SAP Implementáció Magas-szintű követelmény definíciós dokumentum. Magas-szintű SAP követelmény definíciós dokumentum

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SAP Implementáció Magas-szintű követelmény definíciós dokumentum. Magas-szintű SAP követelmény definíciós dokumentum"

Átírás

1 Magas-szintű SAP követelmény definíciós dkumentum

2 Tartalm 1. Dkumentum kntrl Az SAP reimplementáció célja, összefglalása A reimplementáció célja, scpe-ja A reimplementációs prjekt háttere A reimplementációban érintett jgi személyek (vállalatk) A reimplementációban megvalósításra kerülő funkcinalitás A reimplementáció tervezett ütemezése Reimplementálandó mdulk, funkciók Főkönyvi könyvelés Jövőbeni rendszerrel szemben támaszttt főbb üzleti követelmények, főbb kncepcinális eltérések bemutatása a jelenlegi rendszerhez képest Az SAP-val lefedendő flyamatk meghatárzása Üzleti fejlesztési igények összefglalása Eszközgazdálkdás Jövőbeni rendszerrel szemben támaszttt főbb üzleti követelmények, főbb kncepcinális eltérések bemutatása a jelenlegi rendszerhez képest Az SAP-val lefedendő flyamatk meghatárzása Üzleti fejlesztési igények összefglalása Knszlidáció Jövőbeni rendszerrel szemben támaszttt főbb üzleti követelmények, főbb kncepcinális eltérések bemutatása a jelenlegi rendszerhez képest Az SAP-val lefedendő flyamatk meghatárzása Üzleti fejlesztési igények összefglalása Szállítói / Bejövő számlák kezelése Jövőbeni rendszerrel szemben támaszttt főbb üzleti követelmények, főbb kncepcinális eltérések bemutatása a jelenlegi rendszerhez képest Az SAP-val lefedendő flyamatk meghatárzása Üzleti fejlesztési igények összefglalása Vevői / Kimenő számlák kezelése Jövőbeni rendszerrel szemben támaszttt főbb üzleti követelmények, főbb kncepcinális eltérések bemutatása a jelenlegi rendszerhez képest Az SAP-val lefedendő flyamatk meghatárzása Üzleti fejlesztési igények összefglalása Financial Supply Chain Management / Treasury Jövőbeni rendszerrel szemben támaszttt főbb üzleti követelmények, főbb kncepcinális eltérések bemutatása a jelenlegi rendszerhez képest Az SAP-val lefedendő flyamatk meghatárzása / 254

3 3.6.3 Üzleti fejlesztési igények összefglalása Kntrlling Jövőbeni rendszerrel szemben támaszttt főbb üzleti követelmények, főbb kncepcinális eltérések bemutatása a jelenlegi rendszerhez képest Kntrlling mdul megvalósításával szembeni elvárásk Az SAP kntrllingt használó vállalatk köre SAP Kntrlling mdul által igényelt szervezeti struktúra Az SAP-val lefedendő flyamatk meghatárzása Kapcslatk külső rendszerekkel Üzleti fejlesztési igények összefglalása Költségvetés-menedzsment Jövőbeni rendszerrel szemben támaszttt főbb üzleti követelmények, főbb kncepcinális eltérések bemutatása a jelenlegi rendszerhez képest Az SAP-val lefedendő flyamatk meghatárzása Üzleti fejlesztési igények összefglalása PS-IM mdul funkcinalitásával kapcslats elvárásk Szervezet Üzleti követelmények leírása Jelen és jövőbeni rendszer kncepcinális eltérései Az SAP-val lefedendő flyamatk meghatárzása SAP funkciók kifejtése Tagvállalati speciális igények Beszerzés (MM, SRM) Jövőbeni rendszerrel szemben támaszttt főbb üzleti követelmények, főbb kncepcinális eltérések bemutatása a jelenlegi rendszerhez képest Az SAP-val lefedendő flyamatk meghatárzása Üzleti fejlesztési igények összefglalása Készlet- és raktárgazdálkdás Jövőbeni rendszerrel szemben támaszttt főbb üzleti követelmények, főbb kncepcinális eltérések bemutatása a jelenlegi rendszerhez képest Az SAP-val lefedendő flyamatk meghatárzása Üzleti fejlesztési igények összefglalása Adattárház Jövőbeni rendszerrel szemben támaszttt főbb üzleti követelmények, főbb kncepcinális eltérések bemutatása a jelenlegi rendszerhez képest Az adattárház tervezett adatkörei Üzleti fejlesztési igények összefglalása Wrkflw SAP-ban megvalósítandó wrkflw-k / 254

4 SAP-n kívül is megvalósítható wrkflw-k Kncepcinális, csprtszintű rendszer térkép Alkalmazásk (SAP és kapcslódó alkalmazásk) közötti rendszerkapcslatk és a kapcslatk típusa Az interfészek főbb adatai: Jgsultsági kncepció Többnyelvűség Törzsadat és migrációs kncepció SAP-ban kezelt törzsadatk köre Migráció: Érintett rendszerek és adatk, adattisztítási lehetőségek Javaslt migrációs módszertan Archiválási kncepció Hardware környezettel szemben támaszttt követelmények Szerverpark és alapszftver környezet Várható terhelés, méretezési infrmációkkal kapcslats elvárásk Architekturális megfntlásk Infrastrukturális, hálózati kötöttségek Rendelkezésre állási követelmények, válaszidők Biztnsági és DR követelmények és módszertank SAP licensz kncepció Szükséges szftver-csmag licenszek felsrlása Felhasználói licensz-szükségletek megadása Supprt és fejlesztői licensz-szükségletek megadása Adatbázis kezelő licensz Slutin Manager Middleware eszköz A szakaszs indulás bemutatása / 254

5 1. DOKUMENTUM KONTROL Verzió Dátum Leírás Prjektvezetés számára átadtt minta, mely az elkészítendő dkumentum szerkezetének bemutatására szlgál Fejezetenként kiadtt verzió a munkacsprtknak Belső verzió Kiadtt munkaverzió Integrációs team elé elfgadásra terjesztett verzió PIB elé terjesztett verzió PIB által elfgadtt verzió 4 / 254

6 2. AZ SAP REIMPLEMENTÁCIÓ CÉLJA, ÖSSZEFOGLALÁSA 2.1 A reimplementáció célja, scpe-ja Az MVM Csprt célja, hgy a kialakításra kerülő, csprt szinten egységes vállalatirányítási rendszer támgassa az új irányítási mdellben meghatárztt integrált működést, ezáltal biztsítva a Csprt hsszú távú stratégiai céljainak megvalósítását. Az MVM Csprt kiemelt elvárása, hgy a kialakításra kerülő rendszer sztenderd SAP ajánláskra és flyamatkra épüljön, és csak kivételes esetben lehessen a sztenderd megldástól eltérni. A Csprtban jelenleg alkalmaztt SAP ERP rendszer életciklusa lejárt, az MVM a verzióváltás helyett az SAP rendszer újraimplementálása mellett döntött, melyet száms tényező indkl: Az SAP 6.0 verziója sk újdnságt hztt, amelyek jelenleg nem érhetők el az MVM Csprt számára. A jelenleg alkalmaztt ERP-rendszerek egy decentralizált mdell szerint kerültek kialakításra, ezáltal nem képesek támgatni a Csprtirányítási Prjektben meghatárztt integrált vállalati működési mdellt. Az elmúlt években nagyn sk fejlesztés került be a rendszerbe, melyek jelentősen megemelnék a verzióváltás kmplexitását. Az ERP 6.0 rendszer elsősrban, mint tranzakcinális rendszer támgatja a jövőben az MVM flyamatait, a riprtlási igények kiszlgálására az SAP adattárház megldása szlgál. 2.2 A reimplementációs prjekt háttere Az MVM ZRt januárjában indíttta el az MVM Csprt irányítási rendszerének tvábbfejlesztése prjektet (tvábbiakban: Csprtirányítási Prjekt), melynek célja vlt a tulajdnsi érdekeket hatéknyabban kifejező, új irányítási mdell és működési struktúra kidlgzása. A prjekt hárm fázisban valósult meg az alábbiak szerint: Az I. fázis kiterjedt a jelenlegi irányítási, működési flyamatk felmérésére, a főbb prblémák aznsítására. A II. fázisban került sr a Csprt stratégiai céljait leghatéknyabban megvalósító irányítási, működési flyamatk, szervezeti struktúrák kidlgzására. A III. fázis: egyrészt a csprt szintű ERP flyamat- és rendszer egységesítés előkészítését célzta, melynek eredményterméke az elkésztett követelménydefiníciós dkumentum másrészt elindíttta a jövőbeli irányítási kncepció megvalósításáhz szükséges, az SAP bevezetés mellett tvábbi implementációs feladatkat összefgó Transzfrmációs Prgramt (TRAFÓ). 5 / 254

7 TRAFÓ: A Csprtirányítási Prjekt II. fázisa srán aznsításra kerültek azk az implementációs feladatk, amelyek az új mdell bevezetéséhez és gyakrlati működéséhez szükségesek, és amelyek úgynevezett implementációs prjektek keretében kerülnek megvalósításra. E prjektek egyike az SAP bevezetési prjekt. Az implementációs prjektek és a Csprtban jelenleg is futó, kapcslódó prjektek összehanglt irányítása, a kialakíttt csprtszintű irányítási alapelveknek megfelelő implementációja érdekében jött létre a TRAFÓ, azaz a Transzfrmációs Prgram. A Transzfrmációs Prgrammenedzsment adja meg azt a keretrendszert, amelyben az implementációs prjekteket végre kell hajtani: a Prgramba tartzó prjektekre vnatkzóan egységes módszertani, prjektszervezeti irányelveket határz meg, valamint szabályzza a Prgram működési rendjét. GVHI Prjekt: A Transzfrmációs Prgram keretében végrehajtandó prjektek közül az érintett terjedelem szempntjából úgynevezett GVHI Prjekt azaz a Gazdasági vezérigazgató-helyettesi területhez tartzó szervezeti egységek implementációs feladatait összefgó prjekt kapcslódik legszrsabban az SAP bevezetési prjekthez. Várhatóan a két prjekt száms integrációs pntn kapcslódik majd a bevezetés szakaszában, az egyes prjektek terjedelme kiegészíti egymást, de egyértelműen el is válik egymástól: A GVHI Prjekt célja, hgy az MVM ZRt. gazdasági szervezetét támgassa az összes lyan szervezeti, flyamat, emberi erőfrrás és egyéb szervezési kérdésekben, amelyek a már definiált szervezeti struktúra kialakításáhz, az üzleti flyamatk peratív újraszervezéséhez szükségesek, és feltételét jelentik az SAP éles indításának. A GVHI többek között kiterjed flyamatfejlesztési és szabályzási feladatk megvalósítására, kmpetencia- és kapacitástervezési, valamint a szervezetekben jövőben knkrétan dlgzó munkatársak feladatait érintő kérdések megválaszlására. Az SAP bevezetési prjekt ugyanakkr a GVHI prjektben kidlgzásra kerülő peratív üzleti flyamatk SAP-ban megvalósítandó részletes technikai funkcinalitást dlgzza ki, vezeti be. A TRAFÓ keretében megvalósítandó irányítási mdell főbb elemei: A Csprtirányítási Prjekt II. fázisában kidlgzásra került az MVM Csprt jövőbeli irányítási kncepciója. Az új irányítási mdell legjelentősebb elemei a következők: Az MVM Csprt értékteremtő flyamatk irányítási tevékenységeit vállalatcsprt szinten centralizáltan végzi, az ezekhez kapcslódó döntéseket a közpntban hzza meg, különösen azáltal, hgy a csprt szintű és a leányvállalati stratégia közpntilag kerül meghatárzásra, valamint az egységeken átívelő kulcsflyamatkat a Csprt Közpnt szabályzza. A hatéknyabb és integráltabb működés érdekében a cégcsprt értékteremtő tevékenységeinek irányítására létrehztt üzletágak átszervezésre és megerősítésre kerülnek. A csprt szintű szlgáltatásk (számvitel, pénzügy, kntrlling, beruházás, beszerzés, ingatlan- és vagyngazdálkdás) standardizálásra kerülnek. 6 / 254

8 Hrizntális prfiltisztítás megvalósítása annak érdekében, hgy az eltérő üzleti célk megfelelően képviselve legyenek: tiszta megrendelő és szlgáltató prfilk kialakítása. Szlgáltató-közpntk tevékenységének bővítése: Annak érdekében, hgy a csprt tagvállalatai az értékteremtő tevékenységeikre tudjanak kncentrálni, a csprtban a minden tagvállalatnál közösen megjelenő, támgató jellegű funkciók külön erre szaksdtt tagvállalatkba történő szervezése indklt. Az MVM Csprt esetében a meglévő szlgáltatási közpntk (MVMI ZRt. és MVM KONTÓ ZRt.) tevékenységének bővítése, illetve új tevékenységek SSC-be történő szervezése szükséges. A közös szlgáltatásk köre: IT és telekmmunikációs szlgáltatásk. Beszerzés. Pénzügyi adminisztráció. Számvitel (számlakezelés, könyvelés). Operatív kntrlling. HR (bérszámfejtés, jóléti szlgáltatásk, képzés-ktatás). 2.3 A reimplementációban érintett jgi személyek (vállalatk) Jelen SAP bevezetés terjedelme kiterjed az MVM Csprt összes, knszlidációs körbe teljes körűen bevnt, belföldi és külföldi tagvállalatára (kivéve MAVIR ZRt.). Az elvárt egységes működés megvalósítása érdekében minden tagvállalatra jelen kncepcióban leírt flyamatk alkalmazandók, kivéve ahl a dkumentáció ettől eltérően nyilatkzik. Tagvállalat megnevezése SAP-ban jelenleg Jövőben SAP-ban HUPX Derivatív ZRt. CEEGEX ZRt. MVM Partner Energija d MVM Partner Bucharest srl MVM Partner d MVM Partner Serbia MVM Trade Pland Sp. z... HUPX ZRt. MVM Partner ZRt. MVM Trade ZRt. MVM Adwest Marketing GmbH Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen, összevnásra kerülnek 7 / 254

9 Tagvállalat megnevezése SAP-ban jelenleg Jövőben SAP-ban Htel Vértes Kft. Igen Római Irdaház Kft. Igen Igen NIKER d Igen MVM ERBE ZRt. Igen Igen Villkesz Kft. Igen Igen OVIT ZRt. Igen Igen Atmix Kft. Igen Igen MVM KONTÓ ZRt. Igen Igen MVMI Infrmatika ZRt. Igen Igen Htel Aranyhíd Kft. Bánhida Erőmű Kft. MVM Távközlési Társaság Magyar Gáz Tranzit ZRt. MAVIR ZRt. Igen Igen Igen Igen Igen Igen, de külön a törvényi előírás miatt, ezért nem SAP-sként kezelendő (MAVIR csak knszlidáció szempntjából terjedelem!) MVM Észak-Budai Fűtőerőmű Kft. Igen Igen MIFÜ Kft. Igen Paksi Atmerőmű ZRt. Igen Igen Hungarwind Kft. Igen Igen Baknyi Villams Művek Termelő ZRt. Igen Igen Kárpát Energ ZRt. Igen Igen Vértesi Erőmű ZRt. Igen Igen MVM GTER ZRt. Igen Igen Lévai Prjekttársaság Igen MVM ZRt. Igen Igen 8 / 254

10 2.4 A reimplementációban megvalósításra kerülő funkcinalitás Az MVM a bevezetés srán az alábbi mdulk bevezetését tervezi: Pénzügy, számvitel Tárgyi eszköz kezelés Beruházás menedzsment Prjekt rendszer Treasury Knszlidáció Kntrlling, prfit-center számítás, kntrlling rendelések kezelése Költségkeret-gazdálkdás Szállítói kapcslatkezelés, Beszerzés Értékesítés, számlázás Wrkflw munkaflyamat támgatás Dkumentumkezelés Adattárház Az elkészített magas szintű követelménydefiníció dkumentáció meghatárzza az SAP ERP 6.0 rendszer reimplementálásra kerülő mduljainak és alkalmazandó funkcióinak a leírását, valamint az erre épülő adattárház (BI) és SRM megldással szemben támaszttt követelményeket is. Emellett külön fejezetekben kerültek kifejtésre a migrációval kapcslats fő követelmények, az SAP-ban megvalósítandó wrkflw-k köre, valamint az SAP és más kapcslódó alkalmazásk közötti rendszerkapcslatk. A dkumentum tartalmazza a bevezetési prjekt magas szintű ütemezésére tett javaslatt is. 2.5 A reimplementáció tervezett ütemezése A bevezetés tervezetten két fázisban valósul meg, melyből az első fázis éles indításának elméleti frdulónapja január 1. E fázis fő célja, hgy mindazn a funkciók elérhetők legyenek a felhasználók számára, amelyek a mindennapi működést biztsítják, és ezáltal lehetővé válik a krábbi rendszer lekapcslása. A bevezetés 2. fázisa elején indul, és az 1. félév végére ütemezett éles indulással valósul meg: itt kerülnek bevezetésre az alapműködéshez nem szükséges kiegészítő, illetve a Csprtban krábban nem alkalmaztt, új funkciók. A 2. fázis megvalósítása ugyanlyan implementációs módszertani lépésekre taglódik, mint az első fázis az időtáv és terjedelem jelent különbséget. 9 / 254

11 Az adattárház éles indulása két fázisban történik a számviteli zárási feladatkhz illeszkedve. Az első számviteli havi zárást ( ) már az új adattárháznak kell támgatnia. A tvábbi funkciókat 2013 első negyedéves zárásra kell éles üzembe állítani. A bevezetés srán egyes funkciók esetében rll-uttal is lehet számlni, miszerint az első fázis éles indulásával csak egy meghatárztt kör részére történik meg egy adtt funkció beállítása, majd a másdik fázis zárására az összes érintett cég esetében működnie kell az érintett funkcinalistának. 10 / 254

12 3. REIMPLEMENTÁLANDÓ MODULOK, FUNKCIÓK 3.1 Főkönyvi könyvelés Jövőbeni rendszerrel szemben támaszttt főbb üzleti követelmények, főbb kncepcinális eltérések bemutatása a jelenlegi rendszerhez képest Általáns üzleti követelmények Az MVM Csprt megújuló irányítási rendjének eredményeként a csprt tagvállalatainak pénzügyi és számviteli tevékenységeinek jelentős részét a jövőben a csprt ügyviteli szlgáltató közpntja, az MVM KONTÓ ZRt. látja el. A csprt tagvállalatainak jellegzetes, eltérő működéséből adódóan vannak lyan pénzügyi- számviteli tevékenységek, amelyeknek a szlgáltató közpntba szervezése nem történik meg. Az SAP rendszert tehát úgy kell kialakítani, hgy támgassa a pénzügyi és számviteli funkciók jelentős mértékű közpntsítását, úgy, hgy az egyes tevékenységeket végzés szerint az alábbi hárm fő kategóriába lehet besrlni: a tagvállalat önállóan végzi a tevékenységet; a tagvállalat és a KONTÓ közösen végzi a tevékenységet; a KONTÓ önállóan végzi a tevékenységet. Az egyes flyamatk ilyen szempntú megsztását, a KONTÓ-ban kialakítandó sztenderd flyamatktól való eltéréseket a SAP-val lefedendő flyamatk meghatárzása fejezet tartalmazza. A KONTÓ szlgáltatási körébe tartzó, jelenleg SAP rendszerben könyvelt tagvállalatk az alábbiak: Paksi Atmerőmű ZRt. MVM ERBE ZRt. Villkesz Kft. OVIT ZRt. Vértesi Erőmű ZRt. MVMI Infrmatika ZRt. MVM KONTÓ ZRt. MVM Trade ZRt. MVM Partner ZRt. MVM ZRt. MVM Észak-Budai Fűtőerőmű Kft. Atmix Kft. MVM GTER ZRt. 11 / 254

13 Kárpát Energ ZRt. BVMT ZRt. Mátrai Villams Művek Termelő ZRt. Baknyi Villams Művek Termelő ZRt. Hungarwind Kft. Római Irdaház Kft. Pwerfrum ZRt. MIFÜ Kft Alapelvárás, hgy az SAP rendszer megfeleljen a mindenkri számviteli törvényi és adójgi előírásknak. A rendszer legyen képes az űrlapkat (felszólítás, kamatközlő, számla, stb.) több nyelven kinymtatni. A rendszer feladata több lyan szervezeti egység működtetése, amely önálló jgi entitás, önmagában zárt könyvvezetést végez és éves beszámlási kötelezettséggel rendelkezik. Az MVM Csprt tevékenységének mérlegét és eredményét szükséges különböző szervezeti egységek mentén is kimutatni, tehát a kialakítandó rendszernek képesnek kell lennie ezen szervezeti egységekre mérleg és eredmény kimutatás készítésére. Eredménykimutatásként az összköltséges eredmény kimutatást alkalmazzák, aznban követelmény a rendszerrel szemben a frgalmi költséges eredménykimutatás előállítása is. A könyvelések tekintetében biztsítani kell az elsődleges magyar és a másdlags nemzetközi (IFRS) szerinti párhuzams könyvvezetést és beszámló készítést az SAP NewGL főkönyvi mduljában. A rendszer biztsítsn arra lehetőséget, ha valamelyik könyvelési tétel csak az egyik számviteli elv szerint releváns, azt csak abban a könyvben lehessen könyvelni. A rendszernek biztsítania kell a 12 havi periódust és az éves záráshz plusz perióduskat. Az egyes periódusk önállóan és főkönyvenként is zárhatóak legyenek. Elvárás a főkönyvi számlák havi zárásának rugalmassága (csak meghatárztt számlák zárása, újra nyitása). Az MVM Csprt könyvvezetése HUF pénznemben történik. Egységes, magyar szabályk szerint kialakíttt számlakeretet alkalmaznak, melyből kiindulva alakítja ki minden tagvállalat a saját számlatükrét. Az egységes számlakeret tartalmazza valamennyi tagvállalat specifikációit, főkönyvi számláit. A főkönyvi számlatükör a jelenlegihez képest váltzik, és a főkönyvi struktúra is módsul. Több esetben a főkönyvi alábntás helyett vevői/szállítói analitika fgja biztsítani a szükséges részletezést, infrmációt. Flyószámlákra való könyveléskr meg kell teremteni annak a lehetőségét, hgy a számviteli szabályk szerint a tétel más eltérő főkönyvi számlára könyvelődjön (például: előlegkönyvelés), de a flyószámlán kimutathatóak legyenek a könyvelések (például: egy szállítói flyószámlára a szállítói tételek mellett az előlegek is kimutathatóak legyenek, de főkönyvi szinten másik főkönyvön kerüljön kimutatásra az egyenlege). 12 / 254

14 A nem HUF pénznemben megvalósuló gazdasági eseményeket képes legyen az új rendszer gazdasági esemény tranzakciójának pénznemében, valamint a vállalathz rendelt saját pénznemben is rögzíteni. Devizában történő könyvelés esetén az MVM Csprt számviteli plitikája alapján deviza, valuta növekedés esetén MNB árflyamn, illetve csökkenés esetén súlyztt átlagárflyamn történik a könyvelés. A biznylatk rögzítésekr legyen lehetőség megadni a biznylat átszámítási árflyamának a napját. Az árflyam aktualitásának a napja megadása nélkül a rendszer a biznylat dátuma napján aktuális, a rendszerbe előre rögzített árflyamt vegye alapul. Lehetőség legyen az átszámítási árflyam direkt megadására is, mely a rendszerben rögzítettől különböző lehet. Szükséges biztsítani a nulla deviza és adtt frint értéken (átértékelés) vagy választható árflyamn történő könyvelést is (valutavétel). A súlyztt átlagárflyamt a rendszer számítja ki, alapja a főkönyvre könyvelt tételek listája. A könyvelés menetéből adódik, hgy adtt nap növekedései után szükséges az átlagárflyam meghatárzása, valamint a listának kezelnie kell az utólags módsításkat is. Az MVM Csprt havnta éves zárást végez, mely srán a zárási feladásk, átértékelések könyvelése a következő hónap 1-ével visszavezetésre kerülnek. A rendszerben szükséges megvalósítani a vállalatközi elszámlás funkciót is. A vállalatközi elszámlás funkció a SAP ECC 6 óta sztenderd funkció (FB2E tranzakció). Ezen funkció segítségével egységes módn végezhető el a vevői illetve szállítói könyvelések vállalatközi egyeztetése. A rendszernek az alábbi dátumkat kell tudnia kezelni: Biznylatdátum: Ezt használjuk az ÁFA dátumnak, tehát ide az ÁFA szerinti teljesítési dátum kerül, ez jelenik meg a számla teljesítési dátum mezőjébe (kivéve speciális ÁFA szabályk például: helyesbítő, érvénytelenítő számláknál) Könyvelési dátum: Alapesetben a műszaki teljesítés dátuma, de időszak zárást követően kiállíttt, előző időszaki teljesítési dátumú számla esetében már nem egyezhet meg azzal (könyvelési periódust határzza meg) Fizetési esedékesség (rendelésnél, számlánál vagy fixen megadható vagy a rendelésben rögzített fizetési feltétel alapján határzza meg a rendszer) ÁFA dátum: ezen a dátumn kell szerepelnie a tételnek az ÁFA bevallásban Opcinális: Műszaki teljesítés dátuma (fejlesztett mező): jelenleg a fizikai (tényleges) teljesítés dátuma, illetve ÁFA tv. 58. esetében az időszak utlsó vagy első napja szerződéstől függően. A könyvelési tranzakcióknak legalább a következő adatkat kell tartalmazniuk (jelenlegi állapt, a megvalósítás függvényében váltzhat): Biznylatfej infrmációk: biznylat dátum, könyvelési dátum, mely vezérli a könyvelés periódust, műszaki teljesítési dátum, melyet üresen hagyva autmatikusan a biznylat dátumt hzza, 13 / 254

15 tagvállalat, devizanem és árflyam, biznylatfajta, referencia és biznylatfej szöveg. Tétel infrmációk: könyvelési tétel, számla, SFK kód, összeg devizában és frintban, ÁFA-kód, ÁFA összeg autmatikus számlása, vagy ÁFA összeg, hzzárendelés és szöveg, kntrlling bjektumk, partnerkód, mennyiségi egység és mennyiség. Biznylatk előzetes rögzítésének lehetősége és utólags feldlgzása (mentés vagy törlés). Különböző biznylatfajták (és elkülönített számkörök) létrehzásának lehetőségével biztsítani a tételek megkülönböztethetőségét. Meghatárztt főkönyvekre könyvelés esetén legördülő szövegmezők alkalmazása. A főkönyveken lehessen összepntzáskat végezni (nyittt tétel kezelésű autmatikus összepntzás). A SAP-ban valamennyi biznylatfajtával könyvelt biznylatk megjelenítése, módsítása és strnózása. A strnózás történhet egyedileg és tömegesen is. A strnózás történhet adtt periódusra, lezárt periódusra és negatív módn. Biznylat módsítás srán a szöveg részek módsíthatóak, a biznylat módsítás tranzakcióval és a tételes megjelenítése srán is. A vállalatcsprt knszlidációjának alapja a gazdasági események kapcslt tételeinek Partnerkóddal történő könyvelése, melynek lehetőségét tételszinten szükséges biztsítani. A társaság csprtn belüli kapcslatk flyamats figyelése, egyeztetése céljából alkalmazni kívánjuk az intercmpany felületet. A főkönyvi ldalról történő lekérdezéseknél szükséges biztsítani valamennyi, a biznylatban szereplő adatk lekérdezését. A lekérdezések (layut-k) létrehzása, mentése és használatával különböző listák lekérdezésének lehetősége, a lekérdezések kimentése szöveg, táblázat frmátumba. A SAP 4.7-ben létrehztt személyes layut-k átmáslásának biztsítása. 14 / 254

16 Elvárás, hgy a mindenkri ÁFA törvényi előírásainak feleljen meg az ÁFA kezelés és az ÁFA bevallás kitöltése egyszerű legyen. Az ÁFA kezelésnek aznban annyiban rugalmasnak kell lennie, hgy esetleges ÁFA törvényi váltzás miatt módsuló ÁFA kulcsk minél kisebb munka ráfrdítással alkalmazhatóak legyenek. Elvárás, hgy az ÁFA összesítő jelentés előállítását támgassa a rendszer. A rendszerben jelölni lehessen azkat a tételeket, amelyek már bekerültek az ÁFA bevallásba. A pénztárak tekintetében HUF és valuta pénztárak kialakítására is szükség van. Hsszú távn aznban az MVM Csprt elkötelezett a tagvállalati pénztárak és a készpénzfrgalm csökkentése mellett, elektrnikus fizetőeszközök (például: vállalati kártyák) kiterjesztett alkalmazásával. Vegyes biznylatk batch-inputtal történő feldlgzásának támgatása. Új kncepcinális elemek a jelen rendszerhez képest A kialakítandó rendszerben szükséges a NewGL funkcinalitás bekapcslása. A NewGL-ben szükséges megvalósítani az alábbi funkciókat: Több pénznemben történő párhuzams könyvvezetés ledger-enkénti megvalósítása. Biznylat felsztásk (dcument splitting): A biznylatk már a könyveléskr felszthatóak legyenek több szempnt szerint (például prfit center, földrajzi régió, stb.), amely felsztás vnatkzzn az ÁFA tételre is. IFRS szerinti könyvelés és párhuzams magyar számviteli törvény szerinti könyvelés biztsítása: Az új főkönyvben lehetőség van a különböző számviteli elvek szerinti könyvvezetésre, amely az MVM Csprt számára kiemelten fnts, lévén IFRS beszámló előállítása is elvárás a rendszerrel szemben. A könyvelési szabályk egyénileg beállíthatóak legyenek az egyes számviteli elveknek megfelelően, a rendszer a pénzügyi tranzakciók mentésekr a háttérben végezze el a különböző elvek szerinti könyvelést. Szegmens riprtálás biztsítása az IFRS beszámlókhz: A biznylat felsztási funkcióhz szrsan kapcslódva, az IFRS követelményeknek megfelelő, szegmensek szerinti beszámlók készítése szükséges. Valós idejű integráció a kntrlling (CO) és a pénzügyek (FI) mdulk között: Az új főkönyv képes valós idejű integrációra a kntrlling mdullal. Ennek eredményeképp a kntrlling mdulban alkalmaztt váltztatásk (például: költséghely átkönyvelés) valós időben megváltznak és láthatóak a pénzügyi mdulkban is. Egyszerűsített beszámló előállítás a különböző számviteli elvek szerint (IFRS, HAS). A NewGL-ben lehetőség legyen a beszámló megjelenítésekr a számviteli elvek között váltani Az SAP-val lefedendő flyamatk meghatárzása A tagvállalat által önállóan végzett főkönyvi tevékenység Pénztár SAP pénztári könyvelés 8 tagvállalatnál történik, összesen 13 pénztárt jelent. 15 / 254

17 Bevételi és kiadási pénztárbiznylatk nymtatása, a gazdasági események könyvelése és a napi pénztárjelentés nymtatása, címletkisztás elkészítése. A pénztári mzgáskkal egyidejűleg történik annak biznylatlása és könyvelése. A pénztári tételek rögzítése gazdasági eseménykódk alapján, könyvelése a rögzített beállításk alapján autmatikusan történik (tranzakció-főkönyv-áfa-kód). Valutapénztár könyvelése két tagvállalatnál történik SAP-ban, összesen 11 devizanemben. Valutapénztár könyvelés srán biztsíttt kell legyen a számviteli plitika által előírt árflyamk alkalmazása (MNB árflyam, meghatárztt banki Ft-deviza árflyam, súlyztt átlagárflyam). A rendszerben rögzített MNB középárflyam autmatikus használata, valamint súlyztt átlagárflyam rendszerbeli számításának és lekérdezhetőségének, vagy autmatikus használatának biztsítása. A tagvállalat és a KONTÓ által közösen végzett főkönyvi tevékenységek Vegyes könyvelés Tagvállalat által feladtt, a gazdasági események jellegéből fakadó vegyes könyvelési tételek könyvelésének Wrkflw felületen keresztüli támgatása, szükséges alátámasztó dkumentáció csatlásával. Részletes leírás a Vegyes biznylatk kezelésével kapcslats wrkflw pntban. Elhatárlás A le nem könyvelt számlákhz kapcslódó elhatárlásk feladása (lgisztikából indítva, autmatikus feladás lehetősége). Főkönyvi törzsadatkezelés Tagvállalat részéről felmerülő új főkönyvi igény, mely irányulhat tagvállalat számára és az egységes számlakeretre vnatkzó új igényre. A törzsadatkezelés jelenti a létrehzást, zárlást, módsítást, törléselőjegyzést. A jelenlegi főkönyvi törzsadatk létrehzásával, módsításával, zárlásával kapcslats flyamat visznylag skszereplős, több döntési pnt alapján biztsíttt. Tekintettel arra, hgy a főkönyvi törzsadatk is kiemelt jelentőségűek, így célszerűnek tartanánk a jelenlegi flyamat SAP wrkflw-val való támgatttságát. Az igény részletes leírása a Főkönyvi törzsadatk kezelésével kapcslats wrkflw fejezetben található. Lekérdezések Mérleg és eredménykimutatás lekérdezése tagvállalatra, elmentett struktúra alapján, frintban és devizában, beszámlási és összehasnlítási időszakkal. Egyenleg lista lekérdezése esetén bármely főkönyv(ek), adtt periódusban, milyen frgalmat mutatnak. Biznylat és biznylatnapló, mellyel adtt napra, vagy időszakra a könyvelt tételek könyvelési képe lekérdezhető. Törzsadat számlakeretben a számlakeret szinten létrehztt főkönyvek listája főkönyvi számmal és megnevezéssel. Főkönyvi számlák jegyzékében lehetőség van szűrésre, hgy mely adatkat jelenítse meg a lista törzsadatból. Főkönyvi számlák analitikus kartn lekérdezései, a könyvelések tételes megjelenítése egyenleg megjelenítéssel és egyedi tételes megjelenítéssel. Egyedi tételmegjelenítés esetén a nyittt tételek, kiegyenlített tételek, és az adtt időszakra vnatkzó tételek kérhetőek le. 16 / 254

18 A KONTÓ által önállóan végzett főkönyvi tevékenységek Vegyes könyvelés KONTÓ és a tagvállalatk által feladtt, a gazdasági események jellegéből fakadó vegyes könyvelési tételek könyvelésének Wrkflw felületen keresztüli támgatása, a szükséges alátámasztó dkumentáció csatlásával. Részletes leírás a 0 fejezetben található. Főkönyvi törzsadatkezelés KONTÓ vagy tagvállalat részéről felmerülő egységes számlakeretre vnatkzó új főkönyvi számla igény (adóváltzás, stb.). A törzsadatkezelés jelenti a létrehzást, zárlást, módsítást, törléselőjegyzést. Különböző mezőstátuszk alkalmazásával különböző vezérlési adatk lehetőségének beállítása. Gyűjtő feldlgzásk, megjelenítések a törzsadat adatainak felhasználásával (tömeges számla lekérdezés és módsítás lehetősége). Módsításkról infrmációtárlás és visszakeresés. A jelenlegi főkönyvi törzsadatk létrehzásával, módsításával, zárlásával kapcslats flyamat visznylag skszereplős, több döntési pnt alapján biztsíttt. Tekintettel arra, hgy a főkönyvi törzsadatk is kiemelt jelentőségűek, így célszerűnek tartanánk a jelenlegi flyamat SAP wrkflw-val való támgatttságát. Elhatárlás A lekönyvelt számlákhz kapcslódó elhatárlásk feladása és visszavezetések könyvelése. Devizabank könyvelés Devizában történő könyvelés esetén autmatikusan MNB árflyamn, vagy választható árflyamn, illetve nulla deviza és adtt frintértéken (például: árflyamkülönbség manuális elszámlás) történő könyvelés. A számviteli plitika által előírt árflyamk biztsítása, súlyztt átlagárflyamn történő könyvelés. Frint bank könyvelés Számlakivnat utólags feldlgzásának manuális lehetősége, a befrgattt kivnatk függő tételeinek (nem autmatikusan könyvelődő tételek) könyvelése SAP E-Bank segítségével, valamint a papír alapú be nem frgattt kivnatk könyvelésének támgatása. Főkönyvek kiegyenlítése A nyittt tétel kezelésű főkönyvi számlák összepntzása, kiegyenlítése. A devizás kiegyenlítések esetén autmatikus árflyamkülönbség elszámlása és könyvelése. Kiegyenlítéskr különböző megjelenítési adatk (szöveg, biznylat, beszerzési megrendelés) lehetősége, mely alapján történik a kiegyenlítendő tételek beaznsítása. Maradéktételes kiegyenlítés, mely kezeli a részteljesítéseket. A maradék tétel szövegrészének töltése az eredeti biznylatból. Főkönyvi nyittt tételek átértékelése Devizában nyilvántarttt, egyéb (nem szállítói, vevői és treasury ügylethez kapcslódó) követelések és kötelezettségek autmatikus átértékelésének számítása és/vagy könyvelése. A könyvelt átértékelések figyelembe vétele a tvábbi mzgásk, rész- vagy teljes megszüntetés esetén. 17 / 254

19 Lezárás Autmatikus kiegyenlítés, mely srán a technikai ÁBSZB számlákat lehet autmatikusan összepntzni. A hzzárendelés mező alkalmazásával tvábbi főkönyvek esetén is biztsítani az autmatikus kiegyenlítést. ÁBSZB elszámlás, mely a háttérbeállításk alapján autmatikusan számlja és könyveli (külön válik a feladata) a szükséges tételeket. A könyvelés batch input mappával történik. Tartzik egyenlegű szállítók és követel egyenlegű vevők listázását követően megldható legyen az autmatikus könyvelés a rendszerben. Egyenleg áthzattal történik az évek között a mérleg számlák egyenlegeinek átvezetése, azaz a mérleg számlák év eleji nyitása Üzleti fejlesztési igények összefglalása Interfészek SAP HCM rendszer A SAP HCM rendszerhez standard SAP kapcslatn keresztül az alábbi kapcslódáskat kell kialakítani: Bérfeladás - az átadás megvalósítandó az ECC 6.0 rendszerben, az új kncepciónak megfelelően biztsítani kell az esetleges új mezők töltését és kntírzásk módsítását. HR minitörzs dlgzók alap törzsadatainak átadása SAP ECC-be Főkönyvi számlakeret SAP ECC-ből áttöltve SAP HCM-be CO törzsadatk szükséges áttölteni SAP HCM-be a költségnemeket, költséghelyeket, rendeléseket, illetve esetleg egyéb lyan bjektumkat, amik a bérfeladáshz szükségesek. Biznylatk tömeges feltöltése Az általáns könyvelések betöltő fájllal, csv és/vagy txt, xls frmátumban, batch input mappával is megldhatónak kell lenniük. Betöltő fájllal könyvelhető főkönyvi számlára, vevői és szállítói analitikára, speciális főkönyvi kóddal (SFK), CO bjektumkra, partnerkódsan, illetve biztsítani kell, hgy minden lyan könyvelés felvihető legyen a rendszerbe, ami kézzel is könyvelhető. Ez az interfész jelenleg is működik a rendszerben. A megvalósítandó 6.0 rendszerben biztsítani kell, hgy a jelenlegi funkciók mellett lehetőség legyen: Wrkflw az új kntírzási bjektumk és egyéb mezők megadására (amit kézzel is lehet tölteni), és az egyes ledger(csprt)-kban külön-külön is könyvelhetők legyenek. Főkönyvi törzsadatk kezelésével kapcslats wrkflw A jelenlegi főkönyvi törzsadatk létrehzásával, módsításával, zárlásával kapcslats flyamat visznylag skszereplős, több döntési pnt alapján biztsíttt. 18 / 254

20 Tekintettel arra, hgy a főkönyvi törzsadatk is kiemelt jelentőségűek, így célszerűnek tartanánk a jelenlegi flyamat SAP wrkflw-val való támgatttságát. Figyelembe véve azt a tényt, hgy jelen flyamat a szállítói/vevői törzsadat wrkflw-hz képest skkal szerteágazóbb (igény több helyen keletkezhet, majd a Szlgáltató közpnt ellenőrzését követően, anyavállalati egyeztetés, mérleg-ek besrlás, BW kapcslat, stb.), társaságunk úgy határztt, hgy jelen wrkflw-t pcinális ajánlatban kéri feltüntetni. Opcinális ajánlat: Igen Határidő: után Vegyes biznylatk kezelésével kapcslats wrkflw Jelenleg vegyes biznylatk keletkezhetnek a Szlgáltató közpnt különböző területein (beleértve a főkönyvi könyvelést is), valamint az anyagvállalat és tagvállalat megfelelő részlegein. A vegyes biznylat egy része Excel állmányként kerül tvábbításra, egy része pedig papír alapn. Jelenleg se az Excel, se a papír alapú biznylat nem biztsít kellő szintű ellenőrzést, így például ha a biznylatn nem létező főkönyv kerül feltüntetésre, vagy hiánysan kerül kitöltésre a biznylat, akkr tvábbi egyeztetés indklt. Abban az esetben, ha az adatk helyesek még mindig manuálisan kell elvégezni az adatk rögzítését (jbb esetben az Excel már úgy van elkészítve, hgy batch-inputra alkalmas) és a tételek könyvelését. Javaslatunk szerint a vegyes biznylatkra hasnlóan a fizetési igényeknél alkalmaztt, illetve egy egységes, vevői/szállító törzsadatk karbantartását is jelentő kezdő felületre van szükség (lásd: még a vevői/szállító törzsadat karbantartó wrkflw leírást). A kezdő felületen lehetőség van meghatárzni, hgy milyen adattartalmú (főkönyv ismert, főkönyv nem ismert, sztrnó, stb.) vegyes biznylatt kívánunk létrehzni. Ezt követően a felületen lehetőségünk van megadni a vegyes biznylat könyveléséhez szükséges adatkat, természetesen azn adatkra gndlva, melyet a tagvállalati szakemberek tudnak. A vegyes biznylat űrlap létrehzását követően autmatikus wrkflw indulna, mely tartalmaz egy jóváhagyói részt még az űrlapra nézve, majd ezt követően a Szlgáltató közpnt főkönyvi könyvelési részleg által meghatárztt lépéseket kell lekezelnie (elutasítás, könyvelés, stb.). A prgramt úgy kell kialakítani, hgy lehetőség legyen Excel alapján a biznylat űrlapt, illetve űrlapkat legenerálni, valamint a flyamat végén a rendszer háttérben batch-inputtal tudjn könyvelni. Egyéb fejlesztések A le nem könyvelt számlákhz kapcslódó elhatárlásk feladása (lgisztikából indítva, autmatikus feladás lehetősége). Devizás bankszámlák esetén súlyztt átlagárflyam segítségével való könyvelés kifejlesztése amennyiben SAP standard megldás nem létezik az igény kielégítésére. Riprtigények, infrmációs rendszer Mérleg és eredmény kimutatásból a főkönyvi számra kattintva a tétel megjelenítéséhez jutni. Egyenleg lekérdezésnél (főkönyvi kivnat) ne csak periódus, hanem könyvelési dátum alapján is lehessen lekérdezni (FI-SL megldás is elfgadható). 19 / 254

21 Súlyztt átlag árflyam lekérdezése szükséges, autmatikusan a könyvelés menetében behívható lenne, nem külön lekérdezés srán nyert infrmáció. A pénztár árflyamkezelésére használhatónak látszik a SAP megldása (OSS nte). A banki könyvelésekhez ehhez hasnló megldás fejlesztése szükséges. 20 / 254

22 3.2 Eszközgazdálkdás Jövőbeni rendszerrel szemben támaszttt főbb üzleti követelmények, főbb kncepcinális eltérések bemutatása a jelenlegi rendszerhez képest Az eszközgazdálkdási mdul az eszközvagyn kezelését támgatja, melybe nem csak a tárgyi eszközöket, hanem az immateriális javakat is bele értjük. Általánsságban a jelenlegi rendszer flyamatainak a megtartása szükséges, az alábbiakban néhány kiemelt fntsságú üzleti követelmény kerül felsrlásra. Értékelési területek Az alábbi jelenleg definiált értékelési területek tvábbra is szükségesek. Kód Értékelési Terület megnevezése Könyvelt 01 Számviteli plitika szerinti értékelés Igen 02 Társasági Adó tv. szerinti értékelés Igen 03 Társasági Adó tv. szerint elismert értékelés Nem 04 Különbség: Számviteli - TA szerint elismert Nem 05 IAS szerinti értékelés Nem 06 Kalkulációs célú értékelési terület Nem 07 Knszlidáció szerinti értékelési terület Nem 08 Átvett Számviteli tv. szerinti értékelés Igen 09 Átvett Társasági Adó tv. szerinti értékelés Igen Ezen értékelési területek közül a 01, 02, 08, 09 es területen számíttt értékek könyvelődnek a főkönyvbe valós időben. A jövőbeni rendszerrel támaszttt követelmény, hgy a jelenlegi 04-es értékelési terület is valós időben könyveljen az IFRS-es ledger-ben. Emellett szükséges bevezetni az IFRS szerinti értékelést is. Aktiválás PST-ről és rendelés számról Lehessen aktiválni PST-ről és rendelésszámról (melyek mögött egy-egy befejezetlen eszköz szerepel), %-s és egyenérték száms felsztási szabály alapján, egy vagy több eszközre is. Eszközsztályk kialakítása Az eszközök eszközsztályba történő besrlása biztsíttt legyen úgy, hgy az eszközsztálykhz legyenek hzzárendelve a számlakijelölési szabályk, amelyek a kapcslódó főkönyvi számlára utalnak. Egy eszközsztályhz több értékcsökkenési kulcs is hzzárendelhető legyen. Értékcsökkenési kulcsk kialakítása Értékcsökkenési kulcskészlet fix kulcskat és élettartams kulcskat is tartalmazzn. Az élettartams kulcsk az üzemidőkhöz legyenek igazdva. 21 / 254

23 Eszköztörzs létrehzása Eszköztörzs létrehzásakr lehetséges legyen minta eszköz kiválasztása, illetve legyen biztsítva a tömeges létrehzás. Az új eszköz létrehzásakr az eszközsztály megadásával strukturálható az eszköz, mely alapján egy eszközsztály csak egy főkönyvhöz tartzik, míg egy főkönyvhöz több eszközsztály is tartzhat. Eszköztörzset módsítani lehessen egyedileg és tömegesen is, illetve lehetőség legyen időintervallum megadására a módsíttt mezőknél. Eszköz törzsadat létrehzásánál lehetséges a BMR szám rögzítése. Standard és fejlesztett riprtk működése A jelenlegi rendszerben használt standard és fejlesztett riprtkban rugalmasan be lehessen kapcslni különböző mezőket, ami szerepel az analitikus nyilvántartásban, de standardként nem jelenik meg a riprtban. Késedelmes aktiválásk kezelése. Éven belül lezárt periódusra történő aktiválás. Ilyenkr az elmarad értékcsökkenést a legközelebbi ÉCS futtatás periódusára könyveli le a főkönyvbe és az analitikában is. Kézi értékcsökkenés rögzítése Kézi értékcsökkenés rögzítésének lehetősége legyen meg tervszerinti és terven felüli is, növelő és csökkentő módzatban is. A tervszerinti ÉCS kézi rögzítésére például akkr van szükség, amikr éven belül leíródtt eszközre pótaktiválási igény jelentkezik. Eszköz riprtk exprtálása Igény, hgy az eszköz riprtk exprtálhatóak legyenek MS Excelbe. Leltári szám kezelése Standard módn, amikr eszközt hzunk létre, az eszközszám és a leltárszám azns. Aznban vannak tagvállalatk, ahl az eszközszám és a leltárszám nem egyezik meg. Az igény, hgy ez a lehetőség tvábbiakban is megmaradjn. Ez akkr is haszns, amikr egy eszközt átkönyvelünk egyik eszközsztályból a másikba, vagy szétkönyvelünk egy eszközt. Mivel a leltárszám mező módsítható mező, ilyenkr a könnyebb nymn követhetőség érdekében, be szktuk írni a régi eszközszámt ebbe a mezőbe Az SAP-val lefedendő flyamatk meghatárzása Az alábbi flyamatk lefedése szükséges az eszközgazdálkdási mdulban, az előző fejezetben felsrlt flyamatkat is beleértve. Tárgyi eszközök analitikus mzgásai Aktiválás, ráaktiválás (PST-ről, rendelésről) Leltártöbblet Ajándék Térítésmentes átvétel Apprtból növekedés Értékesítés Selejtezés (részleges, teljes) 22 / 254

24 Leltárhiány Káresemény Egyéb csökkenés Apprtba adás Térítésmentes átadás Peridikus flyamatk Értékcsökkenés futtatása Ismétlődő biznylatk elszámlása Időszaks munkák Időszaki jelentések, riprtk készítése Év váltás Évzárás Leltárzás (az eszközállmány leltárzása fejlesztett prgram használatával történik) Eszköz sztályk Az eszköz létrehzásának flyamata srán az eszköz sztályk fnts szerepet kapnak. Az alábbiakban felsrlt és jelenleg használats eszköz sztálykra és a hzzájuk kapcslódó beállításkra tvábbiakban is szükség lesz. Kód A B A B C D A A A A A B A A A A A Megnevezés Lízingelt eszközök IM Saját kivitelezésű beruházásk és felújításk Immateriális javak egyéb mzgásai Beruházásk egyéb mzgásai Immateriális javak értékesítés Beruházás értékesítés Befejezetlen alapítás-átszervezés Alapítás-átszervezés aktivált értéke IM Befejezetlen alapítás-átszervezés Befejezetlen kísérleti fejlesztés Kísérleti fejlesztés aktivált értéke idegen Kísérleti fejlesztés aktivált értéke saját IM Befejezetlen kísérleti fejlesztés Használatba nem vett vagyni értékű jgk Bérleti jgk Kncessziós jg Márkanév, védjegy 23 / 254

25 Kód A A A A A A A A A A A A A B C A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A Megnevezés Hasznélvezet Rendsz. és db.sw haszn.jg Inf.-i alk.-i rendsz. SW haszn. jg Tech.-i rendsz. SW haszn. jg Kisértékű immateriális javak Elővásárlási jg IM Használatba nem vett vagyni értékű jgk Vásárlt szftverek Licensz díj Ingatlanhz nem kapcs.szlgalmi jgk Használatba nem vett szftver termékek IM Használatba nem vett szftver termékek Rendszer- és dbzs felhasználói szftverek Infrmatikai alkalmazói rendszerek Technlógiai rendszer- és felhasználói szftverek Saját előállítású szftverek Használatba nem vett egyéb szellemi termékek Találmány Iparjgvédelemben részesülő szabadalm Szerzői jgvédelemben részesülő javak Egyéb szellemi alktásk IM Használatba nem vett egyéb szellemi termékek Használatba nem vett üzleti- vagy cégérték Üzleti- vagy cégérték IM Használatba nem vett üzleti- vagy cégérték Földterület Bányaművelésre ig.vett földterületek Veszélyes hulladék tárlására ig.vett földterület Telek, telkesítés Technlógiai épületek (termelési épületek) Technlógiai épületek (termelési épületek) Műszaki épületek (raktár, műhely) Egyéb épületek (lakó, irda) Jóléti épületek (üdülő) Szálló épületek Technlógiai építmények 24 / 254

26 Kód A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A B B B A E A A A B C A D E J B Megnevezés Technlógiai építmények Műszaki építmények Egyéb építmények Nymvnalas építmény Nem nymv.jell.épít. Zagyterek Földalatti építmények Ingatlankhz kapcslódó vagynértékű jgk Termelő berendezések, gépek Technlógiai berendezések, gépek Alállmás berendezések Erőművi erőgépek Erőművi segéd berendezések Hőcserélő kazán Környezetvédelem/erő Épületgépészet / erőmű Erőművi villams berendezések Villams installáció Irányítástechnikai eszközök Bányászati speciális műsz.berendezések Emelőgépek Szállító eszközök Egyéb járművek Munkagépek Beépített, egyéb ipari berendezések Egyéb berendezések és felszerelések Hírközlő berendezés Szerszámgépek, szerszámk, ipari eszközök Meterlógiai és mérőműszerek Vegyészeti labreszközök Sugárvédelmi mérőeszközök Nehézipari gépek Frgógépek Dekntamináló berendezések Fa- és építőipari gépek Technlógiai számítástechnikai eszközök 25 / 254

27 Kód K A A A C A A B C F G H I K A A B A A M B C A B C D A A A K S M A B A A Megnevezés Kisértékű műszaki berendezések Anyagvizsgáló eszközök Knténerek Tűzltó berendezések és készülékek Tűz- és vagynvédelmi eszközök Híradástechnikai és hírközlési eszközök Légállapt szabályzó berendezések Mezőgazdasági gépek Msó- és tisztítóipari gépek Textilipari gépek Papír- és nymdaipari gépek Knyhaüzemi- és vendéglátóipari gépek Háztartási célt szlgáló gépek Egyéb tárgyi eszközök Ügyviteli számítástechnikai eszk. Ügyviteli gépek és eszközök Másló és skszrsító berend. Bútrk Képzőművészeti alktásk Munkagépek Szórakztató berendezések Sprteszközök Tűzltó berendezések és készülékek Munkavédelmi eszközök Tűz- és vagynvédelmi eszközök Plgári védelmi eszközök Szünetmentes áramfrrásk Oktatási eszközök Képrögzítő berendezések Kisértékű egyéb berendezések Szerszámgépek Műszerek és mérőeszközök Közúti és egyéb járművek, szállítóeszközök Vizi járművek Használatba nem vett pntberuházásk IM Használatba nem vett pntberuházásk 26 / 254

28 Kód A Megnevezés Értékcsökkenés számítás IM Kmplex beruházásk, felújításk A jelenlegi gyakrlat szerint a nullára íródó eszközök esetében a ráaktiválás nem alszámra történik. A részletes tervezési fázisban meg kell vizsgálni, hgy a jelenlegi gyakrlat megtartása mellett milyen beállításkat ill., fejlesztést kell végezni, vagy pedig a jelenlegi gyakrlattól el kell térni. Az értékcsökkenési kulcs jelenleg felülírással lehetséges. Ez azt jelenti, hgy évközi kulcsmódsítás esetén a módsíttt eszköz értékcsökkenését minden esetben nyittt év elejéig krrigálja, és a különbözetet a következő havi értékcsökkenés futtatásakr könyveli le a rendszer. Szükség lenne időintervallums kulcsmódsításra Üzleti fejlesztési igények összefglalása Meglévő, a tvábbiakban is szükséges fejlesztések Fejlesztett mzgás nemek Mivel nem csak egy tagvállalatnak könyvelünk, hanem kapcslódó tagvállalatknak is, így szükséges vlt a knszlidációs adatszlgáltatáshz kialakítani a standard mzgás nemeken kívül kapcslt és egyéb részesedési viszny alapján könyvelő mzgás nemeket. Tárgyi eszköz csökkenésekkel kapcslatsan fejlesztett mzgás nemek Megnevezés CSÖKKENÉS TÉR.MENTES ÁTADÁS - KAPCSOLT - RÉGI CSÖKKENÉS TÉR.MENTES ÁTADÁS -EGYÉB RÉSZ.V. - RÉGI CSÖKKENÉS ÉRTÉKESÍTÉS-KAPCSOLT - RÉGI ÁLLOMÁNYRA CSÖKKENÉS ÉRTÉKESÍTÉS- EGYÉB RÉSZ.V- RÉGI ÁLLOMÁNY CSÖKKENÉS APPORT - KAPCSOLT - RÉGI ÁLLOMÁNYRA CSÖKKENÉS APPORT - EGYÉB RÉSZ. VISZ. - RÉGI CSÖKKENÉS TÉRÍTÉSMENTES ÁTADÁS - KAPCSOLT - ÚJ CSÖKKENÉS TÉRÍTÉSMENTES ÁTADÁS - EGYÉB RÉSZ V - ÚJ CSÖKKENÉS ÉRTÉKESÍTÉS - KAPCSOLT ÚJ CSÖKKENÉS ÉRTÉKESÍTÉS - EGYÉB RÉSZ. V. ÚJ CSÖKKENÉS APPORT - KAPCSOLT - ÚJ CSÖKKENÉS APPORT - EGYÉB RÉSZ. VISZ. - ÚJ 27 / 254

29 Tárgyi eszköz átkönyvelésekkel kapcslatsan fejlesztett mzgás nemek A tárgyi eszközökkel kapcslats knszlidációs adatszlgáltatáshz, illetve a BI táblában az adatk helyes besrlásáhz kapcslódik a mérlegsrn belüli átkönyvelések mzgása. Erre az alábbi két mzgásnem került létrehzásra. Itt még meg kell említeni azt is, hgy nem a szkáss ABUMN - Vállalatn belüli átkönyvelés tranzakcióban könyvelünk a fejlesztett mzgásnemekkel, hanem az ABUM Átkönyvelés tranzakcióban az alábbi két mzgás nemmel, attól függően, hgy régi vagy új állmány kerül átkönyvelésre: Megnevezés CSÖKKENÉS ÁTKÖNYVELÉS - ÁTADÓ RÉGI ÁLLOMÁNYRA (X) CSÖKKENÉS ÁTKÖNYVELÉS - ÁTADÓ (X) Tárgyi eszköz növekedésekkel kapcslatsan fejlesztett mzgás nemek Megnevezés NÖVEKEDÉS VÁSÁRLÁSBÓL Kapcslt (átvett) NÖVEKEDÉS VÁSÁRLÁSBÓL Egyéb rész. V. NÖVEKEDÉS Apprt kapcslt NÖVEKEDÉS Apprt egyéb rész. V. CSÖKKENÉS ÁTKÖNYVELÉS - ÁTADÓ RÉGI ÁLLOMÁNYRA (X) NÖVEKEDÉS ÁTKÖNYVELÉS - ÁTVEVÖ RÉGI ÁLLOMÁNYRA (X) CSÖKKENÉS ÁTKÖNYVELÉS - ÁTADÓ (X) NÖVEKEDÉS ÁTKÖNYVELÉS - ÁTVEVÖ (X) Értékcsökkenések kézi helyesbítésére fejlesztett mzgás nemek Megnevezés 02 (TA. törvény) területen écs érték csökkenés k. Nrmál-ÉCS helyesbítése 02 területre TF.ÉCS.02 területre (2004.év alszám)- régi áll. Leltárzás Az eszközállmány leltárzása kell támgatni mind a kézi mind pedig a vnalkóds leltárzást. Fejlesztett riprtk, query-k A különböző adatszlgáltatáskhz való megfelelés érdekében az alábbi fejlesztett riprtk készültek, amelyekre a tvábbiakban is szükség lesz. 28 / 254

30 Megnevezés Eszköz törzsadat módsításk riprt ÉCS-leírásk összehasnlítása Leltárfelvételi ív beszámlója Leltári adatk beszámlója régi-új eszközszám SZV % Nyittt tételek Eszköz módsítási EREDET Eszközcsökkenések partnerkódkkal Eszköznövekedések partnerkódkkal Eszközmzgásk partnerkódkkal Ingatlank TOP., Vagynszt. Eszközállmány Ktghely felelősktghely Az analitikából való tvábbi infrmációk kinyeréséhez, az alábbi query riprtk kerültek létrehzásra, melyek a későbbiekben is szükségesek lesznek. Megnevezés FI_AA Gyáriszámtípus (eszközleltár) Beruházás aktiválásk Befejezetlen beruházás nyittt tételek listája Beruházási analitika tételes lista Befejezetlen beruházás - NEM aktivált számlák Eszközlista (külső leltárzó rendszerhez) Teszt Eszközállmány partnertársasággal Leltár ktghely BMIg besz. cnt. statisztika BMIg-ek szakmai krdinátrai BMIg szakmai kr. statisztika Eszköz érték adatk értékcsökkenés tervezéshez Eszközök értékei vagynsztályzás szerint Eszközök értékei, écs kulcsai Eszközleltár MVMI Maradványérték Eszközök értékei költségh. és tsz-nként Eszközök értékei törzsszámkn 29 / 254

31 Megnevezés Eszközök alapinfrmációi TIVOLI számára. Inf eszk Törzsszámk több költséghelyen összesen lista Törzsszámk több költséghelyen tételes lista PST-ken lévő elszámlatlan tételek PST elszámlás? /ellenőrzés/ Szlgáltatás rögzítő lap Tvábbi BI meglévő riprtkat is használ az üzleti terület, melyekre a tvábbiakban is szükség van. Ezen meglévő riprtk felsrlása a BI fejezetben található. Fejlesztett értékcsökkenési kulcsk Az alábbi értékcsökkenési kulcsk az erőművek működési idejéhez kapcslódóan kerültek létrehzásra. A teljes értékcsökkenés megnevezése I.blkk(ráakt.haszn.idő nem hssz.)v: II.blkk(ráakt.haszn.idő nem hssz.)v: III.blkk(ráakt.haszn.idő nem hssz.)v: IV.blkk(ráakt.haszn.idő nem hssz.)v: BVMT használati idő ig Élettartam szerint (ráaktiválásnál haszn.-i hssz) Lin.ráakt.haszn.idő nem hssz.v: HUWI III.blkk 92.I.1.előtt aktivált erőg.és erőm.ber. II.blkk 92.I.1. előtt aktivált erőg.és erőm.ber. ING1 (ráakt.haszn.idő nem hssz.)v: ING2 (ráakt.haszn.idő nem hssz.)v: ING3 (ráakt.haszn.idő nem hssz.)v: ING4 (ráakt.haszn.idő nem hssz.)v: IV.blkk 92.I.1.előtt aktivált erőg.és erőm.ber. I.blkk 92.I.1. előtt aktivált erőg. és erőm. ber. Lin. maradék haszn.idővel,nulla könyv.értékig 0%-s értékcsökkenés NULLÁRA ÍRT Használati idő ig Használati idő ig 30 / 254

32 Eszköz törzsadat rendező fgalmak átnevezése Az eszköztörzsben a hzzárendelések ldaln a rendező fgalmak átnevezése, és ezek mögött tartalmi feltöltések tvábbra is szükségesek. Fejlesztett rendezési váltzatk Riprtlásnál nem mindig elég egy új riprt létrehzása, a rendezési váltzatk bővítésére is szükség vlt, ezt az alábbi táblázat mutatja. Megnevezés Tözsszám / Költséghely Vállalat/költséghely/leltárszám Lízing eszközök infó adatai Vállalat / lízingfél Belső rendelés Telephely Költséghely/Eszközsztály Belső rendelés/felelős költséghely Mérleg tétel/ főkönyvi szla./ Eszközsztály Mérleg tétel/ főkönyvi szla./ Eszközsztály Belső rendelés teszt Gyáriszám, tip. leltáriszám Szállító neve / Felelős ktg.hely / Leltárszám Főkönyvi szla./ Eszközsztály/vállalat Ezen felül, az eszköztükör lekérdezéseknél a tükörverzió is bővítésre került az alábbi lehetőségekkel Eszköztükör megnevezése Számv.törv. 268,2, 13.bek. (tágabb vált.) Nyitó - Záró Br/ÉCS/Nettó PA Rt. Ny-Z, Növ-csökk, Br, ÉCS, Nettó - PA Rt. Új fejlesztési igények Felsztási szabályk A jelenlegi rendszerben a PST-ről illetve beruházási rendelésről aktiváláskr a felsztási szabály 999 kimerítését követően nem lehetséges tvábbi aktiválásk végrehajtása. A PST és rendelés élettartama alatt elég hamar el lehet érni ezt, mivel hárm karakter áll maximálisan rendelkezésre. Annyi fejlesztés történt, hgy a 997. szabály rögzítésekr a rendszer küld egy figyelmeztető üzenetet. Ez prbléma már több tagvállalatnál is előállt, a maradék tételek átkönyvelése új PST-re megldható, de utána nehéz a nymn követés. 31 / 254

33 A kncepció készítés fázisában megldási javaslat kidlgzása szükséges. Infrmáció megőrzése a partnertársaságról beszerzéskr A knszlidációs adatszlgáltatásnál, amennyiben a knszlidációs körből kerül eszköz beszerzésre, szükség lenne a partnerkódra az eszközök törzsadatai között. A beszerzéskri számla lekönyvelésénél ez még meg is van, a PST és rendelés peridikus elszámlásakr veszítjük el ezt az adatt. Ezen hiánysság miatt jelenleg Excelben vannak vezetve az érintett tételek. A kncepció készítés fázisában megldási javaslat kidlgzása szükséges. Ingatlank SZV-TA értékcsökkenés kezelése Egyik tagvállalatunknál az ingatlank jelenleg üzemidő végéig lineárisan kerülnek leírásra, ly módn, hgy pótaktiválás bármikr történik, az eszköz leíródásának vége váltzatlan. Ez a számviteli területen rendben is van, a fejlesztett kulccsal. Ám a TAO tv, azt írja, hgy ezen területen az SZV tv. szerint megállapíttt tervszerinti értékcsökkenés érvényesíthető. Az érintett eszközöknél ugyanaz a fejlesztett kulcs van hzzárendelve mind két területen, de az előző időszaki eltérő értékcsökkenési kulcsk miatt (mivel nem vlt azns a kulcsváltztatáskr a hátralévő nettó érték) jelenleg eltérő értékcsökkenés kerül elszámlásra, amit kézi feladáskkal krrigálunk havnta. A kncepció készítés fázisában a megldási javaslat kidlgzása szükséges arra vnatkzóan, hgy milyen új módszerrel lehetne kiváltani a kézi könyveléseket. Új értékelési területek felvétele A passzív időbeli elhatárlású eszközeink esetében a számviteli területen havnként elszámlásra került értékcsökkenés összegével csökkenteni kell a bruttó elhatárlás összegét. Jelenleg a prduktív rendszerben ismétlődő biznylatk (amit kézzel számlunk és könyvelünk) feladásával ldjuk meg, ami nem minden esetben azns a rendszer által számlt értékcsökkenés összegével, ezért év végén krrigáljuk kézzel a felldásk könyvelését. Az alábbi új értékelési területek felvétele szükségesek: Értékelési terület aznsító Értékelési terület megnevezése 41 Támgatás-átvett frrás 42 Támgatás - Csatlakzás1 (100%-s) 43 Támgatás - Csatlakzás2 (70%-s) 44 Támgatás - EU pályázat 45 Támgatás - Térítés nélküli átvétel 46 Támgatás - Leltári többlet 47 Támgatás - K-F keretében 48 Térítés nélküli átvétel - távvezeték áthelyezés 32 / 254

34 Ezeken az értékelési területeken megldható az, hgy a számviteli területtől eltérő bruttó érték kerüljön könyvelésre, aminek következménye, hgy az értékcsökkenés is ez után számítódjn. Fnts tvábbá, hgy a háttérben beállíttt főkönyvek segítségével az értékcsökkenés futtatásával azns időpnttal megtörténjen az időbeli elhatárlás felldása is, nem kell külön az ismétlődő biznylatk mappát futtatni. Természetesen nincs eltérés, nincs kézi feladás. Ezt a flyamatt és beállításkat is meg kell valósítani. Módsítási biznylatszámk Törzsadat módsítás esetén nincs lehetőség a kapcslódó biznylat szám rögzítésére. Jelenleg az eszköz megnevezés másdik srában kerül feltüntetésre, de ez többszöri módsítás esetén, ha eléri a maximális karakter számk, akkr a régebbiek törlésre kerülnek, így elveszítve az adatt. A kncepció készítés fázisában a megldási javaslat kidlgzása szükséges. (például: új mező felvétele a törzsadat módsítási biznylatk számára lehetőség szerin időintervallummal) Eszköz törzsadat biztsítási felület alkalmazása A gépjárművek adóztatásával kapcslats adatszlgáltatása előállításáhz új igényként merült fel, helyi plgármesteri hivatalk analitikakódjának rögzítése. Jelenleg ezt az eredet ldal szállítójában rögzítjük. A kncepció készítés fázisában megldási javaslat kidlgzása szükséges. (például: új mező felvétele az eszköztörzs biztsítási ldalára) Autmatizálásra vnatkzó fejlesztések Üzleti év elején a tagvállalatknál az elmúlt évek tapasztalati alapján rendszeresen váltznak a költséghelyek és rendelések, és az ehhez kapcslódó közös törzsszámk. Ez azt jelenti, hgy az eszköz törzsadatkban rövid idő alatt kell elvégezni a tömeges módsításkat. Megldást kellene keresni arra vnatkzóan, hgy ezt hgyan lehetne autmatizálni, természetesen az érintett tagvállalatt bevnva. A nagyberuházásk aktiválási jegyzőkönyve az üzembe helyezési dkumentum alapján készül, Excel táblázatban a tagvállalatknál. Mivel azn tételek kerülnek aktiválásra, melyek a PST-n illetve a rendelésszámn megtalálhatóak. Kérdésként merül fel, hgy kihagyható lenne-e egy autmatikus űrlap keletkezésével az Excel tábla készítése. 33 / 254

35 3.3 Knszlidáció Jövőbeni rendszerrel szemben támaszttt főbb üzleti követelmények, főbb kncepcinális eltérések bemutatása a jelenlegi rendszerhez képest Az MVM Csprt egy jelenleg 37 db tagvállalatból álló hlding, ezért a knszlidált beszámló előállítása a jövőbeli rendszerben is nélkülözhetetlen. Az MVM Csprt a knszlidációra jelenleg a BI alapú SAP SEM-BCS rendszert használja, és tekintettel arra, hgy ez már egy kifrrtt, használatban lévő technlógia, a jövőben is ezt a rendszer technlógiát és szftvert szeretné használni a bevezetéskri legmagasabb verzióban. A knszlidáció tekintetében biztsítani kell a tőkeknszlidáció könyvelését, közbenső eredmény knszlidációját, az adósság knszlidációt és bevétel-ráfrdítás knszlidációját is, a knszlidációs flyamathz szükséges mérleg- és eredménykimutatás alapadatkat, a manuális könyvelési tételek rendszerbe való bevitelét, tvábbá a knszlidált beszámló előállítását. A knszlidációs rendszerrel szemben támaszttt fő igények a következők: megbízható törzsadatk, és alapadatk; átlátható knszlidációs flyamat; gyrs, megbízható működés; az üzleti igényeknek megfelelő riprtk. A rendszernek biztsítani kell a divizinális (ez prfit centerrel kerül leképzésre) vállalatnkénti knszlidáció megvalósítását terv és tényadatkra; a knszlidált mérleg- és eredmény kimutatás előállítását, magyar és nemzetközi elvek (IFRS) szerint havnként, valamint a knszlidált cashflw elkészítését. Támgatni kell a kapcslt vállalatk közötti frgalmak kiszűrését, mind az eredmény mind a mérleg ldaln. A knszlidáció srán az alábbi feladatk elvégzése szükséges: adatátvételek; manuális könyvelések; adósságknszlidáció; bevétel és ráfrdítás knszlidáció; tőkeknszlidáció; közbenső eredmények kiszűrése (például: tárgyi eszközök, illetve készletek vállalat közi értékesítéséből származó esetleges eredmények); társasági adó hatás vizsgálata; knszlidációs riprtk előállítása. A knszlidáció srán alkalmazandó alapelvek: Divíziók és vállalatk mentén történő knszlidáció elvégzése. 34 / 254

