INFOKOMMUNIKÁCIÓS IPARPOLITIKAI AJÁNLÁS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "INFOKOMMUNIKÁCIÓS IPARPOLITIKAI AJÁNLÁS"

Átírás

1 INFOKOMMUNIKÁCIÓS IPARPOLITIKAI AJÁNLÁS Budapest, február 11.

2 Információs és kommunikációs iparpolitikai ajánlások - MUNKAANYAG 1 ÖSSZEFOGLALÓ AZ IPARPOLITIKAI AJÁNLÁS INDOKOLTSÁGA ÉS TARTALMA AZ IPARPOLITIKAI AJÁNLÁS ÚJDONSÁGA ÉS ÉRTÉKE AZ IPARPOLITIKAI AJÁNLÁS IDŐTÁVJA, SZERKEZETE AZ IPARPOLITIKAI AJÁNLÁS LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSAI A CÉLOK, ESZKÖZÖK ÉS SIKERKRITÉRIUMOK TEKINTETÉBEN AZ IPARPOLITIKA KÖRNYEZETE, HELYZETE ÉS SAJÁTOSSÁGAI A JELENLEG MEGHATÁROZÓ IKT IPARPOLITIKAI KEZDEMÉNYEZÉSEK ÉS DOKUMENTUMOK Magyar Informatikai Charta Magyar Információs Társadalom Stratégia Nemzeti Szélessávú Stratégia Nemzeti Információs Társadalom Stratégia TECHNOLÓGIAI ÉS SZEKTORIÁLIS (BELSŐ) ADOTTSÁGOK Infrastruktúra Szoftverkultúra Szolgáltatók, piaci szereplők GAZDASÁGI, TÁRSADALMI (KÜLSŐ) MEGHATÁROZOTTSÁGOK Az IKT szektor szerepe a társadalmi haladásban Az IKT szektor képviselete a közigazgatásban Az IKT szektor hasznosulása társadalmi szinten Az informatikai oktatás és képzés helyzete, adottságok NEMZETKÖZI KITEKINTÉS Észtország Csehország Írország AZ IKT SZEKTOR JÖVŐKÉPE: KITÖRÉSI IRÁNYOK ÉS PRIORITÁSOK AZ IKT SZEKTOR A TÁRSADALOM VERSENYKÉPESSÉGÉÉRT A nem termelő ágazatok informatizálása A szolgáltató közigazgatás létrejöttének IKT támogatása A gazdaság versenyképességének fokozása A tudásalapú iparágak fejlesztésének informatikai megalapozása Infrastrukturális feltételek VERSENYKÉPES MAGYAR IKT MAGYARORSZÁGON, AZ EU-BAN ÉS A VILÁGON Innováció és inkubáció a kezdetek Stabilizálás középvállalatként érettség Kilépés a nemzetközi piacra terjeszkedés

3 Információs és kommunikációs iparpolitikai ajánlások MUNKAANYAG 3.3 AZ IKT KAPCSOLÓDÁSA AZ ÁTFOGÓ TÁRSADALMI CÉLOKHOZ Esélyegyenlőség, felzárkózás Élhető környezet Nemzeti, kisebbségi identitás Demokrácia Foglalkoztatás AZ IPARPOLITIKA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA AZ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS MÉRTÉKE ÉS TERÜLETEI ÉS AZ IKT SZEKTOR SAJÁT FELADATAI A FEJLŐDÉS ELŐSEGÍTÉSÉRE Állami szerepvállalás a magyar IKT szektor fejlesztésében Tennivalók az informatikai oktatás fejlesztése érdekében Az IKT szektor tennivalói a fejlődés elősegítése érdekében A CÉLOK ELÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK Központi koordinálású fejlesztések, projektek Támogatás Általános szabályozás Intézményrendszer FORRÁSIGÉNY AZ EREDMÉNYEK MONITORINGJA ÉS ÉRTÉKELÉSE A TÁRSADALOM FEJLETTSÉGÉNEK MÉRÉSE AZ IKT SZEKTOR FEJLETTSÉGÉNEK MÉRÉSE MELLÉKLETEK LEGJOBB GYAKORLATOK EURÓPÁBAN PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK A DOKUMENTUM ÖSSZEÁLLÍTÁSÁBAN KÖZREMŰKÖDŐK

4 Információs és kommunikációs iparpolitikai ajánlások - MUNKAANYAG 1 Összefoglaló Stratégiai gondolatokra alkalmas az idő 1.1 Az Iparpolitikai Ajánlás indokoltsága és tartalma A XXI. század kihívásaira Magyarország az EU-csatlakozás óta megváltozott feltételek által bátrabban válaszolhat. Az európai országok nagy családjában immáron közvetlenül hasznosíthatja az előrébb tartó országok tapasztalatait, és részesülhet az EU támogatási politikájának erőforrásaiból. Ez a megváltozott helyzet és a II. Nemzeti Fejlesztési Terv előkészítő munkálatainak megkezdése természetesen kínálja azt a lehetőséget, hogy Magyarország átgondolja közép- és hosszú távú fejlesztési céljait, és ezek megvalósítására új stratégiát alkosson. A stratégiaalkotást kívülről erősen támogatja a lisszaboni kezdeményezés felülvizsgálatának eredménye, amely megerősítette az EU azon szándékát, hogy a világ legversenyképesebb övezetévé legyen, és ehhez a tagországok nagyobb erőfeszítését kérte. A dokumentum célja, hogy ehhez a fejlesztési, stratégiaalkotási folyamathoz az Információs és Kommunikációs Technológiai (továbbiakban: IKT) szektor oldaláról, a piaci szereplők (vállalkozások és felhasználók) szakmai szervezetei és a közigazgatás együttműködésének keretében, hozzájáruljon azon ajánlásokkal, amelyek a kidolgozók véleménye szerint legjobban segítik az információs társadalom kiépítését, ezen keresztül pedig a versenyképes Magyarország megteremtését. A megfogalmazott ajánlások sok esetben nem forradalmian új gondolatokat tartalmaznak, inkább a szakma összesített véleménye alapján az elkövetkező időszakban megvalósításra váró legfontosabb fejlesztési irányokat, konkrét programjavaslatokat tartalmazzák. Az IKT szektor és a közigazgatás együtt a versenyképes Magyarországért Az Infokommunikációs iparpolitikai ajánlás nem kormányzati dokumentum; kifejezetten azzal a szándékkal született, hogy a publicprivate-partnership (PPP) keretében, kormányzati ciklusoktól függetlenül és azokon átívelően segítse a közigazgatást a megfelelő döntések meghozatalában. Az elmúlt pár év nemzetközi téren elszenvedett informatikai lemaradásán okulva biztosak vagyunk abban, hogy egy ilyen együttgondolkodás eredményeként létrejövő anyag hatékonyabban segíti a közigazgatás IKT szektorral kapcsolatos fejlesztési elképzeléseinek megvalósítását, mint a közigazgatás és a piaci résztvevők különvezető útkeresése. Az ajánlások elsősorban az igények, és az IKT szektor belső lehetőségeinek, adottságainak figyelembevételével készültek. A II. Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozásakor a konkrét külső lehetőségekhez (elsősorban anyagi és emberi erőforrásokhoz) kell igazítani a megvalósítási léptéket. 1.2 Az Iparpolitikai Ajánlás újdonsága és értéke A magyar közigazgatásban az elmúlt immár több mint egy évtized során az informatika és az információs társadalom kérdése nehezen találta meg a fontosságához illő helyet. A szervezeti keretek folyamatosan tágultak a kezdeti Informatikai Tárcaközi Bizottságtól (ITB) az Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Helyettes Államtitkárságán és az Informatikai Kormánybiztosságon (IKB) keresztül az önálló Informatikai 4

