMA ÉS FOLYAMATA

4 Távérzékelés fogalma I. A távérzékelés azon technikák összessége, amelynek segítségével információt szerezhetünk a megfigyelés tárgyáról (két vagy háromdimenziós, időben változó folyamatok követése esetén négydimenziós objektumok, jelenségek) úgy, hogy az érzékelő eszközök nincsenek közvetlen kapcsolatban a vizsgálat tárgyával. A távérzékelés fogalmába nem csak az adatgyűjtés, hanem a kapott adatok feldolgozása, értékelése is beletartozik (felvétel készítése, elemzése, interpretálása) Berke-Kozma-Bognár., 2010

5 Távérzékelés fogalma II. Ø A földfelszín objektumai által különböző hullámhosszon visszavert vagy kisugározott elektromágneses energia rögzítése és az adatok kiértékelése. Ø A hagyományosnak mondható légi és műholdakon elhelyezett szenzorok az elektromágneses energia/hullámok terjedését, eloszlását mérik és rögzítik, ebből következtethetünk az egyes objektumokra és azok paramétereire.

6 (Detrekői-Szabó, 2003) A távérzékelés multi-koncepciója MULTI-STAGE: Különböző magasságokon különböző platformokra telepített műszerek. MULTI-TEMPORAL: Különböző időpontokban készített felvétek, az összehasonlíthatóság alapját képezik. MULTI-SENSOR: Különböző érzékelők alkalmazása a célnak megfelelően. MULTI-SPECTRAL: Különböző hullámhosszakon történő megfigyelése

7 Távérzékelés jellemzői (előnyök) Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø mérőműszer nincs közvetlen kapcsolatban a vizsgált tárggyal (a megfigyelt tárgyat nem befolyásolja). a láthatatlan láthatóvá válik (más módszerekkel elérhetetlen, megfigyelhetetlen területek is megfigyelhetők). nagy kiterjedésű területekről rendkívül rövid idő alatt sok adat gyűjtését. nagy területről kapunk homogén adatrendszert. az elektromágneses spektrum látható tartományán kívüli hullámhosszokon is végezhetünk megfigyelését. az összegyűjtött adatok bármikor reprodukálhatók. a kérdésfelvetéshez alkalmazkodik az észlelési mód és az adatfeldolgozási eljárás olcsó és kevés munkaerőt igényel?

8 Távérzékelés jellemzői (hátrányok) A távérzékelés alkalmazásának hátrányaként a kiértékelésben rejlő nehézségeket kell megemlíteni. A távérzékelési feladat eredményének pontossága, megbízhatósága rendkívül sok tényezőtől függ. Mind az adatgyűjtés mind pedig a feldolgozás jelentős szakértelmet és speciális rendszerek alkalmazását igényli. Czimber, 2001

9 Távérzékelés A távérzékelés során a földfelszín tárgyairól visszavert illetve kisugárzott elektromágneses energia kerül rögzítésre. A detektáló berendezések 3000 nm alatt hullámhosszoknál elsősorban a visszavert energiát, míg 5000 nm felett a kibocsátott energiát detektálják.

10 Távérzékelés folyamata Mucsi, 2004

11 Atmoszférikus hatások Az atmoszférában megtett út alatt az energia részben visszaverődik, szóródik, elnyelődik, továbbítódik. Ezen hatások mértéke függ a sugárzás energiájának a nagyságától, a sugárzás által megtett út hosszától, az atmoszféra összetételétől, a részecskék nagyságától és a hullámhossztól. Berke-Kozma-Bognár, 2010

12 Atmoszférikus szóródás Az atmoszférikus szóródás az atmoszférában megtalálható részecskék okozzák. A légkört alkotó gázok szerint a szóródást két nagyobb csoportra bonthatjuk: - a szelektív szóródásra, amelyet az gázok (CO 2 ) okoznak, - Rayleigh-szóródás - Mie-szóródás - a nem-szelektív szóródásra, amely a légkör páratartalmának és a felhőknek a következménye.

13 Szelektív szóródás A szelektív szóródás több típusa létezik aszerint, hogy a részecske átmérője hogyan viszonyul a vele kölcsönhatásba lépő sugárzás hullámhosszával: A Rayleigh-szóródás esetében a részecskék (pl. nagyobb molekulák, egyes aeroszolok, vulkánkitörések) átmérője lényegesen kisebb, mint a sugárzás hullámhossza. Ilyen méretű légköri anyagok az ipari és közlekedési eredetű részecskék valamint a tüzelőanyagok elégetésekor keletkező égéstermékek is. A Rayleigh-szóródás hatása a hullámhossz negyedik hatványával fordítottan arányos, ezért sokkal intenzívebb a rövidebb hullámhosszak szóródása, mint a hosszabb hullámhosszaké. Ez a típusú szóródás okozza a műholdképek homályosságát, ami a kép élességének csökkenésében, a kontraszt romlásában nyilvánul meg. A Mie-szóródás akkor lép fel, ha a részecskék átmérője azonos (pl. vízgőz, finom porrészecskék és egyes makromolekulák) a sugárzás hullámhosszával. A Mieszóródás is hullámhosszfüggő, azonban kevésbé, mint a Rayleigh-szóródás. Hatása inkább a nagyobb hullámhosszak esetén érezhető. A Mie-szóródás már csekély felhőzet esetén is jelentős lehet.

14 Nem szelektív szóródás A nem-szelektív szóródás, a (harmadik típusú szóródás) akkor jön létre, ha a részecske átmérője sokkal nagyobb (pl. vízcseppek), mint a sugárzás hullámhossza. Mivel ez a szóródás nem-szelektív a hullámhosszal kapcsolatban, az ebbe a mérettartományba eső felhőelemek/vízcseppek a látható fény összetevőit (a kék, a zöld és a vörös fényt) teljesen egyenlő mértékben szórják, ezért fehér színű a felhő és a köd. A szóródás teljes mértékű, tökéletes korrekciója nem lehetséges. A gyakorlatban a feldolgozó szoftverekkel lehetséges!!!!

15 Atmoszférikus abszorpció I. A szóródással ellentétben, az atmoszférikus abszorpció valódi energiaveszteséget jelent. Az abszorpció következtében az elektromágneses hullám energiáját az abszorbeáló molekulák (elsősorban a vízgőz-, a széndioxid- és ózonmolekulák) elnyelik, így döntően befolyásolják azt, hogy mely spektrális sávokat alkalmazhatjuk az adott távérzékelő rendszerekben.

16 Atmoszférikus abszorpció II. Sabins, 1987

17 A távérzékelési eszközök spektrális működési tartományai Sabins, 1987 Ultraibolya: 30nm--400nm Látható: 400nm-700nm Infravörös: 700nm-100mikron: 700nm-1300nm közeli 1300nm-3000nm középső 3 mikron-100mikro termális Mikrohullám: 1mm-30cm

18 Spektrális tartományok jellemzői Az elektromágneses spektrum gamma és röntgen sugárzási régiója földi távérzékelési célból érdektelenek (kivétel a kőzetek természetes radioaktivitásából eredő gamma-sugárzás detektálása) (Büttner, 2004), mivel a légköri elemek teljes mértékben elnyelik őket. Az ózonmolekulák az ultraibolya sugárzást csaknem tökéletesen elnyelik, csak a 0,3-0,4 µm tartomány kerül átengedésre. Mivel az ultraibolya sugárzásnak ez a hosszú hullámhosszú része detektálható, így ez a tartomány kevésbé alkalmas a távérzékelési feladatok elvégzésére. A távérzékelésre leginkább alkalmazott látható, infravörös (reflektál és termális) tartományban a vízgőz és a szén-dioxid a legjelentősebb abszorbensek. A mikrohullámú tartományokban az abszorpció alacsony szintje következtében a távérzékelés alkalmazását a légköri viszonyok nem zavarják. Az elektromágneses sugárzás leghosszabb hullámhosszú rádió hullámainak észlelésére is működtetnek szenzorokat.

19 A távérzékelésben alkalmazott főbb spektrális régiók Hullámhossz tartomány megnevezése Hullámhossz tartomány (nm) Sugárzás forrása Alkalmazott felszíni tulajdonság Látható (Visible=VIS) Közeli infravörös (Near InfraRed=NIR) szoláris reflektancia szoláris reflektancia Rövid hullámú infravörös (Short Wave InfraRed=SWIR) szoláris reflektancia Közepes hullámú infravörös (MidWave InfraRed=MWIR) szoláris, termális reflektancia, hőmérséklet Termális vagy hosszúhullámú infravörös (Thermal InfraRed=TIR vagy LongWave InfraRed=LWIR) termális hőmérséklet Sabins, 1987

20 Atmoszférikus ablakok Azokat a hullámhossz tartományokat, ahol legkisebb a szóródás és az elnyelés, tehát ahol teljesen vagy részben átengedi az atmoszféra az elektromágneses sugárzást atmoszférikus ablakoknak nevezzük. Atmoszférikus ablak hullámhossz tartomány (µm) 1 0,3-1,3 2 1,5-1,8 3 2,0-2,6 4 3,0-3,6 5 4,2-5,0 6 7,0-15,0

21 Energiamegmaradás Az elektromágneses energia és a földfelszín találkozásakor, három alapvető energia-kölcsönhatást különböztetünk meg. A beérkező energia egy része visszaverődhet, elnyelődhet vagy/és elvezetődik. Az energiamegmaradás elve alapján igaz, hogy: E b = E r + E a + E t ahol, E b - a beérkező energiamennyiség, E r - a reflektált (visszavert) energia, E a - az abszorbeált (elnyelt) energia, E t - a továbbított energia. Mindegyik komponens a hullámhossz függvénye.

22 II. TÁVÉRZÉKELT FELVÉTELEK ÉS SZENZOROK

23 Detektáló berendezések Az elektromágneses sugárzást érzékelő műszereket szenzoroknak nevezzük. Típusai: 1. alkalmazott elektromágneses sugárzás hullámhossza alapján: pl. látható fény, infravörös, vagy mikrohullámú szenzorok 2. szenzor energia forrása alapján: pl. aktív és passzív szenzorok 3. visszavert sugárzás detektálásának módszere alapján: pl. analóg felvételeket és digitális képeket készítő szenzorok 4. érzékelő működési elve alapján: pl. kamera (framing systems) vagy pásztázó rendszerek (scanning systems) 5. hordozó eszköz alapján: pl. földi, légi és műholdas szenzorok Buiten, 1993

24 Detektáló berendezések típusai 1. Az alkalmazott elektromágneses sugárzás hullámhossza alapján: látható fény, infravörös, mikrohullámú szenzorok Látható tartományú felvétel Közeli Infravörös tartományú felvétel Közlekedés eredetű szennyezőanyagok vizsgálata

25 Detektáló berendezések típusai 2. A visszavert sugárzás detektálásának módszere alapján: analóg felvételeket digitális képeket készítő szenzorok Analóg felvétel Digitális felvétel

26 Detektáló berendezések típusai 3. A hordozó eszköz alapján: földi légi műholdas szenzorok Belényesi et al., 2008

27 Földi felvétel Légifelvétel Műhold felvétel

28 Detektáló berendezések típusai 4. Az előállított felvétel által tartalmazott információk alapján: Geometriai (térbeli) információk (objektum, helye, elhelyezkedése, alakja) Spektrális információk (hullámhossz tartomány, csatornák száma) Távérzékelt felvételek csoportosítása (csatornák száma alapján): Pankromatikus kép: 1 db csatorna Színes kép (RGB kamerák): 3 db csatorna Multispektrális szenzorok: 4-20 db csatorna Hiperspektrális szenzorok: 21- db csatorna EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA január 27-i 149/2003/EK belső rendelet: a több mint húsz diszkrét spektrális sávval rendelkező szenzor

29 Adatkocka felépítése Hargitai, 2006 Spektrális visszaverődési görbe: Az objektumok hullámhossz függvényében ábrázolt visszaverődési értékei

30 AISA DUAL Hiperspekrális képalkotó rendszer Az AISA Dual az AISA Eagle és Hawk szenzorok egy duális tartóban történő összeszerelése révén kerül kialakításra. A két szenzor egyidőben azonos földi sávról képes szinkronizálva adatot gyűjteni, a nm spektrális tartományban, maximum 498 sávban.

31 AISA DUAL főbb paraméterei VNIR szenzor (Eagle) SWIR szenzor (Hawk) AISA Dual Spektrális tartomány nm nm nm Spektrális felbontás Spektrális minta 2.3 nm 5.8 nm 2.3, 5.8 Spektrális mélység (bit) Térbeli pixelszám Optika 18.5 mm 22.5 (vagy 14) mm FOV 37.7 fok 24 fok 24 fok IFOV fok fok fok Képalkotási gyorsaság 100 kép/s-ig 100 kép/s-ig 100 kép/s-ig

32 Hiperspektrális távérzékelés jellemzői A hiperspektrális technológia alkalmazásával a nagyobb spektrális és térbeli felbontásnak köszönhetően - a hagyományos légi felvételezési technikákhoz (RGB-, multispektrális felvételek) képest megbízhatóbb információkat kapunk a földfelszín állapotáról, a lezajló folyamatokról, jelenségekről. A több spektrális sávban készített felvételekkel - a nagy spektrális felbontás miatt - a földfelszínen található objektumok (felszínrészletek, tereptárgyak, stb.) általában jobban elkülöníthetőek, mint az egyetlen sávban készítettekkel. ELŐFELDOLGOZOTT ÉS GEOKÓDOLT FELVÉTEL

33 Detektáló berendezések típusai 5. Aktív A szenzor energia forrása alapján: Passzív Forrás: Buiten,1993 Passzív szenzorok: nem rendelkeznek saját sugárforrással. Természetes eredetű elektromágneses sugárzásokat érzékelik (objektum által visszavert napsugárzás vagy az objektum által kibocsátott sugárzás) Passzív érzékelés hátránya, hogy nappal és tiszta időben készíthetünk felvételt, mivel a felhőzet befolyásoló tényező. Aktív szenzorok: saját sugárforrással rendelkeznek. Az érzékelő által kibocsátott sugárzás visszavert részét detektálja.

34 Aktív szenzorok LIDAR (LIght Direction And Ranging) 0,25-0,35 µm, ultraibolya 0,4-11 µm, látható fény és infravörös Megfigyelés bármilyen napszakban lehetséges, légköri inhomogenitás befolyásolja a detektálást RADAR (RAdio Direction And Ranging) Mikrohullámokat fogja fel, pl. X-BAND RADAR: 9,4 GHz (3,2 cm), P-BAND RADAR: 0,44 GHz (68cm) A megfigyelés napszak-független és nem befolyásolja a felhőzet léte

35 LIDAR felvételek alkalmazásai Károly Róbert Főiskola

36 Detektáló berendezések típusai 6. Az érzékelő működési elve alapján: kamera (framing systems) pásztázó rendszerek (scanning systems)

37 Felvételek jellemző paraméterei 1. A szenzor geometriai felbontása megadja a legközelebbi objektumok közötti távolságot a képen. Mértékegysége a méter. 2. A szenzor időbeli felbontása a szenzor érzékelésének a frekvenciája. Gyakorlatban két felvétel készítése közötti legkisebb eltelt idő. Mértékegysége a Hertz vagy másodperc 3. Egy szenzor spektrális felbontása az a legkisebb sávszélesség, amely során még rögzíteni képes összefüggő (képi) adatot. Gyakorlati meghatározása: az érzékelő spektrális karakterisztikáján történő félértékszélesség mérésével történik, az érzékelő egyetlen csatornájának adatai alapján. Mértékegysége a nanométer. 4. A radiometriai felbontás a szenzor azon legkisebb érzékenysége, amely során még különbséget lát a bejövő elektromágneses jel intenzitásában. Mértékegysége a nanométer.

38 Műhold fogalma A bolygók körül keringő mesterséges égitesteket műholdaknak nevezzük. Az első világűrbe indított űreszköz, a Szputnyik 1 a Föld műholdja volt. Szovjetunió indított október 4-én óta több ezer műhold állt pályára a Föld körül, de a Naprendszerben már más bolygók és holdak körül is keringenek műholdak.

39 Műholdak típusai I. Távközlési műholdak: rádió és mikrohullámú frekvenciát használva kommunikációs feladatokat látnak el. A legtöbb távközlési hold geoszinkron vagy közel-geostacionárius pályát használ, de vannak alacsony pályán is. Távérzékelő műholdak: a Föld felszínét figyelik a világűrből a felderítő műholdakhoz hasonlóan, de nem katonai célokra. Környezeti, térképezési vagy meteorológiai feladatokat látnak el. Navigációs műholdak: rádiójeleket használnak egy felszíni jelvevő berendezés pontos helyzetének a meghatározására. Felderítő műholdak: katonai vagy kémkedési célokat szolgáló földfigyelő vagy távközlési műholdak. Keveset tudunk a teljesítményeikről, a működtető kormányzatok legtöbbször titokban tartják az ezekről szóló információkat. Geodéziai műhold: ezen műholdak két frekvencián jeleket sugároznak, melyeket speciális geodéziai GPS/GNSS vevők venni tudnak, és segítségükkel akár 1-2 cm pontosságú helymeghatározásra képesek. Űrállomások: emberek szállítására alkalmas műholdak. Meteorológiai műholdak: a földi időjárást és/vagy éghajlatot figyelő műholdak. Bioműholdak: élőlényeket visznek magukkal kísérletek céljából. Csillagászati műholdak: csillagászati méréseket végző műholdak.

40 Műholdak típusai II. Forrás:

41 LANDSAT LANDSAT 7 ETM+ (Enhanced Thematic Mapper Plus): 7 sávban készít felvételeket, amelyből 6 sáv 30 m-es, míg a termális-infra tartományban készített felvétel 120 m-es terepi felbontású, a pankromatikus felvétel 15 m felbontású. a NASA, és az U.S. Geological Survey (USGS) hozta létre, december 1.-én. napszinkron (a műhold egy adott hely fölött mindig azonos helyi időben halad el), 705 km magasan keringő műhold által készített felvétel 183 km széles területről ad képi adatokat, 16 napos gyakorisággal

42 LANDSAT 7 ETM felvétel

43 IRS Program IRS (Indian Remote Sensing Satellite): két műholdból (IRS 1C és 1D) áll, többféle érzékelővel is felszerelték (Pancromatic, WiFS, LISS- III), 6-7 bit képpontonkénti információt szolgáltatnak adatait elsősorban globális vegetáció térképezésre és földhasználat felmérésre, valamint az urbanizáció hatásainak vizsgálatára használják.

44 IRS felvétel

45 RADARSAT RADARSAT műhold: érzékelője az 5,6 cm-es hullámhosszban érzékel, az elkészített kép mérete változó: 50x50 km-től 500x500 kmig terjed, adatai térképészeti, urbanisztikai, mezőgazdasági termésbecslési, geológiai valamint sztereófelvételek készítésére is használhatók.

46 RADARSAT felvétel

47 SPOT Program SPOT 822 km magasságban, napszinkron pályán 26 naponkénti gyakorisággal készíthet felvételeket, a pankromatikus 5 m terepi felbontású, a multispektrális 10 és 20 m terepi felbontásúak.

48 SPOT felvétel

49 IKONOS program Forrás: tutor_h/terinfor/t34a.htm

50 IKONOS IKONOS műhold pankromatikus felvételei 1-1,5 m-es, multispektrális képei 4 m-es terepi felbontásúak, multispektrális adatokkal kiegészíthetők a pankromatikus képi adatok, ezáltal nagyfelbontású színezett képet kapunk. Az érzékelő 681 km magas, napszinkron pályán 11 km-es sávban készít vizuális adatokat, amelyek 11 bitesek Alkalmazási területei: vegetáció pontos feltérképezése, felszíni mesterséges objektumok és mozgások / pl. áruszállítás, tömegközlekedés/ felvételezése.

51 IKONOS felvétel

52 QUICKBIRD QuickBird rendszer: október 18.-án a kaliforniai Vandenberg légibázisról pályára állított szatellit multispektrális (terepi felbontása 2,44 méter) pankromatikus (terepi felbontása 0,61 méter) a felvételek 11 bit dinamikával készülnek.

53 QUICKBIRD felvétel

54 ENVISAT program Az első műhold, amely a világ valamennyi térségére kiterjedő kiotói egyezmény betartásának ellenőrzésében is részt vett, 800 km magasságban, 8,2 tonnás, 10,5 méteres környezetkutató műhold, márciusában bocsátották fel, április 8-án elhallgatott (Európai Űrügynökség (ESA) bejelentette, hogy befejezte küldetését Envisat nevű műholdja, amellyel tíz év szolgálat után április 9-én szakadt meg a kapcsolat

55 ENVISAT felvétel

56 METEOSAT A METEOSAT 3 hullámhosszban készít képeket: látható tartományban (0,4-1,1µm) infravörös tartomány (10,5-12,5µm) a vízgőz elnyelési tartományában (5,7-7,1µm). Kb km-es magasságban keringenek A felbontás a látható fény tartományában a legjobb (2,5 2,5 km a műhold alatt, hazánk térségében 3 3,75 km; másutt 5 5 km, ill. 6 7,5km). Az infravörös tartományban derült időben mért adatokból a talajfelszín sugárzási hőmérséklet származtatható (fagy-előrejelzés miatt fontos), zárt felhőzetnél a felhőtető hőmérséklete mérhető.

57 MODIS

58 Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) A FÖMI ellátja a téradat-infrastruktúrák működtetését lehetővé tévő térbeli alapadatkörök gyűjtését, feldolgozását, tárolását, fejlesztését és szolgáltatását.

59 IIT. TÁVÉRZÉKELT FELVÉTELEK FELDOLGOZÁSA

60 Adatfeldolgozás folyamata NYERS ADATOK ELŐFELDOLGOZÁS mozaikolás, korrekciók FŐFELDOLGOZÁS osztályozás, index számítás UTÓFELDOLGOZÁS tanulóterület kijelölési hibáinak kiszűrésével, döntéshozási módszer kiválasztásával, eredménytérkép ellenőrzésével pl. hibamátrix TEMATIKUSAN OSZTÁLYOZOTT FELVÉTEL

61 Felvételek összeillesztése

62 Korrekciók Gyakorlatban jelentkező általános képhibák: Geometriai torzítások Amorf torzítások Perspektivikus torzítás Vinyettálás Életlenség Kromatikus aberráció Összett torzítások Korrekciók elvégzéséhez szoftverhasználat szükséges

63 Zajszűrés Zajtípusok általában: Sötét Pszeudo Véletlen Foton Zajszűrés nem minden esetben valósítható meg teljes mértékben

64 Osztályozás Osztályozás fogalma: A kép osztályozása gyakorlatban olyan feladatok megoldását jelenti, amelyek kisszámú (összetartozó) képpontok együttesét, illetve szegmentált alakzatokat tulajdonságaik, sajátságaik alapján felismer, kategorizál, illetve előre megadott lehetőségek valamelyikébe sorol, s ezzel létrehozza a kép magasabb szintű leírását. Az osztályozási eljárások csoportosítása referencia alapján: 1. Tanítóval történő osztályozás (supervised classification) - az osztályozni kívánt képen részben vagy teljesen ismertek az osztályok 2. Tanító nélküli osztályozás (unsupervised classification or clustering) - az osztályozni kívánt képről nincs előzetes információnk Berke-Kozma-Bognár, 2010

65 Osztályozó eljárások eredményképei Osztályozatlan felvétel Maximium likelihood SAM Paralellepiped Minimum distance Mahalanobis (Region of Interest = ROI, tanítóterületek )

66 Osztályozó eljárások értékelése Az osztályozás értékelése több szinten történhet: Tanulóterület kijelölési hibáinak kiszűrésével Döntéshozási módszer kiválasztásával Eredménytérkép ellenőrzésével Congalton és Green által meghatározott négy fő eljárás közül (vizuális értékelés, mennyiségi összehasonlítás, térbeli egyezőség elemzése, hibamátrix). Az osztályozás megbízhatóságának helyességét a hibamátrix átlós értekei mutatják, mivel az ott feltüntetett pixelértékek kerülnek helyesen osztályozásra.

67 Vegetációs indexek A reflektancia vagy visszaverődési görbék bizonyos értékeiből, változásaiból generálhatóak a különböző indexek. Fontosabb vegeatációs indexek: - NDVI (Normalised Difference Vegetation Index): a távérzékelésben igen elterjedt vegetációs index, ami egy első generációs index, és a fotoszintetikusan aktív vegetációt mutatja. IR - Red NDVI = IR + Red - SAVI (Soil-Adjusted Vegetation Index): a vizsgált növényállományban talaj foltok is találhatóak, abban az esetben a talajjal módosított vegetációs indexet a kell alkalmazni. - Vörös Él Index (Red Edge Index): második generációs index, ami a reflektancia görbék alakját és relatív helyzetét (Red Edge Inflection Pont - REIP) írja le. A görbe értékelése során az inflexiós pont eltolódásából következtethetünk a növény egészségi állapotára, stressz tűrő képességére, klorofill tartalomra, fertőzöttség mértékére, stb..

68 Reflektancia görbék I. Spektrális visszaverődési (reflektancia) görbe fogalma: Az objektumok hullámhossz függvényében ábrázolt visszaverődési értékei A anyagok fizikai és elektromágneses jellemzőitől valamint az elektromágneses sugárzás hullámhosszától függően a különböző tulajdonságú elemek eltérő reflexió (illetve emissziós) értékeket vesznek fel az egyes hullámhossztartományokban.

69 Reflektancia számítás Reflektancia (pλ) a beeső: Eb (λ) és a visszavert: Er(λ) sugárzás hányadosa: pλ = [Er(λ)/Eb (λ)] *100 Ez az érték nemcsak százalékos formában, hanem viszonyszámként is kifejezhető (reflektancia-faktor, 0 és 1 közti szám).

70 NDVI számítás

71 Vörös él index A Red Edge Index (vörös él index) meghatározza: mennyire csúszik el a refleksziós görbe inflexiós pontja a vörös ( µm) és a közeli infravörös ( µm) tartomány határán a kék tartomány felé. Fontos, mivel az inflexiós pont eltolódásából következtethetünk a növény egészségi állapotára, stressz tűrő képességére, klorofill tartalomra, fertőzöttség mértékére, stb!

72 Reflektancia görbék II. Jelentősebb felszíni formák görbéi Buiten, 1993 A görbék alapján az egyes mikroorganizmusok, ásványok, növények, építmények, mesterséges anyagok jól azonosíthatóakká válnak, hiszen a különböző anyagok eltérő tulajdonságaiból adódóan más-más reflexiós görbékkel rendelkeznek. A reflektancia vagy visszaverődési görbék bizonyos értékeiből, változásaiból generálhatóak a különböző indexek. Fontosabb vegeatációs indexek: NDVI, SAVI, REIP (kiemelt jelentőségű a fotoszintetikusan aktív vegetációk vizsgálatai során)

73 Spektrum könyvtár Spektrum könyvtár: A meghatározott körülmények között rögzített és gyűjteménybe foglalt spektrális ujjlenyomatokat tartalmaznak. Jelentős szerepet játszanak a spektrális azonosításban. Az itt található standard spektrális profilokat általában referenciaként használják az elemek meghatározásánál. Cél: objektumokat könnyen be lehessen azonosítani Ásványok Növényzet Mikroorganizmusok Építmények Mesterséges anyagok Jelentősebb könyvtárak: USGS library /USGS = United States Geológiai Földmérési Intézet/ ASTER library

74 Feldolgozást támogató szoftverek Varshney-Arora, 2004

75 Távérzékelés alkalmazási lehetőségei atmoszféra szennyeződés vizsgálata, aeroszolok atmoszférában történő detektálása, hidroszféra szennyeződések kutatása, tengeri ökoszisztéma monitoringja, földfelszíni ökoszisztéma környezeti monitorozása, földfelszíni szezonális elváltozások vizsgálata, geológiai kutatások, ásványok detektálása, vegetációk nagypontosságú térképezése, monitorozása, növényi vízháztartás vizsgálata, mezőgazdasági és erdészeti források feltérképezése, precíziós mezőgazdasági alkalmazások, talaj szennyezettség vizsgálata, erdők állapotának és igénybevételének vizsgálata, erdőtüzek vizsgálata, összefüggő erdők biokémiai vizsgálata, urbanizáció okozta környezeti hatások vizsgálata, élelmiszerbiztonságot érintő kutatások, nagyméretű digitális (képi) adatok hatékony feldolgozásának vizsgálata, orvosi kutatások, in-vivo, nem invazív vizsgálatok, képzőművészeti alkalmazások, stb.

76 Jelentősebb felsőoktatási kutatási központok Intézmény Székhely Főbb kutatási területek Budapesti Corvinus Egyetem Budapest mezőgazdasági, környezetvédelmi és urbanisztikai Debreceni Egyetem Debrecen mezőgazdasági és környezetvédelmi Eötvös Lóránt Tudományegyetem Budapest idegen égitestek FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet Gödöllő mezőgazdasági Gábor Dénes Főiskola Budapest informatikai, elméleti Károly Róbert Főiskola Gyöngyös mezőgazdasági, környezetvédelmi, ipari és katasztrófavédelmi Magyar Állami Földtani Intézet Budapest geológiai és környezetvédelmi MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete Tihany hidrobotanikai Nyugat-Magyarországi Egyetem Mosonmagyaróvár mezőgazdasági Pannon Egyetem Keszthely mezőgazdasági Szegedi Tudományegyetem Szeged régészeti és urbanisztikai Szent István Egyetem Gödöllő mezőgazdasági és környezetvédelmi

77 IV. GYAKORLATI PÉLDÁK

78 Információtartalmú elemzések a közlekedéseredetű szennyezőanyagok hatásvizsgálatánál környezetszennyezés által okozott stresszhatásokra a növények indikátorként viselkednek növényállomány növekedési és fejlődési ütemében bekövetkezett változások távérzékelés útján történő nyomon követésével Pannon Egyetem Georgikon Karán 2010 óta folynak olyan közlekedés eredetű szennyezéses hatásvizsgálatok

79 Kutatási helyszín Tanyakereszti Agrometeorológiai Kutatóállomás tesztterülete (Keszthely)

80 Szennyezések NY 10x10 m parcellák SPERLONA kukoricahibrid kadmium szennyezések 10-5 mol/hét koncentrációjú kadmium-nitrát oldat korom szennyezések 3 gm 2/hét vegytiszta korom öntözést csepegtető eljárással hajtottuk végre, az időjárás függvényében K

81 Kutatás módszertana Konvertálás Korrekciók Mozaikolás Maszkolás Mérés: ENTRÓPIA ALAPÚ SPEKTRÁLIS FRAKTÁLDIMENZIÓ ( SFD) ALAPÚ Kiértékelés

82 Mozaikolás

83 Entrópia alapú Az entrópia napjainkban használt információelméleti fogalmát 1948-ban Claude E. Shannon (Shannon, 1948:27-28) vezette be, majd gyakorlati példán keresztül szemléltette (Shannon, 1951), melyet Neumann János javaslatára nevezett el entrópia függvénynek. Entrópia általános matematikai definíciója Rényi Alfréd (1961)

84 Információtartalom Entrópia az információelméletben Claude E. Shannon (1948) Entrópia képek esetében H min =0 H=0 H=log 2 n H max =log 2 n H - az információelméleti entrópia p i - az i-edik üzenet előfordulási valószínűsége H a kép entrópiája p i - az i-edik intenzításérték előfordulási valószínűsége (relatív gyakorisága)

85 SFD alapú Az SFD a térbeli szerkezeten kívül a spektrális sávok színszerkezetének mérésére is alkalmas, és elegendő információt nyújt a színek, árnyalatok fraktál tulajdonságaira vonatkozóan is. SFD mérhető = n S 1 j= 1 log( BM log( BT S 1 j j ) ) Berke, 2007 ahol n a képrétegek vagy képcsatornák száma S a spektrális felbontás bitben BM j - értékes képpontot tartalmazó spektrális dobozok száma j-bit esetén BT j összes lehetséges spektrális dobozok száma j-bit esetén

86 Információ szerkezete A topológiai dimenzió egy egész szám míg a fraktál dimenziója egy tört. Benoit B. Mandelbrot (1982) N önhasonló részek száma ε kicsinyítés aránya, vagy lépték

87 Információ szerkezete Klasszikus fraktál dimenzió problémái Megoldás: Spektrális Fraktál Dimenzió FD: 1,99 FD: 1,99 FD: 0,03328 FD: 1,99 FD: 0,03328 Berke, 2006

88 Kutatások eredményei VIZSGÁLAT TÍPUSA ENTRÓPIA SFD SPEKTRÁLIS TARTOMÁNY SZERINT RÉSZBEN IGEN KEZELÉSEK ALAPJÁN NEM IGEN VEGETÁCIÓS ID SZAKON BELÜL IGEN IGEN ÉVENKÉNTI ELEMZÉSEK SZERINT RÉSZBEN IGEN GEOMETRIAI FELBONTÁS ALAPJÁN IGEN IGEN ÖNTÖZÉS SZERINT RÉSZBEN IGEN X

89 Hasznos linkek Földmérési és Távérzékelési Intézet, Távérzékelési Központ Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer EURIMAGE számos műhold képeivelhttp://www.eurimage.com Spot űrfelvételek hivatalos címe Landsat űrfelvételek hivatalos címe Európai Űrkutatási Hivatal /ESA/ - Föld teljes felszínére űrfelvételek

90 Irodalomjegyzék ASTER library: Belényesi, M., Kristóf, D., Magyari, J Távérzékelés a környezetgazdálkodásban. Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és tájgazdálkodási Intézet. Gödöllő. Berke, (2007): Measuring of Spectral Fractal Dimension, Journal of New Mathematics and Natural Computation, vol. 3/3, pp DOI: /S Berke, J. (2006): Measuring of Spectral Fractal Dimension, Advances in Systems Computing Sciences and Software Engineering, Springer-Verlag pp , ISBN Berke, J., Kozma-Bognár, V. 2010a. Távérzékelés alapjai. In: Berke, J. (szerk.) Digitális képfeldolgozás és alkalmazásai (DIGKEP v7.0). Elektronikus és nyomtatott tankönyv. Kvark Számítástechnikai Bt., Keszthely. ISBN: Buiten, H.J General Aspects of Imaging and Recording of Remote Sensing Data. In: Buiten, H.J., Clevers, J.G.P.W. (eds.): Land Observation by Remote Sensing Theory and Applications. Overseas Publishers Association, Amsterdam. pp Czimber, K Geoinformatika, Raszteres adatmodell, távérzékelés. Elektronikus jegyzet. Detrekői, Á., Szabó, Gy Térinformatika. Nemzeti Tankönyv Kiadó. Európai Unió Tanácsa /2003/EK belső rendelet.

