Tartalomjegyzék VÁZLATOS ÚTMUTATÓ 1

Átírás

1 VÁZLATOS ÚTMUTATÓ A Kohéziós Alap társfinanszírozásával megvalósuló vízgazdálkodási és hulladékgazdálkodási projektekben részt vevı önkormányzatok együttmőködési megállapodásának tartalmi elemeirıl

2 Tartalomjegyzék VÁZLATOS ÚTMUTATÓ 1 Bevezetı 3 1. Az önkormányzatok együttmőködésének lehetıségei a KEOP projektekben A jogi személyiséggel nem rendelkezı társulások együttmőködési szerzıdésének - a továbbiakban szerzıdés - jogszabály által meghatározott, kötelezı tartalmi elemei A KEOP projekt elsı fordulójában való együttmőködést szabályozó elemek 9 2. Az önkormányzatok és a Magyar Állam, mint közmőtulajdonos megbízásából saját nevében eljáró szervezet együttmőködésének lehetıségei a KEOP projektekben 15 2

3 Bevezetı A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében megvalósuló hulladékgazdálkodási és vízgazdálkodási projektekre, a programozási idıszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvetı szabályairól és felelıs intézményeirıl szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet (255/2006. Korm.rend.), a programozási idıszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenırzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (281/2006. Korm.rend.), valamint a idıszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet (MeHVM rendelet) elıírásai alkalmazandók. A KEOP hulladékgazdálkodási és vízgazdálkodási projektek elsısorban a gazdaságossági és mőszaki szempontból egységes rendszerként mőködtethetı, több önkormányzat együttmőködésére épülı, a települési (helyi) önkormányzatok - továbbiakban együtt önkormányzat/önkormányzatok - jogszabályban elıírt kötelezı közfeladatai közé tartozó települési hulladékkezelési illetve az egészséges ivóvízellátási, valamint a szennyvízelvezetési és -tisztítási közszolgáltatásokról való gondoskodási kötelezettség teljesítéséhez szükséges infrastruktúra biztosítását célozzák meg. Emiatt, a KEOP keretében megvalósuló hulladékgazdálkodási és vízgazdálkodási projektek sikeres lebonyolításának elıfeltétele, hogy az adott projektben részt vevı önkormányzatok együttmőködjenek és együttmőködésük fıbb feltételeirıl, különösen a kedvezményezetteket terhelı saját forrás finanszírozásával, továbbá támogatással megvalósuló a létesítmények, eszközök (eszközrendszerek) tulajdonjogával és jövıbeni mőködtetésével kapcsolatos fıbb kérdésekrıl már a projekt elıkészítésekor megállapodjanak. Ezen projektek kiválasztására jellemzıen kétfordulós pályázatos projekt-kiválasztási eljárás keretében kerül sor. A kétfordulós pályázatos eljárás elsı fordulója lényegében egy-egy 3

4 projekt elıkészítési szakaszának felel meg, míg a második fordulóban kerül sor a projekt javaslat részletes kidolgozására és benyújtására 1. A kétfordulós pályázatos eljárásban pályázható hulladékgazdálkodási és vízgazdálkodási projektekhez kapcsolódó pályázati felhívások értelmében - kizárólag a pályázat elsı fordulójába nem jogi személyiségő önkormányzati társulások, konzorciumok is pályázhatnak, ezt a társulást azonban a pályázat második körére át kell alakítani jogi személyiséggel rendelkezı társulássá/többcélú kistérségi társulássá. Jelen vázlatos útmutató célja, hogy a KEOP hulladékgazdálkodási és vízgazdálkodási projektek elıkészítési fázisára vonatkozóan, az önkormányzatok közötti együttmőködés feltételeit szabályozó együttmőködési megállapodás (konzorciumi szerzıdés), fıbb tartalmi elemeinek meghatározásához segítséget nyújtson. Figyelembe véve, hogy egy adott víziközmő-fejlesztési projektben az önkormányzatok mellett az állami tulajdonban lévı víziközmővek fejlesztése kapcsán a Magyar Állam, mint közmőtulajdonos megbízásából saját nevében eljáró szervezet is kedvezményezett lehet, az útmutató az ilyen jellegő együttmőködés legfontosabb kérdéseire is kitér. Az útmutató a december 31-én hatályos, illetve ezen idıpontban már kihirdetett jogszabályok figyelembe vételével készült. Ennek ellenére nem kizárt, hogy bármely hatóság, az útmutatóban leírtaktól eltérı jogértelmezést képvisel. 1 Lásd: 255/2006. Korm.rend.2. (1) bekezdés g) pont 4

5 1. Az önkormányzatok együttmőködésének lehetıségei a KEOP projektekben A helyi önkormányzatok szabad társulásának és együttmőködésének elvét az Alkotmány (44/A. ) rögzíti. Az önkormányzati társulások egyes formáit az Ötv. 2 ( ) határozza meg azzal, hogy az Ötv-ben felsoroltakon kívül más társulási formák is létesíthetık. Az Ötv. szerinti társulási formák - hatósági igazgatási társulás, amelyet egyes államigazgatási hatósági ügyfajták szakszerő intézésére hoznak létre; - intézményi társulás, amelyben a társuló önkormányzatok két vagy több községet, illetıleg várost és községet ellátó egy vagy több intézmény közös alapításában, fenntartásában és fejlesztésében állapodnak meg; - társult képviselı-testület esetén a képviselı-testületek részben vagy egészben egyesítik a költségvetésüket, közös hivatalt tartanak fenn és intézményeiket közösen mőködtetik. Az önkormányzatok együttmőködésének egyéb lehetséges formáiról a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmőködésérıl szóló évi CXXXV. törvény (Ttv.) illetve a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. törvény (Ktt.) rendelkezik. Amennyiben az adott projektben egynél több önkormányzat a kedvezményezett, a KEOP kétfordulós hulladékgazdálkodási és vízgazdálkodási projektek második fordulójában, a pályázati adatlaphoz csatolni kell a Ttv a szerinti jogi személyiséggel rendelkezı évi LXV. törvény 5

6 önkormányzati társulás, vagy a Ktt. alapján létrehozott többcélú kistérségi társulás társulási megállapodását 3, vagyis az önkormányzatok csak jogi személynek minısülı társulások útján vehetnek részt a nyertes projekt megvalósításában. Az elsı fordulóra benyújtandó pályázatok esetén azonban, a 16/2006. Korm.rend. 3/A. -ában írtak 4 alapján, a pályázati felhívások 5 B. pontja szerint, a jogi személynek minısülı társulások létrehozása még nem feltétlenül szükséges. A jogi személy létrehozása alóli mentesítés ellenére azonban, az együttmőködı önkormányzatoknak meg kell állapodniuk az együttmőködésük fıbb elveiben. Ezen megállapodás tartalmi elemei két nagy részre bonthatók: a) a Ttv. elıírásai szerinti kötelezı tartalmi elemek b) a KEOP projektben való együttmőködést szabályozó elemek A jogi személyiséggel nem rendelkezı társulások együttmőködési szerzıdésének jogszabály által meghatározott, kötelezı tartalmi elemei A Ttv. a jogi személyiséggel nem rendelkezı önkormányzati társulások alábbi fıbb típusairól rendelkezik: a) megbízásos együttmőködés, amelynek keretében, a képviselı-testület megállapodik más képviselı-testülettel abban, hogy annak szerve, intézménye, más szervezete meghatározott feladatot, hatáskört, szolgáltatást ellát a megbízó önkormányzat számára 6 ; 3 16/2006.Korm.rend. 11. (2) bek.c) pont 4 3/A. (1) Amennyiben a felhívásban nem zárták ki, projektjavaslatot a projekt megvalósítására létrehozott konzorcium (a továbbiakban: konzorcium) is benyújthat. (2) A konzorcium az erre irányuló, a felhívás részeként közzétett megállapodás-tervezetben foglalt rendelkezéseket is tartalmazó megállapodással (a továbbiakban: konzorciumi együttmőködési megállapodás) jön létre. (3) A konzorcium létrehozására irányuló konzorciumi együttmőködési megállapodással projektjavaslat benyújtására jogosult lehetséges projektgazdák arra vállalnak kötelezettséget, hogy a projektet a projektadatlapban meghatározott módon közösen megvalósítják. (4) Konzorcium tagja csak olyan szervezet lehet, amely a felhívásban meghatározott követelményeknek megfelel. (5) A konzorciumot az NFÜ-vel és a közremőködı szervezettel szemben a konzorciumi együttmőködési megállapodásban kijelölt tag képviseli. 5 Lád. Pl. KEOP , KEOP , KEOP Pályázati felhívások 6 Ttv.7. 6

7 b) együttmőködés intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában 7 ; c) együttmőködés intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában, illetve feladat, hatáskör, szolgáltatás más módon történı közös ellátásában, közös döntéshozó szerv (társulási tanács) létrehozásával 8. A jogi személyiséggel nem rendelkezı társulási típusok közül, a KEOP kétfordulós hulladékgazdálkodási és vízgazdálkodási projektek elsı fordulójában a társulási tanács létrehozásával mőködı önkormányzati társulási típust célszerő alkalmazni, tekintettel arra, hogy az Ötv-ben meghatározott, illetve a Ttv ai szerinti egyéb társulási típusok jellegüknél fogva, vagy döntési jogosultságok hiányában, alkalmatlanok a több önkormányzat közös feladat-ellátási körébe tartozó hulladékgazdálkodási, illetve vízgazdálkodási feladatok szervezett ellátására A KEOP projekt megvalósítása érdekében létrehozott, társulási tanács létrehozásával mőködı társulás szerzıdésének - továbbiakban szerzıdés - a Ttv. rendelkezései szerint tartalmaznia kell 9 : a) a társulás nevét, székhelyét; b) a társulás tagjainak nevét, székhelyét; c) a társulás tagjai által a társulásra átruházott feladat- és hatásköröket; d) a társulási tanács mőködésére vonatkozó szabályokat; e) a társulás által ellátott feladatot, hatáskört, szolgáltatást; f) a megállapodás idıtartamát; g) a költségek viselésének arányát és teljesítésének feltételeit; h) az önkormányzatok által vállalt pénzügyi hozzájárulás nem teljesítése esetén irányadó eljárást (a társulás döntésétıl függıen az azonnali beszedési megbízás - inkasszó - alkalmazását); 7 Ttv Ttv.9. 9 Ttv.15. 7

8 i) a társuláshoz való csatlakozás és a társulási megállapodás felmondásának részletes szabályait, az elszámolás rendjét a társulás megszőnése esetén; j) a társulás ellenırzésének rendjét; k) a társulásban foglalkoztatott személy alkalmazásának feltételeit; l) azt, amiben a képviselı-testületek megállapodtak. A fent felsorolt kötelezı tartalmi elemek közül, különösen fontos azoknak a kérdéseknek a részletes szabályozása, amelyek a KEOP projekt miatt meghatározó, sajátos jelentıséggel bírnak: - Az adott KEOP projekt elsı fordulójában történı együttmőködésrıl szóló szerzıdésben szükséges részletesen ismertetni azokat az önkormányzati feladat-és hatásköröket, amelyeket a társuló önkormányzatok a társulásra ruháztak át. Az átruházott önkormányzati feladat- és hatásköröknek összhangban kell állniuk az adott, konkrét KEOP projektben céljaival, valamint a Ttv. 20. (3) bekezdésében illetve az Ötv aiban meghatározott korlátozásokkal. A tag önkormányzatok által a társulási megállapodásban vállalt kötelezettségeik megerısítését szolgálja, ha a Társulásra átruházott önkormányzati feladat-és hatáskörökrıl a tag önkormányzatok képviselı-testületeinek szervezeti és mőködési szabályzatában 10 is rendelkeznek. - A szerzıdés lényeges eleme a társulás mőködéséhez szükséges pénzügyi források meghatározása, ezen belül pedig különösen fontos annak elıírása, hogy a társuló önkormányzatok mikor, milyen feltételek bekövetkezte esetén, milyen összegben és milyen jogcímen kötelesek a társulás kiadásaihoz pénzügyileg hozzájárulni. Ehhez szorosan kapcsolódik a vállalt pénzügyi hozzájárulás nem teljesítése esetén alkalmazandó eljárás pontos szabályozása is. - A KEOP projektek esetén, a társuláshoz való csatlakozás és a társulási megállapodás felmondásának szabályait az adott KEOP projekt pályázati 10 Ötv

9 felhívásában és útmutatójában meghatározott feltételrendszer figyelembe vételével kell meghatározni, és - amennyiben az a pályázat sikeressége érdekében indokolt - szükség esetén korlátozni. Ezen feltételek meghatározásával egyidejőleg, a szerzıdésben rendelkezni kell a szerzıdés megszegésének szankcióiról is. - A KEOP projekt elsı fordulójában való részvétel céljából létrehozott társulás megszőntetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha az elsı fordulóban benyújtott elızetes projektjavaslat alapján, a második fordulóba nem nyújtható be a pályázat. Amennyiben az elsı forduló eredményes volt, úgy a jogi személyiséggel nem rendelkezı társulásnak át kell alakulnia a Ttv. 16. _a szerinti, jogi személyiséggel rendelkezı társulássá, vagy ha annak törvényi feltételei fennállnak és az a projekthez is illeszkedik többcélú kistérségi társulássá. Emiatt, a szerzıdésben rendelkezni szükséges a társulás átalakulásának módjáról és az átalakulást követı együttmőködés alapfeltételeirıl is. - A társulás megszőnésével, illetve átalakulásával összefüggésben, a szerzıdésben rendelkezni kell a KEOP projekt elsı fordulójában megvalósult tervek, tanulmányok, egyéb vagyoni értékő jogok, stb. jövıbeni sorsáról is A KEOP projekt elsı fordulójában való együttmőködést szabályozó elemek A KEOP projekt elsı fordulójában szükséges együttmőködés biztosítása érdekében, a jogszabályban elıírtakon túlmenıen a szerzıdésnek tartalmaznia kell: a) A társulás létrehozásának célját, a pályázat útján megvalósítani tervezett KEOP projektre vonatkozó pályázati felhívás azonosító adatait, a tervezett projekt pontos megnevezését, leírását, legfontosabb mőszaki, gazdasági paramétereinek ismertetését. b) A KEOP projekt elsı fordulójában benyújtandó elızetes projektjavaslat elkészítésével kapcsolatos feladatok tételes felsorolását, valamint a feladatok konkrét végrehajtása operatív irányítási rendszerének leírását (pl. a projektiroda szervezeti felépítését, a 9

10 tanácsadói, szakértıi munka igénybevételének szabályait, a tanácsadók, projektmenedzserek kiválasztására/kijelölésére vonatkozó szabályokat). c) A társulás képviseletére felhatalmazott (székhely/gesztor) önkormányzat megnevezését, székhelyét, és a képviseletében eljáró személy megjelölését, a gesztor önkormányzat feladatait, továbbá a gesztor önkormányzat hatás-és jogkörét, valamint az általa képviselt önkormányzatok felé teljesítendı beszámolási és elszámolási kötelezettségeit. d) Az elsı fordulóban felmerülı projekt (elıkészítési) költségek tervezésére, finanszírozására és elszámolására vonatkozó szabályokat. E szabályok kialakításánál figyelembe kell venni a mindenkor hatályos áfa törvény rendelkezéseit is. Mivel a társulás ebben a fázisban még nem rendelkezik önálló jogi személyiséggel, a projekttel kapcsolatos pénzügyi, gazdasági feladatokat a (kapcsolattartó) gesztor önkormányzat fogja ellátni, így feltehetı, hogy a projekt elıkészítésével kapcsolatos támogatások és beszállítói számlák is a gesztor önkormányzat nevére fognak szólni. Figyelembe véve azonban azt, hogy a beruházás nem a gesztor önkormányzat gazdasági tevékenységéhez, hanem egy jövıben megalakítandó, jogi személyiséggel rendelkezı társulás gazdasági (vagyonhasznosítási) tevékenységéhez kapcsolódik, az áfa levonhatósága a gesztor önkormányzatnál annak függvénye lesz, hogy a gesztor önkormányzat ezt az elıkészítési munkát adóköteles gazdasági tevékenységként, vagy azon kívül tevékenységként fogja-e végezni. Ezért szükséges a társulási megállapodásban elıre rendelkezni arról, hogy az elsı fordulót követıen, a gesztor önkormányzat közvetített szolgáltatásként továbbszámlázza-e a jogi személyiséggel rendelkezı társulásnak az elékészítéssel kapcsolatos beszerzéseit, vagy sem A KEOP projekt megvalósítási és mőködtetési szakaszában tervezett jövıbeni együttmőködés biztosítása érdekében, a jogszabályban elıírtakon túlmenıen a szerzıdésnek tartalmaznia kell: a) Arról szóló kötelezettségvállalást, hogy az elsı forduló sikeressége esetén, a tag önkormányzatok a Ttv a szerinti, jogi személyiséggel rendelkezı önkormányzati 11 Lásd:KvVM FI Gazdasági Fıosztály által kiadott Tájékoztató a KEOP pályázatokkal kapcsolatos általános forgalmi adó elszámolásáról, a PM július 29-én kiadott szakmai állásfoglalása alapján 10

11 társulást, illetve (ritkábban) a Ktt. szerinti többcélú kistérségi önkormányzati társulást a Ttv., illetve a Ktt. elıírásainak megfelelıen létrehozzák, valamint a projekt megvalósítási és mőködtetési szakaszában szükséges együttmőködés fıbb elveit így különösen: - a társulásra átruházni tervezett önkormányzati feladat-és hatásköröket 12, - a társuló önkormányzatok várható, jövıbeni pénzügyi kötelezettségeit a fejlesztés megvalósítása és az infrastruktúra hosszú távú üzemeltetése során, - a társuló önkormányzatok egyértelmő és kifejezett elızetes kötelezettségvállalását a fejlesztéshez szükséges saját forrás biztosításáról, a saját forrás várható összetételérıl és annak határidıben történı rendelkezésre bocsátásának tervezett biztosítékairól, - ha a fejlesztés megvalósításához szükséges saját forrást, vagy azok egy részét, továbbá adott esetben az általános forgalmi adó elıfinanszírozását, a társulás által igénybe veendı hitelbıl kívánják majd biztosítani, a társuló önkormányzatok egyértelmő kötelezettségvállalását arról, hogy a társulási megállapodásban meg fogják adni a felhatalmazást a társulásnak a projekt megvalósításához szükséges hitelek felvételére, és vállalni fogják az ehhez esetlegesen szükséges önkormányzati biztosítékok nyújtását, - a támogatással megvalósuló beruházások jövıbeni mőködtetési/üzemeltetési koncepcióját, ideértve a mőködtetést/üzemeltetést végzı közszolgáltató(k) kiválasztására/kijelölésére vonatkozó szabályokat is 13, - a támogatással megvalósuló beruházások tulajdonjogára vonatkozó, a beruházások finanszírozási és mőködtetési/üzemeltetési koncepciójával összhangban álló elızetes megállapodást, 12 Az Ötv. 80/A. (2) bekezdése alapján, a vagyonkezelési szerzıdés megkötésérıl és tartalmának meghatározásáról szóló döntés, a koncesszióról szóló évi XVI. törvény 6. -a alapján pedig a koncessziós pályázat kiírásáról és annak elbírálásáról szóló döntés a képviselı-testület hatáskörébıl nem ruházható át, így a társulás vagyonkezelési szerzıdés megkötésérıl, illetve koncessziós pályázat kiírásáról átruházott önkormányzati hatáskörben nem jogosult dönteni. 13 Lásd 12.számú lábjegyzetet 11

12 - a fejlesztés eredményeként létrejövı eszközrendszer mőködtetésével végzett közszolgáltatások díjképzésének, díjmegállapításának és díjalkalmazásának fıbb elveit, - a társuló önkormányzatok kötelezettségvállalását arról, hogy a fejlesztés lebonyolításának pénzügyi, számviteli elszámolási- és ellenırzési rendjét, valamint a társulás által elnyert európai uniós támogatások és az azokhoz kapcsolódó, hazai társfinanszírozásként kapott központi, vagy egyéb költségvetési támogatások kezelésére és elszámolására vonatkozó rendelkezéseket a társulási megállapodás tartalmazni fogja, - a társulás tagjainak elızetes kötelezettségvállalását, hogy a társulásból történı esetleges kilépés esetén is eleget tesznek majd a megállapodásban vállalt valamennyi kötelezettségüknek legalább a fejlesztés mőködtetési idıszakának teljes idıtartama alatt, illetve tudomásul veszik a társulási megállapodás idı elıtti felmondása esetén alkalmazandó szankciókat és kártérítési kötelezettségeket, - a társulásban részt vevı önkormányzatok helyi önkormányzati rendeletalkotási kötelezettségeik teljesítésére irányuló elızetes kötelezettségvállalását, a vonatkozó rendeletek megnevezését 14 is feltüntetve, - a társulás tagjainak elızetes kötelezettségvállalását arra, hogy a második fordulóban és a mőködtetési idıszak alatt, a fejlesztés megvalósításáért és mőködtetéséért, a támogatási szerzıdésben és a társulási megállapodásban vállaltaknak megfelelıen helytállnak. b) Az együttmőködı önkormányzatok kifejezett nyilatkozatát arról, hogy a jövıben alapítandó társulás alapítására/létrehozására, jogállására és gazdálkodására az Ötv. és a 14 Pl.a képviselı-testület Szervezeti és Mőködési Szabályzata, a helyi hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendelet, helyi hulladékgazdálkodási terv, az önkormányzati tulajdonú víziközmővekkel végzett közüzemi szolgáltatások díjmegállapításáról szóló helyi rendelet, stb. 12

13 Ttv./Ktt. mellett, a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló évi CV. törvény, (Kt.) az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (Áht.) az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 217/1998.(XII.30.) Korm. rendelet (Ámr.) és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000.(XII.24.) Korm. rendelet (Ászr.) elıírásai alkalmazandók, melyek betartását a társuló önkormányzatok elızetesen vállalják. c) A jövıben létrehozandó jogi személyiséggel rendelkezı társulás szervezeti felépítésének tervét, és szervezeti egységekhez rendelni tervezett feladat- illetve jogkörök ismertetését, a projekt beruházási és mőködtetési szakaszára vonatkozóan. A víziközmő-beruházások megvalósítására irányuló pályázatok esetén, a beruházások jövıbeni tulajdonjogára és üzemeltetésre vonatkozó elızetes megállapodások kialakításakor célszerő figyelembe venni, hogy a projekt során megvalósítani tervezett víziközmő-beruházások a legtöbb esetben a már meglévı és üzemelı víziközmőrendszerekkel mőszakilag szorosan egybekapcsolódnak. Ezért már a projekt elıkészítési fázisában gondos vizsgálat tárgyát kell képezze a beruházások jövıbeni hasznosításával és üzemeltetésével kapcsolatos kérdések tisztázása. A vizsgálat során célszerő áttekinteni a meglévı üzemeltetési szerzıdések megkötésének körülményeit, jogalapját, figyelembe véve a koncesszióról szóló évi XVI. törvény és a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény (Vgtv.) vonatkozó elıírásait is. Célszerő ellenırizni azt is, hogy ezen szerzıdések a MeHVM rendelet 25. (4), vagy (5) bekezdésében elıírt feltételeknek megfelelnek-e, illetve milyen intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a támogatással megvalósuló beruházások mőködtetésére a MeHVM rendeletben elírtaknak megfelelıen kerüljön sor. Meg kell vizsgálni továbbá, hogy amennyiben a tagok döntése alapján, a projekt keretében megvalósuló víziközmő-beruházások tulajdonosa saját jogán a jogi személyiséggel rendelkezı társulás lesz, hogyan teljesülnek a víziközmővek mőködtetésbe adására vonatkozó, a Vgtv-ben és MeHVM rendeletben meghatározott elıírások. Ezek szerint ugyanis, a támogatással megvalósuló víziközmővek üzemeltetésével koncessziós pályázat lefolytatása nélkül csak olyan, e célra létrehozott gazdálkodó szervezet bízható meg, 13

14 amelyben a tulajdonosi jogokat kizárólag az adott víziközmő tulajdonos önkormányzatok/kedvezményezettek gyakorolják. A jogi személyiséggel rendelkezı társulás mivel kizárólag a projekt megvalósítása érdekében jön létre - nyilvánvalóan nem rendelkezik a meglévı, és a társulás tag önkormányzatainak tulajdonában lévı víziközmővek mőködtetésére irányuló szerzıdésekkel, így, amennyiben a projekt keretében megvalósuló víziközmővek a társulás elkülönült tulajdonába kerülnek, azok mőködtetésére egy önálló, a jelenleg hatályos jogszabályi elıírásoknak megfelelı üzemeltetési szerzıdést kell kötnie. A társulás azonban átruházott önkormányzati hatáskörben a törvényi elıírások miatt - sem vagyonkezelési szerzıdés megkötésérıl, sem koncessziós pályázat kiírásáról nem dönthet, így az általa kötendı üzemeltetési szerzıdés megkötéséhez a Vgtv. 9. (2) bekezdésében meghatározott és a MeHVM rendelet 25. (4) bekezdésében elıírt feltételek együttes teljesülése szükséges. 14

15 2. Az önkormányzatok és a Magyar Állam, mint közmőtulajdonos megbízásából saját nevében eljáró szervezet együttmőködése a KEOP projektekben A közmőves ivóvízellátást és a közmőves szennyvízelvezetést illetve tisztítást biztosító víziközmő-rendszerek egy része kizárólagos állami tulajdonban van, így - a Vgtv. elıírásai 15 alapján - ezek fejlesztése és mőködtetése is a Magyar Állam feladata. A mőszakilag szorosan összefüggı, de eltérı (önkormányzati és állami) tulajdonban lévı víziközmővek fejlesztése esetén ésszerőtlen megoldás lenne a víziközmővek feletti tulajdonjog alapján megbontani egy-egy területi/regionális ellátást biztosító víziközmőrendszer fejlesztését. Ezért, a kapcsolódó pályázati felhívások lehetıséget biztosítanak arra, hogy az ilyen közös beruházási igények esetében, az önkormányzatok és a Magyar Állam megbízásából (felhatalmazása alapján) saját nevében eljáró szervezet együttmőködés keretében, közösen nyújtson be pályázatot, mind az elsı, mind pedig a második fordulóra. Az önkormányzatok és a Magyar Állam, vagy a megbízásából saját nevében eljáró szervezet a Ttv., vagy a Ktt. szerinti önkormányzati társulást közösen nem hozhat létre, mivel sem az Ötv, sem a két társulási törvény nem engedi meg az önkormányzati társulásokban az önkormányzatokon kívül más személy, vagy szervezet tagként való részvételét, ezért biztosítani kell más együttmőködési forma alkalmazhatóságát is. Mivel az ilyen speciális együttmőködés szerzıdési feltételeirıl jogszabályi elıírások nem rendelkeznek, célszerő az együttmőködés feltételrendszerének kialakításánál az önkormányzati társulások együttmőködési (társulási) megállapodására vonatkozó elvekbıl kiindulni és ezek figyelembe vételével kialakítani az együttmőködés szabályait. Ennek megfelelıen, az elsı fordulóban benyújtandó konzorciumi szerzıdésnek, - a társulási megállapodásokhoz hasonlóan - tartalmaznia kell legalább: a) a konzorcium nevét, székhelyét; 15 Vgtv. 2. (1) bekezdés h) pont, 9. 15

16 b) a konzorcium tagjainak nevét, székhelyét; c) a konzorcium létrehozásának célját, a pályázat útján megvalósítani tervezett KEOP projektre vonatkozó pályázati felhívás azonosító adatait, a tervezett projekt pontos megnevezését, leírását, legfontosabb mőszaki, gazdasági paramétereinek ismertetését; d) a konzorcium tagjainak képviseletére felhatalmazott gesztor önkormányzat/szervezet megnevezését, székhelyét, és a képviseletében eljáró személy megjelölését; e) a gesztor önkormányzat/szervezet feladatait, jogkörét és hatáskörét, valamint az általa képviselt konzorciumi tagok felé teljesítendı beszámolási kötelezettségeit; f) a konzorcium mőködésére vonatkozó szabályokat; g) a konzorcium tagjai által a konzorcium keretében ellátandó feladatokat, hatásköröket; h) a KEOP projekt elsı fordulójában benyújtandó elızetes projektjavaslat elkészítésével kapcsolatos feladatok tételes felsorolását, valamint a feladatok konkrét végrehajtása operatív irányítási rendszerének leírását (pl. a projektiroda szervezeti felépítését, a tanácsadói, szakértıi munka igénybevételének szabályait, a tanácsadók, projektmenedzserek kiválasztására/kijelölésére vonatkozó szabályokat); i) a konzorcium mőködésével kapcsolatos költségek viselésének arányát és teljesítésének feltételeit; j) a konzorcium tagjainak a pályázat elnyerése esetén várható, jövıbeni pénzügyi kötelezettségeit a fejlesztés megvalósítása és az infrastruktúra hosszú távú üzemeltetése során; k) a tagok egyértelmő és kifejezett elızetes kötelezettségvállalását a fejlesztéshez szükséges saját forrás biztosításáról, a saját forrás várható összetételérıl és annak határidıben történı rendelkezésre bocsátásának tervezett biztosítékairól; 16

17 l) a projekt elıkészítési és beruházási költségeinek tervezésére, finanszírozására, és elszámolására vonatkozó szabályokat (Itt kell arról is rendelkezni, hogy hogyan történik a saját forrás rendelkezésre bocsátása, illetve a támogatások, költségek, beruházások elszámolása a tagok között. E témakör kapcsán, az általános forgalmi adó elszámolásával összefüggésben célszerő figyelembe venni a 2000/67. Adózási kérdésben leírtakat is 16.); m) a konzorcium tagjai által vállalt pénzügyi hozzájárulás nem teljesítése esetén irányadó eljárást; n) a támogatással megvalósuló beruházások elızetes mőködtetési/üzemeltetési koncepcióját, ideértve a mőködtetést/üzemeltetést végzı közszolgáltató(k) kiválasztására/kijelölésére vonatkozó szabályokat is, o) a támogatással megvalósuló beruházások tulajdonjogára vonatkozó, a beruházások finanszírozási és mőködtetési/üzemeltetési koncepciójával összhangban álló elızetes megállapodást 17, /67. Adózási kérdés gesztorönkormányzat útján bonyolított közmőberuházás áfája [Áfa-törvény 4. (2) bekezdése] Több önkormányzat közösen a területükön lévı szennyvízcsatorna hálózat építését határozza el. Az önkormányzatok gesztori feladatok ellátására az egyik önkormányzatot jelölték ki és felhatalmazták arra, hogy bonyolítsa a beruházást, a számlák annak nevére szóljanak, azt követıen pedig az áfát visszaigényelje. Az évi XXIV. törvény (Áfa-törvény) 4. (2) bekezdésének speciális adóalanyiságot kijelölı szabálya csak közös tulajdonban és közös használatban lévı (együttes feltételrıl van szó) ingó és ingatlan dolog tekintetében alkalmazható. Ha pedig nincs közös tulajdon és - közös hasznosítás, a 4. (2) bekezdés nem alkalmazható, tehát a 4. (1) bekezdésének általános szabályai szerint az önkormányzatok különkülön lesznek ezen jogügylet tekintetében is az áfa alanyai. Az Áfa-törvény ai szerint az adóalany csak a saját, adóköteles bevételszerzı tevékenysége tekintetében jogosult az adó levonására. Az általános forgalmi adó áthárításnak, illetve számlázásnak a valós, a polgári jog szabályai szerint létrejött szerzıdéses viszonyokhoz kell igazodnia. Amennyiben a gesztor-önkormányzat a kivitelezıkkel a társönkormányzatok felhatalmazása (meghatalmazása) alapján szerzıdik, akkor a gesztor a társönkormányzatok nevében (képviseletében) jár el a kivitelezıvel szemben. Ilyenkor a polgári jog szabályai szerint a társönkormányzatok lesznek a szerzıdés jogosítottjai és kötelezettjei, a megrendelıi, a gesztornak csak bonyolító szerepe van, tehát a kivitelezıi számláknak az ügylet valós tartalma szerint a társönkormányzatok nevére kell szólnia. Ebbıl következik, hogy a feléje kiállított számla alapján a gesztor nem jogosult adólevonásra egyrészrıl mert nem ı a termékértékesítések, szolgáltatások megrendelıje, vevıje, másrészrıl mert nem az ı adóköteles bevételszerzı tevékenységét szolgálja a beszerzés. Az elızıekbıl is következik, hogy az, hogy a számlák kinek a nevére szóljanak, és ki vonja le az adót, nem a felek döntési körébe tartozó kérdés, hanem az a szerzıdéses viszonyokból és az Áfa-törvény szabályaiból következik. Ezért a jelen tényállás mellett a felek hiába kötötték ki a szerzıdésben, hogy a számlák a gesztor nevére szóljanak (bár nem ı a valós megrendelı) és az áfa levonására ı legyen jogosult, ez az adóügyi jogviszonyra nincs hatással. A polgári jog lehetıséget ad a jogalanyoknak a jogok, kötelezettségek, valamint az egész szerzıdéses pozíció átruházására, az adójogban azonban ilyen lehetıség nincs. Az adóalanyisággal járó jogokat és kötelezettségeket csak az adóalany gyakorolhatja, az adójogviszony alanyisága nem ruházható át. (Természetesen egyes eljárási cselekmények esetében nincs akadálya ügyleti képviseletnek, de ezzel az adóalanyisággal járó jogok nem szállnak át, továbbra is az adóalany lesz a jogviszony alanya.) (APEH Adónemek fıosztálya; AEÉ 2000/6.) 17 A Magyar Állam mint közmőtulajdonos megbízásából saját nevében eljáró szervezet tekintetében az állami vagyonról szóló évi CVI. törvény, az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 254/2007.(X.4.) Korm. rendelet és a pályázati felhívás/útmutató az irányadó. 17

18 p) a fejlesztés eredményeként létrejövı eszközrendszer mőködtetésével végzett közszolgáltatások díjképzésének, díjmegállapításának és díjalkalmazásának fıbb elveit, q) a konzorcium tagjainak kötelezettségvállalását, hogy a konzorciumból történı esetleges kilépés esetén is eleget tesznek majd a megállapodásban vállalt valamennyi kötelezettségüknek legalább a fejlesztés mőködtetési idıszakának teljes idıtartama alatt, illetve tudomásul veszik a konzorciumi megállapodás idı elıtti felmondása esetén alkalmazandó szankciókat és kártérítési kötelezettségeket, r) a konzorciumban részt vevı önkormányzatok helyi önkormányzati rendeletalkotási kötelezettségeik teljesítésére irányuló elızetes kötelezettségvállalását, a vonatkozó rendeletek megnevezését is feltüntetve, s) a konzorcium tagjainak elızetes kötelezettségvállalását arra, hogy a második fordulóban és a mőködtetési idıszak alatt, a fejlesztés megvalósításáért és mőködtetéséért, a támogatási szerzıdésben és a konzorciumi megállapodásban vállaltaknak megfelelıen helytállnak. t) a konzorciumi szerzıdés idıtartamát; u) a konzorciumhoz való csatlakozás és a konzorciumi szerzıdés felmondásának részletes szabályait, az elszámolás rendjét a konzorcium megszőnése esetén; v) a gesztor önkormányzat/szervezet ellenırzésének szabályait; w) a konzorciumban foglalkoztatott személy alkalmazásának feltételeit, x) mindazt, amit a szerzıdı felek szükségesnek tartanak. A KEOP projekt elsı fordulójában való részvétel céljából létrehozott konzorcium megszőntetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha az elsı fordulóban benyújtott elızetes projektjavaslat alapján, a második fordulóba nem nyújtható be a pályázat. 18

19 Amennyiben az elsı forduló eredményes volt, úgy a konzorciumnak módosítania szükséges a konzorciumi megállapodást a fentiekben vázolt elızetes kötelezettségvállalások konkrét és részletes meghatározásával. Az együttmőködés során figyelembe kell venni, hogy az ilyen típusú közös beruházások esetében a támogatással megvalósuló vagyontárgyak általában nem kerülnek a kedvezményezett önkormányzatok és a Magyar Állam megbízásából saját nevében eljáró szervezet osztatlan közös tulajdonába. Ennek oka, hogy a Magyar Állam megbízásából saját nevében eljáró szervezet a beruházás megvalósítását követıen, az ıt illetı vagyontárgyak tulajdonjogát valószínősíthetıen a Magyar Államra ruházza át 18. Ez azonban természetesen nem zárja ki azt, hogy a projektben részt vevı önkormányzatok tulajdonába kerülı víziközmővek tekintetében ne lehetne tulajdonközösséget létrehozni. Ugyancsak sajátos jellemzıje ezen együttmőködéseknek, hogy a projekttel érintett területen a már meglévı víziközmővek üzemeltetését (azok tulajdonjogától függetlenül) a legtöbb esetben, részben, vagy egészben a projektben kedvezményezettként fellépı, a Magyar Állam, mint közmőtulajdonos megbízásából (felhatalmazása alapján) saját nevében eljáró, a Magyar Állam többségi, vagy kizárólagos tulajdonában álló, az állami tulajdonú víziközmővek mőködtetésére létrehozott gazdasági társaság végzi (állami regionális vízmő szolgáltató). Az önkormányzati tulajdonban lévı víziközmővek mőködtetésére irányuló, az állami regionális vízmő szolgáltatóval kötött (bér)üzemeltetési szerzıdések azonban jellemzıen a Vgtv. 9. (2) bekezdésének december 31-éig hatályos rendelkezései alapján jöttek létre, így alapos okkal feltehetı, hogy az érintett önkormányzatok a legtöbb esetben nem rendelkeznek tulajdonosi részesedéssel az állami regionális szolgáltató társaságban, de nem is koncessziós pályázat alapján kötöttek a szolgáltatóval szerzıdést. Ezért, amennyiben a projektben részt vevı önkormányzatok, vagy azok egy része, a meglévı, illetve a projekt keretében megvalósuló és a tulajdonukba (vagy közös tulajdonukba) kerülı víziközmővek mőködtetésével a projektben kedvezményezettként részt vevı, állami regionális vízmő szolgáltató társaságot kívánják megbízni, az erre irányuló konzorciumi kötelezettségvállalásaik megtétele elıtt, mindenképpen szükséges megvizsgálniuk azt, hogy e 18 Lásd pl. az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007.(.4) Korm. rendelet 11. (1) bekezdését, 18..át, illetve 19

20 megbízáshoz a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet 25. (4) bekezdésében elıírt, vagy ennek hiányában, az (5) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek-e? Ezen jogszabályi elıírásoknak való megfelelés hiányában ugyanis, az önkormányzati tulajdonú víziközmővek mőködtetésével koncessziós pályázat lefolytatása nélkül, az állami regionális vízmő szolgáltató nem bízható meg. (Megjegyzés: Amennyiben a pályázati felhívás arra lehetıséget nyújt, és a projektszervezési, valamint a projekt pénzügyi és adminisztrációs terhei miatt az indokolt, egy-egy közös projekt második fordulójában való részvétel és a projekt megvalósítása érdekében, a konzorcium tag önkormányzatai a Ttv. szerinti, jogi személyiséggel rendelkezı társulást is létrehozhatnak, amelynek mőködési elveirıl az elsı fordulóhoz benyújtandó konzorciumi szerzıdésben a jelen útmutató 1.2. pontjában leírtakhoz hasonlóan rendelkezni szükséges. Ebben az esetben a tag önkormányzatoknak arra is kötelezettséget kell vállalniuk, hogy az elsı forduló eredményessége esetén, a társulás a Magyar Állam, mint közmőtulajdonos megbízásából saját nevében eljáró szervezettel, a konzorciumi szerzıdésben rögzített elveknek megfelelı tartalmú, részletes konzorciumi szerzıdést megköti. Ez esetben, a második fordulóra a pályázat benyújtója a konzorciumban részt vevı önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkezı társulása és a Magyar Állam, mint közmőtulajdonos megbízásából (felhatalmazása alapján) saját nevében eljáró szervezet konzorciuma lesz. E konzorciumi szerzıdés tartalmi elemei lényegében megegyeznek a fent már ismertetett konzorciumi szerzıdés tartalmi elemeivel azzal az eltéréssel, hogy az egyes tag önkormányzatok helyébe, a jogi személyiséggel rendelkezı társulás lép 19, és a konzorciumi szerzıdés kötelezı melléklete az önkormányzatok társulási megállapodása és alapító okirata is.) 19 Figyelembe véve természetesen az önkormányzatok képviselı-testületeinek át nem ruházható hatáskörébe tartozó rendeletalkotási illetve döntési jogosultságok miatt korlátozásokat. 20