Folyami géb a Gyöngyös-patak viszneki szakaszáról (Szepesi Zsolt felvétele)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Folyami géb a Gyöngyös-patak viszneki szakaszáról (Szepesi Zsolt felvétele)"

Átírás

1 Hírek A FOLYAMI GÉB (NEOGOBIUS FLUVIATILIS) TERJEDÉSE A ZAGYVA VÍZRENDSZERÉBEN Nincs pontos adatunk arról, hogy a Tiszában délről észak felé nyomuló folyami géb mikor jelent meg a Zagyvában, az azonban tény, hogy a folyó Jásztelekig terjedő, mintegy 50 kilométeres alsó szakaszán 2004-ben már jelen volt. A következő évben mindössze 6 kilométert haladt fölfelé, így csupán a közeli Jászberényig jutott, ám 2006-ban már a zagyvabeli lelőhelytől 30 kilométerrel följebb, a Tarnába torkolló Bene-patak Ludas fölötti szakaszáról került elő. Folyami géb a Gyöngyös-patak viszneki szakaszáról (Szepesi Zsolt felvétele) Lehetséges, hogy ezt a jelentős távolságot is a saját erejéből küzdötte le néhány nekilódult példány, de nem zárható ki az emberi közreműködés sem (pl. véletlen behurcolás a közelben lévő Markazi-tározóba). A humán hatás mellett szól, hogy terjedése a Tarna vízrendszerében ugyanúgy alulról fölfelé haladva folytatódott, mintha a Ludas fölötti állomány ott se lett volna. Így 2007-ben a Tarnának csak a legalsó 5 kilométeres szakaszán észleltük, majd 2008-ban további 7 kilométerrel följebb, Tarnaörsnél mutattuk ki. A Benepatak torkolati (nagyfügedi) részén 2009-ben került elő, e fölött Ludasig hiába kerestük, pedig utóbbi helyen az állomány időközben fölszaporodott. Ugyanakkor a Gyöngyös-pataknak nemcsak a Tarnától 4 kilométerre eső viszneki, hanem a 15 kilométerre lévő vámosgyörki szakaszán is megjelent. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a terjedés folyamata emberi közreműködés nélkül is elképzelhető. Nem kizárt ugyanis, hogy a halaknak egy vállalkozó szellemű kis csapata

2 A Zagyva hosszirányú átjárhatóságát akadályozó keresztgát Jászberénynél (Harka Ákos felvétele) előresietve, akár több tíz kilométerrel följebb foglal magának alkalmas élőhelyet, míg az állomány zöme hátramarad, és csak később, a populációs nyomás által kényszerítve, évente néhány kilométert megtéve, lasabban halad az előörs nyomában. Különösnek tűnhet, hogy amíg az utóbbi négy év során a folyami géb jelentős teret hódított a Tarnában és mellékpatakjaiban, a Zagyvában nem tudott följebb jutni. Ennek magyarázata a jászberényi keresztgát lehet, amely mint fényképünk is mutatja komoly akadály a hosszirányú átjárhatóság útjában. Létezik ugyan a folyónak egy mellékága, a Városi-Zagyva, amelyen át elvileg megkerülhető lenne a gát, de a gyakorlatban ez sem funkcionál, mert benne szennyvízdugó akadályozza a halak felúszását. Hiába jelent meg az alsó szakaszán 2007-ben a folyami géb, följebb jutni nem tudott, napjainkra pedig a fokozottabb szennyezettség miatt már el is tűnt belőle. Az ilyen akadályok ideig-óráig visszatartják az invazív fajokat, s ezzel olyan látszatot kelthetnek, mintha hasznosak lennének, összességében azonban negatív hatást gyakorolnak a folyó élővilágra, mert akadályozzák a vízi élőlények szabad vándorlását, ami pedig számos fajnál előfeltétele a sikeres szaporodásnak. Szepesi Zsolt, Harka Ákos KÜSZDOMOLYKÓK (ALBURNUS ALBURNUS x SQUALIUS CEPHALUS) A HEVES MEGYEI GYÖNGYÖS-PATAKBAN, A ZAGYVÁBAN, A SAJÓ ÉS A HERNÁD MENTÉN A Halászat évi 2. számában bemutatott, küsz anyától és domolykó apától származó küszdomolykó első hazai bizonyító példányai a Tarnából származtak, ezért nem meglepő, hogy a Tarnába torkolló Gyöngyöspatakban is megtalálható. Az sem meglepő, hogy május 1- jén egyszerre 8 másodnyaras példány került elő a A Heves megyei Gyöngyös-patak Vámosgyörk határában (Harka Ákos felvétele)

3 patak Vámosgyörk melletti szakaszán, hiszen egyetlen pár összeívása is igen sok utódot eredményezhet. Mindenesetre a fogott példányok újabb adatokkal gazdagították a fajhibridre vonatkozó eddigi ismereteinket. A hátúszó osztott sugarainak a száma, amely az eddig vizsgált 4 példánynál a szülőfajokéval egyezően stabilan 8 volt, most egy esetben 9-nek mutatkozott. Ugyanennél a példánynál az anális úszó elágazó sugarainak a száma is szokatlanul nagy volt (17), míg a többieknél 11 és 13 között változott (utóbbiak átlaga: 11,6). Az oldalvonal pikkelyeinek a száma kevéssé variált: 45 és 47 között változott, az átlag 46. A garatcsont alakja a két szülőfaj közötti átmenetet mutatta, és bár zömöksége inkább a domolykóéhoz tette hasonlatossá, az ívén megfigyelhető két töréspont (az ábrán nyilak jelölik) a küszre jellemző. A fogképlet 5,2 2,5 és 5,2 1,5 volt, a nagyobb fogak rágófelületének a széle ugyancsak a küszéhez hasonlóan enyhén csipkézett. Egyre több vizünkből kerül elő a küszdomolykó (Harka Ákos felvétele) 2009 májusát követően a Zagyvában (Szentlőrinckáta, augusztus 6., 2 példány) és a Hernádba torkolló Bélus-patakban is megtaláltuk a küszdomolykót (Méra, június 13., 1 példány), a Tarnából pedig a Tarnaméra és Kápolna közti 15 folyamkilométeres szakasz 11 mintavételi helye közül 5 esetben került elő, összesen 7 példánya. Korábban (2005. június 21.) a Sajóba ömlő Hejő Szarda-övcsatorna torkolatában is fogtuk, tehát a hibrid lényegesen gyakoribb és elterjedtebb vizeinkben, mint ahogyan korábban gondoltuk. Harka Ákos, Szepesi Zsolt

4 Híreink A III. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA A Magyar Haltani Társaság immár harmadik alkalommal szervezett országos tanácskozást a természetes vizek haltani kutatói és az eredményeik iránt érdeklődő közönség számára. A szeptember én tartott konferenciát az előzőekhez hasonlóan most is a Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszéke rendezte, amelynek vezetője, dr. Juhász Lajos egyben a társaság alelnöke is. A konferencia egyik előadása (Jakab Tibor felvétele) A kétnapos rendezvényen 20 előadás hangzott el, egyebek közt a Fertő, a Kis-Balaton és a Mura, illetve az ország keleti feléről a Tisza, a Bodrog és a Hernád víz-rendszerének a halairól. Mellettük számos kisebb vízfolyás és csatorna vizsgálatáról is beszámoltak a kutatók, köztük a évi nagybányai cianidszennyezés kapcsán elhíresült Zazár folyó ma is szomorú állapotáról. Ökológiai, populációdinamikai, természetvédelmi és szaporodásbiológiai témák is szerepeltek a rendezvény programjában, de mellettük egy gyakorló bírótól az orvhalászat és orvhorgászat büntetőjogi megítéléséről is tájékoztatást kaptak a jelenlévők. Az előadásokat minden esetben megbeszélés követte, így a konferencia hasznos eszmecserékre, a tapasztalatok átadására is lehetőséget adott. A konferencia anyagát dolgozatok formájában a társaság időszaki kiadványa, a Pisces Hungarici még ez évben elérhetővé fogja tenni azok számára is, akiknek nem állt módjában részt venni a tanácskozáson. A kötet iránt az címen lehet érdeklődni.

5 KARIKAKESZEG (BLICCA BJOERKNA) ÉRDEKES HÁTÚSZÓ-ABERRÁCIÓJA Molnár Sándor február 14-én a Tisza-tó északi részén, a Poroszló közigazgatási határához tartozó Tisza főmedrében, a Kis-Tisza kiágazásánál (429,8 fkm) egy furcsa kinézetű halat fogott. Gál Lajos (HNPI) munkatársamat kértem meg, hogy hozza el, és készítsen róla néhány fényképfelvételt. A délutáni órákban került hozzám a szokatlan kinézetű hal, melyet megvizsgálva karikakeszegnek (Blicca bjoerkna) határoztam. Az adult egyed különleges megjelenését az okozta, hogy Rendellenes hátúszójú karikakeszeg (Sallai Zoltán felvétele hátúszójának a növekedése valamilyen zavar következtében nem állt le idejében, hanem a fotón látható módon tovább folytatódott. Érdekes, hogy látványos mivolta ellenére nem keltette fel a ragadozók érdeklődését és valószínűsíthető, hogy az úszásban sem zavarhatta, ha ilyen testméretet tudott elérni. Sallai Zoltán AMURGÉB (PERCCOTTUS GLENII) A ZAGYVÁBAN Az egyik internetes horgászfórum adta hírül 2008-ban, hogy a Zagyvában egy új gébfaj jelent meg. Mivel a folyóból eddig csak a folyami géb és a tarka géb volt ismert, a hír felkeltette érdeklődésünket, s habár már novemberben jártunk, az enyhe időjárást kihasználva az új hal nyomába eredtünk. Kereséséhez november 5-én Újszásznál kezdtünk hozzá. Hat milliméteres szembőségű kétközhálónkkal előbb a Tápió torkolati szakaszát szűrtük meg, majd a Zagyvát a a Tápió torkolata közelében. Mintavételünk szerencsésen sikerült, ha nem is a várt eredményt hozta. Mindkét helyről előkerült 1-1 példánya az új halnak, amely azonban nem a hasukon tapadókorongot viselő igazi gébfélék képviselője volt. A Zagyva új hala az alvógébfélék családjába tartozó amurgéb, amely 1997 óta ismert vizeinkben. Az amurgéb első hazai példányai a Tiszából kerültek elő, így kézenfekvő a következtetés, hogy onnan úszott fel a Zagyvába. Ennek azonban ellentmond, hogy a Felső-Tápióban (a Tápió Zagyvába ömlésétől fölfelé 32 folyamkilométer Terjed az amurgéb (Harka Ákos felvétele) távolságra) már akkor stabil állománya élt, amikor a Zagyvában még híre sem volt. Az első példányt Kovács Norbert április 18-án észlelte Tápióbicskénél. A következő évben magunk is fogtunk itt 1 példányt (2004. május 9.), majd október 11-én ismét Kovács Norbert gyűjtött 3 példányt, április11-én pedig Tóth Balázs 1 példányt. Az előzmények tehát azt valószínűsítik, hogy a faj nem a Tiszából került a Zagyvába, hanem a Felső-Tápióból, ahová valamelyik Tiszával kapcsolatban álló tógazdaság halszállítmányával kerülhetett. Erre vallanak azok a Felső-Tisza és Bodrog vidékén szerzett tapasztalatok is, amelyek azt mutatják, hogy az amurgéb a folyókon lefelé gyors ütemben halad, míg fölfelé csak lassan terjed. Ha halunk valóban a Tápióból került a Zagyvába, a következő évek módot adhatnak rá, hogy az eddigieknél pontosabban regisztrálhassuk a fölfelé és lefelé terjedés ütemében mutatkozó különbséget. Szepesi Zsolt, Harka Ákos

