KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. ERP 1 rendszerek globalizálódása 2, telepítési struktúrája nemzetközi cégeknél. 1. Bevezetés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. ERP 1 rendszerek globalizálódása 2, telepítési struktúrája nemzetközi cégeknél. 1. Bevezetés"

Átírás

1 KUTATÁSI BESZÁMOLÓ ERP 1 rendszerek globalizálódása 2, telepítési struktúrája nemzetközi cégeknél 1. Bevezetés Az ERP rendszerek fejlesztésének, a multinacionális cégeken belüli strukturálási, kialakítási formáinak kutatása az elmúlt években növekvő hangsúlyt kapott. Az ország határokon túlnyúló piacokon jelenlévő vállalkozások alapvető érdeke, hogy információs rendszerük az országszintű feldolgozási követelményeken túl, a konszern központi, irányítási rendszerét is biztosítsa, tehát egységesítési és centralizálási törekvéseket folytatnak. Ez a folyamat az ERP rendszerek globalizációját eredményezi és a központi vezetés koncepciójának megfelelően széles megvalósíthatósági megoldásokat eredményez. A szakirodalomban a témakör egyre jelentősebb mértékben kerül publikálásra. Vannak kutatóhelyek, melyek egy piaci szegmens megoldásait vizsgálják és erre modelleket állítanak fel 3, mások az egységesítésre alkalmas 34 szoftvermegoldást elemeznek 4 és vannak kutatók, akik kiválasztott, globalizált vevői-eladási rendszerek eredménynövelő hatását vizsgálják 5. Ezt a kutatási érdeklődést a vállalkozások kihelyezési (Offshoring/Nearshoring) trendjének és az ezzel együtt járó ERP rendszerek globalizálódásának növekedése is gyorsítja. A Német Statisztikai Hivatal adatai 6 szerint között a 100 főnél nagyobb német vállalkozások 14%-a alapított külföldön vállalkozást, melynek logikus következménye, hogy ez párhuzamosan az új cég közös adatfeldolgozó rendszerének harmonizálását, kiterjesztését is eredményezi. A tématerület kutatására a GDF és az ELTE kezdeményezéséhez októberében hét magyar és három német felsőoktatási intézmény tanszékei csatlakoztak. Céljuk, hogy országaikban céginterjúk formájában az ERP globalizálódási elképzeléseket felmérjék, illetve a szakértői megbeszélések alapján a kutatás második fázisára súlyponti területeket határozzanak meg. A kutatás első fázisában a globalizációs folyamattal kapcsolatosan három kérdést fogalmaztak meg: A. Milyen mélységű, standardizált ERP kialakításra törekednek nemzetközi cégek? B. Milyen modellekbe sorolhatóak az ERP globalizációs folyamatok? C. Mely területeken (ügyviteli folyamatokban) tapasztalható erőteljes törekvés az internacionális vállalkozáson belül az ERP globalizáció kialakítására? A kutatásban résztvevő intézmények és személyek az alábbiak: 1 Több publikációban az ERP rendszer (Enterprise Resource Planning) megnevezés színonimájaként a programcsomag, illetve standard szoftver kifejezés is megtalálható, amit mi is használunk. 2 A (Catterfeld/ Balve 2009) és a (Gronau 2008) cikkek az internacionalizálódás ( Internationalisierung ) kifejezést használják, amit mi is a globalizálódás mellett szinonimaként alkalmazunk. 3 (Gronau 2008) 4 (Eggert/Fohrholz 2009) 5 (Wheatley 2007) 6 (Statistisches Bundesamt 2009) 1

2 ELTE: GDF: Corvinus: Debrecen: Szeged: Pécs: Gödöllő: Göttingen: Ingolstadt: Potsdam: Információs Rendszerek Tanszék Prof. Dr. Benczúr András Dr. Hannák László Dr. Kiss Attila Dr. Molnár Bálint Dr. Szabó Gyula Dr. Kaszai Pál Informatikai Intézet Prof. Dr.Racskó Péter Debreceni Egyetem KTK, Gazdaságelemzés és Üzleti Informatika Tanszék Prof. Kormos János Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Informatikai Tanszékcsoport (Kalmár László Intézet) Dr. Bohus Mihály ) Dr. Bánhelyi Balázs ) Közgazdaságtudományi Kar Prof. Dobay Péter ) Szent István Egyetem, GTK Marketing Intézet Prof. Dr. Komáromi Nándor Kremmer László Uni Göttingen, Fakultät für Mathematik und Informatik Prof. Matthias Schumann Hochschule Ingolstadt, Fakultät Wirtschaftswissenschaften Prof. Jürgen Hofmann ) Wirtschafts- und Sozialwissenschaftliche Fakultät sowie Mathematisch- Naturwissenschaftliche Fakultät, Herr Carsten Brockmann Kutatási Beszámolónk a vállalkozásoknál folytatott céginterjúkra, gyakorlati példákra alapul, melynél az egyes vállalkozásokra való hivatkozások helyett a tapasztalható elképzeléseket és ERP globalizálódási trendeket tárgyalja. 2. Kutatási cél, kiinduló tézisek A kutatás célja a szakértői megbeszélések, interjúk alapján a multinacionális vállalkozásoknál üzemelő ERP rendszerek IT struktúrájának 7, fejlesztési irányainak felmérése és ezek alapján a napjainkban folyó ERP globalizálódási folyamatban az országspecifikus illetve a centralizált feldolgozások kapcsolatának elemzése. A különböző ERP-struktúrák modellekbe sorolhatóak, és lehetőséget és segítséget adnak azon döntés előtt álló vállalkozásoknak, melyek a meglévő, multinacionális rendszereiket a központi irányítás érdekében a jövőben tervezik átalakítani. Újabb publikációk 8 rámutatnak arra, hogy multinacionális cégek ERP rendszere a csak egy országon belül működő vállalkozások rendszereinek felépítésével ellentétben - nem homogén, vagyis országonként (leányvállalatonként) eltérő modulokból áll. Az országspecifikus feldolgozások egy további feladata a központi rendszer felé vezetési és pénzügyi adatok továbbítása. 7 (Catterfeld/ Balve 2008),(Gronau 2008) 8 (Szabó 2009) 2

