Kultúraközi párbeszéd az üzleti világban KÖZGAZDASÁG ÉS MÓDSZERTAN I. alszekció november 6., órától

Átírás

1 I. alszekció SZEKCIÓPROGRAM Helyszín: BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar Budapest, XVI. ker., Diósy Lajos u Északi szárny, I. emelet, 32. terem Szekcióvezető: DR. HARMAT ZSIGMOND főiskolai tanár SOMOGYI FERENC, Kodolányi János Főiskola, főiskolai tanár A közgazdaságtan gnoszeológiai kérdései DR. IZSÁK GYULA, Dunaújvárosi Főiskola, főiskolai docens VALENTA LÁSZLÓ, Dunaújvárosi Főiskola, főiskolai docens Innovációs folyamat vizsgálata, sikeres fejlesztések TÓTH ZSUZSANNA, BGF PSzFK, főiskolai tanársegéd Döntéselméletek összehasonlító elemzése a fogyasztói szférában SZATMÁRI FERENC, BGF PSzFK, főiskolai adjunktus Korszerű közgazdasági értékteremtési formák. marketing és infokommunikáció HAUBER GYÖRGY, BGF PSzFK, főiskolai adjunktus Egy túlméretezett világ avagy a globális felmelegedés gazdasági hatásai Kávészünet CSONGRÁDI GYÖNGYI, BGF PSzFK, főiskolai tanársegéd A Römer-modell lehetőségei a makroökonómia oktatásában HILD MÁRTA, BGF KKFK, főiskolai docens A gazdaság és a jog kapcsolatának első hazai elemzője, Navratil Ákos VERECKEI LÁSZLÓ, BGF KKFK, főiskolai adjunktus Gondolatok a gazdaságról, mint komplex rendszerről DR. HARMAT ZSIGMOND, BGF KKFK, főiskolai tanár A jóléti kapitalizmus elmélete és gyakorlata DR. MUHORAY ÁRPÁD, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, főigazgató-helyettes BARTÁNÉ DR. MUHARAY IRÉN, BGF KKFK, főiskolai docens A kritikus infrastruktúra védelem társadalmi és gazdasági kihatásai A II. alszekció programja a 78. oldalon található. A III. alszekció programja a 91. oldalon található. 67

2 I. alszekció A KÖZGAZDASÁGTAN GNOSZEOLÓGIAI KÉRDÉSEI Somogyi Ferenc Kodolányi János Főiskola, Gazdálkodási és Menedzsment Tanszék főiskolai tanár 68 Nincsen rendszer, módszer nélkül. G. W. F. Hegel Az uralkodó közgazdaságtan tartalmában és módszertanában is egyoldalúvá, s tegyük hozzá, látványosan eredménytelenné vált. Az ún. neoklasszikus szintézis a pozitivizmussal megtaláltnak véli azt a módszert, amellyel feltérképezhetőnek tartja a világgazdaság, az integrációk, a nemzetgazdaságok és a nemzetgazdaságon belüli egyéb gazdasági alrendszerek problémakatalógusát s a terápia eszköztárát. Ezért az egyoldalúságért súlyos árat fizet a közgazdaságtan és a gazdálkodás gyakorlata is. Az előadás arra vállalkozik, hogy bemutassa a pozitivizmus megszületésének, uralomra jutásának és uralomban maradásának körülményeit. Megadjuk a tudományos megismerés általunk tíz elemmel megragadott lépéseit; 1. értékek, célok, szükségletek, 2. hipotézis, 3. problematizálás; anyaggyűjtés, mérés, operacionalizálás, 4. törvények, kategóriák, 5. tradíció; előzetes ismeretek, 6. heurisztika, 7. előértékelés, 8. predikció; magyarázat, 9. tudósközösség szűrője, 10. társadalom szűrője. Ezt követően a pozitivista megismerési út kritikáját vázoljuk. Be szeretnénk mutatni a gondolatkísérletek kínálta lehetőségeket, az evolucionista közgazdaságtan perspektívákat hordozó erejét, és nem utolsó sorban a hermeneutikát, amely nélkül aligha lehetne beszélni bármiről is itt nem a posztmodern relativizáló fanyalgásról van szó. Az előadás középponti kérdése a hermeneutikának (a megértés művészetének) a rekonstrukciója. Amellett szeretnénk érvelni, hogy az ún. hermeneutikai körök rovása ad csak számunkra olyan lehetőséget, hogy a közgazdaságtan valódi problémái felé fordulhassunk. A hermeneutikai körök nem jelentenek fátumot, de egy pillanatra sem adják fel azt a törekvést, hogy az igazság közelíthető. Egy elmélet igazságtartalmát megítélő kritériumokról a tudományfilozófiában négy markáns koncepció alakult ki. Ezeket is bemutatjuk. Az előadás a kapott eredményeket az ún. konstruktív és értékelő ökonómia tárgyának, értékválasztásának és módszerének megfogalmazásával kívánja szintetizálni. Itt válik nyilvánvalóvá, hogy a 19. század közepén uralkodó szerepbe került pozitivizmus miért tudja napjainkban is oly nagy sikerrel érvényesíteni, hogy a metaökönómiai kérdések kikerüljenek az uralkodó közgazdaságtan látóköréből. Korunk közgazdaságtanának módszertani megújhodása az egyre mélyülő ökológiai és humánökológiai válság kibontakozásával kerülhet előtérbe. Az alternatív közgazdaságtan egyre sikeresebben érvel amellett, hogy rendszertani megújhodás nincs módszertani megújhodás nélkül.

3 I. alszekció INNOVÁCIÓS FOLYAMAT VIZSGÁLATA, SIKERES FEJLESZTÉSEK Dr. Izsák Gyula Dunaújvárosi Főiskola, Gépészeti intézet főiskolai docens Valenta László Dunaújvárosi Főiskola, Gépészeti intézet főiskolai docens Az oktatás szerepe az innovációs folyamatban. Felsőoktatás, minőségi képzés. Pénzügyi feltételek, hosszú- és rövid távú fejlesztések. Az átgondolt hosszú távú fejlesztések előnyei. Napjainkban az innováció és a kutatásfejlesztés a fejlődés szempontjából igen fontos tényezővé vált mind makro mind mikro szinten. A műszaki fejlődést tekintve pedig már hosszú idő óta meghatározóak a sikeres és látványos technikai fejlesztések. A kutatómérnökök számára is elengedhetetlen, hogy ismerje az innovációs folyamat gazdasági, oktatási, környezeti és pénzügyi feltételeit. Az innováció, leegyszerűsítve: a szervezett kreativitás, kimondottan jövőtényező. Szerepe egyre fontosabb, jelentősége napról napra nő. Egy működő, a versenyben élen lévő gazdasági szereplő, vállalat programjában stratégiai szerepe van az innovációnak. A holnap térnyerése az innovatív szellemen alapszik Sikeres fejlesztési példák. A Dunaújvárosi Főiskola fejlesztése. A megvalósult, a kivitelezés alatt álló és a tervezett fejlesztések a gépészeti intézetet érintő jelentős beruházások. 69

4 I. alszekció DÖNTÉSELMÉLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE A FOGYASZTÓI SZFÉRÁBAN Tóth Zsuzsanna BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete főiskolai tanársegéd Az előadás célja egyrészt, hogy tudománytörténeti áttekintést nyújtson azokról a modellekről, melyek az elméleti közgazdasági tudományokban mérföldkövet jelentettek a fogyasztói döntések vizsgálatánál. Másrészt a mikroökonómiában és makroökonómiában megismert modelleken kívül bemutatásra kerülnek olyan hazánkban kevésbé, vagy egyáltalán nem ismert modellek is, melyek módszertanában mezzo szinten elemzik az egyes iparágak keresleti oldalát, ezzel lehetőséget biztosítanak arra, hogy a termékek közötti helyettesíthetőség, a termékdifferenciálás, a vagyon felhalmozása, a generációváltás vagy akár a térbeliség is vizsgálhatóvá váljon. Az előadásban röviden ismertetem a mainstream közgazdaságtan fogyasztói döntésekre vonatkozó elméleteit (a neoklasszikus és KEYNES-i elméleteket, FRIEDMAN, illetve MODIGLIANI teóriáit), kiegészítve azt az egyensúlyi elemzés alapjaira építő alkalmazott egyensúlyi modellek keresletelméleteivel (HARRIS, illetve KENC és SAYAN modelljeivel). Egyúttal elemzem az egyes elméletek közötti eltéréseket különböző aspektusokból; az alkalmazott módszertan, a felhasználhatóság és a modellekből levonható következtetések alapján. Az előadás lezárásaként rá szeretnék világítani, hogy az árupiaci egyensúlytalanság milyen jelentős hatást fejt ki a nemzetgazdaság egészére, így végezetül a nem egyensúlyi fogyasztási piacok működését mutatom be. 70

5 I. alszekció KORSZERŰ KÖZGAZDASÁGI ÉRTÉKTEREMTÉSI FORMÁK MARKETING ÉS INFOKOMMUNIKÁCIÓ Szatmári Ferenc BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete főiskolai adjunktus Dolgozatom első részében meghatározom az értékteremtés vállalati értelmezését és formáit, MICHAEL PORTER nyomán. Főbb megállapításaim az értéklánc, a vevői érték és a vevő általi elfogadott érték kategóriák meghatározására vonatkoznak. A vevők általában kialakítanak magukban egy értékelvárást, és arra törekszenek, hogy a rendelkezésükre álló anyagi eszközök, hiányos információk és korlátozott mozgásterük között a lehető legjobban vásároljanak, azaz maximalizálják a megszerezhető értéket. A vevő abban érdekelt, hogy minél alacsonyabb ráfordítással minél nagyobb értéket szerezzen meg. A vállalat ezzel szemben abban érdekelt, hogy az ár minél közelebb kerüljön az értékhez, vagyis minél nagyobb legyen a vállalati költségek és az ár közötti rés, azaz a profit. Világosan különbséget kell tennünk a potenciális és az észlelt, illetve elfogadott érték között. A továbbiakban a marketing korszerű értékteremtési formáit tárgyalom. Az első fontos vállalati döntés a piacválasztás. Alapvető stratégiai kérdés annak eldöntése, hogy a cég mely vevők kiszolgálására rendezkedik be, és mely vevőkére nem. Ehhez kell kifejleszteni a vállalati kompetenciákat is. A piacválasztás tehát termékválasztás is, s egyben jelenti a versenytársak és a versenytermékek választását is. A másik négy döntéscsoport a piaci eszközök, a marketing-mix megválasztása. A piacválasztás és az ehhez kapcsolódó stratégiai megfontolások, valamint a marketingeszköz-rendszer működtetése képezi a vállalati marketing lényegét. A harmadik rész témája az infokommunikáció közgazdasági értékteremtésének vizsgálata. Az informatika üzleti értékteremtése rendkívül vitatott kérdés a mai mikro- és makrogazdaságban. Az eddigi kutatások a makroökonómia terén az infokommunikáció innovációs hullám jellegére mutattak rá. ERIC BRYNJOLFSSON és LORIN HITT 2001-ben már kimutatták, hogy a számítógépeknek pozitív hatásuk van a termelékenység növekedésére. Megállapították, hogy a hatás késleltetett: egyéves időtávon a számítógépek hozzájárulnak az output növekedéséhez, de a termelékenység növekedéséhez nem, három-hétéves viszonylatban azonban a korreláció jelentős és pozitív, mivel a vállalatok informatikai lehetőségeiket kihasználva átszervezik magukat. Tárgyalom továbbá az informatika korszerű mikroökonómiai értékteremtési formáit is, amelynek főbb formái: a vállalat informatizálása, az ellátási lánc menedzselése, az elektronikus piactér használata, végül az informatika kiszervezése. Bemutatom továbbá azokat a vezetői döntést segítő módszereket, amelyek hatékonyan támogathatják a vállalatvezetést az IT beruházások megvalósítási döntéseiben. 71

6 I. alszekció EGY TÚLMÉRETEZETT VILÁG AVAGY A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS GAZDASÁGI HATÁSAI Hauber György BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar főiskolai adjunktus A tudományos bizonyítékok már egyértelműek: az éghajlatváltozás nagyon komoly globális kockázatokat jelent, és nagyon sürgős globális megoldást igényel. A légkörben található üvegházgáz-készletek az emberi tevékenység eredményeképpen folyamatosan és exponenciálisan nőnek. Az elkövetkezendő évben az átlaghőmérséklet 2-5 C-os emelkedése prognosztizálható. Ez az emberiséget egy ismeretlen területre fogja vezetni. Következményeit, kockázatait csak megbecsülni tudjuk, de a kép sötét és ijesztő. A cselekvés és következménye között sok idő telik el, és lehetnek visszafordíthatatlan folyamatok. Ezért sürgős és azonnali intézkedésekre van szükség. A pénzügyi elemzéseknél nem csak a tényleges GDP-re gyakorolt hatásokat kell figyelembe venni, hanem a környezetre, az emberi egészségre gyakorolt nem szándékolt, externális hatásokat is. Ennek figyelembe vételével megállapíthatjuk, hogy a jelentkező összes társadalmi határköltség meghaladja az elhárítás, a mitigáció költségeit. A kibocsátáscsökkentést célzó szakpolitikának három fontos elemen kell alapulnia: a szén árazásán, a technológia politikán és a magatartásbeli változások terén lévő akadályok megszüntetésén. A szén árának adóval, kereskedelemmel vagy szabályozással való meghatározása az éghajlat-változási politika alapvető eleme. A szén megfelelő beárazása azt jelenti, hogy az embereket szembesítik tevékenységeik teljes társadalmi költségével. Ez az egyéneket és vállalkozásokat arra készteti, hogy a magas széntartalmú áruktól és szolgáltatásoktól elpártoljanak, és az alacsony széntartalmú alternatívákba fektessenek be. A gazdasági hatékonyság rámutat a közös globális szénár előnyeire: a kibocsátás-csökkentés ott valósul meg, ahol az a legolcsóbb. Léteznek ma már alternatív technológiák, melyekkel orvosolhatóak a keletkezett és a jövőben keletkező bajok. Az adaptáció költségei azonban még túl magasak. Az új technológiák mennyiségi elterjedése azonban egyre olcsóbbá és hatékonyabbá teszik ezek alkalmazását. Végezetül pedig a magánembereknek, kormányzatoknak a magatartása gyökeresen kell, hogy megváltozzék, ha valóban elejét akarjuk venni a ránk leselkedő veszélyeknek. Egyenlőre azonban a globális felmelegedés csak egy érdekes téma számunkra, nem pedig gyermekeink jövőjét fenyegető valós veszély! 72

7 I. alszekció A RÖMER-MODELL LEHETŐSÉGEI A MAKROÖKONÓMIA OKTATÁSÁBAN Csongrádi Gyöngyi BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar főiskolai tanársegéd A makroökonómia oktatása során gyakran találjuk szembe magunkat olyan kritikákkal a hallgatók részéről, hogy a bemutatott elméletek és modellek nem írják le a valóságot, azaz nem adnak megfelelő választ arra a kérdésre, hogy az egyes gazdaságpolitikai intézkedésekre miért van szükség, és mik lesznek azok hatásai. E probléma megválaszolására nyújthat segítséget a RÖMER által továbbfejlesztett, a makrogazdaságot új oldalról megvilágító rendszer. Az előadás során szeretnék bemutatni egy olyan rövid távú makroökonómiai modellt, mely a jelenleg Magyarországon használt tananyagokban szereplő IS-LM rendszer már ismert fogalmaira épít, de annál valósághűbb képet nyújt a gazdaságban zajló folyamatokról. A RÖMER-TAYLOR rendszerben ugyanis azzal a feltevéssel élünk, hogy a jegybank feladata nem a pénzmennyiség változtatása és ezen keresztül a gazdaság befolyásolása, hanem mint azt a jelenlegi helyzet is mutatja a nominális kamatláb meghatározása. Ezekkel a megváltoztatott indulási feltételekkel olyan modellt kapunk, mely a hallgatók számára átláthatóbbá teszi a gazdaságban zajló aktuális folyamatokat, ugyanakkor eszközkészletében nem igényel sok újdonságot. Sőt, megjelenik a modellben az infláció is, valamint az elemzés során kiderül, hogy a modell feltevéseivel élve a gazdaság csak állami beavatkozás hatására kerülhet egyensúlyi helyzetbe. 73

8 I. alszekció A GAZDASÁG ÉS A JOG KAPCSOLATÁNAK ELSŐ HAZAI ELEMZŐJE, NAVRATIL ÁKOS Hild Márta BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar főiskolai docens NAVRATIL ÁKOS ( ) az elméleti közgazdaságtan kiemelkedő magyarországi képviselője, aki a tőle többnyire különböző nézeteket valló HELLER FARKAS mellett, alapvetően formálta a két világháború közötti időszak magyar közgazdasági gondolkodását. Az elméleti középutas magyar tradíció követőjeként nem csatlakozott kritikátlanul egyik korabeli közgazdasági irányzathoz sem, ugyanúgy bírálta az akkor már főáramú neoklasszikus közgazdaságtant, beleértve az osztrák iskolát, mint a magyar gondolkodást erőteljesen befolyásoló német közgazdaságtant. Önálló elméleti rendszert felépítő közgazdászként inkább a klasszikus iskola régi igazságaira támaszkodott, miközben legfontosabb módszertani alapelvként kezelte a gazdasági jelenségek és a jogi intézmények összefüggéseit. Magyarországon elsőként és a nemzetközi irodalomban úgyszintén az elsők között foglalkozott a jog és a közgazdaságtan kapcsolatával. Ezen elvei bizonyos vonatkozásokban hasonlatosak voltak a 19. század utolsó éveiben létrejött német társadalomjogi iskola megközelítéseivel, de miután a jogi intézmények szerepét hangsúlyozó társadalomtudósokhoz is kritikailag viszonyult, nemzetközi elismerést nem tudott kivívni magának. NAVRATIL mindemellett a jog és a közgazdaságtan összefüggéseinek egyik korai elemzői között foglal helyet. Egész pályafutása alatt következetes képviselt módszertanával magyarázta a közgazdaságtan számos problémáját, többek között a jövedelemelosztási viszonyok változását. Fő műve az önálló rendszerezésben felépített, kétkötetes Közgazdaságtan, emellett több egyetemi tankönyv és egyéb könyv szerzője. A kolozsvári és a budapesti egyetem tanáraként szemléletmódja jelentős hatást gyakorolt a hazai jogász és közgazdász generációk gondolkodására. Neves tanítványai között volt többek között a két háború közötti jogfilozófia nemzetközileg is elismert jelentős egyénisége, MOÓR GYULA, a közgazdász BALOGH TAMÁS, KÁLDOR MIKLÓS, ROSTÁS LÁSZLÓ és NÖTEL RUDOLF, akik külföldön értek el jelentős tudományos eredményeket, valamint az itthon tevékenykedő VARGA ISTVÁN. NAVRATIL elméleti rendszerének megbecsülhetetlen előnye az, írja 1935-ben a nagy rivális pályatárs, az osztrák iskola hazai követője, HELLER FARKAS, hogy beleviszi az olvasóba azt a tudatot, hogy a gazdaság nagy fokban nem az emberi önkény által alakítható valami, hanem határozott kényszerűségek és törvényszerűségek alatt áll. Korunkban e tudat erősítése különösen fontos, midőn az emberek képzelő tehetsége annyira hatalmába kerítette a közgazdaságról való fogalmakat és a szabad formálhatóság gondolata oly erősen előtérbe lép az emberek agyában. 74

9 I. alszekció GONDOLATOK A GAZDASÁGRÓL, MINT KOMPLEX RENDSZERRŐL Vereckei László BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar, Közgazdaságtani és társadalomtudományi intézeti tanszéki osztály, főiskolai adjunktus A piacgazdasági rendszer néhány közgazdász szerint (pl. FRIEDRICH A. VON HAYEK, 1967) leírható komplex rendszerként. Először röviden összefoglalnám a komplex rendszerek általános jellemzőit. A komplex rendszerek megismerése elvileg is nehéz feladat. Ezeket a nehézségeket szeretném érzékeltetni. A biológiai rendszerek mutatnak bizonyos analógiákat a gazdasági rendszerekkel, melyekkel néhány gondolat erejéig érdemes foglalkozni. Verseny és kooperáció, a faj fennmaradása érdekében történő alkalmazkodás stb. értelmezhető mindkét rendszerben. Mintha rokon vonásokat mutatna a kétféle struktúra. Azonban az analógiák mellett nem szabad elfelejteni, hogy a társadalmi struktúrák a legbonyolultabb rendszerek HAYEK szerint a legkomplexebbek. A gazdasági rendszer elemei, egyének, családok, vállalkozások, állam. Milyen módon kapcsolódnak ezek az elemek? Milyen spontán és szervezett formában vesznek részt a struktúra működésében? Mi a kultúra szerepe ebben a folyamatban? (bizalom, kooperáció, szokások stb.) Másféle megközelítésben: miként kapcsolódik össze egyén, vállalkozás, nemzetgazdaság, világgazdaság? Mennyire átlátható és mennyire tudatosan irányítható a komplex rendszer? Mi az irányításban az állam kiemelt szerepe? Egyáltalában lehet e tudatosan befolyásolni a komplex rendszert? A gazdaság, mint komplex rendszer egyre bonyolultabb formákat mutat fel. Ezekben, a formákban visszatükröződik az egyre tökéletesebb alkalmazkodás. Azonban egyre nő a rendszer fenntartásának anyag és energia igénye. Egyre sérülékenyebbé válnak a szerkezetek. Felmerül az a probléma, hogy a komplex rendszer egyes részei össze is omolhatnak. A múltban teljes civilizációk tűntek el például a maya kultúra. Képesek vagyunk a kedvezőtlen folyamatokat megállítani? Ezekre a kérdésekre próbál válaszokat keresni az előadás. Mivel átfogó problémákról van szó, csupán néhány kérdéskört szeretnék tárgyalni a témával kapcsolatban. 75

10 I. alszekció A JÓLÉTI KAPITALIZMUS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA Dr. Harmat Zsigmond BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar intézetvezető főiskolai tanár A magyarországi rendszerváltás 1990-es éveiben merült fel az a kérdés, hogy mitől lesz jóléti a magyarországi kapitalizmus, ha az lesz? A magyar baloldal körében elterjedt, hogy a baloldal számára a szociáldemokrácia kínálja a helyes programot, ami nem más, mint a II. világháború után Nyugat-Európában kialakult jóléti állam megvalósítása. Az 1990-es évek elején azonban az európai társadalom tudósok már a jóléti állam hanyatlásáról beszéltek. Ennek okait a következőkkel magyarázták: Hosszú távon a jóléti állam összeegyeztethetetlen a piacgazdasággal. A jóléti állam történelmileg sajátos korszakhoz kapcsolható. A nemzetközi gazdaságban bekövetkezett változások aláásták a nemzeti jóléti államok fejlődését. A jóléti állami juttatások fejlődése olyan változásokat eredményeztek, amelyek aláásták az állami juttatások további szükségességét. A jóléti államnak különböző alaptípusai alakultak ki : A modern liberális modell, amelynek tipikus példája az Egyesült Államok, A szociáldemokrata modell, amelynek a legismertebb példája Svédország, A modern konzervatív modell, amelynek legjobb példája Németország. A dolgozatban röviden bemutatom és összehasonlítom a három modellt. A dolgozat következő részében bemutatom, melyek voltak azok a tényezők amelyek hozzájárultak a jóléti állam fokozatos hanyatlásához: a harmadik világ fokozatos integrálódása a nemzetközi munkamegosztásba, a termelés kitelepítése Nyugat-Európából, a szociális biztonság költségeinek növekedése a foglalkoztatási feltételek rosszabbodása. A dolgozat befejező részében bemutatom, hogy az 1990-es években milyen változások következtek be a jóléti állam három alaptípusában. 76

11 I. alszekció A KRITIKUS INFRASTRUKTÚRA VÉDELEM TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI KIHATÁSAI Dr. Muhoray Árpád Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság veszélyhelyzet-kezelési főigazgató-helyettes Bartáné dr. Muharay Irén BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar főiskolai docens Az aránytalan megoszlásban rendelkezésre álló források hozzáférhetővé tétele céljából a környezetét gyökeresen átalakítani képes emberi civilizáció új környezeti elemeket teremtett fennmaradása érdekében. Az így megalkotott mesterséges környezeti tényezőket az infrastruktúra fogalomkörébe soroljuk. A modern biztonságpolitikai elméletek már nem csak a katonai biztonsági kérdését vizsgálják, hanem a választ igyekeznek találni a társadalom alrendszeréből adódó egyéb biztonsági kihívásokra is úgy mint: a természeti és civilizációs katasztrófák, illetve a gazdasági válságok. Napjaink híradásai is jelzik a társadalom milyen mértékben függ az egyes infrastruktúráktól. A természeti és civilizációs csapások által lerombolt infrastruktúrák lehetetlenné tehetik az ellátás megszokott színvonalának fenntartását és a társadalmi viszonyok szétzilálódásához is vezethetnek. A helyreállítás pedig rendkívüli terheket jelent az ezáltal gazdaságilag amúgy is krízishelyzetben lévő közösség számára. Ezen rendszerek és szolgáltatások némelyikének zavara vagy kiesése súlyos hatást gyakorolhat a társadalmi, gazdasági stabilitásra, a környezetre és a közegészségügyi helyzetre. Az említett infrastruktúrákat a kritikus jelzővel illetik napjainkban. A más néven létfontosságúnak is nevezett infrastruktúrák veszélyeztető tényezőkkel szembeni védelme tehát mind társadalmi, mind pedig gazdasági érdek. Mivel azonban ezek a döntő fontosságú rendszerek földrajzilag kiterjedt térségeket érintenek, illetve üzemszerű működésük során rendkívüli nagyságrendű igénybe vételnek vannak kitéve megóvásuk is komoly invesztíciót igényelnek az üzemeltetőktől. Épp ezért lehetőség szerint minimálisra kell csökkentenie minden olyan negatív hatást, amelyet a megnövekedett biztonsági beruházások gyakorolhatnak a versenyképességére. Vagyis a költségeknek arányban kell állnia a veszélyeztetettséggel és nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy fenn kell tartani a piaci stabilitást. Megállapítható mindezek alapján, hogy a kritikus infrastruktúrák védelmi követelmények és az ezekkel összhangban megvalósuló védelmi intézkedések kialakításakor figyelemmel kell lenni a társadalom anyagi és létbiztonságára. 77

12 II. alszekció SZEKCIÓPROGRAM Helyszín: BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar Budapest, XVI. ker., Diósy Lajos u Északi szárny, I. emelet, 33. terem Szekcióvezető: DR. JÁNOSA ANDRÁS főiskolai tanár, dékán DR. KOVÁCS PÉTER, Szegedi Tudományegyetem A multikollinearitás vizsgálata és modellezése regressziós modellekben a Red-mutató alapján KOSZTYÁN ZSOLT TIBOR, Pannon Egyetem, egyetemi adjunktus CSIZMADIA TIBOR, Pannon Egyetem, egyetemi adjunktus HEGEDŰS CSABA, Pannon Egyetem A mérési bizonytalanság kezelése mintavételes mérések esetén CSERHÁTI ILONA, ECOSTAT, tudományos főmunkatárs KERESZTÉLY TIBOR, Budapesti Corvinus Egyetem, egyetemi adjunktus VARGA ZSUZSA, ECOSTAT, tudományos segédmunkatárs Az ECO-TREND modell bemutatása és alkalmazási lehetőségei GÁSPÁR ATTILA, Központi Statisztikai Hivatal, gazdaságstatisztikus A magyar gazdasági növekedés és államháztartási hiány kapcsolatának ökonometriai elemzése BAKOS VIKTOR, BGF KKFK, főiskolai tanársegéd BÁNHALMI ÁRPÁD, BGF KKFK, főiskolai tanársegéd A minimumtesztek szerkesztésének módszeréről Kávészünet Az I. alszekció programja a 67. oldalon található. A III. alszekció programja a 91. oldalon található. Folytatás a következő oldalon. 78

13 II. alszekció DR. TOKODI JENŐ, BME, egyetemi adjunktus Korszerű alkalmazott informatikai technológiák logisztikai folyamatok irányításában és szervezésében BÁNHALMI ÁRPÁD, BGF KKFK, főiskolai tanársegéd BAKOS VIKTOR, BGF KKFK, főiskolai tanársegéd Miért buknak meg statisztikából a jó matekosok? DR. FENYVES FERENC, BGF KKFK, ny. főiskolai docens A középértékek és az entrópia kapcsolatának elemzése függvényvizsgálati módszerrel LEPP KATALIN, BGF PSzFK, főiskolai tanársegéd DR. SZILÁGYI ZOLTÁN, BGF PSzFK, főiskolai docens A prezentációs- és íráskészség-fejlesztés tantárgy oktatási tapasztalatai az első két évben DR. ILYÉSNÉ DR. MOLNÁR EMESE, BGF KKFK, főiskolai docens Kvantitatív elemzési módszerek az ISO minősített vállalatok körében SIMON ANDRÁS, BGF PSzFK, főiskolai docens Nyílt forráskód: motivációk, tudás, szervezet Az I. alszekció programja a 67. oldalon található. A III. alszekció programja a 91. oldalon található. 79

14 II. alszekció A MULTIKOLLINEARITÁS VIZSGÁLATA ÉS MODELLEZÉSE REGRESSZIÓS MODELLEKBEN A RED-MUTATÓ ALAPJÁN Dr. Kovács Péter Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar A mai globalizálódó világban nagymértékben növekszik a döntéshozók információigénye. Az adatok mennyiségének nagymértékű növekedése nem jár együtt automatikusan a megfelelő mértékű információnövekedéssel. Igazából a döntéshozóknak ma már nem az adatok hiányával, hanem azok bőségével kell szembenézniük, viszont, a nagyon nagy mennyiségű adattömeg gyakran kevés információt hordoz, azaz nagymértékű a redundancia. Ez utóbbi alatt a vizsgálat szempontjából újabb információt, érdemleges közlést már nem tartalmazó, felesleges adatokat értjük. Éppen ezért, empirikus elemzéseknél lényeges kérdés a metrikus adatok információtartalma, Különösen igaz ez a lineáris regressziós modellek alkalmazásakor. A multikollinearitás lineáris regressziós modellek esetén a redundancia egy fajtájaként értelmezhető. A redundancia és így a multikollinearitás egy új, lehetséges mérőszáma a PETRES-féle Red-mutató. A Red-mutató definiálásakor a tényezőváltozók korrelációs mátrixának sajátértékeit alkalmazzuk. A Red-mutató kifejezhető a sajátértékek ismerete nélkül a tényezőváltozók korrelációs mátrixának főátlón kívüli elemeinek négyzetes átlagaként. Ez azt jelenti, hogy a mutató nem csak a becslőfüggvény szempontjából hasznos tartalmat hordozó adatok arányát mutatja, hanem a tényezőváltozók együttmozgásának átlagos mértékét is. A multikollinearitást nem csak változók, hanem változócsoportok is okozhatják. Megállapítható, hogy ennek egyik speciális esete a Red-mutató segítségével, míg egy másik speciális esete a VIF j -mutatók harmonikus átlagának segítségével mérhető. A multikollinearitás modellezésének egy módja a tényezőváltozók ortogonalitásának, azaz a tényezőváltozók tere kifeszítettségének vizsgálata. Jogos kérdés, hogy lehet-e másképpen modellezni a multikollinearitást. Új megközelítésként megalkotható a multikollinearitás elliptikus modellje a Red-mutató alapján. A változók átlagos együttmozgása mértékének növekedésével párhuzamosan, a lehetséges sajátértékek, egy nagyobb sugarú m-dimenziós gömbön helyezkednek el. A lehetséges sajátértékek egy m-dimenziós gömbnek egy metszetén helyezkednek el úgy, hogy rögzített Red érték mellett ezek egy (m 1)-dimenziós ellipszoidon helyezkednek el. 80

15 II. alszekció A MÉRÉSI BIZONYTALANSÁG KEZELÉSE MINTAVÉTELES MÉRÉSEK ESETÉN Kosztyán Zsolt Tibor Pannon Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Szervezési és Vezetési Tanszék egyetemi adjunktus Csizmadia Tibor Pannon Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Szervezési és Vezetési Tanszék egyetemi adjunktus Hegedűs Csaba Pannon Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Szervezési és Vezetési Tanszék Amikor egy tétel összes elemét megvizsgáljuk, a mérési eredmény jóságának javítása érdekében érdemes figyelembe venni a mérés bizonytalanságát. A gyakorlatban azonban a mintavételes megfelelőség-vizsgálat az elterjedtebb, mert az kisebb költség és idő ráfordítást igényel. Különösen igaz ez a csak roncsolással mérhető tulajdonságokra, mint például a szakítószilárdság. Az általunk javasolt modellben egy termék mérése során mérési pont helyett mérési intervallumokkal számolunk. Az intervallum hossza egy szorzat, mely a mérési bizonytalanság k-szorosa. k értékét szimulációs és analitikus technikák segítségével határozzuk meg. A mintavételes megfelelőség ellenőrzés hátránya a mindendarabos vizsgálattal szemben, hogy a mintavételezésnél abban az esetben is véthetünk döntési hibát, ha egyáltalán nincs mérési bizonytalanság, mégpedig azért, mert a minta elemeinek jellemzőiből döntünk a teljes tétel megfelelőségéről. E döntéseink is a mérési eredményekre támaszkodnak, így ha azokra intervallumként tekintünk, egyszerre mérsékelhetjük a mérésből és a mintavételezésből eredő kockázatokat. Mintavételes esetben a mérési bizonytalanság figyelembe vétele már önmagában csökkentheti a költségeinket, és képesek vagyunk annak meghatározására is, hogy adott folyamatnál ez a csökkenés mely mintavételi gyakoriság és minta elemszám kombinációnál a maximális. Rámutatunk, hogy a mérési bizonytalanság kezelésével mintavételes megfelelőség-ellenőrzés esetén jelentősen (akár 3-7%-kal) csökkenthetők a termelési költségek. 81

16 II. alszekció AZ ECO-TREND MODELL BEMUTATÁSA ÉS ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI Cserháti Ilona ECOSTAT Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet tudományos főmunkatárs Keresztély Tibor Budapesti Corvinus Egyetem, Statisztika Tanszék, egyetemi adjunktus Varga Zsuzsa ECOSTAT Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet tudományos segédmunkatárs Az ECOSTAT Gazdaságmodellezési Műhelye folyamatosan aktualizált, modell alapú, hosszú távú előrejelzéseket készít a makrogazdasági folyamatok várható alakulásáról. Az előrejelzések az Intézetben kidolgozott ECO-TREND modell segítségével készülnek. Az előadás első részében bemutatjuk azokat a nemzetközi modellépítési tapasztalatokat, amelyeket hangsúlyosabban vettünk figyelembe az ECO- TREND modell kialakítása során. Ezután sorra vesszük a modellünk sajátosságait, valamint az ezekből adódó előnyöket és hátrányokat. Ezt követően kitérünk az ECO- TREND modell eddigi alkalmazásaira, valamint a modellel kapcsolatos publikációkra. Az ezt követő részben vázlatosan bemutatjuk magát a modellt. Áttekintjük az ESA rendszerű jövedelem-újraelosztási táblák szerkezetét is. A modell több mint száz egyenlete közül természetesen csak a legfontosabbakra térünk ki, elsősorban azokra a viselkedési egyenletekre, amelyek nagymértékben befolyásolják a becsült makrogazdasági pályák alakulását. Az előadás utolsó részében az ECO-TREND modell segítségével végzett legfrissebb számítási eredményeinket mutatjuk be. Elsőként részletesen felsoroljuk az általunk számszerűsített alapszcenárió külső és belső feltételrendszerének elemeit, majd egy táblázatban összefoglaljuk az így kapott konzisztens makrogazdasági pálya fontosabb változóinak alakulását. Az alap előrejelzések mellett hatásvizsgálatokat is készítettünk, azaz megvizsgáltuk, hogy az alapesettől eltérő külgazdasági, illetve hazai feltételrendszer esetén milyen elmozdulások várhatók az alapszcenárióban megfogalmazott hosszú távú növekedési, jövedelem-elosztási és egyensúlyi folyamatokban. Két ilyen alternatív szcenáriót számítottunk ki, egy optimistábbat, melyben a gazdaságpolitika rugalmasabb igazodását és az állami kiadások hatékonyabb szerkezetét tételeztük fel, valamint egy pesszimistábbat, amelyben ezzel ellentétes tendenciákat, továbbá a fiskális politika fennmaradó ciklikusságát tettük fel. Az így kapott eredmények közül kiemeljük a legfontosabb makrogazdasági jelzőszámokat. Az előadás zárásaként felvillantjuk az ECO-TREND modell továbbfejlesztésének lehetőségeit. 82

17 II. alszekció A MAGYAR GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI HIÁNY KAPCSOLATÁNAK ÖKONOMETRIAI ELEMZÉSE Gáspár Attila Központi Statisztikai Hivatal, Szektorszámlák főosztály Kormányzati és nonprofit osztály, gazdaságstatisztikus A gazdasági teljesítmény számos makrogazdasági mutató együttes vizsgálatával mérhető, melyeket elsősorban a nemzeti számlarendszer egyenlegező tételeiből nyerhetünk ki. A 2008-as konferencia központi témája napjaink sokat vitatott, aktuális gazdaságpolitikai kérdése. Ebből a kérdéskörből kiindulva két olyan makrogazdasági mutató közötti kapcsolatot vizsgálok, melyek az összes indikátor közül prioritást élveznek napjainkban. Mivel a gazdaságelmélet nem nyújt egyértelmű útmutatót ebben a kérdéskörben (elsősorban a kapcsolat jellegét illetően), ezért modellek segítségével olyan kérdésekre kaphatunk választ, mint pl. milyen mértékben és milyen gyorsan fejtik ki hatásukat az államháztartási kiadások és egyéb fontos változók a növekedésre. Ezekhez hasonló kérdések megválaszolása természetesen egyáltalán nem tekinthető irrelevánsnak. A tanulmány ebből kifolyólag részben gazdaságelméleti, részben módszertani jellegű. A gazdaságelmélet alapvetően iránymutatást biztosít arra vonatkozóan, hogy milyen tényezők korrelálnak erősen ezzel a két változóval (hiszen ezeket sem szabad figyelmen kívül hagyni). Elengedhetetlen azonban modellek alkalmazása, mivel csak ezek segítségével vizsgálható meg a kapcsolat a változók között. A dolgozat első részében röviden vázolom azokat a hipotéziseket, amelyeket e két változóval kapcsolatban felállítottam. Ezután a különböző gazdaságelméleti megközelítéseket, valamint több kutatóintézet vizsgálatát (melyek eltérnek a tanulmányban alkalmazottaktól) ismertetem. Ezt követően első lépésben a hagyományos korrelációés regresszió-számítás alapján mutatom be a legfontosabb következtetéseket. Ezeket az eredményeket pedig korrigálom a sztochasztikus idősorelemzés segítségével (elsősorban egységgyökök és kointegráció vizsgálata során). Azonban a két változót nem lehet úgy elemezni, hogy egyszerűen kiragadjuk őket a környezetükből. Nem szabad ugyanis figyelmen kívül hagyni, hogy ezek az indikátorok számos egyéb makrogazdasági mutatóval is szignifikánsan korrelálnak. Ezért olyan ökonometriai modelleket is felírok, melyekbe bevonom ezeket az indikátorokat. A modellezés során azonban több egyéb szempont is prioritást kap (pl. hibakorrekciós koefficiens, dinamikus változók pl. AR-/MA-paraméterek, stacionaritás vizsgálata, dummy változók, modellszelekció, multikollinearitás tesztelése, diagnosztikai vizsgálat reziduumok vizsgálata: pl. autokorreláció, normalitás, heteroszkedaszticitás, ARCH-hatás). 83

18 II. alszekció A MINIMUMTESZTEK SZERKESZTÉSÉNEK MÓDSZERÉRŐL Bakos Viktor BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar főiskolai tanársegéd Bánhalmi Árpád BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar főiskolai tanársegéd A BGF KKFK Nemzetközi gazdálkodás és Kereskedelem és marketing szakjain a statisztika I. tárgyból kollokviumi jegyeket szereznek a hallgatók. A tárgy elsajátításához és a sikeres vizsgához elengedhetetlen, hogy a hallgatók folyamatosan készüljenek, ne csak a vizsga előtt néhány nappal kezdjenek el tanulni. A kollokvium követelményrendszere szerint viszont nincs lehetőség félévközi számonkérésre, így a szorgalmi időszakban nem kontrollálhatóak a hallgatók ismeretei, tudásuk hiányosságai úgy, hogy a hallgatók a megfelelő módon komolyan vegyék. A vizsga előfeltételeként a félév végén az álírás megszerzését egy minimumteszt sikeres teljesítéséhez kötjük. A teszt célja, hogy mielőtt vizsgára mennének a hallgatók képet kapjanak a saját tudásukról, a vizsga előtt még időben felismerjék a hiányosságaikat, amiket a vizsgára még kiküszöbölhetnek. A minimumteszt a vizsga sikeres teljesítéséhez elengedhetetlen alapfogalmakat kéri számon. Tapasztalataink szerint a minimumtesztet legalább 80%-osan teljesítő hallgatók között így is nagyon magas a bukási arány. Ebből adódik a kérdés, hogyan lehet a minimumtesztet hatékonyabbá tenni, a minimumteszt összeállításában milyen alapfogalmak legyenek a hangsúlyosak. Megvizsgáltuk, hogy a minimumtesztekben és a kollokviumi dolgozatokban az egyes fogalmak milyen súllyal szerepelnek, és hogy a hallgatók teljesítményét mely alapfogalmak megértése befolyásolja a leginkább. A vizsgálat eredményeképpen módszert kívánunk adni a minimumtesztek megszerkesztésére, annak érdekében, hogy a minimumtesztre való készülés hatékonyan segítse a hallgatók vizsgára való felkészülését is. 84

19 II. alszekció KORSZERŰ ALKALMAZOTT INFORMATIKAI TECHNOLÓGIÁK LOGISZTIKAI FOLYAMATOK IRÁNYÍTÁSÁBAN ÉS SZERVEZÉSÉBEN Dr. Tokodi Jenő Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Közlekedésüzemi Tanszék egyetemi adjunktus A logisztikai folyamatok irányításához elengedhetetlen feltétel a térben kiterjedt fizikai folyamatokban az anyagok, egységrakományok, járművek azonosítása. Az azonosítás feltétele, hogy az információkat a keletkezésük helyén, elektronikusan és ellenőrzött módon rögzítsük. A hagyományos vonalkód alapú azonosítási rendszerek azonban sok szempontból korlátozottak, a ma egyre inkább terjedő RFID megoldások pedig a szabványok sokszínűsége miatt nehezen állíthatók rendszerbe. A GS1 ebben nyújt támogatást, adatszinkronizációs környezettel és rendszer adatbázis központokkal, EPC megoldásokkal és szabványokkal. A GPS technológiára alapozott navigációs rendszerek a mai szállítási logisztikai rendszerekben a hatékony flotta-kihasználás, az áttekinthető, ellenőrizhető költségstruktúra és az elérhető üzemanyag megtakarítás miatt egyre szélesebb körben terjednek. Azonban a hagyományos GPS vevők városi, illetve takart környezetben rendszeresen elveszítik a műholdas kapcsolatot, az újra való szinkronizálás pedig időigényes és kellemetlen folyamat épp a frekventált áruátadást megelőző és követő fázisban. A SiRF technológia a visszavert, polarizált elektromágneses hullámokból visszaállítja az eredeti jelet, aminek következtében az új vevőkészülékek stabil navigációs jeleket képesek szolgáltatni városban is. Ezzel nem csupán a szállításszervezés kapott megbízható navigációs eszközt, hanem egyszersmind az EU Galileo programja is nehéz helyzetbe került. Napjaink üzletkötési, megrendelés kezelési folyamatainak egyik kulcseleme az internet. Ebben a laza szerkezetben kell biztosítani az információk megbízható célba juttatását, a felek egyértelmű azonosítását, az üzenettovábbítás titkosítását. Napjaink IT technológiája olyan aszimmetrikus titkosítási eljárást alkalmaz, amelyben a titkos kulcs a címzettnél van és egy sajátos egyutas matematikai műveletet alkalmaz. A hagyományos járatszerkesztő rendszerek alapját az igen drága vektorgrafikus adatbázisok képezik, amelyek előállítása, beszerzése, telepítése munka- és időigényes, ezért még a nagyobb szállítmányozó cégek sem engedhetik meg maguknak ezeknek a beszerzését és üzemeltetését a szinte biztosan elérhető megtakarítások ellenére sem. Az utóbbi néhány hónapban ugyanakkor olyan mobil szoftver megoldások jelentek meg, amelyek részletes utca-házszám, fordulási szabályok, út- és járműtípusok figyelembe vételével nem csupán a navigációs feladatokat végzik el, hanem rövid futási idővel optimalizálják is a felkeresendő állomások sorrendjét. 85

20 II. alszekció MIÉRT BUKNAK MEG STATISZTIKÁBÓL A JÓ MATEKOSOK? Bánhalmi Árpád BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar főiskolai tanársegéd Bakos Viktor BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar főiskolai tanársegéd A BGF KKFK Nemzetközi gazdálkodás és Kereskedelem és marketing szakjain a hallgatók tanrendjében szerepelnek statisztikai és matematikai jellegű tárgyak. Azt tapasztaltuk, hogy a matematikából kimagaslóan jól teljesítő hallgatók statisztika eredményei lényegesen az átlagos színvonal alatt vannak. Ez motiválja azt, hogy megvizsgáljuk, ezeknél a hallgatóknál miként lehetséges az, hogy a két tantárgy esetében a rokonterületeket másként és másként értik meg. Felmerül a kérdés, hogy a diákok tudják-e az egyik tárgyból megszerzett ismereteket a másik tárgynál is alkalmazni, illetve milyen mértékben tudják transzferálni a tudásukat. Igyekszünk feltérképezni azokat a tényezőket, amelyek megakadályozzák a hallgatókat abban, hogy lássák a fogalmak közötti párhuzamokat. A vizsgálatunk célja, hogy rávilágítsunk azokra az eljárásokra, fogalmakra, amelyeket ha az oktatásban hangsúlyosabbá teszünk, elősegítik a hallgatók látókörének kiszélesedését és az egyes területek közötti kapcsolatok megismerését. A vizsgálat során elkülönítettük azokat a fogalmakat, amelyek közt párhuzam vonható az egyes tárgyakban, és a hallgatók dolgozatai alapján vizsgáltuk az egyes fogalmak megértettségei közötti kapcsolatot. Azon fogalmak esetében, ahol az egyidejű megértés nem megy végbe, javaslatot teszünk a tantárgyak tematikájában ezen fogalmak hangsúlyosabbá tételére. 86