6 MAGYAR BUCÓK (ZINGEL ZINGEL) A KISKÖREI DUZZASZTÓ ALVÍZÉN A évi cianidszennyezés súlyos veszteségeket okozott a magyar bucó közép-tiszai populációiban. A mérgezés hosszú évekre visszavetette az állományt, csak elvétve került elő egy-egy példány. Napjainkra azonban örömteli gyarapodás következett be, amit jól mutat, hogy november 19-én a kiskörei duzzasztó alvizén több példány is fennakadt Kiss Sándor gilisztával csalizott horgán. Egy héttel később, november 26-án magam is tanúja voltam jó étvágyuknak, ugyanis apró bodorkával csalizott horgomra előbb egy 25, majd egy 29 centiméteres Egy szép magyar bucó (Lengyel Zoltán felvétele) magyar bucó akadt. A fokozottan védett halaknak természetesen valamennyi példánya visszakerült a Tiszába. Lengyel Zoltán A PETÉNYI-MÁRNA (BARBUS PELOPONNESIUS PETENYI) ÉLŐHELYI IGÉNYEI A fokozottan védett, 100 ezer forint eszmei értékű Petényi-márna élőhelyeként Herman Ottó és Vásárhelyi István még csupán a sebes, hideg, kavicsos fenekű vizeket írta le. Petru Banarescu szerint Romániában annyira jellemző hala a folyók pérzónájának, hogy indokoltnak tartotta átnevezni azt pér és Petényi-márna zónára ( zona lipanului si moioagei ). Ugyanakkor a korábbiaknál tágabb határok közt jelölte ki a faj élőhelyét, megállapítva, hogy az a folyók pisztrángzónájától lefelé haladva a pér- és paduczónán át, egészen a márnazónáig terjed. Pintér Károly Magyarország halai címmel 1989-ben kiadott könyve megállapítja, hogy a hazai állomány zöme az Északiközéphegység patakjaiban él. Harka Ákos 1997-ben megjelent Halaink című könyve ezzel összhangban megerősíti, hogy kisebb vizeink közül a hegyi patakokban gyakoribb, de élőhelyei között már az alföldre futó hegylábi vízfolyásokat is megemlíti. A Vasonca patak Kázsmárk alatti, növényekkel benőtt szakaszán stabil állománya él a Petényimárnának (Harka Ákos felvételei) A Hernád jobb parti mellékvízfolyásain ben folytatott faunisztikai vizsgálataink során a Petényi-márnának több új lelőhelyére találtunk. Ezeket a térképvázlaton fekete körök jelzik, megkülönböztetésül a már korábbról ismert, üres karikákkal ábrázolt észlelésektől. Új lelőhelyeink tovább bővítették a faj környezeti igényeire vonatkozó ismereteinket, ugyanis bebizonyosodott, hogy e nagy természeti értékelt képviselő bennszülött halunknak a dombvidéki patakok kisebb esésű, lassabb, növényzettel benőtt, síkvidéki szakaszain is élnek stabil, önfenntartó állományai. Harka Ákos, Szepesi Zsolt

7 Híreink PISCES HUNGARICI II A Magyar Haltani Társaság időszakos kiadványa a Pisces Hungarici nevet viseli. A cím első szava a halak rendszertani neve, a második a magyar vonatkozást jelzi, így hazai és külföldi szakemberek számára egyaránt érthetően körvonalazza a tárgyalt témakört. A kötetek tartalma túlnyomórészt azokból az előadásokból áll össze, amelyek az első alkalommal ben tartott, majd kétévente megrendezésre kerülő magyar haltani konferenciákon hangzottak, illetve hangzanak el. Periodikánk első kötete még a Debreceni Egyetem ATC folyóiratának, az Agrártudományi Közleményeknek a különszámaként jelent meg, a második azonban már önálló kiadásban látott napvilágot. Ez utóbbi a következő dolgozatokat közli: NAGY Sándor Alex, STÜNDL László: Halfaunánk jelene, jövője és hasznosításának lehetőségei ARDELEAN Gavril, WILHELM Ákos Sándor, WILHELM Sándor: Az Ér (Ier) folyó halállományának ökológiai és természetvédelmi értékelése JUHÁSZ Lajos, KOŠČO Ján: A Bódva mellékpatakjainak halfaunája, és a halközösség természeti értékei SIPOS Sándor, MILJANOVIĆ Branko, GRUJIĆ Draško: A háromtüskés pikó (Gasterosteus aculeatus L., 1758, fam. Gasterosteidae) első előfordulása a Vajdaságban TELCEAN Ilie, CUPŞA Diana: Az élőhelyi környezet hatása a halfauna összetételére a Körösök alsó régiójában GYÖRE Károly: A mosonmagyaróvári duzzasztó hatása a Mosoni-Duna halközösségének elterjedési mintázatára HARKA Ákos, SZEPESI Zsolt, HALASI-KOVÁCS Béla: A vízminőség javulásának hatása a Sajó magyar szakaszának halfaunájára KESERÜ Balázs: A halászatról és horgászatról szóló évi XLI. törvény polgári és büntetőjogi attitűdjei MÜLLER Tamás, CSORBAI Balázs, URBÁNYI Béla: A széles kárász Carassius carassius (L.) szaporítása és nevelése a természetesvízi állományok fenntartása és megerősítése érdekében TÓTH Balázs, SEVCSIK András, ERŐS Tibor: NATURA 2000-es halfajok előfordulása a Duna hazai szakaszán UGRAI Zoltán, GYÖRE Károly: A Ráckevei-Duna-ág halközösségének felmérése SÁLY Péter, ERŐS Tibor, TAKÁCS Péter, BERECZKI Csaba, BÍRÓ Péter: Halegyüttesek szerkezetének változásai a Balaton három északi oldali befolyóvizében SZEPESI Zsolt, HARKA Ákos: Egy mesterséges kisvízfolyás, a mátraaljai Cseh-árok halfaunájának jellegzetességei, és az Alburnoides bipunctatus (Bloch, 1782) helyi populációjának vizsgálata HARKA Ákos, CSIPKÉS Roland: A sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus (Bloch, 1782) ívási ideje és növekedése a Sajó folyóban DEMÉNY Ferenc, KERESZTESSY Katalin: A nagykörűi Anyita-tó évi lehalászásának halfaunisztikai és tájgazdálkodási értékelése HARKA Ákos, ANTAL László: A tarka géb Proterorhinus marmoratus (Pallas, 1814) ívási idejének változása és az egynyaras korosztály méretviszonyai a Tisza-tóban SIPOS Sándor, KOSTOV Vasil, MILJANOVIĆ Branko: A Barbatula bureschi Drensky, 1928, (fam. Balitoridae) első előfordulása Szerbiában BERECZKI Csaba, TAKÁCS Péter: Bükkaljai kisvízfolyások karakterfajainak morfometriai jellemzése HARKA Ákos, NAGY Lajos: A Cuhai-Bakony-ér halai

8 A kötet kereskedelmi forgalomban nem kapható, de tájékozódni lehet felőle a Magyar Haltani Társaságnál: címen. LEÁNYKONCÉROK (RUTILUS PIGUS VIRGO) A DUNA PAKSI SZAKASZÁN Néhány évtizeddel korábban csak elvétve hallhattunk a bodorkához hasonló, de annál nagyobbra növő leánykoncér hazai fogásáról. Igaz, nem is foglalkozott senki e ritkának tartott halunk lelőhelyeinek feltérképezésével. Amióta azonban a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, a Natura 2000 és más programok keretében alaposabban vizsgáljuk vizeinket, gyakrabban kerülnek elő a faj egyedei. A Duna Paksnál (Györe Károly felvétele) Erős és munkatársai 2007-ben pl. a Duna Gönyü és Budapest közötti szakaszán 71 mintavételi hely közül 25-nél észlelték a jelenlétét. A Duna Budapest alatti szakaszán is több helyről előkerült már, és a nagyobb példányok sem ritkák. Legutóbb én Paksnál ( fkm) sikerült fognunk 2 olyan leánykoncért, amely meghaladta a 2 kilogrammot, sőt egyikük a 3 kilóhoz közelített. A mellette előkerült érdekesebb fajok: 1 db dunai ingola, 2 db Mintavétel (Györéné Cseres Ildikó felvétele) szilvaorrú keszeg, 1 db garda, 8 db magyar bucó. Györe Károly A SAJÓ ÉS A HERNÁD MENTÉN IS TERJED A FEKETE TÖRPEHARCSA (AMEIURUS MELAS) A fekete törpeharcsa igazi élőhelyét a növényekkel gazdagon benőtt, sekély állóvizek és a lassú, alföldi folyószakaszok adják, de jó alkalmazkodóképessége révén a gyorsabb folyóvizek sem jelentenek akadályt terjedése előtt. A Sajóból október 13-án sikerült kimutatni, amikor Nagycsécsen egy hullámtéri kiöntés vizsgálatakor 6 példánya került elő. Két évvel később, szeptember 14-én a 84 Fekete törpeharcsa (Harka Ákos felvétele) folyamkilométerrel följebb eső Sajóvelezd mellett egy hullámtéri kubikgödörben nagy létszámú populációját észleltük (37 példányt fogtunk). Ez utóbbi lelőhelytől a szlovák határ már alig néhány kilométer, ezért joggal feltételezhető, hogy a fekete törpeharcsa napjainkban már a Sajó szlovák szakaszán terjed. A Bódva vizével táplált Kis-Sajóból Arnótnál 2006-ban, Felsőzsolcánál 2007-ben fogtuk. A Hernád mentén augusztus 14-én észleltük először, amikor Ócsanálosnál, a Vadász-patak torkolati részén 2 példánya került a hálónkba. Harka Ákos, Szepesi Zsolt

9 HÍREINK HALTANI KONFERENCIA A Magyar Haltani Társaság szeptember én rendezi meg a III. Magyar Haltani Konferenciát, amelyen a Kárpát-medence természetes vizeinek kutatói számolnak be újabb vizsgálati eredményeikről. A rendezvény házigazdája a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumának a Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszéke (Debrecen, Böszörményi út 138.). Előadásokat elsősorban a következő témakörökből várunk: természetes vizeink halfaunisztikai vizsgálata, a környezeti tényezők halközösségekre gyakorolt hatásai, populációdinamikai vizsgálatok, taxonómiai és nevezéktani, valamint természet- és környezetvédelmi problémák. Előadónak augusztus 1-ig lehet jelentkezni, a tervezett előadás magyar nyelvű, mintegy soros kivonatának ben történő egyidejű megküldésével. A konferencia regisztrációs díja 6000 Ft, jelentkezési lap a Magyar Haltani Társaságtól igényelhető. Címünk: NÉMET BUCÓ (ZINGEL STREBER) A KÖZÉP-TISZÁBÓL Az erős áramlású vizeket kedvelő, nálunk fokozottan védett német bucó éve még közönséges fajnak számított a Tisza teljes hazai szakaszán. A tiszalöki, majd később a kiskörei és a törökbecsei (Novi Becej) duzzasztómű üzembe helyezése azonban annyira lelassította a folyót, hogy Tokajtól lefelé már szinte rendkívüli ritkasággá vált. Ezért érdemel figyelmet, hogy július 21-én a Szolnoktól északkeletre mintegy 25 km távolságra fekvő Kőteleknél horgászó Pancza Ákos horgára egy szép kis német bucó akadt. A 100 ezer forint eszmei értékű ritkaságot, amely a Tisza 376-os A kőteleki német bucó (Stündl L. felvétele) folyamkilométere közelében került elő, mobiltelefonnal sikerült megörökíteni. A horog nem okozott rajta jelentős sérülést, ezért bízunk benne, hogy a fotózást követően visszaengedett hal zavartalanul folytatta életét. Stündl László ÚJABB VASKOS CSABAK (LEUCISCUS SOUFFIA AGASSIZI) A FELSŐ-TISZÁBÓL A vaskos csabak igen ritka halunk, amely csak alkalmanként sodródik le a határon túli területekről a hazai Felső-Tiszára. Az a példány, amelyről most hírt adunk, augusztus 18-án a tiszamogyorósi pontonhíd felett került kézre, a Tisza főmedrében. A helyszín EOV koordinátái: X: ; Y: A folyónak ezen a részén a part és a meder rézsűje kőszórásos volt, a jellemző vízmélység 2 méter körül alakult. Mivel a mintavételre egy július végi áradás után került sor, feltételezhető, hogy a mindössze 8 centiméteres apró halat az erősen áramló víz hozta magával. A A Tiszamogyorósnál fogott vaskos csabak (Halasi-Kovács B. felvétele mintavételt, amelyben Antal László volt segítségemre, a KvVM megbízásából, a NATURA 2000 projekt keretében végeztük. A mintavétel eszköze aggregátorról üzemelő 7 kilowattos elektromos mintavevő eszköz volt. A kifogott egyedről bizonyító fényképfelvétel készült. Halasi-Kovács Béla

10 JELÖLT SZÉLES KÁRÁSZOK (CARASSIUS CARASSIUS) A BALATONBAN A hajdan országszerte gyakori, vizeinkben őshonos széles kárász az utóbbi évtizedek során rendkívül megfogyatkozott kontinensünkön. Néhány szomszédos országban védetté nyilvánították, ez azonban nem jelentett igazi megoldást, mert visszaszorulását nem a túlzott halászat idézte elő. Intézetünk, a Szent István Egyetem halgazdálkodási tanszéke már több éve foglalkozik e problémával, s a degradált élőhelyek rehabilitációjában, a faj mesterséges szaporításában, illetve az alkalmas élőhelyek betelepítésében látja a negatív tendencia megfordításának esélyét. A tanszék munkaközösségének a Baross Pályázat (OMFB-BAROSS ), a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program (NKFP- 4/006/2004.), a Pázmány Péter program (RET-12/2005) és az MTA Bolyai János Kutatói Ösztöndíj pénzügyi támogatásával sikerült napjainkra kidolgoznia a faj Turcsányi Béla, Müller Tamás és Specziár András haljelölés közben (Demény F. felvétele) mesterséges szaporításának és az ivadék felnevelésének megfelelő hatékonyságú módszereit. Ezek eredményeként néhány kisebb tavunkat már mesterségesen szaporított állománnyal népesítettük be (Bátonyterenye-Maconka, Isaszeg, Rétimajor, Siófok, Kaposvár, Rákospalota). Legutóbbi akciónkkal a Balatont céloztuk meg: november 5-én Specziár András (MTA BLKI), Turcsányi Béla (Balatoni Halászati Zrt.), Demény Ferenc és Urbányi Béla (SZIE) közreműködésével 500 db jelölt, 20 dkg átlagsúlyú ivarérett egyedet helyeztünk ki az Eger-vízbe és a Lesence patakba, illetve a balatonedericsi strand nádasába. Akciónkat az évek óta folyó balatoni haljelölésekhez kapcsolódóan, a már meglévő adatbegyűjtési rendszerre alapozva hajtottuk végre. Reményeink szerint a befolyóvizekbe telepített anyahalak a számukra kedvező élőhelyen már az idén szaporodni fognak, és leúszó ivadékaik lassan ismét benépesítik a parti nádasokat. Az anyahalak növekedéséről és vándorlási sajátosságairól is szeretnénk képet kapni, ezért arra kérjük a balatoni horgászokat és halászokat, hogy ha jelölt halat fognak, a hátúszó alatti ún. spagettijelnek a számát, a hal testhosszát és testtömegét (lehetőleg a halpéldány fényképével együtt) juttassák el a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Spagettijellel ellátott széles kárász (Turcsányi B. felvétele) (8237 Tihany, Pf. 35.) vagy a Balatoni Halászati Zrt. (8600 Siófok, Horgony u. 1.) címére. Az észleléseket elektronikus úton is be lehet jelenteni a címen. Müller Tamás

11 HÍREINK VASKOS CSABAK (LEUCISCUS SOUFFIA AGASSIZI) TISZABECSNÉL A vaskos csabak Heckelnek a Drávát közelebbi lelőhely nélkül említő, valamint Krieschnek a Vágra vonatkozó, meglehetősen bizonytalan adata alapján került be a magyar halfaunába. Később Vásárhelyi István Kárpátalja vizeiből gyűjtötte, Gyurkó István pedig a Felső-Tisza romániai mellékfolyóiból írta le. Harka Ákos és Sallai Zoltán Magyarország halfaunája című könyve szerint hazánk jelenlegi területéről eddig csupán egyetlen előfordulási adata ismert. A bizonyító példányt Sallai Zoltán 2004-ben fogta Tiszacsécsénél a Felső-Tiszából. A október 16-án Tiszabecsnél (742,8-743 fkm) folytatott halfaunisztikai vizsgálatunk megerősítő adatot szolgáltatott a 3 évvel korábbi észlelés mellé. IUP-12-es típusú elektromos halászgépünkkel más reofil fajok egyedei mellett 2 fiatal, egynyaras vaskos csabakot is sikerült kiemelnünk az átlátszó, sekély vízből. Előkerülésük azt mutatja, valóban indokolt a faj hazai védettsége, hiszen lesodródó példányai alkalmanként eljutnak hozzánk. Györe Károly LEÁNYKONCÉR (RUTILUS PIGUS VIRGO) A BODROGBAN A történelmi Bodrogköz állapotfelmérése című projekt keretében november 1-én halfaunisztikai célú adatgyűjtést végeztünk a Bodrog folyó hazai szakaszán. Hajónkat Felsőbereckinél, a bal parti strandnál tettük vízre. A vízre szállást követően megkezdtük a halászatot és a vízfenéken, az A Bodrogból fogott fiatal leánykoncér (Sallai Zoltán felvétele) elektromos halászgép anódjának hálójába egy ritkán megfigyelt halfaj akadt. A 9 cm körüli halat az alsó állású szája, fehéres szemgyűrűje, tiszta, sárgás színű páros és farkalatti úszói, valamint a hátúszójában megszámolt 11 osztott sugár alapján leánykoncérnak határoztam. A halat a meghatározást és fotózást követően szabadon engedtük. Szlovákiai munkatársaktól szerzett információk alapján tudjuk, hogy a szlovákiai szakaszon többször előkerült már egyegy példány. A fajt Harka Ákos és Sallai Zoltán A Bodrog Felsőbereckinél (Harka Ákos felvétele) Magyarország halfaunája című könyve ugyan a hazai Bodrogból is jelzi, de csak egy, a Magyar Horgász rekordlistáján szereplő, 1,9 kilogrammos bodorkaként közölt fotó revíziója alapján. A közvetlen bizonyíték csak most került elő. A halászatban Lontay László és ifj. Orcsik Tibor is közreműködött, akiknek ezúton is hálás köszönetet mondok. Sallai Zoltán

12 SELYMES DURBINCS (GYMNOCEPHALUS SCHRAETSER) ÉS AMURGÉB (PERCCOTTUS GLENII) A HORTOBÁGY-BERETTYÓBÓL A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából június 6-án a Hortobágy- Berettyón végeztünk halfaunisztikai célú monitorozást. A Villogó-csatorna torkolatától indultunk, a halászatot csónakból végeztük. A Villogó-csatorna torkolata alatt kb. 2 km-rel, az Ecsegfalva közigazgatási határában lévő bal parti sziget felett 150 méterrel, a vízfenéken egy adult selymes durbincsot (Gymnocephalus schraetser) sikerült fognunk. A halat a fotózást követően szabadon engedtük. A halászat során egész nap szinte végig esett az eső, így ezúton is szeretnék köszönetet mondani ifj. Orcsik Tibornak, aki velem együtt végig kitartott a mostoha időjárás ellenére. Említést érdemel még, hogy két mintaszakaszon is sikerült amurgébet (Perccottus glenii) fognunk, amit korábban Selymes durbincs a Hortobágy-Berettyóból (Sallai Z. felvétele) még nem észleltünk, valamint 3 mintaszakaszon fogtunk 1-1 domolykót (Leuciscus cephalus), ami korábban csak horgászok zsákmányából volt ismert, továbbá a Nagykunsági-főcsatorna torkolatánál több adult folyami géb (Neogobius fluviatilis) is előkerült. HÍREINK SUJTÁSOS KÜSZ (ALBURNOIDES BIPUNCTATUS) A ZALA FOLYÓBÓL Sallai Zoltán A Natura 2000-es halfajok magyarországi elterjedésének felmérése kapcsán a Zala folyó hazai szakaszán több helyen is gyűjtöttünk adatokat május 28-án Zalalövőnél, a 86-os számú főút hídja alatt, a vízvisszatartó műtárgy alvizén egy adult sujtásos küszt (Alburnoides bipunctatus) sikerült fogunk. A halászatot vízben gázolva, egy kisteljesítményű akkumulátoros halászgéppel végeztük. A halat a meghatározást követően a helyszínen elengedtük. Korábban már több kutató is vizsgálta a folyót, de sujtásos küszt egyikük sem jelzett a Zala vízgyűjtőjéről. A kifogott egyed feltehetőleg az utóbbi évek rendszeres pisztrángtelepítéseivel, potyautasként került a Zalába. Sallai Zoltán TOVÁBB TERJED A TISZÁBAN A TARKA GÉB (PROTERORHINUS MARMORATUS) Miután 2007 nyarán a Bodrog teljes hazai szakaszáról előkerült a tarka géb, feltételezhető volt, hogy a Tiszában is följebb haladt, s a Bodrog torkolata fölött is jelen van. Azt is valószínűsíteni lehetett, hogy a terjedése itt kevésbé gyors, mint a lassú folyású Bodrogban, de erre vonatkozó konkrét adatokkal nem rendelkeztünk. Feltevésünk igazolására augusztus 8-án gyűjtőutat szerveztünk a Tokaj fölötti Tiszaszakaszra. A faj kimutatásával elsőként Tiszakanyárnál ( fkm) próbálkoztunk, majd a lejjebb eső dombrádi üdülőtelepnél (591- A Bodrog Felsőbereckinél (Harka Á. felvétele) 592 fkm), de eredménytelenül. Végül Tiszabercel

