Globális felmelegedés Oka: a Föld légkörében jelentkező üvegházhatás erősödése, amit az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedése okoz.

Átírás

1 Globális felmelegedés Oka: a Föld légkörében jelentkező üvegházhatás erősödése, amit az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedése okoz. A kutatók egy része vitatja létezését, többségük azonban ma már elismeri, hogy nem csak átmeneti ingadozásról van szó. Ha a globális felmelegedés folytatódik, akkor a sarki jég egy része elolvad, ami az óceánok vízszintjének emelkedéséhez vezet. A nagy mennyiségű édesvíz megjelenése az Atlanti óceánban akár a melegvizű Golf áramlás leállását is előidézheti, ez Európában és Észak-Amerikában az éghajlat jelentős lehűlésével járna. Tehát nemcsak felmelegedést, hanem adott esetben lehűlést is jelenthet. Globális felmelegedésnek az utóbbi évtizedek éghajlati változásait nevezzük: emelkedik az óceánok és a felszínközeli levegő hőmérséklete. A folyamat várhatólag folytatódik; végállapotát még becsülni sem tudjuk. A levegő földközeli átlaghőmérséklete 1905 és 2005 között 0,74 ± 0,18 C-kal nőtt meg. A legelfogadottabb vélemények szerint a globális felmelegedés emberi okokra vezethető vissza. Ezt támasztja alá, hogy a naptevékenység és a vulkánosság alakulása a számítások szerint jelenleg a globális felmelegedés ellen hat. Az éghajlatmodellek szerint a Föld felszíni hőmérséklete 1990 és 2100 között feltehetően 1,1 6,4 C-kal nő majd. Bár a legtöbb tanulmány csak 2100-ig tekint előre, a felmelegedés utána is folytatódhat, a tengerek szintje pedig emelkedhet még akkor is, ha már nem bocsátanak ki több üvegházhatású gázt, hiszen a szén-dioxid (CO2) más üvegházgázokkal együtt hosszú ideig a légkörben marad. A globális hőmérséklet-növekedés környezeti hatásai: a tengerszint emelkedése csapadék mennyiségének és térbeli eloszlásának megváltozása szélsőséges időjárási viszonyok mezőgazdaság termelőképességnek változása gazdasági hatások (mérsékelheti a fejlett országok GDP-jének növekedését) természetes vizek kiszáradására a gleccserek olvadására gyakoribb árvizek álat- és növényfajok kipusztulásának sebessége jelentősen nő invazív fajok elszaporodása felgyorsulhat öklógiai egyensúly felbomlása betegségek könnyebb terjedése (több, eddig már megfékezettnek hitt betegség újra megjelenhet mutáns változataival együtt) A változások a Föld egyes területein különbözőek lehetnek. Természetes üvegházhatás nélkül a Föld felszínének átlaghőmérséklete a mai 14 C helyett csupán 19 C lenne. Az üvegházhatású gázok mennyiségének bármilyen változása befolyásolja a Föld-légkör rendszer energiamérlegét, megváltoztatja az éghajlatot. Az éghajlatra természetes és emberi tényezők is hatnak: Természeti tényezők: a napciklus, a napállandó, a Föld pályaelemeinek változása és a vulkáni tevékenység. A jelenlegi felmelegedés okairól számtalan elméletet dolgoztak ki, melyek 3 csoportba oszthatóak: 1.A többség szerint a fő ok az üvegházhatású gázok koncentrációit növelő emberi tevékenység.

2 2.A többségi állásponttal szembefordulók szerint a globális hőmérséklet növekedése természeti folyamatokra vezethető vissza. Érvelésük szerint a környezeti változások következményei hosszú távon mutatkoznak meg. Ha ez igaz, úgy még akkor is további 0,5 C-os melegedésre kell számítanunk, ha az üvegházhatású gázok koncentrációja tovább nem emelkedik. 3.Egy harmadik vélemény szerint a globális felmelegedés okait nem válogathatjuk szét természetesekre és emberiekre. E gondolatmenet szerint a természetes üvegházhatást a természetben előforduló gázok (vízpára, CO2 stb.) okozzák. Az emberi eredetű üvegházhatást főleg a CO2, a metán és a dinitrogén-oxid idézi elő. A két hatás azonban nem különíthető el minden további (időjárási, éghajlati) tényező ismerete nélkül. Ráadásul az emberi tevékenységek befolyásolják a természeti folyamatokat, tehát a kétféle hatás egymásra tevődik. Üvegházhatás jelenség, amely során a napsugárzás be tud hatolni egy adott rendszerbe (pl. egy valódi üvegházba, vagy a Föld légkörébe), de a felszínről visszasugárzott energia egy része nem jut ki belőle, mert a külső határoló fal (üvegház esetén az üveg, a Föld esetén a légkörben megtalálható üvegházhatású gázok) nem engedi ki. A visszaverődés során az energia jellege megváltozik: fényből hőenergia lesz. A hőenergia egy része pedig bentreked, ezért a belső tér felmelegszik. Az üvegházhatás nélkül a Föld felszínén átlagosan 30 fokkal alacsonyabb lenne az átlaghőmérséklet. Jelenleg azonban az a probléma, hogy a légkör legfontosabb üvegházhatású gázának, a széndioxidnak a koncentrációja a fosszilis energiahordozók elégetése miatt nagy ütemben növekszik, ezért a légkör túl sok hőt tart vissza, és így felmelegszik. Az üvegházhatás következménye a globális felmelegedés, ami pedig klímaváltozáshoz vezet. A legfontosabb üvegházgázok: a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O), a kén-hexafluorid (SF6), a halogénezett szénhidrogének (CFC-k), és az alsólégköri (troposzferikus) ózon.

3 Szén-dioxid. Jelenleg a szén-dioxid részaránya nagyobb, mint bármikor az előző 417 ezer évben. A természet körfolyamataiban hozzávetőleg harmincszor annyi szén-dioxid keletkezik, a gondot az ember által okozott szén-dioxid emisszió óriási növekedése okozza. A világ szén-dioxid emissziójának a főbb fogyasztói szektorok szerinti megoszlása a következő: ipar: 43% lakóépületek: 21% egyéb épületek: 10%, közlekedés: 22% mezőgazdaság: 4%. Elsőként Charles Keeling klimatológus mérte meg a légköri szén-dioxid-koncentrációt a hawaii Mauna Loa hegy csúcsán az 1950-es években. Az eredményeket grafikonon ábrázolta, amit ma Keeling-görbének neveznek. A mérések 1958 és 2000 között folytak. A grafikonon megfigyelhető az ún. fűrészfog-effektus, aminek az északi félteke erdeiben zajló évszakos változás az oka: az erdők tavasszal hatalmas mennyiségű szén-dioxidot vonnak ki az atmoszférából, ősszel megnövekszik a szén-dioxid koncentráció, ami a lebomlással jár együtt. A Keeling-görbe azonban másra is rámutat: minden ősz végén kicsivel több szén-dioxid marad a légkörben, mint amennyi előtte volt. Charles Keeling úgy vélte, hogy ez a folytonos emelkedés egyértelműen a fosszilis tüzelőanyagok elégetésének a következménye.

4 Keeling-görbe Metán - nagyrésze a légkörben zajló kémiai folyamatok során először szén-monoxiddá, majd szén-dioxiddá alakul (az így keletkező szén-dioxid mennyisége elhanyagolható az egyéb emissziókhoz képest) -kis részét a talajban lévő mikroorganizmusok kötik meg Légköri koncentrációja napjainkban folyamatosan emelkedik. 60%-át az ember állítja elő.

5 Forrásai: hulladéklerakók szennyvízkezelés a fosszilis tüzelőanyagok égetése a rizstermesztés az állattenyésztés (a hígtrágya valamint a kérődzők bendőjében lévő erjesztőbaktériumokból) ipari tevékenységek (szénbányászat, szivárgó földgázvezetékek). Dinitrogén-oxid. A dinitrogén-oxid (N2O) légköri koncentrációja még a metánénál is alacsonyabb, de mivel hatékonyan nyeli el a földfelszín infravörös sugárzását, szintén fontos üvegházgáz. Legnagyobb mértékben természetes forrásból, a denitrifikációból származik. Ezt a forrást az ember felerősítette a nitrogéntartalmú műtrágya alkalmazásával Más dinitrogén-oxid források még a műanyagipar, a salétromsavgyártás, valamint a fosszilis tüzelőanyagok és mezőgazdasági hulladékok égetése.

6 Halogénezett szénhidrogének (CFC-k)-freonok Ezeket a gázokat az 1930-as években kezdték gyártani, többek között hűtő és légkondícionáló berendezésekhez. Később oldószerként az elektronikai iparban, habosítóanyagként és aeroszolos spray-k hajtógázaként hasznosították őket. Felmelegedést okozó hatásuk több ezerszerese a szén-dioxidénak. Széleskörű használatuk magyarázata, hogy nincsenek hatással az emberi egészségre, mert ezek a gázok közömbösek, nem lépnek reakcióba semmilyen természetes vegyülettel. Ez az oka, hogy hosszú ideig tartózkodnak a légkörben: annak ellenére, hogy már kivonták a forgalomból ezeket a gázokat, még évezredekig ott lesznek a levegőben. A vulkánosság hatása a hőmérsékletre - a globális felmelegedés ellen hat- a tűzhányók kitörésekor nagy mennyiségű vulkáni hamu, por és kén-dioxid jut a troposzférába. A por és a hamu idővel leülepszik, vagy az esők kimossák a légkörből, a kén-dioxid viszont a levegőben marad, és szétterülve megszűri a napsugarakat, csökkentve ezzel a földfelszín hőmérsékletét. A globális felmelegedés hatásai 1. Általános változások: A szárazföldek hőmérsékletének növekedése nagyobb mértékű lesz, mint a tengereké(a napfény-visszaverő képességük miatt). Az Északi-sarkvidéken elsősorban a téli átlaghőmérséklet fog növekedni. A közepes földrajzi szélességeken, vagyis Észak-Amerika és Európa nagy részén, továbbá Dél-Amerika egy részén nyáron több forró napra kell majd számítani. Több lesz a rendkívüli időjárási esemény, például tartós aszály és árvíz, s ezek hosszabb ideig fognak tartani. A hőmérséklet emelkedése fokozza a tengereken és a szárazföldeken a víz párolgását, ennek következtében több csapadékra számíthatunk. A fokozott energiaáramlás következtében felerősödhetnek a hóviharok. Nagy helyi hőmérséklet-ingadozásokra számíthatunk; néhol a heves áradások erodálhatják a talaj felső rétegeit, míg máshol a talaj elsivatagosodására számíthatunk a szárazság miatt.

7 Gyakoribb és erőteljesebb szélviharokra kell majd számítanunk, a tengerparti területeket elmoshatja az eső, ezzel egyidejűleg hatalmas kontinentális területek még jobban kiszáradnak. Legmelegebb 10 év adatai 1880 és 2006 között Ökológiai változások a XX. században: 0,6-0,2 C-kal növekedett a globális földfelszíni hőmérséklet, a szárazföldi területek jobban melegedtek, mint az óceánok. Nagyobb volt a hőmérséklet-növekedés, mint az elmúlt ezer év bármely évszázadában; az évezred legmelegebb évtizede az 1990-es volt. Majdnem az összes szárazföldi területen csökkent a fagyos napok száma. Erőteljesebb lett a vízkörforgás, 5-10%-kal nőtt a csapadékmennyiség az északi félteke szárazföldjein, néhány kivétellel (észak- és nyugat-afrikai országok). Megnövekedett a nyári aszályok gyakorisága és súlyossága néhány területen (Ázsia és Afrika néhány országa). 2. Golf-áramlat A globális felmelegedés okozta jégolvadás miatt hatalmas tömegű édesvíz kerülhet az Atlanti-óceánba, aminek következtében irányt változtathat, lelassulhat, vagy akár meg is szűnhet a Golf-áramlás. Emiatt több mint 10 C-ot is csökkenhet Észak-Európa téli középhőmérséklete. A Golf-áramlat, illetve meghosszabbításai jelentősen befolyásolják azon szárazföldi területek éghajlatát, amelyek közelében elhaladnak. Az észak-atlanti áramlat jóval melegebbé teszi Nyugat-Európa éghajlatát, pl.januárban Norvégia tengerparti területei átlagban mintegy 30 C-kal melegebbek, mint az azonos szélességi fokon fekvő északkanadai területek. Ha nagyobb ütemű jégolvadás miatt az Északi-sarkvidéken nagyobb tömegű édesvíz jut a tengerbe és felhigítja azt, akkor fokozatosan leállhat a sűrűbb víztömegek tengerfenékre való süllyedése, vagyis gyengülhet a Golf-áramlat. A kutatások szerint a Golf-áramlás délebbre tolódása a következő néhány évtizedben már éreztetni fogja a hatását Észak- Európában, a nagy lehűlés pedig 200 év alatt következhet be. 3. Tengerszint-emelkedés Okai:- a melegebb tengervíznek nagyobb a térfogata - a szárazföldi jégtakaró olvadása A vízszintemelkedés elsősorban a kis szigetországokat és az alacsonyan fekvő tengerparti területeket (például Hollandia, Florida) érinti. Év Eltérés átlagától ,63 C ,57 C ,56 C ,55 C ,54 C ,49 C ,48 C ,40 C ,38 C ,38 C Forrás: NASA GISS

8 Az éghajlat-modellezés egyik vezető intézménye, a Hadley Központ (Brit Meteorológiai Intézet) előrejelzései szerint 2080-ig 40 cm-rel fog emelkedni a tengerszint, abban az esetben, ha nem sikerül korlátozni az üvegházgázok emisszióját. Ez azt jelentené, hogy a jelenlegi 13 millióval szemben 94 millió embert fenyegetnének évenkénti áradások. Ez a legsúlyosabban Dél- és Délkelet-Ázsia tengerparti területeit érintené, ahol jelentősek a szökőárak hatásai. A Worldwatch Institute jelentése szerint a Jeges-tenger jégtakarójának össztérfogata a 1970 és 2000 között 40%-kal csökkent, és néhány évtizeden belül a maradék jég is elolvadhat. Ez nem okozna azonnali tengerszint-emelkedést, mivel úszó típusú jégről van szó. Ha Grönland összes jege elolvadna, 6 méterrel nőne meg az átlagos tengerszint, ami azt jelentené, hogy Floridát és Hollandiát elöntené a tenger, Pekingből 20 millió, Sanghajból 40 millió, Kalkutta és Bangladesh területéről 60 millió embert kellene kiköltöztetni. Az Antarktisz jegének teljes elolvadásával 61 méterrel nőne meg a tenger szintje. Veszélyeztetett helyzetbe kerültek a Carteret-szigetek és az Északi-Fríz-szigetek. Az ENSZ környezetvédelmi programja szerint a csendes-óceáni Kiribatihoz tartozó Tarawaatollt már most evakuálni kell. Kiribati térségében már több kis szigetet is elnyelt a víz. A legnagyobb szigeten a part menti utak számára beljebb kellett új nyomvonalat kijelölni a tenger terjeszkedése miatt.

9 4. Gleccserek olvadása A Kilimandzsáró gleccserének visszahúzódása 1993 és 2000 között A globális felmelegedés következtében nem csak a sarki jég olvad, hanem a gleccserek is visszahúzódnak, sőt eltűnnek szerte a világon. (pl. a Kilimandzsárón levő gleccser) A Himalája gleccsereinek zsugorodása gyorsabb, mint a gleccsereké általában. Így 35 év alatt akár teljesen el is tűnhetnek, ami emberek százmillióira lehet katasztrofális hatással, mivel a Tibeti-fennsíkon hét nagy folyót táplál a Himalája jege, amely a világ

10 népességének 40%-a számára biztosít ivóvizet, továbbá fontos szerepe van ezeken a területeken a termőföldek öntözésében. A hőmérséklet-növekedés hatására egyes gleccsertavak kiönthetnek. Ilyen a nepáli Tsho Rolpa gleccsertó, amelynek túlcsordulása hatezer ember életét fenyegeti. 5. Óceánok savasodása és felmelegedése Az antropogén eredetű szén-dioxid-emisszió harmadát a tengerek nyelik el. Mivel a magasabb hőmérsékletű vízben a szén-dioxid rosszabbul oldódik, mint a hideg vízben, ezért az utóbbiak kémhatása jobban változik. A savas vízben a csigák, rákok, korallok, kagylók és tengeri sünök nem tudják kiválasztani a vízből a vázuk felépítéséhez szükséges karbonátokat. A számos hal- és bálnafaj táplálékául szolgáló parányi szárnyas csigák, a pteropodák, könnyen az óceán savasodásának áldozatává válhatnak. Az óceánok savasodása mellett felmelegedésük is jelentős változásokat okoz. A korallok a vízhőmérséklet emelkedésének hatására kilökik szervezetükből az őket színező algákat, amelyeket addig befogadtak Ez a jelenség fehéredés néven ismert. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának jelentése szerint a világ korallállományának egyharmada már elpusztult. A korallok fakulása a globális felmelegedés bizonyítéka ban ami az eddigi második legmelegebb év volt a világ korallzátonyainak 16%- a halt el. A hőmérséklet növekedésével az elolvadt jégtáblák száma is nő. Emiatt fókapopulációk pusztulhatnak ki. Egyes becslések szerint 2000-ben állat veszett oda a Kaszpitengerben májusában 800 állat esett áldozatul a korai nyárnak. 6. Hatások az emberi egészségre -betegségek elterjedése: malária, Dengue-láz, agyvelőgyulladás, vírusos agyhártyagyulladás -a nagy melegben máshogy viselkednek a gyógyszerek, ha kiszárad a szervezetünk, az adott mennyiségű gyógyszernek a mellékhatásai felerősödnek. Az esőzések sűrűbbé válásával, a kórokozót hordozó szúnyogok el fognak szaporodni, a maláriás időszakok meghosszabbodnak és nagyobb fertőzésekkel kell számolni.