Lépések a vezeti információs rendszer kialakításához. Répásné Szappanos Márta *
|
|
- Szebasztián Magyar
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Lépések a vezeti információs rendszer kialakításához Répásné Szappanos Márta * Absztrakt A vezeti információs rendszer létrehozása nem egyszeren egy szoftver megvásárlását és benne jelentéshalmaz összeállítását jelenti, hanem annál sokkal többet. Mieltt hozzákezdenénk a felépítéséhez, át kell gondolni, mit is akarunk elérni? Hová tart a vállalatunk és ahhoz megfelel-e a jelenlegi mködési, irányítási rendszerünk? A szoftver kiválasztásánál is körültekinten kell eljárni, a vállalati szk keresztmetszeteken (erforrásokon, meglév rendszereken) kívül egyéb tényezket is figyelembe kell venni. Mindehhez az optimális végeredmény elérése érdekében vezeti elkötelezettséggel támogatott célirányos projektmunka szükséges. A projektmunka hatékonyságát növelheti, ha rendelkezésre áll egy gyorsan bevezethet Vezeti Információs Rendszer Modell. 1. Vezeti információs rendszer fogalma és célja Egyre több vállalat menedzsmentje ismeri fel azt a tényt, hogy döntéseihez gyors és pontos információ szükséges. A gyors döntés ugyanis elnyt jelent, ez az elny pedig az üzlet megszerzéséhez, a vállalat eredményesebb mködtetéséhez vezet. Honnan kaphatunk gyors és megbízható információt? A mai kor válasza erre a kérdésre, egy jól felépített, megfelelen strukturált vezeti információs rendszer (a továbbiakban VIR). A vezeti információs rendszer feladata az, hogy a szervezetnél meglév nagy mennyiség adatból információt szolgáltasson a vezetk számára, méghozzá könnyen értelmezhet módon. Ez azért fontos, mert a sikeres döntéshozatal legfontosabb kritériuma, hogy a szükséges információk az üzleti tevékenység minden részérl naprakészen rendelkezésre álljanak. A vállalat operatív rendszerének adatbázisa közvetlenül nem alkalmas arra, hogy vezeti információs rendszert építsünk rá. Ezek az adatok többnyire csak pillanatnyi állapotot tükröznek, ráadásul szervezettségük az operatív szoftverek rekordszint, tranzakció orientált mködéséhez alkalmazkodnak. A vezeti információs rendszereknek ezzel szemben különböz állapotok összehasonlítására illetve statisztikák készítésére is alkalmasnak kell lenniük. A nagy mennyiség adatra alapozott statisztikák készítése viszont más adatszerkezetet kíván. További különbség, hogy egy vezeti információs rendszer a vállalat minden területérl szolgáltat információt, míg a tranzakciós rendszerekre ez nem jellemz, illetve az adatok * Szerz 1, x. évfolyamos valamilyen szakos hallgató, BME Információ- és Tudásmenedzsment Tanszék Szerz 2, x. évfolyamos valamilyen szakos hallgató, BME Információ- és Tudásmenedzsment Tanszék 1
2 szigetszeren találhatóak meg. Mindez azt jelenti, hogy a VIR-nek hozzá kell férnie a vállalat operatív rendszereiben található adatokhoz, integrálnia kell a különböz számítógépeken elérhet adatbázisokat egyetlen stratégiai adattárházba. A VIR a következ célokat kell, hogy kielégítse: segítenie kell a vállalat menedzsmentjét a koncepcionális, stratégiai és operatív döntések meghozatalában, elvárt szinten és minségben számszersítenie kell a szervezet eredményét befolyásoló tényezket, továbbá irányt kell mutatnia a vállalati célok optimális eléréséhez. 2. Vezeti információs rendszer és kontrolling 2.1. A Vezeti információs rendszer és környezete Nézetünk szerint, mieltt egy vállalat VIR kiépítését kezdi meg, célszer megvizsgálnia a VIR kialakításához, illetve mködtetéséhez szükséges bels környezeti elemek állapotát és minségét. A legfontosabb kérdés, melyre választ kell kapnia, létezik-e valamiféle kontrolling alap a vezeti információs rendszerhez? Ha a válasz igen, és a kontrolling rendszer a felhasználók megelégedésére mködik, a vállalat menedzsmentje szerencsés helyzetben van, mert tennivalója szkül. A jól mköd kontrolling rendszer elfeltétele ugyanis a megfelel környezeti elemek megléte. A vezeti információs rendszer és mködési környezetének kapcsolatokat a következ ábra szemlélteti. VEZETI INFORMÁCIÓS RENDSZER ÉS KÖRNYEZETE Vezeti jelentési szint Funkcionális igazgatók Funkcionális középvezetk Elnökség Profitcentrum, költségcentrum vezetk Társterület KONTROLLING funkciók INFORMÁCIÓS RENDSZER TERVEZÉS Stratégiai Operatív JELENTÉSEK szelektív jelentési rendszer ELEMZÉS, KIÉRTÉKELÉS VIR Kontrolling modell VEZETI SZÁMVITEL KÖLTSÉG- GAZDÁLKODÁS Bels elszámolási rendszer 2
3 1. Ábra: Vezeti információs rendszer és környezete A VIR dönt mértékben a kontrolling rendszerre épül a vállalatirányítás szempontjából igen fontos vállalati bels szolgáltatás funkció, mely a különféle szint vezetk irányítás-specifikus információ igényét elégíti ki. A kontrolling f feladatai és funkciói a következk: terv-tény összevetéssel eltérés-elemzés, ellenrzés-, terv-tény kapcsolat koordinálás; ezekhez kapcsolódó döntés- elkészít információszolgáltatás. A kontrolling a fenti feladatok ellátásával megvalósítja az adatból a kívánt információ elállítását, mely a VIR alapját fogja képezni, így kapcsolata a VIR-rel közvetlen. A kontrolling azonban csak egy a használatos, VIR-t segít rendszerek közül. Ha mélyebbre fúrunk, eljutunk azokhoz az alapokhoz, melyekre a kontrolling rendszer épül, a vezeti számvitelhez, a költséggazdálkodási rendszerhez, a teljesítményméréshez, és a tervezéshez. A környezeti elemek közül nem lehet meghatározni melyik a legfontosabb, mindegyik állapotára nagy figyelmet kell fordítani, és meg kell teremteni közöttük a módszertani és a mködési összhangot. A tervezési rendszernek a stratégiai célokból kiindulva operatív szinten is tartalmaznia kell a szervezet által elérni kívánt jellemzket, mind naturáliában, mind pedig értékben. Különböz típusú terveket különböztethetünk meg. A VIR megvalósítása során kell meghatározni azok körét, melyekre a vállalatnak szüksége van (például eredménytervek, költségtervek, projekttervek, beruházási terv, beszerzési tervek, HR terv, értékesítési tervek, stb.). A tervezési rendszernek összhangban kell lennie a költség- és eredménymérési, továbbá a bels elszámoltatási rendszerekkel. A vezeti számvitel rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a kontrollinghoz, illetve a VIR-hez szükséges adatokat szolgáltassa. A vezeti számvitel eszközeivel úgy kell megtervezni a különböz adatszolgáltató rendszereinket, hogy a bels információ igényekhez szükséges outputok összeálljanak. A vezeti számvitellel válik lehetségessé például az egyes szervezeti egységek mérése, elszámoltatása, mely szerves kapcsolatban áll a bels érdekeltségi rendszerrel. Ehhez többek között meg kell határozni azokat a szervezeti egységeket, amelyeknek a gazdálkodását, mködését külön kívánja látni a menedzsment. Ha ezeket definiáltuk, ki kell jelölni az elszámoltatási, mérési módszertant (pl. adott szervezeti egységek költség vagy profitcentrumok lesznek-e). A költséggazdálkodási rendszernek ki kell szolgálnia a vezeti számvitelt. A kontrolling rendszer a költséggazdálkodás visszaméréséhez a különböz struktúrájú és szint terv-tény összevetésekkel járul hozzá, amennyiben a költségtervek rendelkezésre állnak a méréshez. A költséggazdálkodási rendszer mködésének elfeltétele az önköltségszámítás szisztémájának a vezeti számvitellel összhangban lév kidolgozása. A költséggazdálkodási rendszernek tartalmaznia kell a költséghely és 3
4 költségvisel struktúrát. Költségvisel státuszt kaphatnak a mködés során elállított termékek és szolgáltatások. Az önköltségszámításon belül el- és utókalkulációs rendszert kell létrehozni. Az elállítási költség tartalmát célszer a szkített önköltségnél szélesebben megállapítani, (tartalmazza például a bérköltséget, rezsi költségeket, az amortizációt, stb.) Az új elemek kalkulációs sémája függ attól is, hogy milyen adatok állnak rendelkezésre (pl. idadatok, mennyiségek, létszám, stb.). A projekt-kontrolling részeként rögzíteni kell a költségviselkre (pl. termékekre, szolgáltatásokra) vonatkozó terveket, majd biztosítani kell azok folyamatos visszamérését. Ezek hozzáférési jogosultságát is célszer meghatározni. Fentieket figyelembe véve a VIR kialakítása a környezetével azonos alapelvek és módszerek felhasználásával kell hogy történjen. A következkben bemutatunk egy modellt, melynek felhasználásával, adaptálásával a VIR viszonylag rövid id (4-6 hónap) alatt kiépíthet Vezeti információs rendszer modell A VIR modell szerkezete A következkben ismertetünk egy kontrolling-modellt, mely a VIR alapját is képezheti. A modell kialakításával két fontos célt kívántunk elérni. Egyrészt a vállalat eredményes irányítását, fontos döntések gyors meghozatalát támogató tervezési, mérési és beavatkozási rendszert ajánlunk a vezetknek. Emellett új szemléletet kívánunk közvetíteni az alkalmazók felé: a hagyományos, törvények által elírt pénzügyi számviteli mérési rendszer helyett modern, a vállalat minden funkcionális területére kiterjed, a vezeti döntéshozatalt segít, elremutató, a vállalat döntési szintjeihez igazodó irányítási szisztémát javaslunk. A VIR által szabályozott mérést, illetve az információk felépítését és elérését piramisszeren lehet megvalósítani. A mérési és ellenrzési pontokat, a hozzájuk kapcsolódó mutatók tartalmát és összetevit, úgy határozzuk meg, hogy azok rendszert alkossanak. A rendszer a teljes vállalat teljesítményét tükröz pénzügyi és naturális mutatókból indul ki: Ezek helyezkednek el a piramis csúcsán, majd lebontásukkal jutunk el a mködési szint operatív méréséhez, közben nem elfeledkezve a menedzsment szint döntéstámogatásról sem. Struktúráját tekintve a VIR modell horizontálisan és vertikálisan tagolható. Horizontálisan a pénzügyi és nem pénzügyi kategóriák öt nagy alrendszerébl (pénzügyi, üzleti, szolgáltatási, szervezeti-mködési és kockázati szakrendszerekbl) épül fel. Ezen rendszerek vertikális struktúrájában mint már említettük megkülönböztethetek a stratégia, az operatív, valamint a napi elemzés szintjei, amelyek a tipikus vállalati döntési hierarchiához igazodnak. A modellre épül rendszer adott vezetési szintek számára nyújt megfelel tartalmú és 4
5 bontású információkat az említett horizontális szakterületek vonatkozásában. A moduláris felépítés kontrolling modell a modern közgazdaságtan és vállalatvezetés többféle elvét és módszerét hasznosítja, melyeket a magyar gazdasági és számviteli viszonyokra adaptál. A rendszer felépítését a 2. sz. ábrán mutatjuk be. Az ábrán a szr az adott vállalatnál definiált mérési szegmenseket jelenti, pl. profitcentrumokat, költségcentrumokat, termékeket, projekteket stb. Vezeti információs rendszer modell Termelési és szolgáltatás kontrolling Kockázat kontrolling SZR Üzleti kontrolling Pénzügyi kontrolling Szervezeti konrt SZERVEZETI Kontrolling STRATÉGIAI. SZINT OPERATÍV SZINT NAPI MKÖDÉSSZINT Értékközpontú vezetés, BSC, F- modell MÉRÉSI, ELLENRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI SZINTEK 2. Ábra: Vezeti információs rendszer modell A VIR modell dimenziói és funkciói A VIR több dimenzió mentén alakítható ki, mely dimenziók a modell egy-egy nézetét képezik: Idtáv dimenzió: Stratégiai, operatív és napi szint. Szervezeti dimenzió: Csúcsmenedzsment, felsvezeti, középvezeti szint. Elemzési mélység dimenzió: Vállalati, projekt és folyamat-kontrolling. Funkcionális dimenzió: Pénzügyi és nem pénzügyi kontrolling. Tekintsük át az egyes dimenziók fbb jellegzetességeit Idtáv dimenzió Az idtáv dimenzió a rendszer stratégiai illetve operatív megközelítését fejezi ki. Az adattárház rendszer képes kezelni az idtényezt, szemben a tranzakciós rendszerekkel. 5
6 Az információkat különböz idszegmensekre lehet lekérni, s amennyiben a frissítés rendje következetes, úgy az ugyanazon idszakra lekért adatok mindig ugyanazok lesznek. A rendszer felépítésébl adódóan a stratégiai idtávtól halad a napi szint döntéstámogatás felé Szervezeti dimenzió A vezeti irányítási rendszer már elnevezésével is utal arra, hogy a menedzsment által támasztott, információs igények kielégítésére irányul, ezért a rendszernek a menedzsment által számszersített stratégián kellene alapulnia, amelyet le kell bontani az operatív szintig. A stratégiai szint használói a csúcsvezetség, azaz az elnökség és bizonyos fokig az igazgatóság (szervezeten belül), egy esetleges holding struktúránál a holdingot irányító szervezet. (A holdingot irányító szervezet tekintetbe véve saját mködését egyben azonban operatív szintet is jelent.) A stratégiai szint után következik az operatív szint. Az ezen a szinten elállított információk elssorban a középvezetk számára fontosak. Amennyiben a vállalat nem rendelkezik számszersített stratégiával, úgy a pénzügyi szakrendszernél kifejtett értékmaximalizáló vállalatvezetés elve alapján határozzuk meg a vállalati stratégiai célokat Elemzési mélység dimenzió Az elemzési mélység dimenzión a vállalati, a projekt- és a folyamat-kontrolling szétválasztását értjük, amely technikailag szrk használatával valósítható meg. A vállalatok egyre inkább felismerik a projektelszámolás fontosságát. Gondolunk itt olyan feladatokra, melyek azért nincsenek kiemelve a költség-elszámolási rendben, mert alkalomszerek, például a különböz rendezvények vagy oktatási programok teljeskör költségfelhasználásának gyjtése. Ezekben az esetekben nemcsak a folyamatszervezési lépésekre kell nagy figyelmet fordítani, hanem alapvet követelmény a tervezett költségvetés nyomon követése is. A projekt kontrolling a következkben, a funkcionális dimenzió ismertetésénél, tárgyalt öt szakrendszer közös metszetét képezi. A projektkontrollingot tekinthetjük a folyamat-kontrolling egy speciális esetének. A folyamatkontrolling létrehozásától egyre kevésbé tudunk eltekinteni, hisz a vállalatkorszersítések nagy része is folyamatokra épül, melynek eredményességét éppen a kontrolling képes a leghatékonyabban mérni Funkcionális dimenzió Az általunk használt és javasolt modellben a pénzügyi és nem pénzügyi kontrollingot öt szakterületre osztottuk: Pénzügyi kontrolling A hagyományos mérési szisztémákon belül, a kontrolling rendszer kiemelten értékelt, lényeges elemeit az adott cég stratégiájából, vagy mködési problémáiból lehet levezetni. Amennyiben az adott cégnél nincs megfogalmazott stratégia és mködését sem jellemzik lényeges problémák, úgy az értékmaximalizáló vállalatvezetés elvébl indulunk ki, mely a különleges, például válsághelyzetben lév vállalatok kivételével valamennyi gazdálkodó szervezetre alkalmazható. Ez a vezérl elv, a tulajdonosokat, a menedzsmentet és az alkalmazottakat azonos cél felé tereli mégpedig olyan módon, 6
7 hogy egyik csoport érdekei se sérüljenek jelentsen, azaz a tulajdonosok elvárásainak úgy kell megfelelni, hogy közben a többi szerepl érdekei is érvényesüljenek. Az értékmaximalizáló vállalatvezetés elvébl kiindulva a vállalat értékét állíthatjuk a kontrolling fókuszpontjába: elemezhetjük, hogy a befektetett tkét miképpen hasznosítják annak érdekében, hogy értéknövel mködési jövedelemre tegyenek szert. A pénzügyi szakrendszer képezi a modellben az összvállalati, stratégiai csúcsmutatókat. A pénzügyi csúcsmutatókat lépésrl lépésre lebontva meghatározhatjuk az egyes vállalati funkcionális területek, szervezeti egységek kompetenciáját és felelsségét. A pénzügyi alrendszer legfontosabb részterületei: Stratégiai mutatórendszer; Vagyoni helyzet és tkeszerkezet elemzése, piaci érték figyelése; Cash menedzsment, F-modell: likvidítás, adósságszolgálat, cash-flow; Hatékonyság és jövedelmezség-elemzés: megtérülések, költséggazdálkodás, eredményelemzés. Szervezet és mködés kontrolling A kontrollingnak ez a részterülete a szervezet hatékonyságának mérését valósítja meg, különös tekintettel a vállalati kultúrára, a mködés szervezettségére, az informatikai rendszer folyamatos figyelésére, a szervezet tanulási képességének fejlesztésére, az emberi erforrás gazdálkodásra, az emberi/szervezeti egységenkénti termelékenység alakulására. A szervezet és a mködés kontrollingjának fontosságára az értékteremtési képesség ersítését célzó BPR (Business Process Reengineering, az üzleti folyamatok radikális újraszervezése) programok is felhívják a figyelmet, amelyek számos módszertani példát szolgáltatnak a folyamatok értékeléséhez. A szervezet fell a munkaer felé haladva e területhez kapcsolhatjuk a fejldésnek indult humán kontrollingot is, a humán erforrások, a tudástke mérését, hasznosulásuk vizsgálatát. Jelenleg a szervezet és mködés kontrolling mutatói gyakorta beépítésre kerülnek a többi három szakterületbe, de a tendencia a szakterület különválása felé mutat. Termelési kontrolling A termelési kontrolling terület feladata a termel, és szolgáltató egységek tevékenységének tervezése, majd a megvalósulás követése, ellenrzése, értékelése és elemzése, valamint az ezekkel kapcsolatos döntéseket támogató információszolgáltatás. Legfontosabb funkciói a következk: tervezés; termeléselemzés (hatékonyság és eredményesség); kapacitások elemzése: a tervezett, a teljes mszaki és a megvalósult kapacitáskihasználtság dimenzióiban; erforrások biztosításának és felhasználásának elemzése; ügyfél-kiszolgálási színvonal elemzése. 7
8 Üzleti kontrolling Modellünkben az üzleti kontrolling feladata az értékesítési és logisztikai tevékenység célrendszerének meghatározása, a megvalósítás folyamatos figyelése, értékelése és elemzése, valamint a kapcsolódó döntések információkkal történ megalapozása. Fontosabb részterületei az alábbiak: Értékesítés tervezése; Az értékesítés hatása az eredményességre, az eladások növekedésének és a vállalat piaci pozíciójának figyelése. Az elemzési tevékenységben kiemelked fontosságú az eredményességben fontos szerepet játszó árváltozások következményeinek vizsgálata. A beszerzés és a készletgazdálkodás tervezése és értékelése. Kockázat kontrolling A gazdasági életben nagyon fontos tényezvé válik a kockázat vizsgálata és kezelése, mert ez az egyik legelterjedtebb módja a nagy elemszámú, egymással szoros kapcsolatban álló elemeket tartalmazó rendszerek elemzésének. Az egymással (azaz pénzmozgással járó üzleti) kapcsolatban álló szereplk helyzete (azaz vagyona) megváltozik a tranzakciók során, a megváltozott helyzet pedig befolyásolja az adott szerepl további gazdasági tranzakcióit (gondoljunk a családok fogyasztási szokásainak megváltozására jövedelem-növekedés esetén). A tranzakciók nagy száma és azok gyors egymás utáni, esetleg párhuzamos bekövetkezése miatt, elvileg sem lehet olyan modellt alkotni, amely alkalmas az egyedi események, a szereplk vagyoni és jövedelmi helyzetének elrejelzésére. A gazdaság mködésének alapvet jellemzje a pénzmennyiségek mozgása a gazdaság szerepli között, ezért a gazdaság egészét érdemes ezen keresztül is vizsgálni. Mindezekbl következen egy gazdasági szereplre vonatkozó bizonytalanságok kezelésének kézenfekv módja a pénzmozgások kockázatának, bizonytalanságának vizsgálata. Példa lehet erre a vállalati bevételek és kiadások kockázatának vizsgálata. Az elemzés ebben az esetben annak megállapítására irányul, hogy egy-egy tétel értékének alakulásában a vállalatnak milyen szint befolyásolási lehetsége van. A vizsgálat eredményeképpen a figyelmet a kevésbé befolyásolható, ezért nagy kockázattal rendelkez elemekre kell helyezni. Kockázatok kezelésére különböz modellek léteznek, a VIR felépítése során kell eldönteni, hogy az adott helyzetben melyek alkalmazásával érhet el a legnagyobb kockázatcsökkentés. 8
9 3. Megvalósítás 3.1. Informatikai lehetségek Informatikai inputok Fejlett VIR ma már elképzelhetetlen megfelel adatokat szolgáltató informatikai alapok nélkül. A VIR alapját képez kontrolling rendszer az elemi szint tranzakciós rendszerekre épülve mködtethet. A legfontosabb tranzakciós rendszer, amelybl a VIR az adatokat nyeri, általában egy ERP (Enterprise Resource Planning: vállalati erforrás-tervezés) rendszer. Amennyiben ERP rendszerrel az adott vállalat nem rendelkezik, de VIR kiépítésére megfogalmazódott a menedzsment igénye, adatokat a különböz funkciókhoz, tevékenységekhez kapcsolódó szigetrendszerekbl kell lehívni. Megjegyezzük, hogy az ERP rendszerek önmagukban is ellátnak bizonyos kontrolling funkciókat, viszont ezek jellemzen a végfelhasználók számára, azok napi munkáinak megkönnyítésére alkalmasak. Ezzel szemben a VIR a tranzakciós rendszerekbl elálló bizonyos idszakonként frissített információkat különböz szinteken kumulálja. Az adatkumuláció nem jelenti azt, hogy ne lehessen akár analitikus adatokig lefúrva ellenrizni az adott kontrollingszám tranzakció szint eredjét (adatlefúrás technológiája). Továbblépve, egy fejlettebb rendszer képes akár adatbányászati (data mining) elemzésekhez is megfelel forrást biztosítani. Az ERP-én kívül egyéb tranzakciós rendszerek is szolgáltathatnak adatot a VIR részére úgymint az Internet (értékesítési, látogatottsági, stb. adatok): a projektmenedzsment szoftver (a különböz projektek gazdaságossága, szervezése tekintetében): egyéb, reálfolyamatokat támogató mszaki, technológiai rendszerek. A vezeti információs rendszert adattárház technológiával célszer megvalósítani, mely a fentebb felsorolt tranzakciós rendszerek kontrolling által feldolgozott adatait felhasználva mködhet. A jól felépített adattárház teremti meg annak biztonságát, hogy a megfelel információ, a megfelel idben, a megfelel vezet rendelkezésére álljon. Ez technikai szempontból egyrészt az információ alapját képez adatok összegyjtését, feldolgozását és szükség esetén tisztítását, továbbá azok tárolását, majd kiértékelését és megjelenítését, vagyis információvá történ alakítását jelenti. Az adattárház technológia kiépítésénél több szabályt szükséges betartani: A tranzakciós rendszerek között meg kell teremteni az adatkonzisztenciát. A VIR-be csak ellenrzött adatok tölthetk át. 9
10 A VIR-be egyirányú az adatáramlás, onnan a tranzakciós rendszerekbe nem kerülhetnek át adatok. (Ez alól kivételt képez az Internet felület, melyre a VIR is szolgáltat bizonyos elre meghatározott, tájékoztató jelleg adatokat.) Az adattárház, a VIR és tranzakciós rendszerek közötti összefüggést szemlélteti a 3. ábra. Tranzakciós rendszerek és VIR kapcsolata Designe Support System(DSS) Vezeti információs rendszer DATAMEINING DATAMEINING Data Warehaus Tranzakciós (OLTP) rendszerek 3. Ábra: Tranzakciós rendszerek és VIR kapcsolata VIR informatikai leképezése A VIR megfelel szoftvertechnológia nélkül elveszti funkcionalitásának legfontosabb két elemét, a gyorsaságát és a naprakészségét. Vegyük sorba, milyen szempontok alapján, milyen szoftverek között lehet választani. Legfontosabb szempontok a választásnál: Meglév rendszerekkel való integrálhatóság (rendszerintegráció). Elször leltárt kell készíteni a vállalatnál meglév rendszerekrl, különös tekintettel a rendszerek nyelvezetére, platformjára, a mködtet operációs rendszerre. A következkben meg kell tervezni, hogy ezek között lehet-e, és ha igen, akkor milyen informatikai eszközzel, kapcsolatot teremteni. Ezután választani kell egy olyan rendszert, mely az adatokat fogadni tudja ezekbl az alkalmazásokból. Funkcionalitás: tervezés, mélyfúrás, adatbányászat, trendelemzés, elrejelzések készítése. Mérlegelni kell, milyen széles funkcionalitást követelnek meg a 10
11 vállalati igények. (Természetesen a funkcionalitás növelése általában az árat is emeli.) Rendszerfelépítés: analitikus és fkönyvi, továbbá egyéb tranzakciós adatok egyidej kezelése. (Kapcsolódik a funkcionalitáshoz). Vannak olyan rendszerek, melyek egy jelentésen belül nem tudnak egyidejleg analitikus és fkönyvi adatokat is kezelni. Ennek következtében a pénzügyi adatok és a reálfolyamatok információi csak külön értékelhetek. WEB-es felület. Ez ma még különlegesnek számító funkcionalitás, ami ugyan többlet költséget jelent, viszont igen sok érv szól mellette, melyek közül legfontosabb az ügyfelek naprakész tájékoztatásának lehetsége. Gyors, megbízható adatszolgáltatás. Tekinthetjük alapkövetelménynek. A hangsúly ebben az esetben a megbízhatóságra helyezhet. Igényként fogalmazható meg olyan adatfogadási, frissítési és tárolási rendszer kialakítása, mely biztosítja az adat egyediségét, és egyszeriségét. A cél ezzel annak megelzése, hogy a rendszer ugyanarra az információra eltér lekérdezési idpontban eltér értékeket szolgáltasson. Többféle adat-kimeneteli lehetség (Excel, Word, Power Point, WEB, stb.). Erre fleg akkor lehet szükség, ha igény van a VIR által nyújtott információk további feldolgozására vagy extra formázásra. Ilyen igényt generálhat a külföldi anyavállalatnak történ jelentéskészítési kötelezettség teljesítése. Rugalmas, felhasználóbarát kezel felület: Ez magában foglalja az ergonómiai szempontokat, továbbá az egyértelm, könnyen elsajátítható utasításformákat. Többlet értéket jelent, ha személyre szabott kezel felületet lehet benne összeállítani. Beszerzési költségek nagysága. Ennek a súlya nyilvánvalóan függ az adott cég beruházási keretétl, de az értelmetlen pénzköltés esetét célszer elkerülni. Bevezetési id hossza. A felhasználó számára általában kritikus tényez, ugyanakkor el kell kerülni azt, hogy a bevezetés gyorsasága a minség rovására menjen. Ha az információigények indokolják a rendszerbevezetés feszített ütemezését, javasolt inkább a fokozatos bevezetés. Fokozatos bevezetés lehetsége. Lásd az elz pontot. Bvíthetség lehetsége. A bvítés kétoldalú dolgot jelent. Egyrészt újabb rendszerekbl újabb adatok beemelése és ezekbl újabb információk generálása, másrészt a már rendszeresen kezelt adatokból újabb információk elállítása. A rendszer rugalmasságától függen ezek megvalósításának bonyolultsága különböz fokú lehet, érdemes megvizsgálni a kérdést még a beszerzési szerzdés megkötése eltt. Speciális programozói szaktudás nélküli riport-összeállítási lehetség. Mindenképp ilyen rendszert érdemes választani, mert ez biztosítja a rugalmas használhatóságot. A legtöbb rendszer esetében ez már bizonyos korlátokkal alapfunkcionalitásként jelenik meg. Fenti szempontokat célszer az adott vállalat helyzetébl, céljaiból levezethet mérszámokkal, súlyozással ellátni, majd ezek alapján kiértékelni az egyes rendszereket. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül, pusztán ötletadás céljából felsorolunk néhány adattárház típusú rendszert, mely a VIR alapját képezheti, és kiemeljük 11
12 legfontosabb jellemzit. Részletes összehasonlító elemzésük egy külön tanulmány tárgya lehet. OFA (Oracle Financial Analyzer): Pénzügyi elemz eszköz, mely felhasználja és integrálja a pénzügyi, kereskedelmi, értékesítési, marketing és termelési pénzügyi adatokat. A vezeti információk központi forrásának erteljes analitikai eszközökkel való integrációja révén, a rendszer lehetvé teszi az egyes szervezetek számára kritikus pénzügyi céljaik megvalósításának mérését, ellenrzését, elemzését. Rugalmasan alkalmazkodik a meglév szervezeti struktúrához és folyamatokhoz. Integrációt biztosít az Oracle Fkönyvi Rendszerrel. Alkalmas pénzügyi modellezésre, költségvetések, elrejelzések készítésére. Képes Mi lenne, ha? típusú elemzések elvégzésére. Megjelenítési módja többdimenziós rendszerben grafikus és táblázatos formában is lehetséges. Oracle Express Analyzer: Windows környezetben mköd általános jelentéskészít és elemz eszköz, mely végfelhasználói és irányítási eszközként is használható. A rendszerben táblák, vagy grafikonok segítségével ad hoc elemzések hajthatók végre. A rendszer riportgyjteményekkel dolgozik, melybl Szelektor segítségével különböz szeletek és dimenziók képezhetk. WEB-es kimenetelt biztosít, így gyorsan szállíthat különböz analitikai eszközöket a végfelhasználóknak anélkül, hogy szükség lenne egyéni munkaállomások intenzív munkát igényl felállítására és testre szabására. Mködtetéséhez Oracle Express Server szükséges. Mivel az Oracle Express Analyzer a Personal Express egy helyi példányát is használhatja, a felhasználók magukkal vihetik utazásaik során. DSS (Decision Support System) egy QAD által kifejlesztett, az MFG/PRO integrált vállalatirányítási rendszeréhez illeszthet adattárház rendszer, mely alkalmas egy vállalat kontrolling rendszerét, az MFG/PRO-ból kijöv adatbázisra épülve kiszolgálni. Többszint adatlefúrási technikával, táblázatszerkeszt és grafikus formátummal szolgálja a vezetés információigényeinek kiszolgálását. Rendelkezik egyszersített warning, csengetés funkcióval. Korlátja: csak az MFG/PRO rendszerben rögzített adatot tud átemelni, egy jelentésben nem tud analitikus és fkönyvi adatokat kezelni. Az elkészült jelentések Excel-be kiexportálhatóak. SAS alapú döntéstámogató rendszerek: A SAS rendszer egy moduláris, integrált és teljes kör (end-to-end) szoftver, mely az információ szolgáltató piac vezet szoftvere. A rendszer funkcionalitása négy alaptevékenységre épül: adatelérés, adatkezelés és tárolás, lekérdezés és megjelenítés, valamint elemzés. A SAS által felépített adattár egy téma-orientált, integrált, történeti adatbázis. A SAS rendszerre egyedülálló rugalmasság jellemz: kb. 50 féle adatformátumot képes elérni. A SAS a PC-tl mainframe-ig gyakorlatilag bármilyen platformon fut. Az elemzési lehetségek tekintetében a SAS rendszer igen tág lehetségeket biztosít, Web, illetve kliens felületen elemz eszközök széles skáláját nyújtja. Ezek az eszközök mind táblázatok, mind pedig különböz diagrammok, grafikonok megjelenítésére képesek, az eredményeket további feldolgozás végett küls alkalmazások számára (Excel, Word, PowerPoint, Text) is hozzáférhetvé teszik. SAP BW (Business Information Warehouse) adattárház lehetséget nyújt az adatátvételre különböz verziójú SAP, nem-sap, és egyéb örökölt rendszerekbl is. 12
13 Az SAP BW-ben az elre elkészített riportok gazdag tárháza érhet el, melyet kiegészít teljesen új riportok definiálási lehetsége egy egyszeren használható felületen keresztül. Az adatokat operatív szinten is vizsgálni lehet, akár egy bizonyos számlát, vagy szerzdést is meg lehet tekinteni. Az információk elemzésével olyan kérdésekre lehet választ kapni mint: Mi történt?, Mi váltotta ki az eseményeket?, Mi történik ha?, Mit lehet tenni? Az SAP BW számos beépített függvényt tartalmaz, melyeknek alkalmazásával statisztikai kimutatásokat lehet készíteni. Ezen túl az adattárházban található információk Excel környezetben is egyszer módon megjeleníthetk. A SAP BW adattárházat kiegészítheti a SEM (Strategic Enterprise Management) integrált tervezrendszer, mely alkalmas komplett üzleti problémák szimulálására, tervvariánsok készítésére, stratégia menedzsment és kontrolling feladatok ellátására, teljesítménymérésre, küls adatgyjtésre, jogi és menedzsment konszolidációra 3.2. VIR bevezetés Sikerkritériumok A jó VIR olyan, mint a repülgép mszerfala. A pilótának tudnia kell, hogy a gépnek hova kell eljutnia, és ehhez a repülés egyes tényezit például a magasságot és a sebességet hogyan kell beállítani. Az elvárt mutatókat nevezzük döntéstámogató értékeknek; eltérés esetén a rendszer jelzést küld a vezetnek, hogy probléma van, intézkedés szükségeltetik, dönteni kell, st, fejlettebb rendszerek az okokat, az összefüggéseket, a megoldási lehetségeket is megvilágítják ( warning, csengetés funkció). Az értékek meghatározásához komoly szakmai és vállalati ismeretek szükségesek. A piramis csúcsán lév mutatók esetében az az ideális, ha az elvárásokat a vállalati stratégia rögzíti. (Gondoljunk csak a Balanced Scorecard Hogyan látnak minket a befektetk? dimenziójára!) A módszeres összehasonlítás, azaz a benchmarking is támpontokat adhat, ha a kívánt értékeket a versenytársakhoz viszonyítva kívánjuk beállítani (például azért, mert nincs stratégia). Kiindulópontként a nyilvános részvénytársaságok beszámolóiban megtalálhatjuk mködésük fontosabb mutatóit, de egy alapos összehasonlító vizsgálat ezeknél jóval mélyebbre is mehet. A sikeres bevezetés feltétele a stabil, szakmailag kompetens és nyitott projektcsapat, élén azzal a kulcsemberrel, aki szívügyének tekinti a projekt sikeres levezénylését, kiválóan ismeri a vállalat mködését, tudja, kitl mit várhat, továbbá az akció szempontjából döntéshozói helyzetben van. Természetesen a vállalatnak is felkészültnek kell lennie egy ilyen komoly, strukturált rendszer befogadására, a kialakításában való részvételre és használatára, ami nem ritkán mélyreható változást igényel a vállalat kultúrájában, alkalmazottainak szemléletmódjában, értékeiben, viselkedésében is A VIR bevezetés lépései A vezeti információs rendszer kialakítása és bevezetése kiemelt feladat, nagyfokú lekötöttséget és kreativitást igényel a résztvevktl, célszer ezért projektformában lebonyolítani. Tekintsük át a VIR kialakításához szükséges elméleti és gyakorlati teendket logikai sorrendben. Némely feladatot opcionálisnak minsítettünk, ami azt 13
14 jelenti, hogy ha az adott terület a vállalatnál már jól (a menedzsment és a tulajdonosok megelégedettségére) mködik, akkor ez a lépés elhagyható. Annak mérlegelése, hogy küls szakértk bevonásával vagy kizárólag bels szakemberek végezzék el a feladatot. Célszer ennek kapcsán áttekinteni a bels kontrolling és az informatika szervezetét, illetve a munkaer képzettségét és leterheltségét. Ha nem áll megfelel munkaer rendelkezésre, két lehetség van, megfelel képzettség szakemberek felvétele, vagy küls tanácsadó cég megbízása. Amennyiben a vállalati szervezet nem rendelkezik projektvezetési és -bonyolítási gyakorlattal, els alkalommal célszer küls tanácsadó igénybe vétele. Hosszú távon azonban mindenképp ajánlatos megfelel szakembergárda kialakítása a saját erforrással megvalósítható rendszerfrissítés és aktualizálás érdekében. Opcionális: Vállalati jövkép, küldetés és stratégiai célok meghatározása. Opcionális: Vállalati irányítási és mködési rendszer állapotának áttekintése, figyelembe véve a stratégiai célok teljesíthetségét. Opcionális: Az irányítási és mködési rendszer egyes elemeinek javítására feladatok kidolgozása, hozzá felelsök, határidk meghatározása. Opcionális: Az irányítási és mködési rendszert javító projektek lebonyolítása. Vezeti Információs rendszer modell koncepció kidolgozása. A vállalat céljai alapján meg kell határozni a rendszert vezérl alapelvet, például hogy az minségi vagy mennyiségi orientációjú legyen-e, hol helyezkedjenek el a hangsúlyos elemei. Opcionális: Adattárház szoftverválasztás, vásárlás és telepítés. Jelentésrendszer kialakítása és programozása, ezen belül a táblázatok és mutatók konkretizálása, a jelentések formájának bemutatása a menedzsmentnek. A koncepciót le kell fordítani a vállalatnál alkalmazott szoftverek nyelvére. A jelentésrendszer elzetes rendszertervként szolgál az adattárház-szoftverhez. Jelentéshierarchia kialakítása, a VIR elemekhez tartozó jogosultságok tisztázása. Opcionális: Döntéstámogató értékek megadása a vállalati stratégia és/vagy múltbeli adatok, benchmarking-vizsgálatok alapján ( warning, csenget funkció beállítása). A felhasználók oktatása, próbaüzemeltetés, a szükséges módosítások elvégzése, hibák kijavítása. Opcionális: Vezeti tréning: a VIR mködésének, összefüggéseinek, használatának megismertetése a menedzsmenttel. 4. Összefoglalás Ha kész van a vállalati információs rendszer, mködik és a menedzsment használja, tévesen, többnyire a munkát befejezettnek tekintve a fellélegzés fázisa következik. Egy nagyon fontos dolog azonban még hátra van, a változásmenedzsment bevezetése. A változásmenedzsment folyamatának összefoglaló ábrája a következ ( 4. Ábra): 14
15 VÁLTOZÁSMENEDZSMENT $%, &,.!"#,. Ábra: Változásmenedzsment A változásmenedzsment bevezetésének célja, a piacorientált mködésre alapveten jellemz rugalmas mködés képességének megszerzése. A rugalmasság képéhez alapul kell venni, hogy a vállalat mködésére nagymértékben ható piaci- és környezeti elemek (mindig) és a tulajdonosi elvárások (esetenként) változnak, amelynek való megfelelés folyamatos alkalmazkodást igényel. A folyamatos alkalmazkodás a változások folyamatos prognosztizálásában, követésében és a gazdálkodó szervezet mködésében alkalmazott korrekciókban, illetleg a korrekciók (szervezési és szabályzati) dokumentálásában nyilvánul meg. A változásmenedzsment bevezetésével a vállalat menedzsmentje rendelkezik azokkal az eszközökkel és módszerekkel, amelyekkel lehetvé teszik számukra azoknak a körülményeknek, hatásoknak a feltárását és kezelését, amelyek befolyásolják a folyamatokat, és kényszerítik a vezetést a rugalmas alkalmazkodásra, a megváltozott körülményekhez való igazodásra. A változásmenedzsment bevezetésével a szervezet alkalmassá válik a mindenkori stratégia megvalósításának irányítására, és annak mindenkori visszamérésére a Vezeti Információs Rendszeren keresztül. 15
16 Irodalomjegyzék [1] T. Copeland - T. Koller - J. Murrin: Vállalatértékelés, Panem Kft., [2] Kaplan és Norton: Balanced Scorecard [3] Arthur R. Tenner Irving J. DeToro: BPR vállalati folyamatok újraformálása, Mszaki könyvkiadó, 1998 [4] Pénzügyi és likviditási irányítás az F-modell segítségével, Saldo Rt [5] Barakonyi Károly: Stratégiai menedzsment, Nemzeti Tankönyvkiadó [6] Antal-Mokos Zoltán-Balaton Károly-Drótos György-Tari Ern: Stratégia és szervezet [7] Dr. Bíró Tibor Dr. Pucsek József Dr. Sztanó Imre: A vállalakozások tevékenységének komplex elemzése, Perfekt [8] Péter Horváth: Controlling: a sikeres vezetés eszköze, KJK [9] Brealey / Myers: Modern Vállalati Pézügyeik, Panem Kft., [10] Ernst&Young: Kézikönyv az ABC-költségelemzésrl, CO-NEX Könyvkiadó Kft., [11] Dr. Halassy Béla: Az adatbázistervezés alapjai és titkai, IDG Magyarországi Lapkiadó Kft., [12] Dr. Halassy Béla: Ember Információ - Rendszer, IDG Magyarországi Lapkiadó Kft., [13] Dr. Poór József: Menedzsment tanácsadási kézikönyv, KJK-KERSZÖV [14] Michael E.Porter: Versenystratégia, Akadémia Kiadó 1993 [15] Répásné Szappanos Márta: Modell a vállalati kontrollinghoz, CEO magazin II. évfolyam 2001/ oldal [16] htttp:// [17] [18] 16
Vezetői információs rendszerek
Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer
RészletesebbenVÁLLALATI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK. Debrenti Attila Sándor
VÁLLALATI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK Debrenti Attila Sándor Információs rendszer 2 Információs rendszer: az adatok megszerzésére, tárolására és a tárolt adatok különböző szempontok szerinti feldolgozására,
RészletesebbenGazdasági informatika alapjai
PSZK Mesterképzési és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Gazdasági informatika alapjai
RészletesebbenA vállalkozás sikerének tényezi. Termék, szolgáltatás Erforrások Információtechnológia 2005.12.08. 1
A vállalkozás sikerének tényezi Termék, szolgáltatás Erforrások Információtechnológia 2005.12.08. 1 A siker két egymást segít eleme az IT-ben ERP rendszerek alkalmazása Outsourcing 2005.12.08. 2 A vállalati
RészletesebbenTörténet John Little (1970) (Management Science cikk)
Információ menedzsment Szendrői Etelka Rendszer- és Szoftvertechnológia Tanszék szendroi@witch.pmmf.hu Vezetői információs rendszerek Döntéstámogató rendszerek (Decision Support Systems) Döntések információn
RészletesebbenInfor PM10 Üzleti intelligencia megoldás
Infor PM10 Üzleti intelligencia megoldás Infor Üzleti intelligencia (Teljesítmény menedzsment) Web Scorecard & Műszerfal Excel Email riasztás Riportok Irányít Összehangol Ellenőriz Stratégia Stratégia
RészletesebbenKöltség és teljesítmény elszámolás
SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Költség és teljesítmény elszámolás Számvitel mesterszak szak Vezetői számvitel szakirány Levelező tagozat 2016/2017. tanév I. félév 1 SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK
RészletesebbenA vezetői jelentésrendszer alapjai. Információs igények, irányítás, informatikai támogatás
A vezetői jelentésrendszer alapjai Információs igények, irányítás, informatikai támogatás Tartalomjegyzék Döntéstámogató információs rendszer piramisa Integrált rendszer bevezetésének céljai Korszerű információ-szolgáltatási
RészletesebbenÁgazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója
Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Bemutatja: Bruhács Tamás főosztályvezető-helyettes - OM, Fejlesztési és Tudományos Ügyek Főosztálya Hodász
Részletesebbenesettanulmány minta
esettanulmány minta r+ www.referenciak.com esettanulmány tartalom ki az ügyfél, mit csinál mik voltak az ügyfél céljai és igényei megoldásra váró probléma, mit szeretett volna az ügyfél elérni melyek voltak
RészletesebbenTárgyszavak: vevőkapcsolatok; CRM; szoftverértékelés.
A VÁLLALATVEZETÉS EGYES TERÜLETEI CRM-rendszerek értékelése és felépítése Bármerre tekintünk a verseny egyre élesebb. A vállalatok nagy feladat előtt állnak: régi ügyfeleiket meg kell tartaniuk, és újakat
RészletesebbenVezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller
Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását
RészletesebbenÜzleti és projekt kockázatelemzés: a Szigma Integrisk integrált kockázatmenezdsment módszertan és szoftver
Üzleti és projekt kockázatelemzés: a Szigma Integrisk integrált kockázatmenezdsment módszertan és szoftver Kassai Eszter kockázatelemzési tanácsadó MÉTP konferencia, 2010. június 10. A kockázat fogalma
Részletesebben2015-2018. Község Önkormányzata
Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási
RészletesebbenAz Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei
RészletesebbenKontrolling és szervezetfejlesztés
Dr. Túróczi Imre Dr. Lakatos Vilmos A kontrolling célja a szervezetek működésében: A folyamatok hatékonyságát javítva szolgálni a szervezet működését! A kontrolling általános feladatai: Tervezés Elemzés
RészletesebbenVállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március
Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg
RészletesebbenA Gazdasági - Műszaki Főigazgatóság feladatai az intézményirányítás fejlesztésében
A Gazdasági - Műszaki Főigazgatóság feladatai az intézményirányítás fejlesztésében 1. Menedzsment controlling rendszer bevezetése 2. Menedzsment controlling folyamatok kockázatelemzése 3. Az AVIR-hez kapcsolódó
RészletesebbenProjektportfólió-menedzsment az MVM Csoportban
Microsoft Project 2010 bevezetési esettanulmány Projektportfólió-menedzsment az MVM Csoportban Balázs István MVM Zrt. 2013.10.17. Tematika 1 Portfóliómenedzsment kompetencia kiépítése 2 Működés 3 PPM eszköz
RészletesebbenDr. Körmendi Lajos Dr. Tóth Antal A CONTROLLING ALAPJAI
Dr. Körmendi Lajos Dr. Tóth Antal A CONTROLLING ALAPJAI Budapest, 2016 Szerzők: Dr. Körmendi Lajos Dr. Tóth Antal Lektor: Dr. habil. Zéman Zoltán egyetemi tanár 2016 október Második, átdolgozott kiadás
RészletesebbenVezetői számvitel fogalma
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Vezetői számvitel fogalma Dr. Musinszki Zoltán Vezetői számvitel - kontrolling Vezetői
RészletesebbenVállalati információs rendszerek I, MIN5B6IN, 5 kredit, K. 4. A meghirdetés ideje (mintatanterv szerint vagy keresztfélében):
Követelményrendszer 1. Tantárgynév, kód, kredit, választhatóság: Vállalati információs rendszerek I, MIN5B6IN, 5 kredit, K 2. Felelős tanszék: Informatika Szakcsoport 3. Szak, szakirány, tagozat: Műszaki
RészletesebbenÚTMUTATÓ. II. évfolyam Üzleti szakügyintéző szakképesítés Számviteli szakügyintéző elágazás. 2011/2012 II. félév
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 II. évfolyam
RészletesebbenITIL alapú IT környezet kialakítás és IT szolgáltatás menedzsment megvalósítás az FHB-ban
IBM Global Technology Services ITIL alapú IT környezet kialakítás és IT szolgáltatás menedzsment megvalósítás az FHB-ban ITSMF Magyarország 3. szemináriuma Tild Attila, ISM IBM Magyarországi Kft. 2006
RészletesebbenRózsa Tünde. Debreceni Egyetem AGTC, Pannon Szoftver Kft SINCRO Kft. Forrás: http://www.praxa.com.au/practices/erp/publishingimages/erp_visual.
Rózsa Tünde Debreceni Egyetem AGTC, Pannon Szoftver Kft SINCRO Kft Forrás: http://www.praxa.com.au/practices/erp/publishingimages/erp_visual.jpg 2 Kutatási célok Tématerület rövid áttekintése A kiválasztást
RészletesebbenVezetői számvitel / Controlling IV. előadás. Gazdasági tervezés (folytatás)
Vezetői számvitel / Controlling IV. előadás Gazdasági tervezés (folytatás) A kommunikációs folyamat állomásai Előnyök a célok gyorsabban és hatékonyabban válnak ismertté a közös értelmezések biztosítják
RészletesebbenA CONTROLLING FOGALMI KERETE A VEZETŐI SZÁMVITEL
A CONTROLLING FOGALMI KERETE A VEZETŐI SZÁMVITEL Controlling, vezetői számvitel 1.előadás 2013. Február 14. BGF KKK Dr. Forgács Anna Előadás vázlata I. A controlling fogalma II. A controlling rendszer
RészletesebbenTeljesítmény és erőforrás controlling
IV. évfolyam GM szak TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Teljesítmény és erőforrás controlling 2012/2013 2. félév Tantárgyi útmutató Tantárgy megnevezése Tantárgy kódja: Tantárgy jellege/típusa: Kontaktórák száma: Teljesítmény
RészletesebbenIV/4. sz. melléklet: Kontrolling és döntéstámogatás funkcionális specifikáció
IV/4. sz. melléklet: Kontrolling és döntéstámogatás funkcionális specifikáció 1. A követelménylista céljáról Jelen követelménylista (mint a GOP 2.2.1 / KMOP 1.2.5 pályázati útmutató melléklete) meghatározza
RészletesebbenTantárgyi útmutató Költség és teljesítmény elszámolás
Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Budapest Számvitel mesterszak Tantárgyi útmutató Költség és teljesítmény elszámolás 2014/2015. TANÉV TAVASZI FÉLÉV 1 Tantárgy megnevezése: Költség
RészletesebbenSzoftver újrafelhasználás
Szoftver újrafelhasználás Szoftver újrafelhasználás Szoftver fejlesztésekor korábbi fejlesztésekkor létrehozott kód felhasználása architektúra felhasználása tudás felhasználása Nem azonos a portolással
RészletesebbenA kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában
A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának
RészletesebbenMODERN VEZETÕI CONTROLLING
DR. HANYECZ LAJOS MODERN VEZETÕI CONTROLLING GAZDÁLKODÁS MENEDZSMENT Budapest, 2011 Szerzõ: Dr. Hanyecz Lajos 9.3 9.6 rész szerzõje Kristóf Péter Lektor: Dr. Bélyácz Iván ISBN 978 963 638 379 4 Kiadja
RészletesebbenVEZETŐI SZÁMVITEL elmélet, módszertan
VEZETŐI SZÁMVITEL elmélet, módszertan 2016 Szerzők: Dr. Kardos Barbara Dr. Sisa Krisztina Andrea Dr. Szekeres Bernadett Dr. Veress Attila Lektor: Dr. Siklósi Ágnes ISBN 978 963 638 511 8 Kiadja a SALDO
RészletesebbenNyílt forráskódú integrált vállalatirányítási rendszerek. Pető István Vállalatirányítási rendszerek 2015. március 10.
Nyílt forráskódú integrált vállalatirányítási rendszerek Pető István Vállalatirányítási rendszerek 2015. március 10. Integrált vállalatirányítási rendszerek Vezetői szintek és információs igényük Alsó
RészletesebbenSAP BO PC alapú tervezési környezetben a Richter controlling
SAP BO PC alapú tervezési környezetben a Richter controlling Tamásné Tóth Ágnes controlling igazgató, Richter Gedeon NyRt. Varga Viktória vezető tanácsadó, IFUA Horváth & Partners Kft. Sándor Zoltán tervezési
RészletesebbenVIR alapfogalmai. Előadásvázlat. dr. Kovács László
VIR alapfogalmai Előadásvázlat dr. Kovács László Információ szerepe Információ-éhes világban élünk Mi is az információ? - újszerű ismeret - jelentés Hogyan mérhető az információ? - statisztikai - szintaktikai
RészletesebbenÜzleti és Közszolgálati informatika szakirányok. Tanszék
Üzleti és Közszolgálati informatika szakirányok Információrendszerek Tanszék Mire készítjük fel a hallgatókat? A piaci elvárások Üzleti informatika szakirány Információrendszerek Tanszék Cél Informatika
RészletesebbenTudásalapú információ integráció
Tudásalapú információ integráció (A Szemantikus Web megközelítés és a másik irány) Tanszéki értekezlet, 2008. május 14. 1 Miért van szükségünk ilyesmire? WWW: (Alkalmazások) Keresés a weben (pl. összehasonlítás
RészletesebbenKÉPZÉSI PROGRAM. GAZDASÁGI INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 02. Szolnok
KÉPZÉSI PROGRAM GAZDASÁGI INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 02 Szolnok 2015 KÉPZÉSI PROGRAM A képzési program Megnevezése Gazdasági informatikus OKJ azonosító 54 481 02 A képzés során megszerezhető kompetenciák
Részletesebbena) Jellemezze a divizionális szervezetet! Mik a divíziók alapfeladatai? b) Mi a különbség költséghely és költségközpont (cost center) között?
a) Jellemezze a divizionális szervezetet! Mik a divíziók alapfeladatai? b) Mi a különbség költséghely és költségközpont (cost center) között? c) Mutassa be a jövedelmezőség mérésére használt fontosabb
RészletesebbenGyr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. KOLLEKTÍV SZERZDÉS. 1. SZ. MELLÉKLETE egységes szerkezetben Bérbesorolási rendszer
Gyr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. KOLLEKTÍV SZERZDÉS 1. SZ. MELLÉKLETE egységes szerkezetben 2017. Bérbesorolási rendszer Tartalomjegyzék Vasúti tevékenység bérbesorolási rendszere... Hiba! A könyvjelz nem
RészletesebbenKözéppontban a vevi elégedettség
Progresszív Szakmai Díjak Az év partnerkapcsolata kategória Középpontban a vevi elégedettség A Délhús Rt. 2005. elején stratégiai döntést hozott a részben az értékesítési csapat, részben a menedzsment
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK
SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe
RészletesebbenFolyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában
Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában Kisbej András vezető tanácsadó 2007. április 5. Projektszerű működés és a funkcionális szervezeti működés szabályozása nem egyen szilárdságú
Részletesebben1964 IBM 360 1965 DEC PDP-8
VIIR Vállalatirányítási Integrált Információs rendszerek I. (Történeti áttekintés - TEI) Szent István Egyetem Információgazdálkodási Tanszék 2006. 1 Ki mikor kapcsolódott be az információs társadalomba?
RészletesebbenA kiválasztás nehézségei
A kiválasztás nehézségei Bizonyára ismerik azt a viccet, melyben egy egészséges férfi testtartását addig torzítják a ruhabolt eladói, amíg elfogadhatóan nem áll rajta egy hétköznapi konfekcióöltöny. Kint
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest. Számvitel mesterszak. Tantárgyi útmutató
Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest Számvitel mesterszak Tantárgyi útmutató 1 Tantárgy megnevezése: HALADÓ VEZETŐI SZÁMVITEL Tantárgy kódja: Tanterv szerinti óraszám:
RészletesebbenVállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Mérnök-közgazdász képzés TÉMA 1 Vezetői szerepek egy szervezetben 2 Munkahelyi vezetés egy
Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék 1 Vezetői szerepek egy szervezetben 2 Munkahelyi vezetés egy szervezetben 3 Vezetési stílusok egy szervezetben 4 A vezetői döntések megalapozásának korszerű
Részletesebben30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR
INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR 30 MB DOMBORA SÁNDOR BEVEZETÉS (INFORMATIKA, INFORMATIAKI FÜGGŐSÉG, INFORMATIKAI PROJEKTEK, MÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI FELADATOK TALÁKOZÁSA, TECHNOLÓGIÁK) 2016. 09. 17. MMK- Informatikai
RészletesebbenBOC Information Technologies Consulting GmbH. Minőségmenedzsment
Minőségmenedzsment Bäckerstraße 5/3, A- 1010 Wien Tel: +43-513 27 36-0 Fax: +43-513 27 36-5 http://www.boc-hu.com E-Mail: boc@boc-hu.com AZ ADONIS ÉS A MINŐSÉGMENEDZSMENT / ISO 9000:2000 A sikeres és dinamikus
RészletesebbenSelf Service szekció. XXVIII. Budapesti Menedzsment és Controlling Fórum. Havas Levente. Budapest, május 26. IFUA Horváth & Partners
Self Service szekció XXVIII. Budapesti Menedzsment és Controlling Fórum Havas Levente Budapest, 2016. május 26. Self Service szekció XXVIII. Budapesti Menedzsment és Controlling Fórum Havas Levente Budapest,
RészletesebbenA kiadvány a 23/2008. (VIII. 8.) PM rendelet szerinti szakmai és vizsgakövetelmények követelménymoduljaihoz kapcsolódó tankönyvek, tanulmányi
A kiadvány a 23/2008. (VIII. 8.) PM rendelet szerinti szakmai és vizsgakövetelmények követelménymoduljaihoz kapcsolódó tankönyvek, tanulmányi segédletek elkészítésére kíírt pályázat keretében a Pénzügyminisztérium
RészletesebbenKörmendi Lajos Tóth Antal A CONTROLLING ALAPJAI
Körmendi Lajos Tóth Antal A CONTROLLING ALAPJAI Budapest, 2011 Másolat - Controlling_2011_tordelt_3_28.indd 1 2011.04.05. 9:39:01 Szerzők: Dr. Körmendi Lajos Dr. Tóth Antal Lektor: Dr. Bíró Tibor ISBN
RészletesebbenA KÖZFELADATOK KATASZTERE
A KÖZFELADATOK KATASZTERE A közfeladatok katasztere 2/5 1. A közfeladatok felülvizsgálata és a közfeladatok katasztere A közigazgatás korszerűsítése a világban az elmúlt másfél-két évtizedben vált központi
Részletesebbeninnovációra és nemzetközi együttműködések
Tények és adatok Alapítás 1993 Tulajdonosok 100%-ban magyar tulajdonosi kör Éves forgalom 300 millió Forint C é g p r o fi l A 1993-ban alapított vállalkozás, fő profilja üzleti informatikai megoldások
RészletesebbenVállalkozásmenedzsment szakmérnök
Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment szakmérnök levelező szakirányú továbbképzés képzési- és kimeneti követelményei Budapest, 2012. Vállalkozásmenedzsment szakmérnök szakirányú
RészletesebbenA szak specializációi
A szak specializációi Specializációk A specializációválasztás során a hallgatónak preferenciasorrendet kell megjelölnie, legalább két specializáció megadásával. A specializációkra történő besorolás a hallgatók
RészletesebbenPROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI
PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai
RészletesebbenMINSÉGBIZTOSÍTÁS 1. eladás
MINSÉGBIZTOSÍTÁS 1. eladás Szakmai ismeretek II./3. Molnár György (egyetemi tanársegéd) E ép. 4. em. 4., Fakk: E ép. 4. em. 7. Tel: 463-2698 E-mail: molnargy@eik.bme.hu 1 A tárgyról 4 alakalom összesen
RészletesebbenPROVICE. üzleti és informatikai tanácsadás
CHANGEPOINT ALKALMAZÁSA TANÁCSADÓ CÉGNÉL (PROVICE KFT. ESETPÉLDA) PROVICE Üzleti és Informatikai Tanácsadó Kft. 1027 Budapest, Kapás u. 11-15. Tel: + 36 1 488 7984 Fax: + 36 1 488 7985 E-mail: provice@provice.hu
RészletesebbenMunkakörtervezés és -értékelés
Munkakörtervezés és Emberierőforrás-menedzsment Dr. Finna Henrietta egyetemi adjunktus Dr. Finna Henrietta: Atipikus foglalkoztatás Munkakör-áttervezés A munkakörtervezés egy olyan folyamat, amelyben egy
RészletesebbenÚjdonságok az AX2012-ben! Hauserné Kozák Veronika
Újdonságok az AX2012-ben! Hauserné Kozák Veronika 2012. 11.27. Témakörök Szervezet irányítása Számlatükör, Pénzügyi dimenziók Kontrolling Szervezet irányítása Szervezet irányítása 1. Szerepkör Szerepre
RészletesebbenSzoftver-technológia I.
Szoftver technológia I. Oktatók Sziray József B602 Heckenast Tamás B603 2 Tananyag Elektronikus segédletek www.sze.hu/~sziray/ www.sze.hu/~heckenas/okt/ (www.sze.hu/~orbang/) Nyomtatott könyv Ian Sommerville:
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként
RészletesebbenBeszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV
Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 5. Előadás Elosztási folyamat A klasszikus elosztási logisztikai rendszer Az elosztási logisztikai rendszer:
RészletesebbenVállalati folyamatok támogatása ELO-val Beszerzés management
Vállalati folyamatok támogatása ELO-val Beszerzés management Leitereg Miklós junior tanácsadó Budapest, 2011. október 4. A PREZENTÁCIÓ CÉLJA A prezentáció célja A beszerzési folyamat áttekintése ELO technikák
RészletesebbenCloud Computing a gyakorlatban. Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE)
Cloud Computing a gyakorlatban Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE) Az el adás felépítése CLOUD ALKALMAZÁSI FELMÉRÉSEK CLOUD COMPUTING DEFINICIÓK CLOUD SZOLGÁLTATÁSI ÉS ÜZEMEL-
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ KONTROLLING. tanulmányokhoz
IV. évfolyam Pénzügy és számvitel szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ KONTROLLING tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) II. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: KONTROLLING Tanszék: SZÁMVITEL INTÉZETI
RészletesebbenSZAKMAI SZEMPONTOK GINOP A PÁLYÁZAT ELKÉSZÍTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA
GINOP-6.2.2-VEKOP-15-2016-00001 A szakképzést végzettség nélkül elhagyók számának csökkentése GINOP-6.2.3-17 - A PÁLYÁZAT ELKÉSZÍTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA SZAKMAI SZEMPONTOK Előadó: Ütőné dr. Visi Judit Szakmai
RészletesebbenMiért válaszd az E-business menedzsment szakirányt?
Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Az e-business menedzsment több, mint egy újabb oktatás az elektronikus kereskedelemr l. Ha meg akarunk felelni az elektronikus üzletvitel kihívásainak,
RészletesebbenSZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vezetői számvitel. Pénzügy - számvitel alapszak Távoktatás tagozat 2015/2016. tanév II.
SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vezetői számvitel Pénzügy - számvitel alapszak Távoktatás tagozat 2015/2016. tanév II. félév 1 SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK A tárgy oktatásának célja: A Budapesti
RészletesebbenA vezetést szolgáló személyügyi controlling
LINDNER SÁNDOR DIHEN LAJOSNÉ A vezetést szolgáló személyügyi controlling A piacgazdaság teljesítményre, rugalmasságra készteti a nemzetgazdaság szereplőit, köztük is elsődlegesen a vállalkozásokat. Az
RészletesebbenTeljesítményciklus. Éves teljesítménycélok. Egyéni fejlődési célok meghatározása. Beosztottak támogatása a kitűzött célok elérésében
TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT rendszer bevezetése Stratégia tisztázása Tervek, keretfeltételek tanulmányozása Fennálló problémák, okok számbavétele Racionalizálási lehetőségek feltárása Javasolt hatékonyságnövelő
RészletesebbenÜzleti tervezés, modellezés és többváltozatú előrejelzés Somfai Zoltán Brand Manager
Üzleti tervezés, modellezés és többváltozatú előrejelzés Somfai Zoltán Brand Manager 1 The Cost Busters Max. 3-6 hónap bevezetési idő 9-12 hónapos megtérülés Azonnali költségcsökkentő hatás Kalkulálható
RészletesebbenA kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II.
A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. dr. Baráth Lajos SZTE mesteroktató Gazdasági igazgató Károlyi Sándor Kórház MEN Debrecen
RészletesebbenPénzügyi és Számviteli Intézet intézetvezető: Prof. Dr. Vigvári András CSc. Számvitel Intézeti Tanszék
TANTÁRGYAK INTÉZETI TANSZÉKI BONTÁSBAN A Budapesti Gazdasági Főiskolán és a karokon szakmai intézetek működnek. Az intézetekhez intézeti tanszékek illetve intézeti tanszéki osztályok kapcsolódnak. A Pénzügyi
RészletesebbenA szoftver-folyamat. Szoftver életciklus modellek. Szoftver-technológia I. Irodalom
A szoftver-folyamat Szoftver életciklus modellek Irodalom Ian Sommerville: Software Engineering, 7th e. chapter 4. Roger S. Pressman: Software Engineering, 5th e. chapter 2. 2 A szoftver-folyamat Szoftver
RészletesebbenStratégiai és üzleti tervezés
PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 IV. évfolyam Gazdálkodás és menedzsment TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Stratégiai és üzleti tervezés 2013/2014. I. félév Tantárgy
RészletesebbenBDO Magyarország Tanácsadó Kft. AKCIÓTERV
AKCIÓTERV a SZENTENDRE VÁROS ÖNKORMYÁNYZATA által végrehajtott kötvény kibocsátásból a RAIFFEISEN BANK Zrt.-nél óvadékban lévő pénzösszegek kiengedéséhez szükséges önkormányzati program megvalósítására
RészletesebbenMelyik feladatra melyik eszközt? Kontrolling eszközök összehasonlítása. Csernus Attila Vörös-Nagy Ágnes
Melyik feladatra melyik eszközt? Kontrolling eszközök összehasonlítása Csernus Attila Vörös-Nagy Ágnes Tartalom Bevezetés Feladatok és alkalmazási területek Eszközök áttekintése Összehasonlítás alkalmazási
RészletesebbenJászivány Község Önkormányzata évi belső ellenőrzési terve
Jászivány Község Önkormányzata 2016. évi belső ellenőrzési terve Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 61. -a szerint az államháztartási kontrollok célja az államháztartás
RészletesebbenTérinformatikai támogatás a kistérségi döntés és erőforrás-gazdálkodásban
Térinformatikai támogatás a kistérségi döntés és erőforrás-gazdálkodásban Készítette: Pázmányi Sándor Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Informatikai Központ 1 A stratégiai területi döntéstámogatási rendszerek
RészletesebbenNyilvántartási Rendszer
Nyilvántartási Rendszer Veszprém Megyei Levéltár 2011.04.14. Készítette: Juszt Miklós Honnan indultunk? Rövid történeti áttekintés 2003 2007 2008-2011 Access alapú raktári topográfia Adatbázis optimalizálás,
RészletesebbenMenedzsment paradigmák és a virtuális vállalat. Virtuális vállalat 2012/13 1. félév 6. Előadás Dr. Kulcsár Gyula
Menedzsment paradigmák és a virtuális vállalat Virtuális vállalat 2012/13 1. félév 6. Előadás Dr. Kulcsár Gyula Rendszer (System) Elem, kölcsönhatás, struktúra, határ, jel, állapot, folyamat, modell. Rendszer
RészletesebbenE l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2014. július 8-án tartandó ülésére.
Izsák Város Címzetes Főjegyzőjétől. E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2014. július 8-án tartandó ülésére. Tárgy: Az Izsáki Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása.
RészletesebbenFelsoktatási projekt. (tegnap és holnap) Quali-Társ Bt. 1
Felsoktatási projekt (tegnap és holnap) Quali-Társ Bt. 1 Emlékszik? (1999) Quali-Társ Bt. 2 Elnyök Hallgatók A képzés gyakorlati vonatkozásainak ersítése a TÜV Rheinland InterCert Kft. Akadémia üzletág
RészletesebbenAZ IPARI PARKOK EGYESÜLET szolgáltatási és támogatási rendszere
AZ IPARI PARKOK EGYESÜLET szolgáltatási és támogatási rendszere (Az IPE 1997. és 1999. évi rendes közgyléseinek állásfoglalásai szerint) 1. A szolgáltatási és támogatási rendszer továbbfejlesztésének indokoltsága
RészletesebbenSZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVE A ÉVEKRE
SZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVE A 2016 2019. ÉVEKRE Szentendre Város Önkormányzat egyik alapvető célja, hogy biztosítsa a település működőképességét a kötelező és az önként
RészletesebbenM SZAKMAI, TUDOMÁNYOS, MŰSZAKI TEVÉKENYSÉG Üzletviteli tanácsadás PR, kommunikáció tanácsadás PR, kommunikáció tanácsadás
M SZAKMAI, TUDOMÁNYOS, MŰSZAKI TEVÉKENYSÉG 70.2 Üzletviteli tanácsadás 70.21 PR, kommunikáció tanácsadás 70.21.1 PR, kommunikáció tanácsadás 70.21.10 PR, kommunikáció tanácsadás - a szervezetek és egyének
RészletesebbenTudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es
Az emberi erőforrás Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es felmérésének eredménye: a cégek pénzügyi
RészletesebbenÜzletmenet-folytonosság és katasztrófa helyzet kezelés (Honnan indultunk, miért változtunk, hova tartunk?)
Üzletmenet-folytonosság és katasztrófa helyzet kezelés (Honnan indultunk, miért változtunk, hova tartunk?) Év indító IT szakmai nap - PSZÁF Budapest, 2007.01.18 Honnan indultunk? - Architektúra EBH IT
RészletesebbenAz 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység
Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Qualidat Kft. Együttműködésben az ÉMI TÜV SÜD-del Tartalomjegyzék Bevezetés A feladatok Projektmenedzsment
RészletesebbenA fenntartható sikeresség irányítását szolgáló szervezeti önértékelési szoftver alkalmazása Katonai Zsolt (Q-Master Trust Tanácsadó Kft)
A fenntartható sikeresség irányítását szolgáló szervezeti önértékelési szoftver alkalmazása Katonai Zsolt (Q-Master Trust Tanácsadó Kft) A MSZ EN ISO 9004: 2010 szabvány a tartós siker megvalósítását támogatja
RészletesebbenServantes Vezetői Információs Szoftver Modul
A cégvezetéshez adatok kellenek Servantes Vezetői Információs Szoftver Modul A Servantes Vezetői Információs rendszer a vállalatirányítási szoftvernek az a része, ahol a leginkább megmutatkozik, hogy a
RészletesebbenNagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből
Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Dr. Fekete István Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatárs SzigmaSzervíz Kft. ügyvezető XXIII. Magyar
RészletesebbenA vállalti gazdálkodás változásai
LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának
RészletesebbenSZERVEZETI ÉS MKÖDÉSI
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MKÖDÉSI MINSÉGFEJLESZTÉSI SZABÁLYZAT PROGRAM A MINSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT 8. MELLÉKLETE I. RÉSZ AZ EGYETEM SZERVEZETE ÉS MKÖDÉSI RENDJE SOPRON 2009 Változatszám:
RészletesebbenIT szolgáltatás menedzsment bevezetés az IIER projektben
IT szolgáltatás menedzsment bevezetés az IIER projektben it Service Management Forum 2005 Vámosi Róbert MVH Virágh Tamás HP 2005.03.18. Copyright 2005 MVH - HP. Minden jog fenntartva. 1 MVH IIER IT menedzsment
RészletesebbenVállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER TAVASZ
Vállalkozás gazdaságtan 2015-2016 TAVASZ A vállalat piaci aktivitása. Marketing A vállalat tervezési célrendszere A vállalat küldetése Stratégiai célok Stratégiai szakterületi célok Operatív célok A vállalat
Részletesebben