Hírlevél. Témáink tavasz. III. évfolyam 1. szám Pályázataink, témáink ÖK mobilitás pályázat... 13

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hírlevél. Témáink. 2014. tavasz. III. évfolyam 1. szám - 1 - Pályázataink, témáink... 13 ÖK mobilitás pályázat... 13"

Átírás

1 2014. tavasz Hírlevél III. évfolyam 1. szám Témáink Kutatóközponti újdonságok... 2 Tovább folytatódik a kutatási infrastruktúra megújítása az akadémiai kutatóintézet-hálózatban... 2 Tudománykommunikációs hírek... 2 Új munkatársak az ÖK-ban... 3 Megjelent publikációk, sikerek... 4 Akácvita: Állásfoglalásunk mértékadó a közmédiában - persze: ki hogyan értelmezte?... 8 MTA ÖK kitüntetések... 9 Boros Ádám díjban részesült Bölöni János... 9 Széchenyi-díjat kapott Pócs Tamás akadémikus... 9 Díszpolgári címet kapott szülővárosától Ujvárosi Miklós... 9 Magas állami kitüntetések március 15-én... 9 Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének 85 éve Pályázataink, témáink ÖK mobilitás pályázat Botanikus kerti hírek Tavaszi programok a Botanikus Kertben Rendezvények, konferenciák LIBERATION projekt találkozó Vácrátóton Beszámoló az SCB Európai Szekciójának vezetőségi üléséről Nemzetközi konferenciát szerveztünk a Pannon Magbankról Vácrátóton A hazai természetvédelem legfontosabb kutatási kérdései műhelybeszélgetés Tihanyban ÖK Farsang

2 Kutatóközponti újdonságok Tovább folytatódik a kutatási infrastruktúra megújítása az akadémiai kutatóintézethálózatban Mintegy 1,4 milliárd forint értékben 8 akadémiai intézet 13 pályázatát támogatja a Magyar Tudományos Akadémia a kiemelkedő tudományos tevékenység feltételeit biztosító kutatási infrastruktúra fejlesztését célzó pályázat keretében. A nemzetközi kutatási térben is kiemelkedő kutatásokhoz szükséges eszköz- és műszerpark korszerűsítése révén tovább javul az akadémiai kutatóműhelyek versenyképessége, ami nagymértékben hozzájárulhat a nemzetközi pályázatokon való eredményes szerepléshez. A második kategóriában amely a kiemelkedő tudományos tevékenység feltételeit biztosító kutatási infrastruktúra fejlesztését célozza a decemberi határidőig 25 pályázat érkezett, összesen 2,9 milliárd forint igénnyel. A zsűri javaslata alapján 8 akadémiai kutatóműhely 13 pályázata részesül támogatásban. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont nagy feloldású képalkotó laboratóriumot hozhat létre a szárazföldi élőhelyeken zajló, az élő szervezeteknek a környezeti viszonyokhoz történő alkalmazkodása során tapasztalható mennyiségi és minőségi tényezők elemzésére. A konfokális lézer mikroszkópból és 3D szetereomikroszkópból, valamint infravörös kamerából és minta előkészítő egységekből álló eszközpark új kutatási irányokat jelöl ki az algológia, a vízi és szárazföldi élőhelyeken zajló adaptív folyamatok kvalitatív és kvantitatív elemzése, a taxonómia és morfometria, valamint a környezettoxikológia, a kémiai ökológia és az adaptációs neuroetológia területén. A képalkotó laboratórium a Balaton környékén elérhető szolgáltatásaival eredményesebbé teheti az egyetemi kutatócsoportok munkáját, továbbá várható új eredményeivel a mindennapi életben is hasznosítható adatokkal és megoldási javaslatokkal szolgálhat. forrás: Tudománykommunikációs hírek Az MTA Ökológiai Kutatóközpont kommunikációs referensi csoportja új taggal bővült. Kovács Ágnes, akinek bemutatkozó írása a Hírlevélben külön megtalálható, média szakember, feladata elsősorban a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert kommunikációs tevékenységének szervezése, de közreműködik az MTA Ökológiai Kutatóközpont láthatóságának növelésében is. Tudománynépszerűsítő események szervezésében vagy sajtókonferenciák kapcsán keressétek, számítunk kommunikációs szakemberi tapasztalataira február 10-én hatályba lépett a Magyar Tudományos Akadémia és a Titkárság új arculati szabályozása. A szabályzat egyebek mellett határoz az Akadémia védjegyének (=allegória) megjelenítéséről és használatáról. Az akadémiai védjegy az Akadémia illetve a Titkárság által kiadott iratok és kiadványok esetében, az Akadémia testületeinek hivatalos ülésein, állandó akadémiai rendezvényeken, mint pl. a doktori védés vagy a Magyar Tudomány Ünnepe és a hivatalos sajtótájékoztatókon használatos. Minden további irat, esemény, kiadvány stb. esetében az akadémiai védjegy használatához külön engedély szükséges. A részletes szabályzat az MTA ÖK Irat- és dokumentum A megjelent hírek tematikája 2013-ban az IMEDIA sajtószemlék alapján A megjelenések megoszlása média típus szerint 2013-ban az IMEDIA sajtószemlék alapján tárában elérhető lesz. Az MTA ÖK honlapon örvendetesen gyarapodnak a Hírek illetve a Sajtóban, médiában rovat hírei, bejegyzései. Az MTA ÖK média megjelenéseit az MTA Kommunikációs Főosztályáról rendszeresen megküldött sajtószemle alapján gyűjtjük és az intézeti kommunikációs referensek: Vászolyi Anikó (BLI), György Ágnes Irma (DKI), Kovács Ágnes (ÖBI, Botanikus kert) felteszik a honlapra. Azok a sajtó megjelenések jutnak el hozzánk, ahol a kutatóközpont neve megjelent. A sajtószemle lefedése korántsem teljes, ezért kérjük a kutatókat, ha saját szakterületükkel kapcsolatban nyilatkoznak, megjelennek a médiában, ezt juttassák el az intézeti kommunikációs referens részére is. Bajomi Bálint szakújságíró az MTA ÖK kilenc kutatójával készített interjút az Élet és Tudomány folyóirat részére az elmúlt évben. Bálint folytatni akarja az interjúk készítését, Vácrátóton, Tihanyban, Gödön és Debrecenben is, ezért aki szívesen bemutatná a témáját, tevékenységét, keresse őt a elérhetőségen. Bálint emellett szerkeszti az Ökológia Blogot, amely a címen érhető - 2 -

3 el. A blogon aktuális ökológiai témák kerülnek terítékre. A cél, hogy a honlap olvasói is bekapcsolódjanak a vérkeringésbe, így mindenkit arra buzdítunk, hogy szóljon hozzá a bejegyzésekhez, illetve írjon saját cikket a blog számára! Az írásokat a greenfo.hu címre kérjük eljuttatni. Az MTA Kommunikációs Főosztályának sajtószemléje (IMEDIA sajtószemle) alapján a tavalyi évben az előző évihez képest megduplázódott az MTA ÖK média megjelenéseinek száma. A legjelentősebb sajtóvisszhangot kutatási eredményekhez kapcsolódó hírek kapták: a 3. Nemzetközi Duna Expedíció, a Duna virágzás, a Pannon Magbank. A további legnagyobb nyilvánosságot a Balaton víztisztaságához kapcsolódó közéleti hírek és két tudomány népszerűsítő rendezvény: a Kutatók Éjszakája és a margitszigeti Duna gyereknap kapta. Az idei évben az akác vita kapcsán kiadott kutatóközponti állásfoglalás kapott nagy nyilvánosságot. Mázsa Katalin, Bajomi Bálint, György Ágnes, Kovács Ágnes, Szakács Éva, Vászolyi Anikó Új munkatársak az ÖK-ban Boros Emil A nyolcvanas évek elejétől madarászként kezdtem foglalkozni a természettel rokoni kötődésem okán főként a Kiskunságban. Egyetemi tanulmányaimat agráregyetemen végeztem emellett aktív tagja, később alkalmazottja is voltam a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek. A kiskunsági aktivitásomnak köszönhetően 1996-tól a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) ökológiai felügyelője lettem, majd később természetvédelmi szakreferense voltam 2007-ig. Bár korábban is a kiskunsági szikes tavak voltak a kedvenc madarászterületeim, de a parknál nagymértékben kiszélesedett a szikesekkel kapcsolatos érdeklődésem és tevékenységem. Ennek hatására kezdtem tudatos ökológiai kutatómunkába és felvételt nyertem a Debreceni Egyetem Környezettudományi Doktori Iskola Vízi ökológia programjának levelező képzésére. A PhD téziseimet summa cum laude minősítéssel védtem meg 2007-ben. Időközben a szikes tavakkal, valamint füves és vizes élőhelyekkel kapcsolatos kutatási és gyakorlati természetvédelmi tevékenységem az egész Kárpát-medencére kiszélesedett, és 2007-től országszerte különféle projektekben dolgoztam ökológus és természetvédő szakértőként. Időközben viszont felkértek a KNPI igazgatói posztjára. Szeretem a kihívásokat, ezért elvállaltam és 2013 végéig 3 évet vezettem a számomra meghatározó intézményt. A különleges természeti és tudományos értékű szikes tavakkal, valamint a vízi és vizes élőhelyekkel kapcsolatos ökológiai kutatásaimat kiváló kollégáimmal itthon és külföldön tovább szeretném folytatni. Ezért jöttem főállású kutatónak az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetébe, amely megtiszteltetés és új kihívás számomra, melynek legjobb tudásom szerint igyekszek megfelelni. Boros Emil Zlinszky András két évre. A téma a Natura 2000 élőhelyminősítési folyamat támogatása volt légi távérzékeléssel. Némi töprengés után elfogadtam, bízva abban is, hogy Bécs nincs olyan messze Tihanytól. Kint a Changehabitats2 projektben LIDAR-alapú eljárásokat fejlesztettünk elsősorban gyepek osztályzására és minősítésére. Olyan térképeket szerettünk volna előállítani, amelyek segítségével a földi felmérések pontosabban, hatékonyabban 100 Zlinszky András vagyok, 1983-ban születtem Budapesten ben szereztem biológus diplomát az ELTE-n és kezdtem el a BLKI-ben dolgozni, 2011-ben végeztem a Műegyetemen térinformatikus szakmérnökként, 2013-ban doktoráltam az ELTE-n természetvédelmi biológiából ban voltam először nyári diák a Limnológiai Intézetben, először Tóth Viktor, majd Herodek Sándor vezetésével kapcsolódtam be a balatoni nádasok kutatásába, ebből lett később a diploma és PhD témám. Annak idején az alacsony vízállás hatásának vizsgálatakor merült fel, hogy jó lenne digitális légifotókról számszerűsíteni a nádasok változásait. Így kezdtem el beletanulni a térinformatikába az ELTE Térképtudományi valamint Geofizikai Tanszékén, majd az itt megszerzett ismereteimmel a műholdfelvételektől a vízi szeizmikáig sokféle adatot próbáltam feldolgozni és limnológiai szempontból értelmezni ben szerveztem egy kutatórepülést a Balatonon, ahol nagy felbontású hiperspektrális és lézerskenneres adatokat gyűjtöttünk a partról és a nyílt vízről. A Bécsi Műszaki Egyetem Fotogrammetria és Távérzékelés Tanszékén felajánlottak nekem 2012-ben egy Marie Curie ösztöndíjas állást Meters Not vegetation Shrub Fringe Abandoned Lowland hay meadow Meadow like Lawn Dry meadow Wet high Molinia Not vegetation Shrub Fringe Abandoned Lowland hay meadow Meadow like Lawn Dry meadow Wet high Molinia - 3 -

4 és olcsóbban kivitelezhetők. A projektben mérnökök, programozók, biológusok dolgoztak együtt, én pedig igyekeztem összekötő kapocsként szolgálni a különböző felfogások és szemléletek között február óta dolgozom ismét a Limnológiai Intézetben. Meggyőződésem, hogy az ökológia, a földtudományok és a távérzékelés kombinációja választ adhat a természetvédelem és a limnológia számos kérdésére. Ökológusként sokat szeretnék a kollégáktól tanulni, hiszen az elmúlt években inkább mérnökként dolgoztam; ugyanakkor szívesen támogatnám a központ régi és új kutatásait távérzékelt vegetációtérképekkel, térinformatikai elemzésekkel. Zlinszky András Kovács Ágnes Kommunikációs szakember vagyok, talán kezdhetem másképp, könnyedebben a bemutatkozást, mint a hivatalos önéletrajzformákban, ha már a fotóm ilyen komoly (s nem is túl friss). Mindkét területen voltam már, kamera előtt és mögött, cikkeket írtam és rólam is írtak. Voltam sajtót kiszolgáló helyzetben sajtóreferensként, és megismerkedtem a média (+/-) hatalmával is, például vezetőszerkesztőként. Így remélem, hogy minden oldalról érzékelem azokat a gondokat, amik e témában esetleg sokakat megriasztanak és segíteni tudok megoldani ilyen problémákat. Igyekszem senkit sem terhelni feleslegesen és csak kommunikációs szempontból egyoldalúan. Hiszem, hogy könnyedén együttműködve tudjuk terjeszteni az Intézet és a Kert hírnevét és tovább növelni ismertségét. Rövid, szakmailag is idevágó előéletem többek közt: Magyar Televízió - operatőr és szerkesztő; napilap, szakmai magazin, és online média újságíró, főként kulturális témákban; Környezetvédelmi Minisztérium - természetvédelmi sajtóreferens és rendezvényszervező; Környezeti Nevelési Kommunikációs Programiroda, (erdei iskolák, felsőoktatás) - sajtófőnök; Spinoza Ház - kulturális menedzser; pályázatbíráló, kommunikációs tanácsadó - környezeti nevelési kommunikációs EU-s projektekben. Kevésbé releváns, bár részben hasznosítható tanulmányok és gyakorlat: művelődésszervező JPTE; életmód-tanácsadó és terapeuta kiegészítve fitoterápiával és pszichológiával (NLP) - praxis, cikkek, előadások; biokertészet tanfolyam és hivatásos túravezető végzettség - gyógynövény túrákon valamint környezettudatos zöld séták vezetésében kamatoztatva; ökoboltok és zöld civilek - önkéntes. Éveim száma, kalandvágyam, tudásvágyam, beleszerelmesedő alkatom, a Sors vagy a Kéz, mely sokfelé vezérelt, lehetővé tette, hogy számtalan dolgot kipróbálhassak és elsajátíthassak. Mivel nem szeretném túllépni a nekem szánt hírlevél felületet, valamint jobban is hiszek a személyes kommunikációban - csak a nevem írom még ide: Kovács Ágnes, s remélem, hamarosan mindenkivel megismerkedem személyesen is. Kovács Ágnes Megjelent publikációk, sikerek A fitoplankton diverzitása, mint az ökológiai állapot lehetséges mérőszáma Borics G, Görgényi J, Grigorszky I, László-Nagy Z, Tóthmérész B, Krasznai E, Várbíró G The role of phytoplankton diversity metrics in shallow lake and river quality assessment Fundamental and Applied Limnology 184: 23-34, 2014 A diverzitás egyike a leggyakrabban használt mérőszámoknak, melyekkel egy társulást jellemezni lehet. A diverzitás metrikák a felszíni vizek ökológiai állapotértékelése során azonban csak abban az esetben használhatók, ha köztük, ill. valamilyen terhelés mutató között jól értelmezhető, szoros kapcsolat áll fönn. Mivel a növényi tápanyagterhelés és a fitoplankton diverzitása közötti összefüggés nem kellően erős, arra kerestük a választ, hogy a fitoplankton biomasszája mennyiben befolyásolja a diverzitás mértékét. Míg a tavi fitoplankton esetén a kapcsolat unimodális jellegét igazoltuk, addig a vízfolyások esetén azt tapasztaltuk, hogy függően attól, hogy felső szakaszú ún. rithrális, vagy alsó szakaszra jellemző ún. potamális típusba tartoznak, eltérő trendekkel jellemezhetők. Míg a rithrális folyók esetén a diverzitás a biomassza növekedésével párhuzamosan növekvő tendenciát mutatott, addig a potamális folyóknál egy csökkenő tendencia volt igazolható. A jelenség magyarázata az, hogy a rithrális vízfolyások alapvetően planktonban szegények így azok fitoplanktonját a befolyók gazdagítják. Tekintettel arra, hogy e vízfolyások vízhozama relatíve csekély így a befolyók fitoplanktonja kevésbé hígul. E folyók fitoplanktonja gyakran eklektikusan kevert, változatos képet mutat. A fajok közti versengés szerepe részben a tartózkodási idő csekély volta miatt nem jelentős. A nagy potamális folyókat ezzel szemben egy fajösszetételében, funkcionális sajátságaiban homogénebb algaközösség az úwn. potamoplankton jellemezi. Ebben a közösségben a kompetitív interakciók jobban érvényesülnek, s így a biomassza növekedésével párhuzamosan egy folyamatos diverzitás csökkenés is megfigyelhető. A fenti példák alapján megállapítható, hogy a diverzitás metrikák felszíni vizek ökológiai állapotértékelésre csak igen korlátozott mértékben alkalmazhatók. A sekély tavak esetén az unimodális jellegből adódóan alacsony értékek jellemezhetik mind a kis, mind pedig a nagy biomasszájú állapotokat, ezért használatuk nem javasolható. Vízfolyások esetén azonban alkalmazásuk megfontolandó, de azzal a szigorú kikötéssel, hogy minden vízfolyás esetén pontosan el kell végezni a tipológiai besorolást. Borics Gábor - 4 -

5 Zengőlégy közösségek egy Debrecen közeli agrárterületen és a mellette húzódó fásvirágos szegélyben Földesi R, Kovács-Hostyánszki A Hoverfly (Diptera: Syrphidae) community of a cultivated arable field and the adjacent hedgerow near Debrecen, Hungary Biologia 69: , 2014 A zengőlegyek családja kb. 400 fajjal képviselteti magát hazánkban. Jellemző ezekre a többségében hasznos rovarokra, hogy sokáig képesek egy helyben lebegni percenkénti több száz szárnycsapással (összehasonlításképp: egyes kolibri fajoknál ez szárnycsapás), innen származik lebegőlégy elnevezésük. Megjelenésükben gyakran hasonlítanak a méhekre, darazsakra, poszméhekre. A zengőlegyek fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémákban egyrészt az imágók, másrészt a lárvák tevékenysége által. Az imágók virágporral, nektárral táplálkoznak, így viráglátogatásuknak köszönhetően részt vesznek a megporzásban. Számos faj lárvája (hazai fajok kb. 2/3-a) kiemelkedő jelentőséggel bír a biológiai növényvédelemben levéltetű pusztításuk révén. A zengőlegyek így mind imágó, mind lárvastádiumban fontos ökoszisztéma szolgáltatásokat nyújtanak. A bemutatott kutatás egy Debrecenhez közeli agrárterület, illetve a mellette húzódó fás-virágos szegély zengőlégy faunájának felmérését tűzte ki célul különböző csapdázási módszerekkel. A zengőlegyek kitűnő repülő rovarok lévén könnyen keresnek fel új területeket, azonban élőhely választásukat nagyban befolyásolja az imágók és lárváik számára elérhető tápanyag mennyisége és minősége. A monokultúrák, intenzíven kezelt területek nem kedveznek a zengőlegyek életfeltételeinek, mert az alkalmazott növényvédő szerektől a lárvák elpusztulhatnak. A szántóföldek melletti fás, illetve virágos szegélyek megfelelő táplálkozó, telelő és szaporodó helyet biztosítanak az imágók és lárvák számára egyaránt. A vizsgálat során a zengőlegyek gyűjtése hálóval és tálcsapdákkal történt egy búzaföld mellett húzódó fás szegély 400 méteres szakaszán kijelölt három 50 méteres transzektben, valamint a búzaföldön április és szeptember között 2008-ban. A fehér tálcsapdák a szegélyben, valamint attól 10 és 20 méterre lettek kihelyezve a szántóföldi területre, ürítésük hetente történt. A hálós gyűjtések 30 percre standardizálva történtek, hetente. A gyűjtési időszakot 3 periódusra osztottuk (korai, középső, késői). Összesen 1214 zengőlégy egyed került befogásra, amelyek 22 fajhoz tartoztak. 14 faj a lárvák táplálkozása alapján az afidofág csoportba sorolható, ez az egyedek 78%-át jelentette. A domináns fajok az Episyrphus balteatus (De Geer, 1776), a Sphaerophoria scripta (L., 1758), a Syritta pipiens (L., 1758), az Eupeodes corollae (F., 1794) és a Melanostoma mellinum (L., 1758) voltak, amelyek a lárvák táplálkozása alapján a S. pipiens kivételével az afidofág csoportba tartoznak. Összesen 22 faj 861 egyede hálóval került befogásra. A hálós gyűjtéseket tekintve az afidofág csoportba tartozó fajok száma a késői periódusban volt a legalacsonyabb, egyedszámuk a középső időszakban a legmagasabb. A nem afidofág csoport faj- és egyedszámában nem volt kimutatható szignifikáns különbség a gyűjtési periódusok között. Tálcsapdákkal 10 faj 353 egyedét gyűjtöttük be, ebből 298 egyed afidofág, 55 nem afidofág. A fás szegélytől 10 méterre lévő tálcsapdák szignifikánsan több fajt és egyedet gyűjtöttek, mint a szegélyben, illetve az attól 20 méterre lévők. A nem afidofág csoportba tartozó fajok száma a szegélytől 10 méterre, az egyedszám a szegélytől 10 és 20 méterre lévő csapdákban volt a legmagasabb. Az afidofág csoport esetében sem faj-, sem egyedszámban nem találtunk szignifikáns különbséget a tálcsapdák között. A gyűjtés során a hálózás bizonyult eredményesebbnek, a tálcsapdák a búzaföldön, virágos növények hiányában hatottak attraktívan a zengőlegyek imágóira. Földesi Rita Recovery of inland sand dune grasslands following the removal of alien pine plantation Szitár K, Ónodi G, Somay L, Pándi I, Kucs P, Kröel-Dulay Gy Biological Conservation 171: 52-60, 2014 Az idegenhonos fenyőfajokból álló ültetvények világszerte okoznak természetvédelmi problémákat. Felszámolásukat követően a természetes céltársulások regenerációs képessége ökoszisztémánként változik. Tanulmányunkban a nyílt és zárt homokpusztagyepek spontán regenerációját vizsgáltuk a Kéleshalmi Homokbuckás Természetvédelmi Terület 2007-ben leégett fenyőültetvényei helyén öt évvel az égést követően. Két magassági zónában (a nyílt és zárt referenciagyepek zónájában) hasonlítottuk össze a regenerálódó és a területen foltokban megmaradt referenciaállományok talaját és vegetációját. A talajban talált minimális eltérések alapján arra következtettünk, hogy az abiotikus feltételek nem akadályozzák a vegetáció spontán regenerációját. A teljes fajszám és az összborítás tekintetében a referencia és regenerálódó állományok nem különböztek egymástól. A A báránypirosító hamar visszatér - 5 -

6 nyílt homokpusztagyepekhez kötődő fajok a fajszám alapján regenerálódtak, míg borításuk lényegesen kisebb maradt a referenciaállományokhoz képest mindkét magassági zónában. A zárt homokpusztagyepekre jellemző fajok a siska nádtippan kivételével nem regenerálódtak sem fajszámban, sem borításban, valószínűleg a regionális talajvízszint süllyedés következtében. A területen a két gyeptípus eltérő regenerációs képessége és egyes évelő gyomok (pl. selyemkóró) zónától független előretörése biotikus homogenizációhoz vezetett. Mindezek alapján elmondható, hogy a regeneráció a nyílt homokpusztagyepek irányában folyik mindkét zónában, és a táji szintű biodiverzitás megőrzése érdekében a természetvédelemnek az elsődleges zárt gyepek megőrzésére érdemes koncentrálnia. Szitár Katalin Unique picoeukaryotic algal community under multiple environmental stress conditions in a shallow, alkaline pan Pálffy K, Felföldi T, Mentes A, Horváth H, Márialigeti K, Boros E, Vörös L, Somogyi B Extremophiles 18: , 2014 Algavirágzás a kiskunsági Zab-szék jege alatt 2012 telén A Kiskunságban található Zab-széken 2012 telén planktonikus alga tömegprodukciót figyeltünk meg, annak ellenére, hogy a tavat mintegy 15cm vastag jég- és hótakaró borította. Az a-klorofill koncentráció elérte az 1000 µg l-1 értéket, miközben az egyeduralkodó 3 µm-nél kisebb eukarióta algák (pikoplankton) abundanciája meghaladta a 80 millió sejtet milliliterenként. A fitoplankton közösség fotoszintézise erősen fénylimitált volt, ugyanakkor a szélsőséges körülmények (alacsony hőmérséklet és fényintenzitás, magas ph és sótartalom) ellenére az algaközösség meglepően diverznek bizonyult: egyetlen minta molekuláris filogenetikai elemzésével több új, eddig ismeretlen zöldalga taxont mutattunk ki. A kapott eredmények ismételten rávilágítottak a téli limnológiai kutatások jelentőségére és az Európai Unióban egyedülálló szikes tavaink élővilágának egyediségére és különlegességére. Pálffy Károly Phototaxis and polarotaxis hand in hand: Night dispersal flight of aquatic insects distracted synergistically by light intensity and reflection polarization Boda P, Horváth G, Kriska Gy, Blahó M, Csabai Z Naturwissenschaften in press March, 2014 A különböző formájú fényszennyezések káros hatása a vízirovarokra már régóta ismert. A lámpák fénye már messziről vonzza a vízirovarokat megzavarva ezzel az orientációt és késleltetve a víz megtalálását. A polarizáló mesterséges felületek is megtévesztőek, hiszen a vízirovarok azt víznek érzékelve leszállnak rá. A legtöbb esetben, olyan erős a polarotaktikus vonzás, hogy az állat már nem tud elszakadni tőle és kiszárad. A folyamatos technikai fejlődéssel e két jelenség egyre gyakrabban fordul elő egyszerre a környezetben. Azt feltételeztük, hogy az együttes hatásuk sokkal nagyobb lehet, mint külön-külön. Ennek kiderítése érdekében fototaxist és polarotaxist kiváltó ingerek segítségével, egy öt napig tartó választásos terepkísérlet során vizsgáltuk a vízirovarok viselkedését. Egy időben kínáltuk fel a levegőben lévő állatoknak a két optikai jelenség négy lehetséges változatát: megvilágított vászon (fototaxis kiváltása), megvilágítatlan fólia (polarotaxis kiváltása), megvilágított fólia (fototaxis és polarotaxis kiváltása egyidőben), valamint megvilágítatlan fólia vászon (kontroll, nincs vonzás). Összesen 79 taxonhoz tartozó egyedet sikerült begyűjtenünk a vizsgálat során. A megvilágított fólia (mint a fototaxis és polarotaxis interakciója) mutatkozott a legvonzóbb felkínált lehetőségek közül mind az egyes fajok, mind a fajegyüttesek szintjén. A leggyakoribb fajok ~több mint 60 %-ánál az interakció jelenléte erősebb vonzó hatása statisztikailag is egyértelműen igazolható volt. Az erősen megvilágított horizontálisan poláros mesterséges felszínek együttes előfordulása tehát jelentősen erősítheti a fényszennyezés és poláris fényszennyezés külön-külön is káros hatását. A két optikai jelenség együttes előfordulása a természetben komplex ökológiai csapdaként működik. Boda Pál Long-term outcome of nitrogen immobilization to restore endemic sand grassland in Hungary Török K, Szitár K, Halassy M, Szabó R, Szili-Kovács T, Baráth N, Paschke MW Journal of Applied Ecology 51: 1-10, 2014 Az ökológiai restauráció során célunk, hogy a késői szukcessziós fajok kompetíciós erejét növeljük a korai szukcessziós fajokkal szemben. Ennek alapja, hogy a késői szukcessziós fajok általában jobban tolerálják a talaj alacsony elérhető nitrogéntartalmát, - 6 -

7 Átlagos éves összegzett talaj nitrát-n tartalom (+/- SE) az egyik mintaterületen a szénforrás kezelés 4-6. évében ioncserélő műgyanta (rezin) minták alapján. Fehérrel a kontroll, szürkével a kezelt mintanégyzetek átlagai láthatók. mint a gyomjellegű, korai szukcessziós fajok. A nitrogéntartalom csökkentésére gyakran alkalmaznak nitrogén immobilizációt szénforrás adagolással, amely során a talaj mikroorganizmusai a szénnel együtt a talaj elérhető nitrogénjét is sejtjeikbe építik, így immobilizálják. Kísérletünkben hat éven át adagoltunk szénforrást (szacharózt és faforgácsot) három tápanyagszegény homoki parlagon a Kiskunságban, évelő nyílt homoki gyep restauráció céljából. Az első két évet követően a talaj mikrobiális biomasszája a kezelés hatására szignifikánsan megnőtt, és a talaj elérhető nitrogéntartalma ennek hatására szignifikánsan lecsökkent. A növényzet összborítását a kezelés csökkentette, de az összfajszám alakulását nem befolyásolta. A korai szukcessziós fajok borítása csökkent, míg a késői szukcessziós fajok borítása és fajszáma megnőtt a kísérlet során, de ezek a változások szénforrásadagolástól függetlenül következtek be. Eredményeink alapján, bár a szénforrás adagolással történő nitrogén immobilizáció megfelelő módszer a talaj elérhető nitrogénszintjének csökkentésére, a vegetáció változására nem volt szignifikánsan pozitív hatása a több éves alkalmazás ellenére sem. A legjelentősebb kezeléshatás a mohaborítás csökkentésében nyilvánult meg a kísérlet 4-6. évében, kísérleti területtől függően. Ezt a kezeléshatást fel lehet használni a homoki parlagokon gyakran összefüggő moharéteg felnyitására, és ezzel elősegíthető a céltársulás fajainak megtelepedése a talajfelszín zavarása és az inváziós fajok előretörése nélkül. Kontroll (moháktól zöld színű) és szénforrással kezelt mintanégyzetek (mohamentes) a kezelés ötödik évében. Szitár Katalin A dunai litorális és mélyvízi bentikus élőhelyek halállományainak összehasonlítása Szalóky Z, György ÁI, Tóth B, Sevcsik A, Specziár A, Csányi B, Szekeres J, Erős T, Application of an electrifiedbenthic frame trawl for sampling fish in a very large European river (the Danube River) Is offshore monitoring necessary? Fisheries Research 151: 12-19, 2014 Nagy folyó, folyam kutatások elsősorban a parti élőhelyek halállományának megismerésére korlátozódnak. A mélyvízi meder élőhelyek halairól keveset tudunk. A Duna-kutató Intézet munkatársai által kifejlesztett eszköz, az elektromos bentikus keretes húzóháló (EBKH) alkalmas ezen (1. ábra), eddig alig kutatott területek tudományos vizsgálatára. Az új módszerrel végzett felmérések eredményeképpen megismerhetjük a partvonaltól távoli, mélyvizű meder élőhelyek halait, összehasonlíthatjuk a parti élőhelyek és a mélyvízi élőhelyek halállományainak szerkezetét, teljesebb képet kapva a Duna recens halfaunájáról. A Duna teljes keresztmetszetének megismerésével pontosabban vizsgálhatjuk az állományok hosszirányú és keresztirányú elterjedésében mutatkozó különbségeket, mozaikosságot és ennek abiotikus környezeti változókkal magyarázható okait. Kecsege ( Acipenser ruthenus) Az elektromos bentikus keretes húzóháló (EBKH) Az EBKH-val 175 db 500 m hosszú mintavételi egységet (ME) vizsgáltunk, amelyek során 36 faj jelenlétét igazoltuk. Az EBKH módszer hatékonyabb a Natura 2000 jelölő, a védett és a fokozottan védett fajok kimutatásában, ezáltal pontosabb információt kapunk gyakoriságaikról és elterjedésükről. Fontos dunai halat, a kecsegét (Acipenser ruthenus) csak az EBKH-val sikerült kimutatni (2. ábra). A fokozottan védett német bucó (Zingel streber) rendkívül gyakorinak és elterjedtnek bizonyult az EBKH mintái alapján (3. ábra). A vizsgált környezeti változókkal szemben számos faj mutat szignifikáns, azonban nem túl erős korrelációt. Ezen korrelációk magyarázhatják a fajok térbeli eloszlás különbségeit. Kimutattuk, hogy a partvonaltól távolodva az élőhelyeket kisebb fajszámú és egyedszámú közösségek népesítik be. A hosszirányú eloszlás különbözőségeket elsősorban a mederanyag összetételének és a víz áramlási sebességének változásai okozzák (a Paks fölötti Duna szakaszt gyorsabb vízáramlás és sóderes meder, míg az alatti szakaszt lassúbb áramlás és homokos meder jellemez). Az EBKH módszert sikerrel használtuk a 3. Nemzetközi Duna Expedícióban (JDS3) is. Az expedíció során 155 db 500 m hosszúságú ME-et vizsgálva 38 fajt mutattunk ki. Legjelentősebb állományalkotó fajok a pontokaszpikus eredetű feketeszájú géb (Neogobius melanostomus) és Natura 2000 jelölő fajunk - 7 -

8 a halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus). A halak eloszlás különbségei alapján a Duna négy víztípusra osztható. Karakterfaj elemzés eredményei szerint a négy típust elsősorban a halak áramlással szemben támasztott követelményei határozzák meg, pl. a felső szakaszra az áramlást kedvelő fajok jellemzőek, míg a Vaskapu duzzasztott szakaszán elsősorban a gyenge áramlási viszonyokat kedvelő fajok dominanciája figyelhető meg. Az eredményeink szerint a mélyvízi meder élőhelyeken számos értékes, ritkuló félben lévő dunai faj fordul elő. Ezért az EBKH rendkívül hasznos eszköz lehet a nagy folyók vizsgálatában és fontos adatokat szolgáltathat a biológiai minősítési eljárások és a természetvédelem számára. Német bucók fiatal példányai ( Zingel streber) Szalóky Zoltán Cylindrospermopsis raciborskii algavirágzás és halpusztulás elektrofiziológiai eredmények neurotoxikus hatásra utalnak Vehovszky Á, Kovács AW, Farkas A, Győri J, Szabó H, Vasas G Environmental Toxicology December, november elején a Debrecen környéki Erdőspuszta horgásztavak Fancsika 1. tározóján a víz elszíneződése és nagymértékű halpusztulás (Fig. 1), sőt a parton is elhullott állatok voltak megfigyelhetők. Laboratóriumi vizsgálatok a víz Cylindrospermopsis raciborskii (Woloszynska) Seenayya et Subba Raju (Noctocales, Cyanophycae) fonalas kékalga algavirágzását igazolták (Fig. 2). Mivel korábbi elektrofiziológiai vizsgálataink kimutatták, hogy egyes balatoni C. raciborskii algavirágzásból származó izolátumok kivonatai anatoxin-a típusú cianotoxinokhoz hasonló kolinerg gátló hatást fejtenek ki, feltételezhettük rokon neurotoxikus mechanizmusok szerepét, melyek esetleg a fenti nagymértékű halpusztuláshoz is hozzájárulhattak. Helix pomatia központi idegrendszerének azonosított sejtjein teszteltük a Fancsika-tározóból gyűjtött környezeti minta (FTM) és a vízből izolált C. raciborskii biomassza (FCM) kivonatait, összehasonlítva a a Balatonból izolált C. raciborskii ACT 9505 cianobaktérium törzs hasonlóan készített vizes kivonatával. Hasonló hatásokat tapasztaltunk a Fancsika tározó mintáinak (FTM, FCM) valamint balatoni ACT minták esetén is (Fig. 3), ami közös targetmechanizmusokra utal (ACh receptorok gátlása). Hatásosságukat összehasonlítva, a Fancsika (FTM) kivonat neuronális hatása erőteljesebbnek bizonyult, mint a hasonló módon készített C. raciborskii ACT 9505 (balatoni izolátum) kivonata (EC50=0,397 mg/ml ill. 0,734 mg/ml). Cylindrospermopsis raciborskii először az 1970-es években jelent meg Magyarországon, a 80-as években (köztük a Balatonon is) több algavirágzást okozott, és tömegtermelése kisebb állóvizekben, halastavakban jelenleg is fokozódni látszik. Algavirágzáskor a teljes alga biomassza akár 95%-át is képviselheti C. raciborskii, így a potenciálisan neurotoxikus törzsek terjedése hazánkban jelentős humán egészségügyi és környezeti kockázati fenyegetést is jelenthet. Vehovszky Ágnes Akác vita: Állásfoglalásunk mértékadó a közmédiában - persze: ki hogyan értelmezte? Az MTA ÖK állásfoglalása az akác tudományos megítéléséről, amelyet az Ökológia blog -on és a Hírek rovatban tettünk közzé, mértékadó véleményként jelent meg a közmédiában, az elmúlt 4 hét során több, mint 50 fórumon. Persze a kommunikátorok akár homlokegyenest eltérően is képesek voltak értelmezni ugyanazt (pl. Az akácért tör lándzsát az MTA vagy A kutatók szerint is veszélyes az akác ), bár gyakran változatlanul vették át a részleteket. Az biztos, hogy honlapunk és blogunk ekkora nyilvánosságot még nem kapott - az akácos téma srófolta fel az érdeklődést. A tájékoztatás így kiegyensúlyozottabb és tárgyilagosabb lett, de attól tartok, hogy az ökológia és a természetvédelem továbbra is defenzívában maradt. Ajánlott linkek: Az Akác-koalíció megalapozatlan állításairól, avagy ki védi meg... (http://www.okologia.mta.hu/az_akac-koalicio_megalapozatlan_allitasairol) Az MTA Ökológiai Kutatóközpontja az akác tudományos megítéléséről (http://www.okologia.mta.hu/sajtokozlemeny _az_akac_tudomanyos_megiteleserol) Ökológia blog MTA ÖK a sajtóban, médiában Horváth Ferenc - 8 -

9 MTA ÖK Kitüntetések Az MTA Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója évente egy alkalommal MTA ÖK Kutatói Díjat, illetve nem kutatói munkakörben dolgozó közalkalmazott részére MTA ÖK Díjat adományozhat. Ezt a díjat a vezetőség ebben az évben keltette életre a kiemelkedő tevékenységet végző munkatársak munkájának elismerésére. A díjak átadására a kutatóközponti éves visszatekintő és évértékelő értekezleten került sor évre az MTA ÖK Kutatói Díjat Ódor Péter vehette át folyamatosan magas szintű kutatói munkájáért, valamint kiemelkedő publikációs tevékenységéért. Emellett 2013-ban és jelenleg is több nagy jelentőségű kutatói pályázat témavezetője a vácrátóti Ökológiai és Botanikai Intézet munkatársaként évre az MTA ÖK Díjat Horváth Terézia kapta hosszú évtizedeken keresztül kifejtett magas szintű szakasszisztensi tevékenységéért november 30-án ment nyugdíjba a tihanyi Balatoni Limnológiai Intézetből. Dolgozott Hiripi László, Herodek Sándor és Présing Mátyás mellett. Gratulálunk Munkatársainknak! szerk. Boros Ádám díjban részesült Bölöni János Örömmel értesültünk róla, hogy a Sopronban tartott X. Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében (2014. március 7 9.) konferencián Boros Ádám díjban részesült Bölöni János az MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézetének tudományos munkatársa. A Boros Ádám díj a hazai botanikusok és vegetáció kutatók legrangosabb szakmai díja, amelyet a kétévente megrendezésre kerülő Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében című konferencián adnak át. János az erdőökológiai kutatócsoport tagja. A díj átadásakor kiemelték az erdei vegetáció kutatásában elért eredményeit, valamint meghatározó szerepét a magyarországi élőhelyek leírását bemutató könyv létrejöttében (ÁNÉR 2011). A Magyarország élőhelyei Vegetációtípusok leírása és határozója, ÁNÉR 2011 című szakkönyv gazdagon illusztrálva mutatja be hazánk 126 élőhelytípusát. Gratulálunk Jánosnak a nagyszerű elismeréshez és további szakmai sikereket kívánunk! szerk. Széchenyi-díjat kapott Pócs Tamás akadémikus Pócs Tamás akadémikust a március 15-i Nemzeti Ünnep alkalmából Széchenyi-díjjal tüntették ki, aki több mint 60 éve a sciencia amabilis (szeretetreméltó tudomány), a botanika művelője. Hatalmas tudományos munkássága eredményeként számos könyve, sok száz publikációja jelent meg, sok fontos díj és elismerés tulajdonosa. Mind idehaza, mind a nagyvilágban óriási szakmai tekintélyre tett szert, nemzetközileg a legismertebb magyar botanikus. Fő kutatási területe a mohák rendszertani és elterjedési viszonyai, a trópusi és sivatagi ökológia, és a trópusi Afrika erdővegetációja. Tudományos munkássága során 60 országban folytatott terepkutatásokat. Több évet töltött Kelet-Afrikában. Közel százharmincezer növénypéldányt gyűjtött, illetve száznegyven a tudomány számára új növényfajt írt le. Pócs Tamás között tudományos tanácsadóként Intézetünkben dolgozott, egy ideig a Botanikus Kertünkben lakva, annak vezetője volt. A magas kitüntetés alkalmából szívből gratulálunk, adjon neki Isten további erőt, egészséget, sikeres munkásságot! Kósa Géza Díszpolgári címet kapott szülővárosától Ujvárosi Miklós Kutatóintézetünk egykori igazgatóhelyettese, a botanikus kert vezetője, a hazai botanikus társadalom egyik jeles képviselője volt Ujvárosi Miklós. Születésének 100. évfordulójára emlékeztek tavaly szerte az országban, botanikusok, szakemberek, szülővárosa, családja és sokan, akik személyesen is ismerték, együtt dolgoztak vele. A centenáriumi év végén, december 12-én szülővárosában, Hajdúnánáson, a Város Napja ünnepség keretében posztumusz Hajdúnánás Város Díszpolgára címet kapott. Magas állami kitüntetések március 15.-én Kósa Géza március 15. alkalmából intézetünk két kiemelkedő kutatója magas állami kitüntetésben részesült: Bíró Péter, professor emeritus, az MTA rendes tagja és Herodek Sándor, az MTA doktora, tudományos tanácsadó. Bíró Péter, professor emeritus, az MTA rendes tagja, a tihanyi limnológiai intézet közötti igazgatója a Magyar Érdemrend középkeresztjét vette át Áder János köztársasági elnöktől. Herodek Sándor, az MTA doktora, nyugalmazott tudományos tanácsadó, a tihanyi limnológiai intézet közötti igazgatója a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét vette át Pálinkás Józseftől, az MTA elnökétől. A két kitüntetett életműve mindannyiunk számára példaértékű és kitüntetésükhöz szívből gratulálunk

10 Bíró Péter, professor emeritus, az MTA rendes tagja, (szül.: május 8., Újfehértó) kutatóprofesszor az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Kutatóintézetében (Tihany). Kutatási területe: ichthyológia, ökológia (táplálék- és táplálkozás-biológia, táplálékhálózatok, populációdinamika, halállományok kihasználása, tókezelés, kísérletes halélettan, trofikus kapcsolatok és dinamikák modellezése. Számos hazai és nemzetközi tudományos testület vezetőségi tagja: Societas Internationalis Limnologiae (SIL); (Journal of Aquatic Ecosystem Health and Management (Elsevier), International Network for DIVERSITAS in Western Pacific & Asia (DIWPA); MTA Ökológiai és Hidrobiológiai Bizottságok, Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, IUBS-SCOPE-UNESCO-ICSU-IGBP-IUMS DIVERSITAS, Inland Water Biodiversity Scientific Coordinating Committee, DE (KLTE) TTK Doktori Tanács és Habilitációs Bizottság tagja. Az MHT Limnológiai Szakosztályának elnöke, az IUBS (Nemzetközi Biológiai Unió) MNB elnöke, a VEAB alelnöke, az EUI (Európai Ichthyológiai Unió) tiszteleti tagja. A BIODIVERSITAS Magyar Nemzeti Bizottság alelnöke, a SCOPE Magyar Nemzeti Bizottság tagja óta szervezi a tihanyi Hidrobiológus Napokat, 1995-óta a Hidrológiai Közlönyben kiadja ezek tudományos anyagát. Tevékenységét Kiemelkedő kutatásokért (MTA) 1975, 1977, 1980-ban díjazták, megosztott Akadémiai Díjjal (1987), Széchenyi Professzori Ösztöndíjjal (1998) és az MHT Pro Aqua emlékéremével (1999), Schafarzik emlékéremmel (2000) ismerték el. Herodek Sándor, az MTA doktora, Budapesten született március 19.-én. Felmenőitől örökölt, majd gimnáziumi tanárai által megerősített erkölcsi tartása egész későbbi szakmai életét maghatározta. Soha nem engedett azon hite ellen, hogy a Magyar Tudományos Akadémia feladata az abszolút igazság képviselete a mindenkori aktuálpolitikai érdekek között. Herodek Sándor 1952 és 1957 között tanult az ELTE biológia-kémia szakán Budapesten. Csányi Vilmos, Juhász-Nagy Pál, Venetianer Pál, Vida Gábor korosztálya. Herodek Sándor 1957 és 1971 között Tihanyban Farkas Tiborral felfedezte, hogy a hideg téli periódusban a viszkózus telítetlen, míg a meleg nyári periódusban a kevésbé viszkózus telített zsírsavak jellemzik a víziállatok zsírszövetének összetételét. A felfedezés később világviszonylatban is igazolást nyert a trópusi és a boreális óceáni környezetben és 1976 között végezte Herodek Sándor azon úttörő balatoni radioaktív izotópos vizsgálatait, amelyek az algásodás gyorsuló ütemét bizonyították tól Herodek Sándor az MTA SZTAKI (Budapest) és a Nemzetközi Rendszerelemzési Intézet (IIASA, Laxenburg, Ausztria) együttműködésében meghatározta a balatoni algák növekedését limitáló műtrágya- és a kommunális-eredetű foszforterhelés és a fitoplankton termelés intenzitása közötti összefüggést. További terepi megfigyelések, laboratóriumi kísérletek, és a matematikai modellezés impozáns összekapcsolásával megalapozta a Balaton eutrofizációja visszafordításához szükséges nagy volumenű mérnöki beruházási terveket. A Balaton a Ladoga-, és az Onyega-tó (Oroszország) után Európa legnagyobb tava. A Balaton felülete nagyobb a Genfi- és a Bodeni-tónál is. A Balaton utóbbi 15 évben mutatott kiváló vízminősége nagymértékben köszönhető a Herodek Sándor által inspirált és elindított felfedező kutatásoknak az MTA Ökológiai Kutatóközpont tihanyi Balatoni Limnológiai Intézetében. G.-Tóth László és Vászolyi Anikó Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének 85 éve Negyedik rész: Az 1945-ös újrakezdés, és a tihanyi limnológiai kutatások közötti második virágkora Wolsky Sándor 1946 elején a tényeknek megfelelően megállapítja, hogy a háború során a tihanyi intézet maradt az egyetlen hely Magyarországon, ahol a biológiai kutatás feltételeinek folyamatossága töretlen, mert egyébként egyetemeink és intézeteink romokban hevernek. Az intézet személyi állománya azonban 1938 és 1945 között drámaian lecsökkent. A Balaton-kutatók közül egyedül Sebestyén Olga maradt Tihanyban. A többiek vagy elmentek Kolozsvárra tanítani, vagy behívták őket katonának őszén hirtelen tizennyolc új kutató érkezett Tihanyba a legkülönbözőbb helyekről. Wolsky Sándor azonban, aki kapcsolatai révén végeredményben megmentette az intézetet, amikor a pusztító front átvonulása idejére a Nemzetközi Vöröskereszt oltalma alá tudta azt vonatni, rövidesen távozott. Egy UNESCO meghívást elfogadva misszióvezetőként sokáig Indiában és Indonéziában szolgált. Később az Egyesült Államokban és Kanadában dolgozott és élt egészen 2004-ben, 102 éves korában bekövetkezett haláláig. Wolsky Sándor távozása után a Cambridge-ben és Londonban jelentős szakmai tapasztalatokat szerzett Beznák Aladár orvosprofesszor vette át az intézet vezetését, de csak 1948-ig. Őt követően 1949 és 1951 között Horváth János mikrobiológus, majd Dudich Endre neves zoológus vezette át az intézet vezetését. De Dudich Endre is mindössze egy éven (1952) keresztül volt igazgató, le sem költözött Budapestről Tihanyba. Közben a 18 új kolléga nagyjából azt folytatta a tihanyi intézetben, tökéletes szervezetlenségben, amit előző életében végzett egészen eltérő tudományterületeken. A Balaton-kutatás és a limnológia ilyen körülmények között óhatatlanul háttérbe szorul. Főleg genetikusok, sejtélettanosok, orvosbiológusok, immunológusok, szerves vegyészek, talajmikrobiológusok láttak munkába 1945 után Tihanyban. Emiatt fakadt ki a limnológus Sebestyén Olga 1957-ben, az intézet fennállása 30. évfordulója alkalmából tartott jubileumi előadásában, hogy Az 1945 utáni változás során a Balatonkutatás, mint intézeti feladatkör háttérbe szorul, a megértés és bizalom hiányzik, osztályok nincsenek, a munkálatok fellendítésére beadott memorandumok süket fülekre találnak, egyenként, vagy munkacsoportokban folyik a munka a lehetőség szerint. Az 1945-ben induló kutatómunka rendszertelen halmazában talán az örökléstani kutatások jelentettek bizonyos arculatot. De az sem a nyugati országokban alkalmazott, és Tihanyban a háború előtt szintén bevezetett Drosophyla-n, hanem nyulakon, lisztbogáron, selyemlepkén (selyemhernyón, amelynek ipari méretű tenyésztésével az 1950-es évek elején a magyar gazdaság

11 megpróbálkozott), ukrajnai gyapoton (ennek termesztésével is megpróbálkozott), kukoricán és paprikán. Úgyhogy, ettől kezdve az intézetben egyébként hagyományos élettani és szövettani kutatómunka is jórészt ezeket a szárazföldi lényeket, és nem a vízieket célozta meg. Megépültek a nyúlházak, amelyek más funkcióval ma is léteznek. Az évről évre megjelenő A Magyar Biológiai Kutatóintézet Évkönyve /Tihany/ tanúsága szerint olyan genetikai, élettani, szövettani, orvosbiológiai, immunológiai és élelmiszeripari kutatások kerültek egészen az 1950-es évek közepéig az intézet profiljába, amelyeknek semmi közük nem volt a Balaton életéhez és a limnológiához. A hagyományos irány megmaradását tulajdonképpen az elmozdíthatatlan Sebestyén Olga, és a hét generációs természettudós Entz dinasztia jelenléte biztosította Entz Béla személyében. Valamint, az 1945-ös nagy hullámmal érkező karakán Felföldy Lajos és Tóth László erősítette. Ők, négyen, a beszűkült lehetőségek dacára is igazi limnológiát folytattak a tihanyi intézetben. Egyébként pedig az alábbi kutatási témák uralkodtak el: A nyúl mellékvese szövettana; Az újszülött nyúl pajzsmirigye; A hemoglobin, adrenalin, trombin, heparin és a hiszatmin élettani vonatkozásai nyúlalanyokon; Az üreginyúl-házinyúl hibrid vérkataláz aktivitása; A nyúlvérklór, nyúlvérfoszfor, nyúlvérszérum koncentráció függelme; A gabonafélék beltartalmi adottságai a nyúl élelmezésben; A nyulak nyersrost és cellulóz emésztése; A nyulak urea, karbamid és klórürítésének napszakossága; A tihanyi orosznyúl fajtaváltozat kitenyésztése, amelyet azután a Gyapjútermelő vállalat tenyésztett tovább; A Tihanyi orosznyúl fajtaváltozat közhírré tétele A vadegér és a fehéregér keresztezhetősége a letális vakbél aberrációkra való figyelemmel; Lisztbogár alanyként való felhasználása a fejlődéstanban; A lisztbogár báb anyagcseréje, itt egyébként nagy titkokat nyomoztak Konok István és munkatársai, hiszen nem nagyon lehetett még akkor tudni, hogy mi is történik a bábban a teljes átalakulás során? Megállapították például, hogy a bábok transpirációs vízleadása nem jöhet másból, csak a bábban képződő metabolikus vízfeleslegből; Selyemlepke hibridek előállítása; A selyemhernyó légzése, zsírszövete; Az Ukrajnából (akkor: USzSzK) származó selyemlepkék biológiai és gazdasági jellemzőinek vizsgálata; A szenderek, selyemlepkék és lárváik, bábjaik endokrinológiája; A napraforgó sziklevél vízforgalma; A gázcserenyílás funkció (kinyit, becsuk) napi ritmusa; Az etioláltság genetikai háttere paprikán; Mezei juhar könnyű szaporíthatósága; Különféle haszonnövények természetes poliploidiája; Cirokfajták kémiai összetétele; A különböző fajták, fajok és nemzetségek egymásba olthatósága; Streptomyces antibiotikus hatása a termőtalajban; Rákbetegek vérszérumának hatása a Paramecium caudatum szaporodására, orvosdiagnosztikai céllal (e morbid kutatás eredményei szerint a rákos betegek vérszéruma a papucsállatkák szaporodását gátolja); Az Azotobacter N2 kötése; A musterjedést segítő borélesztőfélék anyagcseréje, légzése, alkoholhoz való adaptációja; A talajlakó egysejtűek hatása a haszonnövények fejlődése szempontjából; Az erdőtalajok egysejtűinek jelentősége Miközben a fenti témákban szárnyalt a kutatás, Sebestyén Olga, a hadifogságból hazatért Entz Béla, az 1945-ben belépő Felföldi Lajos és Tóth László botanikus, valamint az 1950-től belépő Tamás Gizella algológus kisebbségben ugyan, de tovább éltették a limnológiát Tihanyban! Kitartóan kutatták a Pécsely-patak, az Aszófői Séd, a bakonyi tőzegmoha lápok, és a Nagy Balaton hidrológiai, kémiai, és biológiai viszonyait. Az eredményeket kilenc terjedelmes könyvfejezetben publikálták Hortobágyi Tibor, Török Piroska, Uherkovich Gábor, Varga Lajos és sok más külső társszerző közreműködésével. Sőt, Sebestyén Olga és Tamás Gizella csendesen lefektették a plankton produkcióbiológia alapjait is. A planktonszervezetek térfogatának és biomasszájának becsléséhez például plasztilinből megformázták a domináns zoo- és fitoplankton fajok modelljeit, és vízzel valameddig megtöltött mérőhengerekbe dobálva mérték azok térfogatait. A hazai akvatikus produkcióbiológiai kutatások úttörő kezdeményezései voltak továbbá Felföldy Lajos és Tóth László tihanyi üvegházi és terepi kísérletei egysejtű algákon, hínáron, és a parti kőszórások algafelületein. Felföldy Lajos az oxigénfogyasztásból becsülte például a fotoszintézis sebességét és a primer produkciót balatoni hínáron és fitoplanktonon. Nélkülözhetetlen hátteret nyújtottak mindehhez Entz Béla vízkémiai, és a vízalatti fényviszonyokat célzó vizsgálatai különböző napszakokban és mélységekben, beleértve hóval betakart, és a hómentes jégtakaró alatti helyzetet is. Az intézetnek Dudich Endre távozásától egészen 1955-ig nem volt kinevezett igazgatója. Entz Béla látta el időszakosan a vezetés legszükségesebb feladatait. Az intézet hidrobiológusaihoz Gyurma modellek a Balaton planktonikus rákjairól

12 ben csatlakozott egy egészen kivételes adottságú halbiológus és halászati szakember, Woynárovich Elek, akinek a Magyar Tudományos Akadémia azonnal kezébe adta az intézet vezetését is. Woynárovich Elek halbiológus igazgatóként, egészen 1961-es felmentéséig, elszántan vezette az intézetet, és hivatástudatból igyekezett a kutatómunkát ismét a vízi élet és a Balaton köré rendezni. Az Ő igazgatósága idején került Tihanyba Tölg István (1956), Ponyi Jenő és Herodek Sándor (1957) majd P. Zánkai Nóra (1959). A történeti ismeretek birtokában nyugodtan mondhatjuk, hogy Woynárovich Elek fellépésével kezdődött a tihanyi Balaton-kutatás újabb virágkora. Woynárovich Elek személyében és egy év múlva Tölg Istvánnal megerősödve fellendült a Balaton halainak biológiai és produkcióbiológiai kutatása. A halkutatáshoz Entz Béla is hamarosan csatlakozott, aki felvetette, és vizsgálta a balatoni küsz olajoshal konzervipari felhasználását is. Emellett Entz Béla és Tölg István a fogassüllő ikrák párakamrában történő érlelési módszerének technológiáját is tovább javították. Közben Woynárovich Elek megoldást talált a ponty mesterséges szaporításának legnagyobb nehézségére. Vízelet-eredetű ureával megszüntette a lefejt ikrák ragadósságát. Ezzel elindulhatott a nagyüzemi pontyszaporítás, és később Woynárovivch Elek világhódító útja. Felföldy Lajosból pedig, aki ekkor már 10 éve Tihanyban kutatott, az új helyzet, az új társaság impulzusa a kutatási ötletek hatalmas erupcióit váltotta ki, egyenesen odáig, hogy algatenyészeteivel, az űrhajók legénységének oxigénjét álmodta kielégíteni. Az egysejtű algák tömeges termelésének általa kidolgozott módszerét szabadalmaztatta is! Az egysejtű algák ipari méretű termelési eljárásának tihanyi szabadalmi diplomája A tihanyi intézet épülete, ellőtte a Rockefeller-alapítvány támogatásával épült árnyékolás-technikával ellátott üvegházzal, amelyben az 1950-es években az algagyár működött. A kísérleti algagyár Tihanyban, a háttérben álló személy Dr. Tóth László botanikus Ponyi Jenővel és P.-Zánkai Nórával a planktonikus, a bevonatlakó, és az üledékben élő rákok és kerekesférgek kutatása erősödött meg. Herodek Sándor pedig, Farkas Tiborral közösen, biokémiai indíttatással ugyan, de a nemzetközi limnológiában elsőként világítottak rá arra, hogy a vízi szervezetek, nevezetesen a rákok telítetlen zsírsav aránya hideg időszakban nő, mégpedig azért, hogy a lipidmembránok vizkozitása megmaradjon. A tihanyi kutatói lét újra kiteljesedett. Az országos szintű szakmai erősödés gyanánt 1958-ban Tihanyban indult az azóta minden év október elején megrendezett Hidrobiológus Napok. Entz Béla megnyitó szavait idézve Mi más, mint Tihany, és ott éppen az MTA Tihanyi Biológiai Kutatóntézete legyen e szimpózionok megtartásának a helye, ahol évről évre megtárgyalják a Hidrobiológus Napok keretében a legfontosabb hidrobiológiai eredményeket és megvitatják a problémákat. A tihanyi kutatói lét azonban nem csak szakmai értelemben teljesedett ki. Az akkoriban történt legkülönfélébb intézeti és intézet-körüli társadalmi események, társasági történetek ma már anekdota kincsünk klasszikusai. Egy remek szatírikus szépirodalmi mű, Szalay Károly Bikakolostor -c. könyve tükrözi hitelesen a tihanyi intézet akkori éveit, szerencsére álnevekkel, de elképesztően hiteles karakterábrázolásokkal. Ez a fejezet 1962-vel zárul. Az MTA (az intézet 1951-ben került az MTA szárnyai alá) 1961 augusztus 1.-től felmentette Woynárovich Eleket az igazgatói teendők alól és 1963-tól új igazgatót nevezett ki az orvos végzettségű fiatal fiziológus, Salánki János személyében. Ismét új korszak köszöntött az Intézetre, de ez legyen a sorozat egy következő fejezete. Mindenesetre, Woynárovich Elek még egy évig maradt Tihanyban. Eredményeinek híre ment, és a FAO vagyis az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete felkérte, hogy a fehérjeínségben szenvedő országok leendő szakembereinek tanítsa meg haltenyésztési módszereit. Először Nepálba ment, aztán Venezuelába, Madagaszkárba, Brazíliába és még további tíz-tizenöt országba, mind az öt kontinensen, és a környező európai országokba is. Még az Andokban élő kecsua indiánok is jókedvűen tanulták Tőle a mesterséges halszaporítás fortélyait. Példáját hamarosan követte Entz Béla, aki ENSZ szakértőként később Afrika országaiban (Ghana, Egyiptom) nagy víztározók működését menedzselte hidrobiológiai szempontból. Felföldy Lajos és Tóth László pedig a VITUKI-ba távozak Tihanyból, amely 1952-ben jött létre, és tárt karokkal fogadta Őket. G.-Tóth László

13 Pályázataink, témáink ÖK mobilitás pályázat Az MTA Ökológiai Kutatóközpont kiemelten fontos feladata a tudományos munka nemzetközi szintű megismertetése, megmérettetése és ezáltal az ÖK nemzetközi hírnevének erősítése. A célok megvalósítására külön keret áll rendelkezésre az ÖK kutatói részére, amelyet pályázat útján lehet elnyerni. A beérkezett pályázatokat az ÖK igazgató tanácsa mérlegeli, ezt követően a főigazgató dönt a pályázatok támogatásáról. Idén eddig az alábbi pályázatok nyertek támogatást, összesen 1480 eft értékben. Pályázó Bartha Sándor és Kröel-Dulay György Árva Diána Mozsár Attila Tóth Mónika Horváth Hajnalka Potyó Imre Tarjányi Nikolett Iványi Kinga Tóth Adrienn Cél Vendégprofesszorok fogadása 19th International Symposium on Chironomidae Tanulmányút 8th International Shallow Lakes Conference 8th International Shallow Lakes Conference The 40th IAD Conference The 40th IAD Conference The 40th IAD Conference Tanulmányút és pályázat előkészítés Botanikus kerti hírek Az idei tavasz igen korán érkezett, ill. tél nem is volt igazán. Kb. 3 héttel csúszott előbbre az első a kora tavaszi hagymás-gumós geofitonok virágzása a korábbi évekhez képest, valamint a madarak közül is néhány faj előbb érkezett vissza a telelőhelyről. A tavaszi munkák között valósult meg a Kert viharok alkalmával károsodott és talpon kiszáradt fáitól, a száraz ágaktól való megtisztítása, amelyre az elmúlt 1,5-2 hét szeles időjárása is rásegített. A Rendszertani gyűjtemény liliomféléknek helyet adó ágyásának teljes felújítása és talajjavítása zajlik az elkövetkezendő hetekben, ehhez a növények ideiglenesen kivettük. Korábban már hírt adtunk hídjaink felújításáról. Négy híd teljes cseréjére került sor az ősz folyamán, a további hidak felújító munkáira is sor kerül a tavaszi időszakban. A kerti padok és a botanikai tanséta táblái is felújításra kerültnek, valamint készen van a Vízimalom teteje is. Régóta igény volt a látogatók részéről az üvegházak nyitva tartási rendje miatt a Kertben az eltérő téli-nyári jegyárak bevezetése. A nyári időszak jegyárainak minimális emelésével ez márciustól megvalósult. Az előző két évhez hasonlóan idén is köszöntöttük az MTA Székház hölgyeit. Nőnap alkalmából a Botanikus kert hangulatát felidéző, virágos köszöntőt helyeztünk el az Székház női munkatársai részére. Igen pozitív visszajelzéseket kaptunk egy-egy mosoly és köszönet formájában. Örömmel adhatunk hírt a Botanikus kertünket bemutató kertismertető kiadványunk megjelenéséről is. A korábbi kiadásokhoz képest a kötet tartalmilag és formailag is megújult. A sok képpel illusztrált színes könyvecskében összefoglaltuk a Botanikus kert történetét, bemutatjuk a kertet mint élőhelyet, valamint az egyes gyűjteményekről számos információval szolgálunk. A Kerti séták fejezetben a terület nagyobb egységeinek megfelelően találhatnak sétaleírást az adott kertrész érdekesebb növényeivel. Dupla oldal szolgál a Kutatóintézet kutatási tevékenységeinek bemutatására, valamint a korábban megszokott módon angol összefoglalót is találunk benne

14 Néhány hete elkészült a Botanikus kert hivatalos Facebook oldala is, amely itt található: https://www.facebook.com/nemzetibotanikuskert A Wikipedia oldalak szerkesztőségével történő együttműködés első eredményeként a Növényrendszertani gyűjtemény általunk megjelölt növényeinek névtábláira QR-kódok fognak kikerülni, melyek már meg is érkeztek. Az együttműködés folytatásaként valamennyi gyűjteményünk út mentén található, jellegzetes vagy különleges egyedeihez készülnek QR-kódok, melyek segítségével Botanikus kertünk a hazai kertek közül elsőként az információközlés új útjait nyitja meg a látogatók felé. Hagyományainkhoz híven idén is hirdetünk tavaszi alkotóverseny pályázatot, melynek kiírása ezen a héten kerül majd fel honlapunkra. Friss hírként értesültünk róla, hogy ajánlásunkra a 2015-ös bélyegkibocsátási tervezet szerint Botanikus kertünkről kétféle bélyeg kiadására kerül sor. Tavaszi programok a Botanikus kertben április Húsvét és Föld Napja Körülöttünk élnek, tudunk létükről, mégsem ismerjük őket. Tekints be a zuzmók különös világába! Kérdezz a kutatótól! Zuzmóbemutatón és kreatív alkotó programokon vehetsz részt, megismerheted hazánk és a Kert e különleges élőlényeit, játékos feladatokra bukkanhatsz a kerti sétautak több pontján, zuzmótérképet készíthetsz az izgalmas barangolás közben. A Botanikus Kert által meghirdetett alkotóversenyen helyben is részt vehetsz, és helyszíni segítséget kaphatsz az egyéni megoldáshoz. Akit a tavaszi idő otthoni kertészkedésre csábít, praktikus segítséget, tanácsokat kaphat a különleges zöldségek nevelésével foglalkozó szakértőnktől. A Föld napja alkalmából ingyenes csoportos vezetett sétákon a Kert növényeinek és műemlékeinek titkaiba nyerhetnek beavatást munkatársainktól május 1-4. Tavaszi Palántavásár Égig érő paszuly - ritka zöldségnövények palántavására. Érdekes, különleges növények börzéje, a legizgalmasabb zöldségektől a fűszer- és gyógynövényekig. Tanácsadás: praktikus segítség e növények gondozásához és felhasználásához. Illatorgia a kertben szaglászd növényeinket és rajzolj illattérképet séta közben! Mely növényeink ontják illatukat? Mi az illóolaj? Vannak-e büdös növények? Játékos feladványainkat keresd a Kertben. Készíts csodás alkotásokat virágokból munkatársaink segítségével! A Botanikus Kert által meghirdetett alkotóversenyen helyben is részt vehetsz, és helyszíni segítséget kaphatsz az egyéni megoldáshoz május Madarak és Fák Napja A Magyar Madártani Egyesület és kollégáink segítségével megismerkedhetnek számtalan érdekességgel, amit a madarakról tudni lehet. Megfigyelhetik Kertünk madárlakóit, részt vehetnek madárhang és madártoll felismerésen, fészekbemutatón, odúkészítési és fényképezési tanácsokat kaphatnak. Természetesen csodás Fáinkról sem feledkezünk meg. Kéregfelismerő teszt, különleges termések, őshonos és külhoni érdekességek, magoncok, ifjak és kerti rekorder fák bemutatása, s még számos program élőgyűjteményünk legcsodálatosabb növényei között és a Berkenyeházban május 25. Biológiai Sokféleség Világnapja és Gyermeknap A sokféleség jegyében tavaszi nagy növényvásár lesz a Kertben a kaktuszoktól a gyógynövényekig, a ritka zöldségnövény palántáktól a fűszerekig, a konténeres növényektől a különféle növényi alapú termékekig (finomságok: szörpök, lekvárok, teák - kézműves termékek). Mesesarok: bemutató és mesék felolvasása csodás növényekről - a fejtetőre állított fától a kávélevesig, a gyökértől a gyümölcsig - érdekességek, mítoszok és regék szent fákról, különleges gyógyhatásokról és hétköznapi életünkben is használt élő természeti kincseinkről. Állatnyomok felismerése, de nemcsak lábnyomoké - megtudhatod többek között, hogy másképp rág-e az ügyes mókus, vagy milyen nyomokat hagynak a rovarok. Sok szeretettel várunk minden érdeklődőt! A programokról további információk későbbiekben honlapunkon és Facebook oldalunkon olvashatók: Kovács Ágnes, Halászné Szakács Éva

15 Rendezvények, konferenciák LIBERATION projekt találkozó Vácrátóton Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete, illetve a Nemzeti Botanikus Kert adott otthont a LIBERATION projekt workshop találkozójának, ahol a tervek véglegesítése volt a cél, még a terepszezon indulása előtt. A január között megrendezett eseményre szép számmal érkeztek a projektben résztvevő országok - Anglia, Hollandia, Lengyelország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Svédország - neves egyetemeinek kutatócsoport vezetői, kutatói, Ph.D. hallgatói. Magyar részről az MTA ÖK Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport vesz részt a kutatásban. Az első nap kirándulással kezdődött, melynek során a Hevesi-síkra látogattunk el, ahol nemcsak a vendégek, de mi is az idei télen először láthattunk havas tájat hazánkban. A későbbi terepi munkálatok helyszínének bejárása közben bőven adódott alkalom madár megfigyelésre, akárcsak a befagyott Tisza tavon, ahol vetési ludak egy csapata sütkérezett. A nap a Poroszlói Látogatóközpontban folytatódott, majd vacsorával és a visszaúttal zárult, ahol sokan már a másnapi programokra hangolódtak. A következő két nap a szakmai előadások és beszámolók jegyében telt, hétfőn a vácrátóti Karbonházban, kedden, Veresegyházán. A LIBERATION projekt a biodiverzitás és az ökoszisztéma szolgáltatások úgymint beporzás, biológiai védekezés, tápanyag körforgalom és talajtermékenység vizsgálatát tűzte ki célul a tájhasználati módszerek és a tájszerkezet összefüggésében. Az előadók bemutatták tervezett kutatásaikat, a terepre kijelölt területeket és az ott elvégzendő felméréseket. A projektben az is hangsúlyos szerepet kap, hogy az egyes országok tájhasználatra vonatkozó jogszabályai és agrárpolitikája hogyan befolyásolhatják, segíthetik elő a biodiverzitás, valamint az ökoszisztéma szolgáltatások védelmét, megőrzését mind lokális, mind nemzeti és uniós szinten. A négynapos rendezvény David Kleijn és Joachim Maes előadásaival zárult szerdán, a vácrátóti kastélyteremben. A prezentációk az ökoszisztéma szolgáltatások és a biodiverzitás megőrzés optimalizálásának lehetséges módjait tárgyalták, valamint az ökoszisztéma szolgáltatások feltérképezésének és értékelésének szükségességét, és eddigi eredményeit az Európai Unió biodiverzitási stratégiája 2020-ig vonatkozásában. Földesi Rita Beszámoló az SCB Európai Szekciójának vezetőségi üléséről (Montpellier, január 28 - február 2.) Az emlékezetes 2006-os egri Európai Természetvédelmi Biológiai Konferencia (European Congress of Conservation Biology, ECCB) óta immár negyedik alkalommal kerül megrendezésre a Society for Conservation Biology Európai Szekciójának konferenciája augusztus 3-6. között, ezúttal a Világszervezet 3 évente tartott nemzetközi konferenciájával összevontan Montpellierben. A testületi ülés elsősorban ezzel a kongresszussal foglalkozott néhány napos összejövetelén január végén. A konferencia mottója: Mission Biodiversity: Choosing New Path for Conservation. Az összevont konferencia új távlatokat nyithat az SCB és az Európai Szekció közös munkájában. Nagy feladat vár a szervező-bizottságra, hiszen legalább 1500 résztvevőre számíthatnak a világ minden tájáról. Nem véletlen hogy a konferencia helyszínéül Montpellierre esett a válsztás. Ebben a dél-francia városban találhatjuk Európa egyik legrégebbi egyetemét: 1180-ban alapították. A város méltán híres a biodiverzitás kutatásáról. A hagyomány a középkorban gyökerezik: 1529-ben itt alapították Franciaország legelső botanikus kertjét. Később itt működött a híres Zürich-Montpellier-i fitocönológiai iskola, itt tanított haláláig Braun-Blanquet, akinek módszerei forradalmasították a vegetációkutatást. A városnak nemesi adományból létrehozott szabadon látogatható állatkerje van ben elnyerték a European Capitals for Biodiversity címet. Sok civil kezdeményést támogatnak, a városlakóknak képzéseket és rendezvényeket szerveznek. A hagyományt az Agropolis elnevezésű nemzetközi és független kutatóintézet is ápolja, amely a városban működő különböző egyetemek mezőgazdálkodással és fenntartható fejlődéssel foglalkozó kutatásait fogja össze. Különös hangsúlyt fektetnek fejlődő országok támogatására irányuló kutatásokra. Itt rendeztek szimpóziumot az SCB Európai Szekciójának testületi tagjai január végén. Érdekfeszítő előadásokat tartottak munkájukról. Az Agropolis lesz a házigazdája a 2015-ös konferencia workshopjainak és különböző kurzusainak. A tervek szerint legalább tíz kurzus kerül majd megrendezésre. Az érdeklődők a legjobbak segítségével képezhetik magukat statisztikából, de részt vehetnek majd környezeti etikai kérdésekkel foglalkozó vitaesteken is. Montpellier környékén nemcsak a Cévennes hegyek bércei, de a védett tengerparti mocsarak gazdag madárvilága, köztük a flamingók is érdekelhetik az ide látogató természetvédőket. A flamingók a város szimbólumai, ezt az állatot választotta a konfrencia is címerállatának

16 A bizottság új tagokat is üdvözölhetett, köztük a Szent Pétervári Egyetem oktatóját Rustam Sagitovot. Előadásából megtudtuk, hogy mennyire hiányosak ismereteink az orosz természetvédelemről, amely az elmúlt húsz évben óriási változásokon ment keresztül, és egyre inkább nyugatiasodott. Oroszország európai területei önmagukban majdnem akkora kiterjedésűek, mint az egész Európai Unió összterülete. A testület elhatározta, hogy támogatni fogja az SCB Európai Szekciójának keleti terjeszkedését. Célul tűzte ki a kelet-európai diákok támogatását, így segítik bevonásukat a nemzetközi természetvédelem fő áramlatába. Egy közös közleményt is fogalmaznak, amelyben a Kelet-európai természetvédelmi aktualitásokat szeretnék majd bemutatni. A következő vezetőségi találkozó helyszíne éppen ezért Szentpétervár és a Ladogató partja lesz 2015 szeptemberében. Találkozás a polgármester-helyettessel Montpellierben Egyéb hírek az SCB Europe tevékenységéről: Az SCB Europe Section a Janninai Egyetemmel közösen 2014 nyarán is megrendezi a görögországi természetvédelmi nyári iskoláját. További információért látogassák meg az iskola web-oldalát. A testület elnöke Báldi András és egyik tagja: Bengt Gunnar Johnsson svéd erdőökológus részt vesz az IPBES munkájában. Erről beszámolók olvashatók blogunkban: euroconbio.blogspot.hu/search/label/ipbes Stefan Kreft az Eberswalder Egyetem munkatársa szintén új testületi tag, aki a politikai bizottság élén irányítja -többek között- a roadless-(útmentes) kezdeményezést. Erről is többet olvashatnak a Szekció blog oldalán. roadless-in-baltimore-report-from.html Komoly Cecília Nemzetközi konferenciát szerveztünk a Pannon Magbankról Vácrátóton Kutatóintézetünk 12 ország mintegy 60 szakemberének részvételével szervezett nemzetközi konferenciát az őshonos növények magjainak megőrzéséről. A tanácskozás során a magbanki tevékenységben jártas külföldi intézmények szakemberei osztották meg tapasztalataikat a Pannon Magbank Magyarország határain túlra történő kiterjesztése érdekében. A nemzetközi szakmai testület megerősítette, hogy a Pannon Magbank folyamatos fejlesztése és gazdagítása a pannon biogeográfiai régió természetvédelmi, tudományos és gazdasági érdekeit szolgálja. A fejlesztés érdekében - a nemzetközi kezdeményezésekkel összhangban - ki kell dolgozni a gyűjtemény természetvédelmi és tudományos célú felhasználásának szabályozását. Az esemény tiszteletbeli fővédnöke, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter levélben üdvözölte a tanácskozásra érkezett szakembereket. Mint fogalmazott, Magyarországon ez az első nemzetközi konferencia ebben a témában, ezért maga is magnak tekinthető. A Pannon Magbank projekt 2010-ben a LIFE+ program és a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával azért indult, hogy a pannon biogeográfiai régió vagyis Magyarország egész területe, hozzávéve a szomszédos országok hasonló éghajlatú és élővilágú területét őshonos növényfajai közül legalább 800 fajt megőrizzenek mag formájában az utókor számára. Ezen fajok ökológiai szerepük mellett az emberek hasznára is válhatnak, mint lehetséges gyógyszeralapanyagok, takarmány vagy az élelmiszernövények nemesítési forrásai. A projekt vezetője a tápiószelei Növényi Diverzitás Központ, partnerei az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság és kutatóintézetünk. Feladataink közé tartozik többek között a magbanki tevékenység alappillérét adó maggyűjtés megszervezése és lebonyolítása, továbbá a duplikátumok tárolása. Az idén záruló projekt eddigi eredményeképp már 682 növényfaj 1238 magtételét sikerült begyűjteni. A Pannon Magbank projekthez tartozik egy visszatelepítéses kísérlet is, melynek során tíz őshonos növényfaj visszatelepítésének lehetőségeit és módszereit vizsgálják egy inváziós gyomok uralta parlagon. A világ vezető magbanki intézményéből, a nagy-britanniai Millennium Seed Bankból (Kew Gardens) érkezett Simon Linington előadásában az intézmény több mint ötvenéves múltra visszatekintő magbanki tevékenységével kapcsolatos tapasztalatait foglalta össze. Marko Hyvärinen, a Finn Természettudományi Múzeum botanikus kertjének vezetője is beszámolt a skandináv ország tevékenységéről, melynek célja a finn őshonos flóra megőrzése. Több ország szakemberei a magyar tapasztalatok iránt érdeklődtek a hasonló programok saját országukban történő beindításához. A konferencia zárásaként a résztvevők meglátogatták a tápiószelei Növényi Diverzitás Központot is, ahol a magok elsődleges tárolása és az azt megelőző előkészítő, illetve minőség-ellenőrzési lépések zajlanak. Pannon Magbank csapata

17 A hazai természetvédelem legfontosabb kutatási kérdései műhelybeszélgetés Tihanyban február között Tihanyban az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézetében került megrendezésre A magyarországi természetvédelem legfontosabb 50 kutatási kérdése a következő 5 évben című projekt záró műhelybeszélgetése az ÖK és Környezeti Társadalomkutatók (ESSRG) közös szervezésében. A rendezvény célja kettős volt: 1) a hazai természetvédelem számára a kutatási prioritások azonosítása (50 kérdés kiválasztása) és 2) a természetvédelmi gyakorlat összefüggésrendszerének feltárása a beszélgetéseken, eszmecseréken keresztül. A műhelybeszélgetést megelőző folyamat részeként 2013 tavaszán kutatócsoportunk interjúkat készített a gyakorlatban dolgozó szakemberekkel (állami természetvédelem, civil szervezetek és gazdálkodók), hogy ezek alapján előkészítsük és megalapozzuk a következő szakaszban az országos felmérést. A felmérés egy elektronikus kérdőív segítségével június és augusztus között zajlott le, az online felületen az (önkéntesen) részt vevő kitöltőktől azt kértük, írjanak le 3-5 olyan kutatási kérdést, melyeket a hazai természetvédelem szempontjából kulcsfontosságúnak ítélnek. A kérdőíves adatgyűjtés során összesen 188 személy töltötte ki a kérdőívet, a végső kérdés adatbázisban 490 kérdés szerepelt. A kérdések további feldolgozását és rangsorolását a kutatás utolsó fázisában, a műhelybeszélgetés keretében szerveztük meg. A beszélgetés résztvevőit (24 fő) az államigazgatási, gazdálkodási és civil szektorból hívtuk meg. A műhelybeszélgetésre nyolc kutatót hívtunk meg segítőnek, akik a rangsorolásban nem, de a kérdések értelmezésében és megfogalmazásában vettek részt. A műhelybeszélgetés során a résztvevők kiscsoportos, facilitált beszélgetésekben közösen meghatározták és rangsorba állították az országos felmérés során összegyűlt kérdésekből a hazai természetvédelmi gyakorlat és a természeti erőforrásokkal történő gazdálkodás számára a legfontosabb tudáshiányokat. A megvitatást és rangsorolást négy facilitátor segítette és kiscsoportonként 2-3 kutató. A folyamat végére a végső kérdéslistába összesen 50 kérdés került be, melyek között már nem állítottunk fel rangsort (a listát ld. A műhelybeszélgetés során a résztvevők megegyeztek abban, hogy a kérdések meglehetősen átfogó jellegűek, további területi és tematikai lebontásuk a folyamat továbbvitele szempontjából fontos célkitűzés. Egyetértettek abban, hogy a gyakorlati igényvezérelt kutatási kérdések összegyűjtése egy fontos hiányterületet céloz ( Végre a gyakorlati embereket is megkérdezik, hogy mire van szükségük ), és több irányban is érdemes az eredményekkel elindulni. Az 50 kérdés és a mögötte felsorakoztatott érvek rendszere egy erős lobbi anyag, amivel a hazai természetvédelmi kutatások helyzetét reményeink szerint támogatni lehet, és további részvételi folyamatok elindítását segítheti, amelyek a kutató szektor és a gyakorlat közti együttműködéseket erősítik. Ismertető a projektről: A magyarországi természetvédelem legfontosabb 50 kutatási kérdése a következő 5 évben Részvételi kutatás a hazai természetvédelmi gyakorlat és a kutatási, tudományos potenciál jobb illeszkedésének elősegítésére Az MTA Ökológiai Kutatóközpont és a Környezeti Társadalomkutatók Csoportja (ESSRG) szakmai együttműködésében 2013 folyamán kutatás indul a magyarországi természetvédelem számára kiemelten fontos kutatási kérdések feltárására. Célunk, hogy a kutatással és kutatásfinanszírozással foglalkozók számára összeállítsunk egy széleskörű konszenzusos listát a természetvédelmi gyakorlat számára legfontosabb kutatási kérdésekről, tudásunk legégetőbb hiányairól. Arra a kérdésre keressük a választ, milyen kutatásokkal kell segíteni a biológiai sokféleség megőrzését hazánkban ezen belül kiemelten a természetvédelmi ágazatot az elkövetkezendő 5 évben. A kutatásba a hazai természetvédelem gyakorlatában tevékenykedők széles körét vonjuk be: a területkezeléssel, szakigazgatással, hatósági kérdésekkel foglalkozó állami intézményeket és társadalmi szervezeteket, indokolt esetben egyéb szervezeteket és szakértőket, illetve mint folyamatsegítőket a kapcsolódó kutatócsoportok szakembereit. A kutatócsoport tagjai: Mihók Barbara, MTA Ökológiai Kutatóközpont Báldi András, MTA Ökológiai Kutatóközpont Balázs Bálint, Szent István Egyetem, Környezetgazdaságtani Tanszék, Környezeti Társadalomkutatók Csoportja (ESSRG) Kovács Eszter, Szent István Egyetem, Környezetgazdaságtani Tanszék, Környezeti Társadalomkutatók Csoportja (ESSRG) Pataki György, Budapesti Corvinus Egyetem, Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék, Környezeti Társadalomkutatók Csoportja (ESSRG) Mihók Barbara, Báldi András

18 ÖK Farsang 2014 Az elmúlt évhez hasonlóan február harmadik hétvégéjén ismét megrendezésre került az Ökológiai Kutatóközpont három intézetével közösen a farsangi batyus bál Tihanyban. A reggeli órákban leutazó gödi és vácrátóti kollégáknak lehetőségük nyílt a Balatoni Limnológiai Intézet munkáját közelebbről is megismerni. A rossz idő sem szegte kedvét a bálozóknak, a hangulat nagyon jó volt, melyet Főigazgatónk által belépőként kínált finom pálinkák és az élő zene biztosított. A kitűnő vörösboros marhapörkölt és az elfogyasztott itókák megalapozták a jókedvet, mely a késő éjszakáig alább sem hagyott. A jelmezek most is igen kreatívak voltak, a bálozók szavazatai alapján Némethné Mázsa Katalin és Kröel-Dulay György vácrátóti kollégák osztoztak meg az első helyen. Az önfeledt mulatozásról árulkodnak a bálon készült fotók is. Elmondhatjuk, hogy kitünő hangulatban búcsúztattuk el a telet és testben, lélekben megújulva várjuk a tavasz beköszöntét. Reméljük ez a szép és nem utolsósorban a távol lévő kollégákkal való találkozás szempontjából is mindenképpen hasznos hagyomány a jövőben is folytatódni fog. Köszönjük a résztvevők és a szervezők hozzájárulását a bál megvalósulásához, valamint a finom süteményeket a készítőknek. Mészárosné Kuska Éva ÖK NAPOK, TIHANY június Impresszum MTA Ökológiai Kutatóközpont Hírlevél Felelős kiadó: Báldi András Szerkesztő: Tóthné Nagy Adrienn Fotó: Takács Péter Technikai szerkesztő: Tóthné Nagy Adrienn Észrevételek a hírlevéllel kapcsolatban:

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének 85 éve. G.-Tóth László

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének 85 éve. G.-Tóth László Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének 85 éve Negyedik rész: Az 1945-ös újrakezdés, és a tihanyi limnológiai kutatások 1955-1962 közötti második virágkora G.-Tóth László Wolsky

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014

Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014 Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014 Dr.Papp Mária c. Egyetemi docens 2014.Július 3.-Szeged Én az oktatást akartam szolgálni Életútja 1928. február 2-án Apácaszakállason születettföldművelő szülők

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

TIHANYI ANDRÁS TÓTH JÓZSEF WEBER-SUTA ÁGNES ZÖLD UTAT AZ EGÉSZSÉGNEK! MIKROALGÁK SZEREPE A MODERN TÁPLÁLKOZÁSBAN ÉS A GYÓGYÍTÁSBAN

TIHANYI ANDRÁS TÓTH JÓZSEF WEBER-SUTA ÁGNES ZÖLD UTAT AZ EGÉSZSÉGNEK! MIKROALGÁK SZEREPE A MODERN TÁPLÁLKOZÁSBAN ÉS A GYÓGYÍTÁSBAN TIHANYI ANDRÁS TÓTH JÓZSEF WEBER-SUTA ÁGNES ZÖLD UTAT AZ EGÉSZSÉGNEK! MIKROALGÁK SZEREPE A MODERN TÁPLÁLKOZÁSBAN ÉS A GYÓGYÍTÁSBAN TIHANYI András-TÓTH József - WEBER-SUTA Ágnes ZÖLD UTAT AZ EGÉSZSÉGNEK!

Részletesebben

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

"Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében"

Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében "Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében" Dr. Boros Emil vizes élőhelyeinken 2016. május 20. 1 A vizes élőhelyek kritériumai (Dévai, 2000) középvízállás

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

2009.október 14 16. Galyatet PROGRAM

2009.október 14 16. Galyatet PROGRAM PROGRAM 2009. október 14.szerda 10.00 Regisztráció 10.00 MTT Közgy lés 12.00 13.50 Ebédszünet (A posztereketkérjükszerdán 12.00 ig kirakni!) 13.50 Megnyitó Hirka Gábor S.1 14.00 15.45 Insilico toxicitásbecslés

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az Országos Frédéric. együttműködése, 1957-2007

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az Országos Frédéric. együttműködése, 1957-2007 OAH ünnepi ülés a NAÜ megalapításának 50.évfordulójára, Budapest, 2007. május 18. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése Magyarország címerének

Részletesebben

Szárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás

Szárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás Szárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás Török Katalin, Kröel-Dulay György, Rédei Tamás, Czúcz Bálint MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete 2009. október 7. Aszály és szárazodás Magyarországon

Részletesebben

A 15/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt rendelet.

A 15/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt rendelet. PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2013. (II. 27.) önkormányzati rendelete a kitüntetések, elismerő címek, díszpolgári cím adományozásáról Püspökladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

ÖSZTÖNDÍJ BIOLÓGUSHALLGATÓKNAK ÖSZTÖNDÍJ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

ÖSZTÖNDÍJ BIOLÓGUSHALLGATÓKNAK ÖSZTÖNDÍJ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÖSZTÖNDÍJ BIOLÓGUSHALLGATÓKNAK ÖSZTÖNDÍJ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Sófi József a Szegedi Tehetségekért Alapítvány célja a Szegedi Tudományegyetemen tanuló biológus és biológia szakos hallgatók tudományos tevékenységének,

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

Tisztelt Úr/Hölgy! A kezdeményezésünket támogatja: - Az ENSZ illetékes képviselete, - Az UNESCO Magyarországi képviselete,

Tisztelt Úr/Hölgy! A kezdeményezésünket támogatja: - Az ENSZ illetékes képviselete, - Az UNESCO Magyarországi képviselete, Tisztelt Úr/Hölgy! Kérem, engedje meg, hogy Szurdokpüspöki Község Önkormányzata, a Gyermekekkel a Természetért Egyesület és az Egererdő Zrt. figyelmükbe ajánlja közös kezdeményezését a Források Világnapját.

Részletesebben

MEGHÍVÓ a. Nanotechnológia mint az innováció egyik hajtóereje Lépés egy magyarországi nanotechnológiai kormányprogram felé?

MEGHÍVÓ a. Nanotechnológia mint az innováció egyik hajtóereje Lépés egy magyarországi nanotechnológiai kormányprogram felé? MEGHÍVÓ a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztálya, MTESZ Veszprém Megyei Szervezete közös rendezvényére, melyet a Magyar Tudomány Ünnepe

Részletesebben

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Az első világháború kirobbanásának 100. évfordulója alkalmából Budapest Főváros Levéltára, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati

Részletesebben

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér A szentkirályszabadjai repülőtér előzetes vizsgálati eljárásában másodfokon is elutasította a környezetvédelmi hatóság a Buda West Airport Zrt. engedélykérelmét

Részletesebben

84/2011. (V. 26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá

84/2011. (V. 26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá 84/2011. (V. 26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél, illetve más kutató- és

Részletesebben

Költségvetési alapokmány

Költségvetési alapokmány Költségvetési alapokmány 1. Fejezet száma, megnevezése: Fejezet száma: XXXIII. Megnevezése: Magyar Tudományos Akadémia 2. Költségvetési szerv: a.) Azonosító adatai: megnevezése: Magyar Tudományos Akadémia

Részletesebben

Az építésügy az építészeti örökség helyi védelme meghatározó személyisége

Az építésügy az építészeti örökség helyi védelme meghatározó személyisége Az építésügy az építészeti örökség helyi védelme meghatározó személyisége Dr. Orosz Bálint okl. építészmérnök, okl. mûemlékvédelmi szakmérnök (1953 2014) Sorozatunkban most olyasvalakit mutatunk be Dr.

Részletesebben

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére Fehér Milán 1 Baranyai Edina 2 Bársony Péter 1 Juhász Péter

Részletesebben

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára?

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Takács Péter, Erős Tibor, Sály Péter, Specziár András, Vitál Zoltán, Dolezsai Anna, Bíró Péter MTA ÖK BLI, 8237, Tihany, Klebelsberg Kuno u.

Részletesebben

HB elnöks a 2009-es. Szenes Zoltán bizottsági elnök. Budapest, 2009. december 17-én. MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományi Osztály, Hadtudományi Bizottság

HB elnöks a 2009-es. Szenes Zoltán bizottsági elnök. Budapest, 2009. december 17-én. MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományi Osztály, Hadtudományi Bizottság HB elnöks kségg beszámol molója a 2009-es évben végzettv munkáról Szenes Zoltán bizottsági elnök Budapest, 2009. december 17-én MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományi Osztály, Hadtudományi Bizottság Tevékenységi

Részletesebben

Az egyetemi nyílt hozzáférésű publikációk és kiadói tevékenység tudománymetriai vizsgálata

Az egyetemi nyílt hozzáférésű publikációk és kiadói tevékenység tudománymetriai vizsgálata Az egyetemi nyílt hozzáférésű publikációk és kiadói tevékenység tudománymetriai vizsgálata Schubert András MTA Könyvtár és Információs Központ Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A publikálási

Részletesebben

CURRICULUM VITAE. Dr. BLASKÓ Gábor

CURRICULUM VITAE. Dr. BLASKÓ Gábor CURRICULUM VITAE Dr. BLASKÓ Gábor SZEMÉLYES ADATOK: Név: Blaskó Gábor Születési idő: 1950. március 8. Születési hely: Szombathely Állampolgárság: magyar Családi állapot: Nős, két gyermekkel Lakcím: 1149

Részletesebben

GOP -1.1.1-11-2012-0159

GOP -1.1.1-11-2012-0159 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és vetőmagtermesztésben,

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Vízlépcsők építése attraktív beruházások Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint

- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint Összefoglaló a 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2013. évi 6. számában megjelent 36 fogalmazói álláshelyre szóló pályázati felhívás

Részletesebben

Mindenkinek eredményes V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciát kívánok!

Mindenkinek eredményes V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciát kívánok! Médiatámogatói együttműködés V. Magyarországi Klímacsúcs 2013. szeptember 12. Jövőnk a víz Budapest Meghívom Önöket a Klíma Klub szervezésében az V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciára!

Részletesebben

I. A Szent István Egyetem

I. A Szent István Egyetem I. A Szent István Egyetem REKTORI KÖSZÖNTŐ 2000-ben - több, korábban önálló egyetem és főiskola integrációjával - létrehozott egyetemünk névadójára, államalapító Szent István királyunkra az egész ország

Részletesebben

PANNON Egyetem TÁMOP-4.2.2.-B-10/1-2010-0025

PANNON Egyetem TÁMOP-4.2.2.-B-10/1-2010-0025 A Pannon Egyetem Mérnöki Kar Tudományos Diákköri Tanácsa TÁMOP 4.2.2/B-10/1-2010-0025 című projektje keretében pályázatot hirdet A Mérnöki Kar Kiemelkedő Tudományos eredményeket elért hallgatója díj elnyerésére.

Részletesebben

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában II. Szarvasi Horgász és Halas Gasztronómiai Napok, Szarvas, 2012. augusztus 3. A magyar halászat helye az európai akvakultúrában Dr. Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség Szarvas Magyarország az Európai

Részletesebben

Előzmények. KIOP pályázat 2008-2009: Védett kistestű gerincesek (kétéltű, hüllő, kisemlős) konfliktustérképének elkészítése. vadelutes.elte.

Előzmények. KIOP pályázat 2008-2009: Védett kistestű gerincesek (kétéltű, hüllő, kisemlős) konfliktustérképének elkészítése. vadelutes.elte. Biotikus és abiotikus tényezők hatása az utak menti hot spotok kialakulásában, a konfliktus csökkentés lehetséges módszerei Pokorni Flóra Környezettudományi Doktori Iskola I. évfolyam Témavezető: dr. Farkas

Részletesebben

CSALÁDI KUTYA PROGRAM

CSALÁDI KUTYA PROGRAM CSALÁDI KUTYA PROGRAM HÍRLEVÉL - JÚNIUS Szerkesztette: Szánthó Flóra és Kovács Krisztina TARTALOM 1 2 3 Tanszéki események Do as I do szeminárium 52. Animal Behaviour Society konferencia, Alaszka SPARCS

Részletesebben

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD.

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. LELLEI ÓVODA Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. (Környezeti Munkanapló) A LELLEI ÓVODÁBAN: Nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos

Részletesebben

Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja

Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja Kis Ágnes 1,2, Laczi Krisztián, Tengölics Roland 1, Zsíros Szilvia 1, Kovács L. Kornél 1,2, Rákhely Gábor 1,2, Perei Katalin 1 1 Szegedi Tudományegyetem,

Részletesebben

Nagylók Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2006. (III.29.) önkormányzati rendelettel módosított 3/2006. (II.16.) önkormányzati rendelete

Nagylók Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2006. (III.29.) önkormányzati rendelettel módosított 3/2006. (II.16.) önkormányzati rendelete Nagylók Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2006. (III.29.) önkormányzati rendelettel módosított 3/2006. (II.16.) önkormányzati rendelete (egységes szerkezetben) a kitüntetések alapításáról és

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei

A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei Oktató Dávid János főiskolai docens Elérhetőségek: E-mail: davidjanos@gmail.com Tel.: 82/505-844 belső mellék: 5706 Szoba: Új tanügyi épület 126.

Részletesebben

Teljesítményértékelési szabályzat

Teljesítményértékelési szabályzat MTA Agrártudományi Kutatóközpont Teljesítményértékelési szabályzat Martonvásár, 2013. május 22. Bedő Zoltán főigazgató 1 A SZABÁLYZAT CÉLJA Jelen teljesítményértékelési szabályzat célja a Kutatóközpont

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Feleségem Hizsnyik Mária, gyermekeim Gyula (1979) és Júlia (1981), unokáim Lola (2007), Kende (2010) és Márkó (2010)

Feleségem Hizsnyik Mária, gyermekeim Gyula (1979) és Júlia (1981), unokáim Lola (2007), Kende (2010) és Márkó (2010) Pap Gyula Születési hely és idő: Debrecen, 1954 Feleségem Hizsnyik Mária, gyermekeim Gyula (1979) és Júlia (1981), unokáim Lola (2007), Kende (2010) és Márkó (2010) TANULMÁNYOK, TUDOMÁNYOS FOKOZATOK Gimnáziumi

Részletesebben

műszaki tudomány doktora 1992 Beosztás: stratégiai tanácsadó, tudományos tanácsadó Munkahelyek: Nokia -Hungary kft Veszprémi Egyetem

műszaki tudomány doktora 1992 Beosztás: stratégiai tanácsadó, tudományos tanácsadó Munkahelyek: Nokia -Hungary kft Veszprémi Egyetem Név: Tarnay Katalin Születési adatok: Nyiregyháza, 1933. május 8 Legmagasabb tudományos fokozat, és elnyerésének éve: műszaki tudomány doktora 1992 Beosztás: stratégiai tanácsadó, tudományos tanácsadó

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

AZ ÉLET DIADALA NAPHARCOS MAGAZIN. A Napharcos különlegessége és egyedisége. Napharcos biológiai sejtjavító specialista. Légy erős, élj hosszan!

AZ ÉLET DIADALA NAPHARCOS MAGAZIN. A Napharcos különlegessége és egyedisége. Napharcos biológiai sejtjavító specialista. Légy erős, élj hosszan! Napharcos biológiai sejtjavító specialista NAPHARCOS MAGAZIN 2014 november, 1. évfolyam. III. szám Légy erős, élj hosszan! Legyen több élet a napjaidban és több nap az életedben! AZ ÉLET DIADALA A Napharcos

Részletesebben

A közterület, mint élettér

A közterület, mint élettér A közterület, mint élettér Városökológiai esettanulmányok és konklúziók Tóth Mária PhD biológus, főmuzeológus Magyar Természettudományi Múzeum, Állattár Az urbanizálódó fauna (Urban wildlife) Jellegzetességek:

Részletesebben

PÁLYÁZATI LAP -2012 AZ ISKOLA A PÁLYÁZAT TARTALMI ÖSSZEFOGLALÁSA

PÁLYÁZATI LAP -2012 AZ ISKOLA A PÁLYÁZAT TARTALMI ÖSSZEFOGLALÁSA PÁLYÁZATI LAP -2012 AZ ISKOLA Neve: Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola Címe: 1144 Budapest, Kerepesi út 124. Résztvevő diákok száma: 35 Tervezésben résztvevő pedagógusok száma: 5 Kapcsolattartó

Részletesebben

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák Implementation of nature conservation rescue center and animal health monitoring system with cross-border cooperation c. projekt Animal Health - HU-SRB/0901/122/169 Vízimadár monitoring a Kiskunsági Nemzeti

Részletesebben

Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben

Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Dr. Ripka Géza MgSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Monor, 2012. Mezőgazdaság az új évezredben Oly

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S ZIRC VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2007. május 21-i ülésére Tárgy: 2007. évi Díszpolgári cím és Pro Urbe Emlékérem kitüntetési javaslatokat véleményező előkészítő bizottság

Részletesebben

Természetvédelmi biológia

Természetvédelmi biológia Természetvédelmi biológia 8. Populáció- és fajszintő védelem: a kis populációk problémái. A populációvédelem elméleti és gyakorlati alapjai. A kis populációk problémái A populáció definíciója: azonos élıhelyen

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék TÁJVÁLTOZÁSOK ÉRTÉKELÉSE A DUNA TISZA KÖZI HOMOKHÁTSÁG EGY

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2012. (IX. 07.) önkormányzati rendelete az önkormányzati kitüntetésekről és elismerő címekről Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

EGYÜTT MAGYARORSZÁG ÉLELMISZER-BIZTONSÁGÁÉRT

EGYÜTT MAGYARORSZÁG ÉLELMISZER-BIZTONSÁGÁÉRT ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI KÖTETEK III. EGYÜTT MAGYARORSZÁG ÉLELMISZER-BIZTONSÁGÁÉRT Írták: Szerkesztette: Bánáti Diána Budapest 2006. ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI KÖTETEK III. EGYÜTT MAGYARORSZÁG ÉLELMISZER-BIZTONSÁGÁÉRT

Részletesebben

Intézmény neve Székhely Génmegőrzési téma

Intézmény neve Székhely Génmegőrzési téma Intézmény neve Székhely Génmegőrzési téma Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Vírusmentes gyümölcs törzsültetvények a Fás gyümölcs géngyűjteményi tételek megőrzése Intézet Kht. Cegléd (kajszi,

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

J E G Y Zİ K Ö NYV. az MTA IX. Osztály Hadtudományi Bizottsága 2013. október 01-én tartott üléséről

J E G Y Zİ K Ö NYV. az MTA IX. Osztály Hadtudományi Bizottsága 2013. október 01-én tartott üléséről MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Hadtudományi Bizottsága J E G Y Zİ K Ö NYV az MTA IX. Osztály Hadtudományi Bizottsága 2013. október 01-én tartott üléséről Az MTA IX.

Részletesebben

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez VaughanVaughanVaughan Econ-Cast AG Rigistrasse 9 CH-8006 Zürich Sajtóközlemény Econ-Cast Global Business Monitor 2014. december Stefan James Lang Managing Partner Rigistrasse 9 Telefon +41 (0)44 344 5681

Részletesebben

EGYESÜLETI HÍREK. Pócs Tamás a Magyar Köztárssági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetettje 2010/1. 5. évfolyam 1. szám 2010. június

EGYESÜLETI HÍREK. Pócs Tamás a Magyar Köztárssági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetettje 2010/1. 5. évfolyam 1. szám 2010. június 5. évfolyam 1. szám 2010. június Magyar Ökológusok Tudományos Egyesülete MBT Környezet- és Természetvédelmi Szakosztály MBT Ökológiai Szakosztály T A R T A L O M Egyesületi hírek 1 Rendezvények 3 Események

Részletesebben

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS NÓGRÁDI GEOPARK EGYESÜLET 2011. éves gazdasági évéről A közhasznúsági jelentés tartalma: a). a számviteli beszámolót; b). a költségvetési támogatás felhasználását; c). a vagyon felhasználásával

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Forró témák a környezetvédelmi médiában, avagy merre tart ma a szakmai közérdeklődés?

Forró témák a környezetvédelmi médiában, avagy merre tart ma a szakmai közérdeklődés? Forró témák a környezetvédelmi médiában, avagy merre tart ma a szakmai közérdeklődés? - Szelektív hulladékgyűjtési kommunikációs szakmai nap 2010.február 4. Simányi Zsuzsanna Hulladéksors szakmai folyóirat

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere Báldi András, Horváth András és mtsai MTA Ökológiai Kutatóközpont Az alprojekt célja: Részletes monitorozási módszertan kidolgozása

Részletesebben

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Bevezető Egyesületünk a rendkívül száraz 00-ik év után 00-ben tovább folytatta a cserháti patakok halfaunisztikai felmérését. A két év leforgása alatt a

Részletesebben

Beszámoló a MTA Immunológiai Bizottság 2011. évi tevékenységéről

Beszámoló a MTA Immunológiai Bizottság 2011. évi tevékenységéről Beszámoló a MTA Immunológiai Bizottság 2011. évi tevékenységéről 1. A tudományos bizottság neve: MTA, Immunológiai Bizottsága 2011. szeptember 13 után: MTA, Immunológiai Osztályközi Tudományos Bizottság

Részletesebben

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

Zsűritagok névsora szekciók szerint Terembeosztás

Zsűritagok névsora szekciók szerint Terembeosztás Zsűritagok névsora szekciók szerint Terembeosztás 1. Alkalmazott műszaki tudományok szekció I. em. 36. DR. FÜLÖP ISTVÁN egyetemi adjunktus Szent István Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Mezőgazdasági és Élelmiszeripari

Részletesebben

Önéletrajz. 1. Személyi adatok. janosne.tolnai@oktvf.gov.hu

Önéletrajz. 1. Személyi adatok. janosne.tolnai@oktvf.gov.hu Önéletrajz 1. Személyi adatok Vezetéknév/Utónév: Tolnai Jánosné Dr. Születési név: Szatmári Katalin Anyja neve: Bognár Aranka Neme: nő Születési hely, idő: Budapest, 1954.04.29 Családi állapot: házas Állampolgárság:

Részletesebben

Beszámoló a MKNE 2004. évi munkájáról

Beszámoló a MKNE 2004. évi munkájáról Beszámoló a MKNE 2004. évi munkájáról A 2004. év egy hároméves ciklus záró éve volt. Nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy megfeleltünk az alapszabályunkban megfogalmazott célunknak: több módon is segítettük

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

Olvass. Tanulj. Vidd magaddal.

Olvass. Tanulj. Vidd magaddal. ELTE Reader Olvass. Tanulj. Vidd magaddal. Az ELTE Eötvös Kiadó a tudományegyetem intézményi könyvkiadója. Könyvkiadóként keressük azokat a lehetőségeket, amelyek a digitális publikálásban rejlenek. Egyetemi

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Médiaajánlat - www.greenfo.hu

Médiaajánlat - www.greenfo.hu Médiaajánlat - www.greenfo.hu Érvényes: 2011. október 14-től visszavonásig Honlapunkra elsősorban környezetkímélő termékek és szolgáltatások, illetve környezetvédelemmel, természetvédelemmel és energiatakarékossággal

Részletesebben

Erdei élőhelyek kezelése

Erdei élőhelyek kezelése Erdei élőhelyek kezelése Pro Silva. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI Út a szálalásig Szálalás úttörői a francia Adolphe Gurnaud (1825-1898) és a svájci Henri Biolley (1858 1939) voltak. Dauerwald, az örökerdő

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5

Részletesebben