IT kontrolling. Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem. Gazdaság és Társadalomtudományi Kar

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "IT kontrolling. Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem. Gazdaság és Társadalomtudományi Kar"

Átírás

1 Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Kar IT kontrolling Csuhai Bernadett KGKIEG I. évfolyam Levelező tagozat

2 Tartalom Tartalom Bevezetés Az információk szerepéről általában Az információ, mint negyedik erőforrás Információmenedzsment Az információ jellemzői A szervezet számára szükséges információk A szervezeti szintek információellátása Tervezési szintek és az információellátás A vállalati információs rendszer Integrált vállalatirányítási rendszerek (ERP) Az ERP rendszerek komponensei Vezetői döntéstámogató (DDS) és Vezetői információs rendszerek (EIS) Információtechnológia Vállalatirányítási rendszerek térnyerése a KKV szektorban Összefoglalás...18 Irodalom

3 1. Bevezetés A XXI. század küszöbén eddig még nem ismert információs forradalom zajlik. Az alig néhány éve megjelent Internet robbanásszerű fejlődésének és a számítógépes hálózatok összekötésének eredményeként adatok sokasága árasztja el a világot. Naponta fedeznek fel új, korszerűbb technológiákat, amelyek a különböző vállalatok információs igényeit próbálják kiszolgálni. Valójában az információtechnológiák célja, hogy az érdekcsoportok (menedzser, tulajdonos, dolgozók) az adattengerből ki tudják szűrni azon információkat, amelyek számukra szükségesek, illetve azokat kapják meg, amelyekből dolgozni tudnak. Azonban ez a látszatnál jóval bonyolultabb feladat, mivel tudnia kell, hogy hol keresse azokat, hogyan tudja megszerezni (számára érthető módon lehívni), mennyibe kerül a hozzájutás, illetve megéri-e az információ. Az üzleti életre az állandó alakulás a jellemző, minden percben változik, ennek következtében kiemelkedően fontos, hogy a vállalatok az információval hatékonyan gazdálkodjanak, időben hozzáférjenek. Ezért a vállalatok fő feladata, hogy kialakítsanak egy olyan információs kontrolling tervező, elemző rendszert, amely segíti eredményes működésüket, folyamatos fejlődésüket. Házi dolgozatom megírásának célja az volt, hogy megismerjem azokat az információs rendszereket, amelyekkel akár már dolgozunk, vagy éppen amelyek a mindennapi munkánkat megkönnyítik. 3

4 2. Az információk szerepéről általában A gazdasági életben létkérdéssé vált, hogy a vezetők megfelelő adat, információ birtokában, időben, racionális módon hozzák meg döntéseiket. A zűrzavaros 90-es évek elejéig a vezetők képesek voltak arra, hogy ésszerűen megjósolják versenytársaik szándékait, a munkaerő viselkedését, a vevők preferenciáit, a technikai fejlődés irányait és a különböző elvárásokat. Azonban a viszonylag stabil, biztonságos kis világ a változások és a környezeti problémák következtében már a múlté. A berlini fal ledöntésével a keleten élő emberek előtt egy új, régóta már várt világ jelent meg, amelyről addig sokan csak hallottak. A vállalatok versenyhelyzetének fenntartása és pozíciójuk megerősítése érdekében a vezetésnek a beruházók, a vevők, az alkalmazottak, és a beszállítók számára ma már megfelelő értékeket kell nyújtania és biztosítania hosszú távon. A vezetőknek olyan módszereket kell kialakítaniuk, melyek alkalmasak az erőforrások kezelésére, elosztására és eredményességük mérésére. Olyan tudományok létrejöttére, illetve fejlődésére volt szükség, amelyek ezeket lehetővé tették. Az informálódás köztudottan előnyhöz vezet, azonban ez egyre több veszélyt is rejt, hiszen könnyen kaphatunk sok pénzért rossz minőséget vagy éppen semmit. Ezért nem árt körültekintőnek lenni, és ügyelni a forrás hitelességére, szavahihetőségére Az információ, mint negyedik erőforrás A vezetés olyan tevékenység, amely az erőforrások hatékony és eredményes felhasználására irányul, bizonyos célok elérése érdekében. 1 A vezetői munka különféle tevékenységekből tevődik össze, melyeket általában négy csoportba lehet osztani, úgymint tervezés, szervezés, közvetlen irányítás és ellenőrzés. A felhasználandó erőforrások közül kulcsfontosságúak az emberi (irodai alkalmazottak, vezetők stb.), a fizikai (épületek, irodabútorok stb.), a pénzügyi (árbevétel, nyereség), illetve az információs erőforrások. Az információ tehát a negyedik erőforrás. Ha megfelelően gazdálkodnak vele, akkor versenyelőnyt jelenthet, ugyanakkor sokba kerül. Ha a történelmet nem csak évszámok alapján közelítjük meg, hanem információk gyűjtése szerint is, akkor rengeteg példával találkozhatunk, hogy miért is olyan nagyon fontos a különféle adatok, információk beszerzése, rendszerezése, karbantartása (frissítése), továbbítása. Dobay Péter Vállalati információmenedzsment című könyvében a következőket hozza fel példának: Az emberiség felhalmozott információs kincseit nem ok nélkül gyűjtötték térképeken, tárgyakon, könyvekben uralkodók, egyházak, hadvezérek, majd később üzletemberek. Marco Polot hónapokig vallatták hazatértekor, hogy mindent kiszedjenek belőle a távoli Kelet országairól. A waterlooi csata hírének beszerzése megalapozta a Rothschild család vagyonát a tőzsdén. 2 Szerintem valójában nem kell ilyen messzire elmenni ahhoz, hogy bizonyítsa az ember, milyen fontosak számára a megfelelő 1 Nemes Ferenc: Vezetési ismeretek és módszerek, 18. old. MACROPOLIS Bt, Dobay Péter: Vállalati információmenedzsment, 17. old. Nemzeti Tankönyvkiadó,

5 információk. Ennél sokkal természetesebb, egyszerűbb dolgok is hordoznak információt. Vegyünk például egy gyümölcsfának a virágát, amely nem csak a leendő gyümölcs forrása. Információt nyújt számunkra arról, hogy tavasz van, nemsokára lesz gyümölcs a fán. Ugyanakkor informálja a méheket, hogy repüljenek oda, és porozzák be. Ezeken kívül léteznek természetesen olyan dolgok is, melyekről szeretnénk információhoz jutni. Ezért olvasunk újságot, figyeljük a médiát, vagy akár két ember beszélgetését. Első hallásra talán nem sok köze van a médiának (híreknek) a virághoz, de valójában a céljuk megegyezik: valaminek a közlése. 5

6 Információmenedzsment Az Információmenedzsment kifejezés az utóbbi néhány év terméke. Annak a megállapítása, hogy egyszerűen divatról van-e szó, vagy ez a valóság, szinte lehetetlen. A kilencvenes években a vállalati számítógépes rendszerek felhasználási módja jelentős változásokon ment keresztül. A menedzserek azonnal, mindent, itt, kényelmesen szemlélete nem divat többé, hanem az üzleti élet elfogadott stílusa kommunikációban, információszerzésben, döntéshozatalban. 3 A hatékony információkezelés szervezeti, menedzselési probléma, s egyre kevésbé technikai, technológiai jellegű. Az informatikai menedzsereknek három úgynevezett húzó tényezőt kell információval támogatniuk: a cég termékeit, a piac szükségleteit és a technológiákat. Napjaink középpontjában az információs erőforrás kérdése áll. Az Information Resource Management feladata az, hogy megértsük az üzleti célokat, hatékonyan megszervezzük a források működtetését, a feldolgozási folyamatot, s az eredményeket a megfelelő szintekre a megfelelő módon tálaljuk, a célok elérése érdekében Az információ jellemzői A szervezet különböző szintjein más-más információra van szükség. Azonban az információkat jellemzően négy tulajdonságuk határozza meg. a) Az információ minősége A minőség a legnehezebben leírható jellemző, több paraméter együtteseként lehet csak megfogalmazni. A pontosság és a precizitás például könnyen összekeverhető jellemzők. A pontosság azt kell jelentse, hogy pontosan azt az azonosítót, mérőszámot, adatot kapjuk, amit az adatbázisból válaszként kapnunk kell. A precizitás a kapott információ kellő mértékű részletezettségét, felbontását jelenti. A relevancia az a jellemző, amellyel bebizonyítjuk, hogy a feltett kérdésre válaszoltunk. A teljesség ugyanakkor meglehetősen relatív érték, annak mértéke, amennyire a válasz lefedi a feltett kérdést. Az információ életkora és időtűrése összefüggő fogalmak. A keletkezés, megszerzés, létrehozás óta eltelt idő nagyon fontos a felhasználó számára, ezt minden adatfeldolgozási rendszer pontosan dokumentálja. Nyilvánvaló az is, hogy vannak adatok, amelyeket szinte folyamatosan kell frissíteni, másokat pedig évekig ugyanolyan értékekkel lehet alkalmazni. Ez már az időtűrés kérdése. Az adatforrás lehet egy személy, szervezet, akitől az információ származik. b) Az információ elérhetősége Az információs rendszer alapfeladata, hogy a tárolt, feldolgozott információkat kérésre hozzáférhetővé tegye. Maga a hozzáférhetőség annyit jelent, hogy a kért információ a rendszerben rendelkezésre áll és az adott információkérő (felhasználó) számára szokásos körülmények között átadható. Azonban be kell látni, hogy a számunkra érdekes üzleti információk igen nagy hányadánál a hozzáférési jogokat korlátozni kell. Ezek a korlátok lehetnek üzleti érdekből vezéreltek, az előállítás, feldolgozás ráfordításai által indokoltak illetve sokfélék. A korlátozás módja lehet egy egyszerű jelszó, időkorlát, titkosítás, fizető szolgáltatás, egyéb módszerek. 3 Dobay Péter: Vállalati információmenedzsment, 10. old. Nemzeti Tankönyvkiadó, Dobay Péter: Vállalati információmenedzsment, 12. old. Nemzeti Tankönyvkiadó,

7 c) Az információk megjelenítése Az információ megértés, felfogása nagymértékben függ a megjelenítés módjától. Az üzleti információk túlnyomó többsége numerikus adat formájában jelenik meg. Ez a forma pontos, precíz, de sokszor semmitmondó, érthetetlen lehet, mivel a felhasználónak értenie kell a táblázatok elemzéséhez, mutatók értelmezéséhez, ismernie kell a jelölésrendszert, a szokásos rövidítésrendszereket. d) Az információ értéke Az üzleti információ akkor éri meg a pénzét, ha üzleti célra használható. Eszerint csak abból az adatból lesz üzleti információ, amely legalább annyi hasznot hoz, mint amennyibe megszerzése, tárolása, kezelése, feldolgozása került. A használhatóság az információk esetén a következőket jelenti: - az információ jó minőségű, azaz pontos, precíz, teljesen releváns, időtűrése és forrása megfelelő, - elérhető, hozzáférhető, - felhasználásra alkalmas megjelenésű A szervezet számára szükséges információk A vezetői munka különféle tevékenységekből tevődik össze, melyeket általában négy csoportba lehet osztani, tervezés, szervezés, közvetlen irányítás és ellenőrzés. Mindezen feladatok elvégzéséhez a menedzsernek időben, valamint sokrétű információra van szüksége, amit a menedzsment vagy a vezetői információs rendszer biztosít számára. A vállalatoknál többféle vezetési szint létezik (stratégiai, taktikai, operatív). Általánosságban elmondhatjuk, hogy a szervezeti hierarchiában felfelé haladva a vezetők kevésbé részletezett, jobban összesített információkat igényelnek, míg például az operatív vezetőknek elsősorban részletes információkra van szükségük, rendszerint beosztottjaik pillanatnyi teljesítményével, illetve a működési környezettel kapcsolatban. A szervezet különböző szintjein tehát más-más információkra van szükség. A vezetési szinteket általában három csoportra lehet osztani: felsőszintű vezetés, középszintű vezetés, alsószintű vezetés. A felsőszintű vezetők a szervezet csúcsán helyezkednek el. A csúcsvezetők tűzik ki a szervezet általános céljait és határozzák meg a stratégiáját és politikáját. Ők képviselik a szervezetet kifelé. A középszintű vezetők mindazok a vezetők, akik a csúcsvezetés és az alsószintű vezetés között helyezkednek el. Ők valósítják meg a csúcsvezetők által kimunkált stratégiákat és politikákat, és összehangolják az alsószintű vezetők munkáját. Az alsószintű vezetők a végrehajtásban résztvevőket irányítják. A vezetőket aszerint is megkülönböztethetjük, hogy milyen területen dolgoznak. A vezetés legjellemzőbb területei - a teljesség igénye nélkül - az értékesítés, a szolgáltatás, a logisztika, a pénzügy és a controlling. A különböző szervezeteknek, így a vállalatoknak is, céljaik vannak, amelyek eléréséért dolgoznak. Ezek a célok megfogalmazásra kerülnek a vállalati stratégiában, majd ezzel összhangban a különböző egyéb stratégiákban, valamint a különböző időszakokra vonatkozó üzleti tervekben is. A Controlling feladata a stratégiák megvalósulásának nyomon követése, 7

8 mérésére különböző mutatók (pénzügyi és nem pénzügyi mutatók) kidolgozása, valamint a tervektől való eltérések esetére intézkedési, beavatkozási tervek készítése A szervezeti szintek információellátása Felső vezetés Ezen a szinten az információ nem lehet részletező, nem lehet túl szakmai vagy terjengős. Mindig a szélesebb összefüggéseket kell egy jelentésben aggregálni, és súlyozott pontokat kell kiemelni, felkínálva a döntési szituációt. Közhelynek számít ma már az a mondás, hogy az idő pénz, de ez egyre inkább így is van. 5 Nem lehet azt megtenni, hogy papírhegyek fogadjanak vezetőket. Erre nem is érnek rá, és ezek a dolgok nem is érdeklik őket. A napjainkban használt vezetői információs rendszerek már képesek arra, hogy az információkat rendszerezett formában, átlátható módon és lényegre törőn szolgáltassák a vezetők számára, ahogy ők azt igénylik. Funkcionális vezetés Egy jellegzetes vállalati funkció általában több szervezeti egységet, csoportokat foglalkoztat: ezek egyedi irányítást, ugyanakkor koordinatív információellátást igényelnek. Azok az információk, melyeket ezekről a területekről a középvezető kap, a funkció szempontjából releváns, kellően részletezett és pontos jelentések kell legyenek. 6 A legfontosabb paraméter ezen a szinten az időbeliség, ennek megtervezése és betartása. A tartalom a folyamatok teljesítményére, az elért eredményekre, a folyamatos költségfelhasználásra, a tervektől való eltérésekre kell vonatkozzon. Részlegvezetés A dolgokat valahol végre kell hajtani. A vevővel meg kell állapodni, a szerződést alá kell írni. Látható, hogy ez teljesen más terheket ró az információszolgáltató rendszerre, jóval nagyobbak az adatbázisok, nagyon fontos a válaszidő rövidsége, ugyanakkor mélysége. 7 Az információnak relevánsnak és kielégítőnek kell lennie ahhoz, hogy a problémákat helyben meg lehessen oldani. Ugyanakkor a részlegvezetési szinten működő információrendszerből kell biztosítani a felsőbb szinteknek minden aggregált mutatóját Tervezési szintek és az információellátás Egyetlen vállalat működése sem lehet sikeres, ha nem rendelkezik jól megtervezett, egyértelműen megfogalmazott, megvalósítható, versenyképes üzleti stratégiával. A stratégia átfogó fő terv, amely megadja, hogyan akarja a szervezet a küldetését teljesíteni, és a szervezeti céljait elérni. A stratégia segíti a vállalatot küldetése megvalósításában, szervezeti céljai elérésében. A terv egy kidolgozott program vagy keret, amit arra használnak, hogy leírják, miként kívánja a szervezet elérni céljait. A tervezés a tervek kidolgozásának, elkészítésének folyamata. Lényegében annak az útnak a meghatározása, amelyen a szervezet haladni kíván. 8 A 5 Dobay Péter: Információmenedzsment, 43. old. Nemzeti Tankönyvkiadó, Dobay Péter: Információmenedzsment, 44. old. Nemzeti Tankönyvkiadó, Dobay Péter: Információmenedzsment, 46. old. Nemzeti Tankönyvkiadó, Nemes Ferenc: Vezetési ismeretek és módszerek, 43. old. MACROPOLIS Bt,

9 tervezés jelentősége nyilvánvaló, ezért is fontos meghatározni a felelőseit, azaz hogy kik végzik a szervezeten belül. Célszerű minden vezetőt bevonni a folyamatba. A tervezés a csúcsvezetés szintjén kezdődik, amely megállapítja a vállalat stratégiáit. Tehát a vállalat felső vezetői elsősorban stratégiai kérdésekkel, stratégiai tervezéssel foglalkoznak. Ők azok, akiknek gyakran olyan elemzésekre van szükségük, mint a What-if (mi lenne ha) vizsgálatok, mivel ezek segítik leginkább a döntési alternatívák közötti választást. A középvezetők különböző szerepet játszanak a tervezésben. Segítik a stratégiai tervezést, és részt vesznek a taktikai tervezésben is. Elkészítik a saját egységeik tervét és közreműködnek annak megvalósításában is. Az alsószintű vezetőknek szintén aktívan részt kell venniük a tervezésben. Főként arra törekszenek, hogy segítsék a taktikai tervezést, és részt vegyenek az operatív tervek elkészítésében és megvalósításában. 9 A szervezetek sokféle tervvel rendelkeznek. Bármely időszakra és területre készítenek terveket, azért nem meglepő, hogy a tervek különféle kategóriákba tartoznak hatókörüktől és időhorizontjuktól függően. Hosszútávú tervezés A stratégiai tervezés keretében a vállalat elképzeléseket dolgoz ki a fölérendelt célokról az elkövetkezendő évekre, döntéseket hoz a célok eléréséhez vezető utakról és módokról. 10 A stratégiai célok rögzítik a fő irányt, amelyek mentén a vállalat a napi tevékenységét végzi. A stratégiai tervezés meghatározza a vállalat jövőképét. A stratégiai tervet inkább a minőségi, mint a mennyiségi mutatók jellemzik. Középtávú tervezés A több éves tervezés feladata, hogy a stratégiai tervet megvalósítási lépésekké bontsa fel, konkrét programokká, feladatokká alakítsa át. 11 A középtávú tervből vezetik le az operatív tervezés során a részletes éves tervet. Rövid távú tervezés A rövid távú tervezés feladata a tervezési időszak vállalati szintű céljainak meghatározása, a célok elérését szolgáló intézkedések részletes kidolgozása, valamint számszerűsítése, a vállalati egységek tervének kidolgozása. 12 A rövid távú terv ennek megfelelően résztervekből áll. A tervezés során természetesen számolni kell a várható inflációval, illetve a partnerek volumenváltozásainak nagyságával, a gazdasági helyzet alakulásával. A középtávú tervek csak a főbb irányvonalakat határozzák meg, mint például a nettó árbevétel, működési eredmény, személyi jellegű kifizetések - a munkaidőt figyelembe véve, létszámbővítés). A rövid távú tervekben célszerű lebontani a költségeket költséghelyekre, és költségnemekre. 9 Hetyei József: Vállalatirányítási információs rendszerek Magyarországon, 32. old. ComputerBooks, Dobay Péter: Információmenedzsment, 47. old. Nemzeti Tankönyvkiadó, Hetyei József: Vezetői döntéstámogató és elektronikus üzleti megoldások Magyarországon, 34. old. ComputerBooks, Hetyei József: Vezetői döntéstámogató és elektronikus üzleti megoldások Magyarországon, 35. old. ComputerBooks,

10 3. A vállalati információs rendszer A különböző vállalatok információs rendszereinek beszerzésekor nem csupán egy infokommunikációs alkalmazást, berendezést választ, hanem előnyöket, méghozzá stratégiai, üzleti előnyöket. Ezek az előnyök adódhatnak a teljesség igénye nélkül, például a jobb adatés információminőségből, a teljesítmények sokoldalú méréséből. Az információs rendszerek alkalmazásának szinte a kezdetektől fogva az a célja, hogy mechanikussá tegye, automatizálja a különböző tevékenységeket. Erre a hagyományos, úgynevezett stand alone 13 alkalmazások is alkalmasak. Azonban a hatékonyság növelése érdekében ma már elvárható az integritás, az egyes almodulok egymással való összeköttetése. A hatékonyságon túl még további előnyöket is jelent használatuk, úgymint a menedzselhetőség vagy a bővíthetőség. Integrált vállalatirányítási információs rendszer alatt az egy adott vállalat valamennyi feldolgozását megvalósító, egységes információs rendszert értjük. Az integráció azt jelenti, hogy ezek a rendszerek feldolgozzák az üzleti tranzakciók mind szélesebb körét, tervezik a vállalat erőforrásait, ellátják a különböző vezetői szinteket a döntéseikhez szükséges információkkal, valamint támogatják a döntések meghozatalát. 14 A vállalatirányítási rendszerek, a vállalatoknál kialakult horizontális és vertikális munkamegosztásnak megfelelően, funkcionális részekre oszlanak. A vertikális munkamegosztásnak felel meg a vezetői információs és döntés-támogató funkciókra, valamint a tranzakció-feldolgozási funkciókra történő felosztás. A horizontális munkamegosztást követi a vállalatirányítási információs rendszerek funkcionális modulokra történő felbontása, úgy mint készletnyilvántartás, könyvelés, számlázás, egyéb. A vállalati menedzsment szemszögéből nézve a vállalatirányítási információs rendszerek két feladatot látnak el: 1. gyorsan, hatékonyan feldolgozzák a vállalatoknál keletkező, nagy számú üzleti tranzakciót (OLTP- On-line Transaction Processing), 2. ellátják a vállalat vezetőit a döntéseik meghozatalához szükséges információkkal, valamint támogatják döntéseik meghozatalát azáltal, hogy lehetővé teszik bizonyos problémák modellezését, és így különböző döntési változatok elemzését (vezetői információs és döntés-támogató funkció; OLAP- On-line Analytical Processing). 15 Az információs rendszerek az információk összegyűjtését, tárolását, átalakítását és továbbítását szolgálják a különböző szervezetekben. Ha az információrendszereket úgy osztályozzuk, hogy a szervezet funkcionális felépítését vesszük alapul, akkor logikusan elhatárolható a vállalkozási rendszer, a marketing alrendszer, a termelési, a pénzügyi, a szállítási rendszerek, és így tovább. A vezetési információrendszer (VIR) is egy ellátandó vállalati funkciót kiszolgáló alrendszer. A vezetési funkciók szintjét figyelembe véve el kell különítenünk: 16 a felső vezetés stratégiai döntéseit elősegítő úgynevezett döntéstámogató rendszereket (DSS, AOS), 13 Hetyei József: ERP rendszerek Magyarországon a 21. században, 40. old. ComputerBooks, Stand alone: különálló programok, mint például a könyvelési program, a számlázó vagy a készletnyilvántartó. Ezek a programok ez esetben nincsenek egymással összekötve. 14 Hetyei József: Vállalatirányítási információs rendszerek Magyarországon, 26. old. ComputerBooks, Hetyei József: Vállalatirányítási információs rendszerek Magyarországon, 27. old. ComputerBooks, Dobay Péter: Vállalati információmenedzsment, 88. old. Nemzeti Tankönyvkiadó,

11 a taktikai-operatív szinten dolgozó közönséges menedzsmentinformációs rendszereket (MIS), és a programozott döntések szintjén működő automatizált információkezelést (CAM). Azt azért fontos megemlíteni, hogy egy vállalkozásnak lehetősége van annak eldöntésére, hogy egy kész programot vásárol meg, vagy saját fejlesztést választ (make or buy). Mindkettőnek megvan a maga előnye, hátránya, ezért a döntés előtt ajánlott mérlegelni, hogy mégis mire van szükség, mire szeretnénk használni, milyen igényeknek kell megfelelnie, mekkora összeget szánunk rá. Ha egy kész programot veszünk, akkor az nyilván egy általánosabb, kevésbé specifikus, valamelyest testre szabható, de olcsóbb. Azonban ha úgy döntünk, hogy specifikus programra van szükségünk, akkor érdemes programozók segítségét igénybe venni és készíttetni egyet. Természetesen ez inkább olyan vállalkozásoknak éri meg, amelyek tevékenysége speciális. De ez esetben is szerintem mindenképpen olyan céget kell választani, mely megfelelő referenciákkal rendelkezik, és előreláthatóan sokáig még a piacon lesz, így az esetleges jövőbeli fejlesztéseket véghez lehet vinni Integrált vállalatirányítási rendszerek (ERP) A legkorszerűbb, átfogó, integrált vállalatirányítási rendszerek egész világon elterjedt elnevezése az ERP rendszer, amely az angol Enterprise Resource Planning (vállalati erőforrás-tervezés) szavak kezdőbetűiből alkotott betűszó. Az elnevezésben az erőforrástervezés arra utal, hogy az ERP rendszerek fő feladata a vállalatok napi, illetve rövid, közép és hosszú távú működéséhez szükséges humán, pénzügyi, technikai és további erőforrások tervezése. 17 Az ERP rendszer elnevezés magyar megfelelője a vállalatirányítási információs rendszer. Szerintem joggal mondhatjuk, hogy megfelelő tudás, információk nélkül nem lehet megfelelő döntéseket hozni. A tudást, az információt gyakran el kell juttatni annak birtokosától azokhoz, akik a döntéseket hozzák. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a tudást folyamatosan gyarapítani, és ami talán ennél is fontosabb, frissíteni kell. Érthető tehát, hogy a szervezeti tudás integrálása, a tudásbázis kialakítása, bővítése, valamint a szervezet egészére való kiterjesztése egyre fontosabb szerephez jut a mindennapokban. Ugyanakkor az egyre erősödő piaci verseny, a környezeti kihívások és a technika fejlődésével az ERP rendszerek integrációja átlépi a vállalatok határait, a belső folyamatok integrációját kiegészíti a vállalaton kívüli folyamatok integrációja (vevő, szállító oldali folyamatok integrálása). Az integrált információs rendszerben a feldolgozás egyes lépései úgy adják tovább az információt az őt követő lépésnek, hogy közben nem változik az eszköz (pl. nem mentik az adatokat cserélhető adathordozóra, majd töltik be egy másik gépbe, rendszerbe), és nincs többszörös adatbevitel sem. 18 Az integrált rendszerben a funkciók, tevékenységek nem keveredhetnek, és ami a legfontosabb, általában nem is duplikálódhatnak. Mindez egyrészt azzal jár, hogy az egyes alrendszerek szorosan együttműködnek, egymásra épülnek, másrészt redundanciától, duplikálódástól mentes adatokat használnak. 17 Hetyei József: ERP rendszerek Magyarországon a 21. században, 41. old. ComputerBooks, Hetyei József: ERP rendszerek Magyarországon a 21. században, 49. old. ComputerBooks,

12 Az ERP rendszerek komponensei Üzleti funkciókon alapuló csoportosítás szerint beszélhetünk operatív jellegű folyamatokat támogató, vállalkozás-irányítási feladatokat támogató komponensekről. 19 Az ERP rendszerek operatív komponenseiben naponta óriási mennyiségű adat keletkezik, amely adatok még kiegészülnek egyéb adatokkal is, amelyek általában a vállalat megelőző időszakai alatti működést tükrözik. Ezek a megoldások átveszik, feldolgozzák, és a menedzsment számára felhasználhatóvá teszik a felhalmozott információkat. A vállalkozás-irányítási komponensek feladata, hogy valós idejű adatokat szolgáltassanak a szervezet valamennyi, stratégiai fontosságú területeiről, támogassák a vállalati teljesítmény elemzését bármilyen részletességgel, segítségükkel szimulálható legyen a jövőbeni fejlődés, felismerhetők legyenek a piaci lehetőségek. Ide sorolható a stratégiai irányítás, vezetői számvitel, pénzügyi számvitel, jogszabályok által előírt beszámolók elkészítése, üzleti intelligencia, döntés-támogatás. Informatikai jellegű csoportosítás szerint beszélhetünk OLAP (on-line elemzés készítő), OLTP (on-line tranzakció feldolgozást végző) komponensekről. 20 Az operatív rendszerek aktuális adatokat tartalmaznak, azok alkalmazásfüggők, jellegüket tekintve dinamikusak (felülírhatóak, frissíthetők). A vezetői információs, döntéstámogató rendszerek adatai a jelenre és a múltra vonatkoznak, tématerület-központúak, az adatok csak olvashatók, azaz nem változtathatók, valamint az adatokat elemzésre, beszámoló-készítésre használják. Az OLAP segítségével különböző szintű összesítések, adatanalízisek készíthetők, ezen kívül rugalmas, naprakész, lefúrható. Felhasználója a felső vezetés. Az OLTP rendszerek adatgyűjtésekre, tárolásra, napi folyamatok követésére alkalmasak. Fontos jellemzője a megbízhatóság, nagy kapacitás, redundancia-mentesség. Felhasználói az alkalmazottak. Gyorsabb, mint az OLAP rendszerek, mivel az információkat csak tárolja Vezetői döntéstámogató (DDS) és Vezetői információs rendszerek (EIS) A vállalatirányítási információs rendszereknek két csoportját lehet megkülönböztetni a vezetői információs rendszereket, illetve a tranzakció feldolgozó rendszereket. A vezetői információs rendszereken belül léteznek a vezetői információs és a vezetői döntéstámogató rendszerek. 19 Hetyei József: ERP rendszerek Magyarországon a 21. században, 50. old. ComputerBooks, Hetyei József: ERP rendszerek Magyarországon a 21. században, 51. old. ComputerBooks,

13 Vállalatirányítási információs rendszerek (ERP) OLAP OLTP Vezetői információs rendszer (EIS) Vezetői döntéstámogató rendszer (DDS) 1.sz. ábra: Információs rendszerek kapcsolódása A menedzsmentnek egy bonyolult, állandóan változó környezetben, sokféle különböző hatásnak, befolyásnak kitéve kell a szervezeteket irányítani. A vállalkozások irányítása, elvárásoknak megfelelő működtetése nem más, mint a különböző távú tervek készítése, elemzések, döntések, választások sorozata. Mindezen feladatok végrehajtásához rengeteg adatra, információra, elemzésre, What-if típusú vizsgálatra van szükség. Az ilyen elemzéseket támogató rendszereket Vezetői információs (EIS- Executive Information System), illetve Döntés-támogató rendszereknek (DDS- Decision Support System) nevezik. 21 A felső vezetés és a döntés előkészítők számára a különböző Üzleti intelligencia rendszerek, a funkcionális középvezetőknek és végrehajtóknak, pedig az úgynevezett Integrált vállalatirányítási rendszerek (ERP) nyújtanak segítséget. Vezetői döntéstámogató üzleti megoldások A vezetői információs rendszer (EIS) alatt általában egy nagyon korszerű, elektronikus beszámoló-készítő és elemző eszközt értenek, amely képes átvenni a vállalati tranzakciós adatokat, valamint a más forrásból származó (pl. vállalaton kívüli) adatokat, azokat tisztítja, aggregálja, úgynevezett üzleti információs adattárházban tárolja, mégpedig olyan struktúrában, amely lehetővé teszi a különböző szempontok alapján történő, gyors visszakeresést, információ-visszanyerést. 22 Az üzleti intelligencia adattárházon alapul. Célja az információk megszerzése, a tudásbázis kialakítása, a döntéshozatal megalapozása. Inputját a pénzügyi, számviteli, kontrolling és egyéb források szolgálják. 23 Főbb részei: - adattárház - OLAP - döntéstámogatás (DSS- Decision Support System), illetve - adatbányászat. 21 Hetyei József: ERP rendszerek Magyarországon a 21. században, 68. old. ComputerBooks, Hetyei József: Vezetői döntéstámogató és elektronikus üzleti megoldások Magyarországon, 111. old. ComputerBooks, Hetyei József: ERP rendszerek Magyarországon a 21. században, 67. old. ComputerBooks,

14 A vezetői döntés-támogató rendszerek több jellemzőben is eltérhetnek az erőforrás tervező rendszerektől, úgy mint például a számítástechnikai erőforrás igénye. Megnevezés Vezetői döntés-támogató rendszer Erőforrás-tervező rendszer Adatok vonatkozása Jelen és múlt Aktuális adatok Adatok sajátossága Tématerület központúak Alkalmazás függőek Adatok jellege szerint Csak olvasható Dinamikus: felülírható, frissíthető Adatok felhasználása Elemzésre, beszámoló Operatív célokra készítésre 2. sz. táblázat: Vezetői döntés-támogató és erőforrás-tervező rendszerek összehasonlítása 3.3. Információtechnológia Információ-technológia vagy informatika (az alkalmazott eszközök, technikai eljárások és ismeretek összessége) alatt az adatgyűjtés, az adattárolás, az adatfeldolgozás és az információtovábbítás megvalósulási módját, valamint az e célokra alkalmazott technikai eszközök összességét értjük. 24 Integrált vállalatirányítási információs rendszer alatt az egy adott vállalat valamennyi feldolgozását megvalósító, egységes információs rendszert értjük. Az ilyen rendszerek tehát általában az egész vállalatra kiterjedő integrációt valósítanak meg. 25 Vállalatirányítási információs rendszer Vezetői információs Tranzakció feldolgozás rendszer Vezetői információk Vezetői döntéstámogatás Pénzügy, számvitel Kontrolling Értékesítés Szolgáltatás Forrás: Hetyei József: Vállalatirányítási információs rendszerek Magyarországon, 27. old. ComputerBooks, sz. ábra Informatikus szemszögből nézve azok a vállalatirányítási információs rendszerek tekinthetők integrált rendszernek, amelyek eleget tesznek az integritás kritériumainak. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a rendszerben a feldolgozás egyes lépései úgy adják tovább az információt az őt követő lépéseknek, hogy közben nem változik a felhasznált eszköz. Például 24 Hetyei József: Vállalatirányítási Információs Rendszerek Magyarországon, 25. old. ComputerBooks, Hetyei József: Vállalatirányítási Információs Rendszerek Magyarországon, 26. old. ComputerBooks,

15 nem mentik az adatokat adathordozóra, majd töltik be a másik számítógépbe, és nincs többszörös adatbevitel sem Vállalatirányítási rendszerek térnyerése a KKV szektorban Magyarország az Európai Unióhoz történő előcsatlakozási programokon keresztül óta részesül a strukturális alapok pénzforrásaiból május elseje óta, a csatlakozás napjától kezdődően, a többi tagállamhoz hasonlóan, már közvetlenül kaphatunk támogatást a fent említett pénzforrásokból. Ahhoz, hogy a strukturális alapokból részesülhessünk, meg kellett határozni a fejlesztési célokat (Nemzeti Fejlesztési Terv), illetve fel kellett állítani azt az intézményrendszert, amely menedzseli, ellenőrzi, értékeli a végrehajtást. A Nemzeti Fejlesztési Terven belül a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által irányított Gazdasági Versenyképesség Operatív Programja tartalmazza a gazdasági versenyképesség növelését biztosító intézkedéseket. A GVOP keretein belül között négy terület élvez prioritást: 1. Beruházás-ösztönzés 2. Kis- és középvállalkozások fejlesztése 3. Kutatási, fejlesztési, innovációs tevékenység 4. Információs társadalom és gazdaság fejlesztése. A negyedik prioritáson belül, az e-gazdaság fejlesztésének célja, hogy a vállalatok belső ügyviteli folyamataiban, továbbá a vállalatok közötti elektronikus üzleti kapcsolatok révén hozzájáruljon a versenyképesség javításához. A programon belül hirdették meg a Vállalaton belüli elektronikus üzleti rendszerek és a Üzleti partnerek közötti kapcsolat fejlesztése programot. 26 A vállalaton belüli elektronikus üzleti rendszerek támogatása alapján a pályázat két szegmensre bontható: A pályázati cél: Integrált vállalatirányítási rendszerek bevezetésének, bővítésének támogatásával elősegíteni a kis- és középvállalkozások belső, üzleti, ügyviteli hatékonyságának javulását, működési költségeinek csökkentését. B pályázati cél: Vezetői döntéstámogató és üzleti intelligencia rendszerek bevezetésével elősegíteni a döntéshozatali folyamatok felgyorsulását, ezáltal javítani a termelékenységet, csökkenteni a működési költségeket, javítani az ajánlattételi, szerződési, teljesítési határidőket. A pályázat további célja, hogy pontosabbá, átláthatóbbá, és a vezetés által naprakészen követhetővé váljanak a működési és pénzügyi folyamatok Böcskei Elvira, Vig Zoltán: ERP SYSTEMS GATHER GROUND IN THE SME SECTOR (Vállalatirányítási rendszerek térnyerése a KKV szektorban). Miskolci Egyetem Innovációs és Technológia Transzfer Centruma. Miskolc, p letöltés ideje: április

16 A fent említett programok tehát a vállalatirányítási rendszerek bevezetését támogatják a KKV szektorban. A pályázók körét a december 31-ig hatályos, és a január 1-től hatályba lépett évi XXXIV. törvény A kis és középvállalkozásokról határozza meg. A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 2005-ben millió Ft volt, a támogatott pályázatok száma 145 db. A támogatás formája működési támogatásnak nem minősülő, visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (vissza nem térítendő támogatás). A támogatás mértéke között: - A pályázati cél: Integrált üzleti rendszerek támogatása esetén a projekt elszámolható költségeinek legfeljebb 50%-a, de minimum 8 millió Ft, maximum 50 millió Ft. - B pályázati cél: Vezetői döntéstámogató, illetve üzleti intelligencia rendszerek támogatása esetén a projekt elszámolható költségeinek legfeljebb 50%-a, de minimum 8 millió Ft, maximum 20 millió Ft. 28 Úgy gondolom, hogy az a vállalkozás, amelynek ügyviteli folyamatai nem elég átláthatóak, mely menedzsmentje számára nem áll megfelelő mélységű, illetve minőségű információ időben rendelkezésére bizonyos döntésekhez, ugyanakkor minimum 8 millió Ft-ot képes meghitelezni előre egy ilyen rendszer kiépítésére, annak mindenképpen ki kell használni ezt a lehetőséget, mert ez a befektetés hosszú távon biztos vagyok benne, hogy kifizetődő. Olyannyira, hogy ha a pályázatot a vállalkozás elnyeri, és a költségtervet kielégítően készítette el, betartja a pályázati előírásokat, akkor utófinanszírozással meg fogja kapni a pályázati pénzt. Abban az esetben, ha egy vállalkozás az önerőt nem tudja biztosítani, akkor is van lehetősége. A bankok felismerték ezt a helyzetet, és ma már olyan hiteleket is nyújtanak, amelyeket kimondottan az önerő finanszírozására alakítottak ki. Tehát, ha egy vállalkozás eldöntötte, hogy pályázni szeretne, és ehhez hitelt vesz fel, akkor csak egy általános adatlapot kell kitöltenie, majd a bank, illetve a bankkal kapcsolatban álló pályázati tanácsadó cég felkeresi őt, és egyeztetik az érdekeiket. A következőkben két táblázatot mutatok be, melyek a leírtakat összefoglaltan szemléltetik. OP Előirányzott keret (eft) Eddigi kötelezettségvállalások (eft) Eddigi kifizetések (eft) AVOP GVOP HEFOP KIOP ROP Összesen Forrás: letöltés ideje: április sz. táblázat: Operatív programok támogatási terve között (2006. december 31-ig feldolgozott adatok) 28 letöltés ideje: április

17 OP Döntéselők. Elkezd (db) Döntéselők. Elk-nél igényelt tám. (eft) Beérkezett (db) Leszerződött (db) Támogatás (eft) Kifizetett (db) Kifizetett (eft) AVOP GVOP HEFOP KIOP ROP Összesen Forrás: letöltés ideje: április sz. táblázat: Operatív programok statisztikája között (2006. december 31-ig feldolgozott adatok) A fenti táblázat mutatja a Nemzeti Fejlesztési Tervben meghatározott operatív programokra nyújtott keretösszegeket közötti időszakra vonatkozóan, valamint a pályázati statisztikákat. A második táblázatban látható, hogy a GVOP (Gazdasági Versenyképesség Operatív Program) támogatásokra pályázat érkezett be, melynek 97%-ánál pozitív volt a döntés. A db pályázatra csaknem 220 milliárd forintot igényeltek. A több mint 13 ezer pályázatból csak mal kötöttek szerződést szeptember 1-ig, de közülük is csak et fizettek ki. Jól látszik, az arányok még elenyészők. Ennek egyik oka lehet, hogy a pályázók többsége nem veszi komolyan a pályázati előírásokat, és ezeknek így nem is tesz eleget, aminek az a következménye, hogy nem kapja meg az ígért támogatást. Ezért egy-egy nagyobb, jelentősebb pályázat során érdemes tanácsadó, pályázatíró cégekhez fordulni, mivel az ő jutalékuk jóval kevesebb, mint amennyit el lehet veszíteni a nem megfelelő papírmunka miatt. 17

18 4. Összefoglalás Közhelynek számít ma már ugyan az a mondás, hogy az információ hatalom, de úgy gondolom, hogy a mai világban ez egyre inkább így is van. A felgyorsult életvitel, a gyors döntések kényszere egyre inkább megköveteli, hogy naprakész, pontos, tömör és lényegre törő információkat, adatokat szolgáltassunk főnökeink, cégünk tulajdonosai felé, mivel megfelelő tudás, információk nélkül nem lehet megfelelő döntéseket hozni. Érthető tehát, hogy a szervezeti tudás integrálása, a tudásbázis kialakítása, bővítése, valamint a szervezet egészére való kiterjesztése egyre fontosabb szerephez jut a mindennapokban. Ugyanakkor az egyre erősödő piaci verseny, a környezeti kihívások és a technika fejlődésével az ERP rendszerek integrációja átlépi a vállalatok határait, és a belső folyamatok integrációját kiegészíti a vállalaton kívüli folyamatok integrációja (vevő, szállító oldali folyamatok integrálása). Belátható tehát, hogy egyre nő az igény az információkat szolgáltató rendszerek iránt. A kérdés már csak az, hogy a cégek maguk fejlesztenek a portfóliójuknak leginkább megfelelő szoftvert, vagy vásárolnak egy már jól bevált általánosabb felhasználásra alkalmasat. Mindenesetre bármelyik mellett is döntsenek szeretném felhívni a kis- és középvállalkozások figyelmét, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás után az uniós támogatások felhasználására a Nemzeti Fejlesztési Terv GVOP (Gazdasági Versenyképesség Operatív Program) keretein belül lehetőség nyílik pályázni vissza nem térítendő támogatásra, amelynek célja az Információs rendszerek kiépítése. 18

19 Irodalom 1. Chris Edward- John Ward- Andy Bytheway: Az információs rendszerek alapjai. Panem, Dobay Péter: Vállalati információmenedzsment. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt, Budapest Hetyei József: ERP rendszerek Magyarországon a 21. században. ComputerBooks, Hetyei József: Vállalatirányítási Információs Rendszerek Magyarországon ComputerBooks, Hetyei József: Vállalatirányítási Információs Rendszerek Magyarországon 2. ComputerBooks, Hetyei József: Vezetői döntéstámogató és elektronikus üzleti megoldások Magyarországon. ComputerBooks, Nemes Ferenc: Vezetési ismeretek és módszerek, MACROPOLIS Bt,

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Gazdasági informatika alapjai

Gazdasági informatika alapjai PSZK Mesterképzési és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Gazdasági informatika alapjai

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

Történet John Little (1970) (Management Science cikk)

Történet John Little (1970) (Management Science cikk) Információ menedzsment Szendrői Etelka Rendszer- és Szoftvertechnológia Tanszék szendroi@witch.pmmf.hu Vezetői információs rendszerek Döntéstámogató rendszerek (Decision Support Systems) Döntések információn

Részletesebben

INFORMÁCI CIÓS ERŐFORRÁSOK ÉS RENDSZEREK

INFORMÁCI CIÓS ERŐFORRÁSOK ÉS RENDSZEREK INFORMÁCI CIÓS ERŐFORRÁSOK ÉS INFORMÁCI CIÓS RENDSZEREK Milyen ismereteket sajátítunk tunk el e téma keretében? Adat Információ Tudás Az információ mint stratégiai erőforrás A vállalat információs rendszere

Részletesebben

Nyílt forráskódú integrált vállalatirányítási rendszerek. Pető István Vállalatirányítási rendszerek 2015. március 10.

Nyílt forráskódú integrált vállalatirányítási rendszerek. Pető István Vállalatirányítási rendszerek 2015. március 10. Nyílt forráskódú integrált vállalatirányítási rendszerek Pető István Vállalatirányítási rendszerek 2015. március 10. Integrált vállalatirányítási rendszerek Vezetői szintek és információs igényük Alsó

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es Az emberi erőforrás Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es felmérésének eredménye: a cégek pénzügyi

Részletesebben

Bakonyi Péter c.docens

Bakonyi Péter c.docens Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány

Részletesebben

VIR alapfogalmai. Előadásvázlat. dr. Kovács László

VIR alapfogalmai. Előadásvázlat. dr. Kovács László VIR alapfogalmai Előadásvázlat dr. Kovács László Információ szerepe Információ-éhes világban élünk Mi is az információ? - újszerű ismeret - jelentés Hogyan mérhető az információ? - statisztikai - szintaktikai

Részletesebben

1964 IBM 360 1965 DEC PDP-8

1964 IBM 360 1965 DEC PDP-8 VIIR Vállalatirányítási Integrált Információs rendszerek I. (Történeti áttekintés - TEI) Szent István Egyetem Információgazdálkodási Tanszék 2006. 1 Ki mikor kapcsolódott be az információs társadalomba?

Részletesebben

Az ellátásilánc-menedzsment, és informatikai háttere. BGF PSZK Közgazdasági Informatikai Intézeti Tanszék Balázs Ildikó, Dr.

Az ellátásilánc-menedzsment, és informatikai háttere. BGF PSZK Közgazdasági Informatikai Intézeti Tanszék Balázs Ildikó, Dr. Az ellátásilánc-menedzsment, és informatikai háttere BGF PSZK Közgazdasági Informatikai Intézeti Tanszék Balázs Ildikó, Dr. Gubán Ákos SCM Hatóság Kiskereskedő Fogyasztó Vevő 2 Logisztikai központ Beszálító

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

Infor PM10 Üzleti intelligencia megoldás

Infor PM10 Üzleti intelligencia megoldás Infor PM10 Üzleti intelligencia megoldás Infor Üzleti intelligencia (Teljesítmény menedzsment) Web Scorecard & Műszerfal Excel Email riasztás Riportok Irányít Összehangol Ellenőriz Stratégia Stratégia

Részletesebben

A vállalkozás sikerének tényezi. Termék, szolgáltatás Erforrások Információtechnológia 2005.12.08. 1

A vállalkozás sikerének tényezi. Termék, szolgáltatás Erforrások Információtechnológia 2005.12.08. 1 A vállalkozás sikerének tényezi Termék, szolgáltatás Erforrások Információtechnológia 2005.12.08. 1 A siker két egymást segít eleme az IT-ben ERP rendszerek alkalmazása Outsourcing 2005.12.08. 2 A vállalati

Részletesebben

Informatikai rendszerek fejlesztése

Informatikai rendszerek fejlesztése Informatikai rendszerek fejlesztése Dr. Csetényi Arthur Előadás: hétfő 8:00 9:20 Fogadóóra: hétfő 9:30 11:00 (Sóház, fszt. 02) E-mail: csetenyi at uni-corvinus dot hu Informatikai rendszerek fejlesztése

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft. EUGA EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.com/hun/euga EUGA projekt háttere Lisszaboni program Az EU 2010-re a világ

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

Vállalati modellek. Előadásvázlat. dr. Kovács László

Vállalati modellek. Előadásvázlat. dr. Kovács László Vállalati modellek Előadásvázlat dr. Kovács László Vállalati modell fogalom értelmezés Strukturált szervezet gazdasági tevékenység elvégzésére, nyereség optimalizálási céllal Jellemzői: gazdasági egység

Részletesebben

1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16.

1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16. 1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16. Tel.: 06-1-461 461-33-00 Az IT Információs Társadalom Kht. segítõ tevékenysége a pályázatok elõkészítésében Farsang Attila regionális irodavezetõ Miskolc, 2004. február

Részletesebben

8., ELŐADÁS VIRTUÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ALKALMAZÁSAI. Klaszter, mint virtuális logisztikai központ

8., ELŐADÁS VIRTUÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ALKALMAZÁSAI. Klaszter, mint virtuális logisztikai központ 8., ELŐADÁS VIRTUÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ALKALMAZÁSAI Klaszter, mint virtuális logisztikai központ Feladatai: a beszállítói feladatok kis és középvállalatok versenyképességeinek fokozása érdekében,

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER. KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER. KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL Tisztelt végzős Hallgatók! Az Önök modulrendszerű Kereskedelmi

Részletesebben

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP Microsoft Magyarország 2004. szeptember 21. kedd Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

A vezetői jelentésrendszer alapjai. Információs igények, irányítás, informatikai támogatás

A vezetői jelentésrendszer alapjai. Információs igények, irányítás, informatikai támogatás A vezetői jelentésrendszer alapjai Információs igények, irányítás, informatikai támogatás Tartalomjegyzék Döntéstámogató információs rendszer piramisa Integrált rendszer bevezetésének céljai Korszerű információ-szolgáltatási

Részletesebben

Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója

Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Bemutatja: Bruhács Tamás főosztályvezető-helyettes - OM, Fejlesztési és Tudományos Ügyek Főosztálya Hodász

Részletesebben

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások Transzformáció -CRM Értékesítési stratégiák I. CRM elmélete és gyakorlata II. Stratégiai elemek III. Strukturális megoldások 1 Customer Relationship Management egy filozófia Értékesítés Ügyfél Marketing

Részletesebben

Pályázati lehetıségek az ECOD bevezetéséhez. Horváth Ferenc, Kereskedı Synergon Retail Systems Kft.

Pályázati lehetıségek az ECOD bevezetéséhez. Horváth Ferenc, Kereskedı Synergon Retail Systems Kft. Pályázati lehetıségek az ECOD bevezetéséhez Horváth Ferenc, Kereskedı Synergon Retail Systems Kft. Tartalom Az ECOD bevezetésének költségei Források Pályázati lehetıségek Eredmények Az ECOD bevezetésének

Részletesebben

A benchmarking fogalma

A benchmarking fogalma Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL Tisztelt végzős Hallgatók! Az Önök modulrendszerű Kereskedelmi Szakmenedzser

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Vállalati mobilitás. Jellemzők és trendek

Vállalati mobilitás. Jellemzők és trendek Vállalati mobilitás Jellemzők és trendek Vállalati mobilitás értelmezése és előnyei A mobil eszközök (okos telefon, tablet, laptop) száma világszerte rohamosan növekszik és használatuk már nem luxus, hanem

Részletesebben

Rózsa Tünde. Debreceni Egyetem AGTC, Pannon Szoftver Kft SINCRO Kft. Forrás: http://www.praxa.com.au/practices/erp/publishingimages/erp_visual.

Rózsa Tünde. Debreceni Egyetem AGTC, Pannon Szoftver Kft SINCRO Kft. Forrás: http://www.praxa.com.au/practices/erp/publishingimages/erp_visual. Rózsa Tünde Debreceni Egyetem AGTC, Pannon Szoftver Kft SINCRO Kft Forrás: http://www.praxa.com.au/practices/erp/publishingimages/erp_visual.jpg 2 Kutatási célok Tématerület rövid áttekintése A kiválasztást

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Név Cél Pályázhatnak Elszámolható költségek Támogatás technológiafejlesztés GOP-2.1.1/A Közép-Magyarországi Régió felfüggesztve! Komplex vállalati technológiafejlesztés

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Széchenyi Programiroda tevékenysége, vállalkozásfejlesztés A Széchenyi Programiroda feladatai Az Új Széchenyi Terv célkitűzése: hatékony pályázati rendszer működtetése a kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

A logisztika feladata, célja, területei

A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata: Anyagok és információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerben

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Információmenedzsment 90. lecke INFORMÁCIÓ MENEDZSMENT

Részletesebben

Költség. A projekt költségeinek mérése, elszámolása, felosztása. Költségek csoportosítása. Költségek csoportosítása. Költségek csoportosítása

Költség. A projekt költségeinek mérése, elszámolása, felosztása. Költségek csoportosítása. Költségek csoportosítása. Költségek csoportosítása MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék A projekt költségeinek mérése, a, felosztása Költség Költségnek tekintjük a tevékenység

Részletesebben

DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt

DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt Követelmény felmérés DW séma tervezése Betöltési modul tervezése Fizikai DW tervezése OLAP felület tervezése Hardver kiépítése Implementáció Tesztelés, bevezetés

Részletesebben

Servantes Vezetői Információs Szoftver Modul

Servantes Vezetői Információs Szoftver Modul A cégvezetéshez adatok kellenek Servantes Vezetői Információs Szoftver Modul A Servantes Vezetői Információs rendszer a vállalatirányítási szoftvernek az a része, ahol a leginkább megmutatkozik, hogy a

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok Vinczellér Gábor AAM Technologies Kft. Tartalom 2 Bevezetés Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt Adatbázis szerkezet Adatbázis feltöltés

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

Projekt siker és felelősség

Projekt siker és felelősség Projekt siker és felelősség dr. Prónay Gábor 10. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2007. április 5. AZ ELŐADÁS CÉLJA figyelem felhívás a siker kritériumok összetettségére, az elmúlt

Részletesebben

Informatikai rendszerek Vállalati információs rendszerek

Informatikai rendszerek Vállalati információs rendszerek Informatikai rendszerek szerepe a gazdaságban Informatikai rendszerek Vállalati információs rendszerek Szendrői Etelka szendroi@witch.pmmf.hu A termelékenység fokozása a hatékonyság növelésével és/vagy

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. július 16-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. július 16-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. július 16-i ülésére Tárgy: A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése című (ÁROP-1.A.2.) pályázat benyújtása Az

Részletesebben

Vállalati információs rendszerek

Vállalati információs rendszerek Vállalati információs rendszerek 2. előadás: Egy konkrét vállalatirányítási rendszer Elekes Edit, 2015. elekes.edit@eng.unideb.hu Miért épp a kórház? Mindenkinek van róla személyes tapasztalata, volt bent

Részletesebben

- DAOP-1.2.1.-11, DDOP-1.1.3.-11, ÉAOP-1.1.2./A-11, ÉMOP-1.2.1.-11, KDOP- 1.2.1.-11, KMOP-1.5.2.-11, NYDOP-1.1.1./A-11

- DAOP-1.2.1.-11, DDOP-1.1.3.-11, ÉAOP-1.1.2./A-11, ÉMOP-1.2.1.-11, KDOP- 1.2.1.-11, KMOP-1.5.2.-11, NYDOP-1.1.1./A-11 ÚSzT - DAOP-1.2.1.-11, DDOP-1.1.3.-11, ÉAOP-1.1.2./A-11, ÉMOP-1.2.1.-11, KDOP- 1.2.1.-11, KMOP-1.5.2.-11, NYDOP-1.1.1./A-11 Vállalati együttműködés és klaszterek támogatása Célja A konstrukció célja, hogy

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Információ menedzsment

Információ menedzsment Információ menedzsment Szendrői Etelka Rendszer- és Szoftvertechnológiai Tanszék szendroi@witch.pmmf.hu Szervezetek felépítése Szervezetek közötti információáramlás Információ fogadás Elosztás Új információk

Részletesebben

Beszállítók integrálása és szolgáltatások optimalizálása ITIL szemüvegen keresztül

Beszállítók integrálása és szolgáltatások optimalizálása ITIL szemüvegen keresztül Beszállítók integrálása és szolgáltatások optimalizálása ITIL szemüvegen keresztül Tamásy Dániel, Delta Services Kft. Tematika Delta csoport bemutatása A Kezdet - Delta IT szervezeti működés ismertetése

Részletesebben

IV/8. sz. melléklet: Internetes megjelenés (vállalati portál) funkcionális specifikáció

IV/8. sz. melléklet: Internetes megjelenés (vállalati portál) funkcionális specifikáció IV/8. sz. melléklet: Internetes megjelenés (vállalati portál) funkcionális specifikáció 1. A követelménylista céljáról Jelen követelménylista (mint a GOP 2.2.1 / KMOP 1.2.5 pályázati útmutató melléklete)

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg

Részletesebben

A Mórakert TÉSZ információs rendszere

A Mórakert TÉSZ információs rendszere A Mórakert TÉSZ információs rendszere Berecz Patrícia DE AMTC GVK SU 2009-2009.08.27 Tartalom A Mórakert TÉSZ bemutatás Informatikai ellátottság Kommunikáció Egyéb informatikai rendszerek A Mórakert TÉSZ

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

A CONTROLLING FOGALMI KERETE A VEZETŐI SZÁMVITEL

A CONTROLLING FOGALMI KERETE A VEZETŐI SZÁMVITEL A CONTROLLING FOGALMI KERETE A VEZETŐI SZÁMVITEL Controlling, vezetői számvitel 1.előadás 2013. Február 14. BGF KKK Dr. Forgács Anna Előadás vázlata I. A controlling fogalma II. A controlling rendszer

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar TATA Kiválósági Központ és Informatikai Intézet

Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar TATA Kiválósági Központ és Informatikai Intézet Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar TATA Kiválósági Központ és Informatikai Intézet VÁLLALATVEZETÉSI TANÁCSADÁS MÉRLEG- ÉS EREDMÉNY-KIMUTATÁS ADATOK ALAPJÁN HASONLÓSÁGELEMZÉSSEL Belső

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1968-06 Gazdálkodási feladatok A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: A vállalkozások létesítésével,

Részletesebben

III. Az emberi erőforrás tervezése

III. Az emberi erőforrás tervezése BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség III. Az emberi erőforrás tervezése Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 Október 20 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

Tárgyszavak: vevőkapcsolatok; CRM; szoftverértékelés.

Tárgyszavak: vevőkapcsolatok; CRM; szoftverértékelés. A VÁLLALATVEZETÉS EGYES TERÜLETEI CRM-rendszerek értékelése és felépítése Bármerre tekintünk a verseny egyre élesebb. A vállalatok nagy feladat előtt állnak: régi ügyfeleiket meg kell tartaniuk, és újakat

Részletesebben

Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök

Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök levelező szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Budapest 2013 Nyomtatott kommunikáció

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért

Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Egyszerűsítések, gyorsítások Átláthatóbb pályázati struktúra Átgondolt, a fejlesztési célokra koncentráló pályázatok

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Az információ drága, de hülyének lenni sem olcsó.

Az információ drága, de hülyének lenni sem olcsó. INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA Az információs technológiák költség-haszon elemzése, gazdaságossági számítások (TCO ROI VOI NPV IRR PI) Szent István Egyetem 1 Az információ drága, de hülyének lenni

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Operatív stratégia 98. lecke Stratégia: közös vízió, mely egyesíti

Részletesebben

V/6. sz. melléklet: Táv- és csoportmunka támogatás funkcionális specifikáció

V/6. sz. melléklet: Táv- és csoportmunka támogatás funkcionális specifikáció V/6. sz. melléklet: Táv- és csoportmunka támogatás funkcionális specifikáció 1. A követelménylista céljáról Jelen követelménylista (mint a GOP 2.2. 1 / KMOP 1.2.5 pályázati útmutató melléklete) meghatározza

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Nyilvántartási Rendszer

Nyilvántartási Rendszer Nyilvántartási Rendszer Veszprém Megyei Levéltár 2011.04.14. Készítette: Juszt Miklós Honnan indultunk? Rövid történeti áttekintés 2003 2007 2008-2011 Access alapú raktári topográfia Adatbázis optimalizálás,

Részletesebben

Információbiztonság fejlesztése önértékeléssel

Információbiztonság fejlesztése önértékeléssel Információbiztonság fejlesztése önértékeléssel Fábián Zoltán Dr. Horváth Zsolt, 2011 Kiindulás SZTE SZAKK információ információ adatvédelmi szabályozás napi gyakorlat információ Milyen az összhang? belső

Részletesebben

Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ. StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013.

Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ. StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013. Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013. 1 koncepció meghatározza, hogy kiknek mit ad el, és hogyan teremt ebből pénzt a vállalkozás. StartUP Vállalkozásindítás

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről AZ ÜGYFÉLÉLMÉNY SZEREPE AZ AUTÓKERESKEDELEMBEN ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről KIHÍVÁS #1 JELENTŐS VÁLTOZÁS A VÁSÁRLÁSI SZOKÁSOKBAN! 7,8 1,3 83% NISSAN EUROPE STUDY 2013, WWW.MASHABLE.COM

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II.

A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. dr. Baráth Lajos SZTE mesteroktató Gazdasági igazgató Károlyi Sándor Kórház MEN Debrecen

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára Pályázati Hírlevél RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. 2015. június Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára 2015. június 9-én megjelent két új GINOP pályázat KKV-k kapacitásbővítésének

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 3. Előadás A beszerzési logisztikai folyamat Design tervezés Szükséglet meghatározás Termelés tervezés Beszerzés

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 5. Előadás Elosztási folyamat A klasszikus elosztási logisztikai rendszer Az elosztási logisztikai rendszer:

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE

STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE MI AZ ÜZLETI TERVEZÉS A józan ész diadala az önámítás felett A józan ész diadala az önámítás felett A TERVEZÉS TISZTÁN MATEMATIKA Nagy számok

Részletesebben

Cloud Computing a gyakorlatban. Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE)

Cloud Computing a gyakorlatban. Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE) Cloud Computing a gyakorlatban Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE) Az el adás felépítése CLOUD ALKALMAZÁSI FELMÉRÉSEK CLOUD COMPUTING DEFINICIÓK CLOUD SZOLGÁLTATÁSI ÉS ÜZEMEL-

Részletesebben

STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE

STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE Mi az üzleti tervezés A józan ész diadala az önámítás felett A tervezés tisztán matematika Nagy számok törvénye Egy egész szám felírható néhány

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Mobil Üzleti Intelligencia

Mobil Üzleti Intelligencia Mobil Üzleti Intelligencia Forradalom az üzleti intelligenciában Kiss Péter BiXPERT Kft. A Mobil Internet nagyságrendekkel nagyobb hatással lesz a felhasználókra mint a Desktop Internet Mindig Információ

Részletesebben