3 A kutatási cél tehát kiegészült egy további terület vizsgálatával, a központi ERP vezetési rendszer információinak (IMS= Information Management System) definiálásával is és ezzel előremutató fejlesztési irányokat határoz meg új modulfunkciók kifejlesztéséhez. A kutatás megindításakor téziseket állítottunk fel, melyek a kutatás irányát, illetve a vizsgálandó kérdéseket meghatározták. Ezen tézisek a következőek: 1. Tézis Multinacionális vállalatok ERP struktúrája eltér a hagyományos, a csak egy országra kiterjedő környezetben tevékenykedő cégek ERP felépítésétől. Az adatfeldolgozó rendszer ez által nem homogén, hanem centralizált és decentralizált egységekből álló rendszert képez. 2. Tézis Multinacionális vállalatok ERP struktúrájára jellemző, hogy centralizált és országspecifikus rendszerekből áll. Az országspecifikus feldolgozások, azok parametrizálása a helyi vállalkozások sajátosságait veszik figyelembe (pl. gyártás, kereskedelem, stb.), de ezen túlmenően egyik feladatuk a centralizált feldolgozás információs igényeinek kiszolgálása is. 3. Tézis Multinacionális vállalatoknál a vezetői információs rendszer (MIS) kialakítása a központi feldolgozás feladata. Ez az ERP olyan modulokat is tartalmaz, melyek főként centrálisan kerülnek üzemeltetésre (pl. rizikómenedzsment, utazásmenedzsment, erőforrások konszern szintű tervezése). 4. Tézis Multinacionális vállalatok hatékony irányítása csak egy központilag szervezett ERP-hez kapcsolódó, az országokat átfogó adatfeldolgozási hálózattal oldható meg, ennek kialakítási formái modellekbe foglalhatóak. 3. A kutatott cégek piaci környezete Jelenleg döntően nemzetközi cégek hazai vállalatainál (eddig tizenhat) folytattunk interjúkat. Ezen cégek a kutatókat elsősorban korábbi tudományos együttműködésük alapján fogadják. Miután felmérésünkkel vállalati adatokat nem kívánunk publikálni, ezért csak azt tudatjuk, hogy a kutatott cégek a bank- és biztosítási szektorban, az energiaipari szolgáltatás, szoftverfejlesztés és elektronikus készülékgyártás, valamint kereskedelmi eladási láncok területén működnek. Egy tanszékhez tartozó két izraeli kutatónk két otthoni vállalkozásnál is folytattak felmérést. Az izraeli székhelyű cégek egyike világszerte kereskedési hálózattal rendelkezik, a másik az üzemanyag forgalmazásban tevékenykedik. Felmérésünk így nem egy kiválasztott szektorra irányul, hanem a gazdaság széles területét fogja át. 4. Globalizált vállalatok ERP rendszerei A kutatott cégek struktúráját, illetve piaci környezetét az 1990-es évektől kezdődően felgyorsult globalizációs folyamat határozza meg. Megfigyelhető olyan gazdálkodó szervezetek kialakulása, amelyek számos országban (gyakran több földrészen) rendelkeznek telephellyel, megosztva és egyben összefogva a beszerzési, termelési, értékesítési és irányítási funkciók helyszíneit. A multinacionális vállalatok soknemzetiségű tulajdonosi szerkezettel épülnek fel, míg az ún. transznacionális szervezetek erősen központosítva, egy szűk csoport tulajdonlásával és irányításával dolgoznak. 3

4 A leggyakoribb példákat ilyen szervezetekre a pénzügyi szolgáltatásokban (biztosítók, bankszféra), a telekommunikációs iparban, az élelmiszer-kereskedelemben, az energetikában találjuk, melyek az általunk kutatott cégek működési területeivel egybeesik. Az ok az ilyesfajta FDI - Foreign Direct Investment tőkebefektetésre szinte mindig valamely erőforrás relatív olcsósága, jobb elérhetősége (munkaerő, energia, nyersanyag, környezet), vagy valamely felvevőpiac húzó hatása. Az ilyen vállalatok igen dinamikusan tudnak fejlődni, erőforrásaikat és tevékenységeiket rugalmasan tudják átcsoportosítani, viszont az irányítási, s ezzel az információ-menedzselési struktúrájuk rendkívül bonyolult, nagy hatékonyságú felépítést és működtetést igényel. Amikor egy nagyvállalat határokon átnyúló terjeszkedésbe kezd, elsősorban üzleti, gazdasági megfontolások vezetik. A tulajdonosok és felsővezetők által megfogalmazott új stratégia alapján üzletpolitikai célokat fogalmaznak meg, majd ezekből helyi stratégiákat származtatnak, s csak ezeket követheti az információs igények kielégítésének tartalmi megfogalmazása, majd az igény-kielégítés információs architektúrájának megtervezése. Mindez hónapokba, akár évekbe telik, s a kiépítési folyamat az ICT üzemeltetés sajátosságai miatt lényegében sohasem zárul le véglegesen. Mint említettük, jelen projektben azt vizsgáljuk, hogy miképpen alakul ki ezt az információgyűjtő és feldolgozó struktúra, milyen igényei vannak a központi irányításnak, hogyan lehet együttműködni a nemzeti gazdasági kultúrába beágyazott távoli egységekkel, részlegekkel? Mindez felvet szervezési, irányítási, vezetési, információ-menedzselési és természetesen információs-kommunikációs technikai kérdéseket ezekre szeretnénk választ kapni. 5. Kutatási módszertan A kutatás módszertani elvei a következők voltak: - globális vállalatok (15-20 szervezet) CIO szintű vezetőivel készített mélyinterjú - egységes, módszertanilag egyeztetett kérdőív, szóbeli megkérdezés - utólagos információkérés, kiegészítés - egyetemi elemzők által egységes elvek szerint feldolgozott és dokumentált esetek (kutatási kérdőívet lásd a mellékletben) - kvalitatív és kvantitatív jellegű összehasonlító összegzés - egyedi és közös publikációk az összegyűjtött ismeretanyag kiegészítésével. 6. Globalizált ERP modellek 9 A csak egy országon belül működő vállalkozásokkal szemben a nemzetközi cégek több (a Shell esetében például százat is meghaladó) országszintű ERP-n keresztül oldják meg adatfeldolgozási és irányítási feladataikat. A Shellnél döntés született 2005-ben, hogy ezt a kavalkádot áttekinthető struktúrába rendezzék, vagyis a konszernen belül a meglévő és különböző ERP rendszereket egységesítsék A 6. és 7. fejezet a (Szabó 2009), (Szabó/Kaszai 2010a), illetve a (Szabó/Bagó 2010b) publikációk alapján került összeállításra. 10 (Kulcsár 2006) 4

5 Eggert és Forholz szerzők 34, a német piacon ajánlott ERP rendszert elemeznek 11, melyek egy nemzetközi vállalkozáson belül az egységes adatfeldolgozási struktúra kialakítására szolgálhatnak. Vizsgálati szempontjaik minden rendszer esetében a következőek: iparági/szakterületi irányultság, országspecifikus eltérések figyelembevétele, nyelvi kezelhetőség (pl. arab, perzsa, stb.) és a Gronau-féle (lásd 1. ábra) globalizált modellekhez rendelhetőség. A globalizált ERP-k a nemzetközi cégen belül egy egységes rendszert alkothatnak pl. azonos adatbázis kezeléssel, standardizált integrációs felületekkel. Kutatásaink szerint a kialakuló feldolgozási struktúra felépítését tekintve nem homogén, hanem országspecifikus és többszintű. Az országspecifikus kialakítást a Stäubli AG példája szemlélteti. Itt egy gépgyártó és a termékeit leányvállalatokon keresztül értékesítő, berni (Svájc) székhelyű konszern a gyártóhelyeken (különböző országokban) a pénzügyi és termelésirányítási modulokat, míg az ázsiai értékesítő cégeinél a CRM rendszert, a központban pedig a pénzügyi ellenőrző és a vezetői rendszerrel kapcsolatos feldolgozásokat vezette be 12. A többszintű ERP struktúra kialakításának példáit a régiókba szervezett feldolgozások jelentik. Egy amerikai székhelyű, de az egész világot átfogó szoftverértékesítő cég több kelet európai ország irányítási székhelye Budapest. Az országok szintjén egy most bevezetett CRM a feldolgozási rendszer központi eleme. Budapesten kerülnek a forgalmi adatok összevonásra, majd továbbításra a következő régiós vezetési szintre, ahol már az európai szintű összesítés történik 13. Általánosságban jellemző a nemzetközi cégek ERP struktúrájára, hogy az országszintű feldolgozások (modulok) a centralizált (központi) rendszerbe adatokat továbbítanak, így biztosítva a konszernszintű irányítás információs igényeit. A vázolt ERP struktúrák modellekbe sorolhatóak. Gronau egy piaci szegmenst vizsgálva (autóipari beszállítói cégek rendszerei) három modellt állított fel, melyek a vizsgált konszernek centralizált feldolgozásának szempontjából szemléltetik az országszintű ERP rendszerek kapcsolatát, csoportosítását (Eggert/Forholz 2009) 12 (Szabó 2009) 13 (ELTE 2010) 14 (Gronau 2008) 5

6 Modell-1: Modell-2: Modell-3: Központi ERP-t Központi ERP kommunikál minden leányvállalat egysé- Központi ERP kommunikál min- 1. ábra. Gronau alternativ modelljei (Modell 1.-3.) (Forrás: Saját szerkesztés a Gronau 2008, Bild 3. ábrája alapján.) Az általunk folytatott kutatások a gazdaság több szférájában (gyártás, szolgáltatás, kereskedelem, informatika, banki,- biztosítási szektor, stb.) jelen lévő nemzetközi cégek egy-egy vállalkozására terjedtek ki. A szakértői megbeszélések alapján, a vállalkozások rendszereinek besorolására a Gronau féle három alapmodell kevésnek bizonyult, így további három új modell kialakításához jutottunk el, hogy a konszern központi feldolgozásához kapcsolódó globalizációs tendenciát leírhassuk. A Modell-4 (lásd 2.ábra) olyan vállalkozások rendszerstruktúráját írja le, melyeknél a központi irányítás a cégvásárlások előtt is meglévő, ország specifikus rendszerek megtartását, azok országon belüli, decentralizált továbbfejlesztését tűzi ki célul. Tipikus példája ennek a modell struktúrának egy hollandiai székhelyű, nemzetközi biztosító, melynek irányítási koncepciója figyelembe veszi, hogy az egyes országok eltérő törvényi szabályzása miatt egy-egy biztosítási üzletág, (pl. életbiztosítási, vagy vagyonbiztosítási konstrukció) csak ország specifikusan kerülhet kialakításra. A modell jellegzetessége, hogy a különböző országok eltérő ERP rendszerei néhány modult közösen használnak, azok egy konszernen belüli intranet hálózaton keresztül minden telephelyről elérhetőek. Itt is azonban hosszú távú célkitűzésként szerepel, hogy a központi feldolgozásba egy standardizált rendszeren keresztül kerüljenek be vezetési információk. 6

7 Modell-4: Intranet-kapcsolaton keresztül tudják az egyes leányvállalatok a másik ország valamely modulját használni 2. ábra. Intranettel összekötött ERP rendszerek (Modell-4) A Modell-5 az ERP rendszerek egyik jövőképének irányába mutat. Lényegi jegye, hogy magában hordozza a konszernhez tartozó különböző országokban üzemelő ERP rendszerek egységesítését, vagyis a konszernen belül egy kiválasztott ERP-re (pl. SAP) való kötelező áttérést. Ezen túlmenően centralizálja a hardver kapacitást is és egy központosított helyen futtatja az összes (régióbeli) ERP-t. Tipikus példa erre egy nagy energia szolgáltató cég 2013-tól életbe lépő IT-koncepciója, mely a németországi számítóközpontba fogja egységesíteni az európai, ország specifikus feldolgozásokat. A központi irányítás is egy standardizált modulon (SEM = Strategic Enterprise Management) keresztül éri el az egyes leányvállalatok rendszereit és nyer konszolidált adatokat a vezetési modulok számára. A távlati koncepciót a 3. ábrán szemléltetjük. Centralizált számítóközpont Országspecifikus ERP rendszerek Németország Lengyelország Magyarország Szlovákia Egységes hozzáférési modul Leányvállalatok (országok) stb. 3. ábra. Globalizált ERP-k központosított üzemeltetése (Modell-5) 7

8 Hasonló elképzelés távlati kialakításával találkoztunk még egy müncheni székhelyű, nagyfeszültségű berendezések gyártásával és informatikai üzletággal rendelkező világcégnél is. A kutatás eredményeként egy további ERP-modell (Modell-6) kialakítása is szükségessé vált, mely az ERP struktúrákból kiemelt egyes üzleti folyamatok centralizált kezelését szemlélteti. Több cég esetében találkoztunk azzal a koncepcióval, mely a régión belül egyes adminisztratív tevékenységeket összevontan kezeli. Így például a számlák feldolgozását, a kifizetések indítását a régió országainak ERP rendszereiből kiemelték és centralizáltan végzik. Ez nemcsak költségcsökkentést eredményez, hanem lehetőséget ad arra is, hogy a régióra kiterjedő pénzügyi feldolgozással a kontrolling információkat naprakészen kezeljék. Több kutatott cégnél találkoztunk a Call Centerek régió szintű összevonásával is. Ez a költségcsökkentés mellett az internacionális cég egységes piaci arculatának kialakítását, a szervizelési erőforrások centralizált, hatékony kezelését is eredményezi 15. Az ERP modellt, mely egyes üzleti folyamatok centralizált kezelését (pl. országon, vagy régión belül) tartalmazza, a 4. ábrán mutatjuk be. Országszintű ERP-k Régiószintű vagy centra- Üzleti folyamatok Számlák feldolgozása Banki átutalások kezelése Call Centerek egységesítése 4. ábra. Üzleti folyamatok centralizált kezelése (Modell-6.) 7. Kutatási eredmények összegzése Kutatási eredményeink jelenlegi fázisában, illetve a szakirodalmi felmérésünk alapján kijelenthető, hogy a globalizált ERP struktúrák internacionális vállalkozásoknál több irányban fejlődnek, melyek legfontosabb tendenciái a következőek: A. az országspecifikus, elkülönült ERP rendszereket a vállalkozások döntő részénél egységesítik és a központi feldolgozáshoz integrálják, B. egyes ERP feldolgozási folyamatok és bizonyos szolgáltatások, feldolgozások kezelését a régión belül egységesítik, C. a korábbi, országonkénti számítóközpontokat összevonják (server parkok kialakítása). 15 (ELTE 2010) 8

9 ad. A. A világ sok országában jelenlevő cégek gazdasági megfontolások alapján és az áttekinthetőség szempontjából is egyes feldolgozási modulok, illetve a leányvállalatok feldolgozórendszereinek egységesítését határozzák el, sok esetben egy ERP szállító rendszerére térnek át. Ez a folyamat az évezred elején kezdődött el és lényeges jegye, hogy a korábbi megoldásokat lépésenként váltják le az új ERP rendszer moduljaival. Több vizsgált esetben az FI, CO modulokra való áttéréssel kezdődött a folyamat, ezt követően a HR modul bevezetését tervezik 16. ad. B. Több internacionális cég egy, már több éve kialakult gyakorlatot követ az ügyviteli folyamatok szervezésében, melynek lényege az, hogy bizonyos feldolgozásokat a régión belül egy országba központosít. Ezt gazdasági megfontolásból teszik. ad. C. Sok vállalkozás esetén az a hosszabbtávú cél, hogy a leányvállalati rendszereket központi helyen, de országspecifikus paraméterezéssel üzemeltessék. Az előző pontban tárgyalt modellekkel a cégeknél kutatott ERP struktúrákat le tudtuk fedni. Az 5. illetve 6. modell a globalizált ERP-k fejlesztési trendjeit szemlélteti. Ezen trendek felismerése kutatásunk folytatásának (2. fázis) meghatározó iránya lehet, ugyanis a költségek racionalizálása minden kutatott intézménynél célkitűzésként szerepelt. Az 5. és 6. modellek előnye, hogy az internacionális vállalat a rendszereit központilag és hatékonyabban lehet üzemeltetni. A megvalósítás útja számtalan tisztázandó kérdést vet fel, kezdve a nyelvi problémáktól 17 a felmerülő átállítási költségektől 18 kezdve az egységes hozzáférés megvalósításáig. Egy egységes ERP-re való átállás költséges folyamat, melyet nagyszámú szakirodalmi értekezés tárgyal. Elemzésünk szerint egy ERP bevezetés, nem egyenlő egy szoftver felinstallálásával, hiszen maga a kiválasztás, tervezés és előkészítés is hónapokat (éveket) vesz igénybe. Mi határozhat meg egy átállítási döntést? Wheatlay 19 publikálta, hogy globalizálódás az üzleti szoftverek világában a statisztikák szerint, 59%-ban az alacsonyabb gyártási költségek, 51%- ban a gyorsabb szállítás, 41%-ban az ügyfélkapcsolatok irányába történik, vagyis itt várnak hatékonyságnövelést. A bevezetésben feltett kérdésekre a kutatási részeredmények alapján már a következők kijelenthetőek: Az ERP rendszerek integrációja átlépte az országszintű vállalatok szintjét, nemzetközivé vált, és a belső folyamatok integrációja kibővül a vállalaton kívüli, vevő- és szállító oldali folyamatok integrációjával is. A nemzetközi vállalkozások az egyes országspecifikus ERP rendszerek egységesítésre törekszenek és hosszabb távon a központi feldolgozáshoz integrálják. Az ERP rendszerek globalizálódása a piaci folyamatokhoz közvetlenül kapcsolódó területeken (pl. szállítás, számlázás, partner,- és rendelés nyilvántartás) gyorsuló tendenciát mutat. 16 (ELTE 2010), (Kulcsár 2006), (Szabó 2009) 17 (Gooch, 2008) 18 (Wheatley, 2007) 19 (Wheatley, 2007) 9

10 8. Összegzés Kutatásaink első fázisában a globalizációs folyamat hazai helyzetét mértük fel és elemeztük. A Tanszékek a második fázist júniustól indítják, melynek céljait az elkövetkező hetekben egyeztetik. Budapest, május 10. Szabó Gyula CSc Irodalomjegyzék Catterfeld, Ch. - Balve, S. (2009): Internationalisierung im Mittelstand - Anforderungen an internationale Lösungen mit lokalem Anspruch. ERP Management Nr. 1/2009 Clark, Lindsay (2006) Sandvik seeks standard business processes with global ERP roll-out. Computer Weekly; 11/28/2006, p18-18, 1/2p Eggert, S./Fohrholz, C. (2009) Marktrecherche zum Thema ERP-Internationalisierung. ERP Management 1/2009, S ELTE (2010) ERP rendszerek globalizálódása, telepítési struktúrája nemzetközi cégeknél. Kutatási anyagok gyüjteménye Gooch & Housego (2008) Hosted solution expands global vision. Works Management; Jan2008, Vol. 61 Issue 1, p23-23 Gronau, N. (2008): Internationalisierung des Unternehmens mit ERP-Systemen. ERP Management, Nr. 3/2008 Höh, H. (2009): Engagement deutscher Unternehmen im Ausland, Statistisches Bundesamt, Wiesbaden STATmagazin. Kulcsár László (2006) GSAP-Projekt a Shell Hungary Kft-nél és annak infrastuktúra vonzata. GDF, diplomamunka 623/2006, Budapest Szabó Gyula (2009) ERP rendszerek a gyakorlatban, hazai és nemzetközi megvalósítások elemzése. CONFENIS Konferencia, Győr. (Előadás és cikk, Konferencia kiadvány oldal) Szabó Gyula -Kaszai Pál. (2010a) ERP rendszerek IT-struktúrája multinacionális vállalatoknál. Cikk és Konferencia előadás: Informatika Korszerű Technikái Konferencia, Dunaújváros, március 5-6. Szabó Gyula - Bagó Péter (2010b): Multinacionális vállalatok globalizált ERP modelljei, fejlődési tendenciák. (Vezetéstudomány 2010, Budapest. Cikk, 22 oldal, megjelenés alatt) Wheatley, Malcolm (2007) Is the globally integrated enterprise a realistic goal for most manufacturers? Manufacturing Business Technology; Nov2007, Vol. 25 Issue 11, p

Cloud Computing a gyakorlatban. Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE)

Cloud Computing a gyakorlatban. Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE) Cloud Computing a gyakorlatban Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE) Az el adás felépítése CLOUD ALKALMAZÁSI FELMÉRÉSEK CLOUD COMPUTING DEFINICIÓK CLOUD SZOLGÁLTATÁSI ÉS ÜZEMEL-

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

1964 IBM 360 1965 DEC PDP-8

1964 IBM 360 1965 DEC PDP-8 VIIR Vállalatirányítási Integrált Információs rendszerek I. (Történeti áttekintés - TEI) Szent István Egyetem Információgazdálkodási Tanszék 2006. 1 Ki mikor kapcsolódott be az információs társadalomba?

