Helyi Óvodai Nevelési Program

Átírás

1 Helyi Óvodai Nevelési Program 1114 Budapest Kanizsai u

2 A Nyitnikék Óvoda adatai: Az óvoda neve: Nyitnikék Óvoda Címe, telefonszáma: 1114 Budapest, Kanizsai utca / / OM azonosító: címe: Az óvoda fenntartója: Budapest Főváros XI. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Csoportok száma: 6 Az óvoda maximális férőhelyeinek száma: 171 fő Az intézmény tagintézménnyel nem rendelkezik. 2010

3 TARTALOM 1. Helyzetkép az óvodánkról 1. oldal 2. Nevelésfilozófiánk 1. oldal 3. Nevelési cél-, feladatrendszerünk 2. oldal 4. Az óvodai élet megszervezésének elvei és feladatai 11. oldal 5. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai 19. oldal 6. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 30. oldal 7. Differenciálás hátránykompenzálás, tehetséggondozás óvodánkban 35. oldal 8. Ünnepeink, hagyományaink 40. oldal számú melléklet Eszközrendszerünk 43. oldal Legitimációs záradék Érvényességi rendelkezés 2010

4 TÖRVÉNYI HÁTTÉR évi LXXIX. tv. A Közoktatásról és annak módosításai 137/1996. (VIII. 28.) MKM rendelet Óvodai nevelés országos alapprogramja 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelés-oktatási intézmények működéséről 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak módosításai 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló tv. Végrehajtásáról a közoktatási intézményekben évi XXXI. tv. A Gyermek védelméről és gyámügyi igazgatásról Az évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról 1/1998. (VII. 24.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata Nevelési oktatási koncepciója és közoktatási intézkedési terve (2007) Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata, Budapest XI. kerület Kanizsai u szám alatti Nyitnikék Óvoda, OM azonosító: alapító okirata (216/2009.ÖK./IX.3.) alapján 2010

5 1. HELYZETKÉP AZ ÓVODÁNKRÓL Az óvoda szociokulturális környezete Az óvoda csendes, zöldövezeti környezetben helyezkedik el, Budán a XI. kerületben - Lágymányos központjában. A közelben programok sokszínűségét nyújtó helyek találhatók: Feneketlen-tó, Fővárosi Művelődési Ház, több játszótér és sportpálya. Óvodásaink életébe örömet, jókedvet varázsol, hogy e helyekre rendszeresen ellátogatunk, és különféle programokat szervezünk itt a csoportoknak. Az óvodába a közvetlen és távolabbi környékről is járnak gyerekek, köszönhetően a jelenleg is fejlesztés alatt álló közlekedési csomópont közelségének. A gyermekek családi és anyagi helyzete átlagosnak mondható, az óvodába járó gyerekek ismeretanyaga, élményvilága gazdag, sokszínű. Az óvoda belső és külső adottságai Óvodánk kétszintes épületében 6 csoport működik. Foglalkoztató szobáink tágasak, világosak, berendezésük megújult. A csoportok hangulata tükrözik a bennük dolgozó kollégák ízlését és praktikusak, viszonylag nagy területük sok lehetőséget nyújt a nyugodt játékhoz, különböző tevékenységekhez. A gyermeköltözők és mosdók a csoportszobák mellett találhatók. A gyermekek étkeztetésével járó feladatok ellátását mindkét szinten tálalókonyha segíti. Óvodánk korszerű eszközökkel felszerelt tornaterme biztosítja a gyermekek mindennapi testmozgását. Az óvodánkhoz nagy, fákkal kellemesen árnyékolt játszóudvar tartozik, mely három területre oszlik, a nagyobbik részén mászókák, homokozók, és korszerű játékok biztosítják a levegőn való aktív időtöltést. A mászókák alatt homokágy védi a játszó gyerekeket. A kisebbik udvarrész mobil játékeszközökkel van felszerelve, ehhez kapcsolódnak a nagy teraszok, ahová közvetlenül a csoportszobából lehet kimenni és ha, szükséges napernyők biztosításával növeljük az árnyékos területet. 2. NEVELÉSFILOZÓFIÁNK Óvodánk helyi nevelési programja a tradicionális óvodai nevelés szellemiségének megőrzése mellett kiemelt alapfeladatának tekinti a gyermekek személyiségfejlesztését. Nevelésünk során kiemelt hangsúlyt kap a szabad játék, a mozgás és az anyanyelvi fejlesztés. Ehhez óvodánk minden óvodás korú gyermek részére egyenlő hozzáférést biztosít. Hisszük és valljuk, hogy a kisgyermek fejlődő személyiség, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. Fejlődésében, egyéniségének formálásában szerepet játszanak genetikai adottságai, csak úgy és a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások. A gyermek nevelése a család joga és kötelessége, az óvoda ebben kiegészítő szerepet játszik. Hisszük és valljuk, hogy a nevelés eredményességéhez elengedhetetlen a család és óvoda együttműködése. Pedagógusképünk pedagógiai alapelveink: Mi, óvodapedagógusok az Óvodai Nevelés Országos Alapprogram szellemében, annak útmutatásai alapján végezzük munkánkat. A gyermeket megillető jogokat tiszteletben tartjuk. 5

6 Pedagógiai nézeteinket és módszertani szabadságunkat érvényesítjük mindaddig, amíg a gyermek érdekei nem sérülnek. Óvodánkban a gyermekeket elfogadjuk, védjük, gondoskodunk róluk, őket szeretet, tisztelet, megbecsülés és bizalom övezi így szüleik teljes bizalommal lehetnek irántunk. Megfelelő pedagógiai környezet kialakítása mellett fontos számunkra, hogy óvodánk tiszta, esztétikus, jól felszerelt legyen. Fontos, hogy az ide járó gyermekek szeretetben, egyéniségüket figyelembe vevő, a különbözőséget elfogadó környezetben élhessenek esélyegyenlőség biztosítása. Integrált feladatunk a beszédfogyatékos gyermekek fejlesztésére terjed ki. Valljuk, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek teljes értékű ember, akit őszintén elfogadunk, fejlődését legjobb tudásunk szerint segítjük. Gyermekképünk: Számunkra is meghatározó az Óvodai Nevelés Alapprogramjában megfogalmazott hitvallás, mely szerint a gyermek: - egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény, - fejlődő személyiség, eltérő genetikai adottságokkal, és életkoronként változó testilelki szükségletekkel rendelkezik, - az őt körülvevő személyi és tárgyi környezet jelentős szereppel bír, a személyiségének szabad kibontakoztatásban. Mindezek tudatában és szem előtt tartva megfogalmazzuk, hogy az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó. Ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk. Biztosítjuk minden gyermek számára a programokhoz, eszközökhöz való egyenlő hozzáférést. Szeretnénk hozzájárulni a nemek valódi társadalmi egyenlőségéhez, ezért tudatosan kerüljük a nemi sztereotípiák erősítését (pl. a fiúk nem sírnak, csak a lányok babáznak...). Kis számban, de járnak óvodánkba nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek. Őket erősítjük abban, hogy megőrizzék önazonosságukat, ugyanakkor segítjük beilleszkedésüket. 3. NEVELÉSI CÉL- FELADATRENDSZERÜNK Nevelési célunk Családias légkörű, érzelmeken alapuló neveléssel a gyermek harmonikus személyiségfejlődésének kibontakoztatása, amely figyelembe veszi az egyéni érési folyamatot. A személyiség gazdagítása a testi-, szociális-, intellektuális szféra segítségével, melynek hatására a gyermek megismeri szűkebb- tágabb környezetét, és képes az abban való kapcsolatteremtésre, elfogadja és tolerálja a másságot és önálló gondolkodású, autonóm személyiséggé lesz. A gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének személyisége teljes kibontakozásának támogatásával az iskolai beilleszkedés közvetett segítése. Az iskolára való előkészítés az óvodában nem külön feladat, foglalkozás, hanem a gyermeki személyiséget kibontakoztató 3-4 éves nevelési folyamat eredménye, az iskolai beilleszkedés közvetett segítésében az óvoda kiegészíti a családi nevelést. További célunk a beszédhibás, sajátos nevelési igényű gyermekek befogadása normál csoportokba (szakértői vélemény alapján). Ezzel elősegíthetjük, ezen gyermekek gyorsabb 6

7 ütemű fejlődését, ennek tükrében hangsúlyozzuk az anyanyelvi nevelés, játék és mozgásfejlesztés segítségével kiemelt szerepét. Nevelési fő feladataink: Az egészséges életmód alakítása, egészséges óvodai környezet megteremtése, ahol a gyermekek eltérő testi- lelki szükségleteiknek a maximális kielégítésére törekszünk. Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása, amelyben az erkölcsi- akarati tulajdonságok erősödnek, fejlődnek. Jellemző az együtt érző, egymásra figyelő, a segítő, az egymást elfogadó, a másságot tisztelő, szerető magatartás. Az anyanyelvi és értelmi nevelést szolgálva a gyermek tapasztalataira, élményvilágára építve olyan változatos élményszerző tevékenységek biztosítása, melyek segítségével az egyéni képességeiket fejlesztjük, kiemelten, elsősorban a játékra, a mozgásra, és az anyanyelv szerepével alapozva fejlesztjük. Az óvodai élet során biztosítjuk a szabad játék elsődlegességét, összehangoljuk munkánkat az óvoda nem pedagógus dolgozóival. Az óvodai nevelés feladatai Az egészséges életmód alakítása: - a gyermekek gondozása - test, lelki egészségvédelem - a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakításával, a környezettudatos magatartás kialakítása, környezettudatos magatartás megalapozása - a harmonikus, összerendezet mozgás fejlődésének elősegítése Célunk: Rendszerességgel, helyes életritmus alkalmazásával növekedjék a gyermekek általános jó egészségi állapota. Fizikailag és lelkileg legyenek edzettek, erősödjék, növekedjék a teherbírásuk. Ezzel közvetetten segítjük az iskolai beilleszkedést. Jól tudjanak alkalmazkodni a környezet változásaihoz, az egészséges életmód váljék természetessé számukra. Területei: testápolás, öltözködés, táplálkozás, mozgás, pihenés, levegőzés. Testi, lelki nevelés feladatai: - törekszünk a családi és az óvodai életritmus közelítésére - az óvoda dolgozóinak viselkedése, egymás közötti kommunikációja legyen példaértékű a gyermekek számára - fejlesztjük az egészséges életvitel iránti igényüket és megfelelő napirendi ritmussal elősegítjük a nyugodt, kiegyensúlyozott élettempót - csoportonként a megfelelő szokás- és szabályrendszer kialakítása - testi szükségleteiket kielégítjük, gondozottságukat biztosítjuk - a gyermek önállóságára építve fejlesztjük, alakítjuk a környezetük rendjének megóvása iránti igényt - megismertetjük őket a helyes táplálkozási szokásokkal, a kultúrált étkezés illemszabályaival és figyelembe vesszük az egyéni igényeiket, tempójukat - gyakoroltatjuk az evőeszközök megfelelő használatát - évszaknak megfelelő öltözködési szokások kialakítására törekszünk 7

8 - a betegségek, fertőzések megelőzése érdekében erősítjük, fokozzuk edzettségüket, - ellenálló képességüket a vitamindús táplálkozással, légfürdőzéssel, napfürdőzéssel fokozzuk - fejlesztjük testi képességeiket, mozgásukat, kielégítjük mozgásigényüket, balesetmentes környezetet biztosítunk - életkoruknak megfelelően felhívjuk figyelmüket a balesetvédelmi szabályokra - a harmonikus lelki fejlődés érdekében derűs és biztonságos légkört alakítunk ki, melyben a helyes magatartási minták kapnak hangsúlyt - figyelünk a gyermek érzelmi megnyilvánulásaira, építünk a gyermekek azonosulási, utánzási törekvéseire, ezért optimális és reális követelmény-rendszert állítunk fel - a különböző nemzetiségi, és migráns gyerekeknél differenciálunk, egyéni bánásmódot alkalmazunk - felkészítjük őket a stressz feldolgozására, kiküszöbölésére, kompenzáljuk az idegrendszer túlzott terhelését, és a lelki sérüléseket - fontosnak tartjuk a napirend rugalmasságát, a folyamatos reggeliztetés biztosítását - fontosnak tartjuk a pihenés nyugodt feltételeinek megteremtését - tudatosan és tervszerűen bővítjük szókincsüket az egészséges életmóddal kapcsolatos kifejezésekkel - megfelelő szakember bevonásával prevenciós és korrekciós feladatok végzése, összehangolva a családdal és az óvodapedagógusokkal - minden egyes gyermeknél, de különösen a sajátos nevelési igényű gyermekeknél: a beszédhibás gyermekek esetében külön komplex példaadásra törekszünk (bemutatás és magyarázat), az utánzási kedvük felkeltésére, fenntartására törekszünk. Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör vegye körül. Érzelmi- társas kapcsolatok terén: 8

9 - a különbözőségek tisztelete, elfogadása, az együttéléshez szükséges tulajdonságok erősítése, az óvónők és az óvodában dolgozó felnőttek közvetítésével - az óvónői elfogadás és tolerancia átadása a gyermeknek, különösen a beszédükben lemaradt gyermekek esetében - akarati-erkölcsi tulajdonságok modell értékű közvetítése - az óvoda nem ad helyet az előítéletek kibontakoztatásának, sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben Feladataink: - Az óvoda minden dolgozója részéről befogadó, szeretetteljes attitűddel az érzelmi biztonság megteremtése. - Egymáshoz való kötődés erősítése gyerek- gyerek/ gyerek- felnőtt, gyerekcsoport kapcsolatában. - Az óvodás élet megkezdése előtt már törekszünk arra, hogy megismerjük a gyermekeket és a szülőket saját környezetükben, valamint a beszoktatás módjáról és lehetőségeiről tájékoztatjuk a szülőket - Az óvónői, dajkai modell (a kommunikáció, bánásmód és viselkedés) legyen motiváló, példamutató minden kis óvodás számára. - Kialakítjuk az együttélés normáit, szokásait és elősegítjük az azokhoz való alkalmazkodást, és figyelünk ezek következetes betartására. - Természetes társas szükségleteikre építve megismertetjük őket a társas érintkezési formákkal és konfliktuskezelési módokkal. - Kialakítjuk bennük a toleráns viselkedés alapjait, a különbözőség elfogadását tiszteletét. - Biztosítjuk a különböző szociális miliőből érkező gyermekek számára az egyenlő hozzáférést a nevelési színtereken. - Alkalmazzuk a differenciálás lehetőségeit, a tehetséggondozásban, felzárkóztatásban is - Fejlesztjük erkölcsi (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akarati (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat) tulajdonságaikat, ezzel közvetetten segítjük az iskolai beilleszkedést. - Elősegítjük a nemek társadalmi egyenlőségének alakulását a nemi sztereotípiák csökkentésével. - Örömteli tevékenységeket szervezünk, amelyek a csoport és az óvoda hagyományrendszerére épülnek és elmélyítik az összetartozás érzését és a környezettudatos magatartást. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, SNI, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel. Szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, gyógypedagógus, stb.) közreműködésével. motiváljuk, bíztatjuk az érintett gyermekeket. Ennek lehetőségeit megteremtjük, véleményüket meghallgatjuk. A gyermek nyitottságára építve elősegítjük, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Lehetőségeinkhez mérten megismertetjük velük szűkebb és tágabb környezetünket, megalapozva ezzel szülőföldjükhöz való kötődésüket. A beszédhibás gyermekek esetében törekszünk a személyes példaadásra, a szoros érzelmi kötődés kialakítására, amely segítségével fejlődésüket pozitívan befolyásolhatjuk. 9

10 Az integrált nevelés lehetőségeit felhasználva segítjük elő beszédük fejlődését. Anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés Óvodánkban a következő tevékenységi formákban szervezzük meg életünket: Játék Mozgás vers- mese ének, zene, énekes játékok rajzolás, mintázás, kézi munka A külső világ tevékeny megismerése Munka jellegű tevékenységek Óvodai nevelésünkben érvényesülhetnek a különböző köztük az innovatív pedagógiai törekvések, mivel az alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek és széles körű módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak az O.N.A.P. csak a gyermek érdekében tartalmaz. Anyanyelvi nevelésben fontos számunkra: - a személyes példa, modellértékű beszéd - a beszélgetés, odafigyelés, meghallgatás - a kommunikációs helyzetek megteremtése - beszélő környezet kialakítása - a Logopédiai Intézettel a folyamatos hagyományosan jó kapcsolat megteremtése, ápolása - a játék, a mozgás, kiemelt tevékenységforma mindennapjainkban - a játék, a játékosság hangsúlyozása a tanulás folyamatában - igényesség Célunk: - Olyan beszélő környezet megteremtése, ahol a kisgyermek bátran beszél, könnyen eligazodik, kérdez. Ahol figyelünk a megnyilvánulásaira, véleményére és ezt a nevelésünk szolgálatába tudjuk állítani. - Az anyanyelv segítségével a gyermekek szocializációs fejlődésüknek függvényében legyenek alkalmasak a tágabb- szűkebb környezetükben való érintkezésre, önkifejezésre. Célunk, a kíváncsiság jelenlétének és átélésének biztosításával a felfedezés örömének megismertetése az érdeklődés felkeltése. Feladataink: - Óvodánk felvállalja, hogy a szakértővel való együttműködés keretében 2-3 beszédhibás (nem értelmi fogyatékos) napi logopédiai kezelésre szoruló gyermekeket vesz fel csoportonként (a Logopédiai Intézet véleménye alapján). - A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésénél a nevelés összehangolása érdekében szoros kapcsolat kialakítása a családdal, a logopédiai intézettel. - Óvodásaink beszédkedvét felkeltjük és annak fenntartására törekszünk. - Biztosítjuk azt a szociális közeget, ahol a gyermek szívesen kérdez, van véleménye és ki tudja fejezni magát. 10

11 - Példaadó, modell- szerepű óvónői beszédünkkel megismertetjük velük nyelvünk szépségeit, árnyalatait. - Olyan beszédhelyzeteket teremtünk, ahol a gyermek beszélőkedve fokozódik és megvalósulhat a beszédfejlesztés. - A beszéd automatizmusainak, a beszédmozgásnak és a beszédértésnek a finomítására, korrigálására törekszünk. - Megismertetjük a gyermekekkel az anyanyelv szépségét, sokszínűségét, a helyes nyelvhasználatot, mondatalkotást. - Anyanyelvi játékokat kezdeményezünk spontán vagy tervezett céllal. - Életkoruknak megfelelő irodalmi élményekkel felkeltjük az irodalom iránti érdeklődésünket. - Migráns gyermekeink nevelésével foglalkozás esetén ismerkedünk, lehetőséget nyújtunk anyanyelvük bemutatására. - Odafigyelő- meghallgató magatartásunkkal ösztönözzük beszédkedvüket, elkerülve a javítgatást. - Minta- és szabályközvetítés segítségével lehetőséget teremtünk a gyermek szókincsének gazdagítására, kommunikációs ismereteinek gyakorlására. - Gondot fordítunk a beszédhibák felismerésére, és minden ilyen esetben a logopédushoz irányítjuk a gyermeket. - Személyre szabott pozitív értékeléssel segítjük gyermekeink személyiségének kibontakoztatását. - A nevelési környezetünkben az anyanyelv, a mozgás és a játék központba történő állításával a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű és a tehetséges gyermekek személyre szabott fejlesztésben részesülnek. Udvariassági szabályok, szokás-szabályrendszer kialakításával kapcsolatos feladataink: A gyermekeknek megtanítjuk a helyes viselkedés és együttélés szabályait, melyeket természetes élethelyzetekben gyakorolhatnak. A köszönés módjára vonatkozó illemszabályok: - A gyerekek köszönjenek óvodába érkezéskor és hazaindulás előtt a csoportban dolgozó felnőtteknek és társaiknak. - Gyakorolják a köszönést különböző helyeken (pl. séta alkalmával ismerősöknek). Érintkezési szabályok: - Érkezéskor és távozáskor a személyes jellegű köszönést várjuk el egymástól. - Gyermekekre, felnőttekre egyaránt vonatkozik, hogy mindig annak illik köszönnie, aki megérkezik. - Szólítsák egymást keresztnevükön. Öltözködési szabályok: - Személyes holmijaikkal a jelükkel ellátott szekrénybe helyezzék el, melyek rendjére ügyeljenek. - Ruhadarabjaikat óvják, és tartsák számon. - Az időjárástól függően változtassanak öltözködésükön. - Az öltözködés, illetve vetkőzés sorrendjét tartsák be. 11

12 - Legyenek készek a segítségnyújtásra. Tisztálkodási szabályok: - A tisztálkodás váljék igényükké, saját higiéniájukat tartsák fontosnak. - A tisztálkodás sorrendiségét tartsák be, minden eszközt a funkciójának megfelelően használják. lényeges a folyékony szappan használata a mindenkori kézmosásnál, rendszeres fogmosás, papír zsebkendő, fésű, wc papír, körömkefe szükség szerinti használata, a tisztálkodó szerekből a szükséges mennyiséget használják, ne hagyják nyitva a vízcsapot, használat után a wc-t mindig húzzák le, legyen igényük a tisztaság, a rend. Étkezés szabályai: - Az étkezést nyugodt hangulat, csendes beszélgetés jellemezze. - Terítés során az edényeket biztonságos fogással szállítsák, az evőeszközöket rendeltetésszerűen használják. - Ügyeljenek az asztal, illetve környezetük rendjére, tisztaságára. - Helyesen fogják és használják az evőeszközöket. - Étkezés után használjanak szalvétát. - Folyamatos napirend miatt az étkezés utáni feladatokat (térítő leszedése, összehajtása, morzsa felsöprése) közösen a dajkával végzik a segíteni kívánó gyerekek. Csoportszobai szabályok: Vigyázzanak a csoportszoba berendezési tárgyaira, játékeszközeire, melyeket sokoldalúan, kreatív módon, a rongálást megelőzve rendszeresen használjanak. Ismerjék ezek helyét a csoportszobában, vegyék elő az eszközöket, játékokat, és tegyék is vissza őket a helyükre, ha már nincs szükségük rá. Ne vegyék el a játékokat, kérjék el azokat egymástól. Az épületen belüli egyéb helyiségek szabályai: Érezzék az óvodát sajátjuknak, óvják, segítsék elő szépségét, tisztaságát. Ismerjék meg az óvoda minden helyiségét, biztonságosan,- de mindig a felnőtt tudtával,- közlekedjenek az épületben. Egymás csoportszobái nyitottak a gyerekek számára, de mindenkor az adott csoportszoba szabályaihoz kell alkalmazkodniuk. A tornaterembe benti cipővel, vagy cipő nélkül szabad belépni, ahol mindig felnőtt kíséretében tartózkodhatnak. Udvari szabályaik: A kint tartózkodás ideje alatt érződjék a természet tisztelete, óvása, a növények és állatok (környezetünk élővilága) védelme, az udvar rendjének megtartása. Vigyázzanak saját és társaik épségére, ne zavarják egymás tevékenységét. A mindenkori tevékenységeknek legmegfelelőbb udvarrészben tartózkodhatnak a gyerekek, az alábbi feltételek szerint: - egyénileg: a felnőttnél a kézből- kézbe való átadás felelősségét betartásával., - csoportban: az óvónők közös megegyezése alapján, az udvarrészben kialakított szabályok betartásával, 12

13 Minden csoportnak meg van a saját udvarrésze, ahol a felügyeletet biztosítjuk. Mindenkor be kell tartani, hogy szülő, illetve óvónő nélkül, csak a bejárati ajtóig mehetnek el a gyerekek. A gyerekek testi épségét veszélyeztető játék, illetve felnőtt munkaeszköz nem tartható az udvaron. Utcai szabályaink: Vegyék észre a közvetlen, s a távolabbi környezet szépségeit, óvják annak értékeit. Az utcán a gyerekek párosával, egymás kezét fogva és egymást követve, megfelelő tempóban a gyalogos járdán közlekedhetnek. Közös kirándulások alkalmával a 20-nál kevesebb gyermek esetében 2 felnőtt, 20-nál magasabb gyermeklétszám fölött 3 felnőtt kíséri a csoportot. A sort csak engedéllyel vagy kifejezetten utasításra hagyhatják el, a gyermekek, elvárjuk a fegyelmezett, kultúrált viselkedést. A játszótéren vagy más egyéb szabadtéri játszóhelyen az ott meghatározott szabályok a mérvadók. Ezeket minden esetben előbb fel kell mérni. Gyermek- gyermek szabályok (közösségi szabályok) Az együttműködés szabályai: Az egymáshoz való alkalmazkodás váljon természetessé a gyermekek körében. Legyenek egymásra tekintettel, váljanak érdeklődőkké egymás iránt, szükség esetén segítsenek egymásnak. Másokkal együttműködve is tudják végigvinni elképzeléseiket. Szívesen hallgassák meg egymást, ne vágjanak egymás szavába. Helytelen viselkedés esetén figyelmeztessék társukat. Vigyázzanak egymás munkáira, a számunkra kevésbé szimpatikus gyermekkel is kommunikáljanak. A fiúk legyenek előzékenyek a lányokkal szemben, vegyék át tőlük a nehéz fizikai munkát. A lányok pedig gyakorolják a hagyományos női szerepet, a gondoskodást. Beszoktatás alkalmával a régi gyerekek segítsék, támogassák az új gyereket. Csendes pihenő ideje alatt a nem alvó gyermek nem zavarhatja a társai pihenését, alvását (csendben tevékenykedhet- miután ő is pihent már). Pihenés után segítsenek egymásnak az ágyazásban. Egyedi megbízatások: A megbízatásokat a gyermek életkorának megfelelő és személyiségének figyelembevételével adjuk a gyermek részére (a megbízatások elvégzését figyelemmel kell kísérni). Minden olyan feladatot, amely a gyermekek tevékenységével kapcsolatba hozható,- fizikai erejét és testi épségét nem haladja meg, illetve nem veszélyezteti-, elvégezhet a gyermek. Munkajellegű megbízatások: (folyamatosan végzik a gyermekek) A gyermekekre akkor bízhatunk munkát, ha már az alapvető ismereteket elsajátította, annak elvégzéséhez. Ki kell alakítani bennük a munka céljának tudatát, hogy a munkavégzés közben érezzen felelősséget a véghezvitelhez.: (pl.: babaszoba, könyvespolc rendben tartása, söprés, edény kivitel, stb.) Illemszabályok az udvaron: Az udvaron ügyeljenek saját társaik testi épségére. Segítenek a kisebbeknek, pl. feljutni a mászókára. Arra törekszünk, hogy az udvaron lévő játékokat az alábbiak szerint használják: 13

14 Homokozó: - A homokozó játékokat kérjék el egymástól, és kérésre adják át. - Vigyázzanak egymás építményeire. - A homokot ne szórják egymás szemébe, ruhájára. - A homokot ne szórják szét az udvaron. Kövezett udvarrész: - A kövezett részen közlekedhetnek a biciklikkel, felnőtt felügyelete mellett. - Tartsák be a menetirányt. - A játék befejeztével vigyék be a kerékpárokat a tárolóba. Csúszda: - Csúszdánál álljanak sorba, ne tolakodjanak, lökdösődjenek. Csak ülve csússzanak, és csak akkor induljon a következő, ha az előtte levő már leért. - Udvari játékpakolásnál figyeljünk arra, hogy ne maradjon kint semmilyen játék, mert könnyen tönkre megy, vagy elveszik. - A libikókán kapaszkodjanak, vigyázzanak, hogy a lábuk ne kerüljön a hinta alá. - A fából készített mászókákon biztonságosan kapaszkodjanak. - Labdajátékokat az erre a célra kijelölt területen használják. - Minden csoport udvarrészén van az udvari játékoknak egy megfelelő tárolóhely. Az óvodai dolgozó feladata, hogy ezekben a tárolókban minden alkalommal a nap végére a játékok el legyenek helyezve. - A rugós hintáknál ne menjenek közel a hintázó gyermekhez. A jó megjelenés illemszabályai: Váljék igényükké nagycsoportos korukra a jó megjelenés: tiszta, rendezett ruházat, bekötött cipő, ápolt, tiszta, haj, tiszta kéz, arc, orr. Óvodán kívüli viselkedés, öltözködés, kulturális és más intézményekben sétán, utazás, közös kirándulás alkalmával ruházatuk legyen praktikus, réteges, időjárásnak megfelelő. 14

15 4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI ÉS FELADATAI Az óvodánk a nevelőtestület konszenzusa alapján továbbra is előnybe részesíti a homogén, életkorilag azonos korú gyermekek csoportba szervezését. Ha ez nem teljes mértékben megoldható, akkor az életkorilag közel álló részben osztott kis- középső, középsőnagycsoportos gyermekek összevonására törekszünk. Az elhúzódó óvodai élet (akár 4 év is lehet, a szülői igények a folyamatosan felvételben részesülő gyermekek érkezése miatt azonban elkerülhetetlenné válhat a vegyes életkorú csoportok létrehozása is. Az Alapító Okiratunkban foglaltak szerint felvállaljuk, hogy csoportonként 2-3 beszédhibás (nem értelmi fogyatékos), szakértői véleménnyel rendelkező gyermeket felveszünk, fejlesztésük hatékonyabbá tétele érdekében. Óvodánkban folyó nevelőmunka megszervezése a teljes alkalmazotti közösség feladata, felelőssége. Fontos számunkra, hogy a családokkal sokkal szorosabb legyen az együttműködés, a szülőknek legyen lehetőségük betekinteni az óvodai életbe. Az Országos Alapprogram szerint is a gyermekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és heti rend biztosítja a feltételeket. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. Napirend Törekszünk arra, hogy napirendünk rugalmas, alakítható és változtatható legyen, azért, hogy alkalmazkodjék a gyermekek különböző tevékenységéhez és egyéni szükségleteihez. Elvünk, hogy a rendszerességét és az ismétlődést tartsuk be, annak érdekében, hogy az óvodásaink kiegyensúlyozott, érzelmi biztonságban nevelődjenek. Napirendünket a játék, mint a gyermekek életkorából adódó fő tevékenység határozza meg, így napirendünket, úgy szervezzük, hogy a szabad játék kapja a legtöbb időt. Nevelésük, fejlesztésük a játékban, játékon keresztül valósul meg. Napirendünk rugalmas, alakítható, változtatható az események tükrében. Fontos, hogy a tevékenységek között helyes arányokat alakítson ki a pedagógus. Ha az időjárás engedi, az óvodásaink a lehető legtöbb időt töltsék a szabad levegőn. 15

16 Időtartam Javasolt Napirend Napirend Tevékenység Folyamatos játéktevékenység Folyamatos reggeli Önkiszolgálás, egészségügyi szokások gyakorlása Élményszerző, szervezett - spontán lehetőségek kihasználása Testmozgás- Levegőzés- Séta Önkiszolgálás, naposi munka Ebéd Egészségügyi szokások gyakorlása Fogmosás Pihenés előkészítése, mesélés Pihenés Egészségügyi szokások gyakorlása Önkiszolgálás, naposi munka Uzsonna Folyamatos játéktevékenység Élményszerző, szervezett - spontán lehetőségek kihasználása A sajátos nevelési igényű gyermekek beszédfejlesztését délelőtt és a délutáni időben biztosítjuk, a nevelési év elején kialakított órarend szerint. Heti rend A heti rend kialakításában projekt jellegű tervezés tükröződjék, melyet a csoportban dolgozó óvodapedagógusok alakítanak ki, összehangolva a társcsoporttal (pl. tornaterem beosztása). A nevelői kompetencia és a gyermeki kíváncsiság legyen irányadója annak, hogy egy-egy fejlesztési tevékenység a hét folyamán milyen időkeretet és számkeretet ölel fel. A heti rend tervezésénél és kivitelezésénél meghatározó legyen számunkra a korcsoportra jellemző életkori sajátosságok, pszichikai illetve fizikai terhelhetőség figyelembe vétele. Fejlesztésünk a játékban, játékon keresztül valósul meg, szem előtt tartjuk, a gyermek egyéni- és érési folyamatait, valamint a differenciálás lehetőségeit. Szervezeti formái: - kötetlen, kezdeményezett: tudatosan tervezett tevékenység a gyermek önkéntes, aktív részvételével - spontán lehetőség: az adódó szituációban rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználása - szervezett tevékenység: tudatosan tervezett tevékenység a gyermek aktív részvételével. A tanulás (ismeretszerzés) lehetséges formái az óvodában: 16

17 az utánzásos, minta és modellkövető magatartás- és viselkedésminták (szokások alakítása) a spontán játékos tapasztalatszerzés a cselekvéses tanulás a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés a gyakorlati problémamegoldás. Javasolt heti rend Életkor 3-4 éves Napi tevékenység Mese - vers Mozgás éves Mese - vers Mozgás 6-7 éves Mese- vers Mozgás Kötetlen vagy szervezett tevékenységek hétfőtől péntekig Rajz, kézimunka Énekes játék Külsővilág tevékeny megismerése Matematikai tapasztalatszerzés Rajz, kézimunka Énekes játék Külső világ tevékeny megismerése matematikai tapasztalatszerzés Rajz, kézimunka Énekes játék Külső világ tevékeny megismerése matematikai tapasztalatszerzés 17

18 A fejlesztés tervezésének módja: Az óvodások fejlesztésénél az úgynevezett projekt jellegű tervezést alkalmazunk. Az életkori sajátosságok figyelembe vételével, egy hónapra sokoldalúan megközelített tervet készítünk, melynek alapja a Helyi Nevelési Programban kitűzött hosszú távú cél és feladatrendszer. A tervezésnél figyelembe vesszük az évszakok, szűkebb- és tágabb társadalmi és környezeti adottságaink megismertetését (ünnepek, néphagyományok, jeles napok, óvodánk hagyományai), építve a gyermekek spontán érdeklődésére és kreativitására, ötleteire. Valamennyi gyermek és a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos gyermekek fejlesztésének tervezésénél alkalmazzuk a differenciálást. Fejlettségi állapotukat évente minimum két alaklommal a törvényi elvárásoknak megfelelően a fejlődési naplóban rögzítjük, mely állapot egyben az adott gyermek egyéni fejlesztési terv alapja is. Személyi és tárgyi adottságaink Az óvodánkban a gyermekek ellátásáról 25 (fő) alkalmazott gondoskodik. Az óvoda dolgozói 12 fő felsőfokú végzettségű óvodapedagógus. A nevelői munkánkat 6 fő gyermek szerető, dadusnéni segíti, akikből két fő dajkaképzőt végett, munkájukat 2 fő takarító személyzet egészíti ki. A pedagógiai programunk sikeres megvalósulását segíti az óvodai adminisztrátor és a kertész munkája is. Külső segítő szakemberek: logopédus, gyógytestnevelő, gyermekorvos és védőnő. Az óvoda helyiségeinek funkciói, számuk és felszereltségük: - Csoport szobák száma: 6 Gyermek asztalok, székek felújítása folyamatosan megtörtént, szekrények, tároló polcok száma elegendő. - Tornaterem száma: 1 Viszonylag újnak mondható, jól felszerelt, bőséges mozgásfejlesztő eszközök állnak rendelkezésünkre. - Orvosi szoba: 1 Bútorzatainak száma megfelelő, eszközzel való felszereltségének biztosítása folyamatos feltöltést igényel. - Nevelői szoba és könyvtár: 1 Alkalmas értekezletek és egyéb megbeszélések megtartására. 18

19 - Felnőtt öltözők száma: 3 - Iroda helyiségek száma: 2 Számítógépek, telefonok, fax, internet, bútorzata megfelelő. - Játék és egyéb tároló helyiségek száma: 3 - Tálaló konyha és a hozzátartozó helyiségek száma: 8 A HACCP közétkeztetési minőségbiztosítási rendszernek megfelelő minimum berendezéssel és működési feltételekkel rendelkezik - Udvar száma: 1, amely 3 területre oszlik Felszereltsége folyamatos korszerűsítésre szorul. Az óvoda foglalkoztatói és egyéb helyiségei a fentiekben jelzettek szerint, megfelelő mennyiségű eszköz felszereltséggel rendelkeznek. A meglévő bútorok, közel 30 éve szolgálják az óvodai nevelő munkát, ezért fontosnak tartjuk, hogy a fenntartóval egyeztetve folyamatos fejlesztésük megtörténjen a jövőben is től 2009-ig az óvodai foglalkoztatók bútor cseréje megtörtént (lásd: 1. sz. melléklet Tárgyi feltételek, eszközlista). Programunk módosítása külön költséget nem ró a fenntartóra. A helyi pedagógiai programhoz szükséges pénzeszközöket- az oktatásügy anyagi helyzetét ismerve- a külső finanszírozási lehetőségekkel igyekszünk kiegészíteni törvényes keretek között, így különösen: Alapítvány működtetése Pályázatokon való részvétel Patronáló személyek- cégek felkutatása, megnyerése céljainkhoz Az óvodánk kapcsolatrendszere: Család- óvoda kapcsolata: Az óvoda szoros, együttműködő kapcsolatra törekszik a szülőkkel, szem előtt tartva, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Az óvodapedagógusok figyelembe veszik a családok sajátosságait, szokásait. Az együttműködés során érvényesítik az intervenciós gyakorlatot, azaz az együttműködés, segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Feladatunknak érezzük körültekintően megszervezni, illetve biztosítani az együttműködés formáit, így különösen: - Az információáramlás különböző lehetőségeit, a szemléletformálást, munkánk megismertetését, tájékoztatást a gyermek egyéni fejlődéséről. - Biztosítjuk a szülőknek az óvoda céljainak megismerését és a megvalósításban való aktív részvételüket is. - Már az óvodába lépés előtt törekszünk a pozitív személyes kapcsolat kialakítására, építésére. 19

20 Kapcsolattartásunk formái, módjai: Intézményünk minden óvodapedagógusa szem előtt tartja, hogy a szülők rendszeres tájékoztatásban részesüljenek gyermekük óvodai életéről és igyekeznek a legoptimálisabb módját megtalálni a kapcsolattartás formáinak. Ha lemaradást észlelünk a gyermek fejlődésében, mi kezdeményezzük a probléma megbeszélését. Célja: a bizalom kiépítése, majd a rendszeres információcsere, a családok érdeklődésének megismerése. Napi kapcsolattartás: a folyamatos tájékozódás és tájékoztatás érdekében, úgy hogy a csoportokban folyó nevelőmunkát ne zavarja. Családlátogatás (családi beszélgetés): - Minden esetben az óvodapedagógusok módszertani szabadsága és a szülők igénye, beleegyezése határozza meg. - A gyermek lakóhelyének, a szülők nevelési módszereinek megismerését szolgáló forma, mely segítheti a közös cél elérését. - Szükség szerint a felmerülő problémák megoldása érdekében. Szülői értekezletek: - Az egész gyermekcsoportot érintő pedagógiai megbeszélések színtere. - A gyermekeket, a csoportot, az óvodát és a szülőket érintő témák megbeszélése, az eredményes nevelés érdekében pedagógiai témájú beszélgetés, előadás szervezése (szemléletformálás, szülői vélemények, javaslatok meghallgatása). Fogadó óra (családi beszélgetés): - Az egyes gyermekek fejlődési jellemzőiről vélemény csere, kölcsönös informálódás és pedagógiai segítségnyújtás. - Formái: jól bevált módszer az egyéni beszélgetés, előzetes időpont egyeztetés alapján. Nyílt napok, játszódélutánok: - Évente nyílt héten invitáljuk a leendő kiscsoportosok szüleit az óvoda életébe való bepillantásra. - Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a szülő megismerje a pedagógiai eljárásokat, módszereket, illetve megfigyelhesse gyermekét a közösségen belül. 20

21 - Igény szerint lehetőséget biztosítunk az érdeklődőknek a csoport életébe való bekapcsolódásra, közös játékra, élményszerzésre a nap bármely időszakában. Ünnepek, közös programok, kirándulások: Cél: - Az együvé tartozás érzésének mélyítése, az óvodához való kötődés elősegítése - A kapcsolataink mélyítésére, egymás szokásainak még jobban megismerésére, a nevelési elvek közelítése ad alkalmat az óvoda és a család között. Alapítványi megbeszélések: Célja: Az intézményi finanszírozás kibővítését szolgálja. - Az alapítvány működésének, felhasználásának, aktuális teendőinek egyeztetése. Családokkal egyeztetve az alábbi programokat biztosítjuk: - Szülői igény szerint biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a gyermekek hitoktatáson vegyenek részt. - Bevonjuk a szülőket az óvoda életébe (dekorációkészítés, játékkészítés-javítás, ünnepeken aktív részvétel énekkel, műsorral, foglalkozások bemutatása). - Más nemzetiségű, migráns családok kultúrájának, nemzeti hagyományokból fakadó szokásainak bemutatása. Logopédiai Intézettel való együttműködés: - Óvodánkban működik a Kerületi Logopédiai Intézet, mely további segítséget nyújthat a gyermekek preventív fejlesztésében, szűrésében, lehetőséget teremtünk arra, hogy a szülők is tájékozódjanak és együttműködjenek a logopédussal. - Óvodánkban a gyermekek szűrését, beszédfejlesztését logopédus végzi. - Pedagógusaink napi kapcsolatban állnak vele, és együttműködve követik fejlesztő, beszédjavító (korrekciós) programját. Mivel a két intézmény egy épületben helyezkedik el, így az idejáró gyermekek és nevelők egyaránt előnyt élveznek e közeli kapcsolatból. A gyermekek esetében, a felzárkóztatás, a hátrányok csökkentése, a fejlődésük elősegítése a cél. A nevelőknél a folyamatos szakmai tapasztalatcsere, új módszerek eljárások megismerése annak érdekében, hogy az intézményünkbe járó sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése még hatékonyabbá váljon. A fejlesztés irányaként tervezzük, hogy a közös nevelés érdekében a munkánkat még jobban összehangoljuk, család óvoda - logopédia kapcsolatát erősítsük. Óvoda bölcsőde A bölcsőde hasznos információkkal szolgál a gyermekek fejlődéséről az óvónőknek, mint az óvodába lépés előtti intézményes nevelés színtere. Ezért a leendő kiscsoportos óvónők felveszik a kapcsolatot az intézménnyel a beiratkozás előtti időszakban. Óvoda iskola 21

22 - Az óvodánkhoz közeli iskolákkal szeretnénk erősíteni: az óvónők- tanítónők közötti szakmai beszélgetéseket az óvoda- iskolalátogatással, közös munka játszódélutánok szervezését a tanítók szülői értekezleten való részvételét az óvónők óralátogatását (iskolássá vált gyermekekhez) - az iskolások előadásait óvodánkban - az első osztályosok bemeneti méréseinek munkában való figyelembe vételét Egyéb kapcsolataink a Fenntartóval Olyan pozitív kapcsolat kiépítésére és fenntartására törekszünk, amelynek alapja az együttműködés és a megfelelő információáramlás. Folyamatos működésünkhöz, minden esetben segítő, támogató együttműködésére számítunk. Formái: - A Polgármesteri Iroda Oktatási és Kulturális Irodájával hatékony és korrekt együttműködés - Kölcsönös információáramlás, tájékoztatás az óvodát érintő kérdésekben - Óvodavezetői beszámolók - Ismertető küldése óvodai eseményekről, rendezvényekre való meghívás - A Gyámügyi Hivatallal, Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal történő kapcsolattartás - Partneri igény- és elégedettség mérések Pedagógiai- Szakszolgálat - Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsághoz és Országos Beszédvizsgáló Központhoz irányítjuk az arra rászoruló gyermekeket - Korai fejlesztés és gondozás szükségének felismerése, megfelelő módon való fejlesztése - Nevelési tanácsadóval való kapcsolat mélyítése gyakoribb találkozással, információáramlással - Logopédusunk szakmai tudásának még jobb kihasználása - Pedagógiai szaktanácsadóval való folyamatos kapcsolattartás - Kerületi területgondozókkal való együttműködés jobb kihasználása, kapcsolat mélyítése - Folyamatosan figyeljük a felkínált képzéseket, programokat és a programunk által megkívánt fejlesztési lehetőségek előtérbe helyezésével veszünk részt azokon (Fővárosi Pedagógiai Intézet, kerületi továbbképzések) - Az Újbudai Pedagógiai Intézettel és a Humán Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szakszolgálattal törekszünk a mindennapos jó kapcsolat megtartására. Közművelődési Intézményekkel - Szülői igényekre alapozva a törvényi előírásoknak megfelelve- évenkénti szülői megállapodás szerint. - Fővárosi Művelődési Házba gyermek programok, koncertek, bábelőadások, kiállítások látogatása. - Múzeum-, könyvtárlátogatások 22

23 5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI Játék Az óvodai nevelés országos alapprogramja is kihangsúlyozza: A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Játék során pedagógusi jelenlétünk biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Megfelelő csoportlégkörben, együttműködve a szülőkkel, a nem pedagógus kollégákkal biztosítjuk a szabad játék elsődlegességét. A játék - szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat - a kisgyerek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyerek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt - a szülő és az óvodapedagógus. A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményt biztosítson a különböző játékformákhoz, mint például a mozgásos játékokhoz, a szerepjátékokhoz, az építő, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz, a dramatizáláshoz és a bábozáshoz. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában is meg kell mutatkoznia. A játékban fejlődik a gyermekek társas kapcsolata, a szocializációja, itt alakul a kommunikációs készsége, eszközök használatának gyakorlása, itt valósul meg az ismeretszerzése, fejlődnek képességeik. A játékban megfigyelhetjük, és benne mérhetjük, értékelhetjük, hogy milyen mértékű a gyermek fejlődése, milyen élményvilággal és ismerettel rendelkezik. Az óvodáskori játékra jellemző, hogy: - önként vállalt tevékenység - örömteli - feszültségoldó - mozgósítja a képzeletet - funkciók gyakorlásának alkalmazása - tapasztalatok szerzésére ad lehetőséget - fejleszti a beleélés képességét Célunk: A játék fejlesztő hatásának tudatos és hatékony felhasználása az óvodai nevelésben. A játék adta lehetőségeken keresztül a gyermeki személyiség kibontakoztatása. Játékban valósítjuk meg az eltérő ütemű fejlesztést a sajátos nevelési igényű és halmozottan hátrányos gyermekek esetében. A játék és játékba integrált tanulás minél sokrétűbb, élményeken alapuló tájékozódó tevékenységgé váljon. Lehetőséget adunk a belső indíttatásokból fakadó egyéni vágyak, ötletek, kreativitás megvalósulásának, kibontakoztatásának, a tehetség megnyilvánulásának támogatására. Biztosítjuk óvodásainknak a folyamatos, önfeledt szabad játékot és a játszótárs választását. 23

