Kultúraközi párbeszéd az üzleti világban KÖZGAZDASÁG ÉS MÓDSZERTAN I. alszekció november 6., órától

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kultúraközi párbeszéd az üzleti világban KÖZGAZDASÁG ÉS MÓDSZERTAN I. alszekció 2008. november 6., 14.00 órától"

Átírás

1 I. alszekció SZEKCIÓPROGRAM Helyszín: BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar Budapest, XVI. ker., Diósy Lajos u Északi szárny, I. emelet, 32. terem Szekcióvezető: DR. HARMAT ZSIGMOND főiskolai tanár SOMOGYI FERENC, Kodolányi János Főiskola, főiskolai tanár A közgazdaságtan gnoszeológiai kérdései DR. IZSÁK GYULA, Dunaújvárosi Főiskola, főiskolai docens VALENTA LÁSZLÓ, Dunaújvárosi Főiskola, főiskolai docens Innovációs folyamat vizsgálata, sikeres fejlesztések TÓTH ZSUZSANNA, BGF PSzFK, főiskolai tanársegéd Döntéselméletek összehasonlító elemzése a fogyasztói szférában SZATMÁRI FERENC, BGF PSzFK, főiskolai adjunktus Korszerű közgazdasági értékteremtési formák. marketing és infokommunikáció HAUBER GYÖRGY, BGF PSzFK, főiskolai adjunktus Egy túlméretezett világ avagy a globális felmelegedés gazdasági hatásai Kávészünet CSONGRÁDI GYÖNGYI, BGF PSzFK, főiskolai tanársegéd A Römer-modell lehetőségei a makroökonómia oktatásában HILD MÁRTA, BGF KKFK, főiskolai docens A gazdaság és a jog kapcsolatának első hazai elemzője, Navratil Ákos VERECKEI LÁSZLÓ, BGF KKFK, főiskolai adjunktus Gondolatok a gazdaságról, mint komplex rendszerről DR. HARMAT ZSIGMOND, BGF KKFK, főiskolai tanár A jóléti kapitalizmus elmélete és gyakorlata DR. MUHORAY ÁRPÁD, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, főigazgató-helyettes BARTÁNÉ DR. MUHARAY IRÉN, BGF KKFK, főiskolai docens A kritikus infrastruktúra védelem társadalmi és gazdasági kihatásai A II. alszekció programja a 78. oldalon található. A III. alszekció programja a 91. oldalon található. 67

2 I. alszekció A KÖZGAZDASÁGTAN GNOSZEOLÓGIAI KÉRDÉSEI Somogyi Ferenc Kodolányi János Főiskola, Gazdálkodási és Menedzsment Tanszék főiskolai tanár 68 Nincsen rendszer, módszer nélkül. G. W. F. Hegel Az uralkodó közgazdaságtan tartalmában és módszertanában is egyoldalúvá, s tegyük hozzá, látványosan eredménytelenné vált. Az ún. neoklasszikus szintézis a pozitivizmussal megtaláltnak véli azt a módszert, amellyel feltérképezhetőnek tartja a világgazdaság, az integrációk, a nemzetgazdaságok és a nemzetgazdaságon belüli egyéb gazdasági alrendszerek problémakatalógusát s a terápia eszköztárát. Ezért az egyoldalúságért súlyos árat fizet a közgazdaságtan és a gazdálkodás gyakorlata is. Az előadás arra vállalkozik, hogy bemutassa a pozitivizmus megszületésének, uralomra jutásának és uralomban maradásának körülményeit. Megadjuk a tudományos megismerés általunk tíz elemmel megragadott lépéseit; 1. értékek, célok, szükségletek, 2. hipotézis, 3. problematizálás; anyaggyűjtés, mérés, operacionalizálás, 4. törvények, kategóriák, 5. tradíció; előzetes ismeretek, 6. heurisztika, 7. előértékelés, 8. predikció; magyarázat, 9. tudósközösség szűrője, 10. társadalom szűrője. Ezt követően a pozitivista megismerési út kritikáját vázoljuk. Be szeretnénk mutatni a gondolatkísérletek kínálta lehetőségeket, az evolucionista közgazdaságtan perspektívákat hordozó erejét, és nem utolsó sorban a hermeneutikát, amely nélkül aligha lehetne beszélni bármiről is itt nem a posztmodern relativizáló fanyalgásról van szó. Az előadás középponti kérdése a hermeneutikának (a megértés művészetének) a rekonstrukciója. Amellett szeretnénk érvelni, hogy az ún. hermeneutikai körök rovása ad csak számunkra olyan lehetőséget, hogy a közgazdaságtan valódi problémái felé fordulhassunk. A hermeneutikai körök nem jelentenek fátumot, de egy pillanatra sem adják fel azt a törekvést, hogy az igazság közelíthető. Egy elmélet igazságtartalmát megítélő kritériumokról a tudományfilozófiában négy markáns koncepció alakult ki. Ezeket is bemutatjuk. Az előadás a kapott eredményeket az ún. konstruktív és értékelő ökonómia tárgyának, értékválasztásának és módszerének megfogalmazásával kívánja szintetizálni. Itt válik nyilvánvalóvá, hogy a 19. század közepén uralkodó szerepbe került pozitivizmus miért tudja napjainkban is oly nagy sikerrel érvényesíteni, hogy a metaökönómiai kérdések kikerüljenek az uralkodó közgazdaságtan látóköréből. Korunk közgazdaságtanának módszertani megújhodása az egyre mélyülő ökológiai és humánökológiai válság kibontakozásával kerülhet előtérbe. Az alternatív közgazdaságtan egyre sikeresebben érvel amellett, hogy rendszertani megújhodás nincs módszertani megújhodás nélkül.

3 I. alszekció INNOVÁCIÓS FOLYAMAT VIZSGÁLATA, SIKERES FEJLESZTÉSEK Dr. Izsák Gyula Dunaújvárosi Főiskola, Gépészeti intézet főiskolai docens Valenta László Dunaújvárosi Főiskola, Gépészeti intézet főiskolai docens Az oktatás szerepe az innovációs folyamatban. Felsőoktatás, minőségi képzés. Pénzügyi feltételek, hosszú- és rövid távú fejlesztések. Az átgondolt hosszú távú fejlesztések előnyei. Napjainkban az innováció és a kutatásfejlesztés a fejlődés szempontjából igen fontos tényezővé vált mind makro mind mikro szinten. A műszaki fejlődést tekintve pedig már hosszú idő óta meghatározóak a sikeres és látványos technikai fejlesztések. A kutatómérnökök számára is elengedhetetlen, hogy ismerje az innovációs folyamat gazdasági, oktatási, környezeti és pénzügyi feltételeit. Az innováció, leegyszerűsítve: a szervezett kreativitás, kimondottan jövőtényező. Szerepe egyre fontosabb, jelentősége napról napra nő. Egy működő, a versenyben élen lévő gazdasági szereplő, vállalat programjában stratégiai szerepe van az innovációnak. A holnap térnyerése az innovatív szellemen alapszik Sikeres fejlesztési példák. A Dunaújvárosi Főiskola fejlesztése. A megvalósult, a kivitelezés alatt álló és a tervezett fejlesztések a gépészeti intézetet érintő jelentős beruházások. 69

4 I. alszekció DÖNTÉSELMÉLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE A FOGYASZTÓI SZFÉRÁBAN Tóth Zsuzsanna BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete főiskolai tanársegéd Az előadás célja egyrészt, hogy tudománytörténeti áttekintést nyújtson azokról a modellekről, melyek az elméleti közgazdasági tudományokban mérföldkövet jelentettek a fogyasztói döntések vizsgálatánál. Másrészt a mikroökonómiában és makroökonómiában megismert modelleken kívül bemutatásra kerülnek olyan hazánkban kevésbé, vagy egyáltalán nem ismert modellek is, melyek módszertanában mezzo szinten elemzik az egyes iparágak keresleti oldalát, ezzel lehetőséget biztosítanak arra, hogy a termékek közötti helyettesíthetőség, a termékdifferenciálás, a vagyon felhalmozása, a generációváltás vagy akár a térbeliség is vizsgálhatóvá váljon. Az előadásban röviden ismertetem a mainstream közgazdaságtan fogyasztói döntésekre vonatkozó elméleteit (a neoklasszikus és KEYNES-i elméleteket, FRIEDMAN, illetve MODIGLIANI teóriáit), kiegészítve azt az egyensúlyi elemzés alapjaira építő alkalmazott egyensúlyi modellek keresletelméleteivel (HARRIS, illetve KENC és SAYAN modelljeivel). Egyúttal elemzem az egyes elméletek közötti eltéréseket különböző aspektusokból; az alkalmazott módszertan, a felhasználhatóság és a modellekből levonható következtetések alapján. Az előadás lezárásaként rá szeretnék világítani, hogy az árupiaci egyensúlytalanság milyen jelentős hatást fejt ki a nemzetgazdaság egészére, így végezetül a nem egyensúlyi fogyasztási piacok működését mutatom be. 70

5 I. alszekció KORSZERŰ KÖZGAZDASÁGI ÉRTÉKTEREMTÉSI FORMÁK MARKETING ÉS INFOKOMMUNIKÁCIÓ Szatmári Ferenc BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete főiskolai adjunktus Dolgozatom első részében meghatározom az értékteremtés vállalati értelmezését és formáit, MICHAEL PORTER nyomán. Főbb megállapításaim az értéklánc, a vevői érték és a vevő általi elfogadott érték kategóriák meghatározására vonatkoznak. A vevők általában kialakítanak magukban egy értékelvárást, és arra törekszenek, hogy a rendelkezésükre álló anyagi eszközök, hiányos információk és korlátozott mozgásterük között a lehető legjobban vásároljanak, azaz maximalizálják a megszerezhető értéket. A vevő abban érdekelt, hogy minél alacsonyabb ráfordítással minél nagyobb értéket szerezzen meg. A vállalat ezzel szemben abban érdekelt, hogy az ár minél közelebb kerüljön az értékhez, vagyis minél nagyobb legyen a vállalati költségek és az ár közötti rés, azaz a profit. Világosan különbséget kell tennünk a potenciális és az észlelt, illetve elfogadott érték között. A továbbiakban a marketing korszerű értékteremtési formáit tárgyalom. Az első fontos vállalati döntés a piacválasztás. Alapvető stratégiai kérdés annak eldöntése, hogy a cég mely vevők kiszolgálására rendezkedik be, és mely vevőkére nem. Ehhez kell kifejleszteni a vállalati kompetenciákat is. A piacválasztás tehát termékválasztás is, s egyben jelenti a versenytársak és a versenytermékek választását is. A másik négy döntéscsoport a piaci eszközök, a marketing-mix megválasztása. A piacválasztás és az ehhez kapcsolódó stratégiai megfontolások, valamint a marketingeszköz-rendszer működtetése képezi a vállalati marketing lényegét. A harmadik rész témája az infokommunikáció közgazdasági értékteremtésének vizsgálata. Az informatika üzleti értékteremtése rendkívül vitatott kérdés a mai mikro- és makrogazdaságban. Az eddigi kutatások a makroökonómia terén az infokommunikáció innovációs hullám jellegére mutattak rá. ERIC BRYNJOLFSSON és LORIN HITT 2001-ben már kimutatták, hogy a számítógépeknek pozitív hatásuk van a termelékenység növekedésére. Megállapították, hogy a hatás késleltetett: egyéves időtávon a számítógépek hozzájárulnak az output növekedéséhez, de a termelékenység növekedéséhez nem, három-hétéves viszonylatban azonban a korreláció jelentős és pozitív, mivel a vállalatok informatikai lehetőségeiket kihasználva átszervezik magukat. Tárgyalom továbbá az informatika korszerű mikroökonómiai értékteremtési formáit is, amelynek főbb formái: a vállalat informatizálása, az ellátási lánc menedzselése, az elektronikus piactér használata, végül az informatika kiszervezése. Bemutatom továbbá azokat a vezetői döntést segítő módszereket, amelyek hatékonyan támogathatják a vállalatvezetést az IT beruházások megvalósítási döntéseiben. 71

6 I. alszekció EGY TÚLMÉRETEZETT VILÁG AVAGY A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS GAZDASÁGI HATÁSAI Hauber György BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar főiskolai adjunktus A tudományos bizonyítékok már egyértelműek: az éghajlatváltozás nagyon komoly globális kockázatokat jelent, és nagyon sürgős globális megoldást igényel. A légkörben található üvegházgáz-készletek az emberi tevékenység eredményeképpen folyamatosan és exponenciálisan nőnek. Az elkövetkezendő évben az átlaghőmérséklet 2-5 C-os emelkedése prognosztizálható. Ez az emberiséget egy ismeretlen területre fogja vezetni. Következményeit, kockázatait csak megbecsülni tudjuk, de a kép sötét és ijesztő. A cselekvés és következménye között sok idő telik el, és lehetnek visszafordíthatatlan folyamatok. Ezért sürgős és azonnali intézkedésekre van szükség. A pénzügyi elemzéseknél nem csak a tényleges GDP-re gyakorolt hatásokat kell figyelembe venni, hanem a környezetre, az emberi egészségre gyakorolt nem szándékolt, externális hatásokat is. Ennek figyelembe vételével megállapíthatjuk, hogy a jelentkező összes társadalmi határköltség meghaladja az elhárítás, a mitigáció költségeit. A kibocsátáscsökkentést célzó szakpolitikának három fontos elemen kell alapulnia: a szén árazásán, a technológia politikán és a magatartásbeli változások terén lévő akadályok megszüntetésén. A szén árának adóval, kereskedelemmel vagy szabályozással való meghatározása az éghajlat-változási politika alapvető eleme. A szén megfelelő beárazása azt jelenti, hogy az embereket szembesítik tevékenységeik teljes társadalmi költségével. Ez az egyéneket és vállalkozásokat arra készteti, hogy a magas széntartalmú áruktól és szolgáltatásoktól elpártoljanak, és az alacsony széntartalmú alternatívákba fektessenek be. A gazdasági hatékonyság rámutat a közös globális szénár előnyeire: a kibocsátás-csökkentés ott valósul meg, ahol az a legolcsóbb. Léteznek ma már alternatív technológiák, melyekkel orvosolhatóak a keletkezett és a jövőben keletkező bajok. Az adaptáció költségei azonban még túl magasak. Az új technológiák mennyiségi elterjedése azonban egyre olcsóbbá és hatékonyabbá teszik ezek alkalmazását. Végezetül pedig a magánembereknek, kormányzatoknak a magatartása gyökeresen kell, hogy megváltozzék, ha valóban elejét akarjuk venni a ránk leselkedő veszélyeknek. Egyenlőre azonban a globális felmelegedés csak egy érdekes téma számunkra, nem pedig gyermekeink jövőjét fenyegető valós veszély! 72

7 I. alszekció A RÖMER-MODELL LEHETŐSÉGEI A MAKROÖKONÓMIA OKTATÁSÁBAN Csongrádi Gyöngyi BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar főiskolai tanársegéd A makroökonómia oktatása során gyakran találjuk szembe magunkat olyan kritikákkal a hallgatók részéről, hogy a bemutatott elméletek és modellek nem írják le a valóságot, azaz nem adnak megfelelő választ arra a kérdésre, hogy az egyes gazdaságpolitikai intézkedésekre miért van szükség, és mik lesznek azok hatásai. E probléma megválaszolására nyújthat segítséget a RÖMER által továbbfejlesztett, a makrogazdaságot új oldalról megvilágító rendszer. Az előadás során szeretnék bemutatni egy olyan rövid távú makroökonómiai modellt, mely a jelenleg Magyarországon használt tananyagokban szereplő IS-LM rendszer már ismert fogalmaira épít, de annál valósághűbb képet nyújt a gazdaságban zajló folyamatokról. A RÖMER-TAYLOR rendszerben ugyanis azzal a feltevéssel élünk, hogy a jegybank feladata nem a pénzmennyiség változtatása és ezen keresztül a gazdaság befolyásolása, hanem mint azt a jelenlegi helyzet is mutatja a nominális kamatláb meghatározása. Ezekkel a megváltoztatott indulási feltételekkel olyan modellt kapunk, mely a hallgatók számára átláthatóbbá teszi a gazdaságban zajló aktuális folyamatokat, ugyanakkor eszközkészletében nem igényel sok újdonságot. Sőt, megjelenik a modellben az infláció is, valamint az elemzés során kiderül, hogy a modell feltevéseivel élve a gazdaság csak állami beavatkozás hatására kerülhet egyensúlyi helyzetbe. 73