13 fölött, a Bel-főcsatorna torkolatánál ( fkm) került elő egy adult példány, bizonyítva, hogy a tarka géb terjedése a Tiszában is folytatódik. Új lelőhelyünk mintegy 25 folyamkilométerrel esik feljebb a Bodrog torkolatától. Harka Ákos, Szepesi Zsolt A FOLYAMI GÉB (NEOGOBIUS FLUVIATLIS) MEGJELENÉSE A SAJÓBAN A Natura 2000-es halfajok monitorozása során november 6-án a Sajó jobb parti zátonyán, 200 méterrel a kesznyéteni híd felett két adult folyami gébet sikerült fognunk elektromos halászgéppel. A folyami gébek a litorális zóna homokos fövenyéből kerültek elő. A faj hazai terjeszkedésével számos publikáció foglalkozik, nagy vonalakban a tiszai terjeszkedése is ismert, a Sajóból azonban eddig még nem került elő. Lelőhelyünk a Tiszától több mint 10 kilométerre esik, tehát a faj felhatolása a Sajóba megkezdődött, és várhatóan a jövőben tovább folytatódik. A Sajó Kesznyétennél (Harka Á. felvétele) A Sajóból fogott folyami gébek egyike (Sallai Z. felvétele) Egyelőre azonban bár az rszághatárig végighalásztuk a folyót másutt nem találkoztunk vele. A faj további terjesz-kedését célszerű lenne figyelemmel kísérni. A folyami gébek mellett 6 tarka gébet Proterorhinus marmoratus) is fogtunk, ez azonban csak megerősítő adat, mert a fajt Harka és Szepesi már 2004-ben kimutatta a Sajónak erről a szakaszáról. Sallai Zoltán HÍREINK TISZAFÜREDI TANÁCSKOZÁS A TISZA HALAIRÓL A Magyar Haltani Társaság a tiszafüredi halas napok egyik programpontjaként a Tisza-tó fővárosában tartotta évi előadóülését, amelynek fő témája a tiszai halállomány helyzetének értékelése volt. A tanácskozáson a szakma más, jeles képviselői mellett jelen volt dr. Pintér Károly, az FVM osztályvezetője, a halászati ágazat irányítója, valamint dr. Orosz Sándor, aki a Haltermelők Országos Szövetsége ügyvezetőjeként és az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának alelnökeként két oldalról is érintett e témában.

14 A tanácskozást dr. Aradi Csaba ökológus, a Tisza-tó kormánybiztosa nyitotta meg, kiemelve a Tiszán folyó ökológiai-természetvédelmi kutatások fontosságát. Ugyanezt hangsúlyozta bevezető előadásában dr. Nagy Sándor Alex, a Debreceni Egyetem Hidrobiológiai Tanszékének vezetője, aki halfaunánk hasznosítása vonatkozásában a természetvédelmi, halászati és horgászati érdekek A tanácskozás bevezető előadása (Jakab Tibor felvétele) összehangolását sürgette, aláhúzva, hogy minden hasznosítás feltétele a halak számára közegül szolgáló, megfelelő mennyiségű és minőségű víz biztosítása. A partiumi dr. Wilhelm Sándor előadásából kitűnt, hogy a probléma nagyon is időszerű, mert a Felső-Tisza romániai vízgyűjtőjén jelenleg is számos veszélyforrás fenyegeti a vízi élővilágot. Ezek közül legjelentősebbek a színesfémek bányászatával és feldolgozásával kapcsolatos tevékenységek, hiszen számos helyi példa jelzi a nehézfémekkel terhelt vizek faunájának degradálódását. Ezt követően Halasi-Kovács Béla előbb azokat a változásokat vette számba előadásában, amelyek a Tisza-tó fölötti hazai Tisza-szakasz halfaunájában történtek az idők során, majd az Európai Unió által megkövetelt monitorozási feladatokról és a hazai vízminősítési rendszer korszerűsítésének szükségességéről szólt. A záró előadásban dr. Harka Ákos közel 4 évtized kutatási tapasztalatai alapján mutatta be a Tisza-tó halállományát, külön elemezve a gazdaságilag legfontosabb halfajok állományváltozásait, amelyek alapján következtetni lehet az eljövendő állapotokra is. A tanácskozás végkövetkeztetései közül kiemelhető, hogy a Tisza napjainkra lényegében kiheverte a évi cianidkatasztrófa következményeit, de a vizeink tisztaságáért, a fenyegető veszélyek elhárításáért még nagyon sokat kell tennünk, keresve az együttműködés lehetőségeit a szomszédos országokkal. A Tisza-tóra nézve fontos tanulság, hogy ott nem alkalmazható sem a halastavakon, sem az állandó vizű tározókon szokásos halgazdálkodási gyakorlat. A túlnyomórészt időszakos vízborítású terület egyedi bánásmódot kíván, amelyez a folyamatosan végzett haltani kutatás, a halállomány mindenkori állapotának naprakész ismerete adhat alapot. Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet a szakemberek, hogy a tározó biológiai értelemben öregedik, egyre kevésbé biztosít a halai számára megfelelő táplálkozó-, ívó- és telelőhelyeket. Áldozni kell tehát ezek megújítására, de ha a szükséges beavatkozások megtörténnek, a Tiszató még évtizedeken át sok örömet szerezhet a vizek és halak szerelmeseinek. Tiszafüred önkormányzata örömmel adott helyet és támogatást a tanácskozás megrendezéséhez, hiszen a Tisza-tó vízminősége és halállománya a térség turizmusa szempontjából alapvető fontosságú. A rendezvény a város vezetői részéről is megkülönböztetett figyelmet kapott: Pintér Erika polgármester asszony, Szűcs István alpolgármester és dr. Baranya Pál jegyző végig jelen volt, s figyelemmel kísérte a tanácskozást.

15 MAGYAR BUCÓ (ZINGEL ZINGEL) A ZAGYVÁBAN A magyar bucó zagyvabeli előfordulásáról elsőként Herman Ottó adott hírt. Közelebbi lelőhelyként A magyar halászat könyve címmel 1887-ben megjelent munkájában a folyó torkolat körüli szakaszát jelölte meg (p. 646.). Vásárhelyi István A Zagyva halfaunája című, kéziratban ránk maradt dolgozatában amely valószínűsíthetően az 1960-as évek elején keletkezett a magyar és német bucó folyóbeli előfordulásáról a következők olvashatók: Mind kettőt Herman, Vutskits és a Fauna Katalógus is felsorolja. Régebben általánosan el voltak terjedve. Ma azonban csak az Ujszász és Szolnok közötti szakaszról ismerem őket. Az 1980-as évektől napjainkig több tanulmány is napvilágot látott a Zagyva halairól, bucókról azonban egyik sem tesz említést. Tiszabeli jelenlétük Szolnoknál ismert, ezért alkalmi megjelenésük a Zagyvában feltételezhető volt, de csak a torkolati szakaszon. Bizonyító példány azonban onnan sem került elő, ezért Harka és Sallai Magyarország halfaunája c., 2004-ben kiadott könyvében a bucófajok lelőhelyei között nem szerepel a Zagyva. Meglepetésünkre azonban augusztus 29-én a torkolattól légvonalban is 40 kilométerre lévő Jászberénynél a fokozottan védett, Ft eszmei értékű magyar bucónak egy gyönyörűen fejlett, 31 centiméteres példánya került elő. Irreális lett volna azt feltételezni, hogy a folyóban csupán egyetlen magyar bucó él, ám ha több, akkor mások is észlelhették. S valóban, 2007 végén a horgászok beszámolóit Magyar bucó a Zagyva jászberényi szakaszáról (Harka Á. felvétele) tartalmazó fórumon (www.haldorado. hu) két Zagyvára vonatkozó fogási adatot is találtunk. Az egyiket közreadó Oldal Istvánnal sikerült kapcsolatba lépni, így megtudtuk, hogy október 30-án a jászberényi lelőhelytől alig néhány kilométerrel lejjebb fekvő Jászteleknél akadt horgára egy kb. 28 centiméteres példány. Szerencsére a hal szája szélébe akadt horgot könnyen ki tudta szabadítani, így azt komoly sérülés nélkül engedhette vissza élőhelyére. Vízügyi értékelés szerint (ktvktvf.zoldhatosag.hu/menu/allapotjelentesek/koti-ktvf_ Allapotertekeles_2006.pdf) a Zagyva vízminőségében lényeges változás nem történt az utóbbi években. Ám ha az oldott oxigén koncentrációjának 1991-től 2005-ig terjedően rendelkezésünkre álló adataihoz trendvonalat illesztünk, határozott javulás látszik a folyó Jászberény alatti szakaszán oldott oxigén (mg/l)

16 Az oxigéntartalom növekedésével egyidejűleg tapasztalható volt néhány veszélyes szennyezőanyag mennyiségének a csökkenése is, ezért feltételezhető, hogy a faj visszatérése mégiscsak a vízminőség javulásának köszönhető. A fogások alapján mindenesetre úgy tűnik, hogy a magyar bucó ha még ritkaságszámba megy is újra jelen van a Zagyva Jászberény alatti szakaszán, amelynek vízminősége a Tarna hígító hatása következtében lényegesen kedvezőbb, mint a felső részeké. Szepesi Zsolt, Harka Ákos A TISZAI INGOLA (EUDONTOMYZON DANFORDI) ÚJABB LELŐHELYEI A TISZÁBAN Úgy tűnik, hogy a tiszai ingola jelenbeli előfordulását még mindig nem ismerjük kellőképpen a hazai Tisza-szakaszon. Első, 1990-ből származó adatát egy halásztól kapott információ alapján Harka jelezte Tiszabecsről, 2000-ben Sallai és Györe fogott bizonyító példányokat Tivadarnál, 2006-ban pedig a Kisar alatti folyószakaszról mutatta ki a lárváját Jakab és Harka. Legújabb lelőhelyeire szeptember 29-én találtunk rá a Tisza nagyvarsányi és gyürei szakaszán, amelyek a folyás irányában lefelé mintegy 25 km távolságra esnek az eddig legalsóként nyilvántartott Kisar alatti lelőhelytől. A 7 kilowattos elektromos mintavevővel végzett faunisztikai vizsgálat során két adult tiszai ingolát fogtunk. A Kifejlett tiszai ingola (Harka Á. felvétele) nagyvarsányi példány egy homokpadról került elő, ahol a víz kb. 60 cm mély volt, és lassan áramlott. A lelőhely pontos EOV-koordinátái: , A gyürei példányt egy természetes magaspart mellől, homokos-iszapos aljzatú élőhelyről fogtuk. A vízmélység itt 1,5 méter volt, a víz sebessége közepes. A lelőhely EOV-koordinátái: , Érdemes lenne a jövőben alaposabban megvizsgálni a Vásárosnamény és Záhony közötti teljes Tisza-szakaszt, mert a fajnak további lelőhelyei lehetnek itt. AMURGÉB (PERCCOTTUS GLENII) A BALATONNÁL Halasi-Kovács Béla, Antal László A Magyarországon 1997-ben kimutatott amurgéb napjainkig csak a Tisza vízrendszeréből volt ismert, Erős és munkatársai azonban április 22-én a Balaton vízgyűjtőjén megtalálták a faj első dunántúli példányát (cikkük a Halászat jelen számában olvasható.) A hal a Marótvölgyi-csatorna középső, közigazgatásilag Nemesvidhez tartozó, Kisvidnél húzódó szakaszán került elő, amely légvonalban kb. 21 km távolságra esik a Balatontól. Nászruhás hím amurgéb (Harka Á. felvétele)

17 2008. június 25-én a Marót-völgyi-csatorna főnyedi szakaszán halászva a fajnak egy újabb adult példányára találtunk. Ez a lelőhely mintegy 8 km távolságra van a Balatontól, EOVkoordinátái: X ,1411, Y ,0447. Kísérő fajai a nagy dominanciájú lápi póc (Umbra krameri), valamint a vágócsík (Cobitis elongatoides), a réticsík (Misgurnus fossilis) és a csuka (Esox lucius). Általános tapasztalat, hogy azokon az élőhelyeken, ahol az amurgéb megjelenik, a lápi póc visszaszorul, vagy akár el is tűnhet. Sajnos nem ismert olyan módszer, amellyel a baj megelőzhető lenne, de a folyamat időbeli lefutását és a bekövetkező változásokat figyelni kell. Harka Ákos, Megyer Csaba, Bereczki Csaba HÍREINK SIKERES KONFERENCIA A Magyar Haltani Társaság szeptember én a Debreceni Egyetemen rendezte meg a II. Magyar Haltani Konferenciát. A rendezvényen elsősorban faunisztikai, ökológiai, populációbiológiai témájú előadások szerepeltek, de hallhattunk a halászat jogi szabályozásának megoldatlan kérdéseiről is. Minden előadást megbeszélés, értékelés, vita követett, így a rendezvény sikeres fórumává vált a természtesvízi haltani kutatásoknak. SZILVAORRÚ KESZEG (VIMBA VIMBA) AZ EGER-PATAKBAN A szilvaorrú keszeg eredetileg a félsós tengeröblök folyóvizekbe fölvándorló hala volt, amelynek az idők folyamán állandóan édesvízben élő populációi is kialakultak. A magyarországi állományok ez utóbbi csoportba tartoznak. Áramláskedvelő faj, amely a közepes méretű és nagyobb folyók paduczónájától a torkolatig bárhol előfordulhat. Nagyobb állományai rendszerint a márnazóna alsó és a dévérzóna felső határán alakulnak ki, de ez folyónként változhat. A kis folyókban és mellékpatakokban rendszerint csak a befogadó folyóban élő Fiatal szilvaorrú keszeg (Harka Á. felvétele) állomány felúszó ivadékai fordulnak elő. A duzzasztás miatt lelassult folyószakaszokat nem kedveli a szilvaorrú keszeg, így érthető, hogy a Tisza-tó területére eső Tisza-szakaszról már évtizedek óta nem került elő. Éppen ezért jelentett meglepetést, hogy a Tisza-tóba torkolló Eger-patak Borsodivánka feletti alsó szakaszáról július 27-én a fajnak egy másodnyarasra becsült fiatal példánya került elő. Feltehetőleg egy áradással a Tisza-tó területére sodródott ivadék keresett magának élőhelyet a sóderes medrű, megfelelő sodrással rendelkező patakszakaszon. Szepesi Zsolt, Harka Ákos

18 HÁROM ÉVTIZED MÚLTÁN ISMÉT ELŐKERÜLT A SUJTÁSOS KÜSZ (ALBURNOIDES BIPUNCTATUS) A CUHAI-BAKONY-ÉRBŐL Amíg az Alpokalja és az Északi-középhegység vidékéről számos lelőhelye ismert a sujtásos küsznek, a Dunántúli-középhegységből eredő vizekben ritkaságnak számít. Csekély számú bakonyi lelőhelyeinek egyikeként a Cuhai-Bakony-eret tartottuk számon, amelynek a bakonybánki, síkságra érkező szakaszán 1976-ban mutatták ki jelenlétét a zirci Bakony Múzeum munkatársai. A 3 évtizede történt első és mindeddig egyetlen észlelést követően a faj nem került elő a patakból, 2007 júniusában azonban a korábbi lelőhelyétől néhány kilométerrel lejjebb fekvő Mezőörsnél ismét sikerült megtalálni. Az újabb észlelés arra mutat, hogy a patak Bakonybánk és Mezőörs közötti szakaszán a A Bakony vidékén ritkaság a sujtásos küsz (Harka Á. felvétele) fajnak egy kicsiny létszámú, de stabil populációja él. Nagy Lajos, Harka Ákos TARKA GÉB (PROTERORHINUS MARMORATUS) A BODROG TELJES HAZAI SZAKASZÁN A Tisza magyarországi szakaszán első ízben 1957-ben, Szegednél mutatták ki a tarka gébet (Berinkey L.). Az észak felé kezdetben lassan, majd egyre gyorsuló ütemben terjeszkedő kis halat 1988-ban Tiszafürednél (Harka Á.), 2000-ben Tiszalöknél (Györe K.) észlelték. Ezt követően a Bodrogba is behatolt, ahol 2003-ban Olaszliszkánál A tarka géb a Bodrog teljes hazai szakaszát meghódította (Harka Ákos felvétele) találtak rá az első példányra (Sallai Z.). További terjedése a lassú folyóban előre látható volt, és ez 2007 júliusában be is bizonyosodott. A Bodrog 9 vizsgált helyszíne közül hétről előkerült a tarka géb, amelynek összesen 39 példányával találkoztunk. A már említett Olaszliszka fölött megtaláltuk Sárazsadánynál és Sárospataknál (8, illetve 10 példány), továbbá Felsőbereckinél, a szlovák határ közelében is (2 példány). Elmondható tehát, hogy 2007-re a spontán terjedő tarka géb a Bodrog teljes hazai szakaszán meghonosodott, s bizonyosra vehető, hogy már Szlovákia területére is átlépett. Harka Ákos, Csipkés Roland

SELYMES DURBINCS (GYMNOCEPHALUS SCHRAETSER) ÉS AMURGÉB (PERCCOTTUS GLENII) A HORTOBÁGY-BERETTYÓBÓL

SELYMES DURBINCS (GYMNOCEPHALUS SCHRAETSER) ÉS AMURGÉB (PERCCOTTUS GLENII) A HORTOBÁGY-BERETTYÓBÓL SELYMES DURBINCS (GYMNOCEPHALUS SCHRAETSER) ÉS AMURGÉB (PERCCOTTUS GLENII) A HORTOBÁGY-BERETTYÓBÓL A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából 2008. június 6-án a Hortobágy- Berettyón végeztünk

Részletesebben

VASKOS CSABAK (LEUCISCUS SOUFFIA AGASSIZI) TISZABECSNÉL

VASKOS CSABAK (LEUCISCUS SOUFFIA AGASSIZI) TISZABECSNÉL HÍREINK 2008-4 VASKOS CSABAK (LEUCISCUS SOUFFIA AGASSIZI) TISZABECSNÉL A vaskos csabak Heckelnek a Drávát közelebbi lelőhely nélkül említő, valamint Krieschnek a Vágra vonatkozó, meglehetősen bizonytalan

Részletesebben

Folyami géb a Gyöngyös-patak viszneki szakaszáról (Szepesi Zsolt felvétele)

Folyami géb a Gyöngyös-patak viszneki szakaszáról (Szepesi Zsolt felvétele) Hírek 2009-4 A FOLYAMI GÉB (NEOGOBIUS FLUVIATILIS) TERJEDÉSE A ZAGYVA VÍZRENDSZERÉBEN Nincs pontos adatunk arról, hogy a Tiszában délről észak felé nyomuló folyami géb mikor jelent meg a Zagyvában, az

Részletesebben

FEKETESZÁJÚ GÉB (NEOGOBIUS MELANOSTOMUS) AZ IPOLYBAN

FEKETESZÁJÚ GÉB (NEOGOBIUS MELANOSTOMUS) AZ IPOLYBAN Híreink 2010-1 FEKETESZÁJÚ GÉB (NEOGOBIUS MELANOSTOMUS) AZ IPOLYBAN A feketeszájú vagy más néven kerekfejű géb hazai előfordulását 2001-ben, a Duna gödi szakszán sikerült bizonyítani. A faj azóta néhány

Részletesebben

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Bevezető Egyesületünk a rendkívül száraz 00-ik év után 00-ben tovább folytatta a cserháti patakok halfaunisztikai felmérését. A két év leforgása alatt a

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Halőri vizsga felkészítő

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Halőri vizsga felkészítő Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Halőri vizsga felkészítő NÉBIH - Halászati őri ismeretek Felkészülést elősegítő tananyag a halászati őri vizsgára (105 oldal). Alapvető tudás (halfajfelismerés)

Részletesebben

A hallgatóság (Papp Gábor felvétele)

A hallgatóság (Papp Gábor felvétele) KÖZGYŰLÉS ÉS KONFERENCIA A Magyar Haltani Társaság 2011. március 18-án taggyűlést tartott, amelyen jóváhagyta az egyesület múlt évi tevékenységéről tartott beszámolót és a 2011. évi munkatervet. A taggyűlés

Részletesebben

Kisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján

Kisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján Kisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján Halasi-Kovács Béla tudományos munkatárs Halászati és Öntözési Kutatóintézet

Részletesebben

Pisces Hungarici 3 (2009) A HERNÁD JOBB OLDALI MELLÉKVÍZFOLYÁSAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA

Pisces Hungarici 3 (2009) A HERNÁD JOBB OLDALI MELLÉKVÍZFOLYÁSAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA A HERNÁD JOBB OLDALI MELLÉKVÍZFOLYÁSAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA INVESTIGATION ON THE FISH FAUNA OF THE RIGHT-SIDE TRIBUTARIES OF HERNÁD RIVER HARKA Ákos 1, SZEPESI Zsolt 2 1 Magyar Haltani Társaság,

Részletesebben

---------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------- Segítségüket szeretném kérni az alábbi hal meghatározásához. Még 2012 nyarán fogtam Dombóvár közelében, egy alig 20 cm széles csatornaszerű vízállásban (a víz gerinctelen élővilágának feltérképezése közben),

Részletesebben

Pisces Hungarici 2 (2007) A CUHAI-BAKONY-ÉR HALAI FISHES OF THE CUHAI-BAKONY-ÉR STREAM

Pisces Hungarici 2 (2007) A CUHAI-BAKONY-ÉR HALAI FISHES OF THE CUHAI-BAKONY-ÉR STREAM A CUHAI-BAKONY-ÉR HALAI FISHES OF THE CUHAI-BAKONY-ÉR STREAM HARKA Ákos 1, NAGY Lajos 2 1 Magyar Haltani Társaság, Tiszafüred, mhtt@freemail.hu 2 Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság, Csopak Kulcsszavak:

Részletesebben

A IV. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA PROGRAMJA

A IV. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA PROGRAMJA MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG A IV. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA PROGRAMJA DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Állattenyésztés-tudományi

Részletesebben

A HEJŐ PATAK VÍZRENDSZERÉNEK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA STUDY OF THE HEJŐ BROOK WATERSHED FISH FAUNA

A HEJŐ PATAK VÍZRENDSZERÉNEK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA STUDY OF THE HEJŐ BROOK WATERSHED FISH FAUNA I. Magyar Haltani Konferencia (Supplement kötet) MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG PISCES HUNGARICI I. - I. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA, (SUPPLEMENT KÖTET) A HEJŐ PATAK VÍZRENDSZERÉNEK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA

Részletesebben

FEKETESZÁJÚ GÉB (NEOGOBIUS MELANOSTOMUS) A RÁBÁBAN

FEKETESZÁJÚ GÉB (NEOGOBIUS MELANOSTOMUS) A RÁBÁBAN Híreink 2007-4 FEKETESZÁJÚ GÉB (NEOGOBIUS MELANOSTOMUS) A RÁBÁBAN A magyar halfaunából 2001 óta ismert feketeszájú géb a ponto-kaszpikus térség invazív fajainak egyike. Első hazai példányai Göd térségében

Részletesebben

Rejtvények 2014. Januári feladvány. Februári feladvány. /A megfejtések a feladványok után találhatóak/

Rejtvények 2014. Januári feladvány. Februári feladvány. /A megfejtések a feladványok után találhatóak/ Rejtvények 2014 /A megfejtések a feladványok után találhatóak/ Januári feladvány Februári feladvány Márciusi feladvány Áprilisi feladvány Májusi feladvány Júniusi feladvány Júliusi feladvány Augusztusi

Részletesebben

CSUPASZTORKÚ GÉB (NEOGOBIUS GYMNOTRACHELUS) AZ IPOLYBAN

CSUPASZTORKÚ GÉB (NEOGOBIUS GYMNOTRACHELUS) AZ IPOLYBAN Híreink 2010-2 CSUPASZTORKÚ GÉB (NEOGOBIUS GYMNOTRACHELUS) AZ IPOLYBAN A csupasztorkú géb első hazai előfordulását a Szigetközben észlelték 2004-ben. A faj azóta a Duna teljes magyarországi szakaszán és

Részletesebben

A III. Magyar Haltani Konferencia programja és előadás-kivonatai

A III. Magyar Haltani Konferencia programja és előadás-kivonatai Magyar Haltani Társaság A III. Magyar Haltani Konferencia programja és előadás-kivonatai Debreceni Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattenyésztéstudományi Intézet, Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak)

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak) Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak) Vízi élettájak Faciál (vízfelszíni élettáj) Fitál (makrovegetáció borítású vízi

Részletesebben

Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról

Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról 2. sz. melléklet 2009. szeptember 17. Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról Réti csík (Misgurnus fossilis) telepítés az 1. sz. Illés-tó halmegtartó képességének tesztelésére (a jobb

Részletesebben

Fiatal galócák (Hucho hucho) a Felső-Tiszáról

Fiatal galócák (Hucho hucho) a Felső-Tiszáról A Magyar Haltani Társaság 2013. évi hírei Fiatal galócák (Hucho hucho) a Felső-Tiszáról 2008. március 15-én a Felső-Tiszán galócák (Hucho hucho) után kutattunk. Csónakkal csorogtunk és halásztunk a Batár

Részletesebben

Pisces Hungarici 7 (2013) 85 96

Pisces Hungarici 7 (2013) 85 96 Pisces Hungarici 7 (2013) 85 96 A halfauna vizsgálata a kelet magyarországi Eger patak vízrendszerén Investigation of the fish fauna in the drainage system of the Eger Brook (Eastern Hungary) Harka Á.

Részletesebben

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

TERMETES GALÓCA (HUCHO HUCHO) A DUNÁBÓL

TERMETES GALÓCA (HUCHO HUCHO) A DUNÁBÓL A Magyar Haltani Társaság hírei, 2012 TERMETES GALÓCA (HUCHO HUCHO) A DUNÁBÓL Szívesen tartózkodik a sodrottabb mederrészek gödreiben, a meredekebb partok öbleiben, a kövezések alatt és a kavicspadok alsó

Részletesebben

A Puszta 1998. 1/15, pp. 168-172.

A Puszta 1998. 1/15, pp. 168-172. A Puszta 1998. 1/15, pp. 168-172. NÉHÁNY ADAT A KIS-SÁRRÉT HALFAUNÁJÁRÓL SALLAI ZOLTÁN 1, SZARVAS DR. GYÖRE KÁROLY 2, SZARVAS 1 NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 2 HALTENYÉSZTÉSI KUTATÓ INTÉZET 1998 1.

Részletesebben

A résztvevők köszöntése (Papp Gábor felvétele) A hallgatóság (Papp Gábor felvétele)

A résztvevők köszöntése (Papp Gábor felvétele) A hallgatóság (Papp Gábor felvétele) A résztvevők köszöntése (Papp Gábor felvétele) KÖZGYŰLÉS ÉS KONFERENCIA A Magyar Haltani Társaság 2011. március 18-án taggyűlést tartott, amelyen jóváhagyta az egyesület múlt évi tevékenységéről tartott

Részletesebben

Pisces Hungarici 2 (2007) A VÍZMINŐSÉG JAVULÁSÁNAK HATÁSA A SAJÓ MAGYAR SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJÁRA

Pisces Hungarici 2 (2007) A VÍZMINŐSÉG JAVULÁSÁNAK HATÁSA A SAJÓ MAGYAR SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJÁRA A VÍZMINŐSÉG JAVULÁSÁNAK HATÁSA A SAJÓ MAGYAR SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJÁRA ROLE OF THE WATER QUALITY IMPROVEMENT ON THE FISH FAUNA IN THE HUNGARIAN SECTION OF SAJÓ RIVER HARKA Ákos 1, SZEPESI Zsolt 2, HALASI-KOVÁCS

Részletesebben

Pisces Hungarici 4 (2010) VÁLTOZÁSOK A LASKÓ PATAK HALFAUNÁJÁBAN CHANGE IN THE FISH FAUNA OF THE LASKÓ BROOK (EAST HUNGARY)

Pisces Hungarici 4 (2010) VÁLTOZÁSOK A LASKÓ PATAK HALFAUNÁJÁBAN CHANGE IN THE FISH FAUNA OF THE LASKÓ BROOK (EAST HUNGARY) VÁLTOZÁSOK A LASKÓ PATAK HALFAUNÁJÁBAN CHANGE IN THE FISH FAUNA OF THE LASKÓ BROOK (EAST HUNGARY) Szepesi Zsolt 1, Harka Ákos 2 1 Omega Audit Kft., Eger, szepesizs@freemail.hu 2 Magyar Haltani Társság,

Részletesebben

A Magyar Haltani Társaság 2014. évi hírei

A Magyar Haltani Társaság 2014. évi hírei A Magyar Haltani Társaság 2014. évi hírei Az év hala ötödször A Magyar Haltani Társaság minden természetkedvelő ember örömére ötödször is kiírta az év hala pályázatot, amelynek legfőbb célja a hazai őshonos

Részletesebben

Pisces Hungarici 6 (2012) ÁRVIZEK HATÁSA EGY KIS FOLYÓ, A TARNA HALKÖZÖSSÉGÉRE

Pisces Hungarici 6 (2012) ÁRVIZEK HATÁSA EGY KIS FOLYÓ, A TARNA HALKÖZÖSSÉGÉRE ÁRVIZEK HATÁSA EGY KIS FOLYÓ, A TARNA HALKÖZÖSSÉGÉRE EFFECT OF FLOODING ON THE FISH COMMUNITY OF A SMALL RIVER (TARNA RIVER, TISZA BASIN, HUNGARY) SZEPESI Zs. 1, HARKA Á. 2 1 Omega-Audit Kft., Eger 2 Magyar

Részletesebben

Pisces Hungarici 2 (2007)

Pisces Hungarici 2 (2007) EGY MESTERSÉGES KISVÍZFOLYÁS, A MÁTRAALJAI CSEH-ÁROK HALFAUNÁJÁNAK JELLEGZETESSÉGEI, ÉS AZ ALBURNOIDES BIPUNCTATUS (BLOCH, 1782) HELYI POPULÁCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA THE CHARACTERISTICS OF THE FISHFAUNA OF

Részletesebben

Az őshonos halaink védelmében

Az őshonos halaink védelmében Az őshonos halaink védelmében Sallai Zoltán Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság NIMFEA Természetvédelmi Egyesület Magyar Haltani Társaság Szarvas, 2008. május 14-15. A hazai gerincesek védettsége 100%

Részletesebben

Pisces Hungarici 3 (2009) NÉHÁNY VÍZTEST HALÁLLOMÁNYÁNAK FELMÉRÉSE A KIS-BALATON TÉRSÉGÉBEN

Pisces Hungarici 3 (2009) NÉHÁNY VÍZTEST HALÁLLOMÁNYÁNAK FELMÉRÉSE A KIS-BALATON TÉRSÉGÉBEN NÉHÁNY VÍZTEST HALÁLLOMÁNYÁNAK FELMÉRÉSE A KIS-BALATON TÉRSÉGÉBEN A FISH STOCK SURVEY ON A FEW WATER BODIES OF THE KIS-BALATON AREA ANTAL László 1, CSIPKÉS Roland 2, MÜLLER Zoltán 2 1 Debreceni Egyetem,

Részletesebben

---------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------- 2011 nyarán nyaralni voltunk a Magas-Fátrában, akkor találtam ezt a halacskát a Blatnica patakban. Biztos hogy kölönte, csak nem tudom, cifra vagy botos. A hossza úgy 7-8 cm volt. Tisztelettel K. Gy. A

Részletesebben

PISCES HUNGARICI A MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG IDŐSZAKOS KIADVÁNYA TOMUS II

PISCES HUNGARICI A MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG IDŐSZAKOS KIADVÁNYA TOMUS II PISCES HUNGARICI A MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG IDŐSZAKOS KIADVÁNYA TOMUS II Magyar Haltani Társaság Debrecen Tiszafüred 2007 Pisces Hungarici a Magyar Haltani Társaság időszakos kiadványa ISSN 1789-1329 Pisces

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára?

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Takács Péter, Erős Tibor, Sály Péter, Specziár András, Vitál Zoltán, Dolezsai Anna, Bíró Péter MTA ÖK BLI, 8237, Tihany, Klebelsberg Kuno u.

Részletesebben

Természetvédelmi beavatkozás hatása egy dombvidéki kis vízfolyás halállományára. Kivonat

Természetvédelmi beavatkozás hatása egy dombvidéki kis vízfolyás halállományára. Kivonat Halászatfejlesztés 33 - Fisheries & Aquaculture Development (2011) 33:126-135 ISBN:978-963-7120-31-2 HAKI 2011 Természetvédelmi beavatkozás hatása egy dombvidéki kis vízfolyás halállományára Palkó Csaba

Részletesebben

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Vízlépcsők építése attraktív beruházások Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás

Részletesebben

Pisces Hungarici 2 (2007) A RÁCKEVEI-DUNA-ÁG HALKÖZÖSSÉGÉNEK FELMÉRÉSE SURVEY OF FISH COMMUNITY IN THE RÁCKEVEI DANUBE BRANCH

Pisces Hungarici 2 (2007) A RÁCKEVEI-DUNA-ÁG HALKÖZÖSSÉGÉNEK FELMÉRÉSE SURVEY OF FISH COMMUNITY IN THE RÁCKEVEI DANUBE BRANCH A RÁCKEVEI-DUNA-ÁG HALKÖZÖSSÉGÉNEK FELMÉRÉSE SURVEY OF FISH COMMUNITY IN THE RÁCKEVEI DANUBE BRANCH UGRAI Zoltán 1, GYÖRE Károly 2 1 Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség, Ráckeve, ugrai@rdhsz.hu 2 Halászati

Részletesebben

ADATOK A MECSEKI-HEGYSÉG

ADATOK A MECSEKI-HEGYSÉG A Puszta 1998. 1/15, pp. 24-32. ADATOK A MECSEKI-HEGYSÉG ÉS KÖRNYÉKE HALFAUNÁJÁHOZ SALLAI ZOLTÁN, SZARVAS NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 1998 1. BEVEZETÉS A hazai halfauna az elmúlt évben két új faunaelemmel

Részletesebben

Adatok a tízlábú rákok (Decapoda) magyarországi elõfordulásáról, különös tekintettel a cifrarák (Orconectes limosus) terjedésére

Adatok a tízlábú rákok (Decapoda) magyarországi elõfordulásáról, különös tekintettel a cifrarák (Orconectes limosus) terjedésére FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2011 35: 15 20 Adatok a tízlábú rákok (Decapoda) magyarországi elõfordulásáról, különös tekintettel a cifrarák (Orconectes limosus) terjedésére SZEPESI ZSOLT

Részletesebben

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 1-21.

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 1-21. Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 1-21. A BALATONI VÍZGYŰJTŐ HALÁLLOMÁNYAINAK ÖSSZETÉTELE Takács Péter* 1, Specziár András 1, Erős Tibor 1, Sály

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A folyó és mellékfolyó közötti kölcsönhatás vizsgálata a dunai és az ipolyi halfauna hosszú-idejű változásának elemzésével

A folyó és mellékfolyó közötti kölcsönhatás vizsgálata a dunai és az ipolyi halfauna hosszú-idejű változásának elemzésével Halászatfejlesztés 33 - Fisheries & Aquaculture Development (2011) 33:64-68 ISBN:978-963-7120-31-2 HAKI 2011 A folyó és mellékfolyó közötti kölcsönhatás vizsgálata a dunai és az ipolyi halfauna hosszú-idejű

Részletesebben

A Tisza folyó határszakaszának jelentősége Máramaros halfaunájának megőrzésében

A Tisza folyó határszakaszának jelentősége Máramaros halfaunájának megőrzésében Crisicum 3. pp.189-194. A Tisza folyó határszakaszának jelentősége Máramaros halfaunájának megőrzésében Iosif Béres - Gavril Ardelean Témafelvetés Máramaros a Keleti-Kárpátok északi szakaszának legnagyobb

Részletesebben

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK Prof. Dr. Faragó Sándor Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem A KÁRÓKATONA RENDELKEZÉSÉRE

Részletesebben

A BALATONI VÍZGYV NAK ÉS S A BEFOLYÓKON TAPASZTALT. cskozás 2012. 05 23 24., 24., Szarvas. http://pj.piotr.pagesperso orange.fr/pix/balaton.

A BALATONI VÍZGYV NAK ÉS S A BEFOLYÓKON TAPASZTALT. cskozás 2012. 05 23 24., 24., Szarvas. http://pj.piotr.pagesperso orange.fr/pix/balaton. A BALATONI VÍZGYV ZGYŰJTŐ HALFAUNÁJÁNAK NAK ÉRTÉKELÉSE ÉS S A BEFOLYÓKON TAPASZTALT HIDROBIOLÓGIAI PROBLÉMÁK K BEMUTATÁSA XXXVI. Halászati Tudományos Tanácskoz cskozás 2012. 05 23 24., 24., Szarvas http://pj.piotr.pagesperso

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

A dunai litorális és mélyvízi bentikus élőhelyek halállományainak összehasonlítása

A dunai litorális és mélyvízi bentikus élőhelyek halállományainak összehasonlítása A dunai litorális és mélyvízi bentikus élőhelyek halállományainak összehasonlítása Comparision of fish stocks in littoral and deep benthic habitats in the Danube elektromos kece Szalóky Zoltán MTA Ökológiai

Részletesebben

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK A HALÁSZAT JELENTŐSÉGE

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

Halfaunisztikai célú vizsgálatok a Bózsván

Halfaunisztikai célú vizsgálatok a Bózsván Halfaunisztikai célú vizsgálatok a Bózsván A vízvisszatartás természetvédelmi hatásának vizsgálata a Malom előtti réten Tanulmány Készítette: Sallai Zoltán E.V. 5540 Szarvas, I. KK. 10/24. Szarvas 2014.

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

Pisces Hungarici 2 (2007) NATURA 2000-ES HALFAJOK ELŐFORDULÁSA A DUNA HAZAI SZAKASZÁN

Pisces Hungarici 2 (2007) NATURA 2000-ES HALFAJOK ELŐFORDULÁSA A DUNA HAZAI SZAKASZÁN NATURA 2000-ES HALFAJOK ELŐFORDULÁSA A DUNA HAZAI SZAKASZÁN OCCURENCE OF PROTECTED FISHES OF THE NATURA 2000 SYSTEM IN THE HUNGARIAN SECTION OF THE DANUBE TÓTH Balázs 1, SEVCSIK András 2, ERŐS Tibor 3

Részletesebben

Pisces Hungarici 2 (2007) A MOSONMAGYARÓVÁRI DUZZASZTÓ HATÁSA A MOSONI-DUNA HALKÖZÖSSÉGÉNEK ELTERJEDÉSI MINTÁZATÁRA

Pisces Hungarici 2 (2007) A MOSONMAGYARÓVÁRI DUZZASZTÓ HATÁSA A MOSONI-DUNA HALKÖZÖSSÉGÉNEK ELTERJEDÉSI MINTÁZATÁRA A MOSONMAGYARÓVÁRI DUZZASZTÓ HATÁSA A MOSONI-DUNA HALKÖZÖSSÉGÉNEK ELTERJEDÉSI MINTÁZATÁRA THE EFFECT OF THE MOSONMAGYARÓVÁR DAM ON THE DISTRIBUTION PATTERNS OF FISH COMMUNITIES IN THE MOSONI DANUBE GYÖRE

Részletesebben

VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ

VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ CSAPAT NÉV: CSAPATKAPITÁNY NEVE: CSAPATKAPITÁNY ELÉRHETŐSÉGE: VASKERESZTES, 2013 02 25 FELADATOK I. Feladat: Iskolátok, vagy lakóhelyetek környékén biztosan

Részletesebben

Az I. Magyar Haltani Konferencia programja

Az I. Magyar Haltani Konferencia programja Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék MME Hajdú Bihari Csoportja Magyar Haltani Társaság Az I. Magyar Haltani Konferencia programja Debreceni Egyetem

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

Részletesebben

A Közép-Tisza-vidék árterületein ívó halfajok. Képes zsebhatározó

A Közép-Tisza-vidék árterületein ívó halfajok. Képes zsebhatározó A KözépTiszavidék árterületein ívó halfajok Képes zsebhatározó A nagykörűi hullámtéri Anyitató, melyet a tó természetes fokának helyreállításával keltettek újra életre Bevezetés A Tisza szabályozását 1846

Részletesebben

Pisces Hungarici 3 (2009) A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI LÁHN-PATAKON VÉGZETT REHABILITÁCIÓS MUNKÁLATOK HATÁSA A HALÁLLOMÁNYRA

Pisces Hungarici 3 (2009) A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI LÁHN-PATAKON VÉGZETT REHABILITÁCIÓS MUNKÁLATOK HATÁSA A HALÁLLOMÁNYRA A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI LÁHN-PATAKON VÉGZETT REHABILITÁCIÓS MUNKÁLATOK HATÁSA A HALÁLLOMÁNYRA THE EFFECTS OF THE REHABILITATION WORKS ON THE FISH POPULATION IN THE LÁHN-STREAM IN THE WESTERN REGION OF HUNGARY

Részletesebben

ORSZÁGOS HATÁLYÚ TILALMI IDŐSZAKOK, MÉRET- ÉS MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK, NEM FOGHATÓ HALFAJOK

ORSZÁGOS HATÁLYÚ TILALMI IDŐSZAKOK, MÉRET- ÉS MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK, NEM FOGHATÓ HALFAJOK ORSZÁGOS HATÁLYÚ TILALMI IDŐSZAKOK, MÉRET- ÉS MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK, NEM FOGHATÓ HALFAJOK Állami halászjeggyel vagy állami horgászjeggyel rendelkező személy nyilvántartott hal gazdálko dá si vízterületen

Részletesebben

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények Mohácsi Csilla A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A követelménymodul száma: 1223-06 A tartalomelem

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

Bodrog: A Bodrogról röviden

Bodrog: A Bodrogról röviden Bodrog: A Bodrogról röviden A Bodrog Kelet-Szlovákia és a Szovjet-Kárpátalja területén eredd Latorca. Ung, Laborca Ondava és Tapoly folyókból keletkezik. A szlovákiai Zemplén (Zemplin)-tól már Bodrog-ként

Részletesebben

A Mátra és környéke halfaunája

A Mátra és környéke halfaunája FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2006 30: 263 283 A Mátra és környéke halfaunája SZEPESI ZSOLT & HARKA ÁKOS ABSTRACT: Fishfauna of the Mátra mountains. Between 2003 and 2006 we investigated the

Részletesebben

A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk?

A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk? A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk? Turcsányi Béla Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és Specziár András MTA

Részletesebben

314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet. a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról

314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet. a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról 314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról A Kormány a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 71. 2. pontjában, a 15. tekintetében a közigazgatási

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 TOKAJ-HEGYALJA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 TOKAJ-HEGYALJA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-Magyarországi Környezetvédelmi

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés

Részletesebben

Pisces Hungarici 3 (2009) VÉDETT HALFAJOK ELTERJEDÉSE ÉS POPULÁCIÓDINAMIKÁJA A TAPOLCAI-MEDENCE PATAKJAIBAN

Pisces Hungarici 3 (2009) VÉDETT HALFAJOK ELTERJEDÉSE ÉS POPULÁCIÓDINAMIKÁJA A TAPOLCAI-MEDENCE PATAKJAIBAN VÉDETT HALFAJOK ELTERJEDÉSE ÉS POPULÁCIÓDINAMIKÁJA A TAPOLCAI-MEDENCE PATAKJAIBAN OCCURRENCE AND POPULATION DYNAMICS OF PROTECTED FISH SPECIES IN STREAMS OF THE TAPOLCA BASIN WEIPERTH András 1, FERINCZ

Részletesebben

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt

Részletesebben

Új horgászati és halászati szabályozás Magyarországon. Bardócz Tamás főosztályvezető

Új horgászati és halászati szabályozás Magyarországon. Bardócz Tamás főosztályvezető Új horgászati és halászati szabályozás Magyarországon Bardócz Tamás főosztályvezető Változó szabályozási környezet Új Btk. Új rendészeti tv. EU Közös Halászati Politika Változó társadalmi, gazdasági elvárások

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÉDETT ÉS VÉDENDŐ HALAI

MAGYARORSZÁG VÉDETT ÉS VÉDENDŐ HALAI MAGYARORSZÁG VÉDETT ÉS VÉDENDŐ HALAI Természetvédelmi oltalom alatt álló, Natura 2000-es, méretkorlátozással és fajlagos tilalmi időszakkal védett, valamint egész évben fogási tilalmat élvező halfajok

Részletesebben

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ADIUVANTIBUS GY. LAKATOS, I. MÉSZÁROS, A.S. NAGY, K. PECSENYE I. PÓCSI, M. SIPICZKI ET B. TÓTHMÉRÉSZ REDIGIT B. TÓTHMÉRÉSZ SUPPLEMENTUM OECOLOGICA HUNGARICA FASC. 23, 2010 ADIUVANTIBUS

Részletesebben

PISCES HUNGARICI A MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG IDŐSZAKI KIADVÁNYA TOMUS III

PISCES HUNGARICI A MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG IDŐSZAKI KIADVÁNYA TOMUS III PISCES HUNGARICI A MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG IDŐSZAKI KIADVÁNYA TOMUS III Magyar Haltani Társaság Debrecen Tiszafüred 2009 Pisces Hungarici a Magyar Haltani Társaság időszaki kiadványa ISSN 1789-1329 Szerkesztő:

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

A HALBARÁT VÍZ CÍM ELNYERÉSÉRE

A HALBARÁT VÍZ CÍM ELNYERÉSÉRE HALBARÁT VÍZ PROGRAM 2008-2011 www.tavirozsa-egyesulet.hu A TAVIRÓZSA KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDİ EGYESÜLET ORSZÁGOS PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA A HALBARÁT VÍZ CÍM ELNYERÉSÉRE 2011. MÁJUS 1. A Halbarát Víz Program

Részletesebben

2.2 A folyóvizek kategórizálása a mederszélesség és maximális vízmélység szerint, tavak kategorizálása méret szerint. Maximum vízmélység (m)

2.2 A folyóvizek kategórizálása a mederszélesség és maximális vízmélység szerint, tavak kategorizálása méret szerint. Maximum vízmélység (m) Halközösségek monitorozása 2008-08-26 II. PROJEKT: Vizes élőhelyek és közösségeik monitorozása Összeállította: Sallai Zoltán, Erős Tibor, Varga Ildikó 1. A monitorozás célja A protokoll kialakításakor

Részletesebben

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség 5 000 17 000 35 000 52 000 58 000 93 000 133 000 240 000 298 000 320

Részletesebben

VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ I. FORDULÓ

VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ I. FORDULÓ VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ I. FORDULÓ CSAPAT NÉV: CSAPATKAPITÁNY NEVE: CSAPATKAPITÁNY ELÉRHETŐSÉGE: VASKERESZTES, 2013-02-05 FELADATOK I. Feladat: Találjatok ki egy ötletes csapat logót (szimbólumot),

Részletesebben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben Jámborné Dankó Kata és Bardócz Tamás Vidékfejlesztési Minisztérium, Halgazdálkodási és Halászati Operatív Program Irányító Hatósági Osztály Magyarországon

Részletesebben

A tiszai halközösség fajkészletváltása a folyó hosszanti profilja mentén. Györe Károly, Józsa Vilmos. Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas

A tiszai halközösség fajkészletváltása a folyó hosszanti profilja mentén. Györe Károly, Józsa Vilmos. Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Halászatfejlesztés 33 - Fisheries & Aquaculture Development (2011) 33:109-125 ISBN:978-963-7120-31-2 HAKI 2011 A tiszai halközösség fajkészletváltása a folyó hosszanti profilja mentén Györe Károly, Józsa

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Pisces Hungarici 6 (2012)

Pisces Hungarici 6 (2012) HOSSZÚ TÁVÚ HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATOK ÉS A VESZÉLYEZTETETT LÁPI PÓC POPULÁCIÓBIOLÓGIÁJA A DUNA TISZA KÖZE KÉT RAMSARI TERÜLETÉN LONG-TERM FISH FAUNISTIC RESEARCH AND THE POPULATION BIOLOGY OF THE THREATENED

Részletesebben

A HALBARÁT VÍZ CÍM ELNYERÉSÉRE

A HALBARÁT VÍZ CÍM ELNYERÉSÉRE Kiemelt szponzor: A TAVIRÓZSA KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDİ EGYESÜLET ORSZÁGOS PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA A HALBARÁT VÍZ CÍM ELNYERÉSÉRE 2010. MÁJUS 1. A Halbarát Víz Program és a pályázati rendszer célja A Tavirózsa

Részletesebben

HALBARÁT VÍZ CÍM ELNYERÉSÉRE

HALBARÁT VÍZ CÍM ELNYERÉSÉRE HALBARÁT VÍZ PROGRAM www.tavirozsa-egyesulet.hu A TAVIRÓZSA KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDİ EGYESÜLET ORSZÁGOS PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA A HALBARÁT VÍZ CÍM ELNYERÉSÉRE 2012. MÁJUS 1. A Halbarát Víz Program és a

Részletesebben

Teljesítési jelentés

Teljesítési jelentés Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Debrecen Hatvan u. 8-10. 4025 Teljesítési jelentés A Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság területén az állami vízfolyások környezetébe illegálisan

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Hegyi Árpád Szent István Egyetem MKK, KTI Halgazdálkodási Tanszék 1. óra Alapfogalmak, vizeink jellemzése és csoportosítása Vizeink csoportosítása

Részletesebben

A Magyar Halászati Operatív Program (2014-2020) szerepe a természetesvízi halgazdálkodás fejlesztésében

A Magyar Halászati Operatív Program (2014-2020) szerepe a természetesvízi halgazdálkodás fejlesztésében A Magyar Halászati Operatív Program (2014-2020) szerepe a természetesvízi halgazdálkodás fejlesztésében Halasi-Kovács Béla SCIAP Kutatás-fejlesztési és Tanácsadó Kft. Halászati-horgászati szabályozás a

Részletesebben

V. Ongai Páros Pontyfogó Horgászverseny!

V. Ongai Páros Pontyfogó Horgászverseny! Ongai Horgász Egyesület V. Ongai Páros Pontyfogó Horgászverseny! Az idén V. alkalommal került megrendezésre a páros pontyfogó versenyünk, a közel 12 hektáros, VII. számú tavunkon. Ebben az évben is 34

Részletesebben

A HALÁSZATI K+F+I SZEKTOR HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HELYZETE, LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI, AVAGY MIÉRT VAN SZÜKSÉGE A GYAKORLATNAK A KUTATÁSRA?

A HALÁSZATI K+F+I SZEKTOR HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HELYZETE, LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI, AVAGY MIÉRT VAN SZÜKSÉGE A GYAKORLATNAK A KUTATÁSRA? A HALÁSZATI K+F+I SZEKTOR HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HELYZETE, LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI, AVAGY MIÉRT VAN SZÜKSÉGE A GYAKORLATNAK A KUTATÁSRA? Urbányi Béla, Horváth Ákos, Müllerné Trenovszki Magdolna, Hegyi Árpád,

Részletesebben

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:13 2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. szeptember 03. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt héten az ÉKÖVIZIG működési

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

Az emberi tevékenység hatása a halfauna

Az emberi tevékenység hatása a halfauna Tájökológiai Lapok 8 (3): 591 599. (2010) 591 Az emberi tevékenység hatása a halfauna alakulására az Ipoly alsó (magyarországi) szakaszán Guti Gábor, Potyó Imre MTA Magyar Dunakutató Állomás 2131 Göd,

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben