A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI

Átírás

1 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI XLII. ÉVFOLYAM SZÁM Az MVM Csoport középtávú stratégiája Erômûépítés a Közbeszerzési Törvény elôírásai alapján Rendszerszintû szolgáltatások piaca

2 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI FELELÔS KIADÓ DR. KOCSIS ISTVÁN FÔSZERKESZTÔ DR. GERSE KÁROLY FELELÔS SZERKESZTÔ TRINGER ÁGOSTON SZERKESZTÔBIZOTTSÁG DR. BACSKÓ MIHÁLY CIVIN VILMOS GAÁL GÁBOR (MAVIR ZRT.) HORNAI GÁBOR (MVM PARTNER ZRT.) KERÉNYI A. ÖDÖN KOVÁCS KRISZTINA (MAVIR ZRT.) KREISSNÉ HARTAI GABRIELLA DR. NAGY ZOLTÁN SÁNDOR JÓZSEF SIMIG PÉTER (MAVIR ZRT.) DR. SIMON GÁBOR (MAVIR ZRT.) DR. STRÓBL ALAJOS (MAVIR ZRT.) SZALKAI ISTVÁN TARI GÁBOR (MAVIR ZRT.) VERÉB TAMÁS (MAVIR ZRT.) DR. BACSKÓ MIHÁLY XLII. ÉVFOLYAM SZÁM AZ MVM CSOPORT KÖZÉPTÁVÚ ÜZLETI STRATÉGIÁJA 1 HOLLÓ VILMOS PINTÉR ZSUZSANNA RUDOLFNÉ SZÉKI MARGIT SZALKAI ISTVÁN ERÔMÛÉPÍTÉS A KÖZBESZERZÉSI TÖRVÉNY ELÔÍRÁSAI 6 ALAPJÁN SIMIG PÉTER BERTALAN ZSOLT TIHANYI ZOLTÁN RÓZSA PÉTER RENDSZERSZINTÛ SZOLGÁLTATÁSOK PIACA 10 KISS GÁBOR TÓTH ISTVÁN MEGÚJULT MAGYARORSZÁG ELSÔ ÉS MÁIG EGYETLEN 15 KOMMUNÁLISHULLADÉKHASZNOSÍTÓ MÛVE AZ ERBE ENERGETIKA MÉRNÖKIRODA KÖZREMÛKÖDÉSÉVEL ROPOLYI LAJOS TÍZ ÉVE KERÜLT KIADÁSRA AZ MVM RT. ELSÔ 22 MINÔSÉGPOLITIKAI NYILATKOZATA CIVIN VILMOS AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI TANÁCS 30 AZ ENERGIAPOLITIKÁRÓL MEGJELENT A MECUM STÚDIÓ GONDOZÁSÁBAN AZ ÁLLAM SZEREPE AZ ENERGETIKA ÉS A KÖRNYEZET- 32 VÉDELEM KAPCSOLATÁNAK ALAKÍTÁSÁBAN (AZ OKT ÁLLÁSFOGLALÁSA) ISSN CÍMLAPFOTÓ ELKÉSZÜLT AZ MVM ISKOLA UTCAI ÉPÜLETÉNEK DÍSZKIVILÁGÍTÁSA FOTÓ: CSORDÁS GÁBOR A Gazdasági Társaságokról szóló, többször módosított évi CXLIV. törvény alapján az MVM és a társaságcsoport leányvállalatainak elnevezése a év fordulójának idôszakában formailag megváltozott, szerepeltetve abban a zártkörû mûködésre vonatkozó utalást. Jelen lapszámunk cikkeiben a korábbi idôszakra vonatkozó konkrét történések, valamint döntések, határozatok idézésekor a régi, míg a jövôre vonatkozó kitételek említésekor az új elnevezéseket szerepeltettük. MAYER GYÖRGY KONFERENCIA-KÖRKÉP ÚJSÁGÍRÓI SZEMMEL II. 36 SZÉNÁSY ÁGNES A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ TÖRVÉNY ÉVI VÁLTOZÁSAI 44 DR. HAMAR EDINA ÉVI ADÓTÖRVÉNY-VÁLTOZÁSOK 47 E SZÁMUNK SZERZÔI 52 SUMMARY OF ARTICLES 55

3 AZ MVM CSOPORT KÖZÉPTÁVÚ ÜZLETI STRATÉGIÁJA n AZ MVM RT. IGAZGATÓSÁGA 60/2005. (VII. 13.) SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL, ILLETVE A TÁRSASÁG RENDKÍVÜLI KÖZGYÛLÉSE 39/2005. (VII. 29.) SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL ELFOGADTA AZ MVM ZRT. KÖZÉPTÁVÚ ÜZLETI STRATÉGIÁJÁT. JELEN DOKUMENTUM ÖSSZEFOGLALÓ JELLEGGEL MUTATJA BE A STRATÉGIÁBAN AZ MVM CSOPORT SZÁMÁRA KITÛZÖTT CÉLOKAT, ÉS A TÁRSASÁGCSOPORT ELÔTT ÁLLÓ FELADATOKAT. DR. BACSKÓ MIHÁLY BEVEZETÉS Az állam a villamosenergia-piac mûködését egyrészt regulációs eszközökkel, másrészt piaci szereplôként (az MVM csoport tulajdonosaként) képes befolyásolni. Az MVM Zrt. tevékenységének jellemzôje, hogy az állam mind regulátori, mind tulajdonosi döntései jelentôs mértékben befolyásolják a társaság mûködését, gazdasági eredményességét. Az MVM Zrt. a hazai villamosenergiapiac meghatározó szereplôje, ezért a társaság stratégiája amelyet a Közgyûlésen keresztül az állam is elfogadott az MVM Zrt.-n túlmenôen a hazai villamosenergia-piac számára is meghatározó jelentôséggel bír. Az elmúlt idôszakban több parlamenti, illetve kormánydöntés született, amelyek együttesen a hazai nemzeti villamos társaságcsoport, az MVM csoport jövôbeni mûködésének kereteit rögzítették. Ezen államigazgatási döntések egyben kijelölték az MVM Rt. Közgyûlése által július végén elfogadott csoportszintû középtávú üzleti stratégia alapjait is. A Magyar Országgyûlés az állam tulajdonában lévô vállalkozói vagyon értékesítésérôl szóló évi XXXIX. törvény (ún. privatizációs törvény ), valamint a villamos energiáról szóló évi CX. törvény (VET) módosításával többek között döntött arról, hogy megfelelve az Európai Unió 2003/54/EK irányelvében foglaltaknak, és egyben követve az EU-tagországokban általánosan elterjedt gyakorlatot Magyarországon is az úgynevezett TSO (Transmission System Operator) modell szerint történjen a nagyfeszültségû villamos átviteli hálózat irányítása és üzemeltetése. A privatizációs törvény módosítása pedig rendelkezett arról, hogy az MVM Rt. részesedése a Magyar Köztársaság Kormánya által TSO-ként kijelölt MAVIR Rt.-ben nem lehet alacsonyabb 99%-nál. A törvénymódosítás egyben az MVM Rt. tulajdonában lévô Paksi Atomerômû Rt. és OVIT Rt. esetében is rögzítette az MVM Rt. legalább 99%-os részesedését, míg az MVM Rt.-ben (tehát az anyavállalatban) a tartós állami részesedés legalacsonyabb mértékét 99%-ban határozta meg. A privatizációs törvény módosításával, valamint az idôközben megszületett, ide vonatkozó 1070/2005. (VII. 8.) számú Kormányhatározattal megalapításra került a villamos energetikai állami tulajdont összefogó integrált nemzeti villamos társaságcsoport. Ez a törvénymódosítás széles körû nemzeti támogatással és a parlamenti pártok gyakorlatilag teljes egyetértésével született. Az MVM Rt. Igazgatósága és ügyvezetése a munkáját erre a döntésre, a nemzeti vállalati szerep sikeres betöltésére, az állami, állampolgári és fogyasztói érdekek érvényesítésének feladatára összpontosítja. Az MVM Rt július 29-i rendkívüli Közgyûlése a fent ismertetett döntésekkel összhangban elfogadta az MVM Rt. és az általa irányított társaságcsoport középtávú üzleti stratégiáját. A stratégiában meghatározott jövôképnek megfelelôen az MVM csoport versenyképes stratégiai holdingként (Magyarország nemzeti villamos társaságcsoportjaként) a hazai villamosenergia-piac meghatározó, integráltan mûködô résztvevôje lesz, amely szerepet vállal a régió villamos energetikájában is. A stratégia az MVM csoport számára célként tûzi ki azt is, hogy meghatározó piaci pozíciója révén, piaci eszközökkel, a fennálló jogszabályi kereteken belül támogassa az ellátásbiztonsághoz és a hosszú távú nemzeti energiapolitikához kapcsolódó állami feladatok megvalósulását. AZ MVM CSOPORT JÖVÔKÉPE, STRATÉGIAI CÉLRENDSZERE AZ MVM CSOPORT JÖVÔKÉPE Az MVM csoport versenyképes stratégiai holdingként a hazai villamosenergia-piac domináns, integráltan mûködô résztvevôje, Magyarország nemzeti villamos társaságcsoportja, A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2005/4 1

4 amely szerepet vállal a régió villamos energetikájában is. Az MVM csoport az alábbi fôbb szerepeket tölti be: n Villamosenergia-kereskedô Az MVM Magyarország domináns villamosenergia-nagykereskedôje, valamint számottevô részesedéssel rendelkezik a közvetlen fogyasztói értékesítés piacán is. A piacvezetô pozíció megtartásában meghatározó jelentôséggel bírnak a hosszú távú villamosenergia-vásárlási és -értékesítési szerzôdések. n Villamosenergia-termelô Termelôként a Paksi Atomerômû révén meghatározó szerepet tölt be a magyar piacon. Az MVM csoporton belüli termelôi portfolió alapvetô célja az MVM kereskedelmi versenypozíciójának javítása. A termelôi portfolió bôvítése során a kereskedelmi szempontok prioritása érvényesül a rendszerszabályozási és az ellátásbiztonsági szempontok mellett. n Átviteli rendszerüzemeltetô (TSO) TSO-ként a MAVIR ZRt. kerül kijelölésre, a TSO a MAVIR ZRt. bázisán jön létre, az MVM Zrt. tulajdonában. A TSO vonatkozásában szigorú tevékenység-szétválasztási szabályok érvényesülnek. n Tulajdonosi részvétel a régió villamosenergia-piacán Az MVM csoport nem csak Magyarországon, hanem a régió országainak villamosenergia-piacán is megjelenik befektetôként, beruházóként. A nemzetközi befektetések elsôdleges célja az MVM termelôi, kereskedelmi portfoliójának javítása, piaci pozíciójának erôsítése, a tulajdonosi érték növelése, különös figyelemmel a villamosenergia-rendszer szabályozásával és az ellátásbiztonsággal kapcsolatos követelményekre. n Az állami felelôsségvállalások érvényesítésének elôsegítôje Az MVM csoport domináns pozíciója révén piaci eszközökkel, a fennálló jogszabályi kereteken belül jelentôs mértékben képes támogatni az ellátásbiztonsághoz és a hosszú távú nemzeti energiapolitikához kapcsolódó állami feladatok ellátását (például: részvétel a közüzemet felváltó közszolgáltatási kötelezettségek ellátásában; az átmeneti idôszakban a szabadpiac kialakulásának elôsegítése; az ellátásbiztonság érdekében erômûvi beruházások végrehajtása; megvalósulása) a tulajdonosok erre vonatkozó igénye esetén. Az MVM csoport stratégiai holdingként való mûködése biztosítja, hogy az egyes tagvállalatok mûködésében a csoportszintû optimum kapjon prioritást, ami lehetôvé teszi a csoporton belüli szinergia lehetôségek kihasználását (természetesen a mûködésben rejlô szinergiák csoporton belüli kihasználása a TSO esetében csak korlátozottan, annak függetlenségét maximálisan figyelembe véve érvényesülhet), az erôforrások hatékonyabb hasznosítását és ezek eredményeként a jövedelmezôség javítását. A STRATÉGIA CÉLRENDSZERE A jövôkép megvalósítása az alábbi fô célok elérésével biztosítható. n A jogi környezetnek való megfelelés Mind az MVM csoport, mind az egyes társaságok mûködése minden tekintetben megfelel az EU-s, illetve hazai jogszabályi elôírásoknak. n Az állam feltételezett tulajdonosi céljai, magatartása a stratégia idôtávjában A társaság (társaságcsoport) tulajdonosi és piaci értékének növelése. Az MVM csoport váljon alkalmassá az állami felelôsségvállalások (ellátásbiztonság, hosszú távú nemzeti energiapolitika) érvényesítésének elôsegítésére a profitstabilitási követelmények biztosítása mellett. Az MVM csoport járuljon hozzá a teljes piacnyitás feltételeinek megteremtéséhez. n Piaci célok A meghatározó nagykereskedôi szerep fenntartása a belföldi villamosenergia-kereskedelemben (az áramszolgáltatók felé is) a saját erômûvi portfolió és a hosszú távú szerzôdések bázisán (a teljes piacnyitást követôen is). Villamosenergia-kereskedelem a regionális piacon. A közvetlen fogyasztói értékesítés az MVM csoport tulajdonosi értékét növelô bôvítése. A közüzemi ellátási kötelezettség teljesítése a jelenlegi reguláció alapján. (Az új szabályozást követôen ez valószínûleg közszolgáltatási kötelezettség lesz.) Az MVM csoport termelôi portfoliójának jövedelmezôséget növelô, kereskedelmi célú bôvítése. Ennek érdekében a Paksi Atomerômû üzemidô hosszabbítása és teljesítménynövelése, továbbá új termelô kapacitások lekötése, megvásárlása, létesítése, különös figyelemmel a rendszerszabályozás és az optimális rendszermûködés követelményeire. Az MVM csoport villamosenergia-portfolióját erôsítô tulajdonosi részvétel a régió villamosenergia-piacán. Ennek érdekében partneri, stratégiai partneri kapcsolatok kiépítése a villamosenergia-iparágon belül. Az átviteli rendszerüzemeltetési funkcióból származó kötelezettségek teljesítése, a hálózat szükséges mértékû bôvítésével, illetve korszerûsítésével. A fordítókorong funkció megvalósítása, az eszközvagyon növelése a regionális piaci részvétel elôsegítése érdekében. n Gazdasági célok Rövid távon az MVM csoport egyes társaságainak pénzügyi stabilitása, az önfinanszírozó mûködés megteremtése (beleértve az elmúlt idôszakban felhalmozódott pénzügyi terhek rendezését is). Középtávon az iparági átlagot elérô csoportszintû jövedelmezôség, hosszú távon pedig ennek megtartása. A csoportszintû mûködési hatékonyság javítása. Ennek megvalósítása során rövidtávon azok az elemek kapnak prioritást, amelyek egyidejûleg a társaságcsoport mûködési költségeit is csökkentik. A mûködési hatékonyság javításának fô elemei rövid távon: A humánerôforrás-gazdálkodás hatékonyságának javítása, a párhuzamosságok kiszûrése. Csoportszintû optimalizált hitel- és pénzgazdálkodás cash pool rendszer kialakítása. Eszközgazdálkodási szinergiák kihasználása. 2 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2005/4

5 n Szervezeti cél A csoportstruktúra optimalizálása. Nagyobb mûködési hatékonyságot biztosító csoportszintû irányítási és szervezeti struktúra (stratégiai holding) kialakítása. A társaságok mûködésében a csoportszintû optimum kap prioritást. A TSO MVM csoporton belüli kialakítása a jogi elôírásokhoz illeszkedôen, a TSO a 2003/54/EK irányelvben elôírt mértékû független mûködéséhez szükséges feltételek megteremtése. A függetlenség biztosítása mellett a tulajdonosi érdekek jogszabályok által megengedett módon történô érvényesítése. A stratégia célrendszerének kiemelt eleme a csoportszinten értelmezett piaci érték növelése, illetve ennek érdekében a csoportszintû jövedelmezôség javítása. AZ MVM CSOPORT IRÁNYÍTÁSI STRUKTÚRÁJA Az MVM csoport stratégiai céljai elérésének, a tulajdonosi és a piaci érték növelésének kiemelt jelentôségû eleme az MVM csoport jövedelmezôségének javítása, amelynek alapvetô eszköze a mûködési hatékonyság fejlesztése. A csoport mûködési hatékonysága alapvetôen két módon (célszerûen az alábbiak együttes és öszszehangolt alkalmazásával) javítható: n Az MVM csoport társaságai csoportszintû együttmûködésének javítása, a csoport irányítási és szervezeti struktúrájának átalakítása, a csoportszintû szinergiák kihasználása. Az MVM csoport irányítási struktúrájának és ehhez kapcsolódóan szervezeti felépítésének olyan módon történô átalakítása, amely hatékonyan elôsegíti a csoportszintû optimum elérését, illetve az egyes leányvállalatok által igénybe vett szolgáltatások, támogató funkciók a csoport-optimumnak megfelelô (a gazdasági racionalitásnak megfelelô) kialakítása, egyes feladatok koordinált vagy közös ellátása. n Az egyes vállalatok társasági szinten értelmezett, belsô mûködési hatékonyságának javítása. AZ IRÁNYÍTÁSI STRUKTÚRA ÁTALAKÍTÁSA A társaságcsoport jelenleg jellemzôen pénzügyi holdingként mûködik. Az alkalmazott irányítási rendszer a stratégia megvalósításának fontos eszköze, és mint ilyen, az MVM csoport esetében a csoport-optimum elérését kell, hogy elôsegítse, támogassa. A stratégiai célok elérése az MVM csoport tagvállalatai közötti szorosabb együttmûködést, a lehetséges szinergiák fokozottabb kihasználását igényli, ami a meglévô együttmûködés további elmélyítését, a kapcsolat operatívabbá válását, az alapvetôen pénzügyi helyett a csoport definiált célállapotának leginkább megfelelô, jellemzôen stratégiai kapcsolat kialakítását indokolja. Az MVM Zrt. a csoportszintû irányítást n a csoport-optimumon való mûködést elôsegítô központi döntések és koordináció, n valamint az ehhez illeszkedô közgyûlési, igazgatósági határozatok által gyakorolja. Az irányítási struktúra kialakítása során önálló kérdésként kell kezelni a TSO csoporton belüli mûködését. A TSO esetében biztosítani kell a függetlenségre vonatkozó, jogszabályokban rögzített elôírások teljes körû érvényesülését. A STRATÉGIAI JELENTÔSÉGÛ TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ CÉLOK KERESKEDELEM Szabadpiaci kereskedelem A kereskedelmi tevékenység eredményes mûködése kiemelt jelentôségû, ugyanis hosszú távon ez járulhat hozzá a legnagyobb mértékben a kiemelt társasági célok megvalósításához. Ebbôl adódóan a legfontosabb feladat a teljes piacnyitásra való felkészülés. A teljes piacnyitásig tartó idôszakra megfogalmazott célok, a megvalósítás fô irányai: n Megfelelô üzleti eredményesség mellett aktív részvétel, vezetô szerep elérése a versenypiaci szegmensben. A domináns nagykereskedelmi pozíció megtartása e szegmensben is. n A versenyképesség folyamatos növelése, a vásárlási portfolió átalakítása. n Az MVM csoport termelôi portfoliójának jövedelmezôséget növelô, kereskedelmi célú bôvítése, illetôleg a meglévô portfolió optimalizálása. n Felkészülés a teljes piacnyitásra, a belsô személyi és tárgyi a stratégiai holding kialakításának, illetve a kereskedelemorientált mûködésnek is eleget tevô feltételek megteremtése. n A CO 2 -kvóta-kereskedelemben való részvétel, a megfelelô kapacitások lekötésével felkészülés a zöld bizonyítvány bevezetésére és az azzal való kereskedelemre. A teljes piacnyitást követô idôszakra megfogalmazott célok, a megvalósítás fô irányai: n A létrejövô egységes piacon a domináns kereskedôi szerep betöltése a fizikai kereskedelemben, rugalmas szerepvállalás a származékos kereskedelemben. n Kereskedôi jelenlét a végfogyasztói piac meghatározott célszegmenseiben. n Aktív kereskedelmi jelenlét a környezô országok villamosenergiapiacain. n A primer energiahordozó kereskedelmi üzletág kialakítása. KÖZÜZEM A teljes piacnyitásig tartó idôszakra megfogalmazott célok, a megvalósítás fô irányai: n A közüzemi ellátási kötelezettség teljesítése a jelenlegi reguláció alapján, a közüzemi ellátás biztonságának fenntartása. n A versenyképesség folyamatos növelése a beszerzési ár csökkentésével, a vásárlási portfolió kedvezô átalakításával. n A közüzemi nagykereskedelem veszteségességének megszüntetése. A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2005/4 3

6 n A fennálló hosszú távú szerzôdések az adott kereteken belüli rugalmas menedzselése és folyamatos karbantartása. n Az új rendszermodell kialakításának és a kapcsolódó reguláció kidolgozásának támogatása. A teljes piacnyitást követô idôszakra megfogalmazott célok, a megvalósítás fô irányai: A teljes piacnyitással egyidejûleg a közüzem jelenlegi formájában megszûnik. Az MVM csoportnak szándékában áll továbbra is meghatározó módon részt venni a regulált, közszolgáltatási kötelezettségek ellátását biztosító piacon, amennyiben a megfelelô megtérülés a jogszabályi környezet által biztosított. ÁTVITEL, TSO Az átviteli és rendszerirányítási tevékenységre vonatkozó célkitûzések: n A magyar villamosenergia-rendszer egyensúlyának mindenkori biztosítása, a rendelkezésére álló hálózat operatív üzemirányítása. n Az átviteli hálózat szükséges és indokolt fejlesztése a rendszerhasználók számára a törvényben, a szabályzatokban meghatározott ellátás-, és üzembiztonság megteremtése és biztosítása az európai villamosenergia-rendszerrel való együttmûködô-képesség fenntartása érdekében. n A TSO kialakítása az MVM csoporton belül, az átviteli és rendszerirányítói engedélyesi tevékenység teljes körû ellátása a szinergiák kiaknázásával. n A TSO mûködési függetlenségének teljes körû biztosítása összhangban az EU irányelvvel. n Az átviteli piaci pozíció megôrzése, minden átviteli elem tulajdonba vétele. n A piacnyitás elkötelezettjeként átlátható, diszkriminációmentes piacmûködtetési, -irányítási tevékenység végzése. n Az átviteli és üzemeltetési eszközök, módszerek folyamatos korszerûsítése. n A távközlési feladatok megfelelô üzembiztonságú ellátása mellett a távközlési eszközök minél eredményesebb hasznosítása. TERMELÉS Paksi Atomerômû Rt. A Paksi Atomerômû Rt.-re vonatkozó célkitûzés a biztonságos, a környezete által elfogadottan és elismerten megbízható mûködés, a villamosenergia-termelés önköltségének csökkentése, valamint a teljesítménynövelés végrehajtása és az üzemidô hosszabbítás elôkészítése. Továbbra is elsôdleges prioritást élvez és kiemelkedô fontosságú az atomerômû nukleáris biztonsága. Ezt figyelembe véve kell érvényesíteni a termelési, környezetvédelmi, gazdálkodási és vagyonpolitikai szempontokat. Vértesi Erômû ZRt. A Vértesi Erômû Rt.-re vonatkozó célkitûzés a veszteségmentes mûködés mellett az MVM csoport kereskedelmi társaságai által a szabadpiacon értékesíthetô villamos energia termelése. Ez a tevékenységet úgy kell végrehajtani, hogy az lehetôleg ne igényeljen a rendelkezésre álló forrásokat meghaladó újabb jelentôs fejlesztési ráfordítást, valamint kezelje az oroszlányi térség foglalkoztatási problémáit. A célkitûzés elérésének három, részben egymásra épülô feltétele: n a kéttelephelyes, múltbéli terhektôl mentes mûködési feltételek megvalósítása, n bányatámogatási rendszer bevezetése, n a megújuló energiaforrások hasznosítási lehetôségének megteremtése, és az ahhoz tartozó részleges tüzelôanyag-váltás. A Vértesi Erômû ZRt. Márkushegyi Bányájának 2010-ig történô mûködtetéséhez az EU Bizottság által jóváhagyott állami támogatás biztosítja az önfinanszírozó gazdálkodást. Szekunder tartalék gázturbinák A szekunder tartalék gázturbinákra vonatkozó célkitûzés a rendszerszintû szolgáltatási kötelezettségek teljesítése mellett azok jövedelmezô mûködtetése, a rendelkezésre állás biztosítása. Ezek a gázturbinák, az általuk nyújtott rendszerszintû szolgáltatások a villamosenergia-ellátás biztonságának fenntartásához elengedhetetlenek. Kapcsolt energiatermelés A cél a kapcsolt energiatermelésben rejlô szinergiák kihasználása, és a villamosenergia-igények jövôbeni várható alakulásához igazodó, tartósan versenyképes, alacsony kockázat mellett megvalósítható erômû-kapacitások létesítésével jövedelmezô befektetések megvalósítása. A termelési portfolió bôvítésére vonatkozó részstratégia A stratégiai célkitûzés az MVM csoport termelési portfoliójának elsôsorban kereskedelmi célú bôvítése, amely alapvetôen kétféleképpen valósítható meg: n erômûvek teljes, illetve részbeni megvásárlásával, n új erômûvi beruházások megvalósításával, illetve abban való részvétellel. A termelési portfolió bôvítésének irányai, lehetôségei: n Az atomerômû üzemidejének meghosszabbításán és a kapacitás növelésén túlmenôen felmerülhet lehetôségként az új blokkokkal való bôvítés is. n A megfelelô megtérülés esetén további kapcsoltan villamos energiát termelô erômûvek létesítése. n A hazai villamosenergia-rendszer szabályozási igényeinek ellátása érdekében szükséges erômûvi egységek (például szivattyús-tározós erômû) építésében való részvétel. n A lôrinci telephely fejlesztése. A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK VILLAMOSENERGIA- TERMELÉSI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSA Az MVM csoport a fenntartható fejlôdés érdekében a jövôben részt vesz a megújuló energiaforrások hazai hasznosításában. A megújuló energiaforrások villamosenergia-termelési célú hasznosításának alapvetôen üzleti alapon, a tulajdonosi elvárásokra tekintettel kell történnie. A magyarországi lehetôségeket, illetve az MVM csoport adottságait valamint a rendszerszabályozási szempontokat is figyelembe véve leginkább biomassza, illetve hulladékhasznosító 4 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2005/4