36 Tény és terv knszlidáció megvalósítása: módszertanilag a tény és tervknszlidáció egységesen történik. Az autmatikus knszlidációs kiszűrések mind tény, mind terv tekintetben aznsak, biztsítva a tény és terv knszlidáció azns módszertanát. A knszlidáció magyar frintban történik, az egységes MVM számlakeret mentén, a magyar számviteli szabályk illetve IFRS szabályk szerint. A knszlidáció analitikák mentén történik, a krábbi főkönyvek mentén elvégzett knszlidáció helyett. A vállalatcsprt knszlidációjának alapja a gazdasági események kapcslt tételeinek Partnerkóddal történő könyvelése, melynek lehetőségét tételszinten szükséges biztsítani Az SAP-val lefedendő flyamatk meghatárzása Közpnti üzleti flyamat leírása (csprt template) A knszlidáció az MVM Csprtban közpntsítttan történik az SAP SEM BCS rendszerben a BI-s betöltések után. A knszlidációba teljeskörűen bevnt leányvállalatk közvetlenül SAP-ban külön vállalatkódn fgnak könyvelődni. Ugyanakkr tvábbra is szükséges lesz a tagvállalatk számára hzzáférés biztsítására a knszlidációs rendszerhez, annak érdekében, hgy knszlidációs adataikat be tudják tölteni a rendszerbe. Knszlidációs hierarchia felépítése: (2012. január 1-től tervezett knszlidációs kör felépítése, a jövőben váltzhat, a táblázatban jelöltük azkat a vállalatkat, amelyek a jövőben bekerülnek az SAP rendszerbe). SAP funkciók bemutatása Adatbetöltés SAP R/3-ból SAP BI rendszerbe A BI-ba az adatáttöltés manuális kezdeményezésre autmatikusan történik, a manuális áttöltés is biztsíttt. A töltés srán biztsítani kell, hgy az SAP BI-ból kinyerhető tagvállalati adatk és a knszlidációra kerülő SAP BI adatk mindenkr knzisztensek legyenek. A jelenlegi adattöltési flyamat az R/3 PCA mduljában lévő értékeket tvábbítja SAP BI rendszerbe egy kibővített standard PCA infókckába, két különböző adatfrrásn keresztül. Ez a PCA infókcka az alapja a SAP-s vállalatk knszlidációs alapadatainak. Adatáttöltésekkel kapcslats üzleti fejlesztési igények flyamats delta töltésekkel naprakész SAP BI rendszer létrehzása; analitika áttöltése a jelenlegi infrmációk mellett. A főkönyvi szám szinten aggregált adatkn túlmenően szükséges -- a Társaságcsprt új számlakeret kialakítási kncepciójának figyelembevételével - a létrehzandó vevő illetve szállítói típusú analitikákn gyűjtött adatk átvétele. a számlakeret váltás kapcsán elképzelhető az, hgy egyéb (eddig knszlidációra nem használt) analitikus adatk alapján is kell knszlidálni. 35 / 254

37 Legyen megldás a közbenső eredmény kiszűréséhez szükséges értékek (fedezet, fedezet visszafrgatása) átvételére az önköltségszámítást kezelő kntrlling, a készletnyilvántartást kezelő lgisztikai és a tárgyi eszközök nyilvántartását kezelő mdulkból. A jövőbeni rendszerben a NewGL is bekapcslásra kerül (lásd: Főkönyv), ahl a nem vezető ledger-ben kerülnek könyvelésre az IFRS számviteli elv szerinti értékek. A knszlidáció előtét rendszereként szlgáló BI rendszert úgy kell felkészíteni, hgy a NewGL-ből származó IFRS szerinti adatkat képes legyen fgadni. Manuális adatfeltöltés A jelenlegi manuális adatfeltöltésre az SAP BI rendszerben fejlesztett BI munkafüzetek szlgálnak. Ezek a munkafüzetek egy kibővített standard PCA real-time infókckába gyűjtik az adatkat jelenleg. A leányvállalatk miatt a jövőben is igény az adat feltöltés manuális biztsítása. Adatkörök szerint a következő adatfeltöltésre lesz szükség: HAS (magyar számviteli), IFRS mérleg adatk; HAS (magyar számviteli), IFRS eredménykimutatás adatk; tárgyi eszköz és immateriális javak analitika; beruházáskhz kapcslódó analitika; kiegészítő melléklethez szükséges adatk, cashflw-hz szükséges kiegészítő adatk A manuális adattöltésekkel kapcslats üzleti követelmények: amennyiben szükséges file alapú adatfeltöltés; analitikus adatk bevitelére szlgáló munkafüzetek (file alapú feltöltés) létrehzása; adatfeltöltő munkafüzetek perfrmanciájának javítása. Adatáttöltések SAP BI-ból BCS területre A manuális feltöltéseket a jövőben is biztsítani szükséges, ennek előnye, hgy a flyamatban lévő knszlidációs flyamatt nem kell újra kezdeni, ha a frrásrendszerben váltzás történik (például: R/3-ban felnyitnak egy periódust). Az ilyen módsításkat lehet a knszlidáció flyamata közben manuálisan követni, és a töltéseket manuálisan ütemezni az autmatikus töltés helyett. A knszlidációs alapadatk feltöltése jelenleg egy fejlesztett DSO bjektumból történik. Ez a DSO bjektum két célból lett létrehzva: Az SAP-t használó és a nem SAP-s tagvállalatk adatainak egy helyen történő tárlása. A SEM-BCS rendszer tulajdnsága, hgy csak egyfajta adattal (stck v, flw típusú) tud dlgzni, emiatt a DSO bjektumba történő adattöltéskr az eredménykimutatás adatk stck típusúvá kumulálása is megtörténik. 36 / 254

38 Adatáttöltésekkel kapcslats üzleti fejlesztési igények: knszlidációs terület törzsadatainak autmatikus frissítése; amennyiben az új rendszerben lehetőség van külön kezelni a stck illetve flw típusú értékeket, akkr ennek bevezetése. A tervezés és a tervek knszlidációja TM1 rendszerben fg a jövőben is történni, valamint későbbi elvárásként merül fel a TM1-ből az elemi adatk visszatöltése BI-ba. (költséghelyekre, rendelésekre, PST-kre), ezért a két rendszer adatainak knzisztenciája szükséges. Knszlidálási rendszer működésének főbb paraméterei: A knszlidációt a következő főbb paraméterek mentén lehessen elvégezni: Tervezés év: tervezéshez szükséges (amelyik évben a terv/várható készül) Verzió: Az egyes tény (illetve terv) knszlidációs flyamatk verzióinak elkülönítésére. A verziókezelés akkr fnts, ha ugyanazn időszakra két különböző knszlidációt is végeznek. Az elemi tervadatk jövőbeni visszatöltése esetén a fc0-fc12, valamint előzetes és végleges terv verziók kezelésére alkalmasnak kell lenni. Könyvelési periódus: hónap (R/3 terminlógiával a könyvelés dátuma érték hónapja, vagy a speciális periódusk) Gazdasági év: Az az év, amelyre az adatk vnatkznak. A knszlidációs kör/knszlidálási egységek: azn szervezeti egységek, amelyekre a knszlidációt el akarjuk végezni. Figyelni kell arra, hgy a jövőben nemcsak vállalati szintű, hanem divizinális (prfit centeres) knszlidációra is szükség lesz. Teszt futás: a knszlidációt lehessen tesztfutásban is végezni az adatk ellenőrzése céljából A knszlidáció rendszernek az alábbi fő funkciókat kell biztsítani egyenlegáthzat, adatbetöltések, autmatikus invertálásk, tömeges sztrnó könyvelése ellenőrzések futtatása, átcsprtsításk elvégzése, tőkeknszlidáció, hzam-ráfrdítás knszlidáció, adósságknszlidáció, közbenső eredmény knszlidáció, manuális könyvelések elvégzésének biztsítása csak a knszlidációs rendszerben elkülönített biznylatfajtákn, A knszlidációhz szükséges kiegészítő adatkra betöltésére Excel táblás betöltési lehetőség. 37 / 254

39 A knszlidációhz külön biznylatfajták kerültek definiálásra, melyeket a knszlidáció egyes részfeladatainál részletezünk. Hármféle biznylatt különböztetünk meg: a következő periódusban autmatikusan invertál a következő periódusban autmatikusan invertál, kivéve év végén nincs autmatikus invertálás A knszlidáció lépései Krrekciós könyvelések Szükség lehet krrekciós könyvelések elvégzésére a knszlidációban: Ha módsítani szükséges az autmatikusan belvastt adatkn, akkr a krrekciós könyvelések betöltésének biztsítása, külön biznylatfajtán. Jelenleg a rendszer által használt: 01-es kntírszintű autmatikusan belvasható biznylatfajta KQ: Évközi alapadat módsító tételek Módsító könyvelések Az autmatikus lépések elindítása előtt szükséges knszlidációs lépések végrehajtására manuális könyvelési felület áll rendelkezésre BCS-ben. A manuális knszlidációs könyvelések számsságára tekintettel a manuális könyvelések egy hálózati mappában elhelyezett fájlból autmatikusan kerülnek belvasásra a felhasználó kezdeményezésére. Ezen manuális könyvelések először egy külön tárlóba kerülnek. A tárló adatainak lekérésére külön riprt áll rendelkezésre. A jövőben is igény a manuális könyvelések betöltésének hasnló módn történő megvalósítása. A következő biznylatfajtákra lehet szükség a manuális könyvelésekhez, amelyek jelenleg 10-es kntírszinten könyvelődnek: PA: Partneresítés HORÁ-hz AE: ADKÓ előkészítés/partner módsítás AH: aktív elhatárlás PH: passzív elhatárlás EG: Egyéb átsrlásk EF: egyéb átsrlásk VJ: Váltzást javító könyvelések CF: Cashflw specifikus tételek IF: Manuális IFRS krrekció KD: Vállalat kivnása 10-es szinten Ellenőrzések futtatása Legyen lehetőség a knszlidációs lépések megkezdése előtt ellenőrizni az adatbázisban szereplő értékek helyességét és teljességét. Lehetőség szerint minél több autmatizmust kell beépíteni. 38 / 254

40 Átcsprtsításk elvégzése Ezen funkció keretében az ÁFA % átcsprtsítását és az egyenlegváltós tételek meghatárztt ldalú (Tartzik vagy Követel) egyenlegeinek átvezetését végezze el a rendszer, előre definiált beállításk mentén. Az ÁFA % átcsprtsítás a beállíttt számlák egyenlegének előre beállíttt ÁFA százalékkal számíttt ÁFA értékét vezesse át a rendszer nem hzzárendelt partnerre, hgy ez ne legyen a knszlidáció alapja. Az egyenlegváltás kétféleképpen történik. A csmópnt szintű egyenlegváltás azt jelenti, hgy a csmópnt alatti összes számlaszám kumulált egyenlegét vizsgálja a riprt, és az értéket jeleníti meg eszköz, vagy frrás ldaln az előjel (T/K) függvényében. A főkönyvi szintű egyenlegváltás srán az ilyen főkönyveket vizsgálja egyesével, és amennyiben az adtt főkönyv egyenlege megfelel a szelekciónak akkr megjeleníti. Az a tény, hgy egy főkönyv főkönyvi szinten egyenlegváltós, vagy egyenlegváltós csmópnt alatt szerepel, az a releváns (átvett) R/3-beli mérleg/eredménykimutatás struktúrában beállíttt. Az átcsprtsítási könyvelések elvégzésére különböző biznylatfajták biztsítása szükséges. Jelenleg a következők állnak rendelkezésre a rendszerben: B1 Mérleg átcsprtsítás (eszköz) B2 Mérleg átcsprtsítás (frrás) B3 Mérleg átcsprtsítás (frrás 20-as kntírszint) B4 Mérleg átcsprtsítás (eszköz 20-as kntírszint) B5 522 ÁFA % átcsprtsítás Tőkeknszlidáció A tőkeknszlidáció célja a knszlidációs körben jelentkező tőkehalmzódásk kiszűrése. A halmzódás abból adódik, hgy az anyavállalat tulajdnrésszel rendelkezik a leányvállalatban illetve a tranzakció keretében történik a társult vállalkzásk értékelése is. A tőkeknszlidációra a rendszerben jelenleg nincs autmatikus kiszűrés definiálva, ezért ezt a knszlidációs lépést manuálisan egy Excel file-ból betöltve a knszlidációs mnitrn lehet elvégezni, ennek biztsítása a jövőben is igény. A tőkeknszlidációhz a következő biznylatfajták használhatóak, könyvelésük 20-s kntírszinten történik: EK: Első tőkeknszlidáció TO: Követő tőkeknszlidáció GW: Gdwill, negatív gdwill váltzásai KV: Külsőkre jutó leányvállalati saját tőke LE: Leányvállalatk értékesítése RD: Részesedések értékvesztésének visszaírása RK: Részesedés mzgatásk knszlidációja 39 / 254

41 TV: Társult vállalatk knszlidációja Hzam-ráfrdítás knszlidáció A hzam ráfrdítás kiszűrését autmatikusan a rendszer kezeli, beállíttt kiszűrési szabályk mentén. Az egyldalú kiszűrés csak az egyik vállalat ldaláról vizsgálja a kapcslatt. A kétldalú kiszűrés mindkét vállalat (knszlidálási egység) adatait vizsgálja. Az új rendszerben is igény, ennek autmatikus biztsítása, tesztfutásban ellenőrzése, külön biznylatfajtán könyvelése. A készleteken keletkezett közbenső eredmény kiszűrése jelenleg az egyldalú hzamráfrdítás kiszűrési szabályhz van rendelve, amely srán a készletértékesítés bevétel főkönyvek partneres könyveléseit vizsgálja a rendszer. A hzam-ráfrdítás knszlidációhz használható biznylatfajták (20-as kntírszinten könyvelődnek): H2 Kétldalú HORA knszlidáció autmatikus HC HORA knszlidáció (egyldalú: cash-pl) HE Társaságn belüli egyldalú HORA knszlidáció HK Társaságn belüli kétldalú HORA HO HORA knszlidáció (egyldalú) MH Manuális HORA 1 MO Módsító könyvelések a módszertani HORA különbségek rögzítésére VK Vállalatkivezetés miatti HORA invertálás Tekintettel arra, hgy a főkönyvi számlastruktúra átalakítása kapcsán a knszlidáció is analitikák mentén történik, a főkönyvi számlák törzsadatainak módsítására is szükség lesz a prjekt keretében (Például: MM-es számlák esetében kntírcsprt). A rendszerben meglévő kiszűrési szabálykat is létre kell hzni analitikus szinten a bevezetési prjekt keretében. Adósságknszlidáció Az adósságknszlidáció az egymással szemben keletkezett követeléseket, kötelezettségeket, időbeli elhatárláskat, céltartalékkat szűri ki, hiszen a vállalatcsprtnak a knszlidált beszámlóban saját magával szemben sem követelése sem kötelezettsége nem lehet- ahl a kiszűrési szabályk fentiekben leírt módsítására ugyancsak szükség lesz. Az adósságknszlidáció a hzam-ráfrdítás knszlidációhz hasnlóan autmatikus kiszűrések mentén könyvelődik ahl a kiszűrési szabályk fentiekben leírt módsítására ugyancsak szükség lesz. Jelenleg egy az úgynevezett CK biznylat kivételével csak kétldalú autmatikus kiszűréseket alkalmaz az MVM Csprt, amihez mindenképpen szükséges az eltérések tisztázása. Jövőben is igény az adósság knszlidáció autmatikus biztsítása, és külön biznylatfajtán való könyvelése, erre a jelen rendszerben az A2 biznylatfajta szlgál. 40 / 254

42 Az adósságknszlidáció manuálisan is könyvelhető a knszlidációs mnitrn, egyesével vagy Excel fájlból máslva, ezt a jövőben is szükséges biztsítani. Azkat a könyveléseket kell itt elvégezni, melyre nincsenek autmatizmusk beállítva. Az adósságknszlidációhz használható biznylatfajták (20-as kntírszinten könyvelődnek): A2: Adósság knszlidáció (kétldalú) autmatikus AL: Adósságknsz. manuális AR: Adósságknsz. eltérés rend man AK: Adósság knszlidáció (egyldalú) CK: Céltartalék knszlidáció KT: Kilépő társaság manu. Adk-ja MA: Módsító könyvelések a módszertani ADKO különbségek rögzítésére Közbenső eredmény knszlidáció Azkat az eszközöket, amelyek a knszlidálásba bevnt vállalakzásk egymás közötti szállításiból és szlgáltatás teljesítéseiből származik, az összevnt mérlegben bekerülési értéken kell szerepeltetni. A közbenső eredmény knszlidáció manuálisan végezhető el a knszlidációs mnitrn egy előre előkészített Excel fájl bemáslásával. Ennek biztsítása a jövőben is igény. Ezen kívül a prjekt keretében vizsgálandó, hgy amennyiben az egyéb kapcslódó mdulk adatminősége megfelelő (MM, SD), beépíthető-e autmatizmus a közbenső eredmény knszlidáció flyamatába. Az következő 20-as kntírszintű biznylatk könyvelhetők itt: HA: Halaszttt adó KC: Tárgyi eszköz közbenső eredmény leírás TF: Tárgyi eszköz felértékelések TK: Tárgyi eszközökön kiszűrt közbenső eredmény BI: Beruházás közbenső eredm. Évközi (évközi invertálás) BV: Beruházás közbenső eredm. Év-végi ER : Eszköz értékesítés K E AP: Apprt K E K2: Vállalat kivnása 20-as szinten Jelenleg csak a knszlidáció ezen szakaszában történik halaszttt adó könyvelése, szintén manuálisan. Az új rendszerrel kapcslatban elvárás a halaszttt adó autmatikus kalkulációja és könyvelése esetlegesen egyéb knszlidációs lépéseknél is. 41 / 254

43 Törzsadat kezelési flyamat A BCS mdul többségében önálló törzsadatkat használ (knszlidálási egység, partneregység, tétel, stb.) így ezek kezelésére külön figyelmet kell frdítani a frrásrendszerbeli (R/3, BI) váltzáskkr, különösen az alább kiemelt esetekben: Mérleg/eredménykimutatás struktúra R/3-beli módsítása Új főkönyvi számlaszám létrehzása (számlakeret szinten) Vállalati váltzás, hierarchia váltzás, divizinális besrlás váltzása A jövőben ezzel kapcslats igény lehetőség szerinti autmatizmusk biztsítása. Zárlás A knszlidáció flyamatának lezárását követően az egyes periódusk zárlása megtörténhet feladatnkénti bntásban, illetve a teljes flyamatra vnatkzóan is. Amennyiben szükséges, a zárlt periódusk újra felnyithatóak. A periódusk zárlása és újra felnyitása jgsultságkkal van lefedve, amelynek megvalósítására a jövőben is szükség lesz. Riprtálás A knszlidáció srán rögzített adatkat kétféleképpen kérhetjük le: A knszlidációs adatk a knszlidációs kckában kerülnek letárlásra. A kckában szereplő értékeket a BCS-ben összegrekrdnak hívjuk. Az összegrekrdk listázása a kcka adatait jeleníti meg, tehát nem csak a BCS-beli könyveléseket, hanem az adatáttöltéseket, egyenleg áthzat eredményét is. A riprtk lehívhatóak az Analyzer prgramban. A riprtk lekérhetőek mind tagvállalati, mind divíziós szinten, illetve igény szerint a knszlidált, vagy az egyedi adatkkal. A mérleg és eredménykimutatás az MVME hierarchia mentén kerül megvalósításra, illetve IFRS beszámlók esetén egy R/3-ban létrehztt alternatív hierarchia mentén. A cashflw riprt knszlidált adatkkal csprt szinten kérhető le. Divizinális szinten a beruházási szállító adat nem áll rendelkezésre. Tagvállalati specifikumk A knszlidációs kör fenti összefglaló táblázatában látható, hgy várhatóan, melyik tagvállalatk lesznek az SAP rendszerben. Az SAP-ba nem kerülő tagvállalatk számára, a beszámló adataik Excel-es betöltésének biztsítása, tvábbá a manuális könyvelések elvégzésének lehetősége szükséges a jövőbeni knszlidációs rendszerben Üzleti fejlesztési igények összefglalása Interfész A SAP R/3, BI, BCS rendszerek között törzs és tranzakcinális adatk tekintetében interfész kapcslat működtetés. A BCS rendszerbe Excel-es betöltési lehetőségek biztsítása. Tagvállalatk számára manuális adatrögzítési és betöltési lehetőség biztsítása. TM1 kapcslat: a jelenlegi BI-TM1 töltés, illetve a jövőbeni TM1-BI visszatöltés fejlesztése Autmatizálási lehetőségek vizsgálata az egyes knszlidációs lépések esetében. 42 / 254

44 Riprtk/betöltők BI alapn a BCS-ben: IFRS egyedi mérleg- és eredmény kimutatás (vállalati, divizinális) IFRS knszlidált mérleg- és eredmény kimutatás (vállalati, divizinális) Magyar egyedi mérleg és eredmény kimutatás (vállalati, divizinális) Magyar knszlidált mérleg- és eredmény kimutatás (vállalati, divizinális) Magyar eredmény kimutatásk tény-tény eltérés mutatószámkkal Magyar eredmény kimutatásk tény-tény eltérések Befejezetlen beruházásk helyesbítésének rögzítése Befejezetlen beruházásk, immateriális javak, tárgyi eszközök - több havi kumulált Magyar Knsz. eredmény (MVME) Magyar Knsz. mérleg (MVME) Magyar Knszlidált Cashflw beszámló Magyar egyedi cashflw beszámló Magyar Knszlidált egyenlegváltó-mérleg, eredménykimutatás Magyar knszlidált főkönyvi kivnat IFRS Knszlidált Cashflw beszámló IFRS Knszlidált egyenlegváltó-mérleg, eredménykimutatás IFRS Knszlidált főkönyvi kivnat Magyar BI-BCS Erkim egyeztető riprt Magyar BI-BCS Mérleg egyeztető riprt IFRS BI-BCS Erkim egyeztető riprt IFRS BI-BCS Mérleg egyeztető riprt Egyenlegváltós MVME hierarchia Eszközsztályk törzsadat riprt Knszlidációs törzsadatk riprt Költséghely törzsadat riprt Mzgásnem törzsadat riprt Prfit center törzsadat riprt PST törzsadat riprt Rendelés törzsadat riprt Számlaszám törzsadat riprt 43 / 254

45 Számlaszám vállalati nézet Vállalat törzsadat riprt Adatrögzítés mutatószámkhz vállalatcsprt és egyedi Kiegészítő melléklet mutatószámai vállalatcsprt és egyedi Költséghelyi terv és bligó Magyar Halmztt mérleg-eredménykimutatás Magyar Eredmény partneres összehas, knsz-hz (összes tagv)kontó Magyar Mérleg partneres öszehasnlítás, knsz-hz(összes) PCA-BCS adatáttöltés ellenőrző IFRS Knszlidált ereménykimutatás és mérleg Magyar Eredmény partneres összgas. (egyedi tagváll.) - BCS Magyar Mérleg partneres összhas. (egyedi tagváll.) BCS Magyar vállalati és knszlidált cashflw adatrögzítés TÉNY 44 / 254

46 3.4 Szállítói / Bejövő számlák kezelése Jövőbeni rendszerrel szemben támaszttt főbb üzleti követelmények, főbb kncepcinális eltérések bemutatása a jelenlegi rendszerhez képest A szállítói (bejövő) számlák kezelésének munkaflyamatát alapvetően az MVM Csprt ügyviteli szlgáltató közpntja, az MVM KONTÓ ZRt. látja el. A Csprt számviteli kézikönyvében meghatárzttak szerint a tagvállalatk bejövő számláit az MVM KONTÓ címére kell küldeni. Az egyes tagvállalatk felelősek azért, hgy a szállítóikat tájékztassák erről. Az MVM KONTÓ-ban kiemelt priritás a bejövői számla feldlgzás hatéknyságának javítása, melynek érdekében a vállalat ptikai karakterfelismerő (OCR) alkalmazás bevezetését kívánja megvalósítani a 6.0-as prjekttel párhuzamsan. A jövőbeli SAP rendszernek integráltan kell működnie az OCR eszközzel, hgy a lehető legmagasabb hatéknyságnövelést lehessen elérni a bejövő számlák autmatizált könyvelésével Az SAP-val lefedendő flyamatk meghatárzása Szállítói számlák kezelése Közpnti üzleti flyamat leírása (csprt template) A szállító számlák kezelésének munkaflyamata a tagvállalatk és az MVM KONTÓ által közösen lebnylíttt feladat. A szállítói ajánlatkérések, az ajánlatk, beszerzési igények, megrendelések, szerződések kezelése, létrehzása, módsítása valamint a megrendelés kezeléssel kapcslats egyéb adminisztratív tevékenységek ellátása a tagvállalatk feladata. A tagvállalat felel az SAP MM rendszerben rögzített keretszerződés, megrendelés adatainak helyességért (megfelelő cikk kiválasztása, szállítói partner megadása, fizetési feltételek megadása, fizetési zárlásk, műszaki teljesítési dátum megadása, helyes ÁFA kód kiválasztása). A tagvállalat feladata a szerződésszerű teljesítést követően a szállítói számla benyújtásáhz szükséges SAP-ban (MM vagy SRM) létrehztt és kinymtattt papíralapú teljesítésigazlás eljuttatása a számlát kiállító szállító részére. A szállító a számlát alapesetben a teljesítésigazlás kíséretében küldi meg az MVM KONTÓ-nak. Utólags teljesítésigazlás kizárólag a Hlding Közpnt által meghatárztt, számla típusk esetében lehetséges. Az MVM KONTÓ ZRt. feladata a szállító által megküldött beérkezett számlát ellenőrizni (beaznsítható-e), érkeztetni, a jelenlegi Iktató prgram és a Számlakereső prgram segítségével iktatni majd az alakilag, tartalmilag befgadtt ellenőrzött - lgisztikai előzménnyel rendelkező számlákat a papír alapú teljesítésigazlás alapján valamint a tagvállalat által SAP MM mdulban rögzített BMR adatk alapján - a számlákat a megrendelésre hivatkzással előzetesen rögzíteni és könyvelni. A lgisztikai előzménnyel nem rendelkező beérkezett számlákat FI mdulban előzetesen rögzíteni, majd a tagvállalat által megküldött, igazlt Számlaigazló és kntírzó lap alapján kntírzni és lekönyvelni. A beérkezett számlák SAP-ba rögzítését, könyvelését megelőzően az MVM KONTÓ ZRt. a következő ellenőrzéseket végzi el: Az Iktatási részleg ellenőrzi, hgy beaznsítható-e a számla. 45 / 254

47 Az adtt tagvállalat szállítói számláinak kezelésére kijelölt számlaellenőr a beérkezett szállítói számlákat alaki, frmai megfelelés szempntból ellenőrzi. MM-es szállítói számla ellenőrzése A számlaellenőr a befgadtt számlák előzetes rögzítését megelőzően ellenőrzi a számla lgisztikai előzményét (SAP-ban rögzített teljesítésigazlás, bevételezés összevetése a számláztt tételekkel). Egyezőség esetén a számla lekönyvelésre kerül. Ha a számla tételei nem egyeznek meg a teljesítésigazlt tételekkel, akkr a számlaellenőr megvizsgálja az eltérés kát, szükség esetén írásban egyeztet a tagvállalattal, és a vizsgálat eredménye szerint jár el. Az előzetesen rögzített MM-es számlák könyvelését követően ellenőrizni kell az autmatikus, rendszer általi zárlásk jgsságát. A kifizetés szempntjából nem érdemleges autmatikus zárláskat fel kell ldani. A közbeszerzés, fedezetkezelés miatti zárlásk esetén az azknak megfelelő flyamatk szerint kell flytatni a számlák tvábbi feldlgzását. FI-s szállítói számla ellenőrzése Alapvetően meghatárztt beszerzési típusk tartzhatnak az FI-s feldlgzású tételek közé. A biznylat előzetes rögzítését követően a számla elektrnikus képe a tagvállalati ügyintézők számára elérhetővé válik a Szlgáltató Közpnt által alkalmaztt iktató rendszer egységes kereső felületén. A kereső felület segítségével a tagvállalat ügyintézője az SAP-s biznylatszám alapján az SAP-ból kinymtattt számlaigazló és kntírzó lapn igazltatja a számlát. Az új rendszerben ezen flyamatt wrkflw megldással kívánjuk kiváltani, melynek részletes leírását a 0 fejezet tartalmazza. A feltételezett wrkflw a számlák teljes életútját leköveti, vagyis a számla érkezésétől egészen a számla könyveléséig, esetleg kifizetéséig terjedne. A wrkflw-nak kezelnie kell az MM és FI ágakat. A flyamatban erős dkumentumtámgatás szükséges, mivel nem csak a számlákat kell kezelni, hanem a visszaküldött számlák esetében a kapcslódó szállítói levelet is. A számlaellenőr feladata az igazlás jgszerűségének ellenőrzése - a tagvállalat által az MVM KONTÓ ZRt. részére megküldött - Jgsultsági adatlap alapján. Wrkflw támgatás esetén jelen flyamat elhagyható. Az FI-s számlák főkönyvi kntírzása a számlaellenőrök feladata. Amennyiben a helyes kntírzáshz tagvállalati infrmáció szükséges, (például: Az egyes juttatásk és elszámlásk szabályai -ban felsrlt számlatípusk esetében), a számlaellenőr feladata a szükséges infrmációk meglétének ellenőrzése. A számlák könyvelésekr ellenőrizni kell, hgy nem történt-e meg a tétel fizetési igénnyel történő kiegyenlítése. A fizetési igénnyel kiegyenlített számlákat zárlni kell fizetés alól, majd lekönyvelés után össze kell pntzni a nyittt tételeket. Wrkflw támgatás esetén jelen flyamatt is kezelni lehet. 46 / 254

48 A Bankkártyával kifizetett számlák feldlgzása srán a számlaellenőr a CsSz-19 Az MVM Csprt Bankkártya-használati szabályzatában, valamint a Szlgáltató közpnt PÜIGU/1/2011. számú Pénzügyi igazgatói utasításában előírt ellenőrzési feladatkat köteles elvégezni. Eltérés esetén az MVM KONTÓ számlaellenőre egyeztet a tagvállalati kapcslattartóval, majd az egyeztetésnek megfelelően elvégzik a szükséges módsításkat. SAP funkciók bemutatása MM-es szállítói számla kezelése A lgisztikai előzménnyel rendelkező számlákat a Szlgáltató Közpnt két lépésben rögzíti és könyveli a MIR7 - Beérkező számla előzetes rögzítése tranzakcióval. E felület biztsítja a számla megrendelésre, szállítólevélre történő hivatkzással, valamint a nem tervezett költségek FI-s tételként való rögzítését és a főkönyvi könyvelését. A tranzakciónak biztsítani kell a jövőben: A rögzítendő adatk közül a műszaki teljesítési dátum, az ÁFA dátum, valamint a szállító igénye alapján az átutaláskr feltüntetendő a számla srszámn felül kért aznsító adatk rögzítési lehetőségét az utóbbi esetben még könyvelés előtt. Amennyiben a rögzítendő számla devizás, abban az esetben a dátumkhz (műszaki teljesítés dátum, ÁFA dátum) kapcslódó árflyam rögzítését illetve megjelenítését, valamint a devizás előleg kezelés és elszámlás törvény szerinti elszámlását. Devizás számlák kapcsán a bankköltség viselésére is szükséges egy mező (EU irányelv alapján ellenőrzött mező). Az MM-es tranzakcióval a számla több részletben történő kifizetéséhez a részösszeg manuális felsztáskönyvelés előtt megldható legyen. Részösszeg felsztásra használható részletfizetéses fizetési feltétel. A beszerzési megrendelések fejadataiban jelenleg nincsenek a benyújttt számlára vnatkzó kötelezően töltendő mezők beállítva, amelyek a számlaellenőrzés szempntjából fnts infrmációkat tartalmazhatnak (teljesítés helye, deviza átváltásra vnatkzó infrmációk, a bázis dátumra vnatkzó infók például: nem kézhezvételtől számíttt a fizetési feltétel, stb.). Ezekre a hiányzó adatkra megldást kell találni. A megrendelésre hivatkztt előzetesen rögzített számla vagy könyvelt számla esetében a rendszer ne engedjen meg a kifuttt megrendeléshez újabb számlát rögzíteni és könyvelni, valamint a könyvelt számla alól ne engedje meg a rendszer kistrnózni az árubevétel, vagy a teljesítés igazlás könyvelését. Az MM-es tömeges standard lekérdezések kevésbé paraméterezhetőségük miatt nem biztsítják egyszerű Excel listázáskat. FI-s szállítói számla kezelése A lgisztikai előzménnyel nem rendelkező számlákat az MVM KONTÓ szintén két lépésben rögzíti és könyveli FV60 - Számla előzetes rögzítése vagy feldlgzása, valamint az FBV0 - Könyvelés/törlés tranzakciókkal. 47 / 254

49 Az FI-s felület csak lgisztikai előzmény nélküli rögzítés és könyvelést enged, valamint nem lehet biznylatfajta módsítást elvégezni, mint az MM-es felületen. Itt törölni kell a biznylatt és újra rögzíteni a megfelelő biznylatfajtával. Az FI-s felületnek szintén biztsítani kell a MM-es számlák kezelése fejezetben leírt számlarögzítésre (műszaki teljesítés dátum, ÁFA dátum, devizás számlák rögzítése, azk előleg elszámlása, egyéb szállítói igények, és részösszeg felsztás) vnatkzó feltételeket. Mindkét mdulban rögzítendő számlák esetében elvárás: az elhatárlásk kezelése, lekérdezése és listázása; a szállító flyószámla alapján a megrendelésekre, keretszerződésekre, történő listázási lehetőségek biztsítása az MM-es adatkkal kiegészítve; a belföldi, külföldi ÁFA feladásk ÁFA dátumra történő egyszerűsített, főkönyvvel egyezőséget biztsító lekérdezések, listázásk. Tekintettel arra, hgy a 6.0 bevezetése mellett a számlák digitalizálása OCR-rel kerül támgatásra, mely OCR-t követően a validált mezők kerülnek át az SAP-ba, így a fenti flyamatkban említett mezők rögzítése, valójában már krábban megtörténik a validáció srán, melyet követően egy SAP wrk item generálódik és tartalmazza a szükséges mező infrmációkat. Tagvállalatai specifikumk A beszerzési tevékenység számlakezelésre vnatkzó egységes flyamatktól eltérő, tagvállalati specifikumk az alábbiak: Gázkereskedelem számlakezelése: A gázkereskedelemhez kapcslódó beszerzési számlakezelési flyamat a standard flyamathz képest az alábbiakban tér el: A beérkezett gázkereskedelmi számlát a tagvállalat által utólag faxn megküldött papíralapú teljesítés igazlás adatai alapján az MVM KONTÓ ZRt. elkészíti az SAPban a megrendelést és a teljesítésigazlást, amelyre hivatkzva a fent leírt módn a számlaellenőr rögzíti, illetve könyveli a számlát. Villamsenergia kereskedelem számlakezelése A villamsenergia kereskedelemhez kapcslódó beszerzési számlakezelési flyamat az alábbiakban tér el: A villamsenergia kereskedelmi tevékenységet flytató tagvállalatk által alkalmaztt kereskedelmi rendszerből (ETRM) interfész kapcslattal biztsíttt az ETRM és SAP rendszer közötti adatáramlás, mellyel a beszerzés számlázandó tételek adatai átkerülnek az ETRM rendszerből az SAP MM rendszerbe. Az MVM Trade ZRt. és az MVM Partner ZRt. esetében (villamsenergia számlák) az MVM KONTÓ ZRt. faxs számlákat is befgad. A rövid fizetési határidő miatt állapdtak meg úgy a tagvállalatk a szállítóikkal, hgy azk a számlát faxn is megküldik, így a számla feldlgzás, ellenőrzés flyamatát előbb el tudják kezdeni. Az ÁFA bevallás elkészítéséig legkésőbb az eredeti számláknak meg kell érkezni a Szlgáltató Közpntba. 48 / 254

50 Nukleáris üzemanyag beszerzés számlakezelése A nukleáris üzemanyag beszerzéshez kapcslódó számlakezelési flyamat az alábbiakban tér el: A Paksi Atmerőmű ZRt. esetében a nukleáris üzemanyag beszerzéshez kapcslódó beszerzési megrendelés készítéséhez rögzíteni szükséges az SAP-ba a szállítmány beérkezésének napján érvényes EUR/USD keresztárflyamt. (MVM KONTÓ rögzíti a Paksi Atmerőmű ZRt.kérése alapján). A nukleáris üzemanyag beszerzéshez kapcslódó számlák könyvelése az SAP MM mdulban történik, de a számlák könyvelésének feltétele a Paksi Atmerőmű illetékese által a Számlaigazló és kntírzó lapn elvégzett igazlás megküldése az MVM KONTÓ-nak. Számlaigazló wrkflw esetén ez az egyik igazlási ág külön lépése kell, hgy legyen. Knszignációs elszámlás számlakezelése A knszignációs beszerzéshez kapcslódó számlakezelési flyamat az alábbiakban tér el: A Paksi Atmerőmű ZRt. esetében a knszignációs beszerzéshez kapcslódó elszámlás az MRKO tranzakcióban történik. Az autmatikus számla létrehzásának előfeltétele, hgy az adtt szállító törzsadatában a fizetési feltétel mezőben szerepeljen adat, és hgy a knszignációs beszerzési infórekrdban szerepeljen adókód. Az autmatikus számla létrehzásakr jelenleg megjelenő töltendő mezők: biznylat dátum; könyvelési dátum; referencia; biznylat fejszöveg. Elvárás a fenti adatkn túlmenően a következő mezők bekapcslása: műszaki teljesítés dátuma; ÁFA dátum; ref.kulcs 3. (vnalkód); (ezeket jelenleg csak biznylat módsításkr lehet feltölteni) a nrmál MM és Fi számlakezelésre vnatkzó elvárásk. Beérkező fizetési felszólításk és késedelmi kamatterhelések kezelése Közpnti üzleti flyamat leírása (csprt template) A szállítói számlákhz kapcslódóan beérkező fizetési felszólításk és késedelmi kamatterhelés kezelése a tagvállalatk és az MVM KONTÓ által közösen bnylíttt feladat. 49 / 254

51 A fizetési felszólítás kezelése az MVM KONTÓ feladata, aznban egyes esetekben érkezhet a szállítótól felszólítás a tagvállalthz is. Ebben az esetben, a tagvállalat feladta értesíteni a szállítót, arról, hgy a számlákat és a hzzá kapcslódó levelezéseket az MVM KONTÓ címére kell megküldeni. A tagvállalat a hzzá beérkezett fizetési felszólítást faxn megküldi az MVM KONTÓ-nak tvábbi ügyintézésre. Az MVM KONTÓ-hz beérkezett fizetési felszólítás iktatásra kerül. A tagvállalat feladata, ha a felszólításban szereplő számla a tagvállaltnál van, akkr elküldi azt az MVM KONTÓ-nak. Amennyiben jgs a számla gndskdik annak haladéktalan igazlásáról, ha nem jgs, akkr intézkedik az MVM KONTÓ felé a visszaküldésről, illetve tájékztatja az elutasítás káról. A fizetési felszólításban szereplő számla nincs az MVM KONTÓ nyilvántartásában, akkr a számlaellenőr egyeztet a tagvállalattal. Amennyiben a tagvállaltnál van a számla az előzőekben leírtak alapján kell eljárni. A számla kézhezvételét követően az MVM KONTÓ ellenőrzi a számla adatkat Például: fizetési határidő vizsgálata, jgs-e a felszólítás. A felszólításban szereplő számla sem az MVM KONTÓ sem a tagvállalat nyilvántartásában nem szerepel, az MVM KONTÓ válaszlevélben tájékztatja a szállítót és bekéri a számlát vagy annak hiteles máslatát. A késedelmi kamatterhelések alapesetben az MVM KONTÓ-hz érkeznek. Amennyiben a késedelmi kamatterhelés a tagvállalthz érkezik a tagvállalat a felszólításkra vnatkzó leírás alapján jár el. A beérkezett késedelmi kamatterhelés iktatásra kerül, majd az MVM KONTÓ megkezdi a késedelmi kamatterhelés jgsságának vizsgálatát. Ha a fizetés nem vlt késedelmes, akkr az MVM KONTÓ a kamatfizetést levélben elutasítja. SAP funkciók bemutatása A beérkezett fizetési felszólításk és késedelmi kamatterhelések ellenőrzése a FBL1N - Tétel megjelenítése/módsítása tranzakcióval történik. A tranzakció segítségével szelektálható adatk alapján, megtörténik a számla jgsságának vagy késedelmességének vizsgálata. Feltárásra kerülnek az kk, mely szerint a számla nem vagy késedelmesen került rendezésre. Ha a számla nem fizethető, akkr az MVM KONTÓ a megfelelő indk alapján értesíti a szállítót. Ha fizethető, akkr rendezi a számlát. A jgs késedelmi a kamatterhelés esetében az MVM KONTÓ ellenőrzi a kamatösszeg helyességét, megvizsgálja a késedelem kát. Miután feltárásra került a késedelmes fizetés ka, az MVM KONTÓ levelet ír a szállítónak a késedelmi kamat elengedése érdekében. Amennyiben a szállító nem engedi el a kivetett kamatt, akkr a tagvállalt jóváhagyását követően az MVM KONTÓ kifizeti és lekönyveli a kamat összeget. Tagvállalatai specifikumk A fizetési felszólításk és késedelmi kamatterhelés kezelési tevékenységére vnatkzó egységes flyamatktól nincsenek eltérő, tagvállalati specifikumk. Jóváírás, utólags terhelés kezelése Közpnti üzleti flyamat leírása (csprt template) A jóváírással, utólags terheléssel kapcslats számlakezelés, és az igazlási flyamat megegyezik a nrmál szállító számlakezeléssel. Jóváírás esetén, ha a jóváírás mennyiségi egységet is érint, akkr az elszámlást az SAP MM mduln keresztül kell vezetni a tagvállalatnak. 50 / 254

52 Ha a tétel nem mennyiséghez kötött, akkr utólags jóváírásként szükséges elszámlni. Ha a raktári kiadás már megtörtént, akkr a jóváírást, utólags terhelést az anyagfelhasználás szerint szükséges elszámlni. Ezt főkönyvi könyvelésként kezeli az MVM KONTÓ. SAP funkciók bemutatása A jóváírással, utólags terheléssel kapcslats számlarögzítés az MM mdulban a MIR7 - Beérkező számla előzetes rögzítése FI mdulban a FV65 - Jóváírás előzetes rögzítése vagy feldlgzása tranzakcióval történik. A tranzakció jellegéből adódik, hgy autmatikusan a KG biznylatfajta ajánlásával kezdődhet a jóváírás rögzítése. Ezt a biznylatfajtát nem használjuk, ezért elvárás, hgy alapesetként az általunk meghatárztt biznylatfajta beállításával más biznylatfajtát ajánljn fel a rendszer. Tagvállalatai specifikumk A jóváírás és az utólags terhelés kezelésére vnatkzó egységes flyamatktól nincsenek eltérő, tagvállalati specifikumk. Szállítói egyenlegközlők kezelése Közpnti üzleti flyamat leírása (csprt template) A szállító egyenlegközlő kezelése flyamat az MVM KONTÓ által bnylíttt feladat. A szállító által megküldött egyenlegközlő és az SAP-ból lehívtt egyenlegközlők tartalmát egyezteti az MVM KONTÓ. Az egyenlegközlők eltérése esetén, amennyiben szükséges a krrekció könyvelése azt a tagvállalat jóváhagyásával lehet elvégezni. A könyvvizsgáló a frdulónapi szállítói frgalm, illetve egyenleglista alapján választja ki és adja meg az egyeztetésbe bevnt szállítók listáját. SAP funkciók bemutatása A szállító által küldött egyenlegközlők frdulónapi adatainak ellenőrzése az SAP-ban a FBL1N - Tétel megjelenítése/módsítása tranzakcióval történik. Jelenleg a könyvvizsgálók által kijelölt szállítók köröztetésére az SAP-ból kinymtattt a Szállító egyenlegközlő fejlesztett tranzakcióval létrehztt egyenlegegyeztető levéllel történik. Hasnló funkció megvalósítása elvárás az új rendszerben. Elvárás, hgy a jövőben: a szállítói köröztetések a számviteli törvénynek megfelelően az SAP-ból standard módn történő kezelése, nymtatása. Az SAP-ba rögzített szállító cím adatk esetében, ha a szállítónak a székhely adatán kívül van levelezési címe, pstafiók címe a szállító köröztetésekr az egyenleg visszaigazló űrlapn a megfelelő címadatkat nymtassa. Biztsítani kell egy szállítóhz többféle címadat rögzítésének lehetőségét. Tagvállalatai specifikumk Az egyenlegközlők kezelésére vnatkzó egységes flyamatktól nincsenek eltérő, tagvállalati specifikumk. 51 / 254

53 Szállítói törzsadat kezelés Közpnti üzleti flyamat leírása (csprt template) A szállítói törzsadat kezelése az MVM KONTÓ által lebnylíttt feladat. Szállítói törzsadatként kell létrehzni minden lyan üzleti partnert, aki a beszerzési flyamatban részt vesz. A tagvállalat feladata ellenőrizni, hgy a szerződés rögzítéséhez, illetve megrendelés készítéséhez létezik-e a rendszerben szállítói törzsadat. Ha nem tartzik az adtt szállítóhz törzsadat, akkr az erre a célra használt nymtatványn kérheti a tagvállalat az MVM KONTÓ törzsadat kezelőnél a törzsadat létrehzását, kiterjesztését. A tagvállalat a szállító törzsadat bővítési igénylőlapt megküldi az MVM KONTÓ közpnti címére. A törzsadat igénylő adatlap használható, létrehzásra, módsításra, illetve zárlásra. Az MVM KONTÓ feladata a közpnti címre beérkezett szállító törzsadat igénylést ellenőrizni abból a szempntból, hgy a tagvállalat minden szükséges adatt megadtt-e az igény kitöltésekr, amennyiben nem, a bejelentő ben értesítést kap az igény javításának szükségességéről. Ha a szállító törzsadat igény kitöltése rendben van, akkr az adatkat ellenőrizni kell a céginfrmáció és a NAV hnlapja alapján, hgy helytállóak-e az adatk. Ezután létrehzásra kerül az adtt szállító általáns, vállalati és beszerzési nézete az SAP-ban. A tagvállalat által igényelt módsítás, zárlás/zárlás felldás, valamint a törléselőjegyzés/törlés előjegyzés felldása szintén a szállító törzsadat igénylő alapján történik. Az MVM KONTÓ a szállító törzsadat igénylőben meghatárztt módsításkat elvégzi, attól függően, hgy milyen típusú infrmációt kell módsítani. Amennyiben a szállító törzsadat igény szerint zárlni kell a szállítót, meg kell győződni arról, hgy van-e nyittt tétel a szállító flyószámláján. Ha van, akkr az MVM KONTÓ egyeztet az igénylővel, és szükség esetén elvégzi az átkönyveléseket a törzsadatk között, hgy elvégezhető legyen a zárlás. Amikr a szállító törzsadat igény szerint az MVM KONTÓ elvégezte a feladatt ben értesítést küld az igénylőnek. A szállító törzskarbantartási feladatk keretében az MVM KONTÓ minden hónapban ellenőrzést végez az SAP szállító törzsadatbázisa és a NAV adatbázisa alapján a NAV által törölt szállítókra. A szállító törzs adatbázisba rögzített adatk alapján a jövőre vnatkzó elvárásk: A duplán létrehzható szállítók kiszűrésére a jelenleg is alkalmaztt adószám és bankszámlaszám mellett bővíteni szükséges IBAN számlaszámra is. A törzsadat-listák minden rögzített adatra paraméterezhetők legyenek, valamint a paraméterezett listák, beszámlók minden esetben Excel frmátumban listázhatók legyenek. Amennyiben ez nem biztsítható, akkr a jelenleg már meglévő fejlesztéseket át kell venni az új rendszerbe, vagy egyéb módn biztsítani kell, hgy a listák MS Excel-be áttölthetőek legyenek. A törzsadat listák minden adata listázható legyen. Az aktív szállítók (nem zárlt) jelenleg fejlesztett lista alapján lekérdezhetők, tvábbra is elvárás a listázásuk. 52 / 254

54 Szükséges egy riprt, melynek segítségével bankszámla számra, illetve IBAN számra kereshetők, illetve listázhatók a szállítók. A törzsadatbázisba rögzített meghatárztt karakterek adatainak megfelelően a listákn is a rögzítettekkel azns adatk jelenjenek meg SAP wrkflw kialakítása a szállítói törzsadatk létrehzásával, módsításával kapcslatban. A teljes flyamatt wrkflw-val kell támgatni, a jelenlegi papír alapú igénylést ki kell váltani elektrnikus megldással. SAP funkciók bemutatása A szállító törzsadat létrehzás, módsítás a közpnti karbantartás XK01 - XK04 tranzakciókkal történik. Ezen kívül a következő fejlesztett tranzakciókat használjuk: Szállítók névsra Szállítók listázása (leggyakrabban használt) Aktív szállítók megjelenítése (NAV törölt adószám ellenőrzésre használt) Aktív szállítók megjelenítése Tagvállalatai specifikumk A szállító törzsadat kezelésre vnatkzó egységes flyamatktól nincsenek eltérő, tagvállalati specifikumk. Szállítói számlák utólags módsítása tagvállalat utasítása alapján Közpnti üzleti flyamat leírása (csprt template) A szállítói számlák utólags módsítása az MVM KONTÓ által kezelt feladat. A lekönyvelt szállítói számla esetében csak néhány adat módsítható (fizetési határidő, fizetési mód, zárlás/zárlás felldás, szövegmezők, hzzárendelés). A rendszer által autmatikus zárral elláttt (például: a közbeszerzések zárlása az erre létrehztt fizetési feltétel használatával) számlák zárlásának ellenőrzése és felldásának végrehajtása a számlaellenőr feladata. A tagvállalat módsítási igényét csak utalványzási jggal rendelkező munkavállalója e- mailben jelezheti az MVM KONTÓ-nak. SAP funkciók bemutatása A lekönyvelt számla utólags módsítását a biznylatmódsítás tranzakcióival lehet elvégezni. Az MVM KONTÓ az utólags módsítást általában az FBL1N - Tétel megjelenítése/módsítása tranzakcióból kiindulva végzi el. Tagvállalatai specifikumk A szállítói számlák utólags módsítására vnatkzó egységes flyamatktól nincsenek eltérő, tagvállalati specifikumk. Számlaigazlási jgsultságkra vnatkzó infrmációk kezelése Közpnti üzleti flyamat leírása (csprt template) A számlaigazlási jgsultságkra vnatkzó infrmációk kezelése az MVM KONTÓ által végzett feladat. Az MVM KONTÓ által kiküldött jgsultsági adatlapn a tagvállalatk aláírva megadják a jgsultsági adatkat az MVM KONTÓ kérésére. 53 / 254

55 Az MVM KONTÓ a tagvállalat által aláírt, visszaküldött adatlapt digitalizálja és a közpnti nyilvántartásban tárlja. Az új jgsultsági adatkról belső tájékztatásként megkapják, az MVM KONTÓ vezetői (igazgatók, részlegvezetők). A részlegvezetők tájékztatják az adtt tagvállalatt könyvelő számlaellenőrt az új jgsultak köréről vagy a váltzáskról, melyek az ügyintéző számára is elérhetők a közpnti nyilvántartásban. SAP funkciók bemutatása A jgsultság vizsgálata jelenleg SAP-n kívül történik. A jövőben a számla-wrkflw bevezetéssel igény merül fel az SAP-ban a jgsultság vizsgálatának követésére (FI-s szállítói számla ellenőrzésre résznél említett wrkflw). Tagvállalatai specifikumk A számlaigazlási jgsultságkra vnatkzó tevékenységben az egységes flyamatktól nincsenek eltérő, tagvállalati specifikumk. Szállító vevő kmpenzáció kezelése Közpnti üzleti flyamat leírása (csprt template) A szállító-vevő kmpenzálás feladatainak és flyamatának leírását a követelménydefiníciós dkumentum vnatkzó fejezete tartalmazza. A vevő-szállító kmpenzálás flyamat az MVM KONTÓ számlázási részleg és a számlaellenőrzési részleg között a kmpenzálás értesítés kiküldése után kettéválik. A számlázási részleg az értesítésről máslatt küld a számlaellenőrzésnek, hgy az értesítés alapján könyvelje le a kmpenzációt. A maradványértékes kmpenzáció esetén a kmpenzálás könyvelése után vissza kell állítani a szállítói tétel eredeti fizetési módját átutalás fizetési módra, valamint ellenőrizni kell, a maradvány összeg fizetési határidejét és azt, hgy nincs-e fizetési zárlás a tételben. SAP funkciók bemutatása A vevők és szállítók kmpenzációját az SAP standard Elszámlás megszüntetése (F-04) vagy Átkönyvelés kiegyenlítéssel (F-30) (F-51) tranzakciókkal lehet lekönyvelni az érintett vevő és szállítói tételek egyedi kiválasztásával. A tételek kiválasztásánál alapesetben a legrégebbi lejárt esedékes nyittt tételeket kell kmpenzálni, tvábbá maradéktétel képzésével van mód egyes számlák részleges kmpenzációjára. A kmpenzációról egyedi kmpenzációs értesítő űrlap készítése követelmény, amely tartalmazza a kmpenzáció dátumát, a kmpenzációba bevnt tételek számlaszámát, összegét. A rendszerből lehívható legyen riprt mely a késedelmes vevői tételek mellett megmutatja, hgy mely tétel esetén lehetséges szállítói kmpenzáció, illetve mely esetben történt ez már meg. Tagvállalatai specifikumk A Szállító-vevő kmpenzálás kezelésére vnatkzó tevékenységben az egységes flyamatktól nincsenek eltérő, tagvállalati specifikumk. 54 / 254

56 Engedményezés, faktrálás, zálgjgi szerződés, skntós megállapdás kezelése Közpnti üzleti flyamat leírása (csprt template) Az engedményezés, faktrálás, zálgjgi szerződés, skntós megállapdás flyamatát a tagvállalat vagy a partner kezdeményezheti. A tagvállalat és a partnere szerződésben vagy megállapdásban rögzítik ennek tényét. Az aláírt szerződés, megállapdás máslatát a tagvállalat számviteli feladatkat ellátó szervezeti egysége tvábbítja az MVM KONTÓ-nak, aki ennek megfelelően beállítja az SAP-ban az eltérő fizetést. SAP funkciók bemutatása Az eltérő fizetés beállítása a biznylatmódsítás tranzakciók bármelyikével lehetséges, általáns gyakrlat szerint az FBL1N - Tétel megjelenítése/módsítása tranzakcióval történik. A szállító flyószámlán az eltérő fizetés fgadó beállítás, mint infrmáció megjeleníthető, de csak az eltérő fizetés fgadó partnerszáma és a bankkapcslatának srszáma. Elvárás a jövőben: a flyószámlán az eltérő fizetés fgadó neve és a bankkapcslata is megjeleníthető legyen, nrmál esetben a szállítók lekönyvelt számláihz rendelt kiválaszttt bankkapcslat is megjeleníthető legyen Tagvállalatai specifikumk Az engedményezés, faktrálás, zálgjgi szerződés, skntós megállapdás flyamat kezelésére vnatkzóan az egységes flyamatktól nincsenek eltérő, tagvállalati specifikumk Üzleti fejlesztési igények összefglalása Általáns igények A villamsenergia kereskedelmi tevékenységet flytató tagvállalatk által alkalmaztt kereskedelmi rendszerből (ETRM) interfész kapcslattal biztsíttt az ETRM és SAP rendszer közötti adatáramlás, mellyel a beszerzés számlázandó tételek adatai átkerülnek az ETRM rendszerből az SAP MM rendszerbe. nullás egységár rögzítésének lehetősége MM rendszerben On-line kapcslat kialakítása, mely ellenőrzi szállítók és vevők (beleértve az egyszeri szállítókat és vevőket is) tényleges létezését cégbírósági és/vagy NAV adatbáziskban (web-service). Új szállító/vevő törzsadat létrehzásakr a rendszer autmatikusan figyelje a vevő/szállító törzsadat állmányt a szállító-vevőkmpenzálás miatt. Mentés előtt ajánlja fel, hgy összeköti a két törzsrekrdt. Az egyszeri szállítók esetében az üzleti partner nevének megjelenítése tvábbra is szükséges, valamint ezekre történő lekérdezések, listázáskra megldást várunk. Különböző számlacsprtk kezelése eltérő mezőbeállításkkal. 55 / 254

57 Elvárás a több címmel (székhely cím, levelezési cím, stb.) rendelkező szállítók összes címének nyilvántartása SAP-ban és a levelezések (egyenlegközlő, stb.) megfelelő címmel való kinymtatása. Elhatárlás autmatikus könyvelése szállítói számlából. Szállítói egyenlegközlő levél nymtatása meghatárztt frmátumban. Devizás utalásk bankköltségének viselési módja a megrendelésben kerül tárlásra (részletes leírás beszerzési részben található). Gndskdni kell arról, hgy a számla megrendelésre való hivatkzással történő könyvelésekr ez az infrmáció átkerüljön a számlába (utasításkulcs), ezáltal az utalás megfelelő paraméterekkel történik. Jelenlegi fejlesztett listák adattartalmának és funkcióinak megfelelő listák előállítása 6.0-ban standard listával, vagy ha az nem nyújt kielégítő megldást, akkr fejlesztéssel. Szállítói flyószámlában (FBL1N) megjeleníthető legyen: kiválaszttt bankkapcslat vagy alternatív fizetésfgadó esetén a fizetésfgadó neve és bankkapcslata. Wrkflw Szállító/vevő törzsadat-kezelési wrkflw Cél a jelenlegi szállító/vevő törzsadat létrehzási, módsítási, zárlási és zárlás felldási flyamat SAP-val történő támgatása. A megldás nem csak egy wrkflw-t tartalmaz, hanem lyan fejlesztett felületet is, melyen keresztül a tagvállalatk az üzleti partnerek törzsadataival kapcslats igényeit rögzíteni tudják. A felülettel kapcslatban minimum elvárás, hgy képes legyen a szállító/vevői törzset integráltan kezelni, vagyis ha az adtt partner szállítóként létre van hzva, akkr a vevői létrehzás srán az adatainak, biznys mezők esetében (név, adószám, stb.) meg kell egyeznie. A felületen biztsítani kell az SAP-ban tárlt értékkészletek alapján történő ellenőrzést, valamint tvábbi ellenőrzéseket is (például: valós bankszámlaszám, stb.). Az üzleti partner törzsadatai felületen történt infrmáció megadással a rendszer autmatikus wrkflw-t indít el. A wrkflw kapcsán lehet szó tagvállalati validálásról (igény jóváhagyása), Szlgáltató közpnt ldali jóváhagyásról és rögzítésről, egyeztetésről vagy elutasításról is. A flyamat jelenleg szabályztt keret között zajlik, a cél az, hgy a jelenlegi papír alapú és es egyeztetéseket az SAP zárt rendszerében bnylítsuk le, nem utlsó srban biztsítva azt, hgy csak a megfelelő személyek legyenek érintve a flyamatban, valamint minden egyes lépés mnitrzhatóvá és visszakereshetővé váljn. Szállítói számlák igazlása wrkflw A szállítói számlák igazlása már nagyn régóta igény a Cégcsprtn belül. Jelenleg is IT megldáskkal támgattt az igazlás, de véleményünk szerint ezen skat lehet még fejleszteni. Az igazlási wrkflw-val kapcslatban nem térünk ki a szállítói számlák érkeztetésére, digitalizálására, OCR-ezésére, stb. feltételezzük, hgy az adatk már az SAP-ban vannak. 56 / 254

58 Jelenlegi hiptézis szerint a szállítói számlák igazlását a jövőben is szét kell választani MM és FI alapkra. MM-es számla esetében az igazlás már a számla beérkezése előtt megtörténik, így ezen biznylatkra csak akkr kell wrkflw-t futtatni, ha a beszerzési megrendelés és a számla között eltérés mutatkzik. Az FI-s számlák tekintetében visznt egy teljes körű igazlási flyamatt kell biztsítani SAP alapn. A wrkflw-nak különböző döntési pntkat kell támgatni, valamint képesnek kell lennie arra, hgy bármikr meg lehessen állapítani, hgy egy adtt számla kinél járt, jár, és mennyi ideje van igazlásn. A fenti igény alapján egy igazlási képernyőt kell az SAP-ban létrehzni, mely a számla adatain kívül a számlaképét is megmutatja az igazlónak. Az igazlás srán biztsítani kell, hgy egymástól függetlenül több szervezet is igazlhassa a számlát, lehessen az igazlást delegálni, esetleg elutasítani hibás igazló vagy hibás számla miatt. A flyamat végén az SAP ellenőrzéseket követően (valós költséghely, teljes összeg igazlásra került, stb.) a Szlgáltató közpnt számlaellenőre validálja az adatkat és a rendszer autmatikusan lekönyveli a számlát, amennyiben minden adat helyes. A könyvelést aznban csak akkr lehet elvégezni, ha az igazlás srán egy másdlags wrkflw ágn a Szlgáltató közpnt egyik számlaellenőre (nem egyezhet meg a biznylat rögzítőjével) a biznylatt leellenőrzi és ezt a tényt a wrkflw-ban jelzi. Ha a számla igazlásról visszajön, és a biznylat még nem került ellenőrzésre, akkr nem lehet könyvelni. Riprtk, infrmációs rendszer Az alábbi Excel frmátumban kinyerhető riprtk szükségesek az előzőeken túl: A számviteli törvény 93. (1) alapján Kieg.melléklet imprt beszerzés kimutatásáhz a lekérdezés listázás biztsítása NYT esedékes elemzés krsító lista részeredményeit is lehessen listázni az összesített adatk bntásának megfelelően Szállítók névsra Szállítók listázása Aktív szállítók megjelenítése (NAV törölt adószám ellenőrzésre használt) Aktív szállítók megjelenítése (Riprtlható, hgy cégenként, számlacsprtnként milyen aktív és zárlt szállítók vannak, valamint a szállítókhz tartzó biznys metaadatk kerülnek megjelenítésre (például: bankszámla)) Szállítói flyószámla lista (FBL3N) kiegészítése jelenleg nem használt mezőkkel (például: kiválaszttt bankkapcslat, alternatív fizetésfgadó adatai, stb.) 57 / 254

59 3.5 Vevői / Kimenő számlák kezelése Jövőbeni rendszerrel szemben támaszttt főbb üzleti követelmények, főbb kncepcinális eltérések bemutatása a jelenlegi rendszerhez képest Az MVM Csprt hazai és nemzetközi tapasztalatk szerinti legjbb értékesítési és számlázási gyakrlat alkalmazásának megvalósítását kívánja megteremteni az SAP 6.0 rendszerrel, kielégítve a Csprt SAP rendszert alkalmazó tagvállalatainak (jelenleg 21 tagvállalat) számlázásra, számlakiállításra vnatkzó igényeit. Ennek hatásaként emelkedő hatéknyságt, valamint csökkenő adatrögzítés mennyiséget vár mind a tagvállalatknál, mind a Pénzügyi- és Számviteli Szlgáltató Közpntban. Általáns üzleti követelmények Általáns elvárás, hgy a kialakítandó rendszer támgassa és biztsítsa a rendszert használó MVM Csprt tagvállalatk számára az értékesítési tevékenységükhöz kapcslódó üzleti flyamatk (vevői ajánlatkérések, ajánlatk, megrendelések, szerződések, teljesítések, kiszámlázásk) flyamats, zavartalan ellátását. Függetlenül, hgy az a tevékenység anyag, szlgáltatás, tárgyi eszköz értékesítés számlázása, vagy villamsenergia kereskedelemmel, gázkereskedelemmel kapcslats tételek számlázása, illetve közvetített szlgáltatásk, térítésmentes átadásk számlázása, valamint nem számlázandó tételekre (például: kártérítés, kötbér) számviteli biznylat kiállítása. A kialakítandó SAP rendszerből kiállíttt számláknak meg kell felelniük a számvitelről szóló évi C. törvény számviteli biznylatra, az általáns frgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény számlára, és a számlával egy tekintet alá eső kiratra valamint a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási aznsításáról, valamint a nyugta átadását biztsító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI.22 ) PM rendelet számítástechnikai eszköz útján előállíttt számlára vnatkzó tartalmi, frmai követelményeknek. A számítástechnikai eszköz útján előállíttt számlák szigrú számadásba vnását és a máslatk alapján a hiánytalan elszámlást az alkalmaztt prgramnak kell biztsítania. A 24/1995.(XI.22) PM rendelet előírása szerint fent részletezett jgszabályknak való megfelelést úgy kell biztsítani, hgy A számla kibcsátójának a számlázó prgram lyan dkumentációjával kell rendelkeznie amely tartalmazza a prgram működésére, használatára vnatkzó részletes leírást, valamint a prgram készítője vagy jgutódja által a számla kibcsátójának címzett íráss nyilatkzatát arról, hgy az maradéktalanul megfelel a vnatkzó jgszabályi hivatkzásknak. A végfelhasználóknak történő villamsenergia és földgáz értékesítéssel kapcslats számláknak meg kell felelniük az energiaadóról szóló évi LXXXVIII. törvény előírásainak, tvábbá a végfelhasználóknak történő villamsenergia értékesítéssel kapcslats számláknak meg kell felelniük a villamsnenergiáról szóló évi LXXXVI. törvény előírásainak. A rendszerrel szemben, a fentieken túl támaszttt alapvető követelmény, hgy az ÁFA törvény szerinti, alábbiakban felsrlt számlatípusk kiállítására alkalmas legyen, a vnatkzó szabályk, törvényi előírásk betartásával: számla gyűjtőszámla 58 / 254

60 számlával egy tekintet alá eső kirat (érvénytelenítő és módsító számla), valamint egyéb számviteli biznylat (terhelő, illetve jóváíró levél). Az ÁFA törvény rendelkezése szerint az idegen nyelven kiállíttt számla esetében az adóigazgatási eljárás keretében leflytattt ellenőrzés srán a számla kibcsátójától megkövetelhető, hgy saját költségére gndskdjn a hiteles magyar nyelvű frdításról. A bevezetésre kerülő rendszerrel szemben elvárás, hgy alkalmas legyen kétnyelvű számla kiállítására, amely a magyar nyelv mellett német vagy angl nyelven is tartalmazza a számla adatait (feliratait). Az idegen pénznemben kiállíttt számlák esetében meg kell felelni az ÁFA törvény szerinti előírásnak, mely szerint a számlán az átháríttt adó összegét frintban is fel kell tüntetni az ÁFA törvény 80. -a szerinti árflyamn számítva. Valamint biztsítsa a rendszer az idegen pénznemben kiállíttt számlák és kaptt előlegek esetén a számviteli törvénynek, illetve az ÁFA törvénynek megfelelő árflyamkn történő könyvelést. A rendszernek biztsítani kell, az előzőekben felsrltakn túl, a következő számviteli biznylatk, számlafajták törvényi előírásknak megfelelő kiállítását: egyenes, illetve frdíttt adózásnak megfelelően kiállíttt számlák, előleg bekérő biznylat, előleg számla, előleg elszámló számla, részszámla, elszámló számla, ÁFA törvény a szerinti számla, térítésmentes teljesítés számlázása (ÁFA áthárításával, illetve ÁFA áthárítása nélkül), engedményt tartalmazó számla kiállítása, nem számlázandó tételekre számlának nem minősülő számviteli biznylat kiállítása, valamint fent felsrlt biznylatk érvénytelenítésére, módsítására (illetve a már módsíttt számlák ismételt módsítására) szlgáló számlával egy tekintet alá eső biznylatk kiállítását is. A kiállíttt számlák feleljenek meg mind a belföldi értékesítés, mind a külföldre történő értékesítések (termékexprt, szlgáltatásexprt) számlázására vnatkzó törvényi követelményeknek. A kiállíttt számlák srszámkisztása vállalatnként meghatárztt srszámtartmány alapján történjék. A számlák srszámzása (srszámtartmánya) nem csak vállalatnként, hanem azn belül - igény szerint - a kiállíttt számla típusa, illetve fajtája szerint is különböző legyen. A vevővel kötött szerződések fizetési feltételei eltérőek. Az új rendszerrel szembeni elvárás, hgy kezelni tudja a különböző fizetési feltételeket (fix fizetési határidejű szerződések, számíttt fizetési határidők (például: számla kiállításától számíttt x. nap/banki nap). Fizetési határidő ne essen munkaszüneti napra/szabadnapra. 59 / 254

