E-számvitel. Tartalom. Tisztelt Előfizetőnk! 2015.január VII. évfolyam 1. szám. A hónap témája. Olvasói kérdések. elektronikus Szakmai folyóirat

Átírás

1 E-számvitel elektronikus Szakmai folyóirat 2015.január VII. évfolyam 1. szám Tartalom A hónap témája Végelszámolás megindításáról Felkészülés a 2014-es év üzleti zárására I. rész Olvasói kérdések Elengedett követelés adóvonzata Közüzemi szolgáltatások továbbszámlázása Készpénzmozgás rögzítése a számviteli törvény szerint Pénzváltás árfolyamnyeresége Lízingszerződés árfolyamkülönbözete Munkavállalói jogviszony megszűnése Bizományosi szerződés számviteli elszámolása Elszámolási előleg Vegyen részt rövid felmérésünkben! Tisztelt Ügyfelünk! aival komoly segítséget ad nekünk ahhoz, hogy a kiadványban csak olyan témák szerepeljenek, amelyek az Ön munkáját segítik. A kérdőív kitöltése körülbelül 5 percet vesz igénybe: Konszolidált beszámoló készítése alóli mentesülés Ingyenes gépjármű bérbeadás Üzemeltetési költségek elszámolása Részesedés értékesítése Év végi számlák elszámolása Osztalékkifizetés szabályai Jegyzett tőke emelése visszamenőleges hatállyal Szerző: Botka Erika a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@forum-media.hu címen tudja feltenni Botka Erikának. Kérem, hogy az tágyába írják bele, hogy E-számvitel. A szerkeszthető segédletekhez és online tartalmakhoz ezentúl megújult honlapunkon, a keresztül férhet hozzá. A kézirat lezárásának dátuma: december 15. 1

2 A hónap témája Végelszámolás megindításáról A végelszámolás megindítása előtt mérlegelendő kérdések A kft.-k egy része nem kívánja a jövőben az új Ptk. 3 millió Ft-os jegyzett tőkéjét biztosítani, hanem azt mérlegeli, hogy jogutód nélkül, végelszámolással megszűnik. Fontos hangsúlyozni a döntéshez, hogy végelszámolással csak akkor tud a cég megszűnni, hogyha a tartozásoknak van eszközfedezete. Ehhez a döntéshez a tulajdonosoknak a könyvelővel együtt komoly számításokat kell előzetesen elvégezniük. A végelszámolás megindítása történhet a cég legfőbb szervének (közgyűlés, taggyűlés stb.) elhatározása alapján. Amennyiben a tulajdonosok végelszámolással kívánják a céget megszüntetni, a végelszámolás megindítása előtt célszerű a tulajdonosoknak mérlegelni, hogy a cég a kötelezettségeit tudja-e egyáltalán teljesíteni. A kötelezettségek között nemcsak azzal kell számolni, ami a végelszámolás megindításakor a könyvekben szerepel, hanem fel kell előzetesen azt is mérni, hogy a végelszámolás alatt, a jövőben milyen kötelezettségek fognak felmerülni (ideértve a végelszámolás befejezésekor fizetendő adókat is), ugyanis előfordulhat, hogy a végelszámolás megindításkor meglévő kötelezettségekre megvan az eszközfedezet, azonban a jövőben felmerülő kötelezettségekre már nem lesz meg a fedezet, akkor szintén nem tud végelszámolással megszűnni. A végelszámolás megindításakor azt is kell mérlegelni, hogy bizonyos kötelezettségeket csak pénzben lehet teljesíteni (pl. a végelszámolás befejezésekor felmerülő adók). Ha erre a jövőbeni kötelezettségekre a végelszámolás indításakor nincs meg a pénz, akkor azt is fel kell mérni, hogy a pénzt a jövőben hogyan, milyen jogcímen tudják biztosítani. A gyakorlatban rendszeresen visszatérő probléma, hogy a tulajdonosok végelszámolással szeretnék a céget megszüntetni, miközben a cégnek a tulajdonossal szemben van kötelezettsége (jóváhagyott és ki nem fizetett osztalék, tulajdonosi kölcsön, szállítói tartozások stb.). Ezek a kötelezettségek a cég könyveiben szerepelnek, így a tulajdonos is hitelezőnek minősül. Ha a cég végelszámolás során nem tudja a hitelezőkkel szembeni kötelezettségeit teljesíteni és ebbe a tulajdonossal szembeni kötelezettségek is beletartoznak, akkor nem tud végelszámolással megszűnni. Ebben az esetben a cég felszámolási eljárás keretében szüntethető meg, nem is érdemes a végelszámolást elindítani. Amennyiben a cégnek olyan kötelezettségei vannak a tulajdonossal szemben, amire nincs vagyoni fedezet és a tulajdonosok nem kívánják felszámolási eljárással megszüntetni a céget, akkor a végelszámolás megindítása előtt indokolt végig gondolni, hogy a tulajdonossal szembeni kötelezettségek hogyan kerülnek lerendezésre. Ezzel a problémával a végelszámolás megindítása előtt kell foglalkozni és nem a végelszámolás időszaka alatt, mert az késő lehet. A probléma megoldására több lehetőség is adódik, a lehetőségek a cég szempontjából más-más költséggel, kiadással jár(hat)nak. Első feladatként a végelszámolás megindítása előtt számításokat kell végezni, hogy a cég rendelkezik-e a végelszámolás során felmerülő költségek (ügyvédi díj, eljárási illetékek stb.) kifizetésére pénzügyi fedezettel. Rendszeresen felmerülő gyakorlati probléma, hogy a végelszámolás során nincs a cégnek pénze a felmerülő költségek kifizetésére, ezért ezen kifizetések fedezetére a tulajdonos kölcsönt nyújt a cégének. Így a végelszámolás során tulajdonosi kötelezettség keletkezik, amelynek szintén nincs vagyoni fedezete, ezért végelszámolással nem lehet a céget megszüntetni, illetve önmagát újragerjesztő folyamat indul el. Pl. ügyvédi díj kifizetésére nincs fedezet, ezért a tulajdonos kölcsönt nyújt a cégnek. Mivel a tulajdonosi tartozásnak nincs fedezete, ezért a tulajdonos elengedi a céggel szembeni követelését. A cégnél viszont ha magánszemély tulajdonosról van szó az ajándékozási illetéket meg kell fi- 2

3 zetni, amire a cégnek szintén nincs fedezete. A tulajdonos újabb kölcsönt nyújt az illeték kifizetéséhez, így újabb tulajdonossal szemben kötelezettség keletkezik és a kör kezdődik elölről. Ezért a végelszámolás megindítása előtt fel kell mérni, hogy milyen kiadások várhatóak a végelszámolás alatt, és a végelszámolás megindításakor ezen költségek fedezete pénzben akár tulajdonosi kölcsön nyújtásával is a cég rendelkezésére álljon. Ezek után kell/lehet végig gondolni, hogy azok a tulajdonossal szembeni kötelezettségek, amelyekre a végelszámolás során várhatóan nem lesz fedezet, hogyan kerülnek megszűntetésre. A cég könyveiből a tulajdonossal szembeni kötelezettség kikerüljön, az egyik megoldás, hogy a tulajdonos a céggel szembeni követelését elengedi. Az elengedett kötelezettséget a cégnél rendkívüli bevételként elszámolva a kötelezettség megszűnik a könyvekben. Ezt a lehetőséget azoknál a cégeknél érdemes elsősorban mérlegelni, ahol a cég tulajdonosa jogi személy. Ezen lehetőség mérlegelésénél azt is célszerű figyelembe venni, hogy a cégnél az elengedett kötelezettség bevételként elszámolt összege nem csökkenti a társasági adó alapját, így a cégnél társasági adófizetési kötelezettsége is keletkezik (keletkezhet). Csak az elengedett osztalékkötelezettséggel lehet társasági adóalapot csökkenteni. Erre a társasági adófizetési kötelezettségre is kell pénzügyi fedezet. Ha a cég tulajdonosa magánszemély, és ő engedi el a követelését, akkor a cégnél az elengedett kötelezettség bevételként elszámolt összege után még ajándékozási illetéket is meg kell fizetni (az ajándékozást az adóhivatalnak be kell jelenteni). Az osztalékkövetelést érdemes csak elengedni, mert ezután 2014-től nem kell ajándékozási illetéket fizetni. A magánszemély tulajdonosokkal szemben fennálló tartozásokra, ha nincs fedezet, akkor még a következőket célszerű mérlegelni. Ha a magánszemély tulajdonos a cégével szembeni követelését tudja más jogi személyre engedményezni (azaz eladni), és ezt a megvásárolt követelést a jogi személy engedi el, akkor már az így elengedett kötelezettség után nincs ajándékozási illeték (mert nem magánszemély engedi el a követelését), csak a társasági adóhatásokkal kell számolni. (Megjegyzés: még ha a magánszemély 100%- os értéken is engedményezi a követelést, akkor sem keletkezik jövedelem a magánszemélynél, de a vételár tekintetében a követelést megvásárló jogi személynek lesz tartozása a magánszeméllyel szemben.) A pénzügyi fedezet kalkulálásakor számolni kell a végelszámolás befejezéséhez kapcsolóan felmerülő adófizetési kötelezettségekkel is, melyek jellemzően a következők lehetnek: Mivel a cég megszűnik, a végelszámolást lezáró beszámoló időbeli elhatárolásokat nem tartalmazhat, ezeket fel kell oldani, melyek a társasági adóalapra is hatással lehetnek. Ezen túlmenően a végelszámolás zárlati teendői keretében az eszközöket piaci értékre át kell értékelni. Ha ez az átértékelés eredménye nyereség, és ezáltal a társasági adóalap is pozitív lesz, akkor befejezéshez kapcsolódóan társasági adófizetési kötelezettség fog keletkezni, melyre szintén pénzügyi fedezetet kell biztosítani. Amennyiben a végelszámolás befejezésekor a végelszámolás alatt álló gazdálkodó eszközei között olyan eszközök is vannak, amelyek után az áfa törvény szerint a tulajdonosoknak történő eszközkiadáskor általános forgalmi adó fizetési kötelezettség keletkezik azaz beszerzéskor az eszközök áfáját levonásba helyezték, akkor a fizetendő általános forgalmi adót a kötelezettségek közé be kell állítani a rendkívüli ráfordításokkal szemben (elengedett követelésnek minősül), illetve, ha az a tulajdonosokra áthárítható, a tulajdonosokkal szembeni követelésként. A tulajdonosoknak kiadásra kerülő eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékére (ami nem más, mint beszámolóban szereplő piaci értéke) kell az áfát felszámítani. Az áfafizetési kötelezettséget a záró adóbevallásban szerepeltetni kell, és ezt az áfát a megszűnő cégnek kell befizetnie. A fizetendő áfa tulajdonos felé történő továbbhárítása megtörténik-e, vagy sem, célszerű azt végiggondolni, 3

4 hogy a fizetendő áfára a megszűnő cégnek van-e pénzügyi fedezete. Ha nincs pénzügyi fedezete, akkor a fizetendő áfát a tulajdonosok felé tovább kell hárítani, és a tulajdonosoknak azt a megszűnő cég felé pénzügyileg teljesíteni kell. A végelszámolás befejezésekor még a következő adózási szabályokra is tekintettel kell lenni. A természetben és pénzben kiadott vagyonnal kapcsolatosan a magánszemélyt a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a vállalkozásból kivont jövedelem után személyi jövedelemadó terheli, amelyet a cégnek kell megállapítania, bevallania és befizetnie, melyre szintén pénzügyi fedezetet kell biztosítani. A vállalkozásból kivont jövedelmet százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás is terheli. Ezeket az adófizetési kötelezettségeket is a könyvviteli zárlat keretében el kell számolni, be kell vallani, megfizetni. Ha a tulajdonosok részére az eszközök nem a vagyonfelosztási javaslat alapján, hanem még a végelszámolás befejezése előtt végelszámolás időszaka alatt kerülnek kiadásra, erre az értékesítésre vonatkozó szabályokat indokolt alkalmazni. Ha a tulajdonos ezt a tartozását kifizeti, akkor a végelszámolás befejezésekor a cég alapvetően pénzeszközökkel rendelkezik, így a vagyonfelosztási javaslatba pénzeszköz kerül. Összefoglalva: A tulajdonos csak akkor döntsön a cég végelszámolással történő megszüntetéséről, ha a végelszámolás indításakor ismert kötelezettségekre és a végelszámolás során felmerülő jövőbeni kötelezettségekre a vagyoni fedezet (adókra pénzben, egyéb tartozásokra pénzben vagy egyéb eszközben) biztosított. Amennyiben a vagyoni fedezet nem biztosítja az előbb említett kötelezettségek teljesítését, akkor felszámolási eljárással kell a céget megszüntetni. Ezért a végelszámolás megindítását megelőzően már ki kell számolni a várható adófizetési kötelezettségeket is, mert csak így lehet zökkenőmentesen végigvinni a végelszámolást. Felkészülés a 2014-es üzleti év zárására I. rész Leltározási kötelezettség A számviteli törvény január 1-jétől hatályos előírása szerint azon eszközöket, amelyeket mennyiségi felvétellel leltározni lehet, azokat a vállalkozásoknak 3 évente kötelező mennyiségi felvétellel leltározni. Ha a vállalkozásnak az eszközeiről folyamatosan van mennyiségi nyilvántartása, akkor a törvény nem kéri kötelezően a mérlegfordulónapi leltározást, azt év közben bármikor végre lehet hajtani. A 2014-es üzleti év vonatkozásában fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a mérlegben csak olyan eszközök szerepelhetnek, amelyek az elmúlt három évben, de legkésőbb december 31-éig leltározásra kerültek. Nem változott a számviteli törvény azon előírása, hogy aki nem vezet folyamatosan mennyiségi nyilvántartást annak kötelező mérlegfordulónapon leltároznia. A leltározásnak két típusa van: - egyeztetés, - megszámlálással történő mennyiségi felvétel. Az eszközök közül jellemzően egyeztetéses eljárással leltározhatóak az alábbi eszközök: - immateriális javak, - beruházások, - befektetett pénzügyi eszközök, - követelések, - bankszámla, - kötelezettségek, - saját tőke. Mennyiségi felvétellel (megszámlálással) leltározandók az alábbiak: - tárgyi eszközök, - készletek, - pénztár, - értékpapírok, ha azok kinyomtatott (papír) formában vannak, részvények, ha azok kinyomatott (papír) formában vannak. 4

5 Olvasói kérdések Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYE- NES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az címen tudja feltenni Botka Erikának. Elengedett követelés adóvonzata január 15-én alakult egy kft. három taggal. A három tag egy házaspár és a fiuk, ezek közül a házaspár/tulajdonosok rendszeresen fizettek be tagi kölcsönt, hogy a kft. működni tudjon december 9-én a tagi kölcsönt nyújtó házaspár/ tulajdonosok kiléptek a kft.-ből és a fiuk maradt meg tulajdonosként, plusz még egy személy, azaz ezek után már kettő tulajdonossal működött a kft. Az üzletrész értékesítésekor készült egy adásvételi szerződés, melyben az eladási árat névértéken határozták meg. Ekkor a tagi kölcsön összege 38 millió Ft volt, ami ott maradt a társaságnál, mint kötelezettség a volt tulajdonosokkal szemben. Az üzletrész átruházási szerződéssel egy időben készült egy megállapodás is, melyben rögzítve van, hogy a kft. tulajdonában vagy egy kamion és egy személyautó is mindkettő lízingelt, és ha ezek értékesítésre kerülnek, akkor a lízingdíj kifizetése után maradó összegből a többit a tagi kölcsön törlesztéseként fizetik ki a volt tulajdonosok részére. Ez az összeg viszont töredéke a tagi kölcsön összegének, viszont erről a különbözetről nem esik szó a megállapodásban. Az utolsó kifizetés a régi tulajdonosoknak január 20-án történt. Mit lehet tenni és mikor az így a könyvekben megmaradó tagi kölcsön összegével. Ha leírom elengedett követelésként, akkor az adó-és illetékmentes? Kérem segítségét, hogy a kft. mikor vezetheti ki a könyveiből ezt a tartozást, annak milyen adóvonzata van, ha van, és milyen könyvelési tételeket kell könyvelni. A kft. kölcsöntartozása a házaspár felé valóban nem szűnik meg az üzletrész adásvételi szerződés megkötésével. A tagi kölcsön elengedéséről külön megállapodás kell, mert a kérdésben hivatkozott megállapodás nem szól az elengedésről. A kölcsön elengedését akkor lehet/kell elszámolni, amikor az erre vonatkozó szerződést aláírták. Az elengedett kötelezettséget rendkívüli bevételként kell elszámolni, mely bevétel a társasági adóalap része, valamint az ajándékozási illetéket is meg kell fizetni. A tartozás társasági adó és ajándékozási illetékmentes megszüntetésére az egyik lehetőség az lenne, hogy a házaspár a követelésével jegyzett tőkét emel, de ebben az esetben a házaspár újra tulajdonos lenne, ezt viszont valószínűleg nem szeretnék, ha már egyszer az üzletrészüket eladták. A másik lehetőség, hogy a fiukra engedményezik a követelést és az engedményezés után a kft.-nek már a fiúval szemben lesz tartozása. Ezek után a fiuk emel jegyzett tőkét a követeléssel (nem biztos, hogy a tulajdoni arányok változása miatt a teljes összeget jegyzett tőkébe célszerű tenni, nagy részét tőketartalékba is helyezhetik). Ebben az esetben nem merül fel társasági adó és ajándékozási illeték. A fiú a követelése fejében üzletrész kap, ezért a jegyzett tőkébe a tulajdoni arány változásán túlmenően azt is mérlegelni kell, hogy nem célszerű több öszszeget helyezni, mint a követelés vételára, mert akkor a fiúnál jövedelem keletkezik. Akár a házaspár, akár a fiuk emel jegyzett tőkét a követeléssel, a jegyzett tőke cégbírósági bejegyzésével egyidejűleg lehet a kft.-be beapportált követelést és a kft. magánszemélyek felé fennálló tartozását összevezetni (kompenzálni). Közüzemi szolgáltatások továbbszámlázása Egy társaság a bérelt helyiségek bérleti díjával együtt kiszámlázza a közüzemi szolgáltatás (áram, víz, gáz) díjait. A társaság bérleti szerződéssel rendelkezik, melyben rögzítésre került a közüzemi díjak átterhelése is. A szerződés nem tartalmazza, hogy közüzemi szolgáltatások közvetítése történik. A számlában a továbbterhelt 5

6 közüzemi szolgáltatások esetén nem soronként került feltüntetésre, hogy az közvetített szolgáltatás, hanem a számla tájékoztató részében: a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz. A tovább terhelt közüzemi szolgáltatások egyes esetekben a bérlő által fogyasztott, mérőórával mért díjak továbbterhelése. Más esetekben a bérlőre tovább terhelt díjak egyedi mérése nem megoldható, mivel mérőórával kizárólag egy épület rész rendelkezik, és az épületrészt többen bérelik. Ebben az esetben az épületrész közüzemi költségeit a bérelt terület arányában osztják fel és az így megállapított összeget számlázzák a bérlők részére. A társaság a továbbszámlázott közüzemi szolgáltatás értékét közvetített szolgáltatásként számolja el könyveiben. A társaság a telefonköltségeket továbbterheli a munkavállalóira, illetve a partnerekre. A továbbterhelés nem a híváslista alapján, hanem a telefonszámla végösszegének meghatározott hányada szerint történik. Írásban nem kötött szerződést a társaság a költségátterhelésről. A költség átterhelést szintén közvetített szolgáltatásként számlázza tovább. Könyveiben olyan arányban számolja a közvetített szolgáltatás értékét, amilyen arányban szolgáltató végszámlából a térítés történik. A fentiekkel kapcsolatban az iparűzési adó helyes megállapításához az alábbi kérdésekre várom szíves véleményét: - a nem tényleges mennyiségi fogyasztás alapján továbbterhelt közüzemi díjak közvetített szolgáltatásként elszámolhatók-e, - a számlán a közvetített szolgáltatás esetében elégséges-e a fenti közlés, vagy a közvetített szolgáltatásoknál soronként is fel kellene tüntetni, hogy melyek azok, - a szerződésnek kellene-e tartalmaznia a közvetítés tényét, - csak az írásban megkötött szerződések alapján lehet egy szolgáltatás közvetített szolgáltatás, - a közüzemi szolgáltatások közvetített szolgáltatásnak minősülnek-e az áram, víz, gáz esetében, vagy azok az ELÁBÉ részei, - ELÁBÉ-nak minősülő közüzemi szolgáltatásokra vonatkozik-e, hogy írásbeli szerződés kell, - ELÁBÉ elszámolható-e akkor, ha nem tényleges méréseken alapul a közüzemi díjak átterhelése, - a telefonköltség elszámolása közvetített szolgáltatás-e? A nem tényleges mennyiségi fogyasztás alapján továbbterhelt közüzemi díjak nem teljesítik a közvetített szolgáltatás fogalmát. A beérkező közüzemi díj számlákat (áram, víz, gáz) ebben az esetben anyagköltségként kell elszámolni, azokat anyagköltségként lehet az iparűzési adó alapjánál figyelembe venni (ebből következően elábéként sem számolhatók el). A közüzemi díjakat akkor lehetne közvetített szolgáltatásként elszámolni, hogyha azok tényleges fogyasztás (mérőállás) alapján kerülnének számlázásra. Közvetített szolgáltatás esetén a kimenő számlán tételesen kell megjelölni, hogy melyik szolgáltatások a közvetítettek, nem elégséges, hogy a számla tájékoztató részében a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz szöveg szerepel. Ahhoz, hogy egy szolgáltatás közvetített szolgáltatásként elszámolásra kerüljön, nem kötelező írásban szerződést kötni, a szerződéskötés szóban is történhet. A kérdésben leírtak szerint a telefonköltségeket továbbterhelése nem híváslista alapján, hanem a telefonszámla végösszegének meghatározott hányada szerint történik, így az sem teljesíti a közvetített szolgáltatás fogalmát, a bejövő telefonszámlát ebben az esetben igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni. A telefonköltség továbbszámlázása akkor lehetne közvetített szolgáltatás, hogy az tényleges híváslista alapján történne. 6

7 Készpénzmozgás rögzítése a számviteli törvény szerint Adóvizsgálatoknál előfordult, hogy a számviteli törvény megsértése miatt kaptunk bírságot, (nem adóhiány), ezért kérném válaszukat: A számviteli törvény a (3) bekezdése előírja: készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg kell rögzíteni. A gyakorlatban havi összesítéssel (napi megbontásban, nettó, áfa, bruttó) egy tételben a hónap utolsó napján könyveljük a pénztárgéppel rendelkező vállalkozásokat, a pénztárszalag havi összesítőjével egyezően. A pénzkezelési szabályzat szerint az ügyvezető (a pénzkezelést végző személy) havonta adja le a bizonylatokat és havonta egyezteti a készpénzt a külső könyvelővel. PL: dohánybolt, étterem, kiskereskedelmi üzlet, szálloda. em: megsértjük-e a számviteli törvényt a fenti gyakorlattal? A számviteli törvény kérdésben hivatkozott előírása csak azt mondja, hogy a készpénzmozgást azonnal rögzíteni kell. Ez nem automatikusan a készpénzforgalom azonnali könyvelését jelenti, azt jellemzően nem is lehetne teljesíteni. Mivel a készpénzmozgás könyvelése utólagos, ezért az ügyvezetőnek a készpénzforgalomhoz kapcsolódóan analitikus nyilvántartást (pl. pénztárkönyv) kell vezetnie, ahol a készpénzmozgást azonnal rögzítenie kell. Ha az ügyvezető nem vezet ilyen tartalmú analitikus nyilvántartást, akkor valóban megsértik a számviteli törvény hivatkozott szabályát. Megjegyzem az ügyvezetőnek a pénzkezelési szabályzatban rögzített időszakonként magának kell a készpénzt a pénztár egyenleggel egyeztetnie, és az egyeztetés nem a külső könyvelővel történik. Pénzváltás árfolyamnyeresége Egyéni vállalkozónak euróban fizetnek készpénzben a szolgáltatásért. Az eurót pár nap múlva beváltja pénzváltóban, viszont mivel nem a bevétel keletkezésének napján váltja be, így árfolyamkülönbözet keletkezik. Az így keletkezett különbözet az egyéni vállalkozónak eredménybe beszámító tétel vagy sem? : A pénzváltásból adódó árfolyamnyereség az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenységének a része, ezért azt bevételként figyelembe kell venni. Lízingszerződés árfolyamkülönbözete Egy társaság évben eszközberuházásra havi fix kamatozású hitelt vett fel 3 éves futamidőre. A Lombard Lízing Zrt. által küldött havi törlesztő részletek alapján mind a tőke, mind a kamat könyvelésre került. A futamidő vége után a lízing cég által kiküldött kizárólag árfolyam különbözet havi törlesztése árfolyamveszteségként került könyvelésre, ily módon jelentős árfolyamveszteség realizálódott a könyvelésben mind 2012-ben, mind évben. Maga a lízingszerződés is tartalmazza, hogy a halmozott árfolyamkülönbözet elszámolására futamidő végén kerül sor. Helyes-e ez? A kérdésből konkrétan nem derül ki, de feltételezhető, hogy devizaalapú forintos pénzügyi lízingszerződést, vagy devizaalapú forinthitelt vettek fel. Amennyiben ez történt, akkor az árfolyamveszteség részben a törlesztéshez kapcsolódóan merül fel. Ha a szerződés szerint az árfolyamkülönbözetet meghatározott időszakonként merül fel (kell fizetni), akkor azt felmerüléskor kell elszámolni. Ha devizaalapú forintos finanszírozás történt, akkor viszont arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy legelő- 7

8 ször a 2011-es üzleti év mérlegfordulónapján ezt a kötelezettséget mindenféleképpen át kellett volna értékelni a számviteli politikában választott, mérlegfordulónapi árfolyamra, így már 2011-ben feltételezhetően veszteség keletkezett volna. Az átértékelést 2012/2013-as üzleti év mérlegfordulónapján is végre kellett volna hajtani. Ezekhez az átértékelt árfolyamokhoz viszonyítva kellett volna törlesztéskor (felmerüléskor) az árfolyamkülönbözeteket elszámolni, mely árfolyamkülönbözet így teljesen más összeg lenne, mint a kérdésben elszámolt árfolyamveszteség. Munkavállalói jogviszony megszűnése Egy társaságnál két-három munkavállaló munkaviszonya olyan formában szűnik meg, hogy az év végéig munkát végez, évben a felmondási idejét tölti, mely időszakra a munkavégzés alól felmentették. em, hogy a felmentési időre járó munkabért és közterheit év, vagy év költségeként kell elszámolni figyelembe véve azt, hogy a munkavállaló a kft bevételszerző tevékenységében évben már nem vesz részt. A felmondási idő alatt a munkavállaló munkaviszonya fennáll, függetlenül attól, hogy a munkavégzés alól felmentették. Így a felmentési időre járó munkabért és annak közterheit a felmondási időszakra kell elszámolni, így a évre jutó felmondási munkabért és annak közterheit évre kell elszámolni. Bizományosi szerződés számviteli elszámolása em bizományosi szerződéssel kapcsolatos: A hó végi leltározás kapcsán előfordul, hogy a bizományba kiadott készletben hiány keletkezik. Ezt a bizományba adó cég leszámlázza a bizományos részére, mint leltár hiány. Véleményem szerint a leltárhiányt nem leszámlázni kellene, mert szerintem itt egy jegyzőkönyv alapján kellene korrigálni, illetve elszámolni a leltárkülönbözetet, de nem tudom, melyik főkönyvi számlára. A 86-ra? Másik kérdés: A grátisz termékeket is leszámlázza a bizományos felé. A kérdés, hogy ezt hova könyvelem, és kell-e utána adót, járulékot fizetni mint reprezentáció, mivel normál kiszerelésben van a termék. Egyetértek azzal a véleménnyel, hogy a leltárhiányt nem lehet számlázni (azaz más szóval nem létező készletet nem lehet értékesíteni). A leltár hiányt egyéb ráfordításként kell elszámolni a 86-os számlacsoportban. A bizományostól, hogyha a leltárhiány neki felróható, akkor kártérítést lehet kérni, mely kártérítést egyéb bevételként kell elszámolni, de a kártérítésről sem kell számlát kiállítani. A grátisz termékek számlázásából nem derül ki, hogy az milyen formában történik. Ha értékkel számlázzák a terméket úgy, hogy más termék(ek) árából ugyanakkora engedményt adnak, akkor az értékesítés, így nem beszélhetünk ingyenességről. Ha ingyenesen adják, akkor meg nem értelmezhető a számla, de az ügylet után a piaci érték alapján mint vállalkozási tevékenységből kivont készlet az áfát meg kell fizetni. A kérdésből nem derül ki az ügylet célja sem, így nem lehet elbírálni, hogy az reprezentáció-e egyáltalán így azt személyi jellegű egyéb kifizetésként kell-e elszámolni, az adókat utána megfizetni, vagy csak sima térítés nélküli átadás, melyet rendkívüli ráfordításként kellene elszámolni. 8

9 Elszámolási előleg Cégünk elszámolási előleget adott ki egy kolléga részére termék beszerzése céljából. A számla beérkezett, az összeg a főpénztárunkból kifizetésre került. Később a kolléga jelezte, hogy viszsza kell vinnie a terméket, így elvitte az eredeti pénzügyileg már rendezett és felkönyvelt számlát. Az üzletben a számlát nem adták vissza, illetve egy visszáru bizonylat elnevezésű papírt adtak a részünkre. A főpénztárunkban a kiadási pénztárbizonylat mögött így most nincs eredeti számla. Az eredeti számla fénymásolatát fűztük mögé, amit korábban a munkatársam lemásolt. A visszáru bizonylat alapján elkészült a bevételi pénztárbizonylat, és a terméket beszerző dolgozó visszafizette az áru összegét. Az lenne a kérdésem, hogy megfelelően jártunk-e el az ügyben? Pénzügyileg rendezett és könyvelt eredeti számlát visszajuttathatunk a kiállító cég részére, ha végül a terméket visszavették, és az árát is megkaptuk? Nem kellett volna a visszáruról is egy számlát kapnunk visszáru bizonylat helyett? Röviden a válasz az, hogy nem jártak el helyesen. Az üzletben egyrészt nem vehették volna el az eredeti számlát, másrészt a visszáruról a számviteli törvény 73. -a (2) bekezdésének e) pontja alapján helyesbítő, illetve stornó számlát kellett volna kiállítani és nem visszáru bizonylatot. Konszolidált beszámoló készítése alóli mentesülés Egy társaság óta 78%-ban tulajdonosa egy pénzintézetnek. A tulajdonos egy vagyonkezelő társaság. A pénzintézet több leányvállalatnak a tulajdonosa és konszolidált beszámolót készít, melyet közzé is tesz. A tulajdonos eddig nem készített konszolidált beszámolót. em, hogy van-e mód a tulajdonos társaság konszolidált beszámoló készítése alóli mentesítésre? Abban az esetben, ha a tulajdonosnak is konszolidált beszámolót közzé kellene tenni, akkor azt mely évekre kell teljesíteni, pótolni? A számviteli törvény a (1) bekezdésének előírása alapján a vagyonkezelő társaságnak akkor nem kellett volna megelőző években konszolidált beszámolót készítenie, hogyha a számviteli törvény előbb hivatkozott előírása alapján nagyságrendi mentesítéssel élhetett azaz a vállalatcsoport nem érte el a törvényben meghatározott mutatószámokat és nem vonatkozik rá a számviteli törvény a (3) bekezdése (a kérdésben erre vonatkozóan nincsenek információk). [A leányvállalat pénzintézet viszont a számviteli törvény a (3) bekezdésének előírása alapján nem élhetett megelőző években nagyságrendi mentesítéssel, ha anyavállalatnak is minősült, ezért készített eddig is a pénzintézet konszolidált beszámolót.] Ezen túlmenően a vagyonkezelő társaságnak akkor nem kellett volna még konszolidált beszámolót készítenie, hogyha a számviteli törvény a (6) bekezdését tudta volna alkalmazni, azaz a leányvállalatait, közös vezetésű vállalkozásait a hivatkozott előírás alapján fel tudta volna menteni a konszolidálásba történő bevonás alól (erre vonatkozóan szintén nincs a kérdésben információ). Ha az előbbi mentesítések valamelyikét a vagyonkezelő társaság nem tudta volna alkalmazni, akkor először a 2010-es üzleti évről és az azt követő üzleti évekről is kellett volna konszolidált beszámolót készíteni, közzétenni. Ingyenes gépjármű bérbeadás Magánszemély több hónapra bérbe adja bérleti szerződéssel a teherautóját egy egyéni vállalkozónak. A bérleti díj ingyenes. A bérlőt a szerződés időtartama alatt a jármű fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos költségek terhelik. Bárminemű egyéb teendője a vállalkozónak van-e, illetve jogosult-e az üzemanyag és egyéb költségek elszámolására, és milyen módon? 9

10 : Feltételezem, hogy pár hónapos bérleti szerződés alapján az egyéni vállalkozó üzembentartóként nem kerül hatósági nyilvántartásba vételre. Az egyéni vállalkozó elszámolhatja bérleti szerződés alapján a teherautó üzemanyagköltségét, ha az az egyéni vállalkozói tevékenységhez merül fel dokumentáltan, illetve a bérlőt terhelő egyéb, a használatból következő költségeket is, hogyha azok az egyéni vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó használattal vannak összefüggésben, de a tulajdonjoggal összefüggő költségeket már nem számolhatók el (pl. biztosítás, súlyadó). Üzemeltetési költségek elszámolása 1. Gépjárműre vettünk téli gumi garnitúrát. Ezt rá kell aktiválni a járműre vagy karbantartási költségnek elszámolható? 2. A vállalkozás tulajdonába lévő ingatlanra reluxákat és szúnyoghálókat szereltettünk fel. Ezeket az épületre kell aktiválni és az épület értékcsökkenése mértékével csökken a továbbiakban, vagy elszámolható azonnal költségnek (nettó értéke 80e Ft, áfa levonható volt)? 1. A téli gumi a jelenlegi jogszabályi előírások alapján nem kötelező tartozéka a járműnek (téli gumival nyáron is lehet közlekedni, illetve fordítva), ezért azt karbantartásként kell elszámolni, nem kell a járműre ráaktiválni. 2. A reluxa és szúnyogháló nem képezi az épület részét, azok bármikor az épületről leszerelhetőek, áthelyezhetőek, így azok önálló tárgyi eszköznek minősülnek. Ha a kérdésben leírtak szerint az egyedi beszerzési értékük 100e Ft alatt van, akkor azokat, mint önálló tárgyi eszközök egyösszegű értékcsökkenési leírásként is elszámolhatják, ha számviteli politikájukban úgy döntöttek. Részesedés értékesítése Mi a helyes válasz az számviteli törvény előírása alapján? A Kft. B Zrt.-ben meglévő részesedését decemberben értékesíti. A vételár befolyik a számlájára még decemberben. A cégbíróság csak a következő év, januárban jegyzi be a részvény-értékesítést, az A cég mérlegkészítése után. : az értékesítésből származó árfolyamkülönbözet melyik évet érinti, a tárgyévet vagy a bejegyzés évét? Az értékesítést 2014 decemberében kell elszámolni, így az árfolyamkülönbözet is decemberben jelenik meg, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség. Az értékesítés eredményének az elszámolása független attól, hogy a cégbíróság mikor jegyzi be a tulajdonosváltozást, illetve hogy mikor fizetik ki a vételárat [számviteli törvény 84. -a (2) bekezdése, (7) bekezdésének a) pontja és 85. (1) bekezdés b) pontja és (3) bekezdés a) pontja]. Év végi számlák elszámolása Az év végi záráshoz közeledve kérdeznék az év végi számlák elszámolásáról: A számla kelte XII. hó, teljesítés időpontja megegyezik a fizetési határidővel, mely I. hó (áfa tv a szerinti szolgáltatásnyújtásról van szó). A számla egyébként decemberi időszakra vonatkozik. A számla kelte I. hó, a többi ugyanez., hogy ezeket a számlákat aktív időbeli elhatárolásként vagy vevőkövetelésként kell a 2014-es beszámolóban szerepeltetnünk? A számviteli törvény a szerződés szerinti teljesítés időszakára számoltatja el a számlákat, függetlenül attól, hogy az áfa tv. szerinti teljesítés a fizetési határidővel egyezik meg. A számviteli 10

11 elszámolást az sem befolyásolja, hogy a számlát mikor állítják ki. Így a kérdésben leírt esetekben függetlenül attól, hogy a számlát decemberben, vagy januárban állítják ki és függetlenül attól, hogy az áfa tv. szerinti teljesítés január hó, a számlát mérlegfordulónapon vevőkövetelésként kell kimutatni. Osztalékkifizetés szabályai Egy végelszámolás alatt lévő kft. tulajdonosai lemondhatnak-e az egész osztalékkövetelésükről, ha az csak részben fizethető ki, vagy kötelesek osztalékot felvenni a megmaradt pénzeszköz erejéig? Ha elengedhetnek, akkor az mentes-e az ajándékozási illeték alól? Attól, hogy a kft. végelszámolás alatt van, a tulajdonosoknak nem kötelező az osztalékot felvenni. Megjegyzem, hogyha az osztaléktartozásnak nincs a kft.-nél eszköz fedezete, akkor végelszámolással nem is tud megszűnni. Ebben az esetben, ha mégis végelszámolással kívánnak megszűnni, akkor a tulajdonosoknak el kell engedniük a követelésüket. A kft. tulajdonosai lemondhatnak osztalékkövetelésükről részben vagy egészben is. A kft.-nél az elengedett osztaléktartozást rendkívüli bevételként kell elszámolni, mely bevétellel a társasági adóalapot lehet csökkenteni, és 2014-től ajándékozási illetékmentes. Jegyzett tőke emelése visszamenőleges hatállyal Jegyzett tőkeemeléssel egyidejűleg tőketartalék javára is kaptunk a tulajdonostól vagyoni hozzájárulást (azaz ázsiós tőkeemelést hajtottunk végre). Az üzleti évünk mérlegfordulónapja szeptember 30-a. A jegyzett tőke emeléséről az alapítói határozat dátuma szeptember 5-e, ezen a napon a tulajdonos a vagyoni hozzájárulását rendelkezésre is bocsátotta teljes összegében. Mérlegkészítés időpontja október 31. A jegyzett tőke emelését a cégbíróság november 10-én jegyezte be. A tőkeemelést lehet-e a szeptember 30-ai mérlegfordulónapú beszámolóban szerepeltetni? A kérdésben leírt időpontok alapján a jegyzett tőkeemelést nem lehet a szeptember 30- ai mérlegfordulónapú beszámolóban szerepeltetni. A számviteli törvény előírása szerint a jegyzett tőke emelését a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg lehet elszámolni. Mivel a cégbíróság a jegyzett tőkeemelést a cégbíróság november 10-én jegyezte be, ezért azt csakis kizárólag november 10-én lehet a könyvekben elszámolni, még akkor is, hogyha a tulajdonos szeptember 5-én a teljes vagyoni hozzájárulását rendelkezésre bocsátotta. Ebben az esetben a számviteli elszámolást az sem befolyásolja, hogy a bejegyzés mérlegkészítés időpontja előtt vagy után történik. In-house szeminárium! Ha szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó- és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az olvasoikerdesek@forummedia.hu címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-számvitel VII. évfolyam első szám, január Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Bp. Váci út 91/a Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Varga Szabolcs HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: , Fax: , forum-media@forum-media.hu Internet: Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.