AZONOSÍTÓ ADATOK ... Az építmény tulajdonosának neve, címe: Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetbe x-szel jelölje.

Átírás

1 HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS adóévről VÁROS önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:...év...hó...nap Az adóhatóság megnevezése:... Az adóhatóság azonosító száma: Az átvevő aláírása AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve (cégneve): címe (lakóhelye, székhelye): telephelye: levelezési címe: adószáma:......cégjegyzék száma: adóazonosító jele: statisztikai számjele: bankszámlaszáma: A bevallás kitöltőjének neve, telefonszáma: Ügyvezető neve, címe:.. A tevékenység bejelentésben megjelölt megkezdésének időpontja:..év.. hó...nap A tevékenység végzésének helye (építmény címe):..... Az építmény tulajdonosának neve, címe: Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetbe x-szel jelölje.) 1. Éves bevallás 2. Záró bevallás 3. Előtársasági bevallás 4. Naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó bevallása 5. Évközben kezdő adózó bevallása 6. Naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó áttérésének évéről készült évközi bevallása 7. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelő bevallása 8. A Htv. 37. (3) alapján állandó jellegű iparűzési tevékenységgé váló tevékenység után benyújtott bevallás

2 3. A záró bevallás benyújtásának oka: (A megfelelő négyzetbe tegyen egy x-et.) 1 Felszámolás 2 Végelszámolás 3 Átalakulás 4 A tevékenység saját elhatározásból történő megszüntetése, 5 Hatósági megszüntetés 6 Előtársaságként működő társaság cégbejegyzés iránti kérelmét elutasították, vagy kérelmét a bejegyzés előtt visszavonta 7 Székhely áthelyezése 8 Telephely megszüntetése 9 Egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság megszűnése 10 Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése 11 A települési önkormányzat adórendeletének hatályon kívül helyezése 12 Egyéb 4. Bevallási időszak: év......hó...naptól év......hó....napig 5. A benyújtott kiegészítő lapok jelölésének megfelelő négyzetbe tegyen egy x-et. A B C D E F G H 6. Az adó alapjának egyszerűsített meghatározási módját választók nyilatkozata A adóévre az adóalap egyszerűsített megállapítási módját választom: a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózóként b) az egyszerűsített vállalkozói adó alanyaként c) egyéb az adóévet megelőző évben 8 millió forintot meg nem haladó nettó árbevételű vállalkozóként 7. Könyvvezetés módja: (A megfelelő kockába tegyen egy X-et!) 1. egyszeres 3. bevételi és költségnyilvántartás 2. kettős 4. bevételi nyilvántartás

3 8. AZ ADÓ KISZÁMÍTÁSA 1. A Htv. szerinti - vállalkozási szintű - éves nettó árbevétel (részletezése külön lapon található) 2. Eladott áruk beszerzési értéke 3. Közvetített szolgáltatások értéke 4. Az alvállalkozói teljesítmények értéke 5. Anyagköltség 6. Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége 7. Htv. szerinti vállalkozási szintű adóalap [ 1-( )] 8. A foglalkoztatás növekedéséhez kapcsolódó adóalap-mentesség 9. A foglalkoztatás csökkentéséhez kapcsolódó adóalap-növekmény 10. Mentességekkel korrrigált Htv. szerinti vállalkozási szintűadóalap [7-8+9] 11. Az önkormányzat illetékességi területére jutó a 10. sorban lévő adóalap megosztása szerinti- települési szintű adóalap 12. Az önkormányzati rendelet szerinti adómentes adóalap 13. Az önkormányzati rendelet szerinti adóköteles adóalap 14. Az adóalapra jutó iparűzési adó összege (13. sor x 1,9%) 15. Az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után az adóévben megfizetett és az önkormányzatnál levonható adóátalány összege 16. Kommunális beruházás miatt magánszemély által levonható kedvezmény összege (1995. évi XCVIII.tv. 10. (2) bek. alapján) 17. Iparűzési adófizetési kötelezettség [14-(15+16)] (az összeget 100. Ft-ra kell kerekíteni) 18. Adóelőlegre befizetett összeg 19. Feltöltési kötelezettség miatt befizetett összeg 20. Még fizetendő adó [17-(18+19)] Határidő: május Adótúlfizetés összege [(18+19)-17] 22. Külföldön létesített telephelyre jutó adóalap Az adatokat forintban kell megadni Az adóhatóság tölti ki! 9. Az önkormányzatra jutó adóátalány összege: Ft 10. Adóelőleg bevallása (részletes adatok az E jelű betétlapon!) 1. Előlegfizetési időszak év hó naptól év hó napig 2. Első előlegrészlet az előlegfizetési időszakban év hó nap...ft (Általános esetben szeptember 16-ig fizetendő. A 17.sorban szereplő adóösszeg és a március 18-án fizetendő előlegrészlet pozitív különbözete) 3. Második előlegrészlet az előlegfizetési időszakban év hó nap.ft (Általános esetben március 17-ig fizetendő. A 17. sorban szereplő adóösszeg fele)

4 11. Társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett: igen nem 12. [ A 8.8. sorban szereplő adatokhoz ]: valamint évben a Központi Statisztikai Hivatal útmutató az intézményi munkaügy- statisztikai kérdőívek kitöltéséhez c. kiadvány én érvényes szabályai alapján kiszámított átlagos statisztikai állományi létszám évben: fő évben: fő Figyelem! Az önkormányzati adóhatóság az adókötelezettség ellenőrzése érdekében a bevalláshoz további részletező táblázatokat rendszeresíthet. Ebben az esetben azok kitöltése is kötelező. Felelősségem tudatában kijelentem, hogy a bevallásban közölt adatok a valóságnak megfelelnek....,...év...hó...nap... (cégszerű) aláírás A bevallás ellenjegyzése esetén az ellenjegyző személy neve: adószáma, vagy adóazonosító jele:. adótanácsadói oklevelének száma, kelte, vagy adószakértői engedélyének száma, kelte:..... Ellenjegyzés dátuma: év hó..nap A bevallást ellenjegyzem: Az adóhatóság tölti ki! A évi adókülönbözet számítása: évi adó:..ft évre bevallott adóelőleg..ft - Előleg csökkentés:..ft - Különbözet -előírandó:..ft -törlendő:..ft A évi adóelőleg számítása: évi adóalap:..ft évi adóelőleg alapja:..ft - Adóelőleg összege: adóalap x 1,9%..Ft... adótanácsadó, adószakértő aláírása ügyintéző aláírása