24 Játéktevékenységek felosztása Gyakorló játék: - megismertetjük őket az eszközökkel, anyagokkal, azok megóvásával - az örömteli cselekvést támogatjuk, megakadásnál keressük az okokat és változtatni próbálunk ezen Szimbolikus szerepjáték: színlelő-, szerep-, fantázia játék, bábozás, dramatizálás, alkotójáték, barkácsolás, szabályjáték - megteremtjük a lehetőséget az életszerű szituációk újra játszásához - az egyszerű szabálykövetést megköveteljük egyénileg, csoportosan - a jellegzetes műveleteket, cselekvéseket bemutatjuk - az együtt játszáshoz szükséges elemi szabályokkal megismertetjük őket és segítjük azok betartását Barkácsolás: - biztosítjuk a feltételeket és anyagokat - a munkafogásokkal megismertetjük őket, majd egyedül tevékenykedhetnek (óvónői felügyelet mellett) Konstruáló építőjáték: - az építőjátékok tulajdonságaival, variálhatóságával megismertetjük őket - a konstruálás örömét felfedeztetjük velük Szabályjáték: - alapja a gyermek fejlettsége, szabálytudata - a mozgásos és értelem-fejlesztő játékok szabályaival megismertetjük őket és folyamatosan ellenőrizzük a szabályok megtartását Feladataink: - A játék feltételeinek: élmény, hely, idő, eszköz biztosítása (berendezés legyen tagolt, változtatható). - A napirend megszervezésénél a szabad játék elsődlegességét hangsúlyozzuk, a játékhoz kapcsolódó szokásokat, szabályokat folyamatosan alakítjuk. - A játék önállóságára, önkéntességének megőrzésére helyezzük a hangsúlyt, a nem kívánt viselkedésforma kialakulásánál a játékukba beavatkozunk. - Szükség szerint játékukhoz segítő, kezdeményező szerepet vállalunk, az egyéni fejlesztés lehetőségeként játékukat megfigyeljük, további feladatainkat ezekből határozzuk meg. - Alakítjuk társas kapcsolataikat, fejlesztjük szociális érzékenységüket, kommunikációjukat, frusztrációs toleranciájukat. Megalapozzuk konfliktuskezelő, illetve megoldó magatartásukat. - A gyermek spontán játéka mellett kezdeményezzük, illetve közösen teremtjük meg játékszituációikat, óvodapedagógusi szerepünk legyen tudatosan megnyerő, elfogadó, biztonságot, bizalmat támogató pedagógiai optimizmust árasztó. - Óvodai élet megkezdésének első pillanatától tudatosan közvetítjük a szülők felé a szabad játék fontosságát és az erre épített nevelői, fejlesztési lehetőségeket. - Játék során a gyermeki fejlődés nyomon követése, megfigyelése (gyermek egyéni fejlődési lap) segítse az iskolába való beilleszkedését. 24

25 - Játék során segítjük a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését. - Kommunikáció fejlesztése, fejlettség megfigyelése, gátlásos gyermekek oldása, pl.: ölbeli játékok. - A sajátos nevelési igényű és a hátrányos gyermekek játékban történő beilleszkedésének támogatása. Óvodapedagógusként a játék kibontakoztatására és nem a játék fejlesztése céljából hatunk óvodásaink játékára. Gyermeki tevékenység Spontán játék, ahol egyértelműen tükröződnek és érvényesülnek a gyermeki világ és a játék sajátosságai. Kezdeményezett játék, amelyet saját elképzeléseink alapján indítunk el, de a gyerekek maguk helyzethez viszik és alakítják tovább. Nem fejlesztés, hanem a közösen alakított játék a fontos. Fejlesztő játék, amely beágyazódik célzottan a játékba. Játékos jelleggel ugyan, de feladatot, problémát old meg. Szabad játék idején joga van nemet mondani, sőt ösztönözni is szeretnénk gyermekeinket, hogy éljenek a választás lehetőségével. Nevelői magatartásunk Tudatos, megengedő, támogató, biztonságot adó jelenlétükkel potenciális partnerként vagyunk jelen. Ötleteinket, javaslatainkat a gyerekek megnyílvánulásaihoz igazítjuk. Alkalmazkodunk az adott és a gyerekek Ügyelünk arra, hogy a spontán játékot ne zavarjuk meg. Mint eszközt és módszert tudatosan alkalmazzuk a fejlesztés érdekében egyénre szabottan, differenciáltan. Mozgás Az óvodánkban sokféle lehetőség nyílik a gyermekek mozgásigényének kielégítésére. Az egyéni szükségleteket és képességeiket figyelembe véve minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk a mozgásra. Ebben fontos szerepet tölt be nagy udvarunk kihasználása, így biztosítjuk a mindennapi szabad levegőn történő mozgást, mászókázást, labdázást és futkározást, valamint kulturált környezetben, jó levegőn tudunk közös sétákat szervezni. 25

26 A jól felszerelt tornatermünk szervezett és spontán mozgást biztosít óvodás gyermekeink számára. Lehetőség nyílik arra, hogy a csoportszobában korlátlanul és szabadon használják a mozgás fejlesztését elősegítő eszközöket. Fontosnak tartjuk a mozgás megszerettetését, hiszen napjainkban gyermekeink egyre kevesebbet mozgó életet élnek. A játékban gazdag, együttműködésen alapuló, kellő intenzitású, naponta ismétlődő testmozgás nemcsak a kondicionális és koordinációs képességek fejlődését biztosítja, hanem hozzájárul a gyermeki személyiség differenciált fejlesztéséhez is. Célunk: - A gyermek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése, sikerélmény biztosítása. - Az egészséges életviteli szokások megalapozása. - A mozgáskészség fejlesztése, a mozgástapasztalatok bővítése, terhelhetőség fokozása. - A testi képességek és a fizikai erőnlét fejlesztése. - Az értelmi és szociális képességek alakítása. - Sajátos nevelési igényű és halmozottan hátrányos gyerekek részére speciális gyógytorna feltételeinek biztosítása. Feladataink: - Elősegítjük, hogy a mozgás gyermekeink igényévé váljon és beépüljön szokásrendszerünkbe. - A minél több szabad levegőn való mozgással erősítjük gyermekeink edzettségét, teherbírását, testi fejlődését és fizikai teljesítőképességét. - A fejlesztés és közös mozgásos játékok során alakul a társas kapcsolatuk, alkalmazkodó és együttműködő képességük, önuralmuk, toleranciájuk. - A látott, hallott és elvégzett mozgásformákkal erősítjük a keresztcsatornák fejlődését, fejlesztjük periférikus látásukat. - Fejlesztjük gyermekeink észlelését a különböző formák és téri irányok bemozgásával. - A különböző mozgások kivitelezése és felidézése során fejlődnek a környezetismereti-, mennyiségi-, formai-, zenei(ritmus)- és vizuális képességek. - Fejlesztjük anyanyelvi képességeiket, valamint a mozgással kapcsolatos összefüggő szókincsüket. - A mozgásra minden nap biztosítunk lehetőséget, hogy minden gyermek fejlettségének és temperamentumának megfelelően kielégíthesse mozgásigényét. - A speciális prevenciós gyakorlatok, gyógytorna beiktatásával gondot fordítunk a lábboltozat és a gerinc erősítésére. - Figyelembe vesszük az adott csoportba járó gyermekek egyéni fejlettségi szintjét, fejlődési ütemét. - Biztosítjuk, hogy az egyéni tempójuknak megfelelően gyakorolhassanak és differenciált feladatadással képességeiknek legmegfelelőbb mozgásos feladatokat végezhessenek. - A szülőkkel való együttműködés során igyekszünk bevonni a szülőket a sporttevékenységekben való alkalmi részvétel, mozgásanyagok megismerésébe, hogy meggyőzzük a szülőket a mozgás fontosságáról, személyiségfejlesztő hatásáról. - A gyerekek motoros fejlődésének elősegítése érdekében vállaljuk, hogy a csoportszobában, levegőzésnél különféle tornaszereket biztosítunk ezen képességeik fejlesztésére. 26