BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR. NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Levelező tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Levelező tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány A PROTOKOLL JELENTŐSÉGÉNEK BEMUTATÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SKANDINÁV ORSZÁGOK PROTOKOLLÁRIS JELLEMZŐIRE Készítette: Molics Melinda Budapest,

2 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 4. oldal II. Protokoll jelentősége, a protokollról általánosságban 6. oldal II. 1. Viselkedéstechnika aktív és passzív elemei 8. oldal II. 2. Protokoll történeti áttekintése 11. oldal II. 3. Etikett és protokoll kellékei 14. oldal III. Protokoll szakma jellemzői 17. oldal III. 2. Protokolláris rendezvények, vendéglátási alkalmak 17. oldal III. 3. Kiegészítő protokolláris tevékenységek 20. oldal IV. A skandináv országok általános jellemzői 23.oldal IV. 1. Dánia 23. oldal IV. 2. Finnország 25. oldal IV. 3. Svédország 29. oldal IV. 4. Norvégia 32. oldal IV. 5. Izland 34. oldal IV. 6. Feröer - szigetek 36. oldal V. A skandináv országok protokolláris sajátosságai 38. oldal V. 1. Megszólítás, üdvözlés 38. oldal V. 2. Gesztusok 41. oldal V. 3. Hétköznapi és hivatali öltözködés 43. oldal V. 4. Legfontosabb ünnepeik, ajándékozási szokások 46. oldal V. 5. Étkezés, gasztronómia 53. oldal V. 6. Találkozók, megbeszélések, tárgyalások 59. oldal V. 7. A skandináv országok közös jellemzői, a hasonlóságok 63. oldal és eltérések összegzése VI. Befejezés 66. oldal VII. Mellékletek 67. oldal VIII. Felhasznált irodalom 71. oldal - 3 -

3 A társadalom kialakít egyfajta kollektív magatartásnormát - és senki nem kérdezi, miért pont így kell viselkedni. Az emberek elfogadják és kész. Paulo Coelho I. Bevezetés Megfigyelhető, hogy napjainkban egyre fontosabbá válik az életben a viselkedési szabályok ismerete és betartása. A mindennapi tevékenységek során, a másokkal való kapcsolatokban meg kell adni a tiszteletet és megpróbálni úgy viselkedni, ahogy azt a jó modor megkívánja. A viselkedés, a magatartás a normális emberi kapcsolatok eszköze. Az udvarias magatartás nagyon fontos a társadalmi érintkezésekben, elősegíti a könnyebb együttélést, az emberek közötti megértést és egymás iránti megbecsülést. Mindenképpen kiemelkedő a társas érintkezés során a másokkal való megfelelő bánásmód, a különböző helyzetekben helyes és udvarias reakció a partnernek, ezen kívül szükséges ismerni mindent, ami az illedelmesség körébe tartozik. A protokollnak az öltözködés, az ajándékozás, a sajátos nemzeti jellemzők, az étkezés, az ünnepek, a rendezvények és a diplomácia területén van kiemelt fontossága, még ha nem is kötelező szabályokkal, mégis mindenki betartja ezeket a normákat a sikeresség és a magabiztos megjelenés hangsúlyossága miatt. Még hangsúlyosabbak a külföldiekkel való kapcsolattartásban a szabályok, illetve a velük való érintkezésben. Külföldi kapcsolatok során azért is meghatározóak a viselkedési és protokoll ismeretek, mert egy tárgyalás illetve egy találkozó sikeressége a nyelv ismeretén túl főként a bánásmódon múlik. Nagyon fontos a megszólítás, a formalitások ismerete, a viselkedéskultúra aktív és passzív összetevői, hiszen ezek mind hatnak egy beszélgetésre. Egyértelműen állítható, hogy nagyon sok kellemetlen szituációt elkerülhetünk, ha tisztában vagyunk a viselkedési szokásokkal és az illemszabályokkal. A protokoll a kommunikáció egyik jelentős eszközének tekinthető. Dolgozatom első felében az általános protokoll fogalmakat szeretném bemutatni, a viselkedéskultúra aktív és passzív elemeinek ismertetésével, mivel úgy gondolom, hogy ezek ismerete szükséges, hogy azok is megértsék, akik nem ismerősek ebben a témában. Egy kérdőíves felmérés alapján választ keresek arra, hogy az emberek a hétköznapjaik illetve a munkájuk során milyen gyakran érzékelik - 4 -

4 a protokoll és a viselkedési szabályok fontosságát. A protokoll történeti áttekintése és a protokoll szakma legfontosabb jellemzőinek ismertetése után Skandináviával foglalkozom részletesen, amely a dolgozat legnagyobb részét jelenti. Végül pedig összefoglalom a személyes tapasztalataimmal együtt a protokoll jelentőségét. Célom bemutatni a protokoll jelentőségét, ismeretének szükségességét, elsősorban a Skandináv országokra kivetítve, a skandinávok szokásait, viselkedéskultúráját, ezen kívül bepillantást szeretnék nyújtani olyanoknak, akik nem ismerik közelebbről őket és érthető képet szeretnék adni ezen országok protokolláris szabályairól. Legtöbben úgy gondolják, hogy Skandinávia országai mindenben megegyeznek, ellenben én a hangsúlyt arra fektetem dolgozatomban, hogy bemutassam, milyen sok eltérés is van köztük. Ahogy ők maguk sem szeretik, ha általánosságban beszélnek róluk, én is úgy gondolom, hogy nem feltétlenül egyeznek meg minden szempontból. Legfontosabb kérdések, amelyekre választ szeretnék kapni a kutatással kapcsolatban: Milyen alapvető szerepe van a hétköznapi tevékenységek és a hivatalos munka során a protokollnak? Milyen alapvető viselkedési normákkal kell tisztában lenni a megfelelő magatartáshoz? Hogyan alakult ki a protokoll mai formája? Hogyan kell megszervezni egy protokolláris rendezvényt, illetve milyen ismeretek kellenek ahhoz, hogy sikeres legyen? Milyen kiegészítő protokoll tevékenységek szükségesek a rendezvények szervezésében? Milyen protokolláris vendéglátási formák léteznek? Milyen nemzeti sajátosságok jelennek meg a Skandináv országokban? Milyen öltözködési és étkezési szokásaik vannak az egyes országoknak? A gesztikuláció milyen mértékben jelenik meg náluk? Milyen szokásokat alkalmaznak az ünnepek során, hogyan ajándékoznak? Milyen viselkedési normákat alkalmaznak a tárgyalások során? Milyen protokolláris sajátosságokban tér el és melyekben egyezik meg az amúgy egy egységnek tekintett ország csoport? - 5 -

5 II. A protokoll jelentősége, a protokoll általánosságban Az ember semmi más, mint amivé önmagát teszi. (J.P.Sarte) A viselkedéskultúra szabályai az általános műveltség részét képezik, mégis nagyon sok hiányosság észlelhető még napjainkban is ezen a területen. Az illemtan a helyes magatartás íratlan és írásos gyűjteménye. 1 A viselkedési szabályok történelmileg alakultak ki, és a nevelés, hagyományok, megszokás, közösség formálják. Az illemszabályok a viselkedés legősibb szokásait tartalmazzák, a Magyar Értelmező Szótár szerint az illem a társadalmi érintkezés, a jó modor, az udvariasság szabályainak összessége, vagyis az emberek egymással szembeni viselkedését szabályozó normák rendszere, amelyet koroktól független és történelmileg változó elemek együtt alkotnak. Természetesen azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az illem koronként és vallás szerint eltérő lehet. 2 Az etikett a francia nyelvből származik, társas összejövetelek kapcsán azon udvari, szertartási, viselkedési és illemszabályok összessége volt, amely XIV. Lajos idején a francia király udvarban, Versailles-ban alakult ki. A Magyar Értelmező Szótár leírása szerint a társadalmi érintkezés viselkedési formáinak illetve szabályainak előkelő vagy előkelősködő körökben, a diplomáciában megszabott s rendszerint megmerevedett rendszere, vagyis illemszabályok erkölcsi tartalommal. A protokoll a bizánci korból származik, a protosz szó jelentése első, a kolla jelentése enyv, tehát ebből jött a protokolla, amely azt jelenti, hogy a könyv elejére ragasztva, erre írták az adatokat, vagyis másképpen a nemzetközi udvariasság kódexe, a hivatalos kapcsolatok írott és íratlan szabályainak, szokásainak és formaságainak összessége. Később a hivatalos kapcsolatok rendszerét, a betartandó normákat jelentette. Napjainkban pedig az Értelmező Szótár leírása alapján többféle értelmezése van: nemzetközi tárgyalásokról felvett jegyzőkönyv, azon szabályok összessége, amelyek megszabják a diplomáciai képviselők egymással való hivatalos érintkezésének módját, valamely állam 1 Pintér Emil: Európai illemtan avagy mit tanulhatunk a Nyugattól? Bp. Európa 1998 p Protokoll Egyetemi jegyzet; Magyar Protokollosok Klubja Országos Egyesület Bp, 2002 p

6 külügyminisztériumának ezzel foglalkozó osztálya, a hivatalos érintkezésekre, különösen a hivatalos rendezvényekre, meghívásokra, megbeszélésekre vonatkozó íratlan szabályok, érvényben lévő szokásoknak az összessége. Az illemtani alapelvek minden társadalomban fontos szerepet játszanak, hiszen ezekkel fejezik ki az egymás iránti tiszteletet. Ezekre az alapvető elvekre példa, hogy ha idegennel találkozik valaki, illik bemutatkozni; telefon felvétel esetén be kell mondani a nevet; levél érkezése esetén 8 napon belül válaszolni. Sokakban megfogalmazódhat a kérdés, hogy miért is van szükség ennyi formalitásra? Elsősorban eszköz az idegenekkel való kapcsolatteremtésre, másrészt zökkenőmentes, udvarias légkört biztosít, véd hibák és sértés elkövetésétől, érdemi segítséget is jelent, taktikai eszköz (pl. megfélemlítés, figyelemelvonás). Az empátia is szükséges mindehhez, mert ha megértő az ember másokkal, akkor sokkal jobb légkört tud kialakítani, és sikeresebb lesz, az emberi kapcsolatokban alapvető az odafigyelés. A protokoll fő funkciója tehát az emberek közötti kapcsolattartás kialakítása. Az állami protokoll az államfő, a kormányfő, a miniszterek hivatalos tárgyalásait, találkozóit, programjait, utazásait szervezi és bonyolítja le, magas szintű delegációk ki-és beutazásait, programjait szervezi. 3 A diplomáciai protokoll egyenrangú országok egymás közti diplomáciai kapcsolatait jelenti, írott, szigorúan betartandó szabályokkal, a szertartásrendeknek megfelelően kialakított protokolláris jellemzőkkel. A diplomáciai kapcsolatok intézményei a nagykövetség, követség(a küldő állam képviselete), és a konzulátus (a küldő állam jogi, gazdasági védelme). A nagyvállalatok, polgármesteri hivatalok protokollja sokkal kevésbé kötött, mint a diplomáciai esetében, rugalmasabb szabályok és követelmények vannak, általában feladata a programok megszervezése, technikai részek lebonyolítása, terem lefoglalása, kínálás. Az etikettnek és protokollnak nemcsak a formalitásokkal kell foglalkoznia, hanem nagyon fontos tartalmi követelményei is vannak. A helyes viselkedés formai követelményei közé tartozik, hogy a kultúrált ember tud uralkodni indulatain, hangerején, testtartásán, rossz szokásain. Tartalmi szempontból pedig a tapintat, előzékenység, figyelmesség, tisztelet a másik ember iránt. A protokoll szükségessége a világ változásával együtt folyamatosan nő. A viselkedéstechnika jelent tehát mindent, amely az emberek magatartásában megjelenik, többek közt a jellem, amely születési és neveltetési kérdés, a lelkiismeret, ami erkölcsi jellemző, a 3 Lőcsei Judit: Etikett és protokoll alapjai Szókratész Külgazdasági Akadémia Bp p

7 megjelenés, amely az ember igényességét mutatja, ezeken kívül a fellépés, figyelmesség, lelkiismeret, pontosság, türelem is ide sorolható. A viselkedés, illem, etikett fejlődése együtt jár a társadalom előre haladásával. II. 2. Viselkedéstechnika aktív és passzív elemei Viselkedésünk alapelvei örök érvényűek. A viselkedés magában foglalja a társasági megnyilvánulás mindenféle formáját. Az emberek egymás közötti kapcsolatteremtésének eszközrendszere a viselkedéstechnika. 4 A sok illemszabálynak - amely meghatározza az emberek életét, befolyással bír a kapcsolatok alakulására - néhány alapvető fontosságú fogalma: kölcsönös tisztelet, határozottság, mértéktartás, szerénység, tapasztalat, magatartás, viselkedés. A viselkedés formaságai a következő alapszabályokra épülnek: - tiszteletadás: olyan tiszteletadást várhatunk el mi is másoktól, amilyet magunk tanúsítunk; - határozottság: véleményünk, kijelentéseink egyértelmű vállalása; - mértéktartás: legyen jelen minden megnyilvánulásban a hangerőtől az öltözködésen és a gesztikulációkon át az étel- és italfogyasztásig; -jó ízlés: ráérzéssel társulva minden helyzetben pótolhatatlan segítséget jelent; -tapasztalat: szükség van mások viselkedésének megfigyelésére és magunkban való értékelésére. 5 A viselkedéstechnikai elemek segítenek a személyes kapcsolatok megítélésében, amelynek vannak aktívái és passzívái. A passzívák olyan elemek, amelyek cselekvő közreműködés nélkül is jelzik ismereteink színvonalát. 6 Tehát az embernek nem szükséges tennie semmit manuálisan vagy mondani verbálisan, mégis megállapítható, hogy tud-e viselkedni Ottlik Károly: Protokoll Protokoll 96 Kft. Budapest 1995 p Protokoll Egyetemi Jegyzet; Magyar Protokollosok Klubja Országos Szövetkezet Budapest 2002 p

8 Ide sorolható: előzékenység, fellépés, figyelmesség, illedelmesség, jellem, lelkiismeret, megjelenés, önuralom, türelem, szerénység és pontosság. Az előzékenység nemtől, kortól független. Egyik szabálya az, hogy ne legyünk feszesek és mogorvák. A fellépés általában az ember sajátos tulajdonságaiból adódik, ez nagyon fontos az első találkozás alkalmával. A figyelmességgel jó érzést lehet kelteni másokban, elég egy kedves szó, vagy mosoly, amellyel felkelthetjük a másik ember rokonszenvét. Az illedelmesség a tisztelet megadása mások számára, pl. jó modor, udvariasság, tapintat. A jellem egy ember erkölcsi tulajdonságainak az összessége. Az akarat irányítja, hogy jót vagy rosszat cselekedjünk az adott pillanatban A lelkiismeret az önkontrollt és a cselekedetek szabályozását, erkölcsi tudat tükröződését jelenti. A megjelenést az öltözködéssel fejezik ki, az egyén magával és másokkal szembeni igényességét, környezetéhez való viszonyát, a munkahely, rendezvény, a társaság iránti elkötelezettségnek mértékét, és a többiek, munkatársak, látogatók, vendégek, ügyfelek iránti megbecsülését. A megjelenésnek mindig az alkalomhoz és a helyi szokáshoz kell igazodnia. 7 Az önuralom pedig azt mutatja, hogy milyen az egyén tűrőképessége. A pontosság a másik emberrel szembeni tisztelet, a megbízhatóság jele. A pontosság megbízhatóságot, a pontatlanság pedig éppen az ellenkezőjét tükrözi A szerénység is egy nagyon fontos passzíva, a szerény embernek van önérzete, nem követelőzik, és nem tolakszik, volna mivel dicsekednie, de nem teszi. Az aktívák olyan elemek, amelyek cselekvő közreműködés által nyilvánulnak meg, vagyis valamit tenni kell, hogy látható legyen, tud-e viselkedni. Ezek közé tartozik a köszönés, kézfogás, kézcsók, bemutatkozás, bemutatás, társalgás, megszólítás, tegeződés, magázódás, partnerség. A köszönés a legáltalánosabb társadalmi érintkezési forma, két eleme van: szóbeli és magatartási. A köszönést illik fogadni és viszonozni, sosem szabad elhagyni, mert az udvariatlanságnak számít. Előre köszönés a következőképpen néz ki: a férfi a nőnek; a fiatalabb az idősebbnek; az alacsonyabb rangú a magasabb

9 rangúnak; a beosztott a főnöknek. Szóbeli formái: pl. Jó napot kívánok! Régi korokból maradt a fejbiccentés (futó találkozás esetén), kalapemelés (jobb kézzel a kalap vállig emelése), meghajlás (férfi-hölgy; fiatal-idősebb), ölelés, felállás (férfiak mindig felállnak, ha nőnek köszönnek). A köszönés lényege, hogy hangos, érthető legyen, nézzünk rá arra a személyre, akinek szól. A kézfogás nagyon régi, eredetileg azért alkalmazták, hogy így jelezzék egymásnak, hogy nincs náluk fegyver, emiatt is van az, hogy a kéznyújtás visszautasítása sértést jelent. A négy alapszabály: nő nyújtja a kezét a férfinek; idősebb-fiatalabbnak; főnök-beosztottnak; magasabb rangú-alacsonyabb rangúnak. A kézcsók a kézfogásból alakult ki, udvarias, ünnepélyes köszönési forma. A középkori spanyol etikettből osztrák közvetítéssel került hazánkba. 8 A bemutatkozás olyan ismeretkötést jelent, ahol harmadik fél nem szerepel. Akár hivatalos, akár személyes találkozásról van szó, az első alkalommal mindig illik bemutatkozni. Bemutatás esetén fontos, hogy kit mutatunk be kinek, itt is vannak szabályok, így tehát az alacsonyabb rangút a magasabb rangúnak, a férfit a nőnek, a fiatalabbat az idősebbnek. Ha egy társaságban történik a bemutatás, akkor a később érkezőket mutatjuk be a már ott levőknek, a házigazda mutatja be a vendéget a jelenlevőkhöz szólóan vagy egyenként. 9 A jó bemutatás rövid és célszerű. Az ülő férfiak a bemutatkozáshoz felállnak, de az idősebb urak ülve maradhatnak, ha jóval fiatalabb mutatkozik be nekik. A nők csak akkor állnak fel, ha legalább egykorú nőket mutatnak be nekik. A társalgás egy cselekvéssorozat, egy társaságban minden résztvevőnek be kell illeszkednie a beszélgetésbe, de itt is vannak formai követelmények, érthetőnek, világosnak kell lennie, kerülendő a sok idegen szó, politikai meggyőződés, harmadik félre megjegyzést tenni, túlzott arcjáték használata, nem illik elkülönülni a társaságtól, sugdolózni. 10 Kimondani mindig ráérsz egy szót, de visszavonni nem. Aki rosszat mond másokról, még rosszabbakat fog hallani magáról Illem, etikett, protokoll kisokos Nagy Gyögy László főiskolai docens; Széchenyi István Egyetem Győr Ottlik Károly: Protokoll Budapest, Protokoll 96 Kft p Lőcsei Judit: Etikett és protokoll alapjai p Ottlik Károly: Protokoll Budapest Protokoll 96 Kft p

10 A megszólítás alapszabálya, hogy sosem szabad tévedni a megszólított nevét, rangját és beosztását illetően. Napjainkban három megszólítási forma létezik: név és udvariassági kitétel (XY úr); rang és udvariasság kitétel (Elnök úr!); név, rang és udvariasság kitétel (XY Miniszterelnök úr!). 12 Néhány nyelvben a megszólítás már kapcsolódik a köszönéshez. Férfiak megszólításánál általában az Uram, nőknél a Hölgyem; Asszonyom! A tegezés és magázás régen még egyszerű volt, mert csak az azonos rangúak tegeződtek, ma már ennél sokkal bonyolultabb. A mai illemszabályok a következők: idegent nem szabad tegezni sosem, akkor sem ha egyidős; felnőtt korba lépőt, évest csak akkor, ha felajánlható viszont is a tegezés; a fiatalok tegezhetik egymást, de ha hivatalos ügyben járnak el, akkor nem illő; munkahelyen tegezhetik egymást a kollégák. A tegezést bárki kezdeményezheti, de általában hölgy, főnök vagy idősebb kezdeményezi. A tegeződés célja az, hogy a korra való tekintet nélkül kitüntesse az egy társaságba tartozókat. A tegezés és a magázás között átmeneti forma a keresztnév és az Ön használata, amely bizalmat és távolságtartást tükröz. A partnerség határozza meg azt, hogy kivel érintkezhet az egyén, ennek betartása nagyon fontos feladat, hivatalos ügyek esetén olyan személyhez fordulunk, amely a mi rangunknak megfelel, majd az azonos vagy megközelítő rangú személyekkel tartsuk a kapcsolatot. 13 II. 3. Protokoll történeti áttekintése A protokoll és viselkedéskultúra történeti fejlődésébe is szeretnék bepillantást adni. Napjainkban használatos szokások és szabályok mind történelmi múltra tekintenek vissza, nemzedékről nemzedékre öröklődnek. Az időszámítás előtti korból keveset lehet tudni a protokollról, de vannak meggyőző bizonyítékok az illemszabályok születéséről és terjedéséről. Pl. az i.e évezredben az indiai Manu törvényei, Theognisz (i.e. VI - V. sz.) megállapítása: "Tévedni emberi dolog", vagy Arisztotelész (i.e ) az illemtan alapjává vált 12 Protokoll Egyetemi Jegyzet p

