A MULTIMÉDIA MÛVEK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK ÉS FELHASZNÁLÁSÁNAK EGYES SZERZŐI JOGI KÉRDÉSEI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MULTIMÉDIA MÛVEK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK ÉS FELHASZNÁLÁSÁNAK EGYES SZERZŐI JOGI KÉRDÉSEI"

Átírás

1 Bevezetés A MULTIMÉDIA MÛVEK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK ÉS FELHASZNÁLÁSÁNAK EGYES SZERZŐI JOGI KÉRDÉSEI Dr. Kricsfalvi Anita ügyvéd FILMJUS:1088 Bp., Bródy S. u. 14. I/1. Tel: Fax: Iroda: 1061 Bp., Jókai tér 8. Tel.: Fax: A multimédia mûvek (képek, hangok, mozgóképek, szövegek, fotók, adatok stb. egyidejû megjelenítése) szerzõi jogi besorolását illetõen még ma sincsen egységes álláspont. Egyesek az adatbázisok, gyűjteményes művek, míg mások az audiovizuális mûvek analógiájára képzelik el az ilyen mûvek jogi szabályozását. Vannak olyan irányzatok, amelyek egy teljesen új műkategóriát látnának szívesen a jogszabályban. Utóbbiak azzal érvelnek, hogy a vagyoni jogok automatikus átruházhatóságát meg kell engedni a nagy befektetést és komoly szervezési, technikai ismereteket igénylõ multimédia mûvek esetében, és ehhez célszerû ezt a mûfajt nevesíteni. Függetlenül attól, hogy melyik kategorizálást fogadjuk el kiindulási pontnak, jogilag sokkal relevánsabb az, hogy az ilyen mûvek elõállításához és késõbb a közönséghez való eljuttatásához milyen engedélyezési, jogi procedúrát kell végigjárnia a felhasználónak, illetve milyen feltételek mellett mentesül ezek alól. I. A multimédia művek előállítása és a szerzői jog 1.Mikor kerül kapcsolatba a multimédia mű előállítója/producere mint felhasználó a szerzői joggal és a jogosultakkal? Az Szjt. hatálya alá tartozó védett műveknél és szomszédos jogi jogosultak (hangfelvételek előállítói, előadóművészek, műsorszolgáltatók, filmelőállítók) teljesítményeinél a jogosultak engedélyezési jogával és/vagy díjfizetési kötelezettséggel találkozik a felhasználó, aki esetünkben a multimédia mű előállítója. Mindez nem vonatkozik -a művekre és szomszédos jogi teljesítményekre a védelmi idő lejártát (Szjt. 31. és 84. ) követően, -a szerzői jogi védelmet nem élvező alkotásokra (Szjt. 1. (4)-(7) bekezdései), -a szabad felhasználás eseteiben (Szjt. IV. fejezet). Ezért a fentiekkel az alábbiakban nem vagy csak érintőlegesen foglalkozunk, és az alábbiakban a teljesség igénye nélkül- az engedélyezési eljárás és a díjfizetés egyes kulcsmozzanataira 1

2 világítunk rá. 2. A multimédia célú felhasználásra kötött tipikus szerződések (vagyoni jog vagy meghatározott felhasználási jogok átruházása) A hatályos magyar szerzői jogi törvény 6. -a ún. a multimédia művekre is tekintettel az együttesen létrehozott műveknél az azt megszervező, abba anyagilag befektető természetes vagy jogi személy javára az egyébként kivételes- teljes vagyoni jogátszállást vélelmezi. A teljes vagyoni jogátruházás jellemzően a multimédia műveknél csak a kifejezetten e célra megalkotandó műveknél jöhet szóba. A vagyoni jog átruházása egy felhasználási szerződés keretében történik, amelyben a felek rögzítik, hogy meghatározott díjazás ellenében a teljes vagyoni jog átszáll a szerzői jogosultról a felhasználóra. Nem kizárt, hogy ilyen esetben sem, hogy a jogosult mégis megtart magának valamilyen jogot vagy díjigényt. Itt sem hagyható figyelmen kívül az, hogy a személyhez fűződő jogok (pl. névjog, mű integritásának a joga) ebben a látszólag korlátlan jogokat biztosító szerződésben sem szállhatnak át, azok az eredeti jogosultat illetik meg. 3. A felhasználási szerződések tartalma A már meglévő műveknél a multimédia célú felhasználást, tipikusan felhasználási szerződésben kell az előállítónak megszereznie. Az engedélyezés történhet közös jogkezelés keretében, vagy egyedi a jogosulttal közvetlenül megkötött felhasználási szerződésben. Az egyedi felhasználási szerződésekben, az Szjt. V. fejezetének e szerződéstípusra vonatkozó szabályai az irányadóak. Itt most e szerződés kötelező tartalmi kellékeire és néhány feltétlenül ajánlott szabályozási tárgyára hívjuk fel a figyelmet. A szerződésben a feleket, a felhasználni kívánt művet azonosítható módon és a díjazást kötelezően meg kell jelölni, és a szerződést írásban kell rögzíteni. Ezek nélkül érvényes szerződés nem jön létre. Ez azonban egy szabályozási minimum, ami mellett feltétlenül ajánlott megállapodni a szerződés területi és időbeli hatályában, a kizárólagosság kérdésében, és a személyhez fűződő jogokat esetlegesen érintő kérdésekben (pl. a mű integritása, a név feltüntetése stb.). A multimédia művek felhasználásának módjában (off-line/on-line) is célszerű megállapodni, hiszen ez a díjfizetés szempontjából sem mellékes. A minél konkrétabb és precízebb szerződés a felhasználó (előállító) fokozott érdeke, mert az Szjt. garanciális szabályai, amennyiben a szerződésben ezt a felek nem rögzítették, a szerző javára rendelik értelmezni az említett ajánlott kérdésköröket. Ezért a nagy anyagi befektetéssel létrejövő multimédia művekben felhasznált alkotásokra kötött szerződéseknél különös odafigyelés ajánlott, főleg a felhasználó érdekében. Optimális esetben a felek megállapodtak, és a díjfizetésre is sor kerül. A díjazás lehet egyöszegű, vagy royalty típusú, vagy a kettő kombinációja, de az sem kizárt, hogy a szerző részesedést kap a produkcióban, kvázi koproducere a multimédia műnek. A felek szabadon rendezhetik a díjazás kérdését, két dologra azonban figyelni kell: a díjazásról a szerző lemondhat, de csak írásban, ugyanez vonatkozik a bevétellel arányos díjazás követelményére is. A két garanciális szabály azt jelenti, hogy a jogosult csak kifejezett erre irányuló nyilatkozatával mondhat le a díjazásról, vagy annak arányosságáról. 2

3 4. Munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban alkotott művek Az Szjt. 9. (6) bekezdésében foglaltak alapozzák meg a vagyoni jogok munkaviszony [és más hasonló jogviszony Szjt. 30. (7) bekezdése] keretében történő átszállásának a lehetőségét. A jogátszállás a szerző és munkáltatója közötti jogviszony alapján automatikus, az egyes művek esetén így nincs szükség a jogátszállás külön szerződésbe foglalására. A munkaviszony megszűnése nem befolyásolja a munkáltató által megszerzett jogok gyakorlását. A munkaviszonyban álló szerző nem munkaköri kötelességeként készített művére mindez nem vonatkozik. Ezért igen lényeges a munkaszerződés részét képező munkaköri leírásban részletezni, hogy melyek azok a művek, amelyek e kötelesség folytán készülnek el. A vagyoni jogok átszállását a munkaviszonyból származó kötelesség teljesítéseképpen készült művek esetében e rendelkezés vélelmezi, így kifejezetten eltérő, írásbeli megállapodással lehet csak korlátozni e jogátszállást. A korábbi szabályozáshoz képest az Szjt. a vagyoni jogok átszállásának deklarálásával korlátlan felhasználási jogokat biztosít a munkáltató számára. A munkáltató vagyoni jogainak gyakorlását csak az általános szerzői jogi korlátok (pl. szabad felhasználás), illetve az Szjt. 30. (3) és (5) bekezdései alapján a szerzőt a munkaviszony ellenére megillető jogok határolják be. Az Szjt. 30. (1) bekezdésében foglalt jogátszállás azt is jelenti, hogy a vagyoni jogokat vagy annak egy részét a munkáltató harmadik személyre átruházhatja. Ez azt is jelenti, hogy az átruházásból származó bevétel meghatározott százalékára munkavállaló-szerző jogosult. Az Szjt. a korábbi szabályozástól eltérően még orientáló jelleggel sem jelöli meg az átruházásból származó bevétel utáni jogdíjrészesedés mértékét, így az a felek megállapodására van bízva. E díjazásról való lemondás írásban, kifejezett nyilatkozattal lehetséges [Szjt. 16. (4)]. Amíg a nem munkaviszonyban (vagy más hasonló jogviszonyból) készült műveket érintő jognyilatkozatoknak csak egy részét (pl. a díjazásról való lemondást) kell írásba foglalni, addig a munkaviszonyban készült művek esetén minden jognyilatkozat csak írásbeli alakban érvényes. A korábbi szabályozástól (1969. évi III. törvény) eltérően az Szjt. mellőzi a Munka tv. mögöttes jogszabályként való megjelölését. Ez főként azzal indokolható, hogy a magánjogi alapokra épülő szerzői jog általános mögöttes jogszabálya a Ptk., másrészt ahogyan e bekezdés kifejezetten utal rá, nem kizárólag a Munka tv. szabályai jelentenek háttérjogszabályt, hanem a jogviszonytól függően más, pl. a közalkalmazotti, köztisztviselői és más szolgálati viszonyra vonatkozó jogszabályok is. Ennek megfelelően az Szjt. 30. (1)-(6) bekezdésében foglaltak nem csak a munkaviszonyra, hanem más e jogviszonyhoz hasonló, de más törvények hatálya alá tartozó jogviszonyra is megfelelően alkalmazandóak. 5.) A közös jogkezelés szerepe a multimédia célú felhasználás engedélyezésénél A különbözõ mûvek multimédia mûben való rögzítése gyakran közös jogkezelés alá tartozik, ami indokolt: - az ún. kisjogos" zenemûvek és zeneszövegek esetén a jogok beszerzése a zeneszerzõ, szövegíró, zenekiadó tekintetében a zenei közös jogkezelõ társaságnál Artisjus Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület történik, kivéve ha átdolgozásról is szó van, ilyenkor az egyedi engedély nem mellőzhető 3