5 A Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása adóévről Szerencs Város önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről szóló helyi iparűzési adóbevalláshoz kapcsolódó A jelű kiegészítő lap Az adózó neve, cégneve Adószáma:... Adóazonosító jele:... Az adatokat forintban kell megadni Az adóhatóság tölti ki! 1 A Htv. szerinti - vállalkozási szintű - éves nettó árbevétel ( ) 2. A számviteli törvény szerinti nettó árbevétel 3. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjbevétel 4. Egyéb szolgáltatások értékeként, illetve egyéb ráfordítások között kimutatott jövedéki adó összege 5. Egyéb ráfordítások között kimutatott regisztrációs adó, energia adó összege 6. Felszolgálási díj árbevétele...,...év...hó...nap... (cégszerű) aláírás

6 KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ A JELŰ KIEGÉSZÍTŐ LAPHOZ Az A jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek az általános szabályok szerint állapítják meg nettó árbevételüket. Ide tartozik minden iparűzési adóalany, amely nem minősül hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak, kockázati tőkealapnak, kockázati tőketársaságnak. A kiegészítő lapot együtt kell kezelni a bevallási főlappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítő lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is (cégszerűen) alá kell írni! 1. sor: Ebben a sorban kell levezetni a vállalkozási szintű nettó árbevétel összegét. A számviteli törvény szerinti nettó árbevételből, a - 2. sorban szereplő összegből - a 3., 4., 5.,6. sorban szereplő összeget le kell vonni. Ez a sor megegyezik a bevallási főlap 81. sorában feltüntetendő összeggel! Az átalányadózó magánszemélyeknek az átalányadó alapját, az EVA alanyoknak pedig az EVA alapjának összegét kell feltüntetni és a 8/1. sorba beírni. 2. sor: A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetében itt kell szerepeltetni a számviteli törvény ában szereplő rendelkezések alapján meghatározott vállalkozási szintű - nettó árbevétel összegét. A jellemzően nem vállalkozási tevékenység folytatására alakult szervezetek (pl.: társadalmi szervezet, egyház, alapítvány, költségvetési szerv stb.) esetében a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben realizált árbevétel összegét kell feltüntetni. A személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó (magánszemély) adóalany esetében ebbe a sorba a tevékenységgel (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) összefüggésben kapott készpénz, jóváírás vagy bármilyen más vagyoni érték összegét kell beírni. 3. sor: Itt kell szerepeltetni a társasági adóról és osztalék adóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó bevételt. 4. sor: Ebbe a sorba kell beírni az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve egyéb ráfordítások között kimutatott jövedéki adó összegét. 5. sor: Ebbe a sorba kell beírni az egyéb ráfordítások között kimutatott regisztrációs adó, energia adó összegét. 6. sor: Ebbe a sorba kell feltüntetni a felszolgálási díj árbevételét.

7 B Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások nettó árbevételének a kiszámítása adóévről Szerencs Város önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről szóló helyi iparűzési adóbevalláshoz kapcsolódó B jelű kiegészítő lap Az adózó neve, cégneve Adószáma: Adóazonosító jele :.... Az adatokat Ft-ban kell megadni Az adóhatóság tölti ki! 1. A Htv. szerinti - vállalkozási szintű - éves nettó árbevétel [( ] 2. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek 3. Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei 4. Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevétele 5. Befektetési szolgáltatás bevétele 6. Fedezeti ügyletek veszteségének / nyereségének nyereségjellegű különbözete 7. Alapügyletek (fedezett tételek) nyereségének / veszteségének nyereségjellegű különbözete 8. Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások...,...év...hó...nap... (cégszerű) aláírás

8 KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A B JELŰ KIEGÉSZÍTŐ LAPHOZ Az B jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek hitelintézetnek, vagy pénzügyi vállalkozásnak minősülnek. A kiegészítő lapot együtt kell kezelni a bevallási főlappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítő lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is (cégszerűen) alá kell írni! 1. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 2 8. sorokban szereplő egyes vállalkozási szintű nettó árbevétel-elemek összegét, oly módon, hogy a 2-7. sorokban szereplő összegeket össze kell adni, majd abból a 8. sor összegét le kell vonni. Ez a sor megegyezik a bevallási főlap 81. sorában feltüntetendő összeggel! 2 8. sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szintű nettó árbevétel-elemek kimutatására, a vállalkozási szintű nettó árbevétel levezetésére szolgálnak. A sorokat a számviteli törvény és a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet szabályai alapján kell meghatározni.

9 C Biztosítók nettó árbevételének a kiszámítása adóévről Szerencs Város önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről szóló helyi iparűzési adóbevalláshoz kapcsolódó C jelű kiegészítő lap Az adózó neve, cégneve Adószáma:..... Adóazonosító jele :... Az adatokat Ft-ban kell megadni Az adóhatóság tölti ki! 1. A Htv. szerinti - vállalkozási szintű - éves nettó árbevétel [( ] 2. Biztosítástechnikai eredmény 3. Nettó működési költségek 4. Befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordítások (csak életbiztosítási ágnál) és az egyéb biztosítástechnikai ráfordítások együttes összege 5. Fedezeti ügyletek nyereségének / veszteségének nyereségjellegű különbözete 6. Alapügyletek (fedezett tételek) nyereségének / veszteségének nyereségjellegű különbözete 7. Nem biztosítási tevékenység bevétele, befektetések nettó árbevétele, a Htv c) alpontja szerint egyéb növelő tételek 8. Htv c) alpontjában foglalt csökkentések......év...hó...nap... (cégszerű) aláírás

10 KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A C JELŰ KIEGÉSZÍTŐ LAPHOZ Az C jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek biztosítónak minősülnek. A kiegészítő lapot együtt kell kezelni a bevallási főlappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítő lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is (cégszerűen) alá kell írni! 1. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 2-8. sorokban szereplő egyes vállalkozási szintű nettó árbevétel-elemek összegét, oly módon, hogy a 2-7. sorokban szereplő összegeket össze kell adni, majd abból a 8. sor összegét le kell vonni. Ez a sor megegyezik a bevallási főlap 81. sorában feltüntetendő összeggel! 2 8. sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szintű nettó árbevétel-elemek kimutatására, a vállalkozási szintű nettó árbevétel levezetésére szolgálnak. A sorokat a számviteli törvény és a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet szabályai alapján kell meghatározni.

11 D Befektetési vállalkozások nettó árbevételének a kiszámítása adóévről Szerencs Város önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről szóló helyi iparűzési adóbevalláshoz kapcsolódó D jelű kiegészítő lap Az adózó neve, cégneve Adószáma:.... Adóazonosító jele:... 1 A Htv. szerinti - vállalkozási szintű - éves nettó árbevétel ( ) 2. Befektetési szolgáltatási tevékenység bevétel 3. Nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevétele 4. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek együttes összege 5. Fedezeti ügyletek nyereségének / veszteségének nyereségjellegű különbözete 6. Alapügyletek (fedezett tételek) nyereségének / veszteségének nyereségjellegű különbözete Az adatokat Ft-ban kell megadni Az adóhatóság tölti ki!...,...év...hó...nap... (cégszerű) aláírás

12 KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A D JELŰ KIEGÉSZÍTŐ LAPHOZ Az D jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek befektetési vállalkozásnak minősülnek. A kiegészítő lapot együtt kell kezelni a bevallási főlappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítő lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is (cégszerűen) alá kell írni! 1. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 2-6. sorokban szereplő egyes vállalkozási szintű nettó árbevétel-elemek összegét. Ez a sor megegyezik a bevallási főlap 81. sorában feltüntetendő összeggel! 2 6. sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szintű nettó árbevétel-elemek kimutatására, a vállalkozási szintű nettó árbevétel levezetésére szolgálnak. Az egyes sorokat a számviteli törvény és a befektetési vállalkozók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet szabályai alapján kell meghatározni.

13 E jelű betétlap évben kezdő dő adóévrő l a Szerencs Város önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről szóló helyi iparűzési adóbevalláshoz A 2013-ban kezdődő adóelőleg-fizetési időszak adóelőleg-bevalláshoz szükséges tájékoztató adatok Nem kell kitölteni a Htv. 39. (6) bekezdésének hatálya alá nem tartozó, 500 M Ft-ot nem meghaladó nettó árbevételű adóalanynak! E I. Adóalany: 1. Adóalany neve (cégneve): 2. Adóazonosító jele: Adószáma: II. A Htv. 39. (6) bekezdésének hatálya alá nem tartozó, 500 M Ft-ot meghaladó nettó árbevételű vállalkozónak kell kitölteni! 1. A Htv. 39. (7) bekezdése szerinti export árbevételhez kapcsolódó elábé és közvetített szolgáltatások értéke 2. A Htv. 39. (7) bekezdése szerinti közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek értékesítéséhez kapcsolódó elábé 3. A Htv. 39. (4)-(5) bekezdése alapján (sávosan) megállapított, levonható elábé és közvetített szolgáltatások értéke együttes összege,,, 4. Figyelembe vehető elábé és a közvetített szolgáltatások értékének együttes összege ( ),, 5. Adóelőleg-számításnál figyelembe veendő vállalkozási szintű adóalap [Főlap 8/1.sor-Főlap 8/4.sor-Főlap 8/5. sor Főlap 8/6-4. sor] III. A Htv. 39. (6) bekezdésének hatálya alá tartozó kapcsolt vállalkozás esetén, (Ft) 1. A kapcsolt vállalkozás adóalanyok összes nettó árbevétele, 2. Kapcsolt vállalkozás adóalanyok által figyelembe vehető összes anyagköltség, alvállalkozói teljesítések értéke, alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége, 3. Kapcsolt vállalkozás adóalanyok összes eladott áruk beszerzési értéke, 4. Kapcsolt vállalkozás adóalanyok összes közvetített szolgáltatások értéke, 5. A 3. és 4. sorból a Htv. 39. (7) bekezdése szerinti export árbevételhez kapcsolódó összes elábé és közvetített szolgáltatások értéke 6. A 3. sorból a Htv. 39. (7) bekezdése szerinti közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek értékesítéséhez kapcsolódó elábé 7. A kapcsolt vállalkozásoknál a Htv. 39. (4)-(5) bekezdése alapján (sávosan) megállapított, levonható elábé és közvetített szolgáltatások értéke együttes összege 8. Kapcsolt vállalkozás tagjai által összesen figyelembe vehető eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások értékének együttes összege ( ),,,, 9. Kapcsolt vállalkozások összesített pozitív előjelű különbözet (adóalap) ( ), 10. Az adóalanyra jutó, előlegszámításnál figyelembe veendő vállalkozási szintű adóalap [9. sor* ( A vagy B vagy C vagy D betétlap 1. sor/1. sor)], helység év hó nap az adózó vagy képviselője (meghatalmazottja) aláírása

14 A vállalkozási szintű adóalap megosztása F adóévről Szerencs Város önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről szóló helyi iparűzési adóbevalláshoz kapcsolódó F jelű kiegészítő lap Az adózó neve, cégneve:... Adószáma:... Adóazonosító jele:.... Az alkalmazott adóalap megosztás módszere 1. Személyi jellegű ráfordítással arányos 5. A Htv. 3. számú melléklet 2.3 pontja szerinti megosztás 2. Eszközérték arányos 6. A Htv. 3. számú melléklet pontja szerinti megosztás 3. A Htv. 3. számú melléklet 2.1 pontja szerinti megosztás 7. A Htv. 3. számú melléklet pontja szerinti megosztás 4. A Htv. 3. számú melléklet 2.2 pontja szerinti megosztás Megosztás 1. A vállalkozás által az adóévben a Htv. melléklete szerint - figyelembeveendő összes személyi jellegű ráfordítás összege Ft. 2. Az 1. sorból az önkormányzat illetékességi területén foglalkoztatottak után az adóévben - a Htv. melléklete szerint - figyelembeveendő személyi jellegű ráfordítás összege Ft. 3. A vállalkozásnak az adóévben a székhely, telephely szerinti településekhez tartozó - a Htv. melléklete szerinti - összes eszközérték összege Ft. 4. A 3. sorból az önkormányzat illetékességi területén figyelembeveendő a Htv melléklete szerinti - eszközérték összege Ft. 5. Egyetemes szolgáltató, villamosenergia- vagy földgázkereskedő villamosenergia vagy földgáz végső fogyasztók részére történő értékesítésből származó összes számviteli törvény szerinti nettó árbevétele Ft. 6. Az 5. sorból az egyetemes szolgáltató, villamosenergia- vagy földgázkereskedő villamosenergia vagy földgáz végső fogyasztók részére történő értékesítésből származó, az önkormányzat illetékességi területére jutó számviteli törvény szerinti nettó árbevétele 7. Villamosenergia elosztó hálózati engedélyes és földgázelosztói engedélyes esetén az összes végső fogyasztónak továbbított villamosenergia vagy földgáz mennyisége 8. A 7. sorból a villamosenergia elosztó hálózati engedélyes és földgázelosztói engedélyes esetén az önkormányzat illetékességi területén lévő végső fogyasztónak továbbított villamosenergia vagy földgáz mennyisége 9. Az építőipari tevékenységből (Htv ) származó, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összege 10. A 9. sorból az önkormányzat illetékességi területén a Htv. 37. (3) bekezdés szerint létrejött telephelyre jutó összeg 11. A vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőinek száma 12. A 11. sorból az önkormányzat illetékességi területén található számlázási cím szerinti vezeték nélküli távközlési tevékenységet igénybe vevő előfizetők száma 13. A vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozó vezetékes távközlési tevékenység szolgáltatási helyeinek száma 14. A 13. sorból az önkormányzat illetékességi területén található vezetékes szolgáltatási helyeinek száma 15. A vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozó vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőinek száma 16. A 15. sorból az önkormányzat illetőségi területén található számlázási cím szerinti vezeték nélküli távközlési tevékenységet igénybe vevő előfizetők száma...,...év...hó...nap Ft. kwh. ezer m 3 kwh. ezer m 3 Ft. Ft. db. db. db. db. db. db.... (cégszerű) aláírás

15 Kitöltési útmutató az F jelű kiegészítő laphoz A vállalkozási szintű adóalap megosztásának módja Az a vállalkozó, aki az adóévben több önkormányzat illetékességi területén végez (vagy végzett) állandó jellegű iparűzési adóköteles tevékenységet, az adó alapját a helyi adókról szóló évi C. tv. (továbbiakban Htv.) mellékletében foglaltak szerint köteles megosztani. Az egyes településekre eső adóalapok együttes összege egyenlő a vállalkozó adóalapjának összegével. Az adóelőleg számításánál ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint az adó számításánál. Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat - a kerekítés általános szabályai alapulvételével - hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni. A megosztás módszerét, az adóelőleg és adó számításának menetét a vállalkozónak - az adóhatóságok (állami, önkormányzati) által ellenőrizhető módon - írásban rögzítenie kell. Az 1.1, 1.2, 2.1 pontok szerinti megosztási módszerek közül nem lehet azt alkalmazni, amelyik a székhely vagy valamelyik telephely szerinti település esetén nulla forint települési adóalapot eredményezne. Amennyiben a vállalkozónak a székhely szerinti településen kívül legalább egy telephelye van és az adóalapot az 1.1. vagy 2.1. pont szerint kell megosztani, akkor a magánszemély vállalkozó, illetve nem magánszemély vállalkozó esetén az ügyvezető, ügyvezetők után figyelembe veendő személyi jellegű ráfordítás legalább 10%-át a székhely szerinti településhez kell kimutatni. Az 1.2 pont szerinti megosztási módszer nem alkalmazható, ha a székhely szerinti településen eszközérték nem mutatható ki. A helyi iparűzési adó alapjának megosztása: 1. Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az iparűzési adóalapja (a továbbiakban: adóalap) nem haladta meg a 100 millió forintot, a következő 1.1., 1.2. vagy 2.1. pont szerinti adóalap-megosztási módszer valamelyikét köteles alkalmazni Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az adóalapja meghaladta a 100 millió forintot, köteles a komplex adóalap megosztási módszert alkalmazni. Az adóalap olyan hányadát kell a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerével (1.1. pont) megosztani, amilyen arányt a személyi jellegű ráfordítások összege képvisel a személyi jellegű ráfordítás és eszközérték együttes összegén belül. A fennmaradó adóalap-részre az eszközérték arányos megosztás módszerét (1.2. pont) kell alkalmazni A villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyese, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes végső fogyasztó részére történő villamos energia, földgáz értékesítése, illetve villamos energia vagy földgáz elosztása esetén - a melléklet 1. és 2.1. pontjában foglaltaktól eltérően - a helyi iparűzési adó alapját [39. (1) bek.]: a) egyetemes szolgáltató, villamo senergia- vagy földgázkereskedő esetén az önkormányzat illetékességi területén végső fogyasztó részére eladott villamos energia vagy földgáz értékesítéséből származó számviteli törvény szerinti nettó árbevételnek a villamos energia vagy földgáz végső fogyasztók részére történő értékesítéséből származó összes számviteli törvény szerinti nettó árbevételben képviselt arányában kell megosztani a székhely, telephely szerinti önkormányzatok között. b) villamos energia elosztó hálózati engedélyes és földgázelosztói engedélyes esetén az önkormányzat illetékességi területén lévő végső fogyasztó számára továbbított villamos energia vagy földgáz mennyisége és az összes, végső fogyasztónak továbbított villamos energia vagy földgáz mennyisége arányában kell megosztani a székhely, telephely szerinti önkormányzatok között Az építőipari tevékenységet folytató vállalkozó [ ] - döntésétől függően, az 1.1., 1.2., 2.1. pontokban foglaltaktól eltérően - adóalapját következők szerint is megoszthatja. Az adóalap 50%-át a székhelye és a Htv pontja szerinti telephely(ek) szerinti települések között az 1.1. vagy a 2.1. pont szerinti megosztási módszer alkalmazásával kell megosztani. Az adóalap másik 50%-át pedig a Htv. 37. (3) szerint létrejött telephelyek szerinti települések között, az adott településen végzett építőipari tevékenységből [Htv ] származó, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összegének, a vállalkozó 37. (3) bekezdés szerint létrejött telephely szerinti valamennyi településen végzett építőipari tevékenységéből származó összes, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett összes befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összegében képviselt aránya szerint kell megosztani A vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó - az 1. és 2.1. ponttól eltérően - a helyi iparűzési adóalapját a székhelye, telephelye szerinti települések között a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője számlázási címe alapján a településen az adóév első napján számlázási címmel rendelkező vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetők számának az összes vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője adóév első napja szerinti számában képviselt aránya szerint osztja meg A vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozó - az 1. és 2.1. ponttól eltérően - a helyi iparűzési adóalapját a székhelye, telephelye szerinti települések között a vezetékes távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője részére nyújtott szolgáltatás helyének címe, valamint - ha a vállalkozó vezeték nélküli távközlési szolgáltatást is nyújt - a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője számlázási címe alapján a településen az adóév első napján, a vezetékes vagy vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetők számának az összes, vezetékes és vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője adóév első napja szerinti számában képviselt aránya szerint osztja meg.

16 Nyilatkozat a fennálló köztartozásokról G adóévről Szerencs Város illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről szóló helyi iparűzési adóbevalláshoz kapcsolódó G jelű kiegészítő lap I. Az adózó neve (cégneve)... Adószáma:... Adóazonosító jele:... Adózó bankszámla száma:... Statisztikai számjele:... II/1. Más adóhatóságnál (állami, önkormányzati, vámhatóság) nincs tartozásom. Amennyiben van, a III. pontot is ki kell tölteni II/2 Nyilatkozat 1. A túlfizetés összegét később esedékes iparűzési adó fizetési kötelezettségre kívánom felhasználni 2. A túlfizetés összegéből forintot kérek visszatéríteni, a fennmaradó összeget később esedékes iparűzési adó fizetési kötelezettségre kívánom felhasználni 3. A túlfizetés összegéből forintot kérek visszatéríteni, forintot kérek más adónemben/hatóságnál nyilvántartott lejárt esedékességű köztartozásra átvezetni, a fennmaradó összeget később esedékes iparűzési adó fizetési kötelezettségre kívánom felhasználni 4. A túlfizetés összegéből forintot kérek más adónemben/hatóságnál nyilvántartott lejárt esedékességű köztartozásra átvezetni, a fennmaradó összeget később esedékes iparűzési adó fizetési kötelezettségre kívánom felhasználni 5. A túlfizetés teljes összegének visszatérítését kérem III. Kijelentem, hogy az adóbevallás benyújtásának napján az alábbi lejárt esedékességű köztatozásaim állnak fenn: A t a r t o z á s t n y i l v á n t a r t ó i n t é z m é n y Megnevezés számlavezető pénzintézetének neve bankszámla pénzforgalmi jelzőszáma Felelősségem tudatában kijelentem, hogy a nyilatkozatban közölt adatok a valóságnak megfelelnek. A tartozás összege (Ft)...,. év.. hó..nap. (cégszerű) aláírás

17 H T á j é k o z t a t ó a d a t o k adóévről SZERENCS VÁROS önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről szóló helyi iparűzési adóbevalláshoz kapcsolódó H jelű kiegészítő lap Az adózó neve, cégneve:.... Adószáma: Statisztikai számjele:.. Adóazonosító jele:.... Alvállalkozói teljesítések felsorolása: / Kizárólag Szerencs illetékességi területéről származó teljesítések / Alvállalkozó neve, címe: Adószáma: Statisztikai számjele: Teljesítés értéke (Ft).,.év hó.nap (cégszerű) aláírás

18 KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A ÉVI ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG UTÁNI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁSI NYOMTATVÁNYHOZ I. AZ IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS BENYÚJTÁSÁRA KÖTELEZETTEK KÖRE Ezt a bevallási nyomtatványt azoknak kell benyújtaniuk, akik/amelyek az iparűzési adó alanyának minősülnek és a székhelyük, telephelyük szerinti települési önkormányzat az iparűzési adót bevezette. Az iparűzési adó alanyának minősül a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző a személyi jövedelemadó törvény szerinti egyéni vállalkozó, a személyi jövedelemadó törvény szerinti mezőgazdasági őstermelő akkor, ha (őstermelői tevékenységéből származó) bevétele a Ft-ot meghaladja, jogi személy, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy végelszámolás alatt állnak, A személyi jövedelemadó törvény szerinti egyéni vállalkozó: a) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki aa) az ingatlan-bérbeadási, ab) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében; b) a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja); c) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja); d) az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében; e) az ügyvéd az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja); f) a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében; Az adóalanyt azon településeken terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, így bevallás-benyújtási kötelezettség, ahol székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. A székhely és a telephely azonosítása kapcsán a helyi adókról szóló törvény rendelkezéseiből kell kiindulni. Székhelynek tekintendő belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében a egyéni vállalkozók nyilvántartásában ekként feltüntetett hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, akkor a központi ügyvezetés helye, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni. Telephelynek minősül az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye - függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerőművet (szélkereket), az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát; azon távközlési tevékenységet végző vállalkozó esetén, amelynek ba) az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevétele legalább 75%-ban vezeték nélküli távközlési tevékenységből [TEÁOR ] származik (vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó), azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján utólag fizetett díjú vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének (vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető) számlázási címe található, bb) az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevételének kevesebb, mint 75%-a származik vezeték nélküli távközlési tevékenységből [TEÁOR ] (vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozó), azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján előfizetőjének távközlési szolgáltatást nyújt (vezetékes távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető), valamint - ha a vállalkozó vezeték nélküli távközlési tevékenységet is végez - azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének adóév első napján a számlázási címe található, a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végső fogyasztó, a végső felhasználó (a továbbiakban együttesen: a végső fogyasztó) részére történik, feltéve, hogy a villamosenergia-kereskedő, a földgázkereskedő, a villamos energia egyetemes szolgáltató, a földgáz egyetemes szolgáltató, illetve a villamosenergia elosztó hálózati engedélyes, a földgázelosztói engedélyes adóévet megelőző adóévi számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a közvetlenül a végső fogyasztónak történő értékesítésből, illetve a végső fogyasztó számára történő elosztásból származik; Telephelynek számít továbbá az építőipari tevékenységek folytatásának, illetőleg természeti erőforrás feltárásának, kutatásának helye(i) szerinti település egésze, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett e tevékenységek időtartama adóéven belül a 180 napot meghaladja. A bevallást az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott időpontig az iparűzési adót működtető székhely, telephely szerinti település önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani! II. A BEVALLÁSI NYOMTATVÁNY EGYES SORAI 1. Azonosító adatok Az adózó azonosításhoz szükséges adatokat értelemszerűen kell kitölteni.

19 2. A bevallás jellege Az adózás rendjéről szóló törvény többféle esetben ír elő bevallás-benyújtási kötelezettséget. A bevallási nyomtatvány egyes ( ) pontjaiban a bevallás jellegét kell megjelölni ÉVES BEVALLÁS melletti négyzetbe X-et kell tenni, ha a vállalkozást a teljes adóévben iparűzési adókötelezettség terhelte, továbbá akkor is, ha az iparűzési adókötelezettség a 2012 év közben keletkezett (év közben vezette be az adót az önkormányzat vagy az adózó év közben kezdte tevékenységét) és az adókötelezettség fennállt 2012 december 31-én is. Ha teljes évben fennállt az adókötelezettség, akkor a 4. pontban a Bevallási időszak sorban 2012 január 1-től 2012 december 31-ig terjedő időszakot kell beírni, ha az adókötelezettség év közben keletkezett, akkor az adókötelezettség kezdő napjától 2012 december 31-ig terjedő időszakot kell beírni. Például: ha a vállalkozás 2012 július 1-én létesített a településen telephelyet, vagy az adót az önkormányzat ettől az időponttól kezdődően vezette be, akkor a bevallási időszak 2012 július 1-től 2012 december 31-ig tart. A bevallást az adóévet követő év május 31-ig kell benyújtani! Azon adózóknál, amelyek a számviteli törvény alapján a naptári évtől eltérő üzleti évet választják, az adóév utolsó napját követő 150. napon kell az éves bevallást benyújtani. A bevallási időszak ebben az esetben értelemszerűen az adóév (üzleti év) első és utolsó napja közötti időszakot jelenti, amely 12 hónapra terjed ki, kivéve az áttérés évét. Ez utóbbi esetben az adóév első napja a naptári év első napjával, az utolsó napja pedig a választott mérlegfordulónappal egyezik meg ZÁRÓ BEVALLÁST kell benyújtani, ha az adózó átalakul, vagy felszámolását, végelszámolását rendelték el, vagy az egyéni vállalkozói igazolványt visszavonták, vagy adóköteles tevékenységét az adózó megszünteti, szünetelteti előtársaság esetén a bejegyzési kérelmét a cégbíróság elutasította, vagy az adózó visszavonta, az adózó székhelyét áthelyezte, telephelyét megszüntette, továbbá az adózás rendjéről szóló törvény 33. -ának (3) bekezdésében foglalt egyéb esetekben. A záró bevallás benyújtásának okát a 3. pontban, a megfelelő kockában kell jelölni. A 4. pontban meg kell jelölni azt az időszakot, amelyre a bevallás vonatkozik. A bevallás benyújtásának időpontjára az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltak az irányadóak. Abban az esetben, ha az adózó adókötelezettsége egy adott önkormányzat illetékességi területén azért szűnik meg, mert székhelyét más településre áthelyezi vagy telephelyét megszünteti a településen, de más településeken az adókötelezettség továbbra is fennáll, akkor az adóévben fennálló adókötelezettség időtartamáról szóló bevallást csak az adóévet követő év május 31-ig kell benyújtani, kivéve, ha még a székhely-áthelyezés, telephely-megszüntetés évében az adózó más okból záró bevallás-benyújtására kötelezett. Ekkor az éves bevallás és a záró bevallás melletti négyzetbe is egyaránt X-et kell tenni, a 4. pontban pedig az adóévben a településen fennálló adókötelezettség időtartamát is meg kell jelölni. Annak a vállalkozónak, aki az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) alanya is egyben és az iparűzési adóban az egyszerűsített adóalap megállapítást választotta, de év közben az EVA alanyisága megszűnt, az adóév első napjától az EVA alanyiság utolsó napjáig terjedő időszakról (melyet jelölni kell a 4. pontban) évközi bevallást kell benyújtani az EVA bevallás benyújtásával egyidejűleg. Ilyen esetben ha az iparűzési adóalanyiság egyébként nem szűnik meg a 2.1. sor és a 2.2. sor melletti négyzetbe, továbbá a 3.9. sor melletti négyzetbe is x-et kell tenni ELŐTÁRSASÁGI BEVALLÁST a jogelőd nélkül alakuló gazdasági társaságnak, egyesülésnek, szövetkezetnek, erdőbirtokosság társulatnak, közhasznú társaságnak kell benyújtani, az előtársasági időszak alatti vállalkozási tevékenységről. A 4. pontban az előtársasági létforma alatti adókötelezettség időtartamát kell megjelölni. Az előtársasági időszaknak a jogelőd nélkül alakuló szervezet társasági, társulati szerződése (alapító okirata, alapszabálya) ellenjegyzésének, illetőleg közokiratba foglalásának napjától a cégjegyzékbe való bejegyzésének, vagy a cégbejegyzési kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig terjedő időtartam minősül. A bevallást ezen esetben addig az időpontig kell benyújtani ameddig a számviteli törvény alapján a beszámoló készíthető, (jellemzően az előtársasági időszak utolsó napját követő 90 napon belül). Ha az előtársaság kérelmét jogerősen elutasították, vagy azt visszavonja, akkor a 2.2. sorban és a 3.6. sorban is x-el kell jelölni A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó, ezen minőségét jelzi a rovatban Az év közben kezdő vállalkozó ezt a tényt az ebben a rovatban lévő kockában jelzi. (Emellett az éves bevallás benyújtását, vagy - záró bevallás benyújtási kötelezettség esetén - záró bevallás benyújtását a 2.1,. vagy 2.2. rovatban is jelölni kell.) 2.6. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó esetében az áttérés éve egy adóév, de annak hossza mindig kevesebb mint 12 hónap. Ennek tényét itt kell jelölni. (Emellett az éves bevallás benyújtásának tényét a 2.1. rovatban is jelölni kell. A bevallási időszaknál (4 pont) pedig az áttérés időszakát mint önálló adóévet kell feltüntetni.) 3. A záró bevallás benyújtásának oka Az Útmutató 2. pontjában foglaltaknak megfelelően kell jelölni a bevallás benyújtásának okát a megfelelő kockában. 4. Bevallási időszak Az Útmutató 2. pontjában foglaltaknak megfelelően kell jelölni azt az időszakot, amelyre a bevallás vonatkozik. 5. A csatolt kiegészítő lapok jelölése A bevallási nyomtatványhoz különböző kiegészítő lapok tartoznak. A bevallás teljességéhez a vonatkozó kiegészítő lapokat is tevékenység jellegének megfelelően - ki kell tölteni. Az A -tól D -ig terjedő kiegészítő lapok a nettó árbevétel levezetését tartalmazzák. Ezek közül csak egyet a vállalkozásra irányadó kiegészítő lapot kell kitölteni és benyújtani az adóhatósághoz. Az E jelű kiegészítő lap az adóelőleg-bevalláshoz szükséges tájékoztató adatokat tartalmazza. F jelű kiegészítő lapot az adóalapmegosztással összefüggésben kell kitölteni, annak, aki székhelyén kívül legalább egy településen telephellyel rendelkezik, azaz adóalapmegosztásra kötelezett. A G jelű kiegészítő lap pedig a más adóhatóságnál fennálló köztartozások megnevezésére, a H jelű kiegészítőlap az alvállakozói teljesítések felsorolására, az I jelű kiegészítő lap az iparűzési adóbevétel célirányos felhasználására szolgál. Az A jelű kiegészítő lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek az általános szabályok szerint állapítják meg nettó árbevételüket. Ide tartozik minden iparűzési adóalany, amely nem minősül hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak, kockázati tőkealapnak, kockázati tőketársaságnak. A B jelű kiegészítő lapot a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak kell kitölteni. A C jelű kiegészítő lapot a biztosítóknak kell kitölteni.

20 A D jelű kiegészítő lapot a befektetési vállalkozásoknak kell kitölteni. 6. Az adó alapjának egyszerűsített meghatározási módját választók nyilatkozata 6.1 Az egyszerűsített adóalap meghatározása adóévre a). a személyi jövedelemadó törvény szerinti átalányadózó vállalkozó esetében, az iparűzési adó alapja az Szja tv. szerinti átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti e tevékenységből származó bevételének 80%-a. b). a Htv. 39/B alapján az adóévben az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is megállapíthatja. c). azon iparűzési adóalany esetében, akinek a nettó árbevétele évben a 8 millió Ft-ot nem haladta meg. (12 hónapnál rövidebb megelőző adóév esetén napi arányosítással számolva), Ez esetben a vállalkozási szintű adóalap (87. sor) a nettó árbevétel (81. sor) 80 %-a. 7. Könyvvezetés módja A könyvvezetés, nyilvántartás-vezetés módját a megfelelő kockában kell jelölni. 8. Az adó kiszámítása 8.1. sor: Itt kell feltüntetni a vállalkozás egészének szintjén képződő Htv. szerinti nettó árbevétel összegét, függetlenül attól, hogy tevékenységét hol végzi. A nettó árbevétel-elemek részletezése és azok értelmezése a vonatkozó kiegészítő lapon található. A vállalkozási szintű nettó árbevételt a vonatkozó kiegészítő lapon kell levezetni. Ezért elsőként a vonatkozó kiegészítő lap 1. sorát, illetve az annak meghatározásához szükséges alsorokat kell kitölteni! Az adott kiegészítő lapon szereplő (kiszámított) 1. sor összegét kell itt feltüntetni sor: Itt kell feltüntetni a vállalkozási szintű eladott áruk beszerzési értékének összegét (elábé) sor: Ebben a sorban a vállalkozás egészének szintjén megjelenő közvetített szolgáltatások értékének összegét kell feltüntetni. azonos tartalmú közvetített szolgáltatásokról akkor van szó, ha az adóalany saját nevében vásárol meg olyan szolgáltatást, amelyet harmadik személlyel írásban kötött szerződés alapján ez utóbbi számára változatlan formában ad tovább, azaz nem a saját teljesítményéhez használja fel. Mindennek ki kell tűnnie a számlázás és az azt alátámasztó analitikus nyilvántartásokból is. (A kimenő számlákban - ha az saját és közvetített szolgáltatásokat is tartalmaz külön kell feltüntetni a közvetített szolgáltatás megnevezését és ellenőrzését, mely nem kell, hogy megegyezzék a szolgáltatás beszerzési árával.) 8.4. sor Itt kell feltüntetni az alvállalkozói teljesítések értékét. Alvállalkozói teljesítésről akkor lehet szó - feltéve, ha az adott ráfordítás nem került közvetített szolgáltatásként, elábéként, anyagköltségként elszámolásra - ha az adózó mind a megrendelővel, mind a szállítóval (alvállalkozóval) is a Polgári Törvénykönyv szerinti vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Alvállalkozói teljesítés értékének minősül annak a - közvetített szolgáltatásnak nem minősülő - szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően első ízben értékesített) lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a vállalkozási szintű nettó árbevétel-csökkentő anyagköltség összegét. Az anyagköltség a számviteli törvény szerint (az adóévben) elszámolt anyagköltséggel egyezik meg a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében. A személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó vállalkozó esetén a tárgyévben anyagbeszerzésre fordított kiadás a számviteli törvény szerinti vásárolt anyagok (alap-segéd,-üzem, fűtőanyag, tartalék alkatrész, egy éven belül elhasználódó szerszámok, eszközök, berendezések) tárgyévi költségét jelenti. Az egyszeres könyvvitelt vezető vagy pénzforgalmi nyilvántartást vezető adózók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadást növelni kell a tárgyévi kifizetett leltári nyitókészlettel és csökkenteni a tárgyévi kifizetett leltári zárókészlet értékével sor Itt kell szerepeltetni az alapkutatás, alkalmazott kutatás kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségét sor: Ez a sor szolgál a helyi adótörvény szerinti, vállalkozási szintű iparűzési adóalap megállapítására, függetlenül a tevékenység végzésének helyétől. Abban az esetben, ha a vállalkozót több önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség (székhelyén kívül legalább egy településen telephelyet tart fenn), akkor ezt az összeget kell az adóalap-megosztásra irányadó szabályok szerint megosztani az egyes települések között. A Htv. szerinti vállalkozási szintű adóalap megállapításához a 8.1. sor (nettó árbevétel) összegéből kell levonni a 8.2. sor, a 8.3. sor, a és a 8.7. sor együttes összegét. Ha a 8.1. sor összegét eléri vagy meghaladja a sorok együttes összege, akkor ebben a sorban 0 -t kell szerepeltetni. Ebben az esetben a 8.8. sorba, a 8.9. sorba, a sorba, a 8.11, a 8.14, a sorba egyaránt 0 -t kell írni. Az egyszerűsített adóalap meghatározását választó adózó esetében itt kell feltüntetni az adóalap számított összegét a 6.a,b,c. ponthoz fűzött magyarázat alapján sor: A Htv. 39/D. alapján számított foglalkoztatás bővítéséhez kapcsolódó adóalap mentességet kell szerepeltetni sor Ebben a sorban kell feltüntetni a adóévre igénybe vett a foglalkoztatás növekedéséhez kapcsolódó adóalap mentesség összegét abban az esetben, ha adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5%-ot meghaladóan csökken sor: Ebben a sorban a 8.8 sorba írt mentesség összegével csökkentett, valamint a 8.9. sorba írt összeggel növelt vállalkozói szintű adóalapot kell rögzíteni. Amennyiben a 8.8, 8.9, sor nem tartalmaz adatot a sor megegyezik a 8.7. sorban írt összeggel. Ha a vállalkozót több önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség (székhelyén kívül legalább egy településen telephelyet tart fenn), akkor ezt az összeget kell - az adóalap-megosztásra irányadó szabályok szerint - megosztani az egyes települések között sor: Itt kell feltüntetni a 10. sorban szereplő vállalkozási szintű adóalap megosztása eredményeként előálló törvényi szabályok szerinti települési adóalapot. Természetesen abban az esetben, ha a vállalkozót nem terheli adóalap-megosztási kötelezettség (székhelye szerinti településen kívül, más önkormányzat illetékességi területén nincs telephelye), akkor az ezen sorban szereplő összeg megegyezik a sor összegével sor: Az önkormányzati rendelet 2 millió Ft összegű vállalkozási szintű adóalapot meg nem haladó vállalkozót mentesít a helyi iparűzési adó megfizetése alól. Amennyiben a vállalkozónak nincs adóalap megosztási kötelezettsége és a sorban szereplő összeg nem haladja meg a 2 millió Ft-ot, akkor a 8.11 sorban szereplő összeget kell szerepeltetni ebben a sorban.