Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Átírás

1 Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.:(06 56) Fax: (06 56) Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25 Ügyfélfogadás: hétfő és péntek: 8 12 óráig, szerda: 8-16 óráig. Web: kozeptiszavideki@zoldhatosag.hu Ikt.sz.: /2012. Ea: Vassné Virágh Ágnes Tel: Tárgy: Nagykőrös, 0114/45 hrsz. alatti biogáz kiserőmű egységes környezethasználati engedélye A Klirprofit-2003 Energetikai Kft. (székhely: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 18.) november 7-én érkezett, Nagykőrös 0114/45 hrsz. alatti biogáz kiserőmű egységes környezethasználati engedély kiadására irányuló kérelmére az alábbiak szerint döntöttem. H A T Á R O Z A T A Klirprofit-2003 Energetikai Kft. (székhely: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 18.) környezethasználó részére Nagykőrös 0114/45 hrsz. alatti biogáz kiserőműre vonatkozóan az egységes környezethasználati engedélyt megadom. Az egységes környezethasználati engedély a jogerőre emelkedés napjától, a következőkben részletezett tevékenységre, a meghatározott feltételek, kötelezettségek teljesítése esetén október 31-ig érvényes: Azonosító adatok: 1. Az engedélyesre vonatkozó adatok: Megnevezés: Klirprofit-2003 Energetikai Kft. Székhely: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 18. KÜJ szám: Cégjegyzékszám: Statisztikai számjel (KSH): A fő gazdasági tevékenység TEÁOR kódja: villamosenergia termelés 2. A létesítmény jellemzői: Cím: Nagykőrös külterület Helyrajziszám: 0114/45 EOV koordináták: X= ; Y= KTJ Telephely szám: KTJ Létesítmény szám: Terület igény: m 2

2 2 3. A tevékenység alapadatai: Megnevezés: Biogáz üzem Telephelyen átvehető zöld növényi melléktermék: hulladék: Termelési kapacitás : Bemenő anyag mennyisége: Termelt biogáz mennyiség: Termelhető villamos energia: Termelhető maximális hőmennyiség: tonna/év tonna/év t/év m 3 /év kwh/év kwh/év Alkalmazottak száma: 5 fő NOSE-P kód: A létesítményben előállított termékek: biogáz, villamos energia, hőenergia Az egységes környezethasználati engedély alapján folytatható tevékenység meghatározása: A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 10. pontja: Állati anyagok feldolgozása: Létesítmények állati tetemek és állati hulladékok ártalmatlanítására vagy újrafeldolgozására 10 tonna/napnál nagyobb kezelési kapacitással; I. A létesítményben végzett tevékenységek A Klirprofit-2003 Energetikai Kft. Nagykőrös külterületén a 0114/45 helyrajzi számú ingatlanon biogáz üzem létesítését tervezi. A biogáz üzemben állati- és növényi eredetű termékek, és nem veszélyes hulladékok hasznosítására kerül sor. A tevékenység következtében a megújuló energiaforrásokból elektromos áramot és hőenergiát állítanak elő. A tervezett BIOGÁZ ÜZEM-ben a maximálisan hasznosítható anyagok/hulladékok mennyisége legfeljebb évi tonna. A fermentorok zárt terében, baktériumok, mikroorganizmusok közreműködésével a szerves anyagok anaerob bomlása, azaz a biomassza fermentálása megy végbe, melynek eredményeként döntően metánból és széndioxidból álló, energetikai célokra hasznosítható ún. biogáz képződik. Az ily módon megtermelt biogáz gázmotorban elégetve elektromos áramot termel, melyet az üzem un. zöld áramként feltáplál a kiépített hálózatra. A technológiai folyamat az alábbi lépésekre bontható: - különféle hulladékok (mint alapanyagok) területre történő beszállítása a hulladéktermelő cégek által, - az alapanyagok fogadása, felhasználásig tárolása, - hulladékok fermentálása, biogáz előállítása, - a termelt biogáz hasznosítása gázmotorban való elégetéssel, - a termelt elektromos energia hálózatra adása, értékesítése, - a fermentálási maradék mezőgazdasági területre történő kihelyezéséig átmeneti tárolása, majd kiszállítása.

3 3 A biogáz üzem főbb létesítményei: Szilárd alapanyagok tárolására szolgáló falközi silók Szárazanyag adagoló Fogadóaknák 2 db Higiénizáló épülete Fermentor tartályok 2 db Utófermentor tartályok 2 db Üzemépület a blokkfűtőművekkel Szilárd maradék tároló Szeparáló Végtárolók További létesítmények, berendezések: Gázfáklya: FA-II 750 HP típusú, 1000 Nm 3 /h biogáz teljesítményű Kazán: HotMobil MHZ 120 típusú mobil fűtőközpont, névleges hőteljesítmény 140 kw alatti Biofilter Típusa: BIOTON biofilter BC 12 D-AV, telepítése szerviz kamrás műanyag konténerben v.b. alaplemezre, EOV koordinátái: X , Y Víztározó medence, tűzivíztározó medence, Csapadékvíz előkezelő (Purator Sepurator MÖA típusú iszap és ásványolaj leválasztó berendezés) és elvezető rendszer, 3 db monitoring kút, 1 db 15 m mélységű talajvíztermelő öntözőkút. Felhasználni kívánt alapanyagok: állati trágyák és hígtrágyák, hulladékká vált állati szövetek (ATEV hulladékai), fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok, folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, települési szennyvíz tisztításából származó iszapok, biológiailag bomló konyhai és étkezdei hulladékok, zöld növényi melléktermék, mosásból, tisztításból, hámozásból, centrifugálásból és más szétválasztásokból származó iszapok (szennyvíz és szennyvíziszap kivételével), étolaj és zsír, biológiailag lebomló hulladékok. Az alapanyag beszállításának módja Szerződések alapján maguk a hulladéktermelők szállítják be a telephelyre a hulladékokat (alapanyagot). A hulladék beszállításakor az ezzel megbízott személy szemrevételezéssel ellenőrzi a hulladék minőségét és megfelelőségét. Mérlegelést követően a gépjárművekről a rendelkezésre álló gépi eszközzel leemelik a hulladékokat és a felhasználás ill. az átmeneti tárolás helyére szállítják. A számítógéppel összekapcsolt mérleg mérlegelés után rögzíti a beszállított a hulladék típusát, mennyiségét és a beérkezés dátumát. Alapanyagok tárolása Szilárd anyagok tárolása A falközi támfalas 5 kamrás silóban (15000 m 3 ) a konzervgyári zöldséghulladék, a kukorica szilázs, a szilárd szalmás trágya, a fű nyesedék, stb. kerül gyűjtésre. A tárolók tárolási kapacitása úgy lett tervezve, hogy kb. 2 hétre elegendő alapanyag mennyiség elhelyezése biztosított legyen. Folyékony komponensek A beszállított folyékony halmazállapotú alapanyagok a higienizáló épületben elhelyezett, erre a célra kialakított süllyesztett, keverővel ellátott, négy rekeszes 200 m 3 fogadó aknákba

4 4 kerülnek A tárolt mennyiség térfogatának pontos mérésére áramlásmérő kerül telepítésre. A folyékony alapanyagok kevertetése meghatározott program szerint központi vezérlőből lesz irányítva. ATEV folyékony hulladékok egy 160 m 3 -es elkülönített medencébe kerülnek. Lejárt szavatosságú élelmiszer hulladékok A hulladék beszállítását a telephelyre megfelelő engedélyek birtokába a HUKE Kft. végzi. A csomagolt és csomagolatlan hulladékok előkezelése a higiénizáló épületben valósul meg. Szennyvíztisztító telepekről származó iszap A települési szennyvíztisztító telepek folyékony előkezelt iszapja, átl. 5 % sz. a. tartalommal a beszállítás után közvetlenül felhasználható a technológiai folyamatban. Amennyiben átmeneti tárolás szükséges akkor, beszállításkor a folyékony anyagokat fogadó egyik aknájába kerül leeresztésre, majd onnan közvetlenül adagolják be a fermentorokba. Biofilter A tervezett technológiai folyamat részét képezi a biofilter, mellyel a keletkező gáz(szag)emissziók minimálisra csökkenthetők. A Biofilter hatékonyan alkalmazható bűzös szaghatások csökkentésére, ill. megszüntetésére. Különösen ott hatékony, ahol biológiailag lebontható légszennyező anyagok fordulnak elő. A lebontás speciális mikroorganizmus törzsekkel történik, amelyeket a filter hordozóanyagára telepítenek fel. A hordozóanyag különféle homogén komposzt, speciális környezetbarát anyag vagy ezek keveréke. A biológiai lebontás során a mikroorganizmusok hatására a szénhidrogén vegyületeket tartalmazó gázoknál CO 2 és H 2 O, míg a kén- és nitrogéntartalmú szerves vegyületeknél elemi kén ill. nitrogén keletkezik. A távozó levegő a bűzanyagoktól tökéletesen megtisztítható. A tervezett biofilter konténer a higiénizáló épület közelében v.b. alaplemezre kerül telepítésre. Az elszívást beépített ventillátor biztosítja, a pontos elszívási teljesítmény pillangószelepek segítségével kerül beszabályozásra. A ventillátor által elszívott, bűzzel szennyezett levegő a szükséges nedvesség-tartalom mellett légvezetéken keresztül a BIOTON biofilterbe jut, ahol felülről lefelé a filter-szűrőanyagon keresztülhaladva, az abba beinjektált speciális mikroorganizmusok lebontják a bűzkeltő anyagokat, majd a levegő megtisztulva lép ki a szabadba. A filter-szűrőanyag élettartamának növelésére a biofilter felső részében vízszóró fej helyezkedik el, alsó részében, pedig a kondenzvíz eltávolítása történik. Vízfogyasztás: max. 50 l/d. A kondenzvíz a technológiai rendszerbe visszaadagolásra kerül. Fermentálás (elő- és utófermentálás) A BIOGÁZ ÜZEM 2 db fermentálóval és 2 db utófermentálóval üzemel. A fermentorokba az alapanyagok beadagolása folyamatosan, naponta több adagban egy adott receptúra alapján történik. A szilárd anyagok beadagolásához a fermentáló oldalán egy betöltő tölcsér (korrózióálló, rozsdamentes acél) található, ezen keresztül jut be a fogadó-adagoló konténerből érkező szállítócsiga által szállított szilárd alapanyag. A szállítócsiga egy vezetőcsőben helyezkedik el, amelynek a fermentálóban benyúló része a hígtrágya szintje

5 5 alatt van. Ezáltal a betöltő tölcsér nyílása gázmentesen zárt. A ferde kialakítású szállítócsiga keveri és szállítja a szilárd anyagokat, így a szilárd anyagrészek már fellazított állapotban jutnak be a fermentálóba. Az adagoló szivattyúk működése és az alapanyagok beadagolásának vezérlése vagy automatikus, vagy kézi irányítású. A kb C hőmérsékletű fermentálóban és utófermentálóban megy végbe a biokémiai lebomlási folyamat. A különböző baktériumtörzsek lépésről lépésre bontják le a bejuttatott anyag szerves alkotó elmeit és biogázt állítanak elő. A zavartalan és optimális fermentálási folyamat legfontosabb feltétele a biomassza hatékony keverésének a biztosítása. A fermentor tartályokba fűtőcsövek vannak beépítve, melyek feladata részben az erjedő szubsztrátum felmelegítése ill. a hőveszteség pótlása. A biológiai lebomlási folyamat akkor a legjobb, ha mindig azonos körülmények között zajlanak le az erjedési folyamatok. Az üzemelési hőmérséklet és a folyadékszint folyamatosan ellenőrzésre kerül. A fermentálókból a biomasszát az utófermentálókba szivattyú szállítja, a beadagolás meghatározott időszakonként szintén naponta többször történik. Az utófermentorokba mindig annyi szubsztrátum kerül, mint amennyi alapanyagot beadagoltunk a tárolókból a fermentor tartályba. Az utófermentor tartályokba is fűtőcsövek vannak beépítve az erjedő szubsztrátum felmelegítésére és a hőveszteség kiegyenlítésére. Az üzemhőmérsékletet és a szubsztrátum mennyiséget folyamatosan ellenőrizik. Biogáz gyűjtése/tárolása A BIOGÁZ ÜZEM-ben folyamatosan termelt biogáz a hasznosításig közbenső un. gáztárolóban kerül tárolásra. A biogázt kettős membránú gáztárolókban gyűjtik, amelyek a két utófermentálóval összekapcsolódva vannak. A gázmotor a biogázt közvetlenül a gáztárolóból kapja. A gáztárolók a fermentálók és az utófermentálók fóliasátra alatt helyezkednek el, mint kettősfalú membránok. A biogáz tisztítása, vagy kénmentesítése a fermentálóba történő ellenőrzött mennyiségű levegő hozzávezetésével valósul meg. A keletkező biogáz jellemző összetevői: Jellemző összetevői Biogáz [%] CH 4 és szénhidrogének CO N Egyéb gázok (H 2, H 2 S, stb.) Ivóvíz és ipari víztermelés, felhasználás: A biogáz üzem ivó- és technológiai vízellátása városi ivóvízhálózatról lesz biztosítva. A külső tűzivíz ellátása a 339 m 3 -es tűzivíz tározó medencéről lesz biztosítva. Az épület várható (épületgépészeti) vízfogyasztása, technológiai vízfogyasztás nélkül: Szociális vízfogyasztás: 600 l/nap Zöldterület locsolás: 250 l/nap

6 Szennyvíz, használtvíz, csapadékvíz keletkezési helyei, kezelési technológiája, elvezetése: A kommunális szennyvizek zárt szennyvíztározó aknában kerülnek összegyűjtésre és szippantó járművel szállítják át a szennyvíztelepre elhelyezésre. A tetőfelületekre hulló un. tiszta esővíz közvetlenül kerül bevezetésre a csapadékvíz elvezető rendszerbe, míg az útburkolatra hulló csapadékvíz csak előkezelés után kerül az elvezető rendszerbe, majd onnan a Kőrös-ér főcsatornába. Az alapanyag tárolók területére és a manipulációs térre hulló esetleges szerves anyaggal szennyezett csapadékvizek a technológiai folyamatban fognak hasznosulni. Az un. csurgalékvizeket csatornarendszeren keresztül az előaknába vezetik be, majd innen szivattyúk a fermentálóba vagy utófermentálóba szivattyúzzák. A zöldfelületekre hulló csapadékvíz helyben elszikkad Kapcsolódó létesítmény leírása: Tengelymérleg: A biogáz üzem bejáratánál telepítésre, mely a ki- és bemenő szállítójárműveket méri. Falközi siló: Hosszúsága: Szélessége: 150 m 25 m Magasság: 4 m Befogadó képessége kb.: m 3 Kamrák száma: 5 db Fogadó aknák: Hosszúsága: 6,5 m Magassága: 3 m Befogadó képessége kb.: 4x100 m 3 Higiénizáló épületben kerülnek elhelyezésre. Földbe süllyesztettek, keverővel ellátottak, négy rekeszesek. Fermentorok: - F1 és F2 Fermentorok Fermentor mélység (belül) 6,0 m Fermentor átmérő (belül) 22 m Befogadóképesség kb./db 2280 m 3 Tartálymagasság fóliatetővel kb. 11,5 m Felszereltség tartályonként 2 db hidraulikus keverő, U.T.S. kb. 22 kw (állítható) 1 db hidraulikus benyúló keverő kb. 22 kw (állítható) Fermentor fűtés igen Biomassza beadagoló csigás garat 1 db

7 7 Gázelvételi pont 1 db - Utófermentáló 2 db Fermentor mélység (belül) 6,0 m Fermentor átmérő (belül) 28 m Befogadóképesség kb./db 3700 m 3 Tartálymagasság fóliatetővel kb. 13,0 m Felszereltség tartályonként 2 db hidraulikus propelleres keverő kb. 22 kw (állítható) 1 db hidraulikus benyúló keverő kb. 22 kw (állítható) Fermentor fűtés igen Gázelvételi pont 1 db A tartályok anyaga monolit vasbeton, betonfenékkel. Az utófermentálók lefedéséhez gázzárt, fóliatetőt alkalmaznak. Az erjesztő tartályok részben a talajba süllyesztettek (általában 2 m mélyen épülnek be a terepszintbe), ezért biztonsági okokból a tartályokat a talajban elhelyezett szivárgásérzékelő fóliával is körbeveszik. Kívülről szigeteléssel látják el, ezen kívül trapézlemez burkolattal is körbeveszik. A talajba süllyesztett felületén Styrodur, a földfelszín felett pedig Styropor vagy szálas szigetelést alkalmaznak. Blokkfűtőmű : - Típ.: SEV-DE-800 C BG 1. tömb fűtőmű SEVA típusú DEUTZ gyártmányú biogáz motor Deutz Power Systems Típus: TCG 2016 V16C 1 db Henger 16 db Gázfogyasztás 55 % metántartalomnál 313 M 3 /h Gyújtóolaj fogyasztás 60 % metántartalomnál 0 l/h Elektromos teljesítmény 800 kw Hasznos hő összesen 766 kw Tüzelési hőteljesítmény 1882 kw Stamford szinkrongenerátor 1 db - Típ.: SEV-DE-1200 C BG 1. tömb fűtőmű SEVA típusú DEUTZ gyártmányú biogáz motor Deutz Power Systems Típus: TCG 2020 V12 1 db Henger 12 db Gázfogyasztás 55 % metántartalomnál 476 m 3 /h Gyújtóolaj fogyasztás 60 % metántartalomnál 0 l/h Elektromos teljesítmény 1200 kw Hasznos hő összesen 1164 kw Tüzelési hőteljesítmény 2858 kw Stamford szinkrongenerátor 1 db A kipufogógáz tisztító berendezés gázmotoronként egy DC 65 típusú oxidációs katalizátor. A blokkfűtőmű folyamatos üzemű.

8 8 Fogadó aknák: 100 m 3 befogadó képességűek és a fermentorok mellé kerülnek telepítésre, melyből az egyik fűtött, a másik fűtetlen kialakítású. Esővíz tároló 2 db: Átmérője 15 m Felülete 176 m 2 Mélysége: 0,9 m, Térfogata: 157 m 3 A műtárgy anyaga vasbeton. Az esővizek 1-1 olajfogó műtárgyon keresztül kerülnek bevezetésre. Végtermék (fermentálási maradék) tároló medence: Maximális térfogata: m 3 Földmederben PE fóliaszigeteléssel ellátottan épül. Víztározó medence: Térfogata 50 m 3, biofilterrel ellátott. Tüzivíz tározó medence: Átmérője 12 m Felülete 113 m 2 Mélysége: 3 m, Térfogata: 339 m 3 A műtárgy anyaga vasbeton. Csapadékvíz előkezelő és elvezető rendszer, monitoring kutak és talajvíz termelő öntöző kút: Kőrösér/749. vízikönyvi számon vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik. Gázfáklya A technológia részét képező tervezett fáklya biztonsági feladatot lát el. A gázfáklya akkor lép működésbe amennyiben a gáztermelés túllépi a felhasználási igényt, és a telítettség eléri a gáztárolóban a 95 %-ot, akkor a vészfáklya beindul. A gáz 80 %-ra történő leégetése után, a fáklya ismét kikapcsol. 100 %-os telítettségnél a gáz kiáramlik a hidraulikus túlnyomás biztosítékon át és beindul a riasztó. A gázfáklya a biogáz üzem megfelelő üzemeltetése esetén évente összesen legfeljebb órát üzemel, biztonsági eszközként kerül telepítésre. Gáztárolók: Kettős falú membránok. A fermentálók és az utófermentálók fóliasátra alatt helyezkednek el. Befogadó képességük: kb. 2x980 m 3 és kb. 2x1850 m 3.

9 9 1.4.Hulladékkezelés, gazdálkodás: A BIOGÁZ ÜZEM üzemelése alatt a telephelyen az alábbi hulladékok keletkezésére kell számítani: Kommunális hulladékok A BIOGÁZ ÜZEM-ben kevert települési hulladék is keletkezik, melynek várható mennyisége 10 kg/nap. A kommunális hulladékot a helyi közszolgáltató szakcég szerződés keretében szállítja el. Veszélyes hulladékok A veszélyes hulladékok az olajfogó-homokfogó műtárgy karbantartása során valamint a technológiai folyamat gépi egységeinek a javítási, karbantartási munkálatai során keletkeznek: így például fáradt olaj, olajos rongyok, olajfelszívó anyagok, szennyezett csomagolóanyagok, festékhulladékok, melyek átadása engedéllyel rendelkező hulladékkezelő részére történik. Végtermék: A biogáz termelés során képződő végtermék, biofermentum az illetékes Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának érvényes engedélyével szántóterületre kerül kihelyezésre. A BIOGÁZ ÜZEM nagykőrösi telephelyén a veszélyes hulladékok gyűjtésére az Üzemépületen belül munkahelyi gyűjtőhelyen kerül sor. A veszélyes hulladékok max. 1 évig maradhatnak a telephely munkahelyi gyűjtőhelyén. 1.5.Energiagazdálkodás: A blokkfűtőművekben (gázmotor és generátor) a fermentorokban előállított, majd a tárolókban tárolt biogázt elégetik, és hőenergiává, valamint elektromos energiává alakítják át. A termelt elektromos energia csekély (6%) részét üzemen belül használják fel, a többit az országos hálózatba táplálják. A hőenergia egy részét (kb. 40 %) a technológiai rendszeren belül hasznosítják (pl. a fermentálók fűtésére). Amennyiben a keletkezett hőenergia további értékesítésére nincs megoldás, akkor azt vészhűtőn kell levezetni. 1.6.Zaj- és rezgésvédelem A környezeti elemekre gyakorolt hatások: A biogáz üzem Nagykőrös külterületén a 0114/45. helyrajzi számú ingatlanon, Gip-2 besorolású övezetben tervezik megvalósítani. A létesítmény megvalósítására kijelölt telek a település K-i oldalán található. Környezetében Má-2, Ms-3b, Mk-1 övezetbe sorolt általános mezőgazdasági ingatlanok, DK-i oldalán a Kőrös-ér, az út túloldalán a települési szennyvíztisztító telep található. A legközelebbi tanyaépület 302 m-re (Mukus-tanya), továbbá a Batthyány utca és Pozsonyi utca mentén 1200 m-re, családi házas beépítésű, összefüggő lakóterület van.

10 10 A földrészlet a 441 sz. főút Abonyi Batthyány utca útvonalon közelíthető meg, innen a és hrsz-mal jelölt aszfalt burkolatú bekötőút vezet a tervezési területre. A létesítés hatása Az építési munkák végzése során jelentkezik zajterhelés (munkagépek, szállítás okozta környezeti hatások), de mivel ez a hatás átmeneti, csak az építkezés időszakára jellemző, valamint a beruházás lakott területtől távol létesül, nem tekinthetők jelentősnek. Az üzemelés várható hatása A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM- EüM. együttes rendelet 1. számú melléklete szerint az üzemelésből származó zaj határértéke az adott területen tarthatóak. A működéshez kapcsolódó forgalom növekedés zajterhelése nem jelentős. 1.7.Természet-és tájvédelem: Tájvédelmi szempontból a takarófásítás elvégzése indokolt, lehetőség szerint a termőhelyi viszonyoknak megfelelő őshonos fafajok telepítésével. II. Potenciális szennyezőforrások, kibocsátások: 2.1. A tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok: Megnevezés [A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18) KöM rendelet alapján EWC kódszám veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner * Ásványolaj alapú, klórvegyületeket nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat * * * Ólomakkumulátorok * olaj-víz elválasztásából származó zsír-olaj keverék, amely különbözik a től * fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok * Festékek, patronok, tinták *

11 2.2. A tevékenység során keletkező kommunális hulladékok: 11 Megnevezés EWC [A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18) KöM kódszám rendelet alapján] kevert települési hulladék kommunális szennyvíz A tevékenység során keletkező végtermék Az utófermentorból kikerülő biofermentum/biozagy. kb m 3 /év mennyiségben. A biofermentum tonna/év mennyiségben a Petőfi Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet tulajdonában lévő mezőgazdasági földterületre kerül kihelyezésre. 2.4.Légszennyező pontforrások, kibocsátott szennyező anyagok: Légszennyező pontforrások Kibocsátott szennyező anyagok Tömegáram (kg/h) P1 gázmotor kéménye P2 gázmotor kéménye szén-monoxid nitrogén-oxidok (NO2-ben megadva) szén-hidrogének szén-monoxid nitrogén-oxidok (NO2-ben megadva) szén-hidrogének 0,95 0,63 0,21 1, ,32 A technológiai folyamat induló hőigényét biztosító gázkazán névleges bemenő hőteljesítménye nem haladja meg a 140 kw-ot, ezért füstgázelvezető kéménye nem adatszolgáltatásra kötelezett légszennyező forrás Diffúz források A biogáz üzem, mint állati tetemek és állati hulladékok ártalmatlanítására vagy újrafeldolgozására 10 t/napnál nagyobb kezelési kapacitású létesítmény a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 31. (1) bekezdése szerint bejelentésre kötelezett diffúz forrásnak minősül. A telep helyhezkötött diffúz légszennyező forrásai: a. Gázfáklya b. Biofilter Mozgó légszennyező források Az alapanyagok beszállítását, ill. a hulladékok kiszállítását végző különböző típusú közúti gépjárművek. Átlagos tehergépkocsi forgalom 7 db/nap. Hatásterület Az elvégzett számítások szerint a biogázüzem meghatározó pontforrásainak P1, P2 gázmotor kémények hatástávolsága NO 2 légszennyezőanyag vonatkozásában a kéményeik köré írható 162 m sugarú körön belül van.

12 12 A biogáz üzem, mint diffúz forrás okozta bűzterhelés hatásterülete a benyújtott számítások szerint a következők szerint jellemezhető: Az üzem területének határán a szagkoncentráció nagysága az 5 SZE/m3 érték alá, az üzem területének központjától számított 290 m-re pedig 1 SZE/m3 érték alá csökken. 2.2 Felszín alatti víz-, talaj-, földtani közeg védelme: A tevékenység során felhasznált alapanyagok, a keletkező kommunális szennyvíz, és a technológiából származó, anaerob kezelés során keletkező fermentálási maradék kezelése, megfelelő műszaki védelemmel ellátott tárolókban történő tárolása során a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet szerinti szennyezőanyag (fermentálási maradék, mely K1 és K2 besorolású szennyező anyagokat tartalmaz: nitrit, nitrát, ammónium, szulfát, foszfát, stb.) elhelyezése történik. A telephely szennyeződésérzékenységi besorolása: a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet szerint érzékeny. A dokumentációban szereplő vizsgálati eredmények szerint a végtermék tároló medence környezetében a talajvíz szennyezettsége nitrát (1,52-szeresen), ammónium (15-szörösen) és molibdén (1,15-szeresen) vonatkozásában haladja meg a földtani közegben és felszín alatti vízben a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben megadott B szennyezettségi határértékeket. /A vizsgálatokat a Bálint Analitika Kft. végezte. A szennyezettséget valószínűsíthetően az ingatlan szomszédságában lévő városi szennyvíztisztító telep, vagy a beruházással érintett földterületen korábban végzett mezőgazdasági tevékenységek okozhatják. / A szennyezőanyag elhelyezés talajvízre gyakorolt hatásának nyomon követése céljából 3 db monitoring kútból álló figyelő rendszert terveznek létesíteni. III. Az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó rendelkezések, intézkedési terv, teljesítési határidők Az elérhető legjobb technika [rövidítve: BAT] elérése érdekében az engedélyes által bevezetett technológiák, intézkedések: A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvényben (Hgt.), rögzített hulladékgazdálkodási alapelveknek és szabályoknak, kötelezettségeknek megfelelően a tevékenység végzése során törekedni kell a hulladékképződés megelőzésére, a keletkező hulladék mennyiségének és környezeti veszélyességének csökkentésére, a hulladék hasznosítására, környezetkímélő ártalmatlanítására. A hulladékok hasznosítására, ártalmatlanítására vonatkozóan a hulladékkezelő szervezetekkel kötött szállítási-szolgáltatási szerződéseket a telephelyre vonatkozóan szükség szerint aktualizálni kell. A létesítményben alkalmazni kívánt műszaki megoldások a levegővédelmi szempontú kibocsátások megelőzésére ill. csökkentésre a következőek: A gázmotorok kipufogó rendszerében katalizátor (Pt) beépítése szükséges, A tevékenység során be kell tartani a technológiai előírásokat a vonatkozó jogszabályokban és engedélyekben előírt feltételek teljesülése érdekében.

13 13 A pontforrások kibocsátásait az üzembe helyezést követően ill. évente 1 alkalommal akkreditált mérőszervezettel kell bevizsgáltatni a tényleges emissziók megállapítására. A diffúz levegőszennyezés minimalizálása érdekében az illékony (bűzhatással járó) hulladékokat csak zárt csomagolásban szabad a területre beszállítani és ott tárolni. A szállítási útvonalakat a lakóterületek elkerülésével kell kijelölni. A telephelyen felhasznált víz mennyisége, a vízfogyasztás optimalizálása: A Klirprofit-2003 Energetikai Kft. által a városi ivóvízhálózatról vételezett vízmennyiség mérésére vízóra felszerelésére került sor, amellyel a biogázüzem vízfogyasztása pontosan mérhető, dokumentálható. A szociális vízigény minimális, az üzemeltetők szükségleteinek kielégítésére szolgál. Az üzem további vízigénye, technológiai célú és a zöldterület gondozására szolgál. A technológia vízigénye az összegyűjtésre kerülő csapadékvíz felhasználással csökkentésre kerül. A szennyvíz gyűjtése, kezelése: Az üzemben technológiai vízfelhasználás nincsen, így technológiai szennyvíz nem keletkezik. A keletkező kommunális szennyvizek befogadója egy zárt szennyvíztározó akna melyből szippantó járművel szállítják át a szennyvíztelepre elhelyezésre. Felszín alatti víz-, talaj-, földtani közeg védelme: A biogáz üzem egységei burkolt felületen kerülnek elhelyezésre, továbbá az egyes egységek (fermentorok, tárolók, stb.) a szükséges védőfóliával is ellátottak lesznek, ill. szivárgásérzékelő szenzorok is telepítésre kerülnek a szükséges helyekre. A technológiai folyamatban felhasználásra kerülő alapanyagok (szerves anyag tartalmú hulladékok) és az üzemelés-karbantartás során keletkező veszélyes hulladékok szállítása betonozott, ill. aszfalt burkolatú felületen történik. A szilárd alapanyagok tárolása szabadtéri beton silótéren történik. A folyékony halmazállapotú alapanyagok tárolása a higienizáló épületben elhelyezett fogadó aknákban történik. Tárolásuk és felhasználásuk a már bemutatott módon valósul meg. A telephelyen keletkező kommunális szennyvíz zárt szennyvíztározó aknába kerül bevezetésre a technológiából származó, anaerob kezelés során keletkező fermentálási maradék tárolása megfelelő műszaki védelemmel ellátott tárolóban történik. A tetőfelületekre hulló un. tiszta esővíz közvetlenül, míg az útburkolatra hulló csapadékvíz csak előkezelés után kerül az elvezető rendszerbe, majd onnan a Kőrös-ér főcsatornába. Az alapanyag tárolók területére és a manipulációs térre hulló esetlegesen szerves anyaggal szennyezett csapadékvizek a technológiai folyamatban hasznosulnak. Az un. csurgalékvizeket csatornarendszeren keresztül az előaknába vezetik be, majd innen szivattyúk segítségével az utófermentálóba juttatják. A zöldfelületekre hulló csapadékvíz helyben elszikkad. A tervezett biogáz üzem működése során az alkalmazott műszaki megoldásokból következően normál üzemi körülmények között felszíni víz és felszín alatti víz szennyezésére nem kell számítani. A tevékenységből származható szennyeződések, esetleges szivárgások megfigyelésére, illetve nyomon követésére, 3 db monitoring kútból álló figyelő rendszert terveznek létesíteni.

14 14 IV. Próbaüzemre vonatkozó rendelkezések 4.1 A próbaüzem kezdetéről és befejezéséről az üzemeltetőnek tájékoztatnia kell a Felügyelőséget. 4.2 A próbaüzem ideje maximum 6 hónap lehet. 4.3 A próbaüzem lejárta után, 15 napon belül a környezethasználó köteles bizonyítani, és a Felügyelőség köteles ellenőrizni, hogy a létesítmény működtetése során teljesülnek-e az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak. A környezethasználónak a bizonyításhoz megvalósulási dokumentációt kell benyújtania, amely tartalmazza, hogy a létesítmény milyen berendezésekkel valósult meg, valamint annak bizonyítását, hogy a megvalósult létesítmény megfelel az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. 4.4 Előírások: 1. Szaklaboratórium által készített emisszió mérési jegyzőkönyv benyújtásával igazolni kell, hogy a létesített légszennyező pontforrások P1 Gázmotor kéménye, P2 Gázmotor kéménye szennyező anyag kibocsátása az előírt határértékeket nem éri el. 2. Mérést csak olyan mérőszervezet végezhet, amely megfelel a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 8. (1) bekezdésében foglalt minőségirányítási követelményeknek, és rendelkezik olyan mérőeszközzel, amely megfelel a 21. (2) bekezdésében foglalt típusjóváhagyásnak. 3. A mérés során alkalmazandó mérőhelyet úgy kell kialakítani, hogy a szabványos és biztonságos mérés lehetősége biztosítva legyen. 4. A mérés során a pontforrásokhoz csatlakozó valamennyi berendezésnél átlagos üzemviteli körülményeket kell biztosítani. 5. A szükséges mérési időtartam: a) Folyamatosan működő technológiáknál, időben gyakorlatilag egyenletes kibocsátások esetén: - folyamatos üzemű mérőműszerrel történő, zavartalan, állandósult üzemállapot melletti mérésnél, üzemállapotonként legalább háromszor 30 perc, de a vizsgálati időszak lecsökkenthető 3x15 percre, ha a folyamatosan mért szennyező komponensek eltérése az átlagtól nem haladja meg az átlag 6 %-át és nem éri el a határérték 50 %- át; - szakaszos mintavétellel történő mérésnél legalább 3 db értékelhető minta szükséges, egyenként legalább 30 perces mintavételi idővel, ha azt a technológia lehetővé teszi. Amennyiben a vizsgált légszennyező anyag koncentrációja nagyságrendileg azonos a kimutatási határral, akkor a mintavételi időt úgy kell megnövelni, hogy a vonatkozó határérték betartása a mérési hiba figyelembe vétele esetén is egyértelműen eldönthető legyen. b) Időben ciklikusan változó kibocsátású technológiáknál: - a mérések időtartamát, a mintavételek számát a ciklusok időtartamától függően úgy kell megválasztani, hogy a mérési eredmények reprezentatívak legyenek, de legalább három ciklus kibocsátása kerüljön meghatározásra. c) Időben rendszertelenül változó kibocsátások esetén a mérés időtartama legalább 6 óra. Az üzemviteli körülményeket minden esetben pontosan rögzíteni szükséges 6. Üzemeltetőnek a használatba vételi engedélyezési eljárás során vagy az üzembe helyezés előtt a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet (továbbiakban R.) 22. és 25. -a alapján a létesített légszennyező pontforrások üzemeltetésére vonatkozóan engedélykérelmet kell benyújtani a Felügyelőségre

15 15 7. Üzemeltető köteles a használatba vételi (üzembe helyezési) eljárás során az - R. 31. (1) bekezdésében meghatározottak szerint - a létesített légszennyező pontforrásokról és a bejelentésre kötelezett diffúz légszennyező forrásokról adatokat szolgáltatni a környezetvédelmi hatóság számára az arra rendszeresített nyomtatványon (Levegőtisztaság-védelmi alapbejelentés). V. Az üzemeltetés feltételrendszere 5.1 Határértékek Levegőtisztaság-védelmi határértékek: A tervezés, kivitelezés és próbaüzem idejére a létesítendő légszennyező pontforrásokra pontforrásonként az alábbi technológiai kibocsátási határértékeket állapítom meg: Kibocsátási határérték Forrás Szennyező anyag Légszennyező anyag tömegárama (kg/h) Légszennyező anyag koncentráció (mg/m 3 ) P1 és P2 Gázmotorok kéményei Szén-monoxid Nitrogén-oxidok megadva) (NO 2 -ben Összes szerves anyag C-ként (metán kivételével) Szilárd anyag Kén-oxidok (kén-dioxid és kéntrioxid) SO 2 -ként - 0 0,5-ig 0,5< 5,0 vagy ennél nagyobb A P1, P2 pontforrásokra vonatkozóan a mg/m 3 -ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kpa nyomású, 5 tf% oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak. 5.2 Az egyes környezeti elemekre, valamint a hulladékkezelésre vonatkozó előírások Vízvédelmi és Vízgazdálkodási szempontból: A kivitelezési munkálatokat, az üzemeltetést, a felhagyást és a hozzájuk kapcsolódó anyagtárolást, raktározást csak oly módon szabad végezni, hogy felszíni víz, talaj és talajvíz ne szennyeződhessen.

16 16 Környezetszennyezéssel járó bármilyen rendkívüli eseményt haladéktalanul be kell jelenteni felügyelőségnek. A tevékenység végzése nem okozhat a földtani közegben és felszín alatti vízben a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben megadott B szennyezettségi határértékeknél kedvezőtlenebb állapotot, illetve a talajvíz szennyezettsége nem növekedhet. Az építkezés során használt földmunkagépek karbantartását, szervizelését arra engedéllyel rendelkező létesítményben kell elvégeztetni. Az építkezés helyére mobil-wc-t kell telepíteni. A mobil-wc cseréjéről gondoskodni kell. Az összegyűjtött kommunális jellegű szennyvizet elszállításra csak arra érvényes engedéllyel rendelkező személynek/szervezetnek lehet átadni. A fermentálási maradék mezőgazdasági elhelyezéséhez meg kell kérni a Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság megvalósítási engedélyét használatbavételi engedélyezési eljárásig. Mivel a Kft. saját földtulajdonnal nem rendelkezik, a használatbavételi engedélyezési eljárásig a kihelyezéshez szükséges földterületekre a bérleti szerződést is meg kell kötni a földtulajdonosokkal. A létesítményben keletkező fermentálási maradék gyűjtésére, tárolására szolgáló tároló kapacitásának a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályiról, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet 8. - nak megfelelően legalább 6 havi fermentálási maradék tárolására kell alkalmasnak lennie. A lokalizációs és kárelhárítási tevékenység ellátásához meghatározott anyag-eszköz szükségletet a dokumentációban foglalt összetételben a helyszínen készletben kell tartani, és utánpótlásáról folyamatosan gondoskodni. A kárelhárításban részt vevő személyzet, tervben foglalt kárelhárítási feladataira vonatkozó oktatását el kell majd végezni. Az üzemeltetést a végleges kezelési karbantartási utasításoknak megfelelően kell majd végezni. A létesítményben tárolásra tervezett beszállított folyékony halmazállapotú anyagok, konzervgyári zöldséghulladék, kukorica szilázs, szilárd szalmás trágya, fű nyesedék, a fermentálási maradék a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 24.) Korm. rendelet szerint K1 és K2 minősítésű veszélyes anyagnak minősül, melynek tárolására a hivatkozott Kormányrendelet 13. (1) bekezdés a) pontja szerint szennyezőanyag elhelyezési engedélyt kell kérni a felügyelőségtől. A szennyezőanyag elhelyezési engedélyt a létesítmény használatbavételét megelőzően kell megkérni a hivatkozott Kormányrendelet 4. számú melléklete szerint összeállított elővizsgálati dokumentáció benyújtásával. A keletkező kommunális szennyvizeket zárt szigetelt tárolóban kell gyűjteni Az összegyűjtött szennyvíz csak hatóságilag kijelölt leürítő helyen helyezhető el (lehetőség szerint a legközelebbi szennyvíz tisztító telepen) befogadó nyilatkozat alapján, a szállítását csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkező személy/ szervezet végezheti. A Kőrösér/749. vízikönyvi számú vízjogi létesítési engedély szerint megépült talajvíz figyelő kutakból vett vízmintákat alapállapot felmérés céljából az alábbi komponensekre kell megvizsgáltatni: ph, elektromos vezetőképesség, összes oldott anyag, ammónia, nitrit, nitrát, klorid, szulfid, szulfát, fluorid, KOI ep, összes foszfor, foszfát, összes nitrogén, ANA

17 17 detergens, összes fenol, réz, cink, kadmium, ólom, arzén, nikkel, összes króm, higany, összes alifás szénhidrogén (TPH), TOC (összes szerves), Coliform szám, toxicitás, (Daphnia teszt, csíranövény teszt). A biogáz üzem használatbavételi eljárásáig a monitoring kutak alapállapot felmérését el kell végezni. A mintavétel és a minták analitikai vizsgálata során a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 4. számú mellékletét kell figyelembe venni. A vízmintavételt és a vízminőség vizsgálatokat csak akkreditált laboratóriummal szabad elvégeztetni. A novemberében elkészített üzemi kárelhárítási tervet a biogáz üzem használatbavételi engedélyezési eljárását megelőzően, a megvalósulási állapotnak megfelelően - a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV.26.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerinti tartalommal - át kell dolgozni és a felügyelőségre jóváhagyásra meg kell küldeni. Káresemény esetén, a felügyelőség által jóváhagyott, üzemi kárelhárítási tervben foglaltak szerint kell eljárni, illetve a kárelhárítási munkálatokat elvégezni. A Kőrös-ér parti sávja a partvonalától számított 6 m-es távolság, melyen csak gyepgazdálkodás folytatható. Tilos olyan növényzet (így például fák) ültetése, továbbá az olyan tevékenység végzése, amely a szakfeladatok ellátását akadályozza Zaj- és rezgésvédelem: Létesítés feltételrendszere A környezetbe zajt kibocsátó létesítményt úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területen a zajterhelés feleljen meg követelményértékeknek. Az új létesítés, valamint a meglévő zajforrások, technológiák együttes üzemelésre vonatkozó zajkibocsátása nem lépheti túl a jogszabályi, területi besorolásnak megfelelő határértékeket. Az építés során a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket be kell tartani. A kivitelezési tevékenységet zajtól védendő környezetben úgy kell végezni, hogy a keletkező környezetterhelés a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM. együttes rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott határértéken belül maradjon Levegőtisztaság-védelem A biogáz üzemben folytatott állati tetemek és állati hulladékok ártalmatlanítására vagy újrafeldolgozására szolgáló tevékenység, mint bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető. A légszennyező források üzemeltetése során tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. Ha az elérhető legjobb techika nem biztosítja a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzését, további műszaki követelmények írhatók elő. Ha a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzése műszakilag nem biztosítható, a bűzzel járó tevékenység korlátozható, felfüggeszthető vagy megtiltható. A diffúz légszennyező forrásokat (a szabadban, félig zárt vagy zárt térben végzett műveletek, technológiák anyag- és hulladéktárolás, valamint az egyéb levegőterhelést

18 18 okozó, pontforrásnak nem minősülő kibocsátó felületek) úgy kell kialakítani, működtetni és fenntartani, hogy azokból a lehető legkevesebb légszennyező anyag kerüljön a környezetbe. A diffúz források működtetése, fenntartása során az üzemeltetőnek gondoskodni kell a diffúz forrás környezete és az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról. Az üzemeltetési utasítás és a technológiai fegyelem betartásával kell az esetleges levegőterhelést megelőzni, vagy a legkisebb mértékűre csökkenteni, a lakossági panaszt kizáró módon. Az előzőekben megállapított határértékek a technológia légszennyező anyag kibocsátása során nem léphetők túl. Üzemeltető köteles a részére megállapított levegővédelmi követelmények megtartását rendszeresen ellenőrizni Védelmi övezet megállapítása A biogáz üzemben, azaz állati tetemek és állati hulladékok ártalmatlanítására vagy újrafeldolgozására 10 t/napnál nagyobb kezelési kapacitású létesítményben folytatott tevékenység, mint bűzkibocsátással járó egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység esetében védelmi övezetet kell kialakítania a bűzterhelőnek. A védelmi övezetet, a biogáz üzem, mint helyhez kötött diffúz légszennyező forrás körül a biofiltertől számított 300 m távolságban állapítom meg. A védelmi övezettel érintett területek helyrajzi száma a következő: Hrsz. Albejegyzés Művelési ág Épület/felépítmény Rendeltetése 0114/45 - Tervezési terület 0114/43 a b udvar szántó Van Komposztáló telep 0114/46 szántó Nincs szántó 0121/9 szántó Nincs szántó 0121/10 út Nincs út 0122 közút Nincs közút 0126/18 szántó Nincs szántó 0114/42 szántó Nincs szántó 0124 út Nincs út 0125 a b erdő árok c d mocsár szennyvíztisztító Van Szennyvíztisztító telep f telephely

19 árok Nincs Körös ér 0141/18 a rét Nincs rét b - Nincs rét c rét Nincs rét 0142 út Nincs út 0143/34 rét Nincs rét 0143/33 rét Nincs rét 0143/32 rét Nincs rét 0146/49 a szántó Nincs szántó 0145 út Nincs út 0146/50 c udvar Nincs rét d rét Nincs rét 0146/51 rét Nincs rét 0146/52 a rét Nincs rét 0146/53 rét Nincs rét 0146/54 rét Nincs rét 0146/55 rét Nincs rét 0146/56 rét Nincs rét 0146/10 út Nincs út 0146/19 rét Nincs rét A kijelölt védelmi övezetben nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a már működő légszennyező források működésével összefüggő építményt. A védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek a bűzterhelőt terhelik. A védelmi övezet fenntartásával kapcsolatos költségek a bűzterhelőt terhelik. Ha a védelmi övezetet más hasznosítja, akkor a hasznosított terület tekintetében a fenntartási költségek a hasznosítót terhelik Hulladékgazdálkodás A biogáz üzem üzemeltetésére vonatkozó általános hulladékgazdálkodási előírások: A telephelyen folyó technológiai folyamatokat szabályozó üzemeltetési szabályzatot, ill. üzemi vízminőségi kárelhárítási üzemi tervet meg kell ismertetni minden érintett dolgozóval.

20 20 A biogáz üzemben az állati eredetű hulladékok feldolgozása az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás engedélyével végezhető, az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet előírásainak megfelelően. A tevékenység során keletkező hulladékokkal kapcsolatos a Hgt-ben, valamint a kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban előírt kötelezettségeknek maradéktalanul eleget kell tenni. A technológiai változtatásoknál, módosításoknál, valamint a technológiai folyamatokból képződő hulladékokkal kapcsolatban külön figyelemmel kell lenni a Hgt ban foglalt előírások maradéktalan teljesítésére. A hulladékok jegyzékét a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza. A technológiai folyamatok és a veszélyes hulladékok kezelése során a környezetszennyezés/károsítás lehetőségét is ki kell zárni. A keletkező veszélyes hulladékokat a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet vonatkozó előírásainak megfelelően kell gyűjteni, és ártalmatlanításukról gondoskodni. A keletkező veszélyes hulladékokat szükség szerint de évente legalább egyszer az adott hulladék kezelésére érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező hulladékhasznosító és/vagy -ártalmatlanító szervezetnek kell átadni, megfelelően kitöltött Sz kísérőjegy alkalmazása mellett. Az átvételi/szállítási engedély meglétéről a hulladék tulajdonosának meg kell győződnie. Hulladékkezelés A hulladékkezelésre vonatkozó egyedi előírások: Az engedélyezett hulladékkezelési technológia: Az 1. számú táblázatban szereplő hulladékok begyűjtése, előkezelése és hasznosítása Begyűjtési technológia: Telephelyi begyűjtés valósul meg, mely keretében az 1. sz. táblázatban meghatározott hulladék területi korlátozás nélkül bárkitől fogadható, a közelség elvének figyelembevételével. Előkezelés: A lejárt szavatosságú élelmiszer hulladékok csomagolásának eltávolítása, (kizárólag Felügyelőségünk előzetes hozzájárulását követően végezhető tevékenység) a hulladék aprítása (12 mm) A fermentorba bemenő anyagok/hulladékok hőkezelése (70 o C-on 1 órán át) Hasznosítási technológia: A biogáz üzemben szerves-anyagok, biohulladékok fermentációs kezelése, a keletkező biogázból villamos áram és hőenergia termelése. Hulladékhasznosítási kódok: R1 (fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása); A tevékenység területi hatálya: Nagykőrös 0114/45 hrsz alatti telephely KTJ:

21 A kezelésre átvehető hulladék megnevezése és mennyisége: 21 EWC szám Hulladék megnevezése [a 16/2001. (VII. 18) KöM rendelet alapján] Kezelhető hulladékok mennyisége [tonna/év] állati ürülék, vizelet és trágya (beleértve a szennyezett szalmát), elkülönítve gyűjtött és nem a képződés helyén kezelt folyékony hulladék (hígtrágya) hulladékká vált állati szövetek fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok 8000 mosásból, tisztításból, hámozásból, centrifugálásból és más szétválasztásokból származó iszapok fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok 7000 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok települési szennyvíztisztításból származó iszapok biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladékok étolaj és zsír biológiailag lebomló hulladékok Összesen: A szürke színnel megjelölt hulladékok esetében az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény 2. (b) pont alapján a begyűjtési, szállítási és hasznosítási tevékenység az illetékes Kormány Hivatal Élelmiszerlánc-Biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság külön engedélyével lehetséges. 1. sz. táblázat A Biogáz üzemben maximálisan hasznosítható anyagok/hulladékok mennyisége azonban a fenti évi összes mennyiségen belül legfeljebb tonna. A hulladék fajtákra vonatkozó speciális előírások: A hulladékok besorolása a hulladék termelőjének, tulajdonosának, feladójának kötelezettsége a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet útmutatása alapján, a hulladék eredetének, a keletkezési tevékenységnek megfelelően, mely besorolást a begyűjtőnek a rakodás során a lehetőségekhez mérten ellenőriznie kell, illetve a dokumentálás során az átadónak, feladónak aláírással igazolnia. A 16/2001. (VII. 18) KöM rendelet szerinti 02-es EWC főcsoport alá tartozó olyan hulladékok esetében (pl. csomagolt, lejárt szavatosságú termékek), amelyek biogáz üzemben történő felhasználásra csak előkezelést (pl. kicsomagolás) követően válnak alkalmassá, a próbaüzem megkezdése előtt a részletes technológiai leírással, anyagmérleggel együtt benyújtott dokumentációval külön kell kérni Felügyelőségünk hozzájárulását a tényleges hulladékkezelés megkezdéséhez. Addig az ilyen hulladéknak az átvétele is tilos!

22 22 A tevékenységre vonatkozó előírások: A hulladékszállításra érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel feljogosított szervezetet kell igénybe venni. A biofermentumot termőföldre kihelyezni, kizárólag a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény, valamint végrehajtására kiadott jogszabályok alapján (a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet, a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet) az illetékes Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága által kiadott érvényes hatósági engedély birtokában lehet. A fenti feltételeknek nem megfelelő minőségű biofermentumot hulladékként kell kezelni és kizárólag olyan személynek/szervezetnek lehet átadni, amely érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkezik e hulladék átvételére és kezelésére. A létesítmény üzemeltetetését a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet 9. (1) bekezdésének megfelelő, az ott előírt tartalmú a Felügyelőség által jóváhagyott, az aktuális állapotnak megfelelő üzemeltetési szabályzat szerint kell végezni. Az üzemeltetési szabályzatot a próbaüzem befejezésig meg kell küldeni a felügyelőségnek jóváhagyás végett. Hulladékot felhalmozni tilos, ennek figyelembevételével a maximálisan rendelkezésre álló feldolgozó és tárolási kapacitás függvényében a begyűjtött hulladékok folyamatos kezelését biztosítani szükséges és ennek figyelembevételével kell a hulladék beszállítást/átvételt ütemezni. A hulladékkezelő létesítmény működéséhez szükséges tartalék hulladék mennyiség: A tevékenység során keletkező elsődleges (pl.: karbantartási) hulladékok, illetve a kezelésre beérkező hulladékok és az abból keletkező másodlagos hulladékokat -jellemzőik alapjánfajtánként kell gyűjteni. A telephelyen az egyidejűleg gyűjtött hulladék mennyisége nem haladhatja meg az arra kijelölt terület/eszközök befogadó-képességét. A telephely, gyűjtőhelyek korlátozott tárolókapacitása okán folyamatosan gondoskodni kell a keletkező hulladékok kiszállíttatásáról, átadásáról. Az üzem alapanyag és hulladék maximális tároló kapacitása: m 3 (silótároló m 3, akna 200 m3, medence 160 m 3,végtermék tároló m 3 ) A tevékenység során képződő hulladékokat további kezelésre érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel feljogosított szervezetnek kell átadni. A kezelők közül választható lehetőség estén a hasznosítót kell előnyben részesíteni az ártalmatlanítóval szemben. A rendelkezésre álló biztosítás/biztosíték részletezése: Az engedélyes a próbaüzem megkezdése előtt köteles környezetszennyezési felelősségbiztosítást kötni melynek másolatát be kell nyújtania Felügyelőségünkhöz. A környezetszennyezési felelősségbiztosítást mindaddig köteles fenntartani, amíg a hulladékkezelési tevékenységet végzi. A biztosítási szerződésben fellépő változásokról (szerződés megszűnése, új szerződés kötése stb.) haladéktalanul értesíteni kell a felügyelőséget.