61 A Számviteli törvény 93. (1) bek. alapján az év végi mérleg kiegészítő mellékletéhez össze kell állítani egy kimutatást, amely az árbevételeket tevékenységenként, belföldi, külföldi, EU-s és exprt, termék vagy szlgáltatás, illetve a nem belföldieket rszágnkénti megbntásban tartalmazza. Ennek a listának az összeállítását az új rendszernek autmatikusan támgatni kell például riprtálás útján. A Villamsenergia Törvény 147. (1) bekezdés a, b, c pntja alapján a villamsenergia számlákban felszámíttt VET-es pénzeszközök számláinak banki könyvelése után listázhatóak legyenek a kiegyenlített, átvezetendő VET-es tételek összegei. Értékesítési, számlázási flyamatkban keletkező dkumentumk kezelése Az értékesítés, a számlázás srán keletkező SAP biznylatkat, nymtatványkat, valamint nem az SAP rendszerben keletkező, de az adtt gazdasági eseményhez köthető dkumentumkat integrálni szükséges az SAP rendszerbe, hgy azk az értékesítési flyamat bármely szakaszában elérhetőek legyenek a felhasználók számára. Az integráció az alábbi témákra mindenképpen ki kell, hgy terjedjen: Szerződésdkumentum belső köröztetése, dkumentált jóváhagyása verziókövetési eljárással, Tagvállalatk egymás közötti beszerzésében/értékesítésében keletkező dkumentumk összekapcslása (például: szerződések mindkét ldali jóváhagyásának kezelése), Értékesítési ajánlatk kezelésének támgatása Adbe Interactive Frm alkalmazásával, Teljesítés-igazlási dkumentumk csatlása, Kimenő számlák archív tárlása. A dkumentumkezelés implementációja srán elvárás az SAP rendszer által nyújttt standard eszközök, megldásk alkalmazása, hgy a számlázási flyamatban dlgzók közvetlenül az SAP rendszerből elérhessenek minden infrmációt. A kért funkcinalitás célja, hgy a megvalósításnak köszönhetően a számlázás minden lényeges pntja mérhetővé és ellenőrizhetővé váljn. A dkumentumk integrációját minden értékesítést, számlázást flytató vállalatra el kell végezni. ÁFA analitikával kapcslats követelmények A vállalatcsprtnak levnható és nem levnható ÁFA-s tevékenysége is van, ami alapján a kiadásk ÁFA-ját időszaknként aránysítani kell. A kiállításra kerülő összes kimenő számla kerüljön be a rendszerbe, így analitikusan alátámasszák az ÁFA-bevallást. A rendszernek tudnia kell kezelni az imprt ÁFA-t, több vállalatra vnatkzóan is. A rendszernek támgatnia kell az ÁFA önrevízió flyamatát. Az új rendszerrel szemben támaszttt tvábbi követelményünk, hgy a devizás számlák és előlegek teljes körű árflyam elszámlását támgassa. (számvitel szerinti, és ÁFA szerinti árflyam kezelése) 60 / 254

62 A rendszernek tudni kell kezelni azt az esetet, amikr a számviteli törvény szerinti számla könyvelési árflyam eltér az ÁFA könyvelési árflyamtól (tipikusan az ÁFA törvény 58. szerinti számlák). Figyelembe kell venni azt a szabályt, hgy az ÁFA frint értékét a számlán mindig fel kell tüntetni, akkr is, ha a számla idegen pénznemben kerül kiállításra. Ezt a számlán is feltüntetett - ÁFA törvény szerint a számla kelte szerinti választtt, bejelentett (nálunk MNB) árflyammal számlt - ÁFA értéket kell könyvelni, függetlenül attól, hgy a követelést pedig a számla teljesítésnapi (fizikai teljesítés dátuma) választtt árflyamn kell elszámlni. Devizás előleg elszámlása: a szabály lényege, hgy a kaptt előleget úgy kell tekinteni, hgy az tartalmazza az ÁFA összegét is. Az ÁFA frintértékét az ÁFA törvény előírása alapján a jóváírás napi (teljesítéskri) választtt árflyamn kell meghatárzni. Az ÁFA frint összegét ezen az árflyamn számlva kell az előlegszámlán feltüntetni, és ezt kell fizetendő ÁFA-ként könyvelni. A végszámla kiállításakr el kell számlni a kaptt előleggel és figyelembe kell venni azt a szabályt, hgy az előlegre jutó ÁFA összege már rendezésre került, ezért ha az elszámló számla fizetendő végösszege nulla, akkr már nem keletkezik adófizetési kötelezettség. A követelés összegét a fizikai teljesítési dátum árflyamán kell lekönyvelni. Amennyiben a végszámla tartalmaz fizetendő összeget, akkr pedig csak erre jutó ÁFÁ-t kell az elszámló számla szerinti árflyamn (számla típusától függően számla kelte, illetve fizikai teljesítés dátuma) frintsítani. Új kncepcinális elemek a jelen rendszerhez képest A rendszerből kiállíttt számlákra vnatkzó követelmények Az SD mdullal kapcslats dkumentumk (egyenlegközlő, fizetési felszólítás, késedelmi kamatterhelő levél, stb.) esetében lyan új (akár intelligens) űrlapk szükségesek, amelyek az autmatikus brítéklást támgatják (OMR kód és vnalkód használatával). Az űrlapkat úgy kell kialakítani, hgy azknak legyen transzprt független módsíthatósági lehetősége is (például: szöveges rész módsítása statikus, vagy például lyan dinamikus adatk, mint a könyvvizsgáló neve). A rendszer alkalmas legyen lyan számla kiállítására és kezelésére, amelynek tételei eltérő pénzneműek (multicurrency számla) és a követő főkönyvi könyvelés a számlatételekkel megegyező pénznemben történik. Piaci igény, hgy a számlák ÁFA tartalma, illetve egyéb adó tartalma (például: energiaadó összege) valamint lyan, törvény által számlázandó tételek, melyek egységára frintban meghatárztt (például: VET alapján fizetendő pénzeszközök) a számlán frintban jelenjenek meg abban az esetben is, ha a számla egyéb tételei idegen pénznemben szerepelnek. A rendszerben legyen lehetőség az egyedi számlák készítésekr módsítani a saját bank mező értékét, azaz a vevőtörzsből származó adat felülírható legyen és a vevőtörzsben lévő érték maradjn váltzatlan. A villamsenergia - és a gázkereskedelmi számlák esetében a kiállíttt számlán a vevő adatain (név, székhely, pstázási cím) kívül igény a számlafizető nevének és címének feltüntetése. 61 / 254

63 Telephelyenkénti számlázás Elvárás, hgy több telephelyes vevő esetében a rendszer alkalmas legyen a telephelyekre vnatkzó számlamellékletek kiállítására, illetve a mellékletek alapján úgynevezett összesítő számla készítésére. Az összesítő számla az egyes telephelyekre kiállíttt számlamellékletek összesítő adataiból készül. Kerekítés kezelése Az új rendszernek kezelnie kell a több tételes számla, illetve telephelyi számlázás esetén a kerekítésekből adódó (adóalap, illetve számíttt adó összege) eltéréseket. (Az ÁFA kerekítés miatti különbözet feltüntetése a számla összesítő srában). Fizetendő összeget módsító tételek feltüntetése, levezetése a számlán A rendszernek kezelnie kell a kiállíttt számla fizetendő összegét módsító tételeket (adóalapt nem módsító engedmény, visszatartás, kmpenzálás, kötbér stb.), azaz ezeket a számla végösszesen srából le kell vezetnie, így jelenítve meg a számla fizetendő összegét. Engedmények számlázása Elvárás a teljesítéssel egyidjűleg adtt, valamint a számláztt, utólag adtt fix összegű, illetve százaléks engedmények kezelése. Részszámlázás kezelése, elszámló számla kiállítása Elvárás a villamsenergia, illetve a gázkereskedelemhez kapcslódó értékesítés számlázása kapcsán a részszámlázás kezelése, azaz a hóközi, több tételes részszámlá(ka)t, valamint esetleges módsítását a hóvégi elszámló számlában autmatikusan vegye figyelembe a rendszer. Csekk nymtatása A magánszemélyek (általában vlt dlgzók) felé történő számlázásk esetén a fizetés módja csekkes fizetés, mely esetben a számla mellé csekket is kell pstázni. Elvárás a rendszerrel szemben a csekk nymtatásának lehetősége. Bérből történő levnás A dlgzók felé történő számlázásk esetében az ellenérték kifizetése legtöbbször bérből történő levnással valósul meg. Elvárás, hgy a bérlevnásk összegei minden vállalat esetében flyószámlára történő befrgatással könyvelődjenek, és pntzódjanak ki a számla és a fizetési tételek. Számlázásra vnatkzó felhasználói igények Lehetőséget kell teremteni, hgy a vevői rendelés rögzítés srán megtekinthető legyen az árbevétel főkönyvi számlák kiválasztása, hasnlóan ahhz, ahgy az a számlák esetében lehetséges. Tvábbi igény a villamsenergia számlák kapcsán, hgy a kialakítandó számlázási wrkflwban legyen lehetőség a számla előnézetetét megtekinteni még nymtatás előtt a tagvállalatknak. Elektrnikus útn kibcsáttt számla A jelenlegi rendszerből papíralapú számlák kibcsátása történik. A bevezetendő rendszerrel szemben támaszttt követelmény, hgy alkalmas legyen a számlák későbbiekben bevezetendő, elektrnikus útn történő kibcsátására. A jelenlegi bevezetés srán ennek jövőbeli igényét figyelembe kell venni annak érdekében, hgy az elektrnikus számlázásra való áttérés a lehető leghatéknyabban és leggyrsabban történhessen meg. 62 / 254

64 Az elektrnikus útn kibcsáttt számláknak, az implementálásukkr, meg kell felelniük az általáns frgalmi adóról szóló 2007.évi CXXVII.törvény az elektrnikus útn kibcsáttt számlára vnatkzó -, valamint a 24/1995. (XI.22.) PM rendelet az elektrnikus útn kibcsáttt, illetőleg az ilyen alapn rendelkezésre álló számla adóigazgatási aznsításra való alkalmasságának - szabályainak. Elektrnikus aláírás Az új rendszernek biztsítania kell az elektrnikus aláírás kezelését. A SAP rendszerből kiállíttt számláknál már től biztsítani kell a hiteles archiválást elektrnikus aláírással - a másdpéldányk miatt - akkr is, ha az e-számla bevezetésére csak később kerül sr. Csprtn belüli beszerzések/számlázásk kezelése. Intercmpany könyvelés Az MVM Csprt SAP rendszert alkalmazó tagvállalatai között jelentős (értékben és számla darabszámban) is az egymás közötti számlázás. A jelenlegi flyamatk szerint a tagvállalatk közötti számlák kezelése mind vevői/kibcsátói, mind szállítói/befgadói ldaln is úgy történik, mint csprtn kívüli vevő/szállító partner esetében. A tagvállalatk közötti számlázás flyamatában nincsenek autmatizmusk, papír alapú számlák készülnek, melyek végig járják a nrmál számla kibcsátási, illetve bejövő számla feldlgzási flyamatt. Az új rendszernek biztsítani kell a tagvállalatk egymás közötti számlázásainak autmatizálását. Azaz, A szállító vállalatban ne kelljen a vevői értékesítési biznylatt (rendelés, szerződés vagy szállítási terv) manuálisan rögzíteni, az autmatikusan jöjjön létre a beszerzési megrendelés, szerződés alapján. A vevői számla alapján jöjjön létre egy előzetesen rögzített szállítói számla a fgadó megrendelő vállalatban, amely aznban az esetleges vitás kérdések rendezéséig nem könyvelhető. A papír alapú teljesítésigazlás küldésének kiváltásának lehetőségét (például: elektrnikus aláírás megldással). Előlegek kezelése A jelenlegi rendszerben a vevői előlegek kezelése az úgynevezett számlaterv funkcióval valósul meg. A jövőben szükséges a (tétel) kndíció alapú előlegkezelés megvalósítása is a rendszert használó vállalatknál az előlegkezelésre vnatkzó törvényi rendelkezések (ÁFA törvény, számviteli törvény) betartásával frints, illetve idegen pénznemben történő előegfizetés esetére is. Vevői törzsadatk kezelése A vevő törzsadatknak minden a vevői számlázáshz, illetve flyószámlakezeléshez szükséges adatt tartalmaznia kell. A törzsadatk kezelésével kapcslatban ki kell alakítani egy törzsadat kezelési wrkflwt, mely mind a vevői, mind a szállítói törzsadatkat kezeli, az igény felmerülésétől annak lezárásig. A wrkfkw flyamat részletes leírását a 0 fejezet tartalmazza. 63 / 254

65 Vevői hitel menedzsment kezelése A villamsenergia- és a gázkereskedelem területen igény a vevői hitelkeretfigyelés aktiválása. A hitelkeretvizsgálatnak legkésőbb a számlát megelőző vevői biznylatban le kell futnia. Részletfizetéses megállapdásk kezelése Elvárás a reimplementált rendszerrel szemben, hgy a részletfizetést tartalmazó megállapdáskat kezelje. A részletfizetés alatt értve, ahl a felek az ellenérték részletekben történő kiegyenlítésében állapdnak meg (nem részszámlázás!). A kiállíttt számlán fel kell tüntetni (amely egy knkrét teljesítéshez kapcslódik), hgy milyen részletekben és határidővel kell kiegyenlíteni. A számlával kapcslatban tvábbi igény, hgy a rendszer tudja kezelni a határidőn túli követelést is, azaz figyelje az egyes részletek határidőre történő kiegyenlítését és kezelje azt a késedelmi kamat számításánál is. Villamsenergia és gázkereskedelem számlázási megldás leképezésének felülvizsgálata A reimplementáció meg kell vizsgálni, hgy a villamsenergia és gázkereskedelem számlázásakr alkalmaztt jelenlegi megldás (lásd: Tagvállalati specifikumk) milyen módn váltható ki. A vizsgálat srán figyelembe kell venni, hgy a vevői biznylat tételeiben 0 Ft-s egységáras és negatív mennyiség (például: kiegyenlítő energia leszabályzás) értékesítés is szerepelhet. A kiváltás csak lyan megldáskkal lehetséges, amelyek hibátlanul kezelik a 0 Ft-s egységárat és a negatív mennyiséget Az SAP-val lefedendő flyamatk meghatárzása Vevői törzsadatk kezelése Közpnti üzleti flyamat leírása (csprt template) A vevői törzsadat kezelés a tagvállalati törzsadat-módsítási igényre alapzttan az MVM KONTÓ által végzett feladat. A tagvállalat feladata ellenőrizni, hgy a szerződés rögzítéséhez, illetve rendelés készítéséhez létezik-e a rendszerben vevői törzsadat. Ha nem tartzik az adtt vevőhöz törzsadat, akkr az erre a célra használt nymtatványn kérheti a tagvállalat az MVM KONTÓ törzsadat kezelőnél a törzsadat létrehzását, illetve tagvállalati kiterjesztését. A tagvállalat a vevői törzsadat bővítési igénylőlapt megküldi az MVM KONTÓ közpnti e- mail címére. A törzsadat igénylő adatlap használható, létrehzásra, módsításra, zárlásra, illetve zárlás felldásra. Az MVM KONTÓ feladata a közpnti címre beérkezett vevői törzsadat igénylés ellenőrzése abból a szempntból, hgy a tagvállalat minden szükséges adatt megadtt-e az igény kitöltésekr. Amennyiben az igénylés hiánys, a bejelentő értesítést kap az igény javításának szükségességéről. Ha a vevői törzsadat igény kitöltése megfelelő, akkr az adatkat ellenőrizni kell a céginfrmáció és a NAV hnlapja alapján. A leellenőrzött adatk alapján kerül létrehzásra az adtt vevő általáns, vállalati és értékesítési nézete az SAPban. A tagvállalat által igényelt módsítás, zárlás/zárlás felldás, valamint a törléselőjegyzés/törlés előjegyzés felldása szintén a vevői törzsadat igénylőlap alapján történik. 64 / 254

66 Az MVM KONTÓ a vevői törzsadat igénylőben meghatárztt módsításkat attól függően végzi el, hgy milyen típusú infrmációt kell módsítani. Amennyiben a vevői törzsadatt igény a törzsadat zárlására vnatkzik, meg kell győződni arról, hgy van-e nyittt tétel a vevői flyószámláján. Ha van, akkr az MVM KONTÓ egyeztet az igénylővel, és szükség esetén elvégzi az átkönyveléseket a törzsadatk között, hgy elvégezhető legyen a zárlás. Az igény alapján elvégzett törzsadat módsítás végrehajtásáról az MVM KONTÓ ZRt. munkatársa ben értesíti az igénylőt. A vevő törzs adatbázisba rögzített adatk alapján a jövőre vnatkzó elvárásk: A duplán létrehzható vevők kiszűrésére (például: adószám alapján) A törzsadat-listák minden rögzített adatra paraméterezhetők legyenek, valamint a paraméterezett listák, beszámlók minden esetben Excel frmátumban listázhatók legyenek. Amennyiben ez nem biztsítható, akkr a jelenleg már meglévő fejlesztéseket át kell venni az új rendszerbe, vagy egyéb módn biztsítani kell, hgy a listák MS Excel-be áttölthetőek legyenek. Az aktív vevők (nem zárlt) jelenleg fejlesztett lista alapján lekérdezhetők, tvábbra is elvárás a listázásuk. A törzsadatbázisba rögzített meghatárztt karakterek adatainak megfelelően a listákn is a rögzítettekkel azns adatk jelenjenek meg. A vevő törzsadatk kezelésére wrkflw kialakítása szükséges, melynek részletes leírása a szállítói törzsadatk wrkflw leírásánál található. SAP funkciók bemutatása A vevői törzsadatk kezelése standard SAP funkciók alkalmazásával történik. Jelenleg használt fejlesztett lekérdezések a vevői törzsadatkra: Aktív vevők számának lekérdezése Aktív vevő glbális Aktív vevők listázása (vállalatnként) Aktív vevők listázása 2 (cégcsprtra vnatkztatva) Tagvállalati specifikumk A vevői törzsadat kezelésre vnatkzó egységes flyamatktól nincsenek eltérő, tagvállalati specifikumk. Vevő számlák kiállítása Közpnti üzleti flyamat leírása (csprt template) A számlázás jelenlegi flyamata A vevői számlák kiállítása a tagvállalatk és az MVM KONTÓ ZRt. által közösen végzett feladat. A vevői ajánlatkérések, az ajánlatk, a rendelések és a vevői szerződések kezelése, létrehzása, módsítása, valamint a rendeléskezeléssel kapcslats egyéb adminisztratív tevékenységek ellátása a tagvállalatk feladata. 65 / 254

67 Azknál a tagvállalatknál, ahl bevezetésre került a 1. Dkumentumkezelő rendszer (MVM ZRt., Hungarwind Kft, MVM Észak-Budai Fűtőerőmű Kft., VILLKESZ Kft., Atmix Kft., MVM GTER ZRt. MVM KONTÓ ZRt., OVIT ZRt., MVM ERBE ZRt., MVM Partner ZRt., MVM Trade ZRt. a villamsenergia és gázkereskedelem kivételével), az 1. Dkumentumkezelő rendszerben jóváhagytt szerződések a jóváhagyási flyamat utlsó lépéseként az SAP-ban is létrehzásra kerülnek. (Ez a dkumentumkezelő rendszer bevezetése flyamatsan történik a Csprt többi tagvállalatánál is, de nem kerül bevezetésre minden tagvállalatnál /például: MVMI és Paksi Atmerőmű ZRt./). A tagvállalat felel az SAP SD rendszerben rögzített szerződés, rendelés adatainak (kivéve, ahl az MVM KONTÓ ZRt. rögzíti az SD rendelést, lásd tagvállalati specifikumk) helyességért (számlázandó tételek megadása, megfelelő cikk kiválasztása, vevői partner megadása, fizetési feltételek megadása, műszaki teljesítési dátum megadása, helyes ÁFA kód kiválasztása). A tagvállalat feladata, hgy a számla kiállításáhz (benyújtásáhz) szükséges papíralapú teljesítésigazlást eljuttassa a számlát kiállító és a vevő részére pstázó MVM KONTÓ ZRt-hez. Az MVM KONTÓ ZRt. feladata - a tagvállalat által SAP SD mdulban rögzített adatk (SAP SD számlázandó tételek munkaállmányban megjelenő tételek) valamint a tagvállalat által megküldött papír alapú teljesítésigazlás, illetve rendszeres, fix összegű számlák esetében a számlázási feladás (feljegyzés) alapján - a számlák kiállítása, nymtatása és pstázása vevő felé. A számla kiállítása előtt az MVM KONTÓ ZRt. számlázója a következő ellenőrzéseket végzi el: A tagvállalat megfelelő vevői törzsadatra rögzítette-e a szerződést, rendelést. A számla fejszövege tartalmaz-e a szerződésszámra való hivatkzást. A teljesítésigazlásn szereplő infrmációk alapján ellenőrzi, hgy a rögzített anyagszám és azk beállításai megfelelőek-e. (ÁFA-kód, kntírkód). Az SAP-ban rögzített műszaki teljesítési dátum egyezik-e a papír alapú teljesítésigazlásn szereplő dátummal. Az elszámlási időszaks ügyleteknél az elszámlt időszak egyezik-e a teljesítésigazlásn szereplő időszakkal. Fix összegű, előre ütemezett értékesítések esetén (ahl egyedi teljesítési igazlás nem szükséges) az SAP adatai egyeznek-e tagvállalattól kaptt számlázási feladás (táblázat) adataival. SD előleg rendelés feldlgzásának esetén az előleg banki jóváírásának ellenőrzése, egyeztetése a rendeléssel. Devizás értékesítések esetén a teljesítési időpnt árflyama került-e rögzítésre a szállítási tervben, rendelésben, illetve szerződésben. A számla fizetési feltételének ellenőrzése aszerint, hgy az SAP rendelésben rögzített fizetési mód megfelel-e a teljesítésigazlásn, illetve a szerződésben leírtaknak. 66 / 254

68 A rendelésben, szállítási tervben rögzített fej- és tételszövegek egyeznek-e (megfelelnek-e) a teljesítésigazlásn szereplő adatkkal. Eltérés esetén az MVM KONTÓ számlázója egyeztet a tagvállalati kapcslattartóval, majd az egyeztetésnek megfelelően elvégzik a szükséges módsításkat. A teljesítésigazlásnak megfelelően kiállíttt számla a tagvállalat igénye szerinti példányszámban kerül kinymtatásra és megküldésre a vevő részére. A számláztt teljesítések a SAP rendszert használó tagvállalatk tekintetében skrétűek - illetve a főtevékenységüknek megfelelően eltérőek - jellemzően (a teljesség igénye nélkül) az alábbiak: Villamsenergia, illetve gázkereskedelemmel kapcslats értékesítések (nagykereskedelem, illetve végfgyasztók felé történő értékesítés) - MVM Partner ZRt., MVM Trade ZRt. Megtermelt villamsenergia értékesítés PA ZRt., Vértesi Erőmű ZRt., MVM Észak- Budai Fűtőerőmű Kft., BVMT ZRt., GTER ZRt. Rendelkezésre állás BVMT ZRt., GTER ZRt. Fűtőerőmű üzemeltetés GTER ZRt. Frróvíz, illetve hőértékesítés (távhőszlgáltatáshz) PA ZRt., Vértesi Erőmű ZRt., MVM Észak-Budai Fűtőerőmű Kft. Távvezeték építés, felújítás, távközlési hálózat installációja OVIT ZRt. Távközlési hálózat és rendszer üzemeltetés OVIT ZRt. Teherszállítási szlgáltatás OVIT ZRt., ATOMIX Kft. Acélszerkezeti részek gyártása, fémmegmunkálás OVIT ZRt. Javítási, karbantartási szlgáltatásk jellemzően OVIT ZRt., PA ZRt., VILLKESZ Kft., ATOMIX Kft. és egyéb tagvállalatk Mérnöki, tanácsadási szlgáltatásk - jellemzően MVM ERBE ZRt., OVIT ZRt., PA ZRt., Vértesi Erőmű ZRt. Infrmatikai szlgáltatásk, számviteli, pénzügyi szlgáltatásk- MVMI ZRt., MVM KONTÓ ZRt., MVM ZRt. Raktárbérbeadás, raktárzási szlgáltatás, anyagmzgatási szlgáltatás, irattárzási szlgáltatás, helység bérlet PA ZRt., VILLKESZ Kft., ATOMIX Kft. és egyéb tagvállalatk Erőmű bérbeadás MVM ZRt. Anyageladás, tárgyi eszköz értékesítés több tagvállalat Ingatlan bérbeadás Római Iradaház Kft., VILLKESZ Kft., PA ZRt., MVM ZRt. és egyéb tagvállalatk Vasútüzemi pályahasználati szlgáltatás VILLKESZ Kft. 67 / 254

69 Közvetített szlgáltatásk számlázása több tagvállalat Térítésmentes átadásk számlázása több tagvállalat Dlgzók felé történő értékesítések (például: személyszállítási szlgáltatás, ADSL, telefn, utazási költség tvábbszámlázás, anyageladás, hulladék értékesítés stb. jellemzően munkabérből levnva).- több tagvállalat Mérnöki, műszaki szlgáltatás, illetve mérnöki, műszaki tanácsadási szlgáltatás jellemzően MVM ERBE ZRt., OVIT ZRt. Gndnklási tevékenység, Üzemi gndnklás, egyéb üzemeltetési tevékenységek jellemzően VILLKESZ Kft. Nymdaipari szlgáltatás VILLKESZ Kft., OVIT ZRt., PA ZRt. Béreltvnali távközlési szlgáltatás MVM ZRt. Optikai szál szlgáltatás, ptikai szál bérlet MVM ZRt. Személyszállítási szlgáltatás VILLKESZ Kft., ATOMIX Kft. Étel, ital, szálláshely, wellness szlgáltatás, primerköri étkeztetés ATOMIX Kft. Takarítási szlgáltatás ATOMIX Kft. Oktatási, vizsgáztatási szlgáltatás ATOMIX Kft. Védelmi tevékenység, tűzltó és kárelhárítási tevékenység ATOMIX Kft. Fentiekben felsrlt, a cégcsprtra jellemző tevékenységek (termékértékesítések, illetve szlgáltatásnyújtásk) számlázásán felül szükséges az ÁFA törvény szerint nem számlázandó tételek esetében például: kötbér, kártérítés biznylatlására, ezekre a tételekre számlának nem minősülő számviteli biznylat kiállítása. Számlázásk (teljesítések) belföldi, illetve külföldi partnerek felé is történnek (exprtértékesítés) jellemzően az MVM Partner ZRt., MVM Trade ZRt., PA ZRt., illetve az OVIT ZRt. esetében). Vevői előleg kezelésének jelenlegi flyamata Előleg fizetésére vnatkzó megállapdás esetében, - amikr a felek a termék értékesítése, illetve szlgáltatás nyújtására kötött szerződés srán a teljesítést megelőzően pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz frmájában ellenértékbe beszámítható vagyni előny juttatatásában állapdnak meg az előleg fizetése, illetve elszámlása az alábbi flyamat mentén történik: A vevői előlegre vnatkzó megállapdásnak megfelelően a vevő - a tagvállalat által megküldött előlegbekérő alapján (vagy a szerződés alapján a szerződésben rögzítetteknek megfelelően) - átutalja az előleg összegét a tagvállalat által megjelölt bankszámlára. Az ÁFA törvény előírása szerint a jóváírt előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó aránys összegét is tartalmazza, és a fizetendő adót az előleg jóváírásakr kell megállapítani. Ennek megfelelően, illetve az előlegfizetésre vnatkzó egyéb törvényi rendelkezések figyelembe vételével az előleg jóváírásakr ki kell állítani az előlegszámlát és meg kell küldeni a vevő részére. 68 / 254

70 A szerződéses kötelezettség vevő által elfgadtt teljesítése/teljesítései után ki kell állítani a számlát/számlákat, amelyben/amelyekben el kell számlni a fizetett előleggel. A számlázás flyamata a nrmál számlázási flyamatnál leírtak szerint történik, azaz az előleges rendelés, számlázási feladás készítése a tagvállalat, a számlák (előlegszámla, előlegelszámló számla) kiállítása az MVM KONTÓ feladata. Az előleg bekérő levelet a tagvállalat készíti el és küldi ki a vevő részére. SAP funkciók bemutatása Számlázási flyamat Szerződés szerinti számlázás a Dkumentumkezelő és SAP SD rendszerkapcslat esetében: A Dkumentumkezelő rendszerből átadtt szerződés a standard Szerződés létrehzása tranzakcióval wrkflw flyamatban - kerül az SAP SD rendszerbe. Itt kell megadni a számlázandó tétel cikkszámát, tétel szinten a kntírzást (CO rendelést). A vevő, az ÁFA kód, a szerződés első és utlsó napja autmatikusan bekerül a számlázási terv-be. A megrendelés Szerződés módsítása tranzakcióval (követő rendelés létrehzása) jön létre. Tétel szinten a kndíciók fülön kell a számlázandó árat megadni, ezután a számlázási tervben a számlázási peridika megadásával létrejönnek a számlázandó periódusk, amiket zárlni kell, kivéve a számlázandó adtt időszakt. Következő számla rendeléseknél, már csak az adtt számlázandó időszakt kell kinyitni és a fejszöveg részben a tárgyhónapt módsítani. Több tételes számla esetén a tételekhez tartzó számlázási tervekben tételenként - azaz egyenként - kell az időszakkat kinyitni. A szerződés szerinti, a Dkumentumkezelő rendszer és SAP SD rendszerkapcslat nélkül számlázás, illetve a létrehztt szerződés módsítása standard SAP tranzakciókkal történik. A szerződés nélküli, egyedi számlázásk is standard SAP funkciókkal történnek. Számlázásk alapbiznylatai: megkötött szerződésekhez kapcslódó műszaki teljesítésigazlásk ill. SAP biznylatk, egyéb kiszámlázás esetében például: pénztárbiznylat mellékletét képező számlák máslatai, esetenként adás-vételi szerződés máslata (például: gépkcsi. eladás) stb. A vevői számlák kiállítása A tagvállalat által rögzített és zárlás alól felldtt rendelések, szerződések, kiszállításk alapján a számlázandó tételek Számlák MÁ feldlgzása állmányba kerülnek. A számlák létrehzása a standard SAP tranzakciókn keresztül történik. Villamsenergia számlák nymtatása, megjelenítése a többi, nem villamsenergia számláktól eltérő módn (standard SAP tranzakciókkal) több lépésen keresztül történik: egy vagy több bankszámla kiválasztásával, 69 / 254

71 devizás számlák esetén tárgyhavi MNB átlagárflyam, számla kelte napi árflyam, teljesítési dátum szerinti árflyam mezők kitöltésével (ezek az adatk a számlán feltüntetésre kerülnek). A számla nymtatásával egyidejűleg a számlakép máslata bekerül egy PDF állmányba, ahl a tagvállalatk egy erre a célra kialakíttt keresőprgrammal megtekinthetik a saját számláikat. Téves számlakiállítás esetén a standard Sztrnózás tranzakcióval sztrnózható a számla. A számla készítés srán egyidejűleg bekerül az SD mdul VFX3 Zárlt számlák állmányba, ahl a számla könyvelés előtti ellenőrzése és könyvelése történik, illetve az innen történő könyveléssel kerül többek között az FBL5N vevői flyószámlára. Az FD03 Vevő megjelenítés Általáns adatk/fizetési frgalm/saját bank mező tartalmazza a vevőhöz beállíttt bankszámlaszámt. A számla kiállítás srán sk esetben a Treasury Szervezet által megadtt bankszámlaszámk nem egyeznek meg a törzsadatban felvett bankszámlaszámmal, ezért a saját banki adatt a vevőtörzsben módsítani kell. Jelenleg nem alkalmazzuk az autmatikus könyvelést (elválik a számla mentése, nymtatása és könyvelése), ezért ahhz, hgy az FBL5N flyószámlán és a Treasury Szervezet kimutatásaiban a megfelelő bankszámlaszám szerepeljen, utólags módsításra van szükség a számla saját bank mezőjében. Igényként merült fel annak kezelése, hgy a számlán szereplő általunk választtt bankszámlaszám autmatikusan kerüljön az FBL5N flyószámla saját bank mezőjébe. Az FBL5N flyószámlára kerüljön át és legyen utólagsan módsítható a szerződés, rendelés, kiszállítás teljesítési dátum mezőjében szereplő műszaki teljesítési dátum. Igény a kiállíttt számlákn több bankszámlaszám feltüntetésének lehetősége, azaz a számla fizetendő végösszegének megbntása aszerint, hgy mely bankszámlákra kérjük be a számla összegét. A Vevők: egyedi tételek listája vevőnként tartalmazza a számlák srszámát, műszaki teljesítését, ÁFA szerinti teljesítését, fizetési határidejét, összegét devizában és frintban elkülönítve a nyittt tételeket a kiegyenlítettektől. A kiállíttt számlákra vnatkzó infrmációk A jelenlegi rendszerben 4 számla űrlap fajtát használunk, melyek az alábbiak: nem villamsenergia számla, villamsenergia számla, gázszámla, javító biznylat (nem könyvelt biznylat, nem könyvelt számla adat javítására szlgál). A kiállíttt számlák srszámtartmánya vállalatnként különböző, illetve külön srszámtartmánya van az előlegszámláknak, és a javító biznylatknak. A számláztt teljesítésnek megfelelő (egyenes adózású számla, ÁFA törvény 58. -a szerinti számla, frdíttt adózású számla stb.) számla kiállítását az SD adókódk (azk beállításai) vezénylik. 70 / 254

72 Idegen nyelven kiállíttt számlák esetében a számla egy máslati példánya magyar nyelven készül el. A vevői számlázás srán a jelenlegi rendszerben az alábbi ÁFA-kódk (adókódk) használtak: F0 - ÁFA mentes, részletfizetés, határztt idejű elszámlás számla (ÁFA tv 58. F2 - Befizetendő ÁFA 25 % részletfizetés, határztt idejű elszámlás (ÁFA tv.58. ) F3 - Befizetendő ÁFA 5 % részletfizetés, határztt idejű elszámlás (ÁFA tv.58. ) F9 - Befizetendő ÁFA 18 % részletfizetés, határztt idejű elszámlás (ÁFA tv.58. ) F7- VET 147. (a törvény alapján beszedett pénzeszközök számlázásakr, adókörön kívüli tételek) FK - Befizetendő KÁT 25 % részfizetés, határztt idejű elszámlás (ÁFA tv. 58. ) H1 - Frdíttt adózás K0 - EU-s (ÁFA tv bek.) szlgáltatás K2 - Befizetendő ÁFA 25 % K3 - Befizetendő ÁFA 5 % KI - Befizetendő ÁFA 18 % K5 - Közösségen kívüli szlgáltatás K8 - EU-s egyéb szlgáltatás KA - Kimenő ÁFA, adómentes KE - EU-n belüli termékértékesítés KH - EU-n kívüli termékértékesítés KK - ÁFA körön kívüli KM - Adómentes (ÁFA tv. 102,105. ) KY - Befizetendő 23 % hrvát ÁFA (a Hrvátrszágban befizetendő ÁFA könyvelésére) KZ - Befizetendő 10 % hrvát ÁFA (a Hrvátrszágban befizetendő ÁFA könyvelésére) Az alkalmaztt adókódk a hatálys ÁFA törvény, illetve az adóbevallás srainak megfelelően (évente, illetve szükség szerint) felülvizsgálatra kerülnek. Vevői előleg kezelése A vevői előlegek kezelése a külön rendelésfajtával történik. A tagvállalatk az előleg bekérő levelet is a külön rendelésfajtával létrehztt rendelésből nymtatják. 71 / 254

73 A jelenlegi rendszerben a több számlában elszámlt előleg könyvelése manuálisan történik, az elszámló számlák egy újabb rendelésfajtával készülnek. Tagvállalati specifikumk Az értékesítési tevékenységre, számlázásra vnatkzó tagvállalati specifikumk az alábbiak: PA ZRt. Az értékesítési flyamatt a külső vevői megkeresés, illetve az illetékes gazdaszervezet, költséghely felelős értékesítési igényének bejelentésével lehet indítani. A vevői törzsadattár kezelése és karbantartása az erre szaksdtt szervezet feladata és hatásköre. Az igények jóváhagyója a gazdaszervezet, illetve a szakmai szervezet költséghely felelőse. A jóváhagytt értékesítési igény, marketing igény, illetve feljegyzés alapján indul az értékesítési flyamat, mely az alábbi legfntsabb lépésekből állnak: értékesítési ajánlati felhívás összeállítása, vevői versenyeztetési eljárásban kötelező érvényű ajánlat összeállítása, tranzakció kódk: VA21, VA22, VA23. ajánlattevői kör meghatárzása, ajánlati felhívás kiküldése, ajánlatk értékelése, vevő kiválasztása, értékesítési szerződés elkészítése és jóváhagyása, a megkötött szerződések számítógépes nyilvántartása, tranzakció kódk: VA01, VA02, VA03, VA41, VA42, VA43, a szerződés teljesítés nymn követése, reklamációk kezelése, jelentések, elemzések készítése, adatszlgáltatási kötelezettségek teljesítése. Egyedi flyamat elemek: a devizakülföldivel kötendő külkereskedelmi szerződéskötés esetén be kell tartani a tevékenység végzésével kapcslats speciális jgszabálykat, veszélyes áruk és készítmények telephelyen kívüli szállítása a szállítási módnak megfelelő előírásk figyelembe vételével történhet, kettős felhasználású termékek, technlógiák értékesítésének engedélyeztetése, kapcslódó nyilvántartás vezetése. Jelenleg az értékesítési igény nem SAP felületen történik, minden esetben papír alapú flyamat, így a keletkezett biznylatk is papír alapn kerülnek tvábbításra. Az aláírt értékesítési biznylatk szkennelésre kerülnek, és a SAP biznylatkhz, mint üzleti dkumentumk kerülnek csatlásra fejlesztett megldással. Tárlásuk a 2. Dkumentumkezelő rendszerben történik. PART ÉC értékesítési csatrna, nrmál nem közvetített szlgáltatásk esetén: Az értékesítési biznylatban rögzített CO-rendelések a háttérben a cikkszámkhz vannak hzzárendelve. A vevői rendelés rögzítőjének nem kell a CO-rendelést felvennie a kntírzásban, az autmatikusan meghatárzódik. A CO-rendelés számt a PA ZRt. Kntrlling Osztály határzza meg a cikktörzs elemeihez, a hzzárendelés cikktörzs karbantartási feladat. Ennek támgatására egy fejlesztett tranzakció készült. 72 / 254

74 Vállalatközi (Intercmpany) flyamat a PA ZRt. és a paksi telephellyel rendelkező tagvállalatk között: A PA ZRt. raktáraiból történő tagvállalati szükségletek (ATOMIX, OVIT) kielégítése elsősrban autmatikus és knszignációs ellátású anyagkat érintően. A tagvállalati speciális (ZIC) megrendelésre PA ZRt. raktárs kiszállítást generál és erre hivatkzva anyagbiznylatt könyvel. Knszignációs anyagk esetében a raktári kiadást megelőzi az érintett tételek saját készletre történő vétele fejlesztett fglalás generáló prgram segítségével. A raktári anyagkiadás után az PA ZRt. értékesítő az árak egyeztetése után hagyja jóvá a tagvállalati megrendelést, addig arra árubeérkezés nem könyvelhető. Az árkndíciók egységes nyilvántartására (vevő-eladó) fejlesztett prgramk állnak rendelkezésre, melyekkel külső táblázatból egységesen tölthetőek az adatk. MVM Partner ZRt. Gázkereskedelem számlázása A gázkereskedelemhez kapcslódó számlázási flyamat a standard flyamathz képest az alábbiakban tér el: A tagvállalat által megküldött számlamellékletek adatai alapján az MVM KONTÓ ZRt. készíti el az SD rendelést, szerződést, illetve szállítási tervet is, majd állítja ki a vevői számlát. Számlahelyesbítés szükségessége esetén a helyesbítő rendelés készítése is az MVM KONTÓ ZRt. feladata. A gázkereskedelemmel kapcslats számláztt tételek az alábbiak: havi fix rendszerhasználati díjak, frgalmaránys RHD (hóközi részszámla, hónapt követő elszámló számla), földgázdíj+energiaadó (hóközi részszámla, hónapt követően elszámló számla), alulvételezési pótdíj, kiegyensúlyzási pótdíj, nminálás eltérési pótdíj, MSZKSZ tagdíj (elszámló számla tétele, részszámlában nem szerepel), Szagsítási díj (közvetített szlgáltatás, részszámla és elszámló számla tétele). Az elszámló számlákban levezetésre kerülnek a hóközi számlákban kiszámláztt tételek. A kiállíttt számlák esetében mennyiségi, illetve árváltzás miatt gyakri a módsítás (helyesbítés). A vevővel kötött szerződés alapján egyes szerződések esetében a gáz egységára euróban meghatárztt, és a számlázás frintban történik a szerződésben meghatárztt árflyam figyelembe vételével. A szerződésben rögzítetteknek megfelelően, amennyiben a számla kiállításakr alkalmaztt átszámítási árflyam és a számla pénzügyi rendezéskri árflyam meghatárztt +,- %-nál nagybb mértékben eltér, akkr helyesbítő számlát kell kiállítani a pénzügyi rendezéskri árflyammal számlva. 73 / 254

75 A gázkereskedelem számlázásánál jelenleg szállítási terv is használats. Szállítási tervként kezeljük le az lyan megrendeléseket, melyek egy adtt időszakn belül előre rögzített időpntkban és mennyiségekben történő teljesítéseket fglalnak magukba. A szállítási tervbe feltöltött adatk a vevővel kötött szerződésből származnak, melyek magukba fglalják a vevő aznsítóját, a szállítási terv érvényességének kezdetét és végét (azt az időszakt, amelyen belül az összes szerződött tételt leszállítjuk), a fizetési feltételeket és fizetési módt, a szállítandó tétel cikkszámát, célmennyiségét (az összes leszállítandó mennyiséget), szállításának ütemezését (mikr, mennyit szállítk az érvényességi időszakn belül), egységárát, adókódját, az árbevétel CO kntírzását, valamint a biznylat fej- és tételszövegét. A szállítási tervben rögzített adatk munkaállmányban történő megjelenéséhez ki kell szállítani az adtt tételt, vagyis a Kiszállítás létrehzása rendelésre hivatkzással tranzakcióval véglegesítik a rendelést. Itt meg kell adni, hgy melyik szállítási tervből lesz a lehívás, és a szállítási tervben rögzített ütemezés melyik időpntjára (ez lesz a műszaki teljesítés dátuma is). A kiszállítás elmentésével a számlázandó tétel már megjelenik a munkaállmányban. Villamsenergia kereskedelem számlázása A jelenlegi flyamat szerint villamsenergia kereskedelemmel az MVM Partner ZRt., illetve az MVM Trade ZRt.. fglalkzik az alábbiak szerint: Az MVM Trade ZRt. nagykereskedő (ETRM kereskedő rendszert alkalmaz, SAP-ban számláz) MVM Partner ZRt., villamsenergia nagykereskedő (ETRM kereskedő rendszert alkalmaz és SAP-ból számláz), illetve végfgyasztók felé is értékesít (ETRM kereskedő rendszert alkalmaz és LIBRA rendszerből számláz). A villamsenergia kereskedelemhez kapcslódó SAP számlázási flyamat a standard flyamathz képest az alábbiakban tér el: A villamsenergia kereskedelmi tevékenységet flytató tagvállalatk (MVM Trade ZRt., MVM Partner ZRt.) által alkalmaztt kereskedési rendszer (jelenleg alkalmaztt KW3000 ETRM (későbbi: ETRM) és az SAP rendszer között interfész kapcslat biztsítja az ETRM és az SAP rendszer közötti adatáramlást. (SAP-KW3000 interfész kapcslat input txt-vel: értékesítési szervezet, vevő szám, szállítás kezdete dátum, pénznem, esedékesség, szállítás vége dátum, teljesítés dátuma, árflyam, anyagszám, mennyiség, mennyiségi egység, rendelés száma, ütemezett mennyiség, ETRM számla futás és biznylat és tétel aznsító, számla érték, ÁFA összeg, telephely). A fenti flyamat támgatása is szállítási terv alapú. Az MVM Partner ZRt. a végfgyasztók felé történő villamsenergia értékesítés számlázását az SAP rendszerben és azn kívüli rendszerben is végzi (jelenleg LIBRA rendszer). A LIBRA rendszerben készülnek el a kimenő vevői számlák, a flyószámla kezelés is a LIBRA rendszerben történik (késedelmi kamatterhelések, fizetési felszólításk). A rendszer működtetése a tagvállalat feladata. A Libra rendszerben kiállíttt számlák a Csprt közpnti pénzügyi rendszerébe főkönyvi könyvelésként kerülnek átadásra. A villamsenergia kereskedelemmel kapcslats számlázandó tételek jellemzően: 74 / 254

76 Végfgyasztó felé (vevőtől függően havi, utólags számlázás, illetve részszámla tervezett fgyasztás alapján, és elszámló számla): áramdíj, KÁT áramdíj, Energiaadó (egységára törvényben meghatárztt), VET 147. alapján meghatárztt pénzeszközök, kapcslódó ÁFA. Villamsenergia nagykereskedelemben villamsenergia értékesítés (belföldi és külföldi partner felé), kapcslódó ÁFA. Az OVIT ZRt. által kiállíttt üdülési számlák Az OVIT ZRt. esetében az üdülők és a HOTEL-OVIT Keszthely számlái nem az SAP-ban készülnek. Abban az esetben, ha üdülési csekkel történik a kifizetés, a helyszínen kerül sr a számla kiállítására. Egyéb esetben az OVIT ZRt. Közgazdasági Osztály készíti el az üdülők számláit, az OVIT ZRt. külön számlázási rendszerében. Ezek a számlák utólag, FI-s könyveléssel kerülnek az SAP rendszerben vezetette vevői flyószámlákra. a tagvállalat által megküldött számlamáslatk alapján. A számlák SAP-ban történő könyvelése az MVM KONTÓ ZRt. KONTÓ ZRt. feladata. A kiállíttt számlák flyószámla vezetése egyszeri vevőn keresztül történik. Római Irdaház Kft. számlái A Római Irdaház Kft. fő tevékenysége az ingatlan hasznsítás. Bérleti szerződések alapján ingatlan használati díjat, illetve üzemeltetési költséget számláz a bérlők felé a bérelt terület nagyságának (irda, garázs) megfelelően. Az ingatlan használati díj, illetve a szerződésben meghatárztt üzemeltetési költségátalány számlázása szintén havnta történik. Az ingatlan hasznsítással kapcslatban kiállíttt számlák 50-50%-ban EUR és HUF pénzneműek. Vevői fizetések kezelése Közpnti üzleti flyamat leírása (csprt template) A vevői kiegyenlítések könyvelése az elektrnikus bankkivnatk alapján történik. Minden banki munkanap reggel a bankterminálból letöltött kivnatk az SAP rendszerbe történő knvertálást követően kerülnek könyvelésre. A banki részleg végzi a főkönyvi terület könyvelését, az analitikus terület könyvelése a vevői részleg feladata. SAP funkciók bemutatása A napi banki jóváírásk kivezetése a bankkivnatk alapján a FEBA_BANK_STATEMENT Utólags feldlgzás tranzakcióval egyedileg történik. A villamsenergia és gáz értékesítés számláinak napi jelentése a kiegyenlített és kiegyenlítetlen számlákról a bankkivnatk alapján különböző listákból manuálisan készül, szükség lenne a lekérdezés egyszerűsítésére. 75 / 254

77 Vevő kinnlevőségek és késedelmes fizetés kezelése Közpnti üzleti flyamat leírása (csprt template) A vevői kintlévőségek és késedelmes fizetés kezelése a tagvállalatk és az MVM KONTÓ által közösen végzett feladat. Az MVM KONTÓ ZRt. a fizetési határidőn belül ki nem egyenlített számlákról az FBL5N tranzakcióval lekérdezett listát Excel táblába mentve havnta megküldi a tagvállalatknak. A tagvállalat által kiválaszttt tételekre az F150 Felszólításk tranzakcióval készíthető el az I. és II. szintű felszólító levél. A felszólító leveleken az összevezetések, kmpenzálásk, részkifizetések után a számla maradvány tétel aznsítószámaként nem a számlaszám, hanem a kiegyenlítési biznylatszám jelenik meg, ezért szükség lenne nymtatás előtti ellenőrzést követően a vevői beaznsítás érdekében ezeknek a srszám adatknak az átírási lehetőségére vagy az eredeti számlaszám nymtatására. A részletfizetéseket egyszerűen lehessen követni, riprtálni. A több részletben, különböző időpntban kiegyenlített számlák esetében, az összepntzásk miatt elveszik az eredeti biznylat száma, a többszörös maradéktételes összepntzás után keletkezett kiegyenlítési biznylatk nem utalnak sem az eredeti számlára, sem egymásra. Szükség lenne egy felszólító listára, amely egy adtt időszakra megmutatja, hgy kik kaptak felszólítást, kik vannak felszólítási zár alatt. SAP funkciók bemutatása A késedelmi kamatterhelés a standard SAP Késedelmi kamat számítás tranzakcióval történik. A jelenlegi rendszerben egy tagvállalatnál egy vevőhöz egyféle kamatmértéket lehet hzzárendelni, - a kamat mértéke aznban szerződésenként különböző lehet - ennek következtében sk esetben nem lehet a kamatterhelő levelet a rendszerből kiállítani, manuálisan kell azt elkészíteni. Ennek következtében sk esetben nem lehet a rendszerből, csak manuálisan kamatterhelő leveleket elkészíteni. Mert a késedelmi kamat %-s mértéke nem a vevői törzsadat függvénye, hanem rendelés, szerződés, kiszállítás függő. Vevő-szállító kmpenzáció kezelése Közpnti üzleti flyamat leírása (csprt template) Kmpenzáció lehetőségének vizsgálata, megegyezés A kmpenzációról a tagvállalat megállapdhat már a szerződéskötés srán, mely esetben a kmpenzáció lehetősége, illetve ténye már a szerződésben rögzítésre kerül. Tvábbá lehetősége van a vevővel történő utólags kmpenzációs megállapdás megkötésére is. A szerződésgazda a szerződést, megállapdást tvábbítja a számviteli feladatkat ellátó szervezeti egységhez, aki ezt eljuttatja az MVM KONTÓ-nak. Megállapdás tartalmi, frmai ellenőrzése A megállapdást a tagvállalat számviteli feladatkat ellátó szervezeti egység tartalmi és frmai szempntból ellenőrzi, majd tvábbítja azt az MVM KONTÓ-nak. Vevő-szállító kmpenzáció 76 / 254

78 A tagvállalat által kezdeményezett és megküldött szerződések, megállapdásk alapján az MVM KONTÓ végrehajtja a kmpenzáláskat. A megállapdásnak, szerződésnek megfelelően szükség esetén értesítést küld a vevőnek a kmpenzálás végrehajtásáról, illetve lebnylítja a kmpenzálással kapcslats adminisztratív teendőket (számlánkénti kmpenzálási megállapdásk készítése, lebnylítása). Nem igényel tagvállalati kezdeményezést és jóváhagyást a késedelmes tételekkel kapcslats kmpenzáció. Ennek lehetőségét az MVM KONTÓ önállóan vizsgálja és bnylítja. A flyamatban lévő kmpenzáció kezdeményezéséről, illetve az el nem fgadtt kmpenzálási kezdeményezésekről az MVM KONTÓ havi rendszerességgel infrmálja a tagvállalatt a vevői határidőn túli követeléseket tartalmazó Excel táblázatban. A tagvállalat kérheti az MVM KONTÓt arra, hgy egy adtt vevő esetében figyelje a csprtn belüli kmpenzáció lehetőségét. Amennyiben a vevő nem egyenlíti ki számláját és lehetséges a csprtn belüli kmpenzáció, az MVM KONTÓ értesíti az érintett tagvállalatkat és a Hlding Közpntt. A kmpenzáló értesítő levél megírást megelőzően MVM KONTÓ Számlázási részlege egyeztet a számlaellenőrzési részleggel, hgy a kmpenzálásra kiválaszttt szállítói számla bevnható-e a kmpenzálásba. (közbeszerzési zárlás, egyéb zárlás és k miatt) Az elkészült kmpenzálási értesítést az MVM KONTÓ Számlázási részlege elküldi a szállító-vevőnek tudmásulvételre, majd tvábbítja az értesítő levél máslatát a Számlaellenőrzési részlegnek a kmpenzálás könyvelése céljából. SAP funkciók bemutatása A vevők és szállítók kmpenzációját az SAP standard Elszámlás megszüntetése (F-04) vagy Átkönyvelés kiegyenlítéssel (F-30) (F-51) tranzakciókkal lehet lekönyvelni az érintett vevő és szállítói tételek egyedi kiválasztásával. A tételek kiválasztásánál alapesetben a legrégebbi lejárt esedékes nyittt tételeket kell kmpenzálni, tvábbá maradéktétel képzésével van mód egyes számlák részleges kmpenzációjára. A kmpenzációról egyedi kmpenzációs értesítő űrlap készítése követelmény, amely tartalmazza a kmpenzáció dátumát, a kmpenzációba bevnt tételek számlaszámát, összegét. A rendszerből lehívható legyen riprt mely a késedelmes vevői tételek mellett megmutatja, hgy mely tétel esetén lehetséges szállítói kmpenzáció, illetve mely esetben történt ez már meg. Tagvállalati specifikumk A közpnti flyamat az összes tagvállalatra vnatkzik. Vevői egyenlegközlők kezelése Közpnti üzleti flyamat leírása (csprt template) A fejlesztett Vevő egyenlegértesítő tranzakcióval (ZEGYENLEG) készülnek a különböző frmátumú és nyelvezetű egyenlegközlő levelek. Az egyenlegközlő levélen az összevezetések, kmpenzálásk, részkifizetések után a számla maradvány tétel aznsítószámaként nem a számlaszám, hanem a kiegyenlítési biznylatszám jelenik meg. 77 / 254

79 SAP funkciók bemutatása A Vevő egyenlegértesítő tranzakcióval készülnek a különböző frmátumú és nyelvezetű, a könyvvizsgálói frmalevélnek megfelelően kialakíttt frmátumú egyenlegközlő levelek. Az egyenlegközlő levélen az összevezetések, kmpenzálásk, részkifizetések után a számla maradvány tétel aznsítószámaként nem a számlaszám, hanem a kiegyenlítési biznylatszám jelenik meg, ezért szükség lenne nymtatás előtti ellenőrzést követően a vevői beaznsítás érdekében ezeknek a srszám adatknak az átírási lehetőségére. Késedelmi kamat kezelése Közpnti üzleti flyamat leírása (csprt template) A késedelmi kamatterhelés kivéve villamsenergia számlák késedelmes fizetése - az F.2A Késedelmi kamatszámítás tranzakcióval történik. A jelenlegi rendszer nem támgatja a késedelmi kamatterhelések fizetési felszólítását, amire szükség van. A késedelmi kamat levélen az összevezetések, kmpenzálásk, részkifizetések után a számla maradvány tétel aznsítószámaként nem a számlaszám, hanem a kiegyenlítési biznylatszám jelenik meg, ezért szükség lenne nymtatás előtti ellenőrzést követően a vevői beaznsítás érdekében ezeknek a srszám adatknak az átírási lehetőségére. Szükség van egy késedelmi kamat listára, amely egy adtt időszakra megmutatja, hgy kik egyenlítették ki késve a számláikat, milyen kamatmérték és kamatösszeg tartzik az adtt számlákhz, illetve kik kaptak késedelmi kamatterhelő levelet. kiszámíttt, de nem lekönyvelt késedelmi kamatkról lista szükséges. Vevői számlareklamáció kezelése Közpnti üzleti flyamat leírása (csprt template) A számlareklamáció jelenlegi kezelése az MVM KONTÓ ZRt. és a tagvállalat által közösen végzett feladat. Ha a beérkező számlareklamáció teljesítéshez kapcslódik, akkr az MVM KONTÓ ZRt. tvábbítja azt a tagvállalatnak felülvizsgálat céljából. A tagvállalat a felülvizsgálat eredményéről értesíti a Szlgáltató közpntt és amennyiben szükséges, a reklamáció jellegének megfelelően kéri a számla érvénytelenítését, illetve módsítását. Ha a reklamáció jgs, és helyesbítő rendelés létrehzása szükséges, akkr azt a villamsenergia számlák, valamint a gázkereskedelem számlázása kivételével (lásd: tagvállalati specifikumk) az MVM KONTÓ ZRt. számlázási területe készíti el. Amennyiben a reklamáció frmai jellegű (a számla frmai, alaki, tartalmi reklamációjára vnatkzik), a Szlgáltató közpnt megvizsgálja annak jgsságát (szükség szerint egyeztet az érintett tagvállalattal) és jgs reklamáció esetén elvégzi a számla javítását. Amennyiben a reklamáció nem érinti a számla könyvelt adatait, úgynevezett javító biznylat kerül kiállításra. Amennyiben a javítás könyvelt adatkat érint, érvénytelenítő számla és új számla, illetve módsító számla kerül kiállításra. SAP funkciók bemutatása A számlahelyesbítés flyamata Nem villamsenergia számla helyesbítése: A flyamat a vevői rendelés Létrehzás tranzakcióval az RK Számlahelyesbítés kérése rendelésfajtával indul. 78 / 254

80 Ezt követően meg kell adni a helyesbítendő számla srszámát, amivel megnyitható a számlahelyesbítés kérése ablak, amely tartalmazza az eredeti számla tételeit mínuszban, és ugyanazn tételeket módsítható frmában ellentétes előjellel. A helyesbítő rendelésnél lehetőség van új sr vagy srk felvételére is. A rendelés a mentéssel egyidejűleg átkerül a standard Számlák MÁ feldlgzása állmányba, ahnnan a többi számlával azns módn elkészíthető a helyesbítő számla. Villamsenergia számla helyesbítése: A flyamat megegyezik a villamsenergia kereskedelem számlázása pntban leírtakkal. ETRM interfész kapcslattal az adatk bekerülnek a rendelésbe. Kézi feldlgzás esetén a flyamat a vevői rendelés Létrehzás tranzakcióval az RKVE VE számlahelyesbítés kérés rendelésfajta kiválasztásával indul. Ezt követően meg kell adni a helyesbítendő számla srszámát, amivel megnyitható a számlahelyesbítés kérése ablak, amely tartalmazza az eredeti számla tételeit mínuszban, és ugyanazn tételeket módsítható frmában ellentétes előjellel. A helyesbítő rendelésnél lehetőség van új sr vagy srk felvételére is. A rendelés a mentéssel egyidejűleg átkerül a standard Számlák MÁ feldlgzása állmányba, ahnnan a többi számlával azns módn elkészíthető a helyesbítő számla. Egyes esetekben javító számla készül közvetlenül a Számla létrehzás tranzakcióval a külön kialakíttt Számla helyesbítő kirat számlafajta kiválasztásával. A javító számla mentésével egyidejűleg a többi számlától eltérő srszámtartmányú biznylatszámt kap. Mivel ez a számlafajta nem tartalmazhat értékadatkat, így nem kerülhet a Számlák engedélyezése a könyvelésre állmányba. Tagvállalati specifikumk MVM Trade ZRt. Az MVM Trade a villamsenergia számlák érkeztetését és a számlakifgáslás jgkörét nem adta át az MVM KONTÓ-nak. Az MVM KONTÓ nem jgsult tvábbá fizetési felszólítást és késedelmi kamat kérő levelet küldeni a villamsenergia kereskedelmi partnereknek. MVM Partner ZRt, MVM Trade ZRt. Villamsenergia kereskedelmi számlák esetén, amennyiben számlahelyesbítésre van szükség, a helyesbítő rendelés készítése is a tagvállalat feladata Üzleti fejlesztési igények összefglalása Általáns fejlesztési igények Vevői törzsadat lista, mely mutatja, hgy melyik vevő mikr vlt felszólítási zár alatt. Vevői flyószámla lista (FBL5N) kiegészítésre kerüljön tvábbi mezőkkel (például: saját bank, bankszámla, szerződés adatk, stb.) A 6.0 verzióval szemben támaszttt igényünk: a késedelmi kamat %-s mértéke ne a vevői törzsadat, hanem a szerződés, rendelés, kiszállítás része legyen, ami alapján a kamatterhelés az SAP-val kiszámíttatható. Opcinális ajánlatt kérünk rá, határidő: január / 254

81 Csprt template kialakításáhz szükséges jelentős egyedi fejlesztési igények A vevői egyenlegközlők nymtatása előtti ellenőrzést követően a vevői beaznsítás érdekében a számla maradvány tétel aznsítószámk (jelenlegi gyakrlat szerint a kiegyenlítési biznylatszám) átírhatóaknak kell lenniük vagy az eredeti számla aznsítót kell tartalmaznia az egyenlegközlőnek. A vevői felszólító levelek nymtatását megelőzően a vevői beaznsítás érdekében a számla maradvány tétel aznsítószámk (jelenlegi gyakrlat szerint a kiegyenlítési biznylatszám) átírhatóaknak kell lenniük vagy az eredeti számla aznsítót kell tartalmaznia a felszólító levélnek. A Villamsenergia Törvény 147. (1) bekezdés a, b, c pntja alapján kiszámláztt pénzeszközök kiegyenlítésének pénzeszköz fajtánként történő lekérdezhetőségére megldás dlgzandó ki. Kiegészítő infrmáció a fejlesztési igényhez: A kiállíttt számla tartalmazza a jgszabályban felsrlt pénzeszközöket (ÁFA körön kívüli tételek). Ezeket a pénzeszközöket jgszabály szerint a többi pénzeszköztől és egymástól is elkülönítve kell kezelni. Miután a vevőtől nem elvárható, hgy a számla összegét négy külön bankszámlára utalja, ezért a vevők általi kiegyenlítés után (napnta) a pénzeszközök összegeit át kell vezetnünk az ezen célból megnyittt elkülönített bankszámlákra. Ehhez az átvezetéshez kérjük az SAP támgatást azzal, hgy a bankkivnatk lekönyvelése után (a flyószámlán kiegyenlítődnek a tételek) le lehessen listázni pénzeszközönként tételesen és összesítve (HUF-ban), hgy az adtt napn, az adtt kivnatn pénzeszközönként mekkra összeg flyt be (ez alapján készítjük el a bankszámlák közötti átvezetéseket). Fnts, hgy a részfizetést, illetve számlahelyesbítéseket (jóváírás) is kezelni tudja a rendszer. Részfizetésnél jelenleg az a szabály, hgy a részfizetéssel előbb mindig a számla pénzeszköz részét egyenlítjük ki. A jelenleg alkalmaztt szabály váltzhat még a bevezetésig. Fejlesztési igények eltérő tagvállalati működésből OVIT ZRt. Az OVIT ZRt. üdülők és a HOTEL-OVIT Keszthely esetében a számla nem az SAP-ban készül. Abban az esetben, ha üdülési csekkel történik a kifizetés, a helyszínen kerül sr a számla kiállítására. Egyéb esetben az OVIT ZRt. Közgazdasági Osztály készíti el az üdülők számláját, az OVIT ZRt. külön számlázási rendszerében. Ezek a számlák utólag, az MVM KONTÓ által végzett SAP FI-s könyveléssel kerülnek a vevői flyószámlára a tagvállalat által megküldött számlamáslatk alapján. A fenti flyamat támgatására szükséges a beérkezett számlamáslatk szkennelt képeit visszakereshető módn hzzácsatlni a kapcslódó SAP FI könyvelésekhez. 80 / 254

82 Interfészek Libra rendszer Az MVM Partner ZRt. egyik alaptevékenységének (végfelhasználóknak történő villamsenergia értékesítés) számlázására jelenleg Libra rendszert is használ. A csprt közpnti pénzügyi rendszere (SAP) és a Libra rendszer közötti adatáramlásban a következő adatk vesznek részt: ETRM rendszer Wrkflw LibraSAP kapcslat: Libra rendszerben kiállíttt számlák agregált pénzügyi, frgalmi adatai frintban, illetve devizás számlák esetén deviza és frint érték. Késedelmi kamat fizetések. A jövőben az energiamérleghez szükséges infrmációk áttöltését is meg kell ldani a Librából, illetve az azt esetlegesen kiváltó számlázási rendszerből. Az új SAP kncepció is megkövetelhet még tvábbi áttöltendő adatkat (pl: szegmens, prfitcenter) A villamsenergia kereskedelmi tevékenységet flytató tagvállalatk által alkalmaztt kereskedelmi rendszerrel (ETRM) interfész kapcslat biztsítása az ETRM és SAP rendszer közötti adatáramlás megvalósításával. ETRM SAP kapcslat: értékesítési szervezet, vevő szám, pénznem, esedékesség, teljesítés dátuma, árflyam, anyagszám (anyagcikk), mennyiség, mennyiségi egység, rendelés száma, számla érték, ÁFA összeg és a fent már leírt tvábbi értékek. Ez az infrmáció szükséges az energiamérleg értékesítési adatainak összeállításáhz. SAP ETRM kapcslat: SAP-ban létrejött értékesítési biznylatk fej és tétel aznsítói (szerződés, rendelés, számla, stb. ), összeg és dátum adatk. Vevői törzsadat-kezelési wrkflw A vevői törzsadatk kezelésére wrkflw kialakítása szükséges, melynek funkcinalitása megegyezik a szállítói törzsadat-kezelési wrkflw-nál leírtakkal. Számlázási wrkflw Jelenleg a villamsenergia és nem villamsenergia számlázás szabályztt keretek között zajlik, aznban a szabályzttságt és a flyamatsságt IT megldás (főleg a nymnkövethetőséget) minimálisan támgatja. Célunk az, hgy a teljes számlázási flyamat egészen nnantól, hgy a szerződés aláírásra került, egészen addig, hgy a számla kinymtatása és iktatásra átadása megtörtént mnitrzható legyen. Fentiek értelmében kapcslatt kell biztsítani az SD szerződések és/vagy SD rendelések és a ténylegesen aláírt szerződések között. Amint egy szerződés aláírásra került a rendszernek el kell indítani egy SD wrkflwt, ami alapján SD szerződést és/vagy SD rendelést hz létre a tagvállalat. 81 / 254

83 A számlázás alapján biztsító SAP biznylat létrehzását követően a rendszernek biztsítani kell azt, hgy a felhasználó a szükséges dkumentumkat (teljesítésigazlás, adás-vételi jegy, stb.) csatlni tudja a biznylathz és majd ezt követően a wrkflwba át tudja adni a tételt számlázásra. Az átadtt tétellel kapcslatban a Szlgáltató közpnt a számlát létrehzza, mely létrehzás után lehetőség van tagvállalati validálásra is (villamsenergia számláknál igény). A validált számla után pedig autmatikus nymtatás és flyamat lezárás Az előzőek alapján kijelenthető, hgy a teljes számlázási flyamatt kell wrkflw megldással támgatni, függetlenül attól, hgy e-számla bevezetésre kerül-e a cégcsprtn belül. Általáns fejlesztési igények A PART ÉC értékesítési csatrna, nrmál nem közvetített szlgáltatásk esetén A cikkekhez előzetesen rögzített CO-rendelést autmatikusan ki kell lvasni a karbantartó táblából (ld. Cikktörzs) és a vevői rendelések kntírzási blkkjában kell elhelyezni. Az így kntírztt vevői rendelésekben a kntírzás manuális módsítása nem lehetséges. MVM Csprt tagvállalatai közötti számlázás kezelésének autmatizálása Az új rendszerben ki kell alakítani a tagvállalatk egymás közötti számlázásainak autmatizálását. Azaz, A szállító vállalatban ne kelljen a vevői értékesítési biznylatt (rendelés, szerződés vagy szállítási terv) manuálisan rögzíteni, az autmatikusan jöjjön létre a beszerzési megrendelés, szerződés alapján. A vevői számla alapján jöjjön létre egy előzetesen rögzített szállítói számla a fgadó megrendelő vállalatban, amely aznban az esetleges vitás kérdések rendezéséig nem könyvelhető. A papír alapú teljesítésigazlás küldésének kiváltásának lehetőségét (például: elektrnikus aláírás megldással). Értékesítési, számlázási flyamatkban keletkező dkumentumk kezelése Az értékesítés, a számlázás srán keletkező SAP biznylatkat, nymtatványkat, valamint nem az SAP rendszerben keletkező, de az adtt gazdasági eseményhez köthető dkumentumkat integrálni szükséges az SAP rendszerbe, hgy azk az értékesítési flyamat bármely szakaszában elérhetőek legyenek a felhasználók számára. Az integráció az alábbi témákra mindenképpen ki kell, hgy terjedjen: Szerződésdkumentum belső köröztetése, dkumentált jóváhagyása verziókövetési eljárással, Tagvállalatk egymás közötti beszerzésében/értékesítésében keletkező dkumentumk összekapcslása (például: szerződések mindkét ldali jóváhagyásának kezelése). Libra és ETRM interfészek A két interfész átalakítása szükséges tételes, vevői számlánként, adatátadásra a jelenlegi agregált kapcslatról. 82 / 254

84 Riprtk (tranzakciós rendszerből) Standard riprtk (figyelembe véve az egyedi fejlesztéseket). A rendszerből lehívható legyen riprt, mely a késedelmes vevői tételek mellett megmutatja, hgy mely tétel esetén lehetséges szállítói kmpenzáció, illetve melyes esetben történt ez már meg. A jelenlegi SAP rendszerben készült egy fejlesztett riprt, amely a kiállíttt számlák különböző szempntk (szűrési feltételek) szerinti lehívására szlgál. Az új SAP rendszerrel szemben támaszttt követelmény, hgy biztsítsn hasnló riprtlási lehetőséget. A jelenlegi rendszerben egy fejlesztett riprt a kiállíttt számlák listázását teszi lehetővé. A riprt megjelöli a strnóztt és strnó tételeket. A reimplementált rendszerben az értékesítési flyamatk nymn követésére megvalósítandóak a következő lekérdezések, MS Excelbe való letölthetőséggel: Értékesítési biznylatk (ajánlat, szerződés, rendelés, kiszállítás, számla) listázása adtt időszakra, típusra, biznylatfajtára, főbb adattartalmukkal, Vállalatközi (Intercmpany) kiszállításk megjelenítése előzmény és követőbiznylatkkal adtt időszakra, típusra, Értékesítési biznylatk tömeges biznylatáramlásának listázása, azaz egy biznylatból kiindulva annak előzményét, illetve követőbiznylatainak megjelenítése, Értékesítési biznylatk mellékleteinek listázása: mely biznylathz kapcslódik csatlt dkumentum a 2. Dkumentumkezelő rendszerben és mi a csatlt dkumentum típusa (nem kell közvetlen dkumentumelérést biztsítani a listából), Értékesítési árbevétel adatk lekérdezhetősége az alábbi szempntk szerint: rendelési szám/vevő/összes vevő, teljesítés időpnt/vevő/összes vevő, SZJ és VTSZ szerinti bntásban, PST számnként, Értékesítési szerződések listája a kapcslódó vevői rendelésekkel PST számnként és a teljesítés várható időpntjára, A még ki nem számláztt vevői rendelések listája a várható számlázandó érték megállapítására. Az intercmpany flyamat támgatására egy prgram készítendő, amely az értékesített anyagk utlsó tényleges beszerzési árát mutatja meg az adtt tagvállalatn belül. A prgramban lehetőséget kell biztsítani arra, hgy a kiválaszttt anyag(k)ra megjelenített utlsó beszerzési ár lementődjön, mint értékesítési alapár. Kialakítandó egy felszólító lista, amely egy adtt időszakra megmutatja, hgy kik kaptak felszólítást, kik vannak felszólítási zár alatt, tvább histrikusan megmutatja, hgy a partner(ek) mikr vlt felszólítási zár alatt. A vevői egyedi tételek listában (FBL5N) a saját bank mező tartalma ne a vevőtörzsben lévő saját bank bankszámlaszámát vegye fel, hanem a tételhez tartzó számlában szereplő saját bank bankszámlaszámát. A számla kiállítás srán több esetben a Treasury Szervezet által megadtt bankszámlaszámk eltérőek a törzsadatban felvett bankszámlaszámtól. Tvábbá kerüljön át és legyen utólagsan módsítható a szerződés, rendelés, kiszállítás teljesítési dátum mezőjében szereplő műszaki teljesítési dátum. 83 / 254

85 Szükség van egy késedelmi kamat listára, amely egy adtt időszakra megmutatja, hgy mely partnerek egyenlítették ki késve a számláikat, milyen kamatmérték és kamatösszeg tartzik az adtt számlákhz, illetve kik kaptak késedelmi kamatterhelő levelet. Könyvvizsgálathz, mérlegkészítéshez gyakran használats listák: S_ALR_ Nyittt vevői tételek listája S_ALR_ Vevőegyenlegek saját pénznemben, Igény a listán (és valamennyi vevői analitika listán) a vevő teljes nevének kiírása is. S_ALR_ Nyittt előlegek listázása határnapn Mérlegkészítéshez szükséges határidőn túli krsító lista a S_ALR_ NYTelemzés vevőknél a késedelmes tételek egyenlege alapján. 84 / 254

86 Főkönyv Vevőszám Érték-vesztés felett összesen 2011.xx.yy-ig összesen SAP Implementáció Minta táblázat: Késedelmes napk száma, összege (Ft) Lejárt Kiegyenlítés Le nem járt kintlévőség Nyittt tételek egyenlege le nem jártak Össze Összesen sen Az Szt. 93. (1) bek. alapján az év végi mérleg kiegészítő mellékletéhez össze kell állítani egy lyan kimutatást, ami az árbevételeket tevékenységenként, belföldi, külföldi, EU-s és exprt, termék vagy szlgáltatás, illetve a nem belföldieket rszágnkénti megbntásban tartalmazza. 85 / 254

87 3.6 Financial Supply Chain Management / Treasury Jövőbeni rendszerrel szemben támaszttt főbb üzleti követelmények, főbb kncepcinális eltérések bemutatása a jelenlegi rendszerhez képest Treasury tevékenység: Az MVM Csprtn belül szűkebb értelemben vett treasury tevékenységet az MVM KONTÓ treasury részlege, valamint az MVM Közpnti treasury végez. Az MVM Csprt többi tagvállalata által végzett treasury jellegű tevékenységek jelen flyamatkkal lefedhetők. Következőkben ismertetjük a Treasury keretein belül végzett tevékenységeket, SAP követelményeket, valamint elváráskat az új rendszerrel kapcslatban. Üzleti partner törzsadat kezelés SAP-val lefedendő flyamat. A jelenlegi rendszer standard funkcinalitásának tvábbvitele szükséges SAP 6.0-ba. Likviditás-menedzsment Heti likviditási terv SAP-val lefedendő flyamat. Adattárház használatának igénye mutatkzik MVM Közpnti Treasury részéről. Üzleti fejlesztést igényel, különös figyelmet frdítva a július 1-jével bekövetkező váltzáskra (pénzfrgalm lebnylításáról szóló 18/2009. (VIII. 6.) MNB rendeletet módsító 15/2010. (X.12) MNB rendelet). A heti likviditási terv időtávja egy hét. Adtt tagvállalatra, valamint devizanemre vnatkzó csprtn belüli/kívüli bevételeket és kiadáskat szemléltet banknkénti bntásban, bankszámlák nyitó/záró egyenlegének megfeleltetése mellett. A tervjelentés végén található egy banki összegzés mindezekre vnatkzóan. Heti likviditási terv Excel frmátuma (adattárház által megjelenítendő): 86 / 254

88 Tagvállalat neve Adatk M Ft-ban Dátum Nyitó pzíció Csprtn belül Bevételek Csprtn kívül Csprtn belül Kiadásk Csprtn kívül Záró pzíció BNP Budapest Bank Rt A likviditási tervvel párhuzamsan készül az előző hetet feldlgzó tényjelentés, mely adtt tagvállalatra, valamint devizanemre vnatkzóan riprtlja a csprtn belüli/kívüli bevételeket és kiadáskat banknkénti bntásban, a bankszámlák nyitó/záró egyenlegek szemléltetése mellett. A tényjelentés végén található egy banki összegzés mindezekre vnatkzóan. Heti likviditási tervhez kapcslódó tényjelentés Excel frmátuma (adattárház által megjelenítendő): 87 / 254

89 Tagvállalat neve Adatk M Ft-ban Dátum Nyitó pzíció Csprtn belül Bevételek Csprtn kívül Csprtn belül Kiadásk Csprtn kívül Záró pzíció BNP Budapest Bank Rt Összesen Az adattárházi megjelenítéseknek (vnatkzik a terv és tényjelentésre egyaránt) feltétele, hgy banknként bővíthető, illetve szűkíthető legyen. Fejlesztendő SAP tranzakciók: TERVDISZPO: Szükséges egy kiválasztási felület, mely többek között az alábbi szelekciókat tartalmazná: tagvállalat neve bank/bankszámla diszpnált pénznem megjelenítés pénzneme napi dátum 88 / 254

90 árflyam típusa feldlgzás (értéknap/fedezet szerint) megjelenítés (munkanap/naptári nap) kivnat paraméterezés (mentés, betöltés lehetősége) Szelekciót követően többek között a következő tartalmi megjelenítés szükséges: banki nyitó egyenlegek csprtn belüli bevételek csprtn kívüli bevételek bevételek összesen csprtn belüli kiadásk csprtn kívüli kiadásk kiadásk összesen útn lévő tételek banki záró egyenlegek zárlt tételek cash-pl, rulírzó és egyéb hitelkeretek A tartalmi megjelenítés srán jól elkülöníthetőnek kell lennie a szállítói/vevői tételeknek, előlegeknek, előzetesen rögzített tételeknek, fizetési igényeknek, treasury ügyleteknek, stb. Fnts tvábbá, hgy egy adtt utalás bankn kívülre, illetve belülre történik, így ennek megjelenítése is szükséges. A riprt által használt standard SAP bjektumk: diszpószint diszpócsprt diszpódátum / esedékességi dátum fizetési mód kiegészítés (bankn kívüli, vagy belüli az adtt tétel) Az alább részletezett igények, melyek a jelenleg használt riprt kiváltását, új riprt fejlesztését teszik szükségessé: devizás tételek diszpnálása a devizás tételek kezelése banknként, vállalatnként és devizanemenként is eltérő lehet; a saját bankra történő szelektálás egy adtt főkönyvre/bankszámlára történjen; egyszerű kezelés/riprtlás: közvetlen aláfúrás ; a lejárt, valamilyen kból még nem könyvelt tételek elkülönítése a tárgynapi frgalmtól; egyes bankk nem értéknaps banki kivnatt állítanak elő, vagyis a bankkivnat nem értéknapra (értéknap=terhelés/jóváírás napja) készül, hanem adtt napn bankba küldött tételek szerepelnek rajta. Mivel a banki könyvelés alapja a bankkivnat, így azn tételekre figyelni kell, amelyek értéknap szerint még nem esedékesek (mivel a bankk nem váltztatnak az általuk előállíttt kivnatkn, így a diszpót nekünk kell megfeleltetni az igényekhez); 89 / 254

91 minden esetben szükséges a biznylat szintig történő lefúrás (például: útn lévő tételek esetében); tervszámk (például: várható ÁFA kifizetések) bevitelének megfelelő kezelése időszaks/ismétlődő tervadatk bevitele (például: minden hónap 20-án szerepeljenek ÁFA adatk), devizaszünnapk kezelése: a devizaszünnapk egy háttértáblában beállíthatóak legyenek, melynek megfelelően a diszpó adtt devizaszünnapra vnatkzó devizát nem jelenítene meg; a kifizetés megelőző, vagy követő banki munkanap alatt kerülne megjelenítésre, hitelkeretek összevnt kezelése: a cash-pl-ban szereplő tagvállalatk összevnt hitelkerettel rendelkeznek, mely több esetben kötetlen; igény lenne a rugalmas figyelés/lekövetés, vagyis a rendelkezésre álló hitelkeret az egyes tagvállalatk által felhasznált kerettel csökkenne. TENYDISZPO Szükséges egy kiválasztási felület, mely többek között az alábbi szelekciókat tartalmazná: tagvállalat neve bank/bankszámla diszpnált pénznem megjelenítés pénzneme napi dátum árflyam típusa feldlgzás (értéknap/fedezet szerint) megjelenítés (munkanap/naptári nap) vnal paraméterezés (mentés, betöltés lehetősége) Szelekciót követően többek között a következő tartalmi megjelenítés szükséges: banki nyitó egyenlegek csprtn belüli bevételek csprtn kívüli bevételek bevételek összesen csprtn belüli kiadásk csprtn kívüli kiadásk kiadásk összesen beaznsítatlan tételek banki záró egyenlegek cash-pl, rulírzó és egyéb hitelkeretek A tartalmi megjelenítés srán jól elkülöníthetőnek kell lennie a szállítói/vevői tételeknek, fizetési igényeknek, treasury ügyleteknek, stb. Tvábbi igény a riprttal kapcslatban a bankszámlánkénti lehívás lehetőség (jelenleg adtt tagvállalat adtt bankjának összes bankszámláját megjeleníti). 90 / 254

92 A fejlesztésnek (TERVDISZPO, TÉNYDISZPO) biztsítani kell a frints és devizás tételek megfelelő riprtlását, rugalmas, többdimenziós (tagvállalatra, bankra, devizanemre, fizetési módra, stb. leképezhető) háttérbeállításk alkalmazását. A két SAP riprt (TERVDISZPO, TÉNYDISZPO), valamint az adattárház által megjelenítendő terv és tényjelentés külön kezelendő. Kéthavi likviditási terv: SAP-val lefedendő flyamat. Adattárház használatának igénye mutatkzik MVM Közpnti Treasury részéről. Üzleti fejlesztést igényel, különös figyelmet frdítva a július 1-jével bekövetkező váltzáskra (pénzfrgalm lebnylításáról szóló 18/2009. (VIII. 6.) MNB rendeletet módsító 15/2010. (X.12) MNB rendelet). Fejlesztés része a heti likviditás tervben megjelölt riprt igénnyel együttesen kezelendő. A heti likviditás tervnél a fejlesztendő riprttal kapcslats igények meghatárzásra kerültek. A heti és kéthavi likviditási tervre egyaránt használható az előző pntban részletezett TERVDISZPO riprt, a fejlesztés együttesen kezelendő a 2.1-es pnttal. A tervjelentés adtt tagvállalatra vnatkzóan, 8 hetes bntásban tartalmazza a csprtn belüli/kívüli bevételeket és kiadáskat összevnt banki nyitó/záró egyenlegek megjelenítése mellett. Kéthavi likviditási terv Excel váltzata (adattárház által megjelenítendő): 91 / 254

93 Tagvállalat neve 8 hetes likviditás összesítő Készült én Adatk M Ft-ban Dátum Nyitó pzíció Bevételek Kiadásk Záró pzíció Belüli Kívüli Belüli Kívüli Összesen: 92 / 254

94 A fejlesztésnek biztsítani kell a frints és devizás tételek megfelelő riprtlását, rugalmas háttérbeállításk alkalmazását. Cash-pl üzemeltetés és rövid távú likviditás előrejelzés SAP ldali lefedés részben szükséges (adattárházi megjelenítés miatt). Adattárház használatának igénye mutatkzik MVM Közpnti Treasury részéről. SAP üzleti fejlesztést (SAP riprtfejlesztést) nem igényel. Az előrejelzésben szereplő adatk nagy része a 2.1., valamint 2.2. pntban említett üzleti fejlesztéssel leriprtlható. Adattárház által megjelenítendő adatk: az egyes srk a cash-pl-s bankszámlákra vnatkzó frgalmat taglalják az szlpkban szerepel: a vevő/szállító frgalm tagvállalati lebntásban, jól elkülöníthető módn (látszódjn, ki-kinek fizet) különböző jgcímre vnatkzó bevételek/kiadásk villamsenergia bevételek/kiadásk gázkereskedelemre vnatkzó bevételek/kiadásk bértömeg adók járulékk hitelek/kölcsönök nem MVM KONTÓ által kezelt, de cash-pl-s vállalatk frgalma devizavásárlással kapcslats ügyletek tagvállalati specifikumk sztalék fizetések krrekciók egyéb. Az adattárházas megjelenítéssel/szerkesztéssel kapcslats tvábbi feltételek: struktúrája bármikr, könnyedén, gyrsan alakítható legyen (hasnló elgndlás alapján, mintha egy új srt, szlpt szeretnék felvinni) új jgcímre leképzett frgalm bármikr beilleszthető legyen SAP-ból átvett adatk bármikr átírhatóak legyen (például: nullázható/módsítható legyen egy bevétel/kiadás, felkészülve lyan esetekre, amikr nem fizet, vagy nem kap bevételt egy tagvállalat ez esetben pénzfrgalm szempntjából nem mutat valós képet a vevő/szállító flyószámla) megjegyzések beszúrása egy adtt frgalmhz kapcslódóan (amennyiben lehetőség van rá) Devizafrgalm előrejelzés SAP ldali lefedés részben (adattárházas megjelenítés miatt) szükséges. Adattárház használatának igénye mutatkzik MVM Közpnti Treasury részéről. 93 / 254

95 SAP üzleti fejlesztést (SAP riprtfejlesztést) nem igényel. Az előrejelzésben szereplő adatk nagy része a 2.1., valamint 2.2. pntban említett üzleti fejlesztéssel leriprtlható. Adattárház által megjelenítendő adatk tagvállalati szelekciót követően: bevételek partnercég neve összeg devizanem saját bank fizetési határidő kiadásk partner cég neve összeg devizanem saját bank fizetési határidő bankindítás napja Befektetés kezelés SAP-val lefedendő flyamat. Ügyletkezelés (betétlekötés, értékpapír ügyletek) SAP 6.0 által kielégítendő. A flyamat SAP wrkflw alkalmazását teszi szükségessé (Wrkflw pntban részletezve). Igények, melyek SAP által történő lefedést igényelnek: Belföldi kibcsátású, hitelvisznyt megtestesítő értékpapírk (hzam, árflyam, futamidő, lejárat, névérték, árflyamérték) Magyar Állampapírk (a Magyar Állam által kibcsáttt diszknt kincstárjegy és államkötvény) MNB kötvények (a Magyar Nemzeti Bank által kibcsáttt értékpapír) Belföldi banki papírk (Magyarrszágn bejegyzett hitelintézet által kibcsáttt, nyilvánsan frgalmba hztt értékpapír) Külföldi kibcsátású, hitelvisznyt megtestesítő értékpapírk (hzam, árflyam, futamidő, lejárat, névérték, árflyamérték) OECD állampapírk (OECD tagállamk által kibcsáttt állampapír) Nemzetközi banki papírk (a legmagasabb hitelminősítéssel (AAA, illetve Aaa) rendelkező, szupranacinális nemzetközi pénzügyi szervezet (például: Világbank, EBRD, EIB) által kibcsáttt kötvény) Betét típusú ügyletek (hzam, futamidő, lejárat, összeg) 94 / 254

96 rep ügyletek (Magyarrszágn működési engedéllyel rendelkező hitelintézettel kötött értékpapír visszavásárlási megállapdás, melynek tárgya kizárólag Magyar Állampapír vagy MNB-kötvény lehet) Magyarrszágn működési engedéllyel rendelkező hitelintézetnél elhelyezett frint vagy deviza betétek. Részvényvásárlás (névérték, árflyam, árflyamérték, értéknap, jutalék, értékpapírszámla jutaléka, tulajdni hányad) A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvény vásárlása/eladása Riprtlási igények: állmányk riprtálása csprtszintű, tagvállalati, devizánkénti, banknkénti, napi/egyéb időszaks bntásban árflyamk, kamatk, futamidő megjelenítése mellett átlagállmány, átlags kamat, átlags futamidő számítási lehetőség depóállmány, depó kihasználtsági limit lekérdezése Finanszírzás (Pénzintézeti hitel ügyletek, adtt/kaptt kölcsön ügyletek) SAP-val lefedendő flyamat. SAP 6.0-val szemben támaszttt igény a pénzintézeti hitelek, adtt/kaptt kölcsönök SAP ügyletként történő kezelése. A flyamat SAP wrkflw alkalmazását teszi szükségessé (Wrkflw-nál részletezve). Igény egy adtt pénzintézeti hitel rövid, illetve hsszú lejáratú részének együttes kezelése. Igény lenne tvábbá, hgy a törlesztések (tőke + kamat fizetések) anyavállalati/tagvállalati validálást követően ügyletből valósuljanak meg (manuális beavatkzás lehetősége mellett). Riprtlási igények (hitelekre, kölcsönökre vnatkzóan): megjelenítendő adatk: hitel/kölcsön megnevezés, összeg, devizanem, kamatbázis, kamatfelár, aktuális kamat, lehívás napja, futamidő, lejárat törlesztési táblázat, bank pcinális megjelenítés: napi, heti, havi és éves bntásban is szerepeltethetőek legyenek az adatk rulírzó/flyószámla hitelkeretek nyilvántartása Pénzügyi ügyletek kezelése SAP-val lefedendő flyamat. SAP 6.0-val lefedendő igény az FX devizaknverziók ügyletként történő kezelése. A flyamat SAP wrkflw támgatást igényel (Wrkflw-val kell kezelni, mely srán egy előszelekció alapján indítható a megfelelő flyamat). Igények, melyek SAP által történő lefedést igényelnek: FX ügyletek Riprtlási igények (megjelenítendő adatk): 95 / 254

97 ügylet száma tagvállalat neve ügylet típus (aznnali, határidő) bank (ahl az ügylet köttetett) üzletkötés napja értéknap (teljesítés napja) eladás/vásárlás összege, devizaneme árflyam Bankgaranciák kezelése Adtt bankgaranciák SAP-val való közvetlen lefedés nem szükséges. SAP üzleti fejlesztést nem igényel. Kaptt bankgaranciák SAP-val való közvetlen lefedés nem szükséges. SAP üzleti fejlesztést nem igényel. Tényjelentések Napi treasury jelentés SAP-val lefedendő flyamat. Adattárház használatának igénye mutatkzik MVM Közpnti Treasury részéről (mindhárm riprtt illetően). Alapriprt (meglévő riprt): librás tételek a könyvelést követően, a jelenlegi riprt struktúrájának megfelelően jelenjenek meg egy adtt főkönyvön szereplő frints és egyéb devizás frgalm megfelelő megjelenítése (illeszkedjen a jelenlegi riprt struktúrájába) 96 / 254

98 Jelentés Excel frmátuma (adattárház által megjelenítendő): "Tagvállalat" pénzügyi pzíció Srszám Hitel/ Betét állmány Előzőnap ( ) MFt-ban Tárgynap ( ) MFt-ban Váltzás MFt-ban Pénznem 6 tizedes jegy 6 tizedes jegy 6 tizedes jegy 1 Pénzügyi pzíció HUF 1.1 Teljes hitelállmány HUF Éven túli hitelek állmánya HUF ebből frint HUF ebből deviza (piaci értéken) HUF Éven belüli hitelek állmánya HUF ebből plba bevnt leányvállalati betétek HUF ebből plba bevnt deviza számlák hitelegyenlege (piaci értéken) HUF ebből pln kívüli frint flyószámlahitel HUF ebből pln kívüli deviza flyószámlahitel (piaci értéken) HUF ebből egyéb frinthitelek HUF ebből egyéb devizahitelek (piaci értéken) HUF 1.2 Pénzeszköz állmány HUF ebből plba bevnt leányvállalati hitelek HUF - ebből deviza (plba bevnt számlák betét egyenlege - piaci értéken) HUF ebből frint (pln kívüli flyószámlákn) HUF ebből deviza (pln kívüli flyószámlákn - piaci értéken) HUF ebből frint (elkülönített számlákn) HUF ebből deviza (elkülönített számlákn - piaci értéken) HUF 1.3 Lekötött betétek HUF ebből frint HUF ebből deviza (piaci értéken) HUF 1.4 Elkülönített lekötött betétek HUF ebből frint HUF ebből deviza (piaci értéken) HUF 97 / 254

99 Frint millióban Deviza millióban Összesen 6 tizedes jegy Pénznem Srszám Pénzfrgalmi adatk 6 tizedes jegy 6 tizedes jegy 1 Cash pzíció váltzás HUF 1.1 Bevételek HUF működési bevételek HUF treasury tételek HUF költségvetési kapcslatk, egyéb HUF 1.2 Kiadásk HUF működési kiadásk HUF treasury tételek HUF költségvetési kapcslatk, egyéb HUF Frints és devizás bankszámla egyenlegekre, vnatkzó riprt (fejlesztendő riprt) megjelenítendő adatk: cash-pl hitelkeretek (HUF, deviza) tagvállalatk cash-pl-s számláinak napi záró egyenlege (HUF, deviza) tagvállatk nem cash-pl-s számláinak napi záró egyenlege (HUF, deviza) Devizás frgalmra (devizanemenként), vnatkzó riprt (fejlesztendő riprt) - szükséges (tagvállalati szelekció) megjelenítendő adatk: nyitó állmányk jóváírásk terhelések záró állmányk Jelentés Excel frmátuma (frints és devizás bankszámla egyenlegek, devizás frgalm, betétlekötések), mely adattárház által megjelenítendő (fnts szempnt, hgy a lekérdezésbe új tagvállalat, bank és pénznem is illeszthető legyen; az adattárházi struktúra pnts definiálására később, a specifikáció srán kerül majd sr): 98 / 254

100 MVM Csprt pénzügyi mzgásai Bank Pl keret Pl számla egyenleg Negatív záró Tagvállalat (n db) Pzitív záró BNP CIB CITI ERSTE ING K&H MKB OTP UNICREDIT Összesen: Tagk összesen: BB BNP CIB CITI COMMERZ ERSTE ING KELER K&H MKB MKB lekötési OTP RAIFF. UNICREDIT Bank Pl-n kívüli egyenleg Tagvállalat (n db) Negatív záró Pzitív záró Összesen: / 254

101 Lekötött betétek: Tagvállalat 1 Üzletkötés napja Induló dátum Lejárat Futamidő Devizanem Összeg Kamat Bázis Bank Kamatbevétel MVM Csprt pénzügyi mzgásai EUR (Cash-pl) Bank Pl keret Pl számla egyenleg Tagvállalat 1 Tagvállalat 2 Tagvállalat n ING K&H Összesen: Tagk összesen: EUR Bank Pl-n kívüli egyenleg Tagvállalat 1 Tagvállalat 2 Tagvállalat n BB BNP CIB CITI COMMERZ ERSTE ING KELER K&H MKB OTP RAIFF. UNICREDIT Összesen: 100 / 254

102 USD Bank BB BNP CIB CITI COMMERZ ERSTE ING KELER K&H MKB OTP RAIFF. UNICREDIT Összesen: Pl-n kívüli egyenleg Tagvállalat 1 Tagvállalat 2 Tagvállalat n CHF Bank BB BNP CIB CITI COMMERZ ERSTE ING KELER K&H MKB OTP RAIFF. UNICREDIT Összesen: Pl-n kívüli egyenleg Tagvállalat 1 Tagvállalat 2 Tagvállalat n 101 / 254

103 GBP Bank BB BNP CIB CITI COMMERZ ERSTE ING KELER K&H MKB OTP RAIFF. UNICREDIT Összesen: Pl-n kívüli egyenleg Tagvállalat 1 Tagvállalat 2 Tagvállalat n RON Bank BB BNP CIB CITI COMMERZ ERSTE ING KELER K&H MKB OTP RAIFF. UNICREDIT Összesen: Pl-n kívüli egyenleg Tagvállalat 1 Tagvállalat 2 Tagvállalat n Lekötött betétek: Tagvállalat 1 Üzletkötés napja Induló dátum Lejárat Futamidő Devizanem Összeg Kamat Bázis Bank Kamatbevétel Összes tagvállaltra leképezhető kell, hgy legyen. 102 / 254

104 Tagvállalat Deviza Cashflw (Az adatk devizában) USD Terhelések Jóváírásk Záró egyenleg BNP CIB CITI ERSTE UNICREDIT ING K&H MKB RAIFFEISEN EUR BNP CIB CITI ERSTE UNICREDIT ING K&H MKB RAIFFEISEN Záró egyenleg CHF Terhelések Jóváírásk Záró egyenleg BNP CIB CITI ERSTE UNICREDIT ING K&H RAIFFEISEN GBP Terhelések Jóváírásk Záró egyenleg K&H 103 / 254

105 Havi treasury jelentés SAP-val lefedendő flyamat. Adattárház használatának igénye mutatkzik MVM Közpnti Treasury részéről. Üzleti fejlesztést igényel. A fejlesztett SAP riprtra (melynek megjelenítése adattárházban is szükséges) a következő megjelenítési igények vannak: a. eszköz/frrás csprtsításnak megfelelő pénzügyi aktívák és passzívák (összefglaló megjelenítés) b. hsszú lejáratú hitelek részletezése: i. hitel megnevezése ii. devizanem iii. hitelkeret iv. záró állmány (bázis és tárgy időszak) v. kamatráfrdítás vi. árflyam vii. kamatk viii. induló, lejárati dátum c. rövid lejáratú hitelek részletezése: i. hitel megnevezése ii. devizanem iii. hitelkeret iv. záró állmány (bázis és tárgy időszak) v. kamatráfrdítás vi. árflyam vii. kamatk viii. induló, lejárati dátum d. befektetések részletezése: i. megnevezés ii. devizanem iii. záró állmány (bázis és tárgy időszak) iv. kamat bevétel v. árflyam vi. kamatk vii. induló, lejárati dátum e. adtt kölcsönök részletezése: i. kölcsön megnevezése ii. devizanem iii. kölcsön keret iv. záró állmány (bázis és tárgy időszak) v. kamat bevétel vi. árflyam vii. kamatk viii. induló, lejárati dátum f. kaptt kölcsönök részletezése: i. kölcsön megnevezése ii. devizanem iii. kölcsön keret iv. záró állmány (bázis és tárgy időszak) v. kamatráfrdítás 104 / 254

106 vi. árflyam vii. kamatk viii. induló, lejárati dátum g. devizagazdálkdás i. megnevezés ii. összeg iii. devizanem iv. nyitó állmány v. bevételek 1. értékesítés bevétele 2. egyéb működési bevétel 3. hitelfelvétel 4. kaptt kamat, sztalék 5. knverzió (vásárlás) 6. egyéb bevétel vi. kiadásk 1. szállítók 2. hiteltörlesztés 3. fizetett kamat, sztalék 4. knverzió (eladás) 5. egyéb kiadás vii. záró állmány h. pénzfrgalmi jelentés i. bevételek 1. működési bevételek 2. treasury tételek 3. költségvetési kapcslatk, egyéb ii. kiadásk 1. működési kiadásk 2. treasury tételek 3. költségvetési kapcslatk, egyéb iii. cash pzíció váltzás Havi gyrsjelentés SAP-val való lefedés nem szükséges. Indklás: struktúra és adattartalm is váltzhat a későbbiekben, attól függően milyen adatkra lesz szüksége MVM Pénzügyi sztálynak a zárást megelőzően. Adattárház használatának igénye mutatkzik MVM Közpnti Treasury részéről. SAP fejlesztést nem igényel. Adattárházzal megjelenítendő adatk (tagvállalatnként, frintban és devizában): a. pénztárak pénzeszközállmánya b. pénzeszköz állmány (bankszámlák) c. külső hitelállmány d. cash-pl követelés e. cash-pl kötelezettség 105 / 254

107 Jelentés Excel frmátuma: Tagvállalat pénzügyi pzíció Pénztárak pénzeszközállmánya Pénzeszköz állmány Külső hitelállmány Cash-pl követelés Cash-pl kötelezettségek millió Frint Deviza mft-ban Depóállmány, depókihasználtság kimutatás SAP-val való lefedést igényel SAP fejlesztést igényel. Adattárház használatának igénye mutatkzik MVM Közpnti Treasury részéről. Fejlesztendő riprttal kapcslats igények: Depóállmány: A T-1-es munkanap összesített depóállmánya, devizanemenként, majd összesítve (adtt napra érvényes MNB árflyamn frintra számlva) krnlgikus időrendi srrendben nyilvántartva, majd ebből az adatsrból egy grafiknn kerül ábrázlásra a napi depóállmány. Napnta frissülő. MVM-re készül, a krábbi adatk az akkri MNB árflyamn számlva maradnak. Depókihasználtság: az adtt napn nyittt, banknként nyilvántarttt, majd összesített depóállmány, mely mögé az adtt banki limit kerül beállításra, így száml egy limitkihasználtságt, valamint egy fennmaradó limitet is. Betétlekötéssel frissül. Mindezekhez kapcslódóan szükség van egy táblázatra is, ami az egyes betétlekötések lejáratait, összegeit és a bankt tartalmazza. MVM-re készül. Heti MVM jelentés SAP-val való lefedést igényel SAP fejlesztést igényel. Adattárház használatának igénye mutatkzik MVM Közpnti Treasury részéről. Fejlesztendő riprttal kapcslats igények: A jelentés a hét utlsó munkanapjának záró likviditási pzícióját visznyítja az azt megelőző hét utlsó munkanapjának záró likviditási pzíciójáhz MVM-re. Srnként tartalmazza a Frint cash-pl számlák hitel-betét egyenlegét, MVM lekötött frint-, devizabetéteit, valamint a rövid és hsszú lejáratú hiteleit frint és deviza bntásban. A devizás tételeket a mindenkr érvényes MNB árflyammal számlja (a krábbi adatk tvábbra is az akkri MNB árflyamn számlva maradnak). Adatsrnként eltérést száml. A két összehasnlító adatsrból egyenként szlpdiagram készül. 106 / 254

108 Minden hét első munkanapján készül. Havi MVM jelentés SAP-val való lefedést igényel. SAP fejlesztést igényel. Adattárház használatának igénye mutatkzik MVM Közpnti Treasury részéről. Fejlesztendő riprttal kapcslats igények: A jelentés a hónap utlsó munkanapjának záró pénzügyi eszközeit és frrásait visznyítja az azt megelőző hónap utlsó munkanapjának záró pénzügyi eszközeit és frrásaihz Csprtszinten. A két adatsrból eltérést száml. Az adtt napra érvényes MNB árflyamn száml az alábbi bntásban: Frint és devizás pénzeszközök: MVM és tagvállalati szinten, cash-pln kívüli és cash-pl számlák bntásában. Frint pénzeszközök: MVM és tagvállalati bntás. Frint és deviza hitelek: MVM és tagvállalati szinten, rövid és hsszú bntásban. Zárással kapcslats flyamatk Kamatelszámlás SAP-val lefedendő flyamat az alábbi leírásnak megfelelően (hitel és kölcsönügyletek). SAP wrkflw alkalmazása szükséges. A jövőbeni követelmények SAP wrkflw alkalmazása. Az adtt/kaptt kölcsönök és a pénzintézeti hitelek elhatárlása ügyletből valósuljn meg. Cash-pl kamatk számításánál fejlesztési igény nem jelentkezik. A kapcslódó elhatárlásk feladása SAP wrkflw támgatását igényli (wrkflw leírásban szerepel). Hitel-, kölcsön átértékelés SAP-val lefedendő flyamat. Jövőbeni igény, hgy a devizás átértékelések ügyletből valósuljanak meg (az elhatárláskhz hasnlóan). Hitel-, kölcsön átsrlás SAP-val lefedendő flyamat. Jövőbeni igény, hgy az átsrlásk (hsszú lejáratból rövid lejáratba) ügyletből valósuljanak meg (az elhatárláskhz hasnlóan). Pénzeszközök kezelése a évi LXXXVI. törvény értelmében SAP-val lefedendő flyamat SAP fejlesztést igényel Határidő: másdik fázis Jelenlegi flyamat, amelynek teljes körű SAP leképzése szükséges: 107 / 254

109 Számlázás a kapcslódó törvény által meghatárztt szempntk szerinti bntásban. Kiszámláztt tételekről Excel táblázat előállítása a törvény által előírt bntás szerint. Bejövő tételek könyvelése (bankkivnat könyvelés). Bejövő tételek aznsítása, Excel táblázat leképezése. A beaznsítást követően a krábban említett két Excel táblázat egymással szembeni megfeleltetése. A megfeleltetést követően fizetési igények előállítása a törvényben előírt bntás szerint. Banki utalás elvégzése. Fizetési igények kezelése SAP-val lefedendő flyamat. Treasury elvárásk: lejárt esedékességű űrlapk autmatikus, rendszer által történő zárlása egy nap végén lefutó tranzakció által FM kntírzásk kezelése Igény árflyamk, kamatk, hzamk SAP-ba történő imprtálása, megfelelő igények szerinti felhasználása, a szükséges interfészek alkalmazása. Kritérium, hgy ezen értékekkel a krábban említett ügyletek autmatikusan tudjanak számlni. Igény a költséghatéknyságt szem előtt tartva, hgy egy utalással egyazn partner több számlája is kiegyenlítésre kerüljön, természetesen, ha ugyanazn bankra és értéknapn, megegyező devizanemben kéri a számlák kiegyenlítését. A megldás SAP támgatással valósulna meg, a számlák összegzésével, majd egy utalás indításával. Tvábbi feltétel, hgy a banki közlemény mezőnek tartalmaznia kell a referencia számkat (számla srszámk), hiszen a partner cég csak ezek ismeretében tudja beaznsítani bejövő utalásait. Az összevnásk srán szem előtt kell tartani, hgy mennyi referencia számt képes tárlni a banki közlemény mező, ennek megfelelően kellene az összevnást megcsinálni. Feltétel tvábbá, hgy a kiegyenlítés (banki könyvelés) autmatikus legyen. Pénzfrgalmi tevékenység A hatálys Szlgáltatási Keretszerződés, valamint az Egyedi Szlgáltatási Szerződések értelmében a pénzfrgalmi tevékenység jelentős részét az MVM KONTÓ ZRt. krdinálja. Jelenleg az MVM Csprtnak több mint 350 bankszámlája van több mint 10 banknál. A pénzfrgalmi szlgáltatásk biztsítása szabályztt módn történik, a flyamatkról teljes körű flyamat dkumentáció áll rendelkezésre. A pénzfrgalmi vagy más szóval banki tevékenység alatt az alábbi jelenlegi flyamatkat értjük: bankszámlakivnatk lekérése banki terminálprgramkból (vastag kliens, illetve nline terminálk); 108 / 254

110 lekért kivnatk SAP imprtálása (csak HUF-s kivnatk); imprtált kivnatk SAP-ban történő knvertálása; kivnatk könyvelése (1-es területen autmatikus könyvelés könyvelési kulcsk alapján, 2-es területen szakterületi könyvelés biztsítása); szállítói kötelezettségek teljesítése: standard fizetési javaslat készítése (F110); standard fizetési futás készítése (F110); fizetési futásk letöltése, terminál imprtálás, utalás végrehajtása; nem szállítói kötelezettségek teljesítése fizetési igények (fejlesztett); árflyambetöltés; banktörzs létrehzás, módsítás; bankszámlákkal kapcslats adminisztratív flyamatk (banki ügyintézés). A fenti flyamatkkal kapcslatban kiegészítve új flyamatkkal az alábbi elvárásaink vannak az új rendszerrel szemben: 1. SAP E-Bank bevezetése az ERSTE, K&H, MKB, UniCredit és OTP bankk vnatkzásában. 2. Meglévő banki vastagkliensek esetében átállás nline alapú terminálra (CIB; Raiffeisen, Keler) 3. Banki flyamatk kétfelé bntása, E-bank illetve nem E-bank alapján. 4. Nem E-bank esetében biztsítani kell a kivnatk knvertálását az SAP számára. 5. A kivnatk könyvelése esetében egy felületen kell megvalósítani az E-bankból, illetve nem E-bankból érkező kivnatk könyvelését, valamint ezen felülethez kell integrálni a kézzel rögzített (nem terminálból, papír alapú kivnatk) kivnatk kezelését is. 6. Devizás bankk könyvelését SAP-val kell támgatni (kivnat knvertálás, rögzítés és FI könyvelés). 7. A kivnatk könyvelése srán biztsítani kell a különböző cash-pl tételek autmatikus beaznsíthatóságát és könyvelését. Szállítói, illetve nem szállítói kötelezettségek kifizetésének kivnatn történő könyvelése autmatikusan a 20-as biznylat alapján kell, hgy megtörténjen. A könyvelés autmatizálása természetesen csak egy validációt követően történhetne meg. 8. Nem szállítói kötelezettségek fizetési igények fejlesztés végrehajtása. 9. Szállító kötelezettségek kezelésére hasnló megldás kialakítása, mint a fizetési igények kapcsán. Ezzel kapcslatban elképzelhető, hgy az SAP E-bank biztsítja a közös kezelőfelületet, melyet vizsgálni kell. 10. E-banks indítási felülettel kapcslatban biztsítani kell a kettősséget, vagyis valami E- bankn keresztül kell, hgy tvább menjen, valamiből pedig fájl exprtt kell biztsítani. 11. Fájl exprtálás srán a jelenlegi banki fájlletöltő prgramkat teljesen át kell írni, plusz ellenőrzési pciókat kell beépíteni. 12. A nem szállítói kötelezettségeknél fizetési igények kialakíttt wrkflw-t át kell venni, és ehhez hasnló wrkflw megldással kell támgatni a szállítói kötelezettségek kifizetését is. Ahl lehet, autmatizmuskat kell kialakítani (például: javaslat jóváhagyását követően autmatikus fizetési futás generálása, stb.) 109 / 254

111 13. Banktörzs módsítás, létrehzás vizsgálni kell, hgy milyen adatkat lehetne transzprtfüggetlenül módsítani, mivel jelenleg a banktörzs módsítás kettős feladat, egy részét a KONTÓ, másik részét pedig az IT szlgáltató végzi. 14. Banki terminálszba vastagkliensek, dedikált gépek megszüntetése, az új rendszerben az aláírók SAP wrkflw-n keresztül értesülnek az aláírandó tételekről, E- bank esetében az aláírást az SAP-ban végzik el az ellenőrzéseket követően, míg nem E-bank esetében szintén SAP wrkflw-n keresztül mennek az értesítések, de az aláírás fizikailag a bankk nline termináljain történik. Fnts, hgy itt a megfelelő ellenőrzöttséget biztsítani lehessen az aláírók számára. Tekintettel arra, hgy a pénzfrgalmi tevékenység szrsan integrálódik a treasury tevékenységgel, így az tt leírtakat szintén figyelembe kell venni. A 6.0-as rendszerben már kezelni kell a jövő évi SEPA váltzást, úgy kell kialakítani a rendszert, hgy ne kerüljön jelentős időráfrdításba a napi többszöri utalás biztsítása sem. Könnyedén lehessen a banki csmagkat kifizetés szempntjából menedzselni Az SAP-val lefedendő flyamatk meghatárzása Treasury tevékenység (meglévő standard + fejlesztett/fejleszteni kívánt tranzakciók által végzett): 1. üzleti partner törzsadat kezelés 2. likviditás menedzsment 3. befektetés kezelés 4. finanszírzás (hitelek, kölcsönök) 5. pénzügyi ügyletek kezelése (csak FX) 6. tényjelentések 7. zárással kapcslats feladatk 8. pénzeszközök kezelése a évi LXXXVI. törvény értelmében 9. fizetési igények kezelése Pénzfrgalmi tevékenység: 1. Kivnatk könyvelése standard megldáskkal. 2. Szállítói, illetve nem szállítói kötelezettségek kifizetéséhez kapcslódó wrkflw-k a standard tranzakcióra építkezhetnek (például: F110, F111). 3. Banktörzs adatk létrehzása, módsítása standard módn SAP-ban. 4. Árflyambetöltés standard módn. 5. Levelező bankk és külföldi bankköltségek kezelése Üzleti fejlesztési igények összefglalása Treasury tevékenység 1. Likviditás menedzsment diszpóterv, diszpótény fejlesztése. 2. Befektetés kezelés SAP wrkflw alkalmazása; betétállmányra/betételhelyezési limitekre vnatkzó SAP fejlesztés, amennyiben SAP 6.0-ban nincsenek erre vnatkzóan standard beállításk. 3. Finanszírzás amennyiben SAP 6.0 nem tudja megfelelően kezelni a pénzintézeti hiteleket, úgy ezen területen is fejlesztési igény mutatkzik, SAP wrkflw alkalmazása. 4. Pénzügyi ügyletek kezelése SAP wrkflw alkalmazása. 5. Tényjelentések napi jelentés, havi jelentés, depóállmány, depó kihasználtsági, heti MVM jelentés, havi MVM jelentés riprtk fejlesztése. 110 / 254

112 6. Zárással kapcslats feladatk SAP wrkflw alkalmazása; ügyletből történő elhatárlásk, átértékelések, átsrlásk alkalmazása. 7. Pénzeszközök kezelése a évi LXXXVI. törvény értelmében a teljes munkaflyamat SAP zárt rendszerben történő megldása. 8. Fizetési igények esetén autmatikus zárlás megldása, összegbntásnál a beruházásra vnatkzó infrmációs prbléma kiküszöbölése, pénzügyi alap kezelése. 9. Treasury ügyletek kezelését támgató wrkflw. A 6.0-as rendszerben a treasury ügyleteket egyben kezelnénk, egy felületet alakítanánk ki, mely képes lekezelni a finanszírzással, a befektetéssel és a pénzügyi ügyletekkel kapcslats tételeket. A felületen keresztül megadtt adatk alapján, a rendszerben lehetőséget kell biztsítani a dkumentumk csatlására, valamint egy minimális wrkflw támgatásra, miszerint ha a treasury ügylet berögzítésre került, akkr azt a tagvállalat/szlgáltató közpnt, vagy az anyavállalat validálja, validálást követően a Szlgáltató közpnt tájékztatásra kerül egy SAP wrk item által. A tájékztatást követően a treasury elemző klléga a szükséges lépéseket a rendszer támgatásával elvégzi, majd a rendszer visszajelez az ügylet rögzítőjének. 10. A megldás srán arra is gndlni kell, ha egy treasury ügylet határidőssé válik, akkr a rendszer értesítőt küldjön a treasury ügyletben érintett feleknek (pcinális). Opcinális ajánlat: igen Pénzfrgalmi tevékenység 1. SAP E-Bank bevezetése. Elvárás E-bankkal kapcslats wrkflw támgatás kialakítása a banki utalásk tekintetében. 2. Azn bankkra, melyek nem támgatják az SAP E-bank megldást (CITI, BNP, ING, CIB, RAIFF, Keler), ki kell alakítani a kivnatk imprtálási és knvertálási prgramját. 3. SAP E-Bank megldás kapcsán a kivnatk könyvelésének egységes felületen történő megvalósítása. 4. Szállítói kötelezettségek kifizetéséhez kapcslódó wrkflw kialakítása. 5. Nem szállító kötelezettségek kifizetéséhez kapcslódó wrkflw kialakítása. Jelenleg létezik fejlesztés a nem szállítói kötelezettségek kifizetése. Ehhez a tevékenységhez SAP wrkflw kapcslódik, mely wrkflw biztsítja a fizetési igény űrlapk megfelelő szintű jóváhagyását, a tételek fizetési javaslatba, futásba rendezését, banki állmányk letöltését és banki visszaigazlásk kezelését. 6. Egységes felület kialakítása a szállítói és nem szállítói kötelezettségek kifizetésével kapcslatban. 7. E-bank megldás mellett ki kell alakítani a nem E-banks tételek fizetési futását követő banki fájl generáló és letöltő prgramkat. 111 / 254

113 3.7 Kntrlling Jövőbeni rendszerrel szemben támaszttt főbb üzleti követelmények, főbb kncepcinális eltérések bemutatása a jelenlegi rendszerhez képest Üzleti követelmények leírása Szervezet A rendszer kialakítása srán figyelembe kell venni a kntrlling területén tervezett jelentős szervezeti váltzáskat. A kntrlling szervezete jelentős mértékben közpntsítttá válik: Az MVM Csprt peratív irányításában jelentős szerepet kapnak az üzletágak és a funkcinális közpntk. Az erős üzletági és funkcinális irányítást a közpnti területek alatt lévő, dedikált kntrlling szervezeti egységek támgatják. A tagvállalati vezetőkhöz rendelt, tagvállalati szintű kntrlling knzulensek krdinálják a tagvállalati szintű kntrlling tervezést, beszámlást és egyéb kntrlling feladatkat. A tranzakcinális jellegű feladatk jelentős részét a Kntrlling Háttérirda látja el (az Ügyviteli SSC részeként). Újnnan létrejönnek funkcinális és üzletági közpnti kntrlling sztályk, lesznek a tagvállalatknál tagvállalati kntrlling knzulensek, illetve kialakításra kerül a Kntrlling Háttérirda. Az egyes szakterületeken kntrlling flyamatkhz inputt szlgáltató kapacitásk tvábbra is a szakterületen maradnak (szakterületi elemző). Szervezeti egységek feladatai: Csprt-kntrlling sztály által elláttt feladatk: Az sztály feladata az MVM ZRt. menedzsmentjének, valamint döntéshzó fórumainak és tulajdnsának (IG, FB, KGY) rendszeres és eseti tájékztatása a Csprt teljes körű knszlidációs körébe tartzó társaságk, üzletágak teljesítményéről. Főbb feladatk: Stratégiai tervezés, beszámlás támgatása Standard tervezés, beszámlás (knszlidáció) Döntés előkészítő elemzések készítése, prjekt- adatszlgáltatás Tulajdnsi adatszlgáltatás Mutatószámrendszer, TÉR Az egyes vezérigazgató-helyettesi területeket támgató kntrlling sztályk feladatai: Az sztály feladata területtől függően vagy az MVM Csprt vezérigazgató-helyetteséhez rendelt támgató funkciókhz kapcslódó kntrlling flyamatk ellátása vagy az üzletághz tartzó tagvállalatk kntrlling flyamatainak teljes körű ellátása a centralizált Kntrlling szervezet részeként. 112 / 254

114 Kntrlling módszertan és fejlesztés sztály által elláttt feladatk: Az sztály feladata az MVM Csprt kntrlling működésének hátterét jelentő flyamatk, szabályzatk és rendszerek flyamats fejlesztése a centralizált Kntrlling szervezet részeként. Kntrlling háttérirda által elláttt feladatk: Az MVM Csprt ügyviteli flyamatainak kiszlgálására létrejött / átalakuló Szlgáltató Közpnt részeként a kntrlling flyamatk tömeges, tranzakcinális jellegű feladatainak ellátását végző szervezeti egység. Az SAP CO (és PS-IM) törzsadatait, költségáramlási lgikáját meghatárzó úgynevezett Költségszámítási prjekt várhatóan a csprtszintű módszertani anyaggal I. negyedév végére, a tagvállalati szintű tartalmmal pedig III. negyedévének végére végez Kntrlling mdul megvalósításával szembeni elvárásk Egységes törzsadat struktúra kialakítása MVM Csprt szinten, a kialakításra kerülő költségszámítási kncepció alapján. Tagvállalatk közötti CO-n belüli átkönyvelésekre ne legyen lehetőség, csak számlázás lehet a tagvállalatk között. Legyen lehetőség tagvállalatnként eltérő autmatikus kntírzásk beállítására. Legyen lehetőség a tagvállalatnkénti költségallkációk egyidejű futtatására. Tervezés, előrejelzés külső rendszerben történik, ilyen megldás szállítása jelen prjektnek nem része. SAP bevezetés után MVM Csprt szinten egységes tervező rendszer kerül kialakításra. Az új tervezési rendszernek biztsítania kell csprt szinten az bjektum (költséghely, rendelés, PST stb.) és főkönyvi szintű terveket, különböző verziók és szcenáriók vnatkzásában. Az új tervezési rendszernek rendelkeznie kell beépített kalkulációs szabálykkal, illetve képesnek kell lenni a középtávú tervezéshez szükséges vállalatk, szervezetek, bjektumk kezelésére, úgy, hgy ezen elemek az SAP kntrlling mdulban a tervezés pillanatában még nem léteznek. Az új tervezési rendszernek a főkönyv / CO-bjektum / FM-bjektum bntástól mélyebben, szlgáltatásk esetén szerződés, anyagknál akár cikk szinten kell biztsítania a tervezést. Az SAP kntrlling mdulnak alkalmasnak kell lenni a tervadatk fgadására, tervverziók kezelésére. A tervek betöltése a kntrlling mdulba interfész kapcslattal történik. Legyen lehetőség termék, tevékenység szintű mérleg és eredmény kimutatás készítésére, tagvállalatnként. A krábbiakban ezt a funkcinalitást az MVM Csprt a Prfit-Center számítás segítségével valósíttta meg. A kialakítandó új rendszerben ezt a funkcinalitást a NewGL eszközzel kívánja megvalósítani az MVM Csprt. B típusú eredmény kimutatás készítése tagvállalatnként elvárás. A kialakítandó SAP kntrlling rendszer támgassa az önköltségszámítást tagvállalatnként, tevékenységenként, termékenként. A tevékenységek és termékek CO rendelésekkel illetve PST elemekkel lesznek leképezve. Elvárás, hgy a karbantartási, kivitelezési és egyéb prjektjellegű munkák esetén CO rendelésekkel illetve PST elemeken rögzítésre kerüljenek belső teljesítmények, anyagfelhasználásk, szállítói, alvállalkzói költségek az önköltség meghatárzása és mnitrzhatósága céljából. 113 / 254

115 Üzletági riprtk készítése elvárás. Az üzletágak szerepe a tevékenységi körökben csprtsult tagvállalatk krdinálása és a hatásköröknek megfelelő mélységben történő vezetése és nymn követése stratégiai, középtávú és peratív éves időtávban. Az üzletágak tevékenységi körök szerint összekapcslódó tagvállalatkat és irányítási lgikai egységeket jelentenek. Nem jelentenek szervezeti egységet! Az üzletágakat az SAP kntrlling mdulban egy új könyvelési dimenzióként kell kezelni, a kimutatásk a NewGLben készülnek. Legyen lehetőség a darabjegyzék nélküli egyedi gyártás lebnylítására. A befejezetlen termelés lekérdezése riprt segítségével FI mdulban kerül könyvelésre. A beruházáskkal kapcslats kntrlling elvárásk az IM-PS fejezetben kerülnek leírásra. Szükséges az FM keretkezelés kiterjesztése az SAP-t használó vállalatkra. Az MVM Csprt esetében a tagvállalatknál bevezetendő FM mdul a szervezetek, felelősségi egységek mentén történő keretek kezelésére szlgál. A krábbiakban működő interfész kapcslatknak tvábbra is működniük kell, új interfészek kialakítása is szükséges, melynek igénye a későbbiekben kerül kifejtésre. Legyen lehetőség a riprtk futtatásának krlátzására tagvállalatnként. Tagvállalatnként és szervezeti egységenként külön jgsultsági rendszer szükséges. Az MVM Csprt esetében nem kerülnek bevezetésre az alábbi kntrlling almdulk: Flyamatköltség-számítás Termékköltség-kntrlling Eredmény- és piaciszegmens-számítás A kntrlling szervezet használni kívánja a PST elemeket költség és árbevétel adatk gyűjtésére és riprtlására. A PST elemek nemcsak beruházásk, hanem egyéb OPEX jellegű költségek, termékek, tevékenységek költség és árbevételének gyűjtésére is szlgálnak. A reimplementáció srán váltzik a szervezet és váltznak a CO törzsadatk (költséghelyek, rendelések, PST elemek). A SAP kntrlling mdulban könyvelések migrációja nem lesz. Frdító táblák készülnek az FI nyitó tételek rögzítéséhez, illetve az FI- AA eszköz törzs migrációhz. A frdítótábláknak az alábbi elemekre is ki kell terjedni a reimplementáció srán: főkönyvi számlák főkönyvi struktúrák költségnemek költséghelyek rendelések PST-elemek CO hierarchiák Költségelszámlásban érintett AS6 adatk (alfanumerika költségfgadó összerendelés) 114 / 254

116 Prfit Centerek (ahl erre szükség van) A nem standard, de SAP standard eszközzel (reprt painter/writer) megvalósítható riprtigényeket az MVMI készíti el Az SAP kntrllingt használó vállalatk köre Az MVM Csprtn belül a kialakítandó SAP kntrlling rendszert használó tagvállalatkat, a 2.3 fejezetben mutatjuk be SAP Kntrlling mdul által igényelt szervezeti struktúra Itt az SAP-ban alkalmaztt szervezeti egységeknek elsősrban azt a szerepét írjuk le, amelyeket azk specifikusan a kntrlling flyamatra nézve betöltenek, vagy kizárólagsan csak a kntrllingt érintik. Költségszámítási kör A költségszámítási kör az a vállalatn belüli szervezeti egység, amelyen belül önmagában zárt költségszámítás végezhető. A költségszámítás teljes egészében illeszthető a vállalat könyvelési struktúrájáhz, azaz átveszi azt. A költségszámításn belül megvalósítható az is, hgy ne csak tisztán könyvelési tényezőket vegyünk figyelembe, hanem belső teljesítményeket és lgisztikai szempntkat is. A költségszámítási kör azt a lehetőséget kínálja, hgy a vállalatt a kntrlling szempntjából leképezzük. A vállalat és a költségszámítási kör azns számlakereten, pénznemen alapul. Az MVM Csprt esetében a kialakítandó SAP kntrlling rendszerben tagvállalatnként egy-egy költségszámítási kör kerül létrehzásra. Az MVM Csprt szinten több költségszámítási kör létrehzását indklja a jgsultsági rendszer taglása, a záráshz használt ciklusk párhuzams futtathatósága, a tagvállalatk közötti CO belső könyvelések kizárása. A kialakítandó költségszámítási körök kódlását a költségszámítási kncepció tartalmazza majd. Vállalat A vállalat egy saját mérleget készítő szervezeti egység. A vállalat szintjén írja elő a törvény a kívánt mérleg és eredmény- kimutatás elkészítését. Minden ügyfél részére több vállalat alakítható ki, és a könyvelés több önálló vállalatt egyidejűleg könyvelhet. Az MVM Csprt esetében egy vállalats (vállalat=kszk) költségszámítási körök lesznek létrehzva, így a tagvállalatnkénti lekérdezéseket a standard CO riprtkban, költségszámítási kör szelekcióval lehet megldani Az SAP-val lefedendő flyamatk meghatárzása A pntban leírt elvárásknak, megfelelően, az MVM Csprtnál bevezetésre kerülő általáns költség kntrlling várható funkcióterjedelmét az alábbi táblázat tartalmazza: Flyamat / funkció aznsítója CO 1 Számvitel kntrlling CO 11 Tervezés Flyamat/funkció megnevezés CO 111 Költséghely teljesítmény tarifatervezés 115 / 254

117 Flyamat / funkció aznsítója CO 1111 Flyamat/funkció megnevezés Km, munkaóra stb. teljesítmény tarifájának a tervezése költséghelyre CO 1112 Tervadatk rögzítése SAP-ban CO 1113 Bázisképzés (tényadatk máslása tervbe) CO 1114 Tervadatk máslása (terv verzió máslása tervbe) CO 1115 Terv átértékelése CO 112 Rendelés Költségkeret-tervezés CO 1121 Költségkeret-tervezés CO 1122 Pótlás CO 1123 Visszaadás CO 12 Tény lebnylítása CO 121 Költségnem számítás CO 1211 Elsődleges költségnemek létrehzása CO 1212 Másdlags költségnemek létrehzása, módsítása, törlése CO 1213 Költségnem csprt karbantartása CO 122 Költséghely számítás CO 1221 Költséghely feldlgzás flyamata CO Költséghely létrehzása, módsítása, törlése CO Költséghely csprt karbantartása CO 1222 Teljesítményfajta feldlgzás flyamata CO Teljesítményfajta létrehzása CO Teljesítmény elszámlás CO 1223 Statisztikai mutatószám feldlgzás flyamata CO Statisztikai mutatószám létrehzása CO Statisztikai mutatószám rögzítése CO 1224 Elsődleges költségek könyvelési flyamata CO Elsődleges költségek könyvelése CO 1225 Perióduszáráshz kapcslódó funkciók CO Költségelsztási flyamat CO Elsztási ciklus meghatárzása CO Elsztás végrehajtása CO Költségátterhelés flyamata 116 / 254

118 Flyamat / funkció aznsítója Flyamat/funkció megnevezés CO Átterhelési ciklus meghatárzása CO Átterhelés végrehajtása CO Peridikus átkönyvelés flyamat CO Átkönyvelési ciklus meghatárzása CO Átkönyvelés végrehajtása CO Pótléklás CO Tény pótléklás végrehajtása CO Közvetett teljesítmény elszámlás CO Közvetett teljesítmény elszámlás végrehajtása CO Tarifameghatárzás CO Tarifameghatárzás végrehajtása CO 123 Rendelés lebnylítás CO 1231 Rendelés feldlgzás flyamata CO Rendelés létrehzása CO Rendeléscsprt meghatárzás CO 1232 Rendelés elszámlás flyamata CO Rendelés elszámlás CO 1233 Gyártási rendelés feldlgzása CO Gyártási rendelés létrehzása CO Gyártási rendelés elszámlása CO 124 NewGL CO 1241 Javaslt PC meghatárzása CO 1242 PC levezetések CO 1243 Biznylatfelsztás CO 13 Elemzések és beszámlók CO 131 Költséghelyelemzés CO 1311 Beszámlók költséghelyszámításhz CO 132 Rendeléselemzés CO 1321 Beszámlók belső rendelésekhez 117 / 254

119 3.7.6 Kapcslatk külső rendszerekkel A kntrlling mdul bevezetése kapcsán, szükséges a jelenlegi interfészek magvalósítása az új rendszerben. Az alábbi táblázatban a CO mdul meglévő interfész kapcslatait írjuk le: Interfész Kmmunikáció iránya Kmmu nikáció típusa Üteme zés Megjegyzés SAP CO és TM1 SAPORACLE TM1 RFC Havi A TM1 Kntrlling tervező rendszerbe a BI-n keresztül vagy közvetlenül (MVM és MVMI vállalatk esetén) történik az adatátadás. (Költséghely, Rendelés, PST, Prfit center, Pénzügyi közpnt, költségnemek, tényköltségek) SAP CO és AS6 SAPXIAS6 RFC Napi A PA ZRt.karbantartási rendszere (AS6) és a SAP közötti interfészek. Az interfész kétirányú. Az SAPból átadásra kerülnek az elszámlási szabálykban használható bjektumk listája, személyi adatk, valamint anyagbeszerzéshez szükséges alapadatk. Az AS6 rendszer minden munkautasításáhz az interfész létrehz egy CO bjektumt az elszámlási szabályt is beírva. A tény munkaórák alapján az interfész teljesítmény elszámláskat könyvel. A tranzakció eredményéről az SAP üzenetet küld az AS6 rendszerbe. SAP CO és Dkumentumkezelő SAPXIDk umentumkezelő RFC Napi A szerződés nyilvántartás számára szükséges SAP kntrlling törzsadatk Üzleti fejlesztési igények összefglalása Üzleti igény, hgy a jelenleg használt fejlesztések kerüljenek átemelésre az új rendszerbe, amennyiben az új kncepcióhz alakíthatók. A jelenlegi infrmációk alapján nem várható jelentős fejlesztés a kntrlling mdulban. Előre láthatóan szükség lesz napi munkavégzést támgató betöltő prgramkra, mint például az alábbiak: Teljesítmény tarifa tervadatk betöltő prgram Statisztikai mutatószámk értékeit betöltő prgram Közvetlen teljesítmény elszámlást könyvelő betöltő prgram Könyvelési és törzsadatk módsítási biznylatkat (és az adatkból számíttt mutatószámkat) listázó, letöltő prgram 118 / 254

120 3.8 Költségvetés-menedzsment Jövőbeni rendszerrel szemben támaszttt főbb üzleti követelmények, főbb kncepcinális eltérések bemutatása a jelenlegi rendszerhez képest Az MVM Csprt esetében a tagvállalatknál bevezetendő FM mdul a szervezetek, felelősségi egységek mentén történő keretek kezelésére szlgál. Cél, hgy a keret túllépésről ne utólag szerezzen tudmást a szervezet vagy felelősségi terület, hanem ez praktív kntrllként működjön. Minden lyan OPEX-es tételre, ami SAP PST-n kerül leképezésre, a PS egyösszegű keretfigyelése és az FM főkönyvi szintű, felelősség közpntú keretfigyelése szükséges. A frdítótábláknak az alábbi elemekre is ki kell terjedni a reimplementáció srán: pénzügyi tételek pénzügyi közpntk pénzügyi alapk KKST FM hierarchiák FM levezetési szabályk (összerendelés). nyittt FM biznylatk (keretszerződés eszközfglalás összerendelés) Az SAP-val lefedendő flyamatk meghatárzása Jelenleg PA ZRt.-ben működik az FM mdul, szükséges az FM keretkezelés kiterjesztése a többi tagvállalatra. A tagvállalatkra kiterjesztett FM mdul egyszerű pénzügyi tétel, pénzügyi közpnt struktúrát használ. A keretek megadása fájlból feltöltéssel történik. Flyamat / funkció aznsítója Flyamat/funkció megnevezés FM 1 Törzsadat kezelés FM 11 Pénzügyi alap FM 12 Pénzügyi közpnt FM 13 Pénzügyi tétel FM 2 Költségkeret-struktúraterv FM 21 Státuskezelés FM 3 Standard Riprtk Üzleti fejlesztési igények összefglalása Üzleti igény, hgy a jelenleg használt fejlesztések kerüljenek átemelésre az új rendszerbe, amennyiben az új kncepcióhz alakíthatók. 119 / 254

121 Az újnnan bevezetendő FM rendszerben, a megvalósítandó fejlesztéseknek mintaként szlgálnak a jelenlegi paksi rendszerben használt fejlesztések. A jelenlegi fejlesztéseket az alábbi táblázat tartalmazza: Fejlesztések megnevezése Eredeti keret betöltés Keret/bligó/tény beszámló Pénzügyi közpntk tervsrai Költséghely Pénzügyi közpnt összerendelés FM tény egyedi tételek FMDERIVE lépésfajta Az alábbi táblázatban a jövőben szükséges FM mdullal kapcslats interfész kapcslatkat írjuk le: Interfész Kmmunikáció iránya Kmmunikáció típusa Ütemezés Megjegyzés TM1 és SAP FM TM1 SAP FM fájl eseti TM1 terv FM-be keretként 120 / 254

122 3.9 PS-IM mdul funkcinalitásával kapcslats elvárásk Szervezet A Csprt Közpntban kialakításra kerül(t)nek új szervezeti egységek, a Beruházás és Prgrammenedzsment Osztály (BPO) és a centralizált Kntrlling Szervezet, melyeknek célja, hgy a társaságcsprtban megjelenő CAPEX és OPEX típusú költések (kiemelten az induló stratégiai prgramk, prjektek és beruházásk) krdinációját és kntrllját megvalósítsa. Az MVM célja, hgy biztsítsa, hgy stratégiai célt szlgáló beruházásk, prjektek kerülhessenek be az üzleti tervbe, biztsítsa, hgy csak a megfelelően alátámaszttt beruházásk, prjektek kerülhessenek be a csprt szintű tervekbe (mind az üzleti tervbe, mind a hsszú távú prgramba), biztsítsa, hgy az MVM-ben felmerülő igények közül azk kerülhessenek előkészítési fázisba, amelyek megfelelnek a megadtt kritériumrendszernek, a beruházásk menedzsmentje megfelelő szintű legyen és tervezett keretek között valósuljn meg. A csprtszintű peratív együttműködés a BPO, illetve a tagvállalatk, az üzletágak, valamint az üzletágakhz nem tartzó vezérigazgató-helyettesek alá tartzó területek között az említett szervezetek által kijelölt prgramkrdinátrkn keresztül történik. A prgramkrdinátrk egykapus csatrnát, infrmációáramlást biztsítanak az érintett szervezetek között. A Kntrlling Szervezet leírása a Kntrlling és tervezés integráció fejezetben mdul fejezetében kerül kifejtésre Üzleti követelmények leírása A Kntrlling költségszámítási kncepció prjekt év flyamán kerül kidlgzásra, és eredménye beflyáslhatja az itt megfgalmaztt, IM-PS mdulra vnatkzó követelményeket. Az alábbi követelmények a dkumentum készítésekr rendelkezésre álló infrmációk alapján kerültek megfgalmazásra. PS-IM mdulban kezelendő tételek: Beruházási prjektek (teljes CAPEX állmány) Szervezet-fejlesztési, termék- és szlgáltatásfejlesztési OPEX-es prjektek (Tanácsadói prjektek) Egyéb speciális tételek: Akvizíciókhz, divesztíciókhz esetlegesen kapcslódó prjektek, melyek adatigénye eltérhet az előző pntkban felsrlt prjektek adatigényétől Prjektek keretében végzendő karbantartásk (rendszeres karbantartásk kezelése nem tartzik ide). E típusú prjektekkel kapcslats pnts üzleti igények még nem kerültek meghatárzásra. 121 / 254

123 A fentieken túl, egyéb OPEX jellegű tevékenységekhez (rendszeres és eseti) kapcslódó bevételek és ráfrdításk strukturált gyűjtése is itt valósul meg. Az ezekkel kapcslats elváráskat a Kntrlling kncepció prjekt definiálja. Az új SAP PS-IM mduljának ki kell szlgálnia az MVM Csprt következő üzleti igényeit: Tagvállalatk beruházásaihz (CAPEX), valamint OPEX jellegű tevékenységeihez (rendszeres és eseti) kapcslódó bevételek és ráfrdításk strukturált gyűjtésének biztsítása. Rendszerintegráció biztsítása az új Prjekt-, Prtflió Management (PPM) rendszerrel. Rendszerintegráció biztsítása a jelenleg is használt TM1 kntrlling tervező rendszerrel. Rendszerintegráció biztsítása a jelenleg is használt BI rendszerrel. Beruházási prgramk használata, keret betöltéssel. Prjektkeretek betöltése és keretfigyelés alkalmazása az SAP-ban. Prjektekre költségnem bntású tervek betöltése különböző verziókra az SAP-ban. Támgatnia kell belső erőfrrásk időalapú teljesítmény elszámlását a prjektekre. Rendszerintegrációs követelmények A Beruházás és Prgrammenedzsment Osztály (BPO) és a Kntrlling Szervezet munkáját fenti témákban alapvetően 4 rendszer támgatja a jövőben: PPM alkalmazás: Micrsft EPM SAP IM, PS mduljai TM1 Csprt szintű tervező alkalmazás SAP BI 122 / 254

124 Az egységes csprt szintű PPM alkalmazás bevezetése év flyamán valósul meg (jelenleg nincs Csprt szintű PPM rendszer), a PPM eszköz legfntsabb célja, hgy támgatást nyújtsn a BPO számára csprtszintű igény- és prtfliókezelési feladatainak ellátásában, valamint alkalmas legyen a BPO által kezelt kiemelt prjektek nymn követésére is. A TM1 a Közpnti Kntrlling Osztály által működtetett csprt szintű tervezési és beszámlási alkalmazás. Alapvető üzleti követelmény a rendszerek közötti magas szintű integráció biztsítása: a rendszerekben szereplő bjektumk egyértelműen megfeleltethetők legyenek egymásnak, és a rendszereken átívelő flyamatk is integráltak legyenek. Rendszerek funkcinális elhatárlása: A fejlesztési igények rögzítése, tervezése, kezelése és jóváhagyása a Prjekt-, prtflió menedzsment eszközben (PPM) történik. A prjekt igényeket és a hzzákapcslódó alap adatkat a PPM rendszerben kell létrehzni, karbantartani és jóváhagyni, ezen adatk alapján kell az SAP-ban a megfelelő prjekt/pst struktúrát leképezni interfész kapcslattal. SAP-ban kizárólag az üzleti tervben szereplő (PPM alapján úgynevezett 1. szintű jóváhagyás), vagy év közben jóváhagytt prjekteket kezelünk. Az üzleti terv adatk SAP-ba is betöltésre kerülnek havi, költségnem-csprt bntásban a kiindulási tervverzióba - az év srán ez a tervverzió váltzatlan marad. Ezen kívül a kntrlling várhatózáskr előálló új tervverzió is betöltésre kerül az SAP-ba. Prjektindítás jóváhagyása először a PPM rendszerben történik meg, ez alapján módsítani kell manuálisan a prjektstátuszt az SAP-ban is (úgynevezett 2. szintű jóváhagyás). A prjekt szintű költségkeret adatkat a PPM rendszerben rögzítik, majd innen kerülnek áttöltésre TM1-be és SAP-ba. Amennyiben egy prjekt költségvetését év közben módsítani szükséges, a jóváhagyási flyamat lefutását követően a PPM-ben módsíttt összegek kerülnek átvezetésre SAP-ban. A keretmódsításkat interfésszel kívánjuk megvalósítani. A prjektek pénzügyi jellegű, bligó- és tényadatai SAP-ban keletkeznek, a prjektekre vnatkzóan keretfigyelés valósul meg. A beruházási prjektek (CAPEX) esetén a PS a keretfigyelés eszköze, illetve minden lyan OPEX-es tételre, ami SAP PST-n kerül leképezésre, mind a PS, mind az FM keretfigyelési funkciója a bevezetés tárgya. Az SAP-ban keletkező prjekt bligó és tényköltségek havi bntású átadása szükséges a PPM és TM1 rendszerbe (SAP BI-ból). Az SAP TM1 közti adatkapcslat definiálását csak az IM, PS szempntjából határztuk meg e fejezetben. A prjektek prtfólió szempntú riprtlása PPM eszközből történik. Tagvállalati speciális igények: A PA ZRt. esetén az AS6 SAP rendszerek közötti kapcslódás megvalósítása követelmény. A két rendszert összekötő interfészt várhatóan módsítani kell a tvábbiakban kidlgzásra kerülő üzleti igények alapján. Feltételezzük, hgy AS6 ldalról ez nem jár majd fejlesztéssel, hanem a kialakításra kerülő SAP megldásnak kell alkalmazkdnia az üzleti igényekhez. Minimális követelmény a jelenlegi helyzetnek megfelelő adatk átadásának biztsítása: prjektdefiníciók valamint összesített gazdasági adatk átadása SAP-ból AS6- ba (részleteket lásd SAP funkciók kifejtése fejezetben). 123 / 254

125 3.9.3 Jelen és jövőbeni rendszer kncepcinális eltérései A jelenlegi rendszerműködéshez képest két jelentős eltérés lesz a jövőbeni mdellben: az egyik, hgy az SAP-t integrált módn kell működtetni a bevezetésre kerülő, csprt szintű Prjekt Prtfólió alkalmazással. Másik jelentős eltérés az, hgy nem csak beruházásk, hanem egyéb OPEX jellegű tételek követésére is bevezetésre kerül az IM / PS mdul: 1) A csprt szintű PPM egy új alkalmazás, melynek bevezetése tervezetten az SAP bevezetésével párhuzamsan, de krábbi indulással valósul meg. A két rendszer közti integrációs flyamatk részletes kidlgzása a kncepcinális tervezési szakasz feladata lesz. 2) Az OPEX-es, nem prjektjellegű tételekkel kapcslats követelményeket a Kntrlling költségszámítási kncepció prjekt definiálja, mely csprtszintű módszertana év első negyedévében zárul várhatóan, tagvállalati szintre lebnttt elemei szeptember végére állnak rendelkezésre. (Az OPEXes, úgynevezett tanácsadói prjektekkel kapcslats üzleti követelmények meghatárzása a BPO feladata.) Az SAP-val lefedendő flyamatk meghatárzása Az alábbiakban a tagvállalatk beruházásaihz (CAPEX), valamint OPEX jellegű tevékenységeihez (rendszeres és eseti) kapcslódó bevételek és ráfrdításk strukturált gyűjtésének biztsítására szlgáló PS-IM mdult érintő flyamatk kerülnek felsrlásra. Közreműködés a középtávú üzleti tervezésben és várhatózásban (2.1) A flyamat kiterjed a KRO (MVM ZRt. Közpnti Kntrlling Osztálya) által krdinált üzleti tervezéshez kapcslódóan a fejlesztési terv összeállítására és 1. szintű engedélyeztetésére. Az üzleti tervezés és várhatózás alapvetően az SAP rendszeren kívül történik, melyhez az SAP a már tényben létező törzsadatkat és tényköltségeket biztsítja. Az új fejlesztési igények rögzítése, tervezése, és jóváhagyása a Prjekt-, prtflió menedzsment eszközben (PPM) történik. A PPM rendszerben nem nyilvántarttt PST struktúrák, amelyek a tervezési rendszerben kerülnek felvételre a tervezési feladatk ellátására, manuálisan kerülnek létrehzásra mind a TM1-ben, mind az SAP-ban (amikr ténykönyvelésük felmerül) a Kntrlling Szervezet által. A Fejlesztési terv a Beruházási és Befektetési Bizttság (BBB) jóváhagyást követően rögzítésre kerül a jelenlegi TM1 rendszerben. Amennyiben az üzleti tervezés srán a Fejlesztési terv módsítása szükséges, egy BBB ülést követően a PPM rendszerben történő átvezetést követően frissül a TM1-be már krábban betöltött terv. A PPM rendszerben nem nyilvántarttt PST struktúrákra a tervadatk közvetlenül az új, csprtszinten egységesen kialakításra kerülő tervezési eszközben kerülnek rögzítésre, amely rendszer kialakítása nem e prjekt scpe-ja. 124 / 254

126 SAP-ba az üzleti tervezés srán jóváhagytt végleges Fejlesztési prtfólió terv kerül rögzítésre, azaz az 1. szintű jóváhagyást követően a PST-ket és azk költségkereteit létre kell hzni SAP-ban a PPM alapján. A betöltött üzleti tervverzió nem módsul az év srán. A jóváhagyáskr egy interfész segítségével kell megvalósítani a Prjekt és PST törzsadatk létrehzását. Az év srán betervezett, de el nem költött prjekt keretösszegek nem gördíthetők tvább a következő évre autmatikusan, hanem a következő évre újra meg kell igényelni. Ugyan így a keretpótláskat is végig kell vinni az engedélyezési flyamatn. Keretfigyelés megvalósítása: PS, IM-es szinten és FM-re is ki kell alakítani (az FM-re vnatkzó részletes kifejtés a Kntrlling fejezetben található), de IM szintjén egyelőre nem kerül aktiválásra. Státuszkezelés: 1. szintű jóváhagyást követően a PST zárlva ténykönyvelésre, 2. szintű jóváhagyást követően manuális módsítással felldásra kerül Tervben szereplő beruházási és szervezetfejlesztési igények 2. szintű engedélyezése (2.3) Ezen flyamat a prgrammenedzsment szempntjából releváns, részletes kifejtését a BPO flyamatutasításai tartalmazzák, itt csak az SAP integráció szempntjából kiemelt lépések kerülnek bemutatásra. A flyamat tartalmazza a tervben szereplő, induló prjektek aznsításától a rendszeres prtfliómenedzsment flyamatba csatlásig tartó tevékenységeket. Leírja az üzleti tervben szereplő fejlesztési igények elindíthatóságára vnatkzó (megvalósítás-) engedélyezési lépéseket, hatásköröket. A 2. szintű engedélyezés a prjekt tényleges elindítását megelőzően szükséges. A prjekt jellegétől (engedélyesi vagy nem engedélyesi tevékenységhez kapcslódó) és költségvetési összegétől függően eltér a döntésre jgsult szervezet: tagvállalat, üzletág vagy Hlding Közpnt (BBB). (A részletes szabályzást a BPO flyamatutasításai tartalmazzák). A prjektek 2. szintű engedélyezését (PPM alapján) követő lépéseket meg kell valósítani SAP-ban: Tervben nem szereplő, új fejlesztési igények engedélyezése (2.4) A flyamat tartalmazza a tervben nem szereplő új fejlesztési igények jelentkezésétől a rendszeres prtfliómenedzsment flyamatba csatlásig tartó tevékenységeket. A flyamat részletes kifejtését a BPO flyamatutasításai tartalmazzák, itt csak az SAP integráció szempntjából kiemelt lépések kerülnek bemutatásra. Az év srán felmerülő, tervben nem szereplő és PPM-ben engedélyezett új prjekteket SAP-ban is létre kell hzni. Kntrlling beszámlási flyamat és Rendszeres prtfliómenedzsment és eltérések kezelése (2.2) flyamat Ez a flyamat tartalmazza a sztenderd, havi rendszerességű riprtk előállítását, valamint az ad-hc elemzésekhez szükséges infrmációk biztsítását, tvábbá a Beruházási és Befektetési Bizttság (BBB) ülés által vezérelt prtfliómenedzsment tevékenységet. 125 / 254

127 A flyamat részletes kifejtését a BPO és a kntrlling flyamatutasításai tartalmazzák, itt csak az SAP integráció szempntjából kiemelt lépések kerülnek bemutatásra. Eltérések kezelése flyamat srán a jóváhagyást követően a módsíttt kereteket SAP-ban is át kell vezetni (budget módsítására csak a sztenderd PPM engedélyezési flyamatt követően kerülhet sr). Prjektek prtfólió szempntú riprtlása (prjekt megvalósítással összefüggő, terv, tény adatk együttes megjelenítése) kizárólag PPM eszközből történik. A prjektek alakulására vnatkzó, havi prjektmenedzseri pénzügyi előrejelzéseket a PPM rendszerben rögzítik, egyéb rendszerekbe (SAP, TM1) ezek nem kerülnek átadásra. Kiemelt prgramk, prjektek támgatása (3.1) Ez a flyamat írja le a kiemelt prgramk, prjektek flyamatáhz kapcslódóan a kijelölt BPO felelős részéről nyújttt, támgatással járó tevékenységeket. A flyamat részletes kifejtését a BPO flyamatutasításai tartalmazzák, itt csak az SAP integráció szempntjából kiemelt lépések kerülnek bemutatásra. A kiemelt prjektek megkülönböztetésére SAP törzsadat szinten van szükség, de flyamati szempntból nem különböztetjük meg a kiemelt prjektek kezelését SAP-ban. Várhatózás: Várható meghatárzása (a CsFU Az MVM Csprt tervezési szabályzata alapján): egy adtt pénzügyi év hátralevő hónapjaira az aktualizált tulajdnsi elvárásknak és a makrgazdasági adatknak megfelelően meghatárztt peremfeltételek alapján, a tényadatkra épülő terv. Fnts, hgy a várható készítésének eszköze a TM1, és nem az SAP, ugyanakkr az aktuális tervverziót a várhatózáskr előálló tervekkel frissítjük SAP-ban SAP funkciók kifejtése Az SAP-ban kialakítandó funkciók illetve a kezelendő bjektumk körének a meghatárzásakr az alábbi elfgadtt döntésekből indultunk ki: A PPM rendszerben aznsíttt prjekt bjektum, a TM1 rendszerben szereplő BKO, valamint egy, a tvábbiakban meghatárzandó SAP prjekt / PST hierarchia szint 1:1-es megfeleltetésben állnak. A prjekteket és a hzzákapcslódó alapadatkat a PPM rendszer kezeli, ezen adatk alapján kell az SAP-ban a megfelelő prjekt/pst struktúrát a későbbiekben leképezni. A BPO és Kntrlling által meghatárztt prjekt kategóriák alapján határzzuk meg az SAP-ban ténylegesen kialakítandó prjekt/pst struktúra sablnkat. Az IM és a PS mdulknak a cégcsprt beruházásainak teljes körű, kivétel nélküli kezelését kell biztsítaniuk. Azn prjekt jellegű tevékenységeket, melyeket a PPM kezel, az SAP-ban és TM1-ben is le kell képezni, függetlenül attól, hgy OPEX vagy CAPEX jellegű. A PPM által nem kezelt, biznys nem prjekt jellegű tevékenységeket is a PS mdulban kell kezelni. Csprt szinten egy egységes beruházási prgramstruktúra kerül kialakítása (IM) 126 / 254

128 Beruházási prgram alkalmazásra kerül (IM). Beruházás intézkedési igény (Apprpriatin Request) nem kerül alkalmazásra Az SAP-ban a Prjekt / PST törzsadatk létrehzása részben autmatizált módn valósuljn meg a PPM-ben rögzített prjektek alapján biznys hierarchia szintig. A struktúra tvábbi alábntása manuálisan végrehajtandó feladat Az IM törzsadat létrehzása betöltéssel illetve manuálisan valósul meg. Manuálisan létrehztt Prjektek és PST törzsadatk ellenőrzése és kiegészítése PS érvényesítés, helyettesítés funkciókkal Rendszerintegráció: A következő, SAP ERP 6.0 rendszerhez kapcslódó alkalmazáskat aznsítttuk, melyek relevánsak az IM PS szempntjából: BI, PPM, TM1, AS6. A flyamat működéséhez szükséges PPM TM1 közti interfészek kidlgzása nem tartzik jelen specifikáció terjedelmébe, a táblázatban, ill. a személtető ábrán e kapcslatkat nem is szerepeltettük. (Ilyen tervezett interfész: Prjektstruktúra és költségkeretek áttöltése PPM rendszerből TM1-be, valamint Tervadatk átadása TM1-ből PPM-be.) Az ERP 6.0 és BI közötti kapcslatk leírása az Adattárház című fejezetben található. Az alábbi táblázat és leírás összefglalja az egyes rendszerek közötti interfészeket, azk funkcióját és az átadtt adatk körét (jelen leírás az eddig megismert infrmációk alapján készült, ezért a részletes specifikáció kidlgzása a bevezetési prjekt feladata): 127 / 254

129 # Új / Meglévő? 1 Új SAP ERP 6.0 törzsadatk áttöltése PPM rendszerbe 2 Új Prjektstruktúra áttöltése PPM-ből 3 Új Prjektadatk módsítása PPM alapján 4 Új Prjekt költségkeret adatk áttöltése PPM-ből 5 Új Prjekt költségkeret adatk módsítása PPM alapján 6 Új Prjekt pénzügyi tervadatk áttöltése 7 Új Obligó és tényköltségadatk áttöltése TM1-be 8 Új Obligó és tényköltségadatk áttöltése PPM-be 9 Meglévő Prjektdefiníciók átadása 10 Meglévő Összesített gazdasági adatk átadása Interfész Küldő Fgadó Várhatóan átadandó adatk SAP ERP 6.0 PPM PPM PPM PPM TM1 PPM SAP ERP 6.0 SAP ERP 6.0 SAP ERP 6.0 SAP ERP 6.0 SAP ERP Költséghelyek értéklistája, érvényessége - Prfit centerek értéklistája - Pénzügyi közpntk - Prjekt / PST aznsító - IM prgrampzíció (ahvá a PST kapcslódik) - Fölérendelt PST - Egyéb törzsadatk (lásd: Prjekt és PST törzsadatk meghatárzása fejezetek) - Prjektprfil és -fajta Ld. 'Prjektstruktúra áttöltése PPM-ből' interfész adatai PST-ként egyösszegű, éves keretösszeg Módsíttt keretösszeg PSTként Prjekt / PST aznsító Üzleti tervadat havi, költségnemcsprt bntásban BI TM1 PST aznsító Obligó, tényköltség BI PPM PST aznsító Obligó, tényköltség SAP ERP 6.0 SAP ERP 6.0 Várható gyakriság Napi batch - üzleti jóváhagyás t követően - Napi, manuális indítás - Üzleti jóváhagyás t követően - Napi, manuális indítás Tervezésk r és várhatózás kr (kb. negyedéve nte) Havi Havi AS6 Prjekt definíciók Napnta egyszer (batch) AS6 Összesített gazdasági adatk Napnta egyszer (batch) 128 / 254

130 Az új interfészek szöveges kifejtése: 1. SAP ERP 6.0 törzsadatk áttöltése PPM rendszerbe Leírás: Az SAP ERP 6.0-ban karbantarttt, prjektekhez rendelt törzsadatkat át kell tölteni a PPM rendszerbe ahhz, hgy tt az új Fejlesztési igény létrehzásakr ki lehessen választani ezeket az adatkat egy listából. Igény, hgy PPM rendszerben lyan törzsadatra is tervezni lehessen, ami még nincs SAPban létrehzva ennek kidlgzása bevezetési feladat. Vezérlés: - Következő évre vnatkzó új törzsadat létrehzása SAP ERP 6.0-ban - Törzsadat váltzás SAP ERP 6.0-ban (új, módsítva, törölve) 2. Prjektstruktúra áttöltése PPM-ből Leírás: A PPM rendszer átadja SAP ERP 6.0-nak a Prjektsruktúra létrehzásáhz szükséges adatkat. 1.) Üzleti terv jóváhagyását követően a következő évre vnatkzó a Prjekt és PST törzsadat és hierarchia létrehzásra kerül SAP ERP 6.0-ban a PPM adatk alapján. 2.) Új, év közben felmerülő fejlesztési igény PPM rendszerben történő jóváhagyását követően SAP ERP 6.0-ban is létrehzásra kerül a Prjekt és PST törzsadat és hierarchia SAP ERP 6.0-ban a PPM adatk alapján. Mindkét esetben az SAP ERP 6.0-ban létrejövő Prjektek / PST-k még zárlva vannak ténykönyvelésre (azaz bligó, ténykönyvelés nem lehetséges ezekre a prjektekre) Fnts kiegészítés: az SAP ERP 6.0-ban a hierarchia tvább bntható manuálisan. Ellenőrzési lgikát és adatkiegészítést is be kell építeni. SAP-ban létrehztt Prjekt / PST törzsadatk rendszerek közti knzisztenciáját megfelelő jgsultsági beállítással kell biztsítani. Vezérlés: - Jóváhagytt üzleti terv - Üzleti tervben nem szereplő, év közben felmerülő igény esetén 3. Prjektadatk módsítása PPM alapján Leírás: A 'Prjektstruktúra áttöltése PPM-ből' interfész srán keletkezett adatk módsítása. Vezérlés: PPM-ben módsíttt törzsadat 4. Prjekt költségkeret adatk áttöltése PPM-ből Leírás: A PPM rendszerből áttöltésre kerülnek a prjektek pénzügyi költségkeret adatai SAP ERP 6.0-ba: 129 / 254

131 Vezérlés: - az üzleti terv jóváhagyását követően betöltődnek a jóváhagytt keretösszegek - Jóváhagytt üzleti terv - Üzleti tervben nem szereplő, év közben felmerülő igény esetén 5. Prjekt költségkeret adatk módsítása PPM alapján Leírás: Az interfésznek tvábbítania kell a keretek évközi váltzásait is (költségkeret pótlás és visszaadás) Vezérlés: - Új keret beállítása PPM-ben 6. Prjekt pénzügyi tervadatk áttöltése Leírás: Az üzleti tervben jóváhagytt prjekt pénzügyi tervadatk áttöltésre kerülnek SAP ERP 6.0- ba TM1 rendszerből. Az üzleti tervadatk havi, költségnem-csprt bntásban kerülnek betöltésre egy SAP ERP 6.0 tervverzióba - az év srán ez a tervverzió váltzatlan marad. A kntrlling várhatózáskr előálló új tervverziót SAP-ba is betöltjük. Vezérlés: - Éves üzleti terv jóváhagyása - Várható (aktualizált tervverzió) 7. Obligó és tényköltségadatk áttöltése TM1-be E két rendszer kapcslatát kizárólag az IM, PS szempntjából határztuk meg. Leírás: Prjekt pénzügyi bligó és tényköltség adatk áttöltése TM1-be, Prjekt / PST TM1 által elvárt aggregáltsági szinten (nem biznylati szinten) Vezérlés: Havi zárás részeként 8. Obligó és tényköltségadatk áttöltése PPM-be Leírás: Prjekt pénzügyi bligó és tényköltség adatk áttöltése PPM-be, Prjekt / PST PPM által elvárt aggregáltsági szinten (nem biznylati szinten) Vezérlés: Havi zárás részeként A 7. és 8. pntban definiált interfész megvalósítása függ a BI bevezetésének ütemezésétől. A BPO számára elfgadható, hgy a első havi zárásra nem, csak az 1. negyedéves zárásra valósuljn meg az adatk interfészen történő átadása, ugyanakkr az átmeneti időszakra ERP rendszerből fájl frmájában biztsítani kell az adatk áttöltését. 130 / 254

132 Az alábbi ábra szemlélteti az egyes rendszerek közötti kapcslatkat: Az alábbi funkciók várhatóan nem interfésszel valósulnak meg: A PPM rendszerben történő 2. szintű jóváhagyást követően a státuszváltás az SAP ERP 6.0-ban manuálisan hajtandó végre (Ennek autmatizálása középtávú tervek között). IM törzsadat létrehzás / módsítás SAP ERP 6.0-ban IM keretek betöltése és módsítása SAP ERP 6.0-ban IM Investment Management Az IM mdul és funkciói alkalmazásra kerülnek. Tervezetten az alábbi táblázatban szereplő flyamatk és funkciók kerülnek alkalmazásra: Mdul IM IM IM IM IM IM IM IM IM IM IM SAP funkció megnevezése Prgramdefiníció létrehzása, módsítása Prgrampzíció létrehzása, módsítása Prgramstruktúra létrehzása, módsítása Prgram felelős létrehzás Prgram betöltés Prgram költségkeret betöltése Prgram költségkeret létrehzása, módsítása Prgram költségkeret pótlása Prgram költségkeret visszaadása Tp PST elem hzzárendelése a Prgram megfelelő Prgrampzíciójáhz Tp PST elem áthelyezése 131 / 254

133 Törzsadatk körének meghatárzása IM Beruházási prgram alkalmazásra kerül, része a feladatnak. Minden évben egy csprt szintű IM prgram kerül létrehzásra. Beruházás intézkedési igény. Nem kerül alkalmazásra, nem része a feladatnak. Beruházási prgramstruktúra meghatárzása A PPM által meghatárztt struktúrát kell az SAP-ban megvalósítani. Biztsítani kell a csprt szintű, egységes struktúrájú riprtlást a BI rendszerben. Az MVM Csprtban jelenleg flyamatban van egy BSC prjekt, mely eredményeit a jövőben az IM struktúra kialakításánál javaslt figyelembe venni. IM prgramfajta meghatárzás Két prgramfajtát definiálunk: Költségkeretek lesztása Prjekt / PST szintre Nincs költségkeret lesztás IM prgramdefiníció meghatárzás A bevezetés srán kell meghatárzni. IM prgram kód és törzsadat felépítése A bevezetés srán kell meghatárzni. Beruházási Intézkedések körének meghatárzása Alapvetően PST-k, de a jövőre vnatkzóan a PM és CO rendelések használatának lehetőségét is meg kell hagyni: ezen bjektumk alkalmazására a Kntrlling kncepció által meghatárztt követelmények alapján lesz szükség. IM Prgram Költség Tervezés Tervértékeket nem tartunk nyilván IM-ben, a PPM kezeli. IM Prgram Költség Keretek kezelése A Költség Keretek meghatárzásának elsődleges rendszere a PPM. Ez a funkció nem az SAP-ban valósul meg, de a Költség Keret adatkat a létrehztt IM prgramba fel kell tölteni. A Költség Keretek az év srán váltznak, ezeket a váltzáskat az SAP-ban is kezelni szükséges. A keretfigyelést be kell állítani, de az éles indulást megelőzően szükséges dönteni az alkalmazásáról. Fejlesztési igények az IM vnatkzásában Jelenleg nincs ismert IM mdult érintő fejlesztési igény. PS- Prject System Az PS mdul és funkciói alkalmazásra kerülnek. A PS mdult és funkcióit a tagvállalatk beruházásaihz (CAPEX), valamint OPEX jellegű tevékenységeihez (rendszeres és eseti) kapcslódó bevételek és ráfrdításk strukturált gyűjtésének biztsítására használjuk. 132 / 254

134 Tervezetten az alábbi táblázatban szereplő flyamatk és funkciók kerülnek alkalmazásra: Mdul PS PS PS PS PS PS PS PS PS PS PS PS PS PS PS PS SAP funkció megnevezése Prjekt létrehzása, módsítása PST elemek létrehzása, módsítása PST elemek státusz beállítása, módsítása PST elemek elszámlási szabály beállítása, módsítása Költségkeret-figyelés bekapcslása PST Eredeti költség Költségkeret módsítás PST Költségkeret engedélyezés, módsítás PST Költségkeret pótlás prjektben PST Költségkeret pótlás prjektre PST Költségkeret visszaadás prjektben PST Költségkeret visszaadás prjektre PST Költségkeret visszaadás prjektben prjektről PST Költségkeret átkönyvelés PST elemek között PST költségnemi tervezés PST elem peridikus elszámlása befejezetlen eszközszámra, költséghelyre PST elem peridikus tömeges elszámlása befejezetlen eszközszámra Törzsadatk, funkciók körének meghatárzása Az alábbi lista nem teljes, azkat a törzsadatkat, funkciókat tartalmazza, melyekkel kapcslats igények a kiírás készítése srán ismertté váltak. Alkalmazásra kerül, része a feladatnak: Prjekt és PST Kntrlling által megfgalmaztt igény alapján: számlázási típusú PST kialakítása, Vevő rendelés tételhez hzzárendelés lehetősége Nem kerül alkalmazásra, nem része a feladatnak: Hálóterv SD-vel integrált mérföldkő PP Gyártási rendelések PS számlázási terv Dkumentumk Szimuláció Prjektverzió Fejlődéselemzés 133 / 254

135 Fizetések Prjekt struktúra meghatárzása A PPM által meghatárztt Prjekt struktúrát kell az SAP-ban megvalósítani, melyet a bevezetés srán kell kialakítani. Prjekt fajták meghatárzása A PS mdulban a Prjekteket kategrizálhatjuk. MVM Csprt szinten egységes kategóriák kerülnek kialakításra, mind a BPO mind a Kntrlling által kezelt Prjektek / PST-k esetében. A PPM által kezelt prjektek: A PPM által kezelt prjektekre vnatkzóan a MVM-ben bevezetett prjekttipizálást mutatja az alábbi ábra: A fenti ábrán szereplő kategrizálást figyelembe kell venni a Prjekt fajták kialakításánál. Egyéb, nem prjekt jellegű, OPEX tevékenységek (rendszeres és eseti) leképezése SAPban: A kntrlling költségszámítási kncepció prjekt csprtszintű módszertana fgja meghatárzni. Prjekt és PST törzsadatk meghatárzása A bevezetés srán kell meghatárzni. Az alábbi táblázatban szereplő Prjekt / PST törzsadatk biztsan alkalmazásra kerülnek, várhatóan tvábbi (maximum 10 darab) fejlesztett mezőt is alkalmazni kell ennek definiálása, megvalósítása implementációs feladat. Ezen adatk vezető rendszere a PPM, azaz itt kerülnek létrehzásra ezen adatk, majd töltődnek át SAP-ba. 134 / 254

136 Mező megnevezése Prjekt definíció Prjekt prfil Prjekt fajta Megnevezés PST elem Megnevezés Költségszámítási kör Vállalat Prfit Center Pénzügyi közpnt Felelős költséghely Igénylő költséghely Felelős Indítás dátum Befejezés dátum Rögzített indítás Rögzített befejezés IM Prgrampzíció Fölérendelt PST Mező leírás Egyértelmű aznsító. Kódlása a beállíttt prjekt maszklásnak megfelelő. A prjekt alapvető adatait határzza meg A prjekt kategrizálását szlgálja A prjekt megnevezése A PST elem egyértelmű aznsítója. Kódlását a PST maszklása határzza meg. A PST megnevezése CO bjektum SAP általáns bjektum CO bjektum SAP FM Pénzügyi közpnt besrlását szlgálja A felelős költséghely a kntrlling mdul költséghelyi hierarchiájában szereplő költséghely, mely a gyakrlatilag a vállalat szervezeti egységeit (költségkzóit) aznsítja. A költséghely a kntrlling terület törzsadata. Az igénylő költséghely a kntrlling mdul költséghelyi hierarchiájában szereplő költséghely, mely a gyakrlatilag a vállalat szervezeti egységeit (költségkzóit) aznsítja. A költséghely a kntrlling terület törzsadata. Aznsító, amely a PST elem felelősét, gyakrlatilag a prjekt vezetőjét aznsítja. A prjekt tervezett indítási dátuma. A prjekt tervezett befejezési dátuma. A PST tervezett indítási dátuma. A PST tervezett befejezési dátuma. Az IM prgram legalsó szintje, melyhez TOP PST-ket rendelünk A PST struktúrában azt az egy szinttel feljebb lévő PST-t határzza meg, melyhez az adtt PST elem tartzik. PST elemek összekapcslása a prgrampzícióval: A TOP PST kapcslódik az IM Prgram egy legalsó szintű pzíciójáhz. A TOP PST csak egy prgram pzícióhz kapcslódhat. 135 / 254

137 Prjekt Költség Tervezés Az elsődleges rendszere a Költség Tervezésnek a TM1. Nem az SAP-ban valósul meg a Költség Tervezés, de a Terv adatkat a létrehztt Prjektekre, PST-kre fel kell tölteni. Tervverziók használata Minimális követelmény: az üzleti terv és aktuális tervverzió betöltése. Prjekt Költség Keretek kezelése A beruházási prjektek (CAPEX) esetén a PS a keretfigyelés eszköze, illetve minden lyan OPEX-es tételre, ami SAP PST-n kerül leképezésre, mind a PS, mind az FM keretfigyelési funkciója a bevezetés tárgya. A Költség Keretek kezelésének elsődleges rendszere a PPM. Ez a funkció nem az SAPban valósul meg, de a Költség Keret adatkat a létrehztt Prjektekre, PST-kre fel kell tölteni. A Költség Keretek az év srán váltznak, ezeket a váltzáskat a PPM-ből kaptt adatk alapján az SAP-ban is kezelni szükséges (Költségkeret pótlás, visszaadás, átcsprtsítás). A Rendelkezésre állást és keretfigyelést be kell állítani egységesen, knzisztensen csprt szinten. Az FM integrációt figyelembe kell venni. Elszámlásk Az Elszámláskkal kapcslats részletes beállításkat a bevezetés srán kell meghatárzni. Elszámlási előírás létrehzása SAP-ban történik. Igény, hgy megvalósítható legyen belső költségek elszámlása teljesítménymutatók alapján. Státusz kezelés A PPM flyamataiban a prjektek indítása kétszintű engedélyezési flyamatn keresztül valósul meg. Ezt az igénynek megfelelően, felhasználói státuszk beállításával lehet az SAP-ban leképezni. A részletes kidlgzást a bevezetés srán kell elvégezni. Fejlesztési igények A rendszerintegráció fejezetnél szereplő interfészek. PST törzsadatkhz maximum 10 darab fejlesztett felhasználói mező kialakítása. Várhatóan a következő betöltő prgramkra lesz szükség: Prjekt törzsadat létrehzás és PST törzsadat létrehzás, PST elszámlási szabály betöltése, PST státuszállítás Tagvállalati speciális igények A Fejlesztési igények fejezetben leírtakn túl az alábbi speciális tagvállalati megldásk kerültek beaznsításra, melyek esetén az igényekre megldást kell biztsítani: PA ZRt.: AS6 integráció biztsítása - csprt szinten egységes flyamatk mentén 136 / 254

138 3.10 Beszerzés (MM, SRM) Jövőbeni rendszerrel szemben támaszttt főbb üzleti követelmények, főbb kncepcinális eltérések bemutatása a jelenlegi rendszerhez képest Az MVM Csprt beszerzési hatéknyságának emelése érdekében, a Csprtn belüli stratégiai és peratív beszerzési tevékenységek ellátására Beszerzési Szlgáltató Közpntt (BSZK) kíván kialakítani. A BSZK kialakítása több ütemben tervezett, amely ütemek a közpntsításba bevnt anyag és szlgáltatási körben térnek el. Alapvető elvárás a kiépítendő SAP rendszerrel szemben, hgy a közpntsítás minden ütemét, valamint a tagvállalati önálló beszerzési flyamatkat is támgatnia kell. A pnts menetrendet, a szabályzatkat az MVM Csprt később fgja meghatárzni. A beszerzés tekintetében sem értjük bele az MVM tagvállalatk körébe a MAVIR Rt-t. Általáns üzleti követelmények A reimplementáció srán általáns elvárás, hgy a beszerzési flyamatk egységes módn kerüljenek leképezésre a rendszerben. A Beszerzési Szlgáltató Közpntban és a helyi tagvállalati beszerzésben dlgzók számára egységes munkafelületet kell biztsítani, elsősrban standard SAP eszközökkel, függetlenül attól, hgy éppen stratégiai- vagy peratív beszerzési tevékenységet végeznek, és ezek végrehajtását ténylegesen milyen rendszerkmpnens támgatja. A kialakítandó új rendszerhez a lehető legújabb verziójú SAP kmpnenseket/termékeket kell alkalmazni. Ezek alapján az elvárt kmpnensek és verzióik a következők (a jelen dkumentum készítésének időpntjában): SAP ERP 6.0 EHP5 és SAP SRM Cél, hgy a kialakításra kerülő új SAP rendszer nagybb szlgáltatási prtfólió csmaggal, valamint a jelenlegi rendszerben egyedi fejlesztésekkel biztsíttt igényeket SAP standard alkalmazáskkal képesek legyenek kezelni, illetve támgatni backend- és frntend (akár prtál) szinten egyaránt. Mindezek a későbbiek srán kiterjeszthetők a közpnti felügyeletet biztsító SAP Slutin Manager alkalmazásra is. A BSZK hatásköre kiterjed minden tagvállalatra, amely a belső szabályzatk alapján közpnti beszerzésre kötelezett. Az MVM Csprt SAP rendszerében könyveiket vezető tagvállalatk esetében a beszerzési flyamatk rendszertámgatásának meg kell egyeznie a közpnti beszerzés rendszertámgatásával. A reimplementáció srán cél, elvárás, hgy a beszerzési igények az SRM rendszerben kerüljenek indításra, engedélyezésre. Az új rendszerben igény a megrendelések, a lehívásk kezelésének jelenlegi megldása, azaz egy lehívási biznylatban csak szlgáltatásk vagy anyagk kerülhetnek rögzítésre. A reimplementált rendszerben meg kell valósítani a mst működő rendszerben kialakíttt beszerzési megrendelés és szerződés biznylatfajtákat (19, illetve 4 aktív biznylatfajta). Valamint az új kncepció implementációjában figyelembe kell venni a beszerzési biznylat létrehzásának lgikáját (például: anyag és szlgáltatás beszerzés külön, lehívásk megkülönböztetése). A beszerzési megrendelés biznylatkban kötelező az adókód megadása, valamint ahl lehetséges annak autmatikus meghatárzása mind a cikk-, mind a szlgáltatásbeszerzések esetében. 137 / 254

139 Új kncepcinális elemek a jelen rendszerhez képest A közpnti beszerzés kialakításából eredő funkciókhz kapcslódó igények A reimplementáció srán az MVM Csprt meg kívánja erősíteni az egyedi tagvállalati, de kiemelten a csprtszintű, közpnti stratégiai beszerzés rendszertámgatását. Ehhez kapcslódó igény a szállítói prtálfelület kialakítása, amelyen a szállítók egységes felületen regisztrálhatják magukat, az előminősítéshez szükséges infrmációkat rögzíthetik, az adataikban történt váltzáskat bejelenthetik, tvábbá értesülhetnek a rájuk érvényes ajánlatkérésekről, pályázatkról, minősítésük eredményeiről. Az MVM Csprt a szállítók előminősítését egységes adattartalm mellett képzeli el tagvállalataiban. Ezért a BSZK és a tagvállalatk számára egységes előminősítési kérdőív kialakítása szükséges. Aznban törvényi- vagy technlógiai követelmények miatt ezt meghaladó adatkat is kérhetnek a tagvállalatk a szállítói minősítés srán, amelyet külön kell megjeleníteni és értékelni. A minősítés eredményét a rendszerben tagvállalatnként és közpnti beszerzésre vnatkzóan kell nyilvántartani. A szállítók minősítési eredményeit, vállalat függetlenül megtekinthetik a beszerzők, aznban karbantartaniuk, csak a saját szervezetükre vnatkzóan jgsultak. Tvábbi igény a stratégiai beszerzés teljes körű támgatása az ajánlatkérések, ajánlati felhívásk kezelésétől a beérkezett ajánlatk értékelésén át a szerződéskötésig. A reimplementált rendszerben nem igény az elektrnikus aukció megvalósítása, de a rendszert úgy kell felkészíteni, hgy a későbbiekben lehetséges legyen ennek a funkciónak a bevezetése is, párhuzams alkalmazásban az ajánlatkérési (RFx) megldással. A közpnti beszerzési szervezet kialakításával a jelenlegi, visznylag kevés csprtszintű szerződések száma jelentősen emelkedni fg, amelyek egységes kezelését támgatni kell a kialakítandó rendszerben. A közpnti beszerzés körébe vnt témák esetében a csprtszintű szerződésekhez való tagvállalati csatlakzás nem önkéntes, de nem feltétlenül terjed ki minden tagvállalatra (például: törvényi előírásk miatt, illetve kisebbségi tulajdnlás esetén). A közpnti beszerzés körébe be nem vnt témáknál is köthet a BSZK csprtszintű szerződést, amelyhez való csatlakzás általában önkéntes a tagvállalatk részéről. A BSZK knkrét igény nélkül is létrehzhat csprtszintű keretszerződést, de a tagvállalatk szerződéskötését minden esetben igénylésnek kell megelőznie. A BSZK lesz jgsult a közbeszerzések csprtszintű lebnylítására, ezért a közbeszerzés releváns igények feldlgzását minden tagvállalat esetében ez a szervezet végzi el. Kiemelt igény a beszerzési tevékenység srán keletkező dkumentumk integrációja a beszerzést támgató kmpnensekkel, rendszerekkel standard SAP eszközökön, megldáskn keresztül, hgy a beszerzési flyamatban dlgzók közvetlenül az SAP rendszerből érhessenek el minden infrmációt. Az integráció az alábbi témákra kell, hgy kiterjedjen: Beszerzést támgató, SAP független, általában Micrsft Wrd dkumentumk SAP integrációja űrlapkezelési eljárással, Szerződésdkumentum belső köröztetése, dkumentált jóváhagyása verziókövetési eljárással, 138 / 254

140 Ajánlatkezelés és a szállítói előminősítési kérdőív támgatása Adbe Interactive Frm alkalmazásával, Szerződéses dkumentumk digitalizált váltzatának SAP kezelése. A dkumentumk integrációját minden beszerzést flytató tagvállalatra el kell végezni. A beszerzési flyamatk méréséhez az MVM Csprt részletes költéselemzést vezet be. Ezt megalapzandó 2011-ben a cikktörzs és a szlgáltatástörzs elemeit nemzetközi hierarchiarendszerbe (UNSPSC) srlta be. Igény a költéselemzés megvalósítása ezen a hierarchiarendszeren keresztül standard SAP eszközökkel, mdulkkal. A BSZK jgsult a tagvállalatk beszerzési biznylatainak megtekintésére, függetlenül attól, hgy rajta keresztül keletkeztek-e a biznylatk. Aznban nem jgsult a tagvállalat által létrehztt biznylatk bármilyen módsítására. Közpnti beszerzésnél megengedett lehet a szállítói ajánlatra vnatkzóan az alternatív, helyettesítő vagy kiegészítő tétel rögzítése. A beszerzéshez kapcslódó tvábbi új, általáns igények, követelmények Általáns elvárásk közé tartzik, hgy lehetőség szerint minden kötelezettség-vállalással járó igényt, beszerzést a rendszerben, előzetesen kell rögzíteni. Ugyanakkr vannak kivételek, egyedi esetek, amikr az előzetes rögzítés nem lehetséges. Ilyen esetekben a megrendelés, lehívás utólagsan rögzíthető. A reimplementáció srán külön kell megjeleníteni az utólagsan rögzített egyedi megrendeléseket és lehíváskat ly módn, hgy azk a lekérdezésekben és a jgsultsági beállításkban elkülöníthetőek legyenek. A szállítói visszaigazlás rögzítése a megrendelésekben nem kötelező. Ugyanakkr meg kell adni a lehetőséget, hgy a beszerző bármikr rögzíthesse azt, illetve a szállítói prtáln meg kell engedni, hgy a szállító a saját biznylataihz ezt berögzíthesse. A beszállítás (beérkező szállítás) visszaigazlás-típus bevezetése nem igény. Devizás szerződések rögzítésénél kötelező mező (szöveg vagy más típus) kialakítása szükséges, amelyben a beszerzőnek fel kell vennie, hgy milyen valutanemben kell a kifizetést teljesíteni, illetve mely fél (MVM vállalat vagy a szállító, esetleg fele-fele, EK irányelv validálja) viseli a bankköltséget. Alapvető igény, hgy a rendszer képes legyen beszerzési, lehívási dkumentumk nymtatására, küldésre és fgadásra. Az elküldött dkumentumkról készüljön archívum a dkumentumtárban a kiküldéssel párhuzamsan. Emellett nem engedélyezett lehíváskat, beszerzési megrendeléseket nymtatni lehessen akkr is, ha azk még nem engedélyezettek. Cikktörzs Az MVM Csprt a cikkek és szlgáltatásk beszerzés-érzékenységi besrlására standard/high értékeket kíván kialakítani termék-, illetve szlgáltatáskategória szinten (UNSPSC alapn). Elvárás a rendszerrel szemben, hgy tárlja a fenti kategóriák standard vagy high besrlását. Az MVM Csprt tagjai közül többen engedélyesi szlgáltatók. A törvényi megfelelőség biztsítása miatt a termék-, illetve szlgáltatáskategóriák standard/high besrlásán túl meg kell határzni, hgy mely kategóriák srlhatóak be egyértelműen az úgynevezett engedélyesi működés körébe. Az engedélyesi besrlásra vnatkzó adatk vállalatszintűek kell, hgy legyenek. Ugyanakkr például egy termékcsprt nem minden engedélyes vállalatban srlható be az engedélyesi működéshez. 139 / 254

141 A cikktörzsben jelölni kell, hgy a cikk a közpnti beszerzésbe bevnt vagy sem. Amennyiben közpnti beszerzésre releváns, rögzíteni kell tudni a BSZK felelős beszerzőjének a beszerzési csprtkódját, a tagvállalati beszerzési csprtkódkn felül. A beszerzési csprt mezőben jelenleg csak a PA ZRt. és a Vértesi Erőmű esetében kerül rögzítésre a tényleges beszerző. A többi vállalatban csak technikai kód kerül kitöltésre. A reimplementáció srán tényleges értékekkel kell feltölteni a mezőt minden tagvállalat esetében. A reimplementáció srán biztsítani szükséges, hgy a cikktörzs kezeléshez kapcslódó kiegészítő dkumentációk (rajz, fénykép, vizsgálati jegyzőkönyv, biztnsági anyagk utánpótlási engedélyei) csatlása URL-ként SharePint tárhelyről tvábbra is megtörténhessen. Az MVM Csprtban egy anyagcsprthz csak egy főkönyvi számlaszám tartzhat, függetlenül az értékelési sztálytól. Ezt az összerendelési lehetőséget tvábbra is biztsítani kell. A raktári be- és kitárlás srán lefutó raktártípus keresési stratégiák vezérlése a cikktörzsön keresztül valósul meg. Szlgáltatástörzs A szlgáltatástörzsben, a cikktörzzsel megegyezően biztsítani kell a standard/high besrlásra vnatkzó elváráskat, Tvábbá itt is jelölni kell, hgy a szlgáltatás a közpnti beszerzésbe bevnt vagy sem. Amennyiben közpnti beszerzésre releváns, rögzíteni kell tudni a BSZK felelős beszerzőjének beszerzési csprtkódját, a tagvállalati beszerzési csprtkódkn felül. Szállítótörzs Egy szállító teljes zárlása esetén a rendszer autmatikusan értesítse az érintett beszerzőket (azkban a tagvállalatban dlgzókat, amelyekre a szállító létrehztt vlt, illetve a közpnti beszerzőket, ha a közpnti beszerzési szervezetre is létrehzták) SAP wrkflw használatával. Előlegek kezelése A kialakítandó rendszertől elvárás, hgy beszerzési biznylati szinten kezelje a beszerzés srán fizetendő előlegeket és vegye figyelembe a beérkező számlák könyvelésekr. Jóteljesítési- és bankgarancia kezelése Az új rendszerrel szemben elvárás, hgy beszerzési biznylati szinten kezelje az egyes szerződésekben kikötött jóteljesítési- és bankgarancia kezelését. Tvábbá a számviteli törvény előírásai szerint (a garanciális kötelezettségre vnatkzó visszatartás a fizetendő összegből történő visszatartást jelent, vagyis a számlának a szerződés teljes összegét kell tartalmaznia úgy, hgy a beszerzési megrendelésben nettó módn történik az elszámlás, a garanciális visszatartás pedig a bruttó összegre vnatkzik) autmatikusan vegye figyelembe a beérkező számlák könyvelésekr az ezen a jgcímen visszatartani jgsult összeget Kötbér kezelése Az új rendszerrel szemben elvárás, hgy beszerzési biznylat szinten kezelje az egyes szerződésekben kikötött kötbér kezelését. 140 / 254

142 Igények, bevásárlóksarak engedélyezése Az igények jóváhagyásakr elvárás a következő csatrnák használatának lehetősége: nline (SRM felületen), ffline, illetve mbil eszközökön (Andrid és IOS perációs rendszer). A többszörös kntírzási tételek esetében a rögzített kntírzási bjektumknak megfelelő összes engedélyező jóváhagyása szükséges. Az engedélyező módsíthatja az igényelt mennyiséget ksárban. A váltzásról az SRM rendszernek értesítenie kell az igénylőt. A nem engedélyesi High besrlású cikkek vagy a szlgáltatásk igénylésekr, ha az igénytétel az 5 millió Ft-nál nagybb, akkr az MVM ZRt. TÁSZ igazgatójának jóváhagyása is szükséges. Amennyiben az igénytétel értéke meghaladja az 50 millió Ft-t, akkr az MVM ZRt. Általáns vezérigazgató-helyettesének kell jóváhagynia, függetlenül az igénylő tagvállalattól. A Csprt Közpnti jóváhagyás a tagvállalati utlsó jóváhagyó után indul. Ajánlatk kezelése Az új SRM rendszerben igény az ffline ajánlatkezelés megvalósítás intelligens, SAP-ba ágyaztt Adbe Interactive Frm (űrlap) támgatásával. Ajánlatkéréskr a szállító értesítést kapjn egy PDF melléklettel, amelyet kitöltés után visszaküld. A beérkező ajánlatkra vnatkzóan adatellenőrzés és hibakezelés történik, tvábbá a rendszer visszajelzést küld a beszerzők részére a beérkező ajánlatkról. Az elektrnikus aukció bevezetésével egyidejűleg elvárás az új rendszertől az ajánlati díjak kezelése és a 2 brítéks ajánlatkezelés. Az elektrnikus aukció bevezetése nem része a reimplementációnak. Igény, hgy az egyes tagvállalatk egymás krábbi ajánlatkéréseit ár nélkül láthassák a rendszerben. Elvárás, hgy a beszerzők az ajánlatkérés, felhívás biznylatkhz dkumentumkat tudjanak csatlni, amelyek egységes helyen tárlódjanak a többi beszerzéshez kapcslódó dkumentummal. A beérkező ajánlatk ár alapú összehasnlítását támgatnia kell a rendszernek. Szerződések kezelése Az SRM rendszernek támgatnia kell a közpnti szerződés létrehzásában, verzióik kezelésében a kmplex szlgáltatásk kezelését és a szerződések elemzésének közvetlen elérését. Igény van arra, hgy a beszerző döntése alapján a közpnti keretszerződések katalógusban elérhetőek legyenek. Közpnti keretszerződéseknél lehetőséget kell biztsítani arra, hgy az egyes lehetséges tételek pénznemei különbözőek, valamint a tételek eltérő fizetési feltételei rögzíthetők legyenek. Szerződések kezelésénél a szerződés hatálybalépésének időpntjára egy külön mezőt kell létrehzni, amit kötelező kitölteni. Ez az infrmáció biznylat létrehzásakr még nem bizts, hgy ismert. A szerződés biznylatkban örököltetni szükséges az ajánlati eljárás típusát és módját. 141 / 254

143 Megrendelések, lehívásk A megrendelésekben, a szerződések mintájára, annak hatálybalépésének időpntjára egy külön mezőt kell létrehzni, aminek kitöltése kötelező. A szerződésekhez hasnlóan a megrendelési biznylatkban is örökíteni szükséges az ajánlati eljárás típusát, módját. Az MVM KONTÓ ZRt. által közvetlenül rögzített megrendelések és lehíváskat meg kell különböztetni a többi megrendeléstől, lehívástól. Ezekhez csak az MVM KONTÓ ZRt. munkatársai férhetnek hzzá. Külön figyelmet kell frdítani a közüzemi szerződések kezelésekr, a lehívásk létrehzásakr és módsításakr. Ezeket a biznylatkat az MVM KONTÓ ZRt. munkatársai rögzítik. Azaz meg kell valósítani, hgy a közüzemi szerződések (például: villany, gáz, víz, telefn, stb.) lehívását más beszerzők ne tarthassák karban. Ugyanakkr azt is, hgy a krábbi fejezetekben leírtakn kívül az MVM KONTÓ ZRt. munkatársai ne hzhassanak létre lehíváskat a nem közüzemi szerződésekre, illetve egyedi megrendeléseket. Teljesítések igazlása Igény, hgy a teljesítésigazlás mentésekr a rendszer autmatikusan nymtatásra kínálja fel a teljesítésigazló lapt (nymtatvány). Valamint a teljesítésigazláskr külső nymtatvány, dkumentum csatlható legyen. A rendszert fel kell készíteni, hgy az elektrnikus aláírás bevezetésekr a teljesítésigazlás dkumentumk is aláírhatóak lehessenek elektrnikusan Az SAP-val lefedendő flyamatk meghatárzása Szállítók regisztrációja Közpnti üzleti flyamat leírása (csprt template) Egy szállító regisztrációja a közpnti vagy a tagvállalati beszerzés felé hárm módn történhet: nline a szállítói prtáln keresztül, vagy a prtálról letöltött vagy közvetlenül megkaptt intelligens adatlap beküldésével, vagy nymtattt adatkérő lap kitöltésével. Az nline regisztráció esetében a szállítónak előzetesen hzzáférést kell igényelnie a szállítói prtálhz: A másik két esetben a releváns szállító SAP rendszerbe történő regisztrációját az adatlapk beérkezését és elfgadását követően kell elvégezni. 142 / 254

144 Szállítók alkalmasságának vizsgálata, előminősítése Közpnti üzleti flyamat leírása (csprt template) A szállítók előminősítésének, alkalmasságuk vizsgálatának első lépése a beszállítói/előminősítői kérdőív kitöltése. A szállítói előminősítési kérdőív az alábbi fejezetekkel készül: szállító általáns infrmációk, szállító gazdasági infrmációi, szállító által működtetett minőségirányítási rendszer infrmációi, környezetvédelmet érintő kérdések, szállító alvállalkzóira vnatkzó kérdések, valamint a tagvállalat specifikus részek (Paksi Atmerőmű ZRt., OVIT ZRt., MVM ERBE és Vértesi Erőmű ZRt.). A kérdőív kitölthető nline frmában a szállítói prtáln, nem nline elérhetőség esetén, vagy egy intelligens adatlapt, vagy egy nymtattt adatkérőlapt küldenek el a szállító részére. A visszaérkezett intelligens adatlap adatait az illetékes beszerző áttölti a rendszerbe, míg a nymtattt adatkérőlapról kézzel rögzíti a rendszerbe. Biznys adatk alátámasztására dkumentumkat kell csatlni vagy helyszíni ellenőrzésre kerül sr, amelynek srán jegyzőkönyv készül. Ezeket a dkumentumkat a rendszerben csatlni kell a minősítési bjektumhz. Ezt követően kerül sr a szállító értékelésére, amely első lépésben autmatikus, a rendszerben előzetesen megadtt szempntk szerint zajlik. Lehetséges értékei: sikeres vagy nem sikeres kategória. Ezt az eredményt a beszerző módsíthatja. A beszerző csak abban az esetben módsíthatja önmaga a minősítést, ha más szervezetek nem vesznek részt a minősítésben. Egyéb esetben csak a bevnt szervezetek álláspntját tükröző dkumentáció alapján teheti meg, amelyet csatlni szükséges a minősítési bjektumhz. A BSZK beszerzése srán csak lyan szállítókkal állapdhat meg, amelyek a tagvállalati minősítési követelményeknek is eleget tesznek. Ha már létezik az adtt tagvállalatban, specifikus minősítése a szállítónak, akkr annak adatait és eredményét át kell tölteni a közpnti beszerzés állmányába. Ha még nem létezik, akkr a minősítési eljárást a tagvállalati specifikumk szerint is el kell végezni. Sem a BSZK, sem a tagvállalati beszerzők nem küldhetnek ajánlatkéréseket vagy köthetnek közvetlen megállapdáskat lyan szállítókkal, akik nem sikeres minősítést értek el. A nem sikeres minősítés tvábbi következménye, hgy a szállítót az adtt beszerzési szervezetre zárlni kell. Amennyiben már létezik nyittt beszerzési biznylata, értesíteni kell a biznylatban rögzített beszerzőt. SAP funkciók bemutatása A BSZK és a tagvállalati beszerzés a beszerzői közös felületen keresztül kezelik a szállítók alkalmasságának értékelését, előminősítését. Az előminősítési kérdőíveket a rendszerben rendelkezésre álló eszközökkel kell karbantartani, míg, ezek nem nline verzióit intelligens adatlapként, illetve nymtatványként is létre kell hzni. Az intelligens adatlapk esetében elvárás, hgy azk kitöltésük után manuális adatrögzítés nélkül betöltésre kerüljenek. A bekerült adatk, a krábban a rendszerben rögzített értékelési szempntk alapján autmatikusan kiértékelésre kerülnek, majd az előzetes eredmény áttöltődik az előminősítési adatbázisba, ahl egy felület segítségével a beszerzők elfgadhatják vagy módsíthatják az eredményt. Amennyiben a szállítói előminősítés speciális témákra is kiterjed és e minősítéseket külső rendszer végzi el, az eredményeket a beszerzők egy felület segítségével rögzíthetik az adatbázisba (interfész kapcslat nem tervezett). Az alkalmassági vizsgálat, illetve előminősítés eredményéről a szállítók értesítést kapnak a törzsben megjelölt fő kmmunikációs módn (levél, fax, , szállítói prtál). 143 / 254

145 Tagvállalati specifikumk A jelenleg működő SAP rendszerben csak PA ZRt. rögzíti a szállítók alkalmasságának, előminősítésének eredményét mind általáns, mind pedig a nála speciális nukleáris minősítés tekintetében. Mindkét esetben csak a minősítés eredményét rögzítik a rendszerben. Ugyanakkr minden tagvállalatban kialakítttak egy beszállítói kérdőívet, hasnló, de nem egyfrma adattartalmmal. A minősítési adatk aznban jelenleg nem kerülnek rögzítésre a rendszerben. PA ZRt. részére szükséges a szállítók nukleáris minősítésének támgatása is. Ehhez külön kérdőív tartzik, amelyet nem a beszerzők értékelnek ki és a kiértékelők egy része jelenleg nem rendelkezik SAP hzzáféréssel. A kiértékeléshez wrkflw támgatás kialakítása szükséges. Az értékelés eredményét az érintett szállító paksi beszerzési nézetében kell rögzíteni. A szállítók nukleáris minősítésének rendszertámgatása meg kell, hgy egyezzen a szállítók nrmál előminősítésének rendszertámgatásával. 144 / 254

146 Üzleti flyamatk az igényléstől a szerződéskötésig Közpnti üzleti flyamat leírása (csprt template) Igénylés, bevásárlóksár létrehzása A knkrét beszerzési igényeket az igénylők az SRM rendszerben rögzítik bevásárlóksár frmájában, függetlenül attól, hgy ők milyen módn kapták meg azkat. Az igényléskr bármely lyan igény feladható, amire nincs tiltás beállítva. Beszerzési igényt SRM igénylési hzzáféréssel, illetve jgsultsággal rendelkező, munkakörhöz közvetlenül nem köthető felhasználó adhat fel. A bevásárlóksár tételeinek rögzítése - akár tételenként eltérő módn is az alábbi módszerekkel történhet: katalógusból kiválasztással; cikkszám kiválasztással ERP cikktörzsből; szlgáltatás szám kiválasztással ERP szlgáltatás törzsből; tétel máslása az igénylő által krábban rögzített bevásárlóksárból. Szabadszöveges igények rögzítésére nincs lehetőség. Helyette gyűjtő cikkszámkn keresztül adható meg az igény, ahl a cikkszámhz kapcslódó megnevezés módsítható. Az igénylőknek tudniuk kell, hgy mit, mikrra, milyen mennyiségben és milyen kntírzással igényelnek. Ezt támgatandó az ERP szervezeti struktúra adatai (például: vállalat, gyár, beszerzési szervezet), a kntírzási típus és bjektum, a kiszállítási cím és egyéb adatk alapértelmezett értéke felhasználónként rögzítésre került. A rendszer a beszerzési csprtt a cikktörzs és a szlgáltatástörzs megfelelő adatából határzza meg. A meghatárzás srán figyelembe veszi, hgy a cikk vagy a szlgáltatás közpnti beszerzésbe vnt-e vagy sem. Ha közpnti beszerzés releváns, akkr a törzsadatban rögzített közpnti beszerzői csprtt határzza meg, ezzel párhuzamsan a BSZK kerül meghatárzásra a tagvállalati beszerzési szervezet helyett. Amennyiben nem közpnti beszerzés releváns a tétel, a tagvállalati beszerzési csprtt és beszerzési szervezetet határzza meg a rendszer. A bevásárlóksár mindig kntírztt, függetlenül a kiszlgálás módjától (raktári vagy külső beszerzés). Az SRM rendszerben az összes alkalmaztt ERP kntírzási fajták elérhetőek. A rendszer autmatikusan ellenőrzi, hgy csak az ERP-ben érvényes kntírzási bjektumk kerülnek rögzítésre a ksarakban. A bevásárlóksár-tételekben a többszörös kntírzás megengedett. Főkönyvi számlaszám meghatárzása cikktörzses tétel esetében az ERP cikktörzs könyvelési nézetén tárlt értékelési sztály alapján, szlgáltatás törzses tétel esetében ugyancsak a törzsben tárlt értékelési sztály alapján kerül meghatárzásra. A levezetett főkönyvi számla megjelenítésre kerül, de nem módsítható. A bevásárlóksárban ár megadása kötelező. Katalógusrendeléskr a rögzített árat átveszi a ksár és a ksárban nem módsítható. Ha a katalógusban még sincs ár megadva, akkr a ksárban az árat meg kell adni. Amennyiben ERP cikktörzs alapján történik egy tétel felvétele a ksárba, akkr a mzgó átlagár javaslt értékként, módsíthatóan átvételre kerül a ksárba. Kivétel a TGYE és IMMT anyagfajták, melyeknek törzsében nulla érték szerepel. 145 / 254

147 Ksár rögzítésekr szállítói hsszú szöveg megadható. A cikktörzses tételek esetében az ERP cikktörzsből ebbe a mezőbe átkerül az anyagrendelés szövegmező és a cikk sztályzás szövege. Az igénylő ellenőrzi, hgy valóban helyes szöveg került-e átvételre. A ksárhz az igénylő dkumentumkat tud csatlni, amelyeket később mind a jóváhagyók/engedélyezők, mind a beszerzők elérnek. Az igénylőnek a ksár létrehzásakr, anyagk esetében készlet rendelkezésre-állás ellenőrzési lehetősége van. A személyes kiszállítási cím a felhasználókhz rögzített és az SRM ksár létrehzásakr ez a cím javaslt értékként megjelenik, aznban felülírható. Az igénylőnek lehetősége van a ksárban rögzítenie, hgy igénye keretszerződés kötésre, lehívásra, visszavételre irányul, illetve verseny alóli felmentést kezdeményezett. Az első hárm esetben, a ksárban csak egyféle igények rögzíthetők, azk nem keverhetők. Tvábbi igényparaméter a közvetlen szállítói megrendelés kiküldés engedélyezése, amelyet a ksártétel katalógus vesz át, ami az igénylő által nem módsítható. Az igénylő a ksár mentése előtt (vagy azt követően bármikr) ellenőrizheti annak státuszát. A státuszellenőrzésben a következő infrmációk állnak rendelkezésre: az engedélyezésre vnatkzóan: a ksár engedélyezői a rendszer általi meghatárztt; az engedélyezési flyamat aktuális státusza (ki, mikr engedélyezte, illetve kinél és mióta várakzik engedélyezésre a ksár); az SRM/ERP rendszerben generált követő biznylatkra vnatkzóan: az engedélyezett ksár SRM/ERP-ben generált követő biznylat- és tételszáma (fglalás, beszerzési megrendelési igény, beszerzési megrendelés); raktári fglalásra történt árukiadás biznylat- és tételszáma; árubeérkezés SRM és ERP biznylat száma és tételszáma; ERP-ben rögzített számla könyvelési számla biznylatszáma. Igénylés, bevásárlóksár módsítása A bevásárlóksarat az igénylő az engedélyezés teljes befejezéséig módsíthatja. Az engedélyezés megtörténte után, amíg a beszerző még nem kezdte meg az igény feldlgzását, csak visszavnni tudja. Igénylés, bevásárlóksár jóváhagyása, engedélyezése A ksár mentésekr/módsításakr az engedélyezési stratégia beállításai alapján, autmatikusan kerülnek levezetésre az engedélyező személyek. 146 / 254

148 Mindig a költséghelyre, illetve a költséghelyi hierarchiára vezeti vissza a rendszer a jóváhagyókat akár egy- vagy többszintű jóváhagyásról van szó. Az engedélyezési szabályk és szintek (max.5) tagvállalatnként eltérőek. A tagvállalati engedélyezést egészíti ki a csprtközpnti engedélyezés, amennyiben a nem engedélyesi cikk vagy a szlgáltatás High besrlású. Az 5 millió Ft-nál nagybb értékű igény tételeknél az MVM ZRt. TÁSZ igazgatójának jóváhagyása is szükséges. Amennyiben az igény tételértéke meghaladja az 50 millió Ft-t, az MVM ZRt. Általáns vezérigazgatóhelyettesének kell jóváhagynia, tagvállalattól függetlenül. A ksarak engedélyezése általában tétel szinten történik, de ksár szinten is történnek jóváhagyásk. Tétel szintű jóváhagyáskr anyagfajtánként, ksár szintűnél anyagcsprtnként célszerű az eltérítést krlátzni. Többszörös kntírzású tételek esetében minden, a kntírzási bjektumk által érintett engedélyezőnek jóvá kell hagyni a tételt. A jóváhagyók az engedélyezés flyamán tvábbi (ad-hc) jóváhagyót tudnak felvenni például a speciális szakmai ellenőrzés érdekében. Az engedélyezéskr a ksárban a tétel mennyisége módsítható vagy a tétel egészében elutasítható. Engedélyezés kizárólag a ksárban megadtt szükségleti dátumig lehetséges, ezt követően a ksarat el kell utasítani, majd az igénylő módsítja a szükségleti dátumt és újraindítja a ksarat. Az engedélyezők jóváhagyásaikat az engedélyezést/elutasítást követően nem tudják visszavnni. Az igénylő az SRM beérkezett üzenetek között értesítést kap az elutasításról és a szövegben kért infók alapján törölheti ksarát vagy annak módsítása után újraindíthatja ksarának wrkflw engedélyezését. Nem minden ksárhz szükséges jóváhagyás. Tagvállalatnként eltérően meghatárztt cikk/szlgáltatás csprt és igénylési érték esetén a ksár autmatikusan engedélyezetté válik. A pnts besrlást a tagvállalatk szabályzatai tartalmazzák. Nem engedélyköteles tvábbá a visszavét ksár. Bevásárlóksár jóváhagyását, engedélyezését követő biznylatk A nem engedélyköteles (nem visszavét) ksaraknál, az autmatikus megrendelésű katalógustételek, valamint a csprtszintű keretszerződésekből való lehíváskból (mint katalógus tételek) esetén beszerzési megrendelés a követő biznylat. A készletből történő kiadás alapú ellátási módknál (lásd: készletgazdálkdás fejezet), a visszavét ksarakból, a knszignációs készletű anyagknál általában fglalás a követő biznylat. A keretszerződés igényekből és minden lyan esetben, ha igénylő verseny alóli felmentést kezdeményezett, valamint egyedi ellátású anyagk és szlgáltatásk esetén BMIg a követő biznylat. 147 / 254

149 Ajánlatkérés és a beszerzési frrás meghatárzása Első lépésként az igénylő szervezetektől (beleértve a készletgazdálkdási szervezetet is) beérkező beszerzési igényeket a beszerző összesíti, rendszerezi. Szükség esetén egyeztet az igénylővel, pntsítást kér tőle. Ha már van valamilyen megállapdás egy szállítóval az igényelt anyagra, illetve szlgáltatásra vnatkzóan, akkr a beszerző ezt a szállítót rendeli hzzá az SAP-ban a BMIg-hez, egy lehívást készít. Ha nincs, akkr meg kell keresnie a megfelelő szállítókat, akiktől ajánlatt kell kérnie. A tagvállalati és a BSZK szabályzatban rögzített érték határzza meg a minimálisan szükséges ajánlatbekérések számát az igény kielégítése szempntjából. A beszerzőnek (tagvállalati vagy közpnti) a minimális szállítói számn és az igényen túl figyelembe kell vennie a következő szempntkat az ajánlatkérés készítésekr: verseny alóli felmentést kezdeményeztek, közbeszerzésben érintett az igény, a választható, választandó eljárástípuskat. Az ajánlatkérésekben a beszerzőnek minden esetben meg kell határzni és visszakereshető módn rögzíteni, hgy az verseny alóli felmentésben részesült, közbeszerzés köteles, illetve bármely esetben a választtt eljárástípust. Ezt a döntését megalapzó dkumentumkat csatlnia kell az ajánlati biznylathz a rendszerben. Az elkészített ajánlatkérési dkumentumt engedélyeztetni kell, a közbeszerzések esetében köröztetni szükséges a közbeszerzési eljárásk szabályzatában meghatárztt személyek között. Az ajánlatkérő egységes frmában (template) kiküldött ajánlatkérésére, felhívására a beszerzés által értesített/meghívtt szállítók a megadtt elektrnikus ajánlatkérő űrlap (termék, eszköz, szlgáltatás) kitöltésével vagy hagymánys papír alapn adhatnak be érvényes ajánlatt. Speciális esetekben a beszerző eltérhet a template használatától. Hivatals ajánlatkérés csak a beszerzés-támgató rendszerből kerülhet ki, azkat nnan kell indítani. Az ajánlatk a szállítói prtáln regisztrált szállítókhz nline jutnak el intelligens űrlapkn, nem regisztrált szállítókhz kiküldésre kerülnek az (ffline) intelligens űrlapk. Aznban esetenként megengedett a papíralapú frma is, de ekkr az érintett beszerzőnek kell az ajánlati adatlap adatait áttölteni a rendszerbe. A következő fázisban a közpnti beszerzés ajánlatkérésére beérkező ajánlatkat az érintett beszerző rendszerezi, elemzi az új SAP rendszer segítségével. Szükség esetén hiánypótlást, illetve kiegészítést is engedélyezhet a pályázók részére, ha ezt a kiírási szabályzat lehetővé teszi. Az egyes ajánlati verziókat a rendszer kezeli, amely a győztes és nem győztes szállítói ajánlatkat egyaránt nyilvántartja. Az ezt követő flyamat az ajánlatk kiértékelése, amelyet a közpnti bíráló bizttság előzetesen deklarált szempntk alapján végez el a rendszer segítségével. Sikertelen pályázati kiértékelés lezárásakr tvábbi döntésre van szükség, ami lehet: új pályázat kiírása, vagy hiánypótlásk bekérése a szállítóktól, vagy biznys szállítók tvábbi versenyeztetése. 148 / 254

150 Sikeres kiértékelés esetén a győztes szállítóval eredményes szerződéses tárgyalás után szerződést kötnek. A beszerzők az előbbieken túl kérhetnek infrmatív ajánlatkat is a piac felméréséhez. Ebben az esetben az ajánlatnak nem lehet követő biznylata, sem szerződés, sem egyedi megrendelés. Ajánlatk értékelése A nem infrmatív ajánlatk értékelésére két módszer szlgál: amennyiben az igénylő jelezte, hgy az ajánlati értékelésben legalább 60%-kal szerepel az ár, akkr a beszerző a rendszer támgatásával összehasnlítja az ajánlati árakat. amennyiben bnylultabb értékelési szempntk mentén értékelik az ajánlatkat, annak csak eredményét kell rögzíteni, illetve a döntés alapjául szlgáló dkumentumkat kell csatlni az ajánlati biznylathz a rendszerben. Szerződéskezelés A nyertes szállító kiválasztását követően kerül sr a szerződéses tárgyalásra. Ehhez kapcslódik az aláírást megelőzően a szerződés előkészítése és ellenőrzése, majd az aláírást követően a szerződés teljesítés felügyelete és az esetleges módsításk, végül a szerződés teljesítés átvétele, nyilvántartása és a reklamáció kezelése. A beszerző által aláírásra előkészített, az érintett szállítóval előzetesen egyeztetett szerződéseket köröztetni kell elfgadás és esetleges módsítás / kiegészítés céljából. A szerződést a beszerző rögzíti az SAP rendszerben. A szerződések szöveges váltzatainak előállításáhz a krábban létrehztt sablnkat használja a beszerző. A megkötött, érvényes szerződések az MVM Csprtban lehetnek mennyiségre, időtávra, és értékre vnatkzó szerződések. Valamint csprt szintű (közpnti) vagy tagvállalati szerződések. Ezek frmája keretszerződés vagy egyedi megrendelés kivéve, ha az igénylő keretszerződés igényt adtt fel. A szerződéses dkumentum készítésekr a bekerülési ár meghatárzásánál az egységár mellett egyéb mellékköltségeket is figyelembe kell venni, amelyeket az MM mdulban előzetesen a beszerző rögzít a biznylat kndícióiban, a termékekre és szlgáltatáskra vnatkzóan. Megrendelés, lehívás elkészítése, kezelése A nyertes pályázó kiválasztásával, majd a vele megkötött szerződés aláírásával és érvényességének kezdetével, elegendő adat áll rendelkezésre a megrendelés SAP-ban történő elkészítéséhez. Krábban létrehztt biznylatk felhasználhatók a megrendelés elkészítéséhez. A megrendeléseket a beszerző készíti el a rendszerben, amelyhez szükséges legfntsabb, megadásra kerülő infrmációk a következők: Szerződés (megrendelés) tárgya Szállító (ez a szállítótörzsben van létrehzva) Beszerzési szervezet (a megrendelést ez felügyeli) Beszerzési csprt 149 / 254

151 Vállalat Anyagszám (ez az anyagtörzsben van létrehzva ha nincs, akkr rövid leírás a megrendelt dlgról, hgy mire könyvelődjön) Mennyiség és mennyiségi egység Szállítási határidő Ár pénznemmel (pntsan vagy megközelítőleg megadva) Gyár (ahvá a megrendelés leszállításra kerül) Fizetési mód Fizetési feltétel Fizetési zárlás. Devizában kötött megrendelések esetében a bankköltség viselője. Krábban létrehztt biznylatk felhasználhatók a megrendelés elkészítéséhez. A közüzemi szerződésekhez kapcslódó lehíváskat a beérkező számlák alapján az MVM KONTÓ ZRt. munkatársai rögzítik. Teljesítések igazlása A teljesítések igazlása akár az SAP ERP-ben, akár az SAP SRM-ben is elvégezhető. A Paksi Atmerőmű ZRt. esetében az AS6 karbantartó rendszerben feladtt igényeket az AS6 adatai alapján igazlják. Az SRM rendszerben külön teljesítésigazlók rögzítik a hzzájuk rendelt szervezetek igazlásait, a szervezet minden igényét illetően. Ugyanakkr az igénylők a saját igényeikhez kapcslódó megrendelések teljesítésigazlását tvábbra is elvégezhetik az SRM-ben. Igazláskr a kntírzási bjektumk váltztatása nem megengedett. A műszaki tartalmú megrendelések sajátsságai miatt az igazláshz egyéb dkumentumk csatlása szükséges. A rendszerben részteljesítések is igazlhatóak mind összeg, mind egyéb teljesítési hányad tekintetében. A megkötött érvényes szerződés határzza meg azt, hgy a megrendelés és a teljesítésigazlás milyen ütemezésű részteljesítésekre, illetve egyösszegű teljesítésre vnatkzik. A teljesítésigazló az Utlsó szállítás mező bekapcslásával rögzíti, ha műszakilag teljes egészében megvalósult az adtt megrendelés/szerződés. A teljesítésigazlás mentésekr a rendszer autmatikusan nymtatásra kínálja fel a teljesítésigazló lapt (nymtatvány). A közüzemi szerződések, számlák minden esetben teljesítésigazlás kötelezettek. A teljesítések igazlását a szlgáltatást igénybe vevő tagvállalatknak kell végezniük, az MVM KONTÓ ZRt. által rögzített, kntírztt lehíváskkal szemben. 150 / 254

152 Közbeszerzési flyamat A közbeszerzés teljes flyamatának, beleértve az elektrnikus közbeszerzést is, támgatnia kell a reimplementált rendszernek. A közbeszerzések kezelésére vnatkzóan részletes meghatárzásk, a krábbi pntkban felsrltakn kívül, nem történtek a jelen dkumentum készítésekr. A reimplementáció srán kell meghatárzni és a től érvényes szabályk alapján kialakítani a rendszerbeállításkat. Ugyanakkr feltétel, hgy a közbeszerzések kezelésének az alap beszerzési flyamatn kell alapulnia. SAP funkciók bemutatása A BSZK és a tagvállalati beszerzés a beszerzői közös felületen, alapvetően SAP standard eszközökkel végzi az igények feldlgzását, az ajánlatk létrehzását, értékelését, a szerződések, az egyedi megrendelések és a lehívásk létrehzását, karbantartását, a kapcslódó dkumentumk csatlását, szükség esetén köröztetését, valamint a már csatlt dkumentumk közvetlen elérését. Tagvállalati specifikumk Paksi Atmerőmű ZRt Beszerzési igényeket az SRM rendszeren kívül az AS6 rendszerben lehet feladni (részleteket lásd: Készletgazdálkdás fejezet). A bevásárlóksarak létrehzásakr az alábbi adatk megadása is kötelező: ABOS kód (felhasználó által megadva); Ellátási mód kódja (törzsadatkból autmatikusan átvéve); Gazda fglalás (ellátási módhz kötött érték). Az engedélyezési stratégiát meghatárzó beflyásló tényezők: az Ellátási mód (anyag/szlgáltatás törzsadat) és a nettó összérték ellátási módnként (az összeghatár a ksár tételek ellátási módjának függvényében kerül részösszeg képzéssel meghatárzásra). Az autmatikus ellátású anyagknál a bevásárlóksár engedélyköteles, helyette költségkeret vizsgálat fut le. A ksár mentését követően közvetlenül raktári fglalás keletkezik, melyre a fejlesztett LMRP ellenőrzi a rendelkezésre állást. Ennek eredményeként külső beszerzési igényt generálódhat. Ugyanez a fejlesztett LMRP fut le a knszignációs anyagk esetében is. Az engedélyezés utáni követőbiznylatk vezérlése az alábbiak szerint módsul: Engedélyezett ksárból BMIg keletkezik, ha a tétel szlgáltatástörzses, vagy ha gazda ellátású az anyag/szlgáltatás. Engedélyezett ksárból Fglalás keletkezik minden más esetben, ezen belül az egyedi és funkcinális ellátási módú tételekre lefut a fejlesztett LMRP rendelkezésre állás vizsgálat és amennyiben készlet nem áll rendelkezésre, akkr BMIg keletkezik. Ezen BMIg-kben törlésre kerülnek a kntírzási adatk és készlet keretre vnatkzóan FM kntírzási adatk kerülnek megadásra (kivétel a P és Y PST-re kntírztt TGYE és IMMT anyagfajták esetében). 151 / 254

153 A Paksi Atmerőmű ZRt. számára kötött keretszerződések az érvényes elszámlási szabályk alapján kötelezettség-vállalást jelentenek. A reimplementáció srán meg kell valósítania keretszerződések bligó-kezelését, megvizsgálva a jelenlegi fejlesztés kiválthatóságát. A friss nukleáris üzemanyag esetén a knkrét igényre vnatkzó szerződés dkumentuma nem kerül rögzítésre az SAP-ban. A megrendelés, a lehívás biznylatk, az autmatikus megrendelésű termékeket kivéve, engedélykötelesek. Szállítók utóminősítése Közpnti üzleti flyamat leírása (csprt template) A szállítói tényleges teljesítmények értékelésére a szállító utóminősítés flyamat szlgál. A flyamatba minden, a BSZK és a tagvállalati szabályzatkban meghatárztt, értékhatárt elérő szerződést be kell vnni. A szállítói teljesítmények értékelésére kérdőív alapján van lehetőség. A kérdőívet az igénylő (teljesítésigazló), a szerződés beszerzője, valamint a szabályzatkban megjelölt (nem beszerző) szervezetek képviselői töltik ki. A kérdőív főbb tartalmi elemei: az árra, a teljesítés határidejére és előírásainak betartására, az általáns előírásknak való megfelelésre, valamint az összességben kialakult elégedettségre vnatkzó kérdések. A kérdőív kitöltésére való felhívást a rendszer autmatikusan tvábbítja az érintett személyeknek, akik tvábbi személyeket vnhatnak be az értékelésre. Az igénylő, vagy más szervezet részéről érkező infrmáció alapján a beszerző dönthet rendkívüli utóminősítés végrehajtásáról. A más (nem beszerző) szervezet részéről érkező infrmációkat a szállító utóminősítési bjektumhz csatlni szükséges. A szállítói teljesítmény értékelése, a kérdőív adatai és a beépített értékelési szabályk alapján autmatikus. Az utóértékelés srán a szállítói minősítés értékei a nem megfelelt, a részben megfelelt, a jó vagy a kiváló vehetik fel. A minősítés eredményét elmentik. A szállítók egy időszak végén értesítést kapnak az utóminősítés srán elért eredményeikről, azaz az nline regisztrációval rendelkező szállítók tt megtekinthetik. Online regisztrációval nem rendelkező szállítók számára összesítő lista készül. SAP funkciók bemutatása A BSZK és a tagvállalati beszerzés a beszerzői közös felületen keresztül kezelik a szállítók teljesítésének értékelését, utóminősítését. Az utóminősítési kérdőíveket a rendszerben rendelkezésre álló eszközökkel kell karbantartani. Illetve ezek nem nline verzióit intelligens adatlapként, illetve nymtatványként is létre kell hzni. Az intelligens adatlapk esetében elvárás, hgy azk kitöltésük után manuális adatrögzítés nélkül betöltésre kerüljenek. A bekerült adatk, a krábban a rendszerben rögzített értékelési szempntk alapján autmatikusan kiértékelésre kerülnek, majd az előzetes eredmény áttöltődik az utóminősítési adatbázisba, ahl egy felület segítségével a beszerzők elfgadhatják vagy módsíthatják az eredményt. Tagvállalati specifikumk A szállítói teljesítményének, értékelését csak PA ZRt-ben végzi. A többi tagvállalatban a jelen dkumentum készítésének időpntjában nincs kialakult flyamat a szállítók utóminősítésére. A szállítók utóminősítése csak adattartalmban tér el a BSZK által alkalmaztt módszertől. 152 / 254

154 Törzsadatk karbantartása Közpnti üzleti flyamat leírása (csprt template) A cikktörzs karbantartása MVM Csprt szinten közpntilag történik. Az igénylők úgynevezett cikktörzsigénylő űrlapt töltenek ki és egy közös címre küldik el. Ezek az igények a flyamat végén egy SharePint szerverre kerülnek letárlásra. Az igényelt cikkelemek az alábbi anyagfajtákba kerülhetnek besrlásra: ANYG (anyagk) 2###### IMMT (immateriális javak) 3###### TGYE (pntberuházásk) 4###### SZOL (értékesített szlgáltatás) 5###### UNBW (veszélyes hulladék) ig értéknélküli készletvezetés MEGÖ (megőrzéses) 01##### értéknélküli készletvezetés LEER (göngyölegek) 09##### HASZ (használt szerszámk) H###### külső kisztású ZNYG (egyedi biztnsági) B###### külső kisztású ARAM (villamsenergia) külső számkisztású PGAZ (gázkereskedelem) külső számkisztású NUCL (nukleáris anyagk) 7###### csak PA ZRt. PKS2 gyár A cikkek adatainak rögzítése srán a következő, MVM Csprt specifikus, minden tagvállalatra érvényes, adatk rögzíthetőek: Néhány fejlesztett mennyiségi egység Tagvállalatk betöltés előtti aznsítói (jelenleg a régi cikkszám mezőben) Veszélyes hulladék aznsító számai (jelenleg a régi cikkszám mezőben) UNSPSC kód (jelenleg külső anyagcsprt mezőben) Zárlás (jelenleg az anyagstátuszban) ITJ/SZJ besrlás (jelenleg alapadat nézeten) Cikktörzs módsításkhz kötődő kiegészítő adatk, indk, stb. (jelenleg belső szöveg) Régi megnevezés (jelenleg az alapadatk szövegben) Veszélyes anyagk biztnsági adatlap aznsítók (jelenleg az alapadatk szövegben) Minőségbiztsítási/tanúsítási követelmények feltüntetése (jelenleg a Kiegésztő adatk ellenőrző szövegben) Cikktörzs igénylőlap, cikktörzsigénylő aznsítója (jelenleg fejlesztett mezőben) 153 / 254

155 Helyettesítő cikk Két új gyárspecifikus anyagstátusz Megnevezésben el nem férő szövegek, katalógusra, gyártóra vnatkzó adatk, kiegészítő infrmációk (jelenleg a megrendelés szövege mezőben) Veszélyes anyag besrlás kódja (jelenleg a veszélyesanyag-kód prfilja mezőben) Árvezérlés mzgó vagy standard ár Anyagcsprt megnevezés 60 karakter hsszan Anyagcsprt főkönyvi szám (1:1) összerendelés (fejlesztett táblában) Megnevezésben el nem férő szövegek, katalógusra, gyártóra vnatkzó adatk, kiegészítő infrmációk (jelenleg a megrendelés szövege mezőben) Szlgáltatástörzs karbantartása A szlgáltatástörzs karbantartása, a cikktörzzsel megegyezően, MVM Csprt szinten közpntilag történik. Az igénylők úgynevezett cikktörzsigénylő űrlapt töltenek ki és egy közös címre küldik el. Ezek az igények a flyamat végén egy SharePint szerverre kerülnek letárlásra. Az igényelt cikkelemek az alábbi szlgáltatásfajtákba kerülhetnek besrlásra: SERV (szlgáltatásk) 1##### A szlgáltatásk adatainak rögzítése srán a következő, MVM Csprt specifikus, minden tagvállalatra érvényes, adatk rögzíthetőek: Adóindikátr UNSPSC kód (jelenleg fejlesztett mezőben) Szlgáltatásterület, kivitel, StSZJ-tétel (standard mezőkben) Katalógus karbantartása Karbantartása, a cikktörzzsel megegyezően, MVM Csprt szinten közpntilag történik, standard SRM-MDM eszközökkel: MDM Data Manager, MDM Imprt Manager, betöltés Excelből. Katalógust jelen dkumentum írásakr két vállalat: Paksi Atmerőmű ZRt.és az MVMI Infrmatika ZRt. használja. A katalógus betöltő tartalma a következő: ABOS Actin (betöltéshez extra infrmáció, mi a teendő tétellel - Update, Delete, Add) Anyagcsprt neve Anyagcsprt száma Áregység Asztal (asztalra szállításban érintett (igen, nem)) 154 / 254

156 Asztaln (asztalra szállítás egyedi aznsító, a többi esetben cikkszám/szlgáltatásszám /asztalra szállítás gyűjtő cikkeket használ, ez nem egyedi aznsító/) Cikkszám Ellátási mód Hierarchia Kép Keretszerződés száma Keretszerződés tételszáma Kiszerelési egység Leírás Megnevezés Mennyiségi egység Nettó egységár Pénznem Szállító kódja Szállító neve Szállítói cikkszám Szín Szlgáltatástétel Típus Tagvállalati specifikumk Cikktörzs tagvállalati specifikumai Paksi Atmerőmű ZRt.-ben az alábbi adatk rögzítendőek az általánsan érvényes cikktörzsi adatk mellett: Ellátási mód (jelenleg jgsultsági csprt az alapadatk nézeten) Biztnsági készletek célszintje (jelenleg rajzszám mezőben, pcinális) Egyedi anyagk leértékelési, értékvesztési infrmációi (jelenleg rajzszám mezőben) Rendelkezés kódja - Primerköri felhasználásra engedélyezett anyagk listája Berendezés alkatrész összerendelés (jelenleg 001-es anyagsztály) Egyediesítés, sarzsszintű jellemzők megadása (jelenleg 002-es anyagsztály) Sarzskötelezettség 155 / 254

157 Könyvelés M-készletre (kötelező mező) Ún. kettős felhasználású termékek jelölése (jelenleg a katnai áru mezőben) Fejlesztett értékek biztnsági, knszignációs, autmatikus utánpótláskhz, tárgyieszköz kezeléshez (jelenleg a diszpócsprt mezőben) Fejlesztett diszpótípus (1 érték) Fejlesztett diszpó-srzatnagyság (3 érték) Raktárs, amelynek tényleges adatait egy fejlesztett háttértábla tartalmazza Fejlesztett szerszám- és munkaruha-nyilvántartó prgramkhz rendelés vezérlőkódja (dlgzói nyilvántartásra kötelezett cikk) Raktári átvételi mód: az anyagcsprt alapján meghatárztt értékek a raktári átvétel szereplőit határzza meg. Fejlesztett riprtk lekérdezések épülnek rá. WM vezérlőadatk: az anyag WM szempntú mennyiségi egysége, valamint a különféle raktáregység-képzési szabályk, a kapacitásellenőrzéshez az anyag bruttó súly, illetve térfgatadata Oszttt értékelés: használtsági fk alapú értékelés (pcinális) MVMI Infrmatika ZRt.-ben az alábbi adatk rögzítése lehetséges az általánsan érvényes cikktörzsi adatk mellett: Biztnsági készletek célszintje (jelenleg rajzszám mezőben, pcinális) Egyedi anyagk leértékelési, értékvesztési infrmációi (jelenleg rajzszám mezőben) Sarzskötelezettség Könyvelés M-készletre (kötelező mező) Raktárs, amelynek tényleges adatait egy fejlesztett háttértábla tartalmazza WM vezérlőadatk Vértesi Erőmű ZRt.-ben az alábbi adatk rögzítendőek az általánsan érvényes cikktörzsi adatk mellett: BTO szám: háttér vezérlő táblával Raktárs, amelynek tényleges adatait egy fejlesztett háttértábla tartalmazza Fejlesztett szerszám- és munkaruha-nyilvántartó prgramkhz rendelés vezérlőkódja (dlgzói nyilvántartásra kötelezett cikk) Oszttt értékelés: használtsági fk alapú értékelés (pcinális) Szlgáltatástörzs tagvállalati specifikumai Paksi Atmerőmű ZRt.-ben az alábbi adatk rögzítendőek az általánsan érvényes szlgáltatástörzsi adatk mellett: Ellátási mód (jelenleg jgsultsági csprt az alapadatk nézeten) A katalógusk tagvállalati specifikumai 156 / 254

158 Közpnti keretszerződések hiánya miatt katalógus tételek tagvállalatnként önállóak. Tvábbá nézetekkel krlátzttak Üzleti fejlesztési igények összefglalása Beszerzés csprt template kialakításáhz szükséges fntsabb egyedi fejlesztési igények Az egyszeri szállítóknál szükség van az üzleti partner nevének megjelenítésére és legalább standard módn történő listázáskra, lekérdezésekre. A több címmel rendelkező szállítókra vnatkzóan igény az összes cím SAP-ban való nyilvántartására és a levelezések megfelelő címzéssel való lekérdezésére, kinymtatására. Igény, hgy az ajánlati és a megrendelés nymtatványk (űrlapk) magyar és angl nyelven legyenek elérhetőek és kiküldésükkr (nymtatásuk, , stb.) autmatikusan egy máslati példány készüljön a dkumentumtárban. Beszerzés szempntjából a következő 11 wrkflw használatára van igény a jövőbeli rendszerben, amelyek várhatóan egyedi fejlesztési igényekkel is járnak: 1. Ksár (igény) engedélyezés, 2. Ajánlati felhívás engedélyezése, 3. Szerződésdkumentum köröztetés, 4. Megrendelés engedélyezés (csak Paksi Atmerőmű ZRt. esetében), 5. Értesítés beszerzők és releváns teljesítésigazlók részére szállítók általáns zárlása esetén, 6. Szállítási határidő figyelmeztető wrkflw, ami a határidő lejárta előtt és után 7 nappal jelez (kapja: igénylő, beszerző, kntrller és vezető), 7. Ajánlatértékelés köröztetése, 8. Szállító előminősítése kérdőív köröztetés, 9. Szállítók utóminősítés értékelése, 10. Szállítók nukleáris minősítése (csak Paksi Atmerőmű ZRt.esetén), 11. Közbeszerzési szerződések kezelése, köröztetése. Szerződés- és dkumentumkezelés megvalósítása: A beszerzést támgató, SAP független, általában Micrsft Wrd dkumentumk SAP integrációja űrlapkezelési eljárással, Szerződésdkumentum belső (teljes szervezeti) köröztetése, dkumentált jóváhagyása verziókövetési eljárással, Ajánlatkezelés és a szállítói előminősítési kérdőív támgatása Adbe Interactive Frm alkalmazásával, Szerződéses dkumentumk digitalizált váltzatának SAP kezelése. Eltérő tagvállalati működésből eredő fejlesztési igények Interfészek Beszerzési területen az alább felsrlt interfészeken keresztül történik adatátadás. Az itt részletezett rendszerkapcslatkn kívül új interfész kialakítására nem merült fel igény. 157 / 254

159 Dkumentumkezelő rendszerek Jelenleg az MVM ZRt. tagvállalatai, a Paksi Atmerőmű ZRt. és a MVMI ZRt. kivételével, az alábbi 1. Dkumentumkezelő rendszert (DOK1) rendszert használja a szállító- és vevő törzsadatk nyilvántartására, a szerződések alapadatainak bevitelére/létrehzására és karbantartására, az alábbi adatkapcslatkkal: SAP->1. Dkumentumkezelő rendszer kapcslat: szállító- és vevő törzsadatk, költséghely infrmációk, rendelés, PST-k, teljesített értékek. 1. Dkumentumkezelő rendszer->sap kapcslat: szerződések alapadatai, szerződések nyittt/zárt státuszának nyilvántartása. Az 1. Dkumentumkezelő rendszert nem használó két tagvállalat a 2. Dkumentumkezelő rendszert (DOK2) használja a megrendelésekhez kapcslódó dkumentumk nyilvántartására és megjelenítésére, az alábbi adatkapcslatkkal: SAP->2. Dkumentumkezelő rendszer kapcslat: MM és SD rendelésekhez tartzó dkumentumk mentése. Mentett dkumentumhz tartzó indexadatk frissítése. 2. Dkumentumkezelő rendszer->sap kapcslat: MM és SD rendelésekhez tartzó dkumentumk megjelenítése. AS6 paksi erőmű-karbantartási rendszer Kizárólag a Paksi Atmerőmű ZRt. használja az AS6 rendszert az erőművi karbantartásk nyilvántartására. A rendszer middleware-n keresztül kmmunikál az SAP-val az alábbiak szerint: SAP->AS6 kapcslat: anyagtörzs, szlgáltatástörzs, készletmennyiség infrmációk és összesített gazdasági adatk, tvábbá üzenetek áramlanak a karbantartási rendszer irányába. AS6->SAP kapcslat: az AS6 karbantartási rendszerben rögzített munkautasításk/feladatk, azk anyagigénye és az igénybevett szlgáltatásk adatai áramlanak az SAP-be. Adattartalmukban a jelenleg használt interfészek az új SAP rendszer adatigényeit is ki tudják elégíteni, adattartalmat tekintve nincs szükség fejlesztésre. Tranzakciós rendszerből elérhető riprtk Alapvető igény a rendszer által biztsíttt listák, lekérdezések használatba vétele. A rendszernek biztsítania kell, hgy a listák, lekérdezések eredményeit közvetlenül feldlgzható módn lehessen MS Excel-be letölteni. A kialakításra kerülő rendszerből lehívhatók legyenek lyan riprtk, lekérdezések, amelyek megmutatják mely tételeknél lehetséges szállítói kmpenzáció, vagy ez mely esetekben történt már meg késedelmes szállítói tételek mellett. Az alábbi riprtk egy része a jelenlegi rendszerben már meglévő és a reimplementáció srán funkcióaznsan át kell venni, figyelembe véve az új rendszerkörnyezetet és az új beállításkat. A nem jelölt részük pedig új riprt, amelyek fejlesztése elvárás. Cikktörzskarbantartást, illetve használatt támgató riprtk Cikkek MRP releváns beállításai Tárhelykészlet listázó Sarzs szintű készletlista munkaruhákra 158 / 254

160 GTER-MVM tartalék alkatrészek karbantartása GTER-MVM tartalék alkatrészek listája Aktuális szükségletlista tömeges riprt UNSPSC kód nélküli beszerzési biznylatk Beszerzési szöveg és sztályzás tömeges listázó Cikkmódsításk szövegbetöltő Cikkmódsításk megjelenítés Értékesítési rendelések cikkszám összerendelés PART Értékesítési rendelések cikkszám összerendelés lekérdezés Értékesítési beállításk lekérdezése Nyittt értékesítési biznylatk listázása (például: sarzskötelezettség beállítása előtt) Anyagcsprt értékelési sztály összerendelés lekérdezés Értékelési sztály beállításk Cikkek anyagcsprt értékelési sztály beállításainak eltérései Anyagcsprt megnevezések betöltése Tömeges cikkmódsító Értékelési sztály módsító riprt (Gyáranként eltérő technikai költséghelyen keresztül történő átkönyvelés) Ellátási mód módsító prgram (technikai költséghelyen keresztül, tárhely könyveléssel) Ellátási mód módsító prgram listázó Tömeges szttt értékelés beállító és értékelési sztály módsítás (technikai költséghelyen keresztül, tárhely könyveléssel) UNSPSC kódk karbantartása Tömeges beszerzési szöveg betöltő Tömeges cikk betöltő, tagvállalati kiterjesztő prgram Tömeges sarzskötelezettség beállító prgram (technikai költséghelyen keresztül, tárhely könyveléssel) Tömeges nyitókészlet betöltés Cikk általáns adat lekérdezés Cikk gyári adat lekérdezés Cikk raktári adat lekérdezés 159 / 254

161 Cikk könyvelési adat lekérdezés Cikk adó adatainak lekérdezése Cikk raktárszám adatk Cikk raktártípus adatk Szlgáltatástörzs karbantartását, illetve használatt támgató riprtk Fejlesztett szlgáltatás keresési segítség és találati lista Prgram tömeges adatmódsításhz Tömeges törzsrekrd létrehzás Beszerzési biznylatkhz kapcslódó riprtk Beszerzésre rendelkezésre álló idő mnitrzása: A kért szállítási időhöz képest milyen státuszban van az igény, mennyire reális az igény kielégíthetősége Szerződésteljesítés ellenőrzése: lejárati időre teljesül-e/teljesült-e a szerződés Inflációszámítás: Évek közötti árváltzásk számítása egyes cikkek, szlgáltatáskra számítva (csak minden évben beszerzett cikkek esetén) Imprt és imprt jellegű tételek részletezése a villamsenergia mérleg és vásárlási kimutatáshz Belföldi villamsenergia beszerzés havi összesítő lista Villamsenergia beszerzési árkarbantartó Imprt villamsenergia beszerzés havi bntásban Fizetési határidő mnitrzása: a nrmál (42 nap) fizetési határidőhöz képest mennyi szerződés/megrendelés köttetett eltérő fizetési feltétellel Számlakibcsátók ellenőrzése riprt (a számlakibcsátó megegyezik-e a szerződésben szereplő szállítóval) BW rendszerből elérhető riprtk A reimplementáció kapcsán az SAP frrásrendszerek (ERP és SRM) adatkapcslatban lesznek az SAP BW üzleti adattárházzal. Ez azt jelenti, hgy egyrészt a frrásrendszerből indítható egyszerűbb lekérdezések, riprtk mellett lehetőséget biztsít az integrációs megvalósítás összetettebb, bnylultabb SAP BW üzleti lekérdezések, riprtk készítésére. Beszerzést érintő BW riprtk futtatása srán a frrásrendszer lehet egyrészt az ERP rendszer (például: szállítók minősítése, beszerzési adatk), másrészt az SRM rendszer (például: beszerzési biznylat- áttekintés, megrendelés történet). A riprtk jórészt standard BW infókckákból lesznek kialakítva, de néhány speciális igény kizárólag BW-riprt fejlesztéssel készíthető el. Mindezek részletesebb ismertetését a Adattárház fejezet tartalmazza. 160 / 254

162 3.11 Készlet- és raktárgazdálkdás Jövőbeni rendszerrel szemben támaszttt főbb üzleti követelmények, főbb kncepcinális eltérések bemutatása a jelenlegi rendszerhez képest Általáns üzleti követelmények Az MVM Csprt célul tűzte ki a készletgazdálkdási és beszerzési flyamatainak átalakítását annak érdekében, hgy csökkenteni tudja a beszerzésre kerülő készletek vlumenét és beszerzési költségeit a működés biztnságának fenntartása mellett, illetve ezzel szrs összefüggésben növelje a készletek frgási sebességét, valamint a saját készletekben lekötött eszközök mértékét. Stratégiai célk A hatéknyabb készlet-kntrlling elérése érdekében kialakításra kerül a Közpnti Készletgazdálkdási Osztály (tvábbiakban KKO), amely az peratív tagvállalati tevékenységek zavartalan fenntartása mellett az alábbi stratégiai célkat fgalmazta meg: A tagvállalati beszerzési igények aggregálásával kedvezőbb beszerzési kndíciók elérése az MVM Csprt beszállítóinál. Ezen igények egy része közvetlenül a tagvállalatktól érkezik, de biznys hányadát a KKO közvetíti a Közpnti Beszerzés felé. Karbantartási munkálatk srán kiszerelt berendezések, eszközök és anyagk raktárkészletbe való visszafrgatásával, és újrafelhasználásával a beszerzési vlumen csökkentése, illetve tvábbi bevételek elérése az újra fel nem használható részek értékesítésével. Csprt szinten, a tagvállalatkkal együtt kialakíttt készletezési stratégiák alkalmazásával alacsnyabb saját tulajdnú készletszintek elérése a működési biztnság veszélyeztetése nélkül. Közpnti készletirányítási tevékenység megvalósításával a tagvállalati készletfedezetlenségi prblémák elsődleges megldása csprtn belül, a készletek megfelelő átcsprtsításával. Elfekvő, vagy lassan mzgó készletek felszámlása, illetve frgási sebességének növelése a csprt szintű felhasználási lehetőségek figyelembe vételével, szintén a közpnti készletirányítás segítségével. Szállítói knszignációs raktárak fenntartásának felülvizsgálata csprt szintű gazdaságssági szempntkat figyelembe véve. Szállítói knszignációs raktárak csprt szintre emelése gyár független knszignációs raktárak kialakításával, amelyekből bármelyik tagvállalat közvetlenül használhat fel anyagt. Meglévő raktárstruktúra felülvizsgálata és reginális raktárak létesítési lehetőségének vizsgálata a működési hatéknyság növelése és a tagvállalati prfiltisztítás érdekében. 161 / 254

163 Kiemelt lgisztikai mutatószámk (készletszint, frgási sebesség, stb.) rendszeres mnitrzása, csprt szintű és tagvállalati elvárásk alakulásának flyamats figyelemmel kísérése. A stratégiai célk mellett alapvető fntsságú az a gazdálkdási és ellátási mdell, amelyet jelenleg csak a PA ZRt. használ, de amely eltérő mélységgel ugyan csprt szintű kiterjesztésre kerül előremzdítva az egységes készletgazdálkdási elvek megvalósítását. Egységes lgisztikai mdell A jövőbeni egységes csprt szintű lgisztikai mdell hárm pilléren nyugszik. Az első alapelv az FM kntírzás (pénzügyi közpnt/alap/tétel) alkalmazása minden tagvállalatn belül a költség- és készletkeret tervezésére és felhasználásának nymn követésére. A másdik elv az ellátási módk használatának kiterjesztése az összes tagvállalatra. Az ellátási mód megszabja egy cikk utánpótlás tervezésének, igénylésének, jóváhagyásának, beszerzésének és készletezésének módját. Az ellátási módk használata minden tagvállalatra kötelező érvényű lesz a jövőben, de ugyanaz a cikk a különböző tagvállalatknál eltérő besrlást kaphat, valamint a tagvállalat nem köteles az összes ellátási módt használatba venni. A harmadik fundamentum a sarzskezelés. A sarzsk használata biznys ellátási módknál (például: egyedi ellátási mód) elengedhetetlen, de ettől függetlenül a sarzstörzs alkalmazása pcinális az egyes tagvállalatk számára. A sarzskezeléssel összefüggésben aznban megjegyzendő, hgy biznys infrmációk, illetve kísérő dkumentumk a sarzskhz vannak kötve, így a tagvállalatk közötti áttárlási tevékenység és a közösen indíttt beszerzések vlumenének növekedésével, várhatóan erősödni fg a sarzstörzs egységes kezelésének igénye. Az utóbbi pnthz tartzó követelményként, de kiegészítő alapelvként meg kell még említeni a dkumentumkezelést, amely lehetővé teszi a cikkekhez, illetve anyagmzgáskhz kapcslódó kmplett lgisztikai dkumentáció elérését a rendszerben digitalizált frmában. A dkumentációk MVM Csprt szinten történő rendelkezésre bcsájtása elősegíti a tagvállalatk közötti anyaginfrmációk átjárhatóságát, és a cikk beaznsíthatóságának megkönnyítésével előmzdítja a tagvállalatk közötti áttárlásk felszaprdását. A lgisztikai dkumentumk négy csprtba fglalhatók aszerint, hgy mely bjektumhz kapcslódnak a lgisztikai flyamatban: Cikktörzs: ebbe a csprtba az adtt cikk beaznsítását lehetővé tevő dkumentumk tartznak, úgymint fénykép, műszaki dkumentáció vagy leírás Igénylés: az SRM-ben feladtt igény kiegészítése fényképpel, műszaki dkumentációval annak érdekében, hgy a beszerző a pnts specifikáció ismeretében tudjn eljárni Szerződés: ide a szerződéshez tartzó minden kapcslódó dkumentum kerül eltárlásra, a szerződés aláírt példányától kezdve a leigazlt teljesítési dkumentációkig 162 / 254

164 Készlet: az anyagmzgáskhz, azn belül is kiemelten a bevéthez kapcslódó dkumentációk tartznak ide. A dkumentációk technikailag nem a biznylathz, hanem a készlet-sarzshz kapcslódnak, ezért is lényeges szempnt a tagvállalati sarzskezelés kérdése. Sarzs szinten vezetett dkumentumk jelenleg a műbiznylat, a gyári könyv és a biztnsági adatlap A cikkenként meghatárztt ellátási módk PA ZRt. esetén az alábbiak szerint kerültek ann kialakításra: Gazdaszervezeti ellátási mód A gazdaszervezeti rendszer a társaságunk gyakrlatába beleillik, hagymánykkal bír. Ennek újbóli felélesztése biztsítja, hgy egyes erőfrrásk gazdálkdása a legjbb kezekben legyen, szakmai, felhasználói szempntk elsődlegessége biztsítja a kielégítő ellátást. A gazdaszervezet tevékenysége a később részletezendő módn kiterjed a tervezésre, az erőfrrásk megigénylésére, a beszerzési flyamat ellenőrzésére, költség-és készletgazdálkdásra. A mdell lehetőséget nyújt a gazdaszervezetnek az anyagtipizálás magas színvnalú megldására. Az igénylési, beszerzési, ellátási felelősség az SZMSZ szerinti feladatelhatárlásnak megfelelő. A gazdaszervezet a társaság erőfrrás ellátása srán gyakrlatilag csak a cikkszám kialakításánál és a beszerzés-technikai szaktudás igénybevételénél, illetve a raktári kiszlgálás igénybevételénél frdul a közpntsíttt lgisztikai szervezethez. Gazdaszervezet sztály, fősztály szintű szervezet lehet. Költségkeret-gazdálkdás FM mdul támgatással valósul meg. Felhasználás vezérelt (autmatikus) ellátási mód A raktári ellátás egyik alapmdellje. Elméletileg ez egy szabályzó kör, amelyben az alapjelet egy előre meghatárztt készletszint jeleníti meg, a felhasználás a készleteket csökkenti, a szabályzást az igényelt mennyiség képviseli. A tervvezérelt MRP generálás és visszapótlás stratégiája szerint többféle ellátási rendszer alakítható ki, illetve ezek kmbinációja is létrehzható a knkrét társasági elvárásk alapján. Készletkeretgazdálkdás FM mdul támgatással valósul meg. 163 / 254

165 Biztnsági ellátási mód A biztnsági készletek kialakítása az illetékes szakmai igazgató felelősségi körébe tartzik. Ebben az ellátási módban a készletezésre kerülő anyagk összértéke számttevő, ami a társaság gazdálkdására, tőkelekötésére kmly jelentőséggel bír, valamint jelzi a felelős gazdálkdással elérhető megtakarítás nagyságrendjét. Készletgazdálkdási szempntból kiemelt jelentőséggel bír ezen anyagkör pnts, a valós igényeknek megfelelő meghatárzása. A felhasználás vezérelt MRP ellátási móddal kerül kielégítésre a biztnsági készletezésű anyagk utánpótlása. Készletkeret-gazdálkdás FM mdul támgatással valósul meg. Knszignációs ellátás A knszignációs, vagy letéti ellátás az iparvállalatk krszerű ellátási módja. Lényege, hgy a letéti raktári ellátási szerződés keretében a felhasználni szándékztt cikkeket nem kell megvenni és készleten tartani, hanem a felhasználásig a szállító tulajdnában marad. Ugyanakkr a készlet a vevő raktárában található, így just in time jellegű ellátás biztsítható belőle. Alapellátási (egyedi, kis értékű) mód Társaságunk ellátási rendszerének egyik sajátssága, hgy sk nem tervezett kis értékű beszerzést kell leflytatni. Ugyancsak jellemző, hgy ezen beszerzések egy része készleten marad, a felhasználási szándék megszűnik, vagy helyettesítő megldáskkal ezt kiváltják. A tervezési rendszer javításával, a jelen mdellben ajánltt kiterjesztett autmatikus-, és knszignációs ellátással ez a helyzet javítható, mégis társaságunk ellátási módjai közül az egyedi kis értékű beszerzések képezik az alapmódszert. Ez az ellátási mód a javaslt felelősségi rendszerrel, költséggazdálkdással és készletezéssel egyszerű, hatékny és gyrs tud lenni. A PA ZRt. követelményei miatt, például: minőség-ellenőrzés vagy szakszerű megőrzés céljából átmenetileg készletre kerülnek az ilyen cikkek, aznban a készleteket elkülönítve tervezzük tárlni, ly módn, hgy az igénylő szervezetet utólag is meg lehessen állapítani. Költségkeret-gazdálkdás FM mdul támgatással valósul meg. Asztalra szállítás Jelenleg önálló ellátási módként nem létezik, ezért az alapellátáshz került besrlásra, de a jövőben külön ellátási módként kerülne leképzésre. Az asztalra szállíttt termékek minden esetben katalógussal (SRM) és szerződéssel aznsítttak. A termékek igénylése (SRM funkció) és engedélyezése után a termék szállítója üzenetet kap, ami tartalmazza a lehívás minden adatát, ezen túl a szállítási (igénylő) címet. Ez alapján a szállító közvetlenül kiszállítja a terméket. A teljesítésigazlást (SRM művelet) az igénylő készíti, amely egyben az anyag be-kivételezésének (háttérkönyvelés) alapbiznylata is. A raktárnak nincs szerepe az ellátásban, a flyamat a kntírztt anyagbeszerzés szabályai szerint megy végbe. Az igényléskr a rendszer bligót köt és keretellenőrzést (FM) is végez. Katalógusban történik a termék jellemzőinek ismertetése (fényképpel, szöveges ismertetéssel) és az aktuális beszerzési árak nyilvántartása. Jellemző termékcsprtk (termékkőr bővítés előkészítése flyamatban van): Irdaszerek, irdai papíráruk, adathrdzók, 164 / 254

166 nymdai anyagk, festékkazetták, szárazelemek, analitikai vegyszerek, háztartási vegyi áruk, higiéniai anyagk, háztartási műanyag áruk, tisztító eszközök. Kiemelt egyedi ellátási mód Kiemelt egyedi ellátású erőfrrásknak a társaság működése szempntjából megkülönböztetett jelentőségű, a gazdasági eredményekre, üzleti terv teljesítésére és készletre való hatásukban érzékelhető erőfrráskat nevezzük. Ide elsősrban a nagy értékű alkatrészek, berendezések beszerzése, kiemelt egyedi szlgáltatásk, éves (több éves) keretszerződések, és a beruházási javak beszerzése tartzik. Ebbe az ellátási módba tartzik az összes ABOS 1, 2 besrlású egyedi ellátású, illetve az egyéb kból minőség-felügyeleti engedélyezés alá srlt anyag, szlgáltatás és pntberuházás beszerzése. Ennek az ellátási módnak az alapesete a közbeszerzési eljárásn alapuló beszerzés. A kiemelt egyedi ellátású módba srlt igények az alapellátású igényeknél alapsabb előkészítést és körültekintőbb lebnylítást követelnek meg. Jelentőségük vagy értékük miatt a kiemelt egyedi ellátás indklt és speciális jóváhagyási eljárás is kapcslódik a flyamathz. Költségkeret-gazdálkdás FM mdul támgatással valósul meg. Funkcinális szakmai ellátás kntrllja Azn anyagknál, illetve szlgáltatásknál, amelyeket a társaságn belül több szervezet is igénybe vesz, de azkat nem gazdaszervezet igényli, társasági szintű szakmai kntrllt kell biztsítani. Az ebbe a körbe besrlt anyagkra, illetve szlgáltatáskra vnatkzó igények megfelelőségét meghatárztt szervezet funkcinális szervezet vezetője, vagy megbíztt szakembere a nrmál flyamatn felül is ellenőrzi és jóváhagyja. Költségkeretgazdálkdás FM mdul támgatással valósul meg. A megfelelő ellátási mód kódja a cikktörzs tagvállalat szintű adatai között kell, hgy eltárlásra kerüljön. Mindezek mellett az eddigi tagvállalati hatáskörben lévő raktár- és készletgazdálkdási tevékenység és felelősség megsztásra kerül a KKO és a tagvállalatk között, ami a jövőbeni jgsultsági rendszer kialakítását is jelentősen érinti. Felelősségi hatáskörök A Közpnti Készletgazdálkdási Osztály és a tagvállalatk közötti feladatmegsztás várhatóan a következő módn alakul: Közpnti Készletgazdálkdási Osztály stratégiai feladatai Készletezett anyagk körének rendszeres felülvizsgálata 165 / 254

167 Készletezési stratégiák megállapítása és rendszeres felülvizsgálata Készletszintek és frgási sebességek rendszeres mnitrzása Csprt szintű és reginális raktárstruktúra rendszeres felülvizsgálata Szállítói knszignációs raktárak rendszeres felülvizsgálata Tagvállalatk közötti szállítási tevékenység mnitrzása Közpnti Készletgazdálkdási Osztály peratív feladatai Csprt szintű készletirányítási tevékenység a tagvállalatk között tagvállalati készletfedezetlenség esetén Tagvállalatk közötti áttárlásk szervezése és felügyelete A csprt szintű készletből ki nem elégíthető tagvállalati igények tvábbítása a Közpnti Beszerzés felé Szállítói knszignációs raktárak, lerakatk készletének diszpnálása Tagvállalati anyagszükséglet-számítás eredményinek differenciált jóváhagyása, illetve felügyelete Tagvállalati éves/negyedéves leltárzás eredményének mnitrzása Tagvállalati selejtezési javaslat jóváhagyása Törzsadatk vezérlő paramétereinek rendszeres differenciált karbantartása Tagvállalatk peratív feladatai Anyag-felhasználási igények jelzése, illetve rögzítése a rendszerben Anyagszükséglet-számítás futtatása és kiértékelése Raktári- és készletnyilvántartás naprakész, pnts vezetése Tagvállalatk közötti szállítási feladatk fizikai lebnylítása Raktári bevételezések könyvelése, a szükséges minőségi és mennyiségi ellenőrzések elvégzése Anyagkiadásk könyvelése, utalványzási jgsultságk ellenőrzése, költségbjektum regisztrálása Anyag-visszavételezés könyvelése, visszavételezett anyagk elkülönített kezelése Raktári készletek értékesítésének könyvelése, a szükséges kísérő kmányk előállítása Leltárzás lebnylítása és leltáreltérések könyvelése Selejtezés fizikai lebnylítása és könyvelése KKO és tagvállalatk együttműködésében megvalósuló közös stratégiai feladatk Üzembiztnsági készletek flyamats mnitrzása és rendszeres felülvizsgálata 166 / 254

168 Tagvállalatk közötti adtt időszakra vnatkzós eladási árak meghatárzása Elfekvő és lassan mzgó készletek feltárása és csprtn belüli hasznsítása Készletek krsítása, leértékelése Új kncepcinális elemek a jelen rendszerhez képest Az MVM Csprt készletgazdálkdási mdelljének átalakítása kapcsán, az alábbi területeken kell funkcióbővüléssel számlni az SAP R/3 rendszerben. Anyagszükséglet-számítás (MRP) MRP anyagkra Az anyagszükséglet-számítást jelenleg csak a PA ZRt. használja a cikkek biznys körének utánpótlás tervezéséhez. Alapvetően felhasználás alapú diszpzíciós mdellt alkalmaznak, amelynél a cikk készletét egy maximális szintig töltik fel, amennyiben az aktuális készletszint egy meghatárztt szint, a jelző készlet alá süllyed. A rendszer az utánpótlási mennyiség meghatárzásakr a maximális készletszint mellett az anyagszükséglet-számítás futásának pillanatában ismert tervezett felhasználáskat is figyelembe veszi. A jövőben az MRP-t használó tagvállalatk köre az egységes lgisztikai mdell bevezetésével kibővítésre kerül, és egyaránt cél a felhasználás alapú, illetve a tervvezérelt diszpzíciós eljárás használata. Az egyes diszpzíciós eljárásk az alábbi esetekben kerülnek alkalmazásra: Tervvezérelt diszpzíció: tervezett karbantartás anyagai, vagy kiemelt fntsságú cikkek felhasználásának tervezése történik ezzel az eljárással, lényeges váltzás, hgy ezekben az esetekben a tervezett felhasználást előre jelezni kell a rendszerben Felhasználás alapú diszpzíció: visznylag állandó frgási sebességű, illetve rezsi anyagk utánpótlása történik ezzel a módszerrel, az utánrendelés srán a készletek vagy egy fix mennyiséggel, vagy pedig a maximális készletszintig kerülnek feltöltésre, amennyiben az aktuális készletszint a jelző készlet alá süllyed. A tagvállalatk jelentős részénél felhasználás alapú diszpzíció eljárás bevezetése, és alkalmazása várható Diszpzícióból kizárt anyagk: ezen cikkek nem kerülnek beütemezésre az autmatikus diszpzíciós futásba, mivel azk utánpótlása egyedileg, manuálisan történik. Elfekvő, illetve lassan mzgó készletek is ebbe a kategóriába tartznak, mivel ezen cikkek esetén nem cél azk utánrendelése, hanem, éppen ellenkezőleg, a meglévő készletek felhasználása a csprt szintű elvárás a tagvállalatk felé A tervvezérelt diszpzíció alkalmazása váltzáskat indukál az igénylési flyamatban is, mivel jelenleg a tagvállalatk egy része az üzleti tranzakciókat utólagsan rögzíti a rendszerben, míg a tervvezérelt diszpzíció használata megköveteli a felhasználásk, fglalásk előzetes jelzését, felvitelét a SAP R/3 rendszerbe. Az anyagszükséglet-számítás kiegészítésre kerül a prgnózis funkcióval, annak érdekében, hgy a múltbeli felhasználási adatk figyelembe vételével a rendszer határzza meg a várható jövőbeni fgyáskat, és a csprt szintű, illetve tagvállalati készlet-diszpnensekre egyre inkább csak ellenőrzési feladatk háruljanak. 167 / 254

169 MRP tárgyi eszközökre Az MVM Infrmatika a szlgáltatási körébe tartzó IT eszközökre (PC, ntebk, nymtató, stb.) raktári készletszint figyelést alkalmaz annak érdekében, hgy zavartalanul biztsítani tudja a szerződésekben meghatárztt szlgáltatási színvnalat. A szlgáltatási körbe tartzó cikkek tárgyi eszköznek minősülnek, ezért beszerzésük prjekt számra kntírztt megrendelésekkel történik, és az árubeérkezés srán ezek az eszközök egy speciális készletre, az úgynevezett prjekt készletre kerülnek. A prjekt készlet fölött annak speciális jellege miatt a standard MRP nem tud diszpnálni, így annak utánpótlását fejlesztéssel kellett megldani. A fejlesztés kialakításánál fnts szempnt vlt, hgy a PST-elemen keresztül történő beszerzés gyakrlatát számviteli-könyveléstechnikai megfntláskból meg kellett tartani, illetve hgy a MVM Csprtn belül több, egyedi MRP alkalmazás is létezett hasnló funkcinalitással. Fenti meggndlásk alapján az S-MRP fejlesztett alkalmazás kibővítésére került sr, mivel ez a prgram fut le az SRM rendszerben az igények feldlgzásakr. Az S-MRP alkalmazás figyeli a cikk diszpócsprtját, és ha az tárgyi eszköznek minősül, valamint a cikk biztnsági készletszintje is előzetesen beállításra került, akkr lefut a szükséglet-számítás. Az utánpótlás tervezés srán az S-MRP összeveti a cikk PSTelemeken tárlt készletét a biztnsági szinttel, és ha az aktuális készlet a biztnsági készlet alatt van, akkr beszerzési megrendelési igényt generál, vagyis alapvetően felhasználás alapú diszpzíciós eljárást alkalmaz a prgram. A PST-elemek használata technikai kötöttséget is jelent a rendszerben, ezért az S-MRP alkalmazás tárgyi eszköz diszpzíciót végző részét úgy kell a jövőben kialakítani, hgy ezeket a sajátsságkat is kezelni tudja, ahgy az az MRP fejlesztések fejezetben részletesen ismertetésre kerül. Prgnózis Az anyagszükséglet-számítás a prgnózis funkcióval kibővítve képes a jövőbeni anyagfelhasználásk előrejelzésére direkt és indirekt módn egyaránt. A prgnózis a rendszerben tárlt múltbeli felhasználási adatkat elemezve az alábbi prgnózis mdelleket képes felismerni: Knstans fgyás: az anyag felhasználása a bármely vizsgált időszakban állandó Trend felhasználás: a cikk felhasználása növekvő tendenciát mutat Szeznális kereslet: a cikk felhasználása szeznális tendenciát követ, vagyis megfelelő periódus megválasztásával, ez leggyakrabban évet jelent, a periódusk azns időszakát vizsgálva a felhasználási adatk hasnlóságt mutatnak Szeznális-trend kereslet: ez a mdell a szeznális és trend mdellek kmbinációja, azaz a cikk fgyásának van visszatérő és egyre növekvő jellege is Szabálytalan felhasználás: ezt a mdellt alkalmazza a rendszer, amennyiben a felhasználási adatk alapján az előző mdellek egyikébe sem sikerül a cikket besrlni, illetve ha a prgnózis futás srán bármiféle prblémát, hiánysságt vagy törzsadat hibát észlelt a rendszer. A szabálytalan fgyás is knstans mdellt eredményez a prgnózis mdell meghatárzása szempntjából 168 / 254

170 Prgnózis-számítást csak lyan anyagféleségekre érdemes beállítani és futtatni, amelyek fgyása becsülhető, vagyis amelyek felhasználása a négy mdell valamelyikére ráillik. Szabálytalan felhasználású cikkek esetén a prgnózis alkalmazása nem javaslt, mert ilyen esetekben a rendszer knstans mdellel száml, aznban, tapasztalat szerint, a rendszer által prgnsztizált fgyásk, illetve az azkból származtattt diszpzíciós jellemzők (például: jelző készlet) lényegesen nagybbak, mint amekkrát az adtt terület készletgazdálkdója az iparági ajánláskat figyelembe véve beállítana. Az egyes diszpzíciós eljáráskat az alábbi módn tudja a prgnózis támgatni: Tervvezérelt diszpzíció: a prgnózis a jövőbeni felhasználáskat direkt módn határzza meg ebben az esetben, és az így generált prgnsztizált felhasználáskat fedi le tervezett bejövő elemekkel az MRP futás srán. Az előbb ismertetett eljárás az SAP R/3 rendszerben a sztchasztikus diszpzíció, amely tehát feltételezi a prgnózis futtatását az anyagszükséglet-számítás előtt Felhasználás alapú diszpzíció: a jelző készleten alapuló eljárást a prgnózis indirekt módn képes támgatni, vagyis ebben az esetben a becsült fgyási adatk alapján a rendszer számítja ki a jelző készletet, és ezt veszi alapul az MRP futás srán, mint referencia adatt. Ezen eljárás az autmatikus megrendelési pnt eljárás, és szintén előfeltétele a prgnózis adatk megléte a rendszerben Diszpzícióból kizárt anyagk: ezen cikkekre, értelemszerűen, prgnózis sem futna A prgnózist a fentiek alapján csak szabálys fgyású, jól mdellezhető anyagféleségekre érdemes alkalmazni, nem cél a teljes cikk állmányra használatba venni azt. A prgnózis funkciók kiterjesztése, az előbb említett kckázati tényezők miatt, szakaszsan fg megtörténni, lehetőséget adva arra, hgy a készletgazdálkdók és a rendszer által meghatárztt diszpó jellemzők flyamatsan összevetésre kerüljenek, és amennyiben a rendszer által számíttt értékek egy maghatárztt hibahatárn belülre kerülnek, akkr történjen meg az adtt cikkre a prgnózis mdell beállítása a törzsadatk között. A diszpzíciós eljárásk és a prgnózis funkciók bevezetésének tervezett üteme a következő: 1. Egyedileg diszpnált cikkek körének meghatárzása, diszpzícióból való kizárás jelzése a cikktörzsben 2. Manuális megrendelési pnt eljárásban diszpnált cikkek körének meghatárzása, jelzőszintek és újrafeltöltési eljárásk beállítása a cikktörzsben 3. Tervvezérelt diszpzíció alapján diszpnálható cikkek körének meghatárzása, tervezett felhasználásk flyamats felvitelének biztsítása 4. Knstans fgyás mdellt mutató cikkek körének meghatárzása, teszt prgnózis futtatása, megfelelő prgnózis paraméterek esetén a jellemzők beállítása a cikktörzsben, és a cikk átállítása autmatikus megrendelési pnt eljárásra 5. Tervvezérelt diszpzícióba srlt cikkeknél azn anyagk körének meghatárzása, amelyeknél a sztchasztikus diszpzíció elfgadható eredményt ad, teszt prgnózis futtatása, megfelelő prgnózis paraméterek esetén a jellemzők beállítása a cikktörzsben, és a cikk átállítása sztchasztikus diszpzíció eljárásra 6. Trend, szeznális, illetve szeznális-trend fgyás mdellt mutató cikkek körének meghatárzása, teszt prgnózis futtatása, megfelelő prgnózis paraméterek esetén a jellemzők beállítása a cikktörzsben 169 / 254

171 Tagvállalati igények jelzése A tagvállalatkn belül jelentkező készlet-, illetve felhasználásigények jelzése tagvállalati feladat lesz a jövőben is, de az igények kielégítése csprt szinten is megjelenik a Közpnti Készletgazdálkdási Osztály feladatkörében, amennyiben az adtt cikkféleségből nincs az adtt tagvállalat készletén és a KKO hatáskörébe tartzik a cikk. A flyamat lépései, tagvállalati készletfedezetlenség esetén, az alábbiak lesznek: Tagvállalati igénylő jelzi az igényét SRM ksár frmájában. Amennyiben az igény az adtt tagvállalat készletéről kielégíthető, megtörténik az anyagkiadás könyvelése és a flyamat lezárul. Ha az igénynek az adtt tagvállalat készletén nincs fedezete, akkr megjelenik a KKO kategória menedzserénél, mint elintézendő szükséglet. KKO a beérkezett igényeket elemzi, és megvizsgálja annak a lehetőségét, hgy az adtt igény más tagvállalat készletéről kielégíthető-e, illetve kiváltható-e helyettesítő cikkel, különös tekintettel arra, ha ezzel elfekvő cikkek készletszintje csökkenthető. Amennyiben az igény más tagvállalat készletéből sem teljesíthető, a KKO tvábbítja azt a Közpnti Beszerzés felé, és a flyamat a KKO szempntjából befejezettnek tekinthető. Ha az igény más tagvállalat készletéből kielégíthető, úgy a KKO ezt az igényt az adtt tagvállalat felé áttárlási megrendelés frmájában jelzi. A tagvállalati készletgazdának felülbírálati jga lesz az áttárlásra vnatkzóan, ezért a rendszerben rögzített áttárlási biznylat visszaigazlás köteles lesz, amelyet a tagvállalati készletgazdának kell jóváhagynia. Amennyiben az engedélyezés nem történik meg, úgy az eredeti igényt a KKO tvábbítja a Közpnti Beszerzés felé, és a flyamat lezártnak tekinthető. 170 / 254

172 Visszaigazlt áttárlási megrendelés esetén az igénylő tagvállalat feladata a szállító eszköz biztsítása, vagy a fuvar megszervezése. Ezt követően az érintett tagvállalatk lebnylítják az áttárlást, amelyet a KKO felügyel. Az ügylet pénzügyi rendezése a tagvállalatk pénzügyi szlgáltatóján, az MVM KONTÓ-n keresztül történik. A knszignációs készletek kezelése a jövőben csprt szinten történik, és azkból az egyes tagvállalatk közvetlenül a KKO közbeiktatása nélkül igényelhetnek, illetve használhatnak fel. A külső partnerrel történő knszignációs elszámlás a felhasználásk arányában megbntásra kerül a tagvállalatk között, és az elszámlás a partner és az adtt tagvállalat között történik. Az elszámlás előállítása és a szállítói számla kezelése tvábbra is az MVM KONTÓ hatásköre lesz. A flyamat diagramja a következő: Tagvállalati igénylés flyamata Készletezett anyagk Tagvállalati igénylő/ raktárs 1. Készletigény rögzítése Fglalás BMIg Tagvállalati raktári anyagkiadás Tagvállalatk közötti áttárlás 3. Kiadás a gyárfüggetlen knszignációs készletekből igen igen Tagvállalati Van szabad Tagvállalati készletgazda saját készletek Csprt szintű knszignációs készletek készlet? nem Van csprt szintű knszignációs készlet? igen 2. Fglalás a gyárfüggetlen knszignációs készletekből 8. Áttárlás jóváhagyása Áttárlás jóváhagyásra került? nem Közpnti Készletgazdálkdási Osztály Csprt szintű saját készletek Helyettesítő 4. Tagvállalati igények fgadása 5. Csprt szintű készletek ellenőrzése KKO cckpit 7. Átadó tagvállalat meghatárzása igen Van az igénynek csprt szintű fedezete? nem Áttárlási megrendelés 6. Igény tvábbítása a Közpnti Beszerzés felé nem BMIg 9. Diszpnálás a csprt szintű - gyárfüggetlen - knszignációs készletek fölött cikkek UNSPSC kód alapján Beszerzési Szlgáltató Közpnt Beszerzés a Közpnti Beszerzésen keresztül Havi elszámlás a knszignációs partnerrel tagvállalati bntásban A teljes anyagigénylési flyamat a következő ldaln látható, különösen kiemelve azkat az ellátási módkat, amelyek a követő biznylatk vnatkzásában eltérő kmbinációkat eredményeznek: 171 / 254

173 Teljes anyagigénylési flyamat SAP ERP SAP SRM SAP ERP CO és FM Jóváhagyó Igénylő AS6 interfész 1 AS6 SAP IF Anyagigény beérkezése 9 Biznylatk törlése/elintézettre állítása Jelmagyarázat Van szabad készleten? nem igen 2 L-MRP: Fglalás generálása 3 L-MRP: Fglalás generálása 4 L-MRP: BMIg generálása Fglalás CO és FM Fglalás FM kntír. BMIg FM kntír. 10 BMIg státuszának BMIg engedélyezettre állítása CO és FM 5 SRM ksár L-MRP: Ksár generálása CO és FM 6 SRM ksár SRM ksár létrehzása nem 7 Ksár Ksár engedélyezésre került? engedélyezése igen autmatikus asztalra szállítás Fglalás BMR generálása generálása nem igen 8 Igénylő értesítése az elutasításról CO és FM SRM ksár Követő biznylat létezik? gazdaszervezeti Igénylő fglalást kért? igen CO és FM SRM ksár nem nem Ellátási mód? igen egyedi Van szabad készleten? nem Manuális művelet Rendszer által végzett művelet CO és FM Kntírztt biznylat Biznylat kntírzás nélkül Engedélyezett biznylat Nem engedélyezett biznylat Biznylat engedélyezési eljárás nélkül CO és FM Fglalás CO és FM BMR 13 Fglalás generálása CO és FM Fglalás 14 BMIg generálása FM kntír. BMIg 15 S-MRP: Fglalás generálása CO és FM Fglalás 16 S-MRP: Fglalás generálása 17 S-MRP: BMIg generálása CO és FM Fglalás FM kntír. BMIg igen Készletgazda/raktárs 18 Anyagkiadás raktárból 19 MRP futtatása nem CO kntír. Anyagbiznylat Utánpótlás szükséges? 24 Fuvarszervezés 20 igen BMIg generálása FM kntír. Áttárlási BMR BMIg Áttárlási BMR visszaigazlásra került? 23 Áttárlási rendelés visszaigazlása/ engedélyezése 29 Egyedi anyagkiadás raktárból 28 Árubeérkeztetés CO kntír. Anyagbiznylat Anyagbiznylat FM kntír. Sarzstörzs nem KKO KKO hatáskör? igen 21 Csprt szintű készletek ellenőrzése KKO cckpit Van csprt szintű szabad készlet? igen 22 KKO cckpit: Áttárlási rendelés generálása FM kntír. Áttárlási BMR nem nem 25 Beszerzési frrás hzzárendelése 26 Beszerzési megrendelések generálása 27 Megrendelések kiküldése BSZK FM kntír. BMR igen Előzmény biznylat kntírztt? nem BMR 172 / 254

174 Tagvállalatk közötti áttárlásk A jövőben a tagvállalatk a felmerülő készletigényeket nem csak külső partnertől, hanem belső erőfrrásból, vagyis másik tagvállalat készletéből is kielégíthetik. Ez a lehetőség aznban nem jelenti egymás készleteinek krlátlan fglalását, és elidegenítését, mert az adtt tagvállalat saját fglalásai, igényei, tervezett felhasználásai mindig priritást élveznek más tagvállalat szükségleteivel szemben. Éppen ezért a flyamatt a KKO felügyeli, és csprt szintű közpnti egységként a KKO végzi az egyeztetést az érintett tagvállalatk között. A tagvállalatk közötti áttárlásk, jóváhagytt áttárlási biznylat esetén, két lépésben fgnak történni, vagyis az átadó vállalat kitárlja az adtt készletet útn lévő készletre, és az igénylő vállalat erről a tranzit készletről tárlja be saját készletre az átadtt mennyiséget. A flyamat leképzése a rendszerben az SAP vállalatk közötti áttárlás funkciójával történik, amely funkciói lehetőséget ad: Az áttárlási szándék előzetes jelzésére, illetve rögzítésére áttárlási rendelés frmájában Az áttárlási rendelés jóváhagyására az engedélyezési és/vagy visszaigazlási funkció alkalmazásával A cikkek raktári kiszedéséhez szükséges kmissió listák előállítására A készletek az egyes telephelyek közötti fizikai átszállításáhz szükséges árukísérő kmányk előállítására Az áttárlandó anyagk kikönyvelésére a küldő tagvállalat készletéről Az éppen áttárlás alatt lévő, tranzit készletek flyamats mnitrzására Az áttárlt anyagk bevételezésére áttárlási megrendelésre hivatkzva, mintha a cikkek külső partnertől érkeztek vlna 173 / 254

175 A bevételezés srán szükséges ellenőrzések elvégzésére Az áttárlt anyagk bekönyvelésére a fgadó tagvállalat készletére külön lépésben A lgisztikai flyamatt követően az ügylet pénzügyi rendezésére a szükséges kimenő, illetve bejövő számlák előállításával Az áttárlásk fizikai lebnylításáhz elengedhetetlen az SD mdul kiszállítási funkcióinak használatba vétele, amely váltzást jelent a jövőbeni SAP R/3 flyamatkra nézve, mivel eddig az SD mdul lgisztikai lehetőségeit nem minden tagvállalat alkalmazta azns funkcinalitással. A vállalatk közötti áttárlásk flyamlépései az alábbiak: Áttárlási megrendelés létrehzása az átadó tagvállalat készletére Áttárlási megrendelés visszaigazlása az átadó tagvállalat részéről, ami lehetőséget ad nem a teljes, hanem csak részmennyiség visszaigazlására is Kiszállítási biznylat előállítása az áttárlási megrendelésre hivatkzva az átadó tagvállalat által Áttárlt anyagk kikönyvelése az átadó tagvállalat készletéről Kmissiózás és rakdás fizikai elvégzése az átadó tagvállalat által Árukísérő kmányk előállítása az átadó tagvállalat által Anyagk fizikai leszállítása az igénylő tagvállalat szállító eszközével, vagy az igénylő tagvállalat által szervezett fuvareszközzel. A teljesítés helye minden esetben az átadó tagvállalat telephelye lesz, így a szállítás srán jelentkező sérülések, hiánysságk az igénylő tagvállalatt terhelik Áttárlt anyagk bevételezése, és könyvelése az áttárlási megrendelésre hivatkzva az igénylő tagvállalat által Kimenő számla előállítása a kikönyvelt kiszállítási biznylatra hivatkzva Kimenő számla kiküldése az átadó tagvállalat nevében és fgadása az igénylő vállalat megbízásából Bejövő számla könyvelése az igénylő tagvállalat nevében Számla kiegyenlítése Fizetés fgadása A tevékenység flyamatábrája a következő: 174 / 254

176 Tagvállalatk közötti áttárlás flyamata Számlázás a pénzügyi Átadó tagvállalat 1. Adtt időszakra vnatkzó vállalatközi eladási árak meghatárzása Kiszállítás 5. Áttárlási megrendelés visszaigazlása 4. Kiszállítás legenerálása áttárlási megrendelésből és rendelkezésre állás Áttárlási megrendelés Áttárlás visszaigazlásra került? 6. Anyagk kikönyvelése az átadó tagvállalat készletéről 13. Nymtattt áttárlási megrendelés aláírása Anyagbiznylat Szállítólevél 7. Kmissiózás és rakdás 8. Árukíséró kmányk nymtatása szlgáltatón keresztül 9. Anyagk átadása-átvétele (a teljesítés igazlása az átadó tagvállalat vizsgálat telephelyén történik) Igénylő tagvállalat igen igen 12. Áttárlási megrendelés nymtatása és aláírása 16. Szállító eszköz biztsítása/ fuvarszervezés Anyagbiznylat Számla fgadása a pénzügyi szlgáltatón keresztül nem 11. Anyagk készletre vétele a fgadó tagvállalatban/árubevét könyvelése Van eltérés az átvett és a leszállíttt mennyiség között? igen 10. Anyagk leszállítása az igénylő tagvállalat telephelyére 14. Eltérés rendezése a fgadó tagvállalat készletén nem Közpnti Készletgazdálkdási Osztály Áttárlási megrendelés Anyagk nyilvántartási árai 18. Áttárlási megrendelés rögzítése a rendszerben 17. Vállalatközi kndíciók karbantartása MM és SD mdulkban igen Teljes mennyiség visszaigazlásra került? nem 19. Különbözet kezelése másik tagvállalat készletéből Különbözet kielégítésre került? 20. Igény tvábbítása a Közpnti Beszerzés felé nem Beszerzés a Közpnti Beszerzésen keresztül 15. Szállítási tevékenység flyamats mnitrzása/tranzit készletek felügyelete Az MVM Csprtn belüli értékesítés lebnylításáhz szükséges vállalatközi eladási árak várhatóan úgy kerülnek meghatárzásra, hgy egységesek legyenek az összes tagvállalat számára, és adtt időszakn belül (negyedéves vagy éves periódus) ne kerüljenek váltztatásra. A vállalatközi egységárakat célszerűen a KKO tartaná karban az összes tagvállalat vnatkzásában minden érintett mdulban, így biztsítva a kndíciók egyezőségét a vállalatközi áttárlási flyamatban. Visszavételezés Célként fgalmazódtt meg a beszerzésre kerülő anyagk, eszközök vlumenének csökkentése a karbantartási munkák srán kiszerelt cikkek visszafrgatásával a raktári készletbe. A visszavételezési flyamat csprt szintű kialakítása srán megállapításra került, hgy a kiszerelt anyagk, eszközök visszavételezésével a raktárak csak akkr fglalkznak, ha az adtt cikk valamilyen frmában értékesíthető, vagy újrafelhasználható. A nem hasznsítható cikkek már raktári visszavételezésre sem kerülnek. A kiszerelt anyagk visszavételezése kétféleképpen történhet: Hulladék cikkszámra: ebben az esetben a cikkek nem egyedileg, hanem tömeg vagy térfgat mennyiségi egységben valamilyen hulladékként (például: fa-, vagy fémhulladék) kerülnek készletre vételre. Értékesítésük később erről a hulladék cikkszámról történik 175 / 254

177 Egyedi cikkszámra: a kiszerelt anyagk visszavételezése ilyenkr egyedi az anyag besrlásának megfelelő cikkszámra történik, aznban a cikken belül a különböző műszaki állaptk, illetve használtsági százalékk úgynevezett szttt értékelésfajtákkal megkülönböztetésre kerülnek. A visszavételezés a művelet jgsultságát alátámasztó felhasználói nyilatkzatban megállapíttt értékelésfajtára történik A felújítható cikkek javításra, illetve kalibrálásra kerülnek. Az ügyletet a visszavételezést végző tagvállalat bnylítja le, a flyamat srán a felújítandó cikkre esetenként különféle költségek könyvelődnek. A felújítás történhet külső partner, vagy belső szervezeti egység által. A külső partner által végzett tevékenység technikailag bérmunka megrendelésen, míg a belső egységek munkavégzése CO gyártási rendelésen keresztül követhető. Mindkét eljárás lehetőséget ad a felmerült költségek elszámlására a felújításra került anyag terhére. Előfrdulhat, hgy a teljes felújítási flyamat vegyes kezelésű, vagyis biznys műveleteket külső, más tevékenységeket pedig belső erőfrrás végez, ilyenkr megállapdás szerint a műveletek srrendjében történik a fent említett technikai megldásk alkalmazása a felújítási feladatlánc srán. A visszavételezett, és minőség-ellenőrzés alá vetett vagy javításra került cikkek műszaki állaptában feltárt vagy bekövetkezett váltzáskat le kell követni az szttt értékelésfajták közötti átkönyvelésekkel is, mivel ezek a részkészletek eltérő nyilvántartási értékkel szerepelnek a tagvállalati készletek között. Alapvetően az szttt értékelt cikk különböző értékelésfajtái eltérő árvezérléssel kerülnének vezetésre. Az új és a felújíttt állaptú értékelésfajták mzgó átlagáras kezelésűek lennének, így lehetőség van az új beszerzésekből, illetve a javítási, felújítási tevékenységekből képződött egységárak közvetlen összehasnlítására. A használtsági fk alapján elkülönített tvábbi értékelésfajták árvezérlése pedig elszámló áras lenne, annyi fkzati lépcsőt kialakítva a cikk új és a nullaértékű állapta között, amennyit az elhasználódás százaléks mértéke, illetve az ebből adódó leértékelés fka megkövetel. A visszavételezés az alábbi flyamat szerint történik: 176 / 254

178 Tagvállalati visszavételezés flyamata Külső partner 6. Berendezés javítása/ kalibrálása/felújítása bérmunkában Karbantartó szervezet 2. Karbantartás kivitelezése srán kiszerelt cikkek összegyűjtése 1. Karbantartási tevékenység elvégzése külső 7. Berendezés javítása/ kalibrálása/felújítása saját gyártásként belső A kiszerelt cikk felújítható vagy hulladékként értékesítendő? felújítható 4. Visszavételezés egyedi cikkszámn használtsági fk szerint megkülönböztetett szttt értékelés fajtán Felhasználói nyilatkzat alapján a cikk kiszerelt, javítandó Javítást végző egység? 9. Anyagkmpnensek biztsítása vegyes Tagvállalati raktár Tagvállalati 3. Visszavételezés hulladék hulladék cikkszámra tömeg mennyiségi egységben ártalmatlanítás felújíttt kiszerelt, felhasználható 8. Külső/belső munkavégzés megrendelése és elszámlása a műveletek srrendjében 10. Cikkek bevételezése bérmunkából, illetve saját gyártásból Mi a hulladék tvábbi kezelése? értékesítés 5. Készleten tartás visszavételezett állaptban, javítási tevékenység nélkül hulladék ártalmatlanítása Anyagkiadás felhasználásra Anyag/bér/gépköltség, illetve anyag/bérmunka költség elszámlása 11.. Átkönyvelés a cikk használtsági állaptai között Tagvállalati hulladék érkesítése Közpnti Készletgazd. Osztály 12. Felújítási tevékenység flyamats mnitrzása Szállítói knszignáció A szállítói knszignációs készletek kezelésének fizikai flyamatában nem várható váltzás, a jövőben is azn tagvállalat feladatköre lesz a készletnyilvántartásk vezetése, és a szükséges bevételezések, kiadásk, valamint átkönyvelések elvégzése, amelyik tagvállalat telephelyén található a knszignációs raktáregység. A stratégiai célk között aznban megfgalmazásra került a szállítói knszignációs megállapdásk felülvizsgálata üzemeltetési és gazdaságssági szempntk alapján. Ezek alapján külön elvárásként fgalmazódtt meg a szállítói knszignációs készletek csprt szintű, gyár független kezelése, vagyis a Közpnti Beszerzés által kötött csprt szintű keretszerződések, és az ezekből történő tagvállalati lehívásk analógiájára kialakíttt knszignációs üzemeltetés. A részletes tervezés srán ki kell alakítani annak a megldási módját, hgy a KKO kezelésében, de tagvállalati telephelyeken és tagvállalati alkalmazttakkal üzemeltetett knszignációs raktárakból bármelyik tagvállalat fglalhassn, illetve használhassn fel anyagt. A felhasználáskat havnta kell a knszignációs beszállítóval elszámlni a tagvállalati kivétek arányában, a mennyiségi elszámlás srán a szállító közvetlenül a felhasználó tagvállalattal kell, hgy kapcslatba kerüljön, a KKO, vagy a knszignációs lerakatt üzemeltető tagvállalat közbeiktatása nélkül. Elfekvő és lassan mzgó készletek kezelése Az elfekvő és lassan mzgó készletek feltárása és csprtn belüli hasznsítása kiemelt feladat, amely megköveteli a tagvállalatk és a Közpnti Készletgazdálkdási Osztály közötti együttműködést. 177 / 254

179 A készletek csprtn belüli hasznsítása a KKO készletirányítási feladatkörébe tartzik, és a vállalatközi áttárlásk módszerével történik, de ebben az esetben az igény nem a tagvállalatk felől érkezik, hanem a KKO helyezi ki a készletet az adtt tagvállalathz, természetesen a tagvállalattal egyeztetett módn. Az elfekvő készletek kezelésének flyamata: Elfekvő és lassan mzgó készletek kezelésének flyamata Közpnti Készletgazdálkdási Osztály Tagvállalati készletgazda nem 1. Készletek frgási sebességének flyamats mnitrzása 2. Elfekvő és lassan mzgó készletszituációk feltárása Javaslat jóváhagyásra került? 3. Javaslat elfekvő készletek kezelésére igen 4. Egyeztetés csprtn belül a készletek felhasználásáról Tagvállalati raktári anyag értékesítés értékesítés Egyeztetés eredménye felhasználás Tagvállalatk közötti áttárlásk Tagvállalati készletek leértékelése értékvesztés Tagvállalati selejtezés selejtezés Az SAP-val lefedendő flyamatk meghatárzása Közpnti üzleti funkciók leírása (csprt template) Sarzstörzs A cikkek adatai, a hzzájuk kapcslódó dkumentumk nem csak a cikktörzsben, hanem sk esetben a sarzstörzsben kerülnek rögzítésre, ezért a két törzsadat szrsan összefügg egymással. A sarzstörzs ezért a következő funkciókkal bír: Cikkszám alábntása Lejárati idő nyilvántartása FM kntírzás eltárlása Veszélyes anyagk regisztrálása Anyagmzgáshz kapcslódó dkumentumk csatlása 178 / 254

180 A sarzs aznsítókat a rendszer autmatikusan határzza meg, illetve a sarzsadatkat autmatikusan tölti, kivételt képeznek azk az esetek, amikr a sarzs a cikkszám alábntása érdekében kerül létrehzásra. A sarzsk törzsadatai manuálisan módsíthatók. Lényeges, hgy a sarzsvezetés kötelezettsége cikkenként megfelelően beállításra kerüljön már a rendszer indulásakr, mert később, készlet és nyittt biznylatk megléte esetén, a sarzs kötelezettség csak nagyn körülményesen krrigálható. Cikkszám alábntása Biznys esetekben egy adtt cikkszám nem kerül részletesen specifikálásra, illetve megbntásra a cikktörzsben, hanem csak egy tágabb anyagféleségre kerül létrehzásra, és az alábntása a sarzstörzs használatával történik. Tipikus példa a sarzstörzs ilyen jellegű alkalmazására a munkaruha cikkszámk alábntása méretek szerint a sarzstörzs segítségével. Lejárati idő nyilvántartása A szavatssági vagy lejárati idők nyilvántartása, illetve figyelése a WM-es raktári kiadás srán jelenleg sarzsk szerint történik. A sarzs adatk között kerül eltárlásra a lejárati idő, amennyiben az anyagmzgásk srán ezt az adatt figyelembe kell venni. WM mdult használó tagvállalatk esetén lehetőség van a lejárati időt a kvant adatai között nyilvántartani, de a sarzsban tárlt infrmáció szlgálja jbban a csprt szintű egységesítést, mivel a sarzskezelés kiterjesztése várhatóan több tagvállalatt fg érinteni. FM kntírzás eltárlása A sarzsadatk között kerül eltárlásra a készlet- és költségkeret tervezést, illetve figyelést biztsító FM mdul kntírzási adatainak számító pénzügyi alap, közpnt és tétel. Ezek az adatk biznys esetben validáción esnek át, így például: egyedi ellátású anyagt csak az azt igénylő szervezet kódjára lehet kiadni, más szervezet esetén a rendszer hibaüzenetet küld. Veszélyes anyagk regisztrálása A cikkszám alábntásáhz hasnlóan meghatárztt esetekben az anyag veszélyes anyagnak minősülése nem dönthető el cikkszám szinten, például: amikr beszerzéskr még nem ismert egy termék hajtógázának típusa. Ebből a megfntlásból és a Veszélyes anyagk kezelése PA ZRt. pntban leírtak alapján a veszélyes anyagkat sarzs szinten célszerű kezelni. Anyagmzgáshz kapcslódó dkumentumk csatlása A sarzsk lényeges felhasználási területe még az árubeérkezésekhez kapcslódó, digitálisan tárlt dkumentumk összerendelése és sarzsn keresztüli elérése. A cikktörzshöz és a sarzstörzshöz együttesen kapcslódó dkumentumk alapján egy cikk egyértelműen aznsítható, műszaki paraméterei megállapíthatók. Ez lehetővé teszi, hgy az egyes tagvállalatk készlete átláthatóbb legyen, illetve hgy szemrevételezés nélkül, csak a rendszerben tárlt dkumentumk alapján eldönthető legyen, hgy például: egy alkatrész egy másik tagvállalatnál beépíthető-e. A sarzshz kapcslódó dkumentumk az alábbiak: műbiznylat gyári gépkönyv biztnsági adatlap A sarzs szinten tárlt dkumentumk jelenleg fejlesztéssel megvalósíttt kezelését a jövőben is biztsítania kell a rendszernek. 179 / 254

181 Felhasználás alapú diszpzíció Az előre jelzett igényekkel, az aktuális készletszintekkel és fglaláskkal számlva, a rendszer javaslatt tesz a szükséges utánpótlási elemekre A javaslatkból lehetséges a tényleges megrendelési igényeket legenerálni Az igények kielégítésének frrása lehet: Tagvállalati szabad készletek: a rendszer figyelembe veszi a tagvállalat raktáraiban tárlt szabad felhasználású készleteket Más tagvállalat készlete: a vállalatcsprt más raktáraiból (knfigurálás, engedélyezés alapján) próbálja a rendszer a hiányzó mennyiségeket pótlni. Ekkr áttárlási javaslatkat generál. Külső beszerzés: ha az igény a vállalatcsprtn belül sem kielégíthető, a rendszer beszerzési megrendelési igényre tesz javaslatt. A készletgazdálkdásért felelős tagvállalati vagy közpnti felhasználó a javaslatkat jóváhagyhatja, ekkr legenerálódnak a tényleges dkumentumk A rendszer támgatja mind a felhasználás alapú, mind pedig a tervvezérelt diszpzíciós eljáráskat, illetve ezek kiegészítését a prgnózis funkcióval: Manuális megrendelési pnt eljárás: a rendszer utánpótlási javaslatt készít, amennyiben az aktuális készlet ez előre megadtt jelző készlet alá süllyed Autmatikus megrendelési pnt eljárás: az előző eljárás kibővítése úgy, hgy egy külön prgnózis futásban a rendszer határzza meg a jelző készlet nagyságát a múltbeli fgyási adatkat alapul véve Megrendelési pnt eljárás külső szükségletekkel: a jelző készleten alapuló eljárás kiegészítése lyan módn, hgy a rendszer a feltöltés mértékének meghatárzásakr a már ismert, a rendszerben rögzített felhasználáskat is figyelembe veszi Tervvezérelt diszpzíció: a rendszerben rögzített fglalásk alapján javaslat készül a szükséges utánpótlási elemekre vnatkzóan a felhasználás tervezett dátumától számítva visszafelé ütemezve a feltöltést Sztchasztikus diszpzíció: az előző eljárás prgnózissal kiegészített váltzata, amikr a tervezett felhasználáskat a rendszer határzza meg közvetlenül a prgnózis futás srán Ritmikus diszpzíció: amennyiben a szállító felé csak meghatárztt időpntban lehet a megrendeléseket leadni, illetve csak meghatárztt napkn történik szállítás, úgy a diszpzíció futtatásának is csak meghatárztt időszakban van jelentősége Az újrarendelendő cikkek készletének feltöltése többféle srzatnagyság eljárás alapján lehetséges: Fix mennyiség: a cikkből mindig egy előre meghatárztt mennyiség kerül újrarendelésre Feltöltés maximális szintig: a cikk készlete egy maximális készletszintig kerül feltöltésre 180 / 254

182 Feltöltés a jelző készletig: a cikk készlete a jelző készlet szintjéig kerül feltöltésre Egzakt mennyiség: a cikkből pntsan akkra mennyiség kerül utánpótlásra, mint amennyi a diszpzíciós futás srán meghatárzásra került A különféle módkn diszpnált cikkekre az eltérő diszpzíciós és srzatnagyság jellemzőket a cikktörzsben kell beállítani Egyes cikkek kizárhatók a diszpzícióból Az anyagszükséglet-számítást végző diszpzíciós futást lehessen futtatni egy cikkre, vagy a cikkek egy csprtjára A diszpzíciós futás eredményét a rendszer lista frmájában jeleníti meg, ahl a diszpnensi beavatkzást igénylő helyzeteket kivétel üzenetek frmájában jelöli meg Prgnózis A diszpzíció srán legyen lehetőség biztnsági készletszint megadására, amelyet a rendszer az anyagszükséglet-számítás srán nem vesz figyelembe A rendszer a múltbeli felhasználási adatk alapján előrejelzést készít a várható fgyasztás vlumenére és ütemére vnatkzóan A prgnózis különféle mdelleket vesz alapul egy adtt cikk jövőbeni felhasználásának becslése srán: Knstans mdell: a cikk felhasználása állandó értéket mutat Trend mdell: a cikk fgyása időben növekvő Szeznális mdell: az anyag felhasználása peridikus sémát követ Szeznális-trend mdell: az anyag fgyási görbéje a szeznális és trend mdell jellegzetességeit egyszerre tartalmazza Az előrejelzés frekvenciája és mdellje, valamint a múltból vizsgálandó és a jövőre előrejelzendő intervallum a cikktörzsben állítható Egyes cikkek kizárhatók a prgnózisból A rendszer a múltbéli készletszint- és igényadatk alapján előrejelzést készít az elkövetkező szükséges hsszúságú időszakra Árubevétel megrendelésre hivatkzva Már létező megrendelésre hivatkzva lehetséges bevételezni szabadn felhasználható, illetve minőségellenőrzési készletre A rendszer felkínálja a megrendelésben használt tételeket és átemeli az összes releváns adatt A bevéthez kapcslódó szállító-, illetve fuvarlevél száma rögzíthető A bevételezés srán tételek törölhetőek, illetve módsíthatóak a bevételezett mennyiségek, valamint megadható a raktárhely, ahva a bevételezés történik 181 / 254

183 Beállíthatóak tleranciaszintek, melyek meghatárzzák, hgy egy nem pnts szállítás esetén (például nagybb mennyiség érkezik, mint ami a megrendelésben szerepel), mekkra eltérésig lehetséges még a bevételezés Szállítói visszáru könyvelhető a megrendeléshez. A mzgásnem a bevételezéssel analóg módn működik, de természetesen a készletváltzásk előjele ellentétes. Ezután a rögzíthető újabb bevételezési biznylat is a megrendeléshez, amennyiben a szállító helyes mennyiségű/minőségű cikket szállít. Elemzési kkból rögzíthető a visszaküldés ka is Az árubeérkezésről a rendszer bevétjegyet nymtat A rendszer előre beállíttt lgika szerint a szükséges háttérkönyveléseket autmatikusan elvégzi Anyagkiadás kntírzási bjektumra Az anyagkiadás kntírzási bjektumra (például: költséghely, CO-rendelés) történik Anyagkiadás, a mzgás tervezett jellege szerint, történhet: Fglalásra való hivatkzással: a fglalásban szereplő tételek átvételre kerülnek a létrehzandó anyagbiznylatba. A mennyiségek tvábbra is módsíthatóak, és a végül kiadtt értékek átvezetődnek a fglalásba is. Ez az érték a jövőbeni tervezés srán felhasználásra kerül. A fglalást bármikr lehet lezártnak jelölni, ekkr több kiadás nem történhet rá, az esetlegesen megmaradt nyittt mennyiséget a tvábbiakban nem szükséges kiadni Előzmény nélkül: A referencia nélküli kiadás szükséges lehet váratlan felhasználási igények esetén, de ilyenkr a rendszer nem képes a szükséges adatk átemelésére, azkat manuálisan kell rögzíteni az anyagbiznylatba A fgyasztási jellegű kiadásk csak a szabad felhasználású készletből kerülhetnek levnásra A háttérkönyveléseket a rendszer autmatikusan elvégzi Anyagkiadási biznylat nymtatható Áttárlás Áttárlás esetén a cikk fizikailag is új raktárba kerül Áttárlás rögzítésre kerülhet fglalás alapján, de manuálisan is létrehzható referencia nélkül Fglalás alapján létrehzva a cikkek, mennyiségek és raktárhelyek a fglalásból átvételre kerülnek, de módsíthatóak a biznylat mentése előtt Az áttárlás történhet: Egy lépésben: azns telephelyen belül, másik (skszr csak virtuális) raktárhelyre való átvezetéssel. A keletkező biznylat csökkenti a küldő raktárhelyen a készletszintet, és megemeli a fgadó raktárhelyen. Könyvelési biznylat nem jön létre, mivel a cikk tvábbra is ugyanazn telephelyen illetve gyárn belül marad. Általában fiktív raktárhely esetén használt 182 / 254

184 Két lépésben: Jól elkülönült telephelyek, gyárak közötti áttárlásra használható. Első lépésben a küldő raktárhely külön biznylattal kitárlja a cikket, csökkenti saját szabad készletét, és a cikk tranzit készletre kerül. Fgadáskr a fgadó raktárhely külön biznylattal a tranzit készletről betárlja a cikket, megnöveli a saját készletszintjét. Az áttárlás srán a megfelelő könyvelési dkumentumk is létrejönnek, mivel a cikk telephelyet, gyárat vált A teljesítés helye minden esetben az átadó tagvállalat telephelye lesz, így a szállítás srán jelentkező sérülések, hiánysságk az igénylő tagvállalatt terhelik. A háttérkönyveléseket a rendszer autmatikusan elvégzi Áttárlási biznylat nymtatható Átkönyvelés Átkönyvelés esetén nem történik fizikai mzgás a készletekben, csupán könyvelési dkumentumk kerülnek rögzítésre Átkönyvelés lehetséges: Különböző készlettípusk között: például minőségellenőrzés esetén a bevételezés minőségellenőrzési készletre történik, és az eredmény alapján a szükséges mennyiséget a későbbiekben kell blkklt vagy szabad felhasználású készletekre átkönyvelni Cikkek között: ha a cikk tulajdnságai idővel megváltznak, szükséges lehet a készletet egy másik cikkszámra átkönyvelni. A két cikk főbb jellemzőinek például: bázis mennyiségi egységének aznban meg kell egyezniük Sarzsk között: szükség lehet egy cikk különféle részmennyiségei, sarzsai közötti átkönyvelésre Értékelésfajták között: sztttan értékelt cikkek esetén egy anyag különböző használtsági fkú, és értékű váltzatai között átkönyveléseket kell végezni A háttérkönyveléseket a rendszer autmatikusan elvégzi Átkönyvelési biznylat nymtatható Visszavételezés kntírzási bjektumról A visszavételezés minden esetben kntírzási bjektumról történik, aznban költségkeret ellenőrzés nem történik Biznylat létrehzható fglalásra hivatkzva, de rögzíthető hivatkztt fglalás nélkül is A visszavételezett anyagkat zárlt készletre célszerű könyvelni, majd azk vizsgálata után erről a készletről kerülnek felszabadításra, amennyiben újrafelhasználhatók, illetve értékesítésre, ha azk a csprtn belül nem hasznsíthatók A rendszer a háttérkönyveléseket autmatikusan elvégzi Visszavételezési biznylat nymtatható 183 / 254

185 Selejtezés A selejtezési javaslat fglalásként kerül be a rendszerbe Miután a fglaláskat engedélyezik, lehetővé válik a megfelelő biznylat kiállítása A funkció szabad felhasználású, minőség-ellenőrzés alatti és zárlt készletekre is alkalmazható A tranzakcióról selejtezési biznylat nymtatható A biznylat csökkenti az adtt lgisztikai szervezeti egység készletszintjét és elvégzi a szükséges háttérkönyveléseket A selejtezés srán keletkezett hulladékk tömegáruként készletre vehetőek Biznys esetekben a selejtezett cikkek akár közvetlenül, akár hulladékként külső partner számára értékesíthetőek, ilyenkr a rendszerben selejt vissznyereményt kell tudni könyvelni Saját termelésű készletek kezelése Leltárzás Gyártás történhet megrendelésre vagy készletre Készletre gyártás esetén a CO mdulban hzható létre gyártási rendelés a cikkszámk, mennyiségek, és határidők megadásával. A gyártáshz szükséges cikkek kivételezése a megfelelő mzgásnemű biznylatk előállításával történik, ami pénzügyi könyveléssel is jár. A cikkeket, a megfelelő mzgásnemet használva, manuálisan készletre lehet venni, hivatkzva a gyártási rendelésre. Ebben az esetben is megtörténnek a pénzügyi könyvelések is. A keletkezett készletek árazása mzgó átlagáras módszerrel történik Gyártási rendelés létrehzható egyedileg egy knkrét késztermék megadtt mennyiségének legyártására. Ebben az esetben a gyártás srán félkész termék nem keletkezik, illetve befejezetlen termelés sem kerül elszámlásra. Gyártási rendelés vnatkzhat hsszabb időszakra, amely időszakn belül a gyártás főbb paraméterei váltzatlank. Ilyenkr a gyártás elszámlása peridikusan történik, periódus végén pedig lekönyvelődnek a keletkezett félkész termékek, illetve befejezetlen termelés is könyvelésre kerül Létrehzhatóak leltárbiznylatk cikkenként, vagy akár a raktárhely minden anyagára A kinymtattt leltáríveket megkapja a raktárban a fizikai számlásért felelős alkalmaztt A fizikai számlás srán könyvelési zárat kell alkalmazni, hgy a számlás ideje alatt készletváltzás ne történhessen A leltárbiznylat nymtatható A számbavétel után a kitöltött leltárbiznylat rögzíthető Amennyiben a kiértékelés srán a biznylatt elfgadják, a különbségek lekönyvelődnek, a leltár lezárásra kerül 184 / 254

186 Szállítói knszignáció A szállítói knszignációs készletek külön speciális indikátrral, a szállítóhz hzzárendelve vannak vezetve a raktárakban A készletek nincsenek értékelve, mivel még mindig a szállító tulajdnát képezik Knszignációs készletet feltölteni knszignációs beszerzési megrendeléssel lehet A készletre vételezéskr a rendszer az ilyen megrendelésekhez tartzó cikkeket autmatikusan a szállító knszignációs készletéhez irányítja Knszignációs készlet, a saját készletekhez hasnlóan, lehet szabad felhasználású vagy minőség-ellenőrzés alatti is A knszignációs és a saját készletek között áttárlás-átkönyvelés lehetséges A knszignációs készleteket az MRP és egyéb ütemezők figyelembe vehetik, mivel fizikailag azk a vállalat raktárában vannak A szabad felhasználású knszignációs készletekre létrehzható raktári kiadás Kiadáskr a knszignációs infórekrdban rögzített árn történik a felhasználás könyvelése, a költségbjektum megterhelése Bérmunka Saját készletre való átkönyvelés esetén szintén az infórekrdban tárlt elszámló árn történik tranzakció könyvelése, de ebben az esetben a saját készlet összértéke és összmennyisége is megváltztatása kerül Az alvállalkzói készletek a rendszerben speciális indikátrral, szállítóhz rendelve vannak a telephelyen vagy gyárban vezetve Bérmunka szlgáltatás igénybe vétele speciális bérmunka megrendeléssel történik, az elvégzendő tevékenységhez szükséges kmpnenseket az adtt tagvállalat biztsítja a külső partner felé A rendelésben szerepelnek a biztsítandó anyagkmpnensek Anyagjegyzék használata esetén a rendszer autmatikusan felveszi az összes kmpnenst is a megrendelésbe. A szükséges anyagkat a megfelelő mzgásnemmel manuálisan is át lehet tárlni a szállító készleteihez, aznban a megrendelést hivatkzva a megfelelő elemeket a rendszer autmatikusan fel is hzza Az alvállalkzói készlet értékelt, és a tervezés srán a rendszer figyelembe veszi A késztermék bevételezésekr egyben az összes rögzített beépülő kmpnens is kiadásra kerül az alvállalkzói készletből Bevételezéskr a bevételezett mennyiségek megváltztathatóak Készletértékelés A készletértékelés módszere a cikkekhez a cikktörzsben van rögzítve. A típushz tartzó főkönyvi számlák a rendszerbeállításk között vannak meghatárzva 185 / 254

187 Az üzleti tranzakciók könyvelése csprt szinten egységesen történik, vagyis ugyanazzal a mzgásnemmel történt könyvelések ugyanazt a háttérkönyvelést váltják ki az összes tagvállalat esetén A készletek értékelése új beszerzés esetén mzgó átlagáras, használtsági fk alapján sztttan értékelt cikkeknél elszámló áras módszerrel történik Bevételezéskr a rendszer a megrendelésben szereplő árral kalkulálva növeli a készletértéket. A bevételezett mennyiség és ezen készletérték alapján aktualizálja a rendszer a mzgó átlagárat Raktári kiadáskr a rendszer az aktuális mzgó átlagárral kalkulálva csökkenti a készletértéket, ha mzgó átlagáras a cikk árvezérlése Számla érkezésekr, amennyiben az ár eltér a megrendelésben szereplőtől, a különbséggel kalkulálva a rendszer frissíti a mzgó átlagárat, amennyiben az adtt cikkből van készleten a megrendelésben szereplő mennyiségben Minden mzgásnál (például: áttárlás), amikr a cikk értékelési helyet vált, a rendszer autmatikusan elvégzi a szükséges háttérkönyveléseket A készlet értékelése telephely, vagyis gyár szinten történik Lehetséges a cikk árának és így a készlet értékének megváltztatása. Ekkr anyagbiznylat nem keletkezik, csak könyvelés történik. A rendszer az értékkülönbséggel (a mennyiség és az árkülönbség alapján számlva) növeli/csökkenti a készletértéket, és elkönyveli egy árváltzási számlára is. Ekkr a mzgó átlagárat is újraszámlja a rendszer Oszttt értékelt cikkek leértékelése jelenlegi gyakrlat szerint nem az ármódsítás funkción, hanem az szttt értékelésfajták közötti átkönyvelésekkel történik, ezért elvárás, hgy sztttan értékelt anyag esetén a cikk nyilvántartási árát ne lehessen a standard ármódsítási tranzakción keresztül manipulálni, annak módsítása csak értékelésfajták közötti átvezetéssel legyen lehetséges Oszttt értékelés segítségével egy cikken belül különböző értékelési módszerek alkalmazhatóak aszerint, hgy a készlet termelésből vagy beszerzésből származik, illetve milyen a minősége. A különböző kategóriákhz külön készletszámlák is létrehzhatóak. A készletet érintő minden mzgásnál, leltárazásnál és számlánál ekkr meg kell adni, hgy mely típusú készletre vnatkzik. A teljes készlet mennyisége is frissül a mzgásk hatására, az értékét és átlagárát pedig a rendszer az összes típus mennyiségének és értékének összegzésével számlja Kiszállítás A rendszerben lehetséges készletvezetés szempntjából csak mennyiségben, csak értékben, és mennyiségben és értékben egyaránt nyilvántarttt cikkeket létrehzni Kiszállítási biznylat egyaránt létrehzható beszerzési megrendelésből (vállalatközi áttárlás esetén) és vevői rendelésből (raktári anyageladás srán) A kiszállítási biznylatk rögzíthetők egyedileg, illetve legenerálhatók tömegesen 186 / 254

188 Lehetőség van a kiszállításra váró anyagk kmissiózására a biznylat alapján, valamint a kmissió mennyiségek visszarögzítésére a kiszállítási biznylatba A kmissióztt biznylat alapján a raktári anyagkiadás kezdeményezhető, a szükséges raktári anyagkönyvelések autmatikusan megtörténnek, a kiszállítási biznylatban a rendszer lehetőséget biztsít az anyagkiadás könyvelési dátumának megadására Az anyagkiadás megtörténte után a kiszállítási biznylatból nymtatásra kerülnek a szükséges árukísérő kmányk (például: szállítólevél) Mind az anyagkiadás könyvelése, mind pedig a szállítólevelek nymtatása tömegesen is történhet A kiszállítási biznylat, illetve annak tételei módsíthatók vagy törölhetők a rendszer által támaszttt krlátzáskat és ellenőrzéseket figyelembe véve A kiszállítási biznylatból generált raktári kiadásk anyagbiznylatai strnózhatók, és a kiszállítási biznylat, lgisztikai értelemben, újra nyittt státuszúvá válik A rendszer a kiszállítási biznylat státuszát flyamatsan vezeti, az bármikr lekérdezhető A kiszállítási biznylatban elérhetők az előzmény, illetve a követő biznylatk adatai, valamint meghívhatók az érintett biznylatk megjelenítési tranzakciói Mnitring A kimenő számlák előállítása a kiszállítási biznylatra hivatkzva történik, amennyiben kiszállítás létezik az adtt ügyletre vnatkzóan. Ilyen esetekben a számla nem jöhet létre csak az anyagkiadást követően A készletgazdálkdás feladataival kapcslatban a tagvállalatk rendszeres mnitring, és elemző tevékenységet végeznek. Ezen tevékenység támgatása, illetve kiszlgálása alapvető elvárás a rendszerrel szemben. A mnitring tevékenység lehetséges SAP adatfrrásai: Lgisztikai Infrmációs Rendszer (kiváltásra kerül az Adattárház alkalmazással) Standard riprtk (például: MCBA, MB52, MMBE, MB51, stb.) Fejlesztett listák (például: ZMB52) Eseti lekérdezések (SE16 tranzakción keresztül) Rendszeres készlet mnitring feladatk, illetve lekérdezések, amelyeket a rendszernek biztsítania kell: Készletek krsítása Frgási sebesség elemzése Autmatikus anyagk feltöltöttségének ellenőrzése Knszignációs anyagk feltöltöttségének ellenőrzése Biztnsági anyagk feltöltöttségének ellenőrzése 187 / 254

189 Árváltzás ellenőrzése (éven belül és évek között) Nem mzgó készletek feltárása Ellátási mód besrlás felülvizsgálata Készletkeret-lekötés ellenőrzése Készletek alakulása értékélés-fajtánként Határidőn túli felhasználás elemzése Éves készletprgnózis készítése Visszavételezett anyagk felhasználásának ellenőrzése Méretgazdaságs beszerzés-, készletezés vizsgálata Anyagmzgás gyakrisági elemzések Mennyiségi-, minőségi reklamációk elemzése Elhúzódó áruátvételek mnitrzása MM-FI főkönyvi készletegyeztetés Tagvállalati specifikumk Tárhelyes raktárgazdálkdás (WM) PA ZRt. A Warehuse Management mdult jelenleg csak PA ZRt., és PA ZRt. kezelésében az MVM Infrmatika használja, de elképzelhető, hgy a jövőben bevezetésre kerül az OVIT-nál is. A kérdés a részletes tervezés srán tisztázandó, de mindenképp számításba kell venni a mdul tagvállalati alkalmazási körének kiszélesítését a PA ZRt.-nél elérhető funkcinalitást feltételezve. Raktárstruktúra leképzése PA ZRt. kmplex raktárstruktúrájának leképzése lyan módn, hgy az esetleges szervezeti váltzásk később is rugalmasan átvezethetők legyenek a rendszerben Raktárszám létrehzása úgy, hgy az összes raktárhely része a tárhelyes raktárgazdálkdási kncepciónak, és megvalósuljn a tárhely szintű készletnyilvántartás. PA ZRt. jelenleg egyetlen raktárszámt használ, ezen raktárszámn belül kerül leképzésre az összes raktárhelyiség Raktártípusk definiálása a jelenlegi raktárhelyiségek leképzésére, ezen helyiségek alapvetően plcs tárlásúak, de előfrdul tömbös tárlású lgisztikai egység is A különböző interfész területek megvalósítása, ahl az anyagk csak átmenetileg kerülnek tárlásra, amíg a megkezdett flyamat lezárásra, nyugtázásra kerül. Ezek a speciális raktártípusk az alábbiak: betárlási zóna kitárlási zóna kiszállítási zóna eltérés zóna 188 / 254

190 áttárlási zóna átkönyvelési zóna visszáru zóna Raktárterületek fizikai vagy lgikai kialakítása szükséges az adtt raktártípus területéből a következő szempntkat figyelembe véve: zárt/nyittt/szabadtéri tárló rész fűtött/fűtetlen terület gyrsan/lassan frgó cikkek magas/alacsny helyek Az előző pntban felsrlt szempntkn kívül legyen lehetőség a tárhelyek tipizálására egyéb ismérvek alapján is, például az tt tárlt anyagk tárlási jellemzői, vagy a tárhelyek megegyező paraméterei szerint A raktárterületen belül a raktárgazdálkdás szempntjából elkülönítetten kezelendő legkisebb egységeket tárhelyként kell leképezni A tárhelyek aznsítása krdinátákkal történik Tárhelyek A tárhely szintű készleteket nyilvántartása kvantnként történik. Egy kvantn belül az anyag lgisztikai és készlet-nyilvántartási paramétereinek meg kell egyezniük (például: sarzs, tulajdnviszny, készletfajta), de egy tárhelyen több kvantt is tárlhat a rendszer A tárhelyek aznsítása tárhelykódkkal, tárhely krdinátákkal történik Tárhelystruktúra leképzése az adtt raktárhelyiségre jellemző tárhelykódkkal. A tárhely krdináták legfeljebb négy paraméter mentén kerülnek megadásra, és az egyes szinteken a léptetendő srszám maximum hárm karakteres, de összességében a tárhely kódja nem több, mint tíz karakter A tárhelystruktúra rugalmasan bővíthető tárhelyekkel, például egy új állványsr beépítésekr Egy raktártípus tárhelyeinek kódjai létrehzhatók manuálisan, illetve tömegesen a rendszer által támgattt módn A tárhelyek autmatikus generálása srán a tárhelyek egy előre beállíttt sabln szerint kerülnek létrehzásra a szükséges lgisztikai szervezeti egységek, a kezdő és végső tárhelykód, valamint a növekmény megadását követően A tárhelyek kategrizálhatók tárhelytípus szerint, amely jellemző megszabja a tárhelyek, tárlás szempntjából, azns paramétereit A tárhelyekhez különböző törzsadatk rögzíthetők, amelyek időben állandónak tekinthetők, és módsításukra csak meghatárztt jgsultsággal van lehetőség. Ilyen adatk, többek között, a kapacitás adatk, a különféle biztnsági besrlási jellemzők, illetve a zárlási kódk és kk 189 / 254

191 A tárhelyek különböző kk miatt zárlhatók, ilyenkr az adtt tárhelyet a rendszer nem veszi figyelembe betárlás, illetve anyagmzgás srán. A zárlásnál lehetőséget kell biztsítani a zárlás kának megadására, amelyek többek között az alábbiak lehetnek: tárhely javítás, karbantartás alatt áll tárhely tisztítás, rendezés alatt van átnyúló anyag miatt a tárhely nem használható Cikktörzs A tárhelyek törölhetők a rendszerből, amennyiben azk fizikai elbntásra kerülnek, és a rendszerben sincs anyagmzgás flyamatban az adtt tárhelyre vnatkzóan, illetve a tárhelyen nincs készlet A cikktörzs Raktárkezelés nézeteiben kerülnek eltárlásra az anyag tárhelyes raktárgazdálkdás szempntjából meghatárzó jellemzői Megadásra kerülhet az anyag WM szempntú mennyiségi egysége, valamint a különféle raktáregység-képzési szabályk A kapacitásellenőrzéshez megadható az anyag bruttó súly, illetve térfgatadata A be- és kitárlás srán lefutó raktártípus keresési stratégiák vezérlése a cikktörzsön keresztül valósul meg Tárhely keresési stratégiák A raktárszámn belüli raktártípus meghatárzása a cikktörzsben tárlt vezérlő paraméterek alapján megy végbe A raktártípusn belüli knkrét tárhely kiválasztás pedig a következő pntkban ismertetésre kerülő be- és kitárlási stratégiák segítségével történik A rendszer támgassa a következő betárlási stratégiák alkalmazását: Fix tárhelyes tárlás: ez a tárlási mód akkr használható, ha egy anyagt egy raktártípusn belül mindig ugyanarra a tárhelyre kerül betárlásra Elhelyezés szabad raktárban: ennél a stratégiánál a betárlás mindig a raktártípushz definiált szabad raktárterületre történik Hzzátárlás: a hzzátárlás, mint stratégia használatba vételével a rendszer megkeresi az első lyan tárhelyet, ahl az anyag már rendelkezik készlettel Üres hely keresése: ebben az esetben a rendszer megkeresi a következő üres tárhelyet a raktártípusn belül Raktáregység-típus: a rendszer ellenőrzést végez a tárhely- és a raktáregység típusra vnatkzóan is, és ez alapján határzza meg, hgy egy adtt anyag mely tárhelyre tárlható be Közeli kmissióhely: ezen stratégia esetén a rendszer lyan raktártípusban rendel hzzá a betárlandó anyaghz egy tárhelyet, amely a fix tárhely pufferzónájaként szlgál Blkkraktár: speciális betárlási stratégia blkkraktárra jellemző srs, illetve tömbös tárlás esetén 190 / 254

192 Az alábbi kitárlási stratégiák biztsítása elvárás a rendszerrel szemben: FIFO elv: ezen módszer esetén a rendszer az adtt raktártípusn belül a kitárlandó anyag legrégebbi kvantját ajánlja fel Szigrú FIFO elv: ez a stratégia alkalmazandó, ha a FIFO elvet az egész raktárszámra vnatkzóan kell vizsgálni, nem csak egy raktártípusn belül LIFO elv: ezen metódus esetén a rendszer az adtt anyag legutljára betárlt kvantját ajánlja fel a kivéthez Megbntás-kezelés: amennyiben a betárlás standard raktáregységekben történik, akkr ezzel a kitárlási móddal a megbnttt raktáregységek száma minimalizálható Kis/nagy mennyiségek kezelése: ha egy anyag betárlása elirányításra kerül a tárlandó mennyiség nagyságától függően, ezen stratégia segítségével lehet a kitárlást is vezérelni, hgy a kis, vagy a nagy mennyiségek tárlására alkalmas területről történjen a kivét FEFO elv: ezen elv alkalmazásakr a rendszer a legkrábbi lejárati dátummal rendelkező kvantt ajánlja fel Fix tárhelyes tárlás: ez a tárlási mód akkr használható, ha egy anyagt egy raktártípusn belül mindig ugyanarról a tárhelyről kerül kitárlásra Ezen stratégiákn kívül legyen lehetőség tetszőleges ki- és betárlási módk definiálására a rendszerben Az alkalmaztt stratégia csak javaslat legyen a rendszer részéről, a felhasználónak legyen lehetősége a javaslt tárhelyet felülbírálni, és a kívánt tárhely kódját manuálisan megadni PA ZRt. jelenleg a raktártípus legelső üres tárhelyére (L stratégia) tárl be, és FIFO elv (F stratégia) szerint tárl ki, a raktáregység-típus ellenőrzés nem aktív Árubevételezés WM flyamatt az MM mdulban rögzített anyagbiznylat lekönyvelése indítja Az anyagbiznylat mentésekr létrejön egy transzprtigény és egy kvant az árubeérkezési zónában, amely a két mdul interfész területének számít Ezt követően az anyagbiznylatra hivatkzva létrehzásra kerül egy transzprtrendelés A transzprtrendelésben történik a betárlási tárhely meghatárzása, amelyet a felhasználó jóváhagy vagy módsít A transzprtrendelés autmatikusan nyugtázásra kerül A nyugtázást követően az anyag az árubeérkezési zónáról kitárlásra, és a rendelésben megadtt tárhelyre betárlásra kerül 191 / 254

193 Jelenleg a szükséges minőségi vizsgálatk sikeres lezárulta után történik meg az árubevételezés lekönyvelése a rendszerben, először minőség-ellenőrzés alatti készletre, majd nnan, annak felszabadítása után, szabadn felhasználható készletfajtára. A mstani gyakrlat szerint a 101-es mzgásnem nem indukál WM-es mzgást, hgy ne keletkezzenek elintézetlen transzprtrendelések a rendszerben, hanem csak a 321-es mzgásnemnél szükséges az anyagkat a megfelelő tárhelyre betárlni Anyagkiadás/kiszállítás WM flyamatt az MM mdulban rögzített anyagbiznylat lekönyvelése indítja, még akkr is, ha az anyagbiznylat kiszállítás esetén az SD mdul kiszállítási biznylatának háttérkönyvelésekr áll elő Az anyagbiznylat mentésekr létrejön egy transzprtigény és egy negatív kvant az anyagkiadási, illetve kiszállítási zónában, amely a mdulk interfész területének számít Anyagbiznylatra vagy kiszállítási biznylatra hivatkzva a transzprtrendelés létrehzásra kerül A transzprtrendelésben történik a kitárlási tárhely meghatárzása, amelyet a felhasználó jóváhagy vagy módsít A transzprtrendelés autmatikusan nyugtázásra kerül A nyugtázást követően az anyag a rendelésben megadtt tárhelyről kitárlásra, és az anyagkiadási, illetve kiszállítási zónába betárlásra kerül PA ZRt. jelenleg egyszintű kmissiózási technikát alkalmaz Áttárlás raktárak között PA ZRt. jellemzően kétlépéses áttárlást alkalmaz a gyárn belüli raktárhelyek közötti áttárlás lebnylítására is WM flyamatt az MM mdulban rögzített anyagbiznylatk lekönyvelése indítja (külön biznylat a kitárlásra, és egy másik biznylat a betárlásra) Az anyagbiznylat mentésekr létrejön egy transzprtigény és - az áttárlás irányától függően - egy pzitív vagy negatív kvant az áttárlási zónában, amely a mdulk interfész területének számít Anyagbiznylatra hivatkzva a transzprtrendelés létrehzásra kerül A transzprtrendelésekben történik a ki- és betárlási tárhelyek meghatárzása, amelyet a felhasználó jóváhagy vagy módsít A transzprtrendelés autmatikusan nyugtázásra kerül A nyugtázást követően az anyag a rendelésben megadtt tárhelyről kitárlásra, és az áttárlási zónába betárlásra kerül, illetve a betárlási lépés rendezésekr az anyag az áttárlási zónából kitárlásra, és a megadtt tárhelyre betárlásra kerül 192 / 254

194 Áttárlás raktárn belül Raktárn belüli áttárlás esetén nincs előzménye a mzgásnak, mivel az áttárlás igénye a WM mduln belül keletkezik Az átmzgatás leképzése transzprtrendelés segítségével történik, amely előzmény nélkül, manuálisan kerül létrehzásra a rendszerben A transzprtrendelés mzgásneme egy csak a WM mdulban használt, belső mzgásnem, és sem a kitárlandó, sem pedig a betárlandó tárhelyre nem ad a rendszer javaslatt, hiszen azkat csak a mzgást indító felhasználó ismeri A mzgás autmatikusan nyugtázásra kerül, de a mzgás nem érint interfész területet, mivel a mzgás a WM mduln kívül más mdult nem érint Átkönyvelés WM flyamatt az MM mdulban rögzített anyagbiznylatk lekönyvelése indítja Az anyagbiznylat mentésekr létrejön egy transzprtigény és két kvant keletkezik az átkönyvelési zónában, amely a mdulk interfész területének számít Anyagbiznylatra hivatkzva a transzprtrendelés létrehzásra kerül A transzprtrendelésekben történik a ki- és betárlási tárhelyek meghatárzása, amelyek lehetnek egyezőek, de el is térhetnek egymástól. A felajánltt tárhelyeket a felhasználó jóváhagyhatja, vagy módsíthatja A transzprtrendelés autmatikusan nyugtázásra kerül A nyugtázást követően az anyag a rendelésben megadtt tárhelyről kitárlásra, és az átkönyvelési zónába betárlásra kerül, illetve az átkönyvelési zónából kitárlásra, és a megadtt tárhelyre betárlásra kerül Transzprtigény WM mdult érintő mzgás hatására jön létre autmatikusan Nem jelent knkrét raktári feladatkiírást, de jelzi a várható WM műveleteket A transzprtigényből transzprtrendelés generálható Transzprtrendelés Transzprtigényből, vagy a transzprtigény előzmény biznylatára (például: anyagbiznylat, kiszállítási biznylat, stb.) hivatkzva hzható létre Knkrét mzgatási utasítást tartalmaz egy adtt anyagra nézve Leltárzás PA ZRt. jelenleg autmatikus nyugtázást alkalmaz a fizikai raktári mzgatás visszajelentésére, ami azt eredményezi, hgy a fizikai mzgatás srán eltérés nem keletkezhet Tárhely szintű leltárzás történik A leltárzás alapvetően egyeztető leltár, vagyis a számlást végző személyek ismerik a könyv szerinti mennyiséget az adtt tárhelyen 193 / 254

195 A leltár a transzprtrendelések listázásával és rendezésével indul, majd meghatárzásra kerülnek a számlásban érintett tárhelyek A rendszerben létre kell hzni azkat a leltárbiznylatkat, amelyek meghatárzzák, hgy mely tárhelyekre történik leltári számbavétel, a művelet manuális, de a leltárbiznylatk mentése srán a rendszer a leltárban érintett tárhelyeket autmatikusan zárlja, így azkra anyagmzgás a leltár ideje alatt nem könyvelhető A rendszerben rögzített biznylatk nymtatásra kerülnek leltárívek frmájában A számlás eredménye a kinymtattt leltárívekre kerül felvezetésre A számbavétel eredménye a rendszerben is rögzítésre kerül az előzőleg létrehztt leltárbiznylatkba A leltár kiértékelése srán, ha kiugró eltérést tapasztalható, pótleltárt lehet rögzíteni, amelynek kezelése megegyezik a nrmál leltárbiznylat kezelésével Az összes leltár és pótleltár biznylat eredményeinek rögzítése után a leltár kiértékelhető, az eltérések kivezetésre kerülhetnek a WM mdulban Az eltérések az eltérés zónába kerülnek kikönyvelésre, de nem feltétlenül jelentenek könyvelési feladatt az MM mdulban, mert például ha adtt anyag másik tárhelyen van, mint ahgy ez a rendszerben rögzítésre került, akkr hiány és többlet is jelentkezik, ami csak WM mduln belüli rendezést igényel Amennyiben az eltérés az MM mdult is érinti, a rendezést a készletvezetésben is el kell végezni. Ebben az esetben a könyvelési igény a WM mdulból indul Zárlás felldása WM eltérésnél WM rendezésnél, MM eltérésnél MM rendezésnél MM-WM interfész Az egyes mdulkkal az integráció úgynevezett interfész területeken keresztül valósul meg. A fntsabb interfész területek a raktártípusk ismertetésénél felsrlásra kerültek Az interfész területek kezelése teljesen autmatikus történik A nyugtázás, illetve a leltár srán tapasztalt eltérések könyvelése eltérés interfészre történik, ahnnan azk rendezésre kerülnek az érintett mdul felé. PA ZRt. jelenlegi gyakrlata szerint eltérés csak leltárzás srán keletkezhet, mivel minden mzgás autmatikusan kerül nyugtázásra Szintén PA ZRt. jelenlegi gyakrlata szerint a könyvelések, a leltáreltérést leszámítva, más mdulkból indulnak, a WM csak követi ezeket a mzgáskat Az interfész terület állapta lekérdezhető kell, hgy legyen, a nem rendezett biznylatkat listáznia kell a rendszernek Veszélyes anyagk kezelése PA ZRt. Adtt cikk esetén a cikktörzs gyári nézetében kerül megjelölésre, hgy a cikk veszélyes anyagnak minősül-e 194 / 254

196 Ugyancsak a cikktörzsben kerül eltárlásra a biztnsági adatlap származási helye, valamint a felülvizsgálat ideje A cikkhez tartzó biztnsági adatlapn szereplő infrmációk nem közvetlenül kerülnek megadásra a cikktörzsben, hanem egy referencia anyagn keresztül A veszélyes anyagk referenciaként a veszélyes anyag törzsbe kerülnek felvételre A veszélyes anyaghz a cikk biztnsági adatlapjáról rögzítésre kerülnek az alábbi infrmációk: Tűzveszélyességi sztály Egyéb veszélyességi szimbólumk R-mndat (Risk statement): veszélyes anyagk kckázataira utaló infrmáció S-mndat (Safety statement): a veszélyes anyagkkal kapcslats óvintézkedésekre utal H-mndat (Hazard statement): veszélyes anyag jelentette veszély természetét és mértékét írja le P-mndat (Precautinary statement): megelőző intézkedésekre vnatkzó előírás PA ZRt. jelenleg az SAP R/3 EH&S mduljának EHS-DGP-MD és EHS-BD-PHR kmpnenseit használja a veszélyes anyagk törzsadatainak tárlására és a kapcslódó biztnsági infrmációk összerendelésére Veszélyes anyagk elkülönített kezelése a WM mdulban nem elvárás A veszélyes anyagkhz kapcslódó biztnsági adatlapk szkennelt váltzatát a veszélyes anyaghz csatltan kell tudnia kezelnie a rendszernek, és azt meg kell tudnia jelenítenie felhasználói igény esetén Jelenleg a veszélyes anyagk a cikktörzsben, illetve a cikk szintű veszélyes anyag törzsben kerülnek megjelölésre, valamint nyilvántartásra, de a jövőben ezt az infrmációt sarzs szinten kell tudni eltárlni. A sarzs szintű veszélyes anyagtörzs kezelést egyfelől a kapcslódó kísérő dkumentumk kezelése indklja, mivel ezen szkennelt biznylatk is sarzs szinten kerülnek hzzáfűzésre, másfelől sk esetben a cikkek nem kerülnek elkülönítésre a cikktörzsben lyan szinten, hgy a veszélyes anyag nyilvántartásból eredő kötelezettség egyértelműen eldönthető legyen Üzleti fejlesztési igények összefglalása Csprt template kialakításáhz szükséges jelentős egyedi fejlesztési igények Űrlapk Az űrlapk kialakítása csprt szinten történik, és meg kell, hgy feleljenek az egységes arculat támaszttta követelményeknek. Anyagbiznylat Az anyagbiznylatk a könyvelt mzgásnem függvényében eltérő adattartalmmal, illetve eltérő szövegelemekkel rendelkezhetnek, ezért az alábbi esetek kezelése szükséges: Árubevét biznylat (anyag bevételezési mzgásnemek esetén) 195 / 254

197 Anyagkiadási biznylat (anyag felhasználás esetén) Anyageladási biznylat (raktári anyag értékesítésekr) Visszavételezési biznylat (anyagk visszavételezésekr felhasználásból) Áttárlási biznylat (készletek áttárlásakr) Selejtezési biznylat (selejt mzgásnem könyvelésekr) Leértékelési biznylat (szttt értékelésfajták közötti átkönyvelés esetén) Strnó biznylat (strnó mzgás esetén) Szállítólevél Szállítólevelet jelenleg nem nymtatnak, de a jövőben a tagvállalati áttárlásk, és a raktári eladásk SD mdulból való indítása megköveteli a szállítólevél előállítását a rendszerből. Interfészek AS6 interfész A Passprt rendszer utódjának tekinthető AS6 rendszer karbantartási mduljával az SAP R/3 rendszer interfész kapcslatban áll. Készletvezetés szempntjából a két rendszer közötti adatkmmunikáció a készlet adatk átadása az AS6 rendszernek, illetve az anyagigények fgadása az AS6 rendszerből. Készletinfrmációk SAP -> AS6: Az AS6 rendszernek átadásra kerülnek a raktárankénti készletadatk mennyiségben, az sarzs és szttt értékelésfajta szerinti megbntás nélkül. A különböző készletfajták közül csak a szabadn felhasználható készletek, illetve a knszignációs készletszinteket veszi figyelembe az interfész. Az adatk kumuláltan, cikkre és raktárhelyre összegezve kerülnek átadásra. Az interfész adatrekrdja jelenleg a következő infrmációkat tartalmazza, de az interfészre módsítási igény van flyamatban: cikkszám rövid megnevezés bázis mennyiségi egység státusz ellátási mód anyagcsprt, helyettesítő cikk jelző készlet szint biztnsági készlet szint beszerzési megrendelés hsszú szöveg beszerző kód szállítási átfutási idő EAL kód 196 / 254

198 raktárhely kódja szabadn felhasználható készlet mennyisége Anyagigény AS6 SAP: Az AS6 rendszerben rögzített munkautasításk (MUT) elvégzéséhez szükséges anyagk anyagigények frmájában jelennek meg az SAP R/3 rendszerben. Az áttöltött anyagigényekből a később ismertetésre kerülő L-MRP fejlesztés generál fglalást, illetve beszerzési megrendelési igényt. Az anyagigények tartalmazzák a mind a CO, mind pedig az FM (közpnt/alap/tétel) kntírzási adatkat, így azk közvetlenül átemelhetők a hivatkztt biznylatkba. Az interfész adatrekrdja a következő infrmációkat tartalmazza: rendelésfajta elszámlási előírás MUT száma MUT feladat leírása státusz pénzügyi alap pénzügyi közpnt rögzítő kódja külső rendszer biznylatszáma CO-rendelés száma Mzgásnem Keretszerződés száma Anyagszám Szükséges mennyiség Szükségleti határidő Árufgadó Igény létrehzó ABOS kód Dlgzói készletek A dlgzóknak kiadtt és elszámlásra kötelezett készletek az SAP R/3 rendszerben kerülnek nyilvántartásra egy kmplex fejlesztés, a szerszámkönyv segítségével. A fejlesztés alapja, hgy jelenleg a SAP HR minitörzsben, később a HCM rendszer bevezetésével, a teljes funkcinalitású dlgzói törzsben kaptt személyügyi törzsszámhz kerülnek hzzárendelésre a dlgzónak használatra kiadtt eszközök az MM mdul mzgásnemein keresztül. 197 / 254

199 A szerszámkönyv nem csak a dlgzóknak, hanem egyes sztályknak közös használatba kiadtt cikkeket is kezeli, valamint a bilétás frgalm követése is a szerszámkönyvön keresztül valósul meg, amikr a dlgzók biléta ellenében kölcsönözhetnek szerszámkat a raktárból. Megjegyzendő, hgy a szerszámkönyvi fejlesztést várhatóan kncepcinálisan át kell alakítani, mivel az SAP HCM rendszer bevezetésével egy dlgzónak, az eddigi egy helyett, több törzsszáma is lehet. Szerszámkönyv A dlgzói készletek vezetéséhez két fejlesztett tábla került kialakításra, az egyik tábla a törzsszámnkénti készletet, a másik pedig a szerszám-frgalmat tartalmazza. Az eszközök kiadása az MM mdul készletvezetés kmpnensében történik, standard anyagkiadási mzgásnem használatával. Minden kiadtt cikkszámnak létezik egy használt párja, amelyet a rendszer autmatikusan létrehz a mzgás könyvelésekr, ha még nem létezik, illetve párhuzamsan mzgat az új cikkszámmal a biznylat mentésekr. Ez a megldás lehetővé teszi, hgy amíg az új cikkszám kiírásra kerül a kiadási biznylatban megadtt költséghelyre, addig a csak mennyiségben vezetett, használt cikkszám megkezdi életútját a szerszámkönyv alkalmazásban az árufgadó mezőben megadtt dlgzó készletén. A rendszer az új és használt cikkeket következetesen vezeti, a használt cikk adatai közvetlenül nem, csak az új cikkeken keresztül módsíthatók, a cikktörzsben kerül beállításra az is, hgy az adtt cikk munkahelyi nyilvántartásra kötelezett-e. A szerszámkönyv a következő funkciókat támgatja: cikkek megjelölése a cikktörzsben munkahelyi nyilvántartásra új és használt cikkek törzsadatainak szinkrnizálása eszközök kiadása dlgzónak, illetve közös törzsszámra HR személyügyi törzs elérése az árufgadó mezőben átkönyvelés szerszámkönyvek között azns, valamint eltérő költséghelyek esetén szerszámkönyvi kivezetés szerszámkönyvet érintő mzgásk biznylatlása nymtattt frmátumban szerszámkönyvi lekérdezések A szerszámkönyvet jelenleg PA ZRt. és VE ZRt. használja, azzal a különbséggel, hgy a PA ZRt. esetében minden raktári mzgás, így a szerszámkönyvi kiadás is, fglalásra hivatkzik, míg VE ZRt.-nél az anyagbiznylat előzmény nélkül kerül előállításra. Megjegyzendő tvábbá, hgy flyamatban lévő fejlesztésként a szerszámkönyv kibővítése a szerszámk kölcsönzését lehetővé tevő funkcióval a dkumentum elkészítésével egy időben zajltt. Munkaruha A munkaruha alkalmazás a szerszámkönyv fejlesztésen alapul azzal a kiegészítéssel, hgy tvábbi fejlesztett táblákban kerül megadásra a dlgzó munkaköre, valamint a munkakörhöz tartzó ellátmány és a munkaruha kihrdási ideje. A munkaruha nyilvántartás képes figyelni a kihrdási idők lejártát, és az alapján javaslatt tenni a szükséges beszerzésekre. 198 / 254

200 A munkaruha alkalmazás az alábbi többlet funkciókkal rendelkezik a szerszámkönyv fejlesztéshez képest: munkaruha méretek leképzése sarzstörzsön keresztül dlgzónak járó ellátmányk ellenőrzése kihrdási idő figyelése rendelési javaslat elkészítése a lejáró mennyiségek és méretek figyelembe vételével A védőruhák nyilvántartása, kihrdási idő figyelése nélkül, a szerszámkönyvben történik. FM kntírzás eltárlása Az ellátási módkn alapuló lgisztikai mdell, és a később bevezetésre kerülő FM mdul kialakításakr elvárás vlt, hgy biznys kiemelt anyagknál, jellemzően az egyedi ellátási módú cikkeknél, nymn lehessen követni a rendszerben, hgy adtt anyagt ki rendelte, ki vitte ki raktárról, illetve, ha készleten van, akkr kinek a keretét terheli. Az anyagk nymn követhetőségét végül az FM kntírzás következetes végigvezetése jelentette az igénylés-megrendelés-bevételezés flyamatn. Az FM kntírzás (pénzügyi alap/közpnt/tétel) meghatárzása a fglalásba manuálisan bevitt adatk alapján, valamint a CO kntírzásból és a főkönyvi számlából levezetve autmatikusan történik. Az FM kntírzás ezek után végigvezetésre kerül a fglalás alapján létrehztt beszerzési megrendelési igénybe, majd az abból generált beszerzési megrendelésbe. Az árubeérkezésnél az előzmény biznylatk által megőrzött FM kntírzás végül bekerül a bevétnél lekönyvelt sarzs törzsadataiba, amihez a sarzstörzs adatait ki kellett bővíteni. Az ily módn lekezelt utánpótlási flyamat biztsítja, hgy a készleten lévő sarzskról megállapítható legyen, hgy mely szervezeti egység keretét terhelik, illetve, hgy az anyag kiadásakr a rendszer ellenőrizni tudja, hgy az a szervezeti egység viszi ki az anyagt, amelyik ténylegesen igényelte azt. Elkülönült prgramként került kifejlesztésre, de az FM kntírzás témaköréhez tartzik az egy cikk készletét kilistázó standard MB52 riprt módsítása, lyan módn, hgy alkalmas legyen az FM kntírzási adatk megjelenítésére a sarzskészletek adatai között. MRP fejlesztések PA ZRt. jelenleg hárm MRP metódust használ az ellátási módk, az AS6 interfész és az SRM funkcinalitás támgatására. Ezek az MRP váltzatk kiterjesztésre kerülnek csprt szinten tekintve, hgy az ellátási módkn alapuló lgisztikai mdell részben implementálásra kerül a többi tagvállalatnál is, és szintén döntés született arról, hgy az összes MVM tagvállalat az SRM mdul fgja a jövőben használni az igények feladására. Nrmál MRP Az MRP futás standard user-exiten keresztül elirányításra kerül ellátási módnként, vagyis biznys ellátási módú anyagkra kizárásra kerülnek az SAP R/3 nrmál MRP futása alól. L-MRP A módsíttt MRP az AS6 interfészhez kapcslódik, meghatárztt ellátási módú anyagknál megvizsgálja, hgy van-e az adtt gyárban rendelkezésre álló készlet az AS6 rendszerből áttöltött anyagigényekre. Amennyiben az anyagigénynek van fedezete, az L- MRP fglalást generál, ha aznban készletről nem elégíthető ki a szükséglet, az L-MRP létrehz egy beszerzési megrendelési igényt (BMIg) és egy fglalást is. 199 / 254

201 Külön prgramkban kerültek megvalósításra, de az L-MRP funkcióhz tartzik még a BMIg-ből SRM ksarat generáló prgram, amelyre azért van szükség, mert az összes igény engedélyezése SRM-ben történik, illetve az engedélyezés eredményét az SAP R/3 rendszerbe visszatöltő prgram, amely jóváhagyás esetén OK kóddal engedélyezi a BMIgt, elutasítás esetén pedig törli a fglalást, és elintézetté teszi a BMIg-t. S-MRP Az S-MRP az L-MRP módsíttt váltzata, így alapműködése megegyezik azzal, vagyis az ellátási mód és a rendelkezésre álló készlet függvényében fglalást vagy BMIg-t és fglalást generál. Az eltérés abban mutatkzik, hgy az S-MRP az SRM-ben engedélyezett ksarakra fut le, meghívása is nnan történik, és a generált biznylatkba referenciaként átemeli az SRM ksár számát, illetve tételszámát. Az S-MRP végzi a tárgyi eszköznek minősülő, és ezért prjekt készleten tarttt cikkek utánpótlás tervezését is. A működés sajátssága, hgy PST-elemenként történik az utánpótlás generálás, éppen ezért, a flyamat kezelhetősége érdekében, összesen kétféle PST-elem került használatba vételre. Aznban az eszközök kiadását követő eszközkönyveléseknél csak limitált számú felsztási szabály rögzíthető, amelyet az eddigi tapasztalat szerint a könyvelések száma meghalad. Ezért az S-MRP prgram ezen részének támgatnia kell az alábbi funkciók megvalósulását is: Az érintett cikk aktuális prjekt készletét több PST-elem készletének együttes figyelembe vételével kell tudnia meghatárznia Az SRM rendszerben figyelmeztető üzenetet kell tudni küldeni, amennyiben a PSTelem telítettsége egy biznys mértéket meghalad. Az üzenet nymán az új PSTelem időben beállítható a rendszerben, és a beszerzések zavartalanul átirányíthatók az új PST-elemre KKO cckpit A csprt szintű gazdálkdási és irányítási feladatk támgatására célszerűen kialakításra kerül a Közpnti Készletgazdálkdási Osztály számára egy fejlesztett eszköz, amely megkönnyíti a tagvállalati áttárlási igények elbírálását, a lehetséges készletfrrásk meghatárzását és a tranzakció lebnylításáhz szükséges biznylatk legenerálását. A tervezett fejlesztés a következő funkciókkal kell, hgy rendelkezzen: KKO hatáskörébe tartzó tagvállalati igények összegyűjtése (törzsadatban vagy szelekcióban megjelölt cikkekhez tartzó tagvállalati beszerzési megrendelési igények kigyűjtése) Tagvállalati igények és csprtn belüli szabad készletek autmatikus összepársítása, a javaslt belső utánpótlási frrás megjelenítése interaktív listán (várhatóan a működési lgikáhz tartzó priritási srrendeket, illetve készlet keresési szempntkat fejlesztett táblák segítségével lehet specifikálni) Módsítási lehetőség az interaktív lista képernyőjén az átadó tagvállalat, a mennyiség és a cikkszám vnatkzásában, valamint manuális hzzárendelési lehetőség a belső beszerzési frrás vnatkzásában A krrigált lista alapján az áttárlási megrendelések autmatikus legenerálása a beszerzési megrendelési igényekből az FM kntírzás megtartása mellett 200 / 254

202 A generált áttárlási megrendelések visszaigazlt mennyiségének nymn követése, rész visszaigazlásk esetén a fennmaradó mennyiségek szerepeltetése nyittt mennyiségként a következő futtatáskr Gyár független knszignáció A csprt szintű gazdálkdás elősegítését célzza az a kezdeményezés is, hgy a knszignációs raktárak a jövőben ne egy tagvállalathz tartzzanak, hanem abból bármelyik vállalat tudjn felhasználni anyagt, így csprt szintre emelve azk kezelését, és kialakítva egyfajta gyár független knszignációs knstrukciót. Az elképzelés szerint az egyes tagvállalatk mennyiségileg a beszállítóval külön-külön, de közvetlenül számlnának el, tvábbi szervezeti egységek közbeiktatása nélkül. A működési mdell technikai kivitelezését a részletes tervezési fázis srán kell pntsítani, de a várható fejlesztési igény miatt a követelményt már krábban figyelembe kell venni. Veszélyes anyag kezelés sarzs szinten A veszélyes anyagk nyilvántartása jelenleg az EHS mdulban valósul meg, de a mstani megldás is száms fejlesztést tartalmaz, a jövőben pedig a veszélyes anyagk megjelölése nem cikk, hanem sarzs szinten történne. Ezek alapján felmerül a veszélyes anyagk kezelésének kiváltása egy elkülönült fejlesztéssel, amely magában fglalja a Veszélyes anyagk kezelése PA ZRt. pntban leírt adattartalmn túl a bevételezéskr digitálisan rögzített biztnsági adatlap csatlását is. Wrkflw Igénylő értesítése árubevétről Egyedi ellátási módú anyagk raktári beérkezésekr jelenleg az igénylő értesítést kap e- mail frmájában a bevétről a felhasználói törzsben megadtt címre. Az értesítés tartalmazza a hivatkztt biznylatk számát, tételszámát, valamint a bevételezés fntsabb lgisztikai adatait. A wrkflw standard SAP funkció, de utólag is kiküldhető az üzenet egy fejlesztett prgram segítségével. Tagvállalati áttárlás engedélyezése A tagvállalatk közötti áttárlásk lebnylítása srán a flyamat részvevőinek rendkívüli körültekintéssel kell eljárniuk, mivel két mdulban is következetesen karban kell tartani a szükséges kndíciókat, és a flyamat lezárulta után az esetleges hibajavításkra is csak krlátztt lehetőség nyílik. Ezért jelenleg is papír alapú biznylattal történik a szükséges adatk begyűjtése, és az ügylet mindkét fél általi engedélyezése. A jövőben a papír alapú engedélyezést kellene kiváltani wrkflw megldással. Fejlesztési igények eltérő tagvállalati működésből ABOS kód eltárlása Az Atmerőművi Biztnsági Osztályba Srlás kódját PA ZRt. esetében minden igénylésben, vagyis fglalásban és beszerzési megrendelési igényben, meg kell adni. A kód megadása fejlesztési szempntból az említett biznylatk adatbázistábláinak kibővítését, és a kód meghatárztt értékkészlettel szembeni ellenőrzött bevitelét jelenti. 201 / 254

203 WM mdulhz kapcslódó fejlesztések WM betárlási stratégia PA ZRt. a betárlás srán a legelső üres tárhelyre tárl be az L stratégia szerint. A stratégia standard user-exittel kibővítésre került, hgy mind hzzátárlás, mind pedig üres tárhely keresése esetén (ha nincs lyan tárhely, ahl már létezik az anyagnak készlete) a tárhely kód alapján a legalacsnyabb számú tárhelyet ajánlja fel a rendszer az adtt raktárterületen belül. WM vnalkóds fejcímke A tárhelyes raktárhelyiségekben a tárhelyek aznsítására szlgáló fejcímkék előállítása vnalkóds frmátumban is meg kell, hgy történjen. A tárhely kódja nem csak számt, hanem betűt is tartalmazhat. 202 / 254

204 3.12 Adattárház Jövőbeni rendszerrel szemben támaszttt főbb üzleti követelmények, főbb kncepcinális eltérések bemutatása a jelenlegi rendszerhez képest Általáns üzleti követelmények SAP BW adattárházak az MVM Csprtban A jövőben az SAP MVM Csprtn belül az alábbi SAP BW adattárházak fgnak üzemelni: 1. Csprtszintű BW adattárház 2. Csprtszintű HR BW adattárház 3. A MAVIR ZRt. BW adattárháza Az SAP implementációs prjekt feladata az MVM Csprt új SAP BW adattárházának kialakítása a jelenleg is használt SAP BW adattárház funkcinalitásának megőrzésével és új riprtk megvalósítása az új közpnti SAP ERP rendszer adataira építve. A HR és a MAVIR adattárházak nem tartznak a feladat terjedelmébe. A BW standard üzleti tartalmn felül a csprtszintű SAP BW adattárház nem tartalmaz biznylat és tételszintű infrmációkat. A részletes biznylatszintű adatk a frrásrendszerekben érhetőek el. A jelenlegi rendszer standard BW üzleti tartalmra épül, a fejlesztett adatbázis bjektumk (jellemzők, mutatók stb.) száma alacsny, az összes kckáhz 60 körüli. Ez a fejlesztési arány az új kmpnenseknél is feltételezhető. Az új csprtszintű BW adattárház alapvetően január 1-től tartalmaz adatkat. A krábbi MVM Csprt adattárház elérhető marad a történeti adatkkal a felhasználók számára. A közpnti SAP BW adattárház frrásrendszerei A közpnti SAP BW adattárháznak az alábbi frrásrendszere lesznek: 1. A MVM Csprt közpnti SAP ERP rendszer. 2. Fájlból betöltött adatk, kézi adatbevitel Integrated Planning technlógián keresztül az MVM Csprt közpnti SAP rendszerén kívüli vállalatk számára. 3. Az SAP SRM rendszer. A nem SAP-ban levő tagvállalatk adatait állmányból vagy manuálisan Integrated Planning adatrögzítő felületen keresztül töltik be az adattárházba. Ezt a funkcinalitást meg kell tartani. Tervezési funkciók kialakítása nem része a prjektnek. MAVIR adatk csak annyiban jelennek meg a csprt BW rendszerben, amennyiben azkat (a számviteli követelmények kielégítésére) manuálisan berögzítik az erre szlgáló felületeken. A MAVIR ERP rendszer és a csprt BI rendszer között interfész kapcslat nincs és ennek kialakítása nem is cél. Kapcslódó rendszerek Jelenleg két főkönyvi mélységű interfész működik a SAP BI és a TM1 rendszerek között, ezeket a jelenlegi kmplexitásban meg kell tartani. Egy új kimenő interfész fejlesztendő a prjektköltségek átadására a tervezési rendszer (TM1) és a prjekt menedzsment (PPM) rendszer felé. 203 / 254

205 Felhasználói funkciók A közpnti BW adattárház riprtkat a felhasználók a BW Business Explrer Analyzer OLAP elemzőeszközén keresztül érik el. Új generációs riprtló és elemzőeszközök, dashbardk bevezetése nem célja az implementációs prjektnek. Prjekt ütemezés Mivel a SAP BW funkcinalitás erősen épít a SAP ERP-ben megvalósuló megldásra, a SAP BI építést késleltetve lehet végezni. Az elvárt legvégső határidőket az alábbi ábra mutatja. A közpnti SAP BW adattárház fő adatkörei A közpnti SAP BW adattárházban az alábbi alapvetően a standard SAP üzleti tartalmra épülő elemzési adatkörök valósulnak meg: SAP ERP Pénzügyi knszlidáció január Számviteli 1. havi záráshz szükséges SAP BI beszámlók és interfészek (knszlidáció, főkönyv, tárgyi eszköz) február 28. Egyéb SAP BI (első beszámlók havi és interfészek zárás) (vevői kinnlevőségek, beruházásk és prjektek, beszerzés, készletgazdálkdás, március 31. költségvetés menedzsment, (Q1 zárás) treasury) Főkönyv (mérleg és eredménykimutatás, értékesítés, költségbeszámlók) Vevői kinnlevőségek Eszközgazdálkdás Beruházásk és prjektek Beszerzés Készletgazdálkdás Költségvetés menedzsment Treasury 204 / 254

206 Törzsadat riprtk Felhasználási statisztikák Önálló SD alapú értékesítés adattárház jelenleg nincs és a prjekt keretein belül nem is kerül kialakításra. Az értékesítési analitikus beszámlási igényeket a NewGL alapú (főkönyvi) adatbázisból kell kielégíteni. Energiamérleget a kialakítás alatt álló készletmzgás BW adatbázisra kell építeni. Ezek közül az adatkörök közül jelenleg az alábbi adatkörök működnek: Pénzügyi knszlidáció Főkönyv (mérleg és eredménykimutatás, értékesítés, költségbeszámlók) Eszközgazdálkdás Beruházásk és prjektek Beszerzés (fejlesztés alatt) Készletgazdálkdás (fejlesztés alatt) Törzsadat riprtk Felhasználási statisztikák Új kncepcinális elemek a jelen rendszerhez képest Új funkcinális területként fejlesztendő az SAP BI standard üzleti tartalmra építve az SRM, A/R, TR és PSM-FM beszámlás. 205 / 254

207 Az adattárház tervezett adatkörei 1. Pénzügyi knszlidáció A pénzügyi knszlidációval kapcslats igényeket lásd a 3.3. fejezetben Histrikus adatk Elvárás, hgy az MVM Csprt 2012-es év mérleg- és eredmény adatai kerüljenek knverzióra a 2013-as rendszerbe, mint bázisév. Ezt a knverziót a prjekt flyamán üzleti erőfrrásk bevnásával, manuális adatrögzítéssel kell elvégezni. A szállító feladata az MVM által előállíttt frrásfájl betöltése az adattárházba. Bevezetés ütemezése A Pénzügyi knszlidáció adatkörnek az első havi számviteli záráskr teljes funkcinalitással üzemelnie kell. Éles indulás: Főkönyv (mérleg és eredménykimutatás értékesítés, költségbeszámlók) Jelenlegi üzleti terjedelem Jelenlegi adatfrrásk és infókckák A jelenlegi architektúrában a főkönyvi adatk egy igen részletes, standard alapú PCA adatkckában érhetőek el a BW rendszerben. Ennek hárm standard alapján bővített adatfrrása van: Eredményadatk, Mérlegadatk, Obligóadatk. Az autmatikus töltésű PCA kcka mellett, egy egyszerűsített, de hasnló szerkezetű kckára épített IP felületen történik a nem SAP tagvállalatk főkönyvi kivnatának rögzítése. A knszlidációs területre történő főkönyvi, partner bntású áttöltés erről a területről történik. A TM1 (tervezési rendszer) felé tagvállalati főkönyvi kivnat kerül átadásra erről a kckáról. Jelenlegi riprtk A két PCA kckára épített multikckára tagvállalati adatkat elemző riprtk épülnek, mint mérleg, eredmény, cashflw. A riprtk alkalmasak költségek és árbevételek analitikus elemzésre is, mennyiségben és értékben. A mérleg autmatikus egyenlegváltással működik, melyet egy virtuális kcka biztsít. A használatban levő riprtk számssága 20 körüli. Jövőbeni üzleti terjedelem Elvárás a jelenleg elérhető funkcinalitás megtartása a következő kiegészítésekkel: PCA helyett értelemszerűen standard NewGL adatfrrást kell használni. Amennyiben a számlatükör váltzása azt szükségessé teszi, tvábbi analitikus jellemzőkkel kell a kckába felvenni (illetve tölteni), tvábbá esetlegesen a knszlidációs területre történő áttöltést is bővíteni kell tvábbi jellemzőkkel. A TM1 (tervezési rendszer) közötti interfész technlógia váltzik. Emellett az interfész bővülhet a jelenlegi számlakeret váltzása miatt új analitikus jellemzőkkel. 206 / 254

208 Histrikus adatk Az új adattárház ezen adatköre az új SAP ERP adataira épül, külön histrikus migráció az adattárházba nem szükséges. Bevezetés ütemezése A Főkönyv (mérleg és eredménykimutatás értékesítés, költségbeszámlók) adatkörnek az első havi számviteli záráskr teljes funkcinalitással üzemelnie kell. Éles indulás: Vevői kinnlevőségek Jelenlegi üzleti terjedelem Nincs implementálva. Jövőbeni üzleti terjedelem Jövőbeni adatfrrásk és infókckák Standard BW üzleti tartalmn alapuló vevői kinnlevőség infókcka megvalósítása elvárás. Jövőbeni riprtk A számvitel és a kntrlling igényei alapján: Lejárt, ill. le nem járt kinnlevőségek Kinnlevőség krsítás Histrikus adatk Az új adattárház ezen adatköre az új SAP ERP adataira épül, külön histrikus migráció az adattárházba nem szükséges. Bevezetés ütemezése A Vevői kinnlevőségek adatkörnek 2013 első negyedéves záráskr teljes funkcinalitással üzemelnie kell. 4. Eszközgazdálkdás Jelenlegi üzleti terjedelem Jelenlegi adatfrrásk és infókckák Az eszközgazdálkdás beszámlók egy infókckán helyezkednek el, melynek hárm adatfrrása van: Eszköz nyitó-záró ÉCS nyitó Eszközmzgásk (DSO közbeiktatásával). A kcka mutatószámai a beszámlási struktúra alapján kerültek kialakításra. Az eszközgazdálkdás kckáról kerülnek átadásra a beruházásk kckára a beruházáskra vnatkzó eszközmzgásk. Az autmatikus töltésű eszközgazdálkdás kcka mellett egy hasnló szerkezetű infókckára történik a nem SAP tagvállalatk adatainak manuális rögzítése Integrated Planning felületen. 207 / 254

209 Jelenlegi riprtk A két fenti kckára épülnek a beszámlók, melyek fntsak a kiegészítő melléklet összeállításáhz. A használatban levő lekérdezések: Tárgyi eszköz állmányának alakulása Kieg melléklet (Tárgyi eszköz és Immat. javak) Tárgyi eszköz, Immat javak és ÉCS mzgásk - halmztt Tárgyi eszköz, Immat javak és ÉCS mzgásk több havi FI-AA általáns riprt Jövőbeni üzleti terjedelem A jövőbeni követelmény a jelenlegi rendszer funkcinalitás megőrzése. Bár a jövőben a teljes körű knszlidációba bevnt leányvállalatk SAP ERP rendszert fgnak használni, fel kell készülni arra, hgy (akár ideiglenesen) szükséges a közvetlen adatrögzítő funkció használata (új vállalat), ezért ezt a lehetőséget az új rendszerben is biztsítani kell. Histrikus adatk Az adattárház ezen adatköre az új SAP ERP adataira épül, külön histrikus migráció az adattárházba nem szükséges. Bevezetés ütemezése Az Eszközgazdálkdás adatkörnek az első havi számviteli záráskr teljes funkcinalitással üzemelnie kell. Éles indulás: Beruházásk és prjektek Jelenlegi üzleti terjedelem Az adattárházban jelenleg egy tény beruházási adatkat tartalmazó infókckát és erre épülő BEx munkafüzeteket használnak a beruházáskhz kapcslódó elemzésre. Mivel jelenleg nem minden leányvállalat használ SAP rendszert, ezért lehetőség van arra, hgy BW Integrated Planning felületen keresztül a leányvállalatk rögzítsék adataikat és ez az R/3 adatkkal együtt riprtlható az adattárházban. Jelenlegi adatfrrásk és infókckák Két infókcka és egy ezekre épülő multikcka van használatban. Beruházás tény (R/3 rendszerből) Manuálisan rögzített adatk (IP felületeken keresztül töltve) Beruházás multikcka A Beruházás tény kcka jelenleg több SAP R/3 adatfrrásból is töltődik: PST elemek költségek (egyenleg) Prfit center számítás: útn lévő immateriális javak és tárgyi eszközök adatai Tárgyi eszköz könyvelések: (egyenleg, aktiválás, értékesítés, teljesítés, selejtezés, beflen. állmány váltzás) 208 / 254

210 Jelenlegi riprtk Tagvállalati prjektek halmztt Tagvállalati prjektek riprt PS-IM általáns riprt Befejezetlen beruházásk több havi Befejezetlen beruházásk halmztt Jövőbeni üzleti terjedelem Az IM PS mdul a jövőben nem csak beruházásk kezelésére szlgál, hanem egyéb, OPEX-es prjektek és nem prjektjellegű tevékenységek követésére is. Az alábbiakban megfgalmaztt, BI rendszerrel szembeni elvárásk minden, IM, PS mdulban kezelt prjektre és PST-re vnatkznak. A fejlesztési igények rögzítése, tervezése, kezelése és jóváhagyása a jövőben a év srán bevezetésre kerülő, csprt szintű Prjekt-, prtflió menedzsment eszközben (PPM) történik. A prjektek prtfólió szempntú riprtlása ugyancsak a PPM eszközből történik. Az ehhez szükséges PST aznsító és bligó, tényköltség adatkat az SAP BI rendszerből interfésszel kerülnek átadásra a PPM rendszerbe, illetve a TM1 rendszerbe is, a havi zárás részeként. Az interfészhez szükséges adatkat az új SAP adattárháznak biztsítania kell. A prjektvezetők teljes körű pénzügyi infrmációs igényeit az ERP rendszerből lehet kielégíteni. Mindezek figyelembe vétele mellett is szükséges az SAP adattárházban PST szintű riprtlási funkciók kialakítása. A jövőben az adattárházba a keret, terv, tény és bligó adatkat az ERP rendszerből kell betölteni. Bár a jövőben a teljeskörű knszlidációba bevnt leányvállalatk SAP ERP rendszert fgnak használni, fel kell készülni arra, hgy (akár ideiglenesen) szükséges a közvetlen adatrögzítő funkció használata (új vállalat), ezért ezt a lehetőséget az új rendszerben is biztsítani kell. Az adattárházba töltött tény és bligó adatkat eltérő aggregáltsági szinten át kell adni a PPM-be (felső szintű riprtláshz) és TM1 rendszerbe (tervezéshez). Jövőbeni adatfrrásk és infókckák A PST elemek riprtlása a jövőben is igény. A beruházási adatk (költségek, bligó és tárgyi eszköz könyvelések) riprtlását PST elem- és tervtétel, költséghely, prfit center, és vállalat üzleti jellemzők mentén kell biztsítani a jelenlegi működéshez hasnlóan: Beruházás tény (SAP ERP rendszerből) Manuálisan rögzített adatk (IP felületeken keresztül töltve) Beruházás multikcka Az adatfrrásk a jövőben váltzhatnak (a NewGL bevezetése miatt), aznban a jelenleg elérhető adattartalm biztsítása elvárás. A jelenleg elérhető adattartalm mellett az bligó adatk riprtlása illetve a PPM és TM1 rendszerek adatigények kiszlgálása az új rendszerrel szemben elvárás. 209 / 254

211 Több költségszámítási kör alkalmazása esetén a csprtszintű IM hierarchia szerinti riprtlást az adattárházban kell megvalósítani. Jövőbeni riprtk Alapvetően a jelenleg működő munkafüzetek (riprtk) kiszlgálása a cél a jövőben is, aznban ezek kibővítése illetve új riprtk fejlesztése szükséges a prjektvezetők munkájának támgatása illetve az bligó adatk riprtlása érdekében. Több költségszámítási kör alkalmazása esetén a csprtszintű IM hierarchia szerinti riprtlást az adattárházban kell megvalósítani. Histrikus adatk A 2013-as évben lyan mértékű strukturális váltzásk lesznek, hgy nem lesz üzletileg értelmezhető a PST szintű tény-bázis elemzés. Knverziót ezért nem tervezünk. Bevezetés ütemezése A Beruházás és prjektek adatkörnek 2013 első negyedéves záráskr teljes funkcinalitással üzemelnie kell. Amennyiben az adatkörre épülő PPM illetve TM1 interfész nem készül el az első havi zárásra ( ), az interfész éles indulásáig átmeneti (akár nem adattárház alapú) megldással biztsítani kell a szükséges adatk betöltését ezekbe a rendszerekbe. 6. Beszerzés Jelenlegi üzleti terjedelem Jelenlegi adatfrrásk és infókckák A jelenlegi R/3 beszerzési adataira építve jelenleg alakítja ki az MVM Csprt a beszerzési terület adatköreit az adattárházban standard üzleti tartalmra építve, tervek szerint az alábbi kckák lesznek használatban, de ez a kör bővülhet a pályázati kiírás véglegesítését követően: Standard Beszerzési adatk infókcka Standard Szlgáltatás infókcka Az adattárház és az SRM rendszer között adatkapcslat jelenleg nincs kiépítve. Az adattárházban standard vagy fejlesztett a beszerzési riprtigényeket kiszlgáló adatkckák nincsenek használatban. Jelenlegi riprtk A jelenleg zajló fejlesztések srán a standard üzleti tartalmban szereplő riprtk mellett UNSPSC hierarchiára épülő Spend Analysis beszámlók is megvalósulnak. Jövőbeni üzleti terjedelem A jelenleg kidlgzás alatt álló valamint jelenleg elérhető riprtk megtartása elvárás a jövőbeni rendszerrel szemben. A jövőbeni rendszerrel szemben elvárás, hgy teljes körűen támgassa a beszerzéssel kapcslats adatkörök riprtlását. Jövőbeni adatfrrásk és infókckák A rendszerben a KPI és SLA mutatók előállításának támgatása elsődleges fntsságú az igény kielégítési és beszerzési flyamat kapcsán. 210 / 254

212 Az SAP ERP rendszer beszerzési adatinak riprtlására a jelenleg bevezetés alatt lévő standard kckák használata elvárás a jövőben is. Emellett elvárás a kérdőív alapú szállítóminősítés riprtlására szlgáló standard kcka aktiválása. A jelenlegi igények alapján a jövőbeni adattárházzal szemben várhatóan elvárás az alábbi SRM adattartalmra épülő standard üzleti tartalmra épülő kiterjesztett kckák megvalósítása: Beszerzés áttekintés (aggregálva) Visszaigazlásk Megrendelés történet RFx és RFx válaszk A fenti standard kckákat fejlesztett jellemzőkkel kell kiegészíteni (Közpnti beszerzés flag, High/standard besrlás, Ellátási mód, Közbeszerzés flag, Közbeszerzési eljárásfajta, UNSPSC besrlás). Jövőbeni riprtk A standard üzleti tartalm aktiválása elvárás. Emellett az alábbi riprtlási igényeket is ki kell elégíteni az adattárházból: Elemzési időszak teljesített szerződései, kntírzás-fajtánként Elemzési időszak flyamatban lévő szerződései, kntírzás-fajtánként Beszerzés átfutási idő mnitrzása Igény kielégítés mnitrzása Inflációszámítás Keretszerződés lefedettségének ellenőrzése Reklamációs eljárásk elemzése Szállítói frgalmak, bligók elemzése Histrikus adatk Az adattárház ezen adatköre az új SAP ERP adataira épül, külön histrikus migráció az adattárházba nem szükséges. Bevezetés ütemezése A Beszerzés adatkörnek az első negyedéves záráskr teljes funkcinalitással üzemelnie kell. Éles indulás: Készletgazdálkdás Jelenlegi üzleti terjedelem A jelenlegi R/3 adataira építve jelenleg alakítja ki az MVM Csprt a készletgazdálkdás adatkört az adattárházban standard üzleti tartalmra építve, tervek szerint egy kcka lesz használatban: Standard Anyagmzgásk infókcka 211 / 254

213 Jövőbeni üzleti terjedelem Jövőbeni adatfrrásk és infókckák A készletmzgásk riprtlásáhz standard üzleti tartalm alapú infókckák megvalósítása szükséges: Anyagmzgásk A készletszintek riprtlása elvárás, ehhez szükséges lehet a standard gyár szintű készletszint kcka alkalmazása. A standard üzleti tartalmhz képest fejlesztési igényt jelent a következő elemzési igények leképezése az Anyagmzgásk kckában: High/standard besrlás Ellátási módja UNSPSC riprtlás Jövőbeni riprtk Stratégiai mutatószámk lekérdezése: Frgási sebesség, Készletszint és Készlet összetétel (anyagcsprtnként, UNSPSC hierarchia tulajdnviszny és készletfajta szerint) Elfekvő készletek (alacsny frgási sebességgel rendelkező cikkek lekérdezése, amelyekre adtt időszak óta nem könyveltek felhasználást a rendszerben) Krsítás lista (elfekvő készletek csprtsítása aszerint, hgy hány éve nem mzgtt a cikk) Készletérték alakulása értékelés-fajtánként Raktári reklamációs eljárásk elemzése Elhúzódó áruátvételek mnitrzása Autmatikus/ biztnsági készlet feltöltöttsége Energiamérleg* *Az energiamérleg BI ldali megvalósításának feltétele, hgy az villamsenergia és gáz készletmzgásk a SAP ERP rendszerben teljes körűen elérhetőek legyenek. Histrikus adatk Az adattárház ezen adatköre az új SAP ERP adataira épül, külön histrikus migráció az adattárházba nem szükséges. Bevezetés ütemezése A Készletgazdálkdás adatkörnek 2013 első negyedéves záráskr teljes funkcinalitással üzemelnie kell. Éles indulás: Költségvetés menedzsment (PSM-FM) Jelenlegi üzleti terjedelem Az adattárházban jelenleg nem riprtlhatóak a keretgazdálkdás adatk. 212 / 254

214 Jövőbeni üzleti terjedelem Az MVM Csprtközpnt üzleti igényei alapján kell kidlgzni az Adattárház PSM-FM tartalmat a 2012 első negyedévében elkészülő Költségáramlási kncepcióra alapzva. Jövőbeni adatfrrásk és infókckák Az alábbi standard infókckára épülő funkcinalitás megvalósítása szükséges: Obligó/tény és költségkeretek a költségvetés-menedzsmentben Jövőbeni riprtk A közpnti és tagvállalati kntrlling sztályk elemzési igényei mellett ebből az adatkörből kell kiszlgálni a PART beszerzés részéről a keretellenőrzési riprtigényeket is. Histrikus adatk Az adattárházba histrikus adatk betöltésére nincs szükség. Bevezetés ütemezése A Költségvetés menedzsment (PSM-FM) adatkörnek 2013 első negyedéves záráskr teljes funkcinalitással üzemelnie kell. Éles indulás: Treasury Jelenlegi üzleti terjedelem Az adattárházban jelenleg nem riprtlhatóak a treasury adatk. Jövőbeni üzleti terjedelem Az MVM pcinális ajánlatt kér az ERP rendszerben megvalósuló Treasury jelentések megvalósítására az adattárházból. Erre azért van szükség, mert az MVM Csprt közpnti Treasury sztályn az idősrs BW elemzések előállítása igény. A riprtk megvalósítása az ERP rendszerben is szükséges, mivel a jelentések adatrögzítést követő aznnali futtatása elvárás. Jövőbeni adatfrrásk és infókckák A részletes tervezés srán határzandók meg a szükséges adatfrrásk illetve infókckák úgy, hgy az ERP rendszer Transactin Management és Lan Management mduljainak adatai az elvárásknak megfelelően legyenek riprtlhatóak az SAP adattárházban. Elvárás az Adattárházzal szemben a Treasury riprtk teljeskörű aktualitásának biztsítása. Ezért a treasury adatkör esetében a napn belüli többszöri adatfrissítés elvárás. Napi többszöri frissítés mellett sem biztsítható aznban az, hgy a likviditási jelentések teljes körűen előállíthatóak legyenek az SAP ERP adatk alapján, mivel SAP ERP-ben az adatk sk esetben még nem állnak rendelkezésre a jelentés időpntjában. Emiatt az MVM Csprt pcinális ajánlatt kér BW Treasury jelentések módsíthatóságának rendszertámgatására (megvalósítás): Az fejlesztés célja annak biztsítása, hgy a Treasury jelentések tartalmát manuális adatbeviteli felületeken a rendelkezésre álló legfrissebb (jelenlegi flyamatk szerint ERPben nem elérhető) infrmációk alapján hatéknyan aktualizálni lehessen. Elvárás, hgy a riprtkban megjelenő adatkat közvetlenül lehessen szerkeszteni (értéket módsítani, illetve új srt hzzáadni a nem fix struktúrájú riprtkhz). A napi működés srán elvárás, hgy az adattárház frissítése és manuális krrekcióval együtt elvégezhető legyen 15 perc alatt. 213 / 254

215 A riprtkban megjelenő adatk manuális módsítása esetén a rendszernek a tvábbi számíttt értékeket autmatikusan krrekcióznia kell. (Például: A heti likviditási terv egy napi adtt bankra vnatkzó bevételi értékének módsítása után az adattárház riprtban a későbbi napi nyitó és záró heti pzíciók helyes értékének kell szerepelnie a heti és a kéthavi likviditási tervekben is. Illetve a heti likviditási terv tagvállalati összegző srai megegyeznek a kéthavi terv első heti adataival. Más jellegű összefüggések is vannak a táblák között.) Az egyes riprtk közötti knzisztencia biztsítása elvárás, aznban egyértelműen meghatárzható az, hgy mely mezők alapadatk (szerkeszthetőek) és melyek számíttt értékek. Célérték számítási funkciók megvalósítása (például: adtt tagvállalati nyitó pzícióhz, milyen napi csprtn belüli bevétlek szükségesek banki bntásban) nem elvárás. A megldásnak biztsítani kell azt, hgy a manuális krrekciók, minden esetben egy adtt ERP rendszerállapthz kapcslódjanak. Az adattárházban riprtlhatónak kell lennie a manuálisan javíttt értékeknek és a manuális krrekció nélküli értékeknek is. Az MVM Csprt nem határzza meg azt, hgy a kért funkciót milyen szftvermegldással (ERP-ben, Adattárházban, részben külső megldással) valósítja meg a szállító. Az ajánlatkban a pályázóktól a műszaki megvalósítási javaslat kifejtése elvárás. Amennyiben a funkció nem az ERP rendszerben valósul meg és a funkcinális rendszer az ERP-ből áttöltött adatkra épül, elvárás hgy az ERP adatk áttöltése (amennyiben ez szükséges) srán vezérelhető legyen az, hgy a jelentések mentett adattartalmában milyen infrmációk frissítése történjen meg: Meghatárztt mezők értéke (áttöltéskr meghatárzható). Csak a krábban átöltött SAP adatk (hzzáírt adatk nem módsulnak/törlődnek). Minden adatmező, mely a riprtban szerepel. Jövőbeni riprtk Heti likviditási terv Kéthavi likviditási terv Cash-pl üzemeltetés és rövid távú likviditás előrejelzés Devizafrgalm előrejelzés Napi treasury jelentés Havi treasury jelentés Havi gyrsjelentés Depóállmány, depókihasználtság kimutatás Heti MVM jelentés Havi MVM jelentés A riprtk részletes kifejtését lásd a 3.6 fejezetben. Az pcinális ajánlati terjedelem részeként a fenti riprtkban megjelenő adatk szerkeszthetőségét kell biztsítani. (A részletes tervezés srán kell meghatárzni azt, hgy mely adatk szerkeszthetők és melyeket számítja az adattárházban megvalósuló tervezési mdell.) 214 / 254

216 Histrikus adatk Az adattárházba histrikus (2013. jan.1. előtti) treasury adatk betöltésére nincs szükség. Bevezetés ütemezése A Treasury adatkör éles indulása 2013 első negyedéves záráskr szükséges. Éles indulás: BW Treasury jelentések módsíthatóságának rendszertámgatása esetén a megvalósítás ütemezését a pályázótól várja az MVM Csprt. Ebben az esetben a funkció éles indulása történhet március 31. után is. 10. Törzsadat riprtk Jelenlegi üzleti terjedelem Az adattárházban elérhetőek a főbb törzsadatk törzsadatriprtjai BEx felületen. Jelenlegi riprtk 12 db törzsadat riprt. Jövőbeni üzleti terjedelem A funkcinalitás fenntartása elvárás. Histrikus adatk Amennyiben tranzakciós adatk histrikus betöltésére sr kerül, a histrikus aznsítók megfeleltetése szükséges az új aznsítóknak a BW rendszeren kívül. A krábbi aznsítók betöltése nem elvárás. Bevezetés ütemezése A Törzsadat riprtknak 2013 első negyedéves záráskr teljes funkcinalitással üzemelnie kell. Éles indulás: Felhasználási statisztikák Jelenlegi üzleti terjedelem Jelenlegi adatfrrásk és infókckák Standard felhasználási statisztika adatbázis. Jelenlegi riprtk Standard üzleti tartalmn alapuló riprt, mely felhasználónként és riprtnként mutatja az aktivitást. Jövőbeni üzleti terjedelem Jelenlegi funkcinalitás biztsítása elvárás. Histrikus adatk Nem releváns Bevezetés ütemezése A Felhasználási statisztikáknak 2013 első negyedéves záráskr teljes funkcinalitással üzemelnie kell. 215 / 254

217 Üzleti fejlesztési igények összefglalása Csprt template kialakításáhz szükséges jelentős egyedi fejlesztési igények A riprtlásban jelentős egyedi fejlesztés. Fejlesztett mutatókkal és jellemzőkkel kell a standard BW adatbáziskat kiegészíteni. A mérleg egyenlegváltást a virtuális kckákn egy fejlesztett, de rendelkezésre álló fejélesztés biztsítja. A napi Treasury riprt igények kiszlgálásáhz IP alapú krrekciós felületek megvalósítására kér az MVM Csprt pcinális ajánlatt. Fejlesztési igények eltérő tagvállalati működésből Nincs. Interfészek SAP BW->Tervezési rendszer (TM1) Főkönyvi törzsadatk átadása (meglevő) Tagvállalati főkönyvi egyenlegek átadása (a meglevő interfész kibővítése szükséges lehet analitikus jellemzőkkel a jelenlegi számlakeret váltzása miatt) Knszlidált főkönyvi egyenlegek átadása (a meglevő interfész kibővítése szükséges lehet analitikus jellemzőkkel a jelenlegi számlakeret váltzása miatt) Prjektköltségek átadása (új) SAP BW-> Prjektmenedzsment eszköz (PPM) kapcslat Prjektköltségek átadása (új, javaslt a tervezési rendszer felé menő megegyező interfész) 216 / 254

218 3.13 Wrkflw Az egyes szakmai fejezetekben kifejtett wrkflw igényeket a prjekt srán megvalósuló infrmatikai rendszerkörnyezetnek támgatnia kell. A megvalósuló munkaflyamatk között lehetnek lyank, melyeket az SAP beépített fejlesztőeszközeivel valósít meg a szállító, aznban egyes esetekben lehetőség van arra, hgy a kívánt funkcinalitás külső wrkflw alkalmazásban valósuljn meg. Külső megvalósítás esetén a wrkflw alkalmazást az MVMI biztsítja. Az SAP szállító feladatai ebben az esetben: az SAP ldali flyamati integráció megvalósítása, interfészek fejlesztése az WrkflwGen rendszerhez, a teljes üzleti flyamat integrációs tesztelésének krdinációja, a flyamat átfgó dkumentálása, együttműködésben a WrkflwGen-t fejlesztő vállalkzóval SAP-ban megvalósítandó wrkflw-k A prjekt srán SAP beépített wrkflw funkciókkal kell megvalósítani az alábbi wrkflw igényeket. Üzleti terület Pénzügy számvitel Kntrlling Beszerzés Készletgazdálkdás SAP-ban megvalósítandó wrkflw-k Nem szállítói kötelezettségek kifizetéséhez fizetési igények kapcslódó wrkflw E-bankkal kapcslats wrkflw Szállító/vevő (partnertörzs) törzsadatkezelés Főkönyvi törzsadatk kezelés Vegyes biznylatk kezelésével kapcslats wrkflw Szállítói számlák igazlása Számlázási wrkflw Treasury ügyletek kezelését támgató wrkflw Wrkflw üzenetküldés határidős Treasury ügyletekről Törzsadat karbantartási wrkflw: Költséghely Tvábbi törzsadat karbantartási wrkflw-k Havi zárás lépéseit vezérlő, követő wrkflw Ksár (igény) engedélyezés Ajánlati felhívás engedélyezése Megrendelés engedélyezés (csak PART) Értesítés szállító zárlásáról Szállítási határidő figyelése Ajánlat értékelés köröztetése Szállítók utóminősítése Közbeszerzési szerződések kezelése Igénylő értesítése árubevétről Tagvállalati áttárlás engedélyezése 217 / 254

219 SAP-n kívül is megvalósítható wrkflw-k Lehetőség van arra, hgy az alábbi wrkflw-k a WrkflwGen-ben megvalósíttt fejlesztéssel valósuljanak meg. Ezen wrkflw-k esetén a pályázóktól az MVM tételenként kettő külön áraztt pcinális ajánlatt vár el: Megvalósítás beépített SAP wrkflw-val. SAP integráció kialakítása WrkflwGen-hez. Üzleti terület Pénzügy - Számvitel Értékesítés Beszerzés SAP-n kívül is megvalósítható wrkflw-k Tárgyi eszköz aktiválásk kezelését támgató wrkflw Szerződés köröztetés (értékesítés) Szállítók előminősítése Szállítók nukleáris minősítés Szerződés köröztetés (beszerzés) 218 / 254

220 4. KONCEPCIONÁLIS, CSOPORTSZINTŰ RENDSZER TÉRKÉP 4.1 Alkalmazásk (SAP és kapcslódó alkalmazásk) közötti rendszerkapcslatk és a kapcslatk típusa Az MVM SAP rendszerének kapcslatait más rendszerekkel az alábbi ábra mutatja. Az ábrán nem szerepel az MVM Csprt Oracle HR rendszere. Ez a rendszer kivezetés alatt áll, a SAP HCM rendszere váltja. 219 / 254

Felsőoktatási tematika Államháztartási szakterület

Felsőoktatási tematika Államháztartási szakterület Felsőktatási tematika Államháztartási szakterület Oktatási nap Időtartam 1. alkalm 4 Frrás SQL felépítése, mduljai A pénzügy-számvitel alrendszer szerepe, mduljai és elhelyezkedése a Frrásban. - A pénzügy,

Részletesebben

Dolphin Kft. Dolphin InvoicePro. Funkciók. verziószám: 4.0.265

Dolphin Kft. Dolphin InvoicePro. Funkciók. verziószám: 4.0.265 Dlphin Kft. Dlphin InvicePr Funkciók verziószám: 4.0.265 Tartalm Általáns infrmáció... 1 Terméktámgatás... 1 Értékesítés... 1 A Dlphin Kft. egyéb elérhetőségei... 1 Tvábbi szftverek... 2 Kibcsátó adatai,

Részletesebben

LOGO-VIR Oktatási terv. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Kontrolling (vezetői információs) rendszer oktatási terve

LOGO-VIR Oktatási terv. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Kontrolling (vezetői információs) rendszer oktatási terve PMJVÖ Kntrlling (vezetői infrmációs) rendszer LOGO-VIR Oktatási terv Pécs Megyei Jgú Várs Önkrmányzata Kntrlling (vezetői infrmációs) rendszer ktatási terve Daten-Kntr Számítástechnikai Fejlesztő és Szlgáltató

Részletesebben

1.1.3. Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Ismerjen számítógépes katalógusokat és adatbázisokat.

1.1.3. Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Ismerjen számítógépes katalógusokat és adatbázisokat. 1.1.3. Számítógépes infrmációs rendszerek az isklában és a gazdaságban Ismerjen számítógépes katalóguskat és adatbáziskat. A. Alapfgalmak 1. rendszer 2. infrmációs rendszer B. Infrmációs technlógia 1.

Részletesebben

ZÁRÓ VEZETŐI JELENTÉS TEVÉKENYSÉGELEMZÉS ÉS MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK KÉSZÍTÉSE SZÁMÍTÓGÉPES ADAT- BÁZIS TÁMOGATÁSÁVAL

ZÁRÓ VEZETŐI JELENTÉS TEVÉKENYSÉGELEMZÉS ÉS MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK KÉSZÍTÉSE SZÁMÍTÓGÉPES ADAT- BÁZIS TÁMOGATÁSÁVAL TEVÉKENYSÉGELEMZÉS ÉS MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK KÉSZÍTÉSE SZÁMÍTÓGÉPES ADAT- BÁZIS TÁMOGATÁSÁVAL Kerekegyháza Várs Önkrmányzata részére ÁROP szervezetfejlesztési prjekt 2010. 04. 30. 2 / 34 Tartalmjegyzék 1.

Részletesebben

EGYSZERŰSÍTETT PROJEKTMÓDSZERTAN AZ ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALA RÉSZÉRE

EGYSZERŰSÍTETT PROJEKTMÓDSZERTAN AZ ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALA RÉSZÉRE Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajs király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 felnttkepzes@bkf.hu EGYSZERŰSÍTETT PROJEKTMÓDSZERTAN AZ ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALA RÉSZÉRE Intézményi

Részletesebben

Binarit.KPKNY. Áttekintés. BINARIT Informatikai Kft. 1139 Budapest, Váci út 95.

Binarit.KPKNY. Áttekintés. BINARIT Informatikai Kft. 1139 Budapest, Váci út 95. Binarit.KPKNY Áttekintés BINARIT Infrmatikai Kft. 1139 Budapest, Váci út 95. Tartalmjegyzék 1 Összefglaló...3 2 Üzleti funkciók...4 2.1 Saját nyilatkzat karbantartás... 4 2.2 Készpénz nyilatkzat riprt...

Részletesebben

WEBSHOP FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV

WEBSHOP FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV WEBSHOP FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV Készítette: IFSz Kft. Bevezetés Tartalm Tartalm... 2 Bevezetés... 3 Az EBT Webshp felhasználói felülete... 4 Belépés, regisztráció, adatmódsítás...4 Webshps rendelések rögzítése...8

Részletesebben

LOGO-VIR Teszt terv. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Kontrolling (vezetői információs) rendszer teszt terve

LOGO-VIR Teszt terv. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Kontrolling (vezetői információs) rendszer teszt terve PMJVÖ Kntrlling (vezetői infrmációs) rendszer LOGO-VIR Teszt terv Pécs Megyei Jgú Várs Önkrmányzata Kntrlling (vezetői infrmációs) rendszer teszt terve Daten-Kntr Számítástechnikai Fejlesztő és Szlgáltató

Részletesebben

ELSZÁMOLÓEGYSÉGES NYILVÁNTARTÁSI RENDSZER SZABÁLYZATA

ELSZÁMOLÓEGYSÉGES NYILVÁNTARTÁSI RENDSZER SZABÁLYZATA Budapest Országs Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár RENDSZER SZABÁLYZATA Hatálys: 2010. július 1. Elfgadva: 2010. június 28. Tartalm 1. Bevezetés... 3 2. Alapelvek... 3 2.1 Igazságsság... 3 2.2 Pntsság...

Részletesebben

INFORMATIKAI STRATÉGIA

INFORMATIKAI STRATÉGIA EREDMÉNYEK INFORMATIZÁLÁSÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSE (ÁROP 3.d) VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 8200 Veszprém, Óvárs tér 9. INFORMATIKAI STRATÉGIA Készítette: Indikátrk, amelyek teljesítéséhez

Részletesebben

Tájékoztató ÖFR Verzióváltásról

Tájékoztató ÖFR Verzióváltásról Közpnti szciális infrmációs fejlesztések Irda: 1071 Budapest, Peterdy u. 15. Tájékztató ÖFR Verzióváltásról 1 2014. július 17.... 2 2014. június 10.... 4 2014. május 30.... 8 2014. május 16.... 9 Jelzéseiket,

Részletesebben

SZERVIZ 7. a kreatív rendszerprogram. Néhány szóban a szoftver nyújtotta lehetőségekről

SZERVIZ 7. a kreatív rendszerprogram. Néhány szóban a szoftver nyújtotta lehetőségekről SZERVIZ 7 a kreatív rendszerprgram Néhány szóban a szftver nyújttta lehetőségekről 3Sz-s Kereskedelmi és Szlgáltató Kft. 1155 Budapest, Bulcsú utca 44. Pstacím: 1158 Budapest, Jánshida utca 15. Tel: (06-1)

Részletesebben

Építésügyi Fizetési Portál (EKOP-2.A.3-2013-2013-0003) Képzés 2.

Építésügyi Fizetési Portál (EKOP-2.A.3-2013-2013-0003) Képzés 2. Építésügyi Fizetési Prtál (EKOP-2.A.3-2013-2013-0003) Képzés 2. ÉTDR hatósági felhasználók képzése Készítette: Szbnya Margit 2014.10.25. ÉTDR hatósági felhasználók képzése... 1 1. Építésügyi Fizetési Prtál

Részletesebben

Tájékoztató ÖFR Verzióváltásról

Tájékoztató ÖFR Verzióváltásról Tájékztató ÖFR Verzióváltásról 2014. szeptember 22.... 2 2014. július 17.... 8 2014. június 10.... 10 2014. május 30... 14 2014. május 16... 15 JELZÉSEIKET, KÉRDÉSEIKET AZ fr@nrszh.hu E-MAIL CÍMEN VÁRJUK.

Részletesebben

Pályázati felhívás az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában a Megújuló Energia

Pályázati felhívás az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában a Megújuló Energia Pályázati felhívás az EGT Finanszírzási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában a Megújuló Energia prgram keretében megjelenő HU-03 ----- jelű Megújuló energiafrrásk fenntartható hasznsításával kapcslats

Részletesebben

620. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása

620. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása 620. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása A könyvvizsgáló által igénybevett szakértő munkája megfelelőségének értékelése 12.

Részletesebben

A Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása a Közép-Magyarországi Régióban Tükörprogram bemutatása

A Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása a Közép-Magyarországi Régióban Tükörprogram bemutatása A Fiatalk vállalkzóvá válásának támgatása a Közép-Magyarrszági Régióban Tükörprgram bemutatása Budapest. 2014. március 6. Előadó: Pákzdi Szablcs ügyvezető igazgató 1200000 Vállalkzás összesen 1.645.438

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA PROJEKTSZERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA PROJEKTSZERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajs király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 felnttkepzes@bkf.hu BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA PROJEKTSZERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Tartalmjegyzék

Részletesebben

Főkönyvi feladás modul

Főkönyvi feladás modul Főkönyvi feladás mdul 1 1. Bevezetés... 6 2. Kntírzó mdul használata, alapk... 6 2.1. Szűrési lehetőségek... 6 2.2. Státuszk... 6 2.3. Számla kntírzás módsítás... 7 2.4. Kntírzási srrend... 8 2.5. Autmatikus

Részletesebben

Belföldi behajtás/2016.

Belföldi behajtás/2016. VÉGSŐ AJÁNLATTÉTEL FELHÍVÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUM 1. Az ajánlatkérés célja: I. Fejezet KÖZBESZERZÉSI MŰSZAKI LEÍRÁS /Specifikáció/ Belföldi behajtás/2016. Nemzeti Útdíjfizetési Szlgáltató

Részletesebben

Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés

Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés Tanácsadás Pályázatírás Támgatás lehívása Utókövetés Prttípus, termék-, technlógia- és szlgáltatásfejlesztés Gazdaságfejlesztési és Innvációs Operatív Prgram KÓDSZÁM GINOP-2.1.7-15 A pályázati kiírás a

Részletesebben

Pénzügyi folyamatok felülvizsgálata

Pénzügyi folyamatok felülvizsgálata BUDAPEST XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALA ÁROP Pénzügyi flyamatk felülvizsgálata (WP3) 2010.02.11. Pénzügyi flyamatk felülvizsgálata ÁROP 3.A.1/B pályázat - szervezetfejlesztés

Részletesebben

PRECÍZ Információs füzetek

PRECÍZ Információs füzetek PREÍZ Információs füzetek Információk, Módszerek, Ötletek és Megoldások a Precíz Integrált Ügyviteli Információs rendszerhez T12. Egyeztetés a PREÍZ Integrált ügyviteli rendszerben 2006. március (mod.090827)

Részletesebben

Szerviz előjegyzés modul

Szerviz előjegyzés modul Szerviz előjegyzés mdul 1 1. Beállításk... 3 Munkanap és műszak típus karbantartó mdul... 3 Felhasználók karbantartó mdul... 5 Divíziók karbantartó mdul... 6 Szerviz előjegyzés (munkaidő generálás) mdul...

Részletesebben

a) a számla és az abban foglalt adattartalom sértetlensége, valamint b) eredetiségének hitelessége

a) a számla és az abban foglalt adattartalom sértetlensége, valamint b) eredetiségének hitelessége Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal közleménye az elektrnikus útn kibcsáttt számlákra vnatkzó egyes rendelkezések értelmezéséről I. Az elektrnikus útn kibcsáttt számlákról általában Az általáns frgalmi

Részletesebben

PRECÍZ Információs füzetek

PRECÍZ Információs füzetek PREÍZ Információs füzetek Információk, Módszerek, Ötletek és Megoldások a Precíz Integrált Ügyviteli Információs rendszerhez 1. Zárás, Egyeztetés, Ellenőrzés 1999 május (mod. 2009.07.) Egyeztetés a PREÍZ

Részletesebben

2462 Martonvásár Jókai u. 16. 2015.

2462 Martonvásár Jókai u. 16. 2015. SZAMKÓ SZÁMVITELI BT 2462 Martonvásár Jókai u. 16. 2015. Jogszabályi alap: 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (Áhsz.) 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet (Áhsz. módosítása) 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet

Részletesebben

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV Jóváhagyta Ellenőrizte Készítette Név Aláírás Dátum TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 2 1. MINŐSÉG POLITIKA...4 2. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA 5 2.1. LEÍRÁS 5 2.2. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS.5

Részletesebben

LOGISZTIKAI KOCKÁZATMENEDZSMENT

LOGISZTIKAI KOCKÁZATMENEDZSMENT LOGISZTIKAI KOCKÁZATMENEDZSMENT A KÉPZÉSRŐL Kiemelten fntsnak tartjuk, hgy a lgisztikai tevékenységek srán ne csak a kckázatk kezelésével fglalkzzunk, hanem flyamatszemléletben gndlkdjunk, és már a tervezés

Részletesebben

A KÓS KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A KÓS KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A KÓS KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Tartalmjegyzék 1. Az iskla nevelési prgramja... 5 1.1. A nevelő-ktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 5 1.1.1. Az

Részletesebben

INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER

INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER EDUSZAB: 28/342B (FNY1) Educati Társadalmi Szlgáltató Nnprfit Kft. INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER Adatkarbantartó - Felhasználói kézikönyv Educati Társadalmi Szlgáltató Nnprfit Kft. Prjekt megnevezése:

Részletesebben

Általános gimnáziumi képzés és német nemzetiségi nyelvoktató program 9. évfolyam

Általános gimnáziumi képzés és német nemzetiségi nyelvoktató program 9. évfolyam Osztályzó vizsga követelmények Infrmatika Általáns gimnáziumi képzés és német nemzetiségi nyelvktató prgram 9. évflyam 1. Az infrmatikai eszközök használata Az infrmatikai környezet tudats alakítása. Az

Részletesebben

Osztályozó vizsga követelmények Informatika

Osztályozó vizsga követelmények Informatika Osztályzó vizsga követelmények Infrmatika Rendészeti képzés 9. évflyam 1. Az infrmatikai eszközök használata Az infrmatikai környezet tudats alakítása. Az egészséges munkakörnyezet megteremtése. A számítógépes

Részletesebben

MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS MÉRNÖKI ÉS MŰSZAKI FELÜGYELETI MUNKÁK ELLÁTÁSÁRA, amely létrejött. Nagyatádi Regionális Szennyvíztársulás

MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS MÉRNÖKI ÉS MŰSZAKI FELÜGYELETI MUNKÁK ELLÁTÁSÁRA, amely létrejött. Nagyatádi Regionális Szennyvíztársulás A SZERZŐDÉS SZÁMA: MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS NAGYATÁD ÉS KÖRNYÉKE CSATORNAHÁLÓZATÁNAK ÉS NAGYATÁD SZENNYVÍZTELEPÉNEK FEJLESZTÉSE ELNEVEZÉSŰ KEOP-1.2.0/09-11-2011-0038 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PROJEKTTEL KAPCSOLATOS MÉRNÖKI

Részletesebben

FIRST LINE HÁZIPÉNZTÁR

FIRST LINE HÁZIPÉNZTÁR FIRST LINE HÁZIPÉNZTÁR Termék ismertető Készítette: Fájl név: Verzió: First Line Experts Kft. First_Line_Hazipenztar_termekismerteto v1 1 / 5 1. Házipénztár modul funkcionális ismertetése 1.1. Integráció

Részletesebben

Bevezetés. 1.) Bemutatkozás

Bevezetés. 1.) Bemutatkozás 2007. december 19. Bevezetés A minségirányítási prgram az intézmény minségirányítási rendszerét rögzíti, amely az intézmény vezetése, tanáraink, a pedagógiai munkát segít munkatársaink és partnereink számára

Részletesebben

1. számú Melléklet AZ ÖNKORMÁNYZATI ASP KÖZPONTOK KIALAKÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK

1. számú Melléklet AZ ÖNKORMÁNYZATI ASP KÖZPONTOK KIALAKÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK 1. számú Melléklet AZ ÖNKORMÁNYZATI ASP KÖZPONTOK KIALAKÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK A prjektek az Európai Unió támgatásával, az Európai Reginális Fejlesztési Alap társfinanszírzásával valósulnak

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárspatak Várs Plgármesterétıl 3950 Sárspatak, Kssuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarspatak@sarspatak.hu ELİTERJESZTÉS - a Képviselı-testületnek - az ÉMOP-3.1.2/D-09-2010-0009 aznsítószámú

Részletesebben

Pénzügyi számvitel II. előadás. Tárgyi eszközök, beruházások, immateriális javak főkönyvi elszámolása

Pénzügyi számvitel II. előadás. Tárgyi eszközök, beruházások, immateriális javak főkönyvi elszámolása Pénzügyi számvitel II. előadás Tárgyi eszközök, beruházások, immateriális javak főkönyvi elszámolása A befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök

Részletesebben

Mennyi az üzleti eredmény? 3600e 3180e. A gép eladása: 961 311 467 861 800e 800e 200e (áfa)

Mennyi az üzleti eredmény? 3600e 3180e. A gép eladása: 961 311 467 861 800e 800e 200e (áfa) I Számvitel 1/6 PallasSzámvitel feladatok Fogy ár: 960 Ft Feladat: Gépbeszerzés: 3600000 Ft Aktiválás: 2003.05.31 Leírási kulcs: 20% lineáris Értékesítése: 2007. nov.1 Leírása: Évi ÉCS-leírás 3600*0,2=

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-1.2.0/09-11. Szennyvízelvezetés és tisztítás megvalósítása. című konstrukcióhoz

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-1.2.0/09-11. Szennyvízelvezetés és tisztítás megvalósítása. című konstrukcióhoz PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a örnyezet és Energia Operatív Prgram EOP-1.2.0/09-11 Szennyvízelvezetés és tisztítás megvalósítása című knstrukcióhz érvényes: 2011. február 10-től 1 Tartalm A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS

Részletesebben

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV Jóváhagyta Ellenőrizte Készítette Név Aláírás Dátum TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1. MINŐSÉG POLITIKA...4 2. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA 5 2.1. LEÍRÁS 5 2.2. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS.5

Részletesebben

ReComp Informatika Zrt. 1044 Budapest, Íves út 8. http://www.recomp.hu Tel.: +36 (1) 435-1460; Fax: +36 (1) 435-1461 H Í R L E V É L

ReComp Informatika Zrt. 1044 Budapest, Íves út 8. http://www.recomp.hu Tel.: +36 (1) 435-1460; Fax: +36 (1) 435-1461 H Í R L E V É L ReCmp Infrmatika Zrt. http://www.recmp.hu Tanúsíttt cég H Í R L E V É L Engedje meg, hgy megismerjük az Ön cégének infrmatikai rendszerét, és felhívjuk figyelmét az infrmatikai prblémákra, legyen az hardver

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. GINOP-1.2.1-15 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. GINOP-1.2.1-15 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikr-, kis- és középvállalkzásk termelési kapacitásainak 1. Alapvető cél A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai mikr-, kis- és középvállalkzásk

Részletesebben

ÚTMUTATÓ A PROJEKTMENEDZSMENT TÁMOGATÓ RENDSZER

ÚTMUTATÓ A PROJEKTMENEDZSMENT TÁMOGATÓ RENDSZER ÚTMUTATÓ A PROJEKTMENEDZSMENT TÁMOGATÓ RENDSZER TERVEZÉSÉHEZ BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA RÉSZÉRE Intézményi akkreditációs lajstrmszám: 01-0789-04 OM aznsítószám: FI33842 Tartalmjegyzék

Részletesebben

Új Funkció! A 12A60-as nyomtatvány kitöltése!

Új Funkció! A 12A60-as nyomtatvány kitöltése! Új verzió, 2012. november Könyvelő program Megjelent! Kulcs-Könyvelés frissítés 2012. november 15. Új Funkció! A 12A60-as nyomtatvány kitöltése! A Kulcs-Könyvelés 2012. novemberi verziója már a közösségen

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A

Részletesebben

FELHÍVÁS. A Természetvédelmi Őrszolgálat és monitorozó rendszer fejlesztésének megvalósítására

FELHÍVÁS. A Természetvédelmi Őrszolgálat és monitorozó rendszer fejlesztésének megvalósítására FELHÍVÁS A Természetvédelmi Őrszlgálat és mnitrzó rendszer fejlesztésének megvalósítására A Természetvédelmi Őrszlgálat és mnitrzó rendszer fejlesztése A felhívás kódszáma: KEHOP- 4.2.0 Magyarrszág Krmányának

Részletesebben

a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához

a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához Győr, 2013. április 25. ph. vállalkozás vezetője Jelen kiegészítő melléklet tartalmazza mindazon

Részletesebben

SZÁLLÍTÁSTERVEZÉS. www.scmtrening.hu A KÉPZÉSRŐL

SZÁLLÍTÁSTERVEZÉS. www.scmtrening.hu A KÉPZÉSRŐL SZÁLLÍTÁSTERVEZÉS A KÉPZÉSRŐL Képzésünk kulcsszavai és egyben főbb témakörei: járatszerkesztés, flttamenedzsment és térinfrmatikai rendszerek. Átfgó, gyakrlatias ktatás, melynek srán az életből vett gyakrlati

Részletesebben

Közlemény. Módosított pont. dokumentum neve Pályázati útmutató és Pályázati felhívás. B1 Jogi forma (a szöveg kiegészítése)

Közlemény. Módosított pont. dokumentum neve Pályázati útmutató és Pályázati felhívás. B1 Jogi forma (a szöveg kiegészítése) Közlemény A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felhívja a tisztelt pályázók figyelmét, hgy a TIOP-1.2.1/08/1 Agóra -multifunkcinális közösségi közpntk és területi közművelődési tanácsadó szlgálat infrastrukturális

Részletesebben

Az állattenyésztési ágazat fejlesztése - trágyatárolók építése

Az állattenyésztési ágazat fejlesztése - trágyatárolók építése Tanácsadás Pályázatírás Támgatás lehívása Utókövetés Az állattenyésztési ágazat fejlesztése - trágyatárlók építése Vidékfejlesztési Prgram KÓDSZÁM VP-5-4.1.1.6-15 A vissza nem térítendő tőketámgatás célja,

Részletesebben

Projektzárási használati útmutató

Projektzárási használati útmutató Prjektzárási használati útmutató Tartalmjegyzék I. Prjektzárási dkumentáció minimális tartalma:... 2 A Kifizetési kérelem és Záró Prjekt Előrehaladási Jelentés (ZPEJ) nymtattt váltzata (5. számú melléklet)...

Részletesebben

KERESLETTERVEZÉS. www.scmtrening.hu A KÉPZÉSRŐL. Kereslettervezéssel foglalkozó tréningünk méltó párja készlettervezési képzésünknek.

KERESLETTERVEZÉS. www.scmtrening.hu A KÉPZÉSRŐL. Kereslettervezéssel foglalkozó tréningünk méltó párja készlettervezési képzésünknek. Képzési Közpntja KERESLETTERVEZÉS A KÉPZÉSRŐL Kereslettervezéssel fglalkzó tréningünk méltó párja készlettervezési képzésünknek. Gyakrlati feladatkn keresztül közelítjük meg többek között a keresletterv

Részletesebben

Marginolási módszertan

Marginolási módszertan Marginlási módszertan Biztsíték típusk definiálása Az előírásnak megfelelően csak azk a biztsíték elemek kerülnek definiálásra, amely az érintett pzíciók lezárásáig felmerülő kckázatk fedezésére szlgálnak.

Részletesebben

Hivatalos név: BVK HOLDING Budapesti Városüzemeltetési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Postai cím: Városház u. 9-11. Város/Község: Budapest

Hivatalos név: BVK HOLDING Budapesti Városüzemeltetési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Postai cím: Városház u. 9-11. Város/Község: Budapest I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉRŐ KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzési Hatóság Hivatals Lapja TÁJÉKOZTATÓ AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYÉRŐL I.1) NÉV, CÍM ÉS KAPCSOLATTARTÁSI PONT(OK) Hivatals név: BVK HOLDING Budapesti

Részletesebben

Felhasználói kézikönyv - pénzügy/számvitel - v.2.108.000

Felhasználói kézikönyv - pénzügy/számvitel - v.2.108.000 Felhasználói kézikönyv - pénzügy/számvitel - v.2.108.000 Készítette: Győrfi Tünde Lektorálta: Skultéti Ilona IMA ERP Kft, 2012. Minden jog fenntartva. Tartalomjegyzék I. Bank... 7 1. Bank napló... 7 a.

Részletesebben

CobraConto.Net v0.50 verzió

CobraConto.Net v0.50 verzió CobraConto.Net v0.50 verzió - Új: Kötelezettségek kezelése: A bérszámfejtés, járulékok, külön eljárással megállapított adók, import áfa és saját vállalkozásban megvalósított beruházás áfa tételeinek vegyes

Részletesebben

Normatív Határozat. Felelős: dr. Kelemen Márk polgármester Határidő: azonnal

Normatív Határozat. Felelős: dr. Kelemen Márk polgármester Határidő: azonnal /2014. (XI.26.) sz. NORMATÍV Kth.: A stratégiai dkumentumk tartalmáról és szerkezetéről valamint a mutatószámk kialakításának módszertanáról szóló szabályzat elfgadása Nrmatív Határzat 1./ Kerekegyháza

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ GINOP-2.1.7-15 Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ GINOP-2.1.7-15 Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés Prttípus, termék-, technlógia- és szlgáltatásfejlesztés 1 1. Alapvető cél A Felhívás célja, hgy a Nemzeti Intelligens Szaksdási Stratégiában (a tvábbiakban: S3) megfgalmaztt intelligens gyártás specializációt

Részletesebben

A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata

A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata A Makói Oktatási Közpnt, Szakképző Iskla és Kllégium 1 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja...4 2 A szervezeti és működési szabályzat jgszabályi alapjai, hatálya...4 3 A Szervezeti és Működési Szabályzat

Részletesebben

HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ. Készletérték feladás modul

HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ. Készletérték feladás modul HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ Készletérték feladás modul Szükséges beállítások Első lépés a Készletérték feladás modul aktiválása, melyet a kapott termékszámmal a Karbantartás/Termékszámok menüpont alatt végezhet

Részletesebben

1.3. ADATLAP a SZÁMVITELI SZABÁLYZATOK elkészítéséhez. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A MEGRENDELŐRŐL: NÉV:... Székhely:... Telephely/ek/:......

1.3. ADATLAP a SZÁMVITELI SZABÁLYZATOK elkészítéséhez. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A MEGRENDELŐRŐL: NÉV:... Székhely:... Telephely/ek/:...... 1.3. ADATLAP a SZÁMVITELI SZABÁLYZATOK elkészítéséhez. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A MEGRENDELŐRŐL: (az itt közölt adatok a Számviteli Politika cégismertető részében fognak szerepelni) NÉV: Székhely: Telephely/ek/:

Részletesebben

ReComp Informatika Zrt. 1044 Budapest, Íves út 8. http://www.recomp.hu Tel.: +36 (1) 435-1460; Fax: +36 (1) 435-1461 H Í R L E V É L

ReComp Informatika Zrt. 1044 Budapest, Íves út 8. http://www.recomp.hu Tel.: +36 (1) 435-1460; Fax: +36 (1) 435-1461 H Í R L E V É L H Í R L E V É L Engedje meg, hgy megismerjük az Ön cégének infrmatikai rendszerét, és felhívjuk figyelmét az infrmatikai prblémákra, legyen az hardver vagy sftware jellegő. Mert mi figyelembe vesszük és

Részletesebben

A duális felsőfokú képzés alapelvei

A duális felsőfokú képzés alapelvei A duális felsőfkú képzés alapelvei 1. A duális felsőfkú képzés definíciója A duális képzés definícióját az Nftv. 108. 1.a. bekezdése tartalmazza. Eszerint duális képzés: a műszaki, infrmatika, agrár, természettudmány

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁGI KAR NEMZETKÖZI SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÉS LOGISZTIKAI SZAKÜGYINTÉZŐ

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁGI KAR NEMZETKÖZI SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÉS LOGISZTIKAI SZAKÜGYINTÉZŐ SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁGI KAR NEMZETKÖZI SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÉS LOGISZTIKAI SZAKÜGYINTÉZŐ FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS SZAKISMERTETŐJE 2011. 1 1. A szakképzettség klevélben szereplő megnevezése: Nemzetközi szállítmányzási

Részletesebben

Hivatalos név: BVK HOLDING Budapesti Városüzemeltetési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Postai cím: Városház u. 9-11. Város/Község: Budapest

Hivatalos név: BVK HOLDING Budapesti Városüzemeltetési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Postai cím: Városház u. 9-11. Város/Község: Budapest I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉRŐ KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzési Hatóság Hivatals Lapja TÁJÉKOZTATÓ AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYÉRŐL I.1) NÉV, CÍM ÉS KAPCSOLATTARTÁSI PONT(OK) Hivatals név: BVK HOLDING Budapesti

Részletesebben

KIVÁ-s társaságok kezelése az NTAX-ban

KIVÁ-s társaságok kezelése az NTAX-ban KIVÁ-s társaságok kezelése az NTAX-ban A KIVÁ-s társaság megnyitásakor a cégformánál Kisvállalati adó -t kell választani és a vállalkozási formánál Társaság -ot. A helyes könyvvezetési mód: Kettős könyvvitel.

Részletesebben

DDOP 3.1.3/G - 14. Egészségügyi alapellátás fejlesztése

DDOP 3.1.3/G - 14. Egészségügyi alapellátás fejlesztése DDOP 3.1.3/G - 14 Egészségügyi alapellátás fejlesztése Pályázók köre: helyi önkrmányzatk; helyi önkrmányzatk társulásai; helyi önkrmányzatk, önkrmányzati társulásk által létrehztt nn-prfit gazdasági társaságk,

Részletesebben

Mezőgazdasági termékek értéknövelése és erőforrás-hatékonyságának elősegítése a feldolgozásban

Mezőgazdasági termékek értéknövelése és erőforrás-hatékonyságának elősegítése a feldolgozásban Tanácsadás Pályázatírás Támgatás lehívása Utókövetés Mezőgazdasági termékek értéknövelése és erőfrrás-hatéknyságának elősegítése a feldlgzásban Vidékfejlesztési Prgram KÓDSZÁM VP-3-4.2.1-15 A vissza nem

Részletesebben

Kontaktia Az ügyfélkapcsolatok specialistája

Kontaktia Az ügyfélkapcsolatok specialistája Ha gyémántt használsz csaliként, akkr lyan halak akadnak a hrgdra, akik a gyémántra harapnak. (Andrew Matthews) Kntaktia Az ügyfélkapcslatk specialistája Tisztelt Érdeklődő! Szeretném bemutatni Önnek társaságunkat,

Részletesebben

9.sz. melléklet. KÖLTSÉGVETÉSI SPECIFIKÁCIÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program

9.sz. melléklet. KÖLTSÉGVETÉSI SPECIFIKÁCIÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program 9.sz. melléklet KÖLTSÉGVETÉSI SPECIFIKÁCIÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Prgram Innvatív, kísérleti fglalkztatási prgramk - A kmpnens c. pályázati felhívásáhz Kódszám: TÁMOP- 1.4.3-08/1 A prjektek az

Részletesebben

A magunk részéről szívből szorítunk azért, hogy az ellenőrzési gyakorlatban várt változások végre tényleg bekövetkezzenek.

A magunk részéről szívből szorítunk azért, hogy az ellenőrzési gyakorlatban várt változások végre tényleg bekövetkezzenek. TISZTELT ÜGYFELEINK, KEDVES BARÁTAINK! A 2016 évben hatálys adó-jgszabálykat bemutató Hírlevelünk beköszöntőjében mit is írhatnánk mást: Új év, új szabálykkal..., de Új kezdet is, új esélyekkel A Bergmann

Részletesebben

Általános Üzleti Feltételek - Könyvelési szolgáltatás B-Top cégcsoport

Általános Üzleti Feltételek - Könyvelési szolgáltatás B-Top cégcsoport Általáns Üzleti Feltételek - Könyvelési szlgáltatás B-Tp cégcsprt A jelen Általáns Üzleti Feltételek a B-Tp cégcsprt által nyújttt könyvelési (könyvviteli, könyvvezetési) szlgáltatáskra vnatkznak, függetlenül

Részletesebben

Tárgyi eszköz. Molnár Anikó 2007.10.03.

Tárgyi eszköz. Molnár Anikó 2007.10.03. Tárgyi eszköz Molnár Anikó 2007.10.03. Tartalom 1. Értékcsökkenés könyvek beállítása... 3 2. Befeketett eszközök beállítása... 5 3. Be osztályok, alosztályok... 6 4. Be naplósablonok... 7 5. BE főkönyvi

Részletesebben

Mérnöknek lenni annyit jelent: előre látni, hogy egy megvalósítandó rendszer/termék hogyan működik, viselkedik majd a hétköznapokban.

Mérnöknek lenni annyit jelent: előre látni, hogy egy megvalósítandó rendszer/termék hogyan működik, viselkedik majd a hétköznapokban. Rendszertervezés A legtöbb hallgató már hallgató krában lehetőség kap arra - főleg itt, az Adatbázisk Labr keretein belül -, hgy rendszereket hzzn létre a tervezéstől és a megvalósításig. Igazából ez az

Részletesebben

6. számú melléklet KÖLTSÉGVETÉSI SPECIFIKÁCIÓ. a Társadalmi Megújulás Operatív Program

6. számú melléklet KÖLTSÉGVETÉSI SPECIFIKÁCIÓ. a Társadalmi Megújulás Operatív Program 6. számú melléklet KÖLTSÉGVETÉSI SPECIFIKÁCIÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Prgram A Képzésbe Ágyaztt Fglalkztatás szakmai támgatása c. pályázati felhívásáhz Kódszám: TÁMOP 3.3.6 C-10/01 A prjektek az

Részletesebben

Út a munkához program. Kőnig Éva Hajdúszoboszló 2009. június 9-11.

Út a munkához program. Kőnig Éva Hajdúszoboszló 2009. június 9-11. Út a munkáhz prgram Kőnig Éva Hajdúszbszló 2009. június 9-11. Az átalakítás céljai és alapelvei Célk: a segélyezettek munkaerőpiaci pzíciójának javítása, a segélyezés munka ellen ösztönző hatásának mérséklése,

Részletesebben

Windows7 felhasználóknak

Windows7 felhasználóknak Cím: 1027 Budapest, Csalgány utca 23. Windws7 felhasználóknak Képzési prgram (a) A tanflyam célja (a képzés srán megszerezhető kmpetencia) A képzést kifejezetten kezdő felhasználóknak szánjuk, akik még

Részletesebben

FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS

FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS SZEGEDI MŰSZAKI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT III. számú melléklete FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS 2009 Szegedi Műszaki

Részletesebben

Pénzügyi elszámolás részletes szabályai. Regionális Fejlesztési Operatív Programok keretében. támogatott projektek pénzügyi lebonyolításához

Pénzügyi elszámolás részletes szabályai. Regionális Fejlesztési Operatív Programok keretében. támogatott projektek pénzügyi lebonyolításához Nemzetgazdasági Minisztérium reginális fejlesztési prgramkért felelős helyettes államtitkár Pénzügyi elszámlás részletes szabályai a Reginális Fejlesztési Operatív Prgramk keretében támgattt prjektek pénzügyi

Részletesebben

Kézikönyv. Standard kontírozások

Kézikönyv. Standard kontírozások Kézikönyv Standard kontírozások Tartalomjegyzék 1 ABAS-ERP UTASÍTÁS ÁTTEKINTÉS... 4 2 STANDARD KONTÍROZÁSOK - MEGJELENÍTÉS [8 FIBU SZÁMLAKERET]... 8 2 Magyarázat A Standard kontírozások rekord a számvitelhez

Részletesebben

Pénzügyi elszámolás részletes szabályai. Regionális Fejlesztési Operatív Programok keretében. támogatott projektek pénzügyi lebonyolításához

Pénzügyi elszámolás részletes szabályai. Regionális Fejlesztési Operatív Programok keretében. támogatott projektek pénzügyi lebonyolításához Nemzetgazdasági Minisztérium reginális fejlesztési prgramkért felelős helyettes államtitkár Pénzügyi elszámlás részletes szabályai a Reginális Fejlesztési Operatív Prgramk keretében támgattt prjektek pénzügyi

Részletesebben

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT SOPRON 2016 Hatálys: 2016. 03. 02.-től TARTALOMJEGYZÉK A KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA ÉS HATÁLYA... 3 A KÖZBESZERZÉS TÁRGYA... 3 A KÖZBESZERZÉSI

Részletesebben

10XONE Szoftver és szolgáltatási szerződés Általános Szerződési Feltételek (ÁSzF) 3.3. 10XONE V3.3 SZERZŐDÉS

10XONE Szoftver és szolgáltatási szerződés Általános Szerződési Feltételek (ÁSzF) 3.3. 10XONE V3.3 SZERZŐDÉS 10XONE Sftware and Services Agreement General Terms and Cnditins V3.3 Szftver és Szlgáltatási Szerződés Általáns Szerződési Feltételek V3.3 Jelen Szftver és Szlgáltatási szerződés (tvábbiakban Szerződés

Részletesebben

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014 II. félév 1. feladat (lekötött tartalék meghatározása, osztalékkal kapcsolatos számítások, saját tőke mérlegrészlet

Részletesebben

Comp-Sys Fo ko nyv-sza mla za s Program Felhaszna lo i leı ra s a 2013.01.01.-to l e rve nyes programmo dosı ta sokhoz

Comp-Sys Fo ko nyv-sza mla za s Program Felhaszna lo i leı ra s a 2013.01.01.-to l e rve nyes programmo dosı ta sokhoz Comp-Sys Fo ko nyv-sza mla za s Program Felhaszna lo i leı ra s a 2013.01.01.-to l e rve nyes programmo dosı ta sokhoz Tartalom 1 Pénzforgalmi ÁFA... 2 1.1 Pénzforgalmi ÁFA választásának beállítása...

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében. komplex vállalati technológia fejlesztés kis- és középvállalkozások számára

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében. komplex vállalati technológia fejlesztés kis- és középvállalkozások számára PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Gazdaságfejlesztési Operatív Prgram keretében kmplex vállalati technlógia fejlesztés kis- és középvállalkzásk számára Kódszám: GOP-2007-2.1.1/B Tartalm A. A TÁMOGATÁS CÉLJA, RENDELKEZÉSRE

Részletesebben

ÁLLAMHÁZTARTÁSI SZÁMVITEL A GYAKORLATBAN. I. kötet

ÁLLAMHÁZTARTÁSI SZÁMVITEL A GYAKORLATBAN. I. kötet Lilliné Fecz Ildikó ÁLLAMHÁZTARTÁSI SZÁMVITEL A GYAKORLATBAN I. kötet 2014 Budapest, 2014 Szerző: Lilliné Fecz Ildikó ISBN 978-963-638-465-4 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Felelős

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.11.12. COM(2010) 662 végleges 2010/0325 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA a külső határk átlépésére jgsító és vízummal ellátható úti kmányk listájáról,

Részletesebben

FIRST LINE BI START CSOMAG

FIRST LINE BI START CSOMAG FIRST LINE BI START CSOMAG Termék ismertető Készítette: Fájl név: Verzió: First Line Experts Kft. First_Line_BI_start_csomag_termek_ismerteto v1 1 / 6 1. Dokumentum célja Az Oracle Business Intelligence

Részletesebben

Verzió 1.2 2009.11.27. CompLex Officium Felhasználói kézikönyv

Verzió 1.2 2009.11.27. CompLex Officium Felhasználói kézikönyv Verzió 1.2 2009.11.27. CmpLex Officium Felhasználói kézikönyv CmpLex Officium felhasználói kézikönyv Tartalmjegyzék 1 Bevezetés... 3 1.1 Rendszerkövetelmények... 3 1.2 Fgalmtár... 3 2 Officium lehetőségek...

Részletesebben

Felhasználói kézikönyv Kisbanki NetBOSS - SMS

Felhasználói kézikönyv Kisbanki NetBOSS - SMS Felhasználói kézikönyv Kisbanki NetBOSS - SMS 2004. 10. 07. Váltzás-nyilvántartó lap Kiadásk Srszáma Dátuma Állmány neve Leírása 1.00 2003.11.18. 2.00 2004.02.03. 3.00 2004. 10. 07. tknb_felhkk_s ms.dc

Részletesebben

Kézikönyv. Pénzügyi könyvelés releváns mezők a Standard kontírozásban

Kézikönyv. Pénzügyi könyvelés releváns mezők a Standard kontírozásban Kézikönyv Pénzügyi könyvelés releváns mezők a Standard Tartalomjegyzék 1 ABAS-ERP UTASÍTÁS ÁTTEKINTÉS... 4 2 STANDARD KONTÍROZÁSOK - MEGJELENÍTÉS [8 FIBU SZÁMLAKERET]... 7 3 STANDARD KONTÍROZÁSOK - VÁLTOZTATÁS

Részletesebben

3.1. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 1 humánerıforrás gazdálkodási rendszerének megújítása

3.1. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 1 humánerıforrás gazdálkodási rendszerének megújítása 3.1. Az Állami Fglalkztatási Szlgálat 1 humánerıfrrás gazdálkdási rendszerének megújítása Az alprjekt bemutatása A Nemzeti Fglalkztatási Szlgálat humán erıfrrás gazdálkdási rendszerének megújítása c. alprjekt

Részletesebben