II/1. Lipidek, neutrális zsírok kémiai felépítése és fizikai tulajdonságai [1] 1. ábra: Neutrális zsírok felépítése (Molecular Cell Biology)

Átírás

1 I. Célkitűzés: A nyári szünet során az iskolánk által szervezett Kék-túra táborban voltam, ahol az egyik reggel margarinos kenyeret kentünk. Ekkor a hozta szóba a kémia tanárom margarinok készítést, összetételét. A tanár úrral közösen elhatároztuk, hogy különböző margarinoknál összehasonlítjuk azok szerves anyag tartalmát, a bennük levő telítetlen kötéseik mennyiségét. Dolgozatom célja az volt. hogy egy áttekintést nyújtsak a margarinok minőségéről, valamint a margarinok fő alkotórészének a neutrális lipideknek a biológiai jelentőségéről. II. Irodalmi áttekintés: II/1. Lipidek, neutrális zsírok kémiai felépítése és fizikai tulajdonságai [1] A lipidek a sejteknek azon molekuláik, amelyek apoláris oldószerekben oldódnak. Különböző kémiai szerkezetű, de hasonló oldhatósági tulajdonságokkal rendelkező szerves vegyületek gyűjtőneve. A lipidek egyik csoportja a neutrális zsírok, köznapi nevükön zsírok vagy olajok. Molekuláik egy háromértékű alkohol, a glicerin és nagy szénatom számú zsírsavak összekapcsolódásával képződnek, észterkötés kialakulása mellett (1. ábra) A neutrális zsírok az összetett lipidek közé tartoznak, a természetben a lipidek között az egyik legnagyobb tömegű csoportot alkotják. 1. ábra: Neutrális zsírok felépítése (Molecular Cell Biology) Fizikai tulajdonságaikat, oldhatóságukat, és dermedéspontjukat elsősorban a zsírsavak hosszú apoláris láncainak köszönhetik. 1

2 2. ábra: Olajsav (11 cisz oktadecénsav) (Outlines of Biochemistry) A neutrális zsírok eredetük, dermedéspontjuk és kémiai jellegük alapján zsírokra és olajokra bonthatók. Az állati eredetű marhafaggyú, disznózsír bálnazsír szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú, mert főleg telített zsírsavakat tartalmaz, még a növényi szervezetekben előforduló olajok (pl.: olivaolaj, repceolaj, napraforgóolaj) folyékonyak, mert molekuláikban több a telítetlen zsírsav. A telítetlen zsírsavak a kettős kötések mentén általában cisz szerkezettel (2. ábra) rendelkeznek, melyek megtörik a C láncot, és így a kristályrácsba való rendeződésük a zsírokhoz képest nehezebben, alacsonyabb hőmérsékleten megy végbe. A neutrális zsíroknál dermedéspontról kell beszélni olvadáspont helyett, mert összetételük heterogén, vagyis az alkotó zsírsavak eltérő arányban észteresítik a glicerin molekulákat, így ezek nem tekinthetők kémiailag tiszta anyagoknak. Az egymás mellett kristályosodó neutrális zsíroknak így nincs éles olvadáspontjuk, lágyulnak, illetve dermednek. II/2. Lipidek, neutrális zsírok biológiai feladatai [1] A neutrális zsírok raktározott tápanyagok, az állati szervezetekben a zsírszövet sejtjeiben halmozódnak fel nagyobb mennyiségben (3. ábra). Biológiai szerepük van megnyilvánul abban is, hogy mechanikailag védik a szervezetet, hőszigetelnek, raktározzák az apoláris természetű vitaminokat (A, D, E, K). 3. ábra: Zsírszövet a kültakaró bőralja (Horváth Zsolt felvétele) 2

3 Egyes többszörösen telítetlen zsírsavakat az ember szervezete nem tud előállítani, ezért táplálékként kell felvennünk őket. Ezeket nevezzük esszenciális (nélkülözhetetlen) zsírsavaknak (4. ábra). Ilyen zsírsavak elsősorban a növényi eredetű táplálékban találhatók meg nagyobb mennyiségben, ezért is érdemes margarinokat fogyasztani. A másik nem elhanyagolható szempont a margarinok fogyasztásában a bennük található kettős kötések gyökökkel szembeni védő hatása. 4. ábra: egy neutrális zsírsav: linoleinsav (Outlines of Biochemistry) II/3 A neutrális zsírok bioszintézise [1] A neutrális zsírok zsírsavai a citoplazmában keletkeznek a zsírsavszintetáz nevű enzimcsoport, multienzim katalízisével. A zsírsavak acetil-csoportokból keletkeznek, melyek a mitokondriumban jönnek létre a glikolízist követően. A glikolízis a szerves szénhidrátok lebontásának első lépcsője, melybe más szerves vegyületek is kapcsolódhatnak a biológiai oxidáció során. Az zsírsvak szintézisében résztvevő acetil-csoportok számára a mitokondrium membránja átjárhatatlan, ezért ezek a két szénatomot tartalmazó csoportok előbb citromsavvá oxálecetsavval. A citromsav már képes átjutni a membránon. A citoplazmában újból megjelenik az acetil-csoport, melyet 1 ATP felhasználásával vesz fel a koenzim-a molekula, miközben felszabadul az oxálecetsav (5. ábra). 5. ábra: Az acetil csoportok a mitokondriumok membránján való átjutásának mechanizmusa (Az ábrát Horváth Zsolt készítette) 3

4 A zsírsav szintézis első lépése (6. ábra) az, hogy egy acetil-csoport ATP bomlása révén szén-dioxidot vesz fel, malonil-koenzim-a-vá alakul át, így aktiválttá válik. A malonilkoenzim-a egy újabb acetil-csoporttal reagál, miközben az előbb felvett szén-dioxid felaszabadul, így a szén-dioxid csak katalizátor a folyamatban. Az első acetil-csoport adja a zsírsav karboxil-csoportját. A második lépés során az aktiválás révén instabillá vált molekula redukálódik egy NADPH + H + révén. Ennek során a 2. C atomon levő karbonil csoport hidroxillá alakul. Ez készíti elő a harmadik lépés vízvesztését, így viszont egy újabb kettős kötés jelenik meg, amit a negyedik lépés során redukál egy újabb NADPH + H +. Az így kialakult 4 C atomos molekula újabb malonil-csoporttal reagál és a folyamat újra indul, mindaddig, amíg meg nem jelenik a megfelelő C atom számú (általában 16, vagy 18 C atomos) zsírsav. A zsírsavszintetáz multienzimen kívül tehát a szén-dioxid is katalizálja az acetil-csoportok zsírsavvá alakulását. Két C atom beépülése így 2 NADPH + H + -t, valamint 2 ATP fogyaszt. A második ATP akkor bomlik el, amikor a mitokondriumból az acetil-csoportot kikerül a plazmába. A 6. ábrán az egész folyamat látható lépésről lépésre. Milyen tehát a zsírsavak szintézisének energiamérlege? A palmitinsav szintézise során, mivel 16 C atomból épül el, így 8 acetil-csoport reagál egymással. Ez 7 malonil-coa kialakulásával jár, azaz 7 ATP bomlásával. Ugyanakkor minden acetil csoport mitokondriumból való kiszabadításához 1 ATP kell, vagyis így összesen 8 ATP bomlott el. 5. ábra: A zsírsav szintézis elemi lépései (Az ábrát Horváth Zsolt készítette) Összesen egy mol palmitinsav szintetizálása, tehát 15 ATP molekulát igényel. Figyelembe kell venni azonban a redukáláshoz szükséges NADPH-t is, melynek protonjai és elektronjai nem egyesülnek az oxigénnel a mitokondriumban. A redukáláshoz összesen 14 4

5 mol NADPH-ra van szükség, ami 42 mol ATP-t termelt volna. (1 NADH 3 ATP-t termel a terminális oxidáció során.) 6. ábra: Palmitinsav szintézis lépései (Az ábrát Horváth Zsolt készítette) A végeredmény tehát 57 ATP molukula. A zsírok másik alkotója a glicerin, mely a glikolízis során keletkező glicerin-aldehid-3- foszfátból keletkezik. Az aldehid redukálódik, 2 hidroxil-csoportja észterré alakul, a zsírsavakkal, így foszfatidsav jön létre. A következő lépésben a foszforsav helyére is zsírsav kerül. II/4 A neutrális zsírok lebontása [1] A neutrális lipidek tartaléktápanyagként azért jelentősek, mert nagyon magas a molekulák H tartalma. A glükóz esetén a H tartalom 6%, míg a zsírokban 12%. A szervezet energiatermelő folyamatai során a terminális oxidációban az ATP t a hidrogén-ionok és az elektronok oxigénnel való egyesítése során termeli. Minél nagyobb egy vegyület hidrogéntartalma, annál több energia szabadítható fel belőle. 5

6 A zsírok a tápcsatornában és a sejtek citoplazmájában is először glicerinre (monoglicerid, majd glicerin) és zsírsavakra esnek szét a lipáz enzim hatására. A keletkező glicerin 1 ATP felhasználásával, és 1 FADH 2 keletkezése mellett glicerinaldehid-3 foszfáttá alakul és a glikolízisbe belépve a biológiai oxidáció során elég, eloxidálódik. Ennek során a glikolízis során 2 ATP a citromsav ciklus során 1 GTP-t termel, valamint 5 NADH + H + szabadul fel és az előzővel együtt 2 FADH 2 -keletkezik. Így összesen a 1 mol glicerinből 22 mol ATP szabadul fel. A zsírsavak lebontási folyamatát β-oxidációnak hívjuk, ennek során a zsírsav C lánca acetil-csoportokká darabolódik fel. Lépései a következők (7. ábra): 1. A karboxil csoporttól számított 2. és 3. C atom lead 1-1 hidrogén egy FAD + koenzimnek, miközben egy kétszeres kötés alakul ki közöttük. 2. Erre a telítetlen kötésre 1 víz addícionálódik, így a 2., azaz β C atomon megjelenik egy hidroxil-csoport. 3. Ugyanezen C atom és a hidroxil 7. ábra: Zsírsvak β-oxidációja (Az ábrát Horváth Zsolt készítette) csoport hidrogénjét, most egy NAD + szakítja le, így egy oxo-csoport keletkezik a 2. C atomon, régies megjelöléssel a β-c atomon. 4. Leválik egy acetil csoport a zsírsavról, a ciklus újra kezdődik. (A zsírsav így fokozatosan 2 C atomonként lebomlik, a palmitinsav például 7 ciklus alatt.) Ha a palmitinsav keletkezését és lebomlását vetjük össze, akkor az előbbi számolást az acetil-csoportok keletkezéséig kell csak figyelembe venni, mivel mind a két folyamat ebből indul ki. A palmitinsav bontásakor a β-oxidáció során 8 acetil-csoport keletkezik összesen 7 ciklusban. Ennek során összesen 7 NADH + H +, és 7 FADH 2 termelődik. Ez a terminális oxidáció során 21 (7 x 3), illetve 14 (7 x 2) ATP-t termel. Összesen 35 ATP keletkezik. Ehhez képest a palmitinsav szintézise 57 ATP-t igényel. A szintézis és a lebontásban megnyilvánuló különbség (22 ATP) okai: 1. Minden acetil-csoport aktiválást igényel, amikor a koenzim-a-hoz kapcsolódik. Ez 1 ATP-t fogyaszt el. (8 ATP) 6

7 2. A β-oxidáció során 1 NADH + H + mellett 1 FADH 2 keletkezik, míg a szintézis során a FAD-nál nagyobb energiatartalmú NADPH használódik fel. (7 ATP veszteség) 3. A szintézis során a minden lépésben aktiválni kell egy acetil csoportot ami, újabb 7 ATP elbontásával jár. II/5 Margarinok előállítása [2] A margarinokat a növényi olajok hidrogénnel való katalitikus telítése során állítják elő. Így lehetővé válik, hogy a margarinok alacsony hőmérsékleten kenhetővé válnak. A gyártás során nagyon fontos az, hogy a margarinnak milyen a szerves anyag tartalma, milyen a telítetlensége, és hogy a katalitikus telítés során minél kevesebb transz zsírsav keletkezzen. A transz zsírsavak a hidrogénezés nem kívánt melléktermékei. Mivel a katalizátor nem befolyásolja az egyensúlyi reakciók irányát, ezért ritkán előfordul az, hogy a már hidrogénezett telített zsírsav visszaalakul, újra megjelenik a kettős kötés. Ennek kicsi a valószínűsége, mivel az energetikailag kedvezőbb forma a telített zsírsavlánc. Ezen ritka eseménynek során a keletkező kettős kötés lehet cisz vagy transz szerkezetű. A transz geometriai izomer azért veszélyes, mert növeli a vérnyomást. II/6 Margarinok összetétele: [2] Amint arról már a II/1 fejezetben is írtam a természetes zsírok és olajok 99 %-át általában tigliceridek alkotják, melyek a glicerinnek hosszú szénlánccal alkotott származékai, ún. észterek. A zsírokban, olajokban többszörösen telítetlen zsírok is előfordulnak, amelyekben minden egyes kettős kötésnél fenn áll a cisz-transz izoméria lehetősége. Az egyes zsírsavakból keletkező tigliceridekben az alakbeli különbség a kristályosodási hajlamot és a zsírok, olajok biológiai membránokban betöltött szerepét is alapvetően befolyásolja. Táplálkozástani szakemberek szerint a telítetlen olajok élettani hatása kedvezőbb a telített zsírokénál. Ugyanakkor az olajok érzékenyebbek a levegő oxidáló hatásával és a magas hőmérsékletű kezeléssel szemben, azaz gyorsabban avasodnak. A margarinokhoz adott A és E vitamin részben az avasodás megakadályozását szolgálja. A transz-zsírsavak mennyisége ma gyakran 0,5% alatt van a margarinokban. A legújabb margarinokban egyáltalán nem használnak hidrogénezésből, transz-zsírsavat tartalmazó tiglicerideket, hanem növényi olajokat és szilárd növényi zsírokat emulgeálnak vízzel. A margarinok történetében további 7

8 fontos fejlemény, hogy a korábbi mintegy 80% zsírt tartalmazó termékek helyett ma már 40-60% zsírt tartalmazó margarinok a gyakoriak. III. Vizsgálati módszerek: Különböző margarinok vizsgálata a lipid frakció, és a telítetlen kötések mennyisége (jódbrómszám) alapján Vizsgálataink céljára három különböző árú margarint vásároltunk. Ezzel az volt a célunk, hogy megtudjuk a margarinok által képviselt ár-érték arányt, melyet a margarinok apoláris frakciójának mennyisége és a telítetlen kötések száma határoz meg. A margarinok azonos tömegűek voltak, így áraik összehasonlíthatók. -Vizsgált margarinok: 1. Auchan light margarin (olcsó árkategória:219 Ft) 2. Delma margarin (közép árkategória:258 Ft) 3. Rama margarin (drága árkategória:454 Ft) III/1-A zsírok szerves anyag (apoláris frakció) tartalmának vizsgálata A kísérlet előtt ellenőriztük a margarinok tömegét, majd nyílt lángon melegítettük, amíg el nem olvadtak. Közben 50 g konyhasót (NaCl-ot) adtunk hozzájuk, kisózás céljából. A margarin ugyanis egy vízben az olaj típusú 8. ábra: Az emulzió felbontása, felül az apoláris, alul a vizes frakció emulzió, melyben az olaj cseppek kolloid méretben tartását emulgeáló szerek végzik le. Ezek apoláris felükkel az olaj felé fordulnak, míg poláris részüket a víz felé irányítják, ezáltal nem képez látható fázishatárt a víz és az olaj. A Na + és Cl - ionok erős hidrátburkot képeznek maguk körül, így elvonják a víz molekulákat az olajcseppek környezetéből, így azok elkülönült fázist alkotnak. Apoláris és poláris frakció tömegét is lemértük. Sajnos mérési pontatlanságot okoz az a tény, hogy a Rama margarin esetén a két frakciót a kisózás ellenére sem sikerült tökéletesen elválasztani, a narancssárga apoláris frakció, valamint az átlátszó poláris frakciók között volt egy széles emulziós átmenet, ezért a frakciók tömegét nem lehetett pontosan meghatározni. További pontatlanságot okoz az, hogy a kisózásra használt só 8

9 megoszlása nem ismert előttünk, maradhatott só az apoláris fázisban is, fent említett emulzió miatt. III/2 Zsírok telítetlenségének vizsgálata [3] A meghatározás elve: A jód-brómszám a zsiradékok telítetlenségének mértékét fejezi ki. Értéke 100g zsírra vonatkozik. Az a jód mennyiség grammban, ami 100 g zsiradék telítéséhez szükséges. Meghatározása: bromát-bromid reakcióval brómot állítunk elő, ami telíti a telítetlen kötéseket. Ezután kálium-jodidot adunk az oldathoz, így a felesleges brómmal egyenlő mennyiségű jód válik ki, amelyet 0,1 mólos nátrium-tioszulfát oldattal való titrálással határozhatunk meg. A jód-brómszámhoz használt reakcióegyenletek: 1. KBrO KBr+ 6 HCl = 6 KCl+3 Br H 2 O 2. Br KI = 2 KBr+ I S 2 O I 2 = S 4 O I - A jód-brómszám fontos minőségi jelzője a zsiradékoknak, 9. ábra: Telítetlen kötés brómmal való addíciója 10. ábra: A jódos oldat a titrálás előtt mert értékéből a zsírok szerkezetére, felépítésére lehet következtetni. Kísérlet: A kísérlet során ugyanazt a három margarint vizsgáltuk. Mindegyik fajtával 3-szor végeztük el a kísérletet, a kapott eredményekből átlagot számítottunk. (A titrálások eredményei minimális szórást mutattak.) 0,1 g margarint mértünk egy üveggyűszűbe, majd a gyűszűvel együtt beleraktuk egy dugóval ellátott 300 cm 3 -is lombikba, és feloldottuk 10 cm 3 kloformban. Hozzáadtunk 50 cm 3 0,02 mólos KBrO 3, 10 cm 3 5 %-os KBr oldatot és 10 cm 3 10 %-os sósav oldatot. A lombik 11. ábra: Titrálás után tartalmát jól összeráztuk majd 30 percig sötét helyen pihentettük, időt adva a kettős kötések tökéletes telítéséhez. A fénytől való elzárás, azért szükséges, hogy megakadályozzuk a kettős kötések oxigénnel való reakcióját, ami a mérés 9

10 pontatlanságát okozza. Ezután 1 g KI-ot adtunk hozzá (10. ábra), jól összeráztuk, majd állandó rázogatás közben megtitráltuk (11. ábra) 0,1 mólos nátrium-tioszulfát-oldattal keményítő indikátor jelenlétében. (A keményítőt az átcsapás előtt adtuk csak hozzá, hogy a keményítő α-hélixében levő jód ne hamisítsa meg a mérési eredményt.) Ugyanilyen körülmények között elvégeztük a vakpróbát is, a zsiradék hozzáadása nélkül. A vakpróba és a meghatározás fogyásainak különbsége megadta a zsiradékra jutó fogyást. 1 cm 3 0,1mólos Na 2 S 2 O 3 12,69 mg jódot mér. IV. Eredmények: A VIZSGÁLT MARGARINOK SZERVES ANYAG TARTALMA: Termék Súly(g) Auchan margarin Rama margarin Doboz Margarin (doboz nélkül) Poláris frakció (víz, só nélkül) Apoláris frakció (növényi zsírok) Delma margarin A VIZSGÁLT MARGARINOK JÓD-BRÓMSZÁMA A számolás menete következő volt: A margarinok által fogyasztott Na 2 S 2 O 3 -oldat fogyásokat átlagoltuk. Az így kapott értékek a gyakorlati fogyások, melyet kivonunk a vakpróba fogyasztásából (49 cm 3 ), így kapjuk meg a végső gyakorlati fogyást. Mivel a vakpróba során a bróm nem reagált kettős kötéssel, ezért a bromát-bromid reakció (III/2/1 reakció) során keletkezett brómból nem fogyott semmi, az így termelt jód ezért maximális mennyiségű (III/2/2 reakció), tehát a Na 2 S 2 O 3 -oldat fogyása is maximális volt. A margarinok által megkötött bróm a vak és a gyakorlati fogyás különbségeként adódik, ez a végső fogyás. Az így kapott értéket megszorozzuk a Na 2 S 2 O 3 -oldat faktorszámával (f=0,933), ami az arányokon nem változtat, csak a Na 2 S 2 O 3 -oldat minőségére utal. Ez az elméleti fogyás. Rama Delma Auchan Gyakorlati fogyás 44,3 cm 3 47,8 cm 3 46,2 cm 3 Végső gyakorlati fogyás 4,2 cm 3 1,2 cm 3 2,8 cm 3 Elméleti fogyás 3,9 cm 3 1,1 cm 3 2,6 cm 3 A kapott értékeket tizedre kerekítettük. 10

11 Mivel a 0,1 mol/ dm 3 Na 2 S 2 O 3 -oldat 1000 cm 3 -re 0,05 mol jóddal reagál, ami g jód, ezért 1 cm3 oldat 12,69 mg jódot mér. Ebből egyenes aránnyal adódik az elméleti fogyás által fogyasztott jód mennyiség, ami 0,1 g zsiradékra vonatkozik, amiből kiszámolható a 100g zsírra vonatkozó jód-bróm szám. Vizsgált margarin Jód-brómszám (m I2 /100g zsiradék) Rama Delma Auchan 49,3 14,2 35,5 V. Következtetés: Ma az emberek tudják mindennek az árát, de semminek az értékét. (Oscar Wilde) Kérdés: Miért pont egy adott márkájú margarint veszünk? Vajon az íze miatt, vagy a reklám miatt, vagy mert egészségesnek hiszem, vagy az ára miatt? A válasz egyénenként változó, mi most a használati érték alapján döntsünk. Számunkra, az élelmiszer kémiával foglalkozóknak, a használati értéket vagyis 1 egységnyi pénzért kapható telítetlen kötések és szerves anyag tartalom határozza meg. Telítetlen zsírsavak szempontjából: Rama Delma Auchan Ft/100 g 90,8 51,6 43,8 Telítetlen zsírsav/100g 49,3 14,2 35,5 Ft/g telítetlen zsírsav 1,84 3,63 1,23 Szerves anyag szempontjából: Rama Delma Auchan Ft/100g 90,8 51,6 43,8 Szerves anyag g/100 g 53,2 38,6 Ft/g szerves anyag 0,96 1,13 11

12 VI. Összegzés: Az ár-érték arány alapján látszik, hogy a szerves anyag szempontjából még jobbnak bizonyult a Delma az Auchan margarinnál, de a telítetlen kötések száma alapján egyértelműen a Rama margarinnal járunk a legjobban. Érdekes, hogy a telítetlenségben az Auchan margarin jobb, mint a Delma, ezért itt a legolcsóbb jobb lett, mint a középkategóriájú margarin. Mivel a szerves anyag meghatározás (apoláris frakció) során a Rama margarinnál az emulzió szétválasztás nem sikerült, ugyanakkor látszott hogy az összes margarinnal összevetve a legnagyobb volt a lipid frakció aránya, így ár érték arányban a Rama lett a legjobb. Vizsgálataink nem voltak teljesek, a mintákat önkényesen választottuk ki. A pontosabb meghatározás további kísérleteket igényel. VII. Köszönetnyilvánítás: Horváth Zsoltnak, a Gödöllői Református Líceum kémia szakos tanárának az érdekes téma megjelölésért és a dolgozatom elkészítésében nyújtott fáradhatatlan támogatásáért. Kampfl Györgyinek a Gödöllői Szent István Egyetem Szerves Kémia Tanszék oktatójának, hogy lehetővé tette számomra a tanszék laboratóriumának használatát és a dolgozatom elkészítéséhez nyújtott szakmai segítségéért. VIII. Irodalomjegyzék [1]: Fazekas-Szerényi Biológia 1. kötet Scolar Kiadó 2009 [2]: Kovács-Csupor-Lente-Gunda Száz kémiai mítosz oldal Akadémiai Kiadó 2011 [3]: Campbell-Smith Biochemistry Illustrated Cambridege Press [4]: Lodish-Baltimore Molecular-Cell Biology [5]: Erdey László Bevezetés a kémiai analízisbe 2.rész oldal Tankönykiadó Budapest 1962 [6]: tenyek_es_tev hitek 12

13 IX. Tartalomjegyzék: Célkitűzés II Irodalmi áttekintés: II/1: Lipidek, neutrális zsírok kémiai felépítése és fizikai tulajdonságai II/2: Lipidek, neutrális zsírok biológiai feladatai II/3: A neutrális zsírok bioszintézise II/4: A neutrális zsírok lebontása II/5: Margarinok előállítása II/6: A margarinok összetétele III Vizsgálati módszerek: Különböző margarinok vizsgálata a lipid frakció, és a telítetlen kötések mennyisége (jód-brómszám) alapján III/1. - A zsírok szerves anyag tartalmának vizsgálata III/2. Zsírok telítetlenségének vizsgálata IV Eredmények V Következtetés VI Összegzés VII Köszönetnyilvánítás VIII Irodalomjegyzék 1 oldal 1 oldal 2 oldal 3 oldal 5 oldal 7 oldal 7 oldal 8 oldal 8 oldal 9 oldal 10 oldal 11 oldal 12 oldal 12 oldal 12 oldal 13

14 Melléklet Auchan margarin összetétele a dobozon Delma margarin összetétele a dobozon Rama margarin összetétele a dobozon 14