7 erômûvek létesítése, illetve az abban való részvétel tûzhetô ki célként. BERUHÁZÁSI ÉS BEFEKTETÉSI, FINANSZÍROZÁSI CÉLOK A befektetési és beruházási tevékenységet jellemzôen két fô célkitûzés motiválhatja: n A meglévô üzletágak üzleti feltételeinek (stratégiai pozícióinak, erôforrás-ellátottságának, erôforrás-kihasználásának, portfolió-összetételének, eredményességének stb.) javítása. n Önállóan értékelt hozam realizálása a meglévô és potenciális szinergiákat kihasználó befektetések révén. Az MVM csoport a stratégia idôtávjában az alaptevékenységeihez kapcsolódó, azok üzleti feltételeit javító beruházásokat valósít meg. A finanszírozás kiemelt céljai: a finanszírozási költségek csoportszinten történô csökkentése, a forrásallokálás csoportszinten történô optimalizálása. A fenti célok megvalósítása érdekében a stratégiai holding kialakítása során kiemelt jelentôségû feladat a társaságcsoport finanszírozási tevékenységeinek centralizálása. A jövedelmezôségi célok elérése mellett az MVM csoport képes lesz a fejlesztési igényeknek megfelelô forrás megteremtésére. ÖSSZEFOGLALÁS Az MVM Zrt. jelenlegi középtávú üzleti stratégiájában a korábbi stratégiákhoz képest új elemként szerepel, illetve nagyobb hangsúlyt kap: n a villamosenergia-szektorban meglévô állami tulajdon egy társaságcsoport általi integrált kezelése, a nemzeti villamos társaságcsoport kialakítása; n az MVM csoporthoz tartozó társaságok mûködésének, együttmûködésének csoportszintû értelmezése; n a társaságcsoport dinamikus növekedése, a regionális szerepvállalás. Az MVM csoport az új középtávú üzleti stratégia megvalósításának eredményeként a teljes körû liberalizációt követôen is a hazai villamosenergia-piac meghatározó szereplôje marad, amely képes az ellátásbiztonsági és a hosszú távú nemzeti energiapolitikai célkitûzések támogatására, és a tulajdonosi elvárásoknak megfelelôen hozzájárul azok érvényesítéséhez. n KÖNYVISMERTETÉS DR. FAZEKAS A. ISTVÁN: VILLAMOSENERGIA- TERMELÉSI TECHNOLÓ- GIÁK JELLEMZÔI Budapest, MAFE, 2005 (ISBN ) A villamosenergia-termelési technológiákat ismertetô hatszázötven oldalas könyv nagy mennyiségû, máshol nehezen hozzáférhetô adatot, információt közöl 54 villamosenergia-termelési technológiáról, amelyek a téma iránt érdeklôdôk számára hasznosak lehetnek. Témájában a könyv szorosan kapcsolódik a közeljövôben az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelenô Villamosenergia-rendszerek rendszerszintû tervezése címû kétkötetes munkához. A könyv az egyes villamosenergiatermelési technológiákat 12 fôfejezetben tárgyalja. Az egyes részek értelmezik a jellemzés alapjául szolgáló fogalmakat. A mintegy 240 táblázat és 120 ábra az egyes technológiák jellemzô adatait adja meg áttekinthetô és az összehasonlítást megkönnyítô formában, minden adat esetében közölve annak pontos forrását. Szerkezetét illetôen a könyv egy olyan információ-mátrixnak tekinthetô, amelynek soraiban az egyes villamosenergia-termelési technológiák (öszszesen 54 technológia) szerepelnek, oszlopaiban a pedig vizsgálati szempontok (12 fô szempontcsoport), míg a mátrix elemei maguk az egyes technológiákra vonatkozó jellemzô értékek, információk. A könyv az 54 különbözô technológiát n az energiaátalakítás alapvetô jellege; n a technológiák fô mûszaki jellemzôi, a technológiai fejlesztés jelenlegi állapota, gyakorlati alkalmazásuk, bevezetettségük, a továbbfejlesztés lehetôsége; n a primerenergia-hordozók rendelkezésre állása; n a potenciális termelési kapacitás; n az energetikai hatékonyság; n a gazdasági hatékonyság (költségek); n a környezetterhelés; n az egészségkárosító és anyagi károsodást okozó hatások; n a villamosenergia-rendszer rendszerirányítása; n az externális költségek; n a fajlagos területigény; valamint n a társadalmi elfogadottság szempontjából jellemzi. A könyvvel, annak beszerezhetôségével kapcsolatban felvilágosítást ad: Dr. Czibolya László tel.: , aforum@bp.etv.hu illetve Dr. Fazekas András István tel.: afazekas@mvm.hu A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2005/4 5

8 ERÔMÛÉPÍTÉS A KÖZBESZERZÉSI TÖRVÉNY ELÔÍRÁSAI ALAPJÁN n A KÖZBESZERZÉSEKRÔL SZÓLÓ ÉVI CXXIX. TÖRVÉNY (KBT.), AMELY 2004 MÁJUSÁBAN LÉ- PETT ÉLETBE, KIBÔVÍTETTE A KÖZCÉLÚ BESZERZÔK KÖRÉT A KÖZSZOLGÁLTATÓKKAL, ÉS ILY MÓDON A VILLAMOS- ÉS HÔENERGIA-TERMELÔ TEVÉKENYSÉGET ELLÁTÓKRA IS ELÔÍRJA A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ALKALMAZÁSÁT (A TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT FELTÉTELEK BEKÖVETKEZÉSE ESETÉN). HOLLÓ VILMOS PINTÉR ZSUZSANNA RUDOLFNÉ SZÉKI MARGIT SZALKAI ISTVÁN ELÔZMÉNYEK 2001-ben az MVM Rt. ajánlatot nyújtott be a Miskolci Hôszolgáltató Kft. (MIHÔ Kft.) tenderfelhívására. A pályázat elsô lépésben egy 20 MW e és 21 MW hô energiát termelô gázmotoros erômû létesítését, míg második lépcsôben egy közel 100 MW e és 75 MW hô teljesítményû kombinált ciklusú erômû építését tartalmazta. Az MVM Rt. által kidolgozott megoldás elnyerte a kiíró tetszését, és 2002 tavaszán Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának jóváhagyásával az MVM Rt. és a MIHÔ Kft. szerzôdést kötöttek a megvalósításra ôszén üzembe lépett a Tatár utcai Gázmotoros Fûtôerômû (továbbá a pályázat és a szerzôdés értelmében két kisebb gázmotoros erômûvet is létesítenünk kellett a Diósgyôri, valamint a Bulgárföldi Fûtômûvekben), és megkezdtük a kombinált ciklusú erômû létesítésének elôkészítését. A három erômû üzemeltetésére 75% MVM Rt., ill. 25% MIHÔ Kft. tulajdonnal megalapítottuk a Miskolci Fûtôerômû Korlátolt Felelôsségû Társaságot (MIFÛ Kft.). Az elôkészítés során bekövetkezett rendeleti változások miatt a tervezett kombinált ciklusú erômû teljesítményét max. 50 MW e -ben kellett meghatározni. Az MVM Rt. vezetése a beruházást projektfinanszírozásban kívánta megvalósítani, és úgy döntött, hogy a hitelt felvevô és a beruházást lebonyolító projekttársaság a MIFÛ Kft. lesz. Tekintettel arra, hogy a MIFÛ Kft. fô tevékenysége az energiatermelés, a fenti törvény értelmében (2004. május 1. után) a finanszírozó intézményt és a fôvállalkozót közbeszerzési eljárással kellett kiválasztani. Cikkünk a két eljárás lebonyolítása során szerzett tapasztalatokról szól. A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK TAPASZTALATAI A KÖZREMÛKÖDÔ MVM RT. SZÁMÁRA A pályázatok elôkészítése 2004 kora ôszén kezdôdött. Mivel a fenti döntés értelmében a két közbeszerzési eljárás lebonyolítója, a MIFÛ Kft. kis létszámmal mûködik, az eljárásba közremûködô szervezetként bevonta az MVM Rt.-t. A feladat összetettsége miatt a munkában mérnökök mellett közbeszerzési, pénzügyi és jogi szakértôk vettek részt. A két eljárás lebonyolítására külön team alakult az MVM Rt., az ERBE Energetika Kft., valamint a Budapesti Ügyvédi Iroda, illetve a Profil Pénzügyi Szolgáltatások Kft. és a MIFÛ Kft. szakembereibôl, amelyeket az MVM Rt. vagyongazdálkodási igazgatója irányított. A team tagjai heti projekt értekezleteken határozták meg a részvételi felhívások tartalmi elemeit, véleményezték az elkészült dokumentumokat, vitatták meg a törvény és a kapcsolódó rendeletek értelmezése alapján a szükséges módosításokat. A Kbt. általános megfogalmazásokat tartalmaz, ezért több változatban készült el az ajánlattevô és alvállalkozója alkalmasságára vonatkozó kritériumrendszer. A kizárási feltételek meghatározására is sok gondot fordított a szakértôi gárda annak érdekében, hogy a két kategóriára (alkalmasság, kizáró ok) meghatározottak biztosítsák a megfelelô részvételre jelentkezôket. Az eredeti elképzelések szerint a két részvételi eljárás eredményhirdetését követôen mindkét eljárásban maximum öt alkalmas jelentkezôt kívántunk kiválasztani, és részükre megküldeni az ajánlattételi felhívást és a dokumentációt. Az ajánlatok beérkezése, kiértékelése után következtek a szerzôdéses tárgyalások, amelyek célja az összességében legelônyösebb ajánlat kiválasztása, majd a szerzôdés megkötése a nyertes bankkal, valamint fôvállalkozóval. A szerzôdést a projektfinanszírozást biztosító bankkal március 15-ig, a fôvállalkozóval március 31-ig ter- 6 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2005/4

9 veztük megkötni annak érdekében, hogy a beruházás megvalósítása december 31-ig sikeresen befejezôdhessen. A két eljárás elôkészítése a két csoportban párhuzamosan folyt. Az alkalmas eljárások közül az alkalmazandó eljárás kiválasztásánál különbözô szempontokat vettünk figyelembe. Az egyik fô szempont az idô kímélése volt, hiszen a beruházást minél hamarabb meg kívántuk valósítani. Másik fontos szempont magának a projektnek a sajátossága, a finanszírozási konstrukció, illetve az árazás volt. Ezek alapján a közszolgáltatók részére a törvény által megengedett eljárást, a részvételi felhívást tartalmazó, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzési eljárást alkalmaztuk. Esetünkben a beruházási összeg így mindkét eljárás becsült összege közösségi értékhatárt elérô volt. A PÉNZÜGYI FÔVÁLLALKOZÓ (FINANSZÍROZÓ BANK) KIVÁLASZTÁSA A törvény értelmében a bankok hitelezôi tevékenysége értékhatár fölött, mint pénzügyi szolgáltatás 2004 májusától a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik. A évi közbeszerzési törvény hatálybalépését követôen ez volt az elsô erômû beruházás, amelynél a finanszírozó hitelintézet kiválasztása közbeszerzési eljárásban történt. Nem volt könynyû megfelelni a Kbt. szigorú elôírásainak, annál is inkább, mert ezt a törvényt nem ilyen speciális szolgáltatás beszerzésére alkották. Ez a speciális jelleg tette szükségessé, hogy a törvényben meghatározott eljárási módok közül az egyik legöszszetettebb eljárási módot kellett választani. A közbeszerzés tárgya vitathatatlanul szolgáltatás volt, ennek meghatározása nem okozott nehézséget. A részvételi felhívás és dokumentáció kidolgozása során azonban több esetben is a Közbeszerzések Tanácsa szakértôinek eltérô véleményébe ütköztünk. A lebonyolításban résztvevôk rendelkeztek gyakorlattal bankok pályáztatásában korábban megvalósított projektek kapcsán, de ezek (szabályozási kényszer hiányában, természetesen) nem közbeszerzési eljárások voltak. Az elôkészítô munkákat követôen a részvételi felhívás szeptember 23-án került beadásra a Miskolci Fûtôerômû Projekt projektfinanszírozás keretében történô finanszírozása vonatkozásában szeptember 28-án a Közbeszerzési Értesítô Szerkesztôbizottsága Hirdetményellenôrzési Osztályától hiánypótlási felszólítás érkezett, amely számos pontot tartalmazott. Ezek részben formai észrevételek voltak, amelyek a gyakorlatlanságból, az elôírások nem egyértelmû voltából, illetve értelmezésbeli eltérésbôl adódtak. Volt azonban néhány olyan pont, amely miatt egyrészt az alkalmassági követelményeket újra kellett gondolni, másrészt a kizáró okok igazolását, illetve a referenciákat tartalmazó részt át kellett dolgozni. A módosítás után újra benyújtott felhívást a Hirdetményellenôrzési Osztály befogadta, október 28-i dátummal intézkedett a közzétételrôl. A Részvételi Dokumentációt 6 bank vásárolta meg. A banki finanszírozásra vonatkozóan a részvételi jelentkezés beadási határideje november 25., az értékelés utáni eredményhirdetés kitûzött idôpontja december 6. volt. Az ajánlattételi felhívás és dokumentáció a két alkalmasnak minôsített részvételre jelentkezô részére került megküldésre. Mindkét bank a megadott határidôn belül, január 21-én benyújtotta ajánlatát. A beérkezett ajánlatok formai értékelését követôen február 1-jére kiírt elsô tárgyalási napon mindkét ajánlattevôvel egyszerre került sor az elsô tárgyalásra, ami alapvetôen a tárgyalások menetének elfogadására, illetve a jogi képviselet kérdésére irányult. A tárgyalások két fordulóban zajlottak, amelyek lezárását követôen benyújtott ajánlatok értékelése az ajánlattételi felhívásban rögzített módszerek szerint, a PROFIL Kft. szakembereinek segítségével történt. A tárgyalási fordulókat követôen az eredményhirdetés idôpontja március 22. volt. A finanszírozási szerzôdés aláírása a nyertes Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-vel április 20-án történt meg. Az eljárás átfutási ideje hat hónapot vett igénybe, ami közel kétszerese a korábban alkalmazott eljárások átfutási idejének. A kiíró mellett a bankoknak is szigorú elôírásoknak kellett megfelelni. A Kbt.-ben meghatározott határidôk betartása a tárgyalások, illetve a tárgyalási fordulókat követôen az ajánlatok benyújtása és értékelése csak nagyon feszített idôütemezés mellett volt lehetséges. A kollektív munka valamint az ajánlattevô bankok lelkiismeretes és kitartó hozzáállása eredményeként sikerült az országban elsôként közbeszerzési eljárás keretében létrehozni egy erômû építési projekt finanszírozását biztosító hitelszerzôdést. AZ ERÔMÛ SZÁLLÍTÓ FÔVÁLLALKOZÓ KIVÁLASZTÁSA A banki felhívás és dokumentumok kidolgozásával párhuzamosan megkezdôdött a kombinált ciklusú fûtôturbinás erômû tervezésére, kivitelezésére, üzembe helyezésére, karbantartására vonatkozó fôvállalkozási szerzôdés pályáztatásának elôkészítése. Mivel ez sokkal összetettebb feladatot határoz meg, a Részvételi Felhívás és Dokumentáció elkészítése hosszabb idôt vett igénybe, így a felhívás október 13-án került beadásra a Közbeszerzési Értesítô Szerkesztôbizottsága Hirdetményellenôrzési Osztályára. Ehhez is érkezett hiánypótlási felszólítás, amelyben fôleg formai jellegû észrevételek voltak. Mindegyiket sikerült az Ajánlatkérô szempontjait figyelembe véve elfogadhatóan módosítani. A fôvállalkozói Részvételi Felhívást a Hirdetményellenôrzési Osztály november 3-án befogadta. Az esetlegesen felmerült kérdések gyors megválaszolása, értelmezése érdekében november 11-én konzultáció keretében nyújtottunk kiegészítô tájékoztatást a potenciális fôvállalkozói pályázók számára, amelyrôl jegyzôkönyv készült. A tájékoztatón feltett, illetve az írásban küldött értelmezô kérdések írásban megválaszolásra és kiküldésre kerültek valamennyi jelentkezô számára. A fôvállalkozói részvételi jelentkezések beadási határideje de- A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2005/4 7

10 cember 8., míg az értékelést követô eredményhirdetés várható idôpontja december 21. volt. Mint említettük, az eljárások elôkészítése közel egy idôben, hasonló megfontolások alapján történt. Az erômû szállítására vonatkozó fôvállalkozási eljárás esetében mindenek elôtt tisztáznunk kellett, hogy áruszállítási vagy építési közbeszerzési eljárást kell-e lefolytatni. Végül is a törvény és a vonatkozó rendeletek többszöri értelmezése alapján az építési eljárás mellett döntöttünk. Döntés született arról, hogy ebben az esetben is részvételi felhívást tartalmazó, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzési eljárást indítunk. A következô jelentôs probléma abból keletkezett, hogy a fôberendezések szállítójával 20 éves karbantartási szerzôdést kívántunk kötni. A közbeszerzési törvény hatálya alatt azonban egy eljárás keretében amennyiben a részekre történô ajánlattétel nem megengedett egy szerzôdés köthetô. Azonban a karbantartási szerzôdés külön történô pályáztatását számos okból lehetetlennek találtuk, így a hosszú távú gáz- és gôzturbina karbantartási szerzôdést nem a gyártóval, hanem a fôvállalkozóval kellett megkötni, s ez a szerzôdés a fôvállalkozási szerzôdés melléklete lehet csak. Márpedig a fôvállalkozási szerzôdés max. 2 év alatt teljesül, míg a karbantartási szerzôdést a fôberendezések tervezett élettartamára, azaz 20 évre kívántuk megkötni. Nem kevés fejtörést okozott annak definiálása a részvételi felhívásban és dokumentációban, hogy csak tôkeerôs, megbízható cégek jelentkezzenek fôvállalkozónak. Az általunk öszszeállított, modellezett és végigszámolt kritériumrendszert a Közbeszerzési Értesítô Szerkesztôbizottsága nem fogadta el, nem tartotta a törvénnyel összhangban lévônek, így néhány nap alatt kellett új követelményrendszert felállítani, amelyet már nem volt idô a korábbihoz hasonló részletességgel, alapossággal elemezni. A következô akadályt a Közbeszerzési Értesítô Szerkesztôbizottságának az eljárás nyelvével kapcsolatos álláspontja jelentette. Értelmezésük szerint az eljárás, így a tárgyalások és a szerzôdés nyelve a felhívásban megjelölt nyelv(ek) lehet(nek). Az eljárás teljes adminisztrációját, dokumentálását ezen a nyelven, illetve nyelveken kell biztosítani (adott esetben két nyelven, de magyarul mindenképpen). Ezen értelmezés alapján végül a magyar nyelvet választottuk, ez az eljárás megindításától a szerzôdéskötésig sok nehézséget, idôveszteséget okozott. A hosszas elôkészítô munka után, november 3-án a hirdetmények elektronikus napilapjában (TEDadatbankban), november 10-én a Közbeszerzési Értesítôben megjelent a hirdetmény. A jelentkezôk azonban nem tolongtak. Végül is négy cég vette meg a részvételi dokumentációt. Volt olyan vállalkozás, amelyik a magyar nyelvûség miatt elvetette az indulás gondolatát, mások a magyarországi cégükkel közös indulást választották. A határidô lejártáig, december 8-án óráig négy részvételi jelentkezés érkezett, amelyek elbírálásakor kiderült, hogy eredménytelennek kell nyilvánítani az eljárást, mert különbözô okokból a pályázók egyike sem felelt meg maradéktalanul a kiírásban foglaltaknak. Ezért ezt az eljárást újra kellett indítani. Az átdolgozott részvételi felhívás a hirdetmények elektronikus napilapjában (TED-adatbankban) január 18-án, a Közbeszerzési Értesítôben január 26-án került közzétételre. (Itt vesztettünk 2-2,5 hónapot.) A második részvételi felhívásra már csak két pályázat érkezett. Ez az eljárás azonban eredményes volt, s a két pályázó átvehette az ajánlattételi felhívást és dokumentációt, megkezdhette az ajánlat kidolgozását. A kitûzött beadási határidô túl szorosnak bizonyult. A pályázók hosszabbítást kértek, s kaptak. Az ajánlatok beadására és bontására május 11-én került sor. Az értékelô bizottság kiértékelte mindkét ajánlatot, ez alapján tette meg javaslatát a döntéshozó felé. A döntés értelmében mindkét ajánlattevôvel megkezdôdtek a szerzôdéses tárgyalások. Az elsô forduló június , a második forduló július között zajlott (a Kbt.-ben meghatározott határidôk betartása érdekében sokszor éjszakákba nyúlóan és hétvégéken is). Ezt követôen az ajánlattevôknek lehetôségük volt végsô ajánlatuk beadására, amelyek kiértékelését követôen, a Kbt. által meghatározott idôpontban, szeptember 9-én került sor az eredményhirdetésre. A nyertes a Siemens lett. Az aláírásra a szerzôdéses szöveg véglegesítése után október 7-én került sor. ÖSSZEFOGLALÁS Az erômûépítés az elôkészítéstôl a pályáztatáson, a szerzôdéskötésen, a megvalósításon át az átadásig, az üzembe helyezésig önmagában bonyolult, összetett, sokrétû szakértelmet és tapasztalatot igénylô tevékenység. Az energetikai gyakorlatban minden nagyobb beruházás esetében korábban is versenyeztetéssel került kiválasztásra a szállító/fôvállalkozó/vállalkozó. Erre az MVM-nek sok év alatt kicsiszolt, a Világbank, az EIB elôírásainak is megfelelô eljárása alakult ki. A teljes eljárás során biztosítottuk a pályázók felé az esélyegyenlôséget, az egyenlô elbánás elvét, a jogszabályok betartását. A Kbt. hatálya alá kerülést követôen nehézséget okozott azonban a közbeszerzési törvény egyes meghatározásainak értelmezése, mivel a Kbt. releváns tevékenységet meghatározó fogalomrendszere nem áll teljesen összhangban a villamosenergia-ipari reguláció terminológiájával, így a közszolgáltatókra vonatkozó különös közbeszerzési szabályok jogértelmezése több ízben szükséges volt. Az eddig szerzett tapasztalatok alapján a következôkben részletezett szempontokat megfontolásra javasoljuk a késôbbi közbeszerzési eljárások során is. A közbeszerzési eljárások indítását megelôzôen célszerû intézkedési tervet készíteni, amelyben meg kell fogalmazni a tenderstratégiát, az üzleti prioritásokat, ki kell térni a lebonyolítás fázisaira, a lehetséges résztvevôk elôzetes számbavételére, a döntési folyamatra, a lebonyolítás rendjére, az értékelési szempontokra, az ellenôrzésre és dokumentálásra, továbbá a lebonyolítás és a megvalósítás ütemezésére. 8 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2005/4

11 Meg kell határozni az eljárás típusát. Legkésôbb az intézkedési terv készítésekor mindenképpen el kell dönteni, hogy milyen eljárás keretében indítjuk a beszerzést. A Miskolci Kombinált Ciklusú Fûtôerômû projekt mindkét eljárásánál a beszerzés tárgyának az értéke meghaladta a közösségi értékhatárt. Mindkét eljárás során a közszolgáltatók részére a Kbt. által biztosított lehetôségeket mérlegelve részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló tárgyalásos közbeszerzési eljárás szerint történt a beszerzés, az eljárások tárgyának specialitásai miatt. Az eljárások idôütemezésénél figyelembe kell venni, hogy viszonylag hosszú elôkészítésre lehet számítani, még abban az esetben is, ha a közbeszerzési eljárásba bevont szervezetként külsô tanácsadó cégeket, szakértôket, vagy mérnökirodát veszünk igénybe. Az elôkészítô munka során elkészült, az eljárásokhoz kapcsolódó hirdetményeket a Közbeszerzési Értesítô Szerkesztôbizottsága vizsgálja. Amennyiben nem teljesen pontos a formanyomtatvány kitöltése, hiánypótlásra visszaküldi. A hiánypótlásra 30 nap áll rendelkezésre. Mivel az uniós szabályozásnak megfelelô új közbeszerzési törvény alapján új hirdetményi mintákat kell kitölteniük az ajánlatkérôknek, kezdetben mindenképpen számítani kell arra, hogy a Szerkesztôbizottság hiánypótlásra visszaküldi a hirdetményeket. Még olyan társaságok esetében is, amelyek neves közbeszerzési szakértôket alkalmaznak. Tapasztalataink alapján megállapítható, hogy a közbeszerzési eljárások során a korábbi versenyeztetési gyakorlatunk hasznosítható, de a közbeszerzési eljárások során alkalmazandó szabályok szerint lényegesen pontosabban és nagyobb odafigyeléssel kell eljárni. Mind a finanszírozó bank, mind a fôvállalkozó kiválasztásánál azt tapasztaltuk, hogy a korábbi, hasonló beruházásokhoz képest lényegesen csökkent a pályázók száma. Nem jelentkeztek önállóan külföldi pályázók. Az ajánlattevôk számának csökkenése szûkítette a versenyt. A lebonyolítási idô közel 1,5-szeresére nôtt. n HÍREK BESZÁMOLÓ NYOLC ORSZÁG ENERGIAÜGYI MINISZTEREINEK BUDAPESTI MEGBESZÉLÉSÉRÔL Az energiaellátás biztonságáról, az Európai Unió közös energiapolitikájáról folytattak tárgyalásokat március 17-én Budapesten Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Csehország, Ausztria, Románia Horvátország és az Amerikai Egyesült Államok energiaügyekért felelôs vezetôi. A megbeszélést követô nemzetközi sajtótájékoztatón elôször Kóka János gazdasági miniszter ismertette a megbeszélés elôzményeit, azt, hogy a januári energiaellátási krízist követôen az egész unióban elôtérbe került az ellátás biztonságának kérdése, sôt alapvetôen az egész világot érinti ez a kérdéskör. Mint a miniszter elmondta: Magyarország kétoldalú tárgyalásokat folytat az energiaellátás biztonságának javítása érdekében az uniós és a szomszédos országok mellett Oroszországgal is, valamint érdekelt az EU és az Oroszország közti közvetlen tárgyalások sikerében is. A gazdasági miniszter szerint hazánk az energiaellátás diverzifikálását elsôdlegesnek tartja, ezért továbbra is szeretnénk, ha megépülne a horvát tengerparton egy cseppfolyós gáz fogadására alkalmas terminál, és a gáz továbbítására szolgáló vezeték, valamint szeretnénk a fosszilis energiahordozókon túl egyéb energiahordózókat is bevonni az ellátásba. Mindez azért nagyon lényeges, mert a jelenleg feltárt készletek ismeretében kôolajból 40 évre, földgázból 60 évre, szénbôl pedig évre elegendô készletek találhatók a Földön. Kóka János bejelentette azt is, hogy amerikai együttmûködéssel rövidesen olyan pályázatot fognak meghirdetni, melynek segítségével magyar fiatalok juthatnak ki amerikába, hogy ott világhírû, Nobel-díjas tudósok mellett kapcsolódhassanak be az alternatív energiaforrások kutatásába. Kérdésre válaszolva Kóka János kijelentette, hogy semmi kivetnivalót nem lát abban, hogy a MOL gáz üzletágát az E.ON továbbadja a Gazpromnak. A Gazprom a világ egyik legnagyobb energetikai cége, az EU pedig a világ második legnagyobb energiapiaca, a magyar eszközök pedig felértékelôdnek ebben a helyzetben. A miniszter szerint közömbös, hogy ezek a cégek milyen tulajdonban vannak, csak az számít, hogy a szabályozó hatóságok által elôírt szabályokat betartsák, de ezen túlmenôen a szabadpiac elvei érvényesülnek, és nem szabad ebbe a politikát belekeverni. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy az Oroszországgal meglévô korábbi jó kapcsolataink megmaradjanak. Az Európai Unió Zöld Könyvérôl szólva Kóka János jelezte, hogy ebben mintegy 1000 milliárd eurónyi összeget nevesítettek meg az európai energiabiztonsági kérdések megoldására. Azt azonban látni kell, hogy az unió következô idôszakára vonatkozó költségvetése elôbb készült el, mint az év elején kialakult energiakrízis, ám ennek ellenére megoldhatónak látja a kérdést. A részleteket majd az unió Fehér Könyve fogja meghatározni, ennek kidolgozására ezt követôen fog sor kerülni. A sajtótájékoztatón Jirko Malchárek szlovák gazdasági miniszter jelezte, hogy Szlovákiának érdeke az atomenergia fejlesztése, ezért Kanadai részvétellel tovább építik a Mohi atomerômû hármas és négyes blokkját. Samuel W. Bodman, amerikai energetikai miniszter ehhez kapcsolódva azt mondta, hogy az amerikai energiaellátás biztonságának javítása elsôdleges, ezért egyre fontosabb, hogy új atomerômûvek létesüljenek, Folytatás a 35. oldalon A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2005/4 9

12 RENDSZERSZINTÛ SZOLGÁLTATÁSOK PIACA n A VILLAMOSENERGIA-PIACI MODELL ÁTALAKULÁSA SORÁN ÚJ FOGALMAKKAL KELLETT MEGISMER- KEDNÜNK, TÖBBEK KÖZÖTT AZ ÚN. RENDSZERSZINTÛ SZOLGÁLTATÁSOKKAL. EZT A FOGALMAT A MEGELÔZÔ MODELLEKBEN NEM KÜLÖNBÖZTETTÜK MEG, HISZEN A MONOPOL JELLEGÛ, EGY ELLÁTÓTÓL EREDÔ VILLAMOSENERGIA-SZOLGÁLTATÁS MAGÁBA FOGLALTA ANNAK MINÔSÉGI ÉS MENNYISÉGI BIZTOSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ÖSSZES FELTÉTELT IS. SIMIG PÉTER BERTALAN ZSOLT TIHANYI ZOLTÁN RÓZSA PÉTER Az új, piaci modell megteremtésekor a villamos energia, mint áru, és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások szétváltak. A szétválasztás célja: nyilvánosan, és a befektetôk számára megfelelô jelzéssel bíró módon megjeleníteni a villamosenergia-szolgáltatás különbözô költségelemeit, ezáltal ösztönözve a piacot azok optimális felhasználására, túlfejlesztések, ki nem használt kapacitások fenntartásának elkerülésére. A villamosenergia-szolgáltatás korábbi monopol jellege fokozatosan megszûnt, a piacnyitás folyamatában egyre több fogyasztó választhatja meg, hogy kitôl szerzi be a villamos energiát. Ugyanakkor a rendszerszintû szolgáltatásokat kizárólagosan a rendszerirányító köteles biztosítani. Ezt a évi CX törvény a pontjában így határozza meg: rendszerszintû szolgáltatás: a villamosenergia-szolgáltatáson túlmenô, a villamosenergiarendszer biztonságos és megfelelô minôségû mûködéséhez szükséges, a rendszerirányító által minden rendszerhasználó számára egységesen biztosított szolgáltatás. Felmerül a kérdés, hogy az elôbbiekkel ellentétben miért beszélünk a rendszerszintû szolgáltatások piacáról? Ennek oka az, hogy a rendszerirányító ezen szolgáltatásokat a lehetô legkisebb költségen, piaci szabályok alkalmazásával köteles beszerezni: A VET 39. (2) bekezdése szerint A rendszerirányító köteles a rendszerszintû szolgáltatások biztosításához, és az átviteli hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energiát bármely engedélyes, és kiserômûvet üzemeltetô számára hozzáférhetô módon, nyilvánosan, illetôleg a szervezett piacon beszerezni. A rendszerszintû szolgáltatások biztosításához és az átviteli hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energia beszerzésének feltételeit nyilvánosságra kell hozni. A RENDSZERSZINTÛ SZOLGÁLTATÁSOK A törvényben megadott általános definíción túl az ellátási szabályzatok (Kereskedelmi Szabályzat és Üzemi Szabályzat) ismertetik ezen szolgáltatásokat, egyenként részletezve. Az Üzemi Szabályzat a következôképp rendszerezi az ide tartozó fogalmakat (9. fejezet): n Feszültség-, és meddôteljesítményszabályozás n Üzembiztonsági szolgáltatások Ezen belül: Black Start szolgáltatás Üzemzavari tartalék szolgáltatás n Kiegyenlítô szabályozás Ezen belül: Primer szabályozás Szekunder szabályozás Perces szabályozás Órás szabályozás A Kereskedelmi Szabályzat (III. fejezet) rendelkezik a rendszerszintû szolgáltatások beszerzésével, igénybevételével és elszámolásával kapcsolatosan. Az ellátási szabályzatok definícióit ezen cikk keretében nem részletezzük, azok a MAVIR ZRt. honlapján megtalálhatók. Ugyanakkor két dolgot a fogalmakkal kapcsolatban meg kell említeni. A kiegyenlítô szabályozás fogalmat sokan helytelennek tartják, mivel a kiegyenlítés szó szerepel a menetrendi eltérésekre vonatkozó Kiegyenlítô energia elszámolása a mérlegkör-felelôsökkel (K. Sz. IV. 4. sz) fejezetben. A kritika szerint két különbözô dologról van szó. A szabályozás az a szolgáltatás, amit a rendszerirányító vesz igénybe a piac erre kijelölt szereplôitôl gyakorlatilag kizárólag erômûvektôl, míg a kiegyenlítô energiát a rendszerirányító biztosítja a mérlegkörök részére, azok menetrendi eltérésének fedezésére. Természetesen van összefüggés a két fogalom között, mivel utóbbit a rendszerirányító csak az elôbbi igénybevételével tudja nyújtani. A másik fontos megjegyzés arra vonatkozik, hogy a kiegyenlítô szabályozás egyes fokozatait (primer, szekunder, perces, órás), amik gyakorlatilag válaszidejükben térnek el egymástól, ugyanilyen jelzôkkel, de tartalékként is szokták említeni, azaz primer, szekunder stb. tartalékoknak. Nos, a megfelelô szabályozás szabályozási tartományait nevezzük tartalékoknak. Hagyományos értelemben leginkább a pozitív tartományt szokás tartaléknak tekinteni, de ahogyan a menetrendi eltérések lehetnek kétirányúak, a fenti tartalékokat is mindkét irányban kell értelmeznünk. Ugyanakkor a tartaléktartási képesség a szolgáltatásnak csak egy része (amiért általában külön rendelkezésre állási díj jár), míg annak igénybevétele maga a szabályozás. 10 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2005/4

13 Bár a definíciókban nem szerepel az átviteli hálózati veszteség, mint rendszerszintû szolgáltatás, de mint a törvény idézett része is kimondja, annak beszerzésére ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint a többi rendszerszintû szolgáltatásra, így a továbbiakban a szolgáltatások piac - ának részletezésekor errôl is szólunk. A RENDSZERSZINTÛ SZOLGÁLTATÁSOK BESZERZÉSE, A KORLÁTOZOTT PIAC KIALAKULÁSA Amint a bevezetôben említettük, a korábbi modellektôl merôben eltérô mûködés miatt a felsorolt szolgáltatások beszerzésének módját úgyszólván a semmibôl kellett megteremtenünk. (Meg kell azonban jegyezni, hogy a megelôzô modellben a rendszer csírái már megjelentek, mint pl. a meddôenergia-nyelés, extra maximum, extra minimum stb., de ezek a szolgáltatások kötött, rendeleti árakkal rendelkeztek). Az új, részletes szabályozást a rendszerirányító vezetésével mûködô szabályzati bizottságok elsôsorban a Kereskedelmi Szabályzati Bizottság dolgoztá(k) ki, az ellátási Szabályzatok megalkotása során. A bizottságokban a piaci szereplôk minden csoportja képviseletet kapott, és természetesen nagy súlyt jelentett a Magyar Energia Hivatal, mint a hazai szabályozó hatóság, mind a bizottságokban való közremûködést, mind a szabályzatok jóváhagyását illetôen. A rendszerszintû szolgáltatások beszerzésére vonatkozóan a Kereskedelmi Szabályzat elôször féléves, majd éves gyakoriságú pályázat kiírását írta elô a MAVIR Rt. feladataként. A mindenkori tendert alapos gondossággal igyekeztünk elôkészíteni. Minden alkalommal elkészült a pályázat részleteit tárgyaló, meghirdetésre kerülô Versenytárgyalás Dokumentáció, valamint a pályázat meghirdetésének, fogadásának, értékelésének, következményeinek napra lebontott Intézkedési Terve. A pályázati feltételeket elôször a sajtó útján, majd késôbb a potenciális résztvevôket értesítve honlapunkon is meghirdettük. Az Intézkedési Terv alapján rövid határidôn belül a pályázat nyerteseivel meg kellett kezdeni a szerzôdéskötési tárgyalásokat. A PÁLYÁZATOK EDDIGI TAPASZTALATAI MAVIR Rt. már a évi megalakulásakor megkezdte a felkészülést a évi új feladataira. Ennek érdekében egy nagyszabású programot indított, Felkészülési Projekt néven. Ezen projektnek külön alprogramja volt a rendszer szintû szolgáltatások biztosítása, beszerzése. A rendszerszintû szolgáltatások közül a legfontosabb, és legnagyobb volument képviselô rész a kiegyenlítô szabályozáshoz tartozó primer, szekunder, perces és órás tartalékok összmennyiségének meghatározása volt. Több évre visszatekintô vizsgálatokat végeztünk az egyidejû termelôi kényszerkiesésekre/tartalékokra vonatkozóan, és annak eredményeképpen, számításaink szerint az össztartalék igény MW körülire adódott, az Üzemi Szabályzatban elôírt 1%-os LOLP mellett. Így év végén, az akkor még egyedüli kínálati piaci szereplôvel, az MVM Rt.-vel enynyi tartalék beszerzésérôl kezdtünk tárgyalásokat, és kötöttünk parafált, de még alá nem írt szerzôdéseket, jóllehet akkor még nem volt ismert elôttünk, hogy az ezen tartalékok rendelkezésre állási díjához szükséges rendszerszintû szolgáltatási díjelemben a Magyar Energia Hivatal mennyi teljesítményigényt ismer el. Sajnos csak a vonatkozó rendelet megjelenése után derült ki, hogy a Hivatal az általunk szükségesnek tartott össztartalékot nem teljes mértékben ismerte el, aminek következtében MVM és MAVIR között hosszan elnyúló jogvita keletkezett a szerzôdések tartalmát illetôen. A fentiek mellett ugyancsak némi huzavona után a Hivatal hozzájárult, hogy a MAVIR Rt. az akkor még szekunder tartalékként nyilvántartott, azóta a Kereskedelmi Szabályzatban üzemzavari tartaléknak definiált Lôrinci, Litéri és Sajószögedi gyorsindítású, nyílt ciklusú gázturbinákkal többéves szerzôdést kössön. Ezáltal a lekötendô tartalékok egy jelentôs részét ( MW) biztosítottuk, a tartalékpiacon az azt kiegészítô mennyiséget kellett ezután beszereznünk. Az elsô pályázatot még 2002 novemberében hirdettük meg, elsô negyedévére. Amint az várható volt, az erômûvi vállalatok nem tudtak ajánlatot adni, mert teljesítményüket lekötötték az MVM-mel korábban kötött hosszú távú megállapodások (HTM-ek), amelyek nem a jelenlegi definíciók szerint különböztetik meg az egyes szolgáltatástípusokat. Így az átviteli hálózati veszteség kivételével gyakorlatilag csak az MVM Rt. tudott ajánlatot tenni ezen a piacon. Ugyanakkor az MVM-et egy MEH határozat arra kötelezte, hogy elsôdlegesen a rendszerszintû szolgáltatásokat biztosítsa, s azokat is csak a kezdetben szabályozott, majd az erômûvi kereskedelmi szerzôdésekben elért árakon maximálva. A tartalék piac mûködését nehezítette az a körülmény, hogy a Paksi Atomerômû II. sz. blokkja az ismert üzemzavar következtében 2003 áprilisa és 2004 augusztusa között nem állt a villamosenergia-rendszer rendelkezésére, ami az MVM által a szabadpiacra bocsátható teljesítményt is az említett MEH határozat ismeretében jelentôsen korlátozta. Bár az említett okok miatt a szolgáltatások piacán a verseny egyszereplôssé vált, s azon belül is a szerzôdéses partner csak kötött árakon tudta azokat felajánlani, a napi igénybevételt a lehetôségekhez képest igyekeztünk piaci alapúvá tenni, azaz a napi ajánlatok kiválasztásakor a lehetô legkisebb költséget elérni. Ebben segítségünkre volt az idôközben külsô vállalkozókkal együtt megalkotott nyitott piaci informatikai alrendszerünk (NIP) ilyen irányú funkciója, aminek ún. napi clearing rendszerével optimáljuk a napi lekötéseket. Meg kell jegyezni, hogy az MVMnek is sok gondot okozott a rendszerszintû szolgáltatások biztosításának módja, ugyanis a jóval korábban kötött HTM-ek nem a jelenlegi modell logikájával köttettek meg, a felek anyagi ellenérdekeltsége miatt újratárgyalásukra sem került sor, s ezáltal az azokból eredô szolgáltatásokat értelmezni kellett, hogy az említett MEH határozatnak is megfeleljenek. A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2005/4 11

14 Bár azt mondhatjuk, hogy az elsô pályázatot követôen a verseny meghirdetése, lebonyolítása rutinná vált, minden alkalommal próbálunk az eljáráson csiszolni. A legtöbb gondot a pályázóknak az aránylag rövid idô alatt elkészítendô bizonylatok számossága, valamint a pénzügyi letétek biztosítása jelentette. Mindezeken az adott jogi és gazdasági lehetôségek keretein belül igyekeztünk könnyíteni. A évre meghirdetett pályázat sikeresnek bizonyult, és elsô alkalommal jelentek meg ezen a piacon is új szereplôk. Ezzel csökkent a szolgáltatások piacának a függôsége a közüzemi nagykereskedôtôl. Azonban a pályázatra MVM kiírásnak nem megfelelôen beadott ajánlata miatt nem érkezett elegendô tartalék ajánlat. Így a évre szükséges mennyiségû tartalékot versenytárgyalás keretein kívül lefolytatott eljáráson szerzôdtük le. A vázolt nehézségek miatt MVM Rt. nem adott be a kiírásnak mindenben megfelelô ajánlatot, így az átviteli hálózati veszteség beszerzésén kívül, amirôl külön szólunk a pályázatok a évi tenderig sikertelenül zárultak. Ugyanakkor ez azzal is járt, hogy a pályázatra jelentkezôkkel olyan szerzôdéskötési tárgyalások indulhattak meg, amelyen egyik felet sem kötötték az ajánlatban szereplô paraméterek, így velük alkupozíció alakulhatott ki, melyben többször sikerült a rendszerirányító számára az eredeti ajánlatnál kedvezôbb feltételeket elérni. Egészen más helyzet adódott a évi pályázat során. Ezúttal az MVM Rt. a rendszerszintû szolgáltatások minden elemére, és az átviteli hálózati veszteség beszerzésére is érvényes ajánlatot nyújtott be, ezáltal a pályázat minden meghirdetett termék -re nézve sikeres volt, azaz az igényt meghaladó ajánlat érkezett, ami lehetôvé tette azok összehasonlítását az elôre kidolgozott pontrendszer alapján. Ugyanakkor a pályázat sikeressége azzal a következménnyel járt, hogy az azt követô szerzôdéskötési tárgyalásokon már mindkét felet kötötték az ajánlatban szereplô szolgáltatások mûszaki paraméterei és az ajánlati árak. A tapasztalatokat illetôen meg kell említeni a pályázaton résztvevôk körét is. Az MVM Rt. mellett szinte kizárólag olyan szabadpiaci kereskedôk vesznek részt, akik megfelelô hazai erômûvi portfolióval, ill. egy-egy esetben külföldi forrással is rendelkeznek. Legnagyobb sajnálatunkra bár kiemelten felhívtuk a szóba jöhetô kör figyelmét pályázatunkra nem jelentkezett feljogosított nagyfogyasztó, pedig a perces, ill. órás szabályzásban jelentôs szerepet kaphatnának. Ismereteink szerint több, a piacra már kilépett nagyfogyasztó rendelkezik kb MW szabályozási képességgel, korszerû, a fogyasztásba történô beavatkozási technológiával, pillanatnyi költségelemzô eljárással. Annak ellenére, hogy a rendszerszintû szolgáltatások piacán a fogyasztó részvétele számára többletbevételt eredményezne, információink szerint, ezen képességeiket már a helyi szolgáltatókkal, kereskedôkkel megkötött szerzôdéseikben lekötötték, és azt a menetrend készítéskor a kereskedô, szolgáltató saját piaci érdekeinek megfelelôen használja fel. AZ ÁTVITELI HÁLÓZATI VESZTESÉG PÓTLÁSÁRA SZOLGÁLÓ VILLAMOS ENERGIA BESZERZÉSE Bár az átviteli hálózati veszteség pótlása nem tartozik a rendszerszintû szolgáltatások körébe, de miután a rendszerirányítónak kell fedeznie, s a villamosenergia-piacon beszereznie, az ezzel kapcsolatos eljárás nagyon hasonló a rendszerszintû szolgáltatásokéhoz, ezért azokkal együtt szervezzük és bonyolítjuk. A rendszerirányító a piacnyitással egy idôben az átviteli hálózati veszteség pótlására szolgáló villamos energia beszerzésére mérlegkört szervezett. Havonta állapítjuk meg annak várható mértékét a tervezett hálózati programok, és a nemzetközi villamosenergia-forgalom becsült mennyisége alapján. Az átviteli hálózati veszteség tényleges értékét az átviteli hálózatba az erômûvek, és az import betáplálási pontjain mért, valamint az elosztó hálózatra történô átadási pontokon mért villamos energia különbsége adja ki. Miután két nagy szám különbségébôl adódik, az átviteli hálózati veszteség értéke mérési pontatlanságok miatt igen nagy szórást mutat, különösen a negyedórás elszámolási intervallum bevezetése óta. Sajnos a menetrendtôl így adódó eltérések a rendszerirányító szabályozási energia kockázatát növelik. Az említett eltérések ellenére tapasztalataink szerint az átviteli hálózati veszteség értéke a nap folyamán állandó érték körül alakul. Ennek okai többek között: a csúcsidôn kívül egy-egy nagyobb erômûvi betáplálási helyrôl (pl. Paksról) távolabb kell elszállítani a villamos energiát, tehát az átviteli hálózat nem feltétlenül a csúcsidôben a legkiterheltebb, a magyar VER-en áthaladó, és jelentôs veszteséget okozó tranzit volumene az éjszakai órákban meghaladja a nappali volument (amikor viszont általában az importunk magasabb). Fenti tapasztalatunknak megfelelôen mindig ún. zsinór menetrendet állítunk be, és jelentünk saját mérlegkörünkre. AKKREDITÁCIÓ A RENDSZERSZINTÛ SZOLGÁLTATÁSOKHOZ Miután a szolgáltatásokat általában nem közvetlenül azok forrásától, az erômûvektôl, hanem azok nagykereskedôjétôl szerezzük be, szükség volt az erômûvekkel közvetlenebb kapcsolatok kialakítására. Ezért a nagyerômûvekkel Üzemviteli Megállapodásokat kötöttünk, amelyeknek megkötését a Magyar Energia Hivatal is elôírta mûködési engedélyünkben. A szolgáltatások egyenletes, megbízható minôségének garancia rendszerét is ki kellett dolgoznunk. Ezt szolgálta az Üzemi Szabályzat új melléklete (9.1), amely lefektette a rendszerszintû szolgáltatások akkreditációs rendszerének alapjait. Az akkreditációs eljárás során az egyes rendszerszintû szolgáltatást nyújtó erômûvi egység tanúsítványt kap a szolgáltatás nyújtására való alkalmasságáról, továbbá az igénybevétel során megkövetelt, vállalt paraméterekrôl. Az akkreditált tevékenységeket a rendszerirányító jogosult korlátozott gyakorisággal ellenôrizni, tesztelni. Az akkreditációs eljárás elsôsorban a rendszerbe belépô új egységekre folytatandó le. Azon erômûvi blokkok esetében, amelyektôl a szolgálta- 12 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2005/4

15 tásokat eddig is igénybe vettük, az egységeket akkreditáltnak rögzítjük. A szolgáltatás képességének ellenôrzésére jó példa a rendszer két, Black Start-ot biztosító gázturbinájának próbája volt, amikor a tesztek során, külsô feszültség igénybevétele nélkül, a feszültséget és a szükséges teljesítményt a rendszer távolabbi csomópontjára sikerült eljuttatni, egy másik erômûvi egység esetleges elindítása céljából. A RENDSZERSZINTÛ SZOLGÁLTATÁSOK NEMZETKÖZI PIACÁNAK KÉRDÉSEI Az Európai Bizottság a villamos energia belsô piacának megteremtése mellett a rendszerszintû szolgáltatások egységes, belsô piacának kialakítását is zászlajára tûzte. (Mértékadó vélemények szerint a határkeresztezô tarifa és a határkeresztezô szûk keresztmetszet kezelést követôen a Firenzei fórumok következô sláger -témája ez lesz!). A téma fontosságát mutatja, hogy az Európai Bizottság megbízásából egy konzorcium (Frontier-Consentec) már részletes tanulmányt készített a kérdéskörben, és az Európai Hálózati Rendszerirányítók Szövetsége (ETSO) is alakított egy ezzel foglalkozó munkabizottságot. Ezen bizottság is elkezdte munkáját, és november közepén megjelentette a kérdéskörrel kapcsolatos tényfeltárásának eddigi eredményeit. (Current State of Trading Tertiary Reserves Across Borders in Europe). A munkaanyagban két különbözô kereskedelmi modell került bemutatásra. Az egyik modellben a rendszerirányító egy másik szabályozási terület piaci szereplôjétôl szerzi be a szolgáltatást (1. ábra), míg a másik lehetséges eljárás szerint a TSO-k (átviteli hálózati rendszerirányítók) egymással kereskednek a hazai piacon megszerzett tartalék termékeikkel (2. ábra). A mi gyakorlatunkban mindkét modellre van már példa. Órás tartalék szerzôdéses lekötésére már sor került a bemutatott pályázati eljárást követôen, és a szomszédos rendszerirányítókkal kötöttünk kölcsönös üzemzavari kisegítési megállapodást, 1. ÁBRA 2. ÁBRA Kisegítési megállapodások 1 ami tulajdonképpen a 2. modellnek felel meg. Természetesen a rendszerszintû szolgáltatások nem minden eleme alkalmas a nemzetközi piaci tevékenységi körbe történô bevételre. A feszültség szabályozás kifejezetten helyi szolgáltatás, még egy olyan, aránylag kis szabályozási területen belül is, mint Magyarország. A primer, és szekunder szabályozási követelmények az UCTE Üzemi Kézikönyvének ajánlásai alapján alapvetôen adott szabályozási területre vonatkoznak (bár van példa az utóbbi feladat megosztására pl. határfolyón mûködô tározós vízerômû esetén). Elsôsorban a tercier tartalék (magyar szabályozásban tovább részletezett perces, üzemzavari, ill. órás tartalék) határokon keresztüli kereskedelmérôl lehet szó. Ebben a témában meg kell említeni azt az elméleti lehetôséget, hogy a rendszerirányító, vagy nagyobb hazai mérlegkör felelôse a várható hazai szabályozási gondok kezelése miatt a régió szivattyús energia tározóval rendelkezô országával (Románia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina), illetve annak üzemeltetôjével 1. Szabályozási terület 2. Szabályozási terület Tartalék szolgáltató ETSO Szerepköri modell terminológia Piaci terület Kisegítési megállapodások 1 Kisegítési megállapodások 2 TSO 1 TSO 2 Kiegyenlítési terület Tartalék szolgáltató 1. Szabályozási terület 2. Szabályozási terület Tartalék szolgáltató ETSO Szerepköri modell terminológia Piaci terület Kisegítési megállapodások 2 TSO 1 TSO 2 Kiegyenlítési terület Tartalék szolgáltató A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2005/4 13

16 köt a jövôben mindkét fél részére elônyös szerzôdést. Az említett ETSO munkacsoportnak az egyik alapvetô feladata, hogy a tartalékpiac mûködését, és a napon belüli (ún. intraday) villamosenergia-piacot pontosan definiálja, megkülönböztesse, ugyanis ezek termékei lényegében azonosak. Itt kell megemlítenünk, hogy a magyar villamosenergia-piacon a napon belüli kereskedés bizonyos formája korlátozottan megengedett, hiszen a napon belüli menetrend módosítási lehetôség, ha csak bizonyos feltételek mellett lehetséges is, de lényegében napon belüli kereskedést jelent. MIT HOZ A JÖVÔ EZEN A PIACON? Sajnos a villamosenergia-rendszer üzemirányításának feltételei egyre nehezednek. Itt elsôsorban a (túl?)támogatott megújuló, és kapcsolt villamosenergia-termelés robbanásszerû növekedésére, a szabadpiac és a közüzem nem mindig racionális viselkedésére, és a jelenleg a rendszerszintû szolgáltatásokat nyújtó erômûvi berendezések elhasználódására gondolunk. Ezért a MAVIR ZRt. vezetése már régóta szorgalmazza egy szivattyús energia tározó létesítését, vagy amint azt az elôzôekben jeleztük egy külsô ilyen létesítmény használatának lehetôségét. Elôrelépés lehet ezen a téren a meglévô magyarországi vízerômûvek ilyen irányú öszszehangolt használatának törvényi és szabályzati megvalósítása. Az idézett gondok már most is a rendszerszintû szolgáltatások szûkösségét jelzik. A magyar villamosenergia-rendszer szabályozhatósága a korlátokat tekintve, illetve a rendszer rugalmasságát alapul véve (terhelésváltoztatási képesség gradiens) már most is a lehetôségeinek a határán van, és már a közeljövôben sem bír el több száz megawattos, az idôjárás szeszélyeitôl függô, sztochasztikus termelésû erômûpark miatti többletszabályozási igényt. Mindezek ellenére vannak a villamosenergia-rendszerben további kihasználható kapacitások, amelyek megfelelô törvényi, szabályzati, piaci modellbôl származó ösztönzôk segítségével elérhetôek. Ilyenek például: n a meglévô korszerû, szabályozásra alkalmas vagy alkalmassá tehetô erômûvek, melyeknél anyagi érdekbôl ki nem épített szabályozó rendszer, illetve a szerzôdéses háttér merevvé teszi az üzemállapotot; n a környezetvédelmi, illetve kötelezô átvétel nyújtotta anyagi elônyök miatt biomassza tüzelésre átalakított, szabályozásra képes kis - erômûvek, erômûvi blokkok (49,9 MW-os is van!) teljesítményének szabályozhatóvá tétele; n a szélerômûvek szükség esetén, az idôjárási körülmények ellenére történô leállítása; n a HTM-ek áttekintésén és újra tárgyalásán keresztül az erômûvek érdekeltté tétele a rendszerszintû szolgáltatások piacán; n jobb, összehangoltabb együttmûködés azokkal az iparágakkal, amelyek befolyásolhatják az erômûvek mûködését; n az engedélyeztetési eljárások (kiserômûvek, szélerômûvek) során nagyobb hangsúly a rendszer szabályozhatósági képességeinek fenntartására; n segítség lehet, ha szabályzati szinten kerül elôírásra pl. a 20 MW teljesítôképesség feletti kiserômûvek (<50 MW) szabályozhatósága, arra való képesség megvalósítása; n arra képes fogyasztók becsalogatása a rendszerszintû szolgáltatások piacára. Mindezek révén jobban kihasználható a meglévô, rendszerben rejlô szabályozási képesség mindaddig, amíg a piaci szereplôk számára befektetéseikhez, erômûépítéshez elfogadható mértékûvé nem csökken a kockázat, amelyet elôsegít az intézkedésekkel felélénkített szabályozási tartalék piac. IRODALOMJEGYZÉK [1] A megbízható villamosenergia-ellátás feltételei deregulált környezetben. Vezetôi Összefoglaló, VEIKI Rt., Budapest, november [2] A Gazdasági Versenyhivatal jelentése a magyar villamosenergia-piacon lefolytatott ágazati vizsgálatról, nyilvános szakmai vitára bocsátott tervezet. Budapest, december 22. n SAJTÓKÖZLEMÉNY Az MVM Csoport tagjaként január 1-jével megalakul a magyarországi átviteli hálózati rendszerirányító (TSO) December 28-án lezajlott a MAVIR ZRt. közgyûlése, mely döntést hozott arról, hogy január 1-jei hatállyal megemeli a Társaság alaptôkéjét. Az immár mintegy 140 milliárd forintos alaptôkéjû átviteli hálózati rendszerirányító (az angol elnevezés Transmission System Operator rövidítéseként TSO) két mûködési engedélyt kapott a Magyar Energia Hivataltól: rendszerirányítói és átviteli mûködési engedélyt. A Magyar Villamos Mûvek Zrt. középtávú üzleti stratégiájának egyik fô elemeként megvalósuló TSO létrehozásával teljesült az 1070/2005-ös kormányhatározat, az így létrejött új szervezet megfelel a 2003/54-es EU-direktívában meghatározott m?ködési modellnek. Az integrált TSO feladatainak január 1-jétôl történô ellátása érdekében az anyavállalat MVM Zrt.-tôl a MA- VIR ZRt személyi állományába kerül az átviteli tevékenység ellátását végzô Hálózati Igazgatóság, valamint az Országos Villamostávvezeték Rt. üzemeltetésért felelôs Üzemviteli Igazgatósága. A MAVIR létszáma ezzel a jelenlegi 182- rôl 713 fôre nô. A magyarországi átviteli hálózati rendszerirányító létrehozásával az MVM Zrt. jelentôs lépést tesz az integrált nemzeti villamos társaságcsoport létrehozásának folyamatában. A TSO megalakítása az átviteli hálózati eszközök és feladatok egységes kezelése, és a jelenlegi széttagolt mûködésbôl fakadó bonyolult belsô szabályozás jövôbeni egyszerûsödése révén növeli a villamosenergia-ellátás biztonságát. Továbbra is biztosított lesz ugyanakkor a rendszerirányítás piaci szereplôktôl való független mûködése. Budapest, december 30. (MVM-MAVIR sajtóközlemény) 14 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2005/4

17 MEGÚJULT MAGYARORSZÁG ELSÔ ÉS MÁIG EGYETLEN KOMMUNÁLISHULLADÉK- HASZNOSÍTÓ MÛVE AZ ERBE ENERGETIKA MÉRNÖKIRODA KÖZREMÛKÖDÉSÉVEL A FÔVÁROSI KÖZTERÜLET-FENNTARTÓ RT. ÁLTAL ÜZEMELTETETT FÔVÁROSI HULLADÉKHASZNOSÍTÓ MÛ 1982-BEN ÉPÜLT ÉS A LÉTESÍTÉS IDÔPONTJÁBAN MINDENBEN MEGFELELT A KÖRNYEZET- VÉDELMI, ÍGY A LEVEGÔTISZTASÁG-VÉDELMI ELÔÍRÁSOKNAK IS. AZ ERÔMÛ NÉGY KAZÁNJÁBAN ÉVES SZINTEN MINTEGY 350 EZER TONNA KOMMUNÁLIS HULLADÉK ÉGETÉSES ÁRTALMATLANÍTÁSÁ- NAK EREDMÉNYEKÉNT A KAZÁNOKBÓL KELETKEZÔ GÔZBÔL VILLAMOS ENERGIÁT ÁLLÍTOTTAK ELÔ ÉS TÁVHÔSZOLGÁLTATÁST IS NYÚJTOTTAK. KISS GÁBOR TÓTH ISTVÁN ELÔZMÉNYEK Az 1991-ben a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeirôl megjelent Kormányrendelet elôírásait a Mû elektrosztatikus porleválasztóival nem lehetett betartani, ezért meg kellett kezdeni egy új, korszerû füstgáztisztító berendezés létesítésének elôkészítô munkáit. A beruházás megkezdését több évig finanszírozási problémák késleltették. A füstgáztisztító berendezés fôvárosi és állami forrásokból, a kazán rekonstrukciója pedig az FKF Rt. saját forrásainak terhére valósult meg. A Fôvárosi Önkormányzat a finanszírozáshoz az Európai Beruházási Banktól (EIB) infrastrukturális és környezetvédelmi fejlesztési célú hitelt is igénybe vett ben kezdôdött a füstgáztisztító berendezés tenderdokumentációjának elkészítése. Az egyeztetések során kialakult vélemény szerint a füstgáztisztító berendezés megvalósítása mellett a Hulladékhasznosító Mû hosszú távú mûködôképessége úgy A MEGÚJULT MÛ TÁVLATI KÉPE garantálható, ha a beruházással egyidejûleg, azzal összehangoltan a kazánok rekonstrukciójára is sor kerül. Ennek alapján döntés született, A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2005/4 15