5 Információs és kommunikációs iparpolitikai ajánlások MUNKAANYAG Hangsúly a felhasználáson és Hírközlési Minisztérium (IHM) létrejöttéig. Az egyes szervezetek nagy lendülettel és energiával építették / építik az információs társadalmat, de munkájuk eredményességét a nemzetközi összehasonlító mutatók nem igazolják vissza (lásd részletesen a következő fejezetben). Ennek oka két tényezőben azonosítható: Az informatika nem önmagáért létező iparág, hozzáadott értékét mindig más iparágak, társadalmi tevékenységek kontextusában, mobilitásában fejti ki. A közigazgatás szigorú ágazati besorolása nem kedvezett az informatikai szervezetek azon törekvéseinek, hogy a teljes társadalomra vonatkozó informatikai elképzeléseiket érdemben valósíthassák meg. Az információs társadalom kiépítésére tett lényegében mindegyik kezdeményezés az infrastruktúra kiépítésére, a hozzáférés biztosítására, az elérés költségeinek csökkentésére, azaz a feltételek biztosítására helyezte a hangsúlyt, ám nem gondoskodott arról, hogy a hálózaton megjelenő szolgáltatások, tartalmak és a demokratikus elvek, elvárások hasonló mértékű támogatásban részesüljenek. Az első ok kezelése kívül esik a jelenlegi ajánlások hatókörén, az Iparpolitikai Ajánlás azonban hangsúlyosan foglalkozik a második kérdéskörrel, azzal, hogy az elkövetkező években a magyar információs és távközlési iparpolitika hogyan érheti el, hogy az elmúlt időszak infrastrukturális beruházásai után áttérjünk az informatikai felhasználás kiszélesítésére, vagyis azzal a kérdéssel, hogyan teremthet az informatika felmutatható gazdasági és társadalmi hatást, változást, értéket. Úgy gondoljuk, hogy ez a hangsúlyváltás aktuális és előremutató egyben, és ezzel az Iparpolitikai Ajánlás értékes segítséget ad az információs társadalom további kiépítésének kormányzati teendőihez, kiemelve a II. Európa Tervhez történő hozzájárulást. 1.3 Az Iparpolitikai Ajánlás időtávja, szerkezete Időtáv: 8-10 év Az ajánlások időtávjának meghatározásakor három szempontot tartottunk szem előtt: A most kibontakozó tervezési elképzelések évre vonatkoznak. Az IKT szektor szolgáltatói oldalról belátható időtávja tipikusan 3 5 év, a technológiai fejlődés ennyi idő alatt minőségi változásokat okoz (10 éve indult az Internet, 5 éve volt a.com-láz, ma a drótnélküli hálózatok terjednek). Érdemi társadalmi változások minimálisan 10 év alatt következnek be, de inkább egy generáció a hatóidejük. A három időtáv metszeteként olyan Iparpolitikai Ajánlás elkészítése indokolt, amely a társadalmi változások irányából, 8-10 évre előre tekintve keresi az IKT szektor technológia-független hozzájárulási lehetőségét a fejlesztésekhez, az információs társadalom kiépítéséhez. Az ajánlások megalapozásához a következő módszerek szerint végeztük munkánkat: Megvizsgáltuk a jelenlegi iparpolitikai helyzetet (hazai és nemzetközi összehasonlításban), interjúkat folytattunk és workshopok-at tartottunk az IKT szektor szolgáltatói és felhasználói oldalának reprezentáns képviselőivel; ezekből a vizsgálatokból 5

6 Információs és kommunikációs iparpolitikai ajánlások - MUNKAANYAG Módszer: Az IKT szektor szolgáltatói és felhasználói oldalának bevonása: - helyzetértékelés - stratégiai prioritások - megoldási módok feltártuk az IKT szektor lehetőségeit, és a vele szemben megfogalmazódó legfontosabb igényeket. (2. fejezet) Az igényekre és lehetőségekre alapozottan, az interjúk és workshopok eredményeit felhasználva, valamint az ismert társadalmi fejlesztési prioritásokat is figyelembe véve, stratégiai irányokat és prioritásokat (azaz ajánlásokat) fogalmaztunk meg. Hangsúlyozzuk, hogy célunk nem átfogó, minden területre kiterjedő számbavétel, hanem kitörési, fejlesztési pontokat rögzítő stratégiai ajánlás kidolgozása volt. (3. fejezet) A stratégiai célok eléréséhez meghatároztuk az eszközrendszert is. Külön kiemeljük, hogy az eszközök megállapítását komplex nézőpontból végeztük, azaz egyidejűleg vizsgáltuk az infrastruktúra, szabályozás, forrás, szervezet, képzés, illetve a technikai támogatás területén egy adott cél eléréséhez szükséges tennivalókat. Az eszközök használatával elérhető IKT és társadalmi hatásokat is rögzítettük. (4. fejezet) Az Iparpolitikai Ajánlás végrehajtása véleményünk szerint érdemi és más módon nem helyettesíthető előrelépést jelent az információs, tudásalapú társadalom kiépítéséhez. A végrehajtás monitoringja (az előrehaladás nyomon követése, az esetleges korrekciók időben történő megtétele) ezért szintén fontos része a dokumentumnak. A javasolt monitoringrendszer illeszkedik az EU hasonló rendszeréhez, és a magyarországi viszonyok vizsgálatában is releváns. (5. fejezet). A mellékletek között legjobb gyakorlatok és konkrét projekt javaslatok is találhatók. (6. fejezet) A dokumentum nem egy részletes, operatív szinten kibontott cselekvési terv, sokkal inkább programhirdetés, amelyet további, a II. Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozásához kapcsolódó, operatív dokumentumoknak kell követniük. Ennek megfelelően az elemző, érvelő részek kisebb arányt képviselnek az anyagban, a korábban született, könyvtárnyi elemzésből bárki teljes körűen tájékozódhat. 1.4 Az Iparpolitikai Ajánlás legfontosabb megállapításai a célok, eszközök és sikerkritériumok tekintetében Az elmúlt években az Európai Unió és benne új tagként Magyarország jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy gazdasági és társadalmi életében széles körben elterjedjenek a modern infokommunikációs technológia vívmányai. Mégis, az adatok és felmérések tanúsága szerint e téren a térség lemaradása nem csökkent, hazánk pedig még európai összehasonlításban is a sor végén áll. Az Európai Unió belső igényévé lett az infokommunikációs stratégiájának újra gondolása (az ilyen célú programok már megindultak), és irányváltásra van szükség a hazai politikában is. Hangsúly a felhasználáson Az infrastruktúra semmit nem ér tartalom nélkül, de infrastruktúra nélkül sincs tartalom Az irányváltás lényege: a II. Nemzeti Fejlesztési Terv által lefedett periódusban az infokommunikációs infrastruktúra építése mellett egyre határozottabban annak használatára kell helyezni a hangsúlyt, az infrastruktúra építésnek együtt kell járnia a tartalommal. Az elkövetkező időszak döntő kérdése az, hogy az informatikai eszközökkel és kapcsolattal rendelkezők mire használják ezeket az eszközöket és kapcsolatokat, az infokommunikációs technológiai befektetések hogyan hasznosulnak, mikor és milyen mértékben térülnek meg erősödő 6

7 Információs és kommunikációs iparpolitikai ajánlások MUNKAANYAG versenyképesség, javuló életminőség, hatékonyabb közigazgatás és közszolgáltatás formájában. Mindeközben természetesen az infrastruktúra fejlesztésére, korszerűsítésére is szükség van, különös tekintettel a meglévő fehér foltok felszámolására. Az infrastruktúra semmit nem ér tartalom nélkül, de infrastruktúra nélkül sincs tartalom. A II. Nemzeti Fejlesztési Terv időszakában az IKT szektor a következő, általa érdemben támogatható és a döntéshozók számára is támogatandónak javasolt kitörési irányokat határozza meg az ország versenyképességének és a társadalom életminőségének javítása érdekében: Nem termelő ágazatok informatizálása: Kiemelt szerepben az o egészségügy, amelynek informatizálása jelentős költségcsökkentést eredményez, s így megtérülő befektetésként értelmezhető, amely közvetlenül pótlólagos forrásokat eredményez más fejlesztések számára; o oktatás, amelyben az IKT eszközök alkalmazása a társadalom számára szükséges minőségi előrelépést biztosítja. Arra összpontosítunk, hogy az informatika szerves része legyen mindenfajta oktatási programnak, és így az informatikai írástudás széles körben elterjedjen; o környezetvédelem, amelyben az IKT megoldások alkalmazása jelentős életminőségjavulást eredményezhet a társadalom széles rétegei számára; o kultúra és nemzeti örökség, amelyben az IKT a nemzeti cél (a digitalizálás, megőrzés, hozzáférés biztosítása és terjesztés) legeredményesebb megvalósítójaként lép fel. Az olcsó, szolgáltató állam fejlesztése: Az IKT szektor meglátása szerint a modern, versenyképes gazdaság csak olyan, technikailag nem leszakadó, modern közigazgatás mellett fejlődhet, amely a mainál jóval gyorsabban dönt és adminisztrál, és jogszabályait is időben igazítja a kor követelményeihez. Az IKT megoldások széles körű elterjedése itt is költségcsökkentést eredményez, amely az egészségügyhöz hasonlóan befektetésként értelmezhető. A gazdaság versenyképességének közvetlen fokozása: A versenyképes Magyarország egyik alappillérének kiépüléséhez az IKT szektor a II. NFT keretében elsősorban a KKV szektor informatizálása (eszközök, alkalmazások, piaci kommunikációs csatornák biztosítása, alkalmazási módok, legjobb gyakorlatok meghonosítása) útján tud és szeretne érdemben hozzájárulni. Az IKT szektor versenyképességének fokozását a vállalkozásokra szabott életútmodell szerint javasoljuk megvalósítani a kezdeti lépések, a professzionális középvállalattá válás, és a nemzetközi piacra történő kilépés támogatásával. Hasonló módon támogatni javasoljuk a térség kis- és középvállalatainak körében a nemzetközi vállalati együttműködési programokat, szövetségi rendszerek, hálózatok, egyesülések létrehozását. A jövő iparágai fejlődésének informatikai katalizálása: Magyarország versenyképességének legfontosabb záloga a jövő tudásalapú társadalmára, ezen belül a jövő tudásalapú iparágaira (pl. biotechnológia, nanotechnológia) és az ezeket kiszolgáló információs- és dokumentum-feldolgozó rendszereinek magas szintű használatára és fejlesztésére való felkészülés. Meggyőződésünk, hogy ez csak fejlett IKT infrastruktúrával, az IKT eszközeinek aktív használatával, infokommunikációs szereplőket is magukba foglaló kutató-fejlesztőkivitelező hálózatok létrehozásával lehetséges. Az informatikai infrastruktúra továbbfejlesztése: Meglátásunk szerint a folyamatos technológiai fejlődés, a magyar piac mérete és infrastrukturális fejletlensége, a máig meglévő fehér foltok miatt az állam nem bízhatja teljes mértékben a piacra az infokommunikációs infrastruktúra bővítését és fejlesztését, azaz a stratégiai időszak alatt még érdemi fejlesztéseket kell végrehajtania ezen a területen is. 7

8 Információs és kommunikációs iparpolitikai ajánlások - MUNKAANYAG Ezekben a kitörési irányokban az alábbi eszközök együttes alkalmazásával javaslunk lépéseket tenni: Az állam által szervezett központi programok, programonként jellemzően több milliárd forintos nagyságrendben. Ezek a programok jelenthetik a stratégia megvalósításának gerincét. A társadalom szereplőinek közvetlen támogatása a helyi, regionális célok megvalósításában. Egy-egy támogatott projekt esetében néhány tízmillió forintos, összességében szintén tízmilliárdos értékben. Jogszabályi környezet- és intézményfejlesztés. Ezek az eszközök közvetett módon segítik a fejlesztést, de nélkülözhetetlenek a célok eredményes eléréséhez, ezért külön figyelmet szentelünk nekik. A megvalósítás sikerének szempontjából rendkívül jelentősnek tartjuk annak a fejlesztési szemléletnek az elterjesztését, amelyet a következő elemekkel írhatunk le: Intézményi, szervezeti reformprogramok. A technikai fejlesztési programokat intézményi reformprogramokba kell ágyazni, mivel csak így fejtik ki teljes mértékben hatásukat. Az állam példamutató szerepben. Az államnak a saját példájával kell bizonyítania, hogy a technika működik, hasznos, megbízható, segítségével jobbá, hatékonyabbá tehető az ügyintézés, megreformálhatók az intézmények, ésszerűsíthető a működés, csökkenthetők a költségek. Versenyképes európai és hazai infokommunikációs ipar. Az Európai Uniónak és benne Magyarországnak versenyképes infokommunikációs vállalati szektorra van szüksége, a nagy multinacionális (főleg amerikai) cégek mellett erős, helyi szereplőkkel. Életciklust végigkövető projektvezetési módszertan. Olyan projektvezetési módszertanokat javasolunk kidolgozni és megkövetelni, amelyek lefedik a hasznosítás teljes életciklusát, az igények felmérésétől kezdve az eredmények értékeléséig, visszacsatolásokig és az utógondozásig. Az innovációk gyors elfogadása. Az Európai Unión belül Magyarországnak élen kell járnia a szakadásos (angolul: disruptive) technikai innovációk elfogadásában, terjesztésben és hasznosításában (pl. rádiófrekvenciás azonosítás, internetes telefon). Nyertesként kijönni az offshore, onshore és nearshore kiszervezési hullámból. Az Európai Unió egészéhez hasonlóan Magyarországnak is választ kell adnia az offshore kiszervezési hullámra, a tudásigényes munkahelyek alacsony költségszintű országokba (pl. India, Kína) való kivándorlásának problémájára. Kiemelt állalmi szerepvállalással ki kell használni az onshore és a nearshore tevékenységekben rejlő lehetőségeket a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében. 8

9 Információs és kommunikációs iparpolitikai ajánlások MUNKAANYAG 2 Az iparpolitika környezete, helyzete és sajátosságai 2.1 A jelenleg meghatározó IKT iparpolitikai kezdeményezések és dokumentumok Az iparpolitikai ajánlás kidolgozásakor figyelembe vettük a hazai IKT ipart meghatározó korábbi, politikai szintű dokumentumokat. Az anyag, terjedelmi okokból, nem térhet ki részletesen minden ilyen anyag ismertetésére és elemzésére, csak a jelenleg is érvényes legmagasabb szintű dokumentumok értékelésével foglalkozik Magyar Informatikai Charta A dokumentumot 2000-ben az Informatikai Érdekegyeztető Fórum abból a célból fogalmazta meg, hogy összefoglalva a magyar informatikai szakma szempontjait felhívja a figyelmet arra, hogy a milyen elsődleges kormányzati, jogalkotói és társadalmi lépések szükségesek ahhoz, hogy Magyarország modernizációja felgyorsuljon, és megvalósulhasson az információs társadalom. A dokumentum a kormányzatnak és a társadalomnak címzett összefoglaló javaslatok gyűjteménye, amely a magyar gazdaság és társadalom minden részét érintő, sürgető feladatokra hívja fel a figyelmet. A megfogalmazott célok: az informatika kormányzati prioritása; szolgáltató közigazgatás; versenyképes és modernizált gazdaság; az információs társadalomra felkészítő oktatás és továbbképzés; széles információs kultúra; az információk online hozzáférésének biztosítása; a hátrányos helyzetűek társadalmi integrációjának informatikai elősegítése Magyar Információs Társadalom Stratégia A Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS 2003), stratégia a gazdaság és a társadalom európai fejlődéséhez történő felzárkózásához, amelyet az IKT alkalmazások kiterjesztésével lehet megvalósítani. A MITS modellje a korszerűsítés két alapvető pillérét a folyamatok korszerűsítésében és a szolgáltatások modernizálásában jelöli meg. A folyamatok javításához szükséges beavatkozásokat: Tartalom és szolgáltatások, Infrastruktúra, Tudás és ismeret, Jogi és társadalmi környezet, valamint horizontálisan a Kutatás-fejlesztés és Esélyegyenlőség területén kell elvégezni. A MITS egyes programjait az első NFT operatív programjaiba illeszkedően (pl. GVOP) alakították ki Nemzeti Szélessávú Stratégia A Nemzeti Szélessávú Stratégia (NSzS) a év folyamán készült el, és szoros kapcsolatban áll a Magyar Információs Társadalom Stratégiával. Az NSzS fő célváltozója a lakosság és a vállalatok esetében az országos szélessávú lefedettség bővülése, a közszférában pedig a szélessávú kapcsolatok teljes körű biztosítása. Az NSzS célja, hogy a szélessávú szolgáltatások hozzáférhetősége a lakosság, a vállalatok, a közintézmények esetében lehetővé tegye a hálózati kommunikáció terjedését, a tartalomkínálat bővülését, az ország versenyképességének növelését. A stratégia célkitűzésének megvalósítása a lakosság és a 9

10 Információs és kommunikációs iparpolitikai ajánlások - MUNKAANYAG vállalatok esetében a mindenki számára elérhető, megfizethető árú szélessávú szolgáltatás-kínálat biztosítását is jelenti Nemzeti Információs Társadalom Stratégia 1.0 Az Informatikai Kormánybiztosság (IKB) által 2000-ben készített Nemzeti Információs Stratégia 1.0 (NITS) az új, magasabb szintű kormányzati szervezet stratégiai javaslata a magyar információs társadalom kiépítésére. A NITS jövőképe szerint Magyarország élenjáró lesz a közép-kelet-európai régióban az információs társadalom kiépítése terén; ez a jövőkép ma is aktuális. A NITS a jövőképet 7 fő célkitűzésre (infrastruktúra, gazdaságpolitika, kultúra, oktatás, társadalompolitika, elektronikus kormányzat, regionális/önkormányzat) bontotta le, erre 7 cselekvési programot készített. A cselekvési programok középpontjában minden további program előfeltétele, a törvényi és jogi szabályozási környezet, az anyagi-technikai infrastruktúra fejlesztése állt. A NITS 2002-ig határozta meg az ország infokommunikációs fejlődését, a továbbiakban a Magyar Információs Társadalom Stratégia vált a fő stratégiai dokumentummá. 2.2 Technológiai és szektoriális (belső) adottságok Nem az infrastruktúra a legfőbb akadály A szoftverhelyzet csak a nagyvállalatoknál elfogadható A hiányosságok rontják a versenyképességet Infrastruktúra Magyarország infrastrukturális ellátottsága számos tényező tekintetében elmarad az EU átlagától, ez az elmaradás azonban tényleges akadályt a fejlesztések irányában már nem jelent, mivel a megoldások további elemeinél (alkalmazások, felhasználói kultúra, szabályozás) a lemaradások jóval nagyobbak, s így a jelenlegi infrastruktúra is részben üresben jár (pl. Internet-használati szokások). Az infrastrukturális fejlesztések az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és a Nemzeti Hírközlési Hatóság felügyelete mellett, az EU versenyszabályozási elveinek követésével, megfelelő mértékben folynak Szoftverkultúra A nagyvállalati szektorban jellemező a modern architektúrájú rendszerek kiépítése és alkalmazása. Jellemzően már befejeződött az ERP rendszerek időszaka, most már a felépítmény jellegű rendszerek alkalmazásának bevezetése (pl. CRM), adattárházak kiépítése folyik, s megjelentek a Business Intelligence és szakértői rendszerek. Középvállalati szinten nagy a lemaradás. A középvállalatoknál már szinte mindenütt vannak elektronikus rendszerek, de sok esetben ezek még szigetszerű megoldások, s elsősorban az alapnyilvántartásokra összpontosítanak. Kisvállalati szinten a legtöbb esetben hiányos az informatikai alapinfrastruktúra (file-, web-, mailszerver, s az alapfokú biztonság), valamint a szükséges informatikai tudás, és csak nagyon kevés ERP megoldás valósult meg a szervezetek számához mérten. Itt is elsősorban a könyvelési folyamatok IT-támogatása valósul meg. A hiányosságok rontják a kisvállalatok versenyképességét. A közigazgatásban található alkalmazások leginkább a középvállalatokkal hasonlíthatók össze. Itt is szigetszerű megoldások működnek, s nem kerültek kiépítésre még az e-kormányzati és az e-önkormányzati szolgáltatás elemei. Különösen nagy probléma az e-kormányzati 10

11 Információs és kommunikációs iparpolitikai ajánlások MUNKAANYAG Versenyképes IKT szektorra lehet alapozni megoldásokban való előrelépés hiánya. A kis önkormányzatoknál hiányzik a megfelelő infrastruktúra és az informatikai írás- és szaktudás éppúgy, mint a kisvállalkozások körében. A felsorolt hiányosságok rontják a szolgáltatás minőségét, drágábbá teszik a működést. A nagy közüzemi szolgáltatóknál korszerű ERP és contact center rendszereket alakítottak ki (ezekben általában jelentős, illetve többségi külföldi tulajdon van), míg a kisebb önkormányzati szolgáltatók hasonló fejlettségi szinten vannak, mint a középvállalatok. Az illegálisszoftver-használat terén folyamatosan javuló tendenciák érvényesülnek: Magyarországon az illegális szoftverek aránya (42%) már csak kismértékben haladja meg az EU-átlagot (36%) Szolgáltatók, piaci szereplők A magyar IKT szolgáltatói szektor fejlettsége megfelelő. Mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben: bármely szolgáltatás esetében megfelelő számú, a hazai piacon versenyképes céget találunk. Ezek a cégek naprakészen követik a legmodernebb technológiákat az eszközök és az alkalmazások tekintetében. A magyar piac mérete és a felhasználói kultúra azonban akadályozza a legmodernebb IKT szolgáltatások gyors elterjedését. Ugyanezen okok miatt a piac fejlődése minden vállalatméret esetében bizonytalan: a multinacionális cégek korlátlan tőkeháttere ellenében a magyar vállalkozások állami segítség nélkül, pusztán az IKT fogyasztásra alapozva hosszú távon keveset tehetnek. Külön is kiemeljük a magyar szoftverfejlesztés tőkehiányát, amelyet a bankok hitelpolitikája (a szoftvert nem fogadják el biztosítékként) is erősít. Mindezek fényében és más ágazatokkal összevetve is a magyar IKT szektor az egyik legerősebb, legversenyképesebb ágazat, amely aktívan kíván és képes bekapcsolódni az ország versenyképességét javító fejlesztésekbe. 2.3 Gazdasági, társadalmi (külső) meghatározottságok Az igazi társadalmi versenyelőny: a több tudás, aminek megszerzését az IKT teszi lehetővé Az IKT szektor szerepe a társadalmi haladásban A XXI. század elejének társadalmi fejlődését az információ és tudás szavak köré építjük. Az a társadalom jut történelmi versenyelőnyhöz, melynek tagjai többet tudnak, több információ befogadását és értékteremtő beépítését tudják elvégezni adott idő alatt. Az innováció, a hatékony kommunikáció, a hálózatok terjedése, a tudásalapú gazdaság mind-mind erre az alapgondolatra épülnek. Az információ és a tudás kezelésének eszközrendszerét az IKT szektor adja, tehát az IKT szektor hozzájárulása az információs társadalom kiépítéséhez alapvető fontosságú. Ebből fakadóan az elkövetkező időszakban az IKT szektor helyzetbe hozása a társadalom egyik legjobban megtérülő, ezért legfontosabb teendője lesz Az IKT szektor képviselete a közigazgatásban Az IKT szektor közigazgatási képviselete minisztériumi szinten pro forma megfelelő, valójában azonban mégsem kellően eredményes. Az ellentmondás alapja, hogy a közigazgatás szereplői között nincsenek tisztázva a feladat- és munkamegosztás szabályai, több minisztérium és főhatóság illetékességébe tartoznak az IKT szektorral kapcsolatos feladatok. A több helyen történő, széttagolt és egymásra nem építő döntések nem állnak össze egységes célrendszerré, átlátható és megvalósítható stratégiává. A jelenlegi helyzet megváltoztatásához 11

12 Információs és kommunikációs iparpolitikai ajánlások - MUNKAANYAG Nagy, kiaknázatlan IKT lehetőségek az olcsó, szolgáltató állam megteremtésében szükséges az ágazatok (minisztériumok és főhatóságok) közötti hatékony együttműködés, az elavult ágazati funkcionális szemlélet meghaladása, s egy modernebb, IKT alapú, horizontális közigazgatási szemlélet adaptálása. meghatározandó, hogy milyen központi és milyen helyi (intézményi illetve regionális szintű) képviselet szükséges, melyek a különböző szinten megoldandó feladatok. A fejlesztéseket, ahol csak lehet központilag kell definiálni és megvalósítani, a helyi projektek ezek eredményeit használják, ezekre épülhetnek. az elektronikus dokumentumokkal kapcsolatos szabályozási kereteket (elektronikus aláírás és adatvédelmi törvény), amelyek az informatikai fejlesztéseket jelenleg komolyan hátráltatják, át kell alakítani az IKT szempontjainak figyelembevételével. Az IHM feladatkörének, koordinatív szerepének újragondolása mindenképp szükséges a következő időszakban, ugyanis csak akkor lehet hatékony IKT politikát folytatni, ha a meglevő erőforrások hatékony elosztása és felhasználása biztosítható. A tudásalapú társadalom kialakulása érdekében a kormányzati programok tervezése során tudatosan és tételesen vizsgálandó az IKT szükséglet és feltételrendszer megléte, valamint kiemelt feladat ennek biztosítása. A központi programok hatékonyságát exponenciálisan növeli a támogató IKT rendszerek és megoldások megléte Az IKT szektor hasznosulása társadalmi szinten Az IKT szektor eredményei folyamatosan beépülnek a társadalom és a gazdaság valamennyi területének működésébe, amit az alábbi példákkal illusztrálunk: Az elektronikus, integrált, valós idejű és kiterjesztett vállalat modelljének terjedése. A modell az infokommunikációs alkalmazások és rendszerek használatával a piac kiterjesztésére, a ciklusidők rövidítésére, a vállalati tudás megosztására, a költségek csökkentésére, az irodai munkák automatizálására, az ellátási láncok szervezésére és irányítására vonatkozik. E modell teremti meg az összekötő láncszemet az infokommunikációs technológia és a termelékenység között. Kiszervezés, hálózatok, virtuális vállalatok. Az infokommunikációs technológia lehetővé teszi, hogy a vállalatok a világ bármely más pontján elhelyezkedő céggel kooperáljanak, költségeiket kiszervezési programokkal csökkentsék, globális szolgáltató központokat hozzanak létre, illetve azok szolgáltatásait igénybe vegyék. Elektronikus kormányzás. Az elektronikus kormányzás (összekapcsolva a megfelelő intézményi reformokkal) olcsóbb, Az IKT az egész társadalomban képes értéket teremteni és hatékonyabb államot, kisebb lakossági és vállalati terheket, gyorsabb, minőségi változásokat előidézni kényelmesebb, eredményesebb ügyintézést jelent, ami közvetlenül visszahat az ország versenyképességére. Elektronizált egészségügy. Az egészségügyi rendszer működtetése és finanszírozása a legfejlettebb országokban is súlyos problémát és nagy anyagi terhet jelent. A szektor általános reformjával összekapcsolt elektronizálási programoktól jó eredmények várhatók mind az orvosszakmai, mind az adminisztrációs és menedzselési feladatok területén. 12

13 Információs és kommunikációs iparpolitikai ajánlások MUNKAANYAG A legjobb IKT befektetés: az informatikai oktatás, szakképzési és felhasználói oldalon egyaránt Korszerű informatikai képzés és elektronikus oktatás. Az egész oktatási rendszerre kidolgozott és bevezetett, a teljes periódust átfogó (az óvodától az egyetemig, illetve az iskolarendszeren kívüli és a felnőttképzésben) informatikai képzési koncepció alapján megvalósított korszerű oktatási rendszer biztosítja a magas szintű informatikai írástudást és az informatika hatékony alkalmazását az élet valamennyi területén. Az elektronikus oktatás bár nem helyettesítheti a hagyományos, személyes kapcsolatra épülő oktatási formát, az elektronikus oktatási programok és az azokat használó iskolák megtalálják a helyüket az oktatási rendszer különböző szintjein és területein. Elektronikus rendszerekkel ki lehet szélesíteni az oktatásban részt vevők körét (pl. hátrányos helyzetű emberek, régiók), költségeket lehet megtakarítani, az arra alkalmas egyetemek messze kisugárzó, valódi tudásközpontokká válhatnak. Intelligens közlekedési rendszerek. A mobil infokommunikációs technológiák egészen új távlatokat nyitottak meg a közlekedés szervezése, a logisztikai rendszerek fejlesztése előtt. Intelligens környezetvédelem. Az ökoszisztémák IKT eszközökkel történő megfigyelése, elemzése, összehasonlítása az eddigi passzív, követő helyett aktív, megelőző jellegű beavatkozásokat tesz lehetővé Az informatikai oktatás és képzés helyzete, adottságok Az informatika oktatásával kapcsolatban két nagy célközönségről kell beszélnünk: az egyik a szakma művelőit (programozókat, rendszerszervezőket, rendszerintegrátorokat, hardveres szakembereket stb.) foglalja magába, a másik pedig a felhasználókat. Az utóbbi kör rendkívül széles: ide sorolhatók az otthoni magánfelhasználók, a vállalati (nem informatikai) szakemberek, a közigazgatási szervezetek munkatársai, orvosok, tanárok és így tovább. Azok az informatikai projektek, amelyek nem találkoznak igényes és kellő szinten képzett felhasználói körrel, eleve halálra vannak ítélve, a rájuk fordított támogatás ablakon kidobott pénz. A kínálati oldal, a technika fejlődése különösen az érettebb iparágakban általában törvényszerűen meghaladja a keresleti oldalét, a felhasználókét. A szakadék azonban nem lehet akármekkora: a felhasználóknak fejlődniük kell, miközben a technikai oldalnak is tennie kell azért, hogy a termékei minél hasznosabbak, minél könnyebben megérthetők, használhatók, kezelhetők legyenek. Az IKT szektor multiplikátor hatású Az informatikai termékek egyre olcsóbbak lesznek, a beszerzésük egyre kevésbé jelent gondot. Ugyanakkor érezhető, hogy a mai Magyarország informatikai téren beleütközött a felhasználási plafonba : a továbblépési lehetőségek használati oldalon korlátozottak. Ennek több oka van: a hasznos tartalom hiánya, az elektronikus kormányzási programok lassúsága, a technikától való idegenkedés, az internettel szembeni bizalmatlanság, valamint a felhasználók hiányos, esetenként teljesen hiányzó felkészültsége. Magyarországon az elmúlt években jelentős mértékben fejlődött az informatika oktatása mindkét említett célcsoportban. Ennek egyik fontos lépése volt az önálló informatikai karok megalakulása az ország több egyetemén (pl. ELTE, Debreceni Egyetem). Az informatikusok képzésének több felsőoktatási intézményben (az említettek mellett, pl. BMGE, Szegedi Egyetem) kiváló 13

14 Információs és kommunikációs iparpolitikai ajánlások - MUNKAANYAG hagyományai vannak. Az informatika önálló tantárgyként vagy egyes tantárgyak részeként jelent meg az általános és középiskolákban is. Halad a Sulinet program. Az állami oktatás mellett a legkülönbözőbb módokon és formában megjelentek az informatikai képzéssel (is) foglalkozó, többféle felhasználói kört megcélzó magániskolák. Bár a számítógépekkel való ellátottság és a szélessávú kapcsolatok kiterjedtsége tekintetében az intézmények között még jelentős különbségek vannak, az infrastruktúra területén is sikerült előrelépni. A fejlődés és az eredmények ellenére az informatikai oktatással nem lehetünk elégedettek. A munkaadók véleménye szerint szinte mindenhol problémák vannak a gyakorlati és az elméleti ismeretek oktatásának arányával, a korszerű, a munkaerő-piaci igényeket kielégítő ismeretek oktatásával. Az okok részben a hazai oktatás általános körülményeiben, feltételrendszerében keresendők. Ilyen például a felsőoktatási intézményeket felkészületlenül ért, ugrásszerű hallgatói létszámnövekedés, az iskolákat fenntartó önkormányzatok szegénysége, a középiskolai tanárok jó részének aránytalanul magas, a továbbképzési igényeket figyelembe nem vevő óraszáma, túlterheltsége, az alacsony oktatói fizetések és a tanári pálya ezzel együtt járó társadalmi leértékelődése, a fiatal, tehetséges oktatók elvándorlása, a nyelvtudás hiánya, az oktatásfejlesztési programok átpolitizálódása. Ezekkel a problémákkal a jelen anyag nem foglalkozik, de le kell szögeznünk, hogy mindezek az informatikai oktatás fejlesztésének lehetőségeit is korlátozzák. A fentiekben vázoltak az IKT szektor multiplikátor hatását példázzák, és jelzik a szektor alapvető fontosságát a társadalom egésze számára. 2.4 Nemzetközi kitekintés Az elmúlt időszakban született infokommunikációs felmérésekben csak ritkán találkozhatunk hazánkra nézve pozitív értékelésekkel. Az INSEAD által készített eeurope összehasonlításban, amelyet az e- Business 2004 szeptemberében publikált záró beszámolójában, Magyarország valamennyi EU-ország közül a legrosszabb értékelést kapta, s a három tagjelölt ország (Románia, Bulgária és Törökország) közül sem tudta megelőzni az utóbbit. Lemaradás, leszakadás Egy másik eeurope összehasonlításban a 33 vizsgált paraméter alapján hazánk mindössze 5 alapján került be a legjobb három újonnan csatlakozó, illetve EU-tagjelölt ország közé, míg 12 tényező szerint a legrosszabb három közé sorolódott. Az öt kiemelkedő paraméter mindegyike a középfokú oktatáshoz (azaz a talán legjobban sikerült hazai IKT programhoz, a Sulinet programhoz) kapcsolódik. Az évente elkészített e-government report rangsorában is a legutolsók között van az ország. A nemzetközi összehasonlítás Magyarország számára talán legrelevánsabb része a hasonló társadalmi adottságokkal rendelkező európai országok IKT szektorral kapcsolatos eredményeinek vizsgálata. Ebben a fejezetben bemutatunk néhány példát arra vonatkozóan, hogy a hozzánk hasonló méretű országok miként indultak el, és miként értek el eredményeket az információs társadalom kialakulásának támogatásában. A hozzánk leginkább hasonlító (GDP, lakosságszám) Csehország mellett 14

15 Információs és kommunikációs iparpolitikai ajánlások MUNKAANYAG röviden bemutatjuk a csatlakozó országok közül legjobb eredményeket elérő Észtország, valamint az elmúlt évtizedben jelentős fejlődést mutató Írország példáját Észtország A lakosság szempontjából legkisebb (1,4 millió) újonnan csatlakozó ország természetesen sokkal rugalmasabban fejlődhet, mint hazánk, de eredményei a hasonló kiindulási helyzetből fakadóan így is relevánsak számunkra. Tények: A 2004 júliusi eeurope jelentésben Észtország a vizsgált 33 tényezőből 21 esetben került a legjobb és csupán 1 esetben a legrosszabb három ország közé. Európai viszonylatban is magas a DSL- elérések száma, a lakosság 7,4 százaléka használja azt. Észtország a telekommunikációs liberalizálás éllovasa: 2002 óta jelentős verseny alakult ki a szektorban, a többi csatlakozó és sok régi EU-országhoz viszonyított alacsony árszínvonal mellett. Az észt e-kormányzat kiépítése európai szinten is élenjáró. Tanulság: Az észt információs társadalom fejlesztése a magyarénál jóval szervezettebb, stratégiai irányvonal mentén történik, és így jóval eredményesebb is Csehország Csehország azért érdemel kitüntetett figyelmet, mert Európán belüli célkitűzései (logisztikai központ, turisztikai célország) nagyon hasonlóak Magyarországéhoz, azaz Csehország igazi versenytársunk. Tények: A 2004 júliusi eeurope jelentésben a vizsgált 33 tényezőből 27 esetében a legjobb három közé került Csehország, míg csupán egyetlen esetben került a legrosszabb 3 közé. Csehország GDP-jének 4 százalékát költi IKT célokra, ami személyenként 252 eurót jelent (Magyarország 3,2%, 187 személyenként, az EU átlaga 3,3%, illetve 755 euró személyenként). Jelentős előrelépés történt az internetpenetráció tekintetében: 2 éven belül 14 százalékról 41 százalékra emelkedett a felhasználók száma. A számítástechnikai felsőoktatás nagyon magas részarányt képvisel a felsőoktatáson belül (11%). Tanulság: Csehországban az IKT szektor fontosságát felismerték, és kiemelt prioritást kap a termelés és oktatás területén Írország Írország jelenlegi helyzetében már nem hasonlít Magyarországhoz, történeti fejlődését tekintve viszont kitűnő példa. Írország 80-as, 90-es évekbeli fejlődését a KKV szektor fejlődésének és az akkori modern informatikai megoldások elterjedésének (pl. honlapok létrehozása a vállalkozások számára) kiemelt támogatása jellemezte. Miközben az előbbi elemzése kívül esik az Iparpolitikai Ajánlás keretén, az utóbbit illetően az IKT szektorral kapcsolatos állami szerepvállalás hatása a fontos, Magyarországon is alkalmazható tanulság. 15

16 Információs és kommunikációs iparpolitikai ajánlások - MUNKAANYAG 3 Az IKT szektor jövőképe: kitörési irányok és prioritások Egy + egy kitörési fő irány: - az IKT jobb hasznosítása a társadalom versenyképességének fokozásához - jobban teljesítő IKT szektor kiépítése az előző pont támogatására Magyarország jelenleg egyik legfontosabb nemzetközi kötelezettsége a közötti EU-költségvetéshez kapcsolódó Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozása. Az Iparpolitikai Ajánlás jövőképének időhorizontját is ehhez az akcióhoz igazítjuk, ami azonban nagy kihívást jelent a szektor sajátosságait (a technológiai generációváltások gyorsaságát, az informatika és kommunikáció stratégiai konvergenciáját) figyelembe véve. Javaslataink két főirány, és ezeken belül néhány alirány mentén tagozódnak. A főirányok: Az IKT szektor a társadalom versenyképességéért: Azok a (nem kizárólag IKT elemeket tartalmazó) célok, amelyek megvalósulásához érdemi módon képes az IKT szektor hozzájárulni, és amely célok megvalósítása egyben előrelépést is jelent az információs társadalom kiépítésének folyamatában. Lépések a magyar IKT szektor versenyképességéért Magyarországon, az EU-ban és a világon: Mindazon célok, amelyek elérése hozzásegíti a magyar IKT szektort az előző pontban említett hozzájárulásának kiteljesítéséhez. A következőkben megjelölt célok nem kizárólagosak, és nem teljes körűek, kiválasztásuk a következő három szempont szerint történt: megfelelő társadalmi fogadókészség, a technikai lehetőségek megléte, az IKT szektor felkészültsége a kivitelezésre. Az egyes célok elérését szolgáló, általunk javasolt eszközrendszert a 4. fejezetben ismertetjük. 3.1 Az IKT szektor a társadalom versenyképességéért A nem termelő ágazatok informatizálása Az EU-irányelvekkel összhangban a nem termelő ágazatok fejlesztése széles körben támogatható, hiszen versenypolitikai célok és korlátok e területeket kevésbé érintik. Úgy véljük, hogy középtávon Magyarországon az életminőség javítása érdekében itt lehet a legnagyobb, megtérülő beruházásokat megvalósítani, és ehhez az IKT szektor is a legnagyobb hozzáadott értéket képes hozzátenni Egészségügy Az egészségügy reformja évek, évtizedek óta problémát jelent, átfogó koncepciók születtek ugyan, de a megvalósítás rendre elakad. Véleményünk szerint ma nem lehetséges egészségügyi reform az IKT megoldások alkalmazása nélkül. A következő, IKT megoldásokkal érdemben támogatható célok kitűzését javasoljuk: betegelosztás, betegutak optimalizálása a kórházi kompetenciák jobb (az igényeknek jobban megfelelő) tervezésének köszönhetően az intézmények gazdálkodásának átláthatóbbá tétele, ezáltal a társadalombiztosítási finanszírozás racionalizálása 16

17 Információs és kommunikációs iparpolitikai ajánlások MUNKAANYAG Egészséges Magyarország = szakmailag modern, IKT-val hatékonnyá tett egészségügy Az informatikai képzés modernizálása az egészségügy résztvevői (intézmények, fenntartók, tulajdonosok, finanszírozók, biztosítók, jogalkotók) közötti információáramlás hatékonyabbá tétele a társadalombiztosítás állampolgár elszámolás megteremtése az orvostovábbképzés modernizálása és kiterjesztése a mindennapi tevékenységbe. Az IKT fejlesztések révén elérhető eredmények: a belső és külső információs hálózatok kiépülése (gazdálkodási és orvosszakmai oldalon is), amely emeli az ellátás színvonalát a társadalombiztosítási kiadások kontrolljának, ezáltal a költségcsökkentés lehetőségének megteremtése modern egészségügyi továbbképzés és tudásmegosztás Oktatás Az oktatás minőségének javítása, az informatika beágyazódásának biztosítása az iskolarendszerű és azon kívüli (jelen időszakban kiemelten fontos a felnőttképzés kezelése) oktatási formákban is elengedhetetlen. Az élethosszig tartó tanulás elterjesztése a szemléletbeli változáson túl elsősorban a technikai eszközök és a multimédia használatán, valamint az elektronikus oktatás/tanulás elterjedésén áll vagy bukik. Az informatikai oktatás keretében kitűzött céljaink: a magyar nyelvű elektronikus oktatási anyagok létrejöttének és elterjedésének támogatása; az ECDL szintű informatikai képzés elterjesztése a felnőttoktatás keretében; az oktatók továbbképzési rendszerének naprakésszé tétele; a szakképzés tervezhetővé tétele az igények és a lehetőségek párosításával; a tanórán kívüli tanulási módok elterjesztése; IT mentorálás megvalósítása, elterjesztése a hátrányos helyzetű régiókban és a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek között; Informatikai szakképzés fejlesztése, az informatika beépítése a képzés teljes vertikumába (óvodától az egyetemig, a felnőttképzésig). Az IKT eredményes hozzájárulásához szükséges, hogy a jelenleginél sokkal gyorsabban történjen a korszerű szakmai elvárások beépülése (közép- és felső szinten egyaránt) az informatikai vizsgakövetelményekbe, az OKJakkreditáció, az új képzési tartalmak és formák befogadása az oktatási rendszerbe. Felelősségvállalás az elektronikus hulladékokért Az oktatási célok elérése jelentősen hozzájárul az élethosszig tartó, a szerkezeti munkanélküliséget jelentősen csökkentő és költséghatékony magyar oktatási rendszer kiépüléséhez Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás A környezetvédelem területén szükséges fejlesztések meghatározása nem az IKT szektor feladata, azonban a nemzetközi trendek alapján állítjuk, hogy nincs modern környezetvédelem modern, interaktív és preventív környezetvédelmi monitoring-információsrendszerek nélkül. Felvállaljuk továbbá az elektronikus hulladékkal kapcsolatos felelősséget is. Céljaink: aktív és preventív környezetvédelmi IKT megoldások elterjesztése 17

18 Információs és kommunikációs iparpolitikai ajánlások - MUNKAANYAG A kutlúramegtartás egyik legjobban járható útja az IKT alkalmazása támogatás az élhető település, élhető természeti környezet megteremtéséhez az elektronikus hulladékkezelésnek a társadalom számára is megnyugtató módon történő rendezése. Mindhárom cél a környezetvédelmi politikával karöltve valósítható meg Kultúra és örökség kulturális kincsek hozzáférhetővé tétele A kultúra és a múlt emlékeinek megőrzésében és terjesztésében az IKT megoldások alkalmazása új horizontot nyit, amely a következő célok kitűzését teszi lehetővé: a kulturális kapcsolattartás élővé tétele földrajzilag széttagolt csoportok számára tárgyi emlékek elérhetővé és kutathatóvá tétele A magyar irodalmi értékek elérhetővé és kutathatóvá tétele történelmi dokumentumok (levéltárak, anyakönyvek) elérhetővé és kutathatóvá tétele A magyar kultúra bemutatása a nemzetközi közösség számára. Az IKT eredményes hozzájárulásához szükséges, hogy a fejlesztések nemzetközi szabványok, együttműködések keretében valósuljanak meg. Az IKT megoldások lehetővé teszik a társadalmi csoportok kulturális fennmaradását, a magyarságtudat erősödését határokon belül és kívül egyaránt. Az EU egyik fő prioritása az e-government, amire az IKT kész megoldásokat ajánl A szolgáltató közigazgatás létrejöttének IKT támogatása Az EU egyik kiemelt fejlesztési iránya jelenleg az IKT alapon fejlesztett szolgáltató közigazgatás (ennek leggyakorlatiasabb kifejeződése jelenleg az elektronikus kormányzathoz kapcsolódó 12 állampolgári + 8 üzleti elektronikus szolgáltatás mint fejlesztési cél meghatározása). A nemzetközi gyakorlatok és tapasztalatok alapján, kapcsolódva az első NFT GVOP-ban megvalósított ilyen irányú fejlesztésekhez, az alábbi területeken javaslunk érdemi IKT előrelépést tenni a közötti időszakban: az átlátható és hatékony kormányzati munka támogatása érdekében a jogszabály-alkotási folyamat IKT alapú támogatásának fejlesztése (közigazgatási egyeztetések, társadalmi viták, a jogrend belső koherenciájának és konzisztenciájának ellenőrzése) az állam és az állampolgárok, valamint a gazdasági szféra adminisztratív kapcsolatának egyablakossá tétele (a 12+8 elektronikus szolgáltatás megvalósításán keresztül) a kormányzati információk minél szélesebb körű elektronikus elérésének biztosítása (nyilvános adatbázisok) a nagyobb településeket követően a kisebb települések szövetségeinek támogatása az e-önkormányzatiság kiteljesedésére az e-demokrácia alapköveinek letétele: a közigazgatás működésének átláthatóságát biztosító információk hozzáférhetőségének biztosítása, valamint az állampolgárok széles körű, elektronikus alapú véleménynyilvánítási lehetőségének megteremtése. Az IKT érdemi hozzájárulásához szükséges feltételek: 18

19 Információs és kommunikációs iparpolitikai ajánlások MUNKAANYAG A gazdaság legnagyobb átalakítója és versenyelőnyt biztosító, széles körben alkalmazható eszköze az IKT kormányzati szinten az informatikai fejlesztések jelenleginél jóval erősebb, stratégiai szemléletű koordinálása, az IHM koordinátori szerepével önkormányzati szinten átfogó, jogszabályi kötelezettségként előírt, informatikai szabványok létrehozása. Az IKT szektor hozzájárulása olcsóbb, átláthatóbb működésű és hatékonyabb közigazgatást eredményez, és ezzel érdemben támogatja a versenyképesség fokozását A gazdaság versenyképességének fokozása Kutatási eredmények és a legjobb vállalati gyakorlatok példái egyaránt az bizonyítják, hogy az infokommunikációs technológia szakszerű és kreatív alkalmazása pozitív hatással van a gazdaság egészének, illetve egyes szereplőinek versenyképességére. A komplex informatikai rendszerek alkalmazása egyre inkább bekerülési feltétellé válik: nélkülük indulni sem lehet a versenyben. Az ilyen rendszerek telepítését és alkalmazását támogatni kell ott, ahol megszerzésükhöz és használatukhoz nincs elegendő forrás és szaktudás, valamint ahol a gyors fejlődés különleges fontossággal bír. Ez elsősorban a kis- és középvállalatokat érinti és egyes kiemelt, a gazdaságpolitika számára különösen fontos ágazatok cégeit. A gyakorlati tapasztalatok fontos tanulsága, hogy egyrészt az informatikai projektekkel kapcsolatos döntéseknél mindig az üzleti célokból, az üzleti stratégiából kell kiindulni, másrészt a rendszerek telepítése önmagában nem elegendő: a termelékenység növelése, a költségek csökkentése, a forgalom növelése és más üzleti célok elérése érdekében az informatikai megoldások által lehetővé tett működésbeli (folyamatok, szervezet, kooperáció stb.) változásokat is végre kell hajtani. A konkrét fejlesztési projekteket mindig rendszerszemléletben kell megtervezni és végrehajtani, módszeresen felmérve és kezelve a megvalósítás, az üzleti eredmények elérésének minden fontos feltételét, különös tekintettel az alkalmazáshoz szükséges tudásra és képességekre. A versenyképesség fokozása szempontjából az alapvető cél az elektronikus, integrált, valós idejű és kiterjesztett vállalat modelljének terjesztése, a modellel definiált működési jövőkép megvalósítása. Ennek legfontosabb jellemzőit a legfőbb informatikai megoldásokkal együtt a következőképpen foglalhatjuk össze: A vállalat az ügyfeleivel elektronikus úton tartja a kapcsolatot, számukra elektronikus értékesítési csatornát nyit, amelyet a vevők bármikor, bármelyik napon, bármelyik órában igénybe vehetnek. Elektronikus katalógusba rendezett termékeiről, szolgáltatásairól interaktív módon használható honlapon ad információt, amelyről automatikusan elindítható az önkiszolgáló vásárlási folyamat. A megkeresésekre, megrendelésekre a vállalat azonnal reagálni tud, pontosan meg tudja adni a feltételeket és a határidőket. A fizetés elektronikusan történik, a kiszolgálás folyamatát a vásárlók a honlapon követhetik, és ugyaninnen kiegészítő szolgáltatásokat is igénybe vehetnek. Az ügyfélkapcsolati rendszer az ügyfelek közötti kommunikációt is támogatja: a vállalat az ügyfeleit virtuális közösségbe szervezi. Az elektronikus piaci frontvonal kifejezetten felhasználóbarát, könnyen használható, de lehetőséget ad elektronikus 19

20 Információs és kommunikációs iparpolitikai ajánlások - MUNKAANYAG piacterekhez, elektronikus beszerzési rendszerekhez való közvetlen csatlakozásra is. (Fontosabb informatikai feltételek: interaktív honlap, elektronikus termékkatalógus, internetes bolt, elektronikus piactér, vállalati internetes portál, elektronikus ügyfélszolgálat, elektronikus szolgáltatások.) Az ügyfelek a vállalat munkatársaival elektronikus kommunikációs központon keresztül érintkezhetnek. A vevőkre és a velük kapcsolatos múltbeli és futó ügyletekre vonatkozó információkat a vállalat elektronikus adatbázisokban gyűjti, amelyek bármelyik kontaktuspontban megnyithatók a cég piaci munkával foglalkozó szakemberei számára. Az összegyűjtött információkat a piac szegmentálására, testre szabott ajánlatok kidolgozására, jól célzott marketingakciók, kampányok szervezésére használják fel, és ezek eredményességét elektronikus úton követik. (Fontosabb informatikai feltételek: elektronikus kommunikációs központ, ügyfélkapcsolat-menedzsment rendszer, extranet.) A vállalat termékei tervezéséhez, fejlesztéséhez elektronikus eszközöket használ. A munkába elektronikus csatornákon keresztül bevonja a vevőit, szállítóit, partnereit is. A terméktervezési rendszer össze van kötve az erőforrás-tervezési rendszerrel. (Fontosabb informatikai feltételek: számítógéppel támogatott terméktervezés, a csapatmunka infokommunikációs támogatása.) Eszközeit, erőforrásait, kapacitásait a vállalat elektronikus alkalmazásokkal tervezi és tartja nyilván, a vállalaton belüli termelési, anyagáramlási folyamatokat olyan informatikai eszközökkel irányítja, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak a kereskedelmi célú rendszerekkel. (Fontosabb informatikai feltételek: integrált vállalatirányítási rendszer, számítógépes termelésirányítás.) A beszerzéseket elektronikus rendszerek bonyolítják. Az egymással összekapcsolt alkalmazások szállítókból, termelőkből, partnerekből, alvállalkozókból, vevőkből álló teljes ellátási láncok menedzselésére, együttes optimalizálására, illetve ilyen beszállítói és kooperációs rendszerekhez való csatlakozásra adnak lehetőséget. (Fontosabb informatikai feltételek: elektronikus beszerezés, ellátási láncok menedzsmentje, helyi és kiterjesztett hálózatok.) A vállalatnál minden esemény, minden tranzakció adatait azonnal elektronikusan rögzítik, aminek köszönhetően gyorsan, valós időben (real time) megállapítható a rendszerek, folyamatok és erőforrások mindenkori állapota mind értékben, mind természetes egységekben, mérőszámokban. (Fontosabb informatikai feltételek: integrált vállalatirányítási rendszer, tranzakciómenedzsment.) A vállalat ahol csak lehetséges a kívülről megszerzett, illetve a cégen belül rendelkezésre álló, valamint a gyakorlati munka során tapasztalatok formájában felhalmozódott tudást elektronikusan rögzíti, rendszerezi, kombinálja, és elektronikus csatornákon keresztül eljuttatja mindazokhoz, akik azt hasznosítani tudják. A belső kommunikációt és együttműködést elektronikus rendszerekkel támogatja. (Fontosabb informatikai feltételek: tudásmenedzsmentrendszer, távoktatás, keresőrendszerek, csoportmunkát támogató rendszerek, intranet, multimédia-eszközök.) Az ügyintézés, az adminisztráció, az iratok kezelése elektronikus rendszerek támogatásával történik, az irodák papírmentesek, az elektronikus dokumentumok továbbítása, tárolása meghatározott folyamati rendben automatikusan történik. (Fontosabb informatikai 20

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP Microsoft Magyarország 2004. szeptember 21. kedd Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra dr. Kópiás Bence főosztályvezető-helyettes E-közigazgatási Főosztály 2009. március 20. Az elmúlt évek fejlesztései a jogi

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései

Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései Dr. Solymár Károly Balázs helyettes államtitkár HTE MediaNet 2013 konferencia 2013. Október 3. Velence Bevezetés Miért volt

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása Befektetőbarát Település Program A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása 2015. október 7. A HIPA támogatási részlege Állami Támogatások Főosztály EKD Osztály A Kormány egyedi döntésével nyújtott készpénztámogatás

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft. EUGA EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.com/hun/euga EUGA projekt háttere Lisszaboni program Az EU 2010-re a világ

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Bakonyi Péter c.docens

Bakonyi Péter c.docens Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

Önkormányzati kihívások

Önkormányzati kihívások Önkormányzati kihívások Speciális piac, m ködése kihat a teljes társadalomra és a gazdasági szférára Változó elvek, változó közigazgatási, változó telepítésirányítási koncepciók. Új stratégiák, ügyfélközelség,

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5.

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? A közhasznúság szolgálatában Kutatás-fejlesztés, innováció Foglalkoztatás-bővítés Nemzeti

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30.

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30. Szomolányi Katalin Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály Tartalom Csoport Működés Környezetvédelmi Stratégiai eredmények Csoport Környezetvédelmi Politika Csoport Környezetvédelmi Stratégia Csoport

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

3.1 Jövőkép. 3.2 Átfogó cél

3.1 Jövőkép. 3.2 Átfogó cél 3.1 Jövőkép A könyvtári rendszer egésze alkalmas a 21. századi könyvtárhasználó igényeinek kielégítésére. A nyilvánosságra hozott információnak, felhalmozott tudásnak, valamint műveltségnek a mindenki

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok Dr. Rozgonyi Krisztina Előzmények 1. Európai Bizottság COM(2012)789 számú, az egységes digitális piacon

Részletesebben

elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben

elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben Váradi Antal szakmai főtanácsadó 4. elearning Fórum 2004. június 16. Informatikai és hírközlési szakképzés jelenlegi legfontosabb feladatai Az IHM - 2004.

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés dr. Pócza András főosztályvezető Infokommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság Európai Uniós

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

A fejlődés záloga - a digitális írástudás

A fejlődés záloga - a digitális írástudás A fejlődés záloga - a digitális írástudás 2012. november 22. Vályi-Nagy Vilmos AZ ÁLLAMTITKÁRSÁG INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM VONATKOZÁSÚ TEVÉKENYSÉGE 3 1 Legyen teljes szélessávú lefedettség az ország minden

Részletesebben

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OP ÉS RÁSZORULÓ SZEMÉLYEKET TÁMOGATÓ OP BEMUTATÁSA HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ

EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OP ÉS RÁSZORULÓ SZEMÉLYEKET TÁMOGATÓ OP BEMUTATÁSA HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OP ÉS RÁSZORULÓ SZEMÉLYEKET TÁMOGATÓ OP BEMUTATÁSA HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ EFOP tartalmi áttekintése Kiemelt beavatkozási irányok: a) társadalmi felzárkózás b) szociális

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Iparágak. Integrált vállalatirányítás. Ügyfélkapcsolat-kezelés. Jelentéskészítés. Üzleti intelligencia. Döntéstámogatás. Üzleti folyamatmenedzsment

Iparágak. Integrált vállalatirányítás. Ügyfélkapcsolat-kezelés. Jelentéskészítés. Üzleti intelligencia. Döntéstámogatás. Üzleti folyamatmenedzsment Ügyfélkapcsolat-kezelés Integrált vállalatirányítás Iparágak Üzleti intelligencia Üzleti folyamatmenedzsment Rendszerfejlesztés Logisztika és disztribúció Rendszerintegráció Üzleti tanácsadás, oktatás

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A TakarNet24 projekt

A TakarNet24 projekt országos földhivatali hálózat A TakarNet24 projekt Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály Jogi keretek Eljárások TAKAROS koncepción

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-commerce E-business Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-logisztika E-banking E-távmunka E-szolgáltatás E-beszerzés E-értékesítés E-szolgáltatás E-távmunka

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről AZ ÜGYFÉLÉLMÉNY SZEREPE AZ AUTÓKERESKEDELEMBEN ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről KIHÍVÁS #1 JELENTŐS VÁLTOZÁS A VÁSÁRLÁSI SZOKÁSOKBAN! 7,8 1,3 83% NISSAN EUROPE STUDY 2013, WWW.MASHABLE.COM

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21.

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. 2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

innovációra és nemzetközi együttműködések

innovációra és nemzetközi együttműködések Tények és adatok Alapítás 1993 Tulajdonosok 100%-ban magyar tulajdonosi kör Éves forgalom 300 millió Forint C é g p r o fi l A 1993-ban alapított vállalkozás, fő profilja üzleti informatikai megoldások

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben