Az e-közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer egységes informatikai koncepciója

Átírás

1 Elektronikus Közigazgatás Modellprogram Stratégiakutató Intézet Az e-közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer egységes informatikai koncepciója Elfogadta: a program végrehajtására létrejött Elektronikus Közigazgatás Modellprogram Konzorcium november 21-én Nagykovácsi, november 11.

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Közigazgatási reform és új térszerkezet Közigazgatási reform és részvételi demokrácia Az e-kormányzás és e-közigazgatás fogalmának meghatározása e-kormányzás E-közigazgatás A negyedik oldal a tudásközpontok A gyűjtőportál informatikai rendszere Fejlesztési prioritások Szolgáltató helyi közigazgatás és az informatikai fejlesztés alapelvei és az abból következő fejlesztési célkitűzések Az e-közigazgatás megvalósítását befolyásoló külső stratégiai tényezők A fejlesztés általános és specifikus célkitűzései A fejlesztések általános célkitűzései Specifikus célkitűzések A fejlesztés funkcionális és tartalmi prioritásai Az integrált portálrendszer kialakításának szakmai szempontjai, fejlesztési irányai A fejlesztési feladat alapvető célja A kialakítandó rendszer szerkezete A rendszer moduljai A rendszer fenntartása Alapszolgáltatások Önkormányzat: képviselő-testületi-, bizottsági ülések, képviselők Polgármesteri hivatal Ügyintézés Látnivalók, nevezetességek, programok Szálláshelyek, éttermek Kulturális és szabadidő létesítmények Közlekedési szolgáltatások Egészségügyi létesítmények Gyermekintézmények Oktatási intézmények Szociális létesítmények Tartalomszolgáltatások Önkormányzat A település elhelyezkedése Gazdaság szervezetek, befektetési lehetőségek Fejlesztési információk Pénzügyi szolgáltatások Közlekedési jellemzők Környezetvédelmi jellemzők Népességi jellemzők Lakásállomány Munkaerő, foglalkoztatottság

3 Közműellátottság Védelmi szolgáltatások Média szolgáltatások Egészségügyi jellemzők Szociális létesítmények Gyermekintézmények Oktatás Kulturális és szabadidő létesítmények Történelmi, kulturális hagyományok Szálláshelyek Vendégvárók Vallási létesítmények Civil szervezetek Önkormányzatok Javasolt projektek Tervek Technikai ellátottság projekt Hálózatépítési projekt Térségi feladatellátás projekt Az adatbázisok kialakítása, átkonvertálása és felkerülése a gyűjtőportálra projekt Pénzügyi projekt Oktatási projekt Szabályozási projekt Média és PR projekt

4 1. Bevezetés Az e-közigazgatási gyűjtőportál egységes informatikai rendszerbe egyesíti és teszi működőképessé mind a hét közigazgatási szint ügyintézését. Ennek a feladatsornak a részletes kifejtése érdekében először az egységes e-közigazgatási (közigazgatási és informatikai) koncepció alapelveit összegezzük. 2. Közigazgatási reform és új térszerkezet A hazai e-közigazgatás korszerűsítése szoros összefüggésben az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkkal várhatóan már a 2004-es költségvetési esztendőben megkezdődik. 1 Bár a végleges kormányzati előterjesztés benyújtása az országgyűlés elé még várat magára, azt már az előzetes tanulmányokból, vitaanyagokból és ágazati stratégiákból is látni lehet, hogy a reformok elfogadtatása a csatlakozás első komoly erőpróbája lesz. 2 Mindenek előtt szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy hagyományos állam fogalmunk alappillérei, úgy mint nemzeti szuverenitás, kormányzati feladatok, minisztériumok hatáskörei, a magyar államszervezet és közigazgatás alapját képező (vár)megye s az ahhoz szorosan kapcsolódó - közelmúlt változásait leginkább meghatározó és visszatükröző - települési önkormányzatok rendszere alapvetően és visszavonhatatlanul átalakulnak. Miközben a nemzeti állami intézmények hagyományos szerepei az európai intézményekhez idomulnak, a közigazgatás belső hierarchiájában betöltött központi, irányító és ellenőrző feladataik lecsökkennek. Az európai térszerkezethez való illeszkedés nem kevésbé érzékeny pontja az államiságunkkal szinte egyidős megyerendszer felbomlása lesz. Igazgatási és közszolgáltatási feladataikat a jóval nagyobb, több megyét tömörítő régiók 3 és a ma még többnyire csak statisztikai értelemben létező kistérségek veszik át. A változások nem hagyják érintetlenül a településeket sem, ahol az igazgatási és az önkormányzási funkciók a jövőben ketté válnak. Az EU csatlakozás együtt jár majd a közigazgatási, közszolgáltatási intézmény-rendszer bizonyos mértékű átalakításával is. A reform középpontjában az önkormányzati önállóság megtartása, az önállóság védelmében a gazdasági és finanszírozási szabályok átalakítása, a kistérségek, városok, régiók új szerepének felépítése, a térségi szemlélet kibontakoztatása, megerősödése és gyakorlati megvalósítása áll. A közigazgatási rendszer a kistérségeket és a régiókat állítja majd az új, többszintű helyhatósági rendszer középpontjába. 4 1 A költségvetés a 167 kistérség kialakítására 9,5 Mld forintot biztosít 2004-ben (BM sajtótájékoztató november 8.) 2 Vitaanyag a közigazgatás korszerűsítéséről 3 Az európai térszerkezet rendszerét a 2001-ben elkészült fehér könyv tartalmazza.: Livre Blanc sur la gouvernance européenne COM(2001)428 4 MITS e-önkormányzat Ágazati Részstratégia, o.

5 A centralizált kormányzási funkciók regionális és kistérségi leosztása azonban csak abban az esetben lehetséges, ha az új területi egységek az új funkcionális feladatok elvégzéséhez megfelelő politikai legitimációt és gazdasági önállóságot is kapnak. Az Európai Unió erre nem csak lehetőséget kínál, hanem egyenesen követelményként állítja a tagállamok felé a politikai legitimitással felruházott önálló igazgatási, gazdasági és területfejlesztési egységet alkotó régiók kialakítását. A magyar közigazgatási reform szoros összefüggésben a térszerkezet változásaival a központi döntéshozatal és erőforrások decentralizálása érdekében alapvetően két, eleddig légüres térben lebegő területi szint (kistérség és régió) funkcionális szerepének meghatározására törekszik, miközben a harmadik, kormányzati szint a nemzeti és európai igazgatás összekötő, közvetítő színterévé válik. Ebben az összefüggésben az előzetes stratégiai anyagokból az alábbi koncepció látszik kirajzolódni: 1. A kistérség a települési önkormányzatok szolgáltató és fejlesztési célú társulása. A földrajzilag határos, erős funkcionális kapcsolatot mutató települések egy vagy több központra szerveződő térségi szervezeti, ellátási, igazgatási - feladatokat ellátó területi egysége. 5 Az évi XXI. törvény módosítása a jelenlegi statisztikai kistérségek intézményrendszerének kialakítására törekszik. A társulási együttműködés operatív szerve a Kistérségi Területfejlesztési Tanács, amelynek tagjai a települési önkormányzatok választott vezetői, a polgármesterek. A döntések politikai legitimációja rajtuk keresztül érvényesül. - Jogilag elhatárolt és szabályozott térségi szint; - A területfejlesztési döntéshozatal színtere a stratégiai tervezés és a fejlesztési források jobb felhasználása érdekében; - A települési önkormányzatok partnerségének színtere az egyes önkormányzatok által hatékonyan el nem látható, ugyanakkor jelentős anyagi terheket jelentő közszolgáltatási feladatok ellátására; - A központi alárendeltségű területi államigazgatási szervek illetékességi körzeteinek igazodási pontja; 5 Az Eu teljes önállóságot biztosít a tagországok számára a területi közigazgatás és a települési együttműködések területén. Ezek formáit a tagállamok hagyományai, településszerkezete és fejlettségi szintje határozza meg. Livre blanc sur la gouvernance européenne, 2001 (COM(2001) Egyedüli kritériumnak a európai közösségi célszerűség tekinthető, amelyet az egységes statisztikai rendszer biztosítja (NUTS öt szintje). Ugyanakkor az unió nem teszi kötelezővé minden szint fenntartását: így sem a kistérségi, sem pedig a megyei szint fenntartására nincs kötelezettségünk. Tekintettel azonban a magyar versenyképesség és a területi különbségek kiegyenlítésére, valamint a participatív (részvételi) demokrácia előmozdítása érdekében célszerűnek látszik egy olyan igazgatási szint kialakítása, ahol az önkormányzati és a közigazgatási térségi funkciók az állampolgárok által érzékelhető, befolyásolható módon teljesednek ki. Ezen a szinten valósítható meg leginkább az e-közigazgatás európai dokumentumokban meghatározott három alapvető feltétele: 1.nyitottság és átláthatóság (felelősség, részvétel, demokratikus ellenőrzés; 2. Felhasználó (polgár) központúság (mindenki számára elérhető, személyre szabott szolgáltatás); 3. Produktivitás (gyorsaság, hatékonyság, gazdaságosság) eeurope 2005; Le róle de l administration en ligne (egouvernment) pour l avenir de Lunion Européenne, SEC (2003)1038; Conférence egouvernment

6 tere. - A magasabb szaktudást igénylő elsőfokú igazgatási feladatok szín- 2. A régió az (globális) európai térszerkezet legkisebb önálló, a kistérségek együttműködésén alapuló és demokratikusan választott regionális önkormányzattal rendelkező terület- és gazdaságfejlesztési egysége, valamint a magyar területi államigazgatási szervek illetékességi köre. A statisztikai régiók intézményesítése a Belügyminisztérium szakértőket tömörítő IDEA csoportjának javaslata alapján a jelenlegi megyei önkormányzatoknál szélesebb jog- és hatáskörök átadásával jár együtt. Államigazgatási szempontból a régió a másodfokú igazgatási feladatok színtere - Jogilag elhatárolt és szabályozott térségi szint; - Területfejlesztési és gazdasági (ágazati) fejlesztési programok tervezésére és megvalósítására, az uniós támogatások fogadására alkalmas fejlesztési régió; - A nagyobb térségi szervezést igénylő ágazati szolgáltatások (betegirányítás, ellátási rendszerek, oktatás, környezetvédelem stb.) integrált (informatika, közszolgálati igazgatás, képzés stb.) ellátására és rendszerszerű működtetésére képes területi egység; - A korábban megyei szintű területi államigazgatás bázisán, és azok jogutódaként regionális közigazgatási hivatallal rendelkezik; 3. A központi kormányzat az igazgatási és hatósági feladatok dekoncentrációját és a csatlakozást követően kettős feladatot lát el: - a tagállami működés feladatai; - nemzeti szinten a stratégiaalkotás, jogszabály előkészítés, költségvetés tervezése, a közpolitika alakítása, humánerőforráspolitika, irányítási és ellenőrzési feladatok. 3. Közigazgatási reform és részvételi demokrácia A hazai közigazgatás reformjára úgy is tekinthetünk, mint a rendszerváltás folyamatát lezáró, annak minden törekvését és célkitűzését egységes rendszerbe sűrítő megvalósulására. Politikai értelemben a változások a közigazgatás hagyományos, bürokratikus működési mechanizmusából valamint az igazgatás és a hatalom sajátos kapcsolatrendszeréből fakadó hierarchikus rend fellazítását, a közigazgatás működtetésének az önkormányzatiság és a területi autonómia elvéhez való közelítését jelenti. Az ez irányú törekvések nem idegenek a hazai közgondolkodásban. Nem kisebb személyiségek, mint Magyary Zoltán, Bibó István, majd a hetvenes években Kiss István vetették fel és dolgozták ki, más-más hangsúllyal ugyan, a regionális és a kistérségnek megfelelő járási rendszer kiépítésének gyakorlati 6

7 megoldásait. Magyari a közigazgatás racionalizálását, Bibó a demokratikus működtetést, Kiss pedig az lakosság ellátottságát és a rendszer költség-hatékony működését tekintette a legfontosabb feladatnak. Az ország 6+1 (ez utóbbi Budapest) területi egységre való felosztását először Kiss István és munkatársai javasolták még. Bár a decentralizáció mindig is fontos eleme volt a reformáló törekvéseknek, az igazgatási szintek hierarchikus viszonyrendszerének teljes feloldására a hagyományos közigazgatási gyakorlat okán egyik irányzat sem vállalkozhatott. A szubszidiaritás elvének érvényesítésén alapuló horizontális viszonyrendszer kialakításához egy merőben új szemléletet tükröző, a 21. század technológiai lehetőségeit is kiaknázó és az igazgatási rendszer működését korszerűsítő átalakításra van szükség, amelynek fókuszában a közszféra szereplői és az állampolgárok közötti közvetlen kapcsolatra épülő részvételi demokrácia megteremtése áll. A közigazgatási reform csakis abban az esetben kap értelmet, ha és amennyiben e komplex folyamat szerves részét alkotja. Nem célja, hanem egyik meghatározó eleme az információs korba átvezető demokratikus átalakulásnak. Ez pedig nem egy statikus, mechanikusan alkalmazható fejlesztő tevékenység, hanem maga is innováció. Innováció, amely egyszerre kísérli meg a globális térszerkezetben bekövetkező változások adaptálását, miközben a helyi erőforrásoknak, mint innovációs forrásoknak a hasznosítására összpontosít. A siker kulcsa a gazdaság, a társadalom és a közszféra egyetértése és partneri együttműködése. Másként fogalmazva: valós változások csak a szubszidiaritás, a kooperáció és a participáció elveinek együttes érvényesítésével érhetők el. Ezen elvek külön-külön és együttesen is kizárólag egy horizontális területi és igazgatási struktúrán keresztül valósíthatók meg, amelynek gerincét és összetartó erejét a multilaterális kapcsolatokat biztosító, hálózottságra épülő infokommunikációs technológia adja. A részvételi demokrácia tehát alapvetően infrastrukturális meghatározottságú és elválaszthatatlan az élet minden területére kiterjedő intelligens fejlesztésektől 6, amelyben a közigazgatás modernizációja, kellő stratégiai megalapozottsággal, húzóágazat lehet. Egyrészt motiválja és felpörgeti az infokommunikációs infrastruktúra fejlesztését az ország egész területén, hozzájárul a digitális kultúra terjesztéséhez (társadalmi befogadásához), másrészt alapot teremt az elektronikus tartalomfejlesztés (információs adatbázisok) és tartalomszolgáltatás dinamikus fejlődéséhez. Ugyanakkor maga is az elektronikus szolgáltató rendszer részévé válik. Az információs társadalom szemszögéből nézve a kormányzás, s a kapcsolódó közigazgatás már nem értelmezhető úgy, mint a hatalomnak a közigazgatás intézményein keresztül való megnyilvánulása, még akkor sem, ha az a demokrácia jegyében a társadalmat szolgálja. Az információs korban a kormányzás maga is szolgáltatás. S ez által belesimul, mintegy részét képezi a gazdasági és társadalmi folyamatoknak. 6 eeurope Információs társadalom mindenkinek program 7

8 A kormányzás szolgáltató funkciója nem az elektronikus közigazgatás rendszeréből, hanem a részvételi demokrácia lényegéből fakad. Ebben az értelemben az elektronikus jelző nem csupán az alkalmazott technológiára vonatkozik, hanem azt fejezi ki, hogy az intézmények és az állampolgárok közötti kapcsolat közvetlen és interaktív, a köztársaság minden tagjára kiterjed, a szolgáltatások pedig az egyénhez szólnak, és az egyén igényeihez, élethelyzetéhez idomulnak. e-kormányzás e-állam / e-köztársaság e-demokrácia e-közigazgatás A SZ A A e-ágazatok (epolicy) 1. ábra: Kormányzás, közigazgatás és demokrácia az információs társadalomban ( A=adminisztráció; Sz= szolgáltatás) Hibás tehát minden olyan értelmezés, amely az e-kormányzásnak csupán egyetlen aspektusát, az e-közigazgatást emeli ki és állítja a fejlesztések középpontjába s nem vesz tudomást a rendszer egészét összefogó, annak működését alapvetően meghatározó e-demokrácia fejlesztésről. De ugyanígy elfogadhatatlan az a felfogás is, mely az infokommunikációs infrastruktúra kiépítésére és az elektronikus eszközök általános alkalmazására szűkíti le mind a közigazgatás modernizációját, mind pedig a demokráciát. (1-2. ábra) 4. Az e-kormányzás és e-közigazgatás fogalmának meghatározása Magyarországon a mélyreható változások okait az E-kormányzat Stratégia és Programterv (Tervezet) 7 a következőkben jelöli meg: A piacosodott feltételek és a központi elosztási szemlélet egyre sűrűbb összeütközése; A szolgáltatások közötti színvonalbeli különbségek mérséklése; A közszolgáltatások minden állampolgár számára elérhetővé váljon; 7 Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központ E-kormányzat Stratéhia és programterv (Tervezet) 2003 szeptember

9 Szoros összefüggésben az államháztartási reformmal a közigazgatás és közszolgáltatások hatékonyságának és átláthatóságának növelése mellett a működtetés költségeinek csökkentése. Az e-kormányzás a hazai és külföldi stratégiákban többfajta értelmezést kaptak. Magyarországon leginkább a közigazgatás átfogó reformját vagy az igazgatási rendszer technológiai modernizációját értik alatta. - A Miniszterelnöki Hivatal által elkészített stratégia szerint az e- kormányzás azt a technológiai korszakváltást jelöli, amely az elektronikus eszközök alkalmazásával lehetővé teszi a kormányzati munka minőségi megváltoztatását, beleértve a szabályozási, szervezeti és humán dimenziókat is 8. - A Belügyminisztérium ágazati stratégiájában ugyancsak egy leszűkített meghatározást találunk: Az e (elektronikus)-kormányzás nem más, mint a mindenkori közigazgatási eljárások működésének biztosítása elektronikus csatorná(ko)n keresztül. 9 - Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által elkészített Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) munkaanyagában 10 is hasonló felfogás tükröződik. Az e-kormányzás itt is az e-közigazgatással azonos, a szolgáltatás fogalma pedig az állampolgár és a hivatal elektronikus kapcsolatára szűkül. Az anyagban egy röpke pillanatra felsejlik ugyan az e-kormányzásnak a demokráciára gyakorolt hatása, de a szövegkörnyezetből itt elsősorban a demokratikus jogok elektronikus eszközökön keresztül való gyakorlása rajzolódik ki. Az e- demokrácia lényege és tudásalapú társadalomból fakadó pozitív tartalma így erőteljesen leszűkül. Ezt a felfogást erősítik a centralizációra utaló kitételek is. Hasonló a helyzet az e-kormányzás és a gazdaság viszonylatában is. A tervezetek elismerik ugyan az új rendszernek a tudásalapú gazdaságra gyakorolt hatását (MITS), sőt a Belügyminisztérium ennél tovább megy és kifejezetten tanácsosnak tartja egyébként helyesen - a közigazgatás egyes, az állampolgároknak és vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatásait piacosítani ( kiszervezni ). A dolog szépséghibája csupán az, hogy e törekvés mögött költségvetési megfontolások, nem pedig a közigazgatás koncepcionális szolgáltató rendszerré alakításának szándéka áll ekormányzat 2005 (Tervezet) 6.o. 9 A Belügyminisztérium ágazati szintű középtávú informatikai stratégiája ( ) Június Magyar Információs Társadalom stratégia (Munkaanyag), Informatikai és Hírközlési Minisztérium, 2003.szeptember, o. 11 A Belügyminisztérium ágazati szintű középtávú informatikai stratégiája ( ) Június , o. 9

10 Nyilván azon megfontolásból, hogy az infrastruktúra által biztosított hálózottság már önmagában is elegendő a hierarchia lebontásához, mindegyik stratégiában hiányoznak azok az elemek, amelyek magát az e-kormányzást illesztenék egy horizontálisan szerveződő közszférába. Az elektronikus kormányzásnak csupán az elektronizált közigazgatásra történő leszűkítése számos veszélyt rejt magában. Többek között azt a benyomást kelti, sőt annak lehetőségét veti fel, hogy a közigazgatás reformja egy jövőbeni Európai Állam kialakulásának szolgálatában áll, szemben az eredeti uniós koncepcióval, amelynek lényege az együttműködő, ugyanakkor nemzeti önállóságukat intézményrendszereiken keresztül is megőrző országok szövetsége. A kormányzati funkciók dekoncentrálása nem az államigazgatási feladatok elektronizálását és a területi igazgatási szinteknek egy összeurópai csatornába való terelését, hanem a demokrácia kiteljesedését szolgálja. A programtervezetek kivétel nélkül infrastruktúra és informatika központúak - ebben a vonatkozásban sokkal inkább magukon viselik azt az amerikai típusú, a piac által generált technikai nyomásra (techno-push) alapozó intelligens fejlesztési szemléletet, mint az európai programokat átható társadalom központú (social-push) felfogást 12 - holott az intelligens társadalom és gazdaság fejlesztés alapját, amelynek az e-kormányzás nem csak motorja, hanem szerves része is, maga az információ, vagyis az elektronikus hálózatokon keresztül áramló tartalom (tudás) adja. Ahhoz, hogy az információ társadalmi és gazdasági hasznosulását számításba vehessük, nem hagyhatjuk figyelmen kívül annak kognitív jellegében rejlő innovációs lehetőségeket. Az információ ugyanis egy kommunikációs folyamat része, nem pedig egy késztermék, egy áru amelynek tudáshozama van 13, még csak nem is egyszerűen a legtágabb értelemben vett adatfeldolgozás (adatok tárolása, elérése, feldolgozása). 14 Már megjelenési forma tekintetében is komplex (kép, hang, írott szöveg), ami egyértelműen mutat az információban rejlő adatközlés, tartalom komplexitására, összetettségére, sőt az adatok halmazára. Az információ magában hordozza a maga történetiségét : az adatelemek összegyűjtését, halmazokba történő összekapcsolását, tárolását és továbbítását és a halmazok kibontását. A felhasználás (a halmazok kibontása) során kibontakozó rész információk újabb információkat generálnak, amelyek a globális világhálón keresztült tovább áramlanak. Az infrastruktúra tehát nem csupán keretet ad, hanem tartalmakat is generál. Az információ áramlás intenzitása egyszersmind az innovációs folyamat sebességét is meghatározza. Az infokommunikációs rend- 12 Techno-push: az intelligens fejlesztés célja a gazdasági és technológiai fejlődés (ld. USA); Social-push: az intelligens fejlesztések középpontjában az ember és a társadalom áll. Célja az életminőség javítása és a demokrácia kiterjesztése, a társadalmi kohézió (szolgáltató állam, társadalmi kapcsolatok, esélyegyenlőség, kultúra stb.) faktorainak az infokommunikációs technológia felhasználásával történő erősítése. A piac növekvő szerepe a társadalom egyre kifinomultabb kiszolgálására és a tudástársadalom megvalósítására irányuló innovációs folyamatok intenzitásának növelését szolgálja. 13 DRETSKE (Knowledge and Flow of Informatin) az információt csupán árunak tekinti: az információ az az áru, amelynek tudáshozama van. 14 D. BELL i.m. 10

11 szeren keresztül áramló információk azonban mindaddig érték-semlegesek, amíg felhasználásra, hasznosításra nem kerülnek. A hasznosuló információ (tudás) értékét viszont a felhasználói oldal határozza meg. Ez az e-kormányzás szempontjából azt jelenti, hogy hiába rendelkezik az állam a legnagyobb adat(tudás) -vagyonnal, annak értéke mindaddig fiktív marad amíg társadalmi vagy gazdasági szempontból nem kerül hasznosításra. A szolgáltató állam tehát elválaszthatatlanul összefonódik az e-kormányzás megvalósításával, szemben a fent említet stratégiai tervezetek felfogásával e-kormányzás Az e-kormányzás a közszféra belső és külső kapcsolatainak progresszív átalakítását jelenti az infokommunikációs technológia alkalmazása által (IKT). Az IKT lehetővé teszi a közigazgatás számára, hogy növelje a hozzáférést és a rendelkezésre állást a felhasználók felé, valamint az információáramlás felgyorsításával előmozdítja a gyors és hatékony munkavégzést. A hálózottság ugyanakkor lehetőséget biztosít az állam és közigazgatási rendszer átszervezésén túl arra is, hogy a korábban hierarchikus rendszert alkotó igazgatási szintek helyébe egy horizontálisan szerveződő, az állampolgárok, a gazdaság szereplői, a közintézmények és a közhivatalok valamint a társadalmi szervezetek között olyan közvetlen kapcsolatra épülő szolgáltató rendszer jöjjön létre, amely túlmutatva az igazgatási feladatokon, lehetővé teszi az állam által birtokolt tudásvagyon integrálását a társadalmi és gazdasági innovációs folyamatokba. Nem véletlen, hogy az adatok újrahasznosítására vonatkozó direktívák adaptálása egyik fontos eleme lett az európai e-kormányzás programjának. Az újrahasznosítás nem csupán az igazgatási szervek és intézmények munkájában, hanem azon túlra, a társadalmi és gazdasági szférára is ki kell, hogy terjedjen az Európai Bizottság értelmezésében. 11

12 Magánszemélyek Társadalmi szervezetek Vállalkozások Közintézmények Állam és közigazga- tási szervek, EU. KAPCSOLATOK TEVÉKENYSÉG Törvényalkotás Költségvetés Fejlesztés, Stratégiai tervezés Igazgatás IKT Kultúra, Oktatás Jog, Egészségügy, Foglalkoztatás Gazdasági információk, Közlekedés Egyéb szektorok TARTALOM IGAZGATÁSI SZINTEK Kistérségek Régiók Nemzeti (országos) 2. ábra: Az e-kormányzás vázlata Európa számára alapvető fontosságú egy olyan közszférával rendelkezni, amely hozzájárul az európai gazdaság növekedéséhez, mindenki számára magas színvonalú szolgáltatást nyújt és erősíti a demokratikus folyamatokat szögezi le az Európai Bizottság legutóbbi sajtó kommünikéjében. 15 Az elektronikus közigazgatás és kormányzás feltételrendszerének megteremtésétől Európa politikai értelemben a demokrácia kiterjesztését, gazdasági téren a tudásalapú gazdaság, a szolgáltató szektor fejlődését, társadalmi szempontból pedig a minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségét és az életszínvonal emelkedését várja. 16 Az eeurope 2005 Akcióprogram az intelligens fejlesztés négy kiemelt cselekvési területét határozza meg. Ezek sorában az e-kormányzás az egyetlen olyan kezdeményezés, ahol a feltételrendszer megteremtésének és a program megvalósításának felelőssége teljes mértékben a nemzeti kormányzatokat terheli. A tagállamokban minden kormányzati és közigazgatási intézmény számára biztosítani kell a szélessávú Internet kapcsolatot 2005-re. 15 Communiqué de press 29 septembre eeurope 2005; Le rôl de l administration en ligne (egouvernment) pour l avenir de l Europe (SEC (2003)1038) 12

13 A páneurópai e-kormányzati rendszer létrehozása érdekében 2003-ra az egyes e-kormányzati rendszereknek illeszkedniük kell egymáshoz (interoperabilitás) 2004-re az e-kormányzati szolgáltatásoknak interaktívvá kell válniuk re a kormányzatoknak a közbeszerzések nagy részét elektronikus úton kell elvégezniük. Nyilvános Internet elérési pontok kialakítása az állami és a magánszféra szoros együttműködésével. Az akcióprogram politikai felelősséghez kötött célkitűzései között szerepel még a közszféra két legfontosabb ágazata, az e-oktatás (távoktatás) és az e- egészségügy feltételrendszerének megteremtése. 17 Az üzenet nyilvánvaló: Európa a jövőben sem mond le a jóléti társadalomban meghatározott célkitűzésekről és a kormányzáshoz kapcsolódó állami felelősségvállalásról. A rendkívül szoros ütemterv, mint arra a Cômo-i második e- kormányzásról szóló konferencia (2003. július) is rámutatott még Európa legfejlettebb országaiban is komoly gondot okoz. Ahhoz, hogy a Lisszabonban meghatározott 2010-es határidő tartható legyen, az elektronikus kormányzás fejlődésének felgyorsítására, figyelembe véve a tagországokban érzékelhető elmaradások és hiányosságok legfőbb okait, az Európa Bizottság 18 akcióból álló javaslatot dolgozott ki, amelyek legfontosabb célja a nemzeti elektronikus közigazgatási rendszerek egységes páneurópai e-kormányzati hálózatba kötése. Ennek érdekében felszólít minden kormányt, hogy 2003-ra készítse el három évre szóló e- kormányzati programját. 18 A dokumentumban szereplő legfontosabb akciók: A közszolgáltatások mindenki számára és minden platformon hozzáférhetők legyenek. - Ennek érdekében a hozzáférési pontok számának gyarapítása és sokféleségének bővítése (PC, digitális TV, mobil terminálok, nyilvános Internet hozzáférési pontok stb.) A szélessávú hálózatok fejlesztése érdekében új szolgáltatások Az adatok újrahasznosítására vonatkozó direktívák adaptálása Kutatás fejlesztés az e-közigazgatás gazdasági aspektusainak vizsgálatára és értékelésére A 6. Keretprogram megnyitása az e-közigazgatás szervezési és technológiai innovációjának támogatására Tapasztalatcsere és az e-közigazgatás legjobb gyakorlatainak megismertetése a tagállamok között időintervallumra szóló Távoktatás Akcióterv megvalósítása re a kórházak, laboratóriumok és az érintett otthonok között egészségügyi információs hálózat kialakítása és az on-line egészségügyi szolgáltatások kialakítása. 18 Le rôl de l administration en ligne (egouvernment) pour l avenir de l Europe (SEC (2003)1038) 13

14 A hálózati kapcsolatokba vetett bizalom erősítése (adatbázisok, azonosító rendszerek, személyi adatok kezelése) Páneurópai szolgáltató rendszer létrehozása 2003-tól a nemzeti közhálózatokat az európai rendszerhez kell illeszteni (interoperabilitás kereteinek adaptálása) Az európai e-kormányzati belépéshez az egyablakos rendszer kialakítása A dokumentum mindenek előtt a közigazgatás fejlesztés jótékony gazdasági hatásaira mutat rá: a közszféra fogyasztóként és szolgáltatóként egyaránt a gazdaság egyik legfontosabb partnere. A Bizottság abból a megfontolásból kiindulva, hogy a gazdaság és a társadalom modernizációjában a közszférának is aktív szerepet kell vállalnia, mindenek előtt az e-közigazgatás területére koncentrál, hangsúlyozva, hogy azt csupán az e-kormányzás egyik szeletének tekinti E-közigazgatás Az e-közigazgatás tehát a helyi és térségi szintű szolgáltató közigazgatás elektronikus formája. Olyan új tartalmú és új típusú partneri együttműködés, amelyben négy oldal, (1) a társadalom (állampolgárok, társadalmi és gazdasági szervezetek), (2) az állam (nemzeti, regionális, kistérségi igazgatási szinteken szerveződő), (3) az önkormányzat(ok) és (4) a tudásközpont(ok) (az adatvagyon kezelői) elektronikus kapuinak (portálok) összenyitásával (egyűjtőportál(ok) megvalósuló kommunikációja és magas szintű közösségi működése. Az együttműködés alapja és hordozója az infokommunikációs infrastruktúra, amely lehetővé teszi a hatékony információáramlást és kezelést (nyitott és zárt adatbázisok létrehozása és frissítése, adatok újrahasznosítása, papírmentes elektronikus ügyvitel, interaktivitás), ugyanakkor megteremti az igazgatási folyamatok átláthatóságának (transzparencia) és a közszféra nyilvánosságának demokratikus feltételrendszerét. Ugyanakkor - Döntéshozatali oldalon közvetlen és direkt kapcsolatot teremt a társadalom és az önkormányzás valamint a kormányzás viszonyrendszerében (lehetőséget nyit a közvetett képviseleti demokrácia részvételi demokrácia felé való elmozdulásban e-demokrácia). - Végrehajtói oldalon magába foglalja a döntést hozó (döntés előkészítés, döntéshozatal) és a végrehajtó hatalom működésének és működtetésének modernizálását - a hierarchikus kapcsolatrendszer helyébe a hálózottságra épülő horizontális viszonyrendszeren alapuló együttműködést állítja -, míg a társadalom és a gazdaság szereplővel való közvetlen és interaktív kapcsolatteremtéssel partneri viszonnyá alakítja a korábbi alattvaló állampolgár és a hatóság tekintélyelven alapuló rendszerét. Ezzel megteremtődik a szolgáltatások és kommunikáció 14

15 formájában megnyilvánuló új típusú horizontális viszonyrendszer feltételrendszere az állampolgár és a végrehajtó hatalom között. Választott kormányzati szféra Választott önkormányzati szféra Közigazgatási szféra* Közigazgatási szféra** Társadalmi és gazdasági csoportok Vállalatok - vállalkozások Közintézmények és egyéb szervezetek Állampolgár Állampolgár Állampolgár 3. ábra: Az e-kormányzás funkcionális rendszerének vázlata (*közvetlenül a kormányzat irányítása alá tartozó igazgatási szervek; **önkormányzatokhoz rendelt közigazgatási szervek) 4.3. A negyedik oldal a tudásközpontok Az e-kormányzás és az e-közigazgatás működésében lényegi jelentőséggel bírnak a tudásközpontok, amelyek egyszersmind a tudásipar központi egységei is. A tudásközpontok, miként az informatikai infrastruktúra és a kapcsolódó informatikai tevékenységek adják meg az e-kormányzásnak a gazdasághoz és a társadalomhoz történő kapcsolódási pontjait: itt formálódnak ki a lehetséges szolgáltatói tevékenységek, itt jelennek csapódnak le és innen indulnak a rendszert éltető innovációk. A tudásközpontok szerepe multifunkcionális, amennyiben itt állítják elő a legnagyobb mennyiségben a speciális felhasználásra szánt tudástartalmakat. A tartalom, annak minden formájában az információs kor alapanyaga. Általános értelmezésben az infokommunikációs hálón közvetített adatokat vagy azok halmazait (szöveg, hang, kép), ezek multimédiás kombinációit jelenti. Ezen tartalmak mindegyike a globális információs hálón keresztül szétszórható. Tartalmat bárki létrehozhat: egyének, kormányzati testületek, intézmények, nonprofit szervezetek. A tartalom mindig diffúziós céllal jön létre, és a globális kommunikációs háló széles közönségének kommunikációs lehetőségeit használja ki. A tartalom célja a kommunikáció generálása, ezért magában hordozza az interaktivitást. 15

16 Mindebből következik, hogy a tartalom üzenete és formai megjelenése nem csupán a közvetített információk minőségét, hanem a kommunikáció minőségét és hatékonyságát is meghatározzák, hiszen a kommunikációs folyamatban minden felhasználó nem csak fogyasztója, hanem előállítója is a tartalomnak. Ez egyben azt is jelenti, hogy a globális infokommunikációs hálózatok hatalmas lehetőséget adnak a tartalom diverzitásra. Az e-kormányzás szempontjából az állam a legnagyobb tudásvagyon birtokosa. Elméletileg tehát szükség lenne egy központi nemzeti adatbankra. Ennek központilag szervezett gyakorlati megvalósítása, az adatok összetettsége és sokasága, folyamatos módosulása és megújulása, valamint a felhasználói oldalak multidimenzionáltsága okán, csakis a hálózati kapcsolódás komplex rendszerén keresztül valósítható meg. Az elektronikus kormányzás és közigazgatás tudásközpontja(i) a tudástermelés alkalmazás - továbbítás hármas egységét ötvözik. Az információs infrastruktúra mint alapközmű a tudásközpont működési egysége. A tudásközpontok a megtermelt információk és intézményi (szervezeti) formája szerint igen változatosak lehetnek. és tekintve, hogy ma még egy új tevékenységről van szó, csoportosításuk, kategorizálásuk nem könnyű feladat. Az e-kormányzás (és a tudásalapú gazdaság és társadalom) fejlődésével ezen a területen is egy széleskörű specializálódás várható. Az információs közvagyonnak számító tudásbázist kezelő intézmények csoportjába mindenek előtt azon intézményeket értjük, amelyek megbízatása az adatbázisok létrehozására, frissítésére és működtetésére és széleskörű (közinformációk) vagy speciális felhasználását szolgáló elosztására szól. Az adatbázisok egy része közinformációként továbbítható a különböző szolgáltatókhoz és felhasználókhoz, másik részük viszont kifejezetten zártláncú, speciális szakmai felhasználásra kerülnek. Ebben a körben ma még a nemzeti és a regionális szintű adatbázisok fejlődése a jellemző, de az e-közigazgatás és e- önkormányzás kialakulásával várhatóan létrejönnek a kistérségi és települési szintű tudásbázisok, miként formálódik már a közös európai virtuális rendszer is. A tudásbázist kezelő szervezetek, intézmények tudásközpontok - tehát az új globális térszerkezethez igazodnak. A tudásközpontok sorában kirajzolódik egy másik, a jövőben minden bizonnyal fontos szerepet játszó csoport, a speciális tudásokat gyűjtő és kezelő adatbázisok. Létrejöttük elsősorban a felhasználói igény függvénye. Ma még ezek a tudásbázisok szakmai portálok formájában érhetők el, tehát a szolgáltató szférához kapcsolódnak. Jellemzőjük azonban, hogy egyelőre legalább is többségük - ingyenesen bárki számára hozzáférhetők. Ma még nem világos, hogy ezek az adatbázisok szolgáltató vállalkozásokká alakulnak-e át, vagy adatkezelő intézmények maradnak, amelyek a világhálón szétszórva az információkat a tartalomfejlesztés egy speciális szegmensévé válnak A tudástermelés szempontjából központi szerephez bármely irányból el lehet jutni. Miután a tudástranszfer lehetőségei kimeríthetetlenek elméletileg a tudásközpontoknak végtelen sok variációja lehetséges. Egy központ 16

17 5. A gyűjtőportál informatikai rendszere Az eddigiek nyomán összefoglalhatjuk, melyek azok a fejlesztési prioritások és szolgáltatások, amelyeket a gyűjtőportál létrehozásánál és kialakításánál, valamint működtetésénél figyelembe kell vennünk. Ezek közül természetesen némelyik specifikusan egy-egy önkormányzati-közigazgatási szinthez kötődik Fejlesztési prioritások A települési önkormányzatok, a közigazgatási szervezetekkel közösen mérjék fel a települések technikai ellátottságát, a polgármesteri hivatalok, a hivatalok, és az intézmények szintjén. Alakítsanak ki közvetlen kapcsolatot a kistérség hivatalai, az intézményei, és a képviselői között. A térségi feladatok ellátását szervezzék meg, hozzák létre a szükséges megállapodásokat a települések képviselő-testületei. Az önkormányzatok határozzák meg azokat a külső tendenciákat, amelynek hatása lehet az önkormányzatokra, az elemezhető szociológiai, demográfiai, gazdasági, pénzügyi technológiai, tudományos, politikai, jogi, szabályozási, szakmai, oktatási folyamatokat. Készüljenek el az információ- és kommunikációtechnológia követelményeinek megfelelő adatnyilvántartások és az elemzésekhez elengedhetetlenül szükséges információk. Jöjjön létre egy interaktív, integrált információs modell, amely a térségre vonatkozó adatokat tartalmazza egy egységes szerkezetű adatbázisban. A gyűjtőportál a térségről szolgáltasson teljes körű információt és egyúttal a települések működését sokoldalúan mutassa be, és a hatósági ügyek intézését megkönynyítse meg. Teremtse meg a társadalmi és gazdasági térbeli esélyegyenlőséget, tegye lehetővé a nemzetközi pénzügyi források, illetve a vállalkozói és befektetői tőke kialakulhat az oktatási, kutató intézmények és nem utolsósorban a kultúra-termelés mentén is. A hálózottság és a hálózatokon való tudástovábbítás valamint az új technológiai alkalmazás és annak továbbfejlesztése az ami szinte minden esetben jellemző e központokra. Ez azt jelenti, hogy a jövőben a tudásközpontok lehetnek virtuálisak is. 17

18 területfejlesztési programokba való bevonását, az Európai Unió Strukturális Alapjai fogadására való felkészítést, mozdítsa elő a kistérségben a valóságos igényeken alapuló, interaktív, integrált információs lánc kialakulását. A gyűjtőportál folyamatosan frissített információkat tartalmazzon a térségben levő: közhasznú, általános információkról, fejlesztési elképzelésekről, befektetési lehetőségekről, turizmussal kapcsolatos információkról, az ügyintézési lehetőségekről. Ezek mellett a térség olyan hálózati megjelenése is váljon lehetővé, amelyen keresztül a hagyományőrzés és a környezeti kultúra kialakítása ösztönözhető és tanítható. A gyűjtőportálon legyenek elérhetők a közérdekű információk, a térség közhasznú adatbázisai, a települési önkormányzatok döntései, a képviselő-testületi- és bizottsági ülések előterjesztései, jegyzőkönyvei, a rendeleteik, a határozataik. Gyökeresen alakítsák át a bizottságok és a testületi anyagok előkészítését, a képviselők elektronikus úton kapják meg az anyagokat, a hálózaton keresztül: A lakosság és a képviselők részéről is igény, hogy a testületekkel lehessen kommunikálni. A belső szervezeti egység vezetői a bizottsági elnökkel együtt vitassák meg, milyen előterjesztések kerülnek a testületek elé. A képviselők ne kapjanak úgy anyagot, hogy a hivatal elkészíti a bizottság nevében és a testületi ülésen derül ki az előterjesztő számára, hogy véleményével teljesen ellentétes anyagot terjeszt elő. A testületi tagok kísérhessék végig az előkészítés folyamatát. Kapják meg az anyagot és amikor a bizottsági elnök elektronikusan szignálta azt követően kerüljön a végleges anyag a bizottsági tagok elé. Az elkészített anyagot a bizottsági tagok véleményezhessék. Az előterjesztést azok kapják meg, akiket a bizottsági ülésekre meghívnának, hogy legyen lehetőségük a véleményük kifejtésére, amit belső hálózaton keresztül köröztethetnek is. Így a frakciók is megismerhetik egymás álláspontját. A módosításokról is kapjanak tájékoztatást, már felkészülten tudjanak a testületi ülésekre menni, hiszen minden álláspont ismert A lakosság a bizottsági döntést követően kapjon tájékoztatást. A közgyűlés elé kerülő anyagok véleményezésére kapjanak lehetőséget. 18

19 A különböző kérdésekről fórum keretében lehessen vitatkozni döntéselőkészítés során. Készítsék fel az e-közigazgatásban résztvevő és közreműködő munkatársakat. Mindenki rendelkezzen az ügyintézéshez szükséges ismeretekkel. Minden település a saját területével kapcsolatos információkat töltse fel, a meglevőket aktualizálja, a régieket archiválja. Az önkormányzatok vállaljanak feladatot a lakosság információs társadalomra való felkészítésben. Egyrészt az információs- és kommunikációtechnológia széles körű közszolgálati alkalmazásával minden állampolgárhoz vigye közelebb az információs társadalmat, másrészt pedig az ide vonatkozó rendeletalkotási munkával támogassák ezt a jövőt. Az önkormányzatok olyan szabályozást dolgozzanak ki, amely mindenkit képessé tesz, és egyben ösztönöz is az információs társadalom teljes gazdasági és szociális előnyeinek kiaknázására. Lakóhelytől függetlenül mindenkinek - helybelieknek és odalátogatóknak egyaránt - tegyék lehetővé elfogadható áron, on-line üzemmódban a gyűjtőportált a közösségi intézményekben, teleházakban Szolgáltató helyi közigazgatás és az informatikai fejlesztés alapelvei és az abból következő fejlesztési célkitűzések 1. Az önkormányzatok jellemzően kötött szabályozási valamint saját jogalkotási rendben dolgoznak. Ez egyben azt is jelenti, hogy a jelenleg még nem integrált, különböző személyeknél vagy szervezetekben működtetett szétszórt adatbázisok, sajátos belső munkafolyamatok megkövetelik, hogy minden polgármesteri- és közigazgatási szervezet hivatalán belül egyenként is megfogalmazzák a következőket: - A fejlesztés fő szakmai irányai, - A fejlesztéssel és szemben támasztott követelmények, - Javaslatok a konkrét alkalmazásokra (projektek) 2. A fokozatosság elve: az alkalmazások megvalósulása lépésről léprésre, a település illetve az igazgatási területi szint nagyságától, befogadóképességétől függően történik. A fokozatosság elvét több érv is alátámasztja: ma még nincsenek véglegesen elfogadott törvényerővel bíró döntések a közigazgatási szintek jövőbeni elhatárolását illetően; még jó néhány éven keresztül számolnunk kell a hagyományos és az elektronikus ügymenetek párhuzamosságával; a rendszer kialakításánál tekintettel kell lenni a hivatali apparátusok és a személyi állomány felkészítésére, képzésére; hosszútávon az e-kormányzás és e-közigazgatás sikere a lakosság befogadó képességétől is függ; 19

20 3. A fejlesztés iránya az önkormányzatoknál és a közigazgatási szervezetek hivatalaiban is papírnélküli közigazgatás rendszerének fokozatos kialakítása, amely átszövi az elektronikus közigazgatás teljes tevékenységét. Papírnélküli közigazgatáson a közszereplők feladatainak elvégzéséhez szükséges elektronikus, digitalizált kommunikációját értjük, mely több cselekvési irányban valósulhat meg: - A települési polgármesteri hivatalok, a közigazgatási szervezetek hivatalai többek között az adatok, információk elektronikus kezelésével látják el a feladataikat. A szervezeten belüli feladatok hatékony, elvégzése szorosan összefügg az irodaautomatizálással, a különböző munka folyamatvezérlő rendszerekkel. Célja a korszerű ügyvitelben, hogy az ügyiratok elektronikus formában közlekedjenek, nyomon követhetővé váljanak. A jól és eredményesen működő hivatalhoz ma már egységes adatbázisokat, összefüggő integrált rendszereket kell kiépíteni, és erre kell az apparátust megfelelő képzéssel felkészíteni. - Az önkormányzati igazgatás másik fő irányát, a közszolgáltatást biztosító intézményrendszer alkotja. Egy-egy közigazgatási feladat ellátása sok esetben több intézményt is érinthet. Az intézmények és az irányító képviselőtestület, polgármesteri hivatal megfelelő kapcsolata esetén a feladatok elvégzése hatékonyabbá, átláthatóvá tehető. Az ilyen kapcsolatoknál előtérbe kerül a közvetlen korszerű belső (Intranet) és külső hálózatban (Internet) működő kapcsolat. Ezek meghatározásához és működtetéséhez tisztázni kell a jogosultsági kérdéseket: ki és milyen formában ismerheti meg a különböző információkat. - A szolgáltató önkormányzat feladatának harmadik területét a lakossággal ügyfelekkel kialakított korszerű információ kapcsolatépítés jelenti. Az állampolgár hivatalos ügyeinek intézésekor és a közszolgáltatás igénybevételekor kapcsolatba kerül az önkormányzat különböző szervezeteivel, intézményeivel. A kapcsolatok során szerzett tapasztalatok, benyomások alapján ítéli meg a hivatali munkát, az intézmények együttműködését, a szolgáltató önkormányzási kép kialakulását. Fontos szempont a hivatali munka hatékonysága és eredményessége is. Az állampolgárnak ugyanis nem kell ismernie az ügymenet teljes folyamatát, de folyamatos tájékoztatást igényel arról, hogy ügyei miként haladnak előre. A tájékoztatás a hivatali kommunikáció fontos, szolgáltató részét képezi. 4. Információs alapellátás meghatározása: az EU csatlakozással összhangban változást kell elérni az önkormányzati munka átláthatóságában, hatékonyságában, a közérdekű és digitális információk hozzáférhetőségében, az ál- 20

21 lampolgári tájékoztatás, ügyintézés informatikai támogatásában egyaránt. A részvételi demokrácia felé vezető út egyik fontos követelménye tehát a helyi közhatalomnak nyilvános, széles kör számára hozzáférhető szolgáltatásai legyenek. Ennek érdekében meg kell határozni az információs alapellátást formai és tartalmi körét 5. Az megvalósítás garanciális területének meghatározása (még akkor is, ha a településeken ma még a lakosság nagy részét rövidtávon nem érinti). - Elektronikus adatcsere szabályozása: elektronikus okmányok, dokumentumok sértetlensége, titkosítása, hitelesítése, letagadhatatlansága; A papírnélküli közigazgatás megköveteli az adatok megfelelő titkosításának módját, hiszen a hivatali munka során többnyire olyan információk közlekednek, melyek illetéktelen kezekbe kerülve visszaélésre nyújtanak lehetőséget. Ezért szükséges a titkosítás hatékony, feltörésmentes biztosítása. A kialakítandó informatikai rendszer fontos tulajdonsága az, hogy az üzenetek (információk) feladói pontosan azonosíthatók, nem letagadhatók, bizonyító erővel bírnak. - digitális aláírás és a hitelesítés intézményi kereteinek és felügyeletének kialakítása; Az elektronikus aláírás a közhivatali munka során a szereplők azonosításához szükséges. Ilyen jellegű azonosítás hiányában papírnélküli közigazgatás el sem képzelhető. A digitális aláírással, a hagyományos, papíron történő aláíráshoz hasonlóan, ám számítógépes környezetben biztosítják az üzenetek hitelességét. A digitális adatok hitelesítésére szolgál a kódsorozat. Ez lehetővé teszi, hogy minden digitálisan aláírt üzenet olvasója ellenőrizni tudja az üzenetet küldő személyazonosságát, s az üzenet sértetlenségét. A digitális aláírás garanciális működését egy un. Hitelesítő Központ biztosítja. 20 A digitális aláírás rövidtávon, a helyi önkormányzatokon belül is valóság lesz, a fejlesztés során számolni kell vele, a jegyzőn kívül kell olyan köztisztviselő, aki ismeri, és az alkalmazást használja. - Védelem az on-line (közvetlen kapcsolatban bonyolódó) csalások ellen 20 A digitális aláírás és hitelesítés komplex programját országos szinten kell megoldani. Erre vonatkozóan készül az IHM-ben egy önálló részstratégia, amelynek előkészítése folyamatban van. ld. MITS Elektronikus aláírás részstratégiája (Munkaanyag) ; A hitelesítés kérdésével foglalkozik a Belügyminisztérium ágazati szintű középtávú informatikai stratégiűája, amely a hitelesítő központok kérdését önálló startégia kidolgozásába utalja. 21

22 6. Gazdálkodási információs rendszer: az önkormányzati szervek és intézmények költségtakarékos működéséhez elengedhetetlen, hogy a gazdálkodás hatékonyan valósuljon meg. Ma már az informatikában olyan a szervezeteket támogató alkalmazások (szoftverek) állnak rendelkezésre, amelyek megfelelően képesek segíteni egy szervezet gazdálkodását a papírmunka minimálisra történő csökkentésével. 21 A rendszer elsődleges célja: az adott gazdálkodási körülményekhez igazodva támogassa az intézményi, hivatali gazdálkodást, képes legyen nagyon pontosan és kifinomultan követni a gazdálkodási folyamatokban, a szervezetek felépítésében, a számviteli előírásokban a szervezetek-, felhasznált adatok- és az igénybe vett funkciók mennyiségében történő folyamatos és nagyobb arányú változásokat is. Hatékonyan támogassa az önkormányzat és szervei éves tervezését, a napi előirányzat-gazdálkodást, kötelezettségvállalást. Rugalmasan alakítható jogosultsági hierarchiája alkalmas legyen minden költségvetési intézményi igényt kielégíteni. A rendszer fel legyen készítve a legújabb technológiák alkalmazásával a jövő informatikai kihívásaira, és alkalmas legyen az uniós elvárásokra. A gazdálkodás rendszerével kapcsolatosan általános követelmények: Gazdálkodási információk a költségvetés alrendszer szintjén összesítve gyorsan, pontosan rendelkezésre álljanak; Csökkenjen a papírmunka; Egységesen elektronikus formában elő állítható gazdálkodási információk; koncentrált, minőségi számítástechnika jöjjön létre az intézményeknél; A gazdálkodás végrehajtása korszerűbbé és átláthatóbbá váljon; az önkormányzati és intézményi szintű tervezés egyszerűsödjön; jogszabályi változások rugalmas követésének lehetősége javuljon; Kevesebb pénzügyi, számviteli és informatikai szakember igény a hivataloknál és az intézményeknél; az alapfeladat ellátására való koncentrálás; Az önkormányzat és intézményei közötti elektronikus adatkapcsolat kialakítása; Az Uniós elvárásoknak hosszútávon megfelelő rendszer alakuljon ki. 21 A rendszerek alkalmazásával az összesített gazdálkodási információk gyorsabban előállíthatók és a szervezetek gazdálkodása is könnyen ellenőrizhetőbb, és különböző erre hivatott szervek számára biztosíthatók. Költségvetési szervek gazdálkodási információs rendszerét támogató informatikai megoldásoknál a jelenlegi szoftver sokszínűség ellentmond annak a követelménynek, hogy a költségvetési intézmények gazdálkodása, egységesített szabályok, eljárások alapján történik. Ebben a körben ezért érdemes megvizsgálni, hogy milyen informatikai megoldást alkalmazunk. 22