2015.09.29. TARTALOM. Távérzékelés fogalma I. Távérzékelés fogalma II. A távérzékelés multi-koncepciója

2015.09.29. TARTALOM. Távérzékelés fogalma I. Távérzékelés fogalma II. A távérzékelés multi-koncepciója TARTALOM I. Távérzékelés fogalma, folyamata TÁVÉRZÉKELÉS ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI a környezetszennyezés hatásvizsgálatánál II. Távérzékelt felvételek és szenzorok III. Távérzékelt felvételek feldolgozás

Részletesebben

Távérzékelés - műholdak

Távérzékelés - műholdak Távérzékelés - műholdak Dr. Berke József www.digkep.hu Kvark Bt., Keszthely Műholdak típusai 1. Csillagászati műholdak: csillagászati méréseket végző műholdak. 2. Távközlési műholdak: rádió és mikrohullámú

Részletesebben

Térinformatika és Geoinformatika

Térinformatika és Geoinformatika Távérzékelés 1 Térinformatika és Geoinformatika 2 A térinformatika az informatika azon része, amely térbeli adatokat, térbeli információkat dolgoz fel A geoinformatika az informatika azon része, amely

Részletesebben

Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze

Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Ritvayné Szomolányi Mária Frombach Gabriella VITUKI CONSULT Zrt. A távérzékelés segítségével: különböz6 magasságból, tetsz6leges id6ben és a kívánt hullámhossz tartományokban

Részletesebben

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 9. Távérzékelési adatok alkalmazása Érzékelők Hullámhossz tartományok Visszaverődés Infra felvételek,

Részletesebben

A hiperspektrális képalkotás elve

A hiperspektrális képalkotás elve Távérzékelési laboratórium A VM MGI Hiperspektrális laborja korszerű hardveres és szoftveres hátterére alapozva biztosítja a távérzékelési technológia megbízható hazai és nemzetközi szolgáltatását. Távérzékelés

Részletesebben

Környezeti információs rendszerek II. Légi és űrfelvételek beszerzése

Környezeti információs rendszerek II. Légi és űrfelvételek beszerzése Környezeti információs rendszerek II. Légi és űrfelvételek beszerzése Légi felvételek: meglévő: FÖMI, HM, Eurosense készítendő: megrendelés, repülési terv Űrfelvételek: a kínálatból kell választani 1 Mesterséges

Részletesebben

Információtartalmú elemzések a közlekedéseredetű szennyezőanyagok hatásvizsgálatánál

Információtartalmú elemzések a közlekedéseredetű szennyezőanyagok hatásvizsgálatánál Információtartalmú elemzések a közlekedéseredetű szennyezőanyagok hatásvizsgálatánál Kozma-Bognár Veronika 1 Szabó Rita 2 Berke József 2 1 ügyvivő szakértő, Pannon Egyetem, Meteorológia és Vízgazdálkodás

Részletesebben

A városi vegetáció felmérése távérzékelési módszerekkel Vécsei Erzsébet

A városi vegetáció felmérése távérzékelési módszerekkel Vécsei Erzsébet A városi vegetáció felmérése távérzékelési módszerekkel Vécsei Erzsébet Előzmények A távérzékelés az elmúlt évtizedben rohamosan fejlődésnek indult. A felhasználók részéről megjelent az igény az egyre

Részletesebben

Fotointerpretáció és távérzékelés 1.

Fotointerpretáció és távérzékelés 1. Fotointerpretáció és távérzékelés 1. A távérzékelés fizikai alapjai Verőné Wojtaszek, Malgorzata Fotointerpretáció és távérzékelés 1.: A távérzékelés fizikai alapjai Verőné Wojtaszek, Malgorzata Lektor:

Részletesebben

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=8367 TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 projekt Alprogram:

Részletesebben

Fotogrammetria és távérzékelés A képi tartalomban rejlő információgazdagság Dr. Jancsó Tamás Nyugat-magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Kar MFTTT rendezvény 2012. Április 18. Székesfehérvár Tartalom

Részletesebben

AISA hiperspektrális távérzékelő rendszer ismertetése

AISA hiperspektrális távérzékelő rendszer ismertetése - 1 - FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 2100 Gödöllő Tessedik Sámuel út 4. Tel.: (28) 511-622, (28) 511-628, Fax.:(28) 420-960 AISA hiperspektrális távérzékelő rendszer ismertetése Készítették: 1. Bevezetés

Részletesebben

Informatika a felsőoktatásban 2008 Debrecen, 2008. augusztus 27-29.

Informatika a felsőoktatásban 2008 Debrecen, 2008. augusztus 27-29. HIPERSPEKTRÁLIS FELVÉTELEK MEZŐGAZDASÁGI ÉS KÖRNYZETVÉDELMI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A KESZTHELYI TÉRSÉGBEN APPLICATION OF HIPERSPEKTRAL IMAGES IN AGRICULTURE AND ENVIRONMETAL PROTECTION IN THE

Részletesebben

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL 35. Meteorológiai Tudományos Napok, Magyar Tudományos Akadémia, 2009. november 20. A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit, Pongrácz Rita Eötvös

Részletesebben

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel http://www.nasa.gov/centers/langley/news/releases/1998/dec98/98-098.html Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Balázsik Valéria Copyright: ESA, EURIMAGE,

Részletesebben

A távérzékelés spektrális irányzata és célja

A távérzékelés spektrális irányzata és célja XV. ESRI Magyarország Felhasználói Konferencia A hiperspektrális távérz rzékel kelési technológia sajátoss tosságai, és minőségbiztos gbiztosított tott alkalmazásának hazai lehetőségei Az ASD FieldSpec

Részletesebben

Felhasználási területek

Felhasználási területek Távérzékelés (Remote Sensing-RS) A távérzékelés jellemzői A Távérzékelés fogalma: Olyan technológiák összessége, amely azzal foglalkozik, hogy információt gyűjt a földfelszínről illetve a felszíni vizekről

Részletesebben

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Óbudai Egyetem AMK Goeinformatika Intézet 20 éves a Térinformatika Tanszék 2014. december. 15 Felvetések

Részletesebben

Földhasználati tervezés és monitoring 3.

Földhasználati tervezés és monitoring 3. Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata Földhasználati tervezés és monitoring 3. FHT3 modul Távérzékelés, mint földhasználati adatforrás SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen

Részletesebben

Fotointerpretáció és távérzékelés 6.

Fotointerpretáció és távérzékelés 6. Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Verőné Wojtaszek Malgorzata Fotointerpretáció és távérzékelés 6. FOI6 modul A távérzékelés alkalmazási területeinek áttekintése SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen

Részletesebben

TÁMOP-4.2.3.-12/1/KONV-0047

TÁMOP-4.2.3.-12/1/KONV-0047 A KRF távérzékelési és térinformatikai tevékenysége a gazdasági szférában Dr. Burai Péter főiskolai docens Zöld energiával a Zöld Magyaroszágért TÁMOP-4.2.3.-12/1/KONV-0047 Tartalom Károly Róbert Főiskola

Részletesebben

PANNON EGYETEM ÁLLAT- ÉS AGRÁRKÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. Doktori Iskola vezető: Dr. Anda Angéla az MTA Doktora

PANNON EGYETEM ÁLLAT- ÉS AGRÁRKÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. Doktori Iskola vezető: Dr. Anda Angéla az MTA Doktora PANNON EGYETEM ÁLLAT- ÉS AGRÁRKÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Anda Angéla az MTA Doktora HIPERSPEKTRÁLIS FELVÉTELEK FELDOLGOZÁSÁNAK ÉS MEZŐGAZDASÁGI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA

Részletesebben

HULLADÉKCSÖKKENTÉS. EEA Grants Norway Grants. Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása. Dr. Nagy Attila, Debreceni Egyetem 2014.10.28.

HULLADÉKCSÖKKENTÉS. EEA Grants Norway Grants. Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása. Dr. Nagy Attila, Debreceni Egyetem 2014.10.28. Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants HULLADÉKCSÖKKENTÉS Dr. Nagy Attila, Debreceni Egyetem HU09-0015-A1-2013 1 Beruházás oka A vágóhidakról kikerülő baromfi nyesedék

Részletesebben

Fajspecifikus gyomtérképezés távlati lehetőségei távérzékelési módszerekkel

Fajspecifikus gyomtérképezés távlati lehetőségei távérzékelési módszerekkel Fajspecifikus gyomtérképezés távlati lehetőségei távérzékelési módszerekkel Szalay K. Deákvári J. Fenyvesi L. Kovács L. Gulyás Z. NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet Előadó: Dr. Szalay Kornél, kutatási

Részletesebben

Többsávos légifelvételek optimális adatsávjainak meghatározása

Többsávos légifelvételek optimális adatsávjainak meghatározása Többsávos légifelvételek optimális adatsávjainak meghatározása Kozma-Bognár Veronika 1, Berke József 2 1 Pannon Egyetem Georgikon Kar, 8360 Keszthely, Deák F. u. 16. 2 Gábor Dénes Főiskola,1119 Budapest,

Részletesebben

29/2014. (III. 31.) VM rendelet az állami digitális távérzékelési adatbázisról

29/2014. (III. 31.) VM rendelet az állami digitális távérzékelési adatbázisról 29/2014. (III. 31.) VM rendelet az állami digitális távérzékelési adatbázisról A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Növények spektrális tulajdonságának vizsgálata Kovács László, Dr. Borsa Béla, Dr. Földesi István FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

Növények spektrális tulajdonságának vizsgálata Kovács László, Dr. Borsa Béla, Dr. Földesi István FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 1. A téma célkitűzés Növények spektrális tulajdonságának vizsgálata Kovács László, Dr. Borsa Béla, Dr. Földesi István FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet A kutatási téma célja különböző haszon- és gyomnövények,

Részletesebben

Földmérési és Távérzékelési Intézet. GISopen 2013: Jogi változások informatikai válaszok. 2013. március 13. NymE - Geoinformatikai Kar, Székesfehérvár

Földmérési és Távérzékelési Intézet. GISopen 2013: Jogi változások informatikai válaszok. 2013. március 13. NymE - Geoinformatikai Kar, Székesfehérvár Az állami digitális távérzékelési adatbázisok létrehozása, kezelésének feladatai Zboray Zoltán igazgató Távérzékelési és Kozmikus Geodéziai Igazgatóság (TKGI) GISopen 2013: Jogi változások informatikai

Részletesebben

1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió

1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió 1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió A hőkamera által észlelt hosszú hullámú sugárzás - amit a hőkamera a látómezejében érzékel - a felület emissziójának, reflexiójának és transzmissziójának függvénye.

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Informatika és információ technológia alkalmazása a vízgazdálkodásban 45.lecke Mi a

Részletesebben

Távérzékelt felvételek és térinformatikai adatok integrált felhasználása a FÖMI mezőgazdasági alkalmazásaiban

Távérzékelt felvételek és térinformatikai adatok integrált felhasználása a FÖMI mezőgazdasági alkalmazásaiban Távérzékelt felvételek és térinformatikai adatok integrált felhasználása a FÖMI mezőgazdasági alkalmazásaiban László István Földmérési és Távérzékelési Intézet laszlo.istvan@fomi.hu Adatintegráció, adatfúzió

Részletesebben

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán, Tóth Zoltán, Morvai Krisztián, Szintai Balázs Országos Meteorológiai Szolgálat A globálsugárzás

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Precíziós növényvédelem I. 142.lecke Precíziós növényvédelem A hozzáférhető,

Részletesebben

Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés.

Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés. Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés. A sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés (termográfia),azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (273,16

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

A GEOINFORMÁCIÓS TÁMOGATÁS KORSZERŰ ELEMEI, AVAGY ÚJ SZÍNFOLTOK A GEOINFORMÁCIÓS TÁMOGATÁS PALETTÁJÁN

A GEOINFORMÁCIÓS TÁMOGATÁS KORSZERŰ ELEMEI, AVAGY ÚJ SZÍNFOLTOK A GEOINFORMÁCIÓS TÁMOGATÁS PALETTÁJÁN IV. Évfolyam 4. szám - 2009. december Koós Tamás koos.tamas@zmne.hu A GEOINFORMÁCIÓS TÁMOGATÁS KORSZERŰ ELEMEI, AVAGY ÚJ SZÍNFOLTOK A GEOINFORMÁCIÓS TÁMOGATÁS PALETTÁJÁN Absztrakt A szerző bemutatja a

Részletesebben

Műholdas távérzékelés

Műholdas távérzékelés Műholdas távérzékelés Elmélet és gyakorlat Dr. Mucsi, László, SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék Műholdas távérzékelés: Elmélet és gyakorlat írta Dr. Mucsi, László

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

Műszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása

Műszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása Abrankó László Műszeres analitika Molekulaspektroszkópia Minőségi elemzés Kvalitatív Cél: Meghatározni, hogy egy adott mintában jelen vannak-e bizonyos ismert komponensek. Vagy ismeretlen komponensek azonosítása

Részletesebben

Városökológiai vizsgálatok Székesfehérváron TÁMOP B-09/1/KONV

Városökológiai vizsgálatok Székesfehérváron TÁMOP B-09/1/KONV Városökológiai vizsgálatok Székesfehérváron TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 Balázsik Valéria Fény-Tér-Kép konferencia Gyöngyös, 2012. szeptember 27-28. Projekt TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 A felsőoktatás

Részletesebben

Műholdképek használata a hazai szinoptikus gyakorlatban

Műholdképek használata a hazai szinoptikus gyakorlatban Műholdképek használata a hazai szinoptikus gyakorlatban Kolláth Kornél Országos Meteorológiai Szolgálat Az előrejelző rendelkezésére álló információtömeg Száramaztatott műholdas produktumok (SAFNWC) Műholdképek

Részletesebben

Produkció mérések. Gyakorlati segédanyag a Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar hallgatóinak

Produkció mérések. Gyakorlati segédanyag a Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar hallgatóinak SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR NÖVÉNYTANI ÉS ÖKOFIZIOLÓGIAI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 075 FAX:(28) 410 804 Produkció mérések Gyakorlati segédanyag

Részletesebben

Digitális képérzékelők egységes paraméterezése információtartalom és fraktálszerkezet alapján

Digitális képérzékelők egységes paraméterezése információtartalom és fraktálszerkezet alapján Seventh Hungarian Conference on Computer Graphics and Geometry, Budapest, 204 Digitális képérzékelők egységes paraméterezése információtartalom és fraktálszerkezet alapán Berke József Gábor Dénes Főiskola,

Részletesebben

Digitális felszínmodellek előállítása és alkalmazásának lehetőségei

Digitális felszínmodellek előállítása és alkalmazásának lehetőségei Digitális felszínmodellek előállítása és alkalmazásának lehetőségei Zboray Zoltán igazgató Távérzékelési és Kozmikus Geodéziai Igazgatóság (TKGI) Fény-Tér-Kép Konferencia 2012. szeptember 27-28. Károly

Részletesebben

Szennyezett területek hiperspektrális felmérése

Szennyezett területek hiperspektrális felmérése A T C Szennyezett területek hiperspektrális felmérése Nagy Attila Tamás János Bevezetés A bányászati tevékenységek során világszerte jelents lokális környezeti hatást képviselnek a bányák, a bányameddk,

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

A FIR-ek alkotóelemei: < hardver (bemeneti, kimeneti eszközök és a számítógép), < szoftver (ARC/INFO, ArcView, MapInfo), < adatok, < felhasználók.

A FIR-ek alkotóelemei: < hardver (bemeneti, kimeneti eszközök és a számítógép), < szoftver (ARC/INFO, ArcView, MapInfo), < adatok, < felhasználók. Leíró adatok vagy attribútumok: az egyes objektumok sajátságait, tulajdonságait írják le számítógépek számára feldolgozható módon. A FIR- ek által megválaszolható kérdések: < 1. Mi van egy adott helyen?

Részletesebben

A Távérzékelés fogalma

A Távérzékelés fogalma A távérzékelési, fotogrammetriai és térinformatikai, valamint agrokémiai alapokon nyugvó multispektrális térképezés a mezőgazdaság és talajkutatás szolgálatában Bakó Gábor Interspect kutatócsoport csoportvezető,

Részletesebben

A felszínborítás térképezés Magyarországon Monitorozás és Európában

A felszínborítás térképezés Magyarországon Monitorozás és Európában A felszínborítás térképezés aktuális Környezeti vonatkozásai Földfelszín Magyarországon Monitorozás és Európában Maucha Gergely Maucha osztályvezető Gergely osztályvezető Környezetvédelmi Távérzékelési

Részletesebben

Árvíz- és belvízfelmérés radar felvételekkel

Árvíz- és belvízfelmérés radar felvételekkel Árvíz- és belvízfelmérés radar felvételekkel Csekõ Árpád Földmérési és Távérzékelési Intézet, Távérzékelési Központ 1. Bevezetés Magyarországon, több évtizedes szünet után, súlyos árvizek pusztítottak

Részletesebben

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A Napból érkező elektromágneses sugárzás Ø Terjedéséhez nincs szükség közvetítő közegre. ØHőenergiává anyagi részecskék jelenlétében alakul pl. a légkörön keresztül haladva. Ø Időben

Részletesebben

Mérés és adatgyűjtés

Mérés és adatgyűjtés Mérés és adatgyűjtés 7. óra Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2013. április 11. MA - 7. óra Verzió: 2.2 Utolsó frissítés: 2013. április 10. 1/37 Tartalom I 1 Szenzorok 2 Hőmérséklet mérése 3 Fény

Részletesebben

A projekt az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg (támogatási szerződés száma TÁMOP

A projekt az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg (támogatási szerződés száma TÁMOP A projekt az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg (támogatási szerződés száma TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003) A LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉS

Részletesebben

Távérzékelés - alapfogalmak

Távérzékelés - alapfogalmak Távérzékelés - alapfogalmak Dr. Berke József www.digkep.hu Kvark Bt., Keszthely Tartalom A képfeldolgozás fogalma Távérzékelés fogalma Hazai és nemzetközi kitekintések Légi- és űrfelvételek alapvető jellemzői

Részletesebben

aktuális projekt hazai vonatkozásai Magyarországon és Európában

aktuális projekt hazai vonatkozásai Magyarországon és Európában A felszínborítás COPERNICUS térképezés GIO Land aktuális projekt hazai vonatkozásai Magyarországon és Európában Maucha Gergely osztályvezető Környezetvédelmi Távérzékelési Osztály Távérzékelési és Kozmikus

Részletesebben

A TERMOKAMERA, AVAGY A CSÖRGŐKÍGYÓ STRATÉGIÁJA

A TERMOKAMERA, AVAGY A CSÖRGŐKÍGYÓ STRATÉGIÁJA A TERMOKAMERA, AVAGY A CSÖRGŐKÍGYÓ STRATÉGIÁJA Sokszor használjuk a fényképezés infravörös tartományban kifejezést, ami után rögtön magyarázkodni kényszerülünk, hogy melyik tartományra is gondoltunk. Az

Részletesebben

Digitális képek feldolgozása Előfeldolgozás Radiometriai korrekció Geometriai korrekció Képjavítás Szűrők Sávok közötti műveletek Képosztályozás Utófe

Digitális képek feldolgozása Előfeldolgozás Radiometriai korrekció Geometriai korrekció Képjavítás Szűrők Sávok közötti műveletek Képosztályozás Utófe Távérzékelés Digitális felvételek előfeldolgozása (EENAFOTOTV, ETNATAVERV) Erdőmérnöki szak, Környezettudós szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési

Részletesebben

A felhasználói szegmens GPS technikák 4. A felhasználói szegmens mindenki, aki hely, sebesség és időadatokat akar meghatározni mindenki, aki a légkörön átmenő elektromágneses hullámokat akar vizsgálni

Részletesebben

Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel

Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Fürjes Andor Tamás BME Híradástechnikai Tanszék Kép- és Hangtechnikai Laborcsoport, Rezgésakusztika Laboratórium 1 Tartalom A geometriai akusztika

Részletesebben

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÁJÉKOZTATÁS TANTÁRGYI TEMATIKA 1 Előadás 1. GPS műszerek és kapcsolódó szoftvereik bemutatása

Részletesebben

A távérzékelés mint elsődleges információszerzési lehetőség

A távérzékelés mint elsődleges információszerzési lehetőség Végh Gábor mérnök százados A távérzékelés mint elsődleges információszerzési lehetőség 1. Távérzékelés fogalma, jellemzői, fizikai alapjai 1.1 A távérzékelés fogalma Azok a vizsgálati módszerek tartoznak

Részletesebben

Monitoring távérzékeléssel Természetvédelmi alkalmazások (E130-501) Természetvédelmi MSc szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési és Távérzékelési

Részletesebben

Környezeti információs rendszerek II. (km 019_2) Dr. GYULAI ISTVÁN egyetemi docens Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék

Környezeti információs rendszerek II. (km 019_2) Dr. GYULAI ISTVÁN egyetemi docens Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék Környezeti információs rendszerek II. (km 019_2) Dr. GYULAI ISTVÁN egyetemi docens Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék A globális erőforrás-gazdálkodás hatékony és folyamatosan működő eszköze

Részletesebben

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt

Részletesebben

Általános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez

Általános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez Távérzékelés Országos távérzékelési projektek (EENAFOTOTV, ETNATAVERV) Erdőmérnöki szak, Környezettudós szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MŰHOLDAK

METEOROLÓGIAI MŰHOLDAK METEOROLÓGIAI MŰHOLDAK Jelentőségük A földi mérőhálózat kiegészítői, nehezen megközelíthető területek, óceáni térségek légtereinek adatait mérik a Földfelszín min. 80%-a ide sorolható. Dinamikusan fejlődő

Részletesebben

Légi távérzékelési projektek a Károly Róbert Főiskolán

Légi távérzékelési projektek a Károly Róbert Főiskolán Légi távérzékelési projektek a Károly Róbert Főiskolán Készítette: Dr. Tomor Tamás főiskolai docens, intézetigazgató Károly Róbert Főiskola Távérzékelési és Vidékfejlesztési Kutatóintézet GIS Open 2015

Részletesebben

A sínek tesztelése örvényáramos technológiákat használva

A sínek tesztelése örvényáramos technológiákat használva A sínek tesztelése örvényáramos technológiákat használva A DB Netz AG tapasztalatai DB Netz AG Richard Armbruster / Dr. Thomas Hempe/ Herbert Zück Fahrwegmessung / Fahrwegtechnik Békéscsaba, 2011.09.01.

Részletesebben

Adatgyűjtés pilóta nélküli légi rendszerekkel

Adatgyűjtés pilóta nélküli légi rendszerekkel Adatgyűjtés pilóta nélküli légi rendszerekkel GISOpen-2015 2015.03.26. Miről lesz szó? Az eljárásról Eddigi munkáinkról A pontosságról A jogi háttérről csak szabadon:) Miért UAS? Elérhető polgári forgalomban

Részletesebben

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 1. Agrártéradat- és egyéb adatbázisok Földmérési és Távérzékelési Intézet fontosabb adatbázisai

Részletesebben

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 10. GPS, GPRS (mobilkommunikációs) ismeretek Helymeghatározás GPS rendszer alapelve GNSS rendszerek

Részletesebben

Kipp & Zonen honlap - Tudástár témák fordítása _ Főoldal 1

Kipp & Zonen honlap - Tudástár témák fordítása _ Főoldal 1 Kipp & Zonen honlap - Tudástár témák fordítása _ Főoldal 1 Alapvető elméleti információk A holland Kipp & Zonen műszergyártó cég vezető szerepet játszik a napsugárzás és a légkör egyes tulajdonságai mérésének

Részletesebben

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása 1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni

Részletesebben

Geoinformatika I. (vizsgakérdések)

Geoinformatika I. (vizsgakérdések) Geoinformatika I. (vizsgakérdések) 1.1. Kinek a munkásságához köthető a matematikai információelmélet kialakulása? 1.2. Határozza meg a földtani kutatás információértékét egy terület tektonizáltságának

Részletesebben

VÁGÓ JÁNOS, SERES ANNa, Hegedűs ANDRÁS, ALKaLMaZOTT TÉRINFORMaTIKa

VÁGÓ JÁNOS, SERES ANNa, Hegedűs ANDRÁS, ALKaLMaZOTT TÉRINFORMaTIKa VÁGÓ JÁNOS, SERES ANNa, Hegedűs ANDRÁS, ALKaLMaZOTT TÉRINFORMaTIKa 3 III. LEGISMERTEBB földmegfigyelő műholdak ÉS RENDSZEREK jellemzői 1. BEvEZETÉS A következőkben néhány olyan műholdat, műholdcsaládot

Részletesebben

Távérzékelési módszerek összehasonlító elemzése mezőgazdasági mintaterületeken

Távérzékelési módszerek összehasonlító elemzése mezőgazdasági mintaterületeken DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi kar Víz- és Környezetgazdálkodási Tanszék INTERDISZCIPLINÁRIS AGRÁR- ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Prof. dr.

Részletesebben

A NAPSUGÁRZÁS. Dr. Lakotár Katalin

A NAPSUGÁRZÁS. Dr. Lakotár Katalin A NAPSUGÁRZÁS Dr. Lakotár Katalin Sugárzás: energiaátadás NAP elektromágneses hullámok FÖLD elektromágneses sugárzás = fotonok árama -minden irányba terjed -terjedéshez közvetítő közeg nem kell -hőenergiává

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 524-529

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 524-529 Van Leeuwen Boudewijn Tobak Zalán Szatmári József 1 BELVÍZ OSZTÁLYOZÁS HAGYOMÁNYOS MÓDSZERREL ÉS MESTERSÉGES NEURÁLIS HÁLÓVAL BEVEZETÉS Magyarország, különösen pedig az Alföld váltakozva szenved aszályos

Részletesebben

LÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ

LÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ LÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2011 Az 1.rész tartalma: A fény; a fény hatása az élő szervezetre 2. A szem 1. Különböző

Részletesebben

A vasút életéhez. Örvény-áramú sínpálya vizsgáló a Shinkawa-tól. Certified by ISO9001 SHINKAWA

A vasút életéhez. Örvény-áramú sínpálya vizsgáló a Shinkawa-tól. Certified by ISO9001 SHINKAWA SHINKAWA Certified by ISO9001 Örvény-áramú sínpálya vizsgáló a Shinkawa-tól Technikai Jelentés A vasút életéhez A Shinkawa örvény-áramú sínpálya vizsgáló rendszer, gyors állapotmeghatározásra képes, még

Részletesebben

A fotogrammetria fejlődési tendenciái

A fotogrammetria fejlődési tendenciái A fotogrammetria fejlődési tendenciái Dr. Engler Péter Dr. Jancsó Tamás Nyugat-magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Kar Fotogrammetria és Távérzékelés Tanszék GIS Open 2011. Fejlődési irányt befolyásoló

Részletesebben

Űr-időjárási folyamatok a magnetoszférában

Űr-időjárási folyamatok a magnetoszférában Űr-időjárási folyamatok a magnetoszférában Lichtenberger János és Ferencz Csaba ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Űrkutató Csoport Kérdések 1. Mi az űr-időjárás? Milyen űr-időjárási folyamatok vannak

Részletesebben

Légi hiperspektrális biomassza térképezés elsődleges eredményei a Tass-pusztai biomassza ültetvényen

Légi hiperspektrális biomassza térképezés elsődleges eredményei a Tass-pusztai biomassza ültetvényen Légi hiperspektrális biomassza térképezés elsődleges eredményei a Tass-pusztai biomassza ültetvényen Preliminary results of evaluation of biomass mapping based on hyperspectral imagery on energy tree plantation

Részletesebben

Szőlőterületek felmérése nagyfelbontású légi távérzékelt adatok felhasználásával

Szőlőterületek felmérése nagyfelbontású légi távérzékelt adatok felhasználásával FÉNY-TÉR-KÉP KONFERENCIA 2014. Szeptember 25-26. Szőlőterületek felmérése nagyfelbontású légi távérzékelt adatok felhasználásával Bekő László -Enyedi Péter -BuraiPéter -Lukácsy György -Kiss Alida -Tomor

Részletesebben

DIGITÁLIS KÉPFELDOLGOZÁS. Előadó: Póth Miklós

DIGITÁLIS KÉPFELDOLGOZÁS. Előadó: Póth Miklós DIGITÁLIS KÉPFELDOLGOZÁS Előadó: Póth Miklós Kezdetek Az első alkalmazások a nyomdaiparban voltak Egy 1921-ben átvitt képet különleges karakterek nyomtatásával rekonstruáltak (halftones) 1922: egy fényképészeti

Részletesebben

Az ipari komputer tomográfia vizsgálati lehetőségei

Az ipari komputer tomográfia vizsgálati lehetőségei Az ipari komputer tomográfia vizsgálati lehetőségei Dr. Czinege Imre, Kozma István Széchenyi István Egyetem 6. ANYAGVIZSGÁLAT A GYAKORLATBAN KONFERENCIA Cegléd, 2012. június 7-8. Tartalom A CT technika

Részletesebben

IMPAC pirométerek hordozható

IMPAC pirométerek hordozható IPAC pirométerek hordozható telepített száloptikás IFRA HÕKAPCSOLÓK Infra hômérõk érintésmentes hõmérsékletmérésre a 50 ºC +4000 ºC tartományban www.impacinfrared.com Z S SZ SZ SZ Z S Infravörös hõmérsékletmérés

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

FOTOSZINTETIKUSAN AKTÍV SUGÁRZÁS GLOBÁLSUGÁRZÁS

FOTOSZINTETIKUSAN AKTÍV SUGÁRZÁS GLOBÁLSUGÁRZÁS FOTOSZINTETIKUSAN AKTÍV SUGÁRZÁS ÉS GLOBÁLSUGÁRZÁS Major György Horváth László, Pintér Krisztina, Nagy Zoltán (Gödöllı) Haszpra László, Barcza Zoltán, Gelybó Györgyi Globálsugárzás: a 0,29 4 mikrométer

Részletesebben

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Völgyesi Péter 1 *, Jordán Győző 2 & Szabó Csaba 1 *petervolgyesi11@gmail.com, http://lrg.elte.hu 1 Litoszféra Fluidum Kutató

Részletesebben

PTE PMMF Közmű- Geodéziai Tanszék

PTE PMMF Közmű- Geodéziai Tanszék Légi fotogrammetria A légi fotogrammetria bemenő adatai az analóg vagy digitális légifényképek. Analóg fényképező kamara és egy légifelvétel. A fényképezés geometriai modellje centrális perspektíva. Ebben

Részletesebben

KOGENERÁCIÓS NAPENERGIA HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS KIFEJLESZTÉSE VILLAMOS- ÉS HŐENERGIA ELŐÁLLÍTÁSÁRA ÉMOP-1.3.1-12-2012-0051

KOGENERÁCIÓS NAPENERGIA HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS KIFEJLESZTÉSE VILLAMOS- ÉS HŐENERGIA ELŐÁLLÍTÁSÁRA ÉMOP-1.3.1-12-2012-0051 KOGENERÁCIÓS NAPENERGIA HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS KIFEJLESZTÉSE VILLAMOS- ÉS HŐENERGIA ELŐÁLLÍTÁSÁRA ÉMOP-1.3.1-12-2012-0051 A Mályiban székhellyel rendelkező, 2012-ben alakult Roligenergo Kft. műszaki kutatással,

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

"Vizuális informatikai tantárgyak" oktatási tapasztalatai

Vizuális informatikai tantárgyak oktatási tapasztalatai "Vizuális informatikai tantárgyak" oktatási tapasztalatai Berke József PATE, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Szaktanácsadási, Továbbképzési és Informatikai Központ, Keszthely Gábor Dénes Főiskola,

Részletesebben

EEE Kutatólaboratórium MTA-SZTAKI Magyar Tudományos Akadémia

EEE Kutatólaboratórium MTA-SZTAKI Magyar Tudományos Akadémia DElosztott I S T R I B U T EEsemények D EV E N T S A NElemzé A L Y S I S se R E SKutatólaboratór E A R C H L A B O R A T Oium R Y L I D A R B a s e d S u r v e i l l a n c e Városi LIDAR adathalmaz szegmentációja

Részletesebben

3D - geometriai modellezés, alakzatrekonstrukció, nyomtatás

3D - geometriai modellezés, alakzatrekonstrukció, nyomtatás 3D - geometriai modellezés, alakzatrekonstrukció, nyomtatás 15. Digitális Alakzatrekonstrukció Méréstechnológia, Ponthalmazok regisztrációja http://cg.iit.bme.hu/portal/node/312 https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/viiiav54

Részletesebben

Távérzékelés Aktív érzékelők (EENAFOTOTV, ETNATAVERV) Erdőmérnöki szak, Környezettudós szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési és Távérzékelési

Részletesebben

Különböző osztályozási eljárások alkalmazása mesterséges felszínek térképezéséhez Klujber Anikó

Különböző osztályozási eljárások alkalmazása mesterséges felszínek térképezéséhez Klujber Anikó Különböző osztályozási eljárások alkalmazása mesterséges felszínek térképezéséhez Klujber Anikó A térinformatika és a digitális távérzékelés ma intenzíven fejlődő területek, melyeknek komoly szerepe lehet

Részletesebben

Kutatási beszámoló. 2015. február. Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése

Kutatási beszámoló. 2015. február. Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése Kutatási beszámoló 2015. február Gyüre Balázs BME Fizika tanszék Dr. Simon Ferenc csoportja Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése A TKI-Ferrit Fejlsztő és Gyártó Kft.-nek munkája

Részletesebben