18 hogy a füstgáztisztítót és a kazán rekonstrukciót egyidejûleg, egy fôvállalkozásban kell megvalósítani. A komplett tenderdokumentáció elkészítése után 2000-ben megkezdôdhetett a beruházás kivitelezôjének kiválasztására irányuló, kétfordulós nyílt nemzetközi versenytárgyalási eljárás. A pályáztatás és az értékelés lezárását követôen a Mû felújítására vonatkozó fôvállalkozási szerzôdés október 15-én került aláírásra a Fôvárosi Közterület-fenntartó Részvénytársaság és a nyertes pályázó, a Lurgi Energie und Entsorgung GmbH (ma: Lurgi Lentjes AG.) között. A BERUHÁZÁS TERJEDELME 2 s) miatt a tûztérben és az 1. huzamban hôálló falazat került beépítésre, amely bonyolultságára jellemzô, hogy a teljes felület több mint 10 különféle tûzálló anyagból áll (SiC-lapok, SiC-massza, egyéb hôálló betonkeverékek és tûzálló téglák stb.). A beszállított hulladék a hulladéktároló bunkerbe kerül, ahonnan daru adagolja az adagoló tölcsérbe. Az adagoló tölcsérbôl hidraulikusan mûködtetett, fokozatmentesen szabályozható adagoló továbbítja a hulladékot a tûztérbe. A tûztérben a hulladék végighalad a 6 forgó rostélyhengerbôl álló berendezésen, ahol megtörténik a hulladék kiégése. A rostélyhengerek alá a primerlevegô befúvása rostélyhengerenként mért és szabályozott módon történik. A szekunder levegô tûztérbe juttatása az ún. A hulladékégetés során keletkezô, káros anyagokat tartalmazó füstgázokból a tûztérben SNCR eljárással eltávolítják az NO x -et, majd a füstgázt a kazán elhagyása után, 200 C hômérsékleten közvetlenül az ikerciklonokba vezetik, ahol a pernyetartalom kb. 90%-a leválasztásra kerül. Ezután a permetezô abszorberben súlyszázalékos porlasztott mészhidrát-szuszpenzióval történô reakció során leválasztásra kerülnek a füstgáz savas komponensei, úgymint a kénoxidok (SO 2, SO 3 ), a sósav (HCl) és a hidrogén-fluorid (HF). Ezek a savas gázok a mészhidráttal [Ca(OH) 2 ] létrejövô reakció során különbözô sókká alakulnak. A mészhidrátban lévô víz elgôzölésének folyamata a füstgáz hômérsékletét kb C-ra csökkenti. A permetezô abszorberben lejátszódó kémiai és fizikai folyamatok egyszerûsített alakban a következôk: KAZÁNREKONSTRUKCIÓ Az eredeti kazán 3 huzamú, membránfalas, függesztett kivitelben készült, ahol a 2. huzamban helyezkedtek el a túlhevítôk, a 3. huzamban pedig az ECO-felületek. Ez a megoldás a füstgáz korrozív hatása és magas hômérséklete miatt a túlhevítôk gyakori cseréjét követelte meg. Az új konstrukció kiegészült egy új lemezburkolatú huzammal, amely részben a meglévô salakbunker tetejére támaszkodik (1 ábra). A tûztérben keletkezett füstgáz az 1. huzam tetején hagyja el a tûzteret és belép a 2. huzamba, amelyben az elgôzölögtetôk vannak. A második huzamon áthaladva a füstgáz a kazán alsó tartományában a 3. huzamba kerül, amelyben a túlhevítô fûtôfelületek találhatók. A túlhevítô felületek egyes kötegei ellenáramban, egyes kötegei pedig egyenáramban mûködnek. A 2. és 3. huzam alatt közös pernyetölcsér található, amelybôl a pernye pneumatikus szállítórendszeren kerül a tároló silóba. A 4. huzamban található egy túlhevítô köteg és az ECO-kötegek. A 4. huzam alatti pernyetölcsérbôl a pernye szintén pneumatikus szállítórendszeren keresztül kerül a tároló silóba. A fûtôfelületek tisztítását a beépített gôzös koromfúvók végzik beállítható programok segítségével. A tûztéri membránfalak védelme, valamint a füstgázok elôírt hômérséklete és tartózkodási ideje (850 C, Gáz halmazállapotú Abszorbeáló anyag, Reakciótermék szennyezôanyag mint szuszpenzió száraz formában orr-részen kiképzett fúvókákon keresztül valósul meg. A kiégett salak a nedves salakkitolón keresztül a salakbunkerbe kerül, ahonnan gépkocsival szállítják ki a hulladéklerakóra. Kiszállítás elôtt a salakból kiválasztásra kerül a vas. FÜSTGÁZTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIA A rekonstrukció elôtt az égetômû nem rendelkezett korszerû füstgáztisztító berendezéssel. A füstgázból csak a pernyét választották le a vonalankénti kétzónás, vízszintes gázáramú elektrofilterek segítségével. A beruházás során vonalanként ún. félszáraz technológiájú füstgáztisztító berendezés került kiépítésre SNCR (Selective Non-Catalytic Reduction) eljárású nitrogénoxid-mentesítéssel kombinálva. Általános ismertetés SO 3 + Ca(OH) 2 CaSO 4 + H 2 O SO 2 + Ca(OH) 2 CaSO 3 + H 2 O 2HCL + Ca(OH) 2 CaCl 2 + 2H 2 O 2HF + Ca(OH) 2 CaF 2 + 2H 2 O Az olyan további gáz halmazállapotú káros anyagokat, amelyeket a mészhidrát nem választ le (pl. dioxinok/furánok, gôzfázisú higany [Hg]), a második tisztítási fázisban szén(c)- tartalmú adszorbensekkel távolítják el. Ebbôl a célból a zsákos szûrôbe való belépés elôtt fúvókákon át aktív lignit kokszot (ALC) juttatnak a füstgázáramba, ami a zsákos szûrôben megköti a dioxinokat/furánokat és a gáz alakú nehézfémeket. A káros anyagok kiválasztásának az abszorberben, ill. a füstgázcsatornában lezajló, fent ismertetett folyamata után a reakció termék tartalmú füstgázt a száraz, szilárd halmazállapotú komponensek leválasztása céljából egy zsákos szûrôbe vezetik, ahol a szûrôtömlôkön képzôdô maradékanyag-réteg szabad mész, és aktív szén tartalma tovább csökkenti a füstgáz károsanyag tartalmát. A zsákos szûrô után telepített szívóventilátor szívja keresztül a füstgázokat a berendezéseken és szállítja a kéményen át az atmoszférába, ezzel egyidejûleg biztosítja a tüzeléshez szükséges huzatot is. 16 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2005/4

19 1. ÁBRA KAZÁNREKONSTRUKCIÓ ÉS FÜSTGÁZTISZTÍTÓ BERUHÁZÁS KERESZTMETSZET A FÜSTGÁZTISZTÍTÓ TECHNOLÓGIAI BERENDEZÉSEI Nitrogénoxid-mentesítô Az egyik legjelentôsebb károsanyag, a nitrogénoxid (NO x ), még optimális égés esetén is jelentôs mennyiségben keletkezik tüzeléskor, így csökkentése érdekében külön technológiai fokozat beépítése szükséges. A nitrogénoxidok mennyiségének csökkentésére alkalmazott SNCR berendezés egyszerû felépítésével és nagy hatásfokával tûnik ki. A folyamatban alkalmazott redukciós közeg karbamid 40%-os vizes oldata. A karbamid vizes oldatát a lehetô legegyenletesebben oszlatják el a füstgázban. A beporlasztó rendszer kialakítása révén a reakció a megfelelô hômérsékleti tartományban tud végbemenni. A reakcióból kimaradt redukáló közeg ammónia alakjában, a füstgázokban marad. A nitrogénoxid-mentesítô rendszer fôbb elemei: n karbamidsiló n karbamidoldó keverôs tartály n folyékonykarbamid-tároló tartály (üvegszálerôsítésû mûanyag) n oldatszállító rendszer csôvezetékkel, szivattyúkkal n karbamid befecskendezô rendszer Ciklonos elôleválasztó Az ikerciklonokat abból a célból alkalmazzák, hogy a füstgázáramból leválassza a lehetô legtöbb pernyét, mielôtt a füstgáz a permetezô abszorberbe lép. Ez a fokozat jelentôsen csökkenti a füstgáz szilárdanyag tartalmát és ezzel a permetezô abszorber, valamint a zsákos szûrô porterhelését is. Ennek következtében egyrészt e két berendezés fizikai méretének jelentôs csökkentésére nyílt lehetôség, másrészt a késôbbiekben egy megfelelô receptura alapján alkalmazandó adalékanyagok segítségével csökkenthetô a keletkezett veszélyes hulladék mennyisége. Permetezô abszorber A permetezô abszorber a félszáraz füstgáztisztítás legfontosabb eleme. A savas kémhatású káros gázok semlegesítésére, ill. abszorbeálására a permetezô abszorberben mészhidrátszuszpenziót alkalmaznak, amely egy rotációs tárcsán történô porlasztás eredményeképpen finoman elosztott formában érintkezésbe kerül a forró füstgázzal. A mész-szuszpenzióban lévô vízmennyiség és a hômérséklet szabályozása érdekében bevezetett szabad víz elpárolgása a tartózkodási idô alatt kb C-ra hûti le a készülékben lévô füstgázokat. A szennyezôanyagok minél teljesebb leválasztása szempontjából az abszorber legfontosabb jellemzôi: n milyen a folyadékköd ideális összekeveredése a károsanyag tartalmú füstgázzal; n elegendô-e a tartózkodási idô a potenciális reagensek közeledéséhez és a kívánt reakciók lefolyásához; n mennyire képes száraz és pergô maradékanyag elôállítására A ciklonból érkezô füstgázt a belépôfejen át közvetlenül az abszorberbe vezetik. A belépôfejre terelôlemezeket és perdítô lapátokat szereltek, így teremtve meg annak elôfeltételét, hogy a füstgáz alaposan elkeveredjen a mésztejbôl álló folyadékköddel, amelyet a permetezô abszorber felsô részén, a füstgázzal egyenáramban vezetnek be. A füstgáz az abszorber kúpos részében lefelé távozik közvetlenül a zsákos szûrôbe. A reakció során A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2005/4 17

20 keletkezô maradékanyagokat a füstgáz ragadja magával, amelyek leválasztására a zsákos szûrôben kerül sor. Zsákos szûrô Az abszorberbôl érkezô és csak szilárd anyagokat tartalmazó füstgázba a zsákos szûrôbe való belépés elôtt aktív lignitkokszból álló adszorbenst fúvatnak be. A jobb adagolhatóság és a kisebb felhasználás indokolja, hogy ezt az adszorbenst pneumatikus úton a füstgázáramba és nem a mésztejhez adagolják. A szûrô 4 egyenlô nagyságú, párhuzamosan kapcsolt kamrából áll. A füstgáz kívülrôl befelé áramlik át a szûrôanyagon, miközben a szilárd szennyezôdéseket a tömlôszerû szûrôszövet leválasztja. A tömlôk összeroppanását az azokba behelyezett támasztókosarak akadályozzák meg. A tisztított füstgázok a szûrôtömlôk belsô részébôl a tisztagázok gyûjtôcsatornáján át a rendszer tisztagáz vezetékébe áramlanak. A tömlôsorok tisztítása a por tulajdonságai és a porkoncentráció alapján meghatározott ütemben és sorrend szerint, sûrített levegôvel történik. Mésztejkészítô állomás Ez a létesítmény állítja elô a füstgáz savas összetevôinek semlegesítéséhez szükséges, reakcióképes mészhidrát szuszpenziót. Alkotórészei a következôk: n az égetett mészpor tárolásához szükséges két siló, n két mészoltó tartály, n két mésztejtároló tartály, valamint a mésztejszivattyúk, amelyek a mésztejet körvezetéken az abszorberekhez továbbítják. Az égetettmész-silóhoz az égetett meszet (CaO) tartálykocsival szállítják, és a jármû saját kompresszorának segítségével, pneumatikus úton tárolják be a 60 m 3 térfogatú silóba. Mésztej készítése Az égetett mész oltása adagonként történik. Amikor a mésztej tárolótartály jelzi, hogy mésztejre van szükség, nyitnak a szelepek, és mért mennyiségû víz kerül az oltótartályba. Ha a víz egy része már az oltótartályban van, elkezdôdik a mészpor adagolása. A mészadagolást a szabályozható fordulatszámú cellás adagolók segítségével a víz adagolási idejéhez lehet illeszteni. A bejuttatott mész és víz együttes mennyiségét az oltótartályba beépített mérlegelô berendezéssel lehet meghatározni. Az oltótartályba beépített keverômû az égetett mész és víz összekeverésével 10-14%-os mészhidrát-szuszpenziót állít elô. Aktívlignitkoksz-ellátás A dioxinok és furánok, valamint a gôzfázisú higany megkötésére szolgáló adszorbens (aktív lignit koksz) készletezésére két siló (a füstgáztisztítás két vonala számára egyegy) létesült, amelyek maximális adszorbens-felhasználás mellett és a létesítmény maximális üzeme esetén is kellôen hosszú készletezési idôt biztosítanak. Az adszorbenst a permetezô abszorberek és a zsákos szûrôk között adagoljuk a füstgázhoz. Ehhez egy cellás adagolón át megfelelôen adagolva veszik ki az adszorbenst a silóból és pneumatikus úton szállítják a füstgázcsatornában kialakított betáplálási helyre (2. ábra). 2. ÁBRA FÜSTGÁZTISZTÍTÓ ÉS MARADÉKANYAG-KEZELÔ RENDSZER ELVI SÉMA 18 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2005/4