8 I. alszekció A GAZDASÁG ÉS A JOG KAPCSOLATÁNAK ELSŐ HAZAI ELEMZŐJE, NAVRATIL ÁKOS Hild Márta BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar főiskolai docens NAVRATIL ÁKOS ( ) az elméleti közgazdaságtan kiemelkedő magyarországi képviselője, aki a tőle többnyire különböző nézeteket valló HELLER FARKAS mellett, alapvetően formálta a két világháború közötti időszak magyar közgazdasági gondolkodását. Az elméleti középutas magyar tradíció követőjeként nem csatlakozott kritikátlanul egyik korabeli közgazdasági irányzathoz sem, ugyanúgy bírálta az akkor már főáramú neoklasszikus közgazdaságtant, beleértve az osztrák iskolát, mint a magyar gondolkodást erőteljesen befolyásoló német közgazdaságtant. Önálló elméleti rendszert felépítő közgazdászként inkább a klasszikus iskola régi igazságaira támaszkodott, miközben legfontosabb módszertani alapelvként kezelte a gazdasági jelenségek és a jogi intézmények összefüggéseit. Magyarországon elsőként és a nemzetközi irodalomban úgyszintén az elsők között foglalkozott a jog és a közgazdaságtan kapcsolatával. Ezen elvei bizonyos vonatkozásokban hasonlatosak voltak a 19. század utolsó éveiben létrejött német társadalomjogi iskola megközelítéseivel, de miután a jogi intézmények szerepét hangsúlyozó társadalomtudósokhoz is kritikailag viszonyult, nemzetközi elismerést nem tudott kivívni magának. NAVRATIL mindemellett a jog és a közgazdaságtan összefüggéseinek egyik korai elemzői között foglal helyet. Egész pályafutása alatt következetes képviselt módszertanával magyarázta a közgazdaságtan számos problémáját, többek között a jövedelemelosztási viszonyok változását. Fő műve az önálló rendszerezésben felépített, kétkötetes Közgazdaságtan, emellett több egyetemi tankönyv és egyéb könyv szerzője. A kolozsvári és a budapesti egyetem tanáraként szemléletmódja jelentős hatást gyakorolt a hazai jogász és közgazdász generációk gondolkodására. Neves tanítványai között volt többek között a két háború közötti jogfilozófia nemzetközileg is elismert jelentős egyénisége, MOÓR GYULA, a közgazdász BALOGH TAMÁS, KÁLDOR MIKLÓS, ROSTÁS LÁSZLÓ és NÖTEL RUDOLF, akik külföldön értek el jelentős tudományos eredményeket, valamint az itthon tevékenykedő VARGA ISTVÁN. NAVRATIL elméleti rendszerének megbecsülhetetlen előnye az, írja 1935-ben a nagy rivális pályatárs, az osztrák iskola hazai követője, HELLER FARKAS, hogy beleviszi az olvasóba azt a tudatot, hogy a gazdaság nagy fokban nem az emberi önkény által alakítható valami, hanem határozott kényszerűségek és törvényszerűségek alatt áll. Korunkban e tudat erősítése különösen fontos, midőn az emberek képzelő tehetsége annyira hatalmába kerítette a közgazdaságról való fogalmakat és a szabad formálhatóság gondolata oly erősen előtérbe lép az emberek agyában. 74

9 I. alszekció GONDOLATOK A GAZDASÁGRÓL, MINT KOMPLEX RENDSZERRŐL Vereckei László BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar, Közgazdaságtani és társadalomtudományi intézeti tanszéki osztály, főiskolai adjunktus A piacgazdasági rendszer néhány közgazdász szerint (pl. FRIEDRICH A. VON HAYEK, 1967) leírható komplex rendszerként. Először röviden összefoglalnám a komplex rendszerek általános jellemzőit. A komplex rendszerek megismerése elvileg is nehéz feladat. Ezeket a nehézségeket szeretném érzékeltetni. A biológiai rendszerek mutatnak bizonyos analógiákat a gazdasági rendszerekkel, melyekkel néhány gondolat erejéig érdemes foglalkozni. Verseny és kooperáció, a faj fennmaradása érdekében történő alkalmazkodás stb. értelmezhető mindkét rendszerben. Mintha rokon vonásokat mutatna a kétféle struktúra. Azonban az analógiák mellett nem szabad elfelejteni, hogy a társadalmi struktúrák a legbonyolultabb rendszerek HAYEK szerint a legkomplexebbek. A gazdasági rendszer elemei, egyének, családok, vállalkozások, állam. Milyen módon kapcsolódnak ezek az elemek? Milyen spontán és szervezett formában vesznek részt a struktúra működésében? Mi a kultúra szerepe ebben a folyamatban? (bizalom, kooperáció, szokások stb.) Másféle megközelítésben: miként kapcsolódik össze egyén, vállalkozás, nemzetgazdaság, világgazdaság? Mennyire átlátható és mennyire tudatosan irányítható a komplex rendszer? Mi az irányításban az állam kiemelt szerepe? Egyáltalában lehet e tudatosan befolyásolni a komplex rendszert? A gazdaság, mint komplex rendszer egyre bonyolultabb formákat mutat fel. Ezekben, a formákban visszatükröződik az egyre tökéletesebb alkalmazkodás. Azonban egyre nő a rendszer fenntartásának anyag és energia igénye. Egyre sérülékenyebbé válnak a szerkezetek. Felmerül az a probléma, hogy a komplex rendszer egyes részei össze is omolhatnak. A múltban teljes civilizációk tűntek el például a maya kultúra. Képesek vagyunk a kedvezőtlen folyamatokat megállítani? Ezekre a kérdésekre próbál válaszokat keresni az előadás. Mivel átfogó problémákról van szó, csupán néhány kérdéskört szeretnék tárgyalni a témával kapcsolatban. 75

10 I. alszekció A JÓLÉTI KAPITALIZMUS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA Dr. Harmat Zsigmond BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar intézetvezető főiskolai tanár A magyarországi rendszerváltás 1990-es éveiben merült fel az a kérdés, hogy mitől lesz jóléti a magyarországi kapitalizmus, ha az lesz? A magyar baloldal körében elterjedt, hogy a baloldal számára a szociáldemokrácia kínálja a helyes programot, ami nem más, mint a II. világháború után Nyugat-Európában kialakult jóléti állam megvalósítása. Az 1990-es évek elején azonban az európai társadalom tudósok már a jóléti állam hanyatlásáról beszéltek. Ennek okait a következőkkel magyarázták: Hosszú távon a jóléti állam összeegyeztethetetlen a piacgazdasággal. A jóléti állam történelmileg sajátos korszakhoz kapcsolható. A nemzetközi gazdaságban bekövetkezett változások aláásták a nemzeti jóléti államok fejlődését. A jóléti állami juttatások fejlődése olyan változásokat eredményeztek, amelyek aláásták az állami juttatások további szükségességét. A jóléti államnak különböző alaptípusai alakultak ki : A modern liberális modell, amelynek tipikus példája az Egyesült Államok, A szociáldemokrata modell, amelynek a legismertebb példája Svédország, A modern konzervatív modell, amelynek legjobb példája Németország. A dolgozatban röviden bemutatom és összehasonlítom a három modellt. A dolgozat következő részében bemutatom, melyek voltak azok a tényezők amelyek hozzájárultak a jóléti állam fokozatos hanyatlásához: a harmadik világ fokozatos integrálódása a nemzetközi munkamegosztásba, a termelés kitelepítése Nyugat-Európából, a szociális biztonság költségeinek növekedése a foglalkoztatási feltételek rosszabbodása. A dolgozat befejező részében bemutatom, hogy az 1990-es években milyen változások következtek be a jóléti állam három alaptípusában. 76

11 I. alszekció A KRITIKUS INFRASTRUKTÚRA VÉDELEM TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI KIHATÁSAI Dr. Muhoray Árpád Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság veszélyhelyzet-kezelési főigazgató-helyettes Bartáné dr. Muharay Irén BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar főiskolai docens Az aránytalan megoszlásban rendelkezésre álló források hozzáférhetővé tétele céljából a környezetét gyökeresen átalakítani képes emberi civilizáció új környezeti elemeket teremtett fennmaradása érdekében. Az így megalkotott mesterséges környezeti tényezőket az infrastruktúra fogalomkörébe soroljuk. A modern biztonságpolitikai elméletek már nem csak a katonai biztonsági kérdését vizsgálják, hanem a választ igyekeznek találni a társadalom alrendszeréből adódó egyéb biztonsági kihívásokra is úgy mint: a természeti és civilizációs katasztrófák, illetve a gazdasági válságok. Napjaink híradásai is jelzik a társadalom milyen mértékben függ az egyes infrastruktúráktól. A természeti és civilizációs csapások által lerombolt infrastruktúrák lehetetlenné tehetik az ellátás megszokott színvonalának fenntartását és a társadalmi viszonyok szétzilálódásához is vezethetnek. A helyreállítás pedig rendkívüli terheket jelent az ezáltal gazdaságilag amúgy is krízishelyzetben lévő közösség számára. Ezen rendszerek és szolgáltatások némelyikének zavara vagy kiesése súlyos hatást gyakorolhat a társadalmi, gazdasági stabilitásra, a környezetre és a közegészségügyi helyzetre. Az említett infrastruktúrákat a kritikus jelzővel illetik napjainkban. A más néven létfontosságúnak is nevezett infrastruktúrák veszélyeztető tényezőkkel szembeni védelme tehát mind társadalmi, mind pedig gazdasági érdek. Mivel azonban ezek a döntő fontosságú rendszerek földrajzilag kiterjedt térségeket érintenek, illetve üzemszerű működésük során rendkívüli nagyságrendű igénybe vételnek vannak kitéve megóvásuk is komoly invesztíciót igényelnek az üzemeltetőktől. Épp ezért lehetőség szerint minimálisra kell csökkentenie minden olyan negatív hatást, amelyet a megnövekedett biztonsági beruházások gyakorolhatnak a versenyképességére. Vagyis a költségeknek arányban kell állnia a veszélyeztetettséggel és nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy fenn kell tartani a piaci stabilitást. Megállapítható mindezek alapján, hogy a kritikus infrastruktúrák védelmi követelmények és az ezekkel összhangban megvalósuló védelmi intézkedések kialakításakor figyelemmel kell lenni a társadalom anyagi és létbiztonságára. 77

12 II. alszekció SZEKCIÓPROGRAM Helyszín: BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar Budapest, XVI. ker., Diósy Lajos u Északi szárny, I. emelet, 33. terem Szekcióvezető: DR. JÁNOSA ANDRÁS főiskolai tanár, dékán DR. KOVÁCS PÉTER, Szegedi Tudományegyetem A multikollinearitás vizsgálata és modellezése regressziós modellekben a Red-mutató alapján KOSZTYÁN ZSOLT TIBOR, Pannon Egyetem, egyetemi adjunktus CSIZMADIA TIBOR, Pannon Egyetem, egyetemi adjunktus HEGEDŰS CSABA, Pannon Egyetem A mérési bizonytalanság kezelése mintavételes mérések esetén CSERHÁTI ILONA, ECOSTAT, tudományos főmunkatárs KERESZTÉLY TIBOR, Budapesti Corvinus Egyetem, egyetemi adjunktus VARGA ZSUZSA, ECOSTAT, tudományos segédmunkatárs Az ECO-TREND modell bemutatása és alkalmazási lehetőségei GÁSPÁR ATTILA, Központi Statisztikai Hivatal, gazdaságstatisztikus A magyar gazdasági növekedés és államháztartási hiány kapcsolatának ökonometriai elemzése BAKOS VIKTOR, BGF KKFK, főiskolai tanársegéd BÁNHALMI ÁRPÁD, BGF KKFK, főiskolai tanársegéd A minimumtesztek szerkesztésének módszeréről Kávészünet Az I. alszekció programja a 67. oldalon található. A III. alszekció programja a 91. oldalon található. Folytatás a következő oldalon. 78

13 II. alszekció DR. TOKODI JENŐ, BME, egyetemi adjunktus Korszerű alkalmazott informatikai technológiák logisztikai folyamatok irányításában és szervezésében BÁNHALMI ÁRPÁD, BGF KKFK, főiskolai tanársegéd BAKOS VIKTOR, BGF KKFK, főiskolai tanársegéd Miért buknak meg statisztikából a jó matekosok? DR. FENYVES FERENC, BGF KKFK, ny. főiskolai docens A középértékek és az entrópia kapcsolatának elemzése függvényvizsgálati módszerrel LEPP KATALIN, BGF PSzFK, főiskolai tanársegéd DR. SZILÁGYI ZOLTÁN, BGF PSzFK, főiskolai docens A prezentációs- és íráskészség-fejlesztés tantárgy oktatási tapasztalatai az első két évben DR. ILYÉSNÉ DR. MOLNÁR EMESE, BGF KKFK, főiskolai docens Kvantitatív elemzési módszerek az ISO minősített vállalatok körében SIMON ANDRÁS, BGF PSzFK, főiskolai docens Nyílt forráskód: motivációk, tudás, szervezet Az I. alszekció programja a 67. oldalon található. A III. alszekció programja a 91. oldalon található. 79

14 II. alszekció A MULTIKOLLINEARITÁS VIZSGÁLATA ÉS MODELLEZÉSE REGRESSZIÓS MODELLEKBEN A RED-MUTATÓ ALAPJÁN Dr. Kovács Péter Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar A mai globalizálódó világban nagymértékben növekszik a döntéshozók információigénye. Az adatok mennyiségének nagymértékű növekedése nem jár együtt automatikusan a megfelelő mértékű információnövekedéssel. Igazából a döntéshozóknak ma már nem az adatok hiányával, hanem azok bőségével kell szembenézniük, viszont, a nagyon nagy mennyiségű adattömeg gyakran kevés információt hordoz, azaz nagymértékű a redundancia. Ez utóbbi alatt a vizsgálat szempontjából újabb információt, érdemleges közlést már nem tartalmazó, felesleges adatokat értjük. Éppen ezért, empirikus elemzéseknél lényeges kérdés a metrikus adatok információtartalma, Különösen igaz ez a lineáris regressziós modellek alkalmazásakor. A multikollinearitás lineáris regressziós modellek esetén a redundancia egy fajtájaként értelmezhető. A redundancia és így a multikollinearitás egy új, lehetséges mérőszáma a PETRES-féle Red-mutató. A Red-mutató definiálásakor a tényezőváltozók korrelációs mátrixának sajátértékeit alkalmazzuk. A Red-mutató kifejezhető a sajátértékek ismerete nélkül a tényezőváltozók korrelációs mátrixának főátlón kívüli elemeinek négyzetes átlagaként. Ez azt jelenti, hogy a mutató nem csak a becslőfüggvény szempontjából hasznos tartalmat hordozó adatok arányát mutatja, hanem a tényezőváltozók együttmozgásának átlagos mértékét is. A multikollinearitást nem csak változók, hanem változócsoportok is okozhatják. Megállapítható, hogy ennek egyik speciális esete a Red-mutató segítségével, míg egy másik speciális esete a VIF j -mutatók harmonikus átlagának segítségével mérhető. A multikollinearitás modellezésének egy módja a tényezőváltozók ortogonalitásának, azaz a tényezőváltozók tere kifeszítettségének vizsgálata. Jogos kérdés, hogy lehet-e másképpen modellezni a multikollinearitást. Új megközelítésként megalkotható a multikollinearitás elliptikus modellje a Red-mutató alapján. A változók átlagos együttmozgása mértékének növekedésével párhuzamosan, a lehetséges sajátértékek, egy nagyobb sugarú m-dimenziós gömbön helyezkednek el. A lehetséges sajátértékek egy m-dimenziós gömbnek egy metszetén helyezkednek el úgy, hogy rögzített Red érték mellett ezek egy (m 1)-dimenziós ellipszoidon helyezkednek el. 80

15 II. alszekció A MÉRÉSI BIZONYTALANSÁG KEZELÉSE MINTAVÉTELES MÉRÉSEK ESETÉN Kosztyán Zsolt Tibor Pannon Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Szervezési és Vezetési Tanszék egyetemi adjunktus Csizmadia Tibor Pannon Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Szervezési és Vezetési Tanszék egyetemi adjunktus Hegedűs Csaba Pannon Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Szervezési és Vezetési Tanszék Amikor egy tétel összes elemét megvizsgáljuk, a mérési eredmény jóságának javítása érdekében érdemes figyelembe venni a mérés bizonytalanságát. A gyakorlatban azonban a mintavételes megfelelőség-vizsgálat az elterjedtebb, mert az kisebb költség és idő ráfordítást igényel. Különösen igaz ez a csak roncsolással mérhető tulajdonságokra, mint például a szakítószilárdság. Az általunk javasolt modellben egy termék mérése során mérési pont helyett mérési intervallumokkal számolunk. Az intervallum hossza egy szorzat, mely a mérési bizonytalanság k-szorosa. k értékét szimulációs és analitikus technikák segítségével határozzuk meg. A mintavételes megfelelőség ellenőrzés hátránya a mindendarabos vizsgálattal szemben, hogy a mintavételezésnél abban az esetben is véthetünk döntési hibát, ha egyáltalán nincs mérési bizonytalanság, mégpedig azért, mert a minta elemeinek jellemzőiből döntünk a teljes tétel megfelelőségéről. E döntéseink is a mérési eredményekre támaszkodnak, így ha azokra intervallumként tekintünk, egyszerre mérsékelhetjük a mérésből és a mintavételezésből eredő kockázatokat. Mintavételes esetben a mérési bizonytalanság figyelembe vétele már önmagában csökkentheti a költségeinket, és képesek vagyunk annak meghatározására is, hogy adott folyamatnál ez a csökkenés mely mintavételi gyakoriság és minta elemszám kombinációnál a maximális. Rámutatunk, hogy a mérési bizonytalanság kezelésével mintavételes megfelelőség-ellenőrzés esetén jelentősen (akár 3-7%-kal) csökkenthetők a termelési költségek. 81

16 II. alszekció AZ ECO-TREND MODELL BEMUTATÁSA ÉS ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI Cserháti Ilona ECOSTAT Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet tudományos főmunkatárs Keresztély Tibor Budapesti Corvinus Egyetem, Statisztika Tanszék, egyetemi adjunktus Varga Zsuzsa ECOSTAT Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet tudományos segédmunkatárs Az ECOSTAT Gazdaságmodellezési Műhelye folyamatosan aktualizált, modell alapú, hosszú távú előrejelzéseket készít a makrogazdasági folyamatok várható alakulásáról. Az előrejelzések az Intézetben kidolgozott ECO-TREND modell segítségével készülnek. Az előadás első részében bemutatjuk azokat a nemzetközi modellépítési tapasztalatokat, amelyeket hangsúlyosabban vettünk figyelembe az ECO- TREND modell kialakítása során. Ezután sorra vesszük a modellünk sajátosságait, valamint az ezekből adódó előnyöket és hátrányokat. Ezt követően kitérünk az ECO- TREND modell eddigi alkalmazásaira, valamint a modellel kapcsolatos publikációkra. Az ezt követő részben vázlatosan bemutatjuk magát a modellt. Áttekintjük az ESA rendszerű jövedelem-újraelosztási táblák szerkezetét is. A modell több mint száz egyenlete közül természetesen csak a legfontosabbakra térünk ki, elsősorban azokra a viselkedési egyenletekre, amelyek nagymértékben befolyásolják a becsült makrogazdasági pályák alakulását. Az előadás utolsó részében az ECO-TREND modell segítségével végzett legfrissebb számítási eredményeinket mutatjuk be. Elsőként részletesen felsoroljuk az általunk számszerűsített alapszcenárió külső és belső feltételrendszerének elemeit, majd egy táblázatban összefoglaljuk az így kapott konzisztens makrogazdasági pálya fontosabb változóinak alakulását. Az alap előrejelzések mellett hatásvizsgálatokat is készítettünk, azaz megvizsgáltuk, hogy az alapesettől eltérő külgazdasági, illetve hazai feltételrendszer esetén milyen elmozdulások várhatók az alapszcenárióban megfogalmazott hosszú távú növekedési, jövedelem-elosztási és egyensúlyi folyamatokban. Két ilyen alternatív szcenáriót számítottunk ki, egy optimistábbat, melyben a gazdaságpolitika rugalmasabb igazodását és az állami kiadások hatékonyabb szerkezetét tételeztük fel, valamint egy pesszimistábbat, amelyben ezzel ellentétes tendenciákat, továbbá a fiskális politika fennmaradó ciklikusságát tettük fel. Az így kapott eredmények közül kiemeljük a legfontosabb makrogazdasági jelzőszámokat. Az előadás zárásaként felvillantjuk az ECO-TREND modell továbbfejlesztésének lehetőségeit. 82

17 II. alszekció A MAGYAR GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI HIÁNY KAPCSOLATÁNAK ÖKONOMETRIAI ELEMZÉSE Gáspár Attila Központi Statisztikai Hivatal, Szektorszámlák főosztály Kormányzati és nonprofit osztály, gazdaságstatisztikus A gazdasági teljesítmény számos makrogazdasági mutató együttes vizsgálatával mérhető, melyeket elsősorban a nemzeti számlarendszer egyenlegező tételeiből nyerhetünk ki. A 2008-as konferencia központi témája napjaink sokat vitatott, aktuális gazdaságpolitikai kérdése. Ebből a kérdéskörből kiindulva két olyan makrogazdasági mutató közötti kapcsolatot vizsgálok, melyek az összes indikátor közül prioritást élveznek napjainkban. Mivel a gazdaságelmélet nem nyújt egyértelmű útmutatót ebben a kérdéskörben (elsősorban a kapcsolat jellegét illetően), ezért modellek segítségével olyan kérdésekre kaphatunk választ, mint pl. milyen mértékben és milyen gyorsan fejtik ki hatásukat az államháztartási kiadások és egyéb fontos változók a növekedésre. Ezekhez hasonló kérdések megválaszolása természetesen egyáltalán nem tekinthető irrelevánsnak. A tanulmány ebből kifolyólag részben gazdaságelméleti, részben módszertani jellegű. A gazdaságelmélet alapvetően iránymutatást biztosít arra vonatkozóan, hogy milyen tényezők korrelálnak erősen ezzel a két változóval (hiszen ezeket sem szabad figyelmen kívül hagyni). Elengedhetetlen azonban modellek alkalmazása, mivel csak ezek segítségével vizsgálható meg a kapcsolat a változók között. A dolgozat első részében röviden vázolom azokat a hipotéziseket, amelyeket e két változóval kapcsolatban felállítottam. Ezután a különböző gazdaságelméleti megközelítéseket, valamint több kutatóintézet vizsgálatát (melyek eltérnek a tanulmányban alkalmazottaktól) ismertetem. Ezt követően első lépésben a hagyományos korrelációés regresszió-számítás alapján mutatom be a legfontosabb következtetéseket. Ezeket az eredményeket pedig korrigálom a sztochasztikus idősorelemzés segítségével (elsősorban egységgyökök és kointegráció vizsgálata során). Azonban a két változót nem lehet úgy elemezni, hogy egyszerűen kiragadjuk őket a környezetükből. Nem szabad ugyanis figyelmen kívül hagyni, hogy ezek az indikátorok számos egyéb makrogazdasági mutatóval is szignifikánsan korrelálnak. Ezért olyan ökonometriai modelleket is felírok, melyekbe bevonom ezeket az indikátorokat. A modellezés során azonban több egyéb szempont is prioritást kap (pl. hibakorrekciós koefficiens, dinamikus változók pl. AR-/MA-paraméterek, stacionaritás vizsgálata, dummy változók, modellszelekció, multikollinearitás tesztelése, diagnosztikai vizsgálat reziduumok vizsgálata: pl. autokorreláció, normalitás, heteroszkedaszticitás, ARCH-hatás). 83

18 II. alszekció A MINIMUMTESZTEK SZERKESZTÉSÉNEK MÓDSZERÉRŐL Bakos Viktor BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar főiskolai tanársegéd Bánhalmi Árpád BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar főiskolai tanársegéd A BGF KKFK Nemzetközi gazdálkodás és Kereskedelem és marketing szakjain a statisztika I. tárgyból kollokviumi jegyeket szereznek a hallgatók. A tárgy elsajátításához és a sikeres vizsgához elengedhetetlen, hogy a hallgatók folyamatosan készüljenek, ne csak a vizsga előtt néhány nappal kezdjenek el tanulni. A kollokvium követelményrendszere szerint viszont nincs lehetőség félévközi számonkérésre, így a szorgalmi időszakban nem kontrollálhatóak a hallgatók ismeretei, tudásuk hiányosságai úgy, hogy a hallgatók a megfelelő módon komolyan vegyék. A vizsga előfeltételeként a félév végén az álírás megszerzését egy minimumteszt sikeres teljesítéséhez kötjük. A teszt célja, hogy mielőtt vizsgára mennének a hallgatók képet kapjanak a saját tudásukról, a vizsga előtt még időben felismerjék a hiányosságaikat, amiket a vizsgára még kiküszöbölhetnek. A minimumteszt a vizsga sikeres teljesítéséhez elengedhetetlen alapfogalmakat kéri számon. Tapasztalataink szerint a minimumtesztet legalább 80%-osan teljesítő hallgatók között így is nagyon magas a bukási arány. Ebből adódik a kérdés, hogyan lehet a minimumtesztet hatékonyabbá tenni, a minimumteszt összeállításában milyen alapfogalmak legyenek a hangsúlyosak. Megvizsgáltuk, hogy a minimumtesztekben és a kollokviumi dolgozatokban az egyes fogalmak milyen súllyal szerepelnek, és hogy a hallgatók teljesítményét mely alapfogalmak megértése befolyásolja a leginkább. A vizsgálat eredményeképpen módszert kívánunk adni a minimumtesztek megszerkesztésére, annak érdekében, hogy a minimumtesztre való készülés hatékonyan segítse a hallgatók vizsgára való felkészülését is. 84

19 II. alszekció KORSZERŰ ALKALMAZOTT INFORMATIKAI TECHNOLÓGIÁK LOGISZTIKAI FOLYAMATOK IRÁNYÍTÁSÁBAN ÉS SZERVEZÉSÉBEN Dr. Tokodi Jenő Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Közlekedésüzemi Tanszék egyetemi adjunktus A logisztikai folyamatok irányításához elengedhetetlen feltétel a térben kiterjedt fizikai folyamatokban az anyagok, egységrakományok, járművek azonosítása. Az azonosítás feltétele, hogy az információkat a keletkezésük helyén, elektronikusan és ellenőrzött módon rögzítsük. A hagyományos vonalkód alapú azonosítási rendszerek azonban sok szempontból korlátozottak, a ma egyre inkább terjedő RFID megoldások pedig a szabványok sokszínűsége miatt nehezen állíthatók rendszerbe. A GS1 ebben nyújt támogatást, adatszinkronizációs környezettel és rendszer adatbázis központokkal, EPC megoldásokkal és szabványokkal. A GPS technológiára alapozott navigációs rendszerek a mai szállítási logisztikai rendszerekben a hatékony flotta-kihasználás, az áttekinthető, ellenőrizhető költségstruktúra és az elérhető üzemanyag megtakarítás miatt egyre szélesebb körben terjednek. Azonban a hagyományos GPS vevők városi, illetve takart környezetben rendszeresen elveszítik a műholdas kapcsolatot, az újra való szinkronizálás pedig időigényes és kellemetlen folyamat épp a frekventált áruátadást megelőző és követő fázisban. A SiRF technológia a visszavert, polarizált elektromágneses hullámokból visszaállítja az eredeti jelet, aminek következtében az új vevőkészülékek stabil navigációs jeleket képesek szolgáltatni városban is. Ezzel nem csupán a szállításszervezés kapott megbízható navigációs eszközt, hanem egyszersmind az EU Galileo programja is nehéz helyzetbe került. Napjaink üzletkötési, megrendelés kezelési folyamatainak egyik kulcseleme az internet. Ebben a laza szerkezetben kell biztosítani az információk megbízható célba juttatását, a felek egyértelmű azonosítását, az üzenettovábbítás titkosítását. Napjaink IT technológiája olyan aszimmetrikus titkosítási eljárást alkalmaz, amelyben a titkos kulcs a címzettnél van és egy sajátos egyutas matematikai műveletet alkalmaz. A hagyományos járatszerkesztő rendszerek alapját az igen drága vektorgrafikus adatbázisok képezik, amelyek előállítása, beszerzése, telepítése munka- és időigényes, ezért még a nagyobb szállítmányozó cégek sem engedhetik meg maguknak ezeknek a beszerzését és üzemeltetését a szinte biztosan elérhető megtakarítások ellenére sem. Az utóbbi néhány hónapban ugyanakkor olyan mobil szoftver megoldások jelentek meg, amelyek részletes utca-házszám, fordulási szabályok, út- és járműtípusok figyelembe vételével nem csupán a navigációs feladatokat végzik el, hanem rövid futási idővel optimalizálják is a felkeresendő állomások sorrendjét. 85

20 II. alszekció MIÉRT BUKNAK MEG STATISZTIKÁBÓL A JÓ MATEKOSOK? Bánhalmi Árpád BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar főiskolai tanársegéd Bakos Viktor BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar főiskolai tanársegéd A BGF KKFK Nemzetközi gazdálkodás és Kereskedelem és marketing szakjain a hallgatók tanrendjében szerepelnek statisztikai és matematikai jellegű tárgyak. Azt tapasztaltuk, hogy a matematikából kimagaslóan jól teljesítő hallgatók statisztika eredményei lényegesen az átlagos színvonal alatt vannak. Ez motiválja azt, hogy megvizsgáljuk, ezeknél a hallgatóknál miként lehetséges az, hogy a két tantárgy esetében a rokonterületeket másként és másként értik meg. Felmerül a kérdés, hogy a diákok tudják-e az egyik tárgyból megszerzett ismereteket a másik tárgynál is alkalmazni, illetve milyen mértékben tudják transzferálni a tudásukat. Igyekszünk feltérképezni azokat a tényezőket, amelyek megakadályozzák a hallgatókat abban, hogy lássák a fogalmak közötti párhuzamokat. A vizsgálatunk célja, hogy rávilágítsunk azokra az eljárásokra, fogalmakra, amelyeket ha az oktatásban hangsúlyosabbá teszünk, elősegítik a hallgatók látókörének kiszélesedését és az egyes területek közötti kapcsolatok megismerését. A vizsgálat során elkülönítettük azokat a fogalmakat, amelyek közt párhuzam vonható az egyes tárgyakban, és a hallgatók dolgozatai alapján vizsgáltuk az egyes fogalmak megértettségei közötti kapcsolatot. Azon fogalmak esetében, ahol az egyidejű megértés nem megy végbe, javaslatot teszünk a tantárgyak tematikájában ezen fogalmak hangsúlyosabbá tételére. 86

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

MARKETING MESTERKÉPZÉSI SZAK

MARKETING MESTERKÉPZÉSI SZAK MARKETING MESTERKÉPZÉSI SZAK Az SZTE Gazdaságtudományi Kara által 2008 szeptemberében levelező tagozaton, 2009 szeptemberétől nappali tagozaton is indítandó Marketing mesterképzési szakra felvételt nyerhetnek:

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN GAZDASÁGI INFORMATIKUSOKNAK. Elérhetőség

KÖZGAZDASÁGTAN GAZDASÁGI INFORMATIKUSOKNAK. Elérhetőség KÖZGAZDASÁGTAN GAZDASÁGI INFORMATIKUSOKNAK Oktatók Csongrádi Gyöngyi Kiss Gabriella Dr. Nagy András Elérhetőség Hivatalos honlap http://www.bgf.hu/pszk /szervezetiegysegeink/oktatasiszervezetiegysegek

Részletesebben

GAZDÁLKODÁSI ÁS MENEDZSMENT ALAPKÉPZÉSI SZAK SZAKISMERTETŐJE 2014.

GAZDÁLKODÁSI ÁS MENEDZSMENT ALAPKÉPZÉSI SZAK SZAKISMERTETŐJE 2014. GAZDÁLKODÁSI ÁS MENEDZSMENT ALAPKÉPZÉSI SZAK SZAKISMERTETŐJE 2014. 1. AZ ALAPSZAK MEGNEVEZÉSE: Gazdálkodási és menedzsment szak (Gazdaságtudományi képzési terület, üzleti képzési ág) 2. AZ OKLEVÉLBEN SZEREPLŐ

Részletesebben

Válság és előrejelzés

Válság és előrejelzés Válság és előrejelzés Magyar Statisztikai Társaság 2009. október 15. Dr. Gáspár Tamás Tudományos főmunkatárs ECOSTAT 1998. augusztus A globális kapitalizmus válsága 2000. szeptember Nem omlott össze a

Részletesebben

Keresztély Tibor. Tanulmányok. Tanítási tapasztalat. Kutatási tevékenység

Keresztély Tibor. Tanulmányok. Tanítási tapasztalat. Kutatási tevékenység Keresztély Tibor Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Statisztika Tanszék 1093 Budapest, Fővám tér 8. Telefon: 06-1-482-5183, 06-1-373-7027, 06-20-776-1152 Email: tibor.keresztely@uni-corvinus.hu,

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés

IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés 1 Képzés célja: A résztvevők számára olyan átfogó és naprakész tudásanyag átadása, amely a mai magyar és európai gazdasági környezetben egy ipari park hatékony

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Műszaki menedzser alapszak

Műszaki menedzser alapszak Kecskeméti Főiskola GAMF Kar Tanulmányi tájékoztató Műszaki menedzser alapszak Kecskemét 2011 2012 A tantárgyleírásokat a KF GAMF Kar munkatársai állították össze. Szerkesztette: Dr. Kovács Beatrix főiskolai

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Szolgáltatás menedzsment. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Szolgáltatás menedzsment. tanulmányokhoz IV. évfolyam szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Szolgáltatás menedzsment tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) II. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Szolgáltatás menedzsment Tanszék: Tantárgyfelelős

Részletesebben

MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK. 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK. 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: műszaki menedzser 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi

Részletesebben

Pénzügyi és Számviteli Intézet intézetvezető: Prof. Dr. Vigvári András CSc. Számvitel Intézeti Tanszék

Pénzügyi és Számviteli Intézet intézetvezető: Prof. Dr. Vigvári András CSc. Számvitel Intézeti Tanszék TANTÁRGYAK INTÉZETI TANSZÉKI BONTÁSBAN A Budapesti Gazdasági Főiskolán és a karokon szakmai intézetek működnek. Az intézetekhez intézeti tanszékek illetve intézeti tanszéki osztályok kapcsolódnak. A Pénzügyi

Részletesebben

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd

Részletesebben

MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév

MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév Dr. Bozsik Sándor Megyei jogú város gazdálkodásának bemutatása és komplex pénzügyi elemzése Adóellenőrzés egy gazdálkodási szerv esetében Nemzetközi adózási

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

KÖZGAZDÁLKODÁS ÉS KÖZPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK

KÖZGAZDÁLKODÁS ÉS KÖZPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK KÖZGAZDÁLKODÁS ÉS KÖZPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK Az SZTE Gazdaságtudományi Kara által 008 szeptemberében levelező tagozaton, 009 szeptemberétől nappali tagozaton is indítandó Közgazdálkodás és közpolitika

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosító száma, megnevezése: 2144-06 Statisztikai szervezői és elemzési feladatok A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése:

Részletesebben

IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés

IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés 1 Képzés célja: A résztvevők számára olyan átfogó és naprakész tudásanyag átadása, amely a mai magyar és európai gazdasági környezetben egy ipari park hatékony

Részletesebben

REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK Tudományterület, tudományág: gazdaságtudományok Képzési forma: levelező A szakért felelős kar: Gazdálkodástudományi és

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Terméktervező Intézet Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, illetve Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök levelező szakirányú továbbképzési

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

A statisztika oktatásáról konkrétan

A statisztika oktatásáról konkrétan A világ statisztikája a statisztika világa ünnepi konferencia Esztergom, 2010.október 15. A statisztika oktatásáról konkrétan Dr. Varga Beatrix PhD. egyetemi docens MISKOLCI EGYETEM Üzleti Statisztika

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzési szak A 21. században a település- és területfejlesztés fontossága várhatóan tovább növekszik.

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Közösségi (EU) pénzügyek. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Közösségi (EU) pénzügyek. tanulmányokhoz III. évfolyam Pénzügy és számvitel szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Közösségi (EU) pénzügyek tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Közösségi (EU) pénzügyek

Részletesebben

MUNKAERŐPIACI IGÉNYEKNEK A FOLYAMATOS ÖSSZEHANGOLÁSA A WEB 2.0 KORSZAKÁBAN

MUNKAERŐPIACI IGÉNYEKNEK A FOLYAMATOS ÖSSZEHANGOLÁSA A WEB 2.0 KORSZAKÁBAN A FELSŐOKTATÁS TARTALMÁNAK ÉS A MUNKAERŐPIACI IGÉNYEKNEK A FOLYAMATOS ÖSSZEHANGOLÁSA A WEB 2.0 KORSZAKÁBAN Határterületek tanterve Milyen közgazdasági ismeretekre van szüksége egy jogásznak, mérnöknek,

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

Mikroökonómia NGB_AK005_1

Mikroökonómia NGB_AK005_1 Mikroökonómia NGB_AK00_ Általános tudnivalók, követelmények Gazdálkodási és menedzsment, Kereskedelem és marketing, Közszolgálati, Műszaki menedzser, Logisztikai mérnök, Nemzetközi tanulmányok és Egészségügyi

Részletesebben

TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok I. útmutató

TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok I. útmutató BGF PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok I. útmutató 2014/2015. tanév I. félév Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Matematikai alapok

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

FELVÉTELI BEMENETI KÖVETELMÉNYEK A MISKOLCI EGYETEM MESTERKÉPZÉSI SZAKJAIRA

FELVÉTELI BEMENETI KÖVETELMÉNYEK A MISKOLCI EGYETEM MESTERKÉPZÉSI SZAKJAIRA FELVÉTELI BEMENETI KÖVETELMÉNYEK A MISKOLCI EGYETEM MESTERKÉPZÉSI SZAKJAIRA Teljes kreditértékkel Mesterszak beszámítható alapképzési szak GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Marketing Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás

Részletesebben

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés (Szakirányú továbbképzési (szakmérnöki) szak) Munkarend: Levelező Finanszírozási forma: Költségtérítéses Költségtérítés (összesen): 375 000 Ft

Részletesebben

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019. azonosítószámú,

Részletesebben

TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok I. útmutató

TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok I. útmutató BGF PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok I. útmutató 2013/2014. tanév II. félév Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Matematikai alapok

Részletesebben

KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A HR OKTATÁSBAN

KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A HR OKTATÁSBAN HR oktatás Magyarországon napjainkban és a jövıbeli lehetıségek KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A HR OKTATÁSBAN Dr. habil Szabó Lajos tanszékvezetı egyetemi docens stratégiai és fejlesztési dékánhelyettes PANNON

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Statisztika 1.

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Statisztika 1. I. évfolyam BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Statisztika 1. TÁVOKTATÁS Tanév 2014/2015 II. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Statisztika 1. Tanszék: Módszertani Tantárgyfelelős neve: Sándorné Dr. Kriszt

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

A KREDITALAPÚ MODULÁRIS RENDSZEREK, MINT A CURRICULUMFEJLESZTÉS ÚJ MINŐSÉGE

A KREDITALAPÚ MODULÁRIS RENDSZEREK, MINT A CURRICULUMFEJLESZTÉS ÚJ MINŐSÉGE A KREDITALAPÚ MODULÁRIS RENDSZEREK, MINT A CURRICULUMFEJLESZTÉS ÚJ MINŐSÉGE III. Felsőoktatási Kreditfórum Dunaújváros 2004 jún. 3-4. Dr. Kadocsa László főiskolai tanár MODUL, MODULRENDSZER - Harvard Egyetem

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ HUMÁNGAZDÁLKODÁS ÉS MENEDZSMENT SZAK NAPPALI TAGOZAT

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ HUMÁNGAZDÁLKODÁS ÉS MENEDZSMENT SZAK NAPPALI TAGOZAT Számvitel Intézeti Tanszék /fax: 383-8480 Budapest 72. Pf.: 35. 1426 III. ÉVFOLYAM TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ HUMÁNGAZDÁLKODÁS ÉS MENEDZSMENT SZAK NAPPALI TAGOZAT Humán kontrolling c. tárgy tanulmányozásához 2014/2015.tanév

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés. Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel

EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés. Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel Edutus Főiskola 2015 A képzés célja a változó európai feltételekhez igazodó legkorszerűbb ismeretanyag átadása

Részletesebben

www.pwc.com Panorama project

www.pwc.com Panorama project www.pwc.com Panorama Magyarország hosszú távú versenyképességének kulcsa az üzleti igények és szakemberi kínálat folyamatos, dinamikus összehangolása. A PwC kidolgozott egy nemzetközi módszertant a cégek

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Regionális gazdaságtan TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Regionális gazdaságtan

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire Gábor Dénes Főiskola 2010. november 8. Magyar Tudomány Ünnepe 2010 Dr. Gubán Miklós

Részletesebben

Alapító vezetője Dr. Czabán János professzor. 2001-től a Tanszék irányítója: Dr. Illés Mária professzor.

Alapító vezetője Dr. Czabán János professzor. 2001-től a Tanszék irányítója: Dr. Illés Mária professzor. A Gazdaságtudományi Kar története A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kara 1987 szeptemberében nyitotta meg kapuit hallgatói előtt. A következő sorokban a Kar eltelt csaknem 20 évének eseményei, tényei,

Részletesebben

TANSZÉKI TÁJÉKOZTATÓ a KONTROLLING tantárgyhoz

TANSZÉKI TÁJÉKOZTATÓ a KONTROLLING tantárgyhoz TANSZÉKI TÁJÉKOZTATÓ a KONTROLLING tantárgyhoz Nappali tagozat Pénzügy és számvitel szak Budapest, 2015. február A TANTÁRGY OKTATÁSÁNAK CÉLJA A tantárgy oktatásának célja az alkalmazott számviteli eljárásokból

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság

Részletesebben

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht.

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht. A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései Zöldi Irma VITUKI Kht. Modern Mérnöki Eszköztár Kockázat-alapú Környezetmenedzsment megalapozásához MOKKA Nemzeti Kutatási Fejlesztési Programok

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK Az alapszak képzési célja A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik korszerű általános és szakmai ismereteik,

Részletesebben

A pénzügyek jelentősége

A pénzügyek jelentősége Pénzügyek alapjai A pénzügyi rendszer fogalma, funkciói, elemei, folyamatai és struktúrái és alrendszerei Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi docens vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék

Részletesebben

A CMMI alapú szoftverfejlesztési folyamat

A CMMI alapú szoftverfejlesztési folyamat A CMMI alapú szoftverfejlesztési folyamat Készítette: Szmetankó Gábor G-5S8 Mi a CMMI? Capability Maturity Modell Integration Folyamat fejlesztési referencia modell Bevált gyakorlatok, praktikák halmaza,

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Pénzügy és számvitel

Pénzügy és számvitel Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügy és számvitel SZAK TAGOZAT Pénzügyi döntések üzleti szimulációs szoftver alkalmazásával angol nyelvű TANTÁRGY Tantárgyi útmutató Tantárgy megnevezése: Pénzügyi döntések

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Logisztika. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Logisztika. tanulmányokhoz IV. évfolyam Gazdálkodási és Menedzsment Szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Logisztika tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2015/2016 Tanév I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Logisztika Tárgy Neptun kódja: LOGI1K0MPZC

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan 1. A. Fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezık: fogyasztói preferenciák, nominál és reáljövedelem, szükségletek, piaci árak. Fogyasztási kereslet

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA HELYI GAZDASÁG ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATOK DR. PÁL VIKTOR, ADJUNKTUS

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

Biztosítói kihívások 2006 (Futurológia vagy valóság?) Dr.Kepecs Gábor 2006. május 10. (PSZÁF konferencia)

Biztosítói kihívások 2006 (Futurológia vagy valóság?) Dr.Kepecs Gábor 2006. május 10. (PSZÁF konferencia) Biztosítói kihívások 2006 (Futurológia vagy valóság?) Dr.Kepecs Gábor 2006. május 10. (PSZÁF konferencia) Biztosítói kihívások 2006 Öregedő társadalom Hiányzó válaszaink hol késnek? Új kockázatkezelés

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint (elméleti gazdaságtan) Emelt szint (elméleti gazdaságtan) 180 perc 15 perc 180 perc 20

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozástan. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozástan. tanulmányokhoz II. évfolyam GM szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalkozástan tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) II. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Vállalkozástan Tanszék: Vállalkozás és Emberi Erőforrások

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A disztribúció logisztikai kihívásai a 21. században

A disztribúció logisztikai kihívásai a 21. században A disztribúció logisztikai kihívásai a 21. században Dr. Karmazin György, Ph.D. Szolnoki Főiskola, főiskolai adjunktus BI-KA Logisztika Kft., alapító-tulajdonos Budapesti Gazdasági Főiskola 2015. május

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

2004. ÉVI GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA

2004. ÉVI GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA A 2004. ÉVI GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 1. A BGF feladatköre és tevékenysége... 5 1.1. Az Intézmény neve, törzskönyvi azonosító száma, honlapjának címe...

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

Akkreditált Iskolarendszerű Felsőfokú Szakügyintéző Képzés. Tematika. Gazdálkodás modul. Marketing alapjai

Akkreditált Iskolarendszerű Felsőfokú Szakügyintéző Képzés. Tematika. Gazdálkodás modul. Marketing alapjai BGF PSZK Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Akkreditált Iskolarendszerű Felsőfokú Szakügyintéző Képzés Tematika Gazdálkodás modul Marketing alapjai Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi

Részletesebben

FELVÉTELI BEMENETI KÖVETELMÉNYEK A DEBRECENI EGYETEM MESTERKÉPZÉSI SZAKJAIRA

FELVÉTELI BEMENETI KÖVETELMÉNYEK A DEBRECENI EGYETEM MESTERKÉPZÉSI SZAKJAIRA FELVÉTELI BEMENETI KÖVETELMÉNYEK A DEBRECENI EGYETEM MESTERKÉPZÉSI SZAKJAIRA Teljes kreditértékkel Mesterszak beszámítható alapképzési szak AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET Kreditelismeréssel beszámítható alapképzési

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,

Részletesebben

Magyar Tudomány Ünnepe 2009

Magyar Tudomány Ünnepe 2009 Magyar Tudomány Ünnepe 2009 E-VILÁGI TRENDEK Az internet hatása a társadalomra, a gazdaságra és a politikára tudományos konferencia az Általános Vállalkozási Főiskolán A konferencia védnöke: Prof. Dr.

Részletesebben

A logisztika kihívásai a 21. században

A logisztika kihívásai a 21. században A logisztika kihívásai a 21. században fókuszban a forradalmian új, innovatív technológiák megjelenése és alkalmazása a logisztikai megoldásokban Dr. Karmazin György, Ph.D. Szolnoki Főiskola, főiskolai

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Előterjesztő neve és beosztása: Szervezeti egység: Dr. Varga István dékán Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar E L Ő T E R J E S Z T É S A Szenátus 2013.

Részletesebben

Probléma Menedzsment és a mérhetőség. Suba Péter, Service Delivery Consultant

Probléma Menedzsment és a mérhetőség. Suba Péter, Service Delivery Consultant Probléma Menedzsment és a mérhetőség Suba Péter, Service Delivery Consultant Bemutatkozás Getronics - Informatikai outsourcing világcég - 27000 alkalmazott - Számos világcég informatikai infrastruktúrájának

Részletesebben

Jogi és menedzsment alapismeretek. Programtervező informatikus Bsc

Jogi és menedzsment alapismeretek. Programtervező informatikus Bsc Jogi és menedzsment alapismeretek Programtervező informatikus Bsc Általános információk Heti óraszám: 2 óra Az oktatás féléve: Számonkérés: záródolgozat csoportmunkában egy esettanulmány készítése Tantárgyfelelős:

Részletesebben

Információbiztonság irányítása

Információbiztonság irányítása Információbiztonság irányítása Felső vezetői felelősség MKT szakosztályi előadás 2013.02.22 BGF Horváth Gergely Krisztián, CISA CISM gerhorvath@gmail.com Találós kérdés! Miért van fék az autókon? Biztonság

Részletesebben

TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0002 Tantárgyi program (rövidített)

TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0002 Tantárgyi program (rövidített) TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0002 Tantárgyi program (rövidített) Szakkollégiumi műhely megnevezése: Meghirdetés féléve: Tantárgy/kurzus megnevezése: BGF GKZ Szakkollégiuma 2011/2012. tanév II. félév SZAKKOLLÉGIUM

Részletesebben