Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tolna Város Önkormányzata

Átírás

1 Helyi Esélyegyenlőségi Program Tolna Város Önkormányzata

2 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövőképünk Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Kötelezettségek és felelősség Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Tolna Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait (költségvetési koncepció, ciklusprogram, közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv, integrált városfejlesztési stratégia, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. Tolna város bemutatása Tolna a településről elnevezett megye keleti részén fekvő város, a 6-os számú főút és a Budapest-Baja vasútvonal mentén, 15 km távolságra Szekszárdtól. A három tájegység Mezőföld, Sárköz, és a Tolnaidombság találkozásánál fekvő település 6 kilométerre fekszik az élő Dunától, közvetlen környezetében található a Gemenci-erdő és a Duna-Dráva Nemzeti Park. A Duna jobb partján haladó nagy fontosságú, évezredes út mentén alakult ki Alta-Ripa, a mai város elődje. A rómaiak erődítményt emeltek határuk és az itt működő rév- és vámhely védelmére, az akkor még az élő Duna partján fekvő területen. Tolna nevével először az 1055-ös tihanyi alapítólevélben lehet találkozni, Thelena alakban. A középkorban is fontos átkelő- és vámszedőhely, jelentős település volt. Többször tartottak itt országgyűlést is. A XV. században mezővárosi rangot kapott település virágkora a XVI. sz. közepéig tartott, melyet virágzó kereskedelme és kikötője biztosított ban Tolnát Budától a Fekete-tengerig a legnagyobb településként, s az ország kiemelkedő bortermelőjeként tartották számon. Fejlődése a török időkben tört meg, a hódoltság végére lakosainak száma jelentősen lecsökkent. Az 1720-as években megindult a német telepesek beáramlása. A települést birtokolta a Wallis, az Apponyi és a Festetics család is. A városalapító népcsoportok összefogásának köszönhető, hogy Tolna ismét felvirágzott. A XIX. században a mezőváros lakossága már 6000 főre volt tehető ban a Duna szabályozásával alapvetően megváltozott a város helyzete. A gazdaság jelentős térvesztése miatt jelentősége fokozatosan csökkent a térségben. A település az es években ismét fejlődésnek indult, s 1989-ben Tolna nagyközségből és Mözs községből immár harmadszor ismét várossá vált. Tolna lakónépessége végén fő volt. Az össznépesség a korábbi évekhez viszonyítva lassan csökken. 3

4 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év égén Fő Változás % % % % % 2. számú táblázat - Állandó népesség Forrás: TeIR, KSH-TSTAR fő % nők férfiak összesen nők férfiak Összesen % 48% 0-2 évesek 0-14 éves % 52% éves % 51% éves % 50% éves % 47% 65 év feletti % 39% 4

5 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) lakosok száma (fő) Öregedési index (%) ,1% ,2% ,3% ,4% ,9% ,8% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 5

6 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 6

7 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A város közműellátottsága meghaladja a megyei és az országos átlagot. A háztartások mintegy háromnegyede vezetékes gázzal fűt, a vezetékes ivóvíz ellátottság több, mint 98 százalékos. A szennyvízcsatorna hálózat gyakorlatilag teljesen kiépült, a rákötések aránya közel kilencven százalékos, folyamatosan növekedik. A kábeltelevíziós hálózat közel száz százalékban kiépített. A hulladékgazdálkodás színvonala az utóbbi években ugrásszerűen fejlődött, a rendszeres hulladékgyűjtésbe és a szelektív hulladékgyűjtésbe is a háztartások közel száz százalékát bevonták óta hulladékudvar is üzemel a városban. 15 kilométernyi kiépítetlen út van a város területén, a biciklisek 6 kilométernyi kerékpárutat is használhatnak. A városban az 1990-es évektől nem működik a bölcsődei szolgáltatás, ennek szerepét a családi napközik vették át. Az óvodai ellátást a Wosinsky Mór Óvoda (WMÓ) biztosítja, öt telephelyen. Az állami általános iskolai oktatás a Wosinsky Mór Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában (WMÁI), hat feladatellátási helyen történik. A településnek katolikus általános iskolája, zeneiskolája és gimnáziuma is van. Az alap egészségügyi ellátás jó színvonalú, azzal együtt, hogy a mözsi háziorvosi körzet feladatait évek óta helyettesítéssel tudják csak ellátni. Az önkormányzat a Családsegítő Központ révén családsegítő és gyermekjóléti szolgálatot működtet, négy környékbeli településsel társulásban. A városban két idősek napközije és egy idősek otthona is működik. Német és cigány nemzetiségi önkormányzat alakult a településen. Előbbi jellemzően óvodáknak, iskoláknak biztosít pályázati támogatást a német nemzetiségi kultúra megőrzése érdekében, utóbbi többek között a roma kisebbséghez tartozók életkörülményeinek javításában igyekszik segítséget nyújtani. 7

8 Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára történő biztosítása alapvető humánus követelmény. Tolna Város Önkormányzatának vezetése emellett azt is vallja, hogy az esélyegyenlőség érvényesítése nem csak erkölcsi parancs, hanem hosszú távú, kölcsönös érdek is. Hiszen egy egész település boldogulását, élhetőségét segíti elő, ha az ott lakók közül mindenkinek esélye van a munkavállalásra, a tisztességes megélhetésre, a jó minőségű szolgáltatásokra függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékkal élő, illetve, hogy milyen családba, környezetbe született. Ennek megfelelően Tolna Város Önkormányzatának célja, hogy minden lakója számára elérhetővé tegye a közszolgáltatásokat, biztosítsa az idősek, a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű polgárok esélyegyenlőségét az élet különböző területein. Az esélyegyenlőségi szempontokat folyamatosan kívánja érvényesíteni a város működésére, fejlesztésére vonatkozó alapvető dokumentumaiban, illetve a kötelező és önként vállalt feladatainak ellátása során. A fent említett célok minél hatékonyabb megvalósításának érdekében Tolna Város Önkormányzata megalkotja a településre vonatkozó helyi esélyegyenlőségi programját. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Tolna Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét; a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét; a diszkriminációmentességet; szegregációmentességet; a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 8

9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia. Az alábbiakban röviden meghatározzuk a település esélyegyenlőségi koncepciójához illeszkedő stratégiákat. Az EU 2020 stratégia Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája, a 2000-ben megkezdett Lisszaboni Stratégia folytatása, annak tapasztalatait beépítő új, közösségi gazdaságpolitikai célrendszer és ahhoz tartozó intézkedésterv. Célja nem csupán a válság leküzdése, a stratégia az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, és az intelligensebb, fenntarthatóbb és befogadóbb növekedés feltételeit kívánja megteremteni. Az esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzések, melyeket 2020-ra az EU egészének teljesítenie kell két területen is megjelenik. Az oktatásban a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. A szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedések sora pedig azt célozza, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. Nemzeti Reform Program Az Európa 2020 stratégia megvalósításának legfontosabb eszközét tagállami szinten a nemzeti reformprogramok jelentik, melyeket a tagállamoknak minden év áprilisában, a stabilitási/konvergencia programokkal együtt kell elkészíteniük. A nemzeti reformprogramok rögzítik az uniós kiemelt célok alapján 9

10 megfogalmazott nemzeti célokat, továbbá ismertetik, hogyan kívánják a kormányok a célokat teljesíteni, illetve a növekedést hátráltató akadályokat leküzdeni. A dokumentumok azt is meghatározzák, hogy kik, mikor, milyen intézkedéseket hoznak majd, s hogy ennek milyen költségvetési vonzatai lesznek. 1 A Nemzeti Reform Program az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzete javításának szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró célkitűzéseket és intézkedéseket tett. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) az Európai Bizottság által 2011-ben jóváhagyott A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig című dokumentumban foglaltakhoz illeszkedik. Az NTFS a szegénység elleni fellépés érdekében megfogalmazott felzárkózáspolitikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani, figyelemmel, a többi, a társadalmi felzárkózás szempontjából releváns stratégiára, így a gazdaságfejlesztéssel és foglalkoztatáspolitikára, a vidékfejlesztésre, az egészségügyi, szociálpolitikai, közigazgatási elképzelésekre. Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége, a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke. Roma Integráció Évtizede Program Az Országgyűlés június 25-én fogadta el a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozatot, amely a Kormány feladatául tűzi, hogy a Stratégiai Terv végrehajtására készítsen rövid távú, kétéves időszakokra szóló intézkedési terveket. A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, az ezekhez rendelt mutatókat, továbbá a feladatok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A nemek közötti esélyegyenlőség megteremtését a négy prioritási területen megfogalmazottakhoz kapcsolódó feladatokon és intézkedéseken keresztül kívánja megvalósítani. Nemzeti Ifjúsági Stratégia Az Országgyűlés 2009-ben fogadta a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot (88/2009. (X. 29.) OGY határozat). A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása a időszakra vonatkozóan. Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. A Stratégia megvalósítása kétéves cselekvési tervek mentén történik, a évi cselekvési tervről az 1590/2012. (XII. 27.) Korm. határozat rendelkezik. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 18/2003. (VII.1.) önkormányzati rendelet célja, hogy a törvényben foglalt önkormányzati ellátásokkal, intézkedésekkel segítséget nyújtson a gyermekek törvényben deklarált jogainak érvényesítéséhez, gondoskodjon a gyermek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, segítse a szülőket a gyermekükről való gondoskodásban, segítse elő a gyermek családi környezetben történő ellátását, nevelését, előzze meg a gyermek kiemelését a családból. A szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályozásáról szóló a 19/2008. (IV. 25.) önkormányzati rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális 10

11 rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételei és garanciáit. Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló 17/2006. (IX.15.) önkormányzati rendelet szabályozza többek között az önkormányzati bérlakás szociális helyzet alapján történő bérbe adásának feltételeit. A közművelődésről szóló 21/2003. (X. 28.) önkormányzati rendelet célja, hogy a helyi társadalom művelődési és kulturális igényeinek figyelembe vételével a helyi hagyományok, lehetőségek és sajátosságok alapján egységes alapelvek szerint határozza meg az általa támogatott közművelődési tevékenységek körét, azok ellátásának módját és feltételeit, a szakmai és a finanszírozási alapelveket. Az önkormányzat könyvtári ellátással, kultúrával, közművelődéssel kapcsolatos kiemelt céljai között szerepel: a) A közösségi művelődéshez méltó, esztétikus környezet és infrastruktúra biztosítása; d) Az etnikai, kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, gazdagítása, a kisebbségek hagyományainak gondozása, fejlesztése; e) Az ifjúság kulturális életének fejlesztése, érdekérvényesítési, művelődési kezdeményezéseinek segítése, az időskorú népesség közművelődési lehetőségeinek, közösségi életének, érdekérvényesítésének támogatása; g) Speciális helyzetű népességcsoportok művelődési közösségeinek gondozása, a közművelődési esélyegyenlőség biztosítása; h) A civil közösségek működésének, együttműködésének ösztönzése; i) Szolidáris akciók fogadása, gondozása. A sportról szóló önkormányzati rendelet célja, hogy megalapozza és létrehozza Tolna Város Önkormányzata sportkoncepciójának megvalósításához szükséges feltételrendszert, és szerkezeti keretet adjon a sport támogatására rendelt támogatási összegek felhasználásához. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A 2009-ben elfogadott Tolna Város Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve rögzíti: az önkormányzat esélyegyenlőséggel és egyenlő bánásmóddal kapcsolatos tevékenysége során alapvető célnak tartja: az összetartó, a hátrányos megkülönböztetéstől mentes helyi társadalom és oktatás további erősítését, a gyermeki, tanulói jogok maradéktalan érvényesülését; az esetlegesen fellelhető szegregációs gyakorlat(ok) felszámolását; a közszolgáltatások elérhetőségének további javítását, elősegítve ezzel azt, hogy a lakosság még jobban igénybe tudja venni a különböző ágazatokhoz ezen belül a neveléshez és oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat; annak megvalósulását, hogy az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség elvének érvényesülése a helyi társadalom minden tagja számára legyen az gyermek vagy felnőtt alapvető együttélési norma legyen. A márciusában elfogadott Tolna Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (ISV) egy olyan település jövőképét célozza, amely a lakóit megtartani képes, egészséges, lakható kisváros, ahol jó a társadalmi közérzet, igényes a települési környezet. Ehhez szükséges a fejlett közoktatási rendszer, a jó színvonalú egészségügyi és szociális ellátás, a teljes körűen kiépített infrastruktúra, a táji környezet és az épített értékek megőrzése. Az ISV részét képező Anti-szegregációs program a mözsi szegregátum területtel és a szegregációval veszélyeztettt területekkel kapcsolatban határozza meg a fő beavatkozási irányokat, illetve a városi szintű fejlesztések esetleges szegregációs hatásának megelőzésére hivatott. 11

12 2011. áprilisában fogadták el Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testülete es évekre szóló programját (ciklusprogram). Ezen dokumentum alapján az önkormányzat kötelező feladatai ellátása során egyebek mellett közreműködik a foglalkoztatás elősegítésében, ellátja az óvodai és a közművelődési feladatokat. Támogatja a verseny- és tömegsportot és az egészséges életmód közösségi feltételeinek megteremtését, valamint a művészeti tevékenységet. Biztosítja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítését. Önként vállalt feladatai között b) dietetikus szolgáltatást biztosít, d) gyermek-és tömegsport pályázatot ír ki, g) hozzájárul a nyári gyermektáboroztatás költségeihez. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Tolna Város Önkormányzata Bogyiszló, Fácánkert, Sióagárd községek és Fadd Nagyközség Önkormányzataival létrehozták a Tolna és környéke Szociális Alapszolgáltatási, Családsegítő és Helyettes Szülői Társulását. A Társulás célja a törvényben meghatározott szociális alapszolgáltatások és a gyermekjóléti alapellátással kapcsolatos feladatok hatékonyabb ellátása. A Társulás ellátja: a) házi segítségnyújtást, amely biztosítja az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, a jogosult önálló életvitelének, higiénés körülményeinek fenntartását a szükségleteinek megfelelően a saját lakókörnyezetében, a veszélyhelyzetek kialakulása megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. b) jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, amely biztosítja a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátást. c) családsegítést, amely biztosítja a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatást. A családsegítés magában foglalja az aktív korú nem foglalkoztatottak beilleszkedési programjával kapcsolatos feladatokat is. d) a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatást, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. e) a családban élő gyermek átmeneti gondozását egyéni gondozási-nevelési terv alapján saját háztartásában biztosított helyettes szülői hálózat működtetését. Tolna Város Önkormányzat Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatával és további 17 környékbeli település önkormányzatával létrehozta a Szekszárd és Környéke Szociális Alapszolgáltatási és Szakosított Ellátási Társulást, amelynek keretében többek között a Tolnai Idősek Otthona fenntartását látják el. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzéshez szükséges statisztikai adatokat a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük. Felhasználtuk továbbá az ágazati beszámolókban foglaltakat, illetve a különféle szakterületek vezetőinek, szakembereinek információit, tapasztalatait. Vannak területek, amelyekkel kapcsolatban nincs hivatalos nyilvántartás, ezek esetében megfontolandó a későbbiekben más módszerekkel adatokat gyűjteni. 12

13 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység (a szegények mintegy 30 százaléka a 0 17 éves korosztályhoz tartozik), valamint a falusi lakókörnyezet (a szegények több, mint fele községekben él). Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma. Ma Magyarországon minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A cigányok/romák nagy többsége ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. A gyakorlatban a mélyszegénység fogalmát általában azonosítják a cigánysággal. Ez azonban az etnikai és szociális dimenzió összemosása, és ezzel a társadalmi kirekesztettségből fakadó összes probléma cigánykérdésként való felfogása. Nem igaz viszont, hogy minden mélyszegénységben élő ember cigány/roma. Az ugyanakkor kijelenthető, hogy a cigányok élete a mélyszegénységtől függetlenül is sokkal inkább terhelt az őket érintő diszkrimináció miatt. Alább azok az alapvető jogszabályi rendelkezések olvashatók, amelyek a foglalkoztatási és szociális, valamint egészségügyi ellátásokhoz történő hozzáférés, a lakhatási körülmények javítását szolgálhatják évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (továbbiakban: Szt.) A törvény meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, a szociális ellátás finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, a szociális ellátást nyújtó szervezet és a jogosult közötti jogviszony főbb elemeit, továbbá a fenntartónak a szolgáltatóval, illetve intézménnyel kapcsolatos feladat- és jogkörét, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységet végző személy adatainak működési nyilvántartására vonatkozó szabályokat. a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) A törvény meghatározza az állam által nyújtandó családtámogatási ellátások rendszerét, formáit, az ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításával és folyósításával kapcsolatos legfontosabb hatásköri és eljárási szabályokat. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) A törvény célja a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. tv. A törvény célja a nemzetiségek sajátos kultúrájának megőrzésének, anyanyelvük ápolásának és fejlesztésének, egyéni és közösségi jogainak széleskörű biztosításának elősegítése, figyelemmel Magyarország Alaptörvényében a magyarországi nemzetiségek ügye iránt kinyilvánított felelősségvállalásra, továbbá a nemzetiségek védelme érdekében. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos gazdasági és társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség. Okai között szerepelnek a társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de leginkább a jövedelmi viszonyok világítanak rá. 13

14 Az alacsony jövedelműek anyagi helyzetére utal, hogy bevételeik jelentős része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek és a romák. A munkaerő-piacra jutás fő akadályai az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motiváltsági problémák, a társadalmi előítélet. A város egészének gazdasági és jövedelmi helyzetének egyik mutatója az adóerőképesség, ami Tolna esetében 2013-ban 216 millió forint volt. Ez a lakosságszámhoz viszonyítva relatíve kedvező adatnak számít. Ugyanakkor a település lakosságának rászorultságát mutatja egyebek mellett az önkormányzaton keresztül biztosított segélyezés mértéke, ami a település költségvetésében éves szinten mintegy 150 millió forintot tesz ki. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A lakosság jövedelmi helyzetét leginkább a foglalkoztatás, a munkához jutás lehetőségei határozzák meg. A város több száz főt alkalmazó, úgynevezett nagy foglalkoztatóinak száma elsősorban a textilipar országos szintű, a textilipari hagyományokkal rendelkező Tolnát különösen érzékenyen érintő leépülése miatt lecsökkent. Jelenleg két olyan cég van Tolnán, amely 200 főnél több dolgozót foglalkoztat, csak a városban. A vállalkozások túlnyomó többsége egyéni, illetve mikro vállalkozás. A város gazdaságilag aktív népességének jelentős része, mintegy harmada nem helyben dolgozik, hanem ingázik. Sokan dolgoznak a közeli paksi atomerőműben, illetve Szekszárdon. Jellemző ugyanakkor, hogy a foglalkoztatók egyre inkább a képzett munkaerőt igénylik. A település a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított munkanélküliségi rátája 2012-ben 14,4%-os volt, ami a szekszárdi kistérség települései közül a hatodik legkedvezőbb mutató. Tolna város munkanélküliségi adatai valamivel kedvezőbbek a megyei, illetve az országos átlagnál. Az álláskeresők számának alakulása évről évre szinte ugyanazt a hullámzást mutatja. Minden év januárfebruárjában tetőzik a nyilvántartottak száma, majd megindul egy lassú fogyás, amely június-július hónapban éri el a mélypontját. Ezt követően pedig újabb növekedés kezdődik a téli hónapokig. Ez nyilván magán hordozza a szezonalitás jegyeit. A mezőgazdaság, az idegenforgalom, a vendéglátás, az építőipar és természetesen a közfoglalkoztatás területén jellemzően tavasztól-őszig kerül foglalkoztatásra a legtöbb munkavállaló. Ez visszahat a nyilvántartott álláskeresők számára. Jellemző, hogy az alacsony iskolai végzettség és az idősebb kor gyakran együtt jelenik meg az álláskeresők esetében, ami nehezíti ennek a csoportnak az amúgy sem egyszerű elhelyezkedését számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők száma (fő) (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,4% 382 9,1% 734 8,8% ,4% ,0% ,4% ,7% 339 8,2% 658 8,0% ,2% 349 8,5% 684 8,3% ,3% 360 9,0% 658 8,1% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 14

15 számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő éves és fiatalabb év év év év év év év év 61 év felett Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal fő % 8,2% 6,4% 5,5% 5,8% 6,2% fő % 16,1% 18,8% 16,7% 15,8% 16,9% fő % 15,4% 13,4% 14,6% 14,2% 11,6% fő % 14,7% 13,2% 13,1% 11,8% 11,1% fő % 11,3% 10,6% 11,1% 12,0% 13,4% fő % 10,5% 12,1% 11,1% 9,6% 11,4% fő % 9,8% 9,7% 10,6% 11,0% 9,6% fő % 11,0% 11,8% 10,5% 12,1% 9,9% fő % 2,7% 3,9% 6,5% 7,2% 9,7% fő % 0,3% 0,1% 0,3% 0,4% 0,3% 15

16 számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen ,1% 48,4% 54,5% ,4% 38,6% 48,4% ,1% 40,4% 45,6% ,1% 45,8% 39,6% ,1% 45,8% 53,6% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 16

17 17

18 számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a éves népesség száma évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,3% 49 5,0% 91 4,7% ,7% 50 5,2% 94 4,9% ,2% 43 4,5% 73 3,8% ,1% 42 4,5% 80 4,3% ,9% 51 5,6% 94 5,3% 18

19 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Mint már említettük, az alacsony, vagy elavult iskolázottság egyre nagyobb hátrányt jelent a munkaerőpiacon. Az ipari foglalkoztatók például gyakran szívesebben alkalmaznak kevesebb szakértelmet igénylő munkakörökben is magasabban képzett munkavállalókat. A település lakosságának túlnyomó többsége elvégezte legalább a 8 osztályt. A 2011-es népszámlálás adatai szerint a 15 évesnél idősebb korosztályban a nők mintegy 7, a férfiak mintegy 5 százaléka nem rendelkezik alapfokú iskolai végzettséggel, de ebben a számban a gazdaságilag már nem aktív népesség tagjai is szerepelnek. A nyilvántartott álláskeresők között ez az arány 3-4 százalék között mozog, amely szám szerint nem éri el a harminc főt. Általános iskolai felnőttoktatás nem működik a városban, ez nem is tűnik feltétlenül indokoltnak. Kizárólag 8 általános iskolai végzettséggel, vagy szakképesítés nélkül, csak gimnáziumi érettségivel is meglehetősen kevés az esély az elhelyezkedésre. Ezt jelzi, hogy a 8 általánosnál magasabb végzettségű álláskeresők aránya meghaladja az ötven százalékot, azaz a munkanélküliek több, mint fele rendelkezik az általános iskolainál magasabb végzettséggel. Az általános iskolai felnőttoktatással szemben a középfokú felnőttoktatásnak van gyakorlata a városban, az utóbbi években mintegy en vettek részt ilyen képzésben, feltételezhetően jórészt azért, mert jobb elhelyezkedési lehetőségeket reméltek a magasabb végzettségtől. A város a települési önkormányzat és a német nemzetiségi önkormányzat által az 1990-es években létrehozott Tolnai Tudásért Közalapítványon keresztül támogatja a felsőoktatásban jól tanuló tolnai diákokat, köztük a szociálisan rászoruló hallgatókat. Az iskolai végzettség azonban nem feltétlenül nyújt piacképes tudást is. A munkáltatók például gyakran jelzik a munkaügyi szervek felé, hogy az iskolákból kikerülők képzettsége nem felel meg a munkáltatók igényeinek. 19

20 számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb lakosság száma összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % n.a. n.a ,0% ,0% ,0% ,2% 371 7,2% 128 2,9% Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás 20

21 számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % ,3% ,1% ,6% ,8% ,7% ,5% ,3% ,5% ,3% ,5% ,0% ,5% ,3% ,9% ,7% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 21

22 számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában szakiskolai középfokú felnőttoktatásban szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők összesen felnőttoktatásban résztvevők év résztvevők gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő fő % fő % fő % n.a. 0,0% n.a. 0,0% ,0% n.a. 0,0% n.a. 0,0% ,0% n.a. 0,0% n.a. 0,0% ,0% n.a. 0,0% n.a. 0,0% ,0% Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) 22

23 A város közfoglalkoztatási programjának kiemelt célja a településen élő munkára képes, tartósan munkanélküli személyek a korábbiaknál fokozottabb mértékű bevonása a közcélú munkába, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak és közelebb kerüljenek a munka világához ban 194 főnek tudott az önkormányzat munkát biztosítani a közfoglalkoztatásban, a évi 180 foglalkoztatottal szemben. A foglalkoztatottak átlagos száma havonta 29 fő volt. Több esetben előfordult, hogy a munkaszerződés lejárta előtt megszüntetésre került a közfoglalkoztatási jogviszony, mert sikerült elhelyezkednie a foglalkoztatottnak. Ilyenkor a kieső munkaerőt pótolták ban a közfoglalkoztatottak száma: Nemek szerinti megoszlás: Nő Férfi 194 fő 93 fő 101 fő Élekor szerinti megoszlás: 35 évnél fiatalabb 59 fő év közöttiek 116 fő 55 év felettiek 19 fő Iskolai végzettség szerinti megoszlás: 8 általános iskola alatti, 8 általános: 140 fő Szakmunkás: 38 fő Gimnázium: 5 fő Szakközépiskola+ OKJ: 8 fő Felsőfokú szakképzés: 3 fő Munkaterület szerinti megoszlás: Bio- és megújuló energiafelhaszn. programban Építőipari szakmunkások + segédmunkás mellettük Takarítók (Eü.ház Tolna, Eü.ház Mözs, Központi ügyelet) Egyéb kisegítők (kézbesítő, Teleház üzemeltető, stb.) Egyéb kisegítők (isk.gyerekek Szekszárdra kísérése) Idősek Klubjában ételszállító autón sofőr, egyéb kiseg. Idősek Klubjában kisegítő szoc. gondozó Köztisztasági, kommunális feladatot ellátók Képzésben résztvevők (csere miatt a tervnél több) 4 fő 20 fő 10 fő 15 fő 2 fő 2 fő 2 fő 81 fő 58 fő 23

24 2013-ban új foglalkoztatási formát vezettek be a téli átmeneti közfoglalkoztatásra. A kormány célul tűzte ki, hogy novembere és áprilisa közötti időszakban 200 ezer fő folyamatos, egyidejű közfoglalkoztatását kell biztosítani. A téli időszakban a szabadban végezhető tevékenységek száma jelentős mértékben csökken, így a magas foglalkoztatotti létszám megtartása, valamint az álláskeresők tartós jövedelemhez juttatása csak a képzési komponens erősítésével lehetséges. Az Európai Unió a képzésre azért biztosít TÁMOP forrást, hogy erősödjenek a közfoglalkoztatási programok aktiválási elemei és az abban részt vevők az elsődleges munkaerő-piacon nagyobb eséllyel indulhassanak. A közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzési program célja, hogy a közfoglalkoztatási rendszert kiegészítve kompenzálja a téli hónapokban a közfoglalkoztatási lehetőségek beszűkülését és az érintettek jövedelmének csökkenését, illetve lehetőséget biztosítson a közfoglalkoztatásban részt vevők részére képzésbe történő bekapcsolódásra. A közfoglalkoztatotti létszám kiválasztása a munkaügyi kirendeltség és az önkormányzat egyeztetésével zajlott. A képzés lebonyolítása a munkaügyi központ feladata volt. Az önkormányzat, mint közfoglalkoztató a képzés előtt és után 1-1 hónapot foglalkoztatta a programban részt vevőket. A képzések túlnyomó része alapkompetencia képzés, ebben 45 fő vett részt, 2 csoportban, 1 tolnai és 1 mözsi helyszínen. 11 fő betanított képzése szekszárdi képzési helyszíneken zajlott. A betanított képzésből 2 fő motorfűrész-kezelő, 5 fő település-karbantartó és 4 fő házi betegápoló szakmát tanult. A programban részt vevők a teljes időtartamban közfoglalkoztatási jogviszonyban álltak napi 8 órában, bruttó forint közfoglalkoztatási bérért, ami január 1-től emelkedett forintra. A képzés időtartamára mentesültek a munkavégzés alól. Tolna számára előnyt jelent a megyeszékhely, mint a megyében a legtöbb munkalehetőséggel bíró város közelsége. Kiváló a buszos tömegközlekedési lehetőség, szintén előny, hogy a távolsági buszok gyakorlatilag végighaladnak a városon, így helyi járatként is szolgálnak az ingázók nagy részének. Sok munkavállalónak jelentene segítséget, ha a tömegközlekedés lehetőségét a város eddig abból kieső részein is igénybe lehetne venni. Az egykori laktanya területén tervezett új buszmegálló építése jelentős előrelépést jelentene ebből a szempontból. A tolnai munkavállalók viszonylag rugalmasnak, mobilnak mondhatók. Ez azonban nem feltétlenül jelent előnyt a város szempontjából, hiszen így nagyobb eséllyel hagyják el végleg a települést azok, akik távolabb találnak megfelelő munkát maguknak. A helyi munkaügyi kirendeltség minden évben tart tájékoztatót, ún. preventív megkeresést a munkaügyi szolgáltatásokról a végzős helyi gimnazistáknak. Nagyon népszerűek a fiatalok körében a pályaválasztási kiállítások, amelyeket jellemzően Szekszárdon rendeznek. A jó közlekedési lehetőségnek köszönhetően nem jelent problémát, hogy a középiskolában, felsőoktatási intézményben továbbtanulni, illetve dolgozni készülő tolnai fiatalok is részt vegyenek ezeken a programokon. Tolnán hat év után, januárjától ismét van önálló munkaügyi kirendeltség (a korábbi években munkaügyi iroda működött a városban). Az új helyzet fontos előrelépést jelent a város számára munkaügyi szempontból. A helyi kirendeltség, amennyiben van elegendő számú jelentkező, saját maga is indít képzési programokat álláskeresők számára. Ugyanakkor a legtöbb ilyen képzést a megyében Szekszárdon rendezik. A megyeszékhely közelsége és a jó közlekedési lehetőségek itt is előnyösek a tolnaiak számára. A foglalkoztatás területén történő hátrányos megkülönböztetésről nincs hivatalos, illetve biztos forrásból származó információ. Ennek ellenére előfordulhat ilyen Tolna városában is. A munkáltatók munkaerőigényükben mindenesetre nem jelölhetnek meg külön igényt az általuk alkalmazni kívánt munkavállalók nemére, életkorára, etnikai hovatartozására tekintettel sem. A hátrányos megkülönböztetéssel szemben pozitív diszkrimináció alkalmazásával rendszeresen élnek a munkaügyi szervek, az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, a pályakezdő, illetve 25 év alatti álláskeresők, az 50 év feletti munkanélküliek, a kisgyermekes anyák, a tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek, a halmozottan hátrányos helyzetű, illetve roma álláskeresők elhelyezkedési esélyeinek javítására. A pozitív diszkrimináció jellemzően képzési programok révén, illetve a munkáltatóknak nyújtott 24

25 foglalkoztatási támogatással, abban az esetben, ha fenti hátrányos helyzetű csoportok tagjai közül alkalmaznak dolgozókat. Tolnán hátrányos helyzetű álláskeresők után nyújtandó, foglalkoztatást bővítő bértámogatást 2012-ben 28 főre állapítottak meg, közel 12 millió forint összegben. Bérköltség támogatást 16 főre, 10,6 millió forint, míg vállalkozóvá válás segítésére 2 fő részére 1,1 millió forint támogatást nyújtott a munkaügyi szervezet. A Családsegítő Központban 2012-ben beilleszkedést segítő program keretében gazdálkodási és életvezetési tanfolyamot tartottak hátrányos helyzetű álláskeresők részére. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások januártól a krízishelyzetekben adandó támogatásokat, segélyeket a törvényi szabályozás alapján Tolna városában összevontan kezelik. E szerint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, az átmeneti segély és a temetési segély összevontan, önkormányzati segély címen ítélhető oda. A jogosultság szempontjából a jövedelem maximuma a mindenkori nyugdíjminimum 130 százaléka lehet, tehát azon családok részesülhetnek ebben a támogatásban, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a forintot ban átmeneti szociális segélyként 7,71 millió forintot, rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra 3,22 millió forintot, temetési segélyre 1,78 millió forintot fizettek ki. A köztemetés lehetősége is biztosított a városban. Az aktív korú, hátrányos munkaerő-piaci helyzetű személyek rendszeres szociális segélyben, illetve foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülhetnek. A rendszeres szociális segély maximuma (ami a közfoglalkoztatási bér nettó összegének 90 %-ával egyenlő) forint. Azokban a családokban, ahol foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy is él, a rendszeres szociális segély összege forint ban rendszeres szociális segélyre 23,72 millió forintot, illetve tartósan munkanélkülieknek 3,41 millió forintot, foglalkoztatást helyettesítő támogatásként 73,31 millió forintot fizettek ki. Lakásfenntartási támogatást a szociálisan rászorultak az általuk lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaikhoz kaphatnak. A támogatás pénzben és természetben is adható. Tolnán jellemzően a közüzemi számlák közvetlen kiegyenlítését oldják meg ebből az önkormányzati támogatásból. A lakásfenntartási támogatásként kifizetett összeg 2013-ban 28,41 millió forint volt. Méltányossági ápolási díjat és méltányossági közgyógyellátást is biztosít a tolnai önkormányzat. Előbbi címen 2013-ban 463 ezer forintot, utóbbira 487 ezer forint kifizetés történt. Adósságcsökkentési támogatás a településen jelenleg nem igényelhető számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő segélyben részesülők % száma ,7% ,1% ,0% ,1% ,1% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 25

26 számú táblázat - Járadékra jogosultak száma év nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % ,8% ,3% ,0% ,7% ,2% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 26

27 számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma év rendszeres szociális segélyben részesülők Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) fő évesek %-ában fő munkanélküliek %- ában Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást ,7 n.a. n.a. n.a. n.a ,9 n.a. n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. n.a , ,8 n.a. n.a , ,3 n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció A település közel 4500-ra tehető a teljes lakásállomány. A legtöbb ház az 1970-es években épült, az utóbbi években alig gyarapodott a lakások száma. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a város teljes területén 10 százalék körül van. Jelentős számú az eladó ingatlan a településen. A város bérlakás állománya állandónak mondható. Az önkormányzat jelenleg 33 önkormányzati bérlakással rendelkezik, ezek közül 1 bérlőkijelölési joggal terhelt, a többi szociális bérlakás, azaz a szociális helyzet alapján adható ki ban egy bérlakást értékesítettek, kettőt pedig kialakítottak. Két ingatlant ezen belül három lakást teljes mértékben felújítottak a mözsi szegregátum területen, pályázati forrásból. A szociális bérlakásokat pályázat útján kell igényelni, de ettől el is lehet tekinteni, amennyiben rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény különös tekintettel a nehéz szociális körülményre, a kérelmező családi életében bekövetkezett tragikus eseményre, természeti katasztrófa okán bekövetkező lakásproblémára a kérelmező azonnali elhelyezését teszi szükségessé. Szociális bérlakás igénylésére az adhat be pályázatot, akinek a családjában a vele együtt költöző családtagokat számítva az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, egyedülálló esetén a kétszeresét. A bérbe adható lakás nagysága a városban 1-3 fő esetén 1 szoba, 2-4 fő esetén 2 szoba, 3-5 fő esetén 3 szoba, 4 fő fölött 3 vagy annál több szoba. A lakásbérleti díj összkomfortos lakásnál 345 Ft/m 2 /hó, komfortos lakásnál 255,-Ft/m 2 /hó, félkomfortos lakásnál 190 Ft/m 2 /hó, komfort nélküli lakásnál 125,-Ft/m 2 /hó. Az önkormányzati bérlakások közül 16 összkomfortos, a többi komfortos, utóbbiaknál a vezetékes földgáz nincs bevezetve, egyedi fűtési megoldás van. A legnagyobb bérlakás 77 négyzetméteres. Félkomfortos, illetve komfort nélküli bérlakás a szegregátum területen levő ingatlanok felújítása óta nincs a városban. Lakáscélra nincs kiadva nem lakáscélú önkormányzati ingatlan.. 27

28 számú táblázat - Lakásállomány év összes lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma bérlakás állomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma szociális lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma n.a n.a n.a n.a n.a Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok 28