4 - amennyiben már rögzített zenemûvekrõl van szó, úgy a szomszédos jogi jogosultaktól, tehát a hangfelvételgyártókat képviselõ közös jogkezelõtõl is, MAHASZ engedélyt kell kérni - képzõ-, ipar- ill. fotómûvészeti alkotások tekintetében a közös jogkezelõtõl, HUNGART Vizuális Mûvészek Közös Jogkezelõ Társasága Egyesület - filmalkotások esetén egyelõre a FILMJUS, Filmszerzõk és Elõállítók Szerzõi Jogvédõ Egyesülete nem ad engedélyt, csak ha erre a tagok megbízást adtak. A filmeknél persze további mérlegelést igényel, hogy az adott esetben a filmelõállító megszerezte-e a megfilmesítési szerzõdéssel a multimédia célú felhasználási jogokat. Nyilvánvalóan a multimédia ismertté válását megelõzõen a szerzõk errõl érvényesen nem is szerzõdhettek a filmek gyártóival, így a régi filmeknél a szerzõket legalábbis külön, méltányos díjazás jár. 6. A közös jogkezelés lehetséges irányai a multimédia jogosításban Külföldön megjelentek az elsõ kezdeményezések az ún. one stop shop-ok létrehozására, pl.: Németországban a CMM- típusú központi "jogosító-helyek" (Clearing Stelle Multimedia) létrehozására (lásd pl.: http/www.promedia/cmmv.de). Az igen praktikus kezdeményezésekkel szemben csupán az a gyakorlati ellenérv szokott felmerülni, hogy egyelõre a különbözõ mûfajokba tartozó repertoárok multimédia célú jogosításai vagy nem tartoznak közös jogkezelésre, vagy csak egy részük, de a jogok egyébként is más-más jogvédõ szervezetnél vannak. A közös jogkezelő szervezeteknek azért is nagyon körültekintően kell eljárniuk, mert amennyiben a felhasználó személyhez fűződő jogokat is érintő változtatást, átdolgozást hajtana végre a műveken, az már a szerzői és szomszédos jogi jogosultak egyedi engedélyét kívánná meg. Minthogy ez az ilyen művek előállításánál sokszor elkerülhetetlen, ezért a közös jogkezelés valójában egy szubszidiárius megoldást jelenthet, és jövője álláspontunk szerint ezért inkább az adatszolgáltatásban és a díjak kezelésében látszik megalapozottnak, míg sok esetben az engedélyezést továbbra is egyenként kell a felhasználónak megszereznie. Az Évi LXXVI. törvény a szerzõi jogról hatályos változata egyelõre nem szabályozza egységesen a multimédia mûvekben való mûfelhasználás engedélyezését, Így az engedélyezési gyakorlat a közös jogkezelõ szervezetek egymás közötti valamint a jogkezelõk és a tevékenységükkel érintett jogosultak megállapodásai szerint, és nyilván a felhasználók méltányolható igényeinek figyelembevételével (gyorsaság, jogbiztonság, egyszerûség) alakulhat ki a jövõben. A központi jogkezelõ felvilágosítást tudna adni a jogosult személyérõl, a jogdíj mértékérõl, illetõleg a további járulékos kérdésekrõl. A leginkább célravezetõ az érintett jogkezelõ társaságok által közösen felállítandó adatbázis lenne, illetve egy egységes nyilvántartási rendszer bevezetése. Fennáll annak a reális veszélye jelen helyzetben, hogy a nehézségeket és a magas költségeket tekintetbe véve a felhasználók vagy egyáltalán nem fognak ilyen multimédia-termékeket elõállítani, vagy olyan módon dobják õket piacra, hogy közben jelentõs jogsérelmet okoznak az alkotóknak. Természetesen egyik sem lenne senkinek kívánatos megoldás. Így gyakran hallani olyan véleményeket, amelyek valamely központi jogkezelõ szervezet felállítását sürgetik, amely több különbözõ szinten kezelhetné az igényeket. Egy ausztrál felmérés (Licensing Content for Multimedia by Jane Fitzgerald, Copyright World, October 1998) is a fentieket igazolja, amennyiben rámutat arra a tendenciára, hogy a multimédia előállítók preferálják az ún. megrendelt művek előállítását, mert ezzel a már meglévő művek bonyolult jogosítási procedúrája alól mentesülhetnek. Remélhetőleg a szerzői jog és a felhasználói érdekek egy olyan pragmatikus 4

5 kompromisszumra jut majd, amelynek révén nem az egyszerűségi szempontok döntenek majd a felhasználni kívánt mű kiválasztása mellett vagy ellen. II. Az elkészült multimédia művek felhasználási módjai, útja a közönséghez Elsõként röviden, - a technikai fejlõdés miatt egyre inkább háttérbe szoruló- off-line felhasználásokat mutatjuk be, és ezután térünk rá az egyre tömegesebbé váló, világhálón történõ felhasználások összetett és jogilag éppen napjainkban kidolgozás alatt álló rendszerére. 1. "Off-line" - felhasználások Az "off-line" felhasználások még mindig igen elterjedtek a multimédia területén (pl. CD-Rom, CD-I, stb.) Ezen termékek besorolása jogilag - elsõsorban szerzõi jogilag - különösebb problémát nem okoz, a hagyományos "kiadói jogok" megszerzése (többszörözés, terjesztés) szükséges hozzájuk. Az egyértelmû jogi helyzet ellenére a valódi problémát a termék elõállításához szükséges nagy számú (akár több száz), szerzõi jogvédelem alatt álló mû felhasználásához szükséges jogok beszerzése okozhat a gyakorlatban, például a jogosult személyének kideríthetetlensége vagy fellelhetetlensége miatt. Jó példák erre az olyan CD-Rom-ok, melyeken újságok, folyóiratok korábbi számait gyûjtik össze. Ez adott esetben több száz, akár ezer szerzõ mûvét érintheti, akiktõl a jogosítás beszerzése könnyen belátható akadályokba ütközik. Bárki, akitõl azonban nem szerzik meg a megfelelõ felhasználási jogosultságot, követelheti a bíróságtól nemcsak kárának megtérítését, de akár a jogsértõ termék megsemmisítését is. (Már csak a kártérítés mértékét tekintve is komolyan veendõ a probléma, jó példa erre, hogy augusztusában a düsseldorfi bíróság egyetlen egy fotó CD-Rom-on történõ jogosulatlan felhasználásáért DM kártérítést ítélt meg.) Adott esetben az újság saját kiadóját is megakadályozhatják a kiadásban hasonló jellegû akadályok. Figyelemmel az on-line szolgáltatások térhódítására, az alábbiakban inkább ennek a felhasználási módnak néhány jogi kérdésére világítunk rá. 2. "On-line" felhasználások Az Internet kezdettõl deklarált elve a szabad információáramlás, a szellemi tulajdon pedig abból áll, hogy a jogosultjának kizárólagos engedélyezési joga van, így például a szerzõi mû többszörözése, közönséghez közvetítése tekintetében. Az Internet-felületen tehát megismétlõdnek azok a viták, melyek mindig lezajlottak, ha újfajta szerzõi mûvek vagy a felhasználások új technikai eszközei jelentek meg (film, hanglemez, magnetofon, szoftver, stb.). A viták témái: ki a jogtulajdonos, eleve engedélyköteles felhasználásokról van-e szó, érvényesek-e rá az eddigi kivételek, ki a felelõs, stb. Ezzel a tipikus "igen-nem" érveléssel, a nyilvánvalóan kibékíthetetlen ellentmondások megoldási kísérletével, gyakran találkozhatunk a modern technológiákkal kapcsolatosan. 5

6 Az internetes felhasználások hazai szabályozásának elõzményei Hazánk az 57/1998 (IX. 29.) OGY határozattal megerõsítette a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) Szerzõi Jogi és az Elõadásokról és Hangfelvételekrõl szóló Szerzõdését. A jelenlegi "internetes" szabályozás szinte egy az egyben átvette a WIPO Szerzõdés 8. cikkében foglalt szabályt, amely kizárólagos jogot enged a szerzõnek arra, hogy engedélyezze az olyan típusú nyilvánossághoz való közvetítést (right of communication to the public), ahol a közönség a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatja meg. Ez tehát a nyilvánosság fogalmát oly módon terjeszti ki, hogy abba beletartozik az egymástól független individumok különbözõ helyen és idõben történõ felhasználása is. Az évi LXXVI. törvény a szerzõi jogról (Szjt.) egyik talán leglényegesebb rendelkezése a technikai fejlõdés következtében felmerült új szerzõi jogi problémák rendezése szempontjából, - még ha azt nem is nevesíti közérthetõen a törvény - az internetes "lehívásos" interaktív felhasználás nyilvánossághoz közvetítés körében történõ szabályozása. (E helyütt csupán utalunk a közös jogkezelés szerepére az internetes műfelhasználás esetében, és az ARTISJUS vonatkozó közleményére, amely 1998-tól részletes tarifatáblázatot és díjfizetési feltételeket tesz közzé évente.) A többszörözés jogának szabályainál [Szjt. 18. (2)] az internetes felhasználásokra, a nyilvános elõadás jogára való szabályok [Szjt. 24., a "display"/képernyõn való megjelenítés] között, illetve a szabad felhasználás ideiglenes másolatkészítésre vonatkozó szabályánál utal konkrétan a törvény az internetes felhasználásra. Utóbbi szabálynál érdemes elidõzni, mert a kivétel igen sok jogi kérdést vethet fel. Az Szjt. 35. (6) bekezdése kimondja ugyanis, hogy az ideiglenes többszörözés csak akkor szabad felhasználás, ha az a szerzõ által engedélyezett mûfelhasználás megvalósulásához szükséges mûszaki folyamat része. Az irányelv-tervezet során fõként ennek a garanciális szabálynak a hiánya vitatott, továbbá azt is sérelmezik a szerzõi jogvédõ szervezetek, hogy a szerzõ jogos gazdasági érdekeinek tiszteletben tartása sem biztosított a jelenlegi szövegezés szerint. Különös jelentõsége van e kivételt engedõ szabálynak a "caching" és "browsing" néven ismert folyamatoknál. Ezekben az esetekben az ideiglenes mûtárolás (többszörözés) keretében az internetes felhasználás gyorsabbá, hatékonyabbá válik. A szerzõi jogvédõ szervezetek azzal érvelnek, hogy e két folyamat (caching, browsing) semmiképpen nem férnek bele a kivételt engedõ szabályba, és nem tekinthetõk szabad felhasználásnak, minthogy azoknak önálló gazdasági jelentõségük is van, mert a közönség ezáltal magasabb színvonalú szolgáltatást élvez. Az on-line felhasználások jellege alapvetõen meghatározza a tipikus jogi problémákat is. A felhasználás definiálása sem mindig egyszerû. Az internetes mûfelhasználást a WIPO keretében létrejött nemzetközi egyezmény szerzõi jogilag többszörözésnek, és nyilvánossághoz közvetítésnek tekinti. Hatályos szerzõi jogunk is követi ezt a fogalomrendszert. További jogi kérdések is felvetõdnek, mint pl. az országhatárokon átnyúló felhasználások, a joghatóság, az alkalmazandó jog kérdése. 3. Az Internetes felhasználás szereplõinek felelõssége A szolgáltatás résztvevõinek felelõsségi rendszerének kidolgozása aktuális, kifejezetten, gyakorlati kérdés. A tartalom szolgáltatók szerzõi jogi és a tartalom iránti felelõssége általában korlátlan, és objektív. Mérlegelés tárgya lehet viszont az Internet szolgáltatók felelõssége, akik alapvetõen a tartalmat nem ellenõrzik, azt a közönség felé továbbítják. 6

7 Az elektronikus kereskedelemrõl szóló EU irányelv tervezetének jelenlegi verziója szerint, amely mindenképpen meghatározza majd a hazai jogfejlõdést is e téren, éppen attól függõen, hogy mennyire csupán a technikai átvitelre korlátozódik tevékenységük, eltérõen felelnek a különbözõ internetes szolgáltatók a jogsértésekért. Az Irányelv tervezetének 12. cikkelye felsorolja a kizárólag technikai átvitelt végzõk, az átvitt anyagokat csak ideiglenesen, automatikusan tárolók legenyhébb felelõsségi alakzatának feltételeit, míg a 14. cikkelye, az információt tároló (hosting) szolgáltatókra már az elõbbinél fokozottabb felelõsséget ír elõ, azaz a nem kizárólag technikai átvitelt végzõ szolgáltató nem mentesül a felelõsség alól, ha a jogsértésrõl tudott, vagy kellõ gondosság mellett tudnia kellett róla. A tartalom-szolgáltatók felelõssége viszont nem korlátozható. Természetesen az Irányelv ezen legkényesebb része még további cizellálásra vár, így jogharmonizációs szempontból érthetõ, hogy az Szjt. nem ment idõben e kérdéskör részletes, európai szintû szabályozása elé. A legrészletesebb külföldi szabályozást az Egyesült Államok jogalkotója dolgozta ki az ún. Digital Milleneum Act -ben. Az Internet szolgáltatók felelõssége bizonyos feltételek teljesülése esetén (pl. a jogsértésrõl nem tudott, nem ért el bevételt stb.) kizárható. A jogsértõ termék eltávolítása azonban ilyenkor is feladata az Internet szolgáltatónak, amennyiben azt a jogosult kéri. Ilyenkor a jogsértõ anyag további sorsa a tartalom szolgáltató és a jogosult vitájának alakulásától függ. Ennek a rendszernek is gyenge pontja viszont, hogy semmi nem akadályozza meg a jogsértõ anyag más Internet szolgáltató által történõ további közvetítését. Németország a vámintézkedések analógiájára egy jogi-technikai védõrendszer bevezetésén dolgozik. Minden bizonnyal a jogalkotóknak és a jogalkalmazóknak a világhálón a szerzõi jogsértések azonosítása, és megfelelõ szankcionálása lesz a jövõ nagy kihívása. A szerzõi jogi felelõs személye, annak felelõssége tárgyában a világ különbözõ részein növekvõ számban születnek döntések, de ezek meglehetõsen eltérõek. E kérdésben az decemberi genfi WIPO konferencia sem jutott egységes álláspontra. Az elektronikus többszörözés értelmezõ szabálya, egészen elmaradt és azt csak egy olyan "közös nyilatkozat" helyettesíti, miszerint "pusztán a fizikai hozzáférhetõség biztosítása nem többszörözés, nem jár szerzõi jogi felelõsséggel az ezt szolgáltató személy, vállalkozás - "acess provider" - terhére". Amellett, hogy e nyilatkozat nemzetközi jogi súlya, hatálya erõsen korlátozott, az is kérdéses, mi tekintendõ pusztán "fizikai hozzáférés lehetõségének". Az Internettel kapcsolatos, a közremûködõk tevékenységére vonatkozó, jogilag elfogadott definíciók általában is hiányoznak." Ugyancsak pontosan tisztázandó különbözõ adatbázisok elérhetõvé tétele esetén, hogy a felettük rendelkezõ személy/szervezet rendelkezik-e egyáltalán a szükséges jogokkal (pl.: múzeumok maximum a katalógusukat tehetik ma jogszerûen elérhetõvé, de az általuk õrzött mûveket semmilyen formában sem, vagy a nagy újságok, folyóiratok korábbi számaik tekintetében meg kell szerezzék az ilyen jellegû felhasználásokhoz visszamenõlegesen a jogokat), és az ebbõl adódó felelõsség mindenképpen õket kell terhelje. A válasz tehát arra a kérdésre, hogy ki felel az Internet felhasználások szerzõi jogi részéért, nemcsak az információ-iparra hat érzékenyen, de talán az egész szerzõi jogi jogintézmény sorsát eldönti. A szerzõi jogi felelõsség ugyanis meglehetõsen szigorú, objektív jellegû: az erkölcsi jellegû jogkövetkezmények, az abbahagyás igénye, a sérelmes helyzet megszüntetése attól függetlenül beállnak, hogy milyen volt a jogellenesen eljáró személy tudati állapota. A magyar 7

8 jogban ma már ilyen alapon a tevékenységgel elért gazdagodást is (nemcsak a szerzõ kárára keletkezettet!) ki kell adni és adatokat kell szolgáltatni a vonatkozó jogsértõ üzleti kapcsolatokról is. A személyhez és vagyonához fûzõdõ szerzõi jogok felróható megsértése kártérítési kötelezettséggel is jár. E jogkövetkezmények tárgyában a bíróság viszonylag könnyen, egyszerûen ideiglenes intézkedéseket tehet. Megemlíthetõ a Btk. 329/A. -a is, amely a szerzõi jog megsértése esetére a bûncselekmény miatt szabadságvesztést is kilátásba helyez." III. Szabad felhasználás, különös tekintettel az oktatási célú felhasználásra Az alábbiakban néhány törvényhely kiemelésével kívánjuk vázolni a legfontosabb oktatási célú szabad felhasználásokat. Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy ezek az esetek szűken értelmezendőek. A szabad felhasználásra vonatkozó részletes és a felhasználási jogok szabályozására egyébként nem jellemző kógens szabályozást a szabad felhasználás jellege indokolja. Az ilyen felhasználás ugyanis díjazáshoz, és szerzői engedélyhez sincs kötve. Ezért a szerzői jog és a felhasználói (társadalmi) érdek védelmének egyensúlya csak akkor nem bomlik meg, ha a jogszabály a szabad felhasználás terjedelmét szigorú keretek közé szorítja. Az Szjt. (új) IV. fejezete e két érdekkör aktuális mérlegét adják. A szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések a szerzők, illetve a szomszédos jogi jogosultak [Szjt. (új) 83. (2)] engedélyezési jogait és díjigényre való jogosultságát egyaránt kizárják. Ezért indokolt, hogy e szabályokat ne lehessen kiterjesztően értelmezni. A kiterjesztő értelmezés tilalma mellett, garanciális szabályt tartalmaz továbbá az Szjt. (új) 33. (2) bekezdése is ( Szerzői Jogi Kommentár, KJK-KERSZÖV Kft.) Az iskolai oktatás céljának fogalma Szjt. 33. (4) E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából az iskolai oktatás célját szolgálja a felhasználás, ha az az óvodai nevelésben, az általános iskolai, középiskolai, szakmunkásképző iskolai, szakiskolai oktatásban, az alapfokú művészetoktatásban vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőfokú oktatásban a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelően valósul meg. Az Szjt. (új) 34. (2), 35. (5) bekezdése és az Szjt. (új) 38. (1) bekezdésének b) pontja a művek iskolai oktatás céljára történő szabad felhasználásának eseteit foglalja magában. Figyelemmel arra, hogy jelenleg igen sokszínű az iskolai oktatás palettája, mindenképpen indokolt az iskolai oktatás fogalmának szűkített értelmezése. Annak nincs jelentősége, hogy magán, vagy állami finanszírozású az oktatási intézmény, lényeg, hogy a felsorolásban foglalt általános jellegű képzés keretén belül maradjon a felhasználás. A művek felhasználása szempontjából különös jelentősége van a művészeti oktatásnak, itt a szabad felhasználást csak az alapfokú művészeti oktatásban ismeri el a törvény. A felsorolás keretein kívül eső oktatási célra történő felhasználás tehát nem tekinthető szabad felhasználásnak. Az országban működő felsőoktatási intézmények felsorolását az évi LXXX. törvény a felsőoktatásról 1. sz. melléklete tartalmazza. Ezekben az intézményekben is csak az a felhasználás szabad, amely a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelel. A tantervek, képzési követelmények tekintetében utalunk az évi LXXX. törvény 21. fejezetében foglaltakra. Ami tehát ezen kívüli felhasználás, pl. egy nem a tanterv keretében történő zenemű előadása (pl. esti könnyűzenei előadás) nem tekinthető szabad felhasználásnak. (Szerzői Jogi Kommentár,KJK-KERSZÖV Kft) 8

9 Az alábbi szabad felhasználás csak már nyilvánosságra hozott kisebb zene- vagy irodalmi mű esetében ad lehetőséget szabad felhasználásra. Amennyiben bármelyik feltétel hiányzik, szabad felhasználásról nem lehet beszélni. Álláspontunk szerint a művek multimédia műben való felhasználása, ha az nem jár a felhasznált, átvett mű integritásának megsértésével, és a szerzők nevét feltüntetik digitális formában is (pl. CD-ROM) többszörözhető e körben. Sajátos problémát vet fel azonban az on-line felhasználás. Hogyan biztosítható ilyenkor a célhoz kötött felhasználás?a technika nyilvánvalóan kínál erre megoldást (zárt rendszer, kódolás stb). Ha ez megvalósul, még akkor sem ad a jogalkotó szabad utat az iskolai célú nyilvánossághoz közvetítésnek. A törvény ugyanis csak az átvett mű többszörözését, és terjesztését engedi. Furcsa módon a nyilvánossághoz közvetítést nem. A jövőben ennek az értelmezési problémának a megoldása a jogalkalmazók feladata lesz. Szjt. 34. (2) Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű iskolai oktatási célra, valamint tudományos ismeretterjesztés céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével átvehető. Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja. (3) A (2) bekezdésben említett átvevő mű többszörözéséhez és terjesztéséhez nem szükséges a szerző engedélye, ha az ilyen átvevő művet az irányadó jogszabályoknak megfelelően tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánítják, és a címoldalon az iskolai célt feltüntetik.. Az Szjt. 34. (2) bekezdése az átvételt a felhasználás céljától függően akár kisebb terjedelmű irodalmi vagy zenemű egészének átvételekor is jogszerűnek ismeri el. Az Szjt. az irodalmi és zeneművekre korlátozza az iskolai oktatás vagy tudományos ismeretterjesztés céljából szabad felhasználás keretében történő átvételt. Így nem vehető át pl. filmalkotás ilyen célból. Az idézést meghaladó átvétel is csak abban az esetben nem eredményez jogosulatlan felhasználást, ha a forrás és a szerző megneveztetik. Amíg a rövidebb terjedelmű idézés az átvevő mű jellegétől és felhasználási céljától függetlenül jogszerű lehet, az átvétel jogszerűségének további feltétele, hogy az oktatási vagy tudományos ismeretterjesztést célzó felhasználás érdekében történjen. Az Szjt. (új) 34. (3) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján az átvétellel érintett mű többszörözhető és terjeszthető is a szerző engedélye nélkül, ha az átvevő mű tankönyvnek vagy segédkönyvnek minősül, és a címoldalon az iskolai oktatást feltüntetik. Utalunk az oktatásról szóló évi LXXIX. törvény ára, amely a tankönyvvé nyilvánítási eljárásra vonatkozóan állapít meg szabályokat.(szerzői Jogi Kommentár, KJK-KERSZÖV Kft.) Az alábbi szintén célhoz kötött szabad felhasználás a fogyatékosok számára készült művek (beleértve a multimédia műveket) szabad felhasználására vonatkozó speciális rendelkezést emeljük ki. Szjt. 41. (1) A mű nem üzletszerű többszörözése és terjesztése a szabad felhasználás körébe tartozik, ha az kizárólag a fogyatékos személyek igényeinek kielégítését szolgálja és kizárólag a célnak megfelelő módon valósul meg. Az Szjt. (új) 41. (1) bekezdésében a fogyatékos személyek igényeinek kielégítését szolgáló műfelhasználás szabad. Ez a szabad felhasználás több szempontból sem teljes körű csak a mű nem üzletszerű többszörözése és terjesztése szabad felhasználás, feltéve, hogy az e személyek 9

10 igényeinek kielégítését szolgálja és kizárólag a célnak megfelelő módon valósul meg. A jogalkotó azonban nem említi a nyilvános előadás, nyilvánossághoz közvetítés mint a felhasználási jogok egyéb részjogosultságait, így feltételezhető, hogy ezekre nem vonatkozik a szabad felhasználás.(szerzői Jogi Kommentár, KJK-KERSZÖV Kft. ) 10

3. A magyar szerzői jog fejlődése... 22

3. A magyar szerzői jog fejlődése... 22 Tartalomjegyzék 1. A szerzői jog elhatárolása más jogterületektől... 9 1.1. A szerzői jog és az iparjogvédelem... 9 1.2. A szerzői jog tárgya... 11 1.2.1. A szerzői jog hatálya alá tartozó alkotások...

Részletesebben

A REPOZITÓRIUMOK ÜZEMELTETÉSÉNEK JOGI KÉRDÉSEI

A REPOZITÓRIUMOK ÜZEMELTETÉSÉNEK JOGI KÉRDÉSEI ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR JOGI ÉS IGAZGATÁSI OSZTÁLY A REPOZITÓRIUMOK ÜZEMELTETÉSÉNEK JOGI KÉRDÉSEI Hagyományok és kihívások IV. Könyvtárszakmai nap az ELTE Egyetemi Könyvtárban Budapest, 2015. augusztus

Részletesebben

Szakkönyvek és tankönyvek on-line környezetben

Szakkönyvek és tankönyvek on-line környezetben Szakkönyvek és tankönyvek on-line környezetben dr. Legeza Dénes Szerzői Jogi Szakértő Testület Szerzői Jogi Főosztály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Online környezet Szakkönyv (szakirodalom) Szakirodalom

Részletesebben

A szerzői jog alapjai

A szerzői jog alapjai A szerzői jog alapjai Gyenge Anikó Budapest, 2005. november 9. Igazságügyi Minisztérium Európai Uniós Jogi Főosztály A szerzői jogi oltalom tárgya a szerző mű kapcsolatból származó jogok - elidegeníthetetlen,

Részletesebben

Szerzői vagyoni jogok és jogkezelés

Szerzői vagyoni jogok és jogkezelés Szerzői vagyoni jogok és jogkezelés 2011. november 7. Dr. Tóth Péter Benjamin -MOME A szerzői jogi kérdés: Ha van előttem egy szellemi termék, és azt valahogyan használni, hasznosítani szeretném: kell

Részletesebben

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok Dr. Rozgonyi Krisztina Előzmények 1. Európai Bizottság COM(2012)789 számú, az egységes digitális piacon

Részletesebben

E-jog előad. A szerzs. Tartalom: I. A közös jogkezelés II. Az egyes műfajokra vonatkozó külön rendelkezések III. Felhasználási szerződések

E-jog előad. A szerzs. Tartalom: I. A közös jogkezelés II. Az egyes műfajokra vonatkozó külön rendelkezések III. Felhasználási szerződések E-jog 2013 9. előad adás A szerzs zerzői i jog részletes tárgyalása II. Áttekintés: Tartalom: I. A közös jogkezelés II. Az egyes műfajokra vonatkozó külön rendelkezé III. Felhasználási szerződé 2 I. A

Részletesebben

A szerzői jogi törvény változásainak. Tószegi Zsuzsanna PhD főtanácsadó, egyetemi docens. Networkshop 2009 Szeged, 2009. április 15-17.

A szerzői jogi törvény változásainak. Tószegi Zsuzsanna PhD főtanácsadó, egyetemi docens. Networkshop 2009 Szeged, 2009. április 15-17. A szerzői jogi törvény változásainak hatása a közgyűjteményekre ekre Tószegi Zsuzsanna PhD főtanácsadó, egyetemi docens Networkshop 2009 Szeged, 2009. április 15-17. A szerzői jogi törvény 2008. évi módosításai

Részletesebben

Virtuális múzeumi séta a szerzői jogász szemével. Dr. Mayer Erika Ügyvéd, Infomediátor

Virtuális múzeumi séta a szerzői jogász szemével. Dr. Mayer Erika Ügyvéd, Infomediátor Virtuális múzeumi séta a szerzői jogász szemével Dr. Mayer Erika Ügyvéd, Infomediátor Van Gogh jogai? Egyéni eredeti jelleg Magyarországon nyilvánosságra hozott, vagy magyar szerző, ill. viszonosság alapján

Részletesebben

A/13 A SZERZŐI JOGGAL SZOMSZÉDOS JOGI JOGOSULTAK JOGÁLLÁSA, AZ ADATBÁZIS-ELŐÁLLÍTÓK VÉDELME

A/13 A SZERZŐI JOGGAL SZOMSZÉDOS JOGI JOGOSULTAK JOGÁLLÁSA, AZ ADATBÁZIS-ELŐÁLLÍTÓK VÉDELME A szomszédos jogok a szerzői jog holdudvarát képezik. Ezek a jogviszonyok a szerzői jog területéhez kapcsolódnak, mégis nem teljesen illeszkednek a szerzői jog hagyományos szabályozási megoldásaihoz. Nevezik

Részletesebben

A szerzõi jogról mindenkinek

A szerzõi jogról mindenkinek A szerzõi jogról mindenkinek A szerzõi jog meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és egyetemes kultúra értékeinek megóvásában, továbbfejlesztésében. A technikai fejlõdéssel

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A tananyagfejlesztéssel kapcsolatos szerzői jogi kérdések Ügyszám: SZJSZT 40/2004 A megbízó által feltett kérdések: 1. Milyen jogok kapcsolódnak a tananyagfejlesztéshez?

Részletesebben

Szerzői jog a gyakorlatban

Szerzői jog a gyakorlatban Szerzői jog a gyakorlatban Dr. Takács Nóra Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Szerzői Jogi Főosztály 2016. december 7. SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA IPARJOGVÉD ELEM SZERZŐI JOG VÁLLALAT - ÉS ÁRUJELZŐ K VÉDJEGY

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A reprográfiai díjra jogosultak köre Ügyszám: SZJSZT 21/07/01 A bíróság által meghatározott feladat: 1. A napilapokon kívül minden folyóirat (ideértve a

Részletesebben

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A szerzői jog az Európai Unióban Hozzáférés az e-könyvekhez dr. Legeza Dénes, SZTNH Nemzeti Közszolgálati Egyetem A KÖNYVTÁRAK

Részletesebben

A fenti jogdíjközlemény 2015. január 1-jétől 2015. december 31-ig hatályos. * * *

A fenti jogdíjközlemény 2015. január 1-jétől 2015. december 31-ig hatályos. * * * 13088 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő 2014. évi 63. szám IV. A jogdíjközlemény időbeli hatálya A fenti jogdíjközlemény 2015. január 1-jétől 2015. december 31-ig hatályos. ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő

Részletesebben

6. A SZERZŐI JOG [1999. ÉVI LXXVI. TÖRVÉ Y]

6. A SZERZŐI JOG [1999. ÉVI LXXVI. TÖRVÉ Y] 6. A SZERZŐI JOG [1999. ÉVI LXXVI. TÖRVÉ Y] A szerzői jogi védelem tárgya (1. ) Szerzői jogi védelem alá tartozik függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e az irodalom, a tudomány és a művészet minden

Részletesebben

SZERZŐI JOGI TARTALMAK VÉDELME A DIGITÁLIS VILÁGBAN

SZERZŐI JOGI TARTALMAK VÉDELME A DIGITÁLIS VILÁGBAN SZERZŐI JOGI TARTALMAK VÉDELME A DIGITÁLIS VILÁGBAN INTERNETES FELHASZNÁLÁS SZERZŐI JOGI ALAPJAI Internet megjelenése: kommunikáció egyszerűbb, felgyorsult le- és feltöltések engedély nélkül régen : vezetékes

Részletesebben

2008. évi CXII. törvény indokolása. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról. Általános indokolás

2008. évi CXII. törvény indokolása. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról. Általános indokolás 2008. évi CXII. törvény indokolása a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról Általános indokolás A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) módosítása -

Részletesebben

1. A díjszabás tárgyi hatálya. 2. Üzletszerûnek nem minõsülõ felhasználás. 3. Az elõadómûvészi jogdíj mértéke

1. A díjszabás tárgyi hatálya. 2. Üzletszerûnek nem minõsülõ felhasználás. 3. Az elõadómûvészi jogdíj mértéke 11676 H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 2011. évi 62. szám A Mûvészeti Szakszervezetek Szövetsége Elõadómûvészi Jogvédõ Irodájának (MSZSZ-EJI) díjszabása a rögzített elõadás nyilvánosság számára lehívásra

Részletesebben

VÁLOGATÁS A SZERZŐI JOGI SZAKÉRTŐ TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL

VÁLOGATÁS A SZERZŐI JOGI SZAKÉRTŐ TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL VÁLOGATÁS A SZERZŐI JOGI SZAKÉRTŐ TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL A BTK. 329/A. -ÁBA ÜTKÖZŐ SZERZŐI ÉS KAPCSOLÓDÓ JOGOK MEGSÉRTÉSÉVEL OKOZOTT VAGYONI HÁTRÁNY MEGÁLLAPÍTÁSA SZJSZT 26/05 A Fővárosi Ítélőtábla

Részletesebben

21468 HIVATALOS ÉRTESÍTÕ 2009. évi 63. szám

21468 HIVATALOS ÉRTESÍTÕ 2009. évi 63. szám 21468 HIVATALOS ÉRTESÍTÕ 2009. évi 63. szám A Mûvészeti Szakszervezetek Szövetsége Elõadómûvészi Jogvédõ Irodájának (MSZSZ-EJI) díjszabása a rögzített elõadás nyilvánosság számára lehívásra történõ hozzáférhetõvé

Részletesebben

Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Irodájának (MSZSZ-EJI) díjszabása

Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Irodájának (MSZSZ-EJI) díjszabása Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Irodájának (MSZSZ-EJI) díjszabása a rögzített előadás nyilvánosság számára lehívásra történő hozzáférhetővé tétele engedélyezésének feltételeiről

Részletesebben

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI

Részletesebben

AZ INFORMATIKA JOGI VONATKOZÁSAI A DOMAINEK SZABÁLYOZÁSA ÉS A SZOFTVEREK, ADATBÁZISOK SZERZŐI JOGA.

AZ INFORMATIKA JOGI VONATKOZÁSAI A DOMAINEK SZABÁLYOZÁSA ÉS A SZOFTVEREK, ADATBÁZISOK SZERZŐI JOGA. AZ INFORMATIKA JOGI VONATKOZÁSAI A DOMAINEK SZABÁLYOZÁSA ÉS A SZOFTVEREK, ADATBÁZISOK SZERZŐI JOGA. Domainnév használat jogi kérdései. ALAPFOGALMAK A tartomány névrendszer (Domain name System (DNS) biztosítja

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Épület átalakításával összefüggő személyhez fűződő jogok Ügyszám: SZJSZT-04/09. A megkereső által feltett kérdések: 1. A Tervező, mint szerző által a Tervezési

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/26/EU IRÁNYELVE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/26/EU IRÁNYELVE L 84/72 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2014.3.20. IRÁNYELVEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/26/EU IRÁNYELVE (2014. február 26.) a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és

Részletesebben

Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben

Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben A Ptk.-ba beépült bírói gyakorlat Dr. Csűri Éva A vagyonközösséghez tartozó társasági részesedések megosztásának módja I. A gazdasági társasági

Részletesebben

SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN

SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN Lukács Manuéla Linda Polgári Jogi Tanszék Témavezető: Darázs Lénárd SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN A szellemi alkotások a gazdasági fejlődésnek és a jólét megteremtésének

Részletesebben

2.1. A felhasználó a felvétel első sugárzását követő ismételt sugárzásáért az alábbiakban meghatározott előadóművészi jogdíjat köteles fizetni.

2.1. A felhasználó a felvétel első sugárzását követő ismételt sugárzásáért az alábbiakban meghatározott előadóművészi jogdíjat köteles fizetni. A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Irodájának (MSZSZ- EJI) jogdíjközleménye az előadás sugárzás vagy a nyilvánossághoz történő átvitel céljára készült rögzítésének díjáról és

Részletesebben

A sajtóban is megjelent nagy internetes kalóz-ellenes akciók mindegyike kötődött a felsőoktatáshoz!

A sajtóban is megjelent nagy internetes kalóz-ellenes akciók mindegyike kötődött a felsőoktatáshoz! Kedves Kolléga! Az elmúlt év egyik tapasztalata, hogy a magyar felsőoktatásban biztosított, nemzetközi összehasonlításban is helyét megálló informatikai infrastruktúra mágnesként vonzza a nagy kiterjedésű,

Részletesebben

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme]

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között

Részletesebben

ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület közleménye

ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület közleménye ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület közleménye zeneművek nyilvánosság számára egyedi lehívásra ( on demand ) hozzáférhetővé tétele fejében fizetendő szerzői jogdíjakról, valamint a engedélyezésének

Részletesebben

Az akadémiai szellemi tulajdon védelme a szellemi tulajdon hatékonyabb hasznosításának támogatása dr. Németh Gábor SZTNH

Az akadémiai szellemi tulajdon védelme a szellemi tulajdon hatékonyabb hasznosításának támogatása dr. Németh Gábor SZTNH Az akadémiai szellemi tulajdon védelme a szellemi tulajdon hatékonyabb hasznosításának támogatása dr. Németh Gábor SZTNH Szellemi Tulajdon Világnapja - Budapest, 2017. április 27. Az akadémiai szabadalmaztatás

Részletesebben

1999. évi LXXVI. törvény. a szerzői jogról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A szerzői jogi védelem tárgya

1999. évi LXXVI. törvény. a szerzői jogról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A szerzői jogi védelem tárgya 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes

Részletesebben

A HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület 2014. évi díjszabása

A HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület 2014. évi díjszabása 20788 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő 2013. évi 60. szám 5. Időbeli hatály A fenti jogdíjak és felhasználási feltételek 2014. január 1. napjától 2014. december 31. napjáig érvényesek. FilmJus * * * A

Részletesebben

KUNFEHÉRTÓ KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉNEK

KUNFEHÉRTÓ KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉNEK KUNFEHÉRTÓ KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉNEK ELŐTERJESZTÉSE a képviselő-testület 2016. október 26-i ülésére a közterületek filmforgatási célú használatával kapcsolatos egyes feltételek meghatározása tárgyában Tisztelt

Részletesebben

T/18901. számú. törvényjavaslat. a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról

T/18901. számú. törvényjavaslat. a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/18901. számú törvényjavaslat a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról Előadó: Dr. Bozóki András nemzeti kulturális örökség minisztere Budapest, 2005. december

Részletesebben

Szellemitulajdon-védelem

Szellemitulajdon-védelem Szellemitulajdon-védelem Szombathely, 2013. Január 29. Innovációs konferencia Csiszár István Szellemi alkotások Műszaki (biotechnológiai) megoldások Formai kialakítások Megkülönböztető megjelölések Topográfiai

Részletesebben

VÁLOGATÁS A SZERZŐI JOGI SZAKÉRTŐ TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL

VÁLOGATÁS A SZERZŐI JOGI SZAKÉRTŐ TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL VÁLOGATÁS A SZERZŐI JOGI SZAKÉRTŐ TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL TELEVÍZIÓS MŰSORSOROZAT CÍMÉNEK VÉDELMÉVEL ÉS A SOROZAT FOLYTATÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZERZŐI JOGI KÉRDÉSEK SZJSZT-15/2013 A Fővárosi Törvényszék

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Szerzői és védjegyjogok megsértése rajzfilmfigurákkal összefüggésben; a jogsértéssel okozott vagyoni hátrány Ügyszám: SZJSZT 17/2002 A bíróság által feltett

Részletesebben

E-jog előad. A szerzs. Tartalom:

E-jog előad. A szerzs. Tartalom: E-jog 2013 8. előad adás A szerzs zerzői i jog részletes tárgyalása I. Áttekintés: Tartalom: I. A szellemi alkotások joga és a szerzői jog alapkérdései II. A szerző vagyoni jogai III. A szerzői jog korlátai

Részletesebben

DUNAÚJVÁROSI EGYETEM SZABÁLYZAT A SZELLEMI ALKOTÁSOK VÉDELMÉRŐL ÉS A SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSÉRŐL

DUNAÚJVÁROSI EGYETEM SZABÁLYZAT A SZELLEMI ALKOTÁSOK VÉDELMÉRŐL ÉS A SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSÉRŐL DUNAÚJVÁROSI EGYETEM SZABÁLYZAT A SZELLEMI ALKOTÁSOK VÉDELMÉRŐL ÉS A SZELLEMI TULAJDON Dunaújváros 2016 3. kiadás 0. módosítás 2 (24). oldal Dunaújvárosi Egyetem Szenátusa által 88-2015/2016. (2016.03.16.)

Részletesebben

Beépítési és vázlatterv egyéni eredeti jellege és felhasználása

Beépítési és vázlatterv egyéni eredeti jellege és felhasználása A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Beépítési és vázlatterv egyéni eredeti jellege és felhasználása Ügyszám: SZJSZT-03/11. A Fővárosi Bíróság megkeresése A Bíróság által feltett kérdések: 1.)

Részletesebben

1. Tárgyi hatály. 2. Üzletszerűnek nem minősülő felhasználás. 3. Az előadóművészi jogdíj mértéke

1. Tárgyi hatály. 2. Üzletszerűnek nem minősülő felhasználás. 3. Az előadóművészi jogdíj mértéke 20762 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő 2013. évi 60. szám Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) díjszabása a rögzített előadás nyilvánosság számára lehívásra történő hozzáférhetővé tétele engedélyezésének

Részletesebben

A törvény nem ad kimerítő definíciót a szerzői jogviszony tárgyát illetően, csupán rögzíti, hogy

A törvény nem ad kimerítő definíciót a szerzői jogviszony tárgyát illetően, csupán rögzíti, hogy A SZERZŐI ALKOTÁS KRITÉRIUMAI A törvény nem ad kimerítő definíciót a szerzői jogviszony tárgyát illetően, csupán rögzíti, hogy 1. (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Televíziós csatornák szállodai szobákban szállodavendégek számára történő hozzáférhetővé tétele Ügyszám: SZJSZT 32/2005 Az ügyvédi iroda által feltett kérdések:

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Digitális műsorelosztás és műsorszolgáltatás szerzői jogi megítélése Ügyszám: SZJSZT 43/07/1. A megkereső által feltett kérdések: A) Minősül-e új, egyedi

Részletesebben

1999. évi LXXVI. törvény. a szerzői jogról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Bevezető rendelkezések. A szerzői jogi védelem tárgya

1999. évi LXXVI. törvény. a szerzői jogról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Bevezető rendelkezések. A szerzői jogi védelem tárgya 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes

Részletesebben

Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.)

Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.) Polgári jog Személyek joga 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D. 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) I. Könyv Bevezető rendelkezések II. Könyv Az ember mint jogalany III. IV.

Részletesebben

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY A KÖZALKALMAZOTTK ÖZALKALMAZOTTI TANÁCS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 5 sz. függeléke OM

Részletesebben

Z O C I Á L I S É S K U L T U R Á L I S T Á M O G A T Á S I P O L I T I K A

Z O C I Á L I S É S K U L T U R Á L I S T Á M O G A T Á S I P O L I T I K A A Felosztási Szabályzat 8. melléklete artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület S Z O C I Á L I S É S K U L T U R Á L I S T Á M O G A T Á S I P O L I T I K A 2014. 1 I. A Támogatási Politika kialakításának

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

Alapvető tudnivalók. a szerzői jogról

Alapvető tudnivalók. a szerzői jogról Alapvető tudnivalók a szerzői jogról MAGYAR SZABADALMI HIVATAL 2008 Alapvető tudnivalók a szerzői jogról MAGYAR SZABADALMI HIVATAL 2008 3 I. A SZERZŐI JOG FOGALMA, TÁRGYA, HATÁLYA......................

Részletesebben

SZERZŐI MEGBÍZÁS közös jogkezelésre. teljes név, nyomtatott betűvel: lakcím:

SZERZŐI MEGBÍZÁS közös jogkezelésre. teljes név, nyomtatott betűvel: lakcím: SZERZŐI MEGBÍZÁS közös jogkezelésre 1. A megbízás tárgya Alulírott teljes név, nyomtatott betűvel: lakcím: születési hely és idő: zeneszerző, zeneszövegíró, irodalmi szerző, illetve szerzői jogutód (a

Részletesebben

Amai kort a digitalizáció korának is nevezik. Nap mint nap szerzői művek tömegével találkozunk a televízión, rádión és interneten keresztül.

Amai kort a digitalizáció korának is nevezik. Nap mint nap szerzői művek tömegével találkozunk a televízión, rádión és interneten keresztül. Szerzői jog Amai kort a digitalizáció korának is nevezik. Nap mint nap szerzői művek tömegével találkozunk a televízión, rádión és interneten keresztül. Gyakran nem is tudatosul a fogyasztókban, hogy mi

Részletesebben

1. A jogdíjközlemény tárgyi hatálya

1. A jogdíjközlemény tárgyi hatálya A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Irodájának (MSZSZ-EJI) jogdíjközleménye a rögzített előadás nyilvánosság számára lehívásra történő hozzáférhetővé tétele engedélyezésének feltételeiről

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

Miért fontos az alkalmazandó jog meghatározása a határon átnyúló ügyleteknél?

Miért fontos az alkalmazandó jog meghatározása a határon átnyúló ügyleteknél? Miért fontos az alkalmazandó jog meghatározása a határon átnyúló ügyleteknél? Vannak olyan határokon átnyúló ügyletek, amelyek esetében nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy az adott ügylettel kapcsolatos

Részletesebben

1. (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.

1. (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. A jogszabály mai napon (2015.III.8.) hatályos állapota A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli. 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról1 A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői

Részletesebben

ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület. Belépési nyilatkozat (Kitöltendő két példányban) (magánszemély tagok részére)

ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület. Belépési nyilatkozat (Kitöltendő két példányban) (magánszemély tagok részére) ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület Belépési nyilatkozat (Kitöltendő két példányban) (magánszemély tagok részére) Alulírott...(teljes név, nyomtatott betűvel).....(születési hely és idő)...

Részletesebben

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15.

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Módosítás időpontja Módosítás készítője Módosítások összefoglalója Módosítás hatályba lépése 1 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1.

Részletesebben

SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA

SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet ( RMKI ) 1121 Budapest, Konkoly Thege Miklós út 29-33. 3. épület Postacím: 1525 Budapest, Pf. 49. Titkársági telefon: 395 9289, 392-2520 Fax: 392 2598, 395

Részletesebben

A Femina Média Korlátolt Felelősségű Társaság. Általános Szerződési Feltételei a Femina Media által kiadott termékekre vonatkozóan

A Femina Média Korlátolt Felelősségű Társaság. Általános Szerződési Feltételei a Femina Media által kiadott termékekre vonatkozóan A jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) vonatkozó részei elválaszthatatlan részét képezik mindazon Hirdetési szerződésnek (a továbbiakban: Egyedi Szerződés), melyet a Femina Média

Részletesebben

A szerzői jogi közös jogkezelésről szóló EU irányelv átültetése

A szerzői jogi közös jogkezelésről szóló EU irányelv átültetése A szerzői jogi közös jogkezelésről szóló EU irányelv átültetése avagy Sose lesz már úgy, mint rég.. Dr. LÁBODY Péter, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Rövid előszó az irányelvről 2014 februárjában fogadták

Részletesebben

Számadó Tamás Gazdasági Versenyhivatal, Bírósági képviseleti Iroda vezetője

Számadó Tamás Gazdasági Versenyhivatal, Bírósági képviseleti Iroda vezetője Az üzleti titok védelme a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával és felfedésével szembeni védelemről szóló irányelv tervezete Számadó

Részletesebben

TITOKTARTÁSI MEGÁLLAPODÁS. amely létrejött egyrészről. cégszerű megnevezés:... (székhelye: nyilvántartást vezető cégbíróság neve:...

TITOKTARTÁSI MEGÁLLAPODÁS. amely létrejött egyrészről. cégszerű megnevezés:... (székhelye: nyilvántartást vezető cégbíróság neve:... TITOKTARTÁSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészről cégszerű megnevezés:.......... (székhelye:........., nyilvántartást vezető cégbíróság neve:......., cégjegyzék száma:........., adószám:......, képviselő

Részletesebben

2004. évi XLIX. törvény

2004. évi XLIX. törvény ( ) 2004. évi XLIX. törvény a Szellemi Tulajdon Világszervezete 1996. december 20-án, Genfben aláírt Szerzői Jogi Szerződésének, valamint Előadásokról és a Hangfelvételekről szóló Szerződésének kihirdetéséről

Részletesebben

ÜZLETI JOG IPARJOGVÉDELEM

ÜZLETI JOG IPARJOGVÉDELEM ÜZLETI JOG IPARJOGVÉDELEM SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA Szerkezetileg közelítünk a jogviszonyokhoz: milyen tartalmú kapcsolatok alakulnak ki a szellemi alkotásokkal kapcsolatban? három módozat: alapjogviszonyok

Részletesebben

Üzleti titok és kutatási együttműködések: az egyetem és az ipar együttműködésének problémái a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény fényében

Üzleti titok és kutatási együttműködések: az egyetem és az ipar együttműködésének problémái a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény fényében Üzleti titok és kutatási együttműködések: az egyetem és az ipar együttműködésének problémái a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény fényében Dr. Molnár István 2014. május 8-9. Herceghalom Az Irányelv-tervezet

Részletesebben

Dr. Péterfi Éva UNION VIG Biztosító Zrt. 2015.09.28. www.unionbiztosito.hu 1

Dr. Péterfi Éva UNION VIG Biztosító Zrt. 2015.09.28. www.unionbiztosito.hu 1 Biztosításkötés és közvetítés elektronikus felületen Elvárások, kérdések, gyakorlat az MNB ajánlásának tükrében XII. Biztosításszakmai Konferencia és Kiállitás 2015.09. 21-22. Dr. Péterfi Éva UNION VIG

Részletesebben

A Creative Commons 2.5 BY-NC-SA licenc teljes hivatalos magyar szövege a http://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/legalcode honlap alapján:

A Creative Commons 2.5 BY-NC-SA licenc teljes hivatalos magyar szövege a http://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/legalcode honlap alapján: A Creative Commons 2.5 BY-NC-SA licenc teljes hivatalos magyar szövege a http://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/legalcode honlap alapján: Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! 2.5 A CREATIVE

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Szerzői művek online fájl cserélő rendszerek segítségével megvalósuló felhasználása Ügyszám: SZJSZT 07/08/1. A megbízó által feltett kérdések: 1.: Engedélyköteles

Részletesebben

Fényképek és a rajtuk szereplő téglafalak, mint építészeti alkotás szerzői jogi védelme

Fényképek és a rajtuk szereplő téglafalak, mint építészeti alkotás szerzői jogi védelme A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakértői véleménye Fényképek és a rajtuk szereplő téglafalak, mint építészeti alkotás szerzői jogi védelme Ügyszám: SzJSzT-24/13. A Törvényszék által feltett kérdések:

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület S Z O C I Á L I S É S K U L T U R Á L I S T Á M O G A T Á S I P O L I T I K A 2013.

artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület S Z O C I Á L I S É S K U L T U R Á L I S T Á M O G A T Á S I P O L I T I K A 2013. A Felosztási Szabályzat 8. melléklete artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület S Z O C I Á L I S É S K U L T U R Á L I S T Á M O G A T Á S I P O L I T I K A 2013. (záradékkal) A Közigazgatási és

Részletesebben

A szerzői jogi jogsértések tipizálása, fókuszban az on-line jogsértések. Dr. Horváth Péter

A szerzői jogi jogsértések tipizálása, fókuszban az on-line jogsértések. Dr. Horváth Péter A szerzői jogi jogsértések tipizálása, fókuszban az on-line jogsértések Dr. Horváth Péter A szerző jogai Személyhez fűződő jogok 10-15. (név feltüntetés, nyilv.ra hozatal, a mű egységének védelme) Vagyoni

Részletesebben

KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE

KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 61. (1) bekezdése értelmében A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra,

Részletesebben

1. Egyetért-e a Tisztelt Szerzői Jogi Szakértő Testület azzal az állásponttal, hogy

1. Egyetért-e a Tisztelt Szerzői Jogi Szakértő Testület azzal az állásponttal, hogy A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Számítógépi programalkotás szerzősége Ügyszám: SZJSZT-26/09/1. A Megkereső által feltett kérdések: 1. Egyetért-e a Tisztelt Szerzői Jogi Szakértő Testület

Részletesebben

mint, szolgáltató,megbízott ( a továbbiakban: szolgáltató/megbízott) valamint,

mint, szolgáltató,megbízott ( a továbbiakban: szolgáltató/megbízott) valamint, LifeBOX SZERZŐDÉS A LifeBOX internetes tartalomszolgáltatás, műsor gyártás-és sugárzás kizárólagos jogbirtokosa a Varga és Zsótér Bt.(székhely : 1117.Budapest, Bercsényi u.26.fszt.3. adószám : 21816408-2-43,

Részletesebben

Szabaduljon meg a papírtól és nyerjen! promóció hivatalos részvételi- és játékszabályzata

Szabaduljon meg a papírtól és nyerjen! promóció hivatalos részvételi- és játékszabályzata Szabaduljon meg a papírtól és nyerjen! promóció hivatalos részvételi- és játékszabályzata 1. A promóció szervezője A Szabaduljon meg a papírtól és nyerjen! elnevezésű promóció (a továbbiakban: Promóció

Részletesebben

Szerzői értesítő. Jogdíjnemek megnevezése. Elnevezés (2011. december 7-től) Jelentés Korábbi név Felosztási kódok

Szerzői értesítő. Jogdíjnemek megnevezése. Elnevezés (2011. december 7-től) Jelentés Korábbi név Felosztási kódok Szerzői értesítő Jogdíjnemek megnevezése artisjus Elnevezés (2011. december 7-től) Jelentés Korábbi név Felosztási kódok ÉLŐZENE kiemelt könnyűzenei rendezvény Élő előadóművészi teljesítménnyel megvalósított

Részletesebben

A/12 A SZERZŐ SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ ÉS VAGYONI JOGAI; A SZERZŐI JOG KORLÁTAI

A/12 A SZERZŐ SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ ÉS VAGYONI JOGAI; A SZERZŐI JOG KORLÁTAI A szerzői jogi védelem kizárólagos jellegű, abszolút szerkezetű jogviszonyt alapoz meg. A jogviszonynak csak a jogosultja meghatározott személy, a kötelezetti pozícióban bárki lehet (a szerzőn kívül),

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. A FILMJUS Egyesület közös jogkezelési tevékenységéről

TÁJÉKOZTATÓ. A FILMJUS Egyesület közös jogkezelési tevékenységéről TÁJÉKOZTATÓ A FILMJUS Egyesület közös jogkezelési tevékenységéről Tartalomjegyzék: Általánosságok... 1 A jogosultak jogai (KJKt.)... 2 A jogdíjakból levont kezelési költség mértéke... 3 Közösségi célú

Részletesebben

NAGY EDIT SZERZŐDÉSKÖTÉS ELEKTRONIKUS ÚTON

NAGY EDIT SZERZŐDÉSKÖTÉS ELEKTRONIKUS ÚTON NAGY EDIT SZERZŐDÉSKÖTÉS ELEKTRONIKUS ÚTON Ha azt akarjuk, hogy az Internet tovább növekedjék, együtt kell dolgoznunk azért, hogy biztosítsuk azt, hogy a vásárlás az Interneten épp oly biztonságos legyen,

Részletesebben

Jogi nyilatkozat Budapest, 2014. szeptember 24.

Jogi nyilatkozat Budapest, 2014. szeptember 24. Bátor Tábor Alapítvány Jogi nyilatkozat Budapest, 2014. szeptember 24. 1 1. SZOLGÁLTATÓ ADATAI: A szolgáltató neve: Bátor Tábor Alapítvány A szolgáltató székhelye: 1135 Budapest, Reitter Ferenc u. 46-48.

Részletesebben

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Az adatvédelmi szabályozás célja, fontossága - A személyes adatok gyűjtése nyilvántartása, feldolgozása a legutóbbi időszakban került az alkotmányos

Részletesebben

Műholdvevő készülékekkel történt visszaélések büntetőjogi kérdései

Műholdvevő készülékekkel történt visszaélések büntetőjogi kérdései Szathmáry Zoltán ügyészségi titkár, Budapest IV-XV. Kerületi Ügyészség Műholdvevő készülékekkel történt visszaélések büntetőjogi kérdései 1. Problémafelvetés A számítástechnikai bűncselekmények dogmatikája

Részletesebben

Általános Üzleti Feltételek 2016. január 01.

Általános Üzleti Feltételek 2016. január 01. Az üzleti élet közös nyelve Az üzleti élet közös nyelve GS1 MAGYARORSZÁG Globális Azonosító és Kommunikációs Rendszereket Működtető Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Általános Üzleti

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZOLGÁLTATÁSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZOLGÁLTATÁSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS SZOLGÁLTATÁSI FELTÉTELEK Az Általános Szolgáltatási Feltételek ( ÁSZF ) tartalmazzák az ARKON ZRT. (székhely: 1016 Budapest, Mészáros u. 58/a., adószám: 140856222-41, cégjegyzékszám: 01-10-045793),

Részletesebben

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...)

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) Javadalmazási Szabályzat a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) vezető tisztségviselője (ügyvezetője), felügyelő bizottsági tagjai javadalmazása, valamint a jogviszony megszűnése esetére biztosított

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A DOMÉNNÉV-REGISZTRÁCIÓRÓL ÉS A DOMÉNNEVEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ JOGÉRVÉNYESÍTÉSRŐL TARTOTT KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉSRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A DOMÉNNÉV-REGISZTRÁCIÓRÓL ÉS A DOMÉNNEVEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ JOGÉRVÉNYESÍTÉSRŐL TARTOTT KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉSRŐL ÖSSZEFOGLALÓ A DOMÉNNÉV-REGISZTRÁCIÓRÓL ÉS A DOMÉNNEVEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ JOGÉRVÉNYESÍTÉSRŐL TARTOTT KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉSRŐL A téma vizsgálatának aktualitását az adja, hogy a szellemi tulajdonjogok érvényesítésével

Részletesebben

1999. évi LXXVI. törvény. a szerzői jogról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A szerzői jogi védelem tárgya

1999. évi LXXVI. törvény. a szerzői jogról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A szerzői jogi védelem tárgya 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Játékfilm lényeges elemeinek jogosulatlan felhasználása reklámfilmben Ügyszám: SZJSZT 13/2003 A megbízó által feltett kérdések: 1. A Szerzői Jogi Szakértő

Részletesebben

MIRE JÓ A SZELLEMITULAJDON- VÉDELEM?

MIRE JÓ A SZELLEMITULAJDON- VÉDELEM? MIRE JÓ A SZELLEMITULAJDON- VÉDELEM? Dr. Gács János vezető főtanácsos Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Vállalkozónői Konferencia, 2012. április 26 (A Szellemi Tulajdon világnapja) No mire is..hát arra,

Részletesebben

A házastárs törvényes öröklésének szabályai. a régi és az új Ptk. alapján

A házastárs törvényes öröklésének szabályai. a régi és az új Ptk. alapján A házastárs törvényes öröklésének szabályai a régi és az új Ptk. alapján Szerző: dr. Tóth Krisztina Nóra bírósági titkár 2013. július Bevezető A 2014. március 15. napján hatályba lépő, a polgári törvénykönyvről

Részletesebben

A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Oknyomozás a könyvtk nyvtári szolgáltat ltatások szerzői i jogi akadályai ügyében Dr. Kenyéri Katalin EMMI KönyvtK nyvtári

Részletesebben

Öttevény Községért Közalapítvány. Alapító Okiratának módosítása

Öttevény Községért Közalapítvány. Alapító Okiratának módosítása Öttevény Községért Közalapítvány Alapító Okiratának módosítása 1. Az alapító okirat preambuluma a következő bekezdéssel egészül ki: A létrehozott közalapítvány a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi

Részletesebben

Az eljáró tanács szakvéleménye meghozatalakor kizárólag a megkereséshez csatolt DVD és kötet alapján hozta meg szakvéleményét.

Az eljáró tanács szakvéleménye meghozatalakor kizárólag a megkereséshez csatolt DVD és kötet alapján hozta meg szakvéleményét. A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A szakvélemény címe: Balettprodukció és irodalmi mű viszonya Ügyszám: SZJSZT 16/14. A szakvélemény szövege A megbízó által feltett kérdések: 1. A Balettprodukció

Részletesebben

Általános szerződési feltételek a Rockabilly.hu weboldal használatával kapcsolatban

Általános szerződési feltételek a Rockabilly.hu weboldal használatával kapcsolatban Általános szerződési feltételek a Rockabilly.hu weboldal használatával kapcsolatban 1. Fogalom meghatározások: 1.1. Hirdetés: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló

Részletesebben