A megújuló energiaforrások

Átírás

1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Prof. Dr.Solymosi József ny. mk. ezds., a hadtudomány doktora: A megújuló energiaforrások PhD. I. előadás Budapest, november 30.

2 A megújuló energiaforrások (40. kérdés) Természeti energiaforrás, amely nem károsítja a környezetet (üvegház hatás) A legfontosabb megújuló energiaforrások: napenergia (naperőmű, napelem, napkollektor) vízienergia (vízierőmű) árapály-energia hullám energia szélenergia geotermikus energia biomassza bioetanol (Oláh György) biodisel Környezetbarát energia: nukleáris - atomerőművek

3 Európai Bizottság: Energia 2020 A következő 10 év uniós energiapolitikájának a céljai: a versenyképesség, a fenntarthatóság és az ellátásbiztonság. Eszközök: Energiatakarékosság Integrált páneurópai energiapiac és a szükséges infrastruktúra A huszonhét tagállam egységes globális fellépése az energiaügyben Európa vezető szerepe a technológia és az innováció területén Biztonságos, kiszámítható és megfizethető energia, aktív fogyasztók

4 Az atomerőmű bővítés eddigi előkészületei, további teendők Süli János Vezérigazgató Paksi Atomerőmű Zrt. 4 4 Siófok, június 3.

5 Hazai termelés 1000 GWh Import Egyéb hazai termelés 1988 Nukleáris Import: GWh Hazai termelés: GWh Atomerőmű részaránya a hazai termelésben: 37,2 %

6 Az új energiapolitikáról A Parlament elfogadta az új energiapolitikai koncepciót*, szerint a Kormány:... mely f) kezdje meg az új atomerőművi kapacitásokra vonatkozó döntés-előkészítő munkát. A szakmai, környezetvédelmi és társadalmi megalapozást követően a beruházás szükségességére, feltételeire, az erőmű típusára és telepítésére vonatkozó javaslatait kellő időben terjessze az Országgyűlés elé; 6 *40/2008. (IV.17.) OGY határozat g) gondoskodjon a nukleáris hulladékok végleges elhelyezésére irányuló programok megfelelő

7 Környezeti hatásvizsgálat 7 Előzetes csak a parlamenti elvi hozzájáruláshoz szükséges terjedelemben készült Blokkfüggetlen átfogóan kezeli a típust, teljesítményt, a minden környezet kiszemelt jelen állapota, típus esetét lefedi, a telephely meglévő létesítményei, terhelhetőségi korlátai, csak hűtőtornyos kivitelben. a környezet változása létesítés/üzemelés/üzemzavar/baleset nyomán, hatótényezők, folyamatok, hatásterület lehatárolása, országhatáron átterjedő hatások, tevékenységek, anyagfelhasználás folyamatábrái, felhagyás hatásai.

8 Nukleáris üzemanyag Feltárt uránforrások eloszlása a világban Régiók viszonylag kis geopolitikai kockázattal kitermelési költség < 130 USD/kg

9 A döntés, március Kormány ülése döntés: parlamenttől elvi hozzájárulást kérnek a atomerőmű blokkok építés előkészítéséhez Parlament, Gazdasági Bizottság egyhangúan támogatta a kormány előterjesztését Parlament, Környezetvédelmi Bizottság 15 igen/1 nem/1 tartózkodás Parlament, plenáris ülés megadta az előzetes elvi engedélyt az előkészítés megkezdéséhez 330 igen/6 nem/10 tartózkodás 9

10 Közvélemény 10 Elmozdulás van az atomerőmű elfogadásában a klímavédelem egyre inkább belátott fontossága, az atomenergia növekvő nemzetközi elismertsége, a gazdasági krízis előtt egekbe szökő olaj- és gázár, a évi januári gázszállítási kiesés.

11 Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon atomerőmű működik? Igen 100 Nem NT/NV % (N=11373) febr. (N=1051) május (N=1036) június (N=1017) június (N=1012) aug. (N=1008) július (N=1028) augusztus (N=1049) augusztus (N=1016)

12 EU - kihívások, célok, kérdések Kihívások Fenntarthatóság (+2C fok átlaghőmérséklet, +5% CO2 növekedés veszélye) Ellátásbiztonság (2030-ban gáz 85%-a, olaj 93%-a import lesz Versenyképesség (drága munkaerő, nagy energiaszámla 100$/barrel feletti olajár 2030-ban) Stratégiai célok Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése 2020-ig 30%-al, 2050-ig 50%- al, ebből fejlett országokban 60-80%-al EU kötelezettségvállalása mindenképpen 20% csökkentésre 2020-ig 1990-hez viszonyítva (ez hozzájárul a versenyképességhez is, mivel így jelentősen csökkenteni kell a primerenergia felhasználást is) 20 % energiahatékonyság + 20 % megújuló + 20 % CO 2 kibocsátás csökkentés Kérdések: Megvalósíthatóság, versenyképesség, egyenlőtlenségek kezelése igazságosság

13 Reális megújuló potenciál Terület igény (km 2) Energia potenciál (PJ/év) Teljesítőképesség (MW) Villamos energia potenciál (GWh/év) Vízenergia (Duna, Tisza, Mura, Dráva) ~460 ~3550 Biomassza (60-72) ~ ~ Szélenergia Napenergia Geotermikus energia

14 Az atomerőmű környezeti versenyképessége Forrás: Eurelectric: Efficiency in electric generation Különböző erőmű típusok tüzelőanyag felhasználása és szennyezőanyag-kibocsátása (1000 MWos teljesítmény, évi 6600 órás kihasználtság (75%), összességében tehát évi GWh villamos energia termelése esetén, adatok tonnában) Szénerőmű Ligniterőmű Olajtüzelésű erőmű Atomerőmű Földgáztüzelésű erőmű (CCGT) Tüzelőanyag fogyasztás Oxigén felhasználás Széndioxid kibocsátás Kéndioxid kibocsátás Nitrogén-oxidok Por Hamu Megjegyzés: az egyes erőműtípusoknál a tüzelő(fűtő-) anyagtól függően eltérő jellegű és mennyiségű hulladék-anyag is keletkezik, melyek kezelése további költséget jelent

15 Üvegházhatású gáz emisszió alakulása Széndioxid kibocsátás (kt/év) % csökkentés 30% csökkentés Alapeset (business as usual) Intenzív biomassza program Intenzív biomassza+ szélerőmű program Alapeset atomerőmű bővítéssel Év

16 Fogyasztói költségek 16,0 15,5 Átlagköltség (Ft/kWh) 15,0 14,5 14,0 13,5 13,0 12,5 Alapeset (business as usual) Intenzív biomassza program Intenzív biomassza+ szélerőmű program Alapeset atomerőmű bővítéssel Év

17 A nukleárisbaleset-elhárítás megújításának tudományos kérdései Solymosi József a Hadtudomány doktora Iskolavezető, Elnök, Tag,, Bolyai János Katonai Műszaki Kar Katonai Műszaki Doktori Iskola Eötvös Loránd Fizikai Társulat Sugárvédelmi Szakcsoportja KKB Nukleárisbaleset-elhárítási Műszaki Tudományos Tanács, NBE MTT Logisztikai Bizottsága Velünk élő légoltalom, polgári védelem HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, március 3.

18 A nukleárisbaleset-elhárítás rövid története TMI (1979), Csernobil (1986) NAÜ konvenciók, ajánlások Hazai szabályozás - Atomtörvény (1980, 1996) Nukleáris Biztonsági Szabályzatok (1997) Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer kialakítása OAH szerepe OKF szerepe Országos BEIT

19

20 Alkalmazott célok és elvek A nukleárisbaleset-elhárítási tervezés és beavatkozás fő céljai: a helyzet fölötti uralom visszanyerése, a következmények megelőzése, enyhítése a forrásnál, a lakosságot, az üzemviteli személyzetet és a beavatkozókat érő determinisztikus egészségi hatások megelőzése, elsősegély nyújtása és a sugársérültek ellátása, a sztochasztikus egészségi hatások csökkentése és az ésszerűség határain belüli megelőzése, a nem-sugaras hatások csökkentése és az ésszerűség határain belüli megelőzése a lakosság körében, az ésszerűség határain belül az anyagi javak és a környezet védelme, a lakosság hiteles tájékoztatása, valamint a lakosság biztonságérzetének, bizalmának fenntartása, felkészülés a normális társadalmi és gazdasági élethez való visszatérésre, a helyreállítás szervezése.

21 Információ szolgáltatás a döntéshozók felé a beavatkozási és cselevési szinteken alapuló védőintézkedések meghozásához Veszélyhelyzetben a beavatkozásokat a beavatkozási szintek és a cselekvési szintek alapján kell meghozni. A beavatkozási szinteket az óvintézkedés bevezetésével egy bizonyos idő alatt várhatóan elkerülhető dózis alapján állapítják meg (számolható). A cselekvési szintek dózisteljesítményben, vagy aktivitás-koncentrációban kifejezett értékek (mérhető!).

22 Beavatkozási és cselevési szintek Beavatkozási szintek Elzárkóztatás: 10 msv elkerülhető effektív dózis legfeljebb két napra integrálva Kimenekítés: Ideiglenes kitelepítésre 50 msv elkerülhető effektív dózis legfeljebb 1 hétre integrálva Jódprofilaxis: 100 mgy elkerülhető pajzsmirigyben lekötött dózis a jódizotópokból Cselekvési szintek Elzárkóztatás: 0,2 msv/h dózisteljesítmény a csóvától és a kihullástól, 4 órás felhőátvonulás van figyelembe véve. Elkerülhető dózis 10 msv. Kimenekítés: 1 msv/h dózisteljesítmény a csóvától és a kihullástól, 4 órás felhőátvonulás, 50 msv elkerülhető dózis. Jódprofilaxis: 0,1 msv/h dózisteljesítmény a csóvától, 100 mgy elkerülhető dózis, 4 órás felhőátvonulás. Légzésvédő eszközök használatának elrendelése: Minden esetben, ha alapos a gyanú az üzemi terület levegőjének radioaktív jód, vagy aeroszol szennyezettségére.

23 A Föld lakosságát átlagosan érő sugárterhelés eredete Forrás:

24 Köszönöm a figyelmet! Bolyai János Katonai Műszaki Kar Katonai Műszaki Doktori Iskola Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi solymosi.jozsef@zmne.hu Egyetem