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

Komplett üzleti megoldás a kis- és közepes méretű termelő vállalatok számára

Komplett üzleti megoldás a kis- és közepes méretű termelő vállalatok számára Komplett üzleti megoldás a kis- és közepes méretű termelő vállalatok számára JÖVŐBIZTONSÁG A szoftver gyártója Invesztíció az elmúlt évben 1.700 új dolgozó 600 új fejlesztő 5.293 új programfunkció A harmadik

Részletesebben

Infor PM10 Üzleti intelligencia megoldás

Infor PM10 Üzleti intelligencia megoldás Infor PM10 Üzleti intelligencia megoldás Infor Üzleti intelligencia (Teljesítmény menedzsment) Web Scorecard & Műszerfal Excel Email riasztás Riportok Irányít Összehangol Ellenőriz Stratégia Stratégia

Részletesebben

Az MLE és az MLBKT Tanúsított Logisztikai Szakértői:

Az MLE és az MLBKT Tanúsított Logisztikai Szakértői: Az MLE és az MLBKT Tanúsított Logisztikai Szakértői: Bányai Kornél k.banyai@chello.hu Logisztikai menedzsment A logisztika humán aspektusai Katonai és polgári logisztika kapcsolatai Déri András deria@chello.hu

Részletesebben

A TakarNet24 projekt

A TakarNet24 projekt országos földhivatali hálózat A TakarNet24 projekt Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály Jogi keretek Eljárások TAKAROS koncepción

Részletesebben

Pénzügyi és Számviteli Intézet intézetvezető: Prof. Dr. Vigvári András CSc. Számvitel Intézeti Tanszék

Pénzügyi és Számviteli Intézet intézetvezető: Prof. Dr. Vigvári András CSc. Számvitel Intézeti Tanszék TANTÁRGYAK INTÉZETI TANSZÉKI BONTÁSBAN A Budapesti Gazdasági Főiskolán és a karokon szakmai intézetek működnek. Az intézetekhez intézeti tanszékek illetve intézeti tanszéki osztályok kapcsolódnak. A Pénzügyi

Részletesebben

ÜZLETI INFORMATIKA SZAKKÖZGAZDÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK képzési és kimeneti követelménye

ÜZLETI INFORMATIKA SZAKKÖZGAZDÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK képzési és kimeneti követelménye ÜZLETI INFORMATIKA SZAKKÖZGAZDÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK képzési és kimeneti követelménye Tudományterület, tudományág: gazdaságtudományok Képzési forma: levelező A szakért felelős kar: Gazdálkodástudományi

Részletesebben

Vállalati modellek. Előadásvázlat. dr. Kovács László

Vállalati modellek. Előadásvázlat. dr. Kovács László Vállalati modellek Előadásvázlat dr. Kovács László Vállalati modell fogalom értelmezés Strukturált szervezet gazdasági tevékenység elvégzésére, nyereség optimalizálási céllal Jellemzői: gazdasági egység

Részletesebben

Tárgyszavak: vevőkapcsolatok; CRM; szoftverértékelés.

Tárgyszavak: vevőkapcsolatok; CRM; szoftverértékelés. A VÁLLALATVEZETÉS EGYES TERÜLETEI CRM-rendszerek értékelése és felépítése Bármerre tekintünk a verseny egyre élesebb. A vállalatok nagy feladat előtt állnak: régi ügyfeleiket meg kell tartaniuk, és újakat

Részletesebben

Ügyfélkapcsolat-kezelés Microsoft alapokon a Dynafix Kft-nél

Ügyfélkapcsolat-kezelés Microsoft alapokon a Dynafix Kft-nél Ügyfélkapcsolat-kezelés Microsoft alapokon a Dynafix Kft-nél Budapest, 00.0. Jakab Ákos Sárközi Szabolcs CRM ügyfélkapcsolatok kezelése A cégről Tevékenység Microsoft szoftverek beszerzésében CRM, vállaltirányítási

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások Transzformáció -CRM Értékesítési stratégiák I. CRM elmélete és gyakorlata II. Stratégiai elemek III. Strukturális megoldások 1 Customer Relationship Management egy filozófia Értékesítés Ügyfél Marketing

Részletesebben

Vállalati mobilitás. Jellemzők és trendek

Vállalati mobilitás. Jellemzők és trendek Vállalati mobilitás Jellemzők és trendek Vállalati mobilitás értelmezése és előnyei A mobil eszközök (okos telefon, tablet, laptop) száma világszerte rohamosan növekszik és használatuk már nem luxus, hanem

Részletesebben

LOGISZTIKA/ELLÁTÁSI LÁNC MENEDZSMENT BODA & PARTNERS SZAKÉRTŐI SZOLGÁLTATÁSOK

LOGISZTIKA/ELLÁTÁSI LÁNC MENEDZSMENT BODA & PARTNERS SZAKÉRTŐI SZOLGÁLTATÁSOK LOGISZTIKA/ELLÁTÁSI LÁNC MENEDZSMENT BODA & PARTNERS SZAKÉRTŐI SZOLGÁLTATÁSOK BEMUTATKOZÁS Iparágtól függetlenül három egymással szorosan összefüggő terület játszik komoly szerepet a vállalatok sikerességében:az

Részletesebben

SAP Business One: hatékonyabb ellenőrzés, átláthatóbb üzleti folyamatok, megalapozottabb döntések, eredményesebb gazdálkodás

SAP Business One: hatékonyabb ellenőrzés, átláthatóbb üzleti folyamatok, megalapozottabb döntések, eredményesebb gazdálkodás SAP Business One: hatékonyabb ellenőrzés, átláthatóbb üzleti folyamatok, megalapozottabb döntések, eredményesebb gazdálkodás Budapest, 2015. április 9. Váradi László 1 itelligence 21 éve Magyarországon

Részletesebben

LOGISZTIKA ÉS GLOBALIZÁCIÓ

LOGISZTIKA ÉS GLOBALIZÁCIÓ LOGISZTIA ÉS GLOBALIZÁCIÓ A piacok globalizálódásának következménye: - nemzeti piacok szükségletét lényegesen meghaladó termelési volumenek valósíthatók meg, - termékek és termékjellemzők változatának

Részletesebben

A regionális E-Star sikeres félévet tud maga mögött. 2011. Szeptember 13.

A regionális E-Star sikeres félévet tud maga mögött. 2011. Szeptember 13. A regionális E-Star sikeres félévet tud maga mögött 2011. Szeptember 13. Az öt éves stratégia tervekkel összhangban a 2011-es tervek teljesülnek 2011 2012 2013 2014 2015 Üzemeltetési irányítás ERP és CRM

Részletesebben

BI megoldás a biztosítói szektorban

BI megoldás a biztosítói szektorban Dobos Zoltán 2009 szeptember 10 BI megoldás a biztosítói szektorban Tartalom Üzleti felhasználási területek a biztosítói szektorban Cognos megoldások a biztosítói szektor részére 2 Fókusz területek Értékesítési

Részletesebben

Keresletlánc-értéklánc-ellátási lánc

Keresletlánc-értéklánc-ellátási lánc Prof. Dr. Szegedi Zoltán egyetemi tanár, Logisztika- & Ellátási lánc menedzsment Széchenyi István Egyetem Keresletlánc-értéklánc-ellátási lánc OPTASOFT konferencia 2013. november 19. szegedi.zoltan@sze.hu

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Rózsa Tünde. Debreceni Egyetem AGTC, Pannon Szoftver Kft SINCRO Kft. Forrás: http://www.praxa.com.au/practices/erp/publishingimages/erp_visual.

Rózsa Tünde. Debreceni Egyetem AGTC, Pannon Szoftver Kft SINCRO Kft. Forrás: http://www.praxa.com.au/practices/erp/publishingimages/erp_visual. Rózsa Tünde Debreceni Egyetem AGTC, Pannon Szoftver Kft SINCRO Kft Forrás: http://www.praxa.com.au/practices/erp/publishingimages/erp_visual.jpg 2 Kutatási célok Tématerület rövid áttekintése A kiválasztást

Részletesebben

Herdon Miklós egyetemi docens. Rózsa Tünde egyetemi adjunktus

Herdon Miklós egyetemi docens. Rózsa Tünde egyetemi adjunktus Herdon Miklós egyetemi docens Rózsa Tünde egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem AGTC, Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar, Gazdaságelemzés- módszertani és Alkalmazott Informatikai Intézet Forrás:

Részletesebben

Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója

Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Bemutatja: Bruhács Tamás főosztályvezető-helyettes - OM, Fejlesztési és Tudományos Ügyek Főosztálya Hodász

Részletesebben

MICROSOFT DYNAMICS NAV RENDSZER SAAS MODELLBEN

MICROSOFT DYNAMICS NAV RENDSZER SAAS MODELLBEN Az ERP bevezetések 30%-a amiatt hiúsul meg, mert a bevezetést tervező vállalat nem tudja előteremteni az igényeinek megfelelő ERP rendszer bevezetéséhez szükséges erőforrást, vagy úgy gondolja, hogy az

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál

Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál Sajner Zsuzsanna Accenture Sztráda Gyula MAVIR ZRt. FIO 2009. szeptember 10. Tartalomjegyzék 2 Mi a Szolgáltatás Orientált Architektúra? A SOA bevezetés

Részletesebben

MOBILITÁS VÁLLALATI KÖRNYEZETBEN MEGOLDÁS KONCEPCIÓ

MOBILITÁS VÁLLALATI KÖRNYEZETBEN MEGOLDÁS KONCEPCIÓ MOBILITÁS VÁLLALATI KÖRNYEZETBEN MEGOLDÁS KONCEPCIÓ 1 Mobil eszközök növekedési trendje 2 A mobil eszközök előnyei Támogatják a mobilitást, könnyű velük utazni, terepen munkát végezni Széles applikáció

Részletesebben

A projekt ütemezése 2010. 2011. 2012. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. 2. 3 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. 2. 3. 4. 5. Tevékenység

A projekt ütemezése 2010. 2011. 2012. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. 2. 3 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. 2. 3. 4. 5. Tevékenység A projekt ütemezése Tevékenység Projekt menedzsment 1. Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1.2 Regionális- térségi szolgátatóvá váláshoz szükséges módszertani és szervezeti fejlesztések A Regionális

Részletesebben

Mikor választunk belső és mikor külső tréninget? Külső tréning választás főbb kritériumai. Kovács Krisztina HR igazgató

Mikor választunk belső és mikor külső tréninget? Külső tréning választás főbb kritériumai. Kovács Krisztina HR igazgató Mikor választunk belső és mikor külső tréninget? Külső tréning választás főbb kritériumai Kovács Krisztina HR igazgató Niccolò Machiavelli a cél szentesíti az eszközt 2 Tartalom 1. Magamról és HP Magyarország

Részletesebben

Kontrolling a gyakorlatban

Kontrolling a gyakorlatban Költséghatékonyság házunk tájánt Kontrolling a gyakorlatban Mátyásföldi Imre LogControl Kft. www.logcontrol.hu Kis- és középvállalatok jelenlegi hatékonysága Lemaradás az EU többi országához képest Informatikai

Részletesebben

Business to business (Ipari) marketing 3.

Business to business (Ipari) marketing 3. Business to business (Ipari) marketing 3. Beszerzés Dr. Piskóti István Marketing Intézet p-marketing Beszerzés helye a szervezetben Centralizált Decentralizált Kombinált megoldás Beszerzési magatartás

Részletesebben

Fenntartható Lean az Emberrel. 4. Lean Factory Workshop, 2010. október 12. National Instruments, Debrecen

Fenntartható Lean az Emberrel. 4. Lean Factory Workshop, 2010. október 12. National Instruments, Debrecen Fenntartható Lean az Emberrel 4. Lean Factory Workshop, 2010. október 12. National Instruments, Debrecen A Leonardo Group-ról Alapítás 1998 45 kollega (Ø 45 évesek) - A gyakorlatból a gyakorlat számára

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

Az ellátásilánc-menedzsment, és informatikai háttere. BGF PSZK Közgazdasági Informatikai Intézeti Tanszék Balázs Ildikó, Dr.

Az ellátásilánc-menedzsment, és informatikai háttere. BGF PSZK Közgazdasági Informatikai Intézeti Tanszék Balázs Ildikó, Dr. Az ellátásilánc-menedzsment, és informatikai háttere BGF PSZK Közgazdasági Informatikai Intézeti Tanszék Balázs Ildikó, Dr. Gubán Ákos SCM Hatóság Kiskereskedő Fogyasztó Vevő 2 Logisztikai központ Beszálító

Részletesebben

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja:

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja: FELMÉRÉSI TERV 1.) Felmérési terv célja: 2.) Felmérés folyamata: 3.) Felmérés módszertanának meghatározása 4.) Kérdőív tervezésének fázisai, tesztelésének módja 5.) Interjúk előkészítésének módja 6.) Adatgyűjtés

Részletesebben

Hogyan segíthet egy tanácsadó egy költséghatékony IT kialakításában?

Hogyan segíthet egy tanácsadó egy költséghatékony IT kialakításában? Hogyan segíthet egy tanácsadó egy költséghatékony IT kialakításában? Kórász Tamás igazgató, KPMG Tanácsadó Kft. 2013.11.12. Tartalom 1. Mit vár el egy KKV-vezető az informatikától? 2. A buzzword felhő

Részletesebben

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.

Részletesebben

Ügyfelünk a Grundfos. Központi raktár, egy helyre összpontosított erőforrások

Ügyfelünk a Grundfos. Központi raktár, egy helyre összpontosított erőforrások Ügyfelünk a Grundfos Központi raktár, egy helyre összpontosított erőforrások Összefoglalás A Grundfos globális viszonylatban vezető szerepet tölt be a szivattyúágazatban. A dán vállalat jelenléte Magyarországon

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító

A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító INFORMATIKAI ÉS ÜZLETI TANÁCSADÁS RENDSZERINTEGRÁCIÓ HÁLÓZATI MEGOLDÁSOK RENDSZERTÁMOGATÁS OUTSOURCING VIRTUALIZÁCIÓ IP TELEFONRENDSZEREK A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító A-Net

Részletesebben

IT Szolgáltatás Menedzsment az oktatási szektorban - 90 nap alatt költséghatékonyan

IT Szolgáltatás Menedzsment az oktatási szektorban - 90 nap alatt költséghatékonyan IT Szolgáltatás Menedzsment az oktatási szektorban - 90 nap alatt költséghatékonyan Bácsi Zoltán Bedecs Szilárd Napirend Közép Európai Egyetem (CEU) bemutatása IT stratégia kialakítása Változás előtt Termék

Részletesebben

INFOKOMMUNIKÁCI STRATÉGI. Budapest, 2004. május 26 Philippovich Ákos philippovich@t-online.hu +36 30 555 4 666

INFOKOMMUNIKÁCI STRATÉGI. Budapest, 2004. május 26 Philippovich Ákos philippovich@t-online.hu +36 30 555 4 666 INFOKOMMUNIKÁCI CIÓS STRATÉGI GIÁK Budapest, 2004. május 26 Philippovich Ákos philippovich@t-online.hu +36 30 555 4 666 Miről l szól l a stratégia gia 1. A térség gazdasági erősítése 2. A lakosság közérzetének

Részletesebben

Logisztikai. ellátási lánc teljes integrálására. Logisztikai szolgáltatók integrációja. B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben.

Logisztikai. ellátási lánc teljes integrálására. Logisztikai szolgáltatók integrációja. B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben. Logisztikai szolgáltatók integrációja B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben Külső logisztikai szolgáltatók integrációja interdiszciplináris web-alapú platformon The logistic domai under the 6th Fram

Részletesebben

Infor ERP LN6.1 - Logisztika

Infor ERP LN6.1 - Logisztika Infor ERP LN6.1 - Logisztika Hogyan fejlődik a vállalatirányítási szoftver a kihívások mezején? Jándy Géza geza.jandy@snt.hu 2009.11.04. www.snt.hu 1 INFOR ERP LN verziók életciklusának áttekintése Triton

Részletesebben

Globális ellátási lánc menedzsment a National Instruments gyakorlatában

Globális ellátási lánc menedzsment a National Instruments gyakorlatában Globális ellátási lánc menedzsment a National Instruments gyakorlatában Kertész Csaba, Horváth Gergő 2015 október 16. Agenda Az NI bemutatása Ellátási lánc, ellátási lánc menedzsment Az NI egységei, kapcsolatai

Részletesebben

Történet John Little (1970) (Management Science cikk)

Történet John Little (1970) (Management Science cikk) Információ menedzsment Szendrői Etelka Rendszer- és Szoftvertechnológia Tanszék szendroi@witch.pmmf.hu Vezetői információs rendszerek Döntéstámogató rendszerek (Decision Support Systems) Döntések információn

Részletesebben

A vállalkozás sikerének tényezi. Termék, szolgáltatás Erforrások Információtechnológia 2005.12.08. 1

A vállalkozás sikerének tényezi. Termék, szolgáltatás Erforrások Információtechnológia 2005.12.08. 1 A vállalkozás sikerének tényezi Termék, szolgáltatás Erforrások Információtechnológia 2005.12.08. 1 A siker két egymást segít eleme az IT-ben ERP rendszerek alkalmazása Outsourcing 2005.12.08. 2 A vállalati

Részletesebben

KÖLTSÉGHATÉKONY KÖZTISZTASÁGI HULLADÉKGYÜJTÉS

KÖLTSÉGHATÉKONY KÖZTISZTASÁGI HULLADÉKGYÜJTÉS Dr. Romhányi Gábor Lovák István KÖLTSÉGHATÉKONY KÖZTISZTASÁGI HULLADÉKGYÜJTÉS Szakmai nap 2011. Június 22. RG EGY. ADJ. Bemutatkozás Innotransz Mérnöki Iroda Kft. 1991 óta jelen a piacon Informatikai és

Részletesebben

LIBRA: a programozott fejlődés

LIBRA: a programozott fejlődés www.mve.hu LIBRA: a programozott fejlődés Előadó: Galambosné Schuszter Anna Portfoliónk Kis- és Középvállalati rendszerek: LibraCom LIBRA3S LIBRA3S Standard Nagyvállalati rendszerek: LIBRA6i LIBRA6i spec.

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 3. Előadás A beszerzési logisztikai folyamat Design tervezés Szükséglet meghatározás Termelés tervezés Beszerzés

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

GHS kérdések és válaszok

GHS kérdések és válaszok Gyakori kérdések és válaszok Az alább összegyűjtött kérdések és válaszok segítenek Önnek a Castrol 2014-re és 2015- re tervezett GHS-hez kapcsolódó lépéseire vonatkozó vevői kérdések megválaszolásában.

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Iparágak. Integrált vállalatirányítás. Ügyfélkapcsolat-kezelés. Jelentéskészítés. Üzleti intelligencia. Döntéstámogatás. Üzleti folyamatmenedzsment

Iparágak. Integrált vállalatirányítás. Ügyfélkapcsolat-kezelés. Jelentéskészítés. Üzleti intelligencia. Döntéstámogatás. Üzleti folyamatmenedzsment Ügyfélkapcsolat-kezelés Integrált vállalatirányítás Iparágak Üzleti intelligencia Üzleti folyamatmenedzsment Rendszerfejlesztés Logisztika és disztribúció Rendszerintegráció Üzleti tanácsadás, oktatás

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0004

TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0004 TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0004 Harmadik generációs összehangolt szolgáltatási portfólió és irányítási rendszer kialakítása, valamint stratégiai jellegű optimalizálás megvalósítása közösségi típusú felsőoktatási

Részletesebben

A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) ismertetése

A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) ismertetése A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer () ismertetése Kajner Péter Nemzeti Alkalmazkodási Központ Hazai Dekarbonizációs Útiterv műhelyvita 2013. november 7. Magyar Földtani és Geofizikai Intézet

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ AZ OKJ 55 812 01 0010 55 01 IDEGENFORGALMI SZAKMENEDZSER KÉPZÉS MODULZÁRÓ FELKÉSZÍTŐJÉRŐL ÉS MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL 2012 MÁJUS-JÚNIUS.

TÁJÉKOZTATÓ AZ OKJ 55 812 01 0010 55 01 IDEGENFORGALMI SZAKMENEDZSER KÉPZÉS MODULZÁRÓ FELKÉSZÍTŐJÉRŐL ÉS MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL 2012 MÁJUS-JÚNIUS. TÁJÉKOZTATÓ AZ OKJ 55 812 01 0010 55 01 IDEGENFORGALMI SZAKMENEDZSER KÉPZÉS MODULZÁRÓ FELKÉSZÍTŐJÉRŐL ÉS MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL 2012 MÁJUS-JÚNIUS. Fontos időpontok az Idegenforgalmi szakmenedzser képzés

Részletesebben

Pénzügy és számvitel

Pénzügy és számvitel Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügy és számvitel SZAK TAGOZAT Pénzügyi döntések üzleti szimulációs szoftver alkalmazásával angol nyelvű TANTÁRGY Tantárgyi útmutató Tantárgy megnevezése: Pénzügyi döntések

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL Tisztelt végzős Hallgatók! Az Önök modulrendszerű Kereskedelmi Szakmenedzser

Részletesebben

Dr. Fehér Péter Dr. Szabó Zoltán. Budapesti Corvinus Egyetem Információrendszerek tanszék

Dr. Fehér Péter Dr. Szabó Zoltán. Budapesti Corvinus Egyetem Információrendszerek tanszék Dr. Fehér Péter Dr. Szabó Zoltán Budapesti Corvinus Egyetem Információrendszerek tanszék A kutatás háttere 4. éve folyó kutatás Kérd íves felmérés Papír alapú kérd ív Online kérd ív 2012 Q2 Esettanulmányok

Részletesebben

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Az emberi tudásnak megvannak a határai, de nem tudjuk, hol (Konrad Lorenz) Célom ezzel a tanulmánnyal a mechatronika, mint interdiszciplináris tudomány

Részletesebben

A minisztériumok és háttérintézményeik központi ellátását támogató web-es portál és munkafolyamat menedzsment-rendszer funkcionális működése

A minisztériumok és háttérintézményeik központi ellátását támogató web-es portál és munkafolyamat menedzsment-rendszer funkcionális működése A minisztériumok és háttérintézményeik központi ellátását támogató web-es portál és munkafolyamat menedzsment-rendszer funkcionális működése Workflow - Tájékoztató 2014. november 250/2014. (X. 2.) Korm.

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01. Szolnok

KÉPZÉSI PROGRAM. LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01. Szolnok KÉPZÉSI PROGRAM LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01 Szolnok 2014 Megnevezése A képzési program Logisztikai ügyintéző OKJ azonosító 54 345 01 A képzés során megszerezhető kompetenciák rendelések,

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek. Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19.

A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek. Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19. A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19. I. A Szilícium Mező program rövid bemutatása II. Az ÉAOP-1.1.2-2008-0013 pályázat eredményei

Részletesebben

MEDIÁCIÓ - Magyarország 2013

MEDIÁCIÓ - Magyarország 2013 MEDIÁCIÓ - Magyarország 2013 Tisztelt Hölgyem, Uram! MEDIÁCIÓ Magyarország 2013 A BKIK Mediációs- és Jogi Koordinációs Osztálya a Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központjával együttműködve

Részletesebben

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III. RÉSZ A VÁLLALATOK ÁLTAL ALKALMAZOTT STRATÉGIÁVAL, A SZOLGÁLTATÁS- PORTFÓLIÓVAL ÉS IT-FEJLESZTÉSEKKEL KAPCSOLATOS MEGKÉRDEZÉS

Részletesebben

MLBKT XIII. kongresszusa

MLBKT XIII. kongresszusa MLBKT XIII. kongresszusa 2005. november 16-18. Werle Zoltán Beszerzési Igazgató, Magyar Telekom Rt. 2005.11.16-18., page 1 Szabályozott környezet Tulajdonosi szabályozások Vezérigazgatói szabályozások

Részletesebben

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok Vinczellér Gábor AAM Technologies Kft. Tartalom 2 Bevezetés Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt Adatbázis szerkezet Adatbázis feltöltés

Részletesebben

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Dr. Grasselli Norbert igazgató Pályázati programok harmonizálása 8 pályázatból álló portfolió: az a pályázók részéről a legnagyobb érdeklődést kiváltó pályázati

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

GAZDASÁGI INFORMATIKUS

GAZDASÁGI INFORMATIKUS GAZDASÁGI INFORMATIKUS 7. szakmacsoport Informatikus szakképesítésének elágazása OKJ SZÁM: 54 481 04 0010 54 01 Számítógépet kezel, szoftvereket használ Munkaszervezéssel kapcsolatos tevékenységet végez

Részletesebben

Közigazgatási informatika tantárgyból

Közigazgatási informatika tantárgyból Tantárgyi kérdések a záróvizsgára Közigazgatási informatika tantárgyból 1.) A közbeszerzés rendszere (alapelvek, elektronikus árlejtés, a nyílt eljárás és a 2 szakaszból álló eljárások) 2.) A közbeszerzés

Részletesebben

I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata. Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03.

I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata. Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03. I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03. I 3 SME projekt Introducing Innovation Inside SMEs Innovációs technikák ismertetése

Részletesebben

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok-

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi docens SzIE, MKK-KTI Halgazdálkodási tanszék

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

BDO Magyarország Tanácsadó Kft. AKCIÓTERV

BDO Magyarország Tanácsadó Kft. AKCIÓTERV AKCIÓTERV a SZENTENDRE VÁROS ÖNKORMYÁNYZATA által végrehajtott kötvény kibocsátásból a RAIFFEISEN BANK Zrt.-nél óvadékban lévő pénzösszegek kiengedéséhez szükséges önkormányzati program megvalósítására

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ Ülés időpontja: a Képviselő-testület 2013. június 25-i ülésére Előterjesztés tárgya: Javaslat Vecsés Város Önkormányzatának részvételére az ÁROP-3.A.2-2013 kódszámú, Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Vállalkozzon sikeresen Ausztriában! 2013 október 7. Magyarország Bécsi Nagykövetsége

Vállalkozzon sikeresen Ausztriában! 2013 október 7. Magyarország Bécsi Nagykövetsége 2013 október 7. Magyarország Bécsi Nagykövetsége Dr. Klara Kotai-Szarka Management Consulting tevékenysége: - Kis- és középvállalatok Ausztriában történö vállalkozásával, határon átnyúló szolgáltatásával,

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

www.pwc.com Panorama project

www.pwc.com Panorama project www.pwc.com Panorama Magyarország hosszú távú versenyképességének kulcsa az üzleti igények és szakemberi kínálat folyamatos, dinamikus összehangolása. A PwC kidolgozott egy nemzetközi módszertant a cégek

Részletesebben

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Terméktervező Intézet Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, illetve Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök levelező szakirányú továbbképzési

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER. KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER. KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL Tisztelt végzős Hallgatók! Az Önök modulrendszerű Kereskedelmi

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS BEVEZETÉS AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS Sasvári Péter PhD, egyetemi docens Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet

Részletesebben

ROOL Bázis - élelmiszeripar

ROOL Bázis - élelmiszeripar ROOL Bázis - élelmiszeripar ROOL Informatika Kft. www.rool.hu 4026 Debrecen, Péterfia u. 4. Tel.: 20/510-7853 ROOL Bázis célok Ágazatspecifikus megoldás az élelmiszeripar és beszállítói kör számára Operatív

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01. Szolnok

KÉPZÉSI PROGRAM. LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01. Szolnok KÉPZÉSI PROGRAM LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01 Szolnok 2014 Megnevezése A képzési program Logisztikai ügyintéző OKJ azonosító 54 345 01 ztk rendelések, beszerzések, értékesítés (termék,

Részletesebben

A logisztika feladata, célja, területei

A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata: Anyagok és információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerben

Részletesebben

HostLogic kompetencia szolgáltatások

HostLogic kompetencia szolgáltatások HostLogic kompetencia szolgáltatások Nyerõ lépéskombinációk az informatikában Kiknek ajánljuk kompetencia szolgáltatásainkat? Mindazon vállalatoknak, akik már alkalmazzák az SAP rendszereket, illetve azoknak,

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE A megfelelőségi vizsgálat időtartama maximum 90 nap. Ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Ha fenntartó az intézményfejlesztési

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben