A KIS-ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HUMÁNERŐFORRÁS- FEJLESZTÉSRE

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Tőzsde-pénzintézetek szakirány A KIS-ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HUMÁNERŐFORRÁS- FEJLESZTÉSRE Budapest, Készítette: Szántó Orsolya

2 Tartalomjegyzék Bevezetés 4 1. A kis- és középvállalkozások bemutatása A kis- és középvállalkozások meghatározása A KKV-k szerepe a gazdaságban A KKV-k helyzete Magyarországon 6 2. Áttekintés az uniós pénzügyi forrásokról A Kohéziós Alap és a strukturális alapok Közösségi programok A Kisvállalatok Európai Chartája Közösségi támogatási formák a KKV-k számára Operatív Programok A Nemzeti Fejlesztési Terv A Nemzeti Fejlesztési Terv tartalmi elemei Az operatív programokról röviden Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) Agrár és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP) Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program A Programok végrehajtása Az Irányító Hatóság Közreműködő szervezet Operatív Program Monitoring Bizottság A HEFOP végrehajtásában résztvevő intézmények Az ESZA Kht A beérkezett pályázatok értékelése A források felhasználása Vállalati interjúk Az Advance Kft. pályázata A projekt Célok 36 2

3 6.1.3 A projekt menete Eredmények Nehézségek a projekt során a projekt összegzése Egyéb vállalatok pályázatai A szervezet tevékenységi köre Milyen célból pályázott a cég? Miből finanszírozták a cégek a projektet? Milyen eredményeket értek el a szervezetek a projektnek köszönhetően? Milyen nehézségekkel kellett megküzdeni a projekt során? A szervezetek által említett javaslatok Összegzés, javaslatok Az Új Magyarország fejlesztési terv A TÁMOP főbb céljai, prioritásai A TIOP fő céljai, prioritásai Összefüggések a TÁMOP és a TIOP között, összehasonlítás a HEFOP-pal Változtatások a HEFOP-hoz képest Különbségek a végrehajtásban Strukturális változások Befejezés 62 Irodalomjegyzék 64 3

4 A kis- és középvállalkozások Európai Uniós támogatása Bevezető Szakdolgozatomat a kis- és középvállalkozásokról (továbbiakban: KKV), illetve azok európai uniós támogatásáról írom, azon belül is a Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Programról. Először pontosítom, hogy milyen vállalkozás minősül KKV-nak, majd szót ejtek arról, miért fontosak a KKV-k a gazdaság számára, és milyen a helyzetük ma Magyarországon. Röviden bemutatom az uniós támogatási forrásokat, és azok felhasználásának, végrehajtásának magyarországi intézményrendszerét. Bemutatom a 2004 és 2006 között rendelkezésünkre álló források felhasználását szolgáló Nemzeti fejlesztési Terv operatív programjait, azokon belül részletesebben a Humánerőforrás-fejlesztés Operatív programot. Több céggel készítettem interjút pályázati tapasztalataikról. Leírom, milyen célokkal pályáztak, milyen eredményeket sikerült elérniük, és mik voltak a projekt során a nehézségek. Mindezek után, teszek néhány javaslatot, melyek a végrehajtás hatékonyságát segíthetik az elkövetkező időszakban. A jövőre való tekintettel röviden bemutatom az Új Magyarország Fejlesztési Tervet (ÚMFT), melynek keretében 2007 és 2013 között az Európai Unió strukturális alapjaiból és a Kohéziós Alapból 22,4 milliárd euró áll rendelkezésünkre. Az ÚMFT-n belül kitérek a humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program szerepét átvevő Társadalmi Megújulás Operatív Programra és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programra, és megemlítek néhány különbséget köztük, mennyiben fejlesztették tovább tartalmilag ezeket a programokat a HEFOP-hoz képes, valamint hogyan változott a végrehajtás intézményi rendszere. Azért választottam ezt a témát, mert napjainkban egyre több nehézséggel kell megküzdenie a KKV-knak. Fontosnak tartom megismerni a finanszírozási lehetőségeiket, különös tekintettel azokra a hatalmas erőforrásokra, melyek az Európai Unióból áramlanak az országba. 4

5 Én magam is egy kisvállalkozásnál dolgozom, és nagyon megtetszett a környezet, valamint az, hogy láthatom, a vezetők miként birkóznak meg a mindennapi nehézségekkel és képesek a piaci igényeknek megfelelve előre vinni a céget. 1. A kis és középvállalkozások bemutatása 1.1 A kis- és középvállalkozások meghatározása január 1.- től kis- és középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, - Melyben az állam, az önkormányzat vagy a kisvállalkozói körön kívül eső vállalkozások tulajdoni részesedése nem haladja meg a 25%-ot. - Az összes foglalkoztatott létszáma 250 főnél kevesebb, éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió euró, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió euró. - Ezen belül kisvállalkozás az, ahol 50 főnél kevesebb a fogalkoztatott, éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege maximum 10 millió euró. - Mikrovállalkozás: összes foglalkoztatott száma 10 főnél kevesebb, az árbevétele és mérlegfőösszege pedig nem haladja meg az évi 2 millió eurót A KKV-k szerepe a gazdaságban Magyarország (és az összes európai uniós tagállam) gazdaságában rendkívül fontos szerepük van a kis- és középvállalkozásoknak, ezért fejlesztésük előtérbe kerül. A KKV szektor fontos forrása a munkahelyteremtésnek, és az üzleti újításoknak, (innováció), a helyi és a társadalmi integrációt nagymértékben elősegítik. Közel állnak fogyasztóikhoz, ügyfeleikhez, és ezért rugalmasabbak. Természetüknél fogva felelősséget vállalnak a társadalomért, hiszen általában családi vállalkozások, s így eleve megvan bennük az, amit a nagy cégeknek mesterségesen kell kifejleszteniük. A kis- és középvállalkozások versenyképessége alapvetően befolyásolja a gazdaság egészének teljesítményét évi XXXIV. Törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról 5

6 A kisvállalkozások a legérzékenyebbek az üzleti környezet változására és az adminisztratív terhek növelésére, és ők reagálnak leggyorsabban a kedvező lehetőségekre. Ez azért is lehet, mert hiányzik (illetve kisebb) a bürokrácia a cégen belül, gyorsabban tudnak dönteni, alkalmazkodni. Sok nagyvállalat az Európán kívüli piacokba fekteti a pénzét, ott tervez nagyobb profitot, a KKV-k azonban a stabilitás zálogai, ezek ugyanis általában nem fektetik pénzüket komplex pénzügyi termékekbe, és ott maradnak, ahol megalapították őket Az Európai Unió vállalkozásainak 99%-a kis- és középvállalkozás, ez szám szerint 23 millió vállalkozást jelent, és a magánszektor munkahelyeinek kétharmadát, több mint 100 millió ember foglalkoztatását biztosítják A KKV-k helyzete Magyarországon Mára a KKV szektor jelentősen lecsökkentette lemaradását az EU többi tagállamához képest, bár a hézag köztük még mindig nagy. Általános probléma számukra a tőkehiány, nehezebben jutnak hitelhez, mint a nagyvállalatok, mert a hitelintézetek számára kevésbé kifizetődő (arányában nagyobb a tranzakciós költség) illetve kockázatosabb számukra hitelt nyújtani. Egyrészt a vállalkozás méretének csökkenésével a csőd kockázata egyre nagyobb, másrészt a kisebb vállalatok jelentős része nem rendelkezik alapos pénzügyi kimutatásokkal, így limitált a bankok számára róluk elérhető információ. 3 A kisvállalkozások egy jó része nem is szívesen támaszkodik külső forrásokra (hitelek), mert ez jelentősen megnöveli költségeiket, inkább saját forrásból ruháznak be, vagy ismerősökhöz folyamodnak kölcsönért. A hitelek eloszlását jellemzi, hogy a vállalkozások 99 százaléka rendelkezik a hitelek százalékával, míg a vállalkozások 1 százaléka a hitelek százalékával, 4 bár az utóbbi években a kormány és az EU különböző programjainak köszönhetően a mikroés kisvállalkozások egyre többször vesznek igénybe többféle hitelkonstrukciót, mert elérhetőek lettek a kisebb összegű hitelek is. (pl. Széchenyi kártya, Mikrohitel oldal A kis-és középvállalkozások helyzete ban, 25. oldal 6

7 program, lízing) végén már a kis- és középvállalati hitelek a teljes vállalati hitelállomány több mint felét tették ki. A legtöbb KKV tevékenységi köre nem is tőkeigényes, nagy részük a szolgáltatási szektorban működik. Nagyszámú, kisméretű vállalkozás működik a gazdaságban. A kis- és középvállalkozások alapvető szerkezeti jellemzői az utóbbi években nem, vagy alig változtak, gazdálkodásukat magas munkaerő- és alacsony tőkeintenzitás jellemzi. Nagyobb mértékben részesednek a foglalkoztatásból, mint az árbevételből vagy a jövedelemtermelésből. A vállalati szektor által előállított bruttó hozzáadott értéknek csak körülbelül 50%-át adták. A vállalkozások száma ban tovább nőtt. Folytatódott a szolgáltató ágazatok térnyerése a feldolgozóipari és kereskedelmi vállalkozások rovására ben az összes hazai vállalkozás 75,6 %-át az egyéni vállalkozók tették ki, a mikrovállalkozások 20,2 %-ot, a kisvállalkozások 3,6%-ot, a közepesek további 0,6 %- ot, míg a nagyvállalatok összesen csupán 0,1%-ot. A vállalati szektor alkalmazottainak 68,9%-át adták a KKV-k, árbevételük az összes hazai vállalat bevételének 62,5%-át tette ki, ám az exportrészesedésük csak 35,3% volt, szemben a nagyvállalatok 64,6%ával. 5 A vállalkozások száma növekvő tendenciát mutat, évente valamennyivel több új vállalkozás alakul, mint amennyi megszűnik. A Gazdasági- és Közlekedési Minisztérium által végzett felmérések szerint a hazai kis- és középvállalkozók vállalkozásuk növekedését leginkább akadályozó tényezőnek a magas közterhek teljesítését (adó- és társadalombiztosítási terhek) és az adminisztrációs kötelezettségeket tekintik. Minél kisebb egy vállalkozás, arányaiban annál nagyobb rajta az adminisztratív teher. Ebből a szempontból érdemes tekintetbe venni, hogy a vállalatok felének egyáltalán nincs alkalmazottja. Emellett az is hátráltatja őket, hogy sokszor nehéz a gyakran változó jogszabályi környezethez alkalmazkodni, nagyobb kiszámíthatóságra lenne szükség. 2. Áttekintés az uniós pénzügyi forrásokról 5 A kis-és középvállalkozások helyzete ban, 23. oldal 7

8 Az európai integrációs folyamatok egyik célja a tagországok és a tagjelölt országok gazdasági fejlettségi szintkülönbségének a csökkentése. Ennek érdekében az EU olyan hatékony eszközök kialakítására törekedett, melyek elősegítették az irányított regionális politikai támogatási rendszer kifejlődését. Ennek célja a vállalkozói kedv növelése, a beruházások adott régióban való élénkítése és az, hogy a gazdasági növekedés üteme felgyorsuljon. (Jelenleg az EU-ban ez nagyon alacsony más gazdasági térségekhez képest, tavaly a GDP növekedése 2,9 százalék körül volt (az Eurózónában 2,6%. 6 ) A regionális politika tagországonként eltérő, hiszen azt sok tényező befolyásolja: függ a gazdaságpolitikától, kultúrától, földrajzi elhelyezkedéstől, stb. Már az 1957-es Római Szerződésben is nagy szerepet kapott a regionális politika, mivel létrehozták az Európai Szociális Alapot (ESZA), az Európai Beruházási Bankot (EIB), aztán 1972-ben az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA). Az Európai Unióba újonnan csatlakozó országok számára kétféle támogatási rendszer létezik. A csatlakozás előtt álló országok a PHARE (Poland-Hungary: Assistance for Restructuring the Economy), az ISPA (Instrument for Structural Policies for Pre-Accession) és a SAPARD (Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development) programokon keresztül juthatnak támogatáshoz. A Phare az intézményfejlesztés és egyéb beruházási programok részbeni finanszírozását célozza meg, az ISPA környezetvédelmi és a közlekedésfejlesztési beruházásokat támogat, a SAPARD-on keresztül pedig az Unió hozzájárul a fenntartható mezőgazdaság és vidékfejlesztés kialakításához. 2.1 A Kohéziós Alap és a strukturális alapok A már csatlakozott országok a Kohéziós Alap és a Strukturális Alapok forrásaiból jogosultak támogatásra, de nem korlátlanul: alapvető elv, hogy az ezekből a forrásokból származó transzferek nem haladhatják meg az adott ország GDP-jének 4%-át

9 1988-óta nevezik az Európai Regionális Alapot, az Európai Szociális Alapot és az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Részét együttesen Strukturális Alapoknak, melyekhez ma már a Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei is hozzátartozik. A Strukturális Alapok költségvetését 6 éves ciklusokra határozzák meg, ezért a régiók programjai is 6 éves periódusokra szólnak. A os periódusra a Strukturális Alapok teljes költségvetése 213 milliárd euró. 7 Az ERFA célja az agrárszektor túlsúlya, az ipari szerkezetváltás és a strukturális munkanélküliség miatt fennálló regionális egyenlőtlenségek korrigálása. 8 Az ESZA célja a foglalkoztatás elősegítése, az 1993-ban indult Kohéziós Alap pedig nem régiókat, hanem országokat támogat, és alapvetően az a célja, hogy segítse a tagállamokat a maastrichti kritériumok teljesítésében, de környezetvédelmi és közlekedési fejlesztéseket is támogat. A Kohéziós Alap azon EU tagállamok számára elérhető, amelyek 1 főre eső vásárlóerő-paritáson számított GNP-je nem éri el a közösségi átlag 90%-át. 2.2 Közösségi programok További uniós források a közösségi kezdeményezések, melyek olyan területeket támogatnak, amelyeket nem fednek le a tagállamok fejlesztési tervei, viszont fejlesztésük az Unió érdekében áll. Új elképzeléseket és új módszereket kísérletez ki a tagállamokat érintő kulcsfontosságú témákat illetően, és a cél az is, hogy a tapasztalatok alapján kiigazítsa, vagy gazdagítsa az általános politikákat. Ezek során a nemzetek közötti, határokon átnyúló és régiók közötti együttműködések fejlesztése, az innováció erősítése és a fejlesztések alulról jövő kezdeményezése és végrehajtása a cél. Magyarország 1995 óta vehetett részt egyes közösségi programokban, az európai uniós csatlakozás után a korábbi 17 helyett 38 közösségi program áll rendelkezésünkre. 2.3 A Kisvállalatok Európai Chartája Blahó András (2003): Európai integrációs alapismeretek 9

10 Az Európai Unió az 1980-as évek közepe óta szentel kiemelt figyelmet a kis- és középvállalkozásoknak. A dokumentumokban és a tagállamok politikáiban is elkötelezettek abban, hogy a kkv-kat segítsék a nagyvállalatokkal szembeni versenyhátrányok leküzdésében. Ennek megfelelően az EU és a tagállamok cél- és eszközrendszere nagy hasonlóságot mutat júniusában tették közé a Kisvállalatok Európai Chartája elnevezésű közösségi dokumentumot, mely a kis-és középvállalkozások támogatásáról szól, és meghatározza a szektor helyét és szerepét a gazdaságban és a társadalomban, és eszközrendszert ír elő a tagállamoknak a fejlesztésükre vonatkozóan. Fő célkitűzései uniós és nemzetközi szinten is, a vállalkozói ismeretek oktatása, az olcsóbb és gyorsabb indulást lehetővé tevő ügyintézés, a jobb törvénykezés és szabályozás, a szakmai ismeretek biztosítása, az on-line hozzáférés javítása, az egységes piac jobb kihasználása, az adó- és pénzügyek, a kisvállalatok technológiai teljesítményének erősítése, sikeres e-üzleti modell és legmagasabb szintű kisvállalati támogatás, valamint a kisvállalati érdekek erősebb, hatékonyabb képviseletének kialakítása. Ezek mellett megtalálhatóak a hagyományos állami támogatások is, de ezek inkább a vállalkozói környezet javítására irányulnak. 9 Hat év alatt a Charta 44 ország számára lett referenciakeret a kis- és középvállalkozásokra vonatkozóan. Az Európai Bizottság 2003-ban kibocsátotta Vállakozás Európában (Enterpreneurship in Europe) című Zöld Könyvét, melyben maghatározza a legfontosabb feladatok három alappillérét. Ezek: Azon korlátok lebontása, melyek a vállalatok indulása, fejlődése, növekedése előtt állnak, az egyensúly helyreállítása a vállalkozói kockázatvállalás és az elérhető eredmény között, a vállalkozás társadalmi elismertségének a fokozása. 2.4 Közösségi támogatási formák a KKV-k számára 9 A kis-és középvállalkozások helyzete ban, 46. oldal 10

11 Az EU különböző formákban (például támogatások, hitelek, garanciák) biztosít támogatásokat az európai kis- és középvállalkozások számára. A támogatások vagy közvetlenül, vagy nemzeti szinten kezelt programokon érhetők el. Rendelkezésre állnak nem pénzügyi jellegű támogatások is, programok illetve vállalkozástámogatási szolgáltatások formájában. A támogatásokat négy kategóriába sorolhatjuk: 1. Tematikus támogatási lehetőségek Az Európai Bizottság különböző szervezeti egységei dolgozzák ki és működtetik a finanszírozást, melyek tematikus jellegűek és konkrét célokhoz kötöttek. Ezek lehetnek például környezetvédelemmel, kutatással, és képzéssel kapcsolatos célok. A KKV-k általában közvetlenül pályázhatnak ezekre a támogatásokra, de azzal a feltétellel, hogy ezek a projektek több országra terjedjenek ki, jelentsenek hozzáadott értéket, és fenntarthatóak legyenek. Általános szabály a társfinanszírozás, a támogatás összege csupán a projekt költségeinek egy részét fedezi. 2. Strukturális alapok Ezek a különböző tematikus programok és regionális szinten megvalósított közösségi kezdeményezések révén nyújtanak támogatást. A kedvezményezettek közvetlen hozzájárulásban részesülnek a projektjeik finanszírozásához. (A programok kezelése és a projektek kiválasztása nemzeti és regionális szinten történik.) 3. Pénzügyi eszközök A legtöbb csak nemzeti pénzügyi közvetítőkön keresztül érhető el, melyek közül sokat Európai Beruházási Alap kezel. 4. Támogatás a KKV-k nemzetközivé tételére Ezek általában közvetítõ szervezeteknek és/vagy állami hatóságoknak adott támogatásokból állnak, amelyek célja, hogy segítsék a KKV-k EU-n kívüli piacokhoz való hozzájutását. 10 A kis- és középvállalkozások támogatásának és fejlesztésének legfontosabb közösségi eszközei a Többéves Programok és az ezekhez kapcsolódó un. közös akciók. Az EU Tanácsa december 20-án hozott határozatot az Európai Unió negyedik, re szóló Többéves Vállalat- és Vállalkozásfejlesztési Programjának oldal 11

12 (Multiannual Programme for Enterprise and Entrepreneurship, and in Particular for Small and Medium-sized Enterprises (SMEs) ) (MAP) elindításáról. A program teljes költségvetése 450 millió euró, és ez a Kisvállalatok Európai Chartájában kitűzött célok megvalósításának legfontosabb eszköze. A program fő területeinek egyike a vállalkozói kezdeményezések támogatása, ahol kiemelt szerepet kap az oktatás fejlesztése, a vállalkozói kultúra fejlődésének előmozdítása. A MAP-ot december 31-ig meghosszabbították, 2007 után pedig megszűnt mint önálló program, mert a Versenyképességi és Innovációs Keretprogram ( ) részévé vált. Ennek célja, hogy ösztönözze a beruházások növelését az innovációs területeken, különösen a kis- és közepes méretű vállalatok esetében. A program költségvetése között 3,6 milliárd euró. A Keretprogram előírásai szerint a finanszírozás csak a piaci hiányosságok kiküszöbölésére kell, hogy korlátozódjon, ennek érdekében a támogatásoknak összhangban kell lennie a Közösség állami támogatásokra vonatkozó szabályaival, és a többi kapcsolódó finanszírozási eszközzel. A Keretprogram 4 közös célkitűzése: 1. a vállalkozások (különösen kkv-k) versenyképességének előmozdítása, 2. innováció és öko-innováció támogatása 3. versenyképes és innovatív információs társadalom fejlődésének felgyorsítása 4. energiahatékonyság, új és megújuló energiaforrások támogatása valamennyi ágazatban Operatív Programok Ebben a fejezetben röviden bemutatom a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) operatív programjait, céljait, prioritásait, de terjedelmi korlátok miatt csak a Humánerőforrásfejlesztési operatív programról írok részletesebben, mert az általam megkérdezett cégek arra pályáztak, és ezek kapcsán szerzett tapasztalataikról kérdeztem őket. 3.1 A Nemzeti Fejlesztési Terv 11 A kis-és középvállalkozások helyzete ban, oldal 12

13 Magyarország május elsején csatlakozott az Európai Unióhoz, ezáltal jogosulttá vált a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap támogatásaira, mely 2004 és 2006 között több mint 1350 milliárd forint értékű fejlesztés megvalósítását teszi lehetővé. Ez több forrásból adódik össze. Az NFT mintegy 510 milliárd forint uniós és 178 milliárd forint hazai közösségi (központi, illetve helyi) forrást nyit meg a beruházásoknak az operatív programokon keresztül. Ehhez a gazdasági szereplők további 280 milliárd forint magántőkével járulnak hozzá. Mindezt kiegészíti 283 milliárd forint uniós, illetve 113 milliárd forint hazai közösségi forrás a Kohéziós Alap által finanszírozott nagy környezetvédelmi és közlekedési infrastrukturális projekteken keresztül. Így összességében 1350 milliárd forintnyi fejlesztés valósulhat meg a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében. Ennek az összegnek a lehívásához előfeltétel volt, hogy a kormány dolgozzon ki egy stratégiai dokumentumot, melynek céljai és prioritásai összhangban vannak az Európai Uniós elvárásokkal. Ezért Magyarország elkészítette a Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT), mely a Strukturális Alapok támogatásainak felhasználására szolgál. Átfogó célkitűzése az EU átlaghoz viszonyított jövedelemkülönbség csökkentése. Ennek elérése érdekében meghatározza azokat a fejlesztési célokat és prioritásokat, melyeket a Strukturális Alapok forrásai 2004 és 2006 között támogatnak. Ezeket a prioritásokat az ország átfogó gazdasági és társadalmi elemzése alapján állították össze. 3.2 A Nemzeti Fejlesztési Terv tartalmi elemei Kialakításának első lépése az volt, hogy megvizsgálja Magyarország helyzetét, erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit, illetve lehetséges veszélyforrásait (SWOT elemzés). Ezek meghatározása tette lehetővé, hogy kialakítsanak négy, hosszú illetve középtávú specifikus célt, melyek: - A gazdaság versenyképességének növelése - Humánerőforrás-fejlesztés - Jobb minőségű környezet, infrastruktúrafejlesztés - Kiegyensúlyozott regionális fejlődés 13

14 E célok elérése, megvalósítása az operatív programokon keresztül történik, amelyek egy adott ágazat vagy régió stratégiáját tartalmazzák, és meghatározzák a programon belüli fejlesztési területeket és az azokhoz tartozó intézkedéseket. Az NFT keretében Magyarország öt operatív programot dolgozott ki. - Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program - Gazdasági Versenyképesség Operatív Program - Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program - Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program - Regionális Fejlesztés Operatív Program Operatív program Strukturális Alapok 1. Táblázat: Az NFT pénzügyi terve (milliárd HUF) Az NFT pénzügyi terve Hazai közösségi forrás Magánforrás Kohéziós Alap (EU+ hazai rész) Összesen GVOP 109,4 45,2 135, ,5 HEFOP 143,5 47, ,3 KIOP 83,42 28,9 9,7 397,2 519,22 AVOP 80,8 26,9 115, ,1 ROP 91,7 29,7 19, ,9 Összesen 508,82 178,5 280,5 397,2 1365,02 Forrás: Nemzeti Fejlesztési Terv Az operatív programokról röviden Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) Célja a gazdaság versenyképességének erősítése, az európai fejlettségi szinthez való felzárkóztatása. Ennek eléréséhez a vállalkozások modernizációja, valamint fejlett gazdasági környezet kialakítása szükséges. Mérsékelni kell a fejlődést gátló akadályokat, így pótolni kell a kkv-k tőke- és korszerű menedzsment ismereteinek hiányosságait, fejleszteni kell a K+F és az innovációs tevékenységeket, és erősíteni a kutatás-fejlesztési szektor és a gazdaság közötti kapcsolatokat, ezáltal ösztönözni a beruházásokat. Jó lehetőség a versenyképesség fokozására, ha kihasználjuk Magyarország kedvező földrajzi elhelyezkedését, és pályázunk a délkelet-európai régió üzleti és szolgáltató központjának szerepkörére. 14

15 A gazdasági versenyképesség növelése érdekében az országnak ki kell használnia az információs technológiai alkalmazások által nyújtott lehetőségeket. A távközlési infrastruktúra fejlettsége területileg erősen differenciált, ezért fokozott figyelmet kell fordítani a jelentős területi fejlettségi különbségek mérséklésére. Célok: - A tudásalapú gazdagság és az innovációs kapacitások fejlesztése - A technológia-intenzív iparágakra és szolgáltatásokra alapozott gazdaság kiépítése - A gazdaság duális jellegének oldása a kis- és középvállalatok fejlesztésével Ezeken kívül a környezetminőség javítása, a fenntartható erőforrás gazdálkodás, illetve a kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése kap fontos szerepet. Az alábbi négy prioritás szolgálja a célok megvalósulását: 1. Befektetés-ösztönzés 2. KKV-k fejlesztése 3. Kutatás-fejlesztés és innováció 4. Információs társadalom- és gazdaság fejlesztése Ezeket egy ötödik, prioritás, az OP végrehajtását elősegítő technikai segítségnyújtás egészíti ki Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program három ágazatban: a környezetvédelem, az energetika és a közlekedés területein teszi lehetővé fejlesztések megvalósítását uniós társfinanszírozással. Magyarországon a környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúrának jelentős fejlődésen kell átesnie, hogy megfeleljen az európai követelményeknek. Ezt mutatja környezet állapota és a közlekedési szerkezet is. A fejlesztéseknek úgy kell érvényesülnie, hogy a környezetvédelem szempontjai ne sérüljenek, és ezek a fejlesztések fenntarthatóak és regionálisan is kiegyensúlyozottak legyenek. Szükséges az úthálózat fejlesztése is, mert jelenleg túlságosan centralizált, egyes területek pedig csak nehézkesen, lassan érhetők el, ez pedig gátolja a gazdasági növekedést. Az energetikai szektorban a környezetterhelés csökkentése, és a megújoló energiaforrások felhasználási arányának a növelése a cél. 15

16 Célok Környezetbarát fejlődés elősegítése Ez az alábbi két specifikus stratégiai célon keresztül érhető el: A környezeti állapot javítása az ország egész területén A fő közlekedési folyosók elérhetőségének javítása, és a lakott területek közlekedési terhelésének csökkentése. Prioritások 1. Környezetvédelmi fejlesztések 2. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése A környezetvédelmi fejlesztésekhez hozzátartozik az is, hogy biztosítani kell a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátását és az ivóvízbázisok védelmét, meg kell oldani a keletkező szennyvizek összegyűjtését és kezelését. Csökkenteni kell a keletkező hulladék mennyiségét, fejleszteni a hulladékgazdálkodás rendszerét, a légszennyező anyagok kibocsátásának mérséklésével javítani kell a települések levegőjének minőségét, és csökkenteni kell a lakosságot érő zajterhelést. A természetvédelem, a biodiverzitás megőrzése, a hazai tájak (némelyik a világörökség része) megőrzése és az árvízvédelem ugyancsak fontos prioritások. Az EU célja, hogy 2010-re a megújuló energiaforrások arányát 12%ra növelje, (2020-ra 20% a cél) így hazánknak is ehhez kell igazodnia. Ez az importfüggőség csökkentése érdekében is fontos. A KKV-kat is ösztönözni kell az energiahatékonyság növelésére. A közlekedési infrastruktúra fejlesztésének fő területei közül az egyik az, hogy a települési tranzitforgalom illetve a környezetterhelés csökkentése érdekében elkerülő és tehermentesítő utak épüljenek. A másik, hogy javuljon az elérhetőség, gyorsforgalmi és összekötő utak épüljenek, és korszerűsítsék a regionális repülőtereket. A KIOP valamennyi fejlesztési projektjét az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozza. Az ERFA támogatásokat a Kohéziós Alap környezetvédelmi és közlekedési beruházásai egészítik ki Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program

17 3.3.3 Agrár és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP) A társadalmi-gazdasági rendszerváltás után gyökeresen megváltoztak a mezőgazdaság tulajdoni és földhasználati viszonyai, átalakult a gazdálkodás szervezeti rendszere, üzemi struktúrája is. Jelentős tőkét vontak ki a privatizáció során, és a tőkepótlás nem is történt meg, mivel tartósan alacsony a jövedelmezőség. Ráadásul a hagyományos felvevőpiac is megszűnt, a kereslet az élelmiszerek iránt csökkent. A helyzetet súlyosbítja, hogy mára a földterület elaprózódott, sokszor nem a tulajdonos használja a földet, hanem bérbe adja. Ezek a mezőgazdaságra és az élelmiszer-feldogozásra kedvezőtlenül ható tényezők együttesen korlátozzák a hasznosítását az ország mezőgazdaságra kiválóan alkalmas adottságainak, komparatív előnyeinek, valamint az agrárszakemberek korábban már nemzetközi összehasonlításban is elismert felkészültségének és szaktudásának. A társadalmi-gazdasági átalakulás nagyon súlyosan érintette a sérülékenyebb vidéki térségeket. Ennek következménye a mezőgazdaságból élők elszegényedése, az életfeltételek kedvezőtlenebbé válása, a hátrányos helyzetű és a gazdaságilag inaktív néprétegek számottevően növekvő aránya. Ebben a megváltozott környezetben az agrárpolitika célja a mezőgazdasági termelés modernizálása, hatékonyságának növelése, a termelők verseny-, piaci és jövedelempozíciójának kedvezőbbé és biztonságosabbá tétele. Elő kell segíteni a vidéki közösségek megtartását, a táj, a környezet és kulturális örökség védelmét, így ezzel járulva hozzá a vidéki foglalkoztatási- és életkörülmények javításához. A célok elérése érdekében alkalmazott intézkedések támogatják a fenntartható fejlődést, egy új, európai agrármodell kialakulását, új vállalkozási- illetve üzemi struktúra megerősödését, az egyéni gazdaságokat. Ezenkívül segítik a termelés hatékonyságának és a versenyképes termékek arányának növelését, és a területi differenciálódás káros következményeinek visszaszorítását. Célok - a mezőgazdasági termelés és élelmiszer-feldolgozás versenyképességének javítása, - a mezőgazdaság környezetbarát fejlesztése, a földhasználat racionalizálása, - a vidék felzárkóztatásának elősegítése. 17

18 Ezek közül az AVOP csak az első és a harmadik cél teljesülését szolgálja. A másodikat, a mezőgazdaság környezetbarát fejlesztését és a földhasználat racionalizálását az EMOGA (Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap) Garancia részéből finanszírozott, kiegészítő intézkedéseket magába foglaló Nemzeti Vidékfejlesztési Program tartalmazza. A mezőgazdasági termelés és élelmiszer-feldolgozás versenyképességének javítása a mezőgazdasági termelés korszerűsítését és humán feltételeinek javítását, valamint az élelmiszer-feldolgozás korszerűsítését foglalja magába. A vidék felzárkóztatásának elősegítését a vidéki gazdasági potenciál fejlesztésével, a foglalkoztatás javításával, valamint a vidéki környezet vonzóbbá tételével szeretnék elérni. Ebben lehet építeni az egészséges környezetre, a változatos táji adottságokra és a nagyfokú biodiverzitásra, az értékes vízkészletekre, a vidéki közösségek kulturális hagyományaira. Csökkenteni szeretnék kkv-k tőkehiányát, és ösztönözni az egészséges életmódot. A cél megvalósulásával javul az egészséges vidéki környezet megőrzésének esélye, csökken a vidéki települések függősége az agrártermeléstől, erősödik a vidék alkalmazkodó képessége, kedvezőbbek lesznek a foglalkoztatás feltételei és javulnak az életkörülmények. Prioritások A stratégia alapján az OP céljai az alábbi három prioritáson keresztül valósulnak meg: 1. A versenyképes mezőgazdasági alapanyag-termelés megalapozása, 2. Az élelmiszer-feldolgozás korszerűsítése, 3. A vidéki térségek fejlesztése Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) A rendszerváltás után nem egyformán fejlődtek az egyes megyék, régiók az országban, vannak, amelyek földrajzi, társadalmi adottságoknak köszönhetően nagyobb ütemben voltak képesek a növekedésre. Ez a tradíciókból és a korábbi ágazati szerkezetből adódó, már meglévő területi fejlettségi különbségek növekedéséhez vezetett. A főváros kiugróan kedvező helyzetben van, de az is megfigyelhető, hogy nyugatról keletre haladva az országban egyre rosszabb körülményeket találunk. Elsősorban az északnyugati és középső országrész sikeres szerkezetváltása és 18

19 megújulása áll szemben az ország többi részének lassabb ütemű fejlődésével. (Ha azonban ezt kistérségi szinten vizsgáljuk, árnyaltabb a kép: minden nagyobb város vonzáskörzetében gyorsabb a fejlődés a kisebb településekénél.) Jelentős a leszakadó, stagnáló térségek száma. Ezekben alacsonyabb a vállalkozói aktivitás, kisebb a külföldi tőke aránya. Ennek okai a térség mezőgazdasági jellege, az elégtelen vállalkozói kapacitás, az infrastrukturális hiányosságok, az ország- és régióhatármenti fekvés, a meghatározó térségközpont hiánya vagy a kedvezőtlen településszerkezet. Itt általában az életszínvonal rosszabb, magasabb munkanélküliség, jellemző, hogy alacsonyabb képzettségűek az emberek, sok a hátrányos helyzetű. Célok - A meghatározó centrumok gazdasági környezetének fejlesztése - A társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek, illetve a többségében hátrányos helyzetűek által lakott településrészek fejlesztése A nemzetközi versenyképesség erősítése, valamint az EU csatlakozás és a globalizálódó gazdaság változó kihívásaihoz való rugalmas alkalmazkodás érdekében szükséges a meghatározó centrumok gazdasági környezetének fejlesztése. A gazdasági centrumokban a gazdasági tevékenységeket és az életminőséget meghatározó infrastrukturális feltételeknek, valamint a humánerőforrásnak olyan kombinációját kell kialakítani, ami rugalmasan reagál a változó piaci környezet kihívásaira és elősegíti a munkahelyek teremtését. Az intézkedésektől az várható el, hogy hozzájárulnak a régiók egymás közötti és az EU átlagos gazdasági fejlettséghez viszonyított különbségek mérsékléséhez, illetve, hogy ennek köszönhetően csökkennek a társadalmi feszültségek, és jobbak az életkörülmények. A ROP ezt olyan specifikus célok elérésével kívánja teljesíteni, mint a turizmus fejlesztése (kulturális örökség és a természeti értékek kihasználása), a társadalmigazdasági szempontból elmaradott térségek gazdasági potenciáljának erősítése, illetve a vonzó települési környezet kialakítása a gazdasági tevékenységek ösztönzése és az életkörülmények javítása érdekében, és a társadalom megújuló képességének fejlesztése. Prioritások 19

20 - A regionális gazdasági környezet fejlesztése - Települési infrastruktúra fejlesztése - Regionális humánerőforrás-fejlesztés - Technikai segítségnyújtás A ROP gazdaságfejlesztéssel és a helyi infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos prioritásait az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), míg a humán szférához kötődő prioritást az Európai Szociális Alap (ESZA) finanszírozza Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program Hazánkban a foglalkoztatás szintje jelentősen elmarad az Európai Unió átlagától. Az aktivitási ráta március-májusában a év közötti lakosság körében 54,8 százalék volt, az utóbbi három évben alig változott. Az aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 2007 közepén 3,9 millió volt. 13 A foglalkoztatottak száma a január és március közötti időszakban 3 millió 844 ezer, a munkanélkülieké 333 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta 8 százalékot tett ki, ami 0,5 százalékpontos emelkedés az egy évvel korábbi szinthez képest. 14 Magas az inaktivitás, de egyes régiókban a szakképzett munkaerő hiánya okoz feszültségeket. A munkaerőpiaci kirekesztődés főleg a romákat, a hátrányos helyzetű térségekben élőket és a fogyatékkal élőket sújtja. Rossz az aktív korú népesség egészségi állapota, és bár a képzettség szintje folyamatosan növekszik, a képzés és a munkaerő alkalmazkodóképessége nem mindig felel meg a gazdaság körülményei által támasztott követelményeknek. Az ország azonban jelentős humán potenciállal rendelkezik. Ennek kihasználásához humántőke fejlesztésébe való befektetések növelése, a munkaerő képzettségének javítása, tudásának fejlesztése, innovációs készségének fokozása, valamint a humánerőforrás-fejlesztést szolgáló intézményi és infrastrukturális háttér fejlesztése szükséges. Az aktív korúak foglalkoztathatóságának javításához elengedhetetlen az egészség megőrzését és helyreállítását segítő egészségügyi szolgáltatások innovációja

21 1. ábra Forrás: Stratégia A versenyképesség növelése csak úgy érhető el, ha növelni tudjuk a foglalkoztatási szintet. A munkaerő iránti kereslet növelését elsősorban a gazdaságpolitika eszközei segíthetik elő, ám a humánerőforrás-fejlesztés is hozzájárulhat ehhez, ha biztosítja a munkakövetelményeknek megfelelő munkaerőt. Elő kell segíteni a munkanélküliek és az inaktív népesség munkaerőpiacra való visszatérését, aminek legfontosabb eszköze a gazdaság igényeinek megfelelő képzettségek és készségek megszerzésének támogatása, valamint az egyéni adottságokhoz, igényekhez és lehetőségekhez igazodó szolgáltatások biztosítása. Ugyancsak a foglalkoztathatóságot növeli az egészségi állapot gyors helyreállítása. Az egyes szakmákban és régiókban jelentkező munkaerőhiány leküzdése érdekében meg kell könnyíteni, és ösztönözni kell a munkavállalók szakmai és területi mobilitását. A humánerőforrás-fejlesztés szempontjából a társadalmi beilleszkedés elősegítése is fontos cél, melyet az esélykülönbségek csökkentésével, a társadalmi-gazdasági helyzetből fakadó hátrányok leküzdésének elősegítésével próbál elérni. Szükség van a fejlődést gátló akadályok mérséklésére, így a KKV-k tőke- és korszerű menedzsment ismeretei hiányának oldására, a K+F és az innovációs tevékenységek fejlesztésére, valamint a kutatás-fejlesztési szektor és a gazdaság 21

22 közötti kapcsolatok erősítésére. A gazdasági versenyképesség növelése érdekében az országnak ki kell használnia az információs technológiai alkalmazások által nyújtott lehetőségeket. A távközlési infrastruktúra fejlettsége területileg erősen differenciált, ezért fokozott figyelmet kell fordítani a kiegyensúlyozott területi fejlődésre, és a jelentős területi fejlettségi különbségek mérséklésére. A stratégia alapján az operatív program céljai az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásában az alábbi öt prioritáson keresztül valósulnak meg: 1. Aktív munkaerőpiaci politikák támogatása 2. Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerő piacra történő belépés segítésével 3. Az egész életen át tartó tanulás támogatása és az alkalmazkodóképesség javítása 4. Az oktatási, szociális és az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése 5. Technikai segítségnyújtás 1. Prioritás: Aktív munkaerőpiaci politikák támogatása Ennek a prioritásnak a célja, hogy az állástalanokkal elsőként kapcsolatba kerülő munkaerőpiaci szervezet megfelelő információval rendelkezzen az országos, regionális és kistérségi munkaerőigényekre vonatkozóan, hozzájáruljon az oktatási-képzési rendszer és a gazdaság közötti kapcsolatok erősödéséhez, és biztosítani tudja a munkaerőpiaci képzésnek a gazdaság igényeihez való igazodását. A munkaerőpiaci szolgáltatások hatékonyságának és eredményességének javítása érdekében a helyi igényekhez, illetve az egyéni adottságokhoz és lehetőségekhez igazodó szolgáltatási rendszert kell kialakítani intézkedés: A munkanélküliség megelőzése és kezelése Az intézkedés célja -A fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedése -A munkanélküliek és a munkaerőpiacról kiszorult, inaktív népesség munkaerőpiacra való visszatérése -A munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése - Az idősebb munkavállalók munkaerő-piaci részvételének elősegítése 22

23 Ezen célcsoportok részére nyújt gyakorlatorientált, a piacgazdaság követelményeinek megfelelő átképzést, készségfejlesztést, vállalkozóvá váláshoz szükséges ismeretterjesztést. Ezen intézkedés alapján nyújtott támogatások kedvezményezettjei nem vállalkozások intézkedés: A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése Az intézkedés célja az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által biztosított szolgáltatások minőségének, hatékonyságának és eredményességének javítása: - a munkaközvetítés rendszerének fejlesztésével, -a munkaügyi központok és kirendeltségeik informatikai infrastruktúrájának javításával, - a munkaerő-tervezés és a munka- és pályainformációs és tanácsadó rendszer fejlesztésével, - az Állami Foglalkoztatási Szolgálat és más regionális, illetve helyi munkaerő-piaci résztvevők közötti együttműködés elősegítése a munkaerő-piaci szolgáltatások minőségbiztosítási rendszerének kialakításával. Szükségessé vált, hogy a munkaügyi központokban integrált, elektronikus nyilvántartó rendszert, valamint intézményi keretek között működő munkerőkölcsönzést alakítsanak ki. A munkaügyi központoknak regionális szinten is együtt kell működni, hogy hatékonyabban tudjanak működni az ESZA által támogatott intézkedések végrehajtása során. A program támogatja a megfelelő minőségbiztosítási rendszer kidolgozását és bevezetését is. Az intézkedés alapján nyújtható támogatás kedvezményezettjei (lehetséges pályázók) nem vállalkozások, hanem a költségvetés alrendszeréhez tartozó intézmények intézkedés: A nők munkaerőpiacra való visszatérésének segítése Az intézkedés célja - a nők foglalkoztathatóságának javítása, - részvételük támogatása a munkaerő-piacon, - segítsen a családi és a munkahelyi kötelezettségek összehangolásában, gondozási szolgáltatások biztosításával. 23

24 2. Prioritás: Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerő piacra történő belépés segítésével Azokat a kezdeményezéseket támogatja, amelyek célja, hogy javítsák a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatási lehetőségeit és a munkaerőpiacra való belépését. A célcsoportba tartoznak a többi között a romák, a tartósan munkanélküliek, a fogyatékos emberek, az alacsony iskolázottságúak, a szenvedélybetegek, a hátrányos helyzetű térségekben élők. Mindezt egy átfogó eszközrendszerre épít, melybe az oktatás és képzés, a foglalkoztatás és a szociális szolgáltatások eszközeire egyaránt beletartoznak. A prioritás intézkedései: 1. A hátrányos helyzetű és roma gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása 2. A társadalmi beilleszkedést elősegítő programok és szolgáltatások támogatása 3. Hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítása 3. Prioritás: Az egész életen át tartó tanulás támogatása és az alkalmazkodóképesség javítása Az oktatás különböző szintjeit érintő fejlesztéseket támogat: az iskola előtti, az alapfokú és a középfokú oktatást, a szakképzést, a felsőfokú szakképzést, a felsőoktatásra és a felnőttképzést. Finanszírozhatók azok a célok, melyek az alapvető készségek és kompetenciák kifejlesztéséhez szükségesek: módszertani és pedagógiai alapok megteremtése, a szakképzés rendszerének olyan átalakítása, mely jobban megfelel a gazdaság igényeinek, a gazdaság állandóan változó követelményeinek megfelelő ismeretek beépítése a felsőoktatásba, a felnőttképzés és ezen belül a munkahelyi képzés, valamint a vállalkozói készségfejlesztés előmozdítása. Fontos az egész életen át tartó tanulás képességének már a közoktatásban történő megalapozása, az oktatás informatikai infrastruktúrájának fejlesztése, valamint a nyelvi és számítástechnikai ismeretek tanítása kiemelt fontosságú. A tudásalapú társadalom és a gyorsan változó gazdasági körülmények új típusú követelményeket támasztanak a munkaerővel szemben. A prioritás célja, hogy elősegítse a munkahelyteremtést a humánerőforrás-fejlesztés eszközeivel, a vállalkozások alkalmazkodóképességét fejlessze, biztosítsa mindenki számára az egész életen át tartó tanulás lehetőségét, valamint a gazdaság igényeinek megfelelő, korszerű 24

25 képzést, képzési rendszert alakítson ki. Annak érdekében, hogy megkönnyítsék a munkavállalók mobilitását, és ösztönözzék a folyamatos tanulást, javítani kell a megszerzett készségek és tudás elismerésének gyakorlatán, fejleszteni kell a képzések tananyagát és módszertanát. A beruházásokhoz kapcsolódó, és különösen a KKV-k versenyképességét szolgáló képzési programok támogatása különösen nagy szerepet kap, mind a vállalat vezetői, mind a munkavállalók képzésének tekintetében. A felnőttképzés rendszerének fejlesztése hosszabb távon hoz sikereket a humán tőke javulásában. A munkaerő alkalmazkodóképességének és versenyképességének javításában a HEFOP közreműködik a Regionális Operatív Programmal is, de hogy ne legyenek átfedések, felosztják a feladatokat: Míg a Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program prioritás alatti intézkedései a munkavállalók és a vállalkozók általános képzésére irányulnak, a Regionális Operatív Program elsősorban az ágazat-specifikus képzésekre koncentrál. A prioritás intézkedései: 1. Egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek és képességek fejlesztése 2. A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése 3. A felsőoktatás, tartalmának és szerkezetének fejlesztése 4. A munkahelyteremtéshez és a vállalkozói készségek fejlesztéséhez kapcsolódó képzések. 5. A felnőttképzés rendszerének fejlesztése Terjedelmi okok miatt csak a 4. és az 5. intézkedésről írok egy rövid összefoglalót, mert ezek kapcsolódnak azon cégek tevékenységéhez, melyekkel interjút készítettem. (Ezek később szerepelnek a dolgozatomban.) 3.4. intézkedés: Munkahelyteremtéshez és a vállalkozói készségek fejlesztéséhez kapcsolódó képzések Támogatja a helyi munkaerő kereslet-kínálati helyzet felmérését, munkahelyteremtéshez kapcsolódó képzéseket, mint például Európai Unióra vonatkozó ismeretek megszerzését, a KKV-k alkalmazkodóképességéhez szükséges 25

26 munkavállalói és vezetői készségfejlesztést, korszerű vállalkozói ismeretek megszerzését. További cél a vállalkozások elektronikus gazdaságban való részvételének erősítése, az ehhez szükséges számítógépes ismeretek és eszközök megszerzésének a támogatása. Információval és foglalkozás-egészségüggyel kapcsolatos képzésekkel segíti a vállalkozásokat abban, hogy meg tudjanak felelni a munkabiztonsági és foglalkozás-egészségügyi előírásoknak. 3.5 intézkedés: A felnőttképzés rendszerének fejlesztése Ennek célja, hogy korszerű, rugalmas, a gazdaság mindennapi igényeinek megfelelő felnőttképzési módszereket (külön a halmozottan hátrányos helyzetű embereknek is, pl. romák, fogyatékkal élők) és intézményrendszert dolgozzon ki, fejlessze a távoktatást, felkészítse a felnőttoktatásban dolgozó szakembereket, bővítse az egész életre szóló tanulás lehetőségeit. 4. Prioritás: Az oktatási, szociális és az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése Ahhoz, hogy az Európai Szociális Alap által támogatott humánerőforrás-fejlesztési beavatkozások eredményessége és hatékonysága biztosítva legyen, infrastrukturális fejlesztésekre is szükség van. Ez a prioritás, mely az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósul meg, a versenyképes, képzett és egészséges munkaerő biztosításához nélkülözhetetlen intézmények infrastrukturális fejlesztését tűzi ki célul. A hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiaci és társadalmi beilleszkedéséhez hozzájárul az oktatás-képzés, illetve a szociális és egészségügyi ellátórendszer területi különbségeinek csökkentése, a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés és az ellátások minőségének javítása. A hatékony oktatási technikák és módszerek alkalmazása, a megfelelő készségek és képességek fejlesztése jelentős intézményi, infrastrukturális beruházást igényel. A prioritás támogatja többek között a közoktatási intézmények épületállományának és a kapcsolódó szolgáltatások háttérinfrastruktúrájának a korszerűsítését, illetve bővítését, kiemelt figyelemmel a kistelepülések, a ritkán lakott és a hátrányos helyzetű térségek oktatási infrastruktúrájának javítására. Cél a társadalmi integráció feltételeinek megteremtése, így a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztése, hátrányos munkapiaci 26

27 helyzetű csoportok rehabilitációja. Az intézmények felszereltségében felfedezhető számottevő regionális különbségeket csökkentheti a járóbeteg ellátási rendszer fejlesztése, ezért ez is fontos cél, melynek elérését orvostechnikai eszköz-fejlesztéssel, (lehetővé teszi a gyors diagnózis felállítást) illetve kommunikációs kapcsolatok kiépítésével lehet biztosítani. Intézkedések: 1. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése 2. A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése 3. Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése az elmaradott régiókban 4. Egészségügyi IT-fejlesztés az elmaradott régiókban Prioritás: Technikai segítségnyújtás A technikai segítségnyújtás célja az Operatív Program végrehajtásának támogatása, azért, hogy hatékony végrehajtási módokat alakítson ki, és ezáltal maximalizálja a program hatását. A prioritás tevékenysége kiterjed a kapacitások kiépítésére és rendelkezésre bocsátására, a hálózatfejlesztésre, a Monitoring Bizottság működtetésére, a projektkérelmek elbírálására, tanácsadásra és útmutatásra, a monitoring eljárásra, a promócióra és reklámra, az értékelésre, az éves jelentések elkészítésére, a partnerkapcsolatok kiépítésére, a kutatásra, a legjobb gyakorlati módszerek tanulmányozására és elterjesztésére. A program keretében információszolgáltatásra is sor kerülhet, képzések nyújthatók a végrehajtásban közreműködő fontos szervezetek és testületek tagjai számára. A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség monitorozását segíti a megfelelő irányvonalak és mutatók kidolgozásával, továbbá kutatások és tanulmányok készülnek Humán Erőforrás-fejlesztés Operatív Program ; old 27

28 2. táblázat: A HEFOP prioritásai és intézkedései Forrás: Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program A program kidolgozását a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium irányította, szorosan együttműködve az Oktatási Minisztériummal és az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériummal. A tervezésben részt vett a Gyermek-, Ifjúsági és Sport Minisztérium, az Igazságügy Minisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint az Informatikai és Hírközlési Minisztérium. 28