III. évfolyam, 3. szám

Átírás

1 III. évfolyam, 3. szám

2 SZERKESZTŐI levél az olvasókhoz Magyar Vidéki Mozaik Tartalom AKTUÁLIS 3 FŐIGAZGATÓI köszöntő ÚJRAGONDOLT esélyt nyújthat a CLLD MÁR A NÉGYSZÁZADIK IKSZT kezdte meg működését SIKERES fejlesztéseket mutat be a Virágzó Vidékünk Roadshow ŐRSÉGI TAGGAL bővült az MNVH Elnöksége A Magyar Vidéki Mozaik hasábjain lapszámról lapszámra viszszatekintünk az elmúlt negyedévre, beszámolunk legfontosabb eseményeinkről, eredményeinkről, valamint jó példával szeretnénk járni Önök számára vidékfejlesztési jó gyakorlatokat bemutatva, ezekkel ötletet adva jövőbeli fejlesztésekhez. Őszi számunkban sincs ez másképp. Bemutatjuk, hogyan tárják fel, őrzik meg és mutatják be a somlóiak különleges természeti, gasztronómiai és kulturális kincseiket. A tanúhegyen és környékén a SomlóZöldítő programnak köszönhetően komplex értékmentő és -teremtő munkát végeznek a helyi civilek. Szintén kiemelten foglakozik a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat a helyi, kézműves termékekkel, azok piacra juttatásának segítésével. Az Adj helyet a helyinek elnevezésű projekt célja, hogy helyi termék polcokat alakítsanak és helyezzenek el gyakran látogatott pontokon, hogy minél többen ismerjék meg és kezdjék el keresni a kiváló minőségű kézműves termékeket. Jó gyakorlatokat mutat be a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Virágzó Vidékünk elnevezésű roadshow-ja is. Az országban hét helyen mutattuk és mutatjuk be a Darányi Ignác Terv Új Magyarország Vidékfejlesztési Program eredményeit, hiszen lassan a költségvetési ciklus végére érünk. Ezzel párhuzamosan folyik a következő, as időszak tervezése. A tervezés koordinációs feladatait a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet látja el, amiről Eperjesi Tamással, a NAKVI főigazgató-helyettesével beszélgettünk. Intézetünk kezeli az IKSZT-programot is. Büszkék lehetünk arra, hogy országszerte már 400 Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér kezdte meg működését, emelve a települések népességmegtartó erejét. Augusztus 20. alkalmából a program érdekében végzett munkájáért Miniszteri Elismerő Oklevelet kapott Budinszki István kollégánk, akinek e helyen is gratulálunk! Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is a Sziget fesztivál Civil szigetének leglátogatottabb sátra volt az MNVH és a Vidékfejlesztési Minisztérium közös sátra. A többségében külföldi fesztiválozók kipróbálhatták ügyességüket népi játékainkban, tesztelhették tudásukat környezetvédelmi, vidékfejlesztési és mezőgazdasági témákban, de részt vehettek pálinkakóstolón és kézműves foglalkozáson is. Mindenkinek jó olvasást kívánok! Bősze Balázs TÁRGYALÓ 9 NAKVIZIT a Művészetek Völgyében NEM CSAK nyelvtanra tanít az első roma olvasókönyv és munkafüzet HELYI termékeknek adnak helyet az MNVH-támogatású programmal A SOMLÓ és vidéke értékeit mutatja be a SomlóZöldítő JÓ GYAKORLATOK 14 VIDÉK a fi atalokért? Fiatalok a vidékért! HÁROMSZÁZAN fújták szerte Európából az Örömódát az Alföld szívében ÉLTETŐ ereje van a népművészetnek KÖZÖS lépések a Körösök Völgyében az aktív turizmus fellendítéséért KITEKINTŐ 19 A HANGSÚLY a vidéken van új műsorok az ECHO TV-n VISSZATEKINTŐ 20 ÚJRA SZIGET Idén is közös sátorban a szaktárca és az MNVH RECEPT III. évfolyam, 3. szám, szeptember 11. Kiadja: Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet Felelős kiadó: Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid főigazgató Szerkesztő: Bősze Balázs Elérhetőség: 1223 Budapest, Park u. 2. Telefon: , fax: Web: info@mnvh.eu Nyomda: Pátria Nyomda., 1117 Budapest, Hunyadi János út 7. Megjelenik 5000 példányban. Fotók: Bősze Balázs, Csuták Máté, Tar Gyula, Tószegi György, Vágány Zoltán Minden jog fenntartva. Az oldalainkon közölt tartalom újraközlése és sokszorosítása csak tartalmi és formai módosítás nélkül engedélyezett. ISSN X 2

3 FŐIGAZGATÓI köszöntő Magyar Vidéki Mozaik Aktuális Kedves Olvasó! A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) és a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) életében is a legmozgalmasabb nyarat hagytuk magunk után. Önök, kedves Olvasók, akik követik a Hálózat életét, láthatták az elmúlt hónapokban, hogy látványosan beérett annak a munkának a gyümölcse, amelyet az MNVH Elnöksége és a nemzeti vidékfejlesztési program Irányító Hatósága is elkezdett két éve. Idén nyárra megvalósult az az elképzelés, hogy a Hálózat projektötleti kiírásai sokféleképp tudják támogatni a vidék felemelését, ennek legszembetűnőbb példái pedig azok a rendezvények, amelyek száma idén nyáron meghaladta a százat, és amelyekről külön programajánló füzetet is össze tudtunk állítani. A Hálózat és az Intézet minden kisebb-nagyobb, a vidék fejlődését szolgáló rendezvényen megjelent, amelyek ezen projektötletek révén valósulhattak meg, és amelyek már hazai, sőt, néhány esetben nemzetközi visszhangra is találtak. Egyre szélesebbé válik a megvalósítók köre, de vannak olyan kiforrott szakmai műhelyek is, amelyek már több projektet is meg tudtak valósítani, így valódi és folyamatos életet tudtak vinni a helyi közösségekbe. Az MNVH egyik fontos feladata, hogy bemutassa az európai uniós támogatással megvalósult vidékfejlesztési programot, azon belül is a jó gyakorlatokat. Ez nem csak a szakmai közönség, hanem minden honfi társunk számára fontos, ezért Virágzó Vidékünk címmel átfogó rendezvénysorozatot indítottunk, amelynek részeként hét helyszínen lehet megismerni az elmúlt hét év fejlesztéseit és eredményeit. Elkészültek azok a kiadványok is, amelyek a megvalósult projekteket mutatják be és minden érdeklődő számára elérhetőek akár nyomtatott, akár internetes formában a honlapjainkon. Örömmel mondhatjuk el, hogy folytatódott a Tanyafejlesztési Program, amelyet immár harmadik éve a NAKVI kezel. A korábbi évekhez képest is jelentősen megnövekedett a pályázók száma: több mint ezren nyújtották be kérelmeiket, amelyeket e sorok megjelenése idején bírálnak el, rövidesen pedig várható a sikeres pályázók kiértesítése. A pályázatok számának két és félszeres növekedése jelentős kihívás elé állította az Intézetet, de ezt a feladatot is teljesíteni tudjuk annak érdekében, hogy a fejlesztések minél előbb és minél nagyobb számban megvalósulhassanak. Az MNVH Elnöksége áttekintette a as időszak végéig fennmaradt feladatokat, és meghatározta a teljesítésükhöz szükséges elemeket. Így nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy a rendelkezésre álló források teljes mértékben le lesznek hívva, ezzel maximálisan teljesítve mind a külső, mind a belső elvárásokat, és reméljük, hogy ezzel hozzá tudunk járulni a vidék életének jobbításához. Miniszteri megbízás alapján egy újabb komoly feladat áll az Intézet előtt: egy olyan agrár-szakiskolai hálózat felállításának koordinációja és segítése, amely alapot adhat a jövő szakembereinek képzéséhez, illetve egy kidolgozandó agrár-szakképzési stratégián keresztül a mezőgazdasági, környezetvédelmi és vidékfejlesztési tudáskészlet hatékony felhasználáshoz. Ezzel az Intézet tevékenységi köre és létszáma is bővül. Megkezdődött és a nyári hónapok végén le is zárul a as vidékfejlesztési program első társadalmi egyeztetése, amelyben szintén miniszteri megbízás alapján az MNVH kiemelt szerepet kapott. A honlapokon és a levélben érkező vélemények fogadásán túl a Hálózat a megyei referensek közreműködésével számos egyeztető fórumot, tájékoztatót tartott, a beérkezett vélemények feldolgozása pedig folyamatban van. Az MNVH ezek összesítését e sorok megjelenésével egy időben küldi majd meg a Vidékfejlesztési Minisztérium illetékesei felé. Amint az a fentiekből is látszik, kevés idő volt nyáron a pihenésre, mégis úgy gondoljuk, hogy az a munka, amelyet ez idő alatt végeztünk el, a fejlődést szolgálta. Tudjuk, hogy a következő időszakban sem dőlhetünk hátra és készülünk arra, hogy a fent is említett feladatokat magas szakmai színvonalon, innovatív megoldásokkal és hatékonyan tudjuk elvégezni. Eredményes és sikerekben gazdag munkát kívánok magunknak és Önöknek is! Kányádi Sándor: Jön az ősz Jön immár az ismerős Szél lábú deres ősz. Sepreget, kotorász, Meg-megáll, lombot ráz. Lombot ráz, diót ver, Krumplit ás, szüretel. Sóhajtoz nagyokat, S harapja, kurtítja a hosszú napokat. Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid NAKVI főigazgató, MNVH főtitkár 3

4 ÚJRAGONDOLT esélyt nyújthat a CLLD Magyar Vidéki Mozaik Aktuális A Vidékfejlesztési Minisztériumban is javában folyik a időszakra vonatkozó európai uniós támogatások felhasználásának tervezése. Az új célkitűzéseknek megfelelően a helyi közösségek fokozottabb bevonásával, közösség által irányított helyi fejlesztéssel (CLLD) javítanának a vidéken élők helyzetén, minél hatékonyabban felhasználva a forrásokat. A tervezésben és előkészítésben a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) Vidékfejlesztési Igazgatóságának (VfI) munkatársai igen fontos szerepet játszanak: egyrészt felelnek a jelenlegi vidékfejlesztési programhoz kapcsolódó monitoring tevékenységért, valamint ellátják a következő időszak tervezési koordinációs feladatait. Az Igazgatóságon belül ez utóbbival külön osztály foglalkozik, de a VfI egyik osztályvezetője, Czene Zsolt irányítja vezető tervezőként a teljes tárcaszintű programozást is. A Vidékfejlesztési Program (VP) tervezése egy önálló projekt keretében történik, amelynek végrehajtásáért a NAKVI főigazgatója, Mezőszentgyörgyi Dávid a felelős. A projekt során létrehozott munkacsoportokat egy operatív bizottság irányítja, amelynek élén V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár áll, helyettese pedig Búsi Lajos, a jelenlegi vidékfejlesztési program Irányító Hatóságának (IH) vezetője. Vidékfejlesztési igazgatóként Eperjesi Tamás a kezdetektől részt vett a projekt végrehajtásában. Először a Kultúra és vidéki örökség munkacsoportot, majd a megújított struktúrában 2013 áprilisától a Helyi közösségek és társadalmi kohézió munkacsoportot vezette. Mint elmondta, ennek a munkacsoportnak a feladata többek közt, hogy kidolgozza a jelenlegi vidékfejlesztési program III-as és IV-es tengelyének helyébe lépő új intézkedést, beleértve a helyi partnerségeken alapuló helyi stratégiák megalkotásának kereteit. A prioritások és intézkedések közötti megosztásra vonatkozó, jelenlegi előzetes javaslat szerint erre a célra az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) Magyarország által felhasználható forrásainak 17%-a lesz fordítható. A jövőben megújuló LEADER programra az EU-szabályok alapján legalább az EMVA-források legalább 5%-a fordítandó kötelező jelleggel, így a fennmaradó 12% felhasználásának módja lehet kérdéses. Eperjesi Tamás szerint a vidéki életminőség javítását és a vidéki gazdaság diverzifi kálását célzó, központilag meghirdetett intézkedések mellett a as törekvéseket a LEADER tapasztalataira építve kell megfogalmazni, így célszerűnek tartaná, ha a források nagyobb részét CLLD akciócsoportok közreműködésével hasznosítanánk. Nagyon fontosnak tartja, hogy a jelenlegi, be- 4

5 Már a négyszázadik IKSZT kezdte meg működését Kulcsszereplők lehetnek a as uniós programozási időszakra való települési szintű közösségi felkészülésnél az EMVA támogatásból megújított többfunkciós közösségi szolgáltató terek. ruházási logika mentén kialakított, versengő pályázati rendszer helyett együttműködésen alapuló fejlesztési rendszer épüljön ki a jövőben, a nagyon kötött közigazgatási szabályok szerint működő, szankcionáló eljárási rend helyett pedig a lehetséges kérelmezők és pályázók szükségleteikre szabott segítséget kaphassanak a támogatások igénybevételéhez. Ez megvalósulhat helyben, az adott térségben tevékenykedő helyi akciócsoportoktól (HACS), valamint a központi közigazgatás részéről a közreműködői szervezettől. A kutatások adatai szerint hazánkban a vidék sajnos a nagyvárosi területeknél is nehezebb helyzetben van, számos hátránnyal, különösen gazdasági lemaradással küzd. Éppen ezért fontos, hogy a vidéken élők az eddigieknél könnyebben jussanak jelentősebb fejlesztési forrásokhoz. A cél eléréséhez jelentősen hozzájárulhat, ha az eddigi utófi nanszírozási lebonyolítás helyett a többi pályázati rendszerrel összhangban a pályázatok megvalósításához előleg igénybevételére is lehetőség nyílna. Eperjesi Tamás arra is felhívta a fi gyelmet, hogy a pályázatok és a kifi zetési kérelmek feldolgozásának gyorsítása, az eljárási szabályok jelentős egyszerűsítése is a vidéki térségekben lakók érdekében megoldásra váró feladat. Az EU rendelkezéseinek megfelelő CLLD módszer, mint a LEADERre épülő, azt továbbfejlesztő új eszköz reális esélyt nyújthat a jelenleg működő Helyi Akciócsoportok eredményeire alapozott továbblépésre itthon is. Véleményem szerint a jelenlegi LEADER Helyi Akciócsoportok jó alapját képezhetik közreműködőként az új vidékfejlesztési program végrehajtásának, mivel gyakorlatilag száz százalékosan lefedik Magyarország vidéki területeit, így mindenhol van előzménye a közösségi alapú fejlesztésnek. Ezek a csoportok megfelelő felkészítéssel képessé tehetők a források eredményes és hatékony felhasználására, a közösség által irányított helyi fejlesztések megvalósítására a as időszakban. Ehhez a munkához a NAKVI partnerként számít a LEADER HACS-okra és a kormányzati háttérintézetek együttműködésére is fejezte be Eperjesi Tamás. Az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér (IKSZT) komplex kormányzati intézkedésként alapvetően a vidéki közösségi infrastruktúra megújítását jelentő pályázati programot jelent, melynek több mint 27 milliárd forintos forrását az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) biztosította a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) koordinálásával. A fejlesztéssel lehetőség nyílik a vidéki kistelepülések többnyire kihasználatlan, rossz állapotban lévő közösségi épületeinek felújítására, elősegítve azok korszerűsítését, új funkciókkal történő megtöltését. Az IKSZT fejlesztés tartalmában nem feltétlen jelenti új intézmények létrejöttét, hiszen a korábbi szervezetek (tele-, inkubátor-, falu-, művelődési ház) tapasztalataira épít, felismerve azt, hogy a helyi közösségek megerősítése nélkül nem képzelhető el fenntartható társadalmigazdasági fejlődés. A Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) szakmai-módszertani támogatása, valamint hálózatfejlesztése mellett az IKSZT-k bekapcsolódhatnak a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) munkájába is. A mai napig a támogatást elnyert 635 közül már négyszáz helyen kezdte meg működését megújult, többfunkciós szolgáltató tér. Az IKSZT-vel megvalósítható a falu közös nappalija, amely minden korcsoport, a település valamennyi lakosa számára kínál szolgáltatásokat, programokat, megteremtve a lehetőséget, hogy az intézménybe látogatók hasznosan tölthessék el az idejüket. Az IKSZT-k a közösség által irányított helyi fejlesztések (CLLD) tervezésének, megbeszéléseinek is fontos színterei lehetnek. 5

6 SIKERES fejlesztéseket mutat be a Virágzó Vidékünk Roadshow Magyar Vidéki Mozaik Aktuális Augusztusban országjáró programsorozatot indított a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat. A roadshow hét állomásának célja a Darányi Ignác Terv Új Magyarország Vidékfejlesztési Program népszerűsítése, a mintegy háromezer milliárd forintos program sikereinek, megvalósult fejlesztéseinek széles körű bemutatása. Véget ért a kánikula, s talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy szép számmal látogattak ki a kunszentmiklósi strandfürdő előtti füves placcon felállított színpadhoz és a körülöttük felállított sátrakhoz a Virágzó Vidékünk Roadshow helyi állomására. A kisebbeket valószínűleg a programban meghirdetett bábelőadások, a gyermekjátszó-sarok és a kézműves foglalkozások vonzották, a fi a- talokat pedig a program részeként tartott koncert. Ugyanakkor szép számmal látni gazdákat, továbbá olyan helybéli, illetve a környező településekről érkezett lakosokat, akiket főként az esemény szakmai része érdekel, azaz hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfi nanszírozásával milyen helyi és regionális fejlesztések valósultak meg, amelyek az életképes és vonzó magyar vidék megteremtését szolgálják. A Nagykanizsát és Szekszárdot követően augusztus 24-én Kunszentmiklóson rendezett esemény az összesen hét helyszínre ellátogató Virágzó Vidékünk Roadshow harmadik állomása. Az országjáró rendezvénysorozat egyes állomásain a látogatók megismerkedhetnek a legeredményesebb beruházásokkal, elsősorban a projekteket megvalósító gazdák segítségével, továbbá minden helyszínen működik információs pult, ahol az érdeklődők a pályázati lehetőségekről tájékozódhatnak. A rendezvény a polgármester köszöntőjével kezdődött. Bődi Szabolcs elmondta, büszke arra, hogy a város adhat otthont a rendezvénysorozat dél-alföldi, elsősorban a Bács-kiskun megyei fejlesztéseket bemutató állomásának. Hozzátette, hogy talán nem véletlenül esett a választás Kunszentmiklósra, hiszen helyben és a környéken több példaértékű beruházás valósult meg, és a nyertes pályázatok száma kiemelkedő. A következő felszólaló Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára volt. Ismertette, hogy a Darányi Ignác Terv Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) támogatásait az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap fi nanszírozta, s decemberben lejár az Európai Unió as költségvetési ciklusa, amely alatt Magyarországnak 1400 milliárd forint értékű agrár- és vidékfejlesztési célú támogatás állt rendelkezésére. Nagy örömünkre szolgál, hogy az összegnek több mint kilencven százalékát már lekötötték, így a ciklus végéig várhatóan nem marad elköltetlen forrás fogalmazott az államtitkár. Az önrészeket is beleszámítva közel háromezer milliárd forint értékben valósulhatott meg fejlesztés a magyar vidéken. Az államtitkár tovább sorolta a számokat, amelyek elég beszédesek: az 1400 milliárd forintos keretből eddig 892 milliárdot fi zettek ki a mintegy 220 ezer támogatást nyert pályázónak. A Dél-Alföldre vonatkoztatva mindez 60 ezer nyertes pályázót és közel 250 milliárd forint támogatást jelent. Ha csak Bács-Kiskun megyét nézzük, akkor 38 ezer nyertes pályázóról beszélhetünk, akik 133 milliárd forint támogatásban részesültek. A legtöbb forrás állattartó telepek korszerűsítésére jutott, de jelentősek voltak a fi atal gazdák indulásához, az agrártermékek értéknöveléséhez és a kertészetek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások, továbbá az agrár-környezetgazdálkodási kifi zetések is, utóbbiak összege csaknem elérte a 33 milliárd forintot. Magyarország jobban teljesít jelentette ki Kardeván Endre, kiemelve, hogy a sikeres megvalósulásokhoz fontos elem volt a helybéliek elhivatottsága, kezdeményező készsége. Megemlített néhányat a számos példaértékű beruházás közül, így egy imrehegyi projektet, amellyel a tíz éve üresen álló könyvtár épületét 6

7 felújították, bővítették, akadálymentesítették, hőszigetelték és korszerűsítették a fűtését. A megújult épület immár Imrehegy minden igényt kielégítő Integrált Közösségi és Szolgáltató Tereként segíti a helyiek mindennapjait. A másik jó gyakorlat egy sikeres küzdelemről szól, arról, hogy a Kecskeméti Fogyasztó- és Vidékvédő Egyesület kezdeményezése, amellyel 2011-től kezdve kitűzőt adnak a valódi őstermelőknek, hatékonyan kiszűri a csak őstermelői igazolvánnyal rendelkező, s ezzel visszaélő viszonteladókat. Az államtitkár végül megemlítette a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat és a Magyar Tudományos Akadémia együttműködését. A Hálózat közel százmillió forinttal támogatta az MTA Alföldi Tudományos Osztálya által összefogott, a szaktárca vidékstratégiáját támogató komplex kutatási programot, amely már a következő, as programozási időszakra való felkészülést segíti. A számokkal teli, de azért emészthető beszéd után könnyedebbé vált a hangnem. A nap moderátora, az ismert rádiós, Rákóczi Ferenc, aki a maga sajátos, laza stílusában konferálta fel a színpadon egymás után következő fellépőket, és röviden bemutatta azokat a helyszínen megjelent gazdákat és termékeiket, akik ÚMVP-s támogatásból indítottak el projekteket. Az egyik az Apajpuszta környékén a természetvédelmi célokkal összhangban álló, őshonos magyar haszonállatok tartásával megvalósított gyepgazdálkodást folytató ökofarm, a Szomor Húsüzem, amelynek kiváló szürkemarha és bivaly szalámijait bárki megkóstolhatta. De eljött a Rendek Ökogazdaság is, amelynek vezetője, Rendek Lászlóné szintén büszkén mutatta be termékeik közül a mangalica szalonnát és többféle, minden tartósítószer nélkül főzött házi lekvárt, többek között a homoktövisből készültet is. A Rendek tanyáról és gazdaságáról bővebben a Magyar Vidéki Mozaik 2012-es őszi számában már olvashattak, abban a cikkben, amely a Tanyafejlesztési Program eredményeit mutatja be, hiszen a Rendek farm többek között a rendkívül sikeres tanyaprogram támogatásából tudta bizonyos elképzeléseit megvalósítani. A néptáncosokat hangos taps búcsúztatta, majd jött a bábelőadás. A polgármester közben elmondta, hogy a környéken számos egyéb, ÚMVP által támogatott beruházás is megvalósult, így Solton a szeptemberben induló zöldségfeldolgozó üzemet és egy dűlőút-javító gép beszerzését említi. Szabadszállással kapcsolatosan a hűtőházzal és raktárral kibővített térségi piacot és a vásártér felújítását, Fülöpházán a tésztaüzemet, a baromfi vágópontot, a helyi kis piacot és a tanyasi termékek házát emelte ki. Elmondta továbbá, hogy Kerekegyházán két ütemben tejfeldolgozó üzemet létesítettek, Kunadacson pedig őröltpaprika-feldolgozót. Bődi Szabolcs szerint talán a húsz kilométeres körzetben termelt javak közvetlen napi értékesítését szolgáló piaci termékboltra (Magyar Termék Ház) a legbüszkébbek, amelyben a helyi kistermelők által beszállított élelmiszerek (pl. kecskesajt, háziszalámi) mellett a városban őrölt lisztet, továbbá valódi magyar termékeket is árulnak. A másik jelentős eredmény a vásártér kialakítása, amely az összes állategészségügyi előírásnak megfelelve országos állatvásárok lebonyolítására is alkalmas. A 17 milliós beruházás LEADER-fi nanszírozásból valósult meg, s minthogy város nem részesülhet e támogatásban, a vásárteret a közigazgatási belterületen kívül alakították ki. A polgármester a jövőbeni tervekről is beszélt. Elmondta, hogy a Tanyafejlesztési Program részeként egy savanyító- és egy befőző üzem létrehozását tervezik, amelyik felvásárolná és feldolgozná a megmaradt, nem értékesített terményeket. Kiváló minőségűek a zöldség- és gyümölcsféléink, és az a célunk, hogy semmi se kerüljön hulladékba fejezte be a beszélgetést a város vezetője. Telt ház volt a gyerekjátszó-sarokban, a modern vidék vetélkedő sátrához szinte oda se lehetett férni, a színpadon pedig hamarosan a Kunszentmiklósi Big Band lépett fel. Addig a viszonylagos csendben az MNVH standjánál a régió három, a rendezvény kezdetétől jelen lévő megyei referense számos kérdésre válaszolt az érdeklődőknek, elsősorban a kiemelt projektek és a projektötleti felhívások témakörében. A koncert után tombolahúzással zárult a nap. A Roadshow következő állomása a nyár utolsó napján Kisújszállás volt, ezt követték szeptemberben a hatvani, a hódmezővásárhelyi és a sárbogárdi rendezvények. A programsorozat szeptember végén Budapesten, a Magyar Vidék Napjával zárul. Csuták Máté 7

8 ŐRSÉGI TAGGAL bővült az MNVH elnöksége Magyar Vidéki Mozaik Aktuális Június 25-én a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnökségi ülésén mutatták be Kevy Albertet, az Elnökség új tagját, aki a néhány héttel ezelőtt lemondott Szabadkai Andreát váltja a testületben. Új tisztségében elsősorban az ökoturizmus és a környezeti nevelés területén kívánja szakmailag segíteni az MNVH munkáját. A kaposvári születésű Kevy Albert kicsi gyermekkora óta szoros közelségben él a természettel. Az első tapasztalatokat a család zselici gyümölcsösében szerezte. Édesapja munkájából kifolyólag sokat utazott és gyakran vitte magával, így kiskamasz korára már bejárta Somogy megye minden zegzugát, és a természettel nem csupán közeli barátságba került, hanem autodidakta módon egyre jobban megismerte azt. Mindezek ellenére nem természettudományos vonalon tanult tovább, hanem a szombathelyi főiskolán történelem-népművelés szakon szerzett tanári diplomát, ezt követte egy közoktatási vezetői posztgraduális képzés, amelyet végül a Pécsi Tudományegyetemen turizmus szakértői diplomával egészített ki. A tanulással eltöltött évek után Pécsett maradt és a városi önkormányzat gyermek közművelődési intézetében helyezkedett el, ahol fő feladata a természettudományos ifjúsági nevelés és a testvérvárosi kapcsolatok kiépítése volt. Ennek keretében többek között táborokat, túrákat szervezett a gyerekeknek, továbbá cserediák-programokat bonyolított le, s megszervezte a rendkívül népszerű természetjáró klubot. A klub fő célja az volt, hogy a diákokkal megismertesse Baranya megye, Magyarország, valamint a Kárpát-medence határon túli tájait. Ennek érdekében nemzetközi kapcsolatrendszert épített ki romániai, szlovákiai, horvátországi és lengyelországi városokkal, iskolákkal, amelynek köszönhetően diákjai számos helyre eljutottak. Az Őrségi Nemzeti Park 2002-es megalakulása után egy évvel a vidék fővárosába, Őriszentpéterre költözött és családot alapított, munkája során pedig a helyi és térségi ökoturisztikai, valamint a környezeti nevelési rendszert próbálta kiépíteni egyre nagyobb sikerrel. Immár a nemzeti park munkatársaként alapelve az integráció, a komplex szemlélet, fő célja pedig a civil szervezetek, önkormányzatok és az Őrségi Nemzeti Park közötti összefogás megteremtése volt. Számos program fűződik tevékenységéhez, így többek között 2006-ban munkájának köszönhetően az Őrség elnyerte a Kiváló Európai Desztinációs Pályázat első díját ben ugyanezt az elismerést az Írottkő-Natúrpark is megkapta, amelyben tevékenységének szintén szerepe volt. Gyümölcsöző kapcsolatokat ápolt és ápol a határon túli természetvédelmi szervezetekkel (Ausztria, Szlovénia), szakmai együttműködésük egyik eredménye a PANANET (Nyugat-Pannóniai Természeti Területek Hálózata) program. Kevy Albert 2010-től aktív tagja az MNVH Tanácsának is. Megválasztott elnökségi tagként elsősorban az ökoturizmus és a környezeti nevelés területén kívánja szakmailag segíteni a Hálózat munkáját. Úgy gondolja, vidékfejlesztést csak összefogással lehet megvalósítani, és minden esetben messzemenőkig fi gyelembe kell venni az adott vidéki táj, tájegység sajátosságait. E tekintetben úgy gondolja, hogy az Őrségben minden feltétel adott a természettel való harmonikus együttélésre, amit lehetőleg minél több helyen és minél nagyobb mértékben meg kell valósítani, s három gyermekét is ennek szellemében neveli. Mint a Nemzeti Park Ökoturisztikai és Környezeti Nevelési Osztályának vezetője, jelenlegi munkája során az Őrségi Nemzeti Park területén egy olyan országos ökoturisztikai mintaprojekt létrehozásán fáradozik, amely a térség idegenforgalmi attrakcióira (természeti, kulturális és néprajzi értékek), a zöldturizmusra és a helyi termékekre épül (védjegyrendszer), s amely a helyiek, az önkormányzati szereplők és a természetvédelmi szakemberek összefogásán alapszik. Másik fő célja az erdei iskolák, valamint a tanyapedagógiai program tapasztalatait felhasználva egy olyan környezeti nevelési modell kidolgozása, amely megismertet a természettel, a természetközeli gazdálkodási módokkal. Az Őrség esetében ez elsősorban a legeltetéses állattenyésztést, valamint a gyümölcskultúra kiterjesztését jelenti. Bízik abban, hogy a program segítségével sikerül megvalósítani a kívánt célt, a táj és az ember harmonikus együttélésére nevelést. A modellt úgy kívánják létrehozni, hogy természetesen mindig a helyi adottságok fi gyelembe vételével másutt, más területeken is alkalmazható és beépíthető legyen az oktatásba, a helyi tantervekbe. Csuták Máté 8

9 NAKVIZIT a Művészetek Völgyében Magyar Vidéki Mozaik Tárgyaló Szakmai látogatást tett a Nemzeti Agrárszaktanácsadási Képzési és Vidékfejlesztési Intézet Vidékfejleszté si Igazgatósága a huszonharmadik alkalommal megrendezett, egyedülálló kulturális rendezvénysorozaton, a Művészetek Völgyében. A Művészetek Völgye olyan jelentős rendezvénysorozat, ahol a különböző népcsoportok, tájegységek és falvak hagyományait, közösségeit, történelmét, mesterségeit, gasztronómiai remekeit helyezik a középpontba immár több mint két évtizede. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter jellemzése szerint ország az országban, egy apró Magyarország, olyan, amilyennek az egész hazánkat, sőt a Kárpát-medencét látni szeretnénk. A tíznapos völgyfesztivál rendezvényei között színházi előadások, komoly-, nép- és világzenei koncertek, irodalmi estek és délutánok, vidékfejlesztési témájú szakmai beszélgetések és kiállítások között válogathatnak a látogatók. A rendezvényeket befogadó települések folyamatos változáson esnek át, azonban a fesztivál magját mindig Kapolcs és Taliándörögd jelenti. A két település között elhelyezkedő Csórompuszta ad otthont a Hello Wood néven ismerté vált nemzetközi építészeti alkotótábornak, illetve idén július 31. és augusztus 2. között a NAKVI csapatát is vendégül látta. Kapolcson A falu kultúrája címmel rendeztek teltházas vidékfejlesztési fórumot a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség szervezésében. V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár, Beke Márton, az EMMI közművelődési főosztályvezetője, illetve több kulturális és vidékfejlesztési területen dolgozó résztvevő a falvak jelenéről és jövőjéről folytatott konstruktív beszélgetést. Közösségek és egyének közötti dialógus szükségességéről animált beszélgetést Ruzsa Ágota T.É.R: Teremtő élő Rendszerek címmel a vidékfejlesztők körében. V. Németh Zsolt új oldaláról mutatkozott meg, hiszen fi ával és barátaival a Muharay Udvar színpadán zenéltek és verseltek Szarvas Józseffel a Nemzeti Színház tagjával. Az Éltető Udvarban az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport volt a NAKVI munkatársainak házigazdája, Hoffner Tibor munkaszervezet vezető közreműködésével megismerkedtek a Pannon Térség (Ifjúsági Helyi) Értékőr Programmal, amely a helyi értéktár készítés, az ifjúsági munka és közösségfejlesztés egységében megvalósított példaértékű projekt. Jancsi Bácsi Udvarában a roma udvar résztvevőivel és Kandikó Rita (Fekete Sereg Egyesület) szervezővel a Nagyvázsony és térségének esélyegyenlőségi, közösségfejlesztési tapasztalatiról beszélgettek. Taliándörögdön kerekasztal-beszélgetést szerveztek, amelynek központi témája a TÉKA program volt. A Falufejlesztési Társaság és a Veszprémi Akadémiai Bizottság Népi Építészeti Munkabizottsága közösen szervezi meg augusztus hónap folyamán a Tradicionális Építészeti és Kézműves Alkotótábort (innen a TÉKA elnevezés) egyetemisták, főiskolások, a népi építészet iránt érdeklődő fi atalok számára. A program helyszíne Taliándörögd, konkrét célja a helyi Inkler-ház megmentése, távolabbi célja viszont egy rendszeres nemzetközi népi építészeti esemény megalapozása. A beszélgetést Ruzsa Ágota facilitálta, a vendégek Nagy Dénes, az MTA VEAB Népi Építészeti Munkabizottságának társelnöke, Anthony Gall, ausztrál építész, az Ybl Miklós Építéstudományi Kar oktatója, Rostás Árpád restaurátor, vándorasztalos, Fáy Dániel építész, a Terényi Program kidolgozója voltak, valamint a Belügyminisztérium Örökségvédelmi Főosztályát Bodnár Tibor építész képviselte. Fábry Szabolcs Veszprém megyei MNVH referens vendéglátása során Nagyvázsony helyi fejlesztési programjával, az ún. Kinizsi Tervvel ismerkedtek meg a NAKVI munkatársai, amely kiemelkedő módon a település történelmi-kulturális és népi építészeti emlékeire építve nemcsak turisztikai és infrastrukturális fejlesztést jelent, hanem környezetvédelmi és közösségépítő stratégiaként került kidolgozásra. Szakmai látogatásuk zárásaként a kapolcsi Muharay Udvarban megrendezett Roma Nap cigány gyerekirodalomról szóló beszélgetésén Eperjesi Tamás, a NAKVI vidékfejlesztési igazgatója moderált. Tonté Erzsébet képzőművész kiállításának megnyitóját követően Rézműves Melinda, a NAKVI szakmai tanácsadója Cigány nyelv és irodalom 1-2. osztályos tankönyv és írásfüzet című művét mutatták be. Böröcz Lívia Budinszki István 9

10 Magyar Vidéki Mozaik NEM CSAK nyelvtanra tanít az első roma olvasókönyv és munkafüzet Tárgyaló A könyvpiacról, a pedagógusok asztaláról és a szülők polcairól mindeddig hiányzott egy olyan tankönyv, amely lehetőséget teremtett volna a gyermekek igényes cigány nyelvtanulására. Nemrégiben jelent meg Rézműves Melinda hiánypótló munkája, az első romani olvasókönyv és munkafüzet, amely főként az általános iskolás korosztály számára készült. Megjelent az elsősorban általános iskolás korosztály számára készült romani olvasókönyv és munkafüzet, amely főként az általános iskolás korosztály első és második osztályos tanulóinak jelent oktatási segédletet. A kiadvány szerzője, Rézműves Melinda néprajzkutató, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Tanácsának tagja és a Hodászi Roma Tájház megálmodója elmondta, a hazai tankönyvpiacról több évszázada hiányzott egy olyan szakmai segédlet, amely lehetőséget adott volna az igényes nyelvtanulásra és tanításra az adott korosztály számára. Ezen a helyzeten bizonyos mértékben enyhített a TÁMOP pályázat segítségével megjelent romani (cigány) valamint beás (óromán) nyelvű olvasókönyv és munkafüzet, továbbá a magyar nyelvű cigány népismereti tankönyv. A tankönyvek anyaga segíti a Nemzeti Alaptantervben (NAT) meghatározott kulcskompetenciák fejlesztését és illeszkedik a kisebbségi követelményrendszerhez is. Egy 2011-ben készített felmérés alapján az általános iskolák tekintetében beás nyelvet kilenc intézményben, míg cigány nyelvet 19 helyen oktatnak. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának 2012/2013. tanévre vonatkozó adatai alapján öt középfokú oktatási intézményben tanítanak beás nyelvet, míg cigány nyelvet hét iskolában. Az érintett tanulók száma tehát eléri az ezer főt, azonban ennél jóval több azoknak az iskoláknak a száma, ahol a nyelvet ugyan nem, de cigány népismeretet tanítanak magyar nyelven. A nyelvet oktató szaktanárok hiánya sajnos visszatartja azt a fejlődési ütemet, amely növelhetné a nyelvtanuló diákok számát mondta a tankönyv szerzője. Megtisztelő érzés volt számomra, hogy az általános iskola első és második osztályos tanulói, valamint a nyelvet tanító pedagógusok számára az anyanyelvemen írhattam olvasókönyvet és munkafüzetet. Nagy kihívást jelentett, hogy a szövegen túl az 10

11 oldaltervezés is a munkám részét képezte. Hálás vagyok Horváth Csabának, a kiadó igazgatójának, hogy a romani tankönyvek illusztrációinak elkészítésében felkérhettem egy fi atal tehetséges rajz- és művészettörténet tanárt Tonté Erzsébet személyében, aki mellesleg cigány származású, így biztosítva láttam a szakmai felkészültsége mellett az érzelmi kötődését is a munkához mesélte a kiadvány előkészítéséről Rézműves Melinda. Hozzátette: a tankönyvek tartalmának megtervezésekor igyekeztem fi gyelni arra, hogy egy olyan tananyagot készítsek, amelyből együtt tanulhatnak azok a diákok, akik otthon már beszélik a cigány nyelv valamelyik dialektusát, emellett pedig sikerélményhez juthatnak azok is, akik csak most kezdik a cigány nyelv elsajátítását. A hosszútávon gyümölcsöző munkához azonban a tankönyveken kívül szükség van a szakmájuk iránt elhivatott pedagógusok munkájára is. Az olvasmányok és a munkafüzetek feladatai a hétköznapi életből vett példákra és a tanulók természeti környezetére épülnek, ehhez a szemlélethez igazodik a képanyag is. A tankönyvek a cigány kultúra elfogadására nevelnek, fontosnak tartva a kulturális sokszínűséget, valamint az énkép és az önismeret fejlesztését. A szövegek megerősítést adnak a cigány hagyományok újbóli virágzásához, a helyes emberi normák, értékrend kialakításához, így morál, hagyomány, nyelv és irodalom egyszerre jelenik meg a tankönyvben. Az olvasókönyv szerkezetéről a szerző elmondta, a fejezetek a munkafüzetekben visszaköszönnek. Ügyeltem arra, hogy a játékos, pihentető feladatok sikerélményhez juttassák a lassabban haladó diákokat, míg a logikai képességeket jobban megmozgató, rendszerező feladatok kihívást jelentsenek a jobb képességű gyermekeknek. Vannak olyan fejezetek, mint például a növények, állatok, közlekedés, testrészek, amelyek mindennapi beszédtémák, a gyermekek szókincsében mégis hiányosan vannak jelen. Fontos, hogy a diákok megtanulják, rögzítsék ezeket az alapvető kifejezéseket hívta fel a fi gyelmet Rézműves Melinda, majd hozzáfűzte: próbáltam egyensúlyt találni a dialektusok között annak érdekében, hogy a különböző cigány nyelvjárást beszélő diákok megtalálják az otthoni környezetben használt kifejezéseket, emellett pedig szerettem volna, ha nyitottá válnak új kifejezések elsajátítására is. Ennek érdekében szeretném felhívni a tanárok fi gyelmét arra, hogy pedagógiai szempontból a hozzáadó és ne a felcserélő nyelvtanítást tartsák kulcsfontosságúnak, vagyis erősítsék a tanulókban az otthon beszélt dialektushoz való érzelmi kötődést, ugyanakkor hozzáadó módon ismertessék meg velük más dialektusok szóanyagát, nyelvtanát. Kisebb az esély arra, hogy a magyar anyanyelvű diákok számára a cigány nyelv, mint második nyelv tanítása az első nyelv (anyanyelv) kárára történjék, de fi gyelemmel kell lenni ennek elkerülésére is, hiszen ebben az esetben felcserélő nyelvtanítás történne, ami nem célja a tankönyveknek. A cigány nyelv leírási módjában kompromisszumos megoldásként Rézműves Melinda a Magyarországon használt és elterjedtebb írásmódot választotta azzal a kikötéssel, hogy a tanulók ötödik osztálytól megismerkednek a nemzetközi cigány betűkészlettel. Fontosnak tartotta a cigány nyelv sajátjaként ismert pergetett rr hang státuszának megerősítését az érintett korosztály számára. A magyar nyelvben ez a hang ismeretlen, hasonlóan az x torokhanghoz. A kiadvány egy első osztályos kislány, Zerfi és családja életén, mindennapjain keresztül mutatja be a városi és a falusi romák életét és tartalmaz rövid verseket, közmondásokat, találós kérdéseket valamint énekeket is, amelyek egyrészt a tanulók memorizálási készségeit fejlesztik, másrészt betekintést adnak a roma humor, etika és szokások világába. Rézműves Melinda hosszú évek óta azért küzd, hogy a cigány gyermekek ne teherként, hanem gazdagságként, vállalható örökségként éljék meg kultúrájukat és hagyományaikat. Intézményes keretek között mindezek művelésére a közoktatásról szóló évi LXXVIX. törvény adott először lehetőséget, amely meghatározta, hogy tanórai kereteken belül tanulhassanak cigány és beás nyelvet az általános iskolában. Csaknem húsz évvel később, a évi CXC. törvény elfogadását követően kedvezően változtak a cigány nyelv és kultúra oktatási keretei. A népismeret tanítását az alsó és felső tagozaton egységesen heti egy órában határozták meg, a korábbi integrált nevelés-oktatás lehetősége megszűnt, és a tantárgy oktatása anyanyelven történik, a nemzetiségi nyelvű és magyar nyelvű nevelés-oktatás választásának a lehetősége csak a roma/cigány nemzetiség esetében biztosított. A cigány és beás nyelvek oktatásának az időkerete heti két óráról heti három órára emelkedett és megszűnt a korábbi teljes időkeret tömbösítésének a lehetősége. Az előremutató kezdeményezések mellett Rézműves Melinda hangsúlyozta, kiemelt támogatásra lenne szükség a cigány és beás nyelvet és népismeretet oktató tankönyvek, segédletek, elektronikus tananyagok, nyelvi térképek, feladatgyűjtemények elkészítéséhez. A szaktanárképzés színvonalát a jelenlegihez képest fejleszteni kell, hogy felzárkózzon a nemzetközi szinten elismert román és francia cigány nemzetiségi nyelvtanárképzéshez. Szükség volna egy országos szakmai szervezetre, amely koordinálná és minőségi szempontból ellenőrizné a nemzetiségi nyelvet oktató iskolákban zajló nyelvoktatás eredményességét. Meg kellene határozni egy minimumszintet, amely kapcsolódna a NAT-ban meghatározott feladatokhoz és az Európai Referencia Keretben megszabott nyelvi szintekhez, ezek alapján lehetne meghatározni a nyelvi normatíva összegét. A nyelvet tanító pedagógusok továbbképzése céljából képzésekre, szakmai fórumokra, külföldi tanulmányutakra volna szükség. Nélkülözhetetlen ugyanis, hogy olyan környezetet teremtsünk, amely motivációt és lehetőséget teremt a diákoknak arra, hogy a tanórán és az otthoni közegen kívül is használhassák az anyanyelvüket, amelyre jelenleg nagyon kevés lehetőségük van. 11

12 HELYI Magyar Vidéki Mozaik termékeknek adnak helyet az MNVH-támogatású programmal Tárgyaló Adj helyet a helyinek névvel indult a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat által támogatott hálózati mozgalom, amelynek célja, hogy helyi termék polcokat alakítsanak és helyezzenek el gyakran látogatott pontokon, így mindenki számára elérhetővé tegyék a friss, helyben készült, hagyományos hazai ízeket nyújtó kézműves élelmiszereket. A hazai fogyasztók egyre tudatosabban választanak, amikor arról döntenek, mi kerüljön a kosarukba: egyre többen látják be, hogy az ár mellett milyen fontos szempontot jelent a minőség, a frissesség, hogy a hazai élelmiszerek vásárlása közös érdeke magyar termelőnek és fogyasztónak egyaránt. A fenti folyamatot tükrözi többek között az is, hogy az utóbbi időben egyre elterjedtebbé váltak a termelői piacok, ahol a gazdák közvetlenül értékesíthetik friss terményeiket, saját maguk által készített, hagyományos ízeket nyújtó kézműves élelmiszereiket a vásárlóknak. Ennek az értékesítési módszernek köszönhetően nincsenek a közvetítői kereskedelemben az élelmiszerekre rakódó árrések, azaz a termelőknél marad a haszon, a fogyasztók pedig olcsóbban, frissen juthatnak a termékekhez hosszas szállítás és az azzal járó környezeti terhelés nélkül. A közvetlen értékesítésnek azonban a termelői piacok mellett számos más módja is van. Az egyik ilyen a helyi termék polcoké, amelyeknek nagy előnye, hogy a fogyasztók által gyakran látogatott helyekre lehet ezeket telepíteni, így azokhoz is eljuthatnak ezek a termékek, akik egyébként nem mennének el egy termelői piacra. A legkézenfekvőbb lehetőség, hogy boltokba, piacokra, vásárcsarnokokba helyezzenek ki ilyen polcokat, így a vevők akár a napi bevásárlás részeként is válogathatnak a különféle környékbeli élelmiszerek között, de akár olyan gyakran látogatott helyekre is ki lehet ezeket tenni, mint például a fürdők. Ennek a lehetőségnek a kihasználására törekszik az Adj helyet a helyinek hálózati mozgalom a helyi termék polcok életre hívására című kezdeményezés, amelynek középpontjában a kiváló minőséget kis mennyiségben előállító termelők piaci ismertségének növelése, értékesítési lehetőségeik bővítése, az eladói pontok hálózatának kialakítása, valamint a bevásárló közösségek létrehozásának segítése áll. A hálózati mozgalmat a Pannon Helyi Termék Nonprofi t Kft. és a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület, valamint regionális partnerszervezeteik indították útjára a helyi alapanyagokból, helyi tudással és munkával előállított élelmiszerek és kézműipari termékek népszerűsítése, a hazai fogyasztásban játszott szerepük növelése érdekében. A helyi termékek piacra juttatásának segítésével foglalkozó civil szervezetek, illetve vállalkozások informális, eseti alapon már hosszabb ideje működnek együtt, segítve egymás tevékenységét. Az eddigi együttműködés kezdetben a hirdetések kölcsönös megjelentetésében, egymás piacain, értékesítési helyein, rendezvényein való termelői megjelenésben merült ki, de az utóbbi időben egyre intenzívebbé vált, a civil hálózattal együttműködő termelők közül pedig szép számmal megjelentek a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat által szervezett Vidék Mustra vásáron is. A kezdeményezés első lépéseként a Pannon Helyi Termék Nonprofi t Kft. kidolgozta a projekt stratégiai és egységes logisztikai tervét, valamint megalapozta az együttműködés kialakítását régiónként minimum tíz helyi értékesítési ponttal, egyúttal a termékeket is felmérve. Ehhez az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap támogatásával mintegy tízmillió forintnyi támogatást kapott a szervezet. A több mint háromszáz oldalas anyag az interneten keresztül is elérhető a weboldalon, az Adj helyet menüpont alól, rendszerezett információkat tartalmazva, amelyek nem csak a projekt elindításához nyújtanak segítséget, hanem bárkinek, aki hasonló kezdeményezést szeretne útjára indítani, hogy a rövid ellátási láncok által nyújtott előnyöket kihasználja. A kiadvány hálózati értékesítési, stratégiai, logisztikai koncepciója nem csak egy megalapozott tervezetet készít elő, hanem a közösségi helyi termék előállítás és értékesítés jó gyakorlatait is vizsgálja Magyarországon, gyakorlati példákkal bemutatva, hogyan is működhet egy ilyen projekt. A szervezet piackutatást is végzett mind a termelők, mind az értékesítők körében, logisztikai és cselekvési tervet, valamint adatbázist készített a bevonható termelőkről, így a dokumentum kiváló alapot nyújt ahhoz, hogy a program sikert érhessen el. Márton Balázs 12

13 A SOMLÓ és vidéke értékeit mutatja be a SomlóZöldítő Magyar Vidéki Mozaik Tárgyaló A Somló különleges természeti, gasztronómiai és kulturális kincseit igyekszik fenntartható módon feltárni, megőrizni és bemutatni a SomlóZöldítő program, amelyet a Kristály-völgy Terület- és Vidékfejlesztési Egyesület indított útjára, és amelyet kiemelt projektként a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat is támogatásban részesített. A Somló vidéke olyan egyedi területe hazánknak, amely számos különféle értékkel büszkélkedhet. A Somló vulkanikus eredetű tanúhegye északi oldalán az országot évszázadokig védő vár romjával uralja a tájat, amelyet nyugat felől a Marcal-medence szegélyez. A magaslatot ugyan egykor szinte teljesen a nevét adó som borította, de emellett számos növény- és állatfajnak ad otthont a hegy és környéke, köztük több, a népi gyógyászatban is használt növénynek, amelyek kiváló alapot szolgáltatnak különféle helyi, kézműves készítményeknek. A vulkanikus eredetű bazalt emellett remek táptalajt biztosít a szőlőtermesztésnek, amit már az ókori rómaiak is felfedeztek, így hazánk legkisebb területű történelmi borvidéke is itt, a hegy lábánál található. A művelés alatt álló, nagyjából hatszáz hektáron Magyarország egyik legősibb szőlőfajtája, a juhfark, valamint az olaszrizling, a furmint és a hárslevelű a legjellemzőbb, de számos egyéb fajta is megtalálható. Kulturális javakban sem szűkölködik a tájegység. A viszonylag zárt közösségekben mélyen él a hagyományok tisztelete, az öszszetartozás érzése, az élő népszokások gyakorlása. A környék több kulturális rendezvénynek is otthont ad, így az idén kilencedik alkalommal megtartott Kiscsőszi Pajtafesztiválnak vagy a dobai Somló Hangja Fesztiválnak: előbbi táncképzéseket, népzenei és néptáncos programokat kínál, míg utóbbin inkább a szélesebb közönségnek szánt programokon van a hangsúly a magyar népzenei, világzenei és jazzélet képviselőinek koncertjeivel, valamint ökovásárral, egészségprogramokkal és kulturális játszóházzal. Ennek az egyedi tájegységnek a különféle értékeit igyekszik megmenteni, valamint újabbakkal kiegészíteni és a fenntartható fogyasztásra átfogó mintaprogramot nyújtani a SomlóZöldítő program. A kezdeményezés a térség egyedi természeti és kulturális örökségére, a helyiek által készített termékekre, valamint a nemzedékek alatt felhalmozódott tudásra épít. Célja a tudatos vásárlásra és fenntartható mintákra való ösztönzés, a helyi termékek, gasztronómiai hagyományok, szokások, népi gyógymódok bemutatása és terjesztése, valamint a környezettudatos magatartás erősítése. Ennek érdekében a programot végrehajtó Kristály-völgy Terület- és Vidékfejlesztési Egyesület helyi termék fesztiválokat, gasztronómiai bemutatókat, környezettudatos, interaktív rendezvényeket szervez és bonyolít le, ökojátszóházat működtet, valamint szerepet vállal a térségfejlesztési feladatok ellátásában. Az Egyesület, amely 2002-ben alakult, működése középpontjaként a vidékfejlesztést, a foglalkoztatás bővítését, és a szociális ágazat erősítését jelölte meg, széles körű tevékenységükben pedig többek között a pályázati tanácsadás és pályázatírás, idegenforgalmi programok kialakításának elősegítése és szociális szakemberek felkészítése is helyet kapott. Az egyesület a SomlóZöldítő programhoz egy olyan elemző háttéranyaggal teremt szilárd alapot, amelyet két részletben dolgoztak ki. Az első a környezettudatos helyi termék fesztivál koncepciójának kidolgozását, programjának kialakítását, módszertanát, a fenntartható és környezettudatos rendezvényszervezés marketingstratégiájának metódusát, ajánlásait, valamint a helyi termékek és a helyi termék fesztiválokban rejlő lehetőségeket. A szervezet az anyag második felében feltérképezte a helyi termékek népszerűsítésének, fejlesztésének innovatív módjait, a Somló környékének turisztikai termék- és szolgáltatáskínálatát, valamint a tájra jellemző gyógynövény-termesztési és a népi gyógymódok alkalmazásának gyakorlatát. A Kristály-völgy Terület- és Vidékfejlesztési Egyesület a fenti célokra nagyjából 8,7 millió forint támogatásban részesült az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfi nanszírozásával. Márton Balázs 13

14 VIDÉK a fi atalokért? Fiatalok a vidékért! Magyar Vidéki Mozaik Jó gyakorlatok Az Ormánság ma Magyarország gazdaságilag legelmaradottabb területei közé tartozik, ahonnan sok fi atal elvándorol szerencsét próbálni nagyobb városokba vagy más országokba. Van-e más esélye az ormánsági fi ataloknak? Idén júliusban nemzetközi ifjúsági csereprogramot tartottak Kémesen, ahol a helyi fi atalok lehetőségeit is górcső alá vették a résztvevők. Az Ormánság Baranya megye déli részén, a Dráva mentén terül el, aprófalvas településrendszer jellemzi, és egyike Magyarország legszegényebb területeinek. Bár korábban néprajzi vonások alapján nevezték el a területet, napjainkban inkább a szegény társadalmi réteg koncentrált jelenléte alapján az Ormánsághoz olyan falvak is tartoznak, amelyek korábban más tájegység részét képezték. A régió ma kihelyezett kormányüléstől, Ős-Dráva programtól, közmunkaprogramtól, a szomszédos Horvátország EU-csatlakozásától, a helyiek számára ígért temérdek lehetőségtől hangos. De mihez kezdenek a fi atalok az Ormánságban? A Fenntartható Ormánság Nonprofi t Kft. küldetése a fi atalokra fókuszálva az ormánsági társadalom közösségfejlesztése, információkkal való ellátása, lehetőségeinek bővítése a fenntarthatóság jegyében. Programjaikba a lehető leginkább bevonják a helyi társadalmat, véleményük szerint az eredmény akkor lesz fenntartható, ha a lakosság részvételével, nem kizárásával fejlesztenek. Bázisuk egy kémesi, közel száz éves malomépület és a hozzá tartozó magtár, gabonatároló, amelyekben szövő- és hulladék-újrahasznosító műhely működik, valamint nemzetközi és helyi képzések, tréningek, táborok számára ad helyet. Céljuk, hogy a táborok, foglalkozások, beszélgetések során a fi atalok egyéni képességei, valamint a helyi közösségben betöltött szerepük jó irányba változzon és minél több lehetőséghez juttassák őket. Szervezetük nagy terve egy színvonalas, nemzetközileg elismert képzőközpont létrehozása oktatótermekkel, műhelyekkel, szálláshelyekkel. Idén egy lépéssel közelebb kerültek e célhoz a sorban negyedik The Rural Citizen, azaz A Vidéki Állampolgár nemzetközi ifjúsági eszmecsere-programjukkal július 6. és 22. között tíz európai ország fi ataljai érkeztek az Ormánságba: máltai, spanyol, olasz, német, török, görög, román, bolgár és lett fi atalok mellett az újonnan csatlakozó Horvátországból is érkeztek éves fi atalok, hogy felfedezzék a régiót. Érkezéskor helyi fi atalok 14

15 csoportja fogadta őket, majd a jól felkészült csoportvezetők és trénerek biztosították a munka magas szakmai színvonalát. A műhelymunkákon tutajt építettek a fi atalok, amelyet a Fekete Vízen teszteltek, népi motívumokat bújtattak új köntösbe és drámával tarkított utcai előadással is készültek, hogy felhívják az ormánsági fi atalok fi gyelmét az aktív állampolgárság jelentőségére. A két hét során Európai Ifjúsági Parlamentet alakítva vitattak meg olyan kérdéseket, mint a vidékfejlesztés, európai állampolgárság, oktatás, esélyegyenlőség, vagy környezetvédelem. A parlament zárónapján a fi atalok egy nyilatkozatban összegezték javaslataikat, amelyet aláírásukkal ellátva juttatnak el az Európai Parlamentbe. A csereprogram végén felvonulást szerveztek Kémes, Baranyahídvég, Vajszló Lúzsok, Kemse, Zaláta és Drávasztára érintésével az Ormánság elhagyatott falujába, a drávamenti Révfaluba. Másnap a program hivatalos és nyilvános záróeseményén bemutatták a pillepalackokból készült tutajokat, egy divatbemutatón a különböző nemzetek motívumvilágával tarkított ruhákat és a végén a drámacsoport előadását nézhették meg a kémesi malom udvarán összesereglett nézők. A program során hat ormánsági fi atal alakította a magyar csapatot: saját bevallásuk szerint rengeteget fejlődött a nyelvi kifejezőképességük és szókincsük. Két hét alatt a külföldi fi atalokkal közösen, kerékpárral fedezték fel az Ormánság falvait, ezzel is erősítve szerepüket a helyi közösségben. Kajus Arnold azon dolgozik, hogy lakóhelye, Drávaszabolcs turisztikai potenciálját növelje. Nincs kimondottan kiemelkedő szerepem. Létrehoztam az Együtt Drávaszabolcsért nevű nyílt Facebook csoportot, hogy elősegítsem a helyi információ áramlását. Ezt egy általam készített tanulmány megosztásával kötöttem egybe, amely a Drávaszabolcson fellelhető hidegháborús bunkerek turisztikai hasznosítására vonatkozó javaslatom és az ahhoz szorosan kapcsolódó helyi idegenforgalmi hálózat tervének első fázisát tartalmazza. Számomra e bunkerek hasznosítása jelenti a helyi idegenforgalmi hálózat beindítását. A közösség aktív tagjának kell lennem, ahogyan mindenki másnak is, aki szereti Drávaszabolcsot és tenni is akar érte. A Zöldút Programról ( elmondta: egy hálózati szereplőként látom, amely összeköttetést teremt a települések közt. Valami elkezdődött és örülök, hogy Drávaszabolcs is a részese. Minden résztvevő település maga is foglalkozzon a saját idegenforgalmával, annak fejlesztésével. Csak azok hívhatják életre a minőségi falusi turizmust, akik ott élnek és igazán értik és ismerik a falut és a környezetét. A Fenntartható Ormánság Nonprofi t Kft. az Ormánság Zöldút kezdeményezés mellett áll, különböző akciókat szervez (pl. túrák, helyi piac) a helyiekből álló Zöldút Munkacsoporttal karöltve áprilistól kezdve a Horvátország-Magyarország határon átnyúló program részeként újabb útvonalak kijelölésén dolgozik a helyi lakosság bevonásával. A program munkacíme a Zöldút, ami öszszeköt, ebben az ormánsági lakossággal karöltve jelölik ki a túraés kerékpáros útvonalakat. Ezek mentén helyi termékkóstolókat szerveznek, kézművesek mutatják be termékeiket, vagy csupán egy beszélgetés erejéig nyitott emberek csatlakoznak és mutatják be a saját térségüket a csodálatos természeti látnivalók mellett. Idén ősszel induló túravezető és kerékpárszerelő tanfolyamaink, valamint angol és horvát nyelvi képzéseik az ormánsági fi atalok számára helyben teremtenek új lehetőségeket. Ugyan kitartás és elköteleződés szükséges a helyi fi atalok részéről, hogy munkához jussanak az Ormánságban, azonban a szervezet tagjai bíznak abban, hogy a határokon átívelő zöldutas és egyéb turisztikai fejlesztések gyümölcse hamarosan beérik, így több lehetőségük lesz az itteni fi ataloknak alkalmazottként vagy vállalkozva. Az én generációm nagy része a külföldi munkavállalás mellett döntött, a fi atalabbak még nálunk is mobilabbak lesznek mesélte Kajus Arnold. Hozzátette: az elvándorlást nem kell támogatni, de a maradást igen. Senkit sem lehet és szabad a helyben maradásra kényszeríteni, de akik nem távoznak, azokat nagy erőkkel támogatni kell. Feltételeket kéne teremteni, hogy a fi atalok a megélhetés miatt ne tegyék félre az otthon és a szokások szeretetét. Azért kell cselekedni, hogy ne azért vállaljanak az ország egy másik szegletében vagy külföldön munkát, mert a lakóhelyükön és a környező településeken nem találnak. Emellett erősíteni kellene bennük az összetartozás érzését és oda kellene fi gyelni arra is, hogy bizony a szórakozásra vonatkozóan is vannak igényeik. Az Ormánságban fontosnak tartom a hagyományok megőrzését, de emellett még a legkisebb falunak is törekedni kell a saját boldogulásra. A vidékfejlesztés és annak mind európai uniós, mind magyar programjai alternatívákat sorolnak fel a vidéki térségek gazdasági szerkezetének átalakítására. Véleményem szerint a turizmus, annak fejlesztése e térségben népességmegkötő erő lehet. Kovács Orsolya közösségfejlesztő, szociológus Fenntartható Ormánság Nonprofi t Kft. 15

16 Magyar Vidéki Mozaik HÁROMSZÁZAN fújták szerte Európából az Örömódát az Alföld szívében Jó gyakorlatok Egyedülálló Nemzetközi Fúvószenei Fesztivál valósulhatott meg a LEADER-program támogatásából Balmazújvárosban, ahol a hazaiak mellett lengyel, lett és cseh zenekarok nyújtottak szellemi kikapcsolódást, nemzetközi hírű szakemberek előtt bemutatva repertoárjukat. Záró akkordként közel háromszáz fúvóssal Európa himnusza, Beethoven Örömódája csendült fel. A zene szárnyán egész Európa megérkezett az Alföld szívébe és igazi zenei csemegéket, széles közönségigényt kielégítve, a klasszikus fúvós muzsikától egészen a mai modern feldolgozásokig kínáltak széles repertoárt azoknak a zenekedvelőknek, akik augusztus ig Balmazújvárosban jártak. A Hortobágy-melléki település az elmúlt években rohamos szociális és infrastrukturális fejlődésnek indult, amelynek jelentős része európai uniós forrásokból valósulhatott meg, de a beruházások mellett a hagyományok ápolása, a térség szellemi értékeinek megőrzése és gyarapítása is kiemelt hangsúlyt kapott. A város kulturális életének egyik színfoltját a jelentős hagyományokra visszatekintő, zenei körökben méltán ismert és elismert Bekton Ifjúsági Fúvószenekar jelenti, amely a város hírnevét határokon átívelve öregbíti. Az együttes a számtalan hazai fellépés mellett már több nemzetközi fesztiválon is megfordult, ahonnan mindig jó eredménnyel tértek haza és koncertről koncertre járva bizonyították a világban a magyar fúvósok tehetségét. Régi álmuk teljesült azzal, hogy a LEADER-program hárommillió forintos támogatásából most ők lehettek egy nagyszabású, a hazai fúvószenei kultúrát népszerűsítő, annak megőrzését és fejlesztését elősegítő rendezvény házigazdái, ahová olyan együtteseket hívtak meg, amelyekkel már évek óta baráti kapcsolatot ápolnak. Három napon keresztül fúvósok játéka zengte át a hajdúsági térséget, hiszen a rendezvény központi, balmazújvárosi helyszínén túl, osztozva a közös örömben, a vendégzenekarok a környező településeken is bemutatkoztak, így Hortobágyon és Tiszacsegén is koncertsorozatokkal szakadhattak ki a zenekedvelők a rohanó hétköznapokból. Az I. Nemzetközi Fúvószenekari Fesztivál egy, Balmazújváros lettországi testvérvárosából, Gulbenéből érkezett együttes koncertjével vette kezdetét, és a csehországi Zabrehből, valamint a lengyelországi Kozy városából érkező zenekarok is színpadra álltak, így egy időben három településen csengtek a színes repertoárok. A messziről érkező zenészek a koncertek után pihenésképpen az alföldi kisvárost is megismerték. Cseh, lengyel, lett és persze angol szavak csilingeltek a jól ismert magyar kifejezések mellett, és ha valamit nem értettek, fi atalosan, rugalmasan jöttek a kézzel-lábbal mutogató, világosságot hozó kommunikációs eszközök. Az esti táncházak és a nappali városnézések alkalmával a helyi szokásokat, kulturális értékeket is megismerték, miközben észrevétlenül egyre közelebb kerültek az eleinte idegen, egymástól távoli nemzetek. A találkozó a zenekarok versenyével folytatódott, amelyen a külföldi együttesek mellett a hazai (hajdúböszörményi nyírbátori és derecskei) fúvósok nemzetközileg elismert zsűritagok előtt mérettették meg magukat: negyed óra alatt kellett meggyőzniük a lelkes közönséget és szakértő füleket. Minden csapat bizonyítani akart, de a győzelem iránti vágy két nap után már önzetlen, baráti szurkolással ötvöződött, miközben kíváncsian fi gyelték egymást, hogy meríthessenek, átörökíthessenek egymás munkájából. A zenekarok a vendégszeretetet megköszönve, a balmazújvárosi mazsorett csoportokkal közreműködve táncos felvonulásba kezdtek, ezzel igazi nemzetközi karneváli hangulatot teremtve a kisváros nyugodt utcáin. A rendezvényt záró gálakoncerten a Bekton Ifjúsági Fúvószenekar jó házigazdához illően a résztvevő országok himnuszaival köszönte meg az együtt töltött szép napokat, a közös munkát. A fesztivál záróakkordjaként Európa Himnusza, Beethoven Örömódája közel háromszáz fúvós közös játékával csendült fel, majd a gálakoncert után könnyeikkel küszködve vettek búcsút egymástól a távoli országokból érkezők, ígéretet téve egymásnak a jövőbeni találkozásra. Bíró Gabriella 16

17 ÉLTETŐ ereje van a népművészetnek Magyar Vidéki Mozaik Jó gyakorlatok Faragó Zoltán közel három évtizede foglalkozik fafaragással, a népi mesterséget saját tapasztalataira alapozva, önképzéssel sajátította el. Mezőkeresztesi házának portája önmagában is kuriózumértékű látványosság: a külvilág számára értéktelenné vált tárgyak kelnek itt új életre, különleges sziklakertek, szabadtéri installációk szerves részeként. Kedvelt témáid közé tartozik a betyár, a borosgazda, a pipás és a botos pásztor. Hogyan vált belőled népi fafaragó, honnan jött a késztetés? Az egyik fő motiváció a munka szeretete és az igény arra, hogy létrehozzak valami újat, s egyben maradandót. Hiszem, hogy a jól végzett munka mindennek az alapja, s vallom, hogy örömet lehet benne lelni. Maga a fa, mint anyag, s mint az élő természet része mindig is közel állt hozzám. Emlékszem rá, hogy horgászat közben kapásra várva sokszor kerestem különleges formájú, kézre álló botokat, lehántottam és faragtam őket. Érdekes, hogy ipari tanulóként a lakatos mesterség fortélyait szívtam magamba, mégis a természet közelsége iránti igény volt meghatározó egész eddigi életem során. Jó huszonöt évvel ezelőtt egy szabadidejében virágkarók faragásával foglalatoskodó munkatársamtól kölcsönkértem a szerszámait. Ezt követően a faragás az életem szerves részévé vált. Sokszor szó szerint az éltetett, hogy magamnak tetsző tárgyakat készíthettem. Tizenkét éve súlyos rákműtéten estem át, sokszor a nyomasztó gondok elől menekülök a munkába, mely kikapcsolja az agyamat. Ilyenkor csak magára az alkotásra tudok gondolni, ez ad számomra új erőt, hogy átvészeljem a nehézségekkel teli időszakot. Juhászok, pásztorok, parasztemberek figuráit, arcait formázod rendre. Meglehetősen következetes vagy témaválasztásaidban, ami határozott értékrendet tükröz. Miben gyökerezik mindez? Árva gyerekként nőttem fel, nagyszüleim neveltek. Nagyapám dinnyecsősz volt, vele és a szomszéd gazdálkodóval sokat jártam a határba. Minden munkát ismertem: lovat vezettem ekekapázáskor, aratáskor kévéket gyűjtöttem és még sorolhatnám. Sokszor elnéztem a régi parasztembereket, s az volt az érzésem, hogy együtt élnek, lélegeznek a természettel, részei annak. Néha úgy tűnt számomra, hogy nem is a föld tartja el őket, hanem ők a földet, hiszen ők gondoskodtak végső soron mindenfajta természeti adományról. E régi egyszerű emberek arcait, vonásait igyekszem visszahozni a múltból a műveim segítségével. Alkotóként, emberként hogyan viszonyulsz a mai korhoz s a külvilághoz? Az a tapasztalatom, hogy manapság sajnos sokan elmennek a valódi értékek mellett, s közben a rohanó világra hivatkoznak. Az anyagi javak hajszolása megakadályozza őket abban, hogy fogékonyak legyenek olyan dolgokra, mint például a népművészet. Szerencsére akadnak azért tiszteletre méltó kivételek, akik a pénzen kívül mást is értékelnek, s a körülöttük lévő világból képesek kiszűrni a szépet és a jót. Közülük kerülnek ki azok, akik érdeklődést mutatnak a munkám iránt. Előttük mindig nyitva áll a kapum, ajtóm. Murányi Norbert, vidékfejlesztési menedzser, Dél-borsodi LEADER Egyesület 17

18 Magyar Vidéki Mozaik KÖZÖS lépések a Körösök Völgyében az aktív turizmus fellendítéséért Jó gyakorlatok Magyarország és Románia közös kelet-nyugati tengelyén, az Erdélyi-szigethegységtől a Tisza folyó vonaláig, mintegy kétszáz kilométer hosszan nyújtózik a Körösök völgye, a Kárpát-medence vízfolyásoktól gazdagon erezett vidéke, amely természetes adottságai mellett egyre több új lehetőséggel várja a pihenésre vágyó látogatókat. A Körös szelídséget és veszélyt, táplálékot és öntözővizet, közlekedő és szállító utat, dús legelőt, szikeseket, birkanyájat, madárhadat, zsályaillatú gátakat, sáfrányos hegyeket jelent. Ez a vidék végtelen felfedezni valót rejt: vadvízi evezéseket, ártéri, hegyvidéki és kenutúrákat, stégeket, kishajókikötőt, éjszakai fürdőzéseket, alföldi kastélytúrákat, elhagyott régi malmokat, magtárakat, csárdákat, lángossütőket, helyi piacokat és tanyákkal tűzdelt végtelen alföldet. Egyre többen keresik fel a térséget aktív kikapcsolódást keresve, térképpel a kezükben, kérdésekkel tanösvények, túraprogramok iránt. Egyre inkább érdeklődnek e vidék hagyományos ételei, élő népi kézművessége, természeti és történeti látnivalói iránt. A gyógyfürdők és múzeumok mellett nő az igény a kerékpározásra, kastélytúrákra, az egyéni és szervezett kenuzásokra, sárkányhajózásra is. Igények, kezdeményezések és fejlesztési lehetőségek haladnak egy irányba, civil szervezetek, önkormányzatok, turisztikai vállalkozók tevékenykednek egy közös célért, a térség aktív turizmusának fellendítéséért. Néhány éve kezdődött el a közös gondolkodás a Körösök Völgye turisztikai terület kialakításáért határtalanul, mert ez egy biogeográfi ai egység a Kárpátmedencében jelentős természeti, kulturális és szellemi potenciállal. Egyre többen kezdtek el tenni a térség fenntartható és átfogó fejlesztésén, majd 2002-ben megalakult a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület. A szervezet ebben a munkában főként koordinációs szerepet vállalt civilek, önkormányzatok, turisztikai vállalkozások között, és megkezdődött a Körösök Völgye márkanév használata, a pályázatok megvalósítása, a térség kerékpárút-hálózatának határon átívelő fejlesztése. Az eredmények hamarosan kézzel foghatóak lettek: bemutató-, és emlékhelyeket, ökoturisztikai központokat, tanösvényeket, kikötőket, stégeket hoztak létre, kiadványok, túratérképek és -csomagok készültek, fellendült a kerékpárkölcsönzés és nőtt a programok résztvevőinek száma. Az eredmények hatására is 2010-ben Békéscsabán, a Körösök Völgye Látogatóközpontban megszületett egy szándéknyilatkozat, amely a térség fontos szereplőit fogta össze. Az aláírók köre mára több romániai szervezettel és önkormányzattal is kibővült tavaszán a Körösök Völgye Látogatóközpont is megnyitotta kapuit, amely elsődlegesen ökoturisztikai centrumként működik. Itt található a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület és a Közép- Békési Területfejlesztési Önkormányzati Társulás székhelye, amely túracsomagokat, kiadványokat és térképeket kínál, programokat állít össze. Állandó és időszaki kiállítások mellett kölcsönözhető kerékpárok, ökojátékok, környezeti szemléletformáló programok és a Körösök Völgye Kincsei bolt is várja az érdeklődőket. A természetes életmód ösztönzésére szombatonként helyi termék és biopiacot, havonta pedig tematikus Ligeti Vásárt tartanak az udvaron. Tavaly áprilisban megalakult egy lelkes csapat, hogy bemutassa a Körösök völgye egyedülálló természeti, kulturális kincseit. A magyar és román nyelvű magazin hat számmal mutatja be a térség értékeit, az itt élők hagyományait és gondolatait. A kiadvány a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program támogatásával, a Közép-Békési Területfejlesztési Önkormányzati Társulás koordinálásával jelenik meg. Harmadik éve minden év pünkösdi hétvégéjén Határtalan Vándortúrát is tartanak. A Fekete-Körös felső szakaszáról indulva vízen és szárazföldön vadvízi evezés, kultúrprogramok, kerékpározás és bográcsozás várja az évről évre egyre több látogatót. Akit tehát a Körösök völgyében kapcsolódna ki, az aktív, kulturális, gasztronómiai és gyógyfürdői programokkal egyaránt számolhat. Várjuk a térséget felfedezni vágyókat két keréken, túracipőben, evezővel a kézben, hisz egyre több képzett túravezető, felkészült turista egyesület és szolgáltató várja a vendégeket. Bonyhádiné Pásztor Enikő, környezeti nevelő, Körösök Völgye Natúrpark Egyesület 18

19 A HANGSÚLY a vidéken van új műsorok az ECHO TV-n Magyar Vidéki Mozaik Kitekintó Szeptemberben új műsorokkal jelentkezik az ECHO Televízió, ahol eddig is erős volt a vidéki vonal. Az eddigi hat vidékfejlesztéssel és mezőgazdasággal foglalkozó műsorához most egy hetedik is kapcsolódik. Az Asszony lesz a lányból elnevezésű sorozat a gazdasszonyképzésre épülve arra vállalkozik, hogy bemutassa, hogyan is működik egy jó háztartás. Egyre több vidékfejlesztéssel és mezőgazdasággal foglalkozó műsort találhatnak a nézők az ECHO Televízió programkínálatában. Az ECHO Televízióban mi úgy fogjuk fel és közelítjük meg a vidék fogalmát, hogy Magyarország nemcsak Budapestből, hanem a vidéki városokból, falvakból, községekből is áll mondja Varjú Frigyes főszerkesztő. Tízmillióan élünk ebben az országban, de ha belegondolunk, nemcsak ez a tízmillió magyar él itt, hiszen a határon túl, a Kárpát-medencében még legalább két és félmillióan. Éppen ezért nem csak Budapest hírei fontosak, legalább ilyen jelentősége van a vidéki, vagy a külhoni magyarok híreinek. A műsorstruktúra átgondolásakor erre is fókuszáltak a televíziónál. Ahogy Varjú Frigyes fogalmazott: fontosnak tartjuk a vidéken élők helyzetét, örömét, gondját, hiszen az ország boldogulása szempontjából is nagyon fontos. Nem véletlen, hogy az ország négyötödében élőkön múlik, hogy mi történik az országban, hiszen a legfőképpen mezőgazdaságra támaszkodó vidék cipeli a hátán Budapestet is. Hiába Budapesten van az adminisztrációs és politikai centrum, hiába vannak itt a különböző gazdasági társaságok központjai, a vidéki emberen múlik sok minden. Ezért állítottunk össze olyan műsorstruktúrát, ami tükrözi a vidéken élők mindennapjait, és talán fogódzót is ad azok számára, akiknek nem sok fogalma van a vidéki létről, a mezőgazdaság helyzetéről, az ember és természet kapcsolatáról. A műsorok közül talán a legnagyobb nézősikert A vidék élni akar című sorozat érte el, amely elfogulatlan képet kíván nyújtani a magyar vidékről. Olyan helyi kezdeményezéseket, programokat mutat be, amelyek az ország más pontjain is példaértékű lehetnek. A legszebb magyar település című sorozattal Magyarországot fedezhetik fel a képernyő előtt a nézők. Nézői ajánlásra, nevezésre készültek el a városokat, falvakat bemutató összeállítások. A műsor egyfajta verseny is, hiszen a közönségszavazatok, valamint egy zsűri döntése alapján évente kiválasztják hazánk legszebb települését. A tavalyi évben Füzér nyerte a megtisztelő címet, a díjat a II. Nemzeti Vidékfejlesztési Napon adták át. Az ECHO Televízión szeptemberben változik a műsorstruktúra egy-két új műsor indulásával. Az egyik ilyen az Asszony lesz a lányból című műsor, ami a gazdasszonyképzésre épül. A sorozat kilenc részben dolgozza fel, mi kell ahhoz, hogy ma valaki jó gazdasszonynyá, háziasszonnyá váljon. Bemutatja, hogy hogyan képzik ma a fi atalokat Kenderesen mezőgazdasági és házimunkára, hogy hogyan lehet konyhakertet létrehozni akár a városban is, vagy hogy hogyan működött régen egy főúri kastély, milyen szerepe volt a ház úrnőjének. Amire rá szeretnénk világítani, mondja Miki Tímea, a csatorna vezetője, hogy vissza kell állítani azokat a régen jól bevált dolgokat, amitől egy család működött. Hogy mindenkinek megvolt a saját szerepe, és igenis a nőkre nagyon fontos szerep hárult abban, hogy összetartsanak egy családot. A mai fi atalok nem nagyon tudnak háztartást vezetni, nem tudnak varrni, nem tudnak takarítani, kimaradt egy generáció, ami ezt nekik megtaníthatta volna. Ezért jó a gazdasszonyképzés, amit felkarolt és elindít a Vidékfejlesztési Minisztérium, mert ezzel talán van esély arra, hogy ismét elinduljon ez a folyamat. Úgy érzem, megvan a fi atalokban az igény arra, hogy ezt csinálják, csak nem tudják, hogy hogyan. Mi ezt a hogyant szeretnénk megmutatni. 19

20 ÚJRA SZIGET idén is közös sátorban a szaktárca és az MNVH Magyar Vidéki Mozaik Visszatekintő A Vidékfejlesztési Minisztérium és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat már hagyományosan, évek óta közös sátorral jelenik meg a Sziget Fesztiválon, amelyre a világ minden tájáról évente több százezer fi atal érkezik. Idén is olyan játékokkal jelentkezett a szaktárca, amelyekből a játék mellett új tudásra is szert tehettek az érdeklődők. A Sziget Európa egyik legnagyobb és egyre inkább ismert fesztiválja, a csaknem egyhetes rendezvénysorozat évente több mint 360 ezer embert vonz Budapestre a világ szinte minden pontjáról. Nem mindegy tehát, hogy egy ilyen hatalmas fesztiválon milyen képet kapnak a látogatók hazánkról, kedvet kapnak-e kicsivel több időt eltölteni itt és bebarangolni a magyar vidéket. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) idén is azzal a céllal települt ki a Sziget Fesztiválra, hogy a szórakozni vágyó, hazánkból és külföldi országokból érkező fi atalokhoz közelebb hozza Magyarország tradicionális ízeit, hagyományait, kézműves termékeit, kulturális és természeti értékeit, vidéki tájait. A Sziget Fesztivál első napján a Környezetügyért Felelős Államtitkárság munkatársai várták az érdeklődőket. A természetvédelemhez kapcsolódó játékokkal készültek, amelyekkel hazánk természeti értékeire próbálták felhívni az látogatók fi gyelmét. Volt lábnyompárosító játék, madártoll-, termés-levél vagy fűszer- és gyógynövény-felismerő játék, de a sátorhoz látogató fi atalok állatok és növények élőhelyeivel is ismerkedhettek. A szigetlakók többsége külföldi, mégis nagy érdeklődést mutattak a játékok iránt. A sátorhoz látogató olasz, holland, német, walesi és más, különféle nemzetiségű fi ataloknak a VM munkatársai igyekeztek bemutatni az államtitkárság feladatait, a természetvédelmen belül a fokozottan védett növény- és állatfajokra hívták fel a fi gyelmet. A második napi látogatókat a Vidékfejlesztésért Felelős Államtitkárság látta vendégül. A csütörtöki napon a látogatók rajz- és színező versenyen, valamint vidék totón vehettek részt. Utóbbin a vendégek általános tudását mérték fel hazánkról, a vidékfejlesztésről, de emellett még az Európai Unió Tanácsának soros elnökségéről is becsempésztek kérdéseket. A rajzverseny győztese egy társasjátékot nyert, Élet a vidéken 20