Prevenció a környezet-egészségügyben

Átírás

1 Prevenció a környezet-egészségügyben Dr. Dura Gyula Országos Környezetegészségügyi Intézet Föld és egészség a biztonságosabb környezet kialakítása november 17. megbetegedések megelőzése közegészségtan járványtan- egészségvédelem fertőző betegségek - védőoltások nem-fertőző krónikus megbetegedések szív- és érrendszeri megbetegedések rosszindulatú daganatos megbetegedések cukorbetegségek allergiák, autoimmun megbetegedések közegészségügy munka- és foglalkozás higiéne (szilikózis, azbesztózis, ólom ( lógó kéz nyomdászbetegség) élelmezés- és táplálkozásegészségügy (zsír-, szénhidrát-, só-, koleszterin szegény étrend) sugárhigiéne (ólomle mez, UV védőszemüveg) vegyi anyagok, mint kóroki tényezők település egészségügy (levegő-, víz-, talajhigiéne)

2 Környezeti eredetű betegségteher (0 18 éves korcsoportra vonatkozóan) Az össz. megbetegedések 1/3-a a nem biztonságos és nem egészséges környezetre vezethető vissza. Környezeti hatás: Gyermekkori balesetek, sérülések szennyezett levegő, 1/6 víz, talaj okozta légzőszervi, gastrointestinális megbetegedések, (idegrendszeri), fejlődési rendellenességek; 1/6 1/3 1/3 Helytelen életmód: élelmiszerek szennyezettsége POP); testmozgás hiánya, elhízás, diabetes, cardiovasculáris megbetegedések, alul-tápláltság, A környezet - egészségügyi sajátosságok Közös vonások I.) ELVEK megelőzés, elővigyázatosság, szubszidiaritás, partnerség, fenntarthatóság Egészségügyi sajátosságok Az egészségi állapotra gyakorolt hatások vizsgálata II.) ESZKÖZÖK monitorozás, határértékek alkalmazása Biológiai monitorozás Hatástalan szintek megállapítása III.) EREDMÉNYEK tájékoztatás-nyilvánosság

3 Sex Age Noise Vibration Smell Civic design Hazards Technological Development Business activity Availability of employment Biologiai tényezők Az ember egészségét befolyásoló tényezők Genetic factors Soil quality Water quality Környezet Public safety measure Air quality Gazdasági körülmények Quality of employment Alcohol Smoking & passive smoking Landuse Natural resources Green space Waste Sexual behaviour Exercise Recreation Dier Disposal Job creation Distribution of incomes Availability of training Prescription tenure drugs Family relationships Életmód Egészség & Jóllét Respite care Health care Subtance misuse Shops Banking services Public transport Housing conditions Housing Means of transport Social Social support contact Discrimination Fear of discrimination Ellátáshoz való hozzáférés Egyedi körülmények Társadalmi hatások Social Childcare services Community facilites Housing Advice Community participation Crime & anti-social behaviour Employment status Education Skills level Working conditions Income Leisure facilities Pear pressure Fear of crime & anti-social behaviour Education & training Workplaces, employment opportunities & services oksági tényezők közti összefüggések (multi-kauzalitás) illusztrálása a gyermekkori asztma példáján Öröklött tulajdonságok 25% A szervezet állapota 25% Expozíció 50 % allergiára érzékenység, genetikai fogékonyság immunstátusz, táplálkozás, életkor Indoor 30% háziporatka 10% háziállatok 5% dohányfüst 5% NOx 5% por 5% Outdoor 20% pollen 10% ipari légszenny.5% közlekedési 5%

4 A környezetegészségügyi feladatok jellemzői i.) interdiszciplináris megközelítés ii.) sajátosságuk, hogy a környezeti hatások - kevés kivételtől eltekintve - viszonylag alacsony szintű, de hosszú (élethossz)idejű expozíciót jelentenek. A kombinált, együtteses hatások mindig összetettek. ii.) új kihívások gazdasági-pénzügyi világválság - egyenlőtlenségek globális környezeti változások hatásai egyéni fogékonyság iii.) a közvélemény növekvő érdeklődése Környezetszennyezettségből eredő problémák 1. Pontforrásból származó és diffúz eredetű levegőszennyezés 2. Beltéri levegőminőség, indoor air szennyezők 4. Új (nano)technológia környezeti és egészségre gyakorolt hatása 3. Ózonréteg károsító anyagok, globális felmelegedést okozó szennyezés, hőhullámok 5. Szélsőséges időjárási események egészségre gyakorolt hatása 6. Felszíni vizek ipari eredetű valamint szennyvizek révén történő szennyezése 7. Felszínalatti vizek szennyezése 8. Szennyvíz iszapok elhelyezése 9. Rekreációs célú vizek (természetes fürdővizek) minőségromlása (kékalga) 10. Ivóvíz minőség, az ivóvízellátó rendszerek másodlagos szennyezettsége 11. Nitrátok, szerves mikroszennyezők 12. Veszélyes hulladék lerakók, égetők 13. Elhagyott hulladék lerakók, vagyonfedezet nélküli talajszennyezések 14. Kommunális hulladék lerakók 15. Egyéb típusú hulladékok (meddőhányók, vörös iszap) 16. Olajszennyezés 17. Toxikus anyagok okozta egészségi ártalom (CMR) és környezetszennyezés (PBT) 18. Ipari balesetek, vegyi katasztrófa helyzetek 19. Ionizáló sugárzás, radon 20. Nem ionizáló sugárzás, elektromágneses terek hatása, UV 21. Lakáspenész 22. Biológiai allergének 23. Növény védőszerek használata (foglalkozásszerű, kiskerttulajdonosok) 24. Élelmiszerek szennyezettsége. Növény védőszer maradékok élelmiszerekben 25. Új vegyi anyagok; a fogyasztókhoz jutó vegyi készítmények 26. Biotechnológia, genetikailag manipulált anyagok 27. Települési zaj 28. Háztartási balesetek, közlekedési balesetek 29.

5 Hogyan kezeljük a probléma-halmazt? rangsorolás i.) az egészséget bizonyítottan veszélyeztető környezeti tényezők hatásának megelőzése érdekében azonnali intézkedéseket követelő feladatok, ii.) a feltételezett egészségkockázati tényezők hatásának megelőzésére irányuló tennivalók, iii.) az egészség,a jól-lét fenntartását biztosító környezet elérésére irányuló tevékenységek. Országos, regionális és helyi szintek tanulságok elemzése ismeretek bővítése vizsgálati kapacitás, eszköztár bővítése felmérés (bio)monitorozás, adatfeldolgozás kockázat költség haszon elemzés holisztikus szemlélet, de (szakterületi) önkorlátozás az elővigyázatosság elvének alkalmazása intézkedések bevezetése egy lehetséges kockázat elkerülésére, anélkül, hogy a kockázat létezését eldöntő tudományos eredményeket megvárnák Megelőzés szintjei Közegészségügyi módszerek Elsődleges megelőzés Tömeges, nagy számú megbetegedés; hatás Védőoltás D-vitamin, J, F, Fe dohányzás, alkohol, drog környezeti elemek tisztasága Kórokok megszüntetése Másodlagos megelőzés: Szűrés, tbc; vérnyomás betegség korai felismerése Veszélyesség azonosítása Környezeti tényezők vizsgálata kimutatás, expozíció biológiai/egészségkárosító hatásuk vizsgálata Harmadlagos megelőzés: a betegségek kiújulásának megelőzése diabeteses retinopathia Kockázatbecslés risk = f (hatás, expozíció)

6 Vegyi anyagok kockázatbecslésének kialakulása 1962 Rachel Carson: Silent Spring Kennedy elnök tud. tanácsadó testülete: peszticidek veszélyessége kockázatértékeléssel kezelhető 1968 Római Klub (A növekedés határai: túlnépesedés, élelmiszerhiány,energiahordozók, atomfegyver + klímaváltozás) 1983 US EPA a kockázatbecslés és a kockázatkezelés megkülönböztetése 1986 Mackay fugacitási modelljei 1992 Az Európa Tanács elfogadja a 93/67 EEC irányelveket a vegyi anyagok környezeti- és egészségkockázatának becsléséről 1994 Az Európa Tanács 1488/94 sz. rendelete az ismert vegyi anyagok humán és környezeti kockázatbecslésének elveiről 1996 EU Technical Guidance Documents a 93/67/EEC irányelvek gyakorlati alkalmazásához (TGD 1996, 2002) 2005 REACH, a vegyi anyagok biztonsági értékelésének alapja A kockázat eredete A kockázatot végső soron emberi igények és szükségletek okozzák, amelyek kielégítése bizonyos tevékenységek formájában történik célja előnyök létrehozása, de ennek elkerülhetetlen velejárója a cselekvés, a kockázati helyzet kialakulása. Ezért nem szabad a kockázatot az előnyöktől elválasztva vizsgálni, továbbá célszerű a tervezett és a nem tervezett tevékenységek között különbséget tenni

7 VEGYI KOCKÁZATI TÉNYEZŐK OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEI példa: peszticid használat Emberi szükséglet Tevékenység Előnyök és lehetséges káros következmények a termés mennyiségi növelése és minőségének megóvása tervezett módon történő helyes megvalósítás helytelen megvalósítás tervezett, kívánatos hatás közvetlen, nem kívánatos hatás közvetett, nem kívánatos hatás közvetlen, nem kívánatos hatás közvetett, nem kívánatos hatás kártevők elpusztítása szermaradványok rezisztencia hal-, és méhpusztulás felszín alatti vízbázis szennyezés Hogyan mérhetem a kockázatot?

8 KOCKÁZATBECSLÉS Univerzális eszköz a vegyi anyagok helyes kezeléséhez ÉRINTETTEK lakosság, fogyasztók munkavállalók környezet, ökoszisztémák CÉLOK Forgalmazott vegyi anyagok KörnyezetszennyezK rnyezetszennyező anyagok értékelés értékelése Ipar, Kereskedelem, Műszaki dosszié Biztonságos felhasználás, biztonságosabb termék Kémiai biztonság Felelős hatósságok, intézmények (ÁNTSz, KöFe) Környezeti állapot: hatásvizsgálat monitorozás Jogszabályok érvényesítése SZENNYEZÉS MEGELŐZÉSE, ELLENŐRZÉSE, ELHÁRÍTÁSA A kockázatbecslés a döntések stratégiai eleme megelőzés elvét érvényesíti: az élő szervezetek tűrési kapacitásának ismerete nélkül nincs megelőzés a fenntartható fejlődés elvét teszi kifejezhetővé: a természeti erőforrások megújuló képességének figyelembe vételét igényli partneri viszony: a kommunikáció közös nyelve a kockázatbecslés az un. gazdaszemléletű környezet - és egészségvédelmet támogatja: a költség / haszon elemzés az elővigyázatosság elvét követi: bizonytalanságot is magában foglalja, ezzel hangsúlyozza az elővigyázatosság elvének betartását.

9 A VIZSGÁLATOK ÉS AZ INTÉZKEDÉSEK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLAT, MÉRÉS/ KUTATÁS Szennyező források azonosítása a szennyezés terjedése Környezeti tényezők kimutatása és meghatározása egészségre gyak.hatás értékelése laboratóriumi teszteléssel humán(klinikai, epidemiológiai) megfigyelésekkel Extrapoláció nagy dózis kis dózis állatkísérlet ember Környezeti expozíció monitorozása m o d e l l e z é s e Az érintett populáció jellemzése INTEGRÁLÁSI FOLYAMAT Alternatívák KOCKÁZAT ÉRTÉKELÉS KOCKÁZAT KEZELÉS egészségi környezeti gazdasági társadalmi politikai KÖVETKEZMÉNYEK DÖNTÉS KOCKÁZAT ELEMZÉS KOCKÁZAT BECSLÉS dózis válasz összefüggés KOCKÁZAT KEZELÉS elfogadható kockázati szint meghatározása veszélyesség azonosítása kockázat jellemzés Intézkedés, ellenőrzés expozíció becslése alternatívák KOCKÁZAT KÖZLÉS

10 Kockázat érzékelés Kockázat becslés Kockázat kezelés E Veszélyesség azonosítása T + robbanásveszélyes O nagyon mérgező T égést tápláló, oxidáló F + mérgező Xn fokozottan tűzveszélyes (fokozottan tűzveszélyes) F tűzveszélyes (könnyen gyulladó) N ártalmas C maró Xi A GHS-ben alkalmazásra kerülő piktogramok. 1. Akut mérgezés; 2. maró; 3. gyúlékony; 4. környezeti (vízi) veszély! 5. heveny szem-, bőr-irritáció, szenzibilizál; 6. nyomás alatt levő gázok; 7. robbanásveszély, önreaktív, szerves peroxidok; 8. égést tápláló oxidáió; 9. rákkeltő, reprodukció-károsító, speciális szervkárosító. környezeti veszély irritatív

11 Az expozíció becslése A vegyi expozíció egészségre gyakorolt hatásának kimutatása illetve bizonyítása in vitro vizsgálatok (sejt- és szövettenyészet) Laboratóriumi kísérleti állatokon végzett (in vivo) vizsgálatok környezet-epidemiológiai vizsgálatok, humán megfigyelések

12 TOXIKOLÓGIAI DIMENZIÓK i n c i d e n c i a különböző célszervek dózis az expzició időtartama a hatás súlyossága különböző expoziciós utak kombinált, komplex interakciók A KÁROS ÉS NEM KÁROS HATÁS ELKÜLÖNÍTÉSE a szervek és a szervezet funkcióromlása közti összefüggés ábrázolása A SZERVEZET VÁLASZÁNAK FOKOZATAI károsodás egészséges állapot funkciózavar betegség pusztulás a normál működés jelentős erőfeszítés nélkül fenntartható homeostasis NOEL kompenzációs folyamatok határa NOAEL szembetűnő tipikus tünetek LOAEL A SZERVEK REAKCIÓJÁNAK FOKOZATAI (SÚLYOSSÁGA) NOEL no observed effect level NOAEL LOAEL no observed adverse effect level lowest observed adverse effect level adaptáció kompenzáció károsodás

13 Kockázat érzékelés Kockázat becslés Kockázat kezelés Sajátos környezetegészségügyi probléma láthatatlan szennyezés vízbázisok és lakóterületek veszélyeztetése költségek - mikor tiszta a tiszta? felelősség résztvevők: környezetvédelmi felügyelőségek, ÁNTSz szakhatósági feladatai

14 A lakosság egészségét veszélyeztető ill. jelentős hazai ismertebb környezetszennyezési esetek S Z E N N Y E Z É S Vegyipari kisszövetkezet okozta talajszennyezés galvániszappal, növényvédő-szer maradékkal Átmeneti veszélyes hulladéktárolón elhelyezett (60 ezer hordó) klórbenzol származékok okozta környezet- és talajszennyezés Elavult technológiával működtetett üzem okozta lakókörnyezeti szennyezettség Illegális ólomakkumulátor bontás okozta talajszennyezés Meddőhányóból és zagytérből származó talajszennyezés Gyógyszergyári vegyi hulladék egykori nyílttéri égetése okozta szennyezés ivóvízbázis veszélyeztetése A korábbi kockázatbecslés eredményeinek felülvizsgálata, pontosítása HELY, IDŐ Monorierdő, 1986 BVM garéi átmeneti veszélyes hulladék tárolója, Metallokémia, Budapest, Nagytétény,1991- től Heves, 1996 Gyöngyösoroszi, 1997 volt nyílttéri égetőhely, 2000 Metallokémia és környezetére, Garéi hulladéktárolóra és környezetére MÓDSZER/MODELL In vivo és in vitro toxikológiai vizsgálatok szemikvantitatív kockázatbecslés, kalkulátor HESP PBPK vérólomszínt prognózis Risk Assisstant 1,0 Risk Assisstant 1,0 iterációs kockázatbecslés mennyiségi kockázatk ockázatfelmérés Szennyezettségi koncentráció x Expozíciós faktor x Toxicitás = Egészség kockázat Kockázati hányados = Átlagos Napi Dózis / Tolerábilis (Referencia) Dózis (Oralis meredekségi tényező Átlagos Napi Dózis) Daganatkockázati valószínűség= 1 - e egészségkockázat értéke kármentesítési célállapot (D) érték

15 Hely-specifikus mennyiségi egészségkockázat becslése egyszerűsített részletes szennyező forrás receptor VÍZKIVÉTEL Szennyezett talaj receptor Szennyezett talajvíz Szennyezés megoszlás: talaj - talajvíz - levegő Szennyezés terjedés (lebomlás, átalakulás) figyelembe vétele Kockázat érzékelés Kockázat becslés Kockázat kezelés

16 A kockázat érzékelést befolyásoló tényezők Önként vállalt kockázat (pl., gépkocsi, motorkerékpár vezetése, létrára mászás, cigarettázás). Nem önként vállat kockázat (előzetes figyelmeztetés nélkül, tudtunkon kívül) (pl. villámlás, szélvihar, környezeti szennyező anyag) Egészségkockázat érzékelés A kockázat elfogadható vagy a vélelmezett kockázat csökken önként vállalt a káros hatás azonnali nincs alternatíva, nem is szükséges a kockázat bizonyos az expozíció foglalkozási a veszély ismert, szokásos a következmény reverzibilis a kockázat vállalásából előny származik a veszély érezhető jó dologgal társul A kockázat elfogadhatatlan vagy a vélelmezett kockázat növekszik a kockázat nem önkéntes, vagy mások erőltetik ránk a következmény később jelentkezik van elérhető alternatíva a kockázat bizonytalan az expozíció lakossági a veszélytől van félni, rettegni való a következmény irreverzibilis a kockázat vállalásból nincs látható előnyhaszon az én kontómra más profithoz jut

17 Egészségkockázat érzékelés Az érzékelt kockázatot csökkenti V e s z é l y e s s é g i tényező ismert, szokásos a természetesben felnőttekre gyakorol hatást önkéntes, az egyén szabályozhatja D e m o g r á f i a i tényezők férfi T á r s a d a l m i tényezők bizalom a kockázat-közlő iránt bizalom a kockázatot előidéző személy vagy intézmény irányába a kockázat és az előny arányban van Az érzékelt kockázatot növeli ismeretlen, nem - hétköznapi antropogén a gyermekeket, a magzatot éri nem önkéntes, kényszerített nő gyanakvás a kockázat közlőjével fenntartás a kockázatot előidéző személy vagy intézmény irányába a kockázat és az előny megoszlása nem tisztességes vagy nincs arányban új kockázati tényezők

18 nanoanyagokat tartalmazó termékek még hozzávetőleges információ sincs a fogyasztási cikkekben lévő nanoanyagokról Nanorészecskék jellemzõi nem írhatók le sem a hagyományos kémiai-fizikai modellekkel, sem a kvantummechanikai törvényekkel FIZIKAI JELLEMZŐK méret alak (gömb, rost, cső) felület nagyság, -morfológia, -töltés porozitás kritályos, amorf jelleg agglomerátum, aggregátum mágneses optikai Nano-Carrier Molekula Fehérje Peptid KÉMIAI JELLEMZŐK vegyi összetétel oxidatív kapacitás katalitikus aktivitás sztöchiometria oldékonyság, hidrofóbitás nyom-szennyezés felületi adszorbancia (tervezett, véletlenszerű) felszín borítottság protein, lipid adszorpció vérplazma meghatározhatja a célszervet/szövetet! DNS RNS

19 A nanorészecskék egészségre gyakorolt lehetséges hatásai Lokális hatás: Oxidatív stressz - gyulladási folyamatot indít el [a (µm)részecskék okozta károsodással azonos módon] Szisztémás hatás: Oxidatív stressz Thrombocyta aggregáció, cardiovasculáris rendszer károsodása Szénnanocsövek - karcinogenitás? Nanoanyagok szabályozása Európai Bizottság: van munka-, környezet-, fogyasztóvédelmi szabályozás és van REACH!! Egészség- és környezetvédelem magas szintű biztosítása. Gyártói felelősség elve REACH jelmondata: Nincs adat, forgalmazni TILOS! EGYETLEN ÚNIÓS JOGSZABÁLYBAN SEM ÉRINTI A NANOANYAGOKAT! SCENIHR vélemény a vegyi anyag TGD használhatóságáról: új dozimetriai, toxikológiai és ökotoxikológiai, hatásvizsgálati és környezeti expozíció értékelési megközelítésre van szükség. jelölés, cimkézés nanoveszély?

20 A megelőzés hatékonyságát rontó tényezők/körülmények a degradálódott környezet egészségre gyakorolt hatása jelentős, ugyanakkor nehezen kvantifikálható ; a környezeti hatások - kevés kivételtől eltekintve - viszonylag alacsony szintű, de hosszú (élethossz)idejű expozíciót jelentenek. az egészségkárosodások megelőzésére irányuló, a kockázatcsökkentés irányába ható politikák nem eléggé célirányosak, ezért a lehetségesnél kevésbé hatékonyak, mert a környezeti és az egészségi állapot mutatóit izoláltan, fragmentáltan kezelik az adatforrások, információs rendszerek funkcionális zavara - folytatnak méréseket, de abból az expozició - hatás összefüggés nem jellemezhető. - gyűjtik az adatokat, de intézkedéseket nem hoznak. - ha vannak összehasonlítható adatok, azok nehezen hozzáférhetőek. A környezetet és az egészséget érintő hatályos jogszabályok, intézkedések többnyire egy-egy azonosított szennyező anyaghoz/környezeti tényezőhöz kapcsolódnak. Lényegesen kevesebbet tudunk az embert együttesen érő környezeti ágensek egészségre gyakorolt hatásáról. A kombinált, együtteses hatások mindig összetettek.

21 Jövőkép A bizonyítékokon alapuló környezetegészségügy hozzájárul ahhoz, hogy a megelőzés elve beépüljön az ágazati politikába, országos programokba; az egészségi állapotban megmutatkozó és környezeti okokra visszavezethető egyenlőtlenségek mérséklődjenek a hatékony biztonsági programokon keresztül (víz biztonság, környezet(egészségügyi) biztonság, élelmiszer biztonság, kémiai biztonság, háztartási vegyi anyagok biztonsága); a globális környezeti változásokra, rendkívüli eseményekre gyors, koordinált és adekvát válaszokat adjunk. köszönöm figyelmüket

22 Nemzetközi hatások globális folyamatok ENSz Milleniumi Nyilatkozat Fenntartható fejlődés EU politika EU Népegészségügyi programja EU Környezetvédelmi programja Nemzetközi szakmai és civil szervezetek WHO/Euro környezet- és egészség folyamat