ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 185. közgyűlésére május 6.

Átírás

1 ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 185. közgyűlésére 214. május 6. Tájékoztató az akadémiai kutatóhelyeinek 213. i munkájáról Készítette: Látta: Megtárgyalta: Szarka László főosztályvezető, Aros Emese, Bárdosiné Horányi Krisztina, Redler László, Sugár Éva referensek (Kutatóintézeti Főosztály), Vasvári Lilian (MTMT), Soós Sándor (MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály), Kerkai Dóra főosztályvezető-helyettes, Idei Miklós igazgató Kotán Attila gazdasági igazgató, Makara Gábor (MTMT) Vezetői Kollégium (214. március 11.), Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa (214. március 24.), Elnökség (214. április 15.) I. Vezetői összefoglaló A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló i XL. törvény (a továbbiakban: MTAtv.) értelmében az MTA kutatóhelyei ente beszámolnak munkájukról. Az MTAtv. 17. (7) bekezdésének g) pontja alapján az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa (a továbbiakban: AKT) a Közgyűlés elé terjeszti a kutatóhelyek munkájáról szóló beszámolót. A Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya (a továbbiakban: Asz.) 44. (2) bekezdése szerint a főtitkár tevékenységéről, kiemelten a kutatóhálózat működéséről és eredményeiről minden ben beszámol a Közgyűlésnek, amelynek elfogadásáról a Közgyűlés határozatban dönt. A kutatóintézet-hálózat Lendület-kutatócsoportjait is magában foglaló 15 intézmény mellett a 212 januárjában, júliusában és 213 júliusában alakult összesen 89 támogatott kutatócsoport és a 32 egyetemi Lendület-kutatócsoport is beszámolt: egyszeres, teljes lefedést nyújtva az akadémiai kutatóhálózat egészéről. Az akadémiai kutatóhelyek 213. i tudományos tevékenységéről szóló beszámolót a kutatóközpontok a folyamatosság és az összehasonlíthatóság érdekében intézetenkénti bontásban is benyújtották. A publikációs adatokat (a 212-es hez hasonlóan) az MTMTnek, a pénzügyi és létszámadatokat pedig az MTA Titkársága Gazdasági Igazgatóságnak kellett megadni. Az előterjesztés korábbi munkaváltozatait a Főtitkári Értekezlet (március 5- én), a Vezetői Kollégium (március 11-én), az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa (március 24-én) megtárgyalta és támogatólag tudomásul vette. Az Elnökség tagjai az előterjesztést (április 15-én) egyhangúlag elfogadásra javasolták a Közgyűlésnek. 1

2 A trendeket a kutatóintézet-hálózat teljesítmény-idősorain mutatjuk be (tudományterületenként), de összefoglaljuk a kutatóintézet-hálózaton kívüli kutatócsoportok főbb teljesítmény-indikátorait is. A részletes adatokat, elemzést tartalmazó mellékletek a következők: az 1a., 1b. és 1c. melléklet három (tudományterületenkénti) beszámolókötet, amelyek a szöveges összegzések mellett táblázatosan is bemutatják az egyes kutatóhelyek főbb adatait; a 2. melléklet pedig egy tudományelemzési összefoglaló. A 135 indikátoros, teljes körű (213-ra és a korábbi ekre is vonatkozó) Excel-adatbázis a Kutatóintézeti Főosztályon megtekinthető. II. Előterjesztés Az MTAtv. 18. (1) bekezdése értelmében az akadémiai kutatóközpontok és kutatóintézetek tudományos tevékenységükről és gazdálkodásukról ente beszámolót készítenek, amelyet az Akadémia a törvényben és az alapszabályban leírtak szerint értékel. A bekért beszámolóanyag részei: 1) a kutatóhely 213. i tudományos beszámolója magyar és angol nyelven, 2) a kutatóhely 213. i teljes publikációs listája és 212. i idézettségi adatai a Magyar Tudományos Művek Tárába (MTMT) feltöltve, 3) a kutatóhely 213-ban foglalkoztatott kutatóinak főbb adatai, 4) a 213-as (213-ban elnyert) pályázatok felsorolása, 5) a kormánytájékoztatóhoz készített rövid összefoglaló, 6) a kutatóhely 214. i főbb kutatási célkitűzései. Az MTA kutatóintézet-hálózatát 213-ban 1 kutatóközpont (amelyek közül kilenc 212- ben, egy pedig az SZBK több mint négy tizede jött létre) és 5 kutatóintézet alkotta (az végén 14 intézményben összesen 42 Lendület-kutatócsoporttal). Az egyetemi Lendületkutatócsoportok száma 213-ban 32-re, az akadémiai támogatású kutatócsoportok száma 89-re nőtt. A szerkezeti megújításhoz igazodó szervezeti változások a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatában 213-ban a tudományos eredményesség, költséghatékonyság, a szakmai együttműködések körének bővítése jegyében zajlottak. A kutatóintézet-hálózatban a legnagyobb fejlesztést a Természettudományi Kutatóközpont és a Wigner@CERN Adatközpont épületének elkészülte jelentette, de az akadémiai infrastruktúra-fejlesztési alap segítségel a kutatóintézet-hálózatban jelentősen gyarapodott a műszerpark is. A kutatóintézet-hálózat intézményeiben új teljesítménykövetelmény-rendszert vezettek be, minden intézményben kidolgozták a szellemitulajdon-kezelés új rendjét. A kutatóközpontok és kutatóintézetek szervezetét egyre inkább a kutatócsoport-alapú működési modell jellemzi. 213-ban az akadémiai kutatóhelyeken elkezdődött a nyílt publikálás elveinek alkalmazása és támogatása. A Lendület program, a fiatal kutatói pályázati rendszer, az akadémiai posztdoktori pályázat, és a kutató professor emeritus rendszer megfelelőbbé alakította a kutatói korfát. 212-ben az új kutatóközpontokban, 213-ban pedig a többi intézményben is megújult a külső tanácsadó testület. Jövőbe mutató, hogy az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet 213-ban előkészítette a Nemzeti Agykutatási Programot, és miniszterelnöki bejelentés történt az MTA új humán- és társadalomtudományi kutatóházának 214. i felépítéséről. 2

3 Az MTA kutatóhálózatának 213. i részletes beszámolóját három kötetben tesszük közzé, amelyek a gazdag tudományos eredménylista mellett számot adnak a kutatóhelyek 213. i tudományszervezési, eredményhasznosítási, oktatási és pályázati tevékenységéről is. A kötetekben szereplő kutatóhelyek listája az előterjesztés végén szerepel. Az előterjesztésben a trendeket a kutatóintézet-hálózat beszámolói alapján készített teljesítmény-idősorokon, valamint tudománymetriai elemzések alapján mutatjuk be. Az értékeléskor figyelembe veendő, hogy az MTMT-ben alkalmazott publikációtípusok tovább finomodtak (212-höz képest némileg változtak), és hogy a pénzügyi és létszámadatok csak a kutatóközpontokra és az önálló kutatóintézetekre hitelesek (a kutatóközponton belüli intézetekre csak tájékoztató jellegűek, mivel a központon belüli intézetek nem önálló költségvetési szervek, a hivatalos létszámot a kutatóközpontok egyben és nem intézetenként tartják nyilván). A kutatóintézet-hálózatra vonatkozó adatok összefoglalását követően a létszám- és publikációs adatok vonatkozásában kitérünk a kutatóintézet-hálózaton kívüli MTA ( támogatott és Lendület) kutatócsoportokra is. Az 1a., 1b. és 1c. mellékletek a 213. i munkáról a teljes akadémiai kutatóhálózatra kiterjedő részletes adatokat tartalmaznak. Az előterjesztés utolsó része (a 2. melléklet összefoglalója) az MTA kutatóintézet-hálózat nemzetközileg látható tudományos teljesítményének összefoglalója. A kutatóintézet-hálózat 213-ban Pénzügyi adatok (1. táblázat) Amint a Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 213. i költségvetéséről és vagyoni helyzetéről című közgyűlési előterjesztés is megállapítja, 213 az MTA köztestülete és az MTA fejezet intézményei számára költségvetési, gazdálkodási szempontból kiegyensúlyozott gazdálkodást hozó, eredményes volt. Az MTA 1 kutatóközpontjának és 5 kutatóintézetének költségvetési támogatása 213-ban 23,33 Mrd Ft volt. Az egyetemi Lendület-kutatócsoportok és a támogatott kutatócsoportok es költségvetési támogatása 3,79 milliárd Ft (a közgyűjteményekben működő csoportokat is beleértve 3,91 milliárd Ft) volt. Az MTA költségvetési fejezet 213. i jóváhagyott költségvetési támogatásának (43,13 milliárd Ft) összességében 71,5%-a közvetlen akadémiai kutatási célokat szolgált. (213-ban ez az érték 65,7% volt.) A költségvetési beszámoló III.1. fejezete a kutatóközpontok és kutatóintézetek, III.2. fejezete az MTA által támogatott kutatócsoportok és az egyetemi Lendület-kutatócsoportok (összesen 121 kutatócsoport) munkafeltételeit biztosító Támogatott Kutatócsoportok Irodája működési költségvetését mutatja be. A kutatóhálózat részletes pénzügyi adatait a Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 213. i költségvetéséről és vagyoni helyzetéről című közgyűlési előterjesztés 3-9. mellékletei tartalmazzák. A kutatóközpontok és kutatóintézetek összes bevétele 56,4 milliárd Ft, összes kiadása 49,42 milliárd Ft volt. A költségvetési beszámoló 3. ábrája szerint az akadémiai gép-műszerállomány használhatósági szintje a 212. i 23,3%- ról 38,8%-ra növekedett. Az akadémiai kutatóintézet-hálózat 213. i főbb akadémiai pályázati támogatásait ezen előterjesztés 1. táblázata is bemutatja. 3

4 1. táblázat: Áttekintés az MTA kutatóintézet-hálózat 213. i főbb akadémiai pályázatairól (millió Ft) Intézmény 213. i eredeti költségvetési támogatás Infrastruktúrafejlesztés Felújítás ("előrehozott" támogatással együtt) Lendület (213. i és korábbi nyertesek) EU-s és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatása I- II. ütem Mobilitás, konferenciaszervezés, és kiváló külföldi kutatók Posztdoktori támogatás Főigazgatói intézkedési terv támogatása Összesen (többlettámogatás mértéke; aránya az eredeti költségvetési támogatáshoz) ATK 1 25,6 66,1 52,5 117,4 2,5 2,6 1,7 13,3 274,1 21,9% ATOMKI 72,2 196,3 11, 3,2 31,1 19,4 1,7 4, 428,8 61,1% BTK 1 581,2 121,4 38,6 62,2 1,8 14,5 8, 65, 32,6 2,3% CSFK 696,9 134,3 114,1 13,3 8,1 19,2 3,3 41,9 424,3 6,9% EK 833,4 12,5 13,1, 36,4,8 1,7 74, 336,5 4,4% KOKI 576,7 191,3 62,4 256,3 59,2 1,9 1,7 6,3 642,1 111,3% KRTK 646,1 5,2, 6,2 18,6 8,7 1,7 5, 144,4 22,4% NYTI 359, 11,7 25, 21,8 14,2 2,9 2,1 43,7 121,4 33,8% ÖK 69,8 176,4 37,8 42,4 11,2 3,7 1,9 32,5 36, 5,2% RAMKI 41,5 1, 21,7 125,9, 1,4 3, 45, 27,1 51,6% SZTAKI 866,1 314,8, 38, 71,5,5, 4, 464,7 53,7% SZBK 1 12,4 56, 61, 97,6 36,3 12,4 3,4 42, 38,7 27,6% TK 67,2 1,9, 68,7 5,1,3,4 36,8 113,2 16,9% TTK 2 65,8 163, 61,3 448,2 47,1 4,8 5,3 65, 794,7 38,5% WFK 1 935,9 196,3 5,3 29,6 94, 1,6 4, 6, 624,8 32,3% Összesen: , ,3 737, ,8 464,2 112,7 4,2 79, ,5 38,5% Létszámadatok (1a. és 1b. ábra) A kutatóintézet-hálózatban az es átlaglétszám a 212. i 4168-ról 4114-re csökkent, miközben (ezen belül) a kutatói létszám 2285-ról 2424-re nőtt ről 1314-re nőtt a PhDfokozattal rendelkezők száma, míg a DSc cím birtokosainak száma 315-ről 36-ra, a kutatóhelyeken aktívan dolgozó akadémikusok száma pedig 56-ról 5-re csökkent. Az olyan kutató professor emeritus-ok száma, akiknek a közalkalmazotti jogviszonya megszűnt, 213 során 68-ról 13-ra nőtt. A kutatóintézet-hálózatban a korfa jelentősen kedvezőbbé vált: a fiatalabb korosztályokból több kutató van, mint 212-ben volt (az idősebbekből pedig kevesebb). A nő kutatók aránya a Nyelvtudományi Intézetben a legnagyobb (57%), a RAMKI-ban és a SZTAKI-ban a legkisebb (9-9%). Publikációs adatok (2a., 2b., 2c., 2d., 2e., 2f. ábra) Az akadémiai kutatóintézet-hálózatban 213-ban az összes tudományos publikáció száma 597 volt (212. i beszámolóban 5875, 2a. ábra). Az egy vel ezelőtti adatokhoz képest a publikációk száma az élettudományok területén 8%-kal csökkent, a matematikai és természettudományok területén 5%-kal nőtt, a társadalomtudományok terén alig változott (a 212. i beszámolóbeli adatokhoz képest nőtt). A humán- és társadalomtudományokban megállt a 29 óta tartó egyértelmű publikációszám-csökkenés, amely legnagyobb mértékű az MTMT-adatszolgáltatás bevezetésekor (211-ről 212-re) volt. 4

5 A beszámolókban szereplő publikációszámok az MTMT-ből származnak. A repozitóriumi elhelyezést nem mindenütt tüntették fel, hiszen a tudományos művek nyílt hozzáférésű közzétételének irányelveiről szóló 27/212. (IX. 24.) számú elnöki határozat ezt csak a 213. január 1. után benyújtott (és nem a 213-ban megjelent) kéziratokra követelte meg. A kutatóintézet-hálózatban 213-ban 2228 impaktfaktoros publikáció született (2b. ábra): 496 az élettudományok területén, 1651 a matematikai és természettudományok területén és 81 a humán- és társadalomtudományok területén. (212-ben a pótlólagos azaz a 212-re vonatkozó, de 213 márciusa után keletkezett adatokat is beszámítva 2174, tudományterületenként 518, 1571 és 85). Az összesített impaktfaktor (2c. ábra) 213-ban egyedül a humán- és társadalomtudományok terén nőtt. A humán- és társadalomtudományi növekedés annak köszönhető, hogy itt is egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az idegen nyelvű, illetőleg az impaktfaktoros publikációk megjelentetésére. Az egy impaktfaktoros publikációra jutó átlagos impaktfaktor az élettudományok területén kb. 3,5, a matematikai és természettudományok területén közel 3, a humán- és társadalomtudományok terén pedig kb. kettő. (A természettudományi területen úgy tűnik, hogy leginkább a részecskefizika impaktfaktora csökkent a i kiugróan magas értékekhez képest.) A hivatkozási adatsorokat 212 óta az MTMT szolgáltatja. A 214. március 7-i MTMTnyilvántartás szerint a hivatkozások száma a kutatóhelyhez rendelt összes 212-es vagy korábbi publikációra 212 során megjelent hivatkozások darabszámát (a 2d. ábra az összes hivatkozások számát, míg a 2e. ábra a független hivatkozások számát) mutatja (az MTMT a hivatkozások közé számította a disszertációs és egyéb idézeteket). A 2a., 2b., 2d., 2e. ábrákon az előző re 214 elején már rendelkezésre álló pótlólagos adatokat is feltüntettük: az összes tudományos publikációk vonatkozásában a 212. ieket ( 212+ ), a hivatkozásokra a 211. ieket ( 211+ ). A pótlólagosan beérkezett impaktfaktoros publikációk mindössze 1%-on belüli változást (növekedést) jelentettek (2b. ábra). A 2c. ábrán a 212v jelű érték a 212-re vonatkozó végleges IF értékeket mutatja. (A 212-re vonatkozó végleges impaktfaktor-értékek 213 nyarán, tehát a tavalyi beszámoló elkészülte után váltak elérhetővé.) Megjegyzendő, hogy a publikációs idősorok adatai az MTMT-adatszolgáltatás bevezetése óta jelentősen pontosabbá váltak. Szigorú értelemben nem publikációs adat a nemzetközi konferenciákon tartott előadások száma, de az ebben az indikátorban 212-ről 213-ra tapasztalt csaknem 22%-os növekedés (2f. ábra) a kutatóintézet-hálózati kutatók bővülő lehetőségeit jelzi. Szellemi alkotás (3. ábra) A megadott oltalmak száma és az értékesített szabadalmak száma újból növekedni kezdett (3. ábra). (A szellemitulajdon-kezelési szabályzat következetes érvényesítése esetén e téren a jövőben jelentős javulásra lehet számítani.) 5

6 PhD-fokozatszerzés (4. ábra) A kutatóintézet-hálózatban megszerzett tudományos fokozatok számában a 212-ben tapasztalt csökkenés megfordult. A megszerzett PhD-fokozatok száma 213-ban mindhárom tudományterületen jelentősen nőtt, és ezek együttes hatásaként korábban soha nem tapasztalt értéket: 137-et ért el (4. ábra). Oktatás (5. ábra) A felsőoktatásban oktató kutatóintézet-hálózati kutatók száma mindhárom területen jelentősen nőtt. 213-ban a kutatóintézet-hálózati kutatók 43%-a oktatott felsőfokú oktatási intézményben ábrák: Az MTA kutatóintézet-hálózat idősorai (213-mal bezárólag) A kutatóintézet-hálózat 213-as beszámolóadatai amint az 1-5. ábrák mutatják megfelelnek az egy vel ezelőtt elvárt mutatóknak. Az ábrákhoz tartozó adattáblázatokban a 212-ben és a 213-ban tapasztalt növekedést az előző hez képest piros, a csökkenést kék szín jelzi (MT: matematika és természettudományok, ÉT: élettudományok, HT: humán- és társadalomtudományok). Átlaglétszám alakulása 25 fő Élettudományok Mat. és természettudományok Társadalomtudományok ÉT MT HT ÖSSZESEN: a. ábra: Az átlaglétszám alakulása az MTA kutatóintézet-hálózatban 6

7 Kutatói átlaglétszám alakulása fő Élettudományok Mat. és természettudományok Társadalomtudományok db 4 ÉT MT HT ÖSSZESEN: b. ábra: A kutatói átlaglétszám alakulása az MTA kutatóintézet-hálózatában Összes tudományos publikáció száma Élettudományok ÉT 212+ Mat. és természettudományok MT 212+ Társadalomtudományok HT ÉT MT HT ÖSSZESEN: a. ábra: Az összes tudományos publikáció számának es alakulása az MTA kutatóintézet-hálózatában 7

8 db Impaktfaktoros folyóiratban megjelent tudományos publikációk száma IMPAKTFAKTOROS FOLYÓIRATBAN MEGJELENT TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓK ÉT MT HT ÖSSZESEN: b. ábra: Impaktfaktoros folyóiratban megjelent tudományos publikációk számának es alakulása Összesített impaktfaktor imp. f Élettudományok ÉT 212+ Mat. és természettudományok MT 212+ Társadalomtudományok HT e 212v 213e ÉT 1216,4 1388,2 134,1 1348, ,6 1555,2 1814, ,86 172,91 MT 259,6 2261,9 2282,2 2272, ,3 4814,4 4842, ,23 451,77 HT ,2 152,48 156,72 161,4 ÖSSZESEN: ,1 3622,3 3621, ,9 6535,62 689,9 697, ,8 2c. ábra: Az MTA kutatóintézet-hálózat kutatói (társ)szerzőségel megjelent publikációk összesített impaktfaktorának alakulása (e: előzetes impaktfaktor, v: végleges impaktfaktor) 1571 Élettudományok Mat. és természettudományok Társadalomtudományok 4915, ,86 156,72 ÉT 212v MT 212v HT 212v

9 db Az összes (független+függő) hivatkozás száma Élettudományok ÉT 211+ Mat. és természettudományok MT 211+ Társadalomtudományok HT ÉT MT HT ÖSSZESEN: d. ábra: Az összes (független+függő) hivatkozás számának alakulása A független hivatkozások száma db 4 Élettudományok ÉT 211+ Mat. és természettudományok MT 211+ Társadalomtudományok HT ÉT MT HT ÖSSZESEN: e. ábra: A független hivatkozások számának alakulása

10 db Nemzetközi rendezvényen tartott előadások száma Élettudományok Mat. és természettudományok Társadalomtudományok ÉT MT HT ÖSSZESEN: f. ábra: Nemzetközi rendezvényeken tartott előadások száma Megadott szabadalmak (oltalmak) száma db Élettudományok Mat. és természettudományok ÉT MT ÖSSZESEN: ábra: Megadott szabadalmak (oltalmak) száma 1

11 PhD-fokozatot szerzett fő Élettudományok Mat. és természettudományok Társadalomtudományok ÉT MT HT ÖSSZESEN: ábra: Az MTA kutatóintézet-hálózatban PhD-fokozatot szerzettek számának alakulása Felsőfokú oktatásban részt vevő intézethálózati kutatók száma fő Élettudományok Mat. és természettudományok Társadalomtudományok ÉT MT HT ÖSSZESEN: ábra: Felsőfokú oktatásban részt vevő intézethálózati kutatók számának alakulása 11

12 kutatói létszám 213-ban megjelent összes tudományos publikációk száma Mindezekből impaktfaktoros publikáció Hatástényezős és idézettségi mutatók: összesített impaktfaktor Közgyűlés A kutatóintézet-hálózaton kívüli kutatócsoportok 213 második félében 89-re nőtt a támogatott kutatócsoportok és 32-re az egyetemi Lendület-kutatócsoportok száma. A matematikai és természettudományok terén 36 támogatott kutatócsoport és 14 egyetemi Lendület-kutatócsoport, az élettudományok terén 3 támogatott kutatócsoport és 16 egyetemi Lendület-kutatócsoport; a humán- és társadalomtudományok terén 23 támogatott kutatócsoport és 2 egyetemi Lendületkutatócsoport működik. Ezek együttes költségvetési támogatása 213-ban 3,91 Mrd Ft (amely összegből 3,79 Mrd Ft egyetemekre, 122 M Ft közgyűjteményekbe került). A Támogatott Kutatócsoportok Irodája által alkalmazott kutatók számát (Lendület-kutatócsoport esetén a vezetőt is beleértve), a tudományos publikációk (ezen belül impaktfaktoros publikációk) számát, a 213. i publikációk összesített impaktfaktorát a 2. táblázat foglalja össze. A publikációk összehasonlítását a kutatóintézet-hálózatiakkal megnehezíti, hogy a támogatott kutatócsoportokban viszonylag jelentős arányban fordult elő hibás vagy hiányos affiliációmegadás, illetve több támogatott kutatócsoportban (a közötti gyakorlat folytatásaként) olyan publikációkat is feltüntettek, amelyeknek szerzői között nem szerepelt sem a kutatócsoport vezetője, sem a kutatócsoport TKI-alkalmazott tagjai. Ezek ellenőrzése (214. április 3-i határidejű önellenőrzés alapján) folyamatban van. Az 1a.-b.-c. mellékletekben (a beszámolókötetekben) minden kutatócsoport részletes szöveges és táblázatos beszámolója is megtalálható. 2. táblázat: A nem kutatóintézet-hálózati támogatott és Lendület-kutatócsoportok létszám- és publikációs adatai, tudományterületenként Tudományterületek és csoportok ÉT: élettudományok MT: matematika és természettudományok HT: humán- és társadalomtudományok 89 támogatott kutatócsoport ÉT (3 kutatócsoport) ,7 MT (36 kutatócsoport) ,5 HT (23 kutatócsoport) , Összesen ,2 32 egyetemi Lendület-kutatócsoport ÉT (16 kutatócsoport) ,8 MT (14 kutatócsoport) ,2 HT (2 kutatócsoport) ,1 Összesen ,2 12

13 Tudományelemzési kitekintés A 2. melléklet országos és nemzetközi hátterű tudománymetriai elemzést tartalmaz az MTA kutatóintézet-hálózat i publikációs teljesítményéről. A mellékletet az MTA KIK TTO készítette, önálló elemzési munkájuk alapján, két még folyamatban lő külső megbízás adatait felhasználó vizsgálat (Petabyte és Thomson Reuters) első részeként. Az MTA kutatóhálózatának nemzetközileg látható teljesítménye és annak szerkezete a időszakban c. TTO-jelentés tárgya (1) az MTA kutatóintézet-hálózatának nemzetközileg látható teljesítménye, tudományos kapcsolatrendszere és a közlemények adatai szerint mérhető kutatásfinanszírozási szerkezete; (2) az MTA közelmúltbeli részvételi tendenciái az EU 7-es keretprogramjában (adatforrása a Cordis adatbázis, illetőleg a Lendület program nemzetközileg látható profilja és teljesítménye a WoS és a Scopus adatbázisainak tükrében. Az MTA kutatóintézet-hálózat publikációi, támogatási- és kapcsolatrendszere A teljesítmény a megelőző ekhez hasonló, stabil képet mutat (6. ábra). Az országos kibocsátásból való részesedése 23 24% körül alakul (~17 közlemény az országos 73-ból), ami lényegében megegyezik a 212-es részesedésel (~185 közlemény 763-ból). A folyóiratcikkek 97%-a mindkét ben az ESI-ben (Essential Science Indicators, kategorizált (rangos) folyóiratban jelent meg. A teljesítmény többdimenziós szerkezete (7. ábra) alapján a szakterületek ( field ) háromnégy csoportra oszlanak: (1) a fizikai tudományok, az űrkutatás és az anyagtudományok, (2) klinikai orvostudomány és pszichológia, (3) (4) további területek. Figyelemre méltó a nemzetközileg látható társadalomtudományok ( Social Science, general ) minőségoldali összemérhetősége egyes sikeres élettudományokkal (idegtudomány, szupraindividuális biológia). A közlemények támogatási adatai szerint ban az MTA-hálózat nemzetközi kibocsátásának 8%-a nevesített finanszírozási keretek támogatásával készült (8. ábra). A as időszakban a nemzetközi társszerzői kapcsolatok Európa csaknem minden országára kiterjedtek, és az egy cikkre jutó partnerországok száma alapján lényegében kétféle együttműködés különíthető el: (1) két-három ország kutatóinak együttműködése, valamint a jellemzően a nagyenergiájú fizika területén ismert széleskörű kollaborációból adódó (2) 3 4 ország kutatóinak együttműködése (9. ábra). Az MTA kutatóintézet-hálózat FP7-es részvételi adatai Az MTA kutatóintézet-hálózat FP7-es részvétele a Cordis adatbázis adatai szerint a 213. kezdetétől induló projektek számát tekintve (összesen ~ 3 projekt) csökkenő tendenciát mutat. Ezt azonban kompenzálja az elnyert projektek nagysága: az összköltségvetés a projektek 7 8%-ában 1 1 millió euró közötti, a támogatásintenzitás pedig a pályázatok több mint felében meghaladja a 75%-ot. Fajlagosan mind a partnerek számát, mind pedig a futamidőt figyelembe ve változatosabb a kép: a projektek csaknem fele a hazai részvétel legmagasabb két sávjában (1 ezer, ill. 15 ezer euró feletti összeg) helyezkedik el az egy partner egy projekthónapjára jutó összeg (elfogadott költség) tekintetében. Megjegyzendő, hogy a 13

14 humán- és társadalomtudományok (SSH) területén támogatott projektek a részecskefizikai projektekkel azonos számosságot képviselnek, a rangsorban a húsz (esetünkben támogatott) alprogram közül az ötödik helyen állnak mind az MTA kutatóintézet-hálózati, mind az országos részvétel tekintetében (a vezető terület mindkét esetben az infokommunikáció, ICT) ábrák: Nemzetközi láthatósági idősorok 6. ábra. Az MTMT-ben jegyzett, WoS-ban indexelt MTA-kibocsátás részesedése az országos kibocsátásból, illetve az ESI-ben kategorizált folyóiratcikkek részaránya az MTA, illetve a hazai kibocsátás tekintetében 7. ábra: Az MTA-hálózat kibocsátási, ill. publikációs hatás- és sikermutatóinak összehasonlítása ESI-szakterületi bontásban (213). A körméret a szakterület ( field ) nemzetközi folyóirataiból való százalékos részesedésel arányos, a színkód pedig az átlagos normalizált idézettségi hatást (FNMS) jellemzi, ahol a szakterületi átlagnak megfelelő érték 1. 14

15 8. ábra: A kutatásfinanszírozás szerkezete a publikációk támogatási adatai alapján: 1, balra, fent: finanszírozási alapadatok az országos kibocsátás százalékában; 2, jobbra, fent: az MTA kutatóintézet-hálózati kibocsátás százalékában; 3, balra, lent: az MTA kutatóintézet-hálózati kibocsátás támogatási szerkezete (főbb támogatók) a közlemények százalékában, illetve (3, jobbra, lent) a nemzetközi együttműködésben készült cikktömeg támogatási szerkezete 9. ábra: Az egy cikkben közreműködő partnerországok számának gyakorisági eloszlása az MTA kutatóintézethálózat kibocsátásában 15

16 Mellékletek (4 db): 1a., 1b., 1c. melléklet: Három (tudományterületenkénti) beszámolókötet, amely a szöveges összegzések mellett táblázatosan is mutatja a főbb adatokat; 2. melléklet: Az MTA kutatóhálózatának nemzetközileg mérhető teljesítménye 213-ban. Az MTA nemzetközileg látható tudományos teljesítményének tendenciái és értékelése a as időszakban. Fókuszban a Lendület program és az EU 7-es keretprogramja. (Tudománymetriai elemzés, készíti: MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály). Az 1a. mellékletben (az I. - matematika és természettudományok kötetben) szereplő kutatóközpontok, kutatóintézetek és kutatócsoportok: A kutatóintézet-hálózat intézményei MTA Atommagkutató Intézet MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet Földtani és Geokémiai Intézet Geodéziai és Geofizikai Intézet Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet MTA Energiatudományi Kutatóközpont Atomenergia-kutató Intézet Energia- és Környezetbiztonsági Intézet MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet MTA Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Enzimológiai Intézet Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet Molekuláris Farmakológiai Intézet Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet Szerves Kémiai Intézet MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet Szilárdtest-fizikai és Optikai Intézet Támogatott kutatócsoportok Kutatócsoport neve Kutatócsoport-vezető Kezdési időpont MTA BME Gépek és Járművek Dinamikája Kutatócsoport Stépán Gábor MTA BME Informatikai Rendszerek Kutatócsoport Telek Miklós MTA BME Irányítástechnikai Kutatócsoport Vajk István MTA BME Kompozittechnológiai Kutatócsoport Czigány Tibor MTA BME- Kondenzált Anyagok Fizikája Kutatócsoport Mihály György MTA BME Műszaki Analitikai Kémiai Kutatócsoport Horvai György MTA BME Szerves Kémiai Technológia Kutatócsoport Faigl Ferenc MTA BME Sztochasztika Kutatócsoport Tóth Bálint MTA BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport Józsa János

17 Kutatócsoport neve Kutatócsoport-vezető Kezdési időpont MTA DE Egyenletek, Függvények és Görbék Kutatócsoport Pintér Ákos MTA DE Homogén Katalízis és Reakciómechanizmusok Kutatócsoport Joó Ferenc MTA DE Részecskefizikai Kutatócsoport Trócsányi Zoltán MTA ELTE Egerváry Jenő Kombinatorikus Optimalizálási Kutatócsoport Frank András MTA ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport Tél Tamás MTA ELTE Fehérjemodellező Kutatócsoport Perczel András MTA ELTE Geológiai, Geofizikai és Űrtudományi Kutatócsoport Haas János MTA ELTE Geometriai és Algebrai Kombinatorika Kutatócsoport Szőnyi Tamás MTA ELTE Komplex Kémiai Rendszerek Kutatócsoport Császár Attila MTA ELTE Numerikus Analízis és Nagy Hálózatok Kutatócsoport Faragó István MTA ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport Hudecz Ferenc MTA ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport Vicsek Tamás MTA ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport Harangi Szabolcs MTA MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport Pálfy József MTA ME Anyagtudományi Kutatócsoport Roósz András MTA ME Műszaki Földtudományi Kutatócsoport Szűcs Péter MTA PE Levegőkémiai Kutatócsoport Gelencsér András MTA PTE Molekuláris Kölcsönhatások az Elválasztás-tudományban Kutatócsoport Fellinger Attila MTA PTE Nagyintenzitású Terahertzes Kutatócsoport Hebling János MTA PTE Szelektív Kémiai Szintézisek Kutatócsoport Kollár László MTA SZTE Analízis és Sztochasztika Kutatócsoport Totik Vilmos MTA SZTE Bioszervetlen Kémiai Kutatócsoport Kiss Tamás MTA SZTE Fotoakusztikus Kutatócsoport Szabó Gábor MTA SZTE Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport Csirik János MTA SZTE Reakciókinetikai és Felületkémiai Kutatócsoport Kónya Zoltán MTA SZTE Sztereokémiai Kutatócsoport Fülöp Ferenc MTA SZTE Szupramolekuláris és Nanoszerkezetű Anyagok Kutatócsoport Dékány Imre Egyetemi Lendület kutatócsoportok Kutatócsoport neve Kutatócsoport-vezető Kezdés e MTA-BME Lendület Egzotikus Kvantum Fázis Kutatócsoport Zaránd Gergely 211 MTA-BME Lendület Jövő Internet Kutatócsoport Tapolcai János 212 MTA-BME Lendület Kémiai Nanoérzékelők Kutatócsoport Gyurcsányi Ervin Róbert 213 MTA-BME Lendület Kvantumkémiai Kutatócsoport Kállay Mihály 213 MTA-BME Lendület Statisztikus Térelméleti Kutatócsoport Takács Gábor 212 MTA-DE Lendület Funkcionálanalízis Kutatócsoport Molnár Lajos 212 MTA-ELTE EIRSA Lendület Asztrofizikai Kutatócsoport Frei Zsolt 212 MTA-ELTE Lendület Biofizikai Kutatócsoport Derényi Imre 211 MTA-ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport Ősi Attila 211 MTA-ELTE Lendület Katalízis és Szerves Szintézisek Kutatócsoport Novák Zoltán 212 MTA-ELTE Lendület Rácstérelméleti Kutatócsoport Katz Sándor 212 MTA-PE Lendület Transzlációs Glikomika Kutatócsoport Guttman András 212 MTA-SZTE Lendület Foldamer Kutatócsoport Martinek Tamás 211 MTA-SZTE Lendület Pórusos Nanokompozitok Kutatócsoport Kukovecz Ákos

18 Az 1b. mellékletben (II. élettudományok kötetben) szereplő kutatóközpontok, kutatóintézetek és kutatócsoportok: A kutatóintézet-hálózat intézményei MTA Agrártudományi Kutatóközpont Állatorvos-tudományi Intézet Mezőgazdasági Intézet Növényvédelmi Intézet Talajtani és Agrokémiai Intézet MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet Duna-kutató Intézet Ökológiai és Botanikai Intézet MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biofizikai Intézet Biokémiai Intézet Genetikai Intézet Növénybiológiai Intézet Támogatott kutatócsoportok Kutatócsoport neve Kutatócsoport-vezető Kezdési időpont MTA DE Biodiverzitás Kutatócsoport Tóthmérész Béla MTA DE Idegtudományi Kutatócsoport Kisvárday Zoltán MTA DE Népegészségügyi Kutatócsoport Ádány Róza MTA DE Őssejt, Apoptózis és Genomika Kutatócsoport Nagy László MTA DE Sejtbiológiai és Jelátvitel Kutatócsoport Szöllősi János MTA DE Vascularis Biológia, Thrombosis és Haemostasis Kutatócsoport Balla György MTA ELTE Elméleti Biológiai és Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport Szathmáry Eörs MTA ELTE Immunológiai Kutatócsoport Erdei Anna MTA ELTE Molekuláris Biofizikai Kutatócsoport Málnási Csizmadia András MTA ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport Miklósi Ádám MTA ELTE-MTM Ökológiai Kutatócsoport Podani János MTA-KE Mikotoxinok az Élelmiszerláncban Kutatócsoport Kovács Melinda MTA PE Limnoökológiai Kutatócsoport Padisák Judit MTA PTE Humán Reprodukciós Kutatócsoport Bódis József MTA PTE Klinikai Idegtudományi Képalkotó Kutatócsoport Dóczi Tamás MTA PTE Nukleáris-Mitokondriális Interakciók Kutatócsoport Sümegi Balázs MTA SE Gyermekgyógyászati és Nephrológiai Kutatócsoport Tulassay Tivadar MTA SE Molekuláris Biofizikai Kutatócsoport Kellermayer Miklós MTA SE Molekuláris Élettani Kutatócsoport Hunyady László MTA SE Molekuláris Medicina Kutatócsoport Rácz Károly MTA SE Molekuláris Onkológia Kutatócsoport Tímár József MTA SE Neurobiokémiai Kutatócsoport Ádám Veronika MTA SE Neuropszichofarmakológiai és Neurokémiai Kutatócsoport Bagdy György MTA SE Patobiokémiai Kutatócsoport Kéri György MTA SZIE Nagyállatklinikai Kutatócsoport Szenci Ottó

19 Kutatócsoport neve Kutatócsoport-vezető Kezdési időpont MTA SZIE Növényökológiai Kutatócsoport Nagy Zoltán MTA SZTE Agykérgi Neuronhálózatok Kutatócsoport Tamás Gábor MTA SZTE Dermatológiai Kutatócsoport Kemény Lajos MTA SZTE Idegtudományi Kutatócsoport Vécsei László MTA SZTE Keringésfarmakológiai Kutatócsoport Varró András Egyetemi Lendület kutatócsoportok Kutatócsoport neve Kutatócsoport-vezető Kezdés e MTA-DE Lendület Fehérjedinamikai Kutatócsoport Fuxreiter Mónika 212 MTA-DE Lendület Immungenomikai Kutatócsoport Nagy László 212 MTA-DE Lendület Sejtélettani Kutatócsoport Bíró Tamás 211 MTA-DE Lendület Viselkedésökológiai Kutatócsoport Barta Zoltán 212 MTA-ELTE Lendület Komplement Kutatócsoport Józsi Mihály Krisztián 212 MTA-ELTE Lendület Motorenzimológiai Kutatócsoport Kovács Mihály 211 MTA-PTE Lendület PACAP Kutatócsoport Reglődi Dóra 211 MTA-SE Lendület Diabétesz Kutatócsoport Fekete Andrea 211 MTA-SE Lendület Gyulladásélettani Kutatócsoport Mócsai Attila 213 MTA-SE Lendület Ioncsatorna Kutatócsoport Csanády László 212 MTA-SE Lendület Kardiovaszkuláris Képalkotó Kutatócsoport Maurovich-Horvát Pál 213 MTA-SE Lendület Kísérletes és Transzlációs Immunomikai Kutatócsoport Pós Zoltán 212 MTA SE Lendület Neurobiokémia Munkacsoport Chinopoulos Christos 212 MTA-SE Lendület Örökletes Endokrin Daganatok Kutatócsoport Patócs Attila 213 MTA-SE Lendület Peroxidáz Enzimek Kutatócsoport Geiszt Miklós 211 MTA-SZTE Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok Kutatócsoport Berényi Antal 213 Az 1c. mellékletben (a III. - humán- és társadalomtudományok kötetben) szereplő kutatóközpontok, kutatóintézetek és kutatócsoportok: A kutatóintézet-hálózat intézményei MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet Irodalomtudományi Intézet Művészettörténeti Intézet Néprajztudományi Intézet Régészeti Intézet Történettudományi Intézet Zenetudományi Intézet MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet Regionális Kutatások Intézete Világgazdasági Intézet MTA Nyelvtudományi Intézet MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet Kisebbségkutató Intézet Politikatudományi Intézet Szociológiai Intézet 19

20 Támogatott kutatócsoportok Kutatócsoport neve Kutatócsoport-vezető Kezdési időpont MTA DE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport Kertész András MTA DE Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport Debreczeni Attila MTA DE Közszolgáltatási Kutatócsoport Horváth M. Tamás MTA DE Magyar Nyelv- és Ntörténeti Kutatócsoport Hoffmann István MTA DE Néprajzi Kutatócsoport Bartha Elek MTA ELTE Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport Kulcsár-Szabó Ernő MTA ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoport Draskóczy István MTA ELTE Hermeneutika Kutatócsoport Fehér M. István MTA ELTE Interdiszciplináris Régészettudományi Kutatócsoport Borhy László MTA ELTE Peripato Összehasonlító Társadalmi Dinamika Kutatócsoport Fokasz Nikosz MTA ELTE Válságtörténeti Kutatócsoport Kövér György MTA ELTE-DE Hálózati Kritikai Szövegkiadás Kutatócsoport Dobos István MTA ELTE-PPKE Ókortudományi Kutatócsoport Szovák Kornél MTA HIM-SZTE-MOL Magyar Medievisztikai Kutatócsoport Veszprémy László MTA OSzK Res Libraria Hungariae Kutatócsoport Madas Edit MTA PE Regionális Innovációs és Fejlődéstani Hálózati Kutatócsoport Török Ádám MTA PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport Szelestei Nagy László MTA PPKE Magyar Nyelvtechnológiai Kutatócsoport Prószéky Gábor MTA PTE Innováció és Gazdasági Növekedés Kutatócsoport Varga Attila MTA PTE Összehasonlító és Európai Foglalkoztatáspolitikai és Munkajogi Kutatócsoport Kiss György MTA SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport Csapó Benő MTA SZTE Turkológiai Kutatócsoport Ivanics Mária MTA SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport Barna Gábor Egyetemi Lendület kutatócsoportok Kutatócsoport neve Kutatócsoport-vezető Kezdés e MTA-BCE Lendület Stratégiai Interakciók Kutatócsoport Tasnádi Attila 212 MTA-PPKE Lendület Egyháztörténeti Kutatócsoport Tusor Péter 212 III. Határozattervezet /214. (V. 6.) számú közgyűlési határozat (tervezet) A Közgyűlés a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhelyeinek 213. i munkájáról szóló beszámolót megismerte, és azt az előterjesztésben foglaltak szerint elfogadja. 2