11 mondata: "Az ember természeténél fogva társas lény". 14 Euripidész idézete szerint Illőt ha kérdesz, illő lesz válaszom. Marcus Fabius Quintilliánus római szónok azt tanította, hogy nem mindenütt szabad vagy illő ugyanaz a dolog. Az ókori Egyiptomban, i.e körül erős központi hatalom alakult ki, a fáraók udvartartása, ceremóniáik nagyon részletesen megszervezettek voltak. A társadalmi fejlődés változásának szempontjából a legkiemelkedőbbet a görögök érték el, a konfliktus forrásai a görög fejlődésből indultak el, szakemberekre bízták a megoldásukat. Minden polgár számára biztosították a kultúra vívmányait. A társadalmi életben a tisztelet, őszinteség, becsületesség volt előtérben. Hivatásos és jól felkészült irattárosokat képeztek A rómaiaknál sok hasonlóság figyelhető meg a göröggel, de kiegészültek a keleti jelleggel. Rómában is tekintélyt, méltóságot, családi hagyományok tiszteletben tartását tanították. A római polgári kiváltságok továbbra is fennmaradtak, a római polgár számára az igazságszolgáltatás került előtérbe, amit a törvény előtti egyenlőség, az ártatlanság vélelme jellemez, ami a demokratikus államokban ma is meghatározó. A jogi szabályozás mellett a nemzetközi dokumentumok létrehozásában és elemzésében, tehát a diplomácia fejlesztésében játszottak kiemelkedő szerepet. A Római Birodalom után a következő fontos állomása a protokoll fejlődésének Bizánc. A bizánci birodalomban feljegyezték a tárgyalásokon, hivatalos rendezvényeken elhangzottakat, majd elemezték ezeket. Ebben az időben már volt diplomataképzés. Kialakult ebben az időben a rangsor, a címek, méltóságok, kapcsolattartás szabályai ben születik meg VII. Konstantin Ceremóniakönyve, a bizánci udvar szertartásrendjéről, nem csak a hivatalos rendezvényekre, hanem a fürdetésre, az étkezésre, az öltözködésre vonatkozó szabályokat tartalmazta, amelyeket természetesen kötelező volt betartani. A középkorban a Vatikán meghatározó szereppel bírt, általa meghatározott szertartásrend volt érvényes a társadalom szabályozásába. Meghatározta a rangsort, melynek élén a pápa állt. Az államfők rangsorolása pedig a következőképpen nézett ki: a pápa után a német-római császár, majd Franciaország, Spanyolország, Lőcsei Judit: Az etikett és protokoll alapjai; Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest, 2001 p

12 Aragónia, Portugália, Anglia, Szicília, Magyarország, Skócia, Navarra, Csehország, Lengyelország és Dánia királya. 16 Előírták a térdelés, a felállás, a kézcsók, a leülés, a meghajlás illetve az egymás követésének a sorrendjét is. A világiak megpróbálnak változtatni ezeken a középkori merev szabályokon, így alakul ki a lovagi kultúra. Ezek a lovagok a király katonáiból szerveződtek, jellemzőik az udvariasság, becsületesség, mértéktartás, nemeslelkűség, nők tisztelete. A lovaggá ütés azt jelentette, hogy az illető ifjú kiállta a próbákat, kellő ismerettel és olyan tulajdonságokkal rendelkezik, hogy megérdemli ezt a címet. Sok viselkedési forma származik ebből a korból, a kézfogás ekkor terjedt el és a reneszánsz idején vált szokássá a férfiak körében. Ezután az olasz városállamokban létrejöttek állandó követségek az alkalmi követségek rendszere helyett. Az első ilyet 1455-ben Sforza milánói herceg alapította meg. Európában a bizánci protokoll szabályai Velence által lettek ismertté. Burgundia hercege (III. (Jó) Fülöp) írta meg az első udvari etikettről szóló értekezést. 300 évet kellett aztán várni a diplomáciai rangsor kialakítására. Az újkorban, a XV-XVI. században a központosított európai hatalmak létrejöttének köszönhetően erősödött az etikett és a protokoll is. A legjelentősebb ebben az időszakban a spanyol etikett fejlődése volt, szigorú szabályzás állt fenn, a fény- és pompa kiterjedt a köszönési formákra, a szertartásokra, ünnepségekre. A spanyolok egy napnak minden mozzanatát befolyásolták, az öltözködést, az étkezést és a társalgást. Néhány szabály megszegéséért halálbüntetéssel kellett felelni. 17 A franciák azonban még jelentősebb helyet foglalnak el az etikett fejlődésében, fénykora XVI. Lajos ( ) uralkodásának időszaka. Minden rendezett, pontos volt, fény és pompa, nagyszerű ünnepek jellemezték. A király maga dolgozta ki az udvari ceremóniák rendjét, magánélete és hivatalos ténykedése reggeltől estig úgy nézett ki, mint egy színpadi mű. Az etikett fogalma és értelme ebben a korban érte el a maival azonos jelentést. A köszöntés szabályrendszere is alaposan kidolgozott. Az udvari etikett szertartásrendjét átvette Bécs, Berlin, Oroszország és minden olyan ország, ahol ezt a pompát és fényűzést tartották példaképnek. 16 Ottlik Károly: Protokoll; Protokoll 96 Kft. Budapest 1995 p Lőcsei Judit: Az etikett és protokoll alapjai; Szókratész Külgazdasági Akadémia; Budapest, 2001 p

13 A XVIII. században egyre inkább előtérbe kerültek a közfelfogásnak megfelelő illemszabályok, és háttérbe szorították a királyi udvarok társasági szokásait. A polgári átalakulás és fejlődés nagy hatással volt az etikett és a protokoll kibontakozására is. Adolf Freiherr Knigge "Umgang mit Menschen" (Az emberek közötti érintkezés) c. műve 1788-ban jelent meg, amely illemszabályokat, bölcsességeket tartalmaz, a kor társadalmi szemléletét mutatja be. 18 A XIX. században Anglia fontos szerepet játszott a polgári értékrend kialakításában, a gentleman olyan pozitív jellemet tükröz, amelyet az üzleti és társadalmi életben is elfogadottnak tekintettnek. A bécsi kongresszuson született meg a diplomáciai képviselők elnevezése, kategóriái és rangja. A XX. században a legújabb kor forradalmi változásai átalakították az erkölcsi normákat és a viselkedés szabályait is, egyszerűsödtek az illemszabályok, a hajbókolás, a földig borulás helyett a demokratikus, egyenlőséget hangsúlyozó szokások váltak. A kölcsönös udvariasság és hagyományos értékek kiemelkedővé váltak, a politika és a diplomácia protokollja megint közelebb került a nemzetközi normákhoz. II. 4. Etikett és protokoll kellékei Ahhoz hogy a másokkal való kapcsolattartás, a társasági érintkezés és a mindennapi protokoll tevékenységek jól működjenek, szükség van bizonyos tárgyi kellékekre is, ezek a következők: az ajándékozás, a névjegy, a meghívó, a rangsorolás, az ültetési rend, a dohányzás, a telefon, a virág és a borravaló. Az ajándékot a protokoll szempontjából a figyelmesség és a kapcsolat folytatásának jeléül adják, mindig alkalomhoz illőnek kell lennie. A társadalmi közösség kialakulásával lett szokássá. Lehet állami, ami nagy értékű, de nem személyre szóló. Létezik lekötelező ajándék, ami jelentős értékű, a megvesztegetés eszköze lehet, ezért nem szabad elfogadni. Ezen kívül még meg kell említeni a figyelmességi ajándékot, amely az együttműködés folytatására való törekvést fejezi 18 Illem, etikett, protokoll kisokos Nagy Gyögy László főiskolai docens; Széchenyi István Egyetem Győr

14 előtt). 19 A névjegy a hivatalos érintkezésben nagyon fontos és nélkülözhetetlen ki, értéke csekély, utal a kapcsolat kellemes voltára és emlékeztet az ajándékozóra (pl. könyvek, albumok, italok, népművészeti tárgyak, ételkülönlegességek, művészeti reprodukciók). Ami tilos a protokollban: pénz, értékpapír, élelmiszer, ruházat, giccs, tilalom alatt álló tárgyak adása. Kétféleképpen történhet az átadása: protokollon keresztül (szállodai szobában vagy úgy küldik el) vagy ceremoniálisan (nyilvánosság eszköz. A jó névjegykártya tulajdonosának legfontosabb adatait tartalmazza, nagysága kb. 9 x 5 cm, segíti személyes találkozás esetén a bemutatkozás pontosságát, könnyen áttekinthető. Ma már nem csak a hivatalos életben, hanem a magánéletben is gyakran használatos. Névjegyküldés esetei: bemutatás, bemutatkozás, virágküldés, szerencsekívánat ünnep alkalmából, búcsúzás, részvétnyilvánítás. A meghívó valamilyen formális vagy informális eseményre való invitálás esetén kerül kiküldésre. A szóbeli meghívás után mindenképpen szükséges írásban is elküldeni. A meghívó tartalmazza: meghívó fél rangját, nevét, meghívás tényét, meghívott nevét, rangját, az alkalom jellegét, az alkalom idejét, helyét, esetleges tudnivalókat. Lehet egy vagy két oldalas, elküldése az esemény előtt 2-3 héttel történik. A rangsorolás az etikett és protokoll legalapvetőbb kérdése, az ország vezető tisztségviselőinek, diplomaták, küldöttségek, a társadalmi értékrend által megkülönböztetett személyek sorrendje. Protokolláris rangsorolás esetén a négyes szabály érvényesül: nem, kor, rang, az ezeken belüli és ezek közötti különbség. Kormányon belüli, minisztériumon belüli, diplomáciai, politikai, egyházi, önkormányzati és vállalati fajtái léteznek. Az ültetési rend minden protokolláris vendéglátási alkalmon nélkülözhetetlen. A mindennapi vendéglátásban kevésbé fontos, viszont a hivatalos eseményeken kiemelkedő szerepe van. Lényeges az asztal formája, lehet téglalap, négyzet, kerek, U-alakú, patkó alakú, fésű formájú asztal. Fontos megemlíteni még a dohányzást, tilos dohányozni közlekedési eszközön, színházban, moziban, hangversenyteremben, felvonókban, raktárakban, és 19 Protokoll Egyetemi Jegyzet; Magyar Protokollosok Klubja Országos Szövetkezet Budapest 2002 p

15 ahol bármiféle tiltó jelzés van erre vonatkozóan. Nem illik dohányozni gépkocsiban, ha van olyan személy is bent, aki nem dohányzik; ahol nincs hamutálca; hölgyeknek utcán; étkezés közben. Égő cigarettával nem illik épületbe, zárt helységbe belépni, gépkocsiba beszállni, beszélgetni. Ha engedik a dohányzást, akkor mindenkit meg kell kínálni. A férfi kínálja meg a nőt először, majd a társaság többi tagjait. A tüzet is a férfi ad a nőnek, a fiatalabb az idősebbnek, a megkínált a megkínálónak. Öngyújtóval adott tűz esetén, mindig külön-külön kattintjuk fel a lángot. Gyufával pedig magunk felé húzzuk a gyufaszálat. A láng végét tartjuk a cigarettához, és nem a közepét. 20 Telefonos érintkezés a kapcsolattartás fontos eleme, a leglényegesebb tudnivalók: köszönni és bejelentkezni kell, majd bemutatkozni, meggyőződni arról, hogy kivel beszélünk, érdeklődni a partner hogyléte felől, összegezni a hívás célját, felajánlani a visszahívást, búcsúzást kezdeményezni. Tilos között telefonálni, kivéve ha a hívott fél érdekeit szolgálja. A virág az udvariasság és a figyelmesség jelképe minden emberi kapcsolatban. Asztal-, szoba-, teremdíszként alkalmazandó. A szálak száma páratlan legyen vagy 10. Elsősorban hölgyeknek szokás virágot ajándékozni, hivatalos ünnepségeken a fővendégnek vagy mindenkinek Borravaló adása szempontjából országonként más szokások vannak, borravalót étteremben, taxiban, szállodában (boynak, szobaasszonynak), ruhatárban adnak általában, ill. postásnak, ha valamilyen pénzküldeményt hoz, az USA-ban: szinte mindenhol adnak, és nagy összeget, Ausztriában, Németországban: közepes, %, Angliában: 12,5 % pontosan kiszámolva, Kínában: nincsen borravaló (sértés), Magyarország: 10 %. Az embert viselkedése alapján ítélik meg a munkatársak, főnöke, gépkocsivezetők, eladók, üzleti partnerek stb. Természetesen a kultúrált embernek diszkréten kell viselkednie nyilvánosság előtt, nem szabad feltűnést kelteni. Szeretnék még megemlíteni néhány viselkedési szabályt: Ha egy férfi és egy nő megy az utcán, a hölgy a jobb oldalon, balján a férfi, tömegben a férfi a hölgy előtt, két hölgy társaságában középre megy, a feleség jobb oldalán, édesanyja balján. Lépcsőn a férfi a nőt mindig segíti, még ha nem is szorul rá. Közlekedési eszközökön a helyet mindig illik átadni, férfi a nőnek, fiatal az idősebbnek. Ruhatárban

16 érkezéskor először a férfi veszi le a kabátját, utána a hölgy, távozáskor először a férfi felsegíti a kabátot a nőnek, azután veszi fel a sajátját. Gépkocsiba ülés esetén a fölérendelt számára a másik fél kinyitja az ajtót, megvárja, amíg beül, majd becsukja az ajtót. Étteremben mindig a férfi megy elől. Ha pincér kíséri helyre a vendégeket, akkor őt a hölgy követi. A férfi úgy ül le, hogy a nő az ő jobbján legyen, leülésnél segédkezik a hölgynek. Ha az asztaltól a hölgy bármilyen okból feláll, akkor a mellette ülő férfinak segítenie kell őt a szék elvevésében. A férfi feladata a rendelés, az italkóstolás és a fizetés. Az étlapból a hölgy után választ. Lakásra, magánházba lépéskor a férfi a feleségét, barátnőjét, partnernőjét, kísért kolléganőjét engedi előre. Fizetés étteremben úgy történik, hogy legtöbbször a férfi fizet, viszont lehetnek olyan esetek is, mikor a nőnek szükséges fizetnie, ha például egyedül megy valahova, ő a vendéglátó vagy a protokollos. 21 Sorbaállás esetén mindig az érkező sorrend a döntő, tekintet nélkül korra, nemre. III. 1. A protokoll szakma jellemzői Mivel a protokoll napjainkban egyre fontosabb szerepet kap, így a protokollos szakemberek iránti igény szükségszerűen megnő. A protokollosnak ismerni kell a szabályokat, és könnyen alkalmaznia azokat a gyakorlatban is. Az eseményeknek meghatározó szereplője, de nem központi. A jó protokollost hivatástudat tölti el, legfontosabb személyiségjegyei: politika semlegesen látja el feladatát, tájékozott a cég, intézmény belső viszonyairól, hazai és nemzetközi politikai élet eseményeiről, folyamatos kapcsolatban áll vezetőivel, határozott fellépésű, megfelelő kommunikációs képességgel rendelkezik, a szakma minden területén tudással rendelkezik, empatikus, jó problémamegoldó képességgel rendelkezik, diszkrét, pontos, toleráns, és ami még elengedhetetlen az a nyelvtudás. 21 Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó RT. Budapest 1994 p

17 III. 2. Protokolláris rendezvények, vendéglátási alkalmak Rendezvénynek nevezzük az olyan összejöveteleket, amelyeket egy előre elismert (társadalmi, tudományos, szakmai, kulturális, sport) célból, alkalomból tartanak meghatározott helyen és időben. 22 A rendezvények megszervezői: protokollosok, hoszteszek, hosztok, tolmácsok, testőrök, gépkocsivezetők, és a média. A rendezvények lehetnek: kongresszus, konferencia, tudományos és politikai, művészeti, közművelődési, egyházi, kereskedelmi, sport, társadalmi, egyéb és komplex rendezvény. A kongresszus ötszáz főnél nagyobb rendezvény, amely időtartamát tekintve egy-két nap, de néha tovább is tarthat. A konferencia hasonló a kongresszushoz, de valamivel kisebb létszámú és időtartamú. A konferencia lehet: tudományos, politikai, kapcsolódhat egy szakmához, hivatáshoz, sport-, kulturális-, szociális jellegű. A konferenciának több fajtája van: lehet értekezlet, ankét, közgyűlés, vándorgyűlés, kerekasztal-tárgyalás. Az értekezlet valamely testület tagjainak tanácskozása, az ankét pedig nyilvános értekezlet, amelyen előadók és vitavezetők is vannak. A közgyűlés olyan rendezvény, amely lebonyolítása forgatókönyv alapján történik, lehet kevés résztvevővel történő is, de lehet olyan is, ahol több száz fő is részt vesz. A vándorgyűlést mindig másik városban és helyszínen tartják. A kerek asztal tárgyalás lényege, hogy a partnerek egyenrangú felek. A konferenciák lehetnek előadás jellegű, vitakör jellegű, és munkaterv jellegű. Az előadás jellegűnél a megnyitót vagy vitaindítót a felkértek beszéde, majd a jelentkezők hozzászólása követi. A vitakör jellegűnél a vita témája mélyebb kifejtést nyer, a végén a vitavezetők és a rendezvény vezetői összegzést készítenek, és zárszóban ismertetik. A munkaterv jellegű rendezvény plenáris üléssel kezdődik, a véleményeket és álláspontokat átadják a szekcióüléseknek, és minden delegáción belül kijelölik a tagokat a munkabizottságba, majd a szekcióülés után újabb plenáris ülés következik és a záró plenáris ülésen hagyják jóvá a jegyzőkönyvet és a delegációk vezetői ünnepélyes keretek között írják alá. 22 Protokoll Egyetemi jegyzet; Magyar Protokollosok Klubja Országos Egyesület Bp, 2002 p

18 A rendezvények szervezését meghatározó tényezők: 1. alapinformációk: időpont, időtartam, helyszín, résztvevők, látogatók létszáma; 2. események: fő-, mellék-, kiegészítő-, protokolláris esemény; 3. rendezvény szervezeti rendszere és folyamata; 4. az arculat meghatározói: jelmondatok, képek; 5. résztvevők, közreműködők, jogi személyek. Rendezvények megszervezésének folyamata: 1. előkészítés: informálódás a delegáció összetételéről, delegáció érkezésének, távozásának időpontjáról, szállodafoglalásról, költségviselésről. 2. érkezés előtti szervezés: szállodafoglalás, kormányváró, VIP-váró lefoglalása, szállítóeszközök biztosítása, munkarend meghatározás, tárgyalóterem biztosítása, protokolláris vendéglátás megszervezése, sajtóval kapcsolatos feladatok, üzemlátogatások megszervezése, kulturális program, hölgyprogram összeállítása, forgatókönyv. 3. lebonyolítás: érkezésnél segítés, programegyeztetés a vendégekkel, végrehajtás ellenőrzés, búcsúztatás. 4. utólagos feladatok: számlák ellenőrzése, utókalkuláció, elszámolás a bérelt eszközökkel. A különböző protokolláris vendéglátási formák között meg kell említeni az álló alkalmakat, ide tartozik: a fogadás, a koktélparti, a garden party, a buffet-dinner, és néha előfordul pezsgőbontás, koccintás és délutáni tánc. Az ültetéses alkalmakhoz sorolható: tárgyalóasztalnál való kínálás, a munkaebéd, a díszétkezés, a reggeli, a villásreggeli, kínálás társalgóasztalnál. A fogadás napközben félünnepélyes, este ünnepélyes alkalomnak számít. Az italt az első vendégek megérkezésétől pincérek szolgálják fel, ami természetesen ingyenes. Az ételeket a terem közepén felállított asztalokon helyezik el, nem szükségszerű a bő ételkínálat. A koktélparti kötetlen álló vendéglátási forma, időpontja késő délelőtt vagy kora délután. Az italokat pincérek kínálják, és az ételválaszték egyszerű. A garden party megrendezése délutáni órákban történik. A buffet-dinner álló és ültetéses alkalom keveréke, az italt szintén pincérek szolgálják fel, az ételekhez illően, bármikor felállhatnak ételt szedni

19 Az ültetéses alkalmak: a tárgyalóasztalnál való kínálás esti program. Mindent be kell készíteni előre az asztalokra, üdítőt, poharakat, sós süteményt, tányérokat, szalvétát. Munkaebéd esetén a vendéglátás mellett történik a munka, a menü előre megrendelhető, vagy étlapról is választható, nincs protokolláris ültetés. Sok étterem hirdet munkaebéd ajánlatot üzleti ebéd vagy business lunch néven. A díszétkezés ünnepélyes ebéd vagy vacsora, van ültetési rend, névkártya, menükártya, a felszolgálás protokolláris. A reggeli reggel nyolc és kilenc között kerül megrendezésre, kiadós reggeli ételekkel. A villásreggeli általában tíz-tizenegy órakor kezdődik, kb percig tart. Nincs ültetési rend, hidegtálakat vagy könnyű meleg ételeket kínálnak. Kínálás asztaltársaságnál kötetlen kínálási alkalom, sós és édes süteményeket, üdítőt, kávét, teát szolgálnak fel. 23 III. 3. Kiegészítő protokolláris tevékenységek Kiegészítő tevékenységek közé tartozik a tolmácsolás, a közvélemény tájékoztatása és a vendég védelme. A tolmácsolás a gondolatok lefordítása egy másik nyelvre. A tolmács munkája biztosítja a kommunikációt olyan emberek között, akik nem értik meg egymást. Pontosan kell fordítania az elhangzottakat, semmit nem tehet hozzá illetve nem vehet el belőle, nem támaszkodhat semmilyen eszközre, csak a saját tudására. Ehhez a szakmai nyelvtudáson kívül szükség van a két ország kultúrájának ismeretére is. A tolmács helye a fő vendéglátó bal oldalán van, ha nem beszéli a nyelvet. A tolmácsnak a legnagyobb segítség az, ha nyugodt légkört biztosítunk munkájához. A tolmácsolás lehet konszekutív, amikor a tolmács gondolatonként fordítja le a szöveget ill. lehet szinkrontolmácsolás, amely során egyidejűleg hallható a szöveg tárgynyelven és célnyelven is, ez nagyon fárasztó, ezért általában rendezvényekre mindig két tolmácsot hívnak, akik váltják egymást. 23 Kepes Ágnes, Dr. Sille István: Protokoll és etikett a gyakorlatban; Akadémiai Kiadó 2006 p

20 A közvélemény tájékoztatása a sajtó- és hírközlő eszközöket jelenti, a közhivatalok, szervezetek, vállalatok ezáltal ismertetik meg magukat és tevékenységüket. A sajtó-albizottság szerepe, hogy a sajtó munkatársai minél előbb tudjanak a rendezvényről, és a közvéleményt is tájékoztassák arról. A szervezés időszakában tartott sajtótájékoztató vagy sajtókonferencia kiemelkedő jelentőségű, egy szervező mindig kapcsolatban áll a sajtó munkatársaival és informálja őket az események előrehaladásáról. Adott rendezvényről a vállalat képviselőivel, vendégekkel a sajtó munkatársai interjút, riportot készítenek. A vendég védelme minden házigazdának fontos feladata. Az állami szervek által nem védett vendégek megóvása a protokollos feladata, ő vezeti a biztonsági feladatokra specializálódott szervekkel az együttműködést. Rendőrségi védelemben részesülnek Magyarországon: a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, a külügyminiszter, a nemzetbiztonságért felelős miniszter. 24 Készítettem egy felmérést, 2009 áprilisában, 25 főt kérdeztem meg. A megkérdezés abból a célból készült, hogy kiderüljön az emberek életében mennyire fontos a protokoll és a viselkedési ismeretek betartása. A megkérdezettek 84%-a szerint a munkája során nagyon fontos az illemszabályok betartása, és csak 16% számára kevésbé fontos. A megkérdezett sokaság egésze úgy gondolja, hogy a viselkedéskultúra és a protokoll ismeretek betartása a hétköznapok során is nagyon fontos. A sokaság 44%-a szerint még mindig a személyes érintkezés a hangsúlyos, 66% pedig a telefonos érintkezést találja gyakoribbnak. A vizsgált személyek közül csak ketten vannak, akik nem érkeznek pontosan megbeszélt találkozókra. A megkérdezett 25 főből négyen gondolják úgy, hogy az etikett és protokoll szabályok betartása miatt nem kell másképpen öltözködniük, mint ahogy egyébként szeretnének, a többi 21 fő pedig úgy gondolja, hogy igen. 3 fő esetén a divat dominál az öltözködés területén, ők 18 év alatti és 18 és 25 év közöttiek, 1 fő a kényelmet és a divatot is figyelembe veszi, 3 fő a kényelem és elegancia szerint dönt, 3 fő csak az eleganciát tartja fontosnak, és a többi 15 egyén pedig kényelem alapján öltözködik. A vizsgált egyének közül 28% nyilatkozott úgy, hogy ha külföldre utazik nem tanulmányozza az ottani viselkedéskultúrát, 4% pedig nem kóstolja meg a 24 Protokoll Egyetemi jegyzet; Magyar Protokollosok Klubja Országos Egyesület Bp, 2002 p

21 specialitásokat. Azzal az állítással, hogy az ajándékozásnak fontos szerepe van az életben, mert ezáltal fejezhető ki a másik fél iránti megbecsülés, 36% nem értett egyet, a többi 64 % szerint ez így van. 12% szerint a túlzott gesztikuláció nem zavarja a beszélgetést, a sokaság 88%-a pedig úgy véli, hogy nem szerencsés a túlzott gesztikuláció. A vizsgált egyének közül mindenki egyetért azzal a döntéssel, hogy a legtöbb közintézményben és étteremben nem szabad dohányozni. Arra a kérdésre, hogy milyen esetekben és kinek adnak borravalót, 4 fő azt válaszolta, hogy nem szokott adni, 3 fő a fodrásznál ad, a többi 18 fő pedig azt válaszolta, hogy ha elégedett a szolgáltatással, akkor általában étteremben és szállodában ad. A megkérdezettek 28%-a nagyon fontosnak tartja az ünnepek során a hagyományok betartását, 56% számára közepesen fontos, 16 % pedig szinte egyáltalán nem tartja be a hagyományokat. A sokaság 76%-a gondolja úgy, hogy a karácsony a legfontosabb ünnep, 8% szerint a húsvét, 8% a karácsonyt és a nemzeti ünnepeket is, 4% a húsvétot és a pünkösdöt tartja jelentősnek, és 4% minden ünnepnek egyenlő fontosságot tulajdonít. Mielőtt rátérnék a Skandináv országok sajátosságaira, még szeretnék pár szót ejteni a külföldre utazás okairól és ehhez szükséges tudnivalókról. Természetesen ha elutazunk egy idegen országba, fontos ismernünk annak a bizonyos országnak a viselkedéskultúráját. A külföldre utazásnak többféle oka lehet: előfordul, hogy szakmai célból utazik valaki külföldre, vagy magánemberként, mint turista. Hivatalos küldetés esetén mindig az államközi osztály és a protokoll osztály készíti fel a kiutazókat. Az államközi osztály a politikai, gazdasági és üzleti jellemzőkről tájékoztat, és ők intézik a szükséges formalitásokat is, pl. útlevél, vízum, szállásfoglalás, menetjegyek stb. A protokoll osztály pedig a helyi sajátosságokról, etikett és protokoll ismeretekről, szokásokról informál. Lehetőleg úgy kell intézni ezeket a dolgokat, hogy a kiutazást követően ott már ne adódjanak gondok. Kellő felkészülés után már sokkal könnyebb beilleszkedni az ottani kultúrába, turistaként már jóval nehezebb az idegen környezetben feltalálni magukat. Ha hosszabb időre való kiköltözésről van szó, főként egy család szempontjából vizsgálva, mindenképpen a legfontosabb a nyelv megtanulása, gyerekek számára ez természetesen könnyebb, mivel ők nagyon gyorsan képesek elsajátítani a nyelvet. Alkalmi kiküldetés esetén a megérkezés után be kell jelentkezni a vállalati kereskedelmi kirendeltségnél, amelyhez problémákkal is lehet fordulni

22 IV. A skandináv országok általános jellemzői IV. 1. Dánia: Dánia 43,094 km2 nagyságú területe a Jütland-félszigetből és 406 szigetből áll, amelyekből 90 sziget lakott. A lankákkal, tavakkal, erdős vidékkel tarkított táj legnagyobb része gazdaságok által művelt terület. Éghajlata mérsékelt. 25 Történelmi háttér: A középkor híres viking hajósainak és felfedezőinek többsége Dánia területéről származott. A Dán királyság Észak-Európa legnagyobb birodalma volt a 17. századig, ekkor egy nagy részt veszített el területéből ben Norvégiát is elválasztották tőle. I.sz. 750 óta önálló állam, államformája 1849 óta alkotmányos királyság. Politikai háttér: A királynő (jelenleg 1972 óta II. Margit) az állam szimbolikus vezetője. A valós hatalom viszont a miniszterelnök és a miniszterek kezében van, törvényhozó testülete a Folketing, amelynek 179 tagja van. 8 párt van a parlamentben, a politikai rendszert a decentralizáció jellemzi. Gazdaság: Az ország modern piacgazdaság, kiemelkedő a mezőgazdasága, stabil nemzeti fizetőeszközzel, magas életszínvonallal rendelkezik. Nemzeti fizetőeszköze a dán

23 korona. 26 A GDP 2005-ös becslés szerint 259,7 milliárd USD, az egy főre jutó GDP dollár. Egyike azon európai országoknak, ahol az egészségügyre és az oktatásra a legtöbbet költenek. Az infláció mérsékelt maradt az erős gazdasági növekedés és a regisztrált munkanélküliek számának csökkenése ellenére is. Oktatás: Dánia költségvetésének körül-belül 15%-át fordítja oktatásra, amelynek közel 29%- át a felsőoktatás teszi ki. Fejlett oktatási rendszerrel rendelkezik. A közoktatás és nagyrészt a felsőoktatás is ingyenesen hozzáférhető. Átlagosan egy évfolyam 80,3%- a végzi el a középiskolát és 44,5%-a fejezi be a felsőfokú képzést. 27 Az oktatási rendszerben a hangsúly az információk elsajátításán, az absztrakt fogalmi gondolkodás kialakításán van. Dániában megfigyelhető, hogy a skandináv szokások keverednek a nyugat- és déleurópaiakkal. Kevésbé zárkózottak, mint az északi szomszédok, szellemesek, szívesen társalognak, és vendégszeretetük is kiemelkedő. Észak franciáinak is hívják őket, az átmenet hangsúlyozása miatt. 28 A dán életfelfogás leginkább a hygge szóval jellemezhető, amely kényelmet és biztonságot tükröz. Borravaló szempontjából a legdrágábbak közé tartozik, az elfogadott 10-15%, ami rajta van a számlán kiszolgálási díjként, de minden egyéb szolgáltatásért külön kell adni. A dánok öntudatos emberek, de a befelé fordulás jellemzi őket. Általános szabályokra épül a magatartásuk, a problémák során az objektív tényezőknek tulajdonítanak fontosságot, a személyes érzelmek nem hangsúlyosak. Elszántan képviselik saját érdekeiket, és segítenek másokon is. Számukra az egyéni teljesítmény kiemelkedő fontossággal bír, jelentősebbnek tartják a képességeket, mint a társadalmi státuszt. Beletörődnek az életben előforduló bizonytalanságokba is, bár az ő életükben a jóléti állam volta miatt elég minimális a létbizonytalanság. 26 Terry Morrison; George A. Conaway; George A. Borden: Meghajlás vagy kézfogás?- Üzleti etikett a világ 57 országában; Alexandra Kiadó, Pécs 2002 p Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll Közgazdasági És Jogi Könyvkiadó Rt. Budapest 1994; p

24 A társadalom alapja a középosztály, jelentős vagyoni különbségek az állampolgárok között nincsenek. A férj és feleség osztozik a gyermeknevelésben a felsőbb rétegben. Népesség: 5 millióan élnek az országban, a főváros Koppenhága, a népesség 99 százaléka városban él. A lakosság homogén, túlnyomó többsége skandináv származású, habár az eszkimók és a Feröer szigetek őslakóinak száma is nő (8,5 %). Vallás: Evangélikus vallású a dánok 97 százaléka. 29 IV. 2. Finnország: Finnország Észak-Európában, a Balti-tenger partján fekszik. Területét tekintve Európa 6. legnagyobb országa: háromszor akkora, mint Magyarország. Bár Észak- Szibériával, Alaszkával és Dél-Grönlanddal fekszik egy szélességi körön, éghajlata azokénál enyhébb, a téli hidegeket enyhítő környező víztömegeknek és a Golfáramlatnak köszönhetően. A szárazföldön Svédországgal, Norvégiával és Oroszországgal határos, déli szomszédja, Észtország a Finn-öböl túlpartján fekszik. 29 Terry Morrison; George A. Conaway; George A. Borden: Meghajlás vagy kézfogás?- Üzleti etikett a világ 57 országában; Alexandra Kiadó, Pécs 2002 p

25 Finnországban több mint kétszázezer tó van, az ország területének egytizedét víz borítja. 30 Történelem: Sajátos kultúrával és identitással rendelkező ország, majdnem 500 évig a svédek uralma alatt állt. A 18. századra a svédek hadereje csökkent, így a finnek nem bíztak abban, hogy a svédek meg tudják őket védeni a támadásokkal szemben ban az orosz-svéd háborúban mivel a svédek veszítettek, átengedték Finnországot az oroszoknak. I. Sándor orosz cár ígéretet tett arra, hogy a finnek törvényei és intézményei megmaradhassanak, de mégsem így történt, és folyamatosan üldözték a finnek nemzeti érzéseinek megnyilvánulásait, ezért mindent elkövettek, hogy felszabaduljanak az orosz uralom alól ben kiáltották ki az Oroszországtól való függetlenséget, de közben a finn szocialisták és konzervatívok közötti polgárháború miatt veszélyben volt a függetlenségük ben Szovjetunió területeket követelt tőlük, de miután visszautasították, az oroszok lerohanták. Finnország ellenállást tanúsított, de legyőzni nem tudta Oroszországot, viszont elszántságukkal arra késztették az oroszokat, hogy beleegyezzen a finnek kiválásába, de még így is veszítettek területükből, és a népesség 12%-ából. Ezután a németekben reménykedett, német csapatok állomásoztak a területükön, így amikor Németországra támadott a Szovjetunió, a finnek a németek oldalán harcoltak. A II. világháború után az országnak újabb területekről kellett lemondaniuk, de a Vörös Hadsereg nem tudta hatalmába keríteni. Politikai háttér: Államformája alkotmányos köztársaság. A legmagasabb közjogi méltóság a köztársasági elnök, akinek hivatali ideje 6 év. Amennyiben a jelölt az első fordulóban nem kapja meg a szavazatoknak több mint a felét, új forduló következik, amelyben már csak a két legtöbb szavazatot kapott elnökjelölt verseng egymással. A hatalom másik része a miniszterelnök kezében van. A miniszterelnököt és a kormány többi tagját az elnök nevezi ki. A jelenlegi köztársasági elnököt, Tarja Halonent, 2000 februárjában választották meg, azt megelőzően többek között külügyminiszter