Beszámoló az Országgy lés részére

Átírás

1 Beszámoló az Országgy lés részére a Közbeszerzési Hatóság január 1. és december 31. közötti id szakban végzett tevékenységér l, továbbá a jogorvoslati ügyek tapasztalatairól B/147

2 Tartalomjegyzék Elnöki el szó...4 I. Fejezet...5 Vezet i összefoglaló Általános adatok és tapasztalatok A közbeszerzési szabályozás alakulása a beszámolási id szakban A közbeszerzések számokban A Közbeszerzési Hatóság által ellátott feladatok összefoglalása A Közbeszerzési Dönt bizottság jogorvoslati tevékenységének összefoglaló bemutatása A jöv re nézve megfogalmazott célkit zések... 9 II. Fejezet...11 A közbeszerzési folyamatok elemzése, a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatok A közbeszerzések számának és értékének alakulása EU-s támogatással megvalósult eljárások A közbeszerzések eljárástípusok szerinti megoszlása A közbeszerzések ajánlatkér k szerinti megoszlása A közbeszerzés tárgya szerinti megoszlás A hazai és külföldi nyertes ajánlattev k A mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) részvétele Környezetvédelmi és szociális szempontok Központosított közbeszerzés A közbeszerzések átláthatósága és a közbeszerzési korrupció Elektronikus közbeszerzés A fenntartható közbeszerzések helyzete a) Zöld közbeszerzések...34 b) Szociális szempontok a közbeszerzésekben...36 c) Innovatív közbeszerzések...36 III. Fejezet...38 A Közbeszerzési Hatóság tevékenysége a beszámolási id szakban Jogszabályok módosításának kezdeményezése, illetve jogszabálytervezetek véleményezése A közbeszerzésekben résztvev k informálása, közérdek bejelentések Útmutatók, elnöki tájékoztatók kibocsátása

3 4. A közbeszerzési eljárásból hamis adatszolgáltatás, illetve hamis nyilatkozattétel miatt kizárt gazdasági szerepl k, illetve a közbeszerzési eljárásban való részvételt l eltiltott ajánlattev k listájának vezetése A közbeszerzési eljárások alapján kötött szerz dések figyelemmel kísérése A Közbeszerzési Értesít kiadása, a hirdetmények ellen rzése, a bejelentkezett ajánlatkér k nyilvántartásának vezetése A Közbeszerzési Hatóság közéleti megjelenése A Közbeszerzési Hatóság oktatással kapcsolatos tevékenysége A hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékének vezetése A Közbeszerzési Hatóság nemzetközi kapcsolattartása A Közbeszerzési Szemle évi megjelenése A közbeszerzésekr l szóló nyilvántartások vezetése A Közbeszerzési Hatóság keretében m köd Tanács feladatainak ellátásával összefügg kérdések A min sített ajánlattev k hivatalos névjegyzékének vezetése A Közbeszerzési Hatóság gazdálkodása IV. Fejezet...72 A Közbeszerzési Dönt bizottság tevékenysége a beszámolási id szakban A Dönt bizottság munkájának általános jellemz i A jogi környezet A jogorvoslati eljárások kezdeményezése, a jogorvoslati ügyek számának alakulása A Dönt bizottság elnökének feladata a hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárások jogszer ségének ellen rzésében A jogorvoslati eljárások bemutatása a közbeszerzési eljárások ajánlatkér i szerint A jogorvoslati eljárások megoszlása a közbeszerzési értékhatárok, illetve az eljárási fajták szerint A jogorvoslati eljárások bemutatása beszerzési tárgyak szerint A jogorvoslati kérelmek és a hivatalbóli kezdeményezések elbírálása A Dönt bizottság által meghozott érdemi határozatok A Dönt bizottság által az érdemi határozatokban megállapított jogsértések Jogorvoslati kérelmek, kezdeményezések érdemi vizsgálat nélküli elutasítása, illetve az eljárás érdemi vizsgálat nélkül történ megszüntetése A bírósági felülvizsgálat tapasztalatai Kollégium m ködése Mellékletek

4 Elnöki el szó Tisztelt Országgy lés! Kedves Olvasó! A Közbeszerzési Hatóságnak, mint az Országgy lés felügyelete alá rendelt központi költségvetési szervnek törvényi kötelezettsége, hogy évente beszámoljon az éves tevékenységér l, a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, a jogorvoslati ügyek tapasztalatairól, valamint a közbeszerzési eljárások számának és értékének alakulásáról évben a Közbeszerzési Hatóság folytatta a január 1-jével hatályba lépett új közbeszerzési törvény keretei között megkezdett munkáját. A jogalkalmazás a beszámolási id szakra kiszámíthatóvá vált, az eredményes közbeszerzési eljárások száma a tavalyi évhez képest növekedett, a jogorvoslati ügyek száma csökkent. Megítélésem szerint e körülmények szoros összefüggésben állnak azzal a ténnyel, miszerint az új közbeszerzési törvényünk egy átláthatóbb, egyszer bb és egyúttal könnyebben alkalmazható szabályrendszert hívott életre. Mindazonáltal abban is bízom, miszerint a sikeres évhez a Közbeszerzési Hatóság is hozzájárult azzal, hogy a törvény által el írt feladatainak maradéktalanul eleget tett. Az el z évekhez hasonlóan a jelen beszámolási id szakban is arra törekedtünk, hogy folyamatosan jelen legyünk a jogalkalmazók mindennapi munkájában. Elérhet ek vagyunk, ha bármilyen kérdésük merül fel a közbeszerzési eljárásuk akár tartalmi, akár technikai lebonyolításával kapcsolatosan, és elérhet ek vagyunk személyesen, évente legalább két alkalommal is, amikor konferenciák keretében alkalmat biztosítunk arra, hogy a joggyakorlat problémái megvitatásra kerüljenek. Az egységes jogalkalmazás el segítése érdekében együttm ködünk a közbeszerzéseket ellen rz más állami szervekkel is, s a közösen kialakított jogértelmezési irányokat a jogalkalmazók számára is közreadjuk. Ami pedig a közbeszerzések lefolytatásának technikai feltételeit illeti, a Közbeszerzési Hatóság évr l évre végrehajt újabb és újabb informatikai fejlesztéseket, amelyek az elektronikus megoldások mind szélesebb kör alkalmazhatóságát segítik el. A közpénzek átlátható és hatékony elköltése kiemelt gazdasági érdek. A Közbeszerzési Hatóság abban elkötelezett, hogy ezen érdek mentén a kommunikációt a jogalkalmazókkal, az ellen rz szervezetekkel, valamint az uniós társszervezetekkel meger sítve mind hatékonyabban lássa el a törvény által rászabott feladatait. dr. Gajdos Róbert a Közbeszerzési Hatóság elnöke 4

5 I. Fejezet Vezet i összefoglaló Általános adatok és tapasztalatok A közbeszerzésekr l szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) ának (3) bekezdése értelmében a Tanács évente beszámolót készít az Országgy lésnek tevékenységér l, a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a jogorvoslati ügyek tapasztalatairól. A beszámolónak megállapításokat kell tartalmaznia a közbeszerzési eljárások számának és értékének alakulására, a hazai ajánlattev k és ezen belül a mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k) helyzetére vonatkozóan. A Tanács a beszámolót tájékoztatásul az Állami Számvev széknek is megküldi. A hivatkozott jogszabályhelyben foglalt kötelezettségének eleget téve a Közbeszerzési Hatóság a január 1. és december 31. közötti id szakra (a továbbiakban: beszámolási id szak) vonatkozóan az alábbi Beszámolót terjeszti el. 1. A közbeszerzési szabályozás alakulása a beszámolási id szakban A január 1-jével hatályba lépett Kbt. a beszámolási id szakban a közbeszerzési eljárások szabályrendszerét érintve egy, míg a Közbeszerzési Hatóság keretében m köd Tanács összetételével kapcsolatosan február 25-i hatállyal két alkalommal módosult. A július 1-jével hatályba lépett módosulások egyrészt rendezték, hogy a Kbt.-ben ne szerepeljenek azok a szerz désekkel kapcsolatos - eddig a Ptk.-hoz képest speciális szabályként érvényesül - polgári anyagi jogi szabályok, amelyeket a törvény a jöv re nézve a Ptk.-ban helyez el. Másrészt a törvény alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok alapján a gyorsítás és egyszer sítés jegyében történt néhány változás. Ezek közül kiemelend ún. egybeszámítási szabályok teljes átalakítása, és a beszerzések részekre bontásának tilalmára vonatkozóan az uniós irányelvekben és az Európai Unió Bíróságának gyakorlatában megjelen, az egy beszerzés funkcionális megközelítésén alapuló szemlélet teljes átvétele a magyar jogban. A részekre bontás tilalmára vonatkozó új megközelítés azt szolgálta, hogy a hazai jogalkalmazás összhangba kerüljön az uniós jogfejl déssel, és a kés bbi európai bírósági döntések révén várhatóan még tovább egységesül értelmezés hazánkban is követhet legyen. A módosítás egyúttal hozzá kívánt járulni az uniós források hatékonyabb felhasználásához, mivel nem terheli az ajánlatkér ket a funkcionálisan egybe nem tartozó beszerzések érték-egybeszámításának kötelezettségével. A közbeszerzések rugalmasabb, egyszer bb és gyorsabb megvalósítását szolgálta a nemzeti eljárásrendben alkalmazható új eljárásfajta bevezetése, amely lehet séget kíván adni arra, hogy a kis érték beszerzések körében alkalmazott, legalább három ajánlattev felhívásával induló közbeszerzési eljárás tárgyalás tartása nélkül is lefolytatható legyen. A kis érték beszerzésekre alkalmazható eljárásfajta egyúttal úgy alakult át, hogy jobban el mozdította a lehetséges ajánlattev k esélyegyenl ségét, és a szerz désekre vonatkozóan a verseny fenntartását. Az építési beruházásoknál alkalmazható szerz déses tartalékkeret maximális keretösszegének 10%-ra emelése biztosítani kívánta, hogy a beruházások során felmerül változások rugalmasan kezelhet ek legyenek. A gyorsabb szerz déskötést szolgálta a törvénymódosítás azon eleme, amely az uniós irányelvek által még lehet vé tett további esetekben engedi meg a szerz déskötési moratóriumi id szak elhagyását. 5

6 Végezetül a kis- és középvállalkozások közbeszerzésekben való sikeres részvételét az adott piaci körülmények között nehezít finanszírozási nehézségeket a törvény azzal kívánta enyhíteni, hogy megemelte az ajánlatkér k által az építési beruházások esetében kötelez en biztosítandó minimális el leg keretösszegét. A Közbeszerzési Hatóság november 1-jét l biztosítja elektronikus felület rendelkezésre állását az ajánlatkér k számára a közbeszerzési dokumentáció ingyenes elektronikus közzététele érdekében, amelynek révén minden ajánlatkér élhet az ehhez kapcsolódó határid -rövidítési, gyorsítási lehet ségekkel. A évben hatályba lépett végrehajtási rendeletek kisebb módosításoktól, pontosításoktól eltekintve, elfogadásuk szerinti szabályrendszer szerint voltak hatályban. 2. A közbeszerzések számokban A évben az ajánlatkér k összesen db eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le, amely 40,7% -os növekedést jelent a évben regisztrált 8451 db eljáráshoz képest. Az összérték tekintetében a beszámolási id szakban realizált 2394,3 Mrd Ft 79,6%-kal haladja meg a korábbi évi összeget (1333,5 Mrd Ft). A közbeszerzések évi értéke a GDP 8,2 %-a körül alakult, amely növekedést jelent a korábbi évek arányaihoz képest (2010-ben 5,5 %, 2011-ben 5,2 %, 2012-ben 4,7 %). A évben az uniós társfinanszírozású közbeszerzési eljárások száma jelent sen megnövekedett: összesen 6038 eljárásban használtak fel uniós támogatásokat, amely több mint 65%-os növekedést jelent a korábbi évhez képest. Az így megvalósult eljárások összértéke (1462,1 Mrd Ft) pedig megduplázódott a évi értékhez képest. Az uniós forrásokhoz kapcsolódó eljárások átlagos értékének növekedése folytatódott ban a korábbi évi 197,9 millió Ft-tal szemben meghaladta a 242 millió Ft-ot. Az EU társfinanszírozású eljárások darabszámát beszerzési tárgyak szerint csoportosítva a szolgáltatás-megrendelések dominanciája figyelhet meg a évvel szemben, amikor a legtöbb támogatott eljárás építési beruházás megvalósításra irányult. Az értéket tekintve a részben Uniós finanszírozású közbeszerzések többsége (79,8%-a) volt építési beruházás tárgyú, hasonlóan a korábbi évhez. Az uniós eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárásokban a beszámolási id szakban is a legnagyobb nyilvánosságot és átláthatóságot biztosító, nyílt eljárástípus dominált.. Pozitív tendenciaként értékelhet, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások érékének aránya 5,9%-kal csökkent a évhez képest a közösségi eljárásrendben. A beszámolási id szakban a nemzeti eljárásrendben az ajánlatkér k közbeszerzéseik lefolytatására a legtöbb esetben (68,5%) a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást választották. Alkalmazásának leggyakoribb indoka az, hogy a becsült összeg bizonyos értékhatárait nem éri el a beszerzés [Kbt (7) bekezdés a) pont]. Ez az esetek több mint 90%-át jelentette. Az értéket tekintve azonban a nyílt eljárások kerültek az els helyre 39,8%-os aránnyal, minimális mértékben megel zve a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat (39,5%). A közbeszerzések ajánlatkér i oldalról való vizsgálata alapján megállapítható, hogy a korábbi évekhez hasonlóan 2013-ban is a regionális/helyi szint ajánlatkér k folytatták le a legtöbb közbeszerzést (43,7%). Az értéket tekintve azonban a közjogi szervek szerepének növekedése figyelhet meg. 6

7 A beszerzési tárgyakat vizsgálva megállapítható, hogy a évhez hasonlóan a beszámolási id szakban is szolgáltatás-megrendelésre irányult a legtöbb közbeszerzés, míg az értéket tekintve az építési beruházások domináltak. Ez utóbbiak növekedési aránya meghaladta a 85%-ot. A mikro-, kis- és középvállalkozások a évben a közbeszerzési eljárások 83,7%-át nyerték el, amely 4,5%-os növekedést jelent a korábbi évhez képest. Az elnyert összeg meghaladta a 658 Mrd Ft-ot, amely a teljes közbeszerzési összérték 27,5%-át jelentette (2012: 34,5%). Részletes statisztikai elemzéseket a Beszámoló II. fejezete tartalmaz. 3. A Közbeszerzési Hatóság által ellátott feladatok összefoglalása A Közbeszerzési Hatóság évben is gondoskodott a Kbt. által számára el írt feladatok ellátásáról. A Közbeszerzési Értesít a Hatóság hivatalos lapja július 1-jét l kizárólag elektronikus formában jelenik meg a Hatóság honlapján (rendszerint heti három alkalommal: hétf n, szerdán és pénteken) évben 153 lapszám került közzétételre. A közbeszerzésekben résztvev k informálását és a közérdek bejelentések kezelését a Hatóság kiemelt feladatának tartja évben mintegy 321 darab a Közbeszerzési Hatóság elnökéhez címzett állásfoglaláskérésre adtunk írásbeli véleményt a Kbt. és végrehajtási rendeletei értelmezése tárgyában, továbbá változatlanul lehet séget biztosítottunk arra, hogy minden hét hétf és szerda délutánján a jogalkalmazók telefonon kérhessenek segítséget a jogi tanácsadóinktól évben a korábbi évek tendenciáját követve ismét csökkent a közérdek bejelentések száma, 56 közérdek bejelentés érkezett a Hatósághoz (2010. évben 163, évben 141, évben 73 bejelentés érkezett). A beszámolási id szakban a Közbeszerzési Hatóság elnöke a közérdek bejelentések alapján összesen 8 esetben látta indokoltnak jogorvoslati eljárás kezdeményezését. A Kbt (2) bekezdésének l) pontja alapján a Hatóság keretében m köd Tanács feladata a közbeszerzési szerz dések módosítása jogszer ségének figyelemmel kísérése. A beszámolási id szakban a hirdetménnyel feladott szerz dés módosításáról szóló tájékoztatóban foglaltak vizsgálatát követ en a Hatóság elnöke 12 esetben kért további tájékoztatást ajánlatkér kt l. 6 esetben pedig indokoltnak tartotta a jogorvoslati eljárás kezdeményezését azért, mert az indokolás alapján valószín síthet volt a közbeszerzési szerz dés Kbt.-be ütköz módon történt módosítása. 15 esetben pedig azért került sor a jogorvoslati eljárás kezdeményezésére, mert a módosításról szóló tájékoztatót törvényi határid n túl küldték meg a Hatóság részére. A Közbeszerzési Hatóság az elmúlt években megkezdett gyakorlata alapján továbbra is nagy figyelmet szentelt a közéleti természet feladatai ellátásának. A Kbt (2) bekezdésének ec) pontja alapján a Hatóság keretében m köd Tanács vezeti a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékét december 31-én összesen 629 hivatalos közbeszerzési tanácsadó szerepelt a névjegyzékben. A beszámolási id szakban 49 kérelmez nyújtott be bejegyzésre irányuló kérelmet, közülük 48-an nyertek felvételt a névjegyzékbe ban 83 tanácsadó kérte jogosultságának megújítását. A Kbt (2) bekezdésének o) pontja a Hatóság keretében m köd Tanács feladataként nevesíti a nemzetközi kapcsolatok ápolását, mely szerint a Hatóság hatáskörébe tartozik a más államok közbeszerzési szervezeteivel való kapcsolattartás. A nemzetközi szervezetekkel 7

8 való kommunikáció els helyi felel se a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A Hatóság a nemzetközi kapcsolattartással összefügg feladatait a évben is a minisztériummal szoros szakmai együttm ködésben látta el. A Közbeszerzési Hatóság a törvényben el írt feladatainak ellátásával összefüggésben évr l évre végrehajt informatikai fejlesztéseket ban az eljárás eredményér l szóló tájékoztatók közzétételével összefüggésben bevezetésre került az automatikus rlapellen rzés, amely meggátolja a hibás, hiányos hirdetménykitöltést november 1- jét l pedig lehet ség van a Közbeszerzési Adatbázisban a dokumentáció elektronikus közzétételére. A Közbeszerzési Hatóság feladatainak részletes ismertetését a Beszámoló III. fejezete tartalmazza. 4. A Közbeszerzési Dönt bizottság jogorvoslati tevékenységének összefoglaló bemutatása A közbeszerzésre, a közbeszerzési eljárásra, a min sített beszerzésre, valamint a min sített beszerzési eljárásra, a védelmi beszerzésre, valamint a védelmi beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárás lefolytatása, - ideértve az el min sítési ügyekben indított jogorvoslati eljárást is - a Közbeszerzési Dönt bizottság hatáskörébe tartozik. A magyar jogrendszerben el zmény nélküli, a közbeszerzésekhez kapcsolódó jogorvoslati intézményrendszer évben került kialakításra Magyarországon, amely lényegét tekintve azóta is változatlan formában látja el feladatát, gyakorolja hatáskörét. A jogorvoslati struktúra, benne a Tanács mellett, a Közbeszerzési Hatóság keretében m köd Dönt bizottság, mint autonóm államigazgatási szerv megfelel az európai uniós jogi követelményeknek, teljesíti az Európai Unió irányelveiben a jogorvoslati rendszerrel szemben támasztott kritériumokat, így a függetlenség alapvet követelményét is. A közbeszerzési biztosok függetlenségét garantálja az is, hogy a közbeszerzési biztosok nem utasíthatóak a jogorvoslati eljárás, illet leg a meghozandó határozat vonatkozásában. A Dönt bizottság döntéseit az ügyfelek jogainak biztosítása mellett kontradiktórius eljárásban hozza meg, döntései bíróság által felülvizsgálhatóak. A Dönt bizottság megalakulásától kezd d en a tevékenységét nyilvánosan és átláthatóan végzi, valamennyi döntése a döntés meghozatalának napján közzétételre kerül a honlapon, így biztosított az elektronikus elérhet ség és kereshet ség. A Dönt bizottság eljárása megfelel a gyors és hatékony jogorvoslat biztosítása elvárásának is. A jogorvoslati rendszerekhez és a hazai jogorvoslati id tartamokhoz képest a Dönt bizottságnak a döntéseit rövid eljárási határid k mellett kell meghoznia. Az elmúlt évben a Dönt bizottság átlagosan 28 nap alatt hozta meg a döntéseit. A szerz déskötési moratórium biztosítja a jogsért döntések megsemmisítésének, a reparációnak a lehet ségét évben 23 szerz déskötés engedélyezése iránti kérelmet terjesztettek el az ajánlatkér k, melyb l a Dönt bizottság mindössze 5 esetben engedélyezte a szerz dés megkötését. A Dönt bizottság az érdemi döntéseiben összesen 162 esetben semmisítette meg az ajánlatkér k jogsért döntéseit. 8

9 A Dönt bizottság el tt a évben 572 esetben támadták meg a sérelmet szenvedett felek, illetve a hivatalbóli kezdeményez k a közbeszerzési eljárásokat, amely a évi jogorvoslati eljárások számához képest 18%-os csökkenést jelent. A Dönt bizottság elnöke törvényességi ellen rzési jogkört gyakorol a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások tekintetében. A évben az ajánlatkér k 929 esetben tájékoztatták arról a Dönt bizottság elnökét, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indítottak, melyb l a Dönt bizottság elnöke 71 esetben indított hivatalból jogorvoslati eljárást. A jogorvoslati eljárások eredményeként 44 esetben került sor jogsértés megállapítására, illetve további jogkövetkezmények alkalmazására, amely az érdemben elbírált ügyek 80%-a. A beszámolási id szakban lefolytatott összes jogorvoslati eljárás közül 259 esetben állapított meg a Dönt bizottság jogsértést, amely az érdemi döntések 71%-a. A Dönt bizottság a jogsért kkel szemben a évben ,- Ft bírságot szabott ki. A évi 572 jogorvoslati eljárás közül a jogviták 82,7%-a, 473 ügy véglegesen befejez dött a Dönt bizottság döntésének meghozatalával, a közbeszerzési eljárás szerepl i a Dönt bizottság döntését igen magas arányban elfogadták, nem kérték annak bírósági felülvizsgálatát ban 99 esetben kérték a felek a Dönt bizottság döntéseinek a felülvizsgálatát, az ügyek 17,3%-át támadták meg bíróság el tt, amely megtámadási arány alacsony mérték nek tekinthet. A bíróságok túlnyomó részben jogszer nek találják a Dönt bizottság döntéseit, csekély mérték a hatályon kívül helyezés és nagyon alacsony arányú a megváltoztatás. Az összesített adatok szerint a évben az ügyfelek és a bíróságok a döntések 98%-át fogadták el és tartották jogszer nek. Ezen adatok egyértelm en igazolják azt, hogy a Dönt bizottság jogorvoslati tevékenysége gyors és magas színvonalú. A Közbeszerzési Dönt bizottság feladatainak részletes ismertetését a Beszámoló IV. fejezete tartalmazza. 5. A jöv re nézve megfogalmazott célkit zések - a rendszeressé vált szakmai együttm ködés folytatása a jogalkotóval, valamint a közbeszerzéseket ellen rz további szervezetekkel az egységes jogértelmezés el segítése érdekében; - aktív együttm ködés az új közbeszerzési irányelvek átültetésével összefügg szakmai munkában, az érintettek felkészítése a változásokra; - a közbeszerzési szakemberek tudásának elmélyítése szakmai konferenciák szervezésével, a közbeszerzési tárgyú oktatások támogatásával, a Közbeszerzési Hatóság szakmai lapjának kiadásával; - a fenntartható közbeszerzések különös figyelemmel kísérése, elkötelezett támogatása; - valamint az alábbi informatikai fejlesztések elvégzése: 9

10 - a hivatalos közbeszerzési tanácsadók és a min sített ajánlattev k jegyzékének vezetésével összefüggésben az on-line ügyintézés lehet ségének megteremtése; - a hirdetmény nélküli eljárásokkal kapcsolatosan a Közbeszerzési Dönt bizottság elnöke részére történ adatközlés, valamint a Közbeszerzési Dönt bizottság el tti jogorvoslat tekintetében az elektronikus út bevezetése, a jogorvoslattal kapcsolatos publikus információk, dokumentumok megjelentetése a Közbeszerzési Adatbázisban; - a Közbeszerzési Hatóság által kezelt nyilvántartások háttérrendszereinek korszer sítése, új statisztikai szoftver bevezetése; - a hirdetmények elektronikus feladásával összefüggésben az off-line módon történ kitöltés megvalósítása, valamint az eljárás eredményér l szóló tájékoztatókon felül az automatikus rlapellen rzés további hirdetménymintákra történ kiterjesztése. 10

11 II. Fejezet A közbeszerzési folyamatok elemzése, a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatok 1. A közbeszerzések számának és értékének alakulása A Közbeszerzési Hatóság a Kbt a (2) bekezdésének f) pontja értelmében nyilvántartást vezet a közbeszerzésekr l. A statisztikai nyilvántartás adatforrása a Közbeszerzési Értesít ben megjelent, az ajánlatkér k által kitöltött és feladott tájékoztató az eljárás eredményér l c. hirdetmények. A évben az ajánlatkér k összesen db eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le, amely 40,7% -os növekedést jelent a évben regisztrált 8451 db eljáráshoz képest. Az összérték tekintetében a beszámolási id szakban realizált 2394,3 Mrd Ft 79,6%-kal haladja meg a korábbi évi összeget (1333,5 Mrd Ft). A fentiek alapján a évi közbeszerzések számát és értékét az alábbi diagram szemlélteti: A közbeszerzések GDP százalékában kifejezett arányának évenkénti változását az alábbi grafikonon mutatjuk be (az értékek folyó áron kerültek figyelembe vételre): 11

12 A közbeszerzési kötelezettség hatálya alóli kivételek köre nem változott érdemben a évben, azaz a beszámolási id szakban elhanyagolható a kivételek változásának hatása a lefolytatott eljárások összértékére és darabszámára. a) Az egy eljárásra jutó összeg alakulása Az eljárások értékében bekövetkezett növekedés mértéke jelent sen meghaladta a darabszámét, így az egy közbeszerzési eljárásra jutó összeg a évi 157,8 millió Ft-ról 201,4 millió Ft-ra emelkedett. Az egy közbeszerzési eljárásra jutó érték alakulását mutatja az alábbi grafikon: A közbeszerzések átlagos értéke a közösségi eljárásrendben 925,1 millió Ft, míg a nemzeti rezsimben 50,1 millió Ft körül alakult. b) Az eljárásrendek szerinti megoszlás alakulása Az eljárások számát alapul véve az ajánlatkér k közbeszerzéseik 82,7%-át az EU-s értékhatárok alatt folytatták le, amely 4,3%-os növekedés a évhez képest. 12

13 Az összérték nagyobbik részét 79,4%-át viszont az EU értékhatárok felett realizálták. Ez minimális mérték eltérést jelent a korábbi évi 77%-kal szemben. c) A magyar közbeszerzési piacon tapasztalható versenyhelyzet A db eredményes eljárásra a részajánlattételi lehet ségnek köszönhet en összesen ajánlatot nyújtottak be, így egy eljárásra átlagosan 6 db ajánlat érkezett szemben a évi 7,2-as átlaggal. Az egy eljárásra benyújtott ajánlatok átlagos számáról pontosabb képet kaphatunk, ha azokat a részekre nem tagolódó eljárások esetében vizsgáljuk, ezért az elemzés a továbbiakban csak az ilyen eljárásokat veszi alapul. A évben az eredményes eljárások 79,8%-ában (9487 db) nem volt lehet ség részajánlattételre. Ezen eljárásokra összesen ajánlat érkezett, amely átlagosan 2,6 db pályázatot jelent. Ez lényegében megegyezik a évi értékkel (2,9 db). A legtöbb ajánlat az építési beruházásokra érkezett, átlagosan 2,8 db egy eljárásra, míg az árubeszerzések és szolgáltatás-megrendelések esetén 2,5 db volt az átlagérték. A közbeszerzési piacon megfigyelhet versenyhelyzet egyik fontos jellemz je, hogy az eljárások mekkora hányadában érkezett csak egy ajánlat, amikor lényegében nem beszélhetünk versenyr l. Pozitív tendencia, hogy óta jelent sen csökkent az ilyen eljárások aránya, melyet az alábbi táblázat szemléltet: 1 ajánlatos eljárások aránya ,3% 24,0% 21,6% 19,9% 2. EU-s támogatással megvalósult eljárások A tájékoztató az eljárás eredményér l c. hirdetményekben melyek a Közbeszerzési Hatóság statisztikai nyilvántartásának adatforrását jelentik az ajánlatkér knek a támogatás konkrét összegér l nem kell beszámolniuk, mindössze azt kell megjelölniük, hogy a szerz dés európai uniós alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal kapcsolatos-e, így a Hatóság az értéket tekintve mindössze arról rendelkezik információval, hogy a megvalósított magyarországi közbeszerzések összértékének mekkora részéhez kapcsolódik uniós forrás. A évben az uniós társfinanszírozású közbeszerzési eljárások száma jelent sen megnövekedett: összesen 6038 eljárásban használtak fel uniós támogatásokat, amely több mint 65%-os növekedést jelent a korábbi évhez képest. Az így megvalósult eljárások összértéke (1462,1 Mrd Ft) pedig megduplázódott a évi értékhez képest. Uniós társfinanszírozású közbeszerzések /2012 Darabszám ,6% Érték (Mrd Ft) 721,7 1462,1 202,6% A közösségi forrásokhoz kapcsolódó eljárások értéke és darabszáma abszolút értékben és arányaiban is a évben a legmagasabb: 13

14 Az EU-s támogatásra vonatkozó információk a hirdetményekben el ször a évben jelentek meg, így a korábbi id szakra vonatkozóan nem rendelkezünk adatokkal. Az uniós forrásokhoz kapcsolódó eljárások átlagos értékének növekedése folytatódott 2013-ban a korábbi évi 197,9 millió Ft-tal szemben meghaladta a 242 millió Ft-ot. Az értéket tekintve a közjogi szervezetek esetében volt a legmagasabb az uniós támogatású közbeszerzések aránya. A vizsgálat nem terjed ki azokra a szervezetekre, melyek csak a támogatással összefüggésben tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá (az ún. támogatott szervezetek), és egyéb beszerzéseik tekintetében nem kötelesek e törvényt alkalmazni. Az EU társfinanszírozású eljárások darabszámát beszerzési tárgyak szerint csoportosítva a szolgáltatás-megrendelések dominanciája figyelhet meg a évvel szemben, amikor a 14

15 legtöbb támogatott eljárás építési beruházás megvalósításra irányult. Az értéket tekintve a részben Uniós finanszírozású közbeszerzések többsége (79,8%-a) volt építési beruházás tárgyú, hasonlóan a korábbi évhez. Az alábbi táblázatok az EU társfinanszírozású eljárások legfontosabb adatait mutatják beszerzési tárgyak szerint csoportosítva a években: Beszerzés tárgya Európai uniós forráshoz kapcsolódó eljárások száma Európai uniós forráshoz kapcsolódó eljárások értéke db % milliárd Ft % Árubeszerzés ,00% 60,6 8,40% Építési beruházás ,70% 601,5 83,30% Szolgáltatás ,30% 59,6 8,30% Összesen ,00% 721,7 100,00% Beszerzés tárgya Európai uniós forráshoz kapcsolódó eljárások száma Európai uniós forráshoz kapcsolódó eljárások értéke db % milliárd Ft % Árubeszerzés ,50% 182,6 12,50% Építési beruházás ,50% 1 166,80 79,80% Szolgáltatás ,00% 112,7 7,70% Összesen ,00% 1 462,10 100,00% 15

16 3. A közbeszerzések eljárástípusok szerinti megoszlása a) A közösségi eljárásrend szerint lefolytatott közbeszerzések adatai Eljárás típusok eljárások száma (db) % érték (milliárd Ft) % eljárások száma (db) % érték (milliárd Ft) % Nyílt eljárás ,9 673,4 65, ,2% 1 332,4 70,1% Meghívásos eljárás 61 3,3 61,1 6,0 75 3,6% 143,3 7,5% Tárgyalásos eljárás ,3 289,6 28, ,2% 426,2 22,4% Nem besorolható (jogi szolgáltatások) 9 0,5 2,4 0, ÖSSZESEN , ,0% 1 902,0 100,0% A beszámolási id szakban is a legnagyobb nyilvánosságot és átláthatóságot biztosító, nyílt eljárástípus dominált. Részesedésük az eljárások számából 40%-kal haladta meg a tárgyalásos eljárásokét, míg az értéket tekintve még nagyobb különbség mutatkozott (47,7%). Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására a közösségi rezsimben 325 esetben került sor összesen 139,4 Mrd Ft értékben. Pozitív tendenciaként értékelhet, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások értékének aránya 5,9%-kal csökkent a évhez képest a közösségi eljárásrendben: Év Eljárások száma Eljárások értéke ,2% 13,2% ,8% 7,3% A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások megindításával egyidej leg az ajánlatkér köteles a Közbeszerzési Dönt bizottságot tájékoztatni, mely ellen rzi az eljárás alkalmazhatóságára vonatkozó jogszabályi feltételek fennállását, és a Dönt bizottság elnöke szükség szerint hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezhet az ajánlatkér vel szemben. A meghívásos eljárások részesedése lényegében a évihez hasonlóan alakult, mind az eljárások számát (3,6%), mind azok értékét figyelembe véve (7,5%). A f bb eljárástípusok értékbeli részesedésének változását a közösségi eljárásrendben a következ grafikon szemlélteti: 16

17 b) A nemzeti eljárásrend szerint lefolytatott közbeszerzések adatai A nemzeti eljárásrend szerint lefolytatott eljárások adatait az alábbi táblázat mutatja: Eljárások típusa Eljárásszám (db) Arány Összeg (milliárd Ft) Arány Gyorsított meghívásos 2 0,0% 0,0 0,0% Gyorsított tárgyalásos 3 0,0% 0,2 0,1% Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos 183 1,9% 50,8 10,3% Hirdetmény nélküli tárgyalásos ,5% 194,5 39,5% Id szakos el zetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett tárgyalásos 2 0,0% 0,0 0,0% Kbt. 122/A. szerinti eljárás ,6% 32,6 6,6% Meghívásos 8 0,1% 10,5 2,1% Nyílt ,6% 195,9 39,8% Saját eljárásrend 59 0,6% 4,2 0,9% Egyéb eljárástípusok* 70 0,7% 3,5 0,7% Összesen ,00% 492,3 100,0% * a évi CXXIX. törvény (régi Kbt.) szerint megindított eljárások, melyek esetében a tájékoztató hirdetmények a évben jelentek meg. A beszámolási id szakban az ajánlatkér k közbeszerzéseik lefolytatására a legtöbb esetben (68,5%) a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást választották. Alkalmazásának leggyakoribb indoka az, hogy a becsült összeg bizonyos értékhatárait nem éri el a beszerzés [Kbt (7) bekezdés a) pont]. Ez az esetek több mint 90%-át jelentette. 17

18 Az értéket tekintve a nyílt eljárások kerültek az els helyre 39,8%-os aránnyal, minimális mértékben megel zve a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat (39,5%). 4. A közbeszerzések ajánlatkér k szerinti megoszlása A korábbi évekhez hasonlóan 2013-ban is a regionális/helyi szint ajánlatkér k folytatták le a legtöbb közbeszerzést (43,7%). Fontos kiemelni, hogy a Hatóság által vezetett ajánlatkér i nyilvántartásban a legtöbb szervezet (az összes mintegy 40%-a) regionális/helyi szint ajánlatkér ként van regisztrálva. Az értéket tekintve a közjogi szervek szerepének növekedése figyelhet meg. A korábbi években listavezet regionális/helyi szint ajánlatkér ket megel zve az összes közbeszerzési érték 37,8%-át realizálták. 18

19 A közjogi szervek els sorban az építési beruházásokra költöttek többet: e tárgyú közbeszerzéseik értéke közel háromszorosára növekedett a korábbi évhez képest. Az elmúlt két év közbeszerzési adatait az ajánlatkér k által a hirdetményekben megadott besorolás szerinti csoportosításban az alábbi táblázat szemlélteti: Ajánlatkér típusa eljárások száma (db) összeg eljárások összeg % (milliárd % száma % (milliárd Ft) (db) Ft) 20,2 Központi szint ,2% 272,1 20,4% Regionális/helyi szint ,6% 396,3 29,7% Közjogi szerv ,0% 385,9 28,9% % % 360,5 15,0% 43,7 % 564,0 23,6% 18,1 % 905,4 37,8% Közszolgáltató 432 5,1% 207,6 15,6% 474 4,0% 438,9 18,3% Támogatott 10,0 szervezetek 598 7,1% 25,2 1,9% % 40,0 1,7% Egyéb 171 2,0% 46,4 3,5% 469 4,0% 85,5 3,6% Összesen % 1 333,5 100% % 2 394,3 100% A helyi önkormányzatok és intézményeik, a támogatott intézmények, az egyéb beszerz k, illetve a közjogi szervek építési beruházásokat valósítottak meg a legnagyobb értékben, a közszolgáltatók és a központi költségvetési szervek pedig továbbra is árubeszerzéseikre költöttek a legtöbbet. 5. A közbeszerzés tárgya szerinti megoszlás A közbeszerzések beszerzési tárgyak szerinti alakulását az alábbi táblázat mutatja: / /2012 Beszerzési tárgy érték érték változás db db változás (%) (Mrd Ft) (Mrd Ft) (%) Árubeszerzés ,8 353,3 582,6 164,9% Építési beruházás ,0 737, ,2 185,8% Szolgáltatás ,0 242,6 417,2 172,0% Építési koncesszió ,0 0,3 0,7 233,3% Szolgáltatási konc ,0 0,01 23, ,0% Összesen ,7 1333, ,3 179,6% A évhez hasonlóan a beszámolási id szakban is szolgáltatás-megrendelésre irányult a legtöbb közbeszerzés, míg az értéket tekintve az építési beruházások domináltak. Ez utóbbiak növekedési aránya meghaladta a 85%-ot. Az alábbi diagram a f bb beszerzési tárgyak értékének alakulását ábrázolja az elmúlt 10 évben. Az építési beruházások értéke évben kiemelked az el z évekhez képest. 19

20 A legnagyobb érték közbeszerzési eljárások a tárgyévben is az építési beruházás megvalósítására irányultak: az e tárgyú közbeszerzések átlagos értéke mintegy 100 millió Fttal növekedett. Egy eljárásra jutó átlagos összeg (millió Ft) Beszerzési tárgyak Árubeszerzés 152,9 195,8 Építési beruházás 265,3 365,1 Szolgáltatás 72,2 81,2 6. A hazai és külföldi nyertes ajánlattev k A Hatóság statisztikai adatforrását jelent tájékoztató hirdetményekben a nyertes ajánlattev székhelyének feltüntetésére a jogszabály szerint nincs lehet ség, így a nyertes ajánlattev k földrajzi származás szerinti besorolása szintén a jogszabály alapján - a postai címük szerint történik. A külföldiként besorolt cégek a darabszámot figyelembe véve a közbeszerzések kevesebb, mint 1%-át nyerték el (2012: 1,4%). Az értéket tekintve ugyanakkor növelni tudták teljesítményüket: a korábbi évek 2,4%-os részesedésével szemben. (a tavalyi évben az összérték 5,9%-a volt köthet ezen ajánlattev i körhöz) 20

21 Földrajzi származás eljárások száma (db) % összeg (milliárd Ft) % Hazai nyertesek ,1% 2 252,3 94,1% Külföldi nyertesek 102 0,9% 142,0 5,9% Ebb l EU-s 78 0,7% 62,6 2,6% Egyéb külföldi 23 0,2% 79,4 3,3% Összesen ,00% 2 394,3 100,0% A legtöbb eljárást német postai cím cégek nyerték el (19), ket követték az osztrákok (16) és az egyesült államokbeliek (12). A korábbi évekhez hasonlóan a külföldinek min sített cégek a évben is jellemz en a közösségi eljárásrendben lefolytatott közbeszerzéseken indultak: az általuk elnyert érték 98,6 %-a az EU-s értékhatárok feletti eljárásokhoz kapcsolódik. 7. A mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) részvétele A mikro-, kis- és középvállalkozások a évben a közbeszerzési eljárások 83,7%-át nyerték el, amely 4,5%-os növekedést jelent a korábbi évhez képest. Az elnyert összeg meghaladta a 658 Mrd Ft-ot, amely a teljes közbeszerzési összérték 27,5%-át jelentette (2012: 34,5). A évi közbeszerzések adatait a vállalati besorolás szerinti csoportosításban az alábbi táblázat mutatja: Nyertes ajánlatev besorolása Eljárások száma (db) Arány Eljárások értéke (milliárd Ft) Arány Mikro ,1% 168,0 7,0% Kis ,5% 269,9 11,3% Közép ,2% 220,5 9,2% Kkv-k összesen ,7% 658,4 27,5% Egyéb ,3% 1227,1 51,2% Nem megadott 57 0,5% 18,6 0,8% Nem besorolható 407 3,4% 490,2 20,5% Összesen ,0% 2394,3 100,0% A nem besorolható kategóriába tartoznak azok a közbeszerzések, melyeket olyan konzorciumok vagy közös ajánlattev k nyertek meg, melynek tagjai eltér vállalati besorolásba tartoznak. A közösségi eljárásrend tekintetében az eljárások 51,8%-ában érkezett a nyertes ajánlat kkvtól, szemben az el z évi 42,2%-kal. Az összértékb l való részesedésük 15,2% volt, amely 4,8 százalékponttal marad el a 2012-es adatoktól. Az EU-s értékhatárok alatti közbeszerzések 90,4%-át (2012:89,4%) nyerték el a kkv-k, ami 75,%-os (2012:83%) részesedést jelent az értéket tekintve ebben a rezsimben. 21

22 A kkv-k közbeszerzésekben elért teljesítményének változását az alábbi diagramok szemléltetik: A nemzeti rezsim eljárástípusait tekintve a kkv-k a hirdetmény nélküli tárgyalásos és a 122/A. szerinti eljárásokban voltak a legsikeresebbek. Fontos hangsúlyozni, hogy a Kbt. mindkét típus esetében rendelkezik, hogy ezen eljárásokban a gazdasági szerepl k kiválasztásakor az egyenl bánásmód elvének megfelel en és lehet leg különösen a mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni az ajánlatkér knek. 22

23 A kkv-k által a közösségi rezsimben elnyert eljárások arányát az eljárástípusokon belül az alábbi táblázat tartalmazza: Eljárás típusa Részesedés az eljárások számából Részesedés az eljárások értékéb l Nyílt 51,6% 13,7% Meghívásos 49,3% 14,1% Tárgyalásos 52,8% 20,3% Az arányokat tekintve a kkv-k az ún. támogatott szervezetek eljárásaiban voltak a legsikeresebbek, az általuk lefolytatott eljárások közel 90%-át nyerték el. 8. Környezetvédelmi és szociális szempontok Az alábbi táblázat az ún. zöld és szociális szempontokat tartalmazó eljárások adatait mutatja be a nemzeti eljárásrenden belül (a közösségi értékhatárokat elér vagy meghaladó érték eljárásokról a hirdetményminták sajátosságai miatt nem állnak rendelkezésre ezen adatok. A évi adatok esetében csak az új Kbt. alapján lefolytatott eljárások kerültek figyelembe vételre). Eljárások jellege eljárások száma (db) eljárások száma (arány) eljárások értéke (milliárd Ft) eljárások értéke (arány) Zöld eljárások 971 9,9% 96,2 19,5% Szociális szempontú eljárások 144 1,5% 31,5 6,4% A évi arányokhoz hasonlóan a zöld szempontok az EU-s értékhatárok alatti eljárások mintegy tizedében jelentek meg, ami az érték kb. ötödét jelentette. A évvel való összevetés legfontosabb adatait a következ táblázat tartalmazza: / /2012. Eljárások jellege változás milliárd milliárd változás db db (%) Ft Ft (%) Zöld eljárások ,8% 42,3 96,2 227,4% Szociális szempontú eljárások ,2% 13,7 31,5 229,8% A évvel ellentétben, amikor a közszolgáltatók vették figyelembe a legtöbbször a környezetvédelmi szempontokat közbeszerzéseiken belül, a évben a regionális/helyi szervek voltak e téren a legaktívabbak: eljárásaik 12%-ában érvényesítették az ún. zöld szempontokat. ket követték a támogatott szervezetek 9,9%-os aránnyal. A f bb beszerzési tárgyak szerint az építési beruházások esetében tartották leginkább szem el tt az ajánlatkér k a környezetvédelmi szempontokat (az eljárások 13,1%-ában), hasonlóan a korábbi évhez (15,3%) Leggyakrabban szerz déses feltételként (672 alkalommal) ill. a m szaki leírás részeként (312 alkalommal) kerültek meghatározásra zöld szempontok (egy eljárásban több szempont is alkalmazható). A szociális szempontokat a nemzeti eljárások 1,5%-ában vették figyelembe. 23

24 9. Központosított közbeszerzés A Beszámoló jelen pontjában foglaltak kizárólag a központosított közbeszerzésre feljogosított szervezet, a Közbeszerzési és Ellátási F igazgatóság által a Közbeszerzési Hatóság rendelkezésére bocsátott információk ismertetésére szorítkoznak, az abban foglalt javaslatok, vélemények nem tekinthet ek a Hatóság álláspontjának. a) évi forgalmi adatok A központosított közbeszerzések alapján lebonyolított évi nettó összforgalom millió forint volt, amely az el z évihez képest mintegy 19,56%-os forgalomnövekedést jelent. A központosított közbeszerzés el z öt évi ( ) forgalmi adatai (nettó millió Ft-ban) Termékcsoport Információtechnológiai rendszerek és szolg Kommunikációs eszközök és szolg Irodatechnikai berendezések és szolg Elektronikus közbeszerzési szolg. 6,3 1,7 0,1 0 1,8 Irodabútorok Papíripari termékek és irodaszerek Gépjárm vek Gépjárm -üzemanyagok Egészségügyi termékek Utazásszervezések Mindösszesen

25 Az országosan kiemelt termékekre vonatkozó évi forgalmi adatokat vizsgálva megállapítható, hogy az információtechnológiai rendszerek és szolgáltatások termékkör forgalmában növekedés történt az el z évhez képest (56%-kal). Az informatika termékcsoporton belül n tt a számítógéprendszerek (76%-kal), a szoftverek (47%-kal) forgalma, valamint hálózati aktív eszközök esetén kétszeres forgalomnövekedés realizálódott, azonban a nyomtatórendszerek tekintetében felére csökkent a forgalom. Az irodatechnikai berendezések és szolgáltatások termékkör (többségében fénymásoló berendezések és kapcsolódó szolgáltatásaik) forgalma 2013-ban ez el z évihez képest 5,7%-kos csökkenést mutat. A csökkenés oka, hogy mind a nyomtató rendszerek, mind pedig a fénymásoló rendszerek vonatkozásában március közepét l nem volt biztosított az intézmények folyamatos ellátása. A beszerzések saját hatáskörben kerültek megvalósításra. A kommunikációs eszközök és szolgáltatások termékkör forgalma 2013-ban az el z évhez képest 65%-kal növekedett, az elektronikus árlejtés kiemelt terméknél 100%-os forgalom-növekedés realizálódott. Az irodabútorok termékkörben november 25-én lejártak a keretmegállapodások. Tekintettel arra, hogy a kiemelt termékkör beszerzésére vonatkozóan nem indult központosított közbeszerzési eljárás, így a tárgyban új keretmegállapodás sem került megkötésre, ezért a 2013-as évben nem volt erre a termékkörre forgalom. A papíripari termékek és irodaszerek termékkör forgalma 2013-ban az el z évhez képest jelent sen csökkent, mivel a papíripari termékek és irodaszerek beszerzésére vonatkozó 25

26 keretmegállapodás január 7-én lejárt, és a kiemelt termékkörre évben nem került sor központosított szerz dés megkötésére. A termékkörre vonatkozóan a számítógépkiírópapírok termék-kategóriára van hatályos keretmegállapodás, így a termékkör több, mint 600 millió Ft-os forgalmát lényegében ez a szerz dés adta. A gépjárm vek termékkörben az el z évek forgalmához képest több, mint felével csökkent a forgalom évben. A csökkenés oka egyrészt az, hogy az el z években még hatályos szerz dések közül több kimerült, másrészt az, hogy a még hatályos három szerz dés közül kett egyter gépjárm vekre vonatkozik, amely járm kategóriára a korábbi években sem volt jelent s igény az ellátott intézmények részér l. A gépjárm -üzemanyagok kiemelt termékkör forgalmában 7%-os forgalom növekedés tapasztalható, amelynek az oka egyrészr l az, hogy a szerz déshez több olyan a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 1. (3) bekezdése szerinti ún. önként csatlakozó intézmény is csatlakozott, akik korábban nem a központosított szerz désb l vásárolták az üzemanyagot. A forgalom növekedésében fontos szerepet játszott továbbá, hogy a központosított szerz désb l korábban is vásárló intézmények által beszerzett üzemanyag mennyisége évr lévre növekszik. Az egészségügyi termékeknél a forgalom az el z évhez képest csökkenést mutat, amelynek oka, hogy a 168/2004 (V.25.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében szerepl egészségügyi kiemelt termékekre vonatkozóan a 46/2012. (III. 28.) Korm. rendelet alapján a központi beszerz szervezet a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Min ség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) lett. A Korm. rendelet 10. (4) bekezdése szerint a Korm. rendelet hatályba lépését megel z en megkezdett közbeszerzési eljárások során megkötött keretmegállapodásokat a KEF kezeli azok hatályának lejártáig évben több egészségügyi termékkörre vonatkozó szerz désünk is lejárt, emiatt tapasztalható az el z évek forgalmához képest visszaesés. Az utazásszervezések termékkörben a forgalom az el z évekhez viszonyítva tovább növekedett, az el z évhez képest évben ez összességében 6,5%-os forgalomnövekedést jelentett, amely alapvet en arra vezethet vissza, hogy a keretmegállapodás keretében megrendelt szolgáltatások mennyisége a kötelezett intézmények vonatkozásában a korábbi évek tendenciájához hasonlóan tovább növekedett. b) évben kötött keretmegállapodások száma évben 13 keretmegállapodás megkötésére került sor a központosított közbeszerzésben. Az Üzemeltetés-technológiai Központosított Közbeszerzési F osztály 2 keretmegállapodást (tankautós üzemanyag szállítása; nemzetközi utazásszervezések) kötött 2 részteljesítésben. Az Információ-technológiai Központosított Közbeszerzési F osztály 11 keretmegállapodást kötött 27 részteljesítésben (szoftverlicencek beszerzése; nyomat el állító rendszerek, számítógépek; hálózati aktív és passzív eszközök; KGR IKM modul; mobil telefon készülékek és mobil távközlési szolgáltatások beszerzése). Az Információ-technológiai Központosított Közbeszerzési F osztály által 2013-ban lefolytatott központosított közbeszerzési eljárások eredményeképpen új szoftverek - a térinformatikai szoftverek, valamint a SAS szofterlicensz - váltak elérhet vé a központosított közbeszerzési rendszeren belül. 26

27 c) A központosított közbeszerzés elmúlt évi tapasztalatai, várható fejl dési irányok A központosított közbeszerzés a kormányzati célkit zéseket adaptáló, teljesen átlátható és ellen rizhet centralizált beszerzési forma, mely a kedvez ár, magas min ség és szolgáltatástartalom mellett könnyebbé teszi az intézményi beszerzéseket. A központosított közbeszerzés alkalmazása meggyorsítja az uniós források felhasználását, id t- és költségmegtakarítást eredményez a szerz déseket használó mintegy ezer költségvetési intézmény részére. A központosított közbeszerzési rendszer fejlesztése során els dleges feladat, hogy az intézmények a központosított közbeszerzési rendszerben folyamatos ellátást kapjanak a rendszer hatálya alá tartozó kiemelt termékkörökre. Ennek a célnak a szem el tt tartásával felül kell vizsgálni a termékkörökre irányadó el írásokat, és a központosított közbeszerzési rendszerben alkalmazott beszerzési és szerz déses technikákat, hogy ez a cél minden körülmények között, nagy biztonsággal megvalósulhasson. A központi beszerz szervezet szerepvállalása ezáltal er síthet meg, ez szolgáltat alapot a folyamatos, kiszámítható ellátási környezet felépítéséhez és az azt támogató megoldások következetes, az intézmények számára világos fejlesztéséhez. 27

28 d) A központosított közbeszerzés révén elért megtakarítások mértéke A forintosított költségvetési megtakarítások hatásának mértéke a központosított közbeszerzés vonatkozásában csak becsülhet, mivel a megtakarítás mértékét az ajánlatadáskor a listaárhoz képest lehet vizsgálni, valamint a keretmegállapodásos eljárásoknál a kedvezmény mértéke a szerz dés id szak alatt (keretmegállapodásos eljárások második részében) kedvez irányban még tovább változhat. Termékcsoportok Forgalom [nettó millió Ft] Átlagos kedvezmény [%] Személygépkocsi Haszongépjárm vek 16 12,2 Egyter gépjárm vek / mikrobuszok ,5 Gépjárm -flottaüzemeltetés Gépjárm vek összesen ,7 Gépjárm -üzemanyag tankautós kiszállítással ,2 Gépjárm -üzemanyag és üzemanyagkártya tölt állomási kiszolgálással ,6 Gépjárm -üzemanyagok összesen ,9 Irodai asztalok, szekrények, tároló bútorok és ül bútorok - - Irodabútorok összesen - - Számítógép-kiírópapírok 629 9,5 Papírok, papíráruk, író-és irodaszerek 54 23,6 Papíripari termékek és irodaszerek összesen ,6 Kötésrögzít kötszerek, primer sebfed k 221 6,0 M téti kötszerek 2 11,0 Tisztító hatású eszközfert tlenít szerek 103 3,0 Röntgen-kontrasztanyagok Zárt vérvételi rendszerek 636 6,0 Egyszer használatos injekciós t k és fecskend k 108 2,0 Egészségügyi termékek összesen ,3 Nemzetközi utazásszervezések Utazásszervezések összesen ÜTKKFo összesen ,6 28