qwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "qwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq"

Átírás

1 qwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq Munkaügyi szakigazgatás wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq Szervezeti rendszer - munkaügyi wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq ellenőrzés - munkavédelem (Tansegédlet) wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq Dr. Jakab Nóra PhD. dr. Mélypataki Gábor wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq

2 Tartalom: I. rész A munkaügyi szakigazgatás fogalma és szervezetrendszere II. rész A munkaügyi ellenőrzés szabályai A. Az ellenőrzés általános szabályai B. Az ellenőrzés szervei III. rész A munkavédelem szabályai Felhasznált jogszabályok: évi XCIII. törvény a munkavédelemről, a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 323/2011. (XII. 28.) Korm. Rendelet a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről A munkaügyi szakigazgatás fogalma és szervezetrendszere I. 1. Az igazgatás fogalma Az igazgatás az emberi együttműködés során keletkező emberi tevékenység, amely megteremti a közös cél eléréséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket és az egyéni tevékenységek összhangját. Az igazgatási tevékenység egy folyamat, amelynek elemei: célkitűzés, információgyűjtés és feldolgozás, tervezés, döntés, végrehajtás, koordináció, ellenőrzés. 2

3 A kezdőbetűket összeolvasva: CITDÖVKE Igazgatás esetében meg kell határozni az igazgatás alanyát, tárgyát és tartalmát. Az igazgatás alanya a szervezet, amely az igazgatási tevékenységet folytatja. Tárgya az a szervezet, amelyre irányul az igazgatási tevékenység. Tartalma azon eszközök összessége, amelyet az igazgatás alanya igénybe vesz az igazgatási tevékenység kifejtése során. Ennek megfelelően vizsgáljuk meg a nemzetgazdaság igazgatását: Össztársadalmi méretű gazdasági célkitűzést, Információgyűjtést és feldolgozást, Tervezést, Döntést, Koordinációt, Ellenőrzést jelent, Amelynek alanya a nemzetgazdaság irányítását végző szervek összessége, Tárgya a gazdálkodó tevékenységet végző szervek és személyek összessége, Tartalma pedig azon eszközök összessége, amelyekkel az alany a tárgyra hat. Az igazgatás és a nemzetgazdaság igazgatása általános fogalmak. Egy emberi közösség, a társadalom életének igazgatása együttműködés eredménye. Ugyanakkor az életviszonyok differenciálódása következtében, az általános igazgatás szakigazgatási területekre bomlott. Ez megfigyelhető a szakminisztériumok felállításában is, mindegyik egy-egy szakigazgatási területet foglal magába, így jön létre a munkaügyi szakigazgatás is. Ahhoz, viszont, hogy egy önálló szakigazgatási ágról beszélni tudjunk, már megfelelő joganyagnak kell rendelkezésre állnia, mely szabályozza az adott szakigazgatásban felmerülő életviszonyok körét. 2. A munkaügyi szakigazgatás fogalma és célja A munkaügyi szakigazgatás létét nem lehet vitatni, hiszen van alanya, tárgya, szervezetrendszere és eljárása. Az igazgatás és a nemzetgazdaság fogalmának megismerése után adjuk meg a munkaügyi szakigazgatás fogalmi elemeit. A munkaügyi szakigazgatás alatt, Össztársadalmi méretű igazgatási tevékenységet értünk, melynek 3

4 célja: o o o o o o a foglalkoztatás elősegítése, annak minél magasabb szinten való megvalósítása, a munkanélküliség megelőzése, a munkanélküliség hátrányos következményeinek enyhítése, a foglalkoztatás minőségének javítása, a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése. alanya a munkaügyi szakigazgatás irányítását végző szervek összessége, tárgya a munkaügyi szakigazgatási tevékenységet végző szervek összessége, tartalma azon eszközök összessége, amelyekkel az alany a tárgyra hat, s ez utóbbin információgyűjtést és feldolgozást, tervezést, döntést, koordinációt, ellenőrzést és hatósági jogalkalmazást értünk, mely utóbbi esetben a döntés kikényszeríthető. Ennek megfelelően a munkaügyi szakigazgatás körébe vont területek: a foglakoztatás elősegítése foglalkoztatáspolitika alanyai és eszközei révén, a munkaügyi ellenőrzés, a munkavédelem, a képzés, szakképzés. Jelen stúdium keretében a munkaügyi szakigazgatás feldolgozása során a kiindulópont az évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról, röviden a Foglalkoztatási törvény. Fontos jogszabályok még: a 323/2011. (XII. 28.) Korm. Rendelet a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről és az évi XCIII. törvény a munkavédelemről, a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben. 4

5 II. A munkaügyi szakigazgatás alanyai A munkaügyi szakigazgatás alanyai a következők: Országgyűlés, Kormány, miniszter, Helyi önkormányzat, a munkaadók, illetve ezek érdekképviseleti szervei, a munkavállalók, illetve ezek érdekképviseleti szervei, Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács, továbbá az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, ezen belül a Foglalkoztatási Hivatal és a munkaügyi központok, Nemzeti Munkaügyi Hivatal a képző, szakképző intézmények. Ennek megfelelően tekintsük át, hogy az egyes alanyok milyen szerepet játszanak a munkaügyi szakigazgatás céljainak megvalósításában. 1. Országgyűlés: szabályozza a munkanélküliség megelőzését, illetve a csökkentését szolgáló foglalkoztatási eszközöket (a foglalkoztatáspolitika aktív és passzív eszközei), szabályozza az álláskeresőket megillető juttatásokat, szabályozza a munkaerőpiaci szervezetrendszert, amely nem más mint az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. 5

6 2. Kormány A döntések előkészítése során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai összefüggéseit és következményeit. Gondoskodik arról, hogy a munkavállaláshoz fűződő hazai érdekek ne szenvedjenek sérelmet. Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervet készít. Meghatározza a kormányzati szervek feladatait. 3. Foglalkoztatáspolitikáért, munkavédelemért, és munkaügyi ellenőrzésért felelő miniszter A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatot irányítja. Ennek keretében feladatai: kezdeményezi a foglalkoztatáshoz kapcsolódó központi munkaerő-piaci programok kidolgozását dönt a központi programok indításáról, valamint figyelemmel kíséri azok végrehajtását, követelményeket határoz meg a számítógépes központi adatgyűjtések adattartalma, irányítja a Munkaerőpiaci Alap (a továbbiakban: MpA) felhasználásával kapcsolatos tervezési, beszámolási és számviteli feladatok végrehajtását. munkavédelmi feladatok ellátása, koordinálása, és az ellenőrzés irányainak a meghatározása 4. Helyi önkormányzat A döntések előkészítése és végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai összefüggéseit és következményeit. 6

7 Közhasznú foglalkoztatást szervez. Rendszeres szociális segélyben részesíthető, aktív korú, nem foglalkoztatott személyek foglalkoztatását szervezi. Részt vesz a helyi foglalkoztatási érdekegyeztetésben. 5. Munkaadó Érdekképviseleti szerve útján részt vesz a foglalkoztatási érdekegyeztetésben. Munkaerőigényéről, annak megszűnéséről tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet. Járulékot fizet. 6. Munkavállaló: Képviselői útján részt vesz a foglalkoztatási érdekegyeztetésben. Együttműködik a munkaerőpiaci szolgáltató szervvel, munkaadóval, mérlegeli a felajánlott átképzési és vagy foglalkoztatási lehetőséget. Együttműködik új munkahely felkutatásában. Járulékot fizet. 8. Nemzeti Munkaügyi Hivatal (a következő részben fejtjük ki bővebben) II. Nemzeti munkaügyi hivatal A szabályozás alapja az Alaptörvény 15 : A Kormány jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonni, és erre külön szerveket létesíteni. A munkaügyi szakigazgatás egy 7

8 kettős rendszerű igazgatási ág, melyben a szakmai felügyeletet a Nemzeti Munkaügyi Hivatal látja el. A hivatal lefedi a munkaügyi szakigazgatás mindhárom ágát: - foglalkoztatás - munkaügyi ellenőrzés - munkavédelem - szakképzés A helyi szinteken az irányítást a fent említett szervek a Kormányhivatalok keretében végzik, a kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként. Jelen részben a központi szerv általános feladatait nézzük át. A további két órán majd a munkaügyi ellenőrzést és a munkavédelmet. Mivel párhuzamosan fut a Foglalkoztatáspolitika tantárgy, így azon részeket jelen kurzus keretei között nem vesszük át. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal foglalkoztatáspolitikai, munkavédelmi, munkaügyi, szak- és felnőttképzési feladatokat ellátó központi hivatal. A Hivatal irányítását a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter látja el. A Hivatal élén a főigazgató áll. A Hivatal székhelye Budapest. A miniszter irányítási jogkörében kinevezi és felmenti a Hivatal főigazgató-helyetteseit. A Hivatal főigazgató-helyettesei felett a munkáltatói jogokat - a kinevezés és felmentés kivételével - a Hivatal főigazgatója gyakorolja. A Hivatal kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői és munkavállalói felett a főigazgatója gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező igazgatóságot a miniszter által kinevezett főigazgatóhelyettes vezet A hivatal általános feladatai: Foglalkoztatás: a) megállapítja a munkaügyi központok és a kirendeltségek kötelező belső szakmai szabályzatainak elveit és főbb tartalmi követelményeit, b) meghatározza a munkaügyi központok és a kirendeltségek szolgáltató tevékenységére vonatkozó szakmai követelményeket, valamint koordinálja a munkaügyi központok munkaerő-piaci szolgáltatásvásárlással, illetőleg a munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtók részére adható támogatással 8

9 kapcsolatos feladatait, továbbá ellátja az álláskeresők ellátásával, valamint a foglalkoztatást elősegítő támogatások működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos szakmai feladatokat, c) meghatározza és kidolgozza a hatósági és szolgáltató tevékenység ellátásához szükséges informatikai és számítógépes rendszereket, valamint működteti a Hivatal kezelésében lévő informatikai és számítógépes rendszereket, továbbá ennek körében fejleszti, teszteli, telepíti, módosítja a programrendszereket, és kiadja a programkezeléssel kapcsolatos felhasználói segédanyagokat, d) eljárási rendek, módszertani útmutatók, szakmai ajánlások készítésével meghatározza a munkaügyi központok és kirendeltségek hatósági és szolgáltató tevékenységét, e) fejleszti a munkaerőpiaci szolgáltatásokat, f) meghatározza a munkaügyi központok és kirendeltségek hatósági és szolgáltató tevékenységére vonatkozó adatgyűjtési rendszert, továbbá hatékonysági vizsgálatokat végez, melyekhez kapcsolódóan prognózisokat, elemzéseket, statisztikai összesítéseket, nyilvántartásokat készít, g) javaslatot tesz a munkaügyi központok és a kirendeltségek informatikai rendszerének és ingatlanállományának fejlesztésére, h) ellátja a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat munkatársainak humánerőforrás-fejlesztéséhez és belső szakmai képzéséhez kapcsolódó feladatokat, i) ellátja a munkaügyi központok hatósági ellenőrzési feladatainak szakmai felügyeletét, továbbá az NFA működtetéséért felelős területi egységek szakmai és pénzügyszakmai tevékenységének ellenőrzését, j) hatósági jogkört gyakorol, amelynek keretében l) nemzetközi feladatokat lát el, amelynek keretében m) vizsgálja a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos és az azzal összefüggő jogi szabályozás gyakorlati tapasztalatait, javaslatot tesz a jogszabályok módosítására, n) közreműködik a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos és az azzal összefüggő jogi szabályozás előkészítésében, o) ellát egyes munkaerőpiaci programokkal kapcsolatos feladatokat, amelyek keretében: q) ellátja a miniszter által meghatározott ügyfélszolgálati feladatokat, valamint 9

10 Munkavédelmi és munkaügyi hatóság általános feladatai a rendelet alapján: - A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság főigazgató-helyettese a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság szakmai szervezeti egységein keresztül ellátja a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségek szakmai irányítását. - A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségek tevékenysége tekintetében a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter közreműködésével hatékonysági ellenőrzést folytathat le. - A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségek munkáját módszertani útmutatók, szakmai ajánlások és tájékoztató anyagok kiadásával, konzultációk tartásával, továbbá a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségek szakmai munkájának értékelésével támogatja. - A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság szervezi a munkavédelmi és munkaügyi felügyelők képzését, továbbképzését, továbbá az újonnan belépő felügyelők vizsgáztatását. - A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság ellátja a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségek korrupcióellenes stratégiájának kidolgozásával kapcsolatos feladatokat, valamint elemzi és értékeli az munkavédelmi és munkaügyi igazgatósághoz, a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségekhez érkező panaszokat. - A munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési irányelvet a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság adja ki. - A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság - a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségek bevonásával - működteti a munkavédelmi és munkaügyi feladatai ellátásához, az általa kezelt adatok nyilvántartásához szükséges egységes informatikai rendszert. - A főigazgató-helyettes ellátja a rendkívüli állapot idején szükséges munkaerő meghagyásával kapcsolatosan külön jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat. - A főigazgató-helyettes ellátja az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatosan külön jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat. Konkrét munkavédelmi feladatok: Részt vesz: - a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi tevékenységgel összefüggő kormányzati döntések, stratégiák megalapozásában, ezzel kapcsolatos felmérésekben, - a környezeti (munkakörnyezeti) és biológiai monitorozás módszertanának kialakításában és fejlesztésében, - az európai uniós tagállami működéssel kapcsolatos, közösségi jogharmonizációs, továbbá az Európai Unió döntéshozatali folyamataiban a munkahigiéne, valamint a foglalkozásegészségügy területén, 10

11 - a munkaegészségügyi vonatkozású hazai és európai uniós programok végrehajtásával kapcsolatos feladatok megoldásában, - a munkaegészségüggyel foglalkozó hazai és nemzetközi szervezetek tevékenységében. - A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság ellátja a túlnyomásos munkahelyen foglalkoztatottak orvosi alkalmassági vizsgálatával kapcsolatosan külön jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat. - A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság ellátja a kézi lőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági vizsgálatával kapcsolatosan külön jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat. - A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak foglalkozási betegsége, fokozott expocíciós esete szolgálattal összefüggő jellegének megállapításához, minősítéséhez külön jogszabály alapján véleményt ad. - A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság külön jogszabály alapján működteti a hajózási egészségi alkalmasság másodfokú vizsgálatát végző bizottságot. - A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság ellátja a munkaköri, szakmai és személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatával és véleményezésével kapcsolatosan külön jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat. - A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság külön jogszabály alapján ellátja az egyéni védőeszközök megfelelőségét tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésével és bejelentésével kapcsolatosan hatáskörébe utalt feladatokat és működteti a Kijelölést Előkészítő Bizottságot. Szakképzéssel kapcsolatosan: - ellátja a szakképzési és felnőttképzési tevékenység szakmai és módszertani fejlesztését, valamint elemzési és értékelési feladatokat lát el, - gondoskodik a hátrányos és fogyatékkal élők képzésének tanügyi és képzési dokumentumairól, - végzi a szakmastruktúra folyamatos fejlesztését és a jogalkotáshoz szükséges előkészítő feladatokat az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések vonatkozásában, továbbá kidolgozza az Országos Képzési Jegyzék tervezetét és harmonizálja a nemzetközi szintezési rendszerrel, valamint a foglalkozások egységes rendszerével és az európai uniós irányelvekkel, javaslatot tesz annak módosítására, illetve korszerűsítésére, - kidolgozza és gondozza a szakmai követelménymodulok elkészítésének egységes alapelveit, továbbá egységes alapelvek szerint gondozza és fejleszti az országos modultérképet, ellátja a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos feladatokat, - kidolgozza az európai követelményekhez illeszkedő szakképesítések egyenértékűségének feltételrendszerét, a hazai és nemzetközi képesítések összehangolását, valamint az Európai Képesítési Keretrendszer magyar adaptációját, - fejleszti az Európai Unió tagországainak szakképzési és felnőttképzési intézményeivel történő együttműködést, részt vesz hazai és nemzetközi szakképzési és felnőttképzési kutatásokban, - gyűjti és elemzi a külön jogszabályban meghatározott felnőttképzési statisztikai adatokat 11

12 - szervezi a pedagógusok, andragógusok és az oktatási intézményvezetők és fenntartók szakmai továbbképzését, valamint koordinálja a speciális szakiskola szakmai tanulmányi versenyeit és a Szakmacsoportos szakmai előkészítő Érettségi Tantárgyak Versenyeit (SZÉTV), - koordinálja és ellátja a szak- és felnőttképzéssel és fejlesztési feladatokkal kapcsolatos ügyfélszolgálati és tájékoztatási feladatokat, valamint on-line módon működteti a Magyar Nemzeti Observatory Irodát, a Nemzeti Referencia és Koordinációs Pontot, melynek keretében közzéteszi a minőségügyi keretrendszert, valamint koordinálja a céginformációs központ működtetését, - szervezi a szakmai tankönyvek kidolgozását, valamint működteti a kiadásukat, illetve a forgalmazásukat, III. rész A munkaügyi ellenőrzés évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről A. Az ellenőrzés általános szabályai A törvény szervi hatálya: A törvény hatálya kiterjed a) arra a természetes és jogi személyre, valamint jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságra, aki a tizennyolcadik életévét betöltött természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony, továbbá harmadik országbeli állampolgárt vagy fiatal munkavállalót foglalkoztatásra irányuló jogviszony, illetve a (4) bekezdésben meghatározott jogviszonyok - ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben meghatározott munkaviszonyt is - alapján foglalkoztat, b) a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) XVI. fejezetében meghatározott munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbeadóra és a kölcsönbevevőre (a továbbiakban együtt: foglalkoztató). Tárgyi hatály: I. Foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka. 12

13 Nem foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik a) a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvényben szabályozott vállalkozási szerződés ( ), valamint megbízási szerződés ( ) alapján végzett munka, továbbá b) a gazdasági társaságokról szóló törvényben szabályozott közkereseti társaság és betéti társaság tagjának személyes közreműködése, valamint a korlátolt felelősségű társaság tagjának mellékszolgáltatásként nyújtott személyes közreműködése. c) a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló évi LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Köt.) szabályozott önkéntes szerződés alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység. d) a szövetkezet tagjának a szövetkezet részére kifejtett személyes közreműködése, ha a tag a személyes közreműködést vállalkozási vagy megbízási szerződés alapján teljesíti. e) az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés alapján végzett munka. A felügyelő jogosult hatósági ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti, illetve a munkavállalónak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszony, valamint a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére. Ehhez a foglalkoztatónak rendelkezésre kell bocsátania mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a részére végzett munka nem foglalkoztatási jogviszony keretében, vagy ellenérték nélkül történt. Vélt foglalkoztató fogalma: Olyan munkahelyen, ahol különböző foglalkoztatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, és a munkaügyi ellenőrzés eredményeként valamely foglalkoztató személye nem állapítható meg, az (5) bekezdés vonatkozásában - az ellenkező bizonyításáig - vélelmezni kell, hogy az érintett munkavállalók foglalkoztatója az, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja. Munkaügyi ellenőrzést végző szervek: A munkaügyi ellenőrzést munkaügyi hatóság munkaügyi felügyelői (a továbbiakban: felügyelő) látják el. A bányászatról szóló évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó bányavállalkozók és bányaüzemek, illetve a bányafelügyelet felügyelete alá tartozó tevékenységek munkaügyi ellenőrzését a bányafelügyelet végzi. A munkaügyi hatóság az ellenőrzési tevékenységét e törvény szerinti szempontok alapján a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által évenként február 20-áig közzétett ellenőrzési irányelv alapján végzi. 13

14 Az ellenőrzési irányelv tartalmazza: a) az adott év kiemelt ellenőrzési, vizsgálati céljait, b) az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket, szakmákat vagy ágazatokat. Munkaügyi ellenőrzés terjedelme: A munkaügyi ellenőrzés kiterjed (Met. 3 ): a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is), továbbá a munkaszerződés lényeges tartalmi elemeire és a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére (ideértve a jogosultnak az Mt a szerinti tájékoztatási kötelezettségét is) vonatkozó rendelkezések, b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettség, c) -d) e) a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok, f) a munka- és pihenőidőre a munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt rendelkezések, g) a jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések, h) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő - a munkavállalót megillető - igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, i) a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére, illetve a harmadik országbeli és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárok foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok, j) k) a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, valamint a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére jogosító jogszabályok, l) -n) o) a teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében az előzetes foglalkoztatói eljárás lefolytatásának tényére, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényezők alkalmazása előtti közlésére vonatkozó szabályok, p) -q) 14

15 r) a harmadik országbeli állampolgár és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi foglalkoztatásának bejelentésére vonatkozó jogszabályok, s) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi II. törvény (a továbbiakban: Harm.tv.) 71. -ának (1)-(2) bekezdése szerinti kötelezettségek foglalkoztató általi t) a költségvetési szerv, valamint nevelési-oktatási, egészségügyi vagy kulturális tevékenysége tekintetében az egyházi jogi személy munkáltató kivételével, a bruttó forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés - kormányrendeletben meghatározott - elvárt mértéke megfelelő végrehajtásának A felügyelő jogköre: a munkahelyen tartózkodó személyek személyi azonosságának igazoltatással történő megállapítására, a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ) használatára. A felügyelő kötelezettsége: A munkaügyi ellenőrzést végző szerv a munkáltató nyilvántartásairól készült másolatot, valamint az ellenőrzés során készített hang- és képfelvételt csak ellenőrzési tevékenységével összefüggésben használhatja fel, és a dokumentumokat köteles az eljárás jogerős befejezését követő három éven belül megsemmisíteni. A felügyelő által alkalmazott differenciált szankciórendszer: a) megtiltja a további foglalkoztatást, ha az alkalmazás vagy a foglalkoztatás az ellenőrzés terjedelméről szóló felsorolás (lásd: old.) a törvény 3. (1) bekezdése a) pontjának első és második fordulata, továbbá b), e), f), i), k), q) és s) pontjai esetében a jogszabálysértés súlyossága miatt nem tartható fenn, és a sérelem rövid időn belül nem orvosolható. Ha a további foglalkoztatás megtiltására azért került sor, mert a foglalkoztató megsértette a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vagy a jogviszony bejelentésére, illetőleg munkaerő-kölcsönzés esetén a munkaszerződés kölcsönbevevő részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket, a felügyelő az eltiltás időtartamára kötelezi a munkáltató szerinti díjazásnak a munkavállaló részére történő megfizetésére, b) kötelezi a foglalkoztatót a szabálytalanság meghatározott időn belül történő megszüntetésére, c) kötelezi a harmadik országbeli állampolgárt érvényes munkavállalási engedély vagy EU Kék Kártya nélkül foglalkoztatót a központi költségvetésbe történő befizetésre a 7/A. -ban foglaltak szerint, 15

16 e) javaslatot tehet munkaügyi bírság kiszabására, g) megállapítja a foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak a munkába lépés napjától történő fennállását és kötelezi a foglalkoztatót a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó szabályok betartására, h) eltiltja a foglalkoztatót tevékenysége folytatásától, ha foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályban előírt engedéllyel, nyilvántartásba vétellel nem rendelkezik, vagy i) a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre vonatkozó jogsértés megállapítása esetén a gyermek veszélyeztetettsége miatt jelzéssel él a gyermekjóléti szolgálatnál. j) a további jogsértés megelőzésének érdekében - a b) pont alkalmazhatóságának hiányában - megállapítja a munkáltató jogsértését Munkaügyi bírság kiszabása: Mikor kötelező? A felügyelő köteles javaslatot tenni munkaügyi bírság kiszabására, valamint a munkaügyi bírság kiszabása nem mellőzhető, ha a foglalkoztató a) a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is) vonatkozó rendelkezéseket megsértette, b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggésben nem tett eleget az államháztartási törvényben foglalt bejelentési kötelezettségének, c) a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezéseket megsértette, ide nem értve a felszámolási eljárás alatt álló foglalkoztatót, vagy d) hatósági nyilvántartásba vétel hiányában folytat munkaerő-kölcsönzésre irányuló tevékenységet Munkaügyi bírság akkor szabható ki, ha a foglalkoztató: a) a 3. (1) bekezdése a) pontjának a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre vonatkozó, valamint a b), c), d), f), i), k), l), m) és n) pontjában foglalt rendelkezéseket egy, b) a foglalkoztató a 3. (1) bekezdése a) pontjának a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok kötelező tartalmi elemeinek meglétére vonatkozó, 16

17 valamint az e), g), h), j), o), p), q) és r) pontjában foglalt rendelkezések bármelyikét több munkavállaló vonatkozásában megsérti. A munkaügyi bírság mértéke: A munkaügyi bírság összege harmincezer forinttól tízmillió forintig terjedhet. Ha az eljárás alá vont foglalkoztatónál az ellenőrzés megkezdésekor a foglalkoztatottak száma a húsz főt nem haladja meg, a munkaügyi bírság összege harmincezer forinttól ötmillió forintig terjedhet. Természetes személy foglalkoztató által, nem egyéni vállalkozás keretében foglalkoztatott munkavállalót érintő jogsértés megállapítása esetén a munkaügyi bírság összege harmincezer forinttól egymillió forintig terjedhet. A munkaügyi bírság mértéke a (3)-(5) bekezdésben meghatározott felső korlát kétszereséig terjedhet, ha a korábbi munkaügyi ellenőrzés eredményeként meghozott, bírságot kiszabó közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül legalább egy, a korábbival azonos jogsértés megállapítására kerül sor. A munkaügyi bírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni különösen a jogszabály megsértésével okozott jogellenes állapot időtartamát, az okozott hátrány nagyságát, a megsértett jogszabályi előírások számát és hatását, az érintett munkavállalók számát, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 94/A. (1) bekezdésében meghatározott körülményeket. A 6. (1) bekezdésében meghatározott egyéb jogkövetkezmények alkalmazása, valamint a munkaügyi bírság egyidejű kiszabása esetén egy határozatot kell hozni. Eljárási szabályok: A lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény jogorvoslati eljárásait a következő eltérésekkel kell alkalmazni: A munkaügyi hatóság a szükséges intézkedések megtétele céljából megkeresi az illetékes hatóságot, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására érvényes tartózkodási engedély vagy kereső tevékenység folytatására jogosító engedély hiányában került sor, és az ellenőrzés során megállapítja annak valószínűségét, hogy a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása vagy magyarországi tartózkodása a közrendet, a közbiztonságot, a nemzetbiztonságot veszélyeztetheti, vagy közegészségügyi, járványügyi szempontból veszéllyel járhat. (3) A munkaügyi hatóság tevékenysége során együttműködik a tevékenységével érintett más hatóságokkal. (4) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvényben 17

18 meghatározott álláskeresési ellátásokra, illetőleg a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvényben meghatározott aktív korúak ellátására való jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából a munkaügyi hatóság hivatalból eljárva, havi rendszerességgel, elektronikusan adatot szolgáltat az állami foglalkoztatási szerv részére azokról a munkavállalókról, akik tekintetében a foglalkoztató részéről A törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény jogorvoslati eljárásait a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) újrafelvételi eljárásnak nincs helye, b) a bíróság a munkaügyi hatóság bírságot megállapító határozatát megváltoztathatja, ha a határozat jogszabálysértő, és a közigazgatási határozatot megváltoztató döntéshez szükséges adatok rendelkezésre állnak, c) felügyeleti eljárás keretében a kötelezettséget megállapító döntés jogerőre emelkedésétől, vagy ha a teljesítési határidő hosszabb, annak utolsó napjától számított egy év elteltével munkaügyi döntés megváltoztatásának, illetőleg megsemmisítésének nincs helye. A munkaügyi hatóság a pénzfizetésre kötelezett természetes személy vagy a polgári jog szerint helyébe lépő örököse kérelmére a tartozást mérsékelheti, illetőleg elengedheti, feltéve hogy a kötelezett, illetve örököse vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapotában, illetve a kötelezett, illetve örököse vagyoni helyzetében a határozat jogerőre emelkedése után olyan változás következett be, amely jelentősen megnehezíti a kötelezettség teljesítését. A méltányossági kérelem tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A méltányossági jogkörben hozott határozat bírósági felülvizsgálatát kizárólag semmisségére hivatkozva lehet kérni. A munkaügyi eljárásokban megállapított befizetési kötelezettség adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. 18

19 B. Az ellenőrzés szervei 323/2011. (XII. 28.) Korm. Rendelet a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről 1. A munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelölése (1) A Kormány a munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására munkavédelmi és munkaügyi hatóságként: - A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság a Hivatalnak önálló feladat és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséget (a továbbiakban: OMMF), továbbá - A Kormány a munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására munkavédelmi és munkaügyi hatóságként a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóságot, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervét (a továbbiakban: munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség) jelöli ki. IV. rész A munkavédelem szabályai Munkavédelmi törvény Mi a munkavédelem? A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá az évi XCIII. törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. A munkaegészségügy a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy szakterületeit foglalja magában. Alapelvek: Az állam meghatározó szerepe a munkavédelem területén: Az állam a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleti szerveivel egyeztetve meghatározza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeit, irányítási és ellenőrzési intézményeit, valamint kialakítja az egészség, a munkavégző 19

20 képesség megóvására, a munkabiztonságra és a munkakörnyezetre vonatkozó országos programját, amelynek megvalósulását időszakonként felülvizsgálja. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok megtartását az állam az erre a célra létrehozott felügyeleti szerveivel segíti és ellenőrzi. A munkáltató általános, objektív, elsődleges és végrehajtási szabadságon alapuló felelőssége: A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját a jogszabályok és a szabványok keretein belül a munkáltató határozza meg. A munkáltató felelős azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat úgy kell meghatározni, hogy végrehajtásuk megfelelő védelmet nyújtson a munkavállalókon túlmenően a munkavégzés hatókörében tartózkodónak és a szolgáltatást igénybe vevőnek is. A munkaeszközöket úgy kell kialakítani, hogy lehetőleg zárják ki a nem szervezett munkavégzés keretében történő rendeltetésszerű használat esetén is a balesetet, az egészségkárosodást. Érdekegyeztetéshez való jog: Az Mvt. törvény biztosítja a munkavédelemmel kapcsolatos érdekegyeztetést, valamint a munkavállalók munkavédelmi érdekvédelmét, meghatározva a munkavédelmi képviselők jogait és kötelezettségeit, nem érintve a munkavállalói érdekképviseleteknek más jogszabályban így különösen a Munka Törvénykönyvében, a köztisztviselők jogállásáról, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényekben szabályozott, munkavédelemmel kapcsolatos jogait. Együttműködési kötelezettség: A munkáltatóknak és a munkavállalóknak, valamint az állami szerveknek e törvényben és a munkavédelemre vonatkozó más szabályokban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során együtt kell működniük. 20

21 Adatvédelem: A munkavédelemmel kapcsolatos minden eljárás során az adatok (személyes, különleges és közérdekű adatok, állami, szolgálati, üzemi és üzleti titkok) védelmét a vonatkozó jogszabályok szerint kell biztosítani. Az adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára a 83/B. -ban megállapított kivétellel személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. Meghatározott munkabiztonsági szaktevékenységet csak szakképesítéssel rendelkező személy láthat el. Jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősíthet. A munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat csak külön jogszabályban meghatározott munkavédelmi a bányászat területén bányászati, a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat pedig munkaegészségügyi [foglalkozás-orvostan (üzemorvostan), munkahigiéne, közegészségtanjárványtan, megelőző orvostan és népegészségtan] szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti. A munkavédelem három területe: 1. a munkavégzés biztonsága, 2. munkavégzés egészségügyi követelményei, 3. a szociális munkavédelem. A munkavédelmi törvény (Mvt) az első két területet szabályozza. Ebből következik egy fogalmi kategória: egészséget nem veszélyeztető, a biztonságos munkavégzés körülményei, feltételei (ENEMBM). A szociális munkavédelemmel főleg az Mt. foglalkozik és szociális munkavédelem alatt értjük a nők, a szoptatós anyák, a fiatalkorúak, sőt anyatejet adó nők védelme. A törvény hatálya: tárgyi hatály személyi hatály területi hatály időbeli hatály szervi hatály 21

22 A törvény tárgyi hatálya: 1. Szervezett munkavégzés: függő munkát jelent, melynek keretében a munkavállaló önállóan alárendelt pozícióban van és a munkáltató utasítása szerint köteles végezni a munkát. A törvény taxatíve meghatározza, hogy melyek azok a munkavégzések, amelyek az Mt. alá tartoznak, tehát kiterjed pl.: munkaviszony, a Kjt viszony, Ktv viszony, a polgári szolgálat, a fegyveres erők és rendvédelmi szervek keretében foglalkoztatottakra. 2. A tárgyi hatálya olykor kiterjed a munkavégzés hatókörében tartózkodókra (pl.: diák, szomszéd, járókelő, látogató). 3. Az Mvt kivonhat a tárgyi hatálya alól rendkívüli körülmények között végzett munkavégzést, ilyen pl.: a katasztrófa-elhárítás, a tűzoltás. A törvény személyi hatálya: A szervezett munkavégzés alanyai, aki nem más, mint a munkavállaló és a munkáltató, de rajtuk kívül még az ún. 1. munkavédelmi képviselő 2. sérülékeny csoport: fokozott kockázatot jelent, akikre a munkavégzés fokozott kockázatot jelent, és akik maguk is kockázatot jelentenek a munkavégzésre (pl.: nők, fiatalkorú, idősödő) A törvény területi hatálya: 1. Magyarország 2. munkahely: szervezett munkavégzés helyszíne A törvény időbeli hatálya: január 01-jétől kell alkalmazni ezt a törvényt, többször módosították, legutoljára július 1. napjától lép hatályba módosítása. ellenőrzés és munkavédelem közös szabályai a 323/2011(II. 28.) Korm. Rendelet alapján. AZ ÁLLAM MUNKAVÉDELMI FELADATAI ÉS A VÉGREHAJTÁSÉRT FELELŐS SZERVEK Az állam feladatai Az állam feladata a munkavédelem irányításával, az ágazati és hatósági tevékenység ellátásával - szervei útján - a munkavédelem megszervezése. * A munkavédelem irányításának keretében állami feladat 22

23 a) a munkavédelem országos programjának kialakítása; b) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeinek, továbbá az ehhez kapcsolódó jogoknak és kötelezettségeknek a meghatározása; c) a munkavédelmi előírások végrehajtásának elősegítése, különösen az e törvény céljait is szolgáló gazdasági szabályozással, az érdekeltség megteremtésével, a nemzetgazdasági jelentőségű munkavédelmi kutatások anyagi feltételeinek megteremtésével, tájékoztatással és felvilágosítással; d) a nevelés és az oktatás területén a biztonságos életvitelre, a szakmai oktatás területén az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés szabályaira vonatkozó ismeretanyag meghatározása; e) a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetének évenkénti áttekintése, a megállapítások nyilvánosságra hozatala, a munkavédelmi információs rendszer kialakítása és működtetése. * Az állam részt vesz a munkavédelemben érintett nemzetközi szervezetek munkájában, együttműködik más államokkal a munkavédelmi feladatok összehangolása végett, jelentést tesz a munkavállalók biztonságát és egészségét érintő közösségi szabályok végrehajtásáról. A munkavédelem ágazati tevékenységének keretében állami feladat a) Szabályzat kiadása; * b) a munkavédelem országos programjával összhangban az ágazati jellegű munkavédelmi kutatás, fejlesztés, továbbá a tájékoztatás, közreműködés a továbbképzés szervezésében. Az állam hatósági tevékenység keretében, a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti eljárási rendben - a VII. Fejezetben meghatározottak szerint - a) elősegíti és ellenőrzi a munkavédelemre vonatkozó szabályok végrehajtását; b) * ellátja az e törvény, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete és külön jogszabály szerinti engedélyezést és nyilvántartást. Az állami feladatok végrehajtásáért felelős szervek A foglalkoztatáspolitikáért, illetve a bányászati ügyekért felelős miniszter és a munkavédelmi hatóság saját jogkörükben látják el a munkavédelem nemzetgazdasági szintű irányításával kapcsolatos feladatokat. Külön jogszabály szerint a bányafelügyelet is ellát munkavédelmi hatósági feladatokat. A munkavédelem irányításában, hatósági tevékenységében jogkörrel rendelkező állami szervek feladataik ellátása során együttműködnek egymással, valamint a közigazgatási szervekkel, a munkáltatók és munkavállalók érdek-képviseleti szerveivel. A munkavédelem ágazati feladatait a feladatkörében érintett miniszter látja el. 23

24 A MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET, ÉRDEKEGYEZTETÉS A munkavállalókkal folytatott tanácskozás * 70. * (1) A munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében köteles a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel tanácskozni, valamint biztosítani részükre a lehetőséget, hogy részt vehessenek az egészségre és biztonságra vonatkozó munkáltatói intézkedés kellő időben történő előzetes megvitatásában. (2) A munkavállalók közvetlenül vagy munkavédelmi képviselőik útján - az (1) bekezdésben meghatározottak mellett - különösen a következő munkáltatói kötelezettségek tekintetében jogosultak tanácskozást folytatni: a) a munkavédelmi feladatok elvégzésében érintett személyek kijelölése, foglalkoztatása, tevékenysége (8., 54/A., ok); b) a munkavédelmi tartalmú információk biztosítása [különösen a 40. (2) bekezdésében, a 42. a) pontjában, a 45. (2) bekezdésében, az 54. (1) bekezdése i) pontjában, az 54. (7) bekezdése a) pontjában, az 58. (3) bekezdésében, az 59. (2) bekezdésében, a 81. (3) bekezdésében foglaltak alapján]; c) a munkavédelmi oktatás (55. ) megtervezése és megszervezése. (3) A tanácskozás során biztosítani kell a kiegyensúlyozott részvételt, a munkavállalók, illetve munkavédelmi képviselőik javaslattételi jogát. (4) A kiegyensúlyozott részvétel érdekében a munkáltató köteles a munkavédelmi kérdésben intézkedési jogkörrel bíró személlyel képviseltetni magát a tanácskozáson. A munkavédelmi képviselő, a munkahelyi munkavédelmi bizottság, a paritásos munkavédelmi testület * 70/A. * (1) * A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül - a következők szerint - képviselőt vagy képviselőket (a továbbiakban: munkavédelmi képviselő) választani: a) munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden olyan munkáltatónál, ahol a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók létszáma legalább ötven fő. A választás megtartásának lebonyolítása, a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége; * b) * amennyiben az ötven főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál a munkavédelmi képviselő választást a munkáltatónál működő szakszervezet, üzemi tanács vagy ezek hiányában a munkavállalók többsége kezdeményezi, a választás megtartásával kapcsolatos, a) pontban meghatározott kötelezettség a munkáltatót terheli; c) * az ötven főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál - amennyiben nem kerül sor munkavédelmi képviselő választásra - a munkáltatónak a 70. -ban meghatározottak szerint kell a munkavállalókkal tanácskoznia; d) * a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél akkor lehet munkavédelmi képviselőt választani, ha az okban meghatározott munkáltatói munkavédelmi jogosítványok az önálló telephely, részleg vezetőjét részben vagy egészben megilletik. 24

25 (2) * Munkavédelmi képviselővé az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki legalább 6 hónapja a munkáltatóval szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. Az újonnan alakult munkáltatónál a munkavédelmi képviselő ilyen jogviszonya időtartamát feltételként nem kell figyelembe venni. (3) * A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással négy évre választják. A megválasztott munkavédelmi képviselők személyéről a munkavállalókat tájékoztatni kell. A munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvénynek (Mt.) az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ideértve a központi munkavédelmi bizottság megalakításának lehetőségét is. (4) * Amennyiben a munkavédelmi képviselők száma eléri a hármat, úgy munkahelyi munkavédelmi bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hozhatnak létre. Bizottság létrehozása esetén a munkavédelmi képviselőt megillető jogokat - ha azok a munkavállalók összességét érintik - a bizottság gyakorolja. * (5) * A bizottság tárgyalásán - a bizottság kezdeményezésére - a munkáltató vagy hatáskörrel rendelkező megbízottja köteles részt venni. Annál a munkáltatónál, ahol a foglalkoztatottak száma legalább ötven fő, és munkavédelmi képviselők működnek, a munkáltató összmunkáltatói szinten paritásos munkavédelmi testületet (a továbbiakban: testület) hoz létre, amelyben egyenlő számban vesznek részt a munkavállalók és a munkáltató képviselői. (2) A testületnek a munkavállalói és munkáltatói oldalán azonos számú rendes, valamint póttagjai vannak. A póttag meghatalmazás alapján helyettesíti a rendes tagot, illetve a rendes tag megbízatásának valamilyen ok miatti megszűnése esetén helyére lép. (3) A testületbe a munkavállalók képviselőit (rendes és póttagot) a 70/A. (1) bekezdése a) pontja szerint megválasztott munkavédelmi képviselők maguk közül titkos szavazás útján jelölik. A munkáltató kezdeményezi a testület létrehozását, biztosítja a szavazás lebonyolításának feltételeit. (4) A munkáltató köteles a testületbe döntésre jogosult vezető állású munkavállalót (Mt ), továbbá munkáltatói munkavédelmi feladatokat részben vagy egészben ellátó személyt (intézkedésre jogosult munkairányítót, illetve a munkáltatóval szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyban lévő munkavédelmi szakembert) kijelölni. A munkáltató számára rendszeres munkavédelmi szolgáltatást nyújtó szakemberek meghívottként vesznek részt a testület munkájában. (5) A testület rendes és póttagjainak megbízatása négy évre szól. (6) A testület elnöki tisztét a munkavállalók, illetve a munkáltatók képviselői felváltva gyakorolják. A testület rendes és póttagjainak számában, a tagok megbízatásának megszűnése, valamint a visszahívás feltételeiben, elnöklési és működési rendjében, ügyrendjében, egyéb, a 25

26 testület tevékenységével összefüggő eljárási kérdésekben a munkavállalók képviselői és a munkáltató állapodnak meg. A testület működésének feltételeit a munkáltató biztosítja. (7) A testület az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében: a) rendszeresen, de évente legalább egy alkalommal értékeli a munkahelyi munkavédelmi helyzet és tevékenység alakulását, és az ezzel összefüggő lehetséges intézkedéseket; b) megvitatja a munkahelyi munkavédelmi programot, figyelemmel kíséri annak megvalósítását; c) állást foglal a munkavédelmet érintő belső szabályok tervezetéről. (8) A testület működése nem érinti a munkavédelmi képviselő, a munkahelyi munkavédelmi bizottság jogállását, valamint a munkáltatónak a munkavédelmi követelmények megvalósításáért e törvényben meghatározott felelősségét. 71. * A munkavállalónak, a munkavédelmi képviselőnek (bizottságnak) és a munkáltatónak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében együtt kell működniük, jogaikat és kötelezettségeiket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolniuk, illetve teljesíteniük, így különösen a szükséges információt (tájékoztatást) a kellő időben egymás részére megadniuk. 72. (1) * A munkavédelmi képviselő - a 70. -ban leírtakat is figyelembe véve - jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről, így különösen - a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról; - az egészség megóvására, illetőleg a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról; - a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre történő felkészítéséről és felkészültségéről. (2) A munkavédelmi képviselő az (1) bekezdésben meghatározott jogának gyakorlása keretében a) működési területén a munkahelyekre munkaidőben beléphet, tájékozódhat az ott dolgozó munkavállalóktól; b) * részt vehet a munkáltató azon döntései előkészítésében, amelyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára, ideértve a szakemberek előírt foglalkoztatására (8., ok), a munkavédelmi oktatás (55. ) megtervezésére és megszervezésére, az új munkahelyek létesítésére vonatkozó döntéseket is; c) tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden kérdésben, amely érinti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést; d) véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedés megtételét; e) részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, az arra jogosult kezdeményezésére közreműködhet a foglalkozási megbetegedés körülményeinek feltárásában; f) * indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi hatósághoz fordulhat; g) * a hatósági ellenőrzés során az ellenőrzést végző személlyel közölheti észrevételeit. 26

VI. Fejezet A MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET, ÉRDEKEGYEZTETÉS. A munkavállalókkal folytatott tanácskozás 1

VI. Fejezet A MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET, ÉRDEKEGYEZTETÉS. A munkavállalókkal folytatott tanácskozás 1 VI. Fejezet A MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET, ÉRDEKEGYEZTETÉS A munkavállalókkal folytatott tanácskozás 1 70. 2 (1) A munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében köteles a munkavállalókkal,

Részletesebben

5. sz. HÍRLEVÉL. Érdekvédelem, érdekképviselet a munkavédelmi területen (Mvt )

5. sz. HÍRLEVÉL. Érdekvédelem, érdekképviselet a munkavédelmi területen (Mvt ) 5. sz. HÍRLEVÉL A Nemzetgazdasági Minisztérium a Széchényi 2020 program keretében a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon belül közétette A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése tárgyú

Részletesebben

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének

Részletesebben

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén?

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Az alábbi szakmai írásunkban megnézzük, hogy mire számítsunk abban az esetben, ha munkaügyi ellenőrzés lenne nálunk, illetve még az ellenőrzés előtt fel tudjunk

Részletesebben

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Az új Mt. alkalmazása a munkaügyi ellenőrzések tükrében Előadó: Dr. Csigi Imre Ferenc közigazgatási tanácsadó Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail

Részletesebben

A munkavédelmi képviselő jogai, feladatai, kötelezettségei

A munkavédelmi képviselő jogai, feladatai, kötelezettségei A munkavédelmi képviselő jogai, feladatai, kötelezettségei I. A munkavédelmi képviselők jogait, kötelezettségeit, feladatait a munkavédelmi törvény (1993.évi XCIII. törvény a munkavédelemről) VI. fejezete

Részletesebben

A foglalkoztatás-felügyeleti rendszer átalakítása a munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai

A foglalkoztatás-felügyeleti rendszer átalakítása a munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai A foglalkoztatás-felügyeleti rendszer átalakítása a munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai Előadó: Dr. Bakos József Főosztályvezető Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály Az állami munkafelügyeleti rendszer

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének feladatai 1. A Szakigazgatási

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS KÖZIGAZGATÁSI FELADATOKRÓL... 2

TARTALOMJEGYZÉK 1. TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS KÖZIGAZGATÁSI FELADATOKRÓL... 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS KÖZIGAZGATÁSI FELADATOKRÓL... 2 2. TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAÜGGYEL KAPCSOLATOS KÖZIGAZGATÁSI FELADATOKRÓL... 5 1. TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS

Részletesebben

Aktualitások a munkaügyi ellenőrzés területén

Aktualitások a munkaügyi ellenőrzés területén Aktualitások a munkaügyi ellenőrzés területén A munkaügyi ellenőrzés intézkedései Előadó: Tar László munkaügyi szakügyintéző e-mail cím: munkaugy@pest,gov.hu telefonszám: +36 1 236 3900 2017. április 27.

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2012.VIII.14.) hatályos állapota

Részletesebben

A Kormány. /2006. ( ) Korm. rendelete. a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetről

A Kormány. /2006. ( ) Korm. rendelete. a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetről Melléklet a 13469-1/2006.-SZMM számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2006. ( ) Korm. rendelete a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetről A Kormány az Alkotmány 35. -a (2) bekezdésében megállapított

Részletesebben

Ellensége - e a munkáltatónak a munkavédelmi képviselő? Gyakorlati tudnivalók a munkavédelmi érdekképviselet működésével kapcsolatosan.

Ellensége - e a munkáltatónak a munkavédelmi képviselő? Gyakorlati tudnivalók a munkavédelmi érdekképviselet működésével kapcsolatosan. ÉRDEKEGYEZTETÉS ÉRDEKKÉPVISELET Ellensége - e a munkáltatónak a munkavédelmi képviselő? Gyakorlati tudnivalók a munkavédelmi érdekképviselet működésével kapcsolatosan. BUDAPEST 2015. március 4. BORHIDI

Részletesebben

Villamosenergia-ipari Munkavédelmi Képviselők Fóruma

Villamosenergia-ipari Munkavédelmi Képviselők Fóruma Villamosenergia-ipari Munkavédelmi Képviselők Fóruma Ajánlás a munkavédelmi képviselők választásához a villamosenergia-iparágban Az ajánlás a 2017. január 01-étől hatályos 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről

Részletesebben

MUNKAVÉDELEM ÉS ÉRDEKVÉDELEM. A munkavédelmi képviselet (munkavédelmi bizottságok, paritásos munkavédelmi testületek) működésének tapasztalatai.

MUNKAVÉDELEM ÉS ÉRDEKVÉDELEM. A munkavédelmi képviselet (munkavédelmi bizottságok, paritásos munkavédelmi testületek) működésének tapasztalatai. MUNKAVÉDELEM ÉS ÉRDEKVÉDELEM Eredmények és aktuális feladatok a munkavédelemben A munkavédelmi képviselet (munkavédelmi bizottságok, paritásos munkavédelmi testületek) működésének tapasztalatai. A képviselet

Részletesebben

Előadó: Dr. Tóth Sándor

Előadó: Dr. Tóth Sándor Előadó: Dr. Tóth Sándor A munkaügyi szankciók joghatásai Pénzfizetési kötelezettség Kizárás a közbeszerzésből és az állami támogatásokból Figyelmeztetés, melyet súlyosabb jogkövetkezmény követhet (a kedvezmény

Részletesebben

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

2004. évi XI. törvény. a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról

2004. évi XI. törvény. a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról 2004. évi XI. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról 1. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 1. -ának (1) bekezdése helyébe a következő

Részletesebben

A munkavédelem szervezeti változásai, a főbb jogszabályi változások, prioritások

A munkavédelem szervezeti változásai, a főbb jogszabályi változások, prioritások A munkavédelem szervezeti változásai, a főbb jogszabályi változások, prioritások Előadó: dr. Bakos József Főigazgató-helyettes Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Vegyipari

Részletesebben

A munkavédelemről szóló törvény változásai

A munkavédelemről szóló törvény változásai A munkavédelemről szóló törvény változásai Munkavédelmi képviselő választása A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 2016. július 8. napjával hatályba lépett módosítása értelmében

Részletesebben

T/17877/21. számú EGYSÉGES JAVASLAT. a munkaügyi ellenőrzésről szóló évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazásához

T/17877/21. számú EGYSÉGES JAVASLAT. a munkaügyi ellenőrzésről szóló évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazásához MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/17877/21. számú EGYSÉGES JAVASLAT a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazásához Előadó: Csizmár Gábor s. k.

Részletesebben

A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok

A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok Nesztinger Péter munkavédelmi főreferens Munkavédelmi

Részletesebben

295/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről

295/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről 295/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány

Részletesebben

A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL

A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL ÉRDEKVÉDELEM- ÉRDEKKÉPVISELET A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL 1 2 Várható szervezeti

Részletesebben

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása Munkavédelem jogi és eljárási ismeretei II. Ellenőrző kérdések 2012 1., A munkavédelem általános követelményei. - a munkavédelmi szabályok betarthatósága - a követelmények megválthatóságának elve - a megfelelőség

Részletesebben

A munkavédelmi képviselők feladata, jelenlegi szerepe

A munkavédelmi képviselők feladata, jelenlegi szerepe ÉRDEKEGYEZTETÉS, ÉRDEKKÉPVISELET A munkavédelmi képviselők feladata, jelenlegi szerepe BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL Kivonat az OMMF 2004 I. negyedévi munkabaleseti

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának feladatai 1.1. Szervezési Osztály 1. A Szervezési Osztály koordinációs feladatai

Részletesebben

A Koordinációs és Szervezési Főosztály alapfeladatai

A Koordinációs és Szervezési Főosztály alapfeladatai A Koordinációs és Szervezési Főosztály alapfeladatai 1. Feladat- és hatáskörök A Kormányhivatal SzMSz-ében a Főosztály részére megállapított, jelen Ügyrendben részletezett feladat- és hatáskörök elosztása

Részletesebben

1 / :58

1 / :58 1 / 5 2012.01.10. 9:58 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről E törvény célja, hogy az Alaptörvényben megfogalmazott elvek alapján a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályokban megállapított

Részletesebben

Módosult a Munkavédelmi törvény

Módosult a Munkavédelmi törvény Módosult a Munkavédelmi törvény Az Országgyűlés a 2018. november 27-i ülésnapján, az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi XCIV. törvény elfogadásával módosította az 1993.évi

Részletesebben

A megjelent R. 26 korábbi Korm. rendeletet módosít, azonban az oktatást csupán néhány érinti. Ezekre térek ki az alábbiakban.

A megjelent R. 26 korábbi Korm. rendeletet módosít, azonban az oktatást csupán néhány érinti. Ezekre térek ki az alábbiakban. Egyes kormányrendeleteknek a Nemzeti Munkaügyi Hivatal megszüntetésével és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal létrehozásával kapcsolatos módosításáról szóló 318/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet

Részletesebben

Hírlevél 3. Munkahelyi kockázatok és azok megelőzése, a Munkavédelmi Érdekképviselet feladata

Hírlevél 3. Munkahelyi kockázatok és azok megelőzése, a Munkavédelmi Érdekképviselet feladata Hírlevél 3. Munkahelyi kockázatok és azok megelőzése, a Munkavédelmi Érdekképviselet feladata GINOP-5.3.4-16-2016-00031 Legfőbb érték az ember- munkavédelem a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése,

Részletesebben

1996. évi LXXV. törvény. a munkaügyi ellenőrzésről

1996. évi LXXV. törvény. a munkaügyi ellenőrzésről 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről E törvény célja, hogy az Alkotmányban megfogalmazott elvek alapján a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályokban megállapított kötelességek megtartása állami

Részletesebben

1. A kormánymegbízott

1. A kormánymegbízott 1. A kormánymegbízott 4. (1) A kormánymegbízott a Kormányhivatal vezetőjeként: a) Vezeti a Kormányhivatalt, gyakorolja annak feladat- és hatásköreit; b) Ellátja a költségvetési szerv vezetőjének hatáskörébe

Részletesebben

1996. évi LXXV. törvény. a munkaügyi ellenőrzésről

1996. évi LXXV. törvény. a munkaügyi ellenőrzésről 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről E törvény célja, hogy az Alkotmányban megfogalmazott elvek alapján a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályokban megállapított kötelességek megtartása állami

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításáról

ELŐTERJESZTÉS. a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításáról EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE Készült: 2013. április 10-én ELŐTERJESZTÉS a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításáról 2 Ö S S Z E F O G L A L Ó A

Részletesebben

Készítette: Dr. Mészáros Enikő Frissítve: 2013. március 21.

Készítette: Dr. Mészáros Enikő Frissítve: 2013. március 21. Pest Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkaügyi Felügyelősége Készítette: Dr. Mészáros Enikő Frissítve: 2013. március 21. Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről. MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről. MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Minden társadalomban különleges

Részletesebben

1996. évi LXXV. törvény. a munkaügyi ellenőrzésről

1996. évi LXXV. törvény. a munkaügyi ellenőrzésről 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről E törvény célja, hogy az Alkotmányban megfogalmazott elvek alapján a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályokban megállapított kötelességek megtartása állami

Részletesebben

A Főosztály dolgozói:

A Főosztály dolgozói: NÓGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KOORDINÁCIÓS ÉS SZERVEZÉSI FŐOSZTÁLY Cím: 3100 Salgótarján, Zemlinszky R. út 9 Levelezési cím: 3100 Salgótarján, Rákóczi út 36 3100 Salgótarján, Pf: 265. Telefon: 06 (32) 620-756

Részletesebben

375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról

375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról A Kormány foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 43. (4) bekezdésében

Részletesebben

A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása

A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium dr. Belányi Márta I. A törvényességi felügyelet szabályozása A törvényességi

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

Magyar joganyagok évi LVI. törvény - a közalkalmazottak jogállásáról szóló oldal (3) A 30. (1) bekezdés b) pontjában megjelölt szervek

Magyar joganyagok évi LVI. törvény - a közalkalmazottak jogállásáról szóló oldal (3) A 30. (1) bekezdés b) pontjában megjelölt szervek Magyar joganyagok - 1997. évi LVI. törvény - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 19921. oldal 1997. évi LVI. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról 1 1.

Részletesebben

A törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium

A törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium I. A törvényességi felügyelet szabályozása A törvényességi felügyelettel kapcsolatos

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI. Információs brossúra

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI. Információs brossúra MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Magyarországon a versenyszféra

Részletesebben

BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről

BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről A munkavédelmi tevékenységet és munkavédelmi szaktevékenységet átalány díjas szerződés alapján - PAD-KÁR Kft. részéről

Részletesebben

1996. évi LXXV. törvény. a munkaügyi ellenőrzésről1

1996. évi LXXV. törvény. a munkaügyi ellenőrzésről1 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről1 E törvény célja, hogy az Alaptörvényben megfogalmazott elvek alapján a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályokban megállapított kötelességek megtartása

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

TERVEZET. A Kormány. / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról

TERVEZET. A Kormány. / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány 1. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.

Részletesebben

VI. Fejezet A MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET, ÉRDEKEGYEZTETÉS A munkavállalókkal folytatott tanácskozás

VI. Fejezet A MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET, ÉRDEKEGYEZTETÉS A munkavállalókkal folytatott tanácskozás VI. Fejezet A MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET, ÉRDEKEGYEZTETÉS A munkavállalókkal folytatott tanácskozás Mvt. 70. (1) A munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében köteles a munkavállalókkal,

Részletesebben

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Általános jogi ismeretek. Tematika: Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014

Részletesebben

Munkavédelem az Egészségügyben I. DE OEC Rehab. MSC

Munkavédelem az Egészségügyben I. DE OEC Rehab. MSC Munkavédelem az Egészségügyben I. DE OEC Rehab. MSC Dr. med. Habil. Szilasi Mária PhD., Dr. med. habil. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna PhD., Dr. Terjék László PhD A munkavédelem fogalma A munkavédelem fogalmát

Részletesebben

KOORDINÁCIÓS, HUMÁNPOLITIKAI és SZERVEZÉSI FŐOSZTÁLY. 1. A Koordinációs, Humánpolitikai és Szervezési Főosztály koordinációs feladatai tekintetében:

KOORDINÁCIÓS, HUMÁNPOLITIKAI és SZERVEZÉSI FŐOSZTÁLY. 1. A Koordinációs, Humánpolitikai és Szervezési Főosztály koordinációs feladatai tekintetében: 1. A Koordinációs, Humánpolitikai és Szervezési Főosztály koordinációs feladatai tekintetében: a) Ellátja a Megyei Államigazgatási Kollégium működésével kapcsolatos koordinációs és adminisztrációs feladatokat;

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

1996. évi LXXV. törvény. a munkaügyi ellenőrzésről1

1996. évi LXXV. törvény. a munkaügyi ellenőrzésről1 jogszabály mai napon (2012.IX.20.) hatályos állapota A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli. Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2014.I.1. ) 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi

Részletesebben

Az alkalmasság véleményezése a munkáltató által megjelölt munkakörre történik.

Az alkalmasság véleményezése a munkáltató által megjelölt munkakörre történik. Milyen esetekben kötelező munkaviszony létesítése előtt az alkalmassági vizsgálat, az időszakos és a soron kívüli vizsgálat? Mit tehetnek a felek, ha nem értenek egyet a vizsgálat eredményével? Összefoglaltuk.

Részletesebben

14. Alkalmazotti Munkavédelmi Szabályzat [2017]

14. Alkalmazotti Munkavédelmi Szabályzat [2017] [6. számú melléklet A Tan Kapuja Buddhista Főiskola IV. kötet: Egyéb Szabályzatok Követelményrendszeréhez (EKR)] 14. Alkalmazotti Munkavédelmi Szabályzat [2017] A Tan Kapuja Buddhista Főiskola MUNKAVÉDELMI

Részletesebben

Diákjogi szektor 2008.

Diákjogi szektor 2008. Diákjogok érvényesülése 14, 15 Diákjogi szektor 2008. Hatóságok és szervezetek a diákjogok iskolán belüli védelmében dr. Jásper András előadása Kezdeményezze, hogy az ellenőrzési joggal rendelkezők végezzenek

Részletesebben

2. oldal (4) Nem foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik a)1 a Polgári Törvénykönyvben szabályozott vállalkozási szerződés, valamint m

2. oldal (4) Nem foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik a)1 a Polgári Törvénykönyvben szabályozott vállalkozási szerződés, valamint m 1. oldal 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről 1 E törvény célja, hogy az Alaptörvényben megfogalmazott elvek alapján a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályokban megállapított kötelességek

Részletesebben

A munkavédelmi hatóság ellenőrzési tevékenysége

A munkavédelmi hatóság ellenőrzési tevékenysége A munkavédelmi hatóság ellenőrzési tevékenysége Jogszabályok betartásának ellenőrzése Szervezett munkavégzés Helyszíni ellenőrzés Előzetes értesítést nem alkalmazunk A közigazgatási hatósági eljárás és

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

Építőipari Fórum

Építőipari Fórum Építőipar; Feldolgozóipar (leginkább fa- és fémfeldolgozás); Mezőgazdaság (benne fakitermelés is); Egészségügyi, szociális ellátás; Bányászat (csak munkaegészségügy); 2 Munkavédelmi oktatások; Porképződéssel

Részletesebben

2007. évi CLXI. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról 1

2007. évi CLXI. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról 1 2007. évi CLXI. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról 1 1. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 8. -a helyébe a következő rendelkezés

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ALAPÍTÓ OKIRATA egységes szerkezetben

AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ALAPÍTÓ OKIRATA egységes szerkezetben AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ALAPÍTÓ OKIRATA egységes szerkezetben Jelen alapító okirat a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

Magyar joganyagok - 3/2013. (II. 28.) MeG államtitkári utasítás - a Széchenyi Progra 2. oldal c) ellátja a Korm. rendeletben, a Társaság alapító okira

Magyar joganyagok - 3/2013. (II. 28.) MeG államtitkári utasítás - a Széchenyi Progra 2. oldal c) ellátja a Korm. rendeletben, a Társaság alapító okira Magyar joganyagok - 3/2013. (II. 28.) MeG államtitkári utasítás - a Széchenyi Progra 1. oldal 3/2013. (II. 28.) MeG államtitkári utasítás a Széchenyi Programiroda Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

Részletesebben

HATÁROZAT. kötelezi, A fenti kötelezettségének a Társaság a határozat jogerőre emelkedésének napjától köteles eleget tenni.

HATÁROZAT. kötelezi, A fenti kötelezettségének a Társaság a határozat jogerőre emelkedésének napjától köteles eleget tenni. Iktatószám: Tárgy: BA/001/01009-0004/2016 Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat HATÁROZAT A fogyasztóvédelmi, illetve piacfelügyeleti hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal a C & A Mode Kft.-t

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

Magyar joganyagok - 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet - az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaü1. oldal

Magyar joganyagok - 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet - az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaü1. oldal Magyar joganyagok - 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet - az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaü1. oldal 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi

Részletesebben

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető

Részletesebben

A Kormány /2007. ( ) kormányrendelete az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány /2007. ( ) kormányrendelete az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány /2007. ( ) kormányrendelete az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról 1. Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban:

Részletesebben

2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről (kivonat)

2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről (kivonat) 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről (kivonat) 1. Ki lehet önkéntes? (4. ) - aki a 10. életévét betöltötte 2. Milyen tevékenységet láthat el önkéntes? (4. ) - amelyre vonatkozóan

Részletesebben

2. oldal A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal alaptevékenységét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet, val

2. oldal A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal alaptevékenységét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet, val 1. oldal Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal alapító okirata 1 Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdése alapján a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal alapító okiratát (a továbbiakban:

Részletesebben

A szabályozási dokumentum célja: a rendszerszemléletű munkavédelmi hatósági ellenőrzés lefolytatásának normatív utasításban történő szabályozása.

A szabályozási dokumentum célja: a rendszerszemléletű munkavédelmi hatósági ellenőrzés lefolytatásának normatív utasításban történő szabályozása. Jelen utasítás elkészítéséért és aktualizálásáért a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság vezetője, a szabályozási dokumentumban foglaltak működtetéséért a főigazgató a felelős. A szabályozási dokumentum

Részletesebben

TERVEZET. A nemzetgazdasági miniszter. /2012. ( ) NGM rendelete. egyes foglalkozás-egészségügyi miniszteri rendeletek módosításáról

TERVEZET. A nemzetgazdasági miniszter. /2012. ( ) NGM rendelete. egyes foglalkozás-egészségügyi miniszteri rendeletek módosításáról A nemzetgazdasági miniszter /2012. ( ) NGM rendelete egyes foglalkozás-egészségügyi miniszteri rendeletek módosításáról A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. (4) bekezdés d) pontjának dq)

Részletesebben

Osztályozó és javító vizsga formája és követelményei Munkahelyi egészség és biztonságtantárgyból

Osztályozó és javító vizsga formája és követelményei Munkahelyi egészség és biztonságtantárgyból Osztályozó és javító vizsga formája és követelményei Munkahelyi egészség és biztonságtantárgyból A vizsga formája: Írásbeli vizsga. A vizsga időtartama: 60 perc A vizsga leírása: A vizsgázó feladatlapot

Részletesebben

a munkaügyi ellenőrzésről

a munkaügyi ellenőrzésről 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről 2017.07.01 2017.12.31 53 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről E törvény célja, hogy az Alaptörvényben megfogalmazott elvek alapján a foglalkoztatásra

Részletesebben

Munkavédelmi előírások a kereskedelemben. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde

Munkavédelmi előírások a kereskedelemben. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Munkavédelmi előírások a kereskedelemben Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Munkavédelmi előírások a kereskedelemben A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Tv. Szabályozza az egészséget nem veszélyeztető

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések 2009. évi LXXIV. törvény az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről (Kivonatos közlés) Az Országgyűlés annak érdekében, hogy elősegítse a munkavállalók és

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

TERVEZET. A nemzetgazdasági miniszter. ./2012. (.) NGM rendelete

TERVEZET. A nemzetgazdasági miniszter. ./2012. (.) NGM rendelete A nemzetgazdasági miniszter./2012. (.) NGM rendelete a nemzetgazdasági miniszter feladatkörébe tartozó egyes miniszteri rendeleteknek a járási (fővárosi kerületi) hivatalok kialakításával összefüggő módosításáról

Részletesebben

Magyar Ápolási Igazgatók Egyesületének évi konferenciája - előadás

Magyar Ápolási Igazgatók Egyesületének évi konferenciája - előadás Magyar Ápolási Igazgatók Egyesületének 2016. évi konferenciája - előadás dr. Schulcz Máté 2016. október 6. Előadás témakörei: Munkaidő beosztás kérdései - munkaidő keret, pihenőidő és rendkívüli munkaidő

Részletesebben

BÁTHORY ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA

BÁTHORY ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA BÁTHORY ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZATA Hatályos: 2005. december 15-től. Tartalom 1. A szabályzat célja 2. A szabályzat hatálya 3. A szabályzat ereje 4. Speciális szabályok 5. A szabályzat

Részletesebben

Tervezett munkaügyi ellenőrzések 2017-benfókuszban a munkaviszony megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek

Tervezett munkaügyi ellenőrzések 2017-benfókuszban a munkaviszony megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek Tervezett munkaügyi ellenőrzések 2017-benfókuszban a munkaviszony megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek Munkaügyi tájékoztató CSMKIK 2017. február 24. Szeged 2015. 8.

Részletesebben

A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013. (III. 28.) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013. (III. 28.) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján. A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013. (III. 28.) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 52 862 01 Munkavédelmi technikus

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Rövidített neve: OMMF. 2. A költségvetési szerv székhelye: 1024 Budapest, Margit krt. 85.

ALAPÍTÓ OKIRAT. Rövidített neve: OMMF. 2. A költségvetési szerv székhelye: 1024 Budapest, Margit krt. 85. Iktató száma:3118-2/2010 SZMM ALAPÍTÓ OKIRAT A költségvetési szervek jogállásról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény alapján az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség alapító okiratát

Részletesebben

A munkavédelem fogalma, célja

A munkavédelem fogalma, célja 1. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, célját, alapkérdéseit! A munkavédelem célja, feladatai és területei A munkavédelem szabályozási rendszere A munkavédelmi hatósági felügyeleti szervek (felsorolás)

Részletesebben

a jó munkahely Munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzések a munkavállalók védelmében mindnyájunknak fontos TÁMOP /

a jó munkahely Munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzések a munkavállalók védelmében mindnyájunknak fontos TÁMOP / Munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzések a munkavállalók védelmében a jó munkahely a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu

Részletesebben

MUNKAHELYI ÉRDEKVÉDELEM

MUNKAHELYI ÉRDEKVÉDELEM IV. Évfolyam 1. szám - 2009. március Csupor Zsoltné MUNKAHELYI ÉRDEKVÉDELEM Absztrakt A munkahelyi érdekvédelem, ugyanúgy mint a munkához való jog az alapvető emberi jog. Az emberek munkavállalását, társadalmi

Részletesebben

1996. évi LXXV. törvény. a munkaügyi ellenőrzésről

1996. évi LXXV. törvény. a munkaügyi ellenőrzésről 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről E törvény célja, hogy az Alkotmányban megfogalmazott elvek alapján a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályokban megállapított kötelességek megtartása állami

Részletesebben

Encsi Váci Mihály Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium közalkalmazotti szabályzata

Encsi Váci Mihály Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium közalkalmazotti szabályzata Encsi Váci Mihály Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium közalkalmazotti szabályzata Tartalomjegyzék 1 Általános rendelkezések... 3 1.1 A szabályzat célja, a szabályzatot létrehozó felek... 3 1.2 A szabályzat

Részletesebben

314/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet

314/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 314/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fıfelügyelıségrıl, valamint a munkavédelmi és munkaügyi hatóságok kijelölésérıl A Kormány az Alkotmány 35. (2) bekezdésében meghatározott

Részletesebben

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.

Részletesebben

323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet. a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről

323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet. a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről A Kormány a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek

Részletesebben

Magyar joganyagok évi XLVIII. törvény - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenn 2. oldal k) az éves központi költségvetés tervezésekor benyújtja

Magyar joganyagok évi XLVIII. törvény - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenn 2. oldal k) az éves központi költségvetés tervezésekor benyújtja Magyar joganyagok - 2018. évi XLVIII. törvény - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenn 1. oldal 2018. évi XLVIII. törvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartói jogait érintő egyes törvények módosításáról

Részletesebben

A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti hatóság évi munkaterve

A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti hatóság évi munkaterve A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti hatóság 2019. évi munkaterve A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény

Részletesebben

Egyéni vállalkozó orvosok/egészségügyi dolgozók alkalmassági vizsgálata

Egyéni vállalkozó orvosok/egészségügyi dolgozók alkalmassági vizsgálata Egyéni vállalkozó orvosok/egészségügyi dolgozók alkalmassági vizsgálata dr. Nagy Károly osztályvezető Munkahigiénés Osztály Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM KANCELLÁR

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM KANCELLÁR 15/2015. (IV.15.) számú kancellári utasítás a kari működést támogató szervezeti egységek és a kari szolgáltató egységek közalkalmazottai feletti munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjéről (Egységes szerkezetben

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben)

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) HONVÉDELMI MINISZTER ